ReMeK-e-hírlevél
XVII. évf., 2022/8. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Tamási Áron-esszé- és novellapályázatot hirdet az MMA
KITEKINTŐ
--A nagy háború százéves nyomában
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Átadták a versátköltő verseny díjait a Kájoni János Megyei Könyvtárban
--Ritmus a könyvről – hetvenéves a székelyhídi városi könyvtár
--Könyvtártörténeti útikalauz Székelyhídról
--László király öröksége
--Molnár Gyula nyugdíjba vonult
--Tricikli Fesztivál: irodalom és zene három keréken
--Élményekkel gazdagodtak
--A kör metamorfózisai
--Hogyan látja őt a Nyálas Olvasó?
--Ünnepi könyvbemutató és Sebestyén-Spielmann Mihály köszöntése
--Dr. Száva Tibor-Sándor: Székelyföldi magyarörmény családok – könyvbemutató
--Kettős könyvbemutató Kovásznán
INTERJÚ
--’A könyvtárosnak sokoldalúnak kell lennie’ – beszélgetés Köllő Enikővel
--‘Divatba jött az olvasás’ – interjú Erőss Gabriella könyvtárossal
AJÁNLÓ
--Bíró Béla új kötete: Időgyulladás
--Személyes kordokumentum Kolozsvártól Bukarestig és még azon is túl
--Júliusi Várad
--Irodalmi nyaralás – 9 könyv a jégkása mellé
--Megjelent a Helikon első júliusi száma
--A Zathureczkyek levelezéséből
--Megjelent a júliusi Székelyföld
--Szeretünk jót és jól enni
--A Temesvár ostroma ’89 az interneten
--Megjelent a Korunk júliusi lapszáma
DÍJAK
--Adamik Lajos első magyarként vette át az Osztrák Állami Műfordítói Díjat
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Böszörményi Gyula, az Álomfogó-regények írója
--Elhunyt Kis Pintér Imre irodalomtörténész, szerkesztő
MOZAIK
--Forog a Tündérkert című sorozat
--Megújult a Pannonhalmán őrzött, 15. századi misekönyv
--Összetettebben látják a világot azok, akik fiatalon sok irodalmat olvastak
PÁLYÁZATOK
--Tamási Áron-esszé- és novellapályázatot hirdet az MMA
Tamási Áron író (1897–1966) születésének 125. évfordulója alkalmából esszé- és novellapályázatot hirdet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Magyar Írószövetség szakmai együttműködésével.
2022. szeptember 30-ig olyan, korábban nem publikált és más pályázaton még nem szerepelt műveket várnak, amelyek kapcsolódnak Tamási Áron életművéhez. A 18 év feletti alkotók számára meghirdetett pályázatra novella kategóriában maximum 33 ezer karakter terjedelmű elbeszéléseket, novellákat, rövidprózákat várnak, amelyek akár tematikájukban, akár nyelvi sajátosságaikban, akár más poétikai eszközeikben, akár helyszínüket tekintve kötődnek Tamási Áron életművéhez.
Esszé kategóriában szintén maximum 33 ezer karakter terjedelmű munkákat várnak, amelyek tárgya Tamási Áron élete, életműve, alkotói munkássága, szerepe és helye a 20. század prózairodalmában, sajátos nyelvi világa, recepciója, hatása a mai magyar irodalomra, színház-, illetve filmművészetre – áll a pályázati kiírásban.
Az első díj 500 ezer forint, a második 300 ezer, a harmadik díj pedig 150 ezer forint mindkét kategóriában.
Minden szerző kategóriánként egy művel pályázhat. Nevezési díj nincs. A pályázati anyagot elektronikus formában várják a tamasiaronpalyazat@gmail.com email-címre. A díjakat november első felében adják át.
A kiírás részletei a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Írószövetség honlapján olvashatók.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/tamasi-aron-essze-es-novellapalyazatot-hirdet-
KITEKINTŐ
--A nagy háború százéves nyomában
Bemutatták Londonban Szalay-Berzeviczy Attila A nagy háború százéves nyomában – Szarajevótól Trianonig című történelmi könyve angol változatának első kötetét.
A szerző hangsúlyozta, hogy a könyv – amelynek második része jövőre jelenik meg – legfontosabb piacának az angolszász országok, az egykori győztes antanthatalmak számítanak hadtörténeti hagyományaik és méreteik miatt. Fontos volt, hogy a megjelenés valamely jelentős dátumhoz kötődjön. Az Egyesült Államokban április 6-án volt a bemutató, Amerika ugyanis 1917-ben ezen a napon lépett be az első világháborúba, Nagy-Britanniában a somme-i csata kezdetének évfordulója adott alkalmat a bemutatóra.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/150972/a-nagy-haboru-szazeves-
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Nevesincs nappali tábor
Színes és tartalmas nappali tábort szervezett a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Sport utcai fiókkönyvtára 2022. június 27. és július 1. között. Éltes Enikő könyvtáros vezetésével második alkalommal került sor a Nevesincs táborra.
Hasznosan töltötték az időt azok a gyerekek, akik bekapcsolódtak a rendezvény foglalkozásaiba, hiszen az olvasás népszerűsítése mellett a kézműves tevékenységek is hangsúlyt kaptak.
– Nap mint nap beszámoltunk egymásnak hogylétünkről, majd a reggeli mese és annak átbeszélése után közös történetet találtunk ki, az aznapi kártyáinkra és végtelen fantáziánkra hagyatkozva. Ebből hármat sikerült is lejegyeznünk. Minden nap kimentünk a szabadba, a gyerekek nagyokat játszottak, közösen ettünk, nassoltunk, tanultunk, olvastunk, készültek a naplóbejegyzések – mesélte Éltes Enikő.
A tábor ideje alatt Vadadi Adrienn Öten a Kőhegyen című regényét olvasták el. Minden nap kikerült valami csoda is a gyerekek keze alól.
– Hétfőn a személyes tábori naplók kaptak papír védőborítót és színes pasztelldíszítést. Szerdán az akvarell és pasztell társításával kísérleteztünk, pénteken pedig tojásból készített olajfestékkel festettek vászonra. Kedden reggel már próbálgattuk az ötös fonást, mindaddig, amíg mindannyian össze nem gyűltünk. Délutánra már egymásnak tanították a gyerekek, az üvegfestés után is előkerültek a fonalak, és ezt követően minden nap. Az ujjacskák egyre könnyedebben mozogtak, már tudták maguktól is a dolgukat. Csütörtökön Attila bácsi (Sándor Attila nyugdíjas könyvtáros – szerk. megj.) érkezett, vele készítettek színes papírpörgettyűt, és a sikertől ők is teljesen bepörögtek, alig akarták elengedni kedves meghívottunkat. Agyonölelgették, és visszavárják! – mesélte a könyvtáros.
Minden táborozó a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület révén Sepsiszentgyörgy helyi tanácsától elnyert pályázati támogatásból személyre szabottan vásárolt könyveket vett át, s azonnal meg is beszélték, hogy elolvasás után kölcsön adják egymásnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/nevesincs-nappali-
Kertkönyvtár: oázis a város szívében
Évről évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a Bod Péter Megyei Könyvtár vakációs foglalkozásai. A június-július időszakban három olvasásnépszerűsítő, bejárós tábort szerveztek az előkészítő–második, a harmadik–ötödik és a hatodik–hetedik osztályosoknak, 2022. július 12-től pedig a Kertkönyvtár nyitotta meg kapuit, ahová az óvodásokat, kisiskolásokat várják mesehallgatásra, kézműveskedésre, közös játékra.
