ReMeK-e-hírlevél

XVII. évf., 2022/3. szám                        ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

 

 

TARTALOM

 

PÁLYÁZATOK

--Lőrincze Lajos könyvtárbővítési pályázat

--Drámapálya 2022

--Sajtófotó-pályázat XI. és XII. osztályos diákok számára

--45. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázat

--Folytatódik a Mastercard – Alkotótárs Ösztöndíjprogram

--International Library Leaders Programme

KITEKINTŐ

--Budapesten átadták Közép-Európa legnagyobb digitalizáló központját

--Az Országos Széchényi Könyvtár és a Haydneum együttműködése

--Magas polcon a nemzeti könyvtár

--Erdélyi szerzők műveit is népszerűsíti a Petőfi Kulturális Ügynökség

HAZAI

--Folytatja szakmai találkozóit az RMKE vezetősége

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei

--Emlékévet szentelnek a könyvtáralapító Teleki Sámuelnek

--Rendhagyó osztályfőnöki óra a Márton Áron Főgimnázium könyvtárában

--Online szakmai gyűlés Hargita megyében

--Új elektronikus szolgáltatás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban is

--Vakrandi egy könyvvel a Nagykárolyi Városi Könyvtárban

--Első ízben ünnepelték Romániában az olvasás nemzeti napját

--Májusban rajtol a SepsiBook – Irodalmi fesztivál és könyvvásár Sepsiszentgyörgyön

--Teltházas könyvbemutató: A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története

INTERJÚ

--Gyulai Arthur csíkszeredai könyvtárigazgató: kihívások és tervek 2022-re

--Idén is megszervezik a könyvvásárt – interjú Szőcs Endre könyvtárigazgatóval

--Brem Ágnes kolozsvári „tündérkönyvtáros” a Mesekuckó közösségi könyvkölcsönzőről

--A könyvrestaurátor felelőssége – beszélgetés Márton Krisztinával

ÉVFORDULÓ

--Egy humoros nyelvőrző Udvarhelyről: 80 éves Komoróczy György

ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Murádin László nyelvész

--Meghalt Máthé Attila, Fehéregyház pennás embere

--Elhunyt Alexander Brody író, a magyar irodalom mecénása

IN MEMORIAM

--Egy éve távozott körünkből Farkas Árpád költő

--310 éve született Bod Péter, a tudós pap (1712-1769)

--Mátyás József (1930–2002) emlékezete

DÍJAK

--A Balassi Bálint Emlékkard 2022-es díjazottai

--A Kortárs Magyar Dráma-díj 2022-es elismertjei

AJÁNLÓ

--A Korunk februári száma

--Újabb sepsiszentgyörgyi sportkönyv

--Az Újvárad februári száma

--Hargita megye oktatási intézményei – nevelés és kulturális örökség

--Késsel és villával illik megenni egymást

--Könyv a romániai egyházi ingatlanvisszaszolgáltatás gyakorlatáról

-- Fotókiállítás és könyvbemutató: Brassaï és Fám Erika

--Mesévé szépült élettörténetek Csíkszentdomokosról

--Helytörténet alulnézetből: Dancs Árpád új könyvéről

--A szőlőtől a pohárig – Szatmári borászok mesélnek

MOZAIK

--A vakok és gyengénlátók taníttatását segíti díjával Ferenczes István

--Adománygyűjtés rászoruló nők számára Szatmáron

--Eladási csúcsot döntött a nagykárolyi könyvesbolt

--Az anyanyelv nemzetközi napja Szatmáron is

--Fakultatív magyar órák a resicabányai Sándor Bácsi Könyvtárban

--Drágulni fognak a könyvek a papírhiány miatt

--E-könyvek, podcastek – a történet a fontos

 

 

PÁLYÁZATOK

 

--Lőrincze Lajos könyvtárbővítési pályázat

A Tinta Könyvkiadó pályázatot ír ki könyvtárak bővítésére, könyv- és szótárállományuk gyarapítására, 50%-os kedvezményes pályázati áron. A pályázaton részt vehet minden könyvtár és alsó-, közép-, felsőfokú tanintézet, az intézet alapítványa, illetve fenntartója. A 2021. évi Lőrincze Lajos könyvtári állománygyarapítási pályázatra 2022. február 8-tól március 11-ig nyújtható be kérelem.

Forrás: https://www.tinta.hu/shop_ordered/60066/pic/Lorincze-Lajos-konyvtarbovitesi-palyazat-2022.doc

 

 

--Drámapálya 2022

Idén is kiírta hagyományosnak mondható pályázatát a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Teatrológia Tanszékcsoportja, amely Drámapálya 2022 címmel hirdette meg íróversenyét a következő kategóriákban:

1. Dráma/Jelenet – egy- vagy többfelvonásos drámával vagy egy jelenettel lehet pályázni;

2. Színházi élménybeszámoló – egy színházi előadásról vagy online színházi élményről készült, személyes hangvételű beszámolót várnak;

3. Drámaismertető – olvasmányt feldolgozó, személyes hangvételű írásokat várnak a pályázóktól, olyan drámaszövegről, amit szívesen látnának színpadon.

A felhívásra fiatalok írásait, pályaműveit várják két korcsoportban (14-17 és 18-26 évesektől). A jeligés pályázatot az életkor megjelölésével kérik elküldeni 2022. április 15-ig, a saját nevet nem tartalmazó, csatolt Word-dokumentumként, a dramapalya4@gmail.com címre vagy postán a következő címre: Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, Magyar Művészeti Kar, Teatrológia szak, Köteles Sámuel utca 6. szám, 540057 Marosvásárhely. A postán leadott pályázathoz kérik mellékelni jeligével ellátott, zárt borítékban a nevet és az elérhetőséget.

A legjobb szövegek szerzői könnyített felvételt nyernek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem teatrológia alapképzésére (2022-ben és a következő években) vagy a drámaíró magiszteri képzésre (2023-ban és a következő években). A nyertes szövegeket közlésre ajánlják a Látó és Játéktér folyóiratok számára, valamint felolvasást és kiértékelő beszélgetést szerveznek számukra színészhallgatók és színházi szakemberek részvételével.

Az eredményhirdetésre és mindkét korcsoport díjazására ez év májusában kerül sor. További információk a teatrológia–dramaturgia szak Facebook-oldalán vagy a dramapalya4@gmail.com címen érhetők el.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/dramapalya-2022

 

 

--Sajtófotó-pályázat XI. és XII. osztályos diákok számára

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem sajtófotó-pályázatot hirdet, amelyre XI. és XII. osztályos tanulók jelentkezését várja. A pályázóktól 3-6 képből álló, sajtófotó-jellegű sorozatot várnak, amelynek egy történetet kell elmesélnie, eseményt rögzítenie vagy illusztrálnia (például hír- vagy eseményfotó, képriport, társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia). Nevezési határidő: 2022. március 27.

Forrás: https://nepujsag.ro/articles/sajtofoto-palyazat-2

 

 

--45. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázat

Az Írók Alapítványa, az Írók Szakszervezete, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 45. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázatot, és a 2022. április 19–22. időszakban, amennyiben a járványügyi szabályok lehetővé teszik, Sárvár városában megrendezi az irodalmi pályázat táborát.

Pályázni vers, próza és tanulmány kategóriában lehet. Várják minden 14 és 18 év közötti középiskolás diák magyar nyelvű írásait. Egy-egy pályázat maximális terjedelme kategóriánként max. 15 kéziratoldal lehet (számítógéppel, 14 pontos betűnagysággal, de azonos terjedelmű, kézzel írt, jól olvasható írásokat is elfogadnak).

A pályázatok benyújtási határideje: 2022. március 11.

Forrás: http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/esemenyek/45-karpat-medencei-kozepiskolas-irodalmi-palyazat

 

 

--Folytatódik a Mastercard – Alkotótárs Ösztöndíjprogram

A nagy sikerre való tekintettel 2022-ben is folytatódik a Mastercard – Alkotótárs program: az ösztöndíjra ismét nyílt pályázaton jelentkezhet minden, 40. életévét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek önálló kötetként már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi alkotása. Az ösztöndíj egyik nyertese tavaly a csíkszeredai születésű André Ferenc volt.

Május végéig az idénre felkért, Dragomán György, Erdős Virág, Tompa Andrea, Máté Gábor és Závada Péter alkotta szakmai zsűri választja ki a végső győzteseket – egy nőt és egy férfit –, akik a Mastercard – Alkotótárs díjazottjaiként 2-2 millió forintot kapnak, hogy kötettervüket megvalósíthassák. A Mastercard kezdeményezése vállaltan és hangsúlyozottan célul tűzte ki, hogy olyan fontos társadalmi ügyek és értékek szerepeljenek a program fókuszában, mint a digitalizáció, a szegénység és a környezetvédelem.

„A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak, ezért olyan rendhagyó alkotói ösztöndíjat alakítottunk ki, amely ezeket biztosítja fiatal, magyar írók számára. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíj már az első évben rendkívül sikeresnek bizonyult: összesen 81 pályázat érkezett hozzánk” – közölte Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

Az idei pályázatokat április 3-ig várják a mastercardalkototars@konyvesmagazin.hu e-mail címre, a részletes pályázati kiírás a konyvesmagazin.hu/alkototars oldalon érhető el.

Forrás: http://szabadsag.ro/-/iden-is-folytatodik-a-mastercard-alkototars-osztondijprogram

 

 

--International Library Leaders Programme

Ötnapos intenzív könyvtárvezetői képzésre hirdet felhívást a British Library 2022 nyarán könyvtári és levéltári szakemberek számára. A programra pályázatot nyújthatnak be aktív könyvtáros szakemberek, könyvtárvezetők, akik legalább hároméves tapasztalattal rendelkeznek könyvtár, levéltár vagy kulturális intézmény vezetése terén. A program július 18. és 22 között zajlik a British Library (London), illetve Boston Spa (Yorkshire) helyszínein. Jelentkezési határidő: 2022. március 14.

Forrás: https://www.bl.uk/projects/ILLP

 

 

KITEKINTŐ

 

--Budapesten átadták Közép-Európa legnagyobb digitalizáló központját

Az idén novemberben alapításának 220. évfordulóját ünneplő Országos Széchényi Könyvtár nyolcadik emeletén adták át Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkező közgyűjteményi digitalizáló központját 2022. február 11-én. Rózsa Dávid, az intézmény főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a kormány 2016-os döntésének értelmében, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) keretébe, európai szinten is legjelentősebbek közé tartozó digitalizációs központ tudott megvalósulni. Hangsúlyozta, hogy az OSZK folyamatosan bővíti online portfolióját; ebben nyújt nagy segítséget a nemzeti könyvtár számára a digitalizáló központ. A könyvtár digitális szolgáltatásaira 2021-ben már 36 millió megkeresés érkezett. A szükségleteknek megfelelő hardveres és szoftveres környezet megteremtésével a tömeges digitalizálás mellett a védendő dokumentumok manufakturális feldolgozása is lehetséges.

A jelenleg folyamatban lévő fejlesztésekkel kapcsolatban Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a nemzeti könyvtár 2022 tavaszán 80 különböző adatbázisban tárolt adatvagyonát egyetlen adatbázisba integrálja. Hangsúlyozta, hogy a digitális kulturális adatvagyon integrációja akkor lesz sikeres, ha a különböző intézmények nem szigetekként teszik közzé saját digitalizációjuk eredményeit, hanem az egész nemzeti kulturális adatvagyon egy egységben, ingyenesen válik elérhetővé, amelynek megvalósítása érdekében akár jogszabály-módosítást is érdemesnek tart végrehajtani.

Forrás: https://www.oszk.hu/hirek/atadtak-kozep-europa-legnagyobb-es-legmodernebb-kozgyujtemenyi-digitalizalokozpontjat

 

 

--Az Országos Széchényi Könyvtár és a Haydneum együttműködése

Átadták az Országos Széchényi Könyvtár digitalizáló központját, s ezzel egyidejűleg kezdetét vette az OSZK és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ együttműködése is. Megállapodást kötöttek, amelynek célja, hogy az új digitalizáló központ segítségével és a Haydneum munkatársainak részvételével feldolgozzák a Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között keletkezett zeneművészeti és zenetudományos emlékeket.

Az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának egyik legértékesebb állományrésze az Esterházy-gyűjtemény, amelyben XVIII–XIX. századi zeneszerzők, mások mellett Haydn, Werner, Albrechtsberger kéziratos kottái találhatók meg, továbbá az előbbiekkel is összefüggő Esterházy- és egyéb rezidenciális, templomi vagy további városi kottatári anyagok és a Színháztörténeti Tár és Kézirattár kapcsolódó forrásai az 1680–1850 időszakból. Az együttműködés során a tervek szerint az OSZK-ban őrzött régizenei kottákat, dokumentumokat digitális formában is feltárják, elérhetővé teszik, s a Haydneum alapküldetésének megfelelően ezek az újonnan felfedezendő művek hamarosan megjelenhetnek a koncerttermekben, továbbá lemezfelvételeken, és így megismerheti őket a közönség is.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/02/az-orszagos-szechenyi-konyvtar-es-a-haydneum-egyuttmukodese

 

 

--Magas polcon a nemzeti könyvtár

Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Rózsa Dávid az elmúlt két év tapasztalatairól, eredményeiről és fejlesztéseiről beszélt egy interjúban:

„– Márciusban lesz két éve, hogy átvette az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) vezetését. Hogyan értékeli az eltelt időszakot?

