ReMeK-e-hírlevél
XVII. évf., 2022/5. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Kétszáz éve hunyt el a könyvtáralapító
--Isteni esszenciából építkezni
--Tavaszi szakmai nap háromszéki közkönyvtárosokkal
--Puskás Attila: Leporolt írások
--Egy illyefalvi kultúraszervező naplójából
--Erdély legjei – Kolozs megye: a kolozsvári Egyetemi Könyvtár
--Olvasmányos helytörténet Árkosról
--A sors sodrásában
--A 29. Szent György Napok kulturális rendezvényeiből
--A szeretet kockái – könyvbemutató
--Kerekasztal-beszélgetés iskolai könyvtárosoknak
--A Máriaradnai imakönyv bemutatói
--Új könyvtári ügyfélszolgálat Szatmárnémetiben
--Költészet napja a Kalazanciban
--Elektronikus hangszerkiállítás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
--Gálovits Rózsa székelyudvarhelyi könyvtáros a Nőszemköztben
--A Művelődés Gyergyó-különszámának bemutatója
INTERJÚ
--Új fejezet a csíkszentgyörgyi könyvtár életében – interjú Ványolos Noémi könyvtárossal
--Kicsi a könyvtár, de nagy a lelkesedés – interjú Pál Apollónia bögözi könyvtárossal
KITEKINTŐ
--„A háborúból senki, a könyvtárosok sem maradhatnak ki”
--Így digitalizálják a több száz éves könyveket, újságokat, térképeket
DÍJAK
--„Erdélyi Oscar”: őket díjazta 2022-ben az EMKE
--Szabó Marcell kapta az idei Hazai Attila Irodalmi Díjat
AJÁNLÓ
--Mintha valakinek az egy éves idővonalát lapoznád – Szabó Károly könyvajánlója (videó)
--Király Farkas: Sortűz
--Úton 1909 címmel jelentetett meg kötetet a Kassák Múzeum
--Megjelent a Korunk áprilisi száma
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Görgey Gábor Kossuth-díjas író
--Elhunyt dr. Gerő Gyula
--Meghalt Máriás József újságíró
MOZAIK
--Különös módon kerültek vissza Darwin ellopott naplói a Cambridge-i Egyetemre
--Emlékérmék kibocsátásával ünnepli Nemes Nagy Ágnes születésének centenáriumát az MNB
--A felnőtteket kizárva teremtettek mesevilágot a szárnyaló képzeletű Brontë nővérek
--Több mint 100 év után újra előkerült és eladó Charlotte Brontë egy miniatűr verseskötete
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Tóth Krisztina könyvbemutatója
Az ember és élő környezete viszonyáról, kiirtott indiánokról, a pusztulás szélére taszított bálnákról is szó esett 2022. április 13-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban Tóth Krisztina költő, író, műfordító Bálnadal című verseskötetének bemutatóján.
A magyar költészet napja alkalmából Erdély három városába ellátogató, József Attila- és Artisjus-díjas, a Magyar Köztársaság babérkoszorújával kitüntetett alkotó beszélgetőtársa Murányi Sándor Olivér író volt. Az estet Szántó Marcell zenész, a szerző fiának gitárjátéka varázsolta meghittebbé.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató meleg szavú köszöntője után Murányi Sándor Olivértől megtudhattuk, hogy a budapesti születésű szerző tollából eddig 34 vers- és prózakötet látott nyomdafestéket Magyarországon. Műveit 18 nyelvre fordították le, és külföldön 24 kötetét adták ki, ami arra utal, hogy írásait nem csak otthon, hanem külföldön is kedvelik.
A Magvető Kiadónál 2021 nyarán megjelent Bálnadal a 2017 és 2020 között írt, megrendítő verseit gyűjti össze, amelyekből a szerzőjük többet is megszólaltatott – köztük a címadó verset is. A költemények felolvasásuk során kicsapódott szomorkás, de nem komor, mélabús, de nem csüggeteg, bánatos, de nem gyászos hangulata jótékonyan körüllengte a Gábor Áron-termet megtöltő közönséget, és katarzisközeli állapotba simogatta a lelkeket.
Toró Attila fotói az eseményről itt láthatók: https://www.sepsiszentgyorgy.info/rendezvenyek/4795-toth-krisztina
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/toth-krisztina-
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/149230/csak-ulni-es-
Lezajlott egy újabb román nyelvű Könyvkaland
2022. március 2. és április 13. között tartotta meg a Bod Péter Megyei Könyvtár Aventurile Lecturii (Könyvkaland) című, román nyelven lebonyolított olvasási vetélkedőjének újabb kiadását. A versenyt két kategóriában hirdette meg a könyvtár, 3 fős csapatok jelentkezését várták, az őket koordináló romántanárok irányítása mellett.
Az idei vetélkedő alapjául szolgáló olvasmányok a következők voltak:
5-6. osztályosok számára – Andrew Clements: Gata cu vorba. RAO Distribuție, 2019
7-8. osztályosok számára – Louis Sachar: Tabăra. Arthur, Bukarest, 2012.
A háromfordulós verseny első két szakaszának kérdéseit a könyvtár honlapjáról tölthették le a jelentkezők, a megoldásokat pedig e-mailben küldték vissza. Az 5-6. osztályosok korosztályából 16, a 7-8. osztályosokéból pedig 9 csapat nevezett be a megye különböző településeiről. Szerepeltek közöttük román anyanyelvű, román tannyelvű osztályba járó és magyar tannyelvű osztályba járó tanulók egyaránt.
Idén, a járvány okozta korlátozások felszabadítása következtében, a döntőt élőben tarthatták meg a szervező könyvtár székhelyén, április 13-án, mindkét kategóriából a legjobb 6 csapat az olvasóteremben mérkőzhetett meg egymással, mozgalmas, jó hangulatú vetélkedőn.
A zsűri tagjai voltak: Niculina Țînțar referens (Kovászna Megyei Művelődési Központ), Mirela Cara Dragu művészeti tanácsadó (Andrei Mureșanu Színház) és Ianculescu Csilla könyvtáros (BPMK).
Forrás: Szilágyi-Nagy Imola könyvtáros, BPMK
Szabadság, háború, rózsák – Danyi Zoltán Sepsiszentgyörgyön
Az idei, 29. Szent György Napok kulturális hetén Danyi Zoltán vajdasági író A rózsákról című könyvének bemutatója volt Sepsiszentgyörgyön, a Tein tea- és kávéházban, 2022. április 26-án, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében. A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi származású, budapesti író, a háromszéki közművelődési élet rendszeres közreműködője volt.
Danyi Zoltán 1972-ben született Zentán. Déry Tibor-, Füst Milán- és Mészöly Miklós-díjas szerző, Hamvas Béla-kutató; 2011 óta rózsatermesztőként dolgozik. Három verskötet után jelentkezett a délszláv háború közösségi utóéletébe kalauzoló, megrázó regénnyel: A dögeltakarító (2015) arra hívja fel a figyelmet többek között, hogy egy háború nem akkor fejeződik be, amikor abbamarad az erőszak, hanem akkor, amikor el lehet temetni a halottakat. Német kiadásával a szerző bekerült a Haus der Kulturen der Welt által meghirdetett Nemzetközi Irodalmi Díj döntősei közé.
Legutóbbi, A rózsákról című regényét (2021) háború utáni gyógyulástörténetnek is nevezi a kritika: egy rózsakertész tudatfolyamába enged betekintést, lapjain a munka rutinjába és saját szabályaiba menekülő főhős monológjából felsejlik, hogyan alakítja a lelket a kiszolgáltatottság, és hogyan próbál az ember ennek ellenállni.
Klárik Loránd fotói az eseményről itt láthatók: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=KlarikPhotography&set=a.517481009802911
Forrás: https://www.kmkt.ro/szabadsag-haboru-rozsak-danyi-zoltan-sepsiszentgyorgyon
Vajon Nagyi a könyvtárban – Szabó Róbert Csaba író közönségtalálkozója
A Szent György Napok kulturális hetén Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi író fiatal olvasóival találkozott Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, 2022. április 27-én. A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője volt.
Vajon mi történik, ha a szerzőt a maga alkotta figurái bőrébe bújtatják, és kérdésekkel záporozzák, melyekre ráadásul őszintén kell válaszolnia? A forró szék nevű csoportismereti játék közönségtalálkozóra adaptált változata nagy sikert aratott a rendezvényén, Szabó Róbert Csabának igencsak össze kellett szednie magát, hogy sepsiszentgyörgyi hallgatósága kíváncsiságát kielégítse, és bizony, volt olyan kérdés, amelyre válaszolni nem tudott.
Mert miután az Író bácsi (azaz Szabó Róbert Csaba, aki még 41 esztendős csupán, de hát minden viszonyítás kérdése) Farkas Kinga felvezető kérdéseire elmondta, nagy könyvfaló volt világéletében, és már olyan ötödikes korában eldöntötte, hogy ő író lesz, következett a forró szék – a Gábor Áron Teremben pedig csupa olyan gimnazista gyerek leste szavait, aki a Vajon Nagyi-történeteket olvasta, hát özönlöttek a kérdések. Bajba csak olyankor került a szerző, amikor például azt kérdezték tőle, hogyan szólították Vajon Nagyit gyerekkorában, hiszen az írói fantázia már nagymamakorúként szülte meg a karaktert, no de az ilyen hiányosságok csöppet sem ábrándították ki a népes olvasói tábort, melynek igen sok tagja az otthonról hozott könyvvel állt sorba végül dedikálásra várva.
