ReMeK-e-hírlevél
XVII. évf., 2022/6. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Kazinczy Ferenc-könyvpályázat
--Friss sci-fi novellapályázat
KITEKINTŐ
--Kihirdették a junior és senior mintafordítói pályázat nyerteseit
--Dolgok könyvtára nyílt a budapesti Goethe Intézetben
HAZAI
--Kiemelten támogatja a határon túli kultúrát a frissen létrejött Méhes György Alapítvány
--Az erdélyi szerzőkről szól leginkább a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
--Lelke volt az első sepsiszentgyörgyi könyvvásárnak
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Szikár, dísztelen és tömény: Muszka Sándor új könyvének bemutatója
--Kétnyelvűsítés a Maros Megyei Könyvtárban
--Rendhagyó osztályfőnöki óra „Lázár Ervinnel” Csíkszeredában
– Kézműves foglalkozás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
--Vargyas Anita könyvbemutatója a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
--Újdonságok a Bihar Megyei Könyvtár magyar nyelvű állományában
INTERJÚ
--Beszélgetések Hargita megyei települések könyvtárosaival
DÍJAK
-- Libri díjat nyert Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor
--Berman irodalmi díjat nyert Nádas Péter új regénye
--Rangos német díjra esélyes Tompa Andrea Omerta című regénye
--Az Erdélyi Múzeum-Egyesület „Év könyve” díja
--Kisebbségi kategóriában is osztott díjat a Romániai Írók Szövetsége
ÉVFORDULÓ
--180 esztendeje hunyt el Kőrösi Csoma Sándor
--Bogdán László első posztumusz kötete: Ott túl, nem messze, már egy másik világ volt
--Könyvbemutató Déván
--Sikli László regényének könyvbemutatója
--A szatmári múzeum 130 éve egy kötetben
--Kétnyelvű kötet Corneliu Balla verseiből
--Hiánypótló kiadvány az erdélyi rockzenéről
--Váry O. Péter új kötete: Otthonlét
--Megjelent a Korunk májusi száma
--Töredékesen is egész - Biró Gábor emlékirata
--Mesék faluról, városról
MOZAIK
--Nomád könyvtár a természet és könyvek szerelmeseinek
--Szamos Diákirodalmi Napok - másodjára
--Újranyomják a 400 éves magyar nyelvű Bibliát
PÁLYÁZATOK
--Kazinczy Ferenc-könyvpályázat
A Tinta Könyvkiadó pályázatot ír ki intézmények és magánszemélyek részére, közkönyvtárak és családi könyvtárak bővítésére 50%-os kedvezménnyel.
A magyar nyelvújítás, nyelvmegőrzés megkerülhetetlen alakja, Kazinczy Ferenc nevével fémjelzett pályázaton részt vehetnek könyvtárak, alapítványok, oktatási intézmények, illetve fenntartójuk és – a korábbi pályázatoktól eltérően – magánszemélyek. Egy-egy pályázó 15.000 és 200.000 Ft közötti támogatást igényelhet. A pályázat csak abban az esetben érvényes, ha a megpályázott könyvek pályázati ára eléri a 15.000 Ft-ot.
A könyvkiadó kötelezettséget vállal, hogy a pályázó által megpályázott könyvek teljes árának felét 3,5 millió Ft-ig támogatásként átvállalja, minden könyv esetében a készlet erejéig.
A pályázatok 2022. május 16-tól június 16-ig (mint záró határnapig) folyamatosan nyújthatók be.
Forrás: https://olvassbele.com/2022/05/17/kazinczy-ferenc-konyvpalyazat-2022/
--Friss sci-fi novellapályázat
Idén ötödszörre írják ki a GABO SFF novellapályázatát, amelyre fantasy, science fiction, horror és weird novellákat várnak. A kiadó szerkesztői által legjobbnak ítélt művek 2022 őszén fognak megjelenni. Az elbírálás az előző évekhez hasonlóan anonim, vagyis nem a szerkesztői e-mailcímre kérik a pályamunkákat, hanem az info@gabo.hu címre.
Határidő: 2022. június 14. éjfél. Terjedelmi korlát: 10 000 – 40 000 leütés. Honorárium: megjelenés esetén bruttó 30 000 Ft. Megjelenés: várhatóan 2022 őszén.
Kikötések: Magyar nyelven sem nyomtatott, sem online formában nem publikált, eredeti, fennálló franchise-hoz nem köthető műveket várnak a pályázat kiírói. Egy szerző egy pályaművet küldhet be. Friss, eredeti, tartalmas novellákat várnak.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/sci_fi_palyazat.html
KITEKINTŐ
--Kihirdették a junior és senior mintafordítói pályázat nyerteseit
A Petőfi Kulturális Ügynökség ötödik alkalommal hirdette meg a magyar irodalom pályakezdő fordítói és a szakma már gyakorlott művelői számára mintafordítási pályázatát. A közel húsz-húsz beérkezett pályázat közül a szakmai zsűri választotta ki és díjazta a legkiemelkedőbb munkákat. A bírálat szempontjai a szöveg minősége, a nyelvhelyesség, a szöveg irodalmisága és a stílus koherenciája voltak.
A 2022. március 31-i határidőre beérkezett 17 pályázat általános értékelése után alakult ki a végső sorrend. Ez alapján a PKÜ 13 pályázó között fejenként bruttó 150.000 forint összeget, azaz összesen bruttó 1.950.000 forintot osztott szét.
A "Mintafordítási pályázat a magyar irodalom pályakezdő fordítói számára (2022/1)” nyertesei:
* Dányi Dániel / angol / Tompa Andrea: Haza
* Mohamed Saad / arab / J. Nagy László: Iszlám és politika
* Mohamed Saad / arab / Móricz Zsigmond: Arany szoknyák
* Gamaleldin Kareem / arab / Vass Norbert: Indiáncseresznye
* Hristina Nedialkova / bolgár / Varró Zsuzsa, Varró Dániel: Áfonyka
* Sedláčková Anna / cseh / Grecsó Krisztián: Vera
* Pap Kinga Marjatta / finn / Péntek Orsolya: Dorka könyve
* Henri de Montety / francia / Cseke Ákos: A középkor és az esztétika
* Lukasz Frynia / lengyel / Gerevich András: Barátok
* Ördög Anna / német / Balázs F. Attila: Casanova átváltozásai
* Sophia Matteikat / német / Szaniszló Judit: Leli élete
* Marmiroli Lorenzo / olasz / Papp-Zakor Ilka: Angyalvacsora
* Feher Ksenija / orosz / Halász Rita: Mély levegő
Ezzel egyidőben azok a fordítók is esélyt kaptak a megmérettetésre, akiknek már legalább egy magyarból készült műfordítása, önálló kötete megjelent az adott idegen nyelven. Az együttműködés keretében egy, a fordító által kedvelt és fontosnak tartott, az adott nyelven még meg nem jelent magyar mű egy részének lefordítását finanszírozza a Petőfi Ügynökség. A fordítandó mű a pályakezdők számára kiírt pályázathoz hasonlóan lehetett a kortárs vagy a klasszikus szépirodalom bármely műneméből.
A 2022. március 31-i határidőre beérkezett 19 pályázat általános értékelése után többfordulós, érvekkel egyeztetett módon alakult ki az alábbi, végső sorrend, amely alapján 12 pályázó között fejenként bruttó 300.000 forint összeget, azaz összesen bruttó 3.600.000 forintot osztott szét az Ügynökség.
A "Mintafordítási pályázat a magyar irodalom tapasztalt fordítói számára (2022/1)" nyertesei:
* Patrick Mark Mullowney / angol / Bródy Sándor: A dada
* Patrick Mark Mullowney / angol / Pass Andrea: Eltűnő ingerek
* Komporaly Jozefina / angol / Tompa Andrea: Haza
* Rasim Muzaffarli / azeri / Petőfi Sándor: János vitéz (19-27. fejezet)
* Rebekka Hermán Mostert / holland / Bánffy Miklós: Milolu
* Elżbieta Sobolewska / lengyel / Kukorelly Endre: Cé cé cé pé
* Elżbieta Sobolewska / lengyel / Nádas Péter: Párhuzamos történetek
* Karolina Wilamowska / lengyel / Oravecz Imre: Ondrok gödre
* Czinege-Panzova Annamária / macedón / Petőfi Sándor: Az apostol
* Anne-Marie Kenessy / német / Schein Gábor: Ó, rinocérosz
* Balázs F. Attila / román / Kürti László: A csalásról
* Kovács Jolánka / szerb / Zalán Tibor: Zalán Tibor legszebb versei
--Dolgok könyvtára nyílt a budapesti Goethe Intézetben
Tizenöt tárgyat, köztük projektort, gördeszkát, távcsövet, laminálót és játékokat is lehet kölcsönözni májustól a Goethe Intézetben kialakított Dolgok Könyvtárában, amely az intézet július végéig tartó, Grüne Kiste elnevezésű fenntarthatósági hónapjai részeként indult útjára.
Az új kezdeményezés négy tematikus területen – kirándulás / piknik / szabadidő, gyerekeknek szóló szórakozás, közösségi médiaeszközök és „csináld magad” – kínál termékeket, amelyeket hét napra lehet olvasókártyával kölcsönözni. A projekt kísérleti jelleggel indult, és egyelőre a fenntarthatósági hónapok ideje alatt működik, ugyanakkor, ha sok lesz az érdeklődő, később tervezik a kínálat bővítését.
Németországban a Grüne Kiste hosszú ideje létező szolgáltatás, amelyben fenntartható gazdaságok ajánlják fel szezonális termékeit. Ezek egy zöld dobozba kerülnek receptekkel együtt, és így juttatják el az emberekhez.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/dolgok_konyvtara_nyilt_a_budapesti_goethe_intezetben.html
HAZAI
--Kiemelten támogatja a határon túli kultúrát a frissen létrejött Méhes György Alapítvány
A határon túli magyar kultúra, különösen az irodalom kiemelt támogatása a célja a frissen létrehozott Méhes György Alapítványnak.
