ReMeK-e-hírlevél
XVII. évf., 2022/7. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Könyvtár, ami összeköt – pályázati felhívás
--Kis összegű támogatást kérhetnek a kormánytól a kulturális folyóiratok és kiadványok
KITEKINTŐ
--A Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciájának 15. kiadásáról
--Az Országgyűlési Könyvtár a világ legszebb könyvtárai között
HAZAI
--Nyári táborok gyerekeknek Hargita megyei könyvtárak kínálatában
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hírei
--Biblioterápia sérült gyerekeknek
--Sokszínű volt a gyereknap Nagykárolyban
--Szent László napi könyvbemutató a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
--Közel 60 szerző és könyvbemutató a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
--Bodor Ádám a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vendége volt
--Tompa Andrea Haza című regényéről Kolozsváron
--Bartis Attila író-olvasó találkozója a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
--'Íróembernek jó gyerekkor’ – Király László a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
--A 65 éves Napsugár folyóiratról Kolozsváron
--Két Szilágyi István-kötetet mutattak be a kolozsvári könyvhéten
--VálóVersek – könyvbemutató a Kölcseyben
INTERJÚ
--Több mint könyvtár – interjú Bartis Edittel
--A könyv olyan az embernek, mint a szárny a madárnak – beszélgetés Mihók Edittel
--Nem igaz, hogy a gyerekek nem olvasnak – interjú Bece Katalinnal
AJÁNLÓ
--Új Petőfi-sorozat az emlékév jegyében
--Hadiárvasors, újratöltve
--Magyarnak maradni Erdélyben –huszadik századi erdélyi életpályák
--’Megőriztem, mert arra kaptam’ – megjelent Az aranyréce bővített kiadása
--Fejezetek egy transzilván természettudós naplójából - Wanek Ferenc tudománytörténeti kötete
--A júniusi Várad folyóirat tartalmából
--Mesélő térkép – kolozsvári tematikus séták
--Gazda József páratlanul hiteles számvetése
DÍJAK
--Bereményi Géza az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa
--Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
--László Noémi és Kürti Andrea Darázsolásának írószövetségi díja
--Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjat
--Nádas Péter és Bazsányi Sándor kapta az idei Szinva Díjat
--Kukorelly Endre nyerte el az idei Üveggolyó-díjat
--Kihirdették az Év Gyerekkönyve-díjasokat – Takács Zsuzsa az év ifjúsági írója
ÉVFORDULÓ
--Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli az E-MIL
IN MEMORIAM
--Tamási Áronra emlékeztek Székelyföldön
--Sütő Andrásra emlékeztek születésének 95. évfordulóján
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Moldova György író
MOZAIK
--Tizennyolc európai várost köt össze a nagyszabású Ulysses-projekt
--Elárverezték az elégethetetlen Atwood-könyvet, a szólásszabadágot támogatják belőle
--Harkivban az irrealitás nyomasztó érzése még nem múlt el teljesen
PÁLYÁZATOK
--Könyvtár, ami összeköt – pályázati felhívás
A magyar Országgyűlés elnöke 2022-ben is meghirdette ‘Könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése’ című pályázatát. Az ösztöndíj-program keretében 2022. szeptember 24. és október 23. között nyolc határontúli és két magyarországi szakember tölthet egyidejűleg egy hónapot az Országgyűlési Könyvtárban.
A program célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött egy hónap során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére, gyakorlati munkavégzésre, saját szakmai tevékenységük bemutatására, kapcsolatépítésre, közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve azokban való részvételre.
A programra az alábbi országokból lehet pályázni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. A pályázat beküldési határideje: 2022. augusztus 2.
A pályázat részletes leírása és jelentkezés itt: https://www.parlament.hu/web/guest/palyazati-kiirasok-konyvtar
A pályázatokat az Országgyűlés elnöke által felkért szakemberekből álló bíráló bizottság értékeli. Az eredményről 2022. augusztus 10-ig minden pályázó értesítést kap.
Forrás: https://konyvtar.parlament.hu/
--Kis összegű támogatást kérhetnek a kormánytól a kulturális folyóiratok és kiadványok
Kulturális folyóiratoknak és kiadványoknak hagyott jóvá 2022. június 8-án csekély összegű (de minimis) támogatást a kormány. A támogatás keretösszege 2,25 millió lej, és a 2022-2023-as időszakra szól – idézi az Agerpres Dan Cărbunaru kormányszóvivő sajtónyilatkozatát. A program kedvezményezettei olyan egyesületek, alapítványok, kulturális szereplők, amelyek kulturális folyóiratok és kiadványok megjelentetésével foglalkoznak. A támogatásban évente maximum 40 kedvezményezett részesülhet – mondta még a kormányszóvivő.
KITEKINTŐ
--A Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciájának 15. kiadásáról
Romániai magyar könyvtárosok is részt vettek Csongrádon a 15. Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciáján 2022. május 29-30-án. Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a szervezet közösségi oldalán tájékoztatott a rendezvényről:
‘Nemrég jöttünk haza Csongrádról, ahol részt vettünk a 15. Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciáján. Aki már járt ott, az minden bizonnyal tudja, hogy egy kitűnő hangulatú, rendkívül tartalmas találkozóról van szó, melynek egyik napirendi pontja Ramháb Máriával, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnökével (aki most az NKA Könyvtárak és Levéltárak Kollégiumának kurátora is) való beszélgetés. Ez nem volt másként most sem…
Az elnök asszony ismertette az NKA könyvtárakra vonatkozó kiírását, melyhez nekünk, határon kívülieknek nem igazán van hozzáférésünk, a feltételeket nem tudjuk teljesíteni… Az átalakítására vonatkozóan hangzottak el javaslatok, de érdembeli előrelépés nem történt… Nem is csoda, hisz a fentnevezett program főként infrastrukturális fejlesztéseket, valamint különleges programok lebonyolításának költségkereteit szándékozik fedezni, és nem fordítható új könyvek vásárlására, állagmegőrzésre, ingatlanfelújításra.
Már a beszélgetés elején kiderült, hogy a mindannyiunk által nagyra becsült Márai-program teljes átalakuláson ment át, ami az előző évek gyakorlatát felülírja, az így „vásárolt” könyvek a későbbiekben elérhetetlenek lesznek… Sajnálattal hallgattuk ezt…
A későbbiekben minden határon túli könyvtár/könyvtáros röviden ismertette a régiójukra jellemző helyzetet, új könyvek vásárlásával kapcsolatos nehézségeiket, a Márai-program nagyszerűségét. Mi Székelyföldön rendkívül jó helyzetben vagyunk, de mint tudjuk, a szórványban vagy a Partiumban élő és dolgozó kollégáknak már sokkal nehezebb… Ehhez képest a vajdasági kollégák még nehezebben jutnak új magyar könyvekhez, és meg kell küzdeniük a négynyelvűség problémájával is. Igazán nehéz helyzetben a kárpátaljai magyar könyvtárak vannak, ahová évek óta csak adomány útján érkeznek új, magyar nyelvű könyvek. Vásárolni soha nem is tudtak…
A jelenlévők számára nem kellett elmagyarázni, hogy miért van szükség a Márai-program folyatására… A kérdés csak az, hogy üzenetünk eljut-e a megfelelő személyekhez…?’
Forrás: https://www.facebook.com/groups/2263096380388684
--Az Országgyűlési Könyvtár a világ legszebb könyvtárai között
A Gestalten Kiadó impozáns albuma, a Temple of Books: Magnificent Libraries Around the World című kötet (Rober Klanten és Elli Stuhler szerk., Gestalten, Berlin, 2022. 301 p.) neves fotóművészek munkáiból válogatva több mint ötven lenyűgöző könyvtárépületet és -enteriőrt mutat be szerte a világból. Az albumban Ausztriától Mauritánián át Vietnámig számos országból találunk könyvtárakat, a fotókat pedig rövid ismertetések egészítik ki, amelyekből megismerhetjük az intézmények rövid történetét és gyűjteményét.
Az Országgyűlési Könyvtár is helyet kapott a kötetben, a könyvtárak fotózására szakosodott québeci fotóművész – civilben maga is könyvtáros – Thomas Guignard jóvoltából, aki a közelmúltban készített felvételeket az intézményben.
HAZAI
--Nyári táborok gyerekeknek Hargita megyei könyvtárak kínálatában
Élményalapú, játékos angol nyelvtábort szervez 2022. július 16. és 19 között Homoródfürdőn a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár a Pro Libris Könyvtári Egyesülettel közösen, 10-12 éves gyerekek számára. Az egyesület pályázati úton idén is elnyerte a Communitas Alapítvány támogatását, ennek köszönhetően a nyári vakációban várják a tanulni vágyó gyerekeket a játékos angol nyelvtáborba. A tábor résztvevői gyarapíthatják angol nyelvű ismereteiket, bővíthetik helyismereti tudásukat szabadtéri foglalkozások, játékok által. Részvételi díj: 300 lej/fő, amely tartalmazza a szállást és étkezést. Jelentkezni lehet a 0755341312-es telefonszámon, hétköznap 8 és 16 óra között.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1085/angol-nyelvtabor-gyerekeknek
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár mellett működő Bibliofil Alapítvány olvasótábora a 8-11 éveseknek szól, 2022. július 4. és 8. között szervezik meg. A tábor célja megismertetni a gyerekekkel a könyvtárat, megszerettetni a könyveket/olvasást, fejleszteni kézügyességüket, játszva tanulni. A tábor jellege: napközis (kivéve egy napot). Ára: 465 lej/személy. További információ és jelentkezés a 0748 457 027-es telefonszámon, Kovács Erzsébet könyvtárosnál.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/5136748649696003
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Csíksomlyói passiójátékok – könyvbemutató és előadás
Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be a Ferences iskoladrámák második és harmadik kötetét 2022. június 20-án. A Balassi Kiadó gondozásában 2021-ben megjelent kötetek 1740 és 1762 között Csíksomlyón előadott passiójátékok eredeti szövegét, énekeit és elemzését teszik közkinccsé. A könyvekről és a csíksomlyói iskoladrámákról Pintér Márta Zsuzsanna irodalom-és színháztörténész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja, Kővári Réka zenetörténész és Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a sajtó alá rendező Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoport tagjai osztották meg gondolataikat a közönséggel.