Klárik Loránd fotói az eseményről itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=KlarikPhotography&set=a.517879599763052
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/149461/vajon-nagyi-a-forro-
Közönségtalálkozó Elena Vlădăreanu költővel, íróval
Az idei Szent György Napok kulturális hetén Elena Vlădăreanu író, költő, drámaíró, rádiós újságíró 2022. április 28-án találkozott a sepsiszentgyörgyi közönséggel a Tein Teaházban, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében. A meghívott nemzedékének egyik legjelentősebb, egyedülálló hangvételű, a társadalmi témák iránt költői érzékenységgel rendelkező alkotója. Beszélgetőtársa Adrian Lăcătuș irodalomkritikus volt.
Elena Vlădăreanu (1981, Medgidia) Bukarestben él, a Radio România Cultural Scena și ecranul (Színpad és képernyő) című műsorának vezetője. Közel tíz vers- és drámakötete után 2021-ben jelent meg August című első prózakötete. Egyes versei angol, albán, bolgár, cseh, francia, horvát, német, svéd és magyar fordításban is olvashatók. Erőteljesen kiáll, irodalmi napok szervezésével és díj létrehozásával is, a művészetben, irodalomban alkotó nők társadalmi elismertetésének, megbecsülésének ügye mellett.
A marosvásárhelyi Lector Kiadónál tavaly jelent meg a szerző 2015-ös prózavers-kötetének (europa. zece cântece funerare) magyar kiadása, európa. tíz gyászének címmel, Király Zoltán kolozsvári költő fordításában. A könyv a 20. és 21. század mezsgyéjén öntudatra ébredő generáció helyenként döbbenetesen őszinte szembenézése világunkkal, bizonyos illúziókkal és tévhitekkel, mélyen személyes hangfekvésben és témakezelésben.
Klárik Loránd fotói az eseményről itt láthatók: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=KlarikPhotography&set=a.518785223005823
Forrás: https://www.kmkt.ro/sad58657150c4f7180cb3b005f672943
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Danyi Zoltán A rózsákról című regényét mutatták be
Danyi Zoltán vajdasági író A rózsákról című új regényét mutatták be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 2022. április 25-én. Murányi Sándor Olivér író beszélgetett a szerzővel, akinek ezt a könyvét háború utáni gyógyulástörténetnek is nevezi a kritika. Danyi Zoltán első regénye, A dögeltakarító a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg hét évvel ezelőtt. A délszláv harcokban részt vevő vajdasági magyar fiatal identitáskereséséről szóló regényéért a szerző 2016-ban Mészöly Miklós-díjat vehetett át. A most bemutatott regénye szintén a budapesti Magvetőnél jelent meg. Ebben egy rózsakertész tudatfolyamába nyerünk betekintést: a munka rutinjába és saját szabályaiba menekülő főhős monológjából felsejlik, hogyan alakítja a lelket a kiszolgáltatottság, és hogyan próbál az ember ennek ellenállni. Az író sokat dolgozott a műfaj és a megfelelő technikák kialakításán.
‘Sokáig nehéz volt megtalálni a saját, eredeti hangom, hogy a kortárs irodalomban valami újat tudjak alkotni. Amikor végre sikerült, arra kellett vigyáznom, hogy az egyes szám első személyű elbeszélési mód és magam között, még hogyha egészen hajszálnyi is a köz, de meglegyen’ – mondta a bemutatón Danyi Zoltán.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/hajszalnyi-tav/
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1053/danyi-zoltan-a-rozsakrol-cimu-regenyet-
Napfaragók – bemutatták Szabó András művészeti monográfiáját
Szabó András művészettörténész, nyugalmazott muzeológus Napfaragók. Csík-Szereda képzőművészei című monográfiáját mutatták be 2022. április 21-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A kétkötetes kiadvány több évtizedes gyűjtő- és kutatómunka eredménye, a csíki képzőművészeti élet kibontakozását követi nyomon, a kezdetektől zsögödi Nagy Imre munkásságának bemutatásáig. Az első kötet több csíki és Csíkhoz köthető képzőművészt sorakoztat fel, míg a második Nagy Imre életművének bemutatására vállalkozik. Márton Árpád festőművész és a szerző mutatta be a kiadványt számos érdeklődő jelenlétében.
Szabó András művészettörténészként, muzeológusként dolgozott, és gondozta a csíkzsögödi Nagy Imre hagyatékát harminckét éven át. 1990-től 2003-ig a Csíki Székely Múzeum igazgatója is volt.
‘– Végiglapozva a könyvet igényes és alapos munkát olvashatunk, amely által betekintést nyerhetünk a csíki képzőművészet és képzőművészek életébe egyaránt. Nehéz csupán a könyv gazdagságáról beszélni, olyan kis szellemi szilánkokat szórtak el benne a nagy képzőművészekről, amelyek rendkívülivé és hiánypótlóvá teszik a könyvet’ – mondta Márton Árpád a bemutatón.
A kötetet csupán ötven példányban adták ki, viszont hamarosan PDF-formátumban is elérhető lesz, illetve a szerző elsősorban az erdélyi könyvtáraknak és kulturális intézeteknek próbál majd egy-egy példányt eljuttatni belőle.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/napfaragok-hianypotlo-kepzomuveszeti-monografia-jelent-meg/
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1051/napfaragok--szabo-andras-kepzomuveszeti-
Az élet igazán kemény dolgai – Czilli Aranka új verseskötetét mutatták be
Czilli Aranka költő Késsel és villával című, harmadik verseskötetét mutatták be 2022. április 13-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A bemutatón dr. Pieldner Judit irodalomkritikus beszélgetett a Kovásznán élő költővel. Czilli Aranka legújabb versei arról szólnak, hogy miként viselkedünk egymással, megesszük egymást, de mindezt meghatározott szabályok szerint tesszük – hangyott el a bemutatón. Pieldner Judit elmondta, a verseskötet szerkezetileg négy részből áll, mindegyiknek külön tematikája, sajátos vonásai vannak. Az első rész a Térkép címet viseli - a költő emlékeinek ad hangot, a belső táj elevenedik meg benne. A második rész címe Titkok, amely mélyebb dolgokról szól. A világ olyan hely, ahol megesszük egymást, ezért az igazán értékes, féltett dolgainkat el kell rejtenünk. A harmadik rész A lakoma – a kötet fő gondolatát tartalmazza. A negyedik versciklus, a Körforgó az ünnepekről szól, amelyek körforgásszerűen visszatérnek, és mérföldkőnek számítanak, erőt adhatnak a nehéz élethelyzetekben.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/az-elet-igazan-kemeny-dolgai/
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1049/versek-az-elet-igazan-kemeny-dolgairol--
Bálnadal – Tóth Krisztina verseskötetének zenés bemutatója
Kortárs irodalmunk neves szerzője, Tóth Krisztina, József Attila-díjas költő, író és műfordító legújabb, Bálnadal című kötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2022. április 12-én. Murányi Sándor Olivér író beszélgetett a költővel. A felolvasás és beszélgetés szüneteiben Szántó Marcell zenész a költő általa megzenésített verseit gitárkísérettel adta elő.
A Magvető Kiadónál legutóbb megjelent Bálnadal Tóth Krisztina 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti kötetbe. A három nagyszerű ciklus a Völgyúttól, a Kínai utazáson át hétköznapi életünk helyszíneire, a Terekbe vezeti az olvasót. A múlt és a múltbéli emberek felbukkanása, az emlékezés furcsa működése jelenik meg a versekben, hol haikukba sűrűsödve, hol a szonettek ünnepélyességével, máskor szabadabb formákban, hogy a legalapvetőbb kérdéseket tegye fel a mának: miért, hová, mivégre…
A bemutatón a kötet több versét is felolvasta a szerző, többek között a címadó verset, amelynek megzenésített változatát is hallhatta a közönség. A költő szerint a versnek, a költészetnek nem szépnek, hanem igaznak kell lennie – hangzott el a bemutatón.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1050/balnadal--toth-krisztina-verseskotetenek-
A Költészet Napja Csíkszeredában: szavalóverseny és kihelyezett könyvtár
A Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthon 2022. április 8-án a Magyar Költészet Napja tiszteletére szervezett hagyományos szavalóverseny döntőjének. A versenyt évről-évre meghirdeti a csíkszeredai Agora Alapítvány, és mintegy hatvan résztvevője volt idén. Három kategóriában – 5–8. osztályosok, 9–12-es diákok és 19 éven felüli felnőttek – szólaltatták meg Ady Endre, Arany János, Áprily Lajos, Hervay Gizella, József Attila, Juhász Gyula, Lászlóffy Aladár, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, illetve Závada Péter, André Ferenc és Demény Péter verseit. A kategóriák első helyezettjei értékes jutalmat kaptak, illetve felléphettek a Role zenekar és a Csíki Játékszín április 11-i rendezvényén is. A díjazottak névsora elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján.
Csíkszeredában már hagyománnyá vált a költészet napi, Tizenegy című, egésznapos program, a Csíki Játékszín szervezésében. Idén a Kájoni János Megyei Könyvtár is bekapcsolódott ebbe a programba, a nap során kihelyezett könyvtár várta a színház előterében a látogatókat, akik kortárs költők verseiből olvashattak.