– Éppen akkor gyűrűzött be hazánkba a világjárvány, amikor kineveztek az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójává. Ezért ebben a két évben számos olyan feladatot kellett megoldani, amely összefüggésben volt a pandémiával. A karanténidőszakban meg kellett szervezni a kollégák otthoni munkavégzését, majd az újranyitásra biztosítani az intézmény működéséhez szükséges biztonságos körülményeket mind a munkatársaknak, mind az olvasóknak. Lehetőségeinkhez képest igyekeztünk minél többet nyitva lenni, nem tartottunk nyári szünetet sem 2020-ban, sem 2021-ben, és ugyanezt tervezzük idén is. Sőt tavasszal szeretnénk visszahozni a sok-sok évvel ezelőtt megszüntetett hétfői nyitvatartási napot, épp ennek előkészítésén dolgozunk. (...)

Folyamatosan bővülnek már meglévő tartalomszolgáltatásaink, több lépcsőben zajlik a Magyar Elektronikus Könyvtár megújítása. Hamarosan teljesen új külsővel, kezelőfelülettel találkozhatnak a felhasználók. A webarchiválás 2021. január 1-je óta jogszabályban rögzített kötelezettsége az OSZK-nak, ami azt jelenti, hogy mentjük a teljes magyar webtér tartalmait. Jogszabályi lehetőségeinkkel élve idén szeretnénk minél több, közpénzből elkészült honlap archivált tartalmát szabadon elérhetővé tenni. Néhány hónapon belül elkezdődik az országos könyvtári platform éles üzeme egy külső partnerintézménynél – ezzel a szoftverrel a hazai könyvtárak munkáját kívánjuk segíteni. Kiemelendő, hogy tavaly minden korábbinál több pénzt, összesen száznyolcmillió forintot fordítottunk állománygyarapításra, amely szintén évtizedekig a mostoha területek közé tartozott. Megvásároltuk Magyarország egyik legnagyobb magán térképgyűjteményét, benne száz unikális, magyar vonatkozású térképpel. Hogy ne csak magunkról beszéljek: kötelespéldány-osztályunk adatai azt mutatják, hogy a 2020-as pandémiás év dermedtsége után 2021 jelentős gyarapodást hozott a tervezett kiadványok és az új kiadású vagy utánnyomott könyvek számát tekintve.”

Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/02/magas-polcon-a-nemzeti-konyvtar

 

 

--Erdélyi szerzők műveit is népszerűsíti a Petőfi Kulturális Ügynökség

Kihirdette a KMI 12 program második évadának szerzőlistáját a Petőfi Kulturális Ügynökség; a program célja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a kiválasztott tizenkét kortárs magyar költő és író műveit, valamint növelje a szerzők ismertségét. A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának (PKÜ KMI) küldetése a kortárs magyar szépirodalom és az olvasás népszerűsítése határon innen és túl. A PKÜ kiemelt figyelmet szentel a KMI 12 programnak, amely 2020-ban indult, és a pandémia miatt az első évad 2021 végéig tartott – emlékeztet az MTI-hez eljuttatott közleményében az ügynökség. A második évad szerzői: Berta Zsolt, Farkas-Wellmann Éva, Fekete Vince, Hász Róbert, Izer Janka, Jánoki-Kis Viktória, Király Farkas, Kopriva Nikolett, Lőrincz P. Gabriella, Nagy Zsuka, Vörös István és Vöröskéry Dóra. A kiválasztás során az ügynökség számos szempontot figyelembe vesz: „Hosszas mérlegelés előzi meg a végleges névsor kialakítását. A kiindulási alap természetesen az irodalmi minőség. A program jellegéből és céljából adódóan pedig az, hogy olyan alkotók is a reflektorfénybe kerülhessenek, akiket az eddig valamilyen okból elkerült, holott a teljesítményük alapján megérdemelnék. Küldetésünk a Kárpát-medencei szépirodalom népszerűsítése, így odafigyelünk arra is, hogy minél több régió képviseltesse magát az alkotók által. Figyelünk a költők és a prózaírók arányára, és arra is, hogy lehetőleg minden generációból kerüljön a programba szerző” – idézi a közlemény Szentmártoni János programigazgatót.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/ujabb-tizenket-szerzo-n-koztuk-erdelyi-alkotok-n-muveit-nepszerusiti-a-petofi-kulturalis-ugynokseg

 

 

HAZAI

 

--Folytatja szakmai találkozóit az RMKE vezetősége

2022 februárjának első hetében a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) vezetősége folytatta a szakmai találkozóinak sorozatát, ez alkalommal a besztercei, nagybányai, szatmárnémeti, székelyhídi, nagyszalontai és nagyenyedi helyszíneken, szórványban és Partiumban élő és dolgozó könyvtáros kollégákat keresték fel, és teremtettek ugyanakkor számos új kapcsolatot.

Szőcs Endre RMKE-elnök beszámolójában összegezte, hogy minden könyvtár és könyvtáros esete egyedi, és ennek megfelelően sajátos problémái vannak. Ennek ellenére mindenki küzd, harcol a könyvtáráért, az olvasókért.

Álljon itt néhány felvetett téma – a teljesség igénye nélkül -, amely segítséget jelent számukra:

- integrált könyvtári programhoz való hozzáférés az állomány digitális feldolgozására és kezelésére;

- egyesített adatbázis létrehozása a romániai magyar könyvtárak részére;

- író-olvasó találkozók, könyvbemutatók tájolása ezen területekre;

- gyerekkönyvek hiánya sok helyen;

- új adománykönyvek fogadása;

- a Márai-program újragondolása – több lehetőség a szórvány és a Partium számára (ha még lesz…!);

- testvérkönyvtári kapcsolatok kialakítása;

- helyi képzőművészeti gyűjtemények tájolása a Székelyföldön;

- állománykezelési gyakorlati képzések szervezése;

- online találkozók létrehozása;

- az EISZ programban részt vevő könyvtárakkal való együttműködés szükségessége.

Az RMKE vezetősége hangsúlyozta, hogy kiemelten fontosnak tartja a tömbben élő és dolgozó székelyföldi könyvtárak, illetve a szórványban, a Partiumban még létező könyvtárak között. Ezért felmerült az a javaslat is, hogy a vándorgyűlés helyszínéül időközönként Székelyföldtől távolabb eső települések is szolgáljanak is, így hozván közelebb egymáshoz a kollégákat.

A szakmai találkozókat a helyi szervezők tették lehetővé: Parti János (Beszterce), Szamosi Erika (Nagybánya), Illyés-Gulácsi Andrea (Szatmárnémeti), Kerekes Zsuzsa (Székelyhíd), Rugina Irén (Nagyszalonta) és Gordán Edina (Nagyenyed).

Február utolsó hetében került sor a találkozásra és hosszasabb beszélgetésre a barcasági (Brassóban), a kézdiszéki (Kézdivásárhelyen) és az erdővidéki kollégákkal (Bardocon).

Bár a különböző régiók sajátos jegyekkel bírnak, a gondok sok esetben azonosak:

- kiszolgáltatottság mind az iskolaigazgatók, mind pedig a polgármesterek irányában;

- új könyvek, fejlesztések, bővítések lehetőségének hiánya;

- megfelelő kommunikáció hiánya a könyvtáros és pedagógusok között.

Természetesen a barcasági kollégák helyzete, problémái árnyaltabbak, hiszen helytállásuk, napi munkájuk sok esetben különbözik a tömbmagyarságban élő és dolgozó kollégáikétól. A különbségek ellenére nagyon sok közös pontot sikerült találni, amelyek az egyesület és a tagság együttműködését hivatottak fejleszteni. Ennek értelmében mindannyian úgy tartják, hogy:

- a kapcsolattartás létszükséglet;

- a fejlődés járható útja egymás tapasztalatainak megosztása, kamatoztatása;

- nagy szükség van a találkozókra (és az azokon való részvételre!);

- a fejlődéshez elengedhetetlen a könyvtári szakterületek különválasztása;

- szükség van egy közös adatbázisra, amely feltételezi az állományok digitális feldolgozását.

A sepsiszentgyörgyi és környékbeli kollégákkal való találkozásra a tavasz folyamán fog sor kerülni.

Forrás: Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete – https://www.facebook.com/groups/2263096380388684

 

 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

Könyvbemutató - Nagy József: Békeévek Mars árnyékában

Nagy Józsefnek a Kriterion Könyvkiadó 20. század című sorozatában tavaly megjelent, Békeévek Mars árnyékában – A Székely Határvédelmi Erők története (1940–1944) című könyvét mutatták be 2022. február 16-án Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A házigazda Lőrinczi Dénes könyvtáros, történész köszöntője után Magyarosi Sándor hadtörténész méltatta a kötetet és faggatta annak szerzőjét.

Magyarosi Sándor jelezte, helyi jellegű könyvről van szó, és igyekezett azt elhelyezni a magyar hadtörténetírásban. Felelevenítette, a kommunizmus idején érdemben nem lehetett beszélni a második világháborúról, csupán szovjet szempontú megközelítésben, később árnyaltabban, de hogyan? Magyarországon az 1970-es években változott a légkör, amikor megjelent az első könyv és egy dokumentumfilm-sorozat a Don-kanyarról. Párhuzamosan, az 1980-as években Romániában is történt egyfajta változás, de az teljesen más irányú volt: újra előkerült az 1940 és 1944 közötti magyar világ, teljesen negatív hangvétellel. A hadtörténelemben négy nagy témakört tárgyaltak, mondotta Magyarosi Sándor. Első a már említett Don-kanyar, ami Szabó Péter nevéhez köthető, a következő már a rendszerváltás utáni időszakban, Budapest ostroma, a harmadik Erdélyhez kapcsolódik, többnyire a második bécsi döntést követő magyar bevonuláshoz, néhány feldolgozás az erdélyi harcokat, a negyedik téma a magyar hadsereg által elkövetett atrocitásokat járja körül. Nagy József könyve a harmadik témakörbe tartozik. Tulajdonképpen a történész doktori dolgozatának szerkesztett változata, amely tizenhárom évnyi kutatás eredményeit foglalja össze, miközben a szerző több száz interjút készített egykori katonákkal, ebből 251-et említ is a könyvben.

Nagy József fő kutatási területe Észak-Erdély 1940 és 1944 közötti, azaz az ún. kicsi magyar világbeli hadtörténete és ennek a korszaknak a kollektív emlékezete Székelyföldön. A könyv, mint ahogyan a címe is mutatja – a háború istenének árnyékában –, az időszak békeéveit mutatja be. A történész közölte, a harci cselekményeket egy következő kötetben dolgozza fel.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147940/civilizaltan-emlekezni-multunkra-a-

Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/szekely-hadero-a-kis-magyar-vilagban/

Fotók itt: https://www.sepsiszentgyorgy.info/rendezvenyek/4733-koenyvbemutato-nagy-jozsef-bekeevek-

Évértékelő a könyvtárban: „A legtöbbet kihozni lehetőségeinkből”

Az elhúzódó járványhelyzet megnehezítette a Bod Péter Megyei Könyvtár működését is. Ennek ellenére Szonda Szabolcs, az intézmény vezetője úgy véli, nemcsak arra törekednek, hogy átvészeljék ezt az időszakot, hanem főként arra, hogy lehetőségeikből a legtöbbet hozzák ki. Továbbra is szeretnének minőségi szolgáltatást nyújtani, és büszkék arra, hogy a járvány nem korlátozta őket könyvállományuk folyamatos gondozásában, tavaly közel négyezer címmel bővült az immár 257 ezer dokumentumot számláló gyűjtemény. Idei terveit ismertetve lapunknak Szonda Szabolcs azt is kiemelte, eddigi rendezvényeik mellett – hagyományosan részt vállalnak a városnapok kulturális hete, illetve a pulzArt fesztivál lebonyolításában is – társszervezői lesznek a május végére tervezett SepsiBooknak, az első sepsiszentgyörgyi könyvvásárnak és kortárs irodalmi fesztiválnak is.

Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/148006/a-legtobbet-kihozni-

„Meg kellett írni”: Csender Levente és Szálinger Balázs szerzői estje

A magyar széppróza napja alkalmából közönségtalálkozóra került sor Csender Levente és Szálinger Balázs József Attila-díjas írókkal 2022. február 22-én a sepsiszentgyörgyi Tein tea- és kávéházban. A meghívottak „több műfajban alkotnak, és a műfajok között (próza, vers, epika, dráma, mese) is átjárnak” – hívta fel a közönség figyelmét az őket köszöntő Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.

A velük beszélgető Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő, műfordító kérdéseire adott válaszokból kiderült, Szálinger Balázs nem tartja magát prózaírónak. Annak ellenére sem, hogy az Al-dunai álom címet viselő útinaplója megjelenése kapcsán volt jelen Sepsiszentgyörgyön. Továbbá azt is megtudhattuk, hogy a Térey Jánosról elnevezett alkotói ösztöndíjban részesült Csender Leventével együtt néhány évig csak az írásra fordíthatják az idejüket és energiájukat.

Csender Levente (Székelyudvarhely, 1977) szüleit a megélhetési gondok kényszerítették Magyarországra 1991-ben, és egy szerencsés véletlen folytán vált íróvá. Újsághirdetésre jelentkezve ismerkedett meg azzal a személlyel, akinek a hatására novellákat kezdett írni, amelyek egy részét immár angol, spanyol, szlovén, szlovák, román és bolgár nyelvre is lefordították. Számos magyarországi és határontúli folyóiratban publikál. Eddig hét önálló kötete jelent meg, köztük mesekönyv is. Jelenleg egy drámán dolgozik. Számos novellája született az itthon szerzett tapasztalatokból. A sors kegyének tartja, hogy a Helikon kiadó 2019-ben őt bízta meg a Böjte Csabáról szóló könyv megírásával. A vele 2020 nyarán eltöltött öt hét során szerzett élményeket eddig két könyvben foglalta össze. Az igencsak vaskosnak ígérkező életrajz megírása még hátra van.

