ReMeK-e-hírlevél
XVII. évf., 2022/2. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
AKTUÁLIS
--Irodalmi kerek évfordulók 2022-ben
--XIV. Nemzetközi Felolvasómaraton: Nemes Nagy Ágnes – 2022
PÁLYÁZAT
--Helyőrség: Ismét kortárs hangon!
--Meghirdette esszépályázatát középiskolásoknak a BBTE Magyar Filozófiai Intézete
--Közzétették az Örkény-ösztöndíj pályázati felhívását
--XIII. „Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-- Dobpergés: még lézerhárfával is zenélhetsz a könyvtárban
--A Magyar Kultúra Hete a Teleki Tékában
--Jobbá, igazabbá tenni mindannyiunk színpadát: lendületet várnak az új évtől a kultúra területén tevékenykedők
--Évfordulókra épült rendezvény a Márton Áron Főgimnáziumban
--Kiemelt nemzeti érték lett a Székely himnusz!
--Járható utakon az aradi magyarság
--Magyari Sára: Sügérségtől incelekig – női szemmel
--Egy héten át volt megtekinthető Nagykárolyban a Covid-Biblia
--Cézárok, bohócok, emberek – könyvbemutató a színházban
--Digitalizált magazinok a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
--Együtt ünnepelték Bukarestben a magyar és a román kultúra napját
--Marosvásárhelyen indult a Tamási Áron-emlékév
--Könyvbemutató Esztelneken - Főhajtás a Csángótelep egykori lakói előtt
--Eszponkák hangoskönyvben
--Önvizsgáló könyv Gazda Józseftől
--Sepsiszentgyörgyön indult az irodalmi karaván
--Létezik székely kultúra?
--Bővülő kovásznai iskolakönyvtár
ÉVFORDULÓ
--„Mindig tanított bennünket, olvasókat” – száz éve született Nemes Nagy Ágnes
--„Alaine újra és újra megnyitotta az ajtókat” – Száz esztendeje született Polcz Alaine
DÍJAK
--Lövétei Lázár László, Markó Béla és Tamás Gáspár Miklós is az idei Baumgarten-emlékdíjasok között
--Bartók Imre kapta az idei Mészöly Miklós-díjat
--Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
--A Berlini Művészeti Akadémia tagjává választotta Dragomán Györgyöt
AJÁNLÓ
--A világ közepén – 2021-es top 10 világirodalom
--Ének a vég előtt – 2021-es top 10 magyar irodalom
--Mosoly a járvány idején – Lakatos Mihály tárcái elgondolkodtató, reményt adó írások
--Megújult a Helikon
--20 tipp, hogy többet olvassunk – Dragomán György tanácsai
--2021 KULTkölteményei (TOP 10)
--Megjelent a csernátoni Haszmann Pál Múzeum történetéről szóló könyv
--Több, mint helytörténet - Balykó Elek, a háromszéki vándorhuszár
--Kőszirt – jégzajlásban
--Háromszéki Nők Évkönyve - Rendhagyó kiadvány a nőszervezettől
--Hiedelmek Kölcseytől Aranyig
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Majtényi Ágnes szerkesztő
--Meghalt Ágoston Vilmos esszéíró, irodalomkritikus
--Elhunyt Albert Ernő néprajzkutató, tanár
--Meghalt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész
--Elhunyt Rónaszegi Miklós író
INTERJÚ
--„Arra jöttem rá, hogy otthon itt vagyok” – beszélgetés Borcsa Imola íróval
--Tisztában vagyok azzal, hogy kegyelmi állapotban élem az életem – interjú Józsa Márta íróval, szerkesztővel
DIGITÁLIS TARTALMAK
--MTA 30 – összegzés készült az elmúlt 30 év tudományos eredményeiről
KITEKINTŐ
--„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján
--Petőfi eredeti verseit, leveleit tette elérhetővé online a Petőfi Irodalmi Múzeum
MOZAIK
--Mutatjuk az elmúlt 125 év legjobb könyveit!
--Egy müncheni könyvkereskedésben találtak rá az értékes műre
--A képzelet vagy a tapasztalat ihlette Marco Polo távol-keleti útleírásait?