A Kossuth-díjas erdélyi író szellemiségének megőrzése, a kortárs irodalom támogatása jegyében létrejött alapítvány küldetését Méhes György örököse, Nagy Elek vállalkozó ismertette a kolozsvári Bulgakov kávézóban tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte, nagy öröm Méhes György családja számára, hogy az író szellemiségét továbbvivő alapítvány születhetett. „Az induló tőke 300 ezer euró, amit cégcsoportunk jóvoltából szánunk az irodalom támogatására. Reményeink szerint az elkövetkező tíz évben ezt az összeget 3 millió euróra bővítjük” – mondta Nagy Elek. A Baumgarten Alapítvány után ez lesz a Kárpát-medence legnagyobb, irodalmat őrző alapítványa. Az eseményen jelen volt Sárkány-Nagy Erzsébet, aki szintén az író örököse, valamint az alapítvány kuratóriumi tagjai: Láng Gusztáv irodalomtörténész, irodalomkritikus, Erős Kinga Andrea irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség elnöke, Gáll Attila kiadói szerkesztő.
Nagy Elek kifejtette, a magyar kultúra, kiemelten a határon túli irodalom, költészet, a fiatal szerzők támogatása a céljuk, ugyanakkor a hagyományőrzést és a népek békés egymás mellett élésének gondolatát is fontos értéknek tartják.
--Az erdélyi szerzőkről szól leginkább a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Főleg erdélyi szerzőkről szól majd a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, de néhány magyarországi bestseller-szerző is jelen lesz – jelentették be a szervezők, akik egy előzetes programot is ismertettek.
Összesen 29 könyvkiadó és -kereskedő lesz jelen a kolozsvári eseményen, amit idén is a tavaly jól bevált formában szerveznek meg a Bánffy-palotában, tehát a múzeum első emeleti termeit foglalják majd el a kiadók és a kereskedők, míg az udvaron és a Tonitza-teremben lesznek a könyvbemutatók és közönségtalálkozók. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett események helyszíne főként a Bulgakov Kávézó lesz, és a Vallásszabadság Házában is lesznek események.
Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója szerint, mivel a budapesti Vörösmarty-téren szervezett Ünnepi Könyvhéttel egybeesik a kolozsvári rendezvényük, főleg az erdélyi szerzőkön lesz a hangsúly. Ezzel együtt is lesz néhány magyarországi bestseller-író is, a tervek szerint például június 9-én Szentesi Éva közönségtalálkozójával kezdődik a program. Azt már korábban bejelentették, hogy a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége Bodor Ádám lesz. Vele a közönségtalálkozóra az előzetes tervek szerint szombat délután kerül sor. Előtte fog fellépni Orvos-Tóth Noémi, aki a tavaly megjelent Szabad akarat című könyvét mutatja majd be.
Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2022/05/11/kolozsvari-unnepi-konyvhet-bodor-adam-orvos-toth-noemi
--Lelke volt az első sepsiszentgyörgyi könyvvásárnak
Sikeresen zárult a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál, minden szempontból meghaladta a szervezők elképzeléseit, ezért hálásak a közönségnek, és bíznak benne, hogy a tapasztalatok összegzése nyomán legalább ilyen további kiadásokat tudnak szervezni.
A hétezer látogatóból mintegy ezren szervezetten érkeztek a programokra az első két napon, de már akkor rengeteg más érdeklődő is volt. Az előzetes tájékoztatás nyomán sokan előre tudták, hogy mit szeretnének meghallgatni, megvásárolni. Mintegy 40 kiadó könyveiből 30 standon lehetett válogatni, rendkívül széles tematikában. Nagy öröm számukra, hogy jó visszajelzéseket kaptak a fellépőktől és a kiadóktól is, az eladással is elégedettek. A tapasztalatok azt igazolják, hogy rendkívül tudatos a szentgyörgyi kulturális közönség, amire szeretnének mindig megfelelőképpen reagálni. Igyekeznek levonni a tanulságokat, hogy a következő kiadás még jobban sikerülhessen, bíznak benne, hogy a helyi közösség megerősödését szolgálja majd ez a rendezvény.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/150199/lelke-volt-az-elso-szentgyorgyi-konyvvasarnak
A Sepsiszentgyörgyön első alkalommal, 2022. május 26. és 29. között megrendezett kortárs irodalmi fesztivál és könyvvásár bebizonyította, hogy lehet és kell merészet álmodni, mert kellő hittel és kitartással társítva az álmok valóra válthatók, valóra válnak.
Ennek a hitnek és kitartásnak köszönhetően alakult át a Sepsi Aréna négy napon át a könyvbarátok találkozóhelyévé, a minőségi kikapcsolódást vagy ismeretbővítést biztosító olvasmányok beszerzésének helyszínévé. A könyv ünnepének színterévé, ahol a legzsengébbtől az idősekig minden korosztály magas szintű és maradandó kulturális élményekben részesült.
A megálmodói által SepsiBook névre keresztelt rendezvény csütörtök déli nyitányán a megyeszékhelyi Mozsikácska együttes fergeteges hangulatot teremtett a szépszámú gyerekközönségnek. Lelkes tagjai önfeledten szórakoztak a koncert ideje alatt. De ez csak a ráhangoló bevezetője volt a zsenge korúak, serdülők, ifjak és felnőttek számára egyaránt gazdag kínálatot biztosító eseménysorozatnak. A csoportos foglalkozások, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, színpadi előadások és hangversenyek színes forgatagában mindenki megtalálhatta – és tapasztalatunk szerint meg is találta – a számára legmegfelelőbbet.
A 17 órára időzített hivatalos megnyitón elsőként Vargha Fruzsina alpolgármester köszöntötte a résztvevőket. Megtiszteltetésként és örömként értékelte, hogy neki jutott a város irodalmi életének új fejezeteként minősíthető könyvvásár jelképes avatószalagja elvágásának nemes feladata.
„Azt hiszem, végig tudtuk, s tudták azok is, akik az elmúlt évszázadban harsányan ellene szóltak, hogy a könyvnek nincs, a könyvnek nem lehet ‘vége’. Időnként, mint ősszel a természet, elalszik, de nem hal meg. Nemzedékek, eszmék arrébb lökhetik, még tüzet is rakhatnak belőle, de amit a könyv tud, azokat a világokat, amelyekbe lapjait forgatva menekülhetünk, még soha semmi és senki nem tudta pótolni” – üzente többek között Antal Árpád András polgármester, akinek a szavait Vargha Fruzsina tolmácsolta.
Tamás Sándor, Háromszék megválasztott elöljárója ünnepi beszédében kihangsúlyozta, hogy „a SepsiBook egy új, izgalmas fejezetet nyit Sepsiszentgyörgy, Háromszék és Székelyföld művelődési életében”, tovább erősíti a térséget jellemző sajátos kulturális-szellemi erőteret. Itt, Háromszéken, Székelyföldön ez a folyamat tudatos törekvés eredménye, amelyben a kulturális-szellemi műhelyek és intézmények küldetése összeér az önkormányzati elképzelésekkel. Így valósulhatnak meg az olyan álmok, mint amilyen a most kezdődő könyvünnep, a SepsiBook.
Szonda Szabolcs, a rendezvényt szervező Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője, programigazgató a megvalósulás kiváltotta meghatottságával küszködve beszélt a szép számban egybegyűltekhez. „A jó olvasmány mindig remek útitárs”, mondta, hozzátéve: ebből született az ötlet, hogy „legyen ünnepe a könyvnek Sepsiszentgyörgyön is”. Annál is inkább, hogy „ismét találkozhatunk, kezet foghatunk, beszélgethetünk közösségi tereinkben, megszorítások nélkül. Egy lelkes csapat dolgozott december óta azon, hogy a tavasz végére a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál álomból valósággá váljon. Kellett ehhez nemcsak a megfeszített munka, hanem az is, hogy Sepsiszentgyörgy és Háromszék önkormányzatának támogató akarata egybekapcsolódjon ebben az ügyben is” – idézte fel a kezdeteket és a folytatást.
„Könyvekkel nem lehet megállítani a katasztrófákat, de a könyvek sokszor túlélik azokat” – mutatott rá Vida Gábor író, a Látó folyóirat főszerkesztője, aki arra kérte a hallgatóságot, hogy tekintse ezt az alkalmat egy új kezdetnek.
A felszólalók sorát záró Mircea Dinescu költő, író, publicista, közéleti szereplő ezúttal is a tőle megszokott, könnyednek tűnő, de súlyos üzeneteket közvetítő stílusban fogalmazta meg mondanivalóját, a jelenlévők nagy megelégedésére.
Az első sepsiszentgyörgyi könyvvásárt a Mácsafej zenekar, Korodi Janka és Kolcsár József közreműködésével fűszerezett fellépése zárta.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/konyvunnep-sepsiszentgyorgyon/
Bátorító a mostani, remekbe szabott, SepsiBook névre keresztelt, szemünk láttára születő könyvvásár, kortárs irodalmi fesztivál sikere is. Bátorítja az elbizonytalanodókat, hogy igen, mégiscsak olyan a minőségi, értéket hordozó könyv, mint a levegő és a só, de bátorítja a szerzőket is, hogy érdemes eljönniük egy-egy új helyszínre, mert kíváncsiak rájuk, könyveikre és gondolataikra.
A SepsiBook legnagyobb nyertesei talán maguk a gyermekek, azok a kisebb és nagyobb diákok, akik tanító nénijeikkel, tanáraikkal kilátogattak a könyvvásárra, s találkozhattak magával az íróval is, akinek könyvére olykor heteket, hónapokat kell várniuk a könyvtárban. Ha tehették és szerencsésebbek voltak, kevéske zsebpénzükből most akár meg is vehették az áhított művet. Láthatták, hogy a történeteket nem elérhetetlenek és megismerhetetlenek írják, hanem hozzájuk hasonló emberek, akik ráéreznek világukra, gondolataikra, álmaikra. Olyanok, akik bátorítani is tudnak, nem csak könyvet írni.