Jó kezdeményezésekhez is ötletet adott a koronavírus világjárványa: a szükségállapot szülte a kertkönyvtárat. Az egész azzal kezdődött, hogy abban a rossz emlékű időszakban, amikor a különböző művelődési intézményeknek be kellett zárniuk ajtóikat, a Bod Péter Megyei Könyvtár nem a kényszerszabadságot választotta, hanem a helyzethez igazította működését: a könyvtár kis, zárt udvarára néző ablakon át szolgálták ki a betűre éhes olvasókat.
Eleinte ez is furcsa, szokatlan volt, a könyvtár hűséges látogatói azonban hamar hozzáigazodtak az új rendhez, olykor többen is álldogáltak a kiszolgálóablak előtt – és ez adta a könyvtárosoknak az ötletet, hogy tegyenek ki egy padot, hadd legyen kényelmesebb a várakozás.
Aztán a pad mellé asztal is került, az asztalra újság és folyóirat, és a hely észrevétlen átalakult kültéri olvasóteremmé. S miután a könyvtár újra kinyithatta ajtóit, a pad és az asztal még maradt, mert – gondolták a könyvek közt élők – ez a meghitt zug egyfajta oázissá válhat a város szívében. Elindítottak hát egyfajta laza Csodalámpa-programot, meseolvasással, társasjátékokkal, kézműves-foglalkozásokkal, és így alakult ki a kertkönyvtár.
Ha tavaly nyáron még enyhébb volt az érdeklődés a könyvtár e legújabb szolgáltatása iránt, idén már igény alakult ki rá – hát ezért indították újra a kertkönyvtárat.
Fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/151120/kertkonyvtar:-oazis-a-varos-
https://www.hirmondo.ro/kultura/mibol-lesz-a-cserebogar/
https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/mese-jatek-szorakozas/
Új kezdeményezés: a Gyöngyöző
Véget ért a Bod Péter Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárának három alkalomból álló, új foglalkozássorozata, a Gyöngyöző első kiadása.
A foglalkozásokon a részt vevő gyermekek három különböző gyöngyfűzési technikát próbáltak ki, dolgoztak dróttal, damillal, tűvel és gyöngyfűző cérnával. Sok változatos karkötő, valamint többféle kulcstartó és medál (köztük hal, fagyi és katicabogár) is készült.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/pfbid0SphRTNbhUaGgdbdPpBdwH1HqYucFQcagWNsCFRfw2zMxZqE5piQtk3Cac4g1p9W6l
Idén nyáron is volt Csodalámpa Olvasóklub
2022. június 27. és július 1. között zajlott le a 0-2. osztályt végzett tanulók számára megszervezett, olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozássorozat.
Szabó T. Anna Fűszermadár című meseregénye szárnyain egy különlegesen „aromás” világban jártak a résztvevők, a szöveg elolvasása és feldolgozása révén. A kötetben a népmesékre emlékeztető három próba során a szereplők száz különböző fűszer megszerzése érdekében ellátogatnak Zanzibár szigetére, aztán egy arab fűszerpiacra és végül a Sámán kertjébe, ahol sor kerül a Fény és Sötétség összecsapására. A győztes Fény képviselője, a hamvaiból feltámadó Főnix-Fűszermadár visszaviszi a gyerekeket Csillámvölgybe, ahol megfőzik a szászfűszerszószt, megmentik a Napot, sőt a király is megismeri az illatok és ízek világát, és az üstből kiömlő százfűszerszósz benépesíti gyógy- és fűszernövényekkel az egész Csillámvölgyet.
A szövegfeldolgozást segítő foglalkozások között volt dramatizálás, szobor-játék, csoportkép és interjú, kvíz, a könyvbeli versek ritmusaira épülő ritmikus játék stb. A cél az volt, hogy a könyvbeli történet mellett az ott felsorolt fűszerek (gyógynövények) egy részével konkrétan is megismerkedjenek a gyerekek, az érzékszerveket is aktiváló szaglás, ízlelés, tapintás, nézegetés által. A gyógy-és fűszernövények gyűjtésére és felhasználására is kitértek a programvezetők.
A témához kapcsolódóan minden nap kézműves tevékenységekre is sor került: levendulapárna, növénylenyomatos agyagtálka, kerámiagyurmából fűszermadár készült, ágacskákból készült szövőkeretre illatos gyógynövényeket szőttek, origami technikával levelet hajtogattak.
Napi lezáró olvasmányként egy-egy rövidebb, a témához illeszkedő mesét olvastak a gyerekeknek.
A zárónap tele volt ajándékokkal, hiszen a szokványos napi program mellett egy röpke Égen-földön koncertet is kaptak ajándékba, valamint tea- és fűszeres falatkák kóstolójára is sort került.
Az idei nyár utolsó Csodalámpa Olvasóklubját július 4. és 8. között tartották, 5-7. osztályosoknak.
A kiskamaszokkal Annet Huizing Hogyan írtam véletlenül egy könyvet? című kisregényét olvasták el. A regény feldolgozását logisztorik megfejtése és kitalálása, dráma- és összpontosítási játékok vezették be.
Ahogy haladtak előre a regény cselekményében, a résztvevők előbb csapatban, párban, majd egyénileg próbálhatták ki magukat különböző műfajú szövegek fogalmazásában, szóban és írásban is. Megtapasztalhatták a különböző nyelvtani idők, a más-más nézőpont érvényesülését is a fogalmazásaikban. A regény szereplőjének mondását, miszerint „a jó, mint jelző, az üresség csúcsa” folyamatosan szem előtt tartották.
Versekkel is ismerkedtek, svéd típusú gyermekverseket értelmeztek, majd megismerve a magyar irodalom képverseit, saját verset írtak és rajzoltak a fiatalok. Sokat forgatták Balázs Imre József Egyformázni, különbözni című kötetét.
A versek és a regény olvasása hozzásegítette a résztvevőket ahhoz, hogy a barátság, az alkotás és a gyász témáiban fontos, őszinte és időnként igencsak mély kérdéseket fogalmazzanak meg, és közösen keressenek rájuk választ.
Saját versük vagy egy olvasott vers felhasználásával zentangle képet készítettek Sánta Zsófia könyvtáros segítségével.
A csütörtöki nap hosszabbra terveződött, hogy közös pizzázásra és a Holt Költők Társasága című film megtekintésére is jusson idő.
A rendezvény végén minden „táborlakó” kapott útravalóul egy-egy ajándékkönyvet, amit majd a nyár hátralevő részében elolvashatnak.
A programok lebonyolítását a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület révén Sepsiszentgyörgy Helyi Tanácsától elnyert pályázati támogatás és az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, a Háromszéki Kulturális Egyesület segítette.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi
--Átadták a versátköltő verseny díjait a Kájoni János Megyei Könyvtárban
2022. július 11-én hirdettek eredményt és jutalmazták a Hargita Megye Tanácsa és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett versátköltő verseny legjobbjait. Öt különböző vers közül választhattak a versenyre benevező fiatalok és felnőttek: Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Kányádi Sándor és Lackfi János művei közül. A versek egyikét kellett átkölteni úgy, hogy a szöveg ritmusa és eredeti szerkezete ne változzon.
A verseny díjait a könyvtár előadótermében adták ünnepélyes keretek között. A beérkezett pályaműveket szakmai zsűri bírálta el: Bodó Beáta, a Kájoni János Szakközépiskola magyarszakos tanárnője, Kelemen Katalin, a megyei könyvtár munkatársa, valamint Kész Orsolya a Csíki Játékszín részéről. A zsűri által kiválasztott, legjobbnak ítélt versátírás díja egy e-könyv-olvasó volt.
‘–A vers a legszentebb játék. Játszik az, aki verset ad elő, játszik az, aki verset ír át, játszik az, aki olvassa a verseket (…). A játék amellett, hogy szórakozás, formálja jellemünket, erkölcsileg erősebbé tesz, és éppen ezért a gyerekeket meg a felnőtteket is arra biztatom, merjenek játszani’ – fogalmazott a díjátadón Bodó Beáta.