Szálinger Balázs Magyarországon jött a világra (Keszthely, 1978), azonban első két verseskötetét mégis Kolozsváron adták ki, és azóta a számuk több mint tízre gyarapodott. A már említett, 2020-ban megjelent útinaplóból való felolvasás és a hozzáfűzött kiegészítés során megtudhattuk, ez tulajdonképpen a feleségével és születendő gyermekükkel a Vaskapu-szorosban 2018 tavaszán töltött egy hónap írásos lenyomata. „Egy sokarcú és sokmúltú terület feltérképezése, utazás időben és térben, a történelemben és a személyes életben” – olvashatjuk a fülszövegében. A Kossuth menekülésére vonatkozó rész elhangzása során megdöbbenve vettük tudomásul, hogy a magyar forradalom és szabadságharc atyja országából félelmektől űzve, álruhában és lehajtott fővel távozott.

A beszélgetés során a szerzők többször is felolvastak írásaikból, végezetül pedig Szálinger Balázs egy megható történetet mesélt arról, hogy pár nappal ezelőtt hogyan ismerkedett meg személyesen egyik hősének, Ódry úrnak a fiával.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/utazasok-l

https://www.3szek.ro/load/cikk/148099/utazo-irok-a-

Fotók itt: https://www.sepsiszentgyorgy.info/rendezvenyek/4741-csender-levente-es-szalinger-balazs-

 

 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

Hét országban közel 39 000 felolvasó – a Nemes Nagy Ágnes Felolvasómaraton mérlege

Nemes Nagy Ágnes műveiből olvastunk fel a költő születésének 100 évfordulója alkalmából, a XIV. Nemzetközi Felolvasómaratonon, 2022. február 15-én. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által Hargita Megye Tanácsa támogatásával szervezett eseményen 7 országban 38 733-an olvastak fel. Idén a felolvasók száma ismét megközelítette a rekordot, országhatárainkon belül 33 425-en olvastunk fel közel 230 településen. Számos helyszínről érkeztek a XIV. Felolvasómaraton: Nemes Nagy Ágnes – 2022 Facebook-oldalra hírek, képes beszámolók, videók a felolvasás élményéről. Ezek által képet lehet alkotni ennek az eseménynek a nagyszerűségéről.

A maraton hivatalos megnyitóján, a Kájoni János Megyei Könyvtárban a meghívottakat, az intézmények képviselőit és a felolvasókat Gyulai Arthur könyvtárigazgató köszöntötte, majd Nemes Nagy Ágnes életművéről, költészetéről Pieldner Judit, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Humántudományok Tanszékének docense beszélt. Nemes Nagy Ágnes nem csak a 20. század költője, életműve arról tanuskodik, hogy az irodalomra mindig nagy szükség van, műveit olvasni elgondolkodtató és felemelő – hangzott el. Ezt követően sorra olvastak fel az esemény meghívott vendégei. Balog László, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Könyvtárának igazgatója Nemes Nagy Ágnes prózájából olvasott fel, a megyei könyvtár munkatársai román és angol nyelven is megszólaltatták a költő egy-egy versét. A költő két versét megzenésítve is hallhatták a nyitóünnepség résztvevői. Gitárkísérettel, saját megzenésítésben adta elő Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője a Szomj címú verset, Majla Géza pedagógus pedig a Ki lakik az utcában? címűt. A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tizedikes, filológiaszakos diákjai Markó Ilona irodalomtanárnő kíséretében érkeztek a könyvtárba és olvastak fel Nemes Nagy Ágnes verseiből.

A maraton szervezői köszönik, hogy ismét megmutathatták a közös felolvasás örömét, és minden helyi szervezőnek, résztvevőnek, hogy megosztották a felolvasás élményét.

Idén is táblázatokban összesítették a maraton részvevőinek számát és a felolvasások helyszíneit, az adatok a XIV. Nemzetközi Felolvasómaratonról a Kájoni János megyei Könyvtár honlapján érhetők el: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1032/het-orszagban-kozel-39-000-felovaso-szolaltatta-meg-nemes-nagy-agnes-muveit--a-xiv.-nemzetkozi-felolvasomaraton-merlege

Sajtóvisszhangok:

https://maszol.ro/kultura/Tobb-tizezren-olvastak-fel-Nemes-Nagy-Agnes-muveit

https://hargitanepe.ro/tobb-mint-37-ezren-olvastak-fel-nemes-nagy-agnes-muveibol/

https://szekelyhon.ro/aktualis/nemes-nagy-agnesre-emlekeznek-a-felolvasomaratonon

https://kronikaonline.ro/kultura/barki-csatlakozhat-a-maratoni-felolvasashoz-n-a-szaz-eve-szuletett-nemes-nagy-agnes-kolto-verseit-szolaltatjak-meg-a-nemzetkozi

Jeles alcsíkiak – bemutatták Daczó Katalin életrajzi adattárának második kötetét

Jeles alcsíkiak E-G címmel jelent meg Daczó Katalin újságíró, helytörténeti kutató életrajzi adattárának második kötete. Az Alcsík Könyvek sorozatban megjelenő, többkötetesre tervezett életrajzi adattárban a szerző az Alcsík kistérség településeihez születésük vagy életútjuk révén kötődő személyiségeket veszi számba, akik főként a 19-20. században onnan származtak vagy életpályájuk során ott tevékenykedtek, és valamilyen területen maradandót alkottak, kiemelkedtek a közösségből. A kötetet 2022. február 23-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban népes közönség előtt mutatta be Gergely András és Kőrössy Erika.

Az életrajzi kiadványsorozat az Alutus Kiadó gondozásában, az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás megbízásából, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság – Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a Hargita Megye Tanácsa – Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával jelenik meg.

A második kötetben 27 személynek az életútját próbáltam összefoglalni. Ezúttal két, Csík történelmében szerepet játszó régi székely nemesi családnak a tagjai is szerepelnek a könyvben: az Endesek és az Élthesek. Ugyanakkor jelen kötetben arányaiban több az ügyvéd, a jogász – szám szerint nyolc –, mint az előző kötetben, amikor főleg az egyházi méltóságok és tanárok voltak túlsúlyban – mondta el Daczó Katalin a bemutató előtt készült interjúban. Gergely András, a kiadvány megjelenését kezdeményező Alcsík Kistérségi Társaság elnöke a bemutatón elmondta, mindannyian emlékezetre méltó személyek, akik a kötetbe bekerültek.

A kötet megjelenése kapcsán a Hargita Népe napilapban és a Liget portálon is olvasható interjú a szerzővel. A beszélgetésekből kiderül, hogy Daczó Katalin életrajzi adattárában mintegy háromezer tétel lelhető fel, amely nagyrészt csíki származású vagy ott tevékenykedő személyek életrajzi adatait tartalmazza. Ezek közül válogatta ki az Alcsíkhoz kötődő jeles személyiségeket.

Interjúk a szerzővel: https://hargitanepe.ro/eltes-karolytol-gernard-jenoig/

https://liget.ro/studio/akikre-emlekezni-erdemes-ujabb-kotet-a-jeles-elodokrol

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1034/jeles-alcsikiak-e-g--bemutattak-daczo-katalin-eletrajzi-adattatanak-masodik-kotetet

Erdély lelke szólal – erdélyi szépírók portréi: Mirk László új könyvét mutatták be

Igazi irodalmi időutazás részesei lehettek a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében jelenlevők 2022. február 10-én, Mirk László nyugalmazott újságíró-szerkesztő és irodalomtanár új könyvének bemutatóján. Erdély lelke szólal címmel jelent meg a kötet, amelynek nyomdai- grafikai kivitelezése is nagyon szép, és tartalmával valódi irodalmi kalandozásra hívja olvasóját. A címet Tompa László Őszi üdvözlet – Kós Károlynak című verséből emelte ki a szerző, aki erdélyi magyar irodalmunk kilenc jeles szépírójának portréját rajzolta meg a kötet írásaiban. Népes közönség jelenlétében Sarány István újságíró, a Hargita Népe főszerkesztője beszélgetett Mirk Lászlóval.

A személyes hangvételű írásokban érdekes, kevésbé ismert életrajzi adatokkal, irodalmi szövegekkel, versekkel, idézetekkel egészülnek ki az írói arcképek. Kós Károly, Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Reményik Sándor, Tamási Áron, Dsida Jenő, Tompa László, Kemény János és Kányádi Sándor portréja rajzolódik ki a kötetben összegyűjtött írásokban, amelyek 2019 októbere és 2021 márciusa között jelentek meg a Krisztus Világa című folyóiratban.

‘A szerző írásai és a vendégszövegek, a gazdag, jó ízléssel válogatott illusztrációs anyag, a kötet rendhagyó formája és tipográfiája szellemi kalandra csábítják az olvasót.’ – emelte ki a kötetről Sarány István.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1029/erdely-lelke-szolal--erdelyi-jeles-szepirok-portrei--mirk-laszlo-uj-konyvet-mutattak-be

https://szekelyhon.ro/aktualis/hianypotlo-portrekotet-mirk-laszlotol

Új szolgáltatás: a Hargita Népe digitalizált archívuma böngészhető a könyvtárban

Több mint hatvanezer oldalnyi újságot szkenneltek be a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai az elmúlt két évben, így majdnem teljes a Hargita és annak utódja, a Hargita Népe digitalizált archívuma.

Az archívumban az 1968. február 23-án megjelent Hargita újság első számától a Hargita Népe 2017-es évfolyamáig érhetők el a digitalizált lapszámok. Jelenleg a megyei könyvtárban, az érvényes olvasójeggyel rendelkezők által vehető igénybe a digitalizált archívum, de tervek szerint az interneten online is használható lesz ez a szolgáltatás a későbbiekben.

Az újságok évfolyamainak digitalizálásáról és az elkészült archívumról Gyulai Arthur könyvtárigazgató számolt be a Hargita Népe újságírójának. A könyvtárigazgató elmondta: bárkinek hasznos lehet az archívum, aki olyan ‒ Hargita megyéhez kapcsolódó ‒ információt keres, amely megtalálható az újságokban, de akár kutatásokhoz is felhasználható a gyűjtemény, hiszen 1968. február 23. ‒ az első Hargita-lapszám megjelenése ‒ óta a megye minden fontos történését megörökíti ez az újság. Az adatbázis folyamatosan frissül, illetve a könyvtár munkatársai azon is dolgoznak, hogy minél gördülékenyebben és pontosabban működjön a keresőfelület.

Gyulai Arthur szerint az adatbázis frissítése tulajdonképpen nem ér véget, hiszen hamarosan a teljes archívum elérhető lesz, így a friss lapszámok is megtekinthetők lesznek a felületen. Az igazgató hozzáfűzte: a Hargita Népe lapszámai után az Informația Harghitei lap digitalizálása következik.

Forrás és az interjú itt: https://hargitanepe.ro/digitalizaltak-a-hargita-nepet/

 

 

--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei

Női szerzők az élen

A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott évértékelő beszélgetésből.

– Bár nagyobb rendezvényeknek nem adhattunk helyet, 2021 egy jó év volt – jegyezte meg Vántsa Judit, hozzátéve: – Olvasás szempontjából jó évet zártunk, a könyvtárlátogatók száma meghaladta a 22 300-at, a beiratkozott olvasók száma a 2650-et, közöttük több mint 1700 aktív olvasóval. Ez 16 százalékkal magasabb a 2020-as, illetve 6 százalékkal a 2019-es évhez viszonyítva.

Az intézményvezető a fenti számok általa vélt okára is rávilágított.

– Nem igazán volt lehetőség rendezvényeken részt venni, így az emberek az olvasás mellett döntöttek. Lehet, tavaly besokalltak a televíziózástól, és a könyveket részesítették előnyben. Könyvtárunkból mintegy 25 ezer dokumentumot kölcsönöztek – summázott.

Az olvasói szokásokról beszélgetve kiderült, trónfosztás történt a legolvasottabb szerzőket illetően. Míg az utóbbi néhány évben Danielle Steel vitte a prímet, tavaly a negyedik helyre csúszott le az írónő, a helyét Borsa Brown vette át. Második helyen a kortárs történelmi regényeket író Fábián Janka áll, majd külföldi szerzők következnek. A tízes listán azonban további magyar írók is találhatók, így Szabó Magda és Bauer Barbara is a kedvencek listáját gyarapítja.

A legolvasottabb könyvek listáját ifjúsági regények és házi olvasmányok vezetik.

– Leiner Laura A Szent Johanna gimi sorozatának köteteit a Tüskevár (Fekete István), Ahol a folyami rákok énekelnek (Delia Owens), Mint a mesében (Szávai Ilona), Az Arab lánya (Borsa Brown), illetve Maléna kertje (Molnár Krisztina) követi, ugyanakkor a Berg Judit által jegyzett Rumini és a Drifter, továbbá Szabó Magda Abigélje is a legolvasottabb kötetek tízes listáján található – osztotta meg lapunkkal Vántsa.

A korábbi években sikeresnek bizonyult, gyereknevelési szabadság miatt szünetelő Meseklub-foglalkozásokat pótlandó, papírszínházas tevékenységeket folytattak, és egyéb nyilvános megmozdulásokon, továbbá a világhálón is népszerűsítették az intézményt.