Sajtóvisszhangok: https://hargitanepe.ro/a-versek-altal-megismerni-a-csodat/
https://hargitanepe.ro/jutott-vers-mindenkinek/
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1046/kolteszet-napja-2022--a-szavaloverseny-
Egy csöppnyi Ausztria – újabb interkulturális est a könyvtárban
2022. április 7-én került sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban a hetedik Interkulturális Estre, a Care2Travel Egyesület és a könyvtár közös szervezésében. Manuela Gurmann, az Ausztriából érkezett ESC EU-önkéntes előadásából az ország szokásairól és számos kulturális érdekességről tudtak meg sok mindent a jelenlévők.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1044/egy-csoppnyi-ausztria--betekintes-az-
Gyermeki szívvel – Bálint Magdolna könyvbemutatója
Bálint Magdolna Gyermeki szívvel című kötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2022. április 6-án. Csata Orsolya televíziós szerkesztő, újságíró beszélgetett a szerzővel népes közönség jelenlétében. A harmadik kötetével jelentkező fiatal szerző ezúttal az önmagát kereső, kutató, megérteni vágyó embert tárta az olvasók elé. Csata Orsolya szerint a kiadvány kérdések sorozata, amelyek feltevése és megválaszolása során úgy kerülhet az ember közelebb önmagához, hogy közben megtanulja a gondviselés kezébe tenni az életét.
Csata Orsolya írása a kötetről és annak bemutatójáról itt olvasható: https://romkat.ro/2022/04/07/szamarvezeto-onmagunkhoz-
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1043/gyermeki-szivvel--balint-magdolna-
--Kétszáz éve hunyt el a könyvtáralapító
Augusztusban lesz kétszáz éve, hogy elhunyt a könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel. Az évforduló tiszteletére Teleki Sámuel-emlékévet indított a marosvásárhelyi Teleki Téka.
2022. április 12-én elindították az emlékév minikiállítás-sorozatát. A szeptemberig havonta váltakozó tematikával jelentkező kiállítások a könyvtár nagytermében kapnak helyet. Céljuk bemutatni a nagyközönségnek az embert, aki a könyvek, a könytár mögött áll. Az első minikiállítás témája a felvilágosodás, ugyanis ez az a korszak, amelyben a könyvtáralapító élt és tevékenykedett, amelynek eszméi meghatározták a főúr szellemi horizontját. A tárlóban azoknak a filozófusoknak a munkáit láthatják a látogatók, akik hatottak Teleki Sámuel eszmerendszerére, valamint olyan tudós matematikus munkáját is, akivel Teleki peregrinációja alatt személyesen találkozott és hazatérte után is levelezett. Emellett megtekinthető az a jegyzetkönyv is, amelybe az Erdély kancellárjává váló gróf az államtudományi művekből (jog, közgazdaság, filozófia, etika) a számára érdekes részeket kijegyzetelte, melléírva saját gondolatait is.
Forrás: https://www.facebook.com/741405552537669/posts/5303469739664538
--Isteni esszenciából építkezni
Új megközelítésből nézett a női minőségre, a nőiség meghatározó elemeire Korpos Andrea képzőművész a sepsiszentgyörygyi Bod Péter Megyei Könyvtárban 2022. március 31-én megtartott előadásán, de láttatott is, hiszen magával hozta a téma inspirálta pasztelljeit és akvarelljeit, kiállítást is rögtönözve a Gábor Áron-teremben.
Előadása vezérfonalául Szokolai Lendvai Katalin gondolatát választotta, mely szerint „ha igazi nővé akarsz válni, az isteni esszenciát elő kell hívnod magadból.” A magát kíváncsi és nyitott képzőművészként meghatározó előadót több, egyirányba ható olvasmány, ábrázolás, gondolat találta meg a közelmúltban, melyek erős benyomást tettek rá, és vizuális ábrázolásra késztették. Így az archetípusok fogalmára és típusaira Carl Gustav Jung, illetve az őt idéző japán származású, amerikai pszichiáter Jean Shinoda Bolen könyvében bukkant rá. A keleti spirituális tanok szintén mélyen megérintették, ugyanakkor nagyon erősen kötődik hagyományainkhoz, így a székely szimbólumok, illetve a női jelképként ismert tulipánábrázolások üzeneteiben is elmerült.
A női lét szakaszait szépen ábrázolják a magyar népművészetben gyakran felbukkanó tulipán-motívumok, azok formáiból most olvasni tanulhattak a jelenlévők. Így tudtuk meg, hogy a tulipán háromszirmú ábrázolása a test-lélek-szellem egységét üzeni, a villás, kétágú tulipán a szűz leányokat jelképezi, a tökös tulipán a nyiladozó érzelmű kamaszlányokat, de a várandósság és a szülés is megjelenik az ajakos vagy facsart tulipánban, mint ahogy az elmúlás is a szakállas, azaz hulló szirmokkal ábrázolt virágban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/isteni-esszenciabol-
--Tavaszi szakmai nap háromszéki közkönyvtárosokkal
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében 2022. március 28-án hagyományosnak számító, módszertani napot tartottak Kovászna megyei közkönyvtárosok a házigazda intézmény olvasótermében.
A találkozót Szonda Szabolcs igazgató nyitotta meg. Köszöntője után bemutatta az új megyei szakirányítót, Csüdör Katalint, jó munkát kívánva neki, majd megköszönte Henning Emesének, a nemrég nyugdíjba vonult illyefalvi közkönyvtárosnak, a háromszéki könyvtárügyért végzett szolgálatát, illetve közvetítette köszönetét és jókívánságait a rendezvényről hiányzó Molnár Hajnal maksai közkönyvtárosnak, aki szintén nemrég vonult nyugdíjba. Ezt követően röviden beszámolt az általa vezetett intézmény 2021-es évi tevékenységéről.
A továbbiakban a május 26–29. időszakra tervezett, a megyei könyvtár által kezdeményezett és társszervezett SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál programkínálata került ismertetésre. Szonda Szabolcs, az esemény programigazgatója a szervezők törekvéseiről és a rendezvénnyel kapcsolatos általános tudnivalókról számolt be, Hollanda Andrea, a megyei könyvtár olvasószolgálatának vezetője a gyermek- és ifjúsági programokról tájékoztatta a kollégákat, biztatva őket, hogy vigyék hírét a rendezvénynek, és vegyenek részt azon.
Az egymás munkájának, tevékenységének megismerését is szolgáló szakmai találkozón részt vevő közel 15 háromszéki közkönyvtáros kötetlenül beszélgetett az elmúlt időszakról, elmondva, hogy ki hogyan törekedett megtartani vagy növelni az olvasók számát, kinek milyen nehézségei akadtak, milyen új szolgáltatásokat próbáltak ki. Szó esett a sikerekről, eredményekről, de a mindennapi tevékenység nehézségeiről is. Közös tapasztalataik, gondjaik kapcsán véleményeket cseréltek és javaslatokat fogalmaztak meg.
Megállapítható volt ismételten, hogy a könyvtárosok az általuk szervezett irodalmi-kulturális tevékenységekkel főként a gyermekekre, fiatalokra alapoznak, jól meghatározott céllal: így kívánják formálni a jövő olvasóközönségét. Gyakori eset azonban továbbra is, hogy a könyvtáros más munkaköri feladatokat is ellát (például szociális ügyek intézője az önkormányzat keretében, népszámlálási kérdőívek kitöltésében vesz részt stb.), ami plusz odafigyelést, időt és energiát igényel, nem kevés esetben a könyvtári szolgálat ellátásának rovására...
Rövid kávészünet után a rendezvény a könyvtár Gábor Áron-termében folytatódott, ahol a Romániai Magyar Könyvtárosok Eegyesületének megújult vezetősége képviseletében Szőcs Endre elnök és Szabó Károly titkár (a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársai) voltak a nap vendégei. Találkoztak a régióban dolgozó egyesületi tagokkal, megosztották velük a szervezet fellendítésének terveit, meghallgatták az észrevételeket, javaslatokat, a hatékony, kölcsönösen jó jövőbeni munka érdekében.
Tartalmas találkozó volt az idei is, amely közös ebéddel zárult.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/s77c5e6363459fddd397d4645b630f3a
--Puskás Attila: Leporolt írások
Puskás Attila Leporolt írások című könyvének bemutatóját 2022. április 5-én tartották Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. Ha az írások alatt álló helyszíneket és évszámokat nézzük, meglepődünk: egy sincs közöttük, amely az 1970-es évek után született volna. Zöme a hatvanas évek termése, tehát már a börtönből szabadulás után vagy a börtönben született, ezért aztán nem is várhatunk felszabadult, nyugalmat árasztó prózát és költeményeket.
Könyvét egy felejthetetlen fényképpel indítja, rajta ő maga és akkor még apró kislánya. A kép alatt pár soros vers. És abban benne van minden, amit a továbbiakban kibont, elmond. Testamentum a címe: „Egy elferdült, / képtelen világban / amim van, / most Rád hagyom, / örömöm, / hogy mégis éltem, / és hogy emlékezz rám, / a bánatom.”
Öröm is volt, bánat is elég, ez utóbbiból a több, s ez adódott a családi származásból, a szüntelen lángolásból, a túlhajszolt munkából.
A könyv hármas tagolása elárulja, hogy az írói eszköztár igazodik egyrészt a megélt, átélt történésekhez, másrészt pedig a megálmodott, de mindegyre szertefoszlott, rejtett élményekhez.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/148919/puskas-attila-leporolt-
--Egy illyefalvi kultúraszervező naplójából
Tizenhat évig tartó, az egész Illyefalva községet felölelő, alapos és lelkiismeretes kultúraszervezői tevékenység után Henning Emese nyugdíjba vonult. Nevéhez nem csak könyvtárosi munkája köthető, hanem főként helybeli színjátszó csoportok éltetése – gyermekeket és felnőtteket egyaránt irányított –, de abban is szerepet vállalt, hogy a falunapokként ismert Illés Napokon tartalmas és szórakoztató kulturális programnak örvendezhessenek a helybeliek. A színjátszás felkarolását továbbra is szívügyének tekinti, egyelőre az aldobolyi színjátszó csoport munkáját folytatják, igény esetén pedig Illyefalván is segít azoknak, akik továbbvinnék e közösségi tevékenységet.