A 17 beérkezett pályamunka közül ötöt díjaztak. A megyei könyvtár Facebook-oldalán névtelen közönségszavazást indítottak, amely július 10-én éjfélkor ért véget. A közönség díját ’A csajszi, ha tini’ című Lackfi-átírásával Bakcsi Réka nyerte el, aki ugyancsak egy e-könyv-olvasót vihetett haza. Különdíjban részesült a legfiatalabb versátköltő, a 9 éves Török Kamilla Hanna. ’Foltokban lengedez a fény’ című Kányádi-átköltésével Pálffy Katinka nyerte az első díjat. Az esemény a Role együttes fellépésével zárult, előadásukban megzenésített versek hangzottak el. Sajtóvisszhang:
https://maszol.ro/kultura/Versatkolto-versenyt-dijaztak-Csikszeredaban
https://hargitanepe.ro/eredmenyt-hirdettek-a-versatkolto-versenyen/
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1087/atadtak-a-versatkolto-verseny-dijait-a-
--Ritmus a könyvről – hetvenéves a székelyhídi városi könyvtár
Ünnepséget szerveztek az idén fennállása hetvenedik évfordulójához érkezett székelyhídi városi könyvtár tiszteletére 2022. július 1-én. Az „ünnepelt” számára jó előre elkészültek az ajándékok is: Guba-Kerekes Zsuzsa könyvtáros versenyt hirdetett, amelynek keretében a lelkes olvasóknak kedvenc könyvük borítóját kellett megtervezniük.
Az ünnepséget az új külsőt nyert székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színház aulájában tartották, szűk körű, de annál lelkesebb közönség jelenlétében. A megnyitó beszédben szó esett könyvtár múltjáról és jelenéről (könyvtárosok, támogatók, könyvállomány és egyéb érdekességek). Majd csodálatos, minden könyvszerető ember szívét melengető szavalatot hallgathattak meg a jelenlévők a helyi iskola diáklánya, Pop Regina előadásában (Babits Mihály: Ritmus a könyvről).
Forrás és a teljes cikk itt: https://erhangja.ro/kultura/ritmus-a-konyvrol-hetveneves-a-
--Könyvtártörténeti útikalauz Székelyhídról
’A helyi könyvtár megalakulása előtti időszakból, az 1940-es évekből számos kezdeményezést említhetünk, mely előrevetítette az olvasóközönség igényét egy hivatalos intézmény megalakulására. Ezek közül a legjelentősebbek a székelyhídi olvasók közkönyvtára, a munkásosztálynak szánt könyvgyűjtemény, az Úri Kaszinó értelmiségi rétegnek fenntartott könyvgyűjteménye, valamint két jelentős magángyűjteményt is megemlíthetünk (az egyik a Stubenberg család, a másik dr. Garán János jogász tulajdonában volt). Ma már talán érdekességnek számít, hogy ebben az időszakban Székelyhídon két magánnyomda is működött.
A városi könyvtár megalapítása Halász Józsefnek köszönhető, aki a már meglévő kollekciók maradványait egybegyűjtötte, így 1952-ben létrehozta az egységes székelyhídi tékát. Az alapítás évében a könyvtár a Rajon Könyvtár nevet viselte, igazgatója Racher István volt, az első könyvtárosok pedig Filep Ilona, Stoch (Ludescher) Irén, Pogány Sándor és Tapolcsi Erzsébet voltak. A könyvtár 3000 kötettel indult, jelenleg 31 ezer kiadvánnyal büszkélkedik.
1961-ben községi könyvtár címet kapott az intézmény, az akkori könyvtárosok Soós Márta, Bán Katalin, Kugler Gizella, Ari Mária és Ari Anna voltak.
1978-ban a könyvtár vezetését Véber Ignácz vette át, aki tíz éven keresztül ápolta és gazdagította a könyvállományt. Őt Zoltán Csaba követte, aki párhuzamosan könyvtárosként és tanárként is dolgozott, körülbelül másfél éven keresztül. Ebben az időszakban a könyvtár csupán heti két alkalommal volt nyitva, néhány órára.
Az 1989-es rendszerváltás után Székelyhíd egyike volt annak a tíz községnek Bihar megyéből, amelyek jogosultak lettek arra, hogy működő könyvtáruk lehessen, egy álláshellyel. Ekkor lett 1990-ben Kerekes Terézia a helyi könyvtáros.
1993-tól a székelyhídi könyvtár testvéri kapcsolatot ápolt a magyarországi Létavértes könyvtárával, amely 700 kötetet adományozott nekünk. Ezenkívül több projektben is részt vett az intézmény, ennek során négy alkalommal nagyobb összeget sikerült elnyernünk a könyvállomány gyarapítására.
A Rákóczi Szövetség is hozzájárult a könyvállomány bővítéséhez több mint 400 kötettel. Nem utolsó sorban pedig meg kell említenünk azon családokat, akiknek köszönettel tartozunk, amiért többszöri alkalommal is hozzájárultak a könyvállomány gyarapításához: Holczman Ilona tanárnőnek, a Bordás és Wilhelm családnak, valamint dr. Bokor Zsuzsannának és családjának.
A könyvtár fejlődése és bővülése következtében Orosz Annamária új könyvtárosként csatlakozott 2003-tól. 2004-ben az intézmény városi könyvtári rangot kapott.
A közelmúltban a legnagyobb esemény a nagy felújítás és költözés volt. 2019-ben, hosszú várakozás után végre felújították a városi könyvtárnak is otthont adó színház épületét, ezért a felújítás idejére a téka elköltözött. Tavaly, az épület átadása után visszaköltöztünk a méltó, régi-új helyre. A költözés ideje alatt azonban több nagyobb változás is végbement a könyvtár életében. Az egyik a világjárvány volt, amely rendkívüli módon megnehezítette az olvasóközösség és a könyvtárosok életét egyaránt, sajnos nemcsak városunkban, hanem világviszonylatban is. A másik hatalmas változás pedig az volt, amikor közel három évtizedes kiváló és rendkívüli munka után Kerekes Terézia könyvtáros átadta a stafétát nyugdíjba vonulásával lányának. Az általa végzett állhatatos munkát igyekszem megőrizni és továbbvinni. A könyvtár jelenleg korszerű, szép környezettel, színes programokkal várja az olvasni vágyókat, akik nélkül nem létezhetne, így a hetvenéves szülinapon őket is ünnepeljük.’
Forrás: https://erhangja.ro/kultura/konyvtartorteneti-utikalauz/
--László király öröksége
Balla Ede-Zsolt három éve alapította meg a Magura Kiadót, indoklása szerint azért, hogy azt a szellemi értékrendet, azokat a gondolatokat, amelyeket könyvekbe szeretne foglalni, saját maga tudja közreadni. Az eddig nyomdafestéket látott három kötet után egy újabb, sajátos lelki és hitvilágát, szemléletmódját tükrözőt helyezett az olvasók asztalára, László király öröksége címmel. A kötet sepsiszentgyörgyi bemutatója a LibriM Könyvudvarban volt 2022. június 29-én.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/laszlo-kiraly-
--Molnár Gyula nyugdíjba vonult
2022. július elsejétől a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskola könyvtárosa, Molnár Gyula nyugdíjas lett. Pályája során kellő figyelemmel látta el a rábízott feladatokat, oktatóként is tevékenykedett.
Aktívan részt vett a Csík-körzeti, Hargita megyei, megyeközi módszertani napokon. Éveken át mind a helyi, mint az országos és nemzetközi tanfolyamok lelkes tagja maradt. Hozzászólásaiban rávilágított a terítéken lévő témák lényegére. Személyiségéből fakadóan csendes tagja maradt közösségünknek, nyugalmat sugárzón ösztönzőleg tudott hatni kollégáira. Ötleteket adott. Ahol tiszteletét tette, ott igazi párbeszéd alakult ki, valódi tapasztalatcsere.