--Egy szó, mint száz ‒ Bittarisznya, bitbatár, pendrájv
--A PIM vette meg a Tandori-hagyatékot
--A pesti nyomor elszakította Mikszáth Kálmánt feleségétől, akit irodalmi sikereivel hódított vissza
--Aki büszke arra, hogy könyvmoly
--Papíralapú könyv vagy e-book: különös összefüggésre világítottak rá a kutatások
AKTUÁLIS
--Irodalmi kerek évfordulók 2022-ben
Több kerek irodalmi évforduló van 2022-ben, erdélyi írók, költők születési vagy elhalálozási dátuma kapcsán. Köztük van Székely János, Bálint Tibor, Kántor Lajos, Hervay Gizella is. Az összmagyar irodalom nagyjai közül Nemes Nagy Ágnesre és Gárdonyi Gézára is emlékezünk.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/irodalmi-kerek-evfordulok-2022-ben
--XIV. Nemzetközi Felolvasómaraton: Nemes Nagy Ágnes – 2022
2022-ben immár tizennegyedik alkalommal szervezik meg a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár a Nemzetközi felolvasómaratont, amelynek tavaly tizenkét országból mintegy 21 500 résztvevője volt. Az intézmény 2014 óta fő szervezője a határokon átívelő felolvasásnak, Hargita Megye Tanácsának támogatásával: „Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, József Attila, Pilinszky János művei után, 2022. február 15-én Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) alkotásait szólaltatjuk meg, születésének 100. évfordulója alkalmából. A határokon átívelő felolvasás célja továbbra is ráirányítani a figyelmet, érdeklődést irodalmunk egy-egy kiemelkedő személyiségére, életművére, azokra az emberi, erkölcsi, művészi értékekre, melyek ma is aktuálisak, felfedezni benne mindazt, amit magunkénak érzünk, mert klasszikusokat olvasni fontos, jó, együtt olvasni még jobb.”
A felolvasás központi helyszíne idén is a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme (a részvételhez előzetes egyeztetés szükséges a 0753 073 489-es telefonszámon). Ugyanakkor a világ bármely pontjáról, bárki csatlakozhat a felolvasáshoz, és a felolvasás nyelve nemcsak magyar lehet, Nemes Nagy Ágnes műveit fordításban is megszólaltathatják a felolvasók. A korábbi évekhez hasonlóan a felolvasás helyszíne idén is szabadon választható (ahol engedélyezett) – iskolák osztálya, díszterme, tornaterme, könyvtár, kávézó, kulturális intézmény, otthon, online tér, stb. –, a lehetőségekhez, körülményekhez mérten. A felolvasók számára a könyvjelzőket elektronikus formában küldik el a szervezők, a fertőződés elkerülése érdekében.
A jelentkezés online módon történik, 2022. február 11-ig. A jelentkezési űrlap elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján, jobboldalt, a Nemes Nagy Ágnes felolvasómaraton – 2022 szövegre/címre kattintva. Az esemény Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/events/313477547368063) is lehet regisztrálni, az esemény leírásában található linken. Kapcsolattartó: Török Edit, 0753073489.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1022/xiv.-nemzetkozi-felolvasomaraton--nemes-
PÁLYÁZAT
--Helyőrség: Ismét kortárs hangon!
Kortárs hangon írni, beszélni annyit jelent: üzenetet küldeni, mit látok, érzékelek az engem körülvevő világból.
Mi élteti immár 18. éve a Kortárs hangon nemzetközi irodalmi pályázatot, hogy az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a Miskolci Egyetemmel közösen ezt a lehetőséget kínálja Észak-Magyarország, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély magyar egyetemistáinak? A mindannyiunkban létező közlési vágy lenne a mozgató erő? A pályázatot működtetők szándéka szerint ennél több. Az egyetemisták részéről a megmérettetés szándéka lehet a mozgató erő. Az pedig mindkét oldalon éltető szándék, hogy leendő értelmiségünk irodalmi nyelven is tudjon fogalmazni világunkról. Talán abban rejlik a pályázat ereje, hogy nem csak szakos irodalmárok versenyét hirdeti, hiszen az elmúlt év egyik nyertese egy erdélyi orvostanhallgató volt, de szép számmal jelentkeznek jogászok, mérnökök, művészeti egyetemisták is. A megmérettetés nem csak szándékként működik, hiszen a szakmai zsűri értékelése után a pályázók kisebbik felének írásai bekerülnek a költészetnapi válogatott kötetbe. A tehetséggondozás évi két alkalommal zajlik a Kortárs Hangon kreatív írásművészeti műhelyben is. A pályázat rangját biztosítja az a tény is, hogy a meghívott régiókból tíz rangos irodalmi-művészeti lap ad lapdíjat – közlési lehetőséget – az általa legjobbnak ítélt pályázóknak. Értékmérő az is, hogy az egykori pályázók közül már heten megélték első kötetük megjelenését és többen dolgoznak jelentős lapoknál.