‘A ferences lelkiség és egyben kultúra gyümölcsei közül újabb két vaskos kötetre való kincsesbánya látott napvilágot a Ferences iskoladrámák sorozatában. A kiadványok kivétel nélkül csíksomlyói misztériumjátékokat tartalmaznak. Ezért a mai nap ünnep az erdélyi ferencesek, a csíkiak és az egész magyar kultúra számára. Mára a csíksomlyói kegyhely védőbástyája lett a hitnek, a szellemi életnek, a kultúrának, mindannak ami a nemzeti öntudatot meghatározza.’ – hangzott el Urbán Erik ferencrendi provinciális köszöntőjében.
Pintér Márta Zsuzsanna, a jelzett kutatócsoport vezetője beszélt a kötetek keletkezéstörténetéről, rámutatva: összesen hat kötetet terveznek kiadni a ferences iskoladrámákról, a kritikai kiadások teljes hitelességgel mutatják be az eredeti kéziratokat. A csíksomlyói ferences színi hagyomány jelentőségéről Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Történettudományi Intézetének tanszékvezetője beszélt, Kővári Réka zenetörténész pedig a ferences színjátszás zenei vonatkozásait mutatta be.
A résztvevők számára igazi irodalmi-zenei csemegét jelentettek a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákcsoportja, Kovács László egyházzenész, orgonista és Kővári Réka előadásában megszólaló szövegek és dallamok, amelyek ízelítőt nyújtottak a magyar színház-, dráma-, lelkiség- és zenetörténetben páratlan értéket jelentő csíksomlyói drámakorpuszból.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/csiksomlyoi-passiojatekok-a-konyvtarban/
Lackfi János volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége
A Kájoni János Megyei Könyvtár vendégeként érkezett Csíkszeredába 2022. június 15-én Lackfi János költő, kortárs irodalmunk egyik legismertebb és legnépszerűbb szerzője. A Csíki Játékszín nagytermében teltház fogadta a költőt, aki a 2021-ben megjelent istenes versei gyűjteményét, a #Jóéjtpuszit és az idén kiadott #Jóéjtpuszi 2. címűt mutatta be. A találkozó a népszerű szerző erdélyi körútjának utolsó előtti állomása volt.
A közönség lelkes tapssal fogadta a József Attila- és Prima Primissima-díjas szerzőt, aki könnyed és humoros, ugyanakkor elgondolkodtató, bibliai történeteket idéző verseivel ‘tűzzel, szenvedéllyel szólt a hitéről, és szédítő száguldásra invitált Isten kalandparkjában.’
A Harmat Kiadó gondozásában megjelent #Jóéjtpuszi köteteibe egyenként 180-180 verset válogatott be a szerző a több százból, amelyek már korábban megmérettettek a Facebook aktív közegében. A versek beemelik az abszurd, a szleng, a groteszk, a társadalmi szatíra, a hivatali, illetve a tudományos stílust a lelkiség szövegeibe.
A személyes történetekkel fűszerezett előadásból kiderült, hogy Lackfi fontosnak tartotta megírni és közreadni a hitről szóló és saját hitélményeiből született írásokat. Az egyórás előadás után a költő még hosszasan dedikálta köteteit a színház előterében.
Lezárult a Hargita megyei honismereti vetélkedő első fordulója
Lezárult 2022 júniusában a Hargita – táj, ember, történet című, honismereti témájú vetélkedő első fordulója. A Kájoni János Megyei Könyvtár tavaly hirdette meg először megyei szintű vetélkedőjét, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Az idei vetélkedőre a Hargita megyei általános iskolák ötödik-hetedik osztályos diákjai jelentkezését várták, a háromfős csapatok sikeres jelentkezésének feltétele az első forduló feladatlapjának beküldése volt, 2022. június 10-ig. A határidőig összesen 20 csapat (60 diák) küldte be a feladatlapot, Hargita megye 8 településének iskoláiból érkeztek válaszok. Az elért eredmények alapján 15 csapat mérheti össze tudását a következő fordulóban, amelyre 2022 őszén, az új tanévben kerül sor. A vetélkedő résztvevői változatos feladatok során, játékos módon ismerkedhetnek Hargita megye történelmi és földrajzi jellegzetességeivel, hagyományaival, természeti értékeivel, a régióhoz kötődő híres emberek életével.
A Verbum Kiadó újdonságainak bemutatója
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében a kolozsvári Verbum Kiadó gondozásában megjelent új kiadványokat mutatták be 2022. június 7-én. A négy friss kötetet Ferencz Antal kiadóvezető és Bodó Márta főszerkesztő ismertette. Dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye nyugalmazott érseke Magnificat! Magasztalja lelkem az Urat!, Marie-Noelle Thabut A váratlan Isten felfedezésén, Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye nyugalmazott segédpüspöke Amikor már huszonöt évet eveztem és Veres Stelian A kolozsvári Szent Mihály-egyházközség plébánosai című kötetét ismerhették meg a jelenlevők. Bodó Márta főszerkesztő többek között a Verbum tevékenységéről beszélt, majd rámutatott: kezdetben csak keresztény folyóiratokat adtak ki, de fontosnak tartották, hogy lehetőséget biztosítsanak keresztény íróknak is. A találkozón jelen volt Tamás József nyugalmazott segédpüspök is, aki elmondta, hogy maga is a Verbum Kiadónál jelentette meg püspökké szentelése évfordulójára szerkesztett kötetét, amely beszédeiből készült válogatás.
Sajtóvisszhang: https://romkat.ro/2022/06/08/konyvek-varazsa-a-verbum-kiado-konyvbemutato-sorozata/
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1077/a-verbum-kiado-ujdonsagait-mutattak-be-a-konyvtarban
Tamás Kincső prózaíróval találkozhattak a csíkszeredai olvasók
A 18. Hargitai Megyenapok eseményei sorában szervezett író-olvasó találkozón Tamás Kincső prózaíró volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2022. június 3-án. Beszélgetőtársa, D. Balázs Ildikó újságíró kérdezte a fiatal szerzőt életútjáról és arról, hogyen lett gyógyszerészként író, mit jelent számára az írás, eddig milyen kötetei jelentek meg, és min dolgozik jelenleg.
Tamás Kincső a háromszéki Kőröspatakon él két gyermekével, vadregényes környezetben, a természet közelében, lova és kutyái társaságában. 2014-től novellái, regényrészletei megjelennek magyarországi és erdélyi folyóiratokban. 2017-ben az E-MIL Méhes György-debütdíjjal tüntette ki a Csinált-patak állatkertje (Mentor Könyvek Kiadó, 2016, Marosvásárhely) című debütkötetéért. Első regénye a Módos asszony üres kézzel (Mentor Könyvek Kiadó, 2017, Marosvásárhely). Harmadik megjelent könyve a Fehér kavicsok (Kriterion, Kolozsvár, 2018).
‘Ahhoz, hogy az ember megírjon egy regényt, nagyon komoly indító ok kell’ – mondta el Tamás Kincső, amikor a Módos asszony üres kézzel című regényéről kérdezte beszélgetőpartnere. A regény egy keserédes történet rólunk, mindannyiunkról, az erdélyi valóságról.
Portrébeszélgetés az íróval itt: https://liget.ro/studio/az-iro-aki-inkabb-lovat-szeret-tartani-tamas-kincso-vadregenyes-vilaga
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1078/tamas-kincso-prozairo-volt-a-konyvtar-vendege
Ribes nigrum avagy történet a barátságról
Gyermeknapra új bábelőadásuk premierjével kedveskedett a Kájoni János Megyei Könyvtár Fakalinka nevű bábcsapata a legkisebbeknek. Ribes nigrum avagy egy történet a barátságról címmel mutatták be legújabb bábjátékukat a könyvtár előadótermében, 2022. június 2-án. A közönség lelkes tapssal jutalmazta a bábcsapatot.
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Ha nyár, akkor Csodalámpa Olvasóklub
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozást szervezett idén nyáron us, Csodalámpa Olvasóklub címmel, 1. és 2. osztályt végzett gyerekeknek 2022. június 27. és július 1., illetve 3., 4. és 5. osztályt végzett gyerekeknek 2022. június 20. és 24. között.
A program naponta 10 és 14 óra között zajlott, a könyvtárban.
A 3-5. osztályos tanulók kortárs művet, Kolozsi László A Hold emlékei című regényét olvasták el és dolgozták fel közösen. „A Földön egy különös hullám suhan körbe, amelynek hatására mindenki elveszíti az emlékeit. Szinte mindenki, szerencsére van néhány kivétel…” Ahogyan a regény címe sejteti, majd hamar ki is derül belőle, a mű egyik főhőse űrhajós, a könyv egyik központi témája a Hold és a világűr. Ezekhez a témákhoz igazodó ismeretterjesztő könyveket lapozgattak és egymásnak egy-egy témát be is mutattak belőlük a kíváncsi táborozók, majd szabadon választva le is festették a Naprendszert, a Földet vagy a Holdat.
Egy olyan szerethető történet bontakozott ki a hét folyamán, amely az emlékek és a szeretet fontosságáról mesélt. Erre az üzenetre ráerősítve emlékesfüzet is készült, ahova egymásnak kedves üzeneteket írhattak, emlékeket hagyhattak.
Sok-sok játék képezte az olvasás mellett a napi tevékenységeket, a reggeli ráhangolódásban az összpontosítást fejlesztő, ritmikus, ön- és társismereti játékok segítették a csoportegység kialakulását. A szöveg feldolgozásához drámapedagógiai tevékenységeket alkalmaztak a foglalkozásvezetők.
A rendezvény végén minden „táborlakó” kapott útravalóul egy-egy ajándékkönyvet, amit majd a nyár hátralevő részében elolvashatnak.
A program lebonyolítását a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület révén Sepsiszentgyörgy Helyi Tanácsától elnyert pályázati támogatás és az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, a Háromszéki Kulturális Egyesület segítette.
A 6., 7. és 8. osztályt végzett gyerekeket 2022. július 4. és 8. között várják a Csodalámpa Olvasóklubba.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/591988632450470
Aranyfonál címmel indul családi olvasójáték
A Bod Péter Megyei Könyvtár olvasásnépszerűsítő és közösségfejlesztő nyári programot hirdet olyan családoknak, akik számára fontos a könyv, a rendszeres felolvasás, illetve hat éven felüli gyermekeik (is) vannak.
Az Aranyfonál – családi olvasójáték célja, hogy a családtagok minőségi időt töltsenek együtt, szorosabbá váljon a szülő-gyermek kapcsolat, és olvasókká nevelődjenek a gyermekek.