Éveken át töltötte fel a könyvtárosi anyagokat az erdélyi iskolai könyvtárosi facebook-csoportokba. Ma is aktívan szerepel ezekben.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/07/molnar-gyula-mint-
--Tricikli Fesztivál: irodalom és zene három keréken
Újabb, ezúttal egynapos fesztivállal gazdagodott Sepsiszentgyörgy. A Tricikli Fesztivál 2021-ben, három, irodalom iránt elkötelezett közösségi tér együttműködéseként indult Szegeden. A rendezvény célja az volt, hogy újragondolják a szerzői estek és a város kulturális erővonalainak szabályrendszerét is. Idéntől három – egymástól országhatárokkal is elválasztott – város családias közösségeiből kinövő, mozgó irodalmi fesztivállá alakult, a három város egyike pedig – Szeged és Magyarkanizsa mellett – Sepsiszentgyörgy.
Az esemény nem csak azoknak szólt, akik aktívan kerékpároznak vagy irodalommal foglalkoznak, ugyanis a Tricikli Fesztivál célja, hogy népszerűsítse a kerékpározást és a kortárs erdélyi irodalmat – vallják a szervezők.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/150988/irodalom-es-zene-harom-
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/irodalom-harom-kereken-
--Élményekkel gazdagodtak
2022. június 27-én az Olvass többet! / Határtalanul-magyarul elnevezésű nemzetközi verseny győztes csoportja tette tiszteletét a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárában. Hasznos volt számukra a látogatás, hiszen nemcsak a hajdani csíki gimnáziumról és annak könyvtáráról gyűjtöttek információt, hanem megtekinthették a tanintézmény gyönyörű dísztermét is.
A könyvtárban tett „kaland” egybe volt kötve egy kis időutazással. Összefoglalót kaptak a ferencesek múltjáról, az iskola történetének fontosabb szakaszairól, valamint természetesen a könyvtár viszontagságos túléléseiről, gyarapodásáról, mai állapotának kialakulásáról.
Szó esett az iskola illusztris személyiségeiről, valamint a régi könyvek is bemutatásra kerültek.
A csapat, tovább indulva, Bükklokától nem messze, a Piposz tanyán vert tábort egy kerek hétre (július 1-ig), ahol megismerhették az igazi csángó vendégszeretetet és egymást a jelzett verseny, illetve az Olvass többet! – Képzeld el / Más-képp! illusztrációs pályázat legeredményesebb résztvevői, alkotói.
A 12. Olvass többet! táborban a debreceni Ady Endre Gimnázium, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum és a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum 5–12. évfolyamos diákjai vettek részt, tanáraik társaságában.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/06/taborozasra-indult-
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/elmenyekkel-gazdagodtak-2/
--A kör metamorfózisai
A Temes Megyei Könyvtár Művészeti Részlegén került sor 2022. július 5-én Parée Hahn Magdolna festőművész A kör metamorfózisai című, festményeket és textíliákat bemutató kiállítására. A művészeti esemény szép számban összegyűlt résztvevőit a Temes Megyei Könyvtár képviseletében Laura Constantin köszöntötte, a kiállított alkotásokat Mihai Teodor Olteanu temesvári festőművész méltatta.
Összesen 32 munka, 28 festmény és 4 textília volt látható a tárlaton, amelyek zöme az utóbbi években született, de láthatók voltak a művész régebbi, díjnyertes alkotásai is.
A kör metamorfózisai című kiállítás 2022. július 15-ig volt látogatható.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a_kor_metamorfozisai.php
--Hogyan látja őt a Nyálas Olvasó?
2022. július 22-én az aradi Jelen Ház nagytermében mutatták be a Kölnben és Budapesten élő, de mélyen aradi gyökerű Kövér Péter könyveit, aki „utóbb az élet fogas kérdéseinek szentelte életét” (fogorvos lévén).
Köteteinek nagyrésze az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában látott napvilágot 2018-ban, illetve 2020-ban. A bemutató a járvány miatt csúszott mindmáig.
A szerző két kötetet tett az asztalra, csakhogy mindkettőben két-két könyvet fedezhet fel a nem is túlságosan sasszemű olvasó. Ha az egyiknek a közepéig jut, meg kell fordítania, hogy a másik vége felől olvassa, más címmel. Ilyenekkel: Egy vén macsó keservei, Az univerzális dilettáns és a normapaták, Ez nem irodalom. Ez olvasmány! és végül az igen
szerényen hangzó Kövér Péter, a világörökség része!
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/hogy_latja_ot_a_nyalas_olvaso.php
--Ünnepi könyvbemutató és Sebestyén-Spielmann Mihály köszöntése
2022. július 15-én a marosvásárhelyi Studium Hub konferenciatermében bensőséges hangulatú ünnepi könyvbemutatón köszöntötték barátai, kollégái, tisztelői a 75. születésnapját nemrég töltött művelődéstörténész, író, könyvtáros, közéleti személyiség Sebestyén-Spielmann Mihályt. A Studium-Prospero Alapítvány, a Borsos Tamás Egyesület és az EME Marosvásárhelyi Fiókegyesülete szervezte rendezvényen ismertették a Civis, scriptor, historicus című születésnapi tanulmánykötetet.
Köszöntőt mondott dr. Vass Levente, a Studium-Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke és Bányai Réka, a Teleki–Bolyai Könyvtár könyvtárosa, a kötet társszerkesztője. Az ünnepeltet méltatta Pál-Antal Sándor történész, akadémikus. A kiadványt bemutatta Simon Zsolt történész, a kötet társszerkesztője. Az est moderátora Nagy Zsolt, a Studium Kiadó felelős szerkesztője volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/tanulmanyok-a-hetvenoet-eves-sebestyen-
Sajtóvisszhang: https://www.e-nepujsag.ro/articles/civis-scriptor-historicus-a-multak-regeloje
--Dr. Száva Tibor-Sándor: Székelyföldi magyarörmény családok – könyvbemutató
2022. július 18-án került sor dr. Száva Tibor-Sándor Székelyföldi magyarörmény családok című kötetének bemutatójára a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A szerzőt évtizedek óta foglalkoztatja az erdélyi magyarörmény családok múltja, bővülő ismereteit újabb és újabb kötetekben jelentette meg. Legújabb munkájában a gyergyói és a szépvízi családok bemutatása mellett újabb dokumentumokat, családi összefonódásokat tár az olvasó elé. Tényszerűen igyekszik bemutatni a családi nevek eredetére vonatkozó kutatásainak eredményét, a családnevek magyarításának folyamatát, az örmény lakosságra vonatkozó demográfiai mutatók alakulását. Az Ajvász /Chárib/ családtól a Dajbukát, a Fugyulyán, a Kozocsa /Szjév/ famílián át a Porumbécz /Szeráczi/ családig 93 magyarörmény névnek és viselőinek múltjába kaphatunk betekintést a könyv által. A kötet bemutatóján a szerzővel Száva Enikő újságíró beszélgetett a könyvtár olvasótermében.
Forrás: https://www.facebook.com/events/718325195915274/
--Kettős könyvbemutató Kovásznán
Bolyai Farkas és Bolyai János emléke elevenedett meg 2022. július 27-én a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 2022-es évadzáró rendezvényén, amelynek meghívottja, dr. Oláh-Gál Róbert filmvetítéssel kísért előadása során két legújabb kötetét mutatta be az érdeklődőknek.