A pályázatról részletes információ az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem honlapján található. A 2021-es költészetnapi válogatott kötet elérhető: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/6899/
2022. február 6-ig várják a tehetséges hallgatókat pályaműveikkel.
Forrás: https://helyorseg.ma/rovat/hirek/helyorseg-ismet-kortars-hangon
--Meghirdette esszépályázatát középiskolásoknak a BBTE Magyar Filozófiai Intézete
2022-ben is várja a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete a IX-XII. osztályosok jelentkezését a középiskolás diákok számára kiírt filozófiai esszépályázatra. A 3-8 oldal terjedelmű pályaműveket e-mailen, aláírás nélkül, az esszepalyazat.kmfi@gmail.com címre kell beküldeni 2022. április 23-ig.
I. díj: 500 lej, II. díj: 300 lej, III. díj: 200 lej. A legalább 70 pontot elért pályamunkák szerzői a szakválasztást indokló levél benyújtása nélkül felvételizhetnek a BBTE Filozófia szakának meghirdetett helyeire. Az eredményhirdetésre Kolozsváron, a BBTE Filozófia Tanszékén (vagy online) kerül sor a 2022. május 7-én megszervezésre kerülő Filozófus nyílt nap alkalmából. A pályázókat e-mailben értesítik a pályázat eredményéről. További információk a pályázatról a http://filozofia.hiphi.ubbcluj.ro/esszepalyazat honlapon érhetők el.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11976&meghirdette_esszepalyazatat
--Közzétették az Örkény-ösztöndíj pályázati felhívását
Közzétette az idei Örkény István Drámaírói Ösztöndíj pályázati felhívását és a pályázáshoz szükséges dokumentumokat a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A fiatal drámaírók részére meghirdetett pályázat beadási határideje 2022. február 14.
Az ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét, valamint lehetőséget adjon azon fiatal pályakezdő drámaírók részére, akik eddigi irodalmi vagy színházi munkájukkal igazolják vonzódásukat a műfajhoz. A pályázatra 1982. január 1-jét követően született drámaírók jelentkezhetnek, akik a megpályázott ösztöndíj folyósításának időtartama alatt nem részesülnek központi költségvetési forrásból finanszírozott ösztöndíjban vagy államilag finanszírozott alkotói támogatásban.
Forrás és részletek itt: https://kultura.hu/kozzetettek-az-orkeny-osztondij-palyazati-felhivasat/
--XIII. „Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke idén tizenharmadik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára, négy kategóriában:
A jelentkezőknek a fenti linkekre feltöltött szövegeket kell románra és/vagy angolra, illetve magyarra fordítania – a választott kategória függvényében. Egy versenyző több kategóriában is jelentkezhet, a döntőn azonban csak egy kategóriában vehet részt. Ha több kategóriában is továbbjut egy jelentkező, akkor jeleznie kell a szervezőknek, hogy melyik kategóriában szeretne megméretkezni a döntőn.
A fordítások beküldési határideje: 2022. február 18. Eredményhirdetés a kar honlapján: 2022. március 4. Döntő: 2022. március 19.
Forrás: https://csik.sapientia.ro/hu/hirek/xiii-guzsba-kotve-tancolni-forditoi-verseny-
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Leg-ek összegzése
Összeállította a tavalyi évből a legolvasottabb könyvek és szerzők listáját a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. A leggyakrabban kölcsönzött könyvek a szórakoztató irodalom körébe tartoznak. A szerzők toplistáját az ifjúsági irodalom képviselői vezetik.
Olvasnak és kölcsönöznek könyveket a háromszékiek – ezt mutatja a könyvtár összegzése, amiből kiderül, milyen könyveket választottak többségében tavaly az olvasók. A legolvasottabb könyvek listájának élén Elena Ferrante Nápolyi regények című négykötetes regényfolyama áll, amely két barátnő életét követi nyomon a háború utáni évektől napjainkig. A zoológus foglalkozású Delia Owens híres regénye (Ahol a folyami rákok énekelnek) a második a listán, ezt követi a francia Guillaume Musso Egy párizsi apartman című krimije. A szerző Most! című regényét is többen kölcsönözték. Ezeket a könyveket 50 és 100 közötti alkalommal kérték ki az olvasók.