A 2022. július 4-én induló program során Méhes György Micsoda társaság című regényét családi körben olvassák fel a résztvevők. Miközben a regény izgalmait közösen élik át, a választott szöveg arra is lehetőséget nyújt a szülőknek, hogy gyermekkori élményeikről és családjukról meséljenek a kicsiknek.
A programra húsz családot várnak, számukra a könyv egy-egy példányát ajándékba adják. A jelentkező családok összetétele: egy vagy két felnőtt és legtöbb négy gyermek.
A játékban résztvevő családokat hetente olvasásfejlesztést támogató anyagokkal, a regénnyel kapcsolatos apró feladatokkal, játékokkal ösztönzik, amelyeket egy, a Facebookon létrehozott csoportban érhetnek el. Ugyancsak ott lehetőségük lesz az olvasmányélmények megosztására, megbeszélésére, a kapcsolattartásra is. A közös olvasás négy hétig tart, hetente négy fejezetet kell (fel)olvasni.
Az olvasójáték zárómozzanataként családi napot szerveznek a könyvtárban: felelevenítik az olvasottakat, városismertető sétán vesznek részt, majd közös falatozással zárják a programot.
Forrás: http://kmkt.ro/aranyfonal-csaladi-olvasojatek
Harci zajban – Préda Barna új könyvének bemutatója
2022. június 29-én került sor Préda Barna Harci zajban című könyvének sepsiszentgyörgyi bemutatójára a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében.
A könyv azoknak a zalánpataki katonáknak az adatait tartalmazza, akik 1848 és 1948 között fegyverrel a kézben védték a magyar hazát. A kötetben 127 katona nevével és adataival találkozhatunk, akik között 42 hősi halott, 17 sebesült, 38 hadifogoly és 3 politikai fogoly található. A kötet a pontos levéltári adatok mellett több mint 180 fotót, számos korabeli újságcikket, több személyes visszaemlékezést, és ízes anekdotákat tartalmaz.
A kötetet bemutatta dr. Péter Sándor nyugalmazott irodalomtanár, Magyarosi Sándor hadtörténész, valamint a szerző.
Forrás: https://www.facebook.com/events/1168063293738547
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/kicsi-falu-nagy-hosei/
https://www.3szek.ro/load/cikk/150921/zalanpataki-hosok-nyomaban-preda-barna-konyvbemutatoja
--A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hírei
Emlékeim mozaikja – könyvbemutató
Dr. Veress Albert legújabb kötetét mutatták be a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban 2022. június 9-én, a házigazda intézmény és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ közös szervezésében, népes közönség jelenlétében. Az Emlékeim mozaikja című memoárkötetet Varga Gyöngyi mutatta be, aki nemcsak az önéletírásról beszélt, hanem mélyreható kérdéseire adott válaszként a jelenlévők előtt feltárult a szerző, a népszerű pszichiáter életútja, legfontosabb megvalósításai, hitvallása. A hangulatot Máyer Franciska dalcsokorral, Magyari Emese egy Reményik Sándor-verssel fokozta.
Rendezvény a fákért
Kamaszokat és családokat fogadtak 2022. június 11-én 16 órától a könyvtár udvarán. A fák voltak a rendezvény főszereplői. Bara István, Musulin Péter és Simon László a fák titkait és a különböző fajok közötti kapcsolatokat tárták fel, Benedek Tibor Magor fákkal kapcsolatos népdalokat tanított, Buta-Vincze Eszter játszani hívta az egybegyülteket, és volt egy kiállítás fákkal, növényekkel, környezetvédelemmel kapcsolatos könyvekből.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
--Biblioterápia sérült gyerekeknek
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, Borbé Levente idén is meghívást kapott biblioterápiás tevékenységre a Kísérő csoport elnevezésű táborba, amelyben a „Soha ne add fel” Alapítványhoz tartozó szülők és sérült gyerekeik aktív, mégis pihentető programon vettek részt, 2022. június 17. és 19. között. A Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogján olvashatjuk Borbé Levente képes beszámolóját:
‘A tábornak a Szentegyháza melletti szelterszfürdői Szent Gellért Alapítvány kis kertje ad otthont már jónéhány esztendeje. A kertben egy nagyobb vendégház és több kis otthonos lak biztosította a táborozók kényelmét, ahol több szórakozási lehetőség között lehet válogatni.’
‘A tábor lebonyolítói természetesen a szülők és György Attila, valamint felesége, György Ida főszervezők voltak. A foglalkozásomat Bajcsi Kinga székelyudvarhelyi óvónő, pszichológus segítette. Mivel a szülők többsége előtt ismert volt tevékenységem, ezért a biblioterápiáról szóló bemutató elmaradt. Inkább magára a tevékenységre koncentráltam, beleértve az előkészületeket is. Ez alkalommal Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék című, remekbe sikerült alkotását elevenítettem meg.
A közönség nyitott volt a darabra, s persze a sajátos interpretálásomra. Láthatták a kellékek kicsomagolását, a helyben való készülődést és a végső eligazítást, amelyet végigmagyaráztam. Már akkor mosolyt csalt a felnőttek arcára. A gyerekek és fiatalok is kezdtek belemelegedni a kuncogásba. Viszont amikor a tényleges darab került terítékre, onnan kezdődött a varázslat. (…)’
Forrás és a teljes beszámoló itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/06/biblioterapia-serult-gyerekeknek-2022.html
--Sokszínű volt a gyereknap Nagykárolyban
Komoly tömeget vonzott a nagykárolyi Károlyi-kastély parkjába a város polgármesteri hivatala által támogatott, a helybeli Kulturális Igazgatóság, Művelődési Központ, Városi Könyvtár, illetve a Gróf Károlyi Idegenforgalmat Népszerűsítő Központ munkatársainak közös szervezésében megvalósult gyermeknapi rendezvénysorozat 2022. június 1-jén.
A kézműves foglalkozások során többek között pólót is festhettek a gyerekek. A stand előtt igen nagy sor alakult ki, mindenki szívesen viselte a saját kezűleg díszített ruhadarabokat. Akit érdekelt, kipróbálhatta a repülőgép-modellezést is, és készíthetett szélforgót. A kulturális központ munkatársai interaktív játékokkal szórakoztatták az érdeklődőket, de a gipszfestés, valamint a mesesátor sem maradt látogató nélkül.
Forrás: https://frissujsag.ro/sokszinu-volt-a-gyereknap-nagykarolyban
--Szent László napi könyvbemutató a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A székelyudvarhelyi Magura Kiadó gondozásában megjelent Balla Ede Zsolt székelyudvarhelyi író legújabb kötete, amelynek címe: László király öröksége. A kötet bemutatóját a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban tartották, 2022. június 27-én.
A sokrétű, Szent László királyhoz kapcsolódó szellemi-kulturális örökséget ismertető könyv több mint húsz középkori helyszínen keresztül mutatja be a közel évezredes értékeket, hiszen a Kárpát-haza szakrális helyein meghatározó, jelentős erők őrzik szent királyunk emlékezetét.
A 120 oldalas, színes fényképekkel gazdagon illusztrált kötetben a szerző lépésről lépésre tárja az olvasó elé a középkori ember világképének egy szeletét, és felkelti az érdeklődést az egyetemes értékek iránt is. László király öröksége a látszat ellenére nem kötődik közvetlenül történelmi korhoz, időszakhoz sem, így régi idők számára éppoly aktuális, mint modern korszakunkban. A lovagkirály példája, letisztult és következetes eszméje ellenáll a divatok hullámzásának, túlél minden újító ideológiát – erre a templomainkban megcsodálható Szent László-freskók a példák.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/
--Közel 60 szerző és könyvbemutató a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Közel 60 meghívott szerzővel és könyvbemutatóval várta az olvasókat a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A 2022. június 9. és 12. közötti rendezvényt az Iskola Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Romániai Magyar Könyves Céh a kolozsvári Bánffy-palotában, a Vallásszabadság Házában és a Bulgakov Irodalmi Kávéházban szervezte meg. A rendezvényt a magyar kormány mellett idén a kolozsvári önkormányzat is támogatta. A négynapos seregszemlén 27 standon közel 50 kiadó volt jelen, csütörtöktől vasárnapig pedig több erdélyi és magyarországi szerzővel találkozhattak az érdeklődők.
Az Ünnepi Könyvhét megnyitóján, a Bánffy-palota udvarán felállított színpadon Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, Markó Béla költő, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke fogalmazták meg a könyvekkel és az olvasással kapcsolatos ünnepi gondolataikat.
A tweed zakós öregúr címmel Ottlik Gézáról nyílt kiállítás, a kolozsvári Tamási Áron-helyszínek érintésével vezetett sétán lehetett részt venni, a kerekasztal beszélgetések pedig olyan témák köré szerveződtek, mint a műfordítás vagy a női sorsok, női szerzők. Az olyan népszerű szerzők mellett, mint Bodor Ádám, Orvos-Tóth Noémi, Zoltán Gábor, Szentesi Éva vagy Kollár-Klemencz László, Erdélyben élő és erdélyi származású írókkal-költőkkel is találkozhattak az érdeklődők.
Két zenés esemény is színesítette a kolozsvári Könyvhét programját, Zilahi Csaba Erdélyi magyar rock 1970-2010 című új kötetének bemutatóját a közkedvelt kolozsvári Knock Out együttes koncertje kísérte, majd a rendezvény záróprogramjaként Lackfi János költő és Vecsei H. Miklós színművész duetteztek a #jóéjtpuszival, amire Szirtes Edina Mókus komponált varázslatos dallamokat.
A 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében adta át június 10-én az RMDSZ az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat, Balázs Imre József költő, irodalomkritikus, szerkesztő, irodalomtörténész, Jánosi Andrea grafikus, illusztrátor és Kató Emőke színművész számára.