A marosvásárhelyi matematikus, matematikatörténész, egyetemi tanár több mint három évtizede kutatja a Bolyai családdal kapcsolatos levéltári dokumentumokat, és ez idő alatt több mint tizennyolc könyvet írt a témában. Ahogyan fogalmazott, talán túl sokat, így született meg a döntés arról, hogy egy terjedelmesebb kiadványban összefoglalja mindazt, amivel hozzájárult a Bolyaiak hozadékkutatásához. A közelmúltban megjelent és most bemutatott Bolyai-sommázat című kötet tehát nem hagyományos Bolyai-életrajz, hanem válogatás a szerző korábban megjelentett írásaiból, amelyek – megítélése szerint – hozzájárultak a Bolyaiakról kialakított kép élesítéséhez, valamint egyes életrajzi adatok korrigálásához.
A könyv nemcsak a matematika iránt érdeklődőknek lehet izgalmas olvasmány, hiszen számos érdekesség olvasható a két Bolyai mindennapjairól, a korabeli helyi közösséggel való viszonyukról, baráti és rokoni kapcsolataikról. A kötetből az is kiderül, hogy Farkas miért járatta katonai akadémiára fiát, de János későbbi, sokak által vitatott betegségéről is megtudhatunk egyet s mást.
Ugyancsak ez alkalommal került bemutatásra a Gyerekeknek a Bolyaiakról című színes, rengeteg képpel illusztrált ismeretterjesztő kiadvány, amelyet lapozgatva Bolyai Farkasnak és fiának, Jánosnak az életútját ismerhetik meg a fiatal olvasók.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/kettos-konyvbemutato-
INTERJÚ
--’A könyvtárosnak sokoldalúnak kell lennie’ – beszélgetés Köllő Enikővel
Köllő Enikő 32 éve könyvtáros Gyergyóditróban, és ez idő alatt a könyvtár fontos része lett a község életének. Mindig vannak új ötletei, ismeri a helyiek igényeit, gyakran szervez rendezvényeket. A gyergyóditrói könyvtár népszerűsége tagadhatatlan, és Köllő Enikő szerint ez nemcsak az ő munkájának az eredménye, hanem a közösségé is, mert az olvasók töltik meg élettel a könyvtárat. A könyvtár mindennapjairól, a számos népszerű közösségépítő és kulturális programról, olvasásról a Hargita Népe interjúsorozatában Péter Ágnes beszélgetett Köllő Enikővel, a teljes interjú a 2022. július 4-i lapszámban olvasható.
‘‒ Előkészítő osztálytól kilencvenévesig mindenféle korú olvasónk van. Vannak kisiskolások, nagyobb diákok, középiskolások, és sok felnőtt, fiatal anyukák és idősebbek is. Tényleg sokan vannak, büszkélkedhet a könyvtár. Én nagyon örülök ennek. Összesen több mint kétszáz aktív olvasónk van.’ (...) ’Bízom benne, hogy a rengeteg jó könyvnek köszönhető, mert tényleg jó a könyvtár ellátottsága. Nagyon népszerű a könyvtár a településen. Sok rendezvény van itt, több eseményt szervezünk együtt az iskolásokkal, és úgy gondolom, hogy ennek is köszönhető a könyvtár népszerűsége. Minden jelentős ünnepet meg szoktunk tartani a könyvtárban. A magyar kultúra napja legtöbbször háromnaposra sikeredik, mert ez úgy zajlik, hogy reggel nyolctól délután kettő-háromig váltják egymást az osztályok. Évek óta hozzánk csatlakozik a salamási iskola, ezért is többnapos az esemény, mert sok diák van. Minden évben kapcsolódunk a Nemzetközi Felolvasómaratonhoz, megünnepeljük a magyar költészet, népmese és a magyar nyelv napját is. Sok minden szokott itt történni, egész évben van tennivaló.’
(...) ’Tavaly az Adventi ablakok elnevezésű felhívást tette közzé a könyvtár. December elsejétől huszonnegyedikéig tartott, és összesen harminckilenc család csatlakozott díszítőként. Minden nap írtam egy rövid, kis fejtörő versikét, ami alapján ki kellett találni, hogy hol van az aznap feldíszített ablak. Utaltam az utcanévre, ha történelmi vagy irodalmi személyiség volt, akkor róla írtam. Az egész falu bekapcsolódott ebbe, délben már mindenki várta a versikét, hogy kitalálják, hol van az aznapi ablak. Később hallottam, hogy a gyergyói mentősök is bekapcsolódtak, mert ők jól ismerik a ditrói utcákat. Szó szerint az egész falu útra kelt, hogy keresse az ablakokat.
Egyébként színes a paletta, ha a saját rendezvényeinkről van szó. Festészeti kiállítástól koncerten át színházi előadásig mindent szervezünk. Most áprilisban például csatlakoztunk a Tamási Áron-emlékévhez. A Maros Művészegyüttes és a Spektrum Színház a Boldog nyárfalevél című előadást mutatta be.’(...)
Arra a kérdésre, hogy miként lett könyvtáros, Köllő Enikő így válaszolt:
‘‒ Nem terveztem ezt. Ahogy elvégeztem az iskolát, nem szerettem volna Ditróban maradni, de most már azt mondom, hogy sose kerülhettem volna ennél jobb helyre. Imádom a könyvekkel való munkát, az olvasás mindig a lételemem volt, és az emberekkel való kapcsolattartás is. Néha azt mondom, hogy pszichológus is lehetnék, de nagyon szeretem a rendezvényszervezést is, igazából mindent, ami a kultúrához kapcsolódik. A könyvtárosnak sokoldalúnak kell lennie, és ez ettől szép.’
Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/mitol-nepszeru-a-konyvtar/
--‘Divatba jött az olvasás’ – interjú Erőss Gabriella könyvtárossal
Gyergyócsomafalván az iskola mellett, csendes helyen van a könyvtár, a művelődési otthon székházában. Erős Gabriella, a könyvtáros már 22 éve dolgozik ott, és úgy véli, az utóbbi időben divatba jött az olvasás. Mint mondja, ő szerkeszti a helyi lapot is, de azt tartja legfontosabb feladatának, hogy segítsen annak, aki betér a könyvtárba. A Hargita Népe interjúsorozatában Péter Ágnes beszélgetett a könyvtárossal.
’‒ Százötven körüli az aktív olvasók, kétszázötven fölötti a beiratkozott olvasók száma, és korosztály szerint nagyon vegyes az eloszlás, mert sok gyerek, felnőtt és nyugdíjas használja a könyvtárat. Van egy réteg, amelynek tagjai nagyon-nagyon szeretnek olvasni, és ők folyamatosan visszajönnek.
(...) Fontosnak tartom hozzájárulni a helyi közösség kulturális életének fejlődéséhez, mindenki számára hozzáférést biztosítani az információhoz, tanuláshoz, tudáshoz, és azt is, hogy segíteni tudjak bárkinek, aki bejön. A diákoknak segítek a tanulásban, ha itt írják a házi feladatot, és olyan is volt, hogy államvizsga-dolgozatot kellett kijavítanom, vagy segítettem szakirodalmat keresni. Ebben nagyon sokat segítenek a megyei könyvtár, pontosabban a felnőtt és dokumentációs részleg munkatársai. Amikor olyan anyag kell egy-egy szakdolgozathoz, elkérem tőlük, ők beszkennelik vagy lefotózzák, és elküldik. Nagyon jó az együttműködés a megyei könyvtárral, mindenben támogatnak, és szakmailag irányítanak, mindig segítenek, ha szükség van valamire.