Ugyanakkor, az elmúlt évben is népszerűek voltak Fábián Janka múltban játszódó regényei. A tavaly A könyvárus lányt, a 2021-es megjelenésű Cholera-naplót, Az utolsó boszorkányt és a Julie Könyvkuckóját kölcsönözték leggyakrabban az olvasók. A romantikus irodalom kedvelői tavaly Lucinda Riley regényeit kedvelték leginkább. A Holdnővér, Gyöngynővér, Viharnővér, Napnővér című regények a plejádoknak nevezett hét nővér mitológiai történetét dolgozzák fel. De Riley két másik, különálló regénye is szerepel a toplistán: a Pillangószoba és A szerelmes levél. Népszerűek voltak 2021-ben még Borsa Brown, Anne Jacobs, Leiner Laura, Bauer Barbara, Julie Caplin, Jojo Moyes, Kate Furnivall könyvei is.
A Netflix Bridgerton című sorozata Julia Quinn regényei alapján készült, népszerűsége a regények olvasottságát is növelte. A kölcsönzési toplistára a szerzőnek A vikomt, aki engem szeretett című regénye került fel.
A különleges női sorsokat, traumákat feldolgozó regények tavaly is népszerűek voltak az olvasók körében: Péterfy-Novák Éva, Edith Eva Eger, Pap Éva, Sándor Anikó, F. Várkonyi Zsuzsa könyveit kedvelték leginkább. Továbbá, a pszichológiai témájú, önsegítő könyvek közül Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors és Máté Gábor A test lázadása című könyvei szerepelnek a listán.
A magyar kortárs szépirodalmat a listán, más szerzők mellett, Tompa Andrea Haza és Grecsó Krisztián Vera című könyvei képviselik hangsúlyosabban. Ugyanakkor életrajzi ihletettségű könyvek is szerepelnek a toplistán: Michelle Obama önéletrajzi írása, illetve Chanel regényes biográfiája.
Ami a szerzőket illeti, az első tízben többnyire az ifjúsági irodalom képviselői vannak a listán, az első helyen Bartos Erika áll, akinek könyveit 564 alkalommal kölcsönözték ki, második Berg Judit, akinek 498 alkalommal választották valamelyik könyvét, a harmadik pedig Jeff Kinney 387 kölcsönzéssel.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-bod-peter-konyvtar-
A tavalyi évre vissza-, az ideire kitekintő beszélgetés volt a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával a sepsiszentgyörgyi Friss FM rádióadón. A felvétel erről itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=DHmu-kpTmwU
Kendőzés és szépítés nélkül - Közönségtalálkozó Bogdan Coșa brassói íróval
A Bod Péter Megyei Könyvtár a Tein Teaházzal és brassói Transilvania Egyetem Bölcsészkarával közösen, a román kultúra napja alkalmából közönségtalálkozót szervezett Bogdan Coșa íróval, műfordítóval, költővel, a DoR című internetes folyóirat vezető szerkesztőjével.
Elsőként az est házigazdája, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte a vendégeket, valamint a 85 százalékos arányban magyar ajkú közönséget, és mutatta be a fiatal kora ellenére immár öt próza- és egy verseskötettel rendelkező szerzőt.
A meghívottal beszélgető Adrian Lăcătuș, Szonda Szabolcs által visszatérő vendégként és barátként üdvözölt brassói egyetemi tanár, irodalomkritikus nem rejtette véka alá az iránta táplált rokonszenvét, amelyet az irodalomhoz való hűségével érdemelt ki, hiszen az egyetem elvégzése után is megmaradt a választott pályán, és tollforgatóként keresi kenyerét.
A Cât de aproape sunt ploile reci című regényről szólva Lăcătuș rámutatott, hogy témaválasztásával a szerző meglepte olvasóközönségét. Városon született, és évek óta Brassóban élő létére ugyanis a környezetétől és életformájától idegen hagyományos falusi élet, illetve annak még napjainkban is fellelhető maradékának a felvillantására vállalkozott. Egy olyan világ ábrázolására, amely elérhető közelségben van ugyan a városlakókhoz, az idő múlásával számukra mégis egyre ismeretlenebbé válik – annak ellenére, hogy a román irodalomban hagyománya van a falu bemutatásának, igaz, némiképp a valóságtól elrugaszkodott és azt túlzottan eszményítő formában. Éppen ezért nagy szükség van a Bogdan Coșa-féle alkotókra, akik választott művészeti águk sajátos eszközeivel rögzítik, láttatják, megismertetik és megértetik a kívülállóval ezt a sajátos élet- és gondolkodásmódot.