Forrás:
https://maszol.ro/kultura/Konyvbol-sohasem-lehet-eleg-megnyilt-a-11-Kolozsvari-Unnepi-Konyvhet
Videótudósítás: https://maszol.ro/kultura/Igy-unnepli-az-irodalmat-Kolozsvar-VIDEO
--Bodor Ádám a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vendége volt
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vendége volt Bodor Ádám kolozsvári születésű, Budapesten élő Kossuth-díjas író, aki kedves régi helyeiről, az egykori város lepusztultságáról, az Utunk szerkesztőségben megtörténtekről, a pályafutása során kapott olvasói visszajelzésekről is beszélt 2022. június 11-én a Bánffy-palota zsúfolásig megtelt Tonitza termében. A 85 éves szerző Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője kérdéseire válaszolva elmondta, elsősorban a szülőhelye környéke emlékezetes számára, a Majális utca, a botanikus kert, a Házsongárd vagy a Görögtemplom utca, ahol sízni tanult. ’Más világ volt. Autó annak idején tíz volt, ebből kettő a Szekuritáté autója, mivel a székházuk is ott volt a Majális utcában. Amikor a Radnai-havasokban letartóztattak 17 évesen, a kedvenc utcámba szállítottak, ez valami felfoghatatlan volt’ – emlékezett vissza.
Azt is elmondta, hogy nincs honvágya, pedig Budapest sem tudta pótolni számára a hiányt. Hozzátette, noha Kolozsvár nagyon kiépült a város, tökéletes infrastruktúrával, ’ahol egyik repülő száll fel a másik után, de a kommunizmus után nagyon lassan állt talpra ez a város. Egyszerűen ez már egy más város, ide az embernek már nincs hová visszajönnie. Egy szálloda ablakán kinézni kellemetlen élmény’ – mondta.
(...) Az író-olvasó találkozón arról is szó esett, hogy a Bodor írásaiban leírtak jóslatszerűen megvalósulnak a valóságban. ‘Csak azt mondom, hogy azok a történések, amelyek a Sinistra körzetben az olvasókat érzékenyen érintették, és bizonyos körök rosszallását is kivívták, nem esnek messze mind a mai napig a történelmi távlatainktól. Azok a szokatlan események, amelyekről írok, olykor valósággá válnak, és ha az elmúlt három hónap történéseit figyeljük, akkor kiderül, hogy a túlzásaimmal nem jártam nagyon messze a valóságtól. Ezek a sejtéseim nem haltak ki a második világháborúval, én mindig sejtettem, hogy maga az emberi természet 2000 éve nem változott. Ezért a könyveimben megjelenő világ lehet egy utópia is, de sosem éreztem távolinak’ – mondta a szerző.
http://szabadsag.ro/-/-maga-az-ember-az-emberi-termeszet-nem-valtozott-semmit-
--Tompa Andrea Haza című regényéről Kolozsváron
Tompa Andreával legfrissebb, Haza című regényéről beszélgetett Kovács Péter Zoltán irodalomkritikus a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, 2022. június 10-én. A Maszol.ro portálon Sánta Miriám tudósított a beszélgetésről:
Kovács Péter Zoltán első körben arra volt kíváncsi, miért döntött úgy a szerző, hogy három történelmi tárgyú regény után nézőpontot vált, hiszen úgy tűnik – akár Gagyi József társadalomtudós szavait idézve –, hogy Tompa regényeivel lassanként lefedi az egész 20. századi történelmet. (...)
A Haza című regény elsősorban arra keresi a választ több szereplő szemszögéből, hogy szociológiai alapokon nyugvó értelemben milyen modellek vannak az emigrációra: milyenek azok, akik számára a váltás kapcsán csak a múlt létezik, és a jelen megszűnik, vagy milyen az, aki a jelenben él, és igyekszik mindent leválasztani magáról, ami a múlthoz fűződik, illetve a kettő közti egyensúly. Létezik-e sikeres emigráció? Tompa szerint könyvének gyújtópontja az, hogy eljutunk-e odáig, hogy azt mondjuk: hazaszeretet, és mit jelent a honvágy anélkül, hogy irónia, politikai diskurzus vagy netán a 19. századi romantika mint külső tudás bekapcsolna bennünk. El lehet-e mesélni az elmesélhetetlent, érzeteket, belső viharokat és bizonyosságokat?
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Tompa-Andrea-a-bizonytalansag-eros-resze-az-alkotasnak
--Bartis Attila író-olvasó találkozója a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Emlékezésről, alkotói folyamatokról, holtpontról, kötődésről és fényképezésről beszélgetett a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Bartis Attila íróval, fotográfussal Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója a Bánffy-palota udvarán, 2022. június 11-én. Az író készülő kötetéről, Marosvásárhelyhez való viszonyáról mesélt, valamint arról, hogy miben látja az alkotás – az írás és a fényképezés – jelentőségét.
Elmondta, most épp olyan könyvön dolgozik, amely alapvetően az emlékezésfolyamatról szól, és egészen döbbenetes dolgokkal szembesül írás közben.
‘Valami olyasmiről van szó, ami nagyon-nagyon eltér az eddigiektől, és mindennek nevezném, csak szépirodalomnak nem. Nagy ívben kerülném az önéletrajz szót is, mert ez a könyv kifejezetten életem első éveiről szól. Legelső esztendőim leirata, tulajdonképpen emlékezéstörténet’ – jegyezte meg a készülő kötet kapcsán a szerző.
Elmondta, minden különbözőség ellenére nyilvánvaló, hogy eddigi három regénye – A séta, A nyugalom és A vége – közös eredővel rendelkezik még akkor is, ha időben és formailag is eltérnek egymástól. A három regény gyakorlatilag triptichon, és a mostani kötet megírásának egyik motivációja, hogy az előzőektől szabadulni tudjon, kizárólag önmaga miatt – emelte ki a szerző.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/-a-franc-megette-az-egeszet-ha-ugyanazzal-a-tudassal-allsz-fel-az-iroasztaltol-mint-amivel-leultel-
--'Íróembernek jó gyerekkor’ – Király László a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
A nemrég Kossuth-díjjal kitüntetett Király László költő, író, műfordító volt a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik fő meghívottja. A szerzőt a Kék farkasok című regényének a Székely Könyvtár sorozat 99. köteteként megjelent újrakiadása kapcsán kérdezte a sorozat szerkesztője, Lövétei Lázár László. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája könyvheti rendezvényeinek sorába illeszkedett a Bulgakov Irodalmi Kávéházban 2022. június 11-én megrendezett találkozó, amelyen a második Forrás-nemzedék emblematikus alkotója a 27 évesen írt, első nagyobb lélegzetű prózai munkájához kapcsolódó anekdotákat mesélt.
Király László 1943-ban született Sóváradon, tanító édesapját azonban faluról falura helyezték, így gyermekkora jelentős részét a Nyárád-menti Csíkfalván töltötte. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett orosz-magyar szakos diplomát 1966-ban, 1968 végétől az Utunk szerkesztőjeként dolgozott. A Kék farkasokban egyrészt a kollektivizálás kezdeteinek korszakát – gyermekkorát – írja meg, másrészt az 1960-as évek pezsgő kolozsvári irodalmi életét és a szabadságra vágyó, de korlátok között élő hippinemzedék életérzését.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Iroembernek-jo-gyerekkor-kulakokrol-kilakoltatasrol-Kos-Karolyrol-meselt-Kiraly-Laszlo
--A 65 éves Napsugár folyóiratról Kolozsváron
A Napsugár folyóirat 1957-ben indult, és a szerkesztők, írók, költők állhatatos, kitartó munkájának köszönhetően maradhatott fenn több mint hat évtizeden keresztül, noha volt néhány év, amikor csak nagyon vékony lapszámok jelenhettek meg, és a szerzők csak ‘madárnyelven’ írhattak. Ekkor az volt a cél, hogy a lap megmaradjon, mesélték a szerkesztők a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten szervezett évfordulós beszélgetésen.
2022. június 10-én a gyermek- és ifjúsági irodalom is terítékre került, és Zsigmond Emese, a folyóirat volt főszerkesztője, László Noémi jelenlegi főszerkesztő, Zágoni Balázs író, valamint Darvay Tünde, Jánosi Andrea, Keszeg Ágnes és Simon Eszter Nóra illusztrátorok osztották meg a Napsugárral kapcsolatos emlékeiket.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Nagyszeru-muveszgarda-nevelkedett-a-Napsugar-lapjain-a-65-eves-folyoiratrol-beszelgettek-Kolozsvaron
--Két Szilágyi István-kötetet mutattak be a kolozsvári könyvhéten
Két, idén megjelent Szilágyi István-kötetet mutattak be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében 2022. június 9-én, a Bánffy-palota Tonitza termében. A Helikon irodalmi folyóirat szervezte eseményen a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiadásában napvilágot látott, szép kivitelezésű könyveket ismertették. A 84 éves, Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett kolozsvári író nem lehetett jelen az eseményen, a köteteket bemutató meghívottak azonban élményszerűen idézték fel egyéniségét, mondatait, beszéltek életművéről, a nyilvánosság előtt történt – viszonylag ritka – megnyilatkozásairól. Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA Kiadó ügyvezetője kifejtette, kiadójuk vizuális dokumentációt is vállal, így örömükre szolgált, hogy megjelentethették a Szilágyi Istvánról készült archív fotókat felsorakoztató beszélgetőkönyvet. A könyv szövege a Fekete Vince költő, szerkesztő által 2008-ban az íróval készített életút-interjú, a képanyagot Demeter Zsuzsa irodalomtörténész állította össze. A kötetben 120 fotó látható, Demeter Zsuzsa elmondta, egy részük a Helikon folyóirat archívumából került elő (a lapnak Szilágyi István alapító főszerkesztője volt), valamint az író barátainak, családjának archívumából. Szilágyi István legutóbbi, Messze túl a láthatáron című regényét is az MMA kiadója adta ki tavaly, most pedig arra vállalkoztak, hogy az 1990-ben gyenge nyomdai kivitelezésben napvilágot látott, Agancsbozót című nagyregényt 30 év elmúltával újra megjelentessék. A Szilágyi-életmű avatott ismerője, Gróh Gáspár irodalomtörténész az Agancsbozót című, 820 oldalas regényben fölsejlő titkokról beszélt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/aki-annak-orul-hogy-teremthetett-n-ket-szilagyi-istvan-kotetet-mutattak-be-a-kolozsvari-konyvheten
--VálóVersek – könyvbemutató a Kölcseyben
A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban mutatták be a Méhes György-debütdíjas Fehér Imola VálóVersek című első kötetét 2022. június 7-én, a Kölcsey Napok keretében.