(...) Voltak olyan rendezvények, amelyeket kimondottan a könyvtár szervezett, és olyan is, amihez innen csatlakoztunk. Saját programunk a könyvtárismertető óra, de amikor sikerült számítógépeket beszereznünk ‒ és ez még újdonság volt, nem mindenkinek volt otthon saját számítógépe ‒, akkor elindítottam egy számítógépes képzést nyugdíjasoknak. Idővel kezdtek érdeklődni a fiatalabbak is, majd egy csoport mozgássérültekből és azok gondozóiból alakult. Ez több évig eltartott, mert nyolcvanan jelentkeztek, de egyszerre csak négy személy jöhetett, mert négy számítógép volt a könyvtárban. Hetente, csoportonként két-három órát maradtak, és egy ilyen tanfolyam háromhónaposnak indult, de sok esetben négy hónapig is elhúzódott. Akkoriban nagy igény volt erre, sokan akarták megtanulni használni a számítógépet. Ez 2010-ben kezdődött, és mint mondtam, több évig is eltartott. Egyébként érdekes volt látni, hogy milyen erős barátságok szövődtek a tanfolyam ideje alatt. Ráadásul sokan közülük visszajáró, aktív olvasók. Közvetlen, bensőséges kapcsolat alakult ki közöttük, és a könyvtárhoz is ragaszkodnak. A könyvtárban egyébként megünnepeljük a magyar népmese napját, volt versfelolvasó délután, versillusztrációs pályázat, könyvbemutató, költészet napi előadás. Ez utóbbinál ma is szívesen gondolok vissza a LESZ együttesre, amely megzenésített verseket és saját dalokat adott elő. Igazából minden jeles napot megünneplünk itt a községben.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/divatba-jott-az-olvasas/
AJÁNLÓ
--Bíró Béla új kötete: Időgyulladás
Bíró Béla új kötettel gyarapította életművét, Időgyulladás cím alatt összegyűjtött újabb esszéi és kommentárjai kiemelt gondolkodói teljesítményre vallanak, sok közéleti kérdésben valóságos iránytűként igazítanak el. Nemzedékem, a mai 70-75 évesek olyan szellemi környezetben nőtt fel, amely túlnyomórészt irodalomcentrikus volt, s amelyben a költők amolyan kis Ady-leszármazottakként még váteszi jelmezt viseltek. Bíró Béla, aki közben filozófussá, Erdély legélesebb logikájú vitatkozójává és publicistájává nőtte ki magát, nem is kaphatta meg megérdemelt elismerését a maga szűkebb világában, holott teljesítményének kijárt volna, miként bizonyítja legújabb, immár sokadik, nagyon mai kérdéseket boncolgató, Időgyulladás című kötete is (Kolozsvári Művelődés Egyesület, 2021). Bíró Béla nagy kedvvel műveli e két műfajt, miként maga vallja, olyan erdélyi előfutárok nyomdokaiba lépve, mint Mikes Imre, Kacsó Sándor és mások. A két világháború közti Brassói Lapok, a színvonalas erdélyi, kolozsvári, aradi, nagyváradi stb. sajtó jelentett revelációt számára, amikor hozzáfért kollekcióihoz egy bukaresti fejtágító igazán másra szánt alkalmával. Esszéiben érvényes diagnózisokat állít fel a legidőszerűbb kérdésekről, mint amilyenek az emberi és nemzeti emancipáció, a ma uralkodó világnézetek harca, a gender-ideológia, Németország szerepe az EU-ban, a tömeges bevándorlás, a többes identitás, a párhuzamos társadalmak, liberalizmus és neoliberalizmus különbsége, a vírusjárvány kezelése, a német iszlám, a multik szerepe a piac és az állami irányítás mellett és egyebek, mindig a legégetőbb ügyek kapcsán.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/biro-bela-uj-kotete-
--Személyes kordokumentum Kolozsvártól Bukarestig és még azon is túl
Alföldi László közel harminc évig volt diplomata, és mindvégig romániai ügyekkel foglalkozott. Az idei budapesti könyvhétre jelent meg Kolozsvártól Bukarestig – Egy magyar diplomata visszaemlékezései című kötete, amelyben nem mindennapi pályafutását tekinti át a történelmi események tükrében.
Alföldi László 1984 és 1988 között Kolozsváron volt konzul, majd miután Ceaușescu egyik napról a másikra bezáratta a kirendeltséget, a külügyminisztériumban folytatta román referensként. 1990 és 1996 között Bukarestben teljesített szolgálatot a magyar ügyekért felelős diplomatacsoport vezetőjeként, majd első beosztottként. Később ismét a külügyben dolgozott, egészen 1999-es kolozsvári főkonzuli kinevezéséig. 2003-tól ismét hároméves külügyminisztériumi szakasz következett, majd megint Bukarest: 2006 és 2011 között nagykövethelyettesként dolgozott. Húsz éven át volt külszolgálatos, a magyar–román kapcsolatoknak nemcsak megtapasztalójaként, hanem alakítójaként is.
’Szerintem mindenkinek érdekes lehet, akinek a külhoni magyarság ügye fontos. De a román közösség számára is, hiszen számos, nagy médiavisszhangot kiváltó esetről írok a könyvben – például a „kémügyemről” vagy a szélsőségesen nacionalista volt kolozsvári polgármester, Funar ügyködéseiről –, amelyek árnyalhatják a korábban kialakult narratívát.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/szemelyes-kordokumentum-kolozsvartol-bukarestig-
--Júliusi Várad
Megjelent a Várad folyóirat 2022. júliusi lapszáma. A tartalomból: Az eltévedt süntől a tengertáncig – Kocsis Csaba költő, dalszerző, előadóművész volt a vendégünk (Tóth Hajnal tudósítása); Közösségi szolgálatban a gazdagodó értéktár – a nagyváradi római katolikus püspöki palota alakuló művészeti központjáról Molnár Judit ír; Megfilmesített
értékeink – Érmellék épített öröksége és természeti kincsei a nemzeti értéktárban (D. Mészáros Elek összeállítása); „Jóéjtpuszik” Lackfi Jánossal – a költő, író váradi szerzői estjéről Fried Noémi Lujza tudósít; Örömöt hozó hazatérés – Toró József képzőművész kiállítása a Tibor Ernő Galériában (Tóth Hajnal beszámolója.
Az Irodalom rovatban Tóth Ágnes rövidprózája, Tóth Hajnal karcolata, valamint B. Mihály Csilla, Molnár Zsolt és Müller Dezső versei találhatók. Berbécsnyírás – Kerekes István fotóművész fotográfiája és története a (Fény)képes krónikában. A História rovatban: Adalékok az 1942-es jubileumi Szent László-év eseményeihez (1. rész) – Farkas László írása; Feljegyzés Huszt váráról 1704-ből – Kaposvári egyetemi oktatók leletei. Az antik impresszionista – A hónap zeneszerzője rovatban Ottorino Respighi (Tóth Gábor írása); A sokoldalú pedagógus, aki mindig hazafelé tart – Bíró Gyula berettyóújfalui születésű tanárral, íróval Kocsis Csaba beszélget. Zeneszó közönség- és saját igény szerint – MC Lajcsák lemezlovassal Molnár Judit készített portréinterjút. Negyvenhárom évig tanította a kisdiákokat – Németi Etelka nagyváradi tanítónővel Dérer Ferenc beszélget.
A címlapon D. Mészáros Elek fotója, a hátlapon Régen és most címmel Farkas László összeállítása látható. Mindemellett található a lapban keresztrejtvény is Barabás Zsuzsától, valamint ismertető a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár magyar nyelvű könyvújdonságairól.
Forrás: https://www.varad.ro/juliusi-varad-2/
--Irodalmi nyaralás – 9 könyv a jégkása mellé
Kilenc, nem mindennapi olvasmány a nyárra, amelyek között van az örök életet kutató családregény, rémtörténet, disztópia és olvasókat segítő könyv is.
Forrás, a könyvek listája és a teljes cikk itt: https://welovebudapest.com/cikk/2022/7/12/latnivalok-es-kultura-irodalmi-nyaralas-9-konyv-a-jegkasa-melle-ket-vizbe-ugras-kozotti-szunetre
--Megjelent a Helikon első júliusi száma
Benne olvashatók László Noémi versei és Horváth Benji Kincses város 2042 című vezércikke. Interjút Lakatos-Fleisz Katalin közöl László Noémi költővel, műfordítóval, a Napsugár folyóirat főszerkesztőjével, aki júliusban a hónap kiemelt szerzője a Helikonban.