– Az RMDSZ Kézdivásárhelyi Nőszervezetével karöltve illemtantábort rendeztünk, az udvaron kézműves tevékenységet tartottunk, szeptemberben szakkönyvekkel jelen voltunk a Molnár Józsiás-parkbeli méhészeti napon. Az Olvasóklub is működik minden hónap első hétfőjén, harmadik születésnapját február 7-én ünnepeltük. Tavaly tizennégyféle kis létszámú tevékenységet rendeztünk ötven alkalommal, amelyeken 445 személy vett részt. Emellett a könyvtár Facebook-oldalán Mit olvassak? címmel naponta könyvajánlót teszünk közzé, ugyanitt megemlékezünk az egyes szerzők évfordulóiról, és az intézményből kölcsönözhető köteteket is bemutatjuk.

Ugyancsak tavaly készült el a könyvtár honlapja is. Egy olyan felület létrehozása volt a cél, ahol az online katalógus, illetve kereső szembetűnő helyre kerül. Ez magyar és román nyelven egyaránt elérhető a kezdikonyvtar.ro, illetve a bibliotecatargu.ro oldalon. Ugyancsak itt az online előjegyzés, illetve a kölcsönzés időtartamának meghosszabbítása is működik.

Befejezésként elmondta, február 15-én csatlakoztak a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által 2014-ben útjára indított felolvasómaratonhoz. Nemes Nagy Ágnes születének 100. évfordulója adta az idei rendezvény apropóját, melyhez bárki csatlakozhatott az intézményben 10 és 17 óra között.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/noi-szerzok-az-elen/

 

 

--Emlékévet szentelnek a könyvtáralapító Teleki Sámuelnek

2022 augusztusában lesz kétszáz éve, hogy elhunyt a könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel. A kerek évforduló apropóján Teleki Sámuel-emlékévet hirdet a marosvásárhelyi Teleki Téka: ebben az évben a könyvtár minden tevékenysége a könyvtáralapító köré szerveződik, ugyanakkor egy nagyszabású kiállítást és egy nemzetközi konferenciát is szerveznek.

Ez azt jelenti, hogy szinte minden tevékenységünket, a múzeumi, a tudományos, a közösségi tevékenységeinket mind igyekszünk Teleki Sámuel köré építeni. Már el is kezdtük a magyar kultúra napjára szervezett eseményeinkkel – részletezte a Teleki Téka főkönyvtárosa, Lázok Klára.

Az év során amúgy a könyvtár megszokott rendezvényeibe is „belecsempészik” Teleki Sámuelt, így aki a Múzeumok éjszakáján vagy a Vásárhelyi Forgatagon keresi a Téka-tevékenységeket, az biztosan találkozik a könyvtáralapító nevével, hozzá kapcsolódó részletekkel ismerkedhet meg. Ugyanakkor a digitalizációs tevékenységbe is bekapcsolják, több, Telekihez kötődő anyagot digitalizálnak majd a Tékában fellelhető ritkaságok mellett. Az emlékév megkoronázása ugyanakkor két, szeptemberben sorra kerülő esemény, egy Teleki Sámuelről szóló kiállítás, valamint egy nemzetközi konferencia. „A kiállítást László Kimpián Annamária állítja össze, Teleki Sámuel színes személyiségének aspektusait ismerhetjük meg majd a tárlatból.” – mondta el a főkönyvtáros.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/emlekevet-szentelnek-a-konyvtaralapito-teleki-samuelnek

 

 

--Rendhagyó osztályfőnöki óra a Márton Áron Főgimnázium könyvtárában

2022. február 17-én Lőrincz Katalin katolikus hittantanár és osztályfőnök vezetésével a XII. A filológia osztály volt jelen a csíkszeredai gimnázium könyvtárában, rendhagyó osztályfőnöki órára. Max Lucado Értékes vagy című meséje került terítékre ez alkalommal. A diákok a mesét már ismerték, viszont a Borbé Levente könyvtáros által prezentált változat merőben más volt. A könyvtáros olvasás közben látványos jelenetekkel egészítette ki, amelyekkel még érzékelhetőbbé tette a problémák súlyát és megoldását.

A mesét követően Popper Péter pszichológusnak a szükségletekről és kellékekről írt elmélkedéséből idézett, amelyet utána megtárgyaltak. A végén összegzésképpen szó volt azokról a helyzetekről, amelyeket az élet elénk tár, és nem mindig kellemesek.

Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/02/rendhagyo-osztalyfonoki-ora.html

 

 

--Online szakmai gyűlés Hargita megyében

2022. február 21-én a Hargita megyei iskolai könyvtárosok online gyűlést tartottak. A köszöntőbeszéd után Borbé Levente, a gyűlés szervezője átfogó ismertetőt tartott az iskolai könyvtárosok járvány alatti tevékenységéről, ugyanakkor összefoglalta az elmúlt tanév munkásságának eseményeit. Az általa levezetett könyvtárismereti, könyvtártörténeti és iskolatörténeti, valamint olvasásnépszerűsítő foglalkozásokról is beszélt. Ezek közül kiemelte a rendkívüli magyar- és osztályfőnöki órák jelentőségét, valamint a biblioterápiai foglalkozásokat.

Ezt követően Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa a diákok által kedvelt Kreatív olvasónaplóról beszélt. Többnyire olvasásnépszerűsítő programokat szervezett, amelyeket interaktív játékokkal tett érdekessé. Egyed Daniela, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum könyvtárosa a gyerekek olvasási programokba való bekapcsolódását szorgalmazza. A szokásos művek bemutatásán kívül újabb programokkal népszerűsíti az olvasást, amelyeket a tanítókkal és tanárokkal együtt visz sikerre. Hatos Melinda, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium könyvtárosa többek között az Olvass többet! határtalanul – magyarul elnevezésű nemzetközi olvasóversenyt ajánlotta kollégái figyelmébe, és beszélt annak lebonyolításáról is. Grünesz Orsolya, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házának könyvtárosa elmondta, hogy a szokásos könyvtárosi munkán kívül a Sapientiás diákokkal a könyvtárba beérkező új könyvekről ismertetőket írnak. Barabás Zója, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola könyvtárosa kifejtette, hogy náluk a könyvtárosi programok, beleértve a kölcsönzést is, osztályonként órához kötöttek. A gyakran járó osztályok diákjai hosszabb programmal látogathatják a könyvtárukat.

A végkonklúzió az volt, hogy tevékenységek mindenütt zajlanak, ráadásul eredményesen.

Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/02/online-szakmai-gyules-hargita-megyeben.html

 

 

--Új elektronikus szolgáltatás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban is

A Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) több száz magyar nyelvű kézikönyvet, szakkönyvet, felsőoktatási tankönyvet, jegyzetet tartalmaz teljes szöveggel, kereshető, jegyzetelhető, hivatkozható formában.

A székelyudvarhelyi könyvtár olvasótermében elérhetőek, használhatóak, akár le is tölthetőek az EISZ program keretén belül az adatbázisban található művek.

Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/4808931489144389

 

 

--Vakrandi egy könyvvel a Nagykárolyi Városi Könyvtárban

A Nagykárolyi Kulturális Igazgatóság különleges akciót hirdetett 2022. február 24-re a városi könyvtárba: az „izgalmas randi egy csábító partnerrel” néven meghirdetett eseményen minden érdeklődő tetszés szerint választhatott egyet az alkalomra kijelölt és becsomagolt könyvek közül. A csomagolásnak köszönhetően mind a könyv címe, mind a szerzője csak a hazaérkezés után derült ki a vállalkozó kedvű olvasók számára, így csak otthon tudhatták meg, mit is választottak.

Forrás: https://www.szatmar.ro/Vakrandi_egy_konyvvel_kulonleges_akcio_a_nagykarolyi_konyvtarban/hirek/118490

 

 

--Első ízben ünnepelték Romániában az olvasás nemzeti napját

Az idei évtől kezdődően február 15-e az olvasás nemzeti napja Romániában, amelynek célja az olvasás népszerűsítése. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint jó a kezdeményezés, de nem csak egy napon kell az olvasásra figyelni, hanem mindennap.

Február 15-én tanügyminiszteri rendelet értelmében az összes iskolának és óvodának úgy kellett módosítania a programját, hogy — az órarendben szereplő tantárgytól függetlenül — 11 és 14 órától a pedagógusok olvasási tevékenységeket tartsanak, amelyekbe minden gyereket bevontak. Szatmár megyében a magyar tannyelvű óvodákban, iskolákban nagy hangsúlyt fektettek a mesélésre, olvasásra.

Forrás és a teljes cikk itt: https://frissujsag.ro/letkerdesse-kellene-hogy-valjon-az-olvasas

 

 

--Májusban rajtol a SepsiBook – Irodalmi fesztivál és könyvvásár Sepsiszentgyörgyön

SepsiBook néven új rendezvénynek ad otthont május végén a háromszéki megyeszékhely: a könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál első kiadása a gyermek- és ifjúsági irodalomra összpontosít, ám a kínálat és a kísérőprogramok minden korosztálynak szólnak.

Antal Árpád polgármester ismertette, a SepsiBook értékteremtő, magyar és román nyelvű irodalmi-zenei programokat, interaktív foglalkozásokat kínál majd, ezek révén nem csupán a helyi, de az erdélyi és a romániai közönséget is szeretnék megszólítani. „Sepsiszentgyörgy erőssége a kulturális vitalitás, a könyvvásárral egybekötött kortárs irodalmi fesztivál pedig hiánypótló szerepet tölt be” – fogalmazott a városvezető. Felidézte, az önkormányzat támogatja a fiatalok olvasóvá formálását, ennek érdekében alapították a megyei könyvtárral közös Könyvkelengye programot is, a SepsiBook keretében pedig külön is megszólítják a 18 év alatti korosztályt.

Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, a SepsiBook programfelelőse játékos, kreatív, barátságos, családias rendezvényként jellemezte az eseményt. Rámutatott, író-olvasó találkozókkal, rendhagyó irodalomórákkal, tematikus beszélgetésekkel, gyermek- és ifjúsági irodalmi találkozókkal, irodalmi vonatkozású koncertekkel és verses-zenés előadásokkal várják majd az érdeklődőket. Az a cél, hogy minden generáció számára élménnyé tegyék az olvasást, s az időzítés sem véletlen – fűzte hozzá –, hiszen a SepsiBook-ot az iskolai ballagások és évzárók idejére ütemezték, így a vásáron kedvezményes áron lehet majd beszerezni az ajándéknak, illetve vakációs olvasmánynak szánt könyveket.

A városháza beszámolója szerint a SepsiBook május 26. és 29. között zajlik majd a Sepsi Arénában.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147554/irodalmi-fesztival-es-konyvvasar-

 

 

--Teltházas könyvbemutató: A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története

Negyvenkilenc esztendővel ezelőtt, 1973. február 24-25-én kétnapos tudományos tanácskozással egybekötött ünnepségen nyitották meg a csernátoni múzeumot. A közel fél évszázaddal ezelőtti esemény dátumához igazodva, 2022. február 24-én mutatták be a csernátoni Farkas-kúriában Dimény-Haszmann Orsolya A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története című, tavaly megjelent könyvét.

Legalább százötvenen zsúfolódtak be a kúria igen kicsinek bizonyuló, jelenleg iskolaként használt termébe, ahol a helyiek mellett szép számban ültek és álltak máshonnan érkezők is. Köszöntőjében Rákosi Árpád csernátoni polgármester kiemelte, hogy az elmúlt évtizedek alatt a múzeum és a hozzá kötődő tevékenységek, események a község életének szerves részévé váltak, ugyanakkor a múzeum egy olyan műhelye a népművelésnek, amely messze földön is ismert és elismert. Tamás Sándor, a háromszéki megyei önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta, hogy a múzeumalapító Haszmann Pál, a tanító bácsi egy egyszerű, tisztességes falusi gyermek volt, aki megtanulta szakmáját és tanított, azt tette, amit abban az időben egy falusi tanítónak tenni kellett. Tanította a gyermekeket, szervezte a kulturális életet és összegyűjtötte környezete tárgyi emlékeit. Gyermekei, valamint azok családjai is azt tették, amit tenniük kellett, és eközben megszületett a csernátoni csoda, a háromszéki múzeumhálózat egyik ékköve, amely nemcsak egy székelyföldi intézmény, hanem Székelyföld kulturális erőtere – mondotta.

Múlt nélkül, a múlt emlékei nélkül nem lehet élni – indította a könyvismertetőt Keszeg Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató. Szüleink, nagyszüleink emléke tovább él, használjuk a tárgyakat, amelyeket ők használtak, benne lakunk a házakban, amelyeket ők építettek, feljegyzések maradtak utánuk, amelyek hordozzák múltunk emlékeit – mondotta. A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története című könyv az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Emberek és kontextusok sorozatának tizenkilencedik kiadványa, mely sorozatban a szerzők azt vizsgálják, kik voltak, akik az adott kor kultúráját használták, hol és milyen helyzetekben, és ezeknek a könyveknek a DVD-mellékletei révén betekintést nyújtanak a kutatás folyamatába is – ismertette a néprajzkutató. A most bemutatott könyv a szerző doktori disszertációjához elvégzett kutatások eredményeit tartalmazza, mely munka irányítója Keszeg Vilmos volt, aki két hangsúlyos irányvonalat állapított meg a kötetben: az egyik, a már említett életpálya-követés, a másik az íráskutatás, vagyis a fellelhető dokumentumok felhasználása.

Az est moderátoraként Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója beszélgetett a szerzővel. Többek között arról faggatta, az évek során hogyan vált a résztvevőből megfigyelővé, mit jelentett számára, hogy ez a munka egyszerre volt szakmai és személyes kötődésű, mi a titka annak a folytonosságnak, ami a mai napig a legnagyobb erőssége a múzeumnak és tevékenységeinek.