Az eseményt Pataki Enikő igazgatónő nyitotta meg, és örömét fejezte ki, hogy iskolája adott otthont a kötet bemutatójának, ugyanis elmondása szerint Imola tanárnő az egyik legkedvesebb és szívéhez közel álló kollégája. A kötetre térve büszkeségét fejezte ki, hogy a költő a nehézségek ellenére sem adta fel, hanem továbbment, szintet is lépve ezáltal. ’Ez a kötet azért is különleges, mert mint az igazgyöngy, fájdalomból született, és példája annak, hogy a fájdalom – amikor az ember úgy érzi, hogy világvége van, hogy nincs tovább, hogy nem tud utat találni – lehet építő, felemelő, továbbvivő. Lehet olyan pillanat, amiből új világok születnek’ – fogalmazott.
Ezt követően Balázs Imre József, a könyv szerkesztője vette át a szót, röviden bemutatva a megjelent kötetet. Elmondta, hogy Fehér Imola első szövegeit 2018-ban küldte el a Korunk szerkesztőségének, majd 2019 januárjában jelent meg első publikációja. A szerkesztő szerint elismerésre méltó, hogy a költő neve nemcsak helyi szinten, hanem Kolozsváron, sőt, Budapesten is ismert. Említést tett arról is, hogy Fehér Imola pár nappal korábban Méhes György-debütdíjas lett, majd felolvasta a díjazásra írt laudációját.
Forrás: https://frissujsag.ro/valoversek-konyvbemutatoja-a-kolcseyben
INTERJÚ
--Több mint könyvtár – interjú Bartis Edittel
A Hargita Népe napilap interjúsorozatában Gyergyószárhegy községi könyvtárosával, Bartis Edittel a könyvtár állományáról, feladatairól és az általa szervezett programokról is beszélgetett Péter Ágnes: ‘Gyergyószárhegyen kiváltságos helyzetben van a könyvtár. Egyrészt azért, mert az önkormányzat munkatársai tesznek azért, hogy jól működjön, másrészt pedig azért, mert a helyiek megszokták, hogy nemcsak kölcsönözni mehetnek oda, hanem érdekes rendezvényeken vehetnek részt, vagy akár segítséget is kérhetnek a könyvtárostól az adóbevallás elkészítéséhez.’
A könyvtár programjai közül a könyvbemutatókat emelte ki Bartis Edit: ‘Minden negyedévben legalább egyet rendezünk. Legutóbb a székelyudvarhelyi Bálint Tamás kötetét, előtte Tamás Gyopár könyvét mutattuk be. Van egy Szárhegyről elszármazott költő, Ambrus József, akinek minden évben jelennek meg kötetei, azokat is mindig ismertetjük a helyiekkel. Előtte az Ervin atyával készült riportkötet mutattuk be. Amikor nagy az érdeklődés, a kultúrotthon kistermében, vagyis a Cika teremben tartjuk meg az eseményeket. Jónak tartom, hogy Szárhegyen mindig lehet számítani résztvevőkre, mert az itteniekről azt tartják, hogy se nem paraszt, se nem úr. Itt van a Lázár-kastély, és kicsit nagyobb földterületeik voltak az embereknek. Itt van az alkotóközpont, és mindig is népszerűek voltak a kulturális események itt, mert van rá igény. Több szárhegyi író, költő is van, akire büszkék vagyunk, először is Színi Lajost említeném, de ott van Bartis Ferenc és Rafi Lajos. A könyvbemutatókon kívül még gyerekeknek szervezünk programokat.’ (…)
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/tobb-mint-konyvtar/
--A könyv olyan az embernek, mint a szárny a madárnak – beszélgetés Mihók Edittel
A gyimesközéploki községi könyvtárra méltán lehet büszke a helyi közösség: a barátságos, otthonos helyiségben rengeteg kiadvány található, köztük sok az új kötet. Mintegy háromszáz aktív olvasója van, és a könyvtár otthont ad több rendezvénynek is. Gyimesközéplok könyvtárosával, Mihók Edittel a könyvtár működéséről, feladatairól, programjairól a Hargita Népe napilap újságírója, Péter Ágnes beszélgetett, könyvtárosokkal készült interjúsorozatában:
‘Sokan mondják, hogy ma nem olvasnak az emberek. Én erre azt mondom, hogy soha ennyit nem olvastak az emberek. A kérdés csupán az, hogy minőségi olvasással töltik-e az idejüket. Könyvtárunknak jelenleg közel háromszáz aktív olvasója van. Én hálás vagyok mindenkiért. A könyv olyan az embernek, mint a szárny a madárnak. Maradjunk tehát hűek hozzá, és szeressünk olvasni!’(…)
(…) Leginkább a bestsellereket keresik az olvasók, és az új kiadványokat. Van, aki klasszikusokat kölcsönöz, és sok fiatal pszichológiakönyveket, mások természettudományt, alkalmazott tudományokat vagy éppen helytörténeti köteteket keresnek. Az utóbbiakról úgy gondolom, hogy minden könyvtárban lennie kell olyan kiadványnak, kiadványoknak, amelyek a helyi értékes történeteket, dokumentumokat tartalmazzák. Egyfajta értékmentés lenne ez, és bárkinek hasznos lehet. Itt ‒ nem azért, hogy dicsekedjek ‒ megjegyzem, hogy nekünk sikerült összeállítani Gyimesközéplok monográfiáját 2014-ben. Azért fogtunk neki, mert sokan kerestek helytörténeti jellegű írásokat, gyűjtéseket, de nem volt egységes kötetünk, amelyben minden benne lett volna. Mivel egyértelműen volt igény erre, ezért megkerestem jó pár helyi idős személyt, akik adatközlőként segítettek. Mintegy két és fél évet vett igénybe a monográfia összeállítása. Nagy segítségemre volt Tankó Gyula tanár úr, aki nagyon helyismerő, és előtte már több helytörténeti írása, könyve látott napvilágot. (…) Nagy sikere ez a könyvtárnak, mert azóta is keresik, viszik, használják.’(…)
‘‒ Itt meg kell jegyeznem, hogy a Kájoni János Megyei Könyvtár mindig segít, támogat, szakmailag irányít. A módszertani napokon való részvételnek köszönhetően lépést tudunk tartani a fejlődéssel, a tanultakat pedig hasznosítani tudjunk a mindennapi munkánkban. Úgy gondolom, hogy a könyvtár a közösség szíveként változatos lehetőségeket kínálhat, és számos olyan célt támogathat, amely helyi szinten, valamint az egyének számára is kiemelten fontos. Mindenkinek van valamilyen feladata az életében, és én azt mondom, hogy szerencsés vagyok, jó helyen vagyok, és örülök, hogy könyvtáros lehetek.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/ertekmentes-gyimeskozeplokon/
--Nem igaz, hogy a gyerekek nem olvasnak – interjú Bece Katalinnal
A Hargita Népe napilap interjúsorozatában Péter Ágnes Csíkszépvízen Bece Katalin könyvtárost kérdezte a helyi könyvtár működéséről, rendezvényeiről:
‘Szépvízen hányattatott sorsa volt a könyvtárnak, az utóbbi években háromszor is költöztetni kellett a könyveket. A könyvtáros, Bece Katalin szerint, amikor megkapta a felújított könyvtárhelyiséget, csak a használható könyveket költöztették át. Ennek ellenére elfogadható az olvasókedv a községben: a könyvtáros szerint 125 aktív olvasó van Szépvízen, közülük nagyon sokan kisgyerekek.’
(…) ‘Tizenöt évvel ezelőtt szerveztem az első rendezvényt, ez a tizennyolc évesek nagykorúsítási ünnepsége volt, ma már a helyi önkormányzattal együtt szervezzük meg. Ezenkívül különböző kézműves foglalkozások voltak itt, ezeket mindig a közelgő ünnepekhez kötöttük. Az iskolás gyerekek mindig átjönnek ide, amikor felolvasómaraton van, és innen csatlakozunk a megyei könyvtár programjához. Olyan rendezvényekhez is csatlakozok, amelyeket az önkormányzat szervez, együttműködünk a helyi nőszervezettel és a nyugdíjascsoporttal is. Most indul egy varrótanfolyam, amelynek a könyvtár ad otthont. Kötést, hímzést, varrást fogunk tanulni. Fiatal anyukák, felnőtt nők jelentkeztek erre a programra.’ (…) ‘Az utóbbi huszonöt-harminc évben nagyon megváltozott a könyvtár szerepe, egy része csak a munkánknak a könyvkölcsönzés, nagyobb részét a közösségépítés teszi ki. A könyvtárosnak az a feladata, hogy segítsen, amiben tud. Ezenkívül közösségépítő is, mert hiába szervezünk bármit a könyvtárban, ha nincsenek résztvevők.’
(…) A könyvadományokon és a szakmai segítségen kívül még nagyon sok haszna van annak, hogy együttműködünk a megyei könyvtárral. A Biblionet programhoz csatlakozva kaptunk számítógépeket, amelyek jó pár évvel ezelőtt még nagyon népszerűek voltak. A települési könyvtárfejlesztő programnak köszönhető az, hogy megnőtt az olvasók száma, és most is folyamatosan jönnek a gyerekek, és kérdezik, hogy mikor hozok új könyveket. Így lehet őket idecsalogatni, az új kiadványokkal. Nem igaz, hogy nem olvasnak a mai gyerekek, csak az igényeknek megfelelő olvasmányra van szükség.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/nem-igaz-hogy-a-gyerekek-nem-olvasnak/
AJÁNLÓ
--Új Petőfi-sorozat az emlékév jegyében
Petőfi-sorozat jelenik meg az Osiris Könyvkiadó gondozásában a Petőfi-emlékév jegyében. A sorozatot és a már megjelent köteteket 2022. június 7-én mutatták be Budapesten.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 és az NKA Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma vezetője a bemutatón kiemelte: a most megjelent nyolc kötet valójában egy sorozatnak csak az első nyolc darabja. Hozzátette, hogy az irodalomtörténeti kötetek mellett művészettörténeti kiadványsorozatot is terveznek, és az új sorozatokat minden köz- és iskolai könyvtárba eljuttatják. Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó vezetője felidézte: a művek előkészítése már másfél évvel ezelőtt elkezdődött. Koncepciójuk egyik pillére az volt, hogy a kötetek témáját ne csak Petőfi Sándor és munkássága adja, hanem egy tágabb korszakot öleljen fel és annak legnagyobb alkotóival is foglalkozzon, Petőfi mellett többek között Vörösmarty Mihály, Arany János és Madách Imre is megjelenjen. A megjelenő műveket és monográfiákat recepcióskötetek egészítik ki, amelyekbe összerendezik az elmúlt 200 év legfontosabb tanulmányait.