Sepsiszentgyörgy egy újabb értékes rendezvénnyel gyarapodott, amelyet feltétlenül érdemes továbbvinni, alakítani, szépíteni. Hiszen nem csupán arról szól ez a néhány emlékezetes nap, hogy azok, akik megtehették, újabb kötetekkel gyarapíthatták könyvespolcukat, hanem főként arról, hogy mindazok, akik erre nyitottnak mutatkoztak, újabb gondolatokkal gyarapíthatták elméjüket. Nem csak a találkozások, a szavak, a szerzők és a könyvek ünnepe tehát a SepsiBook, hanem a gondolatok ünnepe is, s bizony, örvendezhetett, aki írókat, világot teremtőket hallgathatott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/150165/sepsiszentgyorgy-a-konyv-
Tudósítások a Háromszék napilapban a SepsiBook rendezvényeiről:
Bereményi Géza és Szegő János beszélgetése:
https://www.3szek.ro/.../beremenyi-geza-aki-azota-is-el...
Mircea Dinescu és Adrian Lăcătuș beszélgetése:
https://www.3szek.ro/.../mircea-dinescu:-a-kolto-legyen...
Vida Gábor és Lucian Mîndruță beszélgetése:
https://www.3szek.ro/.../mit-tegyenek-a-romanok-hogy...
Káli István könyvbemutatójáról:
https://www.3szek.ro/.../amitol-szegyellunk-magunk-elott...
Borcsa János könyvbemutatójáról:
https://www.3szek.ro/.../%E2%80%9Easztalfioknak-nem...
Király István könyvének bemutatójáról:
https://www.3szek.ro/.../kiraly-istvannal-kiraly...
Lövétei Lázár László és Szonda Szabolcs beszélgetéséről:
https://www.3szek.ro/.../maradni-a-magyar-nyelv-kozeleben...
László Noémi, Krusovszky Dénes és Farkas Kinga beszélgetése a gyermekversről:
https://www.3szek.ro/.../gyermekversrol-nem...
A bicikli kultúrtörténetéről szóló könyv bemutatója Vida Gáborral és Hajdú Krisztinával:
https://www.3szek.ro/.../valami-ketszaz-eve-biciklizunk...
Szegő János beszélgetése Nyáry Krisztiánnal:
https://www.3szek.ro/.../kulonleges-talalkozasok-nyary...
Fekete Vince könyvbemutatója:
https://www.3szek.ro/load/cikk/150194/halalgyakorlatok
Klárik László beszélgetése Rostás-Péter Istvánnal, Lucian Boia "magyar hangjával":
https://www.3szek.ro/.../kihivas-es-kompenzacio...
Borsodi L. László és Dimény H. Árpád kettős könyvbemutatója:
https://www.3szek.ro/.../koltoi-szerepekrol-es...
Nagy Miklós Kund interjúkötetének bemutatója:
https://www.3szek.ro/.../szemtol-szemben-nagy-miklos-kunddal
Veress Dániel posztumusz színháztörténeti könyvének bemutatója:
https://www.3szek.ro/.../megjelent-veress-daniel...
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadója könyveinek bemutatója:
https://www.3szek.ro/load/cikk/150225/eme-kiadvanyok-a-sepsiszentgyorgyi-konyvvasaron
Sajtóvisszhangok itt is:
https://maszol.ro/kereso/0 (a SepsiBook kulcsszóra rákeresve)
https://www.helikon.ro/search?query=sepsibook
Fotók, videók itt: https://www.facebook.com/sepsibook/
Az esemény teljes programja itt érhető el: www.sepsibook.ro
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Hangszer- és egyháztörténeti könyv bemutatója
Hiánypótló munkát mutattak be 2022. május 20-án Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. Enyedi Pál, a budapesti Zeneakadémia egyházzene tanszékének tanára és Márk Attila árkosi énekvezér közös munkája egy könyvsorozat első kötete, amely a háromszék-felsőfehéri és székelyudvarhelyi unitárius egyházkör orgonáit veszi számba, többéves munka eredményeként.
Enyedi Pál kiemelte, hogy a könyv nemcsak az unitárius egyházat gazdagítja, hanem a teljes erdélyi orgonatörténet-írást is. A hangszert ugyanis a nyugati kereszténységhez tartozó valamennyi történelmi felekezet használja, a mesterek felkérésre hitvallási különbségtétel nélkül készítettek orgonákat, amelyek közül többet – vétel és áthelyezés útján – más-más felekezetű templomban állítottak szolgálatba. Erdély orgonatörténetének részletesebb megismeréséhez ezért a hasonló kutatómunkát a többi egyházban is el kell majd végezni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/150043/hangszer-es-egyhaztorteneti-konyv-bemutatoja-
Történelmi regény egy gyászos időszakról
A Bod Péter Megyei Könyvtárban 2022. május 12-én mutatták be Török Zoltán Remete című történelmi regényét, amely Erdély talán legnehezebb korszakába, a II. Rákóczi György félresikerült lengyelországi hadjáratát követő időszakba kalauzol. A szerző beszélgetőtársa dr. Szekeres Attila István történész, újságíró volt.
A könyv kapcsán folytatott baráti társalgásuk folyamán kiderült, hogy kettőjük ismeretsége 1989-re nyúlik vissza, amikor Szekeres Attila frissen végzett mérnökként Gyergyószentmiklósra kapott kihelyezést. Török Zoltánnal a Bocsárdi László vezette Figura Kísérleti Színház csapatához csatlakozva ismerkedett meg, amelynek a közgazdasági és számítástechnikai végzettségű fiatalember is tagja volt. Ő még kolozsvári egyetemistaként került a világot jelentő deszkák vonzásába olyannyira, hogy a szülővárosába való visszatérése után sem szakadt el a műkedvelő színjátszástól.
A regény ízes, közérthető nyelvezetéből Beczásy Áron, ugyancsak örmény származású színművész felolvasása nyújtott ízelítőt a hallgatóságnak. A dévai Corvin Kiadó által megjelentetett kötetet Siklódy Ferenc képzőművész grafikái illusztrálják.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/tortenelmi-regeny-egy-gyaszos-
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/149841/egy-atlagember-erdely-
Elindult a Mesekerék-Vándorkönyv-Tár
Májusban útjára indult a Bod Péter Megyei Könyvtárnak a Mesekerék-Vándorkönyv-Tár elnevezésű programja, amelynek célja az olvasásnépszerűsítés, személyiségfejlesztés, közösségi élmény biztosítása, az ismeretterjesztés, szókincsbővítés, lelki gazdagodás.
Első alkalommal három felsőháromszéki oktatási intézménybe juttatták el ezt a tevékenységet. Torján a Kicsi Antal Általános Iskolában az 1-4. osztályos gyermekek Zalán Tibor Királylányok könyve című kötetével ismerkedtek, a 3-as számú Elemi Iskola tanulói pedig May Szilvia A Fásli utcai állatkórház című könyvével. Kézdivásárhelyen a Molnár Józsiás Általános Iskola 7-8. osztályos diákjai számára a közelgő SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál népszerűsítése okán is tartottak foglalkozást.
A torjai községi könyvtárban több mint ötven kötetnyi olvasnivalót hagytak a gyerekek számára. Az a hosszú távú célja a programnak, hogy a könyvtárban eltöltött idő és a történetekkel való találkozás pozitív élmény legyen számukra, hogy a későbbiekben könyvtárba járókká, olvasókká váljanak.
Forrás: Csüdör Katalin, a Bod Péter Megyei Könyvtár módszertani szakirányító könyvtárosa
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Hargita – táj, ember, történet: vetélkedő
2022-ben ismét meghirdeti a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár a tavaly nagy sikernek örvendő, Hargita – táj, ember, történet című, megyei szintű vetélkedőjét, amelynek fő támogatója Hargita Megye Tanácsa. A két fordulóban zajló vetélkedőre a Hargita megyei iskolák 5-7. osztályos, háromtagú csapatainak jelentkezését várják a szervezők. A résztvevők változatos feladatok során, játékos módon ismerkedhetnek Hargita megye történelmi és földrajzi jellegzetességeivel, hagyományaival, természeti értékeivel, a régióhoz kötődő híres emberek életével. „A verseny középpontjában idén olyan feladatok állnak, amelyek Hargita megyei személyiségek életével, munkásságával kapcsolatosak, akiknek 2022-ben születésük/haláluk kerek évfordulójára emlékezünk. Idén ünnepeljük a Tamási Áron emlékév keretében nagy írónk születésének 125. évfordulóját, de más személyiségek életműve előtt is tisztelgünk.” – áll a kiírásban.
A jelentkezés feltétele: az I. forduló feladatlapjának megoldása és beküldése e-mail-en vagy leadása a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti részlegén (Csíkszereda, Stadion u., 1/b, földszint). A feladatlap beküldési határideje: 2022. június 10., 18 óra.
A felhívás és további részletek elérhetők a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1056/hargita-taj-ember-tortenet--vetelkedo-2022.--felhivas-5-7.-osztalyos-diakok-szamara
--Könybemutatók és előadások a 18. Hargitai Megyenapokon
A 18. Hargita Megyenapok eseménysorában gyerekprogramokra, könyvbemutatókra és közönségtalálkozókra is sor kerül a Kájoni János Megyei Könyvtárban és a megye más településein, magyar és román nyelvű programokra is várják a közönséget.