Dimény-Haszmann Orsolya beszélt a gyermekkoráról, amikor a múzeum udvara nyáron tele volt táborozókkal, faragókkal és ez számára természetes volt, nem foglalkoztatta, hogy mindez miként kerül ide. Később kezdett ezekre rákérdezni, látta a mérhetetlen sok munkát, amit édesapja és nagybátyái végeztek, majd tudatosan kezdte kutatni ennek a világnak a történetét, amiben édesapja, ifjabb (immár néhai) Haszmann Pál segítette.

A könyvnek lesz folytatása, amit nemcsak a szerző ígért meg, hanem a kiadvány alcíme is erre utal: Intézményalapítás, intézményesülés, a múzeum első évtizedei.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/148138/tettek-amit-tenni-kellett-csernatoni-haszmann-pal-muzeum

Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/telt-hazas-bemutato-a-kuriaban/

A rendezvény videofelvétele itt érhető el: https://www.facebook.com/cultcov.ro/videos/447359407170827

 

 

INTERJÚ

 

--Gyulai Arthur csíkszeredai könyvtárigazgató: kihívások és tervek 2022-re

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatójával, Gyulai Arthurral a Hargita Népe újságírója, Péter Ágnes beszélgetett. Az interjúban a 2021-es év kihívásairól és a sikeres megvalósításokról, újdonságokról, valamint a 2022-es évvel kapcsolatos terveiről számolt be a könyvtárvezető:

’- 2021-ben több mint hatvanezer oldalt digitalizáltunk, és elkészítettünk egy adatbázist, amelyben a Hargita Népe napilap archívuma is fellelhető lesz. Jelenleg tesztüzemmódban működik az adatbázis, de az új évben remélhetőleg mindenki számára elérhető lesz.

Otthonosabbá tettük az ifjúsági olvasósarkot, most egy oktogon-formájú polc került oda, amin rajta vannak azok a könyvek, amelyek népszerűek a fiatalok körében, ez még újdonságnak számít. Sikerült beszereznünk egy biblioboxot, ami lehetővé teszi, hogy az olvasók bármikor visszaszolgáltassák a kölcsönzött könyveket.’

A könyvtárvezető az új évre tervezett programokról is beszélt az újságírónak:

’- Petőfi-emlékév lesz, milyen programokkal készül a megyei könyvtár ezzel kapcsolatban?

- Annyit tudok egyelőre mondani, hogy az év második felében kap hangsúlyt Petőfi. Meghívottakkal, eseményekkel készülünk, de egyelőre ennél többet nem szeretnék erről mondani. Készülünk az eddig is hagyományosan megrendezett román és magyar kultúra napjára, február 15-én lesz a felolvasómaraton, hiszen ekkor lesz az országban az olvasás napja. Idén Nemes Nagy Ágnes szövegeiből olvasunk. Szeretnénk, ha újraindulnának a rendszeres könyvbemutatók és kiállításmegnyitók. Még több diákot szeretnénk vendégül látni. Mint az eddigi években, csatlakozni fogunk a Megyenapok és Székelyföld Napok rendezvényekhez, és megrendezzük azokat az eseményeket, amelyek a román és magyar irodalomhoz, illetve kultúrához kapcsolódnak, és újból meg fogjuk hirdetni a Hargita, táj, ember vetélkedőt. Próbálunk lépést tartani a digitális kihívásokkal, így szeretnénk lehetővé tenni a könyvek önkölcsönzését. Az új év a leltárról fog szólni, hiszen itt az ideje a teljes állomány leltározásának.’

Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/a-jarvany-ellenere-tartalmas-evet-zartak-a-konyvtarban/

 

 

--Idén is megszervezik a könyvvásárt – interjú Szőcs Endre könyvtárigazgatóval

’Hozzánk legközelebb Londonban van a közönség számára is kipróbálható földrengés-szimulátor, száz kilométeres körben pedig egyedül a székelyudvarhelyi könyvtárban működik digitális planetárium vagy éppen 3D-s filmvetítés.’ Többek között a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár sokrétű szolgáltatásairól kérdezte Szőcs Endre igazgatót Asztalos Ágnes, a Hargita Népe munkatársa.

’– Mennyire volt eredményes a könyvtár tevékenysége a múlt évben?

– Ha a normál időszakot veszem, azaz, mondjuk, a 2013 és 2020 közötti évekre reflektálok, akkor elmondható, hogy nagyon jól látszik egy lineáris növekedés, a látogatottságot, könyvtárhasználatot, beiratkozók számát is tekintve. Viszont az utóbbi két esztendő ezt teljesen felülírta, a járvány miatti összevissza helyzet azt eredményezte, hogy szinte összehasonlíthatatlanok a statisztikai adatok. Ha 2020-hoz viszonyítom a tavalyi évet, azért érződik, hogy már többet voltunk nyitva, ezért minden szám növekedett, de ezek azért messze elmaradnak a 2019-es adatoktól.

– Mit emelne ki a tavalyi tevékenységek közül?

– Nagy lelkesedéssel fogadtam az első székelyudvarhelyi tematikus év ötletét, ami a Könyv Éve volt, bár egy kicsit szkeptikus is voltam, hogy a program hogyan is fog megvalósulni a járvány miatt. Egyik legkiemelkedőbb esemény ugyebár az őszi könyvvásár volt, ami – függetlenül attól, hogy nem egy népes közönségnek szóló, fesztiváljellegű esemény volt – nagyon jó visszhangokat keltett helyben is, de az ide érkező kiadók, szerzők körében is. Hamar kiderült, hogy ez folytatásra érdemes, és úgy néz ki, hogy van rá akarat, kapacitás és pénz is. Sőt, elárulhatom, hogy várhatóan október 14. és 16. között lesz az idei könyvvásár.

Egyéb hozadéka is volt a Könyv Évének, például nagyobb figyelmet kapott a könyvtár, és nagyobb költségvetésből gazdálkodhattunk. Olyan dolgokat is sikerült megvalósítani, amelyekre már rég szükség lett volna. Például végre le tudtuk cserélni az elavult, lassan „muzeális” korú számítógépeinket laptopokra, tableteket vásároltunk, amelyek teljesen más dimenziót nyitnak az adatkeresésben az olvasóknak.

Ami még nagyon szívügyem volt tavaly, az az év végén lezajlott Könyvkereső játék, amiben a könyvet, a technikát és a technológiát, digitális alkalmazásokat sikerült találkoztatni, még Csíkszeredából is játszottak velünk, pedig a játékban minden Székelyudvarhelyhez kötődött.’

Forrás és a beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/iden-is-megszervezik-a-konyvvasart/

 

 

--Brem Ágnes kolozsvári „tündérkönyvtáros” a Mesekuckó közösségi könyvkölcsönzőről

Háromszáz kolozsvári vagy Kolozsvár környékén élő család használja rendszeresen a hat éve működő, mára több mint 1600 kötettel rendelkező Mesekuckó közösségi gyermekkönyvtárat. Brem Ágnes, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa hat éve, egy kedd reggel döntötte el, hogy elindítja a közösségi könyvkölcsönzést. Először a gyermekei óvodás csoportjában próbálkozott, és már az első héten két banánosládányi könyvadomány érkezett hozzá. Ekkor érezte, hogy nagy fába vágta a fejszéjét. A gyűjteménynek azóta online katalógusa, jól működő digitális nyilvántartási rendszere van, Ágnes pedig nemrég elnyerte a magyarországi Kolibri Kiadó és Bosnyák Viktória ifjúsági író által alapított Tündérkönyvtáros címet.

Önkéntes munkáról van szó, amelynek nagy részét Ágnes maga végzi, napi teendői mellett, mert, ahogy fogalmazott, lelkesíti, szereti csinálni, látja, ahogy csillog a gyermekek szeme. ’Hat év után most kezdtem először úgy érezni, hogy a Mesekuckó túlnőtt rajtam, azért állnak dolgok, mert én nem tudok többet vállalni. Elindítottam a folyamatot, hogy létrehozzunk egy egyesületet, és kivigyük a Mesekuckót az irodámból, nyissunk egy teret, ahová be lehet ülni, ahová már önkéntesek is tudnának jönni segíteni. Így több embert ki tudnánk szolgálni” – sorolta a 2022-es terveket. ’Arra van szükségünk, hogy hangosan is kimondjuk, hogy miben szeretnénk segítséget kérni. A tapasztalat az, hogy ha kimondjuk, akkor nagyon hamar kerül megoldás is’ – tette hozzá. Mint megtudtuk, a Mesekuckóból több óvoda is kölcsönöz, de új közösségek is épültek köré.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Ket-doboz-konyvvel-indult-ma-haromszaz-csalad-hasznalja-a-Mesekucko-kozossegi-gyermekkonyvtarat

 

 

--A könyvrestaurátor felelőssége – beszélgetés Márton Krisztinával

Nem egyszerű a könyvrestaurátor dolga, nem csak azért, mert különleges szakértelmet igényel a történelmi korokból származó adománylevelek, alapító okiratok, nemesi oklevelek, illetve könyvek, kódexek megőrzése. Az évszázados kiadványok könnyen deformálódhatnak, penészedhetnek, zselés állagúvá válhatnak, vagy a színüket vesztik el. A restaurátornak azonban időnként még olyan döntést is meg kell hoznia, hogy szétszed-e egy régi nyomtatványt, mert lehet, hogy a könyvtáblában értékesebb iratot talál, mint magában a könyvben.

Ötven évvel ezelőtt, az 1972-es esztendőt az UNESCO a Könyv évévé nyilvánította. Ebből az alkalomból a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársai elkészítették a könyvtár első önálló kiadványát, az Ősnyomtatvány-katalógust. Ugyanakkor tervbe vették a kéziratkatalógus elkészítését is, amelynek első tétele a Koncz-kódex lett volna. A katalógus nem készült el, de a kódex, amely a hatodik magyar nyelvemléket tartalmazza, időnként megtekinthető, másolata pedig ott látható a könyvtár állandó kiállításán. A történelmi korokból származó adománylevelek, alapító okiratok, nemesi oklevelek, illetve könyvek, nyomtatványok alapanyagáról és fennmaradásáról, valamint azok megőrzéséről Márton Krisztina könyvrestaurátorral, a Teleki Téka munkatársával beszélgettek.

Forrás és az interjú itt: https://liget.ro/regmult/a-konyvrestaurator-felelossege-nagy-szakertelmet-igenyel-az-ertekes-dokumentumok-felujitasa

 

 

ÉVFORDULÓ

 

--Egy humoros nyelvőrző Udvarhelyről: 80 éves Komoróczy György

A székelyudvarhelyi Komoróczy György úgy lett értelmiségi, hogy származása miatt nem végezhetett egyetemet, aztán anyanyelvünk ápolását szolgáló cikkei évtizedekig jelen voltak a székelyföldi, magyar nyelvű lapokban. Az általa írt könyvekben szintén évtizedekkel ezelőtti történetek villannak fel, illetve személyiségek jönnek elő a múlt többé-kevésbé ködös homályából. Élettörténete szomorú és vidám sorsfordulatokkal van tele, ám humora, vicces történetei, anekdotázó kedve sohasem hagyták el.

Komoróczy egyik főműve az anyanyelv-témájú írások és tevékenység mellett a Jókedvű udvarhelyiek című, igen vaskos anekdotagyűjtemény, amelynek összevont kiadása 2020-ban jelent meg: a több mint 500 oldalas kötet végigolvasása helytörténeti szempontból is kiváló kaland, főleg udvarhelyieknek, de nemcsak. Értelmiségiek, kisemberek, iparosok, melósok, gyerekek, öregek és fiatalasszonyok keserédes-vicces történetei ezek, olyan kis dolgok, amelyek fel tudják vidítani az embert akkor is, ha éppen nincsen jó passzban. Az anekdotakincs mellett Komoróczy „erőssége” és küldetése az volt, hogy picit jobban és szebben, igényesebben írjunk és beszéljünk a mindennapokban is.

Forrás és a portréírás itt: https://liget.ro/eletmod/egy-humoros-nyelvorzo-udvarhelyrol-nyolcvaneves-lett-komoroczy-gyorgy

 

 

ELHALÁLOZÁS

 

--Elhunyt Murádin László nyelvész

2022. február 9-én, 91 éves korában elhunyt Murádin László kolozsvári nyelvész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagja.

1930-ban született a Kolozs megyei Harasztoson. A Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 1954-ben, 1958-tól a Román Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézetének tudományos munkatársa, 1964-től főkutató. Kutatási területe a magyar nyelvjárástan, a romániai magyar nyelvjárások nyelvföldrajzi vonatkozásai. Nyelvészként részt vett abban a kutatócsoportban, amelyet a Román Akadémia keretében Szabó T. Attila irányított, és amelyben Murádin 1959 és 1966 között összegyűjtötte A romániai magyar nyelvjárások atlasza anyagát. Ennek I. kötete 1995-ben, az utolsó, a XI., 2010-ben jelent meg.

Nyelvjárástani munkásságát a Magyar Nyelvtudományi Társaság Csűry Bálint-emlékéremmel (1974-ben), a Román Akadémia Bogdan Petriceicu-Haşdeu-díjjal (1996) ismerte el. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Nyelvőrzés díjjal (2000), az Anyanyelvápolók Szövetsége Lőrincze-díjjal (2002) tüntette ki. 2011-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, 2015-ben a Kolozsvári Akadémiai Bizottság fődíját, a Tudomány Erdélyi Mestere díjat.