Verset közöl továbbá Dimény H. Árpád, prózát Süli István. Ana Pepelnik verseit Orcsik Roland fordításában közlik, tanulmányt Bíró Béla ír Szaktudományos eposz, dekameron, kaleidoszkóp… címmel. Jelen lapszámban olvashatók továbbá az E-MIL Méhes György Irodalmi Díjának átadásán elhangzott laudációk: Molnár Vilmost Karácsonyi Zsolt, Fehér Imolát Balázs Imre József méltatta.
A Pavilon 420-ban Kócsó Alexandra, Szűcs Anna Emília és Szűcs Teri versei olvashatók, prózát Dénes Gergő közöl Signum címmel. A Ráolvasásban Zalán Tibor esszéje olvasható Kuprin Szulamit című művéről. A Kinematográfban Papp Attila Zsolt ír a 21. TIFF-ről, a Theátrumban Bartha Réka színikritikája olvasható.
Kritikát László Noémi két legújabb kötetéről közölnek: Szalló Tünde a Feketelevesről, Tankó Andrea pedig a Műrepülésről ír. Fülszöveget Nyeste Emőke jegyez Balázs Imre József A szürrealizmus története a magyar irodalmi mezőben című kötetéről.
Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Fehér druidák, fekete keresztények című rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Mărcuţiu-Rácz Dóra ír Zilahi Nono munkáiról, amelyekkel a jelenlegi lapszámot illusztrálták.
A lapszám teljes tartalomjegyzéke itt érhető el: https://bit.ly/3AHsY0C
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/megjelent-a-helikon-elso-juliusi-szama-1
--A Zathureczkyek levelezéséből
Hogyan sikerül egy nőnek, Csereyné Zathureczky Emíliának megalapítani a Székely Nemzeti Múzeumot a 19. századi patriarchális társadalomban, és ily módon kiemelkedni nőtársai sorából? Erre a kérdésre keresett választ sokadik könyvében Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója. Ennek eredménye lett a Maradok holtig hív testvéred… című, a Zathureczky család levelezését tartalmazó kötet, amely egyszersmind mélyfúrás az intézmény történetébe. A könyvnek a Székely Nemzeti Múzeumban 2022. július legelején lezajlott bemutatóján Szőcsné Gazda Enikő és Boér Hunor muzeológus beszélgettek az idáig vezető útról.
Vaskos kötet, egy monumentális forrásmunka fekszik az asztalon, hiszen a Felvidékről Olasztelekre telepedő gazdatisztnek, Zathureczky István családfőnek tizenkét, felnőttkort megért gyermeke volt, akik sokat leveleztek, és e levelek feldolgozása, a bennük szereplő személyek rengeteg időt emésztettek fel a kutatás során.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-zathureczkyek-
--Megjelent a júliusi Székelyföld
A Székelyföld 2022/7. száma tematikus: Lengyel keringő címszó alatt a lengyel irodalomnak, történelemnek, kultúrának van szentelve, a lengyel–magyar barátság jegyében. A lapszám két vendégszerkesztő, Hubbes László és Vermesser Levente bevonásával készült, az összeállítás előbbi tárgyilagos, utóbbi poétikus felvezetőjével/ráhangolójával kezdődik. A továbbiakban Kazimiera Iłłakowiczówna, Anna Janko, Wisława Szymborska, Adam Zagajewski versei, valamint Sławomir Majewski novellája olvashatók magyar fordításban.
Krzysztof Gajewski Népi fordulat a kortárs lengyel irodalomban, művészetben és bölcsészettudományban címmel, a Marek-Jerzy Minakowski – Rafał Smoczyński szerzőpáros pedig A nyomtatott osztály: munkajegyzetek a lengyel értelmiségről és a kulturális tőkéről címmel közöl tanulmányt.
A lapszámot Krzysztof Ducki lengyel származású, Budapesten élő grafikusművész plakátjai illusztrálják.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/megjelent-a-szekelyfoeld-juliusi-
--Szeretünk jót és jól enni
A maga nemében egyedi és különleges könyvbemutatóra hívták meg az érdeklődőket 2022. július 1-én a rétyi sportcsarnokba, ahová egy friss kiadású recepteskönyv több mint száz szerzője is hivatalos volt. A Tortoma Könyvkiadó által megjelentetett 100 Sepsiszéki recept – több mint 100 sepsiszéki háziasszony című könyv ételeit a Sepsiszentgyörgy környéki falvak fakanálforgatói készítették el, és egy fénykép erejéig maguk is odaálltak főztjük mellé.
A szóban forgó kiadvány, aminek a bemutatója ilyen szép közösségi jelenléttel történt meg, egy sorozatba illeszkedik. A két világháború között megjelent és több kiadást megért, népszerű szakácskönyvek után (Baby szakácskönyve, Zathureczky Zelch Manci receptkönyve) következtek a mai ízlést, gyakorlatot tükröző 100 erdővidéki, 100 gyergyószéki és 100 dabasi receptet tartalmazó gyűjtemények. Ezzel a gyakorlattal a kiadó tulajdonképpen összesimul Kovászna megye tanácsának 2012 óta létező törekvésével, amellyel a székelyföldi ízeket keresik, örökítik, mentik újabb és újabb recepteskiadványokkal, illetve a kürtőskalács kultúrtörténetével, majd a kürtősfesztivál zsűritagjainak kedvenc receptjeiből összeállított Édes ízek szakácskönyvvel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/szeretunk-jot-es-jol-
--A Temesvár ostroma ’89 az interneten
A Magyar Elektronikus Könyvtárban (mek.oszk.hu) olvasható Tőkés László Temesvár ostroma ’89 című, közvetlenül a rendszerváltozás után, 1990-ben a budapesti Hungamer Kiadónál Csiki László (1944–2008) szerkesztésében megjelent gyűjteményes kötete.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/150970/temesvar-ostroma-
--Megjelent a Korunk júliusi lapszáma
A macskák fontos szerepet töltenek be a kultúrtörténetben, részei a mítoszoknak, alaptörténeteknek – és természetesen a hétköznapoknak is. A kolozsvári Korunk tematikus összeállítása a macskák irodalmi és képi megjelenítéseinek ered nyomába, vizsgálva a populáris kultúrában jelen lévő ábrázolásokat is, ugyanakkor kitér azoknak a társadalmi konszenzusoknak a változásaira is, amelyek például a városokban élő macskák életformáját befolyásolják. A lapszám írásai az alábbiakhoz hasonló kérdéseket járnak körül: Milyen szerepet töltenek be a macskák a detektívtörténetekben? És a Kádár-kori mesefilmekben? Honnan ered az Aliz Csodaországban vigyorgó és fokozatosan eltűnő Cheshire Cat figurája, és milyen kulturális kontextusba illeszkedik? Mi a Macskák című musical előtörténete színpadon és filmen? Mennyire fordítható át a musical kiindulópontjaként számontartott T.S. Eliot-kötet kelet-európai közegre? Milyen könyvek társaságában szeret tartózkodni a polcon egy szürrealista költő macskája? Mit olvas egy macskamentőként dolgozó, ennek társadalmi kereteit is tágítani próbáló kulturális újságíró? A lapszám szerzői között szerepel mások mellett Egyed Emese, Kérchy Anna, Beretvás Gábor, Szabó R. Ádám, Miklós Ágnes Kata, Simona Popescu, Florin Bican, Horváth Csaba, Bence Erika, Zólya Andrea Csilla, Sándor Boglárka Ágnes.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/macskak-az-irodalomban-es-a-filmekben
DÍJAK
--Adamik Lajos első magyarként vette át az Osztrák Állami Műfordítói Díjat
2022. július 3-án adták át Bécsben a 2021-es Osztrák Állami Műfordítói Díjat. Az osztrák kulturális minisztérium az osztrák irodalom más nyelvre történő átültetéséért járó rangos elismerését Adamik Lajos első magyar műfordítóként vehette át a bécsi Literaturhausban. Adamik fordításai hosszú évek óta a Kalligram Kiadó gondozásában jelennek meg magyarul.