Henning Emese 2005 szeptemberétől kezdett el dolgozni az illyefalvi Fábián Ernő Községi Könyvtárban. Akkor még Sepsiszentgyörgyről ingázott, ám 2016 óta családjával maga is illyefalvi lakos. Kultúraszerető emberként, a néptánc jó ismerőjeként, művelőjeként belső késztetést érzett, hogy tekintetét ne csak a könyvtárra szegezze, hanem próbálja fellendíteni a kulturális életet, mi több, újjáélessze a településen nagy múlttal rendelkező, helybeliek által művelt színjátszást. A könyvtár működtetése sem volt kis feladat, ugyanis a régi helyszínről a központba költöztették, a tömbház felújított, földszinti részébe, majd a Bod Péter Megyei Könyvtár szakmai segítségével rendszerezték a könyveket. Azóta is ott várják az olvasókat, Henning Emese 2021 decemberében nyugdíjba vonult, ám hetente egy alkalommal, szerdánként 12–14 óráig továbbra is fogadja az érdeklődőket.
Henning Emesét illyefalvi, aldobolyi színjátszó csoportok elindítójaként, működtetőjeként ismerik. A színjátszók – gyermekek és felnőttek – nem csak a községben mutatták be előadásaikat – azok többnyire inkább rövidebb jelenetek voltak, egy alkalommal kettőt-hármat láthatott a közönség –, produkcióikat elvitték más településekre is, illetve az évek során számos színjátszó fesztiválon vettek részt. Magyar szerzők műveit vitték színpadra, s mint Henning Emese magyarázza, fő céljuknak azt tekintették, hogy szórakoztassák a közönséget, de a minőséghez is ragaszkodtak. A próbákat a könyvtárban, illetve az illyefalvi kultúrotthonban tartották, előbb a szöveggel ismerkedtek az olvasópróbákon, a színpadi próba csak ezután következett. A helybeliek nagyon szerették mindazt, amit közel két évtizeden át saját színjátszóiktól láthattak, mert amikor előadás volt a faluban, „még a plafonon is csüngtek a nézők”.
Könyvtárosként mindig próbált megfelelő könyvet ajánlani a könyvtárba érkezőknek, a kisebbek inkább háziolvasmányért jöttek, a felnőttek pedig főként a téli időszakban kerestek könyvet. De leginkább azzal szembesült, hogy az illyefalvi könyvtár nem csupán egy könyvkölcsönző hely, hanem olyan intézmény, ahová a segítséget igénylő helybeliek rendszeresen betérnek: ha meg kell fogalmazniuk egy hivatalos dokumentumot, egy önéletrajzot, vagy bármi másra szükségük van, ami jártasságot, számítógép-használatot igényel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/149050/egy-illyefalvi-kulturaszervezo-
--Erdély legjei – Kolozs megye: a kolozsvári Egyetemi Könyvtár
Az Egyetemi Könyvtár a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemmel (mai nevén Babeș–Bolyai Tudományegyetem) egyidőben alakult 1872-ben, és idén ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját. A könyvtár története alatt sok minden változott, állománya 55 ezerről négymillióra duzzadt, többször új épületbe költözött, hiszen már nem fértek a könyvek, ám Győrfi Dénes osztályvezető szerint egyvalami megmaradt, „a lényeg”, vagyis az, hogy mindig is az olvasók szolgálatában állt, és 150 éve őrzi az erdélyi történelem, kultúra nyomtatványait.
A kezdetekkor az egyetemnek kevés könyve volt, ezért szerződést kötött az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, amely bizonyos összeg ellenében átadta használatra a teljes könyvtári gyűjteményét, így indult az Egyetemi Könyvtár 55 ezer kötettel. A könyvtár első igazgatója a jeles bibliográfus, történész Szabó Károly lett, aki korábban az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárosaként dolgozott. Szabó nagyon fontos szerepet töltött be a könyvtár életében, ma egy iroda viseli a nevét, és az egyik olvasóteremben megtekinthető a portréja is.
Jelenleg egy gyönyörű szecessziós épület ad otthont a könyvtárnak, ám ez nem mindig volt így. A könyvtár kezdetben a Jezsuita Kollégium épületében volt, akárcsak az egyetem, ott a földszinten, öt szűk, sötét szobában rendezték be, gyertyákkal, petróleumlámpákkal világítottak. Nem ez volt a legmegfelelőbb hely az értékes könyveknek, így amikor felépült az egyetem jelenlegi főépülete, átöltöztették a könyvtárat is ebbe, ekkor már egy szinte teljes emeletet foglaltak el a kiadványok.
Ahogy teltek az évek, az állomány és az olvasók száma is nőtt, és szép lassan a könyvtár a második lakhelyét is kezdte kinőni, ugyanakkor a könyvek súlya már veszélyeztette az épület biztonságát. Ekkor kezdtek a korabeli igazgatók azért tenni, hogy a könyvtár saját épületet kaphasson, ám ez csak a harmadik igazgató, Erdélyi Pál ideje alatt valósulhatott meg, 1906–1907-ben, amikor felépült a gyönyörű szecessziós palota, ahol jelenleg is van a könyvtár.
Az első világháború éveiben a könyvtár legértékesebb állományrészét Budapestre menekítették, és szerencsére sikerült megmenteni az összes fontos könyvet, ritkaságot. Kalandos körülmények között zajlott a mentőakció, de végül 1918-ban a teljes állományt sértetlenül visszahozták Budapestről.
A második világháború éveiben is lezajlott egy hasonló mentőakció, akkor az állomány egy kisebbik részét a kolozsvári piarista templom kriptájában rejtették el, a nagyobbik részét pedig Magyarországra szállították. 1944-ben a könyvtárat bombatalálat érte, ám szerencsére ez nem okozott jelentős károkat, ugyanis a könyvtárosok már korábban kiürítették a legfelső emeleteket. A korabeli igazgató feljegyzése szerint a könyvtár padlásán ekkor egy 16 négyzetméteres kráter keletkezett, ám könyvnek baja nem esett. Győrfi Dénes szerint ez a példa is kiemeli a korabeli könyvtárosok erőfeszítéseit, akik minden erejükkel azon voltak, hogy megmentsék a könyvtár állományát.
A könyvtárnak amúgy megőrizték az eredeti bútorzatát, amelyet még Erdély Pál tervezett. Az olvasóterem beosztása is érdekes és szimbolikus Győrfi Dénes szerint, ugyanis ha megfigyeljük, a terem egy háromhajós bazilikára emlékeztet, egy főhajóval és két oldalhajóval, ami egy tipikus megoldása volt a korabeli könyvtárépítészetnek, ugyanis a könyvtár volt a kultúra és tudomány szentélye.
A könyvtár két különlegessége a könyvlift és az üvegpadló. Győrfi Dénes szerint a könyvlift egyedi Romániában, és 1906-ban ilyen üvegpadlót technikailag és anyagilag megvalósítani egy „vidéki városban” szinte hihetetlen, és szerinte nagyon jól mutatja ez is, hogy mennyire fontos volt a magyar államnak a kultúra. „A könyvtár építése kétmillió koronába került. Ez az összeg megegyezik a hidegszamosi vízerőmű építési költségével, amely pontosan ugyanabban az évben épült, mint a könyvtár, és ez szerintem jól kifejezi azt a hatalmas áldozatot, amit a magyar állam végzett a kultúráért és a könyvekért, tehát végső soron az olvasókért” – magyarázta.
Ahogy az eddigi épületeit is, a jelenlegi helyét is kezdte kinőni a könyvtár, mindkét raktáruk megtelt, és az olvasótermeik is folyamatosan tele vannak, így szükségessé vált egy új épület felhúzása. A munkát 2016 szeptemberében kezdték el, és az új épületben egy szabadporcos raktárrész lesz, és ugyanott lesz elhelyezve a kölcsönző és a digitalizálási részleg is.
A tervek szerint egy tetőterasz is épül, így az olvasók a napon sütkérezve is élvezhetik a könyveket. Az új épületben elsősorban új könyvek lesznek, mind román, magyar, mind idegen nyelven. Ugyanakkor számos újításra is számíthatunk, például meghosszabbítják a nyilvántartási időt. Jelenleg a könyvtár 8-tól 20 óráig tart nyitva, az új épületben pedig azt tervezik, hogy nyitva lesznek termek állandó jelleggel, éjszaka is.
Győrfi Dénes a könyvtár 150 éves múltját úgy összegezte: a könyvtár sok mindenben változott, sok mindent átélt, viszont a lényeg megmaradt, mégpedig az, hogy 150 éve az olvasók szolgálatában állnak, és igyekeznek tovább örökíteni mindazt, amit az elődöktől kaptak, mind a könyvek, mind a szellemi értékek tekintetében.
A film itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=zPkGdmEdMx4&t=16s
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/eletmod/Erdely-legjei-Kolozs-megye-a-kolozsvari-
--Olvasmányos helytörténet Árkosról
A vonatkozó, frissen megjelent könyv címe: Az Isten láthatóképpen elősegél – Barabás János emlékiratai, és Márk Attila munkája.
"A jegyzetekben leírt történetekről, olykor megható eseményekről is mesélt Márk Attila, melyek nyomán nagyszerűen kirajzolódik a falu élete a 19. század első felében. Külön érdekessége a szövegnek, hogy nem visszatekintésként íródott az elkészült templomról, hanem naplószerűen, hangulata így folyamatosan változik, ám közben pontos leírás van mindenről, ezért építéstörténeti és helytörténeti szempontból is rendkívül értékes. A megjelent kötet függelékében sok fotó is látható, melyek jól illusztrálják a leírtakat."
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/149229/olvasmanyos-helytortenet-
--A sors sodrásában
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban volt munkatársai és egykori tanítványai körében mutatta be első könyvét Szász Árpád nyugalmazott tanár, egykori főtanfelügyelő. A Szabóinasból megyei főtanfelügyelő címmel megjelent kötet műfaja inkább korrajz, mint emlékirat vagy önéletrajz – mondta a szerző, akit Török Katalin magyartanárnő faggatott.
Fontos történésekről, történelmi időkről, a rendszerváltás és a Mikes Kelemen Elméleti Líceum létrejöttének fordulatairól mesél könyvében a szerző.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-sors-
--A 29. Szent György Napok kulturális rendezvényeiből
Egyed Emese költői délutánja Sepsiszentgyörgyön
Szép számban gyűlt össze a közönség 2022. április 24-én, a Szent György Napok programsorozatában szervezett Női költők délutánjára az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítótermében, ahol Egyed Emese kolozsvári költőt, egyetemi tanárt faggatták beszélgetőtársai, Farkas Adrienne, a Kossuth rádió Gondolat-jel című műsorának vezetője és Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője. A kötetlen beszélgetés során többek között szóba került Egyed Emese sepsiszentgyörgyi kötődése, az irodalom és a képzőművészet kapcsolata, a versírás technikája. A szerző saját verseiből olvasott fel a Délvidék című, valamint a tavalyelőtt megjelent, Daphne ideje című kötetéből. Ez utóbbiban számos olyan vers található, amelyet képzőművészeti alkotások ihlettek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/149411/egyed-emese-koltoi-delutanja-
Körömfestés és könyvbemutató
Szokatlan környezetben, egy különleges kötet sajátos témáiról érdekes személyek által folytatott, különös hangulatú társalgás részesei voltak mindazok, akik a sepsiszentgyörgyi Szimpla kávézóban részt vettek Boros Kinga Kényelmetlen színház című könyvének (UArtPress Kiadó, Marosvásárhely, 2021) bemutatóján, 2022. április 25-én. A szerző beszélgetőtársa Benedek Ágnes, az online térben használt művésznevén Székely Claribella volt.
A kommunista diktatúra időszakáról, a színházi cenzúra és az ideológiai ellenőrzés témaköréről is beszélgettek, mely szintén megjelenik a kötetben, különös tekintettel a sepsiszentgyörgyi „vizionálásokra”, melyek jegyzőkönyvei nagyszerűen tanúsítják, hogy mit is jelentettek egykor azok a bizonyos kritikai főpróbák. Az 1980-ban készült Woyzeck című előadásról, az 1983-as Pompás Gedeonról, Baász Imre egyik híres korabeli performance-áról, pontosabban afformance-áról, a „röpcédulás akcióról” és a tragikus sorsú szentgyörgyi színész, Visky Árpád élettörténetéről is szó esett a továbbiakban, akinek 1500 oldalas követési dossziéját elolvasva sok érdekes információt talált és osztott meg kötetében Boros Kinga.
De nemcsak a múlttal foglalkozik ez a könyv, hanem a jelennel is, például van egy egészen aktuális Szent György-napi vonatkozása is a metamodern fejezetben – veti fel a következő témát Claribella, mi pedig megtudhatjuk, hogy miként kapcsolódik a metamodernizmus elméletéhez egy tűzijátékról szóló álhírt megosztó bizonyos Fazakas Dorka vagy a szerzővel beszélgető Székely Claribella figurája. Bertold Brecht elidegenítő módszereit követni ma már azt jelentené, hogy megtagadjuk őt – jelentette ki a szerző, hozzátéve, hogy Brecht 21. századi aktualitásán gondolkodva jutott el a nevezett médiahekk-jelenségekig, melyek a giccs és az irónia között oszcillálva jelenítenek meg olykor nagy vitákat generáló, komoly tartalmakat.
Fontos részét képezi továbbá a kötetnek a szerző egyik saját dramaturgi munkája, a 20/20 című marosvásárhelyi előadás, mely arról szól, hogyan változik az emberek emlékezetében a történelem, és hogyan áll össze a személyes emlékekből az általános igazság.
Körömfestéssel egybekötött könyvbemutatót talán még senki sem tartott, márpedig itt az is történt: a szerző és egyes nézők körmeit is kifestette a házigazda az esemény elején és végén.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/149438/koromfestes-es
https://www.hirmondo.ro/kultura/szinhaz-es-politika/
--A szeretet kockái – könyvbemutató
A Down-szindrómával született kislányával, Kincsővel töltött éveiről, a tőle kapott szeretetről, másságának megéléséről írt könyvet egy baróti édesanya, Gáspár Krisztina. A Mozaik című könyvet a baróti Gyulai Líviusz Könyvtár olvasótermében mutatták be 2022. április 21-én, nagyszámú érdeklődő jelenlétében.
A szerzőt és beszélgetőtársát, Benedek-Huszár János baróti polgármestert Csíki Izabella könyvtáros üdvözölte, ezután a város elöljárója kérdéseket intézett a nem mindennapi könyvvel debütáló Gáspár Krisztinához. Könyvében, a prózai írások mellett, egy egész csokorra való vers is található, melyek, ahogy jellemezte, „megélt érzéseket, tiszta, igaz érzelmeket” adnak át az olvasónak.
Úgy fogalmazott, hogy a könyvben található prózai írások sem mások, mint üzenetek, melyeket kislánya inspirált, és azt üzenik az olvasóknak, hogy együtt lehet élni a Down-szindrómás gyermekekkel is, tőlük is ugyanúgy lehet szeretetet és örömet kapni, mint más, egészséges gyermekektől. „Sőt, többet!”– ez egyféle jelmondata is Krisztinának, hiszen a sajátos nevelési igényű gyermekekkel már negyedik éve egy zenés csoportot működtet, melynek az a neve: „Nem vagyunk mi kevesebbek, sőt, többek!” – bizonyítva ezáltal is tehetségüket, képességeiket. Anyák napi ünnepségüket április 29-én tartották ugyancsak a baróti könyvtár olvasótermében.
Végül elhangzott: Krisztina újabb kötetet készít, Mindennapjaink címmel, melyet kislányával eltöltött közös életükről írt, majd úgy összegzett: „hálát adok mindenért, amink van, hiszem azt, hogy jól alakul életünk, a pozitív hozzáállás erőt ad nekem”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-szeretet-
--Kerekasztal-beszélgetés iskolai könyvtárosoknak
2022. április 14-én kerekasztal-beszélgetésre voltak invitálva a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házának Bolyai termébe Hargita megye iskolai könyvtárosai. A téma az iskolai könyvtárak és a dokumentációs-információs központok jelenlegi helyzete és népszerűsítésének lehetősége volt.
A résztvevők a megye különböző településeiről gyűltek össze. Mindegyikük rövid ismertetőt tartott az iskolai könyvtára, valamint a dokumentációs-információs központja tevékenységéről és problémáiról.
Ferencz-Salamon Alpár hangsúlyt fektetett mind a dokumentációs-információs központok felszereltségi hiányának megoldására, mind az iskolai könyvtárakéra is. Utalt a digitális eszközökre, valamint az aktuális tantervhez igazodó szakkönyvekre is, de nemcsak.
A rövid találkozó hatékonysága abban mutatkozott meg, hogy egyfajta lehetőséget és egyben ötletet szolgáltatott a könyvtárosok további munkájának megkönnyítéséhez, ami nemcsak a pedagógiai, hanem a kulturális tevékenységek gördülékenyebb lezajlását is segíti.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/04/kerekasztal-beszelgetes-iskolai.html
--A Máriaradnai imakönyv bemutatói
Az 1926 és 1931 között kézzel írt és gazdagon ábrázolt, valamint 1931-ben püspöki engedéllyel nyomtatásban kiadott imakönyveket egy mai kiadásukhoz egybeszerkesztette Nagy István pécskai fizikatanár.
Az érdeklődőknek bemutatták 2022. április 27-én a pécskai római katolikus plébánia klubhelyiségében, valamint Aradon 2022. április 28-án, a ségai Lisieux-i Szent Teréz plébánián.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/mariaradnai_imakonyv.php
--Új könyvtári ügyfélszolgálat Szatmárnémetiben
A Szatmár Megyei Könyvtárban 2022. április 4-től az ügyfélszolgálat új helyen, a könyvtár épületének földszintjén üzemel. Ezen az ügyfélponton a szatmáriak több szolgáltatásban részesülhetnek – például a könyvtári regisztráció, belépési engedély létrehozása és láttamozása, aktuális folyóiratokhoz, helyi és országos napilapokhoz és a LexExpert jogalkotási adatbázishoz való hozzáférés, valamint kölcsönzési lehetőség gyermek- és felnőttrészlegről egyaránt.
Forrás: https://frissujsag.ro/uj-konyvtari-ugyfelszolgalat
--Költészet napja a Kalazanciban
2022. április 11-én délelőtt a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum kisebb diákjai verses-zenés műsorral, míg a nagyobbak Marosán Csaba rendhagyó irodalomórájával emlékeztek meg a magyar költészet napjáról Nagykárolyban.
A Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum és a Nagykárolyi Városi Könyvtár munkatársainak közreműködésével rendhagyó irodalomórára kerítettek sort, amelynek egyik része a tanintézményben, másik fele a könyvtárban zajlott. A programok apropójául a magyar költészet napja szolgált.
Forrás: https://frissujsag.ro/kolteszet-napja-a-kalazanciban
--Elektronikus hangszerkiállítás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
Románia-szerte egyedülálló elektronikus hangszerkiállítással várja látogatóit a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A tárlat interaktív, minden hangszer kipróbálható, és akár rögzíthető is a lejátszott dallam. Az intézmény ezzel a különleges tárlattal kapcsolódik a székelyföldi városban meghirdetett Zene Éve programsorozathoz.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/4970896009614602
--Gálovits Rózsa székelyudvarhelyi könyvtáros a Nőszemköztben
Olvasni öröm. Sokan gondoljuk így, akik szeretünk egy izgalmas könyvben elmerülni, elveszni annak világában. Az olvasás gyógyít, tanít, formál, s bár magányos tevékenységnek tűnik, a könyvmolyokat ez a közös szeretet mégis összehozza.
Az Erdély TV 2022. április 22-i Nőszemközt músorában olvasni szerető vendégeket fogadtak: Gálovits Rózsát, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársát, Dr. Bodó Juliannát, kulturális antropológust, egyetemi professzort, valamint Csipán Bettit, az Anya olvas és könyvet kölcsönöz Facebook-csoport alapítóját.
Forrás és az adás felvétele itt: https://www.youtube.com/watch?v=-jpCKigKRfE
--A Művelődés Gyergyó-különszámának bemutatója
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban 2022. április 28-án Benkő Levente, a Művelődés főszerkesztője mutatta be a folyóirat Gyergyóról szóló különszámát, amelyben tizenhárom helyi szerző írása jelent meg: Bajna György, Balázs Katalin, Borsos Gyöngyvér, Csíki Károly, Ferencz Zoltán, Garda Dezső, Gergely Imre, Jánossy Alíz, Keresztes Franciska, Kis Portik Irén, Köllő Miklós, Seer Mihály és Szőcs Levente írt a maga szakterületéről. Ezzel egyidőben nyitották meg Könczey Elemér karikatúra-kiállítását.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/1910763702440027
INTERJÚ
--Új fejezet a csíkszentgyörgyi könyvtár életében – interjú Ványolos Noémi könyvtárossal
A csíkszentgyörgyi könyvtár öt éven át zárva volt, miután nyugdíjba ment az előző könyvtáros. A tapasztalt könyvtáros helyét a fiatal Ványolos Noémi vette át, aki frissen végzett egyetemi hallgatóként nagyon boldog, hogy itthon dolgozhat, ráadásul abban a könyvtárban, ahol gyerekként sok időt töltött el. Mint mondta, ilyen téren nincs munkatapasztalata, de a könyveket nagyon szereti, és tervekből nincs hiány.
A könyvtár életéről, munkájáról, terveiről beszélgetett a Hargita Népe újságírója a fiatal könyvtárossal:
„(…) A megoldások embere vagyok, nem a kifogásoké, és ahhoz, hogy mindenki használni tudja a könyvtárat, meg kell tanulnunk egymással együttműködni. Sok pozitív visszajelzést kaptam, ami megerősíti bennem a reményt, hogy jól fogom végezni a munkát. Még mindig azt érzem néha, hogy kevés vagyok én mindehhez, de sokan biztatnak. Egy biztos: a könyvtár a legfontosabb.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/uj-fejezet-a-konyvtar-
--Kicsi a könyvtár, de nagy a lelkesedés – interjú Pál Apollónia bögözi könyvtárossal
Pál Apollónia négy gyerek édesanyja, és amikor meghirdették a könyvtárosi állást a faluban, azonnal jelentkezett, habár végzettsége szerint közgazdász. Gyerekei büszkék arra, hogy ő Bögözben a könyvtáros, és munkája eredményes, hiszen amikor dolgozni kezdett, 15 beiratkozott olvasó volt, viszont ma már több mint 250-en vannak.
A könyvtárossal Péter Ágnes, a Hargita Népe munkatársa beszélgetett.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/pal-apollonia-kicsi-a-konyvtar-de-nagy-a-
KITEKINTŐ
--„A háborúból senki, a könyvtárosok sem maradhatnak ki”
Az ukrajnai könyvtáraknak nemcsak a kulturális örökséget kell megőrizniük a háborúban. Azok a helyek, amelyeket nem bombáztak le, most óvóhelyként működnek, menekülőket segítenek és küzdenek a dezinformálás ellen.
Az Ukrán Könyvtárosok Egyesülete (ULA) kiáltványt intézett a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (International Federation of Library Associations and Institutions – IFLA) vezetőségéhez és tagjaihoz már a háború ötödik napján, február végén. A szöveg legfontosabb gondolata, hogy a háborúból senki, a könyvtárosok sem maradnak ki. Ugyanis nemcsak a katonai célpontok, hanem a kulturális intézmények is érintettek a bombázásokban; példaként említik, hogy Csernihivben megsemmisült a városi gyermekkönyvtár.
„A könyvtárak híresek csendességükről és nyugalmukról. De Ukrajna egyes részein a könyvtárakat ma már nem a szokásos csend, hanem a »halott csend« jellemzi” – nyilatkozta még márciusban az egyesület elnöke, Oksana Brui az NPR-nek. Ezzel utalt arra, hogy több ukrajnai városban romboltak le könyvtárakat, például Szumiban, Csernihivben és Szeverodoneckben. Harkivban nemcsak a városi, hanem az egyetemi könyvtár is károkat szenvedett, utóbbi ráadásul Ukrajna második legnagyobb könyvtári gyűjteményének számít. Egyes források szerint a támadások megsemmisítették a csernyihivi Biztonsági Szolgálat archívumát is, amely a szovjet elnyomás időszakának dokumentumait őrizte.
Forrás és a teljes cikk itt: https://magyarnarancs.hu/sorkoz/a-haborubol-senki-a-konyvtarosok-
Via: KIT Hírlevél, 2022. április 27. (17. szám)
--Így digitalizálják a több száz éves könyveket, újságokat, térképeket
Az Arcanum alapítója megmutatta, hogyan digitalizálják a pótolhatatlan, több száz éves könyveket, újságokat, sőt térképeket is a jelen és jövő számára. Mi történik a fotónegatívokkal, hogyan használják a fényképekhez az arcfelismerő programot?
Magyar és határon túli, akár több száz éves lapokat, sajtófotó-archívumokat digitalizálnak, és tesznek elérhetővé, kereshetővé több nyelven. Van lehetőség a képeken megjelenített arcképek mesterséges intelligencián alapuló vizuális keresésére is.
A Fókusz riportja itt látható: https://rtl.hu/fokusz/2022/04/22/arcanum-digitalizaljak-konyvek-
Via: KIT Hírlevél, 2022. április 27. (17. szám)
DÍJAK
--„Erdélyi Oscar”: őket díjazta 2022-ben az EMKE
Közzétette az idei díjazottai névsorát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.
2022-ben az EMKE Monoki István-díját Irina Rugină nyugalmazott könyvtáros vehette át – a romániai magyar könyvtárügy érdekében, azon belül is a Partiumban kifejtett értékmentő és értékközvetítő tevékenységéért. Laudálta Gurka-Balla Ilona, a méltatás szövegéből idézünk:
„Bevallása szerint mindig a könyvtár és könyvek bűvöletében élt, így a rendszerváltás évében örömmel jelentkezett a Bákóban meghirdetett könyvtárosi állásra, mivel akkor ott élt a családjával. Sikeres pályázata után, az elkövetkező 30 évben a könyvtári hivatásnak szentelte minden idejét. Politechnikai végzettsége van ugyan, de könyvtárosként érezte, hogy megtalálta hivatását és szívvel-lélekkel végezte ezt a szolgálatot.
Kezdetben egy fiókkönyvtárban dolgozott, majd a kölcsönzési osztályon felnőttek számára. Ott ismerkedett meg e nemes hivatás alapjaival, majd részt vett könyvtárosi képzéseken is. Nagyon szeretett ott dolgozni, de sajnos messze volt a szülővárosától, Nagyszalontától.
A sors úgy hozta, hogy sikerült hazajönnie a szalontai, Teodor Neş nevét viselő municípiumi könyvtárba, ahol könyvtárvezető lett. A Csonka-toronyban levő Arany János Emlékmúzeum melletti épületben volt a városi könyvtár. Itt teljesen más feladatokkal kellett szembenéznie mint a bákói könyvtárban: az olvasói szolgáltatások mellett a beszerzés, a könyvek feldolgozása, a katalóguscédulák készítése, a katalógus bővítése, a különböző témájú bibliográfiák összeállítása, a rendezvények szervezése a könyvtárban, a kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatallal, a Városi Tanáccsal, iskolákkal stb., mind az ő feladatkörébe tartozott ettől kezdve.
A könyvek beszerzésénél figyelembe vette minden korosztály olvasói igényeit, a kiadói újdonságokat, a könyvek árát, sőt a lakosság nemzetiségi arányát is. Az évek során több cikket írt kulturális évfordulók kapcsán a helyi kétnyelvű újságba (Jurnal salontan – Szalontai Napló). A Bihar megyei könyvtár által működtetett blogra is küldött beszámolókat az eseményekről, ezeket többnyire románul és magyarul is. Részt vett a megyei könyvtár internetes helytörténeti projektjében, ahova a város jellegzetes épületeiről küldött anyagot mindkét nyelven. A Bukarestben megjelenő Biblioteca című folyóiratba is küldött egy cikket a könyvtárról.
A Bihar megyei Gheorghe Şincai Könyvtár – Nagyvárad által az év legeredményesebb vidéki könyvtárának átadott Könyvtári Trófeát első alkalommal a nagyszalontai közkönyvtár kapta meg. (2007-ben).
Az évek elröpültek, és eljött az ideje a nyugdíjba menésnek is. De a kapcsolatot megőrizte, nemcsak a helyi, de az ország többi részén lakó kollégákkal is.
Rugina Irén szakmai nagyszerűségét bizonyítja, hogy több mint három évtizede rendületlen hittel, kitartó és kiváló szakmaisággal végezte könyvtárosi munkáját, szolgálta az erdélyi magyar és az egyetemes romániai könyvtárügyet, és áldozatkészséggel részt vállalt a könyvtár-népszerűsítő tevékenységekben az erdélyi kulturális életben. Ehhez a nagyszerű munkához nyugdíjas éveiben is kívánunk számára a jövőben sok erőt, jó egészséget és további szakmai sikereket.
Rugina Irén valóban méltó a legmagasabb szakmai elismerésre, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kiváló szakmai teljesítményt felmutató könyvtárosoknak ítél oda, és amelyet a Monoki-díj fémjelez.
Az EMKE díja mellett a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete is értékeli a díjazott munkáját különdíjjal, 2000 lej értékben.
Példaértékű, alázattal és a legnagyobb szerénységgel végzett munkája szolgáljon erkölcsi irányadóként, buzdításként kollégáinak és a szélesebb szakmai közösségnek.”
Szeretettel gratulálunk az elismerést elnyert kollégánknak és minden díjazottnak!
A díjazottak névsora itt olvasható: https://maszol.ro/kultura/Erdelyi-Oscar-oket-dijazza-2022-ben-az-EMKE
Forrás: Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének Facebook-csoportja
--Szabó Marcell kapta az idei Hazai Attila Irodalmi Díjat
A Hazai Attila Alapítvány szakmai zsűrijének döntése alapján ebben az évben Szabó Marcell vehette át a Hazai Attila Irodalmi Díjat. Az elismerést az alapítvány azzal a céllal hozta létre, hogy ezen a módon is ápolja a fiatalon elhunyt író emlékét, segítse a hozzá hasonlóan nyitott, újító szellemiségű szerzőket.
Szabó Marcell költő, műfordító 1987-ben született Szegeden. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK francia és esztétika szakán és a Sorbonne Egyetemen végezte. Fordításai 2011-től kezdve jelennek meg. Magyarra ültette többek között Antonin Artaud, Maurice Blanchot, Roland Barthes és Francis Ponge műveit.
2017-ben és 2021-ben kontrollszerkesztőként közreműködött az Atlantisz Kiadónál Jancsó Júlia fordításában megjelent Marcel Proust-kötetek (Swannék oldala, Virágzó lányok árnyékában) kiadásában. Verseskötetei A szorítás alakja (JAK-Prae, 2011), A közeli Limbus (Jelenkor, 2016), valamint A zseb vallási karaktere (Műút, 2021) címmel jelentek meg.
Szabó Marcell 2013-ban Móricz Zsigmond-, 2014-ben Babits Mihály-ösztöndíjban, 2017-ben NKA alkotói ösztöndíjban részesült. 2017-ben a CEC Artslink ösztöndíjasa a Yale University-n, 2018-ban a Nemzetközi Visegrádi Alapé Prágában. 2018-ban és 2019-ben elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program (UNKP) támogatását.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/szabo-marcell-kapja-az-idei-hazai-attila-irodalmi-dijat/
AJÁNLÓ
--Mintha valakinek az egy éves idővonalát lapoznád – Szabó Károly könyvajánlója (videó)
‘Szabó Karcsi nem szereti a képernyőn simogatni a könyveket. Lapozni szereti azokat. És belesüppedni a történetekbe, amelyek a könyvek lapjairól előbukkannak.’
Szabó Károly fotográfus-filmrendező, székelyudvarhelyi könyvtáros a Nyikómente mellékvölgyében megbúvó kis faluban, Nagymedeséren él. A videófelvételen otthonának kertjében mesél kedvenc könyveiről, olvasmányokat ajánl, és azt is megosztja, hogyan vált olvasóvá.
‘Őt barna meg kék szemű, játékos farkasok őrzik, a mesebeli házikó tornáca nagyon zsúfolt, a szél imazászlókat ringat. A kuckó belseje is varázslatos, rengeteg szép anyag van benne, terítők, a függöny, a Farkaslakán kézzel szőtt szőnyeg, a fa bútorok és a kályha mind az otthon melegét hivatottak megteremteni. És ott laknak a könyvek is. A tetőtérben pedig munkakuckó van, sötétben, hiszen a filmekkel úgy jó dolgozni. A csendet a madárcsicsergés, a templom harangja és az azt követő kutyavonítás zavarja meg néha.’
’Könyvben nem nagyon lehet csalódni, vagy ha igen, akkor egyszerűen félreteszed’ – mondja Szabó Károly.
A videó itt nézhető meg: https://uh.ro/mintha-valakinek-az-egy-eves-idovonalat-lapoznad/
Forrás és a teljes cikk itt: https://arnikabolt.ro/mintha-valakinek-az-egy-eves-idovonalat-lapoznad/
--Király Farkas: Sortűz
A kelet-európai rendszerváltások közül a romániai volt a legvéresebb, a halálos áldozatok száma megközelítette az ezerkétszázat. Király Farkas – aki Aradon katonáskodott akkor – maga is átélte a forradalmat. Személyes érintettsége ellenére – vagy talán éppen amiatt – majdhogynem harminc évet várt az egykori történések feldolgozásával, könyve négy, frissen berukkolt katona szemszögéből mutatja be az eseményeket.
Ha valaki azt várja a Sortűztől, hogy történelmi áttekintést kap a forradalomról, akkor csalódni fog. A legfontosabb szereplői – többek között Tőkés László, Mihai Chițac, Victor Atanasie Stănculescu, Ion Iliescu – éppen csak említés szintjén vagy még úgy sem jelennek meg, de még a Ceaușescu házaspár végnapjai is csak háttérként szolgálnak a történésekhez.
A könyv személytelen, távolságtartó narratívája nem megy az élvezhetőség rovására, bár az biztos, hogy teljesen más érzelmeket generál egy magyarországi és egy romániai olvasóban, hiszen ott – ha máshogy nem, hát családtagjai révén – szinte mindenki érintetté vált a forradalomban. A Sortűzben felvillantott abszurd helyzetek, kényszerű szituációk, kiszámíthatatlan történések és pszichés hatásaik sajnos ma is kényelmetlenül ismerősek és univerzálisak, ezért bárki számára bátran ajánlható ez a karcsú, egy délután alatt elolvasható kisregény. Hátha legalább mi, Király Farkas olvasói tanulunk valamennyit a történelemből.
Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/kiraly-farkas-sortuz/
--Úton 1909 címmel jelentetett meg kötetet a Kassák Múzeum
Kassák Lajos munkásságának egyik meghatározó, korai eseményét állítja középpontba és elemzi új szempontok, források bevonásával a Kassák Múzeum Úton 1909: Kassák, Szittya, hosszú versek, rövid forradalmak című új kiadványa.
A kötet többéves munka eredményeként magyar és angol nyelvű kiadásban jelent meg online, nyílt hozzáférésű formátumban, Sasvári Edit és Szeredi Merse Pál szerkesztésében. A tanulmányokat Gucsa Magdolna, Nemes Z. Márió, Seregi Tamás és Szeredi Merse Pál írta.
Az új kötet ide kattintva érhető el: https://www.kassakmuzeum.hu/index.php?p=onlinemuzeum&id=799
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/uton-1909-cimmel-jelentetett-meg-kotetet-a-kassak-
--Megjelent a Korunk áprilisi száma
A 20. század folyamán alig néhány nőírónak sikerült hosszabb távon jelen lennie az erdélyi magyar irodalmi emlékezetben. A tematikus lapszám ennek lehetséges strukturális okait vizsgálja, és ugyanakkor előtérbe állít néhány jelentős életművet az elmúlt száz évből, számszerűsítve is a női jelenlét irodalomtörténeti arányait az évszázad irodalmi hagyományában. A megközelítések tágabb kereteket is megnyitnak – tanulmányokat olvashatunk a Trianon előtti Erdély irodalmi szalonjairól és a női szerepekről ezekben a szalonokban, a Janovics-féle filmes vállalkozások sztárszínésznőjéről, Berky Liliről, illetve a Berde Amál – Berde Mária művész testvérpár tevékenységéről. Ezáltal a női szerepek összművészeti összefüggései is kirajzolódnak Erdélyben. Külön tanulmányok szólnak Ignácz Rózsáról, Hervay Gizelláról, Harsányi Zimráról, illetve a kortárs Cseh Katalinról vagy Mărcuţiu-Rácz Dóráról. Könyvismertetéseket olvashatunk Láng Orsolya, Papp-Zakor Ilka, Fehér Imola, Medgyesi Emese friss köteteiről. A lapszám szerzői között találjuk Egyed Emesét, Tompa Andreát, Menyhért Annát, Kiss Noémit, Nagy Gabriellát, Szebeni Zsuzsát, Pál Emőkét, Láng Orsolyát, Varga Borbálát és másokat.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/megjelent-a-korunk-aprilisi-szama-1
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Görgey Gábor Kossuth-díjas író
Életének 93. évében, 2022. április 11-én, hosszan tartó betegség után elhunyt Görgey Gábor Kossuth-díjas író, költő, színműíró, műfordító, egykori kulturális miniszter, a Magyar Televízió korábbi művészeti vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és az Európai Akadémia alapítója.
„Életelvem a hosszútávfutás. Ez nem spekuláció eredménye, az életem tanított meg rá, hogy hosszútávfutónak kell lenni. Érteni kell ahhoz, hogy az ember ne hagyja abba, hogy ne adja át magát a sikertelenségnek vagy a sikertelenség látszatának, végig kell futni a távot, és eljön a pillanat, amikor az ember átszakítja a célszalagot” – nyilatkozta korábban.
Számos díjat és kitüntetést kapott, 2006-ban lett Kossuth-díjas. 2017-ben Radnóti Miklós antirasszista díjat, egy évre rá Prima Primissima-díjat kapott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/meghalt-gorgey-gabor-kossuth-dijas-iro/
--Elhunyt dr. Gerő Gyula
Dr. Gerő Gyula 1954-től volt munkatársa a Könyvtáros c. folyóiratnak, 1976 és 1986 között főszerkesztője, a Könyvtári Levelező/lapnak 1989 és 1995 között szerkesztője, A magyar könyvtártörténeti kronológia 1996-2010 c. adattárnak összeállítója. Életének 98. évében, 2022. április 13-án hunyt el.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Pálné ny. parlamenti könyvtáros, az MKE tagja
--Meghalt Máriás József újságíró
2022. április 5-én hunyt el Máriás József, a szatmári újságírás egyik legmarkánsabb képviselője.
Felsőbányán született, bányászcsaládban. A Bolyai Egyetemen magyar irodalmat tanult, de rövid vidéki tanárkodás után az akkori tartományi napilaphoz került korrektornak. Innen járta be az újságírás valamennyi lépcsőfokát. A megyésítés után indult Szatmári Hírlaphoz jött át ő is Nagybányáról más kollégákkal és nyomdászokkal együtt, ahol riporterként, szerkesztőségi titkárként és főszerkesztőként is tevékenykedett. Szeretett vidékre járni, általában az anyanyelvi kultúra ápolása, istápolása volt a törekvése. A rendszerváltás után a Szatmári Friss Újság alapító csapatához tartozott, ahol még hosszú éveken át egyengette a laphoz került fiatalok útját, munkásságát, s hívő katolikusként bekapcsolódott a katolikus egyház kiadványainak írásába, szerkesztésébe is. Lelki, emberi nagysága, segítőkészsége, a leírt szóval szembeni igényessége példamutató volt egész pályája során.
Nyugdíjba vonulása után áttelepült unokái közelébe, Nyíregyházára. Életének új szakasza kezdődött ezzel, ugyanis teljes energiájával az irodalomtudomány felé fordulhatott, számos folyóirat közölte tanulmányait, könyvismertetőit. Különösen Németh László munkássága, valamint az erdélyi irodalom érdekelte. Az évek során tizenegy kötetnyi tanulmányt, recenziót írt, amelyek egy része nyomtatott könyv formájában, másik része pedig a Magyar Elektronikus Könyvtárban jelent meg, az utolsó 2021-ben, Hattyúdal címmel.
Forrás: https://frissujsag.ro/marias-jozsef-19402022
MOZAIK
--Különös módon kerültek vissza Darwin ellopott naplói a Cambridge-i Egyetemre
Visszacsempészte valaki Charles Darwin eltűnt naplóit a Cambridge-i Egyetem könyvtárába: a két könyvecskét a könyvtár padlóján egy rózsaszín ajándéktáskában hagyta ott egy ismeretlen – írja a BBC News.
A kisméretű, bőrkötésű füzetek értéke sok millió fontra rúg. Ezek egyikében szerepel az evolúcióelméletet felállító Darwin híres életfa-rajza is.
A BBC 15 hónapja adott hírt arról, hogy a naplók eltűntek, és a könyvtár világszerte közzétett felhívásban kérte, hogy jelentkezzen, aki tudja, hol lehetnek. Az egyetem könyvtárosa, Jessica Gardner elmondta: a naplók most már biztonságban vannak, nem sérültek meg, az állapotuk jó.
A naplókat eredeti kék dobozukban szolgáltatta vissza az ismeretlen, és a rózsaszín ajándéktáskába egy barna borítékba csúsztatott, nyomtatott üzenettel: „Könyvtáros, boldog húsvétot, X”. Az ajándéktáskát 2022. március 9-én a könyvtár nyilvános részén, Gardner irodája előtt találták meg, ahol nincs biztonsági kamera.
A kéziratos naplókat utoljára 2000 novemberében látták, amikor „belső kérésre” elvitték őket a könyvtárból egy fotózásra. Csak két hónappal később, a rutinellenőrzéskor derült ki, hogy a naplók eltűntek. Először arra gondoltak, hogy rossz helyre tették vissza őket a mintegy tízmillió könyvet, térképet és kéziratot tartalmazó könyvtárban. De felkutatásuk sikertelen volt, és Gardner végül 2020-ban arra a megállapításra jutott, hogy feltehetően ellopták az értékes kéziratokat, ezért értesítette a rendőrséget és az Interpolt.
A megkerült naplókat megvizsgáló szakértők szerint nem hamisítványok, és épségben kerültek vissza a könyvtárba. Jelenleg a könyvtár biztonsági raktárában őrzik őket, de júliusban kiállítják majd egy Darwin-kiállításon.
Forrás: https://mult-kor.hu/kulonos-modon-kerultek-vissza-darwin-ellopott-naploi-a-cambridge-
--Emlékérmék kibocsátásával ünnepli Nemes Nagy Ágnes születésének centenáriumát az MNB
Nemes Nagy Ágnes költő születésének 100. évfordulója alkalmából 15 ezer forint névértékű ezüst és 2 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a magyar költészet napján, 2022. április 11-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Közleményük szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum szakértésével készült emlékérméket Pelcz Balázs szobrászművész tervezte.
Az emlékérme előlapjának központi motívuma Nemes Nagy Ágnes Szobrokat vittem című versének képi megjelenítése: egy süllyedő vitorláshajó stilizált ábrázolása három óriási fejszoborral a fedélzetén. A víz felületén a Kossuth-díjas költőnő kézírásával olvasható a vers első sora. „A költemény, mely a sírkövén is olvasható, Nemes Nagy Ágnes életművének központi kérdését, az alkotó ember dilemmáját fogalmazza meg a verseire oly jellemző szikár megfogalmazással, a tárgyiasság eszközével” – írták.
Az emlékérme hátlapján Nemes Nagy Ágnes portréja látható, a háttérben könyveivel és az általa példaképként tisztelt Babits Mihály költő portréjával.
Forrás: https://mult-kor.hu/emlekermek-kibocsatasaval-unnepli-nemes-nagy-agnes-szuletesenek-
--A felnőtteket kizárva teremtettek mesevilágot a szárnyaló képzeletű Brontë nővérek
206 éve, 1816. április 21-én született Charlotte Brontë angol írónő, a Jane Eyre című regény szerzője. Szűk témakörben mozgó író volt, ám kiváló mesemondó, művei magukon viselik az alkotói képzelet, az igazi szenvedély jegyeit.
A három Brontë nővér életének és munkásságának tanulmányozására 1895-ben jött létre a Brontë Társaság, amely mind a mai napig vezeti a Haworth paplakban berendezett múzeumot. 2016 februárjában, Charlotte Brontë születésének 200. évfordulója alkalmából nyílt tárlat kézirataiból, portréiból és egyéb személyes tárgyaiból a londoni National Portrait Galleryben.
A négy lány valóságos mesevilágot épített fel magának: már igen fiatalon romantikus történeteket írtak és meséltek egymásnak, játékokat találtak ki, és eljátszották ezek szerepeit. Ekkor honosodott meg az a szokásuk, hogy műveiket igen apró betűkkel írták, részint takarékosságból, emellett pedig azért is, hogy a felnőttek ne olvashassák el őket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://mult-kor.hu/a-felnotteket-kizarva-teremtettek-mesevilagot-a-
--Több mint 100 év után újra előkerült és eladó Charlotte Brontë egy miniatűr verseskötete
Előkerült Charlotte Brontë egy 13 évesen írt miniatűr verseskötete, amelyet most 1,25 millió dollárért kínál megvételre egy brit és egy amerikai antikvárium.
A Book of Ryhmes by Charlotte Brontë, Sold by Nobody, and Printed by Herself című, barna papírra kézzel írt és kézzel varrt, 15 oldalas könyvecskét, amely a világhírű angol írónő tíz, soha nem publikált költeményét tartalmazza, 2022. április 21-én New Yorkban mutatták be a széles nyilvánosságnak.
A névjegykártyánál is kisebb könyvet nem láthatta a nagyközönség azóta, hogy 1916-ban New Yorkban elárverezték 520 dollárért.
A Jane Eyre szerzőjétől több mint 20 miniatűr kötet lehet magánszemélyek tulajdonában. Az A Book of Ryhmes létezése is régóta ismert az irodalomtörténészek körében, mivel szerepel a regényíró 1857-ben, két évvel a halála után publikált életrajzában. A Brontë gyerekek ólomkatonáinak szórakoztatására szánt apró kötetecskék a család tulajdonban maradtak az 1890-es évekig, amikor brit és amerikai gyűjtőknek adták el őket.
Az írónő egy miniatűr kéziratát 2019 novemberében 850 ezer dollárért adták el. Tavaly decemberben brit könyvtárak és múzeumok egy csoportja 19,5 millió dollárért vásárolta meg Brontë könyveinek és kéziratainak egy gyűjteményét, benne a szerző hét miniatűrjét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/tobb-mint-100-ev-utan-ujra-elokerult-es-elado-
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.