Murádin László nevét olvasva, hallva a szaktudományban elsősorban a nyelvjáráskutatás, a nyelvföldrajz kerül az előtérbe. De személye ismert az erdélyi újságolvasó nagyközönség előtt is: több száz ismeretterjesztő, nyelvművelő írása sokak számára jelentett utat a tudatos nyelvhasználathoz és egyben szellemi élményt, barangolást a nyelv varázslatos világában.

Forrás: http://szabadsag.ro/-/elhunyt-muradin-laszlo-a-finom-humoru-nyelvmuvelo

 

 

--Meghalt Máthé Attila, Fehéregyház pennás embere

2022. február 20-án, 81 éves korában elhunyt Máthé Attila, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület volt titkára.

Szabó József az egyesület vezetősége nevében így méltatta:

– A Fehéregyháza története című könyv szerzője sokévi helytörténeti munkálkodás után kezdett a falu monográfiájának megírásához, melyet 1999-ben, a fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján sikerült megjelentetni, majd 2018-ban újra kiadni.

Írásai megjelentek a Romániai Magyar Szóban, a Népújságban és más művelődési, közéleti lapokban. Az egyesület egyik alapítója és 23 évig a titkára, tanácsadója, mentora volt, több kiadvány szerzője, szerkesztője. Ugyanezt a tisztséget töltötte be hosszú évekig a helyi református egyháznál, néhány évig az RMDSZ-nél, és 19 éven át a falu egyik temetkezési egyleténél. 2000 és 2004 között tanácsosként tevékenykedett a fehéregyházi önkormányzatban. Közösségépítő munkásságának elismeréséül 2019-ben a Maros megyei RMDSZ a Könyv és gyertya díjban részesítette.

A Fehéregyháza pennás embereként ismert Máthé Attila a település örökös titkára marad. Mindig szerényen, meghúzódva, leginkább a háttérből, a színfalak mögül alkotott maradandót közössége számára.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/elment-a-pennas-ember-is

 

 

--Elhunyt Alexander Brody író, a magyar irodalom mecénása

2022. február 12-én elhunyt Bródy Sándor (Alexander Brody). 1933. január 28-án született. Budapesten nőtt fel, tizenöt évesen került Amerikába, ahol felvette az Alexander Brody nevet. A Princetoni Egyetemen szerzett diplomát, majd a Young and Rubicam reklámcégnél helyezkedett el, ahol harmincnégy év alatt kifutófiúból a cég nemzetközi igazgatója lett. 1984 és 1987 között a Reklám Világszövetség elnöke volt.

1993-ban vonult vissza, egyre több időt töltött Magyarországon. Alapítója a Bródy Sándor-díjnak, egyik alapítója, mecénása a Bolyai János alkotói díjnak. Kalandos életéről Megtalálni Serendipityt címmel jelent meg Nagy Józseffel közös interjúkötet.

Alexander Brody nagyapja Bródy Sándor író volt, édesapja, Bródy János a magyar lóversenysport és gabonakereskedelem kiválóságaként ismert. Édesanyja Pollatschek Lilly festőművész, nagybátyja Hunyady Sándor író.

Számos kötete jelent meg, legismertebbek a Gondok és gondolatok című aforizmagyűjtemény, a Húszezeregy éjszaka – Álmok és mesék a valóságból, amelyben naplóit tette közzé, több könyvet jelentetett meg Hunyady Sándor műveiből (Árnyék a napsütésben) és róla, egyet Hunyady Margitról (Egy mai történet a tizenkilencedik századból), karcolatai Hét évtized ízei és Hét évtized illatai címmel láttak napvilágot, de írt neves barátairól is (Barátaim könyve), és nevéhez fűződik a több mint 20 éves, immár 25 kötetes Alibi hat hónapra tematikus antológiasorozat megálmodása és megjelentetése is.

2005-ben elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2019-ben pedig a budapesti Írók Boltja Üveggolyó-díját.

Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-alexander-brody.html

 

 

IN MEMORIAM

 

--Egy éve távozott körünkből Farkas Árpád költő

Rokonok, barátok, pályatársak igyekeznek életben tartani a 2021-ben elhunyt Farkas Árpád emlékét. Halálával olyan életmű fejeződött be és állt kerek egésszé közönsége szeme előtt, amely makulátlan. Maga a költő is vallotta, hogy büszkeséggel töltötte el a kisebbségi lét, mindig örömmel fogadta az ebből fakadó pluszt, a megtöbbszöröződött feladatvállalást, hiszen elsősorban közösségi ember, közösségért alkotó és gondolkodó értelmiségi (is) volt. Tudjuk, hogy soha nem vállalt és nem végzett vállalhatatlan feladatot – ennek meg is voltak a következményei a letűnt totalitárius rendszerben –, és bejárva a fél világot, látva és beszippantva a szabadabb földek levegőjét, soha nem vágyott el a szűkebb pátriából.

Személye több évtizeden át Sepsiszentgyörgyhöz kötődött, ott bontakozott ki a munkássága. De Háromszék mellett Udvarhelyszék is otthona volt, hiszen középiskoláit elvégezve, sokáig ide tért haza, illetve egyre ritkábban ismétlődő látogatásai során mindig kereste, ápolta ehelyt a meglévő baráti és rokoni kapcsolatokat. Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Siménfalva és Székelyszentmiklós négyszögében, ahol nem elveszni szokott, hanem újraállítgatta a belső iránytűt és a helymeghatározó rendszert.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147824/egy-eve-tavozott-korunkbol-farkas-arpad-kolto

 

 

--310 éve született Bod Péter, a tudós pap (1712-1769)

Bod Pétert a 18. századi Erdély egyik legfontosabb és legnagyobb tudósaként tartjuk számon: egyszerre volt pap, író és történész, illetve bölcs ember. A Hollandiában tanuló, majd hazatérő és népét szolgáló Bod Péterben a felvilágosodás egyik előfutárát tisztelhetjük. Magyarigenben, élete utolsó szakaszának színhelyén, a temetőkertben nyugszik, könyvtár és tanítóképző is viseli a nevét.

310 éve, 1712. február 22-én született a háromszéki Csernátonban. Bod Péter munkássága kivételes volt a 18. századi magyar kultúrában, hiszen irodalomtörténeti, hittudományi, történelmi és szépirodalmi munkákat egyaránt alkotott, könyvei a maguk idejében népszerűek is voltak, igen ismert és elismert tudósa volt korának. Nagyon sok munkája kéziratban maradt fenn, az évszázadok folyamán sok kutató foglalkozott munkáival, hagyatékával.

Forrás és a teljes cikk itt: https://liget.ro/regmult/bod-peter-a-tudos-pap-emlekezete

 

 

--Mátyás József (1930–2002) emlékezete

2022. február 16-án nyílt meg a dévai Forma képzőművészeti galériában Mátyás József Tiszta álmok művészete címet viselő életműkiállítása. A tárlatmegnyitó alkalmával bemutatásra került Gazda József Mátyás Józsefről írt monográfiája. A könyvbemutató házigazdája Kun-Gazda Kinga Viola volt. A tárlatmegnyitón dr. Doina Reghiș Ionescu dévai képzőművész értékelte Mátyás József alkotói munkásságát.

Mátyás József idén lett volna 92 éves, és 20 éve hunyt el. Emlékére a család és a Képzőművészek Egyesületének dévai fiókja tisztelgő kiállítás rendezését javasolta grafikai és festészeti művekből, különösen a családi gyűjteményben maradt alkotásokból. A tárlat anyaga ismét előtérbe hozza a művész kedvelt tematikáit, a figyelemre méltó stilisztikai, kromatikus és kompozíciós megoldásokat.

Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/tiszta_almok_muveszete.php

 

 

DÍJAK

 

--A Balassi Bálint Emlékkard 2022-es díjazottai

Bence Lajos, a szlovéniai Lendván élő magyar költő és Elena Lavinia Dumitru román műfordító vehette át 2022-ben a Balassi Bálint-emlékkardot. A nagy reneszánsz költőről elnevezett irodalmi díjat a magyar líra élvonalába tartozó, európai szellemiségű költőknek, valamint a magyar költészetet – köztük Balassi Bálint verseit – fordító, idegen anyanyelvű külföldi irodalmároknak ítéli oda évről évre a Balassi Kuratórium 1997 óta.

A 65 éves Bence Lajos József Attila-díjas magyar költő több verseskötettel, novellával és esszével gazdagította a muravidéki magyar irodalmat, szerkesztőként a művelődési közélet szervezésében is tevékenyen részt vesz. Gyermekverseivel a legifjabb nemzedékekkel szeretteti meg a magyar nyelvet.

Elena Lavinia Dumitru román műfordító a Bukaresti Egyetem Hungarológia Tanszékén, Molnár Szabolcs professzor diákjaként ismerte meg a magyar irodalmat és szerette meg Balassi költészetét. Balassi Bálint – Bálint Balassi: Célia-ciklus – Ciclul Celia című kétnyelvű kötete 2016-ban jelent meg, ugyanakkor igényes tanulmányt is írt Balassi Bálintról – közölte Molnár Pál, a díj alapítója, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke az MTI-vel.

Románia magyarországi nagykövetsége honlapján kiemelték, hogy Elena Lavinia Dumitru az első román alkotó, aki átvehette ezt a díjat.

Forrás: https://index.hu/kultur/2022/02/15/balassi-balint-emlekkard-irodalmi-dij-ujvidek-romania/

 

 

--A Kortárs Magyar Dráma-díj 2022-es elismertjei

A Kortárs Magyar Dráma-díjat az idén Márton László, Sebestyén Aba és Barabás Olga, illetve a Dömötör András – Bíró Bence szerzőpáros kapta. Utóbbiak Térey János regényét, a Káli holtakat adaptálták színpadra, így ez esetben az elismerés a 2019-ben elhunyt író-költőre is emlékezik.

1967. február 24-én nem kisebb drámát mutattak be, mint Örkény István Tótékját, és Tóték azóta dobozolnak rendületlenül a színpadokon, határon innen és túl, kőszínházakban és független társulatok koptatta deszkákon. Ez az a nap, amikor Budapesten, a Rózsavölgyi Szalonban hagyományosan kiosztják a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet Örkény özvegye, Radnóti Zsuzsa alapított, Kossuth-díja egy részét szánva az elismerésre. A díjat először 2019-ben ítélték oda az Egy piaci nap című művéért Závada Pálnak.

Idén a díj nagyon széles körből merített, érinti a regény műfaját is (két díjazott dráma eredetije regény), a határon túli irodalmat (Bódi Attila és Sebestyén Aba az erdélyi irodalom és színművészet jeles képviselői), és megidézi a nemrég távozott, maga után óriási űrt hagyó író-költőt, Térey Jánost is, hiszen az ő regénye adta az alapot az azonos című, Káli holtak című színdarabhoz.

Az idén három mű kapott díjat: Márton László a Bátor csikó című kötetéért, Barabás Olga és Sebestyén Aba a Lázadni veletek akartam című Bódi Attila-regény színpadra adaptálásáért és megrendezéséért, illetve a Dömötör András – Bíró Bence szerzőpáros Térey János Káli holtak című regényének színpadi verziójáért.

Forrás: https://index.hu/kultur/2022/02/24/kortars-magyar-drama-dij-orkeny-istvan-radnoti-zsuzsa/

A díjazottak méltatásai itt olvashatók: https://litera.hu/irodalom/publicisztika/akarhat-e-ma-tobbet-ennel-a-muveszet-a-kortars-magyar-drama-dijasok-meltatasa.html

 

 

AJÁNLÓ

 

--A Korunk februári száma

A 2. világháború végére kialakult hatalmi politikai helyzet következtében Románia és Magyarország – más kelet-európai országokkal együtt – a szovjet érdekszféra részévé vált. Ebből következően politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális téren egyaránt mélyreható változások zajlottak le mindegyik államban. Ezek lényege a magántulajdon felszámolása, az egypártrendszer kialakítása és a marxizmus hegemón helyzetének biztosítása volt. A berendezkedés lényegi azonosságain belül az egyes országok között azonban nem jelentéktelen különbségek is mutatkoztak. A Variációk államszocializmusra – Magyarország és Románia (1945–1989) című összeállítás arra törekszik, hogy ezeket az azonosságokat és különbözőségeket felvillantsa Magyarország és Románia példáján keresztül. A tartalomból: Gyarmati György: Ex Oriente lux – Ex Oriente lex. Románia és Magyarország sztálini metamorfózisa 1945–1948; Földes György: A halk és a hangos: Kádár és Ceauşescu külpolitikája; Főcze János: Harc Erdély múltjáért. Versengő magyar és román Erdély-történetek az államszocializmusban; Varga Zsuzsanna: A magyar mezőgazdaság szocialista és kapitalista elemei az államszocializmus időszakában; Oláh Sándor: Szovjet minta Székelyföldön; Kovácsné Magyari Hajnalka: Női szerepek változásai a magyar és román államszocializmus idején (1945–1989); Kőbányai János: A beatkorszak históriás éneke. A magyar ifjúsági zene regénye és/vagy története; Fodor János: „Valami mégis kimondatlan marad”. Esettanulmány az 1970-es évek romániai magyar rockzenei életéből.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/korunk-februar

 

 

--Újabb sepsiszentgyörgyi sportkönyv

A sepsiszentgyörgyi sportiskola (ISK) igazgatója, Nemes Áron szerkesztésében nemrégiben megjelent a 60 év piros-kékben című könyv, amely a megyeszékhelyi sportiskola hat évtizedet felölelő monográfiája.