2022. május 30-án Borota Gábor csíkszeredai pszichológus és terapeuta mutatta be a könyvtár előadótermében Átalakító – A keresztény hit és önismeret hétköznapokat átalakító ereje címmel megjelent könyvét. A szerző az elmúlt években ifjúsági pasztorációval foglalkozott, több rendezvényen szólt a fiatalokhoz. Előadásainak témáit átdolgozta, és könyvében tárja a nagyközönség elé.
P. Buzogány Árpád író, művelődésszervező, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa. Nyitott szemmel. Szólásmondások az állatok és az emberi test fogalomköréből című új kötete több mint 2700 szólásmondást (szólást, szóláshasonlatot) tartalmaz az állatok és az emberi test fogalomköréből. Mindegyikhez magyarázat tartozik, amint a gyűjtés helyén, a Keresztúr fiúszékbeli Gagyban megismerte és tanulta a szerző. A könyvet a megyanapok keretében, 2022. május 31-én mutatta be a szerző a megyei könyvtárban.
A megyenapok eseménysorában szervezett további könyvtári programok ismertetése a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/106/aktualis
--Természettudományos magazin Csíkszeredában – Nagy Péter bemutatója
Nagy Péter tudományos ismeretterjesztő tevékenységét sokan ismerik és követik Csíkszeredában. Egypercesek elnevezésű bejegyzéseiben – amelyeket évek óta ír és tesz közzé a Facebookon– a természettudomány és kultúrtörténet érdekességeire, összefüggéseire világít rá. Előadásaival szeretné megmutatni, hogy a tudomány nem unalmas és száraz, hanem lehet nagyon is izgalmas dolog. 2022. május 25-én mutatta be Nagy Péter az első csíkszeredai tudományos magazint. Éppen száz éve, 1922-ben kapta meg a nagyon megérdemelt tudományos kitüntetést, a fizikai Nobel-díjat Albert Einstein, minden idők egyik legnagyobb gondolkodója. A magazin első, különszáma neki állít emléket. A magazin csak egy a számos tudománynépszerűsítő projekt közül, amelyek Nagy Péter nevéhez köthetők. Kevés számú, de lelkes érdeklődő közönség körében ismertette a magazint és létrejöttét, majd további tervekről is beszélgetett a jelenlevőkkel. A találkozó jó hangulatához a jó zene is hozzájárult, György László gitárjátéka az előadás és beszélgetés szüneteiben szólalt meg.
--Technikai játszóház a gyimesközéploki könyvtárban
10-14 éves gyimesközéploki gyerekek rögtönzött játszóházban ismerkedtek más településeken tevékenykedő kortársaik technikai alkotásaival, 2022. május 18-án a helyi könyvtárban.
Hogyan értekezünk a számítógéppel? Kell-e kapcsolgatni a jelzőlámpát és az utcai világítótestet? Mennyi esze van a robotnak? Honnan tudja a sorompó, hogy jön a vonat? Ilyen jogos kérdések merültek fel a valóságot mintázó, programozható eszközök kapcsán, amelyeket a Kájoni János Megyei Könyvtár vásárolt Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatásával, a programozást és a szerelést a csíkszeredai, a csíkszentgyörgyi és a bögözi programozó gyerekcsapatok végezték. A gyimesközéploki gyerekek és Mihók Edit helyi könyvtáros további fejlesztéseket terveznek a nyári vakáció folyamán. A Kájoni János Megyei Könyvtár 2019-ben csatlakozott az országos szinten zajló könyvtári STEM (Science-Technology-Engineering-Mathematics) oktatási programokhoz.
--Lakatos István: Oktatásunk évszázadai – könyvbemutató
Lakatos István nyugalmazott pedagógus Csíkszentmiklós múltját kutató helytörténészként harmadik kötetét adta közre. Oktatásunk évszázadai. A csíkszentmiklósi egyházközségi, illetve községi iskolák a történelmi időkben címmel jelent meg új könyve, amelynek csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtárban népes közönség előtt tartották meg 2022. május 18-án. A szerzővel Sarány István újságíró és dr. Ambrus Tünde beszélgetett. A szerző beszámolt a kötet megírásának előzményeiről, munkamódszeréről, levéltári kutatásairól, összegző munkájáról, és vetített képekkel idézte fel az oktatás múltját Csíkszentmiklóson.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1063/lakatos-istvan-oktatasunk-evszazadai--konyvbemutato
--Születésnapi meglepetéskötet dr. Tapodi Zsuzsának – könyvbemutató
Dr. Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kar Humántudományi Tanszékének professzora, 2007 és 2016 között tanszékvezetője, az összehasonlító irodalomtudomány oktatója. Gazdag és szerteágazó munkássága előtt születésnapi tanulmánykötettel tisztelegtek pályatársai, tanítványai, kollégái. Zsuzsa könyve – Tanulmányok Tapodi Zsuzsa születésnapjára címmel az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásban jelent meg a harmincnégy tanulmányt magába foglaló kötet, Lajos Katalin és Pieldner Judit egyetemi oktatók szerkesztésében. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme volt a születésnapi kötet bemutatójának helyszíne 2022. május 17-én. A könyv szerkesztői mutatták be a kötetet, az ünnepelt professzor, dr. Tapodi Zsuzsa mai és volt kollégái, tanítványai és más érdeklődők is megtisztelték jelenlétükkel az ünnepi rendezvényt.
A gazdag és változatos tematikájú kötet tanulmányait két nagyobb tömbbe sorolták a szerkesztők, az irodalomtudomány és a nyelvészet-fordítástudomány-néprajz területéről válogatva az írásokat. A kötet szövegei széles tudományos pászmát ölelnek fel, ezáltal is kifejezve a kapcsolatok és a tudományos érdeklődés sokoldalúságát, amely jellemzi Tapodi Zsuzsát mint oktatót és kutatót – emelte ki Pieldner Judit. Lajos Katalin hangsúlyozta, a kötet szerkesztése során a szakmaiságot és emberséget, az együttműködést tapasztalhatta meg mindvégig.
’Köszönöm a kötetek szerkesztőinek és szerzőinek, hogy vállalták a létrehozással járó munkát és arról is gondoskodnak, hogy a nagyközönség is tudomást szerezhessen ezekről a filológusi teljesítményekről! A legfontosabb, személyes értéke számomra a Zsuzsa könyvének az a megbecsülés és szeretet, ami lapjaiból felém árad, és ami mindennél többet ér!’ – mondta Tapodi Zsuzsa a bemutató alkalmával.
A kötet megjelenése kapcsán a Hargita Népe napilapban olvasható interjú Tapodi Zsuzsával: https://hargitanepe.ro/szuletesnapi-meglepeteskotet/
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1060/zsuzsa-konyve--bemutattak-a-tapodi-zsuzsa-professzor-szuletesnapjara-keszult-tanulmanykotetet-a-szerkesztok
--Csáky Zoltán Kérdezni (még) szabad? című kötetének bemutatója
A közismert televíziós személyiség, Csáky Zoltán Kérdezni (még) szabad? címmel adta közre interjúkat, riportokat, esszéket tartalmazó kötetét a baróti Tortoma Kiadó gondozásában. A Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatta be a kötetet a csíkszeredai közönségnek 2022. május 13-án. A szerző a Duna Televízió örökös tagja, szerkesztő, riporter, a Magyar Televízió és a Duna Televízió nívódíjasa. 2021-ben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) életműdíjjal ismerte el munkásságát. 1971-ben a Román Televízió Magyar Szerkesztőségének munkatársa lett. 1985-ben, a magyar adás felszámolását követően rövid ideig a Bukaresti Rádiót tudósította. 1989-ben családjával áttelepedett Magyarországra. 1990-ben a Duna Tv Heti Hírmondó című műsorának főszerkesztője és műsorvezetője lett. A jelenlevők számára élmény volt a találkozó Csáky Zoltánnal, aki a köteben olvasható írások kapcsán mesélt pályájáról.
--Korán virjadt, későn setétedett – Sándor Edit könyvét mutatták be
Korán virjadt, későn setétedett című, korabeli fotókkal gazdagon illusztrált kötetében Sándor Edit a csíkszentdomokosi idős emberek mesévé szépült élettörténeteit osztja meg. A könyv csíkszeredai bemutatóján Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője beszélgetett a szerzővel népes érdeklődő közönség előtt a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, 2022. május közepén.
Sándor Edit a felcsíki nagyközség könyvtárosaként évek óta gyűjtögeti a korabeli fotókat, dokumentumokat, és rögzíti az idős emberek történeteit. Most megjelent könyvében a régi fotográfiák által elevenednek fel a huszadik századi falusi élet hétköznapjai és ünnepei, egy-egy élettörténet megrázó vagy derűs momentumai. A könyvbemutatón vetített képek is felidézték a régi csíkszentdomokosi életet, Sándor Edit ízesen elmesélt történeteivel fűszerezve.
--Szikár, dísztelen és tömény: Muszka Sándor új könyvének bemutatója
A döbbenetes igazsággal fájóan őszintén szembesítő versek füzére Muszka Sándor kézdivásárhelyi születésű, jelenleg Szépvízen élő és alkotó, József Attila-díjas költő, író legújabb, Idegen állat című könyve (2021). Sepsiszentgyörgyön 2022. május 15-én mutatták be a Tein Teaházban, a koronavírus-járvány miatt egy év késéssel. A szerzővel Miklóssi Szabó István író beszélgetett.
„Szikár, dísztelen és tömény” – olvasható többek között a kötet borítólapján annak tartalmáról. Találó meghatározás, hiszen a költemények érzelemmel dúsított, gondolatébresztő sorait olvasva, a mindennapi élet(ünk) nyers valóságával szembesülünk.