Adamik a szépirodalom mellett művészettörténetet és filozófiát is fordít. Neki köszönhető a klasszikus és modern művészetelmélet számos fontos szövegének magyar és német nyelvre történő átültetése. 2018 óta a szegedi Inscriptiones Alborum Amicorum kutatócsoport tagjaként művelődéstörténeti és hungarológiai kutatásokat is folytat.
Forrás, a teljes cikk és a zsűri indoklása itt: https://litera.hu/hirek/adamik-lajos-elso-magyarkent-
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Böszörményi Gyula, az Álomfogó-regények írója
2022. június 29-én meghalt Böszörményi Gyula, József Attila-díjas író. Az 1964-ben született, izomsorvadásos betegségben szenvedő, gyerekkora óta mozgássérült alkotó 2002-ben lett országosan ismert Gergő és az álomfogók című meseregényével. Ezt aztán több folytatás követte, ezen kívül pedig olyan sikeres regénysorozatok fűződnek a nevéhez, mint az Ambrózy báró esetei.
Forrás és a teljes cikk itt: https://24.hu/kultura/2022/07/01/meghalt-boszormenyi-gyula-iro-gergo-
--Elhunyt Kis Pintér Imre irodalomtörténész, szerkesztő
2022. július 19-én, nyolcvanegy éves korában elhunyt Kis Pintér Imre, József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár, aki 1991-től húsz éven át volt a Kortárs című folyóirat főszerkesztője.
1941. június 1-jén született Budapesten. 1965-ben végzett az ELTE BTK magyar–könyvtár szakán, majd 1971-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézetének műszaki könyvtárosa volt.
1971-től 1974-ig aspiránsként tanított az ELTE 20. századi magyar irodalom tanszékén, 1982 óta az irodalomtudományok kandidátusa. 1974 és 1986 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1986 és 1989 között tudományos főmunkatársa volt. 1989 és 1990 között a Magyar Napló főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1991-től 2011-es nyugdíjba vonulásáig a Kortárs irodalmi és kritikai folyóirat főszerkesztője volt.
Munkái között megtalálható a Füst Milán válogatott művei című kötet (válogatta, szerkesztette, jegyzetek, 1978), a Helyzetjelentés (tanulmányok, kritikák, 1979), A Semmi hőse (Füst Milán költő világképe, 1983), az Esélyek (válogatott tanulmányok, 1990), valamint az In memoriam Füst Milán. Szellemek utcája (írások Füst Milántól és Füst Milánról, válogatta, szerkesztette, 1998).
Kis Pintér Imre kiemelkedő irodalmi tevékenységéért 1988-ban József Attila-díjat kapott, 2002-ben Arany János-jutalomban részesült. 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata elismerő oklevelét a művészeti értékek közvetítéséért.
Forrás: https://kultura.hu/elhunyt-kis-pinter-imre-irodalomtortenesz-szerkeszto/
MOZAIK
--Új Tandori-versciklus került elő az író hagyatékából
A Korántsem farsangi tőrmellékek című, eddig sosem látott, hat versből álló ciklus 2006-ban született, és különlegessége, hogy részben Mesterházy Balázs költőhöz írta – tájékoztatta Tóth Ákos, Tandori Dezső hagyatékának gondozója közleményben az MTI-t.
A közlemény idézte Mesterházy Balázst, aki úgy vélte: „A költő a szavakból él, de vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet mit mondani. Ilyen az, amikor előkerül egy ilyen nagyívű hagyatékból származó verses kritika Tandori Dezsőtől.”
A hagyaték tartogatott már meglepetést: 2019-ben egy addig ismeretlen vers került elő belőle. A költő utolsó kötete tavaly jelent meg Felplusztulás, leplusztulás címmel, amely a szerző 2018-ban és 2019-ben létrehozott műveiből készített bő válogatás. Tandori Dezső hagyatékának egy részét a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, ez a számottevő mennyiségű dokumentumegyüttes az írói, költői és műfordítói életmű szinte egészét felöleli. Az örökösök több ezer kötetet adományoztak a költő és felesége, a szintén író-műfordító Ágnes könyvtárából az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/uj-tandori-versciklus-kerult-elo-az-iro-hagyatekabol/
--Forog a Tündérkert című sorozat
Elkezdődött a Tündérkert című magyar történelmi-politikai thriller forgatása. A nyolc részből álló, epizódonként 48-52 perces sorozat Móricz Zsigmond háromkötetes Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című kötete alapján készül. A sorozat a Megafilm és az MTVA koprodukciója a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a televíziós bemutató 2023 szeptemberében várható.
Pontosan száz esztendő telt el az 1922-ben kiadott regény és a 2022 nyarán, július 25-én elindult forgatás között. A sorozatban a 17. századi Erdély izgalmas politikai és színes társadalmi világa elevenedik meg szerelemmel, intrikákkal, súlyos döntésekkel és csavaros fordulatokkal átszőve, a korszak két meghatározó férfiúja, Bethlen Gábor és Báthory Gábor főszereplésével.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/forog-a-tunderkert-cimu-sorozat/
--Megújult a Pannonhalmán őrzött, 15. századi misekönyv
A Pannonhalmi Főapátság egyik legbecsesebb értéke, a középkori Pfannbergi Missale a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat támogatásával újult meg. A pergamenre íródott kódex lapjai bekoszolódtak, helyenként meggyűrődtek, kötése javításra szorult. A restaurált misekönyv a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban, a De thesauro suo nova et vetera – Kincseiből újat és régit című kiállításon látható.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.magyarkurir.hu/hirek/megujult-pannonhalman-orzott-15-
--Összetettebben látják a világot azok, akik fiatalon sok irodalmat olvastak
Egy tanulmányban Nicholas Buttrick, Erin C. Westgate és Shigehiro Oishi arról osztották meg az amerikai adatok alapján végzett kutatásuk eredményeit, hogy ha fiatalon sok irodalmat olvasunk, „az összefüggésbe hozható a sokkal összetettebb világnézettel”.
A tanulmányban természetesen azt is megadták, mit jelent ez az összetettebb világnézet. Tehát, ha ezzel rendelkezünk, akkor a kutatók szerint:
• komplexebben látjuk az okokat;
• sokkal gazdagabbak vagyunk pszichológiailag;
• kevésbé gondoljuk azt, hogy korunk egyenlőtlenségei legitimek;
• kevésbé gondoljuk azt, hogy az emberek csak egyféleképpen vannak rendben.
Az eredményekre a kutatók négy felmérés alapján jutottak, ezek olyan témákkal foglalkoztak, mint: milyen kapcsolat van az olvasó és az általa választott műfajok között, valamint annak a megértését szolgálták, hogy milyen kapcsolat lehet az olvasott témák és a világnézet összetettsége között.
Persze az irodalom sokfélesége sem vehető egy kalap alá. A kutatók igazolták azt a laikusként is logikusnak tűnő következményt, hogy kevésbé lesz komplex a világképe annak, aki fiatalon sok olyan fikciót olvas, amiben szabványos, egysíkú cselekmény és karakterek vannak - itt példának a romantikus regényeket hozták. A legmagasabb oktulajdonítási képesség és a pszichológiai gazdagság a kutatásaik szerint a novellák olvasásával kapcsolható össze.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/irodalom_oktulajdonitas_
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.