A mintakötetet Margócsy István készítette el Petőfi Sándor emlékezete címmel – tette hozzá, kiemelve, hogy a többi szerző esetében is hasonlót terveznek. Ezekhez a kötetekhez illeszkedve jelent meg a sorozatban – egyben a Nemzet és emlékezet sorozat utolsó köteteként – Hermann Róbert Az 1848-49 forradalom és szabadságharc című könyve, amely tágabb politikai szemlélettel vizsgálja ezt a korszakot, valamint Osztovits Szabolcs kronológiája, a ‘Sors, nyiss nekem tért’ – Petőfi Sándor életének krónikája című kötet. Petőfi Sándor összes prózai írása és levelezése, valamint próza- és drámafordításai Szalisznyó Lilla és Zentai Mária irodalomtörténészek szerkesztésében jelentek meg a sorozatban, összes versei pedig Kerényi Ferenc szerkesztésében, aki a költő tudományos igényű kiadásának több mint egy évtizede szerkesztője és sajtó alá rendezője, több népszerű kiadás szövegének gondozója, számos emlékhely kiállításának rendezője. Szintén Kerényi Ferenc jegyzi a Petőfi Sándor élete és költészete című munkát, amely kritikai életrajz, tartalmazza a költő részletes biográfiáját, feltárja életműve keletkezéstörténetét, bemutatja egykorú fogadtatását és a recepció legfontosabb irányait is. A magyar romantika ikercsillagai – Jókai Mór és Petőfi Sándor című, Szilágyi Márton szerkesztette tanulmánykötet pedig egymás tükrében próbálja meg értelmezni az 1840-es évek két legnagyobb magyar irodalmi tehetségének, Jókai Mórnak és Petőfi Sándornak az életművét. Mint Gyurgyák János kiemelte, a könyvek már az évforduló előtt fél évvel elkészültek, ami Magyarországon egyedülálló. A következő másfél évben pedig a további tervezett kötetek is megszülethetnek.
--Hadiárvasors, újratöltve
Gyönyörű tördelőszerkesztés, tartalmas belső, értékes képanyag jellemzi a Hadiárvasors című könyv második, bővített kiadását, amely Iochom István és Kiss Erika tollából látott ismét napvilágot Kézdivásárhelyen. Az interjúkötet-jellegű kiadvány „főszereplőiből” sajnos már sokan nincsenek közöttünk, hiszen az első kiadás 2018-ban jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/hadiarvasors-ujratoltve/
--Magyarnak maradni Erdélyben –huszadik századi erdélyi életpályák
Milyen történelmi folyamatok vezettek Erdély Romániához csatolásához és miért döntöttek kölönböző világnézetű és hátterű véleményformálók – például Benedek Elek, Bánffy Miklós vagy Márton Áron – úgy, hogy Erdélyben maradnak?
A Magyarnak maradni Erdélyben című, 25 huszadik századi életpályát bemutató, 630 oldalas kiadvány az Iskola Alapítvány Kiadó, a Magyar Nemzeti Levéltár és a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. Szerkesztői a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai, Mikó Zsuzsanna főlevéltáros és Szabó Csaba főigazgató, a szerzők között pedig több erdélyi történész is szerepel. A kötetet a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, 2022. június 11-én mutatták be a szerkesztők, akiket Fodor János történész kérdezett.
A Magyarnak maradni Erdélyben többé-kevésbé ismert személyiségek életútját mutatja be 1918 és 1989 között, akikben az a közös, hogy mindannyian úgy döntöttek: Erdélyben keresnek egzisztenciát és mindannyian fontosnak tartották magyarságukat. A válogatás szubjektív, szerepelnek benne politikusok, irodalmárok, publicisták, tudósok, egyetemi tanárok, papok, többek között Bánffy Miklós, Benedek Elek, Márton Áron. A kötetben rövid életrajzaik mellé a szerkesztők forrásértékű dokumentumokat válogattak, továbbá a régióban zajló folyamatokat a középkortól vázoló bevezető tanulmány és jelentős, személyeket és intézményeket magyarázó minilexikon is része a kiadványnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Kotet-jelent-meg-25-velemenyformalorol-akik-Erdelyt-valasztottak-a-huszadik-szazadban
--’Megőriztem, mert arra kaptam’ – megjelent Az aranyréce bővített kiadása
A Hagyományok Háza gondozásában, 2022 júniusában megjelent Az aranyréce. Mesék, mondák, történetek Moldvából című, hangzómellékletes kiadvány, amely válogatás a magyarfalusi származású költő, író, folklorista Iancu Laura több évtizednyi néprajzi gyűjtéséből. Az aranyréce e második, bővített kiadása a legkeletibb moldvai magyar település, Magyarfalu, valamint Lujzikalagor hét mesemondójának, hat asszonynak és egy férfinak a huszonkét hosszabb-rövidebb szövegét és helyszíni felvételeinek hanganyagát tartalmazza. A kötetben tizenhárom tündérmese, hat egyéb mese, két eredetmonda és egy anekdota kapott helyet, a Népmesetár-sorozat korábbi népmesegyűjteményéhez hasonlóan hiteles, szó szerinti lejegyzésben.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/megoriztem_mert_arra_kaptam.php
--Fejezetek egy transzilván természettudós naplójából - Wanek Ferenc tudománytörténeti kötete
Igényes és jelentős hiánypótló tudománytörténeti – pontosabban: földtani és bányászati vonatkozású – kötettel örvendeztette meg olvasóit a kolozsvári Wanek Ferenc geológus. A nyugalmazott mikropaleontológus (parányőslénytanász) Fordulópontok és meghatározó személyiségek Erdély altalajkincseinek megismeréstörténetében 1920 előtt című könyvét Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is bemutatta, ahogy ő maga fogalmazott, nem ismertette, hanem csak „ízleltette”. Művében áttekinti a napjainkban ismét kiemelt figyelemnek örvendő földgázkutatás témáját is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/150460/wanek-ferenc-tudomanytorteneti-
--A júniusi Várad folyóirat tartalmából
Megjelent a Várad folyóirat júniusi lapszáma. A tartalomból: Egyetlen dobozba sem gyömöszölhető be – Weiss István fotóművésszel Tóth Hajnal készített interjút; A vers előbb-utóbb megszületik – a lap vendége volt Varga Melinda költő, az eseményről Máté Zsófia tudósított; Bartók zenéje tiszta jazz – Sárik Péter jazz-zongoristával, zeneszerzővel Tóth Hajnal beszélgetett; Alkotástól kutatómunkáig sikeresen – Angyal Olívia grafikust D. Mészáros Elek mutatta be; Egy magángyűjtő, aki tiszteli a múltat – Pécsi Sándor földesi otthonában berendezett tájházáról Kocsis Csaba írt riportot; Nyár végéig maradhat a várban a szövőszék– Pázmán Ida kézművesmesterrel Dérer Ferenc beszélgetett.
Az Irodalom rovatban Tóth Ágnes novellája, Fábián Judit prózája és Lencsés Károly versei találhatók. Máramarosi esküvő – Kerekes István fotóművész fotográfiája és története a (Fény)képes krónikában. A História rovatban: Váradról indult az „emberi muzsika” – Fényes Szabolcs munkásságáról Farkas László írt; Szent Flórián lovagjai (2.) – Adalékok a nagyváradi Mezey család történetéhez – Tavaszi Hajnal összeállítása. Népének és hivatásának elkötelezettje volt – Árvay Árpádról emlékezett meg Benedek Ágnes.
Fjordok lírikusa – a hónap zeneszerzője Edvard Grieg: Tóth Gábor írása. Mennyire beteg az egészségügy? – Molnár Judit tiszta beszédre ösztönöz jegyzetében.
Egyebek mellett található a lapban ismertető a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár újdonságairól is.
Forrás: https://www.varad.ro/juniusi-varad-2/
--Mesélő térkép – kolozsvári tematikus séták
Mesélő térképet jelentetett meg a kolozsvári tematikus sétáiról ismert Korzo Egyesület. Az összehajtható, zsebben vagy kistáskában is elférő kísérővel azokat a 19. századi boltokat ismerhetik meg az érdeklődők, ahonnan a két évszázada élt emberek a különlegességeket, az ünnepihez szükségeseket szerezték be. Mint az egyesület közleményéből kiderült, a térkép ötlete a koronavírus-járvány alatt született, a csoportos városnézés alternatívájaként.
‘Sok nagyobb és kisebb város rendelkezik már hasonló térképekkel, amelyek valamilyen tematika mentén mutatják be az épített örökséget. Mi újra a régi újságokhoz nyúltunk inspirációért: olyan reklámokat kerestünk bennük, amelyek a mai olvasó számára valamiért idegenül, ismeretlenül hatnak. Aztán a reklámok alapján megpróbáltunk rekonstruálni egy-egy boltvezető tevékenységét. Így a sétára indulók megnézhetik például, hogy hol működött Matutsek cipész boltja, akinek Jászai Mari is a rendszeres vásárlói közé tartozott, vagy merre volt Ulrich József tűzijátékokat készítő cukrászmester üzlete’ – összegezte az egyik kezdeményező, Újvári Dorottya művészettörténész.
A térkép kivitelezését, a vizuális anyagok összegyűjtését Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténész végezte: ‘Ez egy újfajta séta: egyedül vagy mindenképp kis csoportban, a mesélő személye nélkül. Egy darab papírral. Igyekeztünk ilyen formában is a már megszokott ‘korzózás-élményt’ adni, úgyhogy senki ne számítson száraz adatokra. Egy-egy fókusz, egy-egy személyes történet elevenedik meg a sorokat olvasva.’ – foglalta össze.
A térkép nemsokára elérhető lesz román és angol nyelven is, a magyar nyelvű változat pedig már most beszerezhető egy cappuccino áráért a könyvesboltokból, fogalmaz a közlemény.
--Gazda József páratlanul hiteles számvetése
A nagy vallomástevők nyomdokaiba lépve, Gazda József Miért is éltem? A kor karmai között címmel tette közzé felkavaró emlékiratát (Tortoma Könyvkiadó, Barót, 2021). A memoár elsőrendű kordokumentumként fog bevonulni a műfaj erdélyi irodalomtörténetébe, nélkülözhetetlen lesz az 1936-tól napjainkig tartó, közel száz év társadalom- és művészettörténészei számára, első kézből származó tényanyag és értékelés a diktatúrák és tortúrák, de egyúttal a velük szembe helyezkedő szellemi védekezés és építés éveiről is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/gazda-jozsef-paratlanul-hiteles-
DÍJAK
--Bereményi Géza az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa
Bereményi Géza kapta 2022-ben az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért. A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehetett át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. Alapítása óta összesen 79 kitűnő költő és író kapott Artisjus-díjat – közölte a szerzői jogvédő egyesület.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia, valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre vett részt.
Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című kötetéért, valamint teljes írói életművéért kiérdemlő Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, a nemzet művésze 1946-ban született Budapesten. 1970-től Cseh Tamás dalainak szövegírója, az énekes élete végéig állandó alkotótársa. 1978-tól szabadfoglalkozású íróként él, 1985-ben készítette első önálló játékfilmjét, majd több egész estét betöltő filmet készített saját forgatókönyv alapján. Számos színmű, novelláskötet és regény, köztük a Legendárium (1978), a Vadnai Bébi (2013) és a Magyar Copperfield (2020) szerzője. Laudációjában Bazsányi Sándor kiemelte: gyűjteményes elbeszéléskötete, az Azóta is élek minden egyes részletében a nem csak irodalmi sokféleségben megnyilvánuló irodalmi egység működik.
G. István László Úgy felejti nyitva című verseskötetéért részesült a szerzői jogi egyesület elismerésében. Keresztury Tibor a Hűlt helyem című regényéért kapta az elismerést. Gyimesi Emese Szendrey Júlia irodalmi pályafutása – Társadalomtörténeti kontextusok című monográfiájáért kapta a díjat. Fenyő D. Györgyöt az Útikalauz a vershez című kötetéért díjazták.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Beremenyi-Geza-az-Artisjus-Irodalmi-Nagydijasa
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/beremenyi_geza_artisjus_irodalmi_nagydij.html
--Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
Tizedik alkalommal ítélték oda az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat: az RMDSZ által 2012-ben alapított elismerést idén a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét második napjának zárásaként, 2022. június 10-én adták át a Bánffy-palota udvarán, de a díjazottakat a megszokott módon már a magyar kultúra napján nevesítették: irodalom kategóriában Balázs Imre József költő, szerkesztő, irodalomtörténész, képzőművészet kategóriában Jánosi Andrea grafikus, illusztrátor, előadóművészet kategóriában pedig Kató Emőke színművész vehette át az elismerést.
A díjátadón köszöntőt mondott Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Mint fogalmazott, a világjárvány és az ukrajnai háború óriási erőpróba elé állít mindenkit, többek között az alkotókat, akik ennek ellenére nem állnak le az értékteremtéssel.
Brendus Réka, Magyarország nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében kiemelte: ’Az alkotás maga a szabadság. Nem csupán a gondolatok, formák, érzések kifejezésének szabadsága, hanem egyszersmind az alkotóé is”. Hozzátette: a kultúra hangja egyszerre válasz a zűrzavarra és táplálék azok számára, akik az értéktelen helyett az értékek felé fordulnak.’
Balázs Imre Józsefet Keszeg Anna kultúrakutató méltatta, a laudációt Szilágyi Szabolcs műsorvezető tolmácsolta. Mint elhangzott, Balázs Imre József az az ember, aki négy szerepköre – költő, irodalomkritikus, szerkesztő, irodalomtörténész – között képes megtalálni az egyensúlyt, de ugyanígy ahhoz is ért, hogy embereket egyensúlyban tartson, ahogy azt főszerkesztőként vagy tanárként bizonyította. Ami a szakmai teljesítményét illeti, a díjazott huszonkét magyar, illetve egy román és egy angol nyelvű kötetet tett le az asztalra, ezek között tizenegy verseskötet, tizenegy kötetnyi értekező próza, öt kritikai-szerkesztői munkához kapcsolódó és hat olyan kötet, amely az irodalomtörténészi munkát reprezentálja.
--László Noémi és Kürti Andrea Darázsolásának írószövetségi díja
Átadta éves díjait 2022. június 23-án a Romániai Írók Szövetségének Kolozsvári Fiókja, az írószervezet székhelyén. Kisebbségi irodalom kategóriában László Noémi és Kürti Andrea Darázsolás című kötetét tüntették ki Dsida Jenő-díjjal. A Darázsolás László Noémi költő és Kürti Andrea illusztrátor második közös kötete, és a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/atadtak-a-romaniai-iroszovetseg-kolozsvari-fiokjanak-irodalmi-dijait
--Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjat
Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte 2022-ben a második alkalommal átadott Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot. A tavaly első ízben átadott ösztöndíjra idén a sajtóközlemény szerint 48 pályázat érkezett. A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíjra nyílt pályázaton jelentkezhetett minden, a 40. évét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi kötete.
Vonnák Diána első prózakötete tavaly jelent meg Látlak címmel – kritika róla itt olvasható:
https://litera.hu/magazin/kritika/az-idegenseg-konyve.html
A kétkötetes Vajna Ádám verses regényében egy 19. századi új-zélandi ornitológus, Sir Walter Lawry Buller és egy 1990-es években született magyar költő életútja találkozik.
A Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj második évére felkért zsűri, Dragomán György, Erdős Virág, Tompa Andrea, Máté Gábor és Závada Péter döntése nyomán a díjat Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója adta át a Margó Irodalmi Fesztiválon.
Forrás: https://litera.hu/hirek/vajna-adam-es-vonnak-diana-kapja-a-mastercard-alkototars-osztondijat.html
--Nádas Péter és Bazsányi Sándor kapta az idei Szinva Díjat
2022. június 15-én Miskolcon adták át a Szinva Irodalmi Díjat. Szépíró kategóriában a zsűri Nádas Péternek, szakíró kategóriában Bazsányi Sándornak ítélte az elismerést.
A Szinva Irodalmi Díjat Bereti Gábor magánszemélyként alapította Miskolcon 2020-ban. Kezelésére létrejött a Szinva Irodalmi Alapítvány. A díjat odaítélő zsűrinek öt állandó tagja van. A díjat két kategóriában, szépírók és szakírók részére ítéli meg az ötfős állandó zsűri, és kategóriánként 300 000 forintos pénzjutalom, egy képzőművészeti alkotás, valamint emléklap jár vele.
A Nádas Pétert laudáló Kőrizs Imre így kezdte beszédét: ‘Nádas Péter írói személyét, műveit ötezer betűnyi terjedelemben dicsérni – amiből, százötvenet, vagyis három százalékot, jaj, már fel is használtunk – képtelenség. Hiszen nyilvánvaló, hogy erre még a Szinva-díj idei ikerdíjazottjának, Bazsányi Sándornak az érintettről szóló monográfiája sem lehetett maradéktalanul elegendő, pedig az, tisztelt Díjazott, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem kevesebb, mint hétszázötvenhat oldal.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/nadas-peter-es-bazsanyi-sandor-kapta-az-idei-szinva-dijat.html
--Kukorelly Endre nyerte el az idei Üveggolyó-díjat
A hagyományoknak megfelelően az Ünnepi Könyvhéten adták át az Írók Boltja Üveggolyó-díját, amelyet 2022-ben Kukorelly Endrének ítéltek a bolt munkatársai. A díjazottat Szilágyi Zsófia laudálta. Az Üveggolyó-díj egy olyan elismerés, amelyet a könyvesbolt munkatársai adományoznak oda évente egy-egy kortárs irodalmi személyiségnek munkássága, irodalmi tevékenysége elismerése, valamint a bolt dolgozóival való bensőséges kapcsolata kifejezéseként. A mostani díjátadó ünnepséget az Írók Boltja történetében 29. alkalommal rendezték meg.
Kukorelly Endre 1951. április 26-án született Budapesten. József Attila-díjas költő, író, újságíró, szerkesztő. 2020-tól a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Legutóbbi kötete az Istenem, ne romolj című verseskötet, amely a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/kukorelly-endre-nyerte-el-az-idei-uveggolyo-dijat.html
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/kukorelly_endre_uveggolyo_dij.html
--Kihirdették az Év Gyerekkönyve-díjasokat – Takács Zsuzsa az év ifjúsági írója
A 2021-es megjelenések legjobbjait, az Év Gyerekkönyve díjazottjait és a HUBBY különdíjait az Ünnepi Könyvhéten hirdették ki, 2022. június 10-én. A díjazottak: Bendl Vera, Laboda Kornél, Takács Zsuzsa, Nemes Anita, N. Kiss Zsuzsa, valamint a Rajzolj egy krumplit!, az Útikalauz a vershez és a Fotózni jó! könyvek. A HUBBY-díjakat Baranyai (b) András és Pacskovszky Zsolt kapta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/takacs-zsuzsa-az-ev-ifjusagi-iroja-kihirdettek-az-ev-gyerekkonyve-dijasokat.html
ÉVFORDULÓ
--Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli az E-MIL
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, az ünneplők felidézték az elmúlt két évtized számos emlékezetes pillanatát, nem csak díjakat és köteteket felsorolva, hanem betekintés engedve a kortárs erdélyi irodalmi élet sokak előtt rejtett berkeibe is. A 2022. június 2-3 között lezajlott rendezvénynek a kolozsvári Bulgakov Kávéház adott otthont, amely – mint a tagok visszaemlékezései és anekdotái is megerősítik – a kortárs erdélyi irodalom fontos színhelye volt. A megnyitón a kortárs erdélyi próza és líra apraja-nagyja összegyűlt. Az est az elmúlt húsz év eseményeinek, felolvasóestjeinek, találkozóinak plakátjait felvonultató kiállítás megnyitójával indult, Szentes Zágon alkotásait szemlélhették meg az érdeklődők.
A Jövendők, évek című programmal folytatódott az ünneplés, melynek során Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő beszélgetett Egyed Emesével, Király Lászlóval, Sztercey Szabolccsal és Varga László Edgárral, az E-MIL korábbi években díjazott szerzőivel. Demeter Zsuzsa statisztikaszerűen sorolta fel a két évtized során Méhes György-díjjal kitüntettek sorát, feltéve a kérdést, mit is jelent ma, illetve mit jelent majd az utókornak ez a díj, illetve a díjazott alkotók. (…) Király László rámutatott: az E-MIL tagjai azért vannak, hogy olvassák egymást, utalva az egymásra való figyelésre és tiszteletre, hozzátéve, hogy meglátása szerint esély van arra, hogy a szervezet tagjai 50 év múlva is találkozzanak. Egyed Emese hozzátette, hogy fontos kiemelni a kérdés kapcsán azt is: Kolozsvár, a kolozsvári irodalmi élet nagyon sokat köszönhet azoknak a személyes és intézményes kapcsolatoknak, amelyek az E-MIL révén, az E-MIL által alakultak ki.