A költőt és beszélgetőtársát összekötő barátság okán kötetlen és oldott hangulatú társalgás során a nagyközönség által eddig kevésbé ismert részletekre is fény derült, az élete alakulását meghatározó történések és általa kigyöngyözött művek vonatkozásában. Miklóssi rámutatott, hogy az éppen közönség elé került verseskötet tartalma eddig szokatlan módon a történelem szerző által is megtapasztalt és átélt eseményeit is tükrözi.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/szikar-disztelen-es-
--Kétnyelvűsítés a Maros Megyei Könyvtárban
Hosszas várakozás után végre „magyarul is tud” a Maros Megyei Könyvtár. Kénytelen volt kétnyelvűre cserélni az addigi egynyelvű márványtáblát a Maros Megyei Könyvtár vezetősége, miután Kovács Mihály Levente, az önkormányzat alelnöke a közigazgatási törvény és a normalitás betartására kérte fel Monica Avram igazgatónőt. A főkönyvtáros kilenc évvel ezelőtt, saját kezdeményezéséből állíttatott emléket az intézmény addigi összes igazgatójának – beleértve önmagát is. A magyarságra nézve sértő módon elsült kezdeményezése, különösképpen annak megindoklása visszatetszést váltott ki az intézmény magyar munkatársai és a könyvtár látogatói körében. Miután a Krónika több ízben is jelezte a rangos kulturális intézmény tulajdonosának, a megyei tanácsnak, hogy illene kicserélni a márványtáblát, Kovács Mihály Levente tanúsított fogékonyságot a kérdés iránt. Az önkormányzat új alelnöke felkérte Monica Avramot egy új tábla rendelésére. Ennek a szövege kétnyelvű, ráadásul a román mellett Maros megye címerét is tartalmazza.
--Rendhagyó osztályfőnöki óra „Lázár Ervinnel” Csíkszeredában
2022. május 6-án Máthé Emőke angol nyelvszakos tanár és osztályfőnök vezetésével a X. F matematika-informatika angol intenzív osztályban rendhagyó osztályfőnöki órára került sor a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban. A meghívott Borbé Levente könyvtáros volt, a foglalkozás témája pedig: A közösség működése.űA könyvtáros igyekezett felidézni azokat a szempontokat, amelyek mentén egy közösség működik: a közös élmények szerzése, megosztása, az együttműködés elmélyítése, a segítségnyújtás stb. Természetesen azokra a szempontokra is sor került, amelyek gátolják a közösség együttlétét.
Ezt követően biblioterápia következett. Lázár Ervin író és mesélő nem is olyan távoli születésnapjára való tekintettel Dömdö-dömdö-dömdödöm meséje került felolvasásra és egyben előadásra. A lényeg a közösségen belüli konfliktus feloldása volt.
Az összefoglalóban a könyvtáros az egymással való törődést emelte ki: hagyjanak kellő időt egymás megismerésére, mert az osztályközösségük is csak akkor működik jól, ha minden egyes tagja szerepet kap benne.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/05/rendhagyo-osztalyfonoki-ora-lazar.html
– Kézműves foglalkozás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
2022. május 12-én a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár kézműves foglalkozásán Fancsali Adél tanítónő nagyon lelkes, kreatív osztálya vett részt. A gyerekek elsajátították a bogozással (quilling) készült karkötők alapjait. Minden gyerek saját készítésű karkötőt vihetett haza.
Hasonló foglalkozásokon a helybeli iskolákból több elemista osztály vett részt május folyamán a könyvtárban.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv
--Vargyas Anita könyvbemutatója a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Vargyas Anita Megfigyelve című könyvét (a 2020-ban megjelent, Irányítva című regénye folytatását) 2022. május 19-én Bajna György mutatta be a közönségnek. Az alig 20 éves szerzőnek már a második kötetét is kézbe vehették az érdeklődők, akik kíváncsiak a történet folytatására.
A bemutatón nemcsak az izgalmas fordulatokban és szép jelenetekben gazdag befejező részt ismerhették meg a jelenlévők, hanem következő írásának témáját is megosztotta a közönséggel a fiatal író.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/1929482690568128
--Újdonságok a Bihar Megyei Könyvtár magyar nyelvű állományában
Újabb szerzőkkel és címekkel gazdagodott a nagyváradi Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár kínálata. Az új kötetek az orvosi-tudományos, a felnőtt részleg, valamint a médiatár állományát gazdagítják.
Az önéletrajzi és életrajzi könyvek sorában polcra került például Jenson Button Féktelenül. Életem határok nélkül című memoárja, Heikki Kulta Iceman Kimi Räikkönennel az úton című kötete, Bud Spencer (társszerző Lorenzo de Luca) két könyve, a Különben dühbe jövök. Önéletrajzom első része és a 80 év alatt a Föld körül. Önéletrajzom második része címűek, és ide tartozik dr. Hecker Walter Egy elfeledett Széchényi. Gróf Széchényi Dénes élete és munkássága című kötete is.
J. D. Salinger klasszikusa, a Zabhegyező is a polcra került. Kikapcsolódást kínálnak Jeffrey Archer Se több, se kevesebb, Helen Fielding Bridget Jones naplója, Ken Follett Alattunk az óceán, Stephen King Billy Summers, Leslie L. Lawrence A jakfarkas zászló, Nora Roberts Mézes puszedli; A játék szabálya, Danielle Steel Gyerekjáték, Anna Todd Semmi több című könyvei, Elena Ferrante Nápolyi regények sorozatának harmadik, Aki megszökik, és aki marad, valamint Leiner Laura Iskolák versenye sorozatának Állj mellém című darabja.
Forrás: https://www.varad.ro/ujabb-kotetek-megyei-konyvtar-magyar-nyelvu-kinalataban/
INTERJÚ
--Beszélgetések Hargita megyei települések könyvtárosaival
A Hargita Népe napilap községi könyvtárosokat bemutató sorozatában, 2022. májusában négy település könyvtárosával beszélgetett Péter Ágnes újságíró.
Jánossy Timea: közösség nélkül nincs könyvtár
‘Csíkszentsimon központjában, az iskola mellett, egy tatarozott, patinás épületben van a könyvtár, és amikor nyitva van, jönnek-mennek a helyiek. A könyvtárossal, Jánossy Timeával akkor beszélgettünk, mielőtt még beindult volna a forgalom, de mire interjúnk végére értünk, már jöttek is a gyerekek az iskolából, hogy visszahozzák a könyveket, és újabbakat kölcsönözzenek.
‒ A könyvtár olvasók és programok nélkül csak egy épület, amelyben könyvek vannak. Csíkszentsimonban a könyvtár közösségi tér, ahova szívesen jönnek be a gyerekek, fiatalok és idősek, hogy kikapcsolódjanak. Közösség nélkül nincs könyvtár. A könyvtárosnak sokoldalúnak kell lennie, a közösség életében többféle szerepet betölt. Amellett, hogy szakmailag helytáll, az olvasókkal is jó kapcsolatban kell lennie. Ha például egy gyerek mesélni akar valamiről, akkor a könyvtárosnak meg kell hallgatnia, hogy bizalom épüljön ki a legkisebb olvasókkal, és hogy meg tudja szerettetni velük az olvasást. Segítőkésznek, jó kedélyűnek és empatikusnak kell lennie, és be kell vezetnie a helyieket a kulturális életbe. Senki sem megy be szívesen egy olyan könyvtárba, ahol morcos könyvtáros van ‒ habár szerintem ilyen nem is létezik. Én úgy érzem, hogy a könyvtáros a közösségnek elismert és tisztelt tagja, akit mindenki ismer, és mindenki tudja, hogy bátran segítségért lehet fordulni hozzá. Ezért is szeretem én ezt a munkát, mert az emberekkel kell jó kapcsolatban lenni.’
Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/kozosseg-nelkul-nincs-konyvtar/
Vitályos Kati – A gyakorlatias közösségszervező
‘A vidéki könyvtáros eldönti, hogy mit kezd az idejével. Megteheti, hogy a könyvtárban csendben várja az olvasókat, de ennél többre is vállalkozhat: rendezvényeket szervezhet, gyermekfoglalkozásokat rendezhet, így megmozgathatja a falu apraja-nagyját. Közösségszervező szerepe van, ugyanakkor nevel is. Vitályos Katit, Csíkpálfalva község könyvtárosát nemcsak arról kérdeztük, hogyan működik a könyvtár, hanem arról is, hogy milyen szerepet tölt be a falu életében egy olyan könyvtáros, aki többet tesz hozzá a munkájához, mint amit elvárnak tőle.
- Most közösségi térként is működik a könyvtár. Nálunk van egy hagyomány, ami abból áll, hogy Szent Pál napjára a felnőtt fiatalok betanulnak egy színdarabot, és ezt mindig a könyvtáros segítségével teszik. Én is igyekszem folytatni ezt a hagyományt, sőt bővíteni a tevékenységek sorát. Gyermekfoglalkozásokat tartunk itt, és van, aki tanulni jön ide, például fiatal anyukák, akik továbbtanulnak, és csendre, nyugalomra van szükségük. Olyan is akad, aki csak beszélgetni jön ide, és olyan is, akinek fénymásolni kell, szkennelni vagy segíteni kitölteni egy formanyomtatványt. A község kultúrházaiért is felelek, ezért sok ember megfordul itt.’
Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/a-gyakorlatias-kozossegszervezo/
Kádár Margit – mindenkinek segít Parajdon
’A parajdiak például tudják, hogy ha fénymásolniuk kell vagy segítségre van szükségük egy kérvény megírásában, akkor számíthatnak a könyvtárosra. Emellett az olvasók is gyakran használják a könyvtárat: több mint százötven aktív olvasója van a parajdi könyvtárnak.