Az író elárulta, hogy gyermekkorát egy általa meg nem nevezett faluban töltötte a nagyszüleinél, így betekinthetett a vidéki ember kemény, küzdelmes mindennapjaiba, amelyek eleve magukban hordozzák az elbukás, a tragédia csíráját is. Regényében ezt a sorsot próbálta kendőzés és szépítés nélkül, a maga döbbenetes mivoltában ábrázolni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/kendozes-es-szepites-
Képek az eseményről itt: https://www.facebook.com/media/set?vanity=KlarikPhotography&set=a.447407836810229
Jánó Mihály művészettörténeti előadása
A magyar kultúra napja alkalmából a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében került sor 2022. január 20-án Jánó Mihály művészettörténész Barabás Miklós és Gyárfás Jenő háromszéki festőművészek műhelytitkaiból című, vetített képes előadására.
A magyar kultúra napjához kötődő rendezvényt tekintélyes érdeklődés kísérte, az eseményen Filip Ignác (fuvola) és Filip Zsombor (klasszikus gitár) zenészek – apa és fia – rövid, ám sikeres koncertet adtak.
A házigazda intézmény Háromszéki TÉT-estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) című sorozatába illeszkedő rendezvényen az előadó a két székely festő életművében fellelhető, rejtett vagy kevésbé ismert jelképekről beszélt, többek között olyan résztémákat is megvilágítva, mint a következők: Barabás Miklós kapcsolatai a szülőföldjével; kard helyett ecsettel a szabadságharcban; „a nemzet festője” által Bukarestben készített alkotások sorsa; kinek az arcképét restaurálta Barabás Miklós?; Gyárfás Jenő Tetemrehívás című képének és Arany János azonos című balladájának európai szellemi hagyománya; a sepsiszentgyörgyi művész nemzetközi elismerése Brüsszelben, ott kiállított festményének keletkezése, annak későbbi sorsa.
A Gábor Áron-terem előterében látható volt a Liszt Intézet – Sepsiszentgyörgy által korábban elkészített, Barabás Miklós életpályáját és szakmai útját bemutató pannókiállítás (kurátor: Jánó Mihály).
Forrás: https://www.kmkt.ro/jano-mihaly-muveszettorteneti-eloadasa-a-konyvtarban
https://www.hirmondo.ro/kultura/barabas-miklos-es-muveszete/
https://www.3szek.ro/load/cikk/147344/barabas-miklos-es-gyarfas-jeno-
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Az úrihímzés helye a nemzeti értéktárban – Kisné Portik Irén új könyvének bemutatója
Az úrihímzés helye a nemzeti értéktárban címmel jelent meg Kisné Portik Irén néprajzkutató legújabb kötete a gyergyószentmiklósi Mark House kiadó gondozásában. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett Hargita megyei rendezvények sorában mutatták be a kötetet Csíkszeredában, 2022. január 25-én. A szerzővel Böjte Andrea-Mária beszélgetett a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az eseményt a Gránátalma Egyesület a könyvtárral karöltve szervezte, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
A Gyergyószentmiklóson élő Kisné Portik Irén néprajzkutató az úri hímzés és a népi varrottasok, az írott tojások és a székely népviselet motívumkincsének szakértője. Évtizedek óta fáradhatatlanul gyűjti, őrzi és továbbadja a páratlanul gazdag népi motívumkincset. A Gránátalma Egyesület vezetőjeként oktatja is az úrihímzés és a népi hímzések technikáját a Kárpát-medencében megőrzött eredeti minták alapján.
A rendezvényen elmondta, ebben a könyvében nem az öltéstípusokat írja le, hanem a hímzéseknek, a motívumoknak, az öltéstípusoknak a régiségét hangsúlyozza. Az úrihímzés csupán száz éve kapta mai nevét, egyedisége, magyaros jellege révén a magyar kultúrkincs olyan része, amely megérdemli, hogy a hungarikumok közé sorolják.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1026/az-urihimzes-helye-a-nemzeti-
Forrás: https://hargitanepe.ro