Az E-MIL elnöke június 2-án elismerő okleveleket is átadott az erdélyi írószervezettel különböző minőségben együttműködőknek. Az ünneplés június 3-án további öt, korábban díjazott szerző estjével folytatódott, Kali Ágnest, Kuszálik Pétert, Lövétei Lázár Lászlót, Sánta Miriámot és Nagy Zalánt Karácsonyi Zsolt kérdezte, ezt követően adták át az idei Méhes György-díjakat, a díjazottak műveiből Laczó Júlia és Orbán Attila olvasott fel. Az est az E-MIL-tagok kötetlen, zenés felolvasóestjével zárult, Vargas András gitárművész közreműködésével.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/bminden-eselyunk-meg-van-ra-hogy-otven-ev-mulva-is-talalkozzunkr-n-fennallasanak-20-evfordulojat-unnepli-az-e-mil
IN MEMORIAM
--Tamási Áronra emlékeztek Székelyföldön
Tamási Áron szellemisége előtt tisztelegtek pünkösdkor három városban. Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is tartottak a 125 éve született Tamási Áronra emlékező eseményeket 2022 júniusának első hétvégéjén.
‘A lélek dús kertjéről’ című eseményt a budapesti Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezte, és a 18. alkalommal megrendezett Hargitai Megyenapok keretében tartották. A program keretében kötetbemutató, rendhagyó irodalomórák is várták a közönséget.
Idén jelent meg Sipos Lajos irodalomtörténész Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne című, Tamási Áronról szóló kötete, amely bemutatja az író életének fontos eseményeit, állomásait, meghatározó helyszíneit, szereplőit és írásainak létrejöttét, történetét. A szerző szerint Tamási műveinek olvasása közben az újítási kísérletekre érdemes (fel)figyelni. A kötetet Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában mutatták be. A könyvbemutatóval egybekötött Irodalmi Szalon-esteket Juhász Anna és Sipos Lajos tartották, közreműködött Kányádi Szilárd színművész. A Szalon-estek házigazdája Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója volt. Tamási Áron munkásságára fókuszálva mutatkozott be Budapest után május 14-én Csíkszeredában a Bölcső a hegyek között című szabadtéri kiállítás, ami a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével jött létre, és melynek kurátora szintén Sipos Lajos irodalomtörténész.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/tamasi-aronra-emlekeznek-szekelyfoldon-az-iro-szellemisege-elott-tisztelegnek-punkosdkor-harom-varosban
--Sütő Andrásra emlékeztek születésének 95. évfordulóján
‘Sütő András, az ember’ címmel szervezett megemlékezést az író születésének 95. évfordulója alkalmából a nevét viselő baráti egyesület a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti termében, 2022. június 17-én. A Népújság tudósított az eseményről:
‘Élő megemlékezés, amely hiánycikk a mai világban, olyan irodalmi és visszaemlékező est, amelyen Sütő alakját, életművét nem száraz adathalmazok és egyoldalú műelemzések alapján idézték vissza közénk, hanem olyanok emlékeztek rá, akikkel együtt dolgozott, akiket jól ismert és akik jól ismerték őt, akik kollégái, barátai, családtagjai voltak – irodalmárok, szerkesztők, színházi emberek, írók és orvosok. Sütő Andrásra, ezúttal elsősorban nem (csak) az íróra, hanem az emberre emlékeztek, akinek ezúttal számos olyan tulajdonságát ismerhettük meg, amelyre azelőtt talán nem is gondoltunk.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/sueto-andras-az-elo-ember
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Moldova György író
Életének 89. évében, 2022. június 4-én otthonában, családi körben meghalt Moldova György, Kossuth-díjas író.
1934. március 12-én született Budapesten, rendkívül termékeny író volt, félszáznál több szépirodalmi, harmincnál több riportkönyve jelent meg, több mint tízmillió, általa írt könyv kelt el, és több színdarabját is bemutatták.
Korai elbeszéléseinek kedvelt témája a külváros világa volt, későbbi regényeiben morális hevület fűtötte hősök mondják ki erkölcsi ítéletét. Feldolgozott történelmi témákat is, például a Negyven prédikátor a hitükért gályarabságot szenvedő protestáns prédikátorokról, A napló Che Guevara életéről szól. Szatíráiban és aforizmaköteteiben a társadalmi fonákságokat és a közélet romlottságát ostorozta.
A legnagyobb sikert talán riportregényei és szociográfiai jellegű írásai aratták. Ezekhez szívós oknyomozó munkával gyűjtötte az anyagot, olykor hónapokat töltve az adott területen. A maga korában revelációként hatott a Tisztelet Komlónak, az Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén, Az Őrség panasza, A tékozló koldus, a Bűn az élet megjelenése – utóbbi miatt rasszizmussal is meggyanúsították.
Megítélése vegyes: sokan a volt rendszer kritikusát látták benne, mások – főként utólag – úgy vélekednek, hogy annak inkább apologétája volt, megkérdőjelezik szociológiai módszereit, forráskezelését. Moldova soha semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, baloldali rokonszenvét azonban soha nem titkolta. Nagy vihart kavart például Kádár Jánosról írott munkája, és sarkos kijelentései is nagy feltűnést keltettek: hevesen tagadta az egykori pártfőtitkár bűneit, akit ‘proletár szentnek’ is nevezett. A világ talán legtöbbet focizó írója, a Szocreál, később Hunreál jobbhátvédje volt, szavai szerint azért, mert ahhoz nem kellett ész, csak erő.
A József Attila-díjat 1973-ban és 1978-ban is megkapta (a kitüntetést 1957-ben nem vette át), 1983-ban Kossuth-díjas lett, később megkapta a Prima Primissima díjat, a SZOT-díjat, a Nagy Lajos-díjat, a Maecenas-díjat, a Karinthy-gyűrűt, az MSZOSZ-díjat és a tiszteletbeli vasutasnak járó Arany Sípot. A rádiókabaréban felolvasott humoros történeteinek poénjaiból szólás lett; szavai szerint már életében két utcát is elneveztek róla: a Szép utcát és a Mester utcát.
Forrás: https://litera.hu/hirek/elhunyt-moldova-gyorgy-iro.html
MOZAIK
--Tizennyolc európai várost köt össze a nagyszabású Ulysses-projekt
Idén száz éve jelent meg James Joyce Ulysses című műve, amelynek cselekménye egyetlen nap, 1904. június 16-a leforgása alatt zajlik. A korszakos regényfolyam főszereplőjéről, a magyar származású Leopold Bloomról Bloomsday-ként elnevezett napon jelentették be, hogy 2022-ben az Európai Bizottság Kreatív Európa Alapja az egyik legjelentősebb támogatást az ULYSSES: Európai Odüsszeia című, városi-kulturális projektnek ítélte oda. Az eredeti műhöz méltóan ambiciózus koncepció Európa 18 városát egyesíti Kolozsvártól Lisszabonig, Vilniustól Berlinig, Dublintól Budapestig és Athéntól Koppenhágáig.
Joyce műve meghatározó fordulópont az európai kultúrtörténetben, és máig érvényes inspirációs forrása az ULYSSES: Európai Odüsszeia programsorozatnak. A projekt közleménye szerint ennek keretében „14 városi rendezvény lakja majd be a modern, demokratikus köztereket, 18, ágazatok közötti művészeti és társadalmi szimpóziumra, 30 alkotóházi művészcserére kerül sor”. Továbbá 18 kortárs szerző kap megbízást egy új, 2024-ben megjelenő EURÓPA-ULYSSES könyv létrehozására. A projekt a regény 18 epizódjának időrendi sorrendjében bontakozik ki: a megnyitó 2022 szeptemberének végén Athénban lesz, ezután 2022 őszén Marseille, Trieszt, Budapest és Vilnius következik. 2023-ban a programsorozat Párizs, Berlin, Koppenhága, San Sebastian, Kolozsvár, Isztambul, Zürich, Groningen, Eleuszisz és Oulu részvételével folytatódik, majd 2024 júniusában Lisszabon, Dublin és Derry/Londonderry városában fejeződik be.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/ulysses_kreativ_europa_budapest.html
--Elárverezték az elégethetetlen Atwood-könyvet, a szólásszabadágot támogatják belőle
Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regényének elégethetetlen példánya 130 ezer dollárért (47 millió forintért) kelt el 2022 június 7-én New Yorkban, a Sotheby's aukcióján. A különleges, szimbolikus jelentőségű kötet eladásából származó bevételt a véleménynyilvánítás szabadságáért küzdő nemzetközi írószervezet, a PEN amerikai fiókszervezetének ajánlják fel. Az eladás után Margaret Atwood örömét fejezte ki, hogy a speciális kiadás ‘ilyen sok pénzt hozott a PEN Americának’. A győztes licitáló kilétét nem hozták nyilvánosságra.
A 82 éves Atwood és a Penguin Random House kezdeményezését két héttel korábban egy rövid videóval indították útjára, amelyen Atwood egy lángszóróval sem tudja elégetni a totalitárius patriarchátusról, a Gileadi Köztársaságról szóló klasszikus regényét.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/elegethetetlen_szolgalolany_meseje_atwood_arveres.html
--Harkivban az irrealitás nyomasztó érzése még nem múlt el teljesen
Szergej Geraszimov ukrán írót szülővárosában, az orosz határtól mindössze negyven kilométerre fekvő Harkivban érte a Vlagyimir Putyin által elrendelt háború. Első reakciójával Geraszimov írni kezdett, Harkivi naplója pedig nemrég jelent meg magyarul is, Bartók Imre fordításában. A magyar kiadás érdekessége, hogy már megkezdődött a fordítás, amikor még javában születtek a bejegyzések.
A Nyugati tér blogon olvasható interjú a szerzővel: https://nyugatiter.blog/2022/06/automatikusan-billentyuzetet-ragadtam-interju-az-ostromlott-harkivbol-naplot-iro-szergej-geraszimovval/
A könyv legérdekesebb megállapításait pontokba szedte a Könyves Magazin: https://konyvesmagazin.hu/friss/szergej_geraszimov_harkivi_naplo.html
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.