– Kézműves-foglalkozást szerveztem, ami a járvány ideje alatt nem működhetett, és még nem indítottuk újra, de hamarosan újra megszervezzük. Gyerekeknek szól ez a tevékenység, mindig az ünnepekre készültünk valamilyen különlegességgel. Nagyon szerették a varrást, de vágtunk, ragasztottunk, festettünk is. Quilling-technikával is alkottunk, a könyvszobrászatot is kipróbáltuk. Ezek a legegyszerűbbek, mert még kicsik a gyerekek, de amit tudok, szívesen megtanítom nekik. Teázni is szoktunk ilyenkor, énekeket is tanultunk. Jó program volt, mert nem volt kötelező, mindenki csak akkor dolgozott, ha volt kedve. Jó hangulat volt mindig, habár a délutáni iskola után sokan fáradtan érkeztek ide. (…) Egyébként tagja vagyok az Áprily Lajos Közművelődési Egyesületnek, és velük szoktunk mindenféle programokat szervezni. Szavalóversenyt, megemlékezést, kirándulásokat az Áprily-kúthoz és könyvbemutatót is rendeztünk.’
Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/mindenkinek-segit-parajdon/
András Kinga: a lövétei könyvtár polcain nem áll meg a por
‘–Azt el kell mondani, hogy általános jelenség, hogy az olvasási szokások megváltoztak. Sokan már nemcsak a papíralapú olvasmányokat választják, hanem a digitalizált változatot. De ennek ellenére van egy réteg, amely sokat olvas, szívesen és rendszeresen eljárnak a könyvtárba, gyakran viszik-hozzák a könyveket, mindig lesik az újdonságokat. Örülök, mert a tanítónénik, óvónők rendre elhozzák az osztályokat a könyvtárba, ismerkednek a könyvtárral, a könyvekkel, igazából kiskorban kezdődik az olvasásra nevelés. A könyvtár aktív, állandó olvasója 132 személy.
Az évek során többféle program volt a könyvtárban. Volt, amelyet a könyvtár szervezett, közösen is szerveztünk a Székely Mózes Általános Iskolával, a Tájházzal, és volt olyan is, amelyhez csatlakoztunk. Nevezetesen: mesedélutánok, költészet napi rendezvények, rajz- és mesepályázat, rendhagyó tanórák, felkészítő tanórák, felolvasómaraton, író-olvasó találkozó, könyvbemutatók, előadóest, irodalmi vetélkedők. Itt még megemlíteném a Meseszert, ennek a rendezvénynek a lényege, hogy szerre-szerre jár a mese, aki átveszi a stafétát, az köteles folytatni a játékot, a stafétát két másik csoportnak átadni, hogy se szeri, se száma ne legyen a mesemondásnak.
A Kájoni János Megyei Könyvtár által csatlakoztunk egy országos kezdeményezéshez, az Ora să ŞTIM ‒ Stiinţă, Tehnologie, Inginerie, Matematică pentru copii elnevezésű, tudományos, műszaki, informatikai és matematikai ismereteket népszerűsítő projekthez. Ez a program háromtól tíz éves korú gyermekeknek szólt, hat hónapon keresztül, havi négy alkalommal.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/andras-kinga-a-lovetei-konyvtar-polcain-nem-all-meg-a-por/
DÍJAK
-- Libri díjat nyert Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor
Krasznahorkai László Herscht 07769 című elbeszélése kapta a 2022-es Libri irodalmi díjat, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című politikai szatírája nyerte.
A 2016-ban alapított elismerés az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. A nyertesek 2-2 millió forintot, a díjazott könyvek pedig 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.
A hazai kulturális élet 189 képviselője tett javaslatot, hogy a 2021-ban megjelent alkotások közül melyik könyvekből válasszon a szakmai zsűri, illetve melyekre szavazzon a közönség. A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.
Krasznahorkai László győztes elbeszélését Károlyi Csaba irodalomkritikus méltatta, aki kiemelte, hogy a Herscht 07769 egy regény, amelyben a kisemberek leghétköznapibb sorsa érintkezik a világmindenség fizikájával és zenéjével, és amelyben az emberek élete nem ér többet, mint a farkasoké. „Egy regény, amelynek hőse akár én is lehetnék, de mégsem”. Hiába keletnémetek is a hősei, „éppen olyanok ők, mintha itt laknának a sarkon” – fogalmazott a kritikus.
Beck Zoltán szerint Bödőcs Tibor közönségdíjas politikai szatírája egy regény, „amely megjelenésével megrengette, megrángatta, tépte-vonta a világot, amely mondatok tevepatáival tapodja, betűvágtával kopogja, szóharanggal kongatja, anekdoták lángnyelveivel lobogja az igazságot, és annak fordítottját, visszáját, fonákját, árnyékát, reciprokát, egy olyan országban, ahol az a törvény, hogy a sokaság kevésre se vigye, ahol mindőnk akarata, hogy a sólyom repüljön, a vakond túrjon, de legyen, aki megmondja, kiből lehet sólyom”.
--Berman irodalmi díjat nyert Nádas Péter új regénye
Nádas Péter Világló részletek című memoárjának svéd kiadását 2022. február 21-én mutatták be Stockholmban. A Rémtörténetek megjelenésének előestéjén érkezett a hír, hogy a Berman irodalmi díjat az idén Nádas Péternek ítélték. Daniel Pedersen, a zsűri elnöke szerint „a Világló részletek az emlékezés műremeke, melyben Nádas bravúrosan vegyíti az egészen apró részleteket a monumentális történelmi eseményekkel. A Berman irodalmi díj szellemiségében is kulcsfontosságú a határok feszegetése, pontosan úgy, ahogyan azt ez a regény is teszi: generációk, idő- és személyes síkok között. Egy élet emlékképei tárulnak elénk a szerző asszociatív tudatfolyamán keresztül összetömörítve ebben a tekintélyes kötetben.”
A 2020-ban Thomas and Catharina Berman által alapított díj ünnepélyes átadója 2022 októberében lesz Stockholmban.
--Rangos német díjra esélyes Tompa Andrea Omerta című regénye
Nyilvánosságra hozták a berlini Haus der Kulturen der Welt (HKW) művészeti központ által alapított nemzetközi irodalmi díj idei rövidlistáját, amelyen Tompa Andrea Omerta – Hallgatások könyve című 2017-es regénye is szerepel.
A HKW nemzetközi irodalmi díjával évről évre olyan kiemelkedő kortárs külföldi művet ismernek el, amelyet először fordítottak le német nyelvre. A díj rövidlistáján hat könyv szerepel, található köztük finn, spanyol és arab kötet is, Tompa Andrea Omertája pedig Terézia Mora fordításában került fel a listára. „Már maga a zsűri értékelése is kiemeli a nagyszerű fordítást, egyúttal leszögezi, hogy a regény megmutatja azon emberek közvetlen valóságát, akiket felülírnak a háborúk és mindaz, ami hamarosan történelemmé válik, ők mégis mindig képesek a saját tanúságtételükre” – írja a Könyves Magazin.
A díjat 2009 óta adják át, az elismeréssel 35 ezer euró jár (ebből 20 ezer a szerzőé, 15 ezer a fordítóé), de már magáért a rövidlistás jelölésért is ezer eurót kapnak a szóban forgó művek szerzői és fordítói. Az idei nyertesek nevét június 22-én hozzák nyilvánosságra.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/rangos-nemet-dijra-eselyes-tompa-andrea-omerta-cimu-regenye
--Az Erdélyi Múzeum-Egyesület „Év könyve” díja
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége ebben az évben is Kása Zoltánt, Sipos Gábort és Szabó Árpád Töhötömöt kérte föl, hogy az EME Kiadójának 2021. évi kiadványai közül jelölje meg azokat, amelyek érdemesek Az Év Könyve kitüntető címre. 25 saját és 8 közös, összesen 33 kötetet kellett számba vennie a bizottságnak.
Egyetlen kötet kiemelése helyett kettőt javasoltak a kitüntető címre, mégpedig eltérő műfajú könyveket.
Gálfi Emőke: Gyulafehérvár és uradalma a 16. század második felében – A 202 oldalas kötet az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozat 295. darabja. A szerző azt a folyamatot vizsgálja, hogy a korábban püspöki és káptalani tulajdonú mezőváros társadalma miként változott, alakult a fejedelemség első időszakában, amikor az egész városnak és az uradalomnak az uralkodó volt az egyedüli földesura. Külön tárgyalja a város és az uradalom történetét, az utóbbi bemutatásakor kitér a másodlagos uradalmi központokra is, mint például Enyed vagy Tövis. Kötete korábban megjelent tanulmányainak kibővített és egységesített összefoglalása új források és a friss szakirodalom hasznosításával, az olvasó tájékozódását térképmellékletek segítik.
Jancsó Árpád temesvári építőmérnök-helytörténész kötete a Bánát első vasútja: az Oravica–Báziás vasútvonal története címmel jelent meg. A szerző a tőle megszokott alapossággal tárja fel az első bánsági (a mai Románia területén is az első) vasútvonal történetét, a 255 oldalas kötet levéltári iratok, műszaki rajzok és fényképek segítségével mutatja be az építkezés menetét és a kihasználást. ’Mostani döntésünkkel egyúttal a szerző korábbi vasúttörténeti köteteit, szám szerint nyolcat is szeretnénk méltányolni, kitartó technikatörténeti kutatásai példamutatóak.’ – közölte a zsűri.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/az_ev_konyve_dij_jancso_arpadnak.php
--Kisebbségi kategóriában is osztott díjat a Romániai Írók Szövetsége
2022. május 30-án átadták a Romániai Írók Szövetségének elismeréseit, kisebbségi kategóriában is osztottak díjakat – derül ki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának Facebook-oldalán közzétett tájékoztatásból.
A 2021-es év magyar nyelvű kötetéért járó kitüntetést a marosvásárhelyi Káli István kapta a Prae Kiadó és a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában megjelent, Klastrom utca kettő című regényéért.
Debüt kategóriában György Alidát díjazták, akinek Hármasszabály című novelláskötete a budapesti Fiatal Írók Szövetségénél jelent meg.
A nemzeti kisebbségek nyelvén közölt irodalom kategóriájában Slavomir Gvozdenovici részesült elismerésben, Гроница Севера (Északi láz / Febra Nordului, Agora Kiadó, Újvidék) című verseskötetéért.