„Hatvan év hosszú idő nemcsak emberi mércével, de egy intézmény történetében is” – írja a szerző, akinek célja ezzel a kötettel az, hogy dokumentálja az általa vezetett iskolás sportklub eseményekben és eredményekben gazdag tevékenységét. A Charta Kiadó gondozásban megjelent könyv lapjain keresztül megelevenedik előttünk a megyeszékhelyi sportiskolai oktatás olykor nehéz története, megismerkedhetünk az ISK kiváló sportolóinak pályafutásával, több mint százharminc régi és új fehér-fekete fotó révén pedig bepillanthatunk a tanintézmény mindennapjaiba, de a kiadványban a sportág- és csapatbemutatók mellett a sportiskola mindenkori tanárainak összesített névsorát is megtalálhatjuk.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/148073/ujabb-sepsiszentgyorgyi-

 

 

--Az Újvárad februári száma

A szépirodalom rovat Markó Béla, Bartha László Zsolt, Szűcs Anna Emília, Aufmuth Lívia és Saitos Lajos versei mellett Pintea László és Imre Eszter prózáit kínálja. Mihók Tamás Punchiu című, bukaresti hangulatot idéző írásával jelentkezik a Dialog/Párbeszéd rovat, míg esszét Januári napfény címmel Lakatos-Fleisz Katalin közöl. A szám képzőművészével, Jakobovits Mártával két legutóbbi, sepsiszentgyörgyi és bukaresti kiállítása alkalmából készített interjút Szűcs László Egy élet nem elég egy keramikusnak címmel. A Tandem sorozatban a román nyelv elsajátításának kérdéskörét járja körül Tódor Erika Mária és Magyari Sára, írásuk címe: Anyanyelv – Apanyelv. Vagy mi a manó? Ugyanitt a rovatgazda búcsúztatja H. Varga Gyula nyelvészt, a rovat januári szerzőjét.

A Kultúra rovatban Biró Árpád Levente Lovassy Cseh Tamás drámaíróval beszélget, A magam színházára az elengedés színházaként tekintek címmel. Az író országa című anyagában Forgács Áron sajátos műfajban mutatja be Esterházy Péter Az olvasó országa című könyvét. „Romániában nincs társadalmi párbeszéd, ezért nincs társadalmi béke sem” – vallja Cseke Péter Tamás interjújában Bogdan Hossu szakszervezeti vezető.

Új társszerzővel folytatódik a Ketten egy páston rovat, ez évben Boka László „vívópartnere” Papp Sándor Zsigmond lesz, első közös témájuk az év eleji könyves listák, rangsorok, összegzések. A Kritika rovatban Simon Judit értékeli Tompa Gábor újabb kolozsvári Hamlet-rendezését, Tisza Eleonóra elemzi Fenyő D. György Útikalauz a vershez című könyvét, Szamos Mariann pedig Halász Rita Mély levegőt című regényét. Tiszeker Dániel Nagykarácsony című tavalyi filmjét Beretvás Gábor recenzálja. Kőrössi P. József ezúttal egy festőművész emlékét hívja elő Fux Pál, útjelzőtáblák és háztetővárosok címmel.

Forrás: https://www.ujvarad.ro/rovatok/ujvarad-2022-2-tartalomajanlo/

 

 

--Hargita megye oktatási intézményei – nevelés és kulturális örökség

Egy kötetbe gyűjtve mutatja be Hargita megye csaknem 140 oktatási intézményét az a színes kiadvány, amelyet 2022. február 22-én ismertettek Csíkszeredában. Az oktatástörténeti szempontból is értékes könyv oldalain az iskolák, óvodák múltja és jelene bemutatása mellett megszólalnak pedagógusok, szülők, egykori és mai diákok is.

Hargita megye oktatási intézményei – nevelés és kulturális örökség címmel jelent meg az a kiadvány, amely a térség összes iskoláját, óvodáját, oktatással-neveléssel foglalkozó létesítményét, intézményét bemutatja. A kötet a Hargita Megyei Főtanfelügyelőség kezdeményezésére és gondozásában jelent meg, és egyelőre az érintett intézmények kaptak belőle – emelte ki a bemutató alkalmával Dáné Szilárd tanfelügyelő.

A kötet nem csupán az intézmények legfontosabb adatait, történetét tartalmazza, hanem teret ad a szülők, a pedagógusok véleményének, és személyes vallomások is olvashatók benne jelenlegi és hajdani diákoktól. A szerkesztés közel kétévnyi munkát vett igénybe.

A könyv megjelenését a jelenlévő pedagógusok, intézményvezetők, oktatási szakemberek egyöntetűen pozitívan értékelték, kiemelve, hogy olyan hiánypótló munkáról van szó, amelyet büszkén adhatnak át akár ajándékként is szakmai látogatások alkalmával.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Szinvonalas-kotetben-mutatjak-be-Hargita-megye-oktatasi-intezmenyeit

 

 

--Késsel és villával illik megenni egymást

Emlékezetes könyvbemutatónak adott helyet 2022. február 22-én a kovásznai kulturális központ. Czilli Aranka Késsel és villával című kötetét (Irodalmi Jelen Kiadó, Budapest–Arad, Irodalmi Jelen Könyvek, 2022) mutatták be a nagyérdeműnek. A bemutatón Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője beszélgetett a szerzővel.

A jól irányított, az irodalmat, a költészetet és a könyv hátterét érintő társalgás felolvasóestté varázsolta a bemutatót – Czilli Aranka saját maga választotta és beszélgetőtársa által javasolt írásokat egyaránt felolvasott.

Szebeni Zsuzsa méltatta Czilli Aranka eddig pályafutását. „Azt hiszem, egy nagyon sűrű életpálya a Czilli Arankáé. Pedagógusként, íróként folytatja jövőbe mutató útját. Úgy látom – hangsúlyozta Szebeni –, neki ezzel a kötettel is sikerült ezt megmutatni. Egy energikus, felívelő pályán lévő alkotó, reméljük, folytatja ezt az iramot. Tudatosan is készül erre, úgyhogy egy nagyon szép és virágzó pályának gondolom, szerintem még bőven az elején vagyunk. Kovásznáról indul egy ilyen alkotó, itt él, és nagyon fontos, hogy egy mély irodalmi gyökerekkel rendelkező város egy ilyen alkotót üdvözölhet”.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/148072/kessel-es-villaval-illik-megenni-egymast

 

 

--Könyv a romániai egyházi ingatlanvisszaszolgáltatás gyakorlatáról

Meglehetősen borúlátóan vázolták a romániai vagyonrestitúció kilátásait jogászok, egyházfők, politikusok Markó Attilának az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás gyakorlatáról szóló kötete Kolozsváron rendezett bemutatóján, 2022. február 25-én.

A rendezvényen a korábban kisebbségügyi államtitkárként tevékenykedő szerző nem lehetett jelen személyesen, hiszen ügyében még zajlanak a bukaresti restitúciós bizottság egykori tagjaként ellene indított büntetőperek. A kötetbemutatóba online bekapcsolódó Markó Attila a Krónika kérdésére úgy válaszolt, nem igaz, hogy a román hatóságok már nem körözik, szerinte valamennyi bűnvádi eljárás során letartóztatási parancsot is kibocsátottak a nevére, holott nem született ellene jogerős ítélet, amely ezt alátámasztaná.

Az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás gyakorlata Romániában 1997–2016 között című, a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének tudományos könyvkiadója, a Forum Iuris által frissen megjelentetett kötetet Veress Emőd jogász dokumentumértékű kiadványnak nevezte. Olyan kötetnek, amely a szemtanú benyomásaival együtt rögzíti, miként indult el a restitúciós folyamat Romániában, majd miként vett gyökeres fordulatot adott pillanatban az állam hozzáállása, amelynek következményeként az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása helyett újraállamosításuk zajlik.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/ma-mar-nem-realis-opcio-a-roman-allam-szamara-az-ingatlanrestitucio-teves-a-jogertelmezes-is

 

 

-- Fotókiállítás és könyvbemutató: Brassaï és Fám Erika

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) VI. Brassaï sajtófotó-pályázatának anyagából nyílt kiállítás 2022. február 20-án a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség galériájában. A rendezvényen átadták a háromszéki fotósoknak járó díjakat, majd bemutatták a sepsiszentgyörgyi Fám Erika posztumusz megjelent, Lájkolhatatlan című könyvét.

Szűcs László, a könyvet kiadó Holnap Kulturális Egyesület elnökeként elmondta, korábban kiadták Fám Erika Halló, Juli! című kisregényét, amely két barátnő telefonbeszélgetéséről szól. A Lájkolhatatlan című kötet megjelenését, sajnos, a szerző már nem érte meg. A kötet felkeltette már a szakmai érdeklődést, a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti tanszékén szolgálhat akár oktatási segédanyagként is, ugyanakkor a néhai sepsiszentgyörgyi filmesztéta, művészetpedagógus hagyatékban maradt esszéi, művészeti írásai a szélesebb olvasóközönséghez is szólnak. Fám Erika több anyagban foglalkozik képiség és képtelenség, kortárs művészet és képelmélet fogalmával, virtuális kapcsolatokkal, virtuális közösségekkel, de akár olyan egyszerű dolgok esztétikai, képi jelentéséről is izgalmasan ír, mint egy szék, egy postaláda, egy terasz vagy az emberi haj. Egyszerre személyes és szakszerű, mintha egy Fám Erika által rendezett film peregne a kötet lapjain.

Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet igazgatója, mintegy a címre rímelve, a könyvről azt mondta: letehetetlen. Minden bölcsész számára kötelező olvasmánnyá kellene tenni, véli. A szerző szépen felépített esztétikai rendszert tesz az olvasó elé, mondotta a méltató, hozzátéve, Fám Erikánál is olyan finom intelligenciát tapasztalt, mint amilyet az erdélyi esszéirodalom koronázatlan királynőjénél, Szilágyi Júliánál észlelünk. Kiváló pedagógiai munka, összegzett, majd ő is részletet olvasott fel a kötetből.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/147998/fotokiallitas-es-konyvbemutato:-brassa%C3%AF-es-

https://www.hirmondo.ro/kultura/a-kepek-onmagukert-

 

 

--Mesévé szépült élettörténetek Csíkszentdomokosról

Bezzeg a mi időnkben nem így volt – ismerős? És ha nem így volt, vajon milyen volt? Megtudhatják, ha fellapozzák Sándor Edit Korán virjadt, későn setétedett című, korabeli fotókkal gazdagon illusztrált kötetét, amely a múltba vezeti vissza az olvasót. De azt is megtudhatják a könyvből, hogy miről beszélnek a régi öregek, ha a cuknist, az ágast vagy a légelyt emlegetik.

Idős emberek mesévé szépült élettörténeteit osztja meg az olvasókkal Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros, aki évek óta gyűjtögeti a korabeli fotókat, dokumentumokat, és rögzíti az idős nénik, bácsik történeteit, hogy most átadja egy következő generációnak, mintegy figyelmeztetésként: beszélgessünk öregjeinkkel, hallgassuk meg őket!

A könyv tematikája a születéstől a halálig van felépítve. Minden azzal kezdődik, hogy asszony lesz a lányból, majd következik a gyermekszülés, amikor a bábasszonyok fogták ki a gyermeket, szültek erdőn, mezőn, a barázdaközben, aztán jöttek a gyermeknevelés nehézségei, az 5-6-8, de sokszor 11 gyermek nevelése, a ruházat előállítása lenből, kenderből. Ezeket mind megélték a nénik. Ez az életforma 1962-ig, a kollektivizálás idejéig tartott. Addig önellátó életmódot folytattak, de miután a földeket elveszítették, sok esetben erőszakkal, a férfiak kénytelenek voltak munkába állni, jött a polgárosodóbb életmód, amikor már fizetést kaptak, s ezzel átalakult az életvitel. A férfijaink többsége a bányába kényszerült – mesélte a szerző D. Balázs Ildikó újságírónak a kötet kapcsán. A könyv bemutatóját 2022. február 27-én tartották a csíkszentdomokosi művelődési házban.

Forrás és a teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/meseve-szepult-elettortenetek-csikszentdomokosrol

 

 

--Helytörténet alulnézetből: Dancs Árpád új könyvéről

Súlyosra sikeredett a sepsiszentgyörgyi nyugalmazott zenetanár, helytörténész Dancs Árpád legújabb könyve: a Közeli helyeken fizikai és tartalmi szempontból egyszerre nehéz és tömör. E két tulajdonsága jelzi, nem könnyed esti olvasmánynak való könyv, amit az ember a mellére fektet, s a második oldal után már oltja is el az éjjelilámpát: könnyed stílusának, változatos tartalmának köszönhetően olvastatja magát, ráadásul aki a helytörténet iránt egy cseppet is érdeklődik, azt kimondottan leköti. (...)

A Közeli helyeken elsősorban mégis családtörténet: Dancs Árpád saját életútján vezet végig, de valahányszor alkalma adódik rá, tanárai-tanártársai sorsát, intézmények történeteit is bemutatja, esetenként a kor sajátosságait vagy éppenséggel szórakozási lehetőségeit is feleleveníti. (...) De a családtörténeten túl korrajz és helytörténet is a Közeli helyeken: alulnézetből, tudományos igényesség nélkül, mégis a város történetének ismeretéhez nélkülözhetetlen módon. A város története pedig úgy lehetne teljes, ha minden utcájának lenne egy Dancs Árpádja.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147601/helytortenet-alulnezetbol

 

 

--A szőlőtől a pohárig – Szatmári borászok mesélnek

Szatmár megye legjelentősebb, legkiválóbb borászait, borászatait bemutató kötetet jelentetett meg a Szatmár Vidékfejlesztésért Egyesület és a Szatmár Megyei Magyar Gazdák Egyesülete. A szőlőtől a pohárig – Szatmári borászok mesélnek című kiadványt a politikum képviselői és a kötetben szereplő borászok jelenlétében 2022. február 23-án mutatták be Szatmárnémetiben.