A zsűrit Markó Béla elnök mellett Octavia Nedelcu, Karácsonyi Zsolt, Ivan Kovaci és Dagmar Maria Anoca alkotta.
Forrás: https://www.facebook.com/DepartamentulPentruRelatiiInteretnice/posts/380942477402326
ÉVFORDULÓ
--180 esztendeje hunyt el Kőrösi Csoma Sándor
’A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központjában 2022 áprilisától a tanév végéig Kőrösi Csoma Sándor-kiállítás látható. Ennek fő célja, hogy e nagyszerű székely-magyar nyelvtudóst, utazót, könyvtárost, a tibetológia megalapítóját kellőképpen ünnepelhessük, idézzük fel tudását, munkásságát és nem utolsó sorban emberségét.
A kiállítás tartalmazza Kőrösi Csoma Sándor életútjából a számára is meghatározó pillanatokat. A kiállított dokumentumok egy része a gimnázium könyvtárának tulajdona, de az otthonról hozott anyag is számottevő.
Az élete során fontossággal bíró egyéniségek, valamint a halála után személye iránt érdeklődők is bekerültek a kiállításba. Mind közül Jakabos Ödönt emeltem ki, aki a technika előremenetelétől eltekintve, hasonló körülmények között jutott el Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjához. Továbbá a tárlat tartalmazza azokat a képzőművészeti alkotásokat, amelyeket Kőrösi Csoma tiszteletére készítettek. A tudósunk nyomdokain lépegetve még egy érdekességet érdemes megemlíteni. Nevezetesen azt, hogy Kőrösi Csomát a buddhista Kelet egyik szentjeként tisztelik. Japánban a tokiói Taisyo Egyetem Buddha-szentélyében megtalálható a megvilágosodott (bodhiszattva) Kőrösi Csoma szobra.’ – írja Borbé Levente, a tanintézmény könyvtárosa.
A könyvtáros az érdeklődőknek részletesen, több alkalommal mesélt Kőrösi Csomáról. Itt érdemes megemlíteni a gimnázium X. A filológia osztályában 2022. május 13-án bemutatott, Kőrösi Csoma Sándor élete című előadását, valamint a homoródalmási Dávid Ferenc Általános Iskola végzős diákjainak 2022. május 16-i látogatását. A diákok a történeten kívül részleteket halhattak a nagy nyelvészünk és utazónk írásaiból, levelezéséből, mások vallomásaiból, valamint a róla szóló irodalmi művekből.
A Kőrösi Csoma-projekt ezzel nem állt le, több osztályban vagy, ha igény van rá, más iskolákban is tervezik a nagy előd életének bemutatását.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/05/180-esztendeje-hunyt-el-korosi-csoma.html
AJÁNLÓ
--Bogdán László első posztumusz kötete: Ott túl, nem messze, már egy másik világ volt
A nemrégiben elhunyt Bogdán László irodalmunk legmarkánsabb arcélei közé tartozik, gazdag életműve fontos, hogy megmaradjon a köztudatban.
Jelen esetben egy olyan válogatást adtak ki, amelyet maga a szerző készített elő, ám halála okán ez a szövegkiadás mindeddig nem valósulhatott meg. A kézirat különös érdekessége, ahogyan a szerzői szándék és látásmód rendezi együvé ezeket a verseket, a szerkesztési elv a halálra készülő költő sajátságos üzenetét fogalmazza meg, értékválasztásában a maradandónak szánt gondolatok, versek, hitvallások rendeződnek könyvvé. A filozofikus eszmefuttatások többnyire létértelmező költemények, amelyek sajátos, bogdáni látásmódban tárgyalják az embert örökösen foglalkoztató ontológiai kérdéseket, a szövegek megszólítottjai vagy lírai alanyai is többnyire olyan közeli barátok, akiket magába vonzott már a halál kifürkészhetetlen igazsága vagy igazságtalansága, és ezek a megszólítottak számunkra is ismerős arcok, erdélyi irodalmunk és kultúránk ismert és szeretett figurái. A személyes emlékidézésen túl épp ezért közösségi dimenzióban is értelmezhető szövegekkel van dolgunk, Bogdán László nem csak róluk, de rólunk, mindannyiunkról is beszél.
A sepsiszentgyörgyi Tinta Könyvkiadónál 2022-ben megjelent könyv egyfajta búcsú, különös szembenézés az elmúlás nyilvánvalóságával, amellyel a szerző tudatosan szembesült, és utoljára nagy, lírai tablókba sűrítve összegezi mindazt a gazdag tapasztalatot, amit a földi élet számára megélni engedett.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/150113/bogdan-laszlo:-ott-tul-nem-messze-mar-egy-
--Könyvbemutató Déván
2022. május elsején a déli órákra megtelt a dévai Magyar Ház nagyterme. László Gergely Pál jól ismert a helyiek számára, a bemutatott, Elszenderült idők című, tizedik könyve mégis újdonságnak számít. Előző kilenc kötete ugyanis a bukovinai székelyekről szól, az Elszenderült idők viszont Déva aranykorát tárja fel az olvasók előtt, vagyis főleg az 1876-os közigazgatási reform (akkori szóhasználattal: vármegyerendezés) és az első világháború közötti időszakot, mindenekelőtt korabeli sajtóanyagok alapján. A kötet számadatokat is tartalmaz, ezek révén jobban érthető az a jelentős fejlődés, amely néhány évtized alatt végbement, s amely meghatározó maradt a város mai arculatára nézve, hangsúlyozta Dulinszky László a bemutatón. 1880-ban Déva lakossága még nem érte el a 4000-t, 1910-re viszont a nyolcezret is meghaladta. Nem csupán létszámbéli megduplázásról volt szó, hanem minőségi ugrásról is: ez idő alatt épültek meg a város iskolái, a város- és a vármegyeháza, a kórház, a törvényszék, a színház, a nemzeti kaszinó stb. Óriási elszántsággal és tenni akarással rendelkeztek, hogy ekkora fejlődést értek el, hangsúlyozta a Dulinszky László, aki a könyv tördelését és szerkesztését végezte el.
Déva történelme még a helyiek számára sem mindig ismert, jegyezte meg a szerző. Mindenkinek tudomása van a várról, a tornaiskoláról, a Csaba atya alapítványának otthont adó kolostorról, egyébről viszont kevés az információ, legalábbis a mai világban, beleértve a világhálót. Holott információ létezik, csupán össze kell gyűjteni az archívumok, levéltárak mélyéről: László Gergely Pál ezt tette. Nem volt könnyű, a korabeli újságok böngészése, a fontosabb információk összegyűjtése idő- és energiaigényes tevékenység, amit a szerző felvállalt és könyvbe gyűjtött össze. Így született meg Pogocsán Ferdinánd dévai alpolgármester támogatásával az Elszenderült idők, amelyből az olvasó érdekes információkat szerezhet nemcsak az emblematikus épületek keletkezéséről, hanem egyéb korabeli eseményekről, mint például az árvizekről vagy Ferenc József császár ottani látogatásáról.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/gulyas_konyvbemutato_es_majusfa.php
--Sikli László regényének könyvbemutatója
Sikli Lászlónak a Kísértés vagy belső parancs című, önéletrajzi ihletésű regénye 2021-ben jelent meg, és ezzel a szerző, saját bevallása szerint, régi adósságot kívánt törleszteni. A kötelező papi cölibátus értelmetlenségére hívja fel a figyelmet, a szerelem csodájára, amely nélkül értelmetlen az élet. Ugyanakkor egyértelmű pozitív hozzáállással utal a Teréz-anyákra, akik saját akaratból vállaltak rendkívüli életáldozatot.
Sikli László könyvét 2022. június 7-én 18 órakor fogják bemutatni Jámbor Gyula közreműködésével az aradi Jelen Házban.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/kisertes_vagy_belso_parancs.php
--A szatmári múzeum 130 éve egy kötetben
2002. május 25-én teltházas könyvbemutatóval ünnepelték a Múzeumok Nemzetközi Napját Szatmárnémetiben: a dr. Daniela Bălu és Diana Kinces által írt, Szatmári emlékezet helyreállítása. 130 éves a múzeum Szatmáron című kötet bemutatójának a megyei múzeum adott otthont.
Forrás: https://frissujsag.ro/a-szatmari-muzeum-130-eve-egy-kotetben
--Kétnyelvű kötet Corneliu Balla verseiből
În loc de inscripţie / Felirat helyett címmel kétnyelvű verseskötet jelent meg a napokban Corneliu Balla (művészi álnevén Gabriel Raţiu) 2006-ban elhunyt nagykárolyi költő műveiből.
A 2001-ben nyomtatott debütáló kötet alapján összeállított könyv mától kapható a városi könyvesboltban. A most megjelent verseket G. Katona József gencsi költő fordította magyarra, és a nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub tagjainak munkái illusztrálják a kötetet. Az előszót Boros Ernő írta.
Forrás: https://frissujsag.ro/ketnyelvu-kotet-corneliu-balla-verseibol
--Hiánypótló kiadvány az erdélyi rockzenéről
Kultúrtörténetileg is hiánypótló kiadvány jelent meg a napokban a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában (Erdélyi magyaRock 1970–2010). Zilahi Csaba, a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa arra vállalkozott, hogy megírja az erdélyi magyar rocktörténetet az 1970-es évektől 2010-ig.
Amikor hozzáfogott a könyv adatainak összegyűjtéséhez, elég kevés információt talált az interneten, így valóságos sziszifuszi munkának bizonyult felvenni a kapcsolatot az egykori és mostani együttesek tagjaival, előkeresni még létező adatokat stb. Ezért sem teljes a könyv. Nem lehetett az, ugyanis több mint 40 év távlatából nehéz volt kialakítani egy összképet. A kötet egy jó kezdet, hiánypótló. Ugyanis sikerült régiónként bepillantást nyújtani az 1970 és 2010 közötti erdélyi rockzenei mozgalomba. És ami leginkább fontos, hogy végre képet kaphat az utókor is arról, hogy mit is jelentett a rockzene 1989 előtt az erdélyi magyaroknak.
A könyv említést tesz azokról a lelkes háttéremberekről, mai szóval élve menedzserekről, kulturális szervezőkről is, akik valamilyen szocialista szervezet (szakszervezetek háza) ernyője alatt, a szó szoros értelmében pincékbe bújva próbatermet adtak, fellépési lehetőségeket biztosítottak a zenekaroknak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://nepujsag.ro/articles/erdelyi-magyarock-1970-2020
--Váry O. Péter új kötete: Otthonlét
Otthon lenni. Az egyik legjobb dolog, amit érezhetünk. Van egy hely, ahol megvalósíthatjuk álmainkat, ahova hazatérhetünk útjainkról, ahol megélhetjük a családi és közösségi történeteket. Bárhol nem lehetünk otthon.
A kívülálló nincs otthon. A közbeszóló sem, aki életünk folyásával foglalkozik anélkül, hogy bármilyen közösséget vállalna. Otthon nincs közösség nélkül. Veress Zoltán írta egykoron: Otthon csak itthon vagyunk.
Ezt az itthont szolgálja Váry O. Péter írásaival. Tanulmányai hozzák azokat a tudás-elemeket, amelyek értelmezhetővé teszik, amit látunk. Mert látni kell – de ez nem elég. Az eresztevényi Gábor Áron-emlékmű a mögöttes történet ismerete nélkül egy sima emlékjel. Nem válik belsővé, nem válik kötőelemmé, nem épít identitást. Igen, azt a helyit, amely megmutatja: én miért és miként lehetek itthon. Örök feladatunk és egyben kívánatos törekvés: megismerni azt a világot, azt a történelmet, ahol és amelyben otthon akarunk lenni. Mert az otthon az a hely, amely örömöt és biztonságot ad, és egyben megengedi felfedezni zegzugos világunkat.
Ma nem könnyű itthon lenni – de kell.
Ezt az itthonná váló otthont szolgálja Váry O. Péter a hosszú idő után a sepsiszentgyörgyi ARTprinter Könyvkiadónál 2022-ben megjelent, új kötetével.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/150051/vary-o-peter:-otthonlet-
--Megjelent a Korunk májusi száma
A kolozsvári folyóirat májusi lapszámában a Magyar Ifjúsági Központ YZ Intézete és az Országos Magyar Diákszövetség közös kutatásának eredményeit olvashatjuk. Az Egyetemisták jövőképkutatása címet viselő felmérésben a romániai magyar egyetemi hallgatókat kérdezték jövőterveik alakulásáról a koronavírus-járvány tükrében.
A nagymintás online felmérés témakörei mindazt érintették, ami a mai egyetemisták életében fontos tényező lehet: az online oktatást, a járvány alatti kulturális életet, a megélhetést, a pénzgazdálkodást és a jövőtervezést.
A kutatás arra volt kíváncsi, miben változtatták meg az egyetemisták rövid és hosszú távú terveit a 2020-as év történései a továbbtanulással, pályaválasztással, letelepedéssel és családalapítással kapcsolatban.
A tanulmányokban olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint: Ki számít jó tanulónak az online oktatásban?; Mi befolyásolja leginkább a középiskolások egyetemválasztását?; Hogyan alakult a rendezvénylátogatási kedv?; Hogyan befolyásolta a koronavírus-járvány az egyetemisták életpályáját?; Milyen fizetést szeretnének a jövőben az egyetemisták?; Vállalkozóként, szabadúszóként vagy alkalmazottként képzelik el magukat?
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/korunk-majus-1
--Töredékesen is egész - Biró Gábor emlékirata
Töredékesen is egész címmel jelent meg dr. Biró Gábor kézdivásárhelyi, Pro Urbe díjas ideggyógyász főorvos második könyve 2021 őszén, az Ambrózia Kiadó gondozásában. A kötetet 2022. május 11-én mutatták be a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház dísztermében.
– A kötet műfaja emlékirat, memoár, a szerző emlékezetére hagyatkozó műfaj, azt öleli fel, amit ő fontosnak tart, amit megőrzött. Ugyanakkor más szereplők nézőpontjait, vendégszövegek beemelését is „elviseli”, ezáltal csak gazdagabb lesz a feldolgozott emlékanyag – fogalmazott dr. Borcsa János irodalomkritikus, a szöveg gondozója.
A könyv „családi vállalkozás”, a borítóterv Biró Zsolt munkája, az előszót dr. Biró Enikő jegyzi, aki női érzékenységgel vezeti be a munkát, ami összecseng azzal a 20–30 oldalnyi vendégszöveggel, a szerző édesanyjának el nem küldött leveleivel, amelyeket az orosz fogságban lévő édesapához írt. Ezekből kirajzolódik megannyi székely asszony fájdalma, reménykedése, akik férjüket várták haza a frontról, miközben kisgyerekeikről egyedül gondoskodtak.
Biró Gábor olvasmányos munkát tett közkinccsé, amely fogva tartja az olvasót, és amelyben a viszontagságos korszakok, a küzdelmek, viaskodások leírásain is átsüt az élet szeretete és a minden helyzetben megőrzött humorérzék – két olyan fegyver, amelyek birtokában könnyebben vehető bármilyen akadály.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/toredekesen-is-egesz-
https://www.3szek.ro/load/cikk/149705/toredekesen-is-egesz-biro-gabor-
https://www.hirmondo.ro/velemeny/deru-es-
--Mesék faluról, városról
2022. május 8-án az erősdi református közösségi ház kazettás mennyezetű gyülekezeti termében a faluban született és jelenleg Sepsiszentgyörgyön élő Bernád József bemutatta a közelmúltban megjelent, Övék a jövő című könyvét. Az esemény házigazdája Ráduly-Baka Zsuzsanna volt, aki huszonötödik esztendeje a helybeli református gyülekezet lelkésze.
A kis kötet három részre oszlik, az elején van egy hosszabb novella, majd következnek a falu, illetve a város meséi, és egy színdarab zárja.
A szerző elmondta: az Átmenet című novella egy valaki által elmesélt drogos társaság elmúlt évtizedeit öleli fel, és a kilencvenes évek elején Budapesten írta, egy munkásszállón. A falu és a város meséi igaz, megtörtént esetek, a címet egy budapesti napilapban látott pályázati hirdetés ihlette, amelynek Mert övék a jövő volt a címe, de, hogy miről kellett volna írni, azt már nem olvasta el.
A könyvbemutatón hegedűn játszott Miklós Jácinta zenetanár. A rendezvény dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/mesek-falurol-
MOZAIK
--Nomád könyvtár a természet és könyvek szerelmeseinek
Olvasóiglukat tervez működtetni országszerte a fontosabb turisztikai látványosságok környékén, köztük több erdélyi helyszínen egy Arad megyei civil szervezet. Sebastian Marţian Sbîrcea, a projekt ötletgazdája a Krónikának elmondta, a kezdeményezés keretében különböző tematikájú könyveket olvashatnak a kirándulók magyar, román és angol nyelven a műanyag buborékokban kialakított nomád könyvtárban.
A nyári, kora őszi időszakban tíz helyszínen, többek között az Erdélyi-szigethegységben található Sonkolyoson és a Pádis-hegységben, a vajdahunyadi középkori várban, a Tordai-hasadéknál, a Hargita megyei Gyilkos-tónál, valamint a turisták által sokat látogatott Bâlea-tónál és a Duna-deltában is egy-egy könyv mellett pihenhetnek meg azok, akik betérnek a műanyag buborékban kialakított könyvtárba.
--Szamos Diákirodalmi Napok - másodjára
Ismét megrendezték az egyre nagyobb sikernek örvendő Szamos Diákirodalmi Napokat 2022. május 21-22-én a Szatmár Megyei Múzeum dísztermében. A kétnapos esemény szombaton délelőtt kezdődött, és jelentős személyiségeknek, illetve teltházas hallgatóságnak örvendhetett. A kétnapos esemény egy része a Szatmár Megyei Múzeum dísztermében zajlott, a második nap programja pedig a Szatmár megyei különféle Petőfi-emlékhelyek meglátogatásából állt.
Forrás: https://frissujsag.ro/szamos-diakirodalmi-napok-masodjara
--Újranyomják a 400 éves magyar nyelvű Bibliát
Megjelenésének 400. évfordulójára, 2026-ra újra kiadják a Káldi-bibliát eredeti technológiával. A négyszáz példányban készülő fakszimile kiadás első ívét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek nyomtatta ki 2022. május 25-én Budapesten, korhű Gutenberg-nyomdagépen.
Erdő Péter az eseményen arról beszélt, hogy az első teljes katolikus Biblia-fordítás a magyar kultúra és nyelvtörténet kiemelkedő értékű darabja. A bíboros kiemelte: a Káldi-féle fordítás nyelve sokkal modernebb, mint a Telegdi-posztilláké vagy akár a Vizsolyi Bibliáé. Néhány évtized alatt óriásit változott a magyar nyelv, és e változás motorja Pázmány Péter és köre volt, akik tudatosan modernizálták azt. Ilyen léptékű nyelvújítás legközelebb Kazinczy Ferenc idejében történt.
A kiadó, Daruka Mihály elmondta, az általa épített, 16. századi technikát alkalmazó nyomdagéppel, korhű nyomdatechnikával előállított négyszáz Káldi-bibliával egyrészt az évfordulót szeretnék megünnepelni, másrészt az előttünk járó nyomdászok előtt kívánnak tisztelegni, harmadrészt ki akarják próbálni, hogyan zajlott a könyvnyomtatás négyszáz évvel ezelőtt.
Forrás: https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/05/ujranyomjak-a-negyszaz-esztendos-bibliat
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.