Az igényes kivitelezésű, több mint 220 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált, kétnyelvű – az olvasókhoz románul és magyarul egyaránt szóló – kiadvány a megye 17 legjelentősebb pincészetének, családi borászműhelyének történetébe, illetve jelenébe és jövőbeni terveibe nyújt betekintést, a borászok, pincemesterek, szőlőtermesztő boros gazdák személyes vallomásai, elmondásai alapján, akikkel Balázs Attila, borszakértő beszélgetett. A könyvben olyan borászokat ismerhetünk meg, akiket, bár eltérő birtokméreten, eltérő körülmények között, eltérő szőlőfajtákat eltérő módszerekkel termesztenek és dolgoznak fel, a szakma tisztelete, ismerete és szeretete összeköt. Közös bennük az is, hogy boraikat részben vagy teljes mértékben dugaszolva, palackozva, modern címkékkel, igényes köntösbe öltöztetve kínálják a fogyasztóknak.

A kötet nem csak a múlt értékeit, régi helyi szőlőfajtáit, a szőlőtermesztés és borkészítés magyar és sváb hagyományait veszi számba, hanem egyfajta pillanatfelvételt is készít a Szatmár megyei borászat jelenlegi helyzetéről, állapotáról. Egy olyan pillanatképet, ami a kötet szerkesztőinek reménye szerint viszonyítópontként egy-két évtized távlatában a helyi borászatok továbblépésének és fejlődésének a lemérésére is kapaszkodót kínál. A helyi borászokat, pincészeteket egy csokorba összegyűjtő kötetnek ugyanis tudatos célja, hogy egyfajta borász névjegykártyaként a különleges szőlőtermesztési adottságokkal rendelkező szatmári borvidékeket itthon és külföldön is népszerűsítse, a halmi, a szatmárhegyi, a krasznabélteki, az erdődi, a túrterebesi vagy akár a nagykárolyi borászok ismertségét fokozza, fejlődésüket a bormarketing eszközein keresztül is támogassa, segítse.

Forrás: https://partiumigazda.ro/a-szolotol-a-poharig-kotet-jelent-meg-a-szatmari-boraszokrol

 

 

MOZAIK

 

--A vakok és gyengénlátók taníttatását segíti díjával Ferenczes István

A székelyudvarhelyi vakiskola létrehozására ajánlotta fel a magyarországi Prima-díjjal járó pénzjutalmat Ferenczes István, Csíkszeredában élő költő, író és publicista, aki 2021-ben nyerte el a rangos elismerést. Az ezzel járó ötmillió forintot teljes egészében felajánlotta az erdélyi magyar vakiskola létrehozására, a nagy értékű felajánlásról közösségi oldalán számolt be az iskola létrehozásán munkálkodó Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület (EMLE). A civil szervezet Székelyudvarhelyen kívánja létrehozni a gyengén- és nemlátó gyermekek magyar tannyelvű speciális iskoláját, illetve egy felnőtteknek szóló rehabilitációs központot. Az épületet már sikerült megvásárolni a magyar kormány és az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával, de az ingatlan belső kialakításhoz és felszereléséhez további anyagi támogatásra van szükség.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kronika/a-vakok-es-gyengenlatok-tanittatasat-segiti-dijaval-ferenczes-istvan

 

 

--Adománygyűjtés rászoruló nők számára Szatmáron

A Szatmár Megyei Könyvtár és a Szatmárnémeti Szociális Igazgatóság karitatív adománygyűjtést tart 2022. február 14. és március 3. között a nehéz élethelyzetben lévő nők számára.

A Szívhez szóló ajándék rászoruló nőknek címmel indított kampány célja higiéniai, szépségápolási termékek gyűjtése, de édességeket, jó állapotban lévő könyveket és újságokat, lapokat is szívesen fogadnak az adománygyűjtő akció szervezői, amiket a Szatmárnémeti Szociális Igazgatóság szolgáltatásaiban részesülő hölgyeknek adnak majd át. Mindazok, akik a felsorolt dolgok közül szívesen adományoznának a rászoruló hölgyeknek, eljuttathatják adományaikat a Szatmár Megyei Könyvtár épületébe (Iuliu Maniu utca 2. szám) minden hétköznap 9 és 16 óra között. A beérkezett felajánlásokat – amennyiben lehet, legyenek új, újszerű állapotban – szépen becsomagolják, majd március 8-án átadják a Szatmárnémeti Szociális Igazgatóság hölgy védencei számára.

Felhívásukban a szervezők hangsúlyozzák, hogy minden nő számít, minden, nehéz élethelyzetben levő hölgy megérdemli, hogy különlegesnek és szeretve érezze magát. Szerintük március 8-a az a nap, amikor egy kis reménysugarat és örömet csempészhetnek a rászoruló hölgyek mindennapjaiba, akikkel máskor oly kegyetlen az élet, és nem mindig kínál fel élhető körülményeket, családot, családi életet vagy éppenséggel egy lakást. A hasonló sikeres akciókra alapozva a kampány elindítói és az abba bekapcsolódó két intézmény arra kéri a szatmáriakat, hogy járuljanak hozzá ehhez a nemes ügyhöz. A szervezők a következő termékekre számítanak: fogkefe és fogkrém, szappan és tusfürdő, sampon és balzsam, krémek és testápolók, nedvszívók, hajkefék és hasonlók, de a szervezők szívesen látnak édességeket, szépirodalmi könyveket, román vagy magyar nyelvű női magazinokat is a felajánlások között.

Forrás: https://frissujsag.ro/szivhez-szolo-ajandek-raszorulo-noknek

 

 

--Eladási csúcsot döntött a nagykárolyi könyvesbolt

A tavalyi évet nyereséggel zárta a nagykárolyiak könyvesboltja, a Karul Libris – jelentette ki a legutóbbi helyi tanácsülés keretében Bekő Tamás városmenedzser. Nagykároly központjában, az amfiteátrum szomszédságában található a Karul Libris, amelyet az önkormányzat működtet. Létrehozásakor Kovács Jenő polgármester azon meggyőződésének adott hangot, hogy egy város nem létezhet könyvesbolt nélkül, s ezt az állítását alig három évvel a megnyitást követően igazolták is a bolt munkatársai. A Karul Libris könyvesboltban igyekeznek minél bőségesebb kínálattal kedvezni a vásárlóknak. Nagykárolynak könyv- és olvasóbarát lakossága van, ezt az utóbbi hónapok forgalma is igazolja: az ünnepi időszaknak számító decemberi hónapban a bolt 60 000 lejes forgalmat bonyolított le. Éves szinten az eladása eléri a 315 000 lejt. Ha csak az értékesített könyvek számát nézzük, egy év alatt több mint 10 000 kiadvány talált gazdára.

Forrás: https://frissujsag.ro/eladasi-csucsot-dontott-a-nagykarolyi-konyvesbolt

 

 

--Az anyanyelv nemzetközi napja Szatmáron is

A Szatmár Megyei Könyvtár is csatlakozott az UNESCO kezdeményezéséhez, hogy megünnepelje az anyanyelv nemzetközi napját, így 2022. február 21-én zajlott a „Nyelvünk az ékszerünk” tevékenység, amelyen a Kölcsey Ferenc Főgimnázium V. A osztálya vett részt Fórizs Enikő osztályfőnök és Fehér Imola angoltanár irányításával. Mészáros Adél a mesetündér szerepébe bújva olvasott a gyerekeknek, míg Nagy-Kasza Renáta mesekvízeket készített erre az alkalomra, derül ki a könyvtár tájékoztatásából. A versenyen részt vevő két legjobb csapat tagjai diplomákat, könyvjelzőket, édességet és színes ceruzákat kaptak. Ez alkalommal ugyanakkor a gyerekeknek azt is bemutatták a könyvtár munkatársai, hogyan lehet beiratkozni a könyvtárba és megszerezni a könyvtárlátogató kártyát. A könyvtárosok arra kérték a gyerekeket, hogy látogassák meg többször a könyvtárat, és vegyék igénybe a könyvkölcsönzési lehetőséget.

Forrás: https://frissujsag.ro/az-anyanyelv-nemzetkozi-napja-szatmaron

 

 

--Fakultatív magyar órák a resicabányai Sándor Bácsi Könyvtárban

A resicabányai Művelődési Házban, a Sándor Bácsi könyvtár termében minden szombat délután Német Emese ny. óvónő fakultatív magyaróráján vehetnek részt azok, akiknek valamilyen oknál fogva nem volt lehetőségük magyar tannyelvű iskolába járni, illetve mindazok számára, akik szeretnének magyarul megtanulni. A tanfolyamot a Communitas Alapítvány támogatja.

Forrás: https://hetiujszo.ro/krasso-szoreny-megyei-hirek-63/

 

 

--Drágulni fognak a könyvek a papírhiány miatt

Meglepően erős évet zárt tavaly a magyar könyvpiac, többen mégis óvatos pesszimizmussal készültek 2022-re. Az elmúlt hónapok brutális papírár-emelkedése mellett egy sor más tényező is drágábbá és kiszámíthatatlanabbá tette a könyvkiadást, és ez előbb-utóbb szükségszerűen lecsapódik a bolti árakban is. Könyvpiaci szereplők beszéltek a papírhiány okairól, és arról is, mit és mikor tapasztalhatnak meg ebből a vásárlók.

A sajtóban már 2021 őszén megjelent a hír, hogy papírhiány van, és drasztikus áremelkedés jöhet. Egy nyomdaipari megszólaló már akkor szemléletes képpel jellemezte a helyzetet, hiszen arról beszélt: a papír előállításához szükséges cellulóz áremelkedési görbéje nem egyszerűen meredek, de szinte függőleges ívet írt le a megelőző hónapokban. Az is világos volt, hogy ez a folyamat idővel az egész ágazaton végigsöpör, hiszen a gyártó a nyomdákra, a nyomdák pedig a kiadókra és a kereskedőkre hárítják a drágulást, amit előbb-utóbb a lánc végén található vásárlók is megéreznek majd – még ha nem is olyan drasztikus mértékben, mint az iparági szereplők.

A forgalmas karácsonyi szezonra épp ráforduló könyvpiac szereplői ekkor egy ideje már tisztában voltak a helyzettel, hiszen a saját bőrükön tapasztalták az áremelkedést, illetve azt, hogy bizonyos – addig raktáron lévő – alapanyagokat képtelenség időben beszerezni. Látványos fennakadást mindez egyelőre nem okozott a könyvpiacon, a boltokban nem láthattunk üresen álló könyvespolcokat. A kiadók igyekeztek adaptálódni az elmúlt fél évben kialakult bizonytalan helyzethez, ami jóval nagyobb rugalmasságot és előrelátást követelt a részükről.

Forrás: https://24.hu/kultura/2022/01/25/papirhiany-papirar-emelkedes-konyvpiac-2021m-2022-inflacio-dragulas/

 

 

--E-könyvek, podcastek – a történet a fontos

Az olvasás fontos szerepet látszik betölteni a társadalomban és a személyes fejlődésben – fejtette ki a Krónikának Szabó Eszter, a marosvásárhelyi Okulusz irodalmi podcast vezetője, aki arról is beszélt, mi az előnyük, melyek a jellemzői az elektronikus olvasóeszközöknek. Idén januártól életbe lépett Romániában az a törvény, amely az elektronikus könyvek áfájának 5 százalékra csökkentéséről szól. A jogszabály kapcsán – amely az olvasás népszerűsítése érdekében született – az e-könyvek népszerűségét, előnyeit jártuk körül a marosvásárhelyi Szabó Eszterrel, aki hatodik éve foglalkozik olvasásnépszerűsítéssel. A felnőtt olvasóklub, illetve az óvodásoknak és iskolásoknak tartott irodalmi foglalkozások mellett tavaly októberben elindította az Okulusz elnevezésű podcastet, amelyben változatos irodalmi témákat boncolgat meghívottjaival. Az egyre népszerűbb podcast műfaj a digitális hangállományoknak a világhálón való sorozatos közzétételét jelenti.

Az Okulusz irodalmi podcast vezetője úgy véli, az olvasást ott kell népszerűsíteni, ahol még nem hódított teret. Véleménye szerint a kulcs a történetek erejében rejlik, amelyekkel a könyvekben találkozhatunk, ezek pedig összekötik az embereket. A különböző olvasatok segíthetnek kitágítani a világról alkotott képünket, rávilágítva, hogy az nem csak a mi szemünkön keresztül létezik. Felnőtteknek és gyerekeknek szóló foglalkozásai rendszerint adott téma köré épülnek, amely kapcsán egy-egy könyvet is bemutat, kedvcsinálónak az olvasáshoz. Bár hisz a személyes részvételű rendezvények erejében, a járványidőszakban rákényszerült a podcast-formátumra, amelyet elmondása szerint egyáltalán nem bánt meg. Ez nem pótolja a személyes találkozás nyújtotta élményt, de lehetőséget nyújt az információ megtöbbszöröződésére, ezáltal pedig a munka minőségének jelentős fejlődésébe, amely hosszas felkészülést igényel ahhoz, hogy egy tartalmas és színvonalas podcast létrejöjjön. „Ugyanakkor egyre többen érdeklődnek a podcast iránt, így azok is részesei lehetnek az ilyen alkalmaknak, akik nem tudnának eljönni” – mutatott rá Szabó Eszter.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/sokan-siratjak-de-az-olvasas-nem-megy-ki-divatbol-az-elektronikus-es-a-nyomtatott-konyv-eseteben-is-a-tortenet-a-fontos

 

 

Szerkesztők:

 

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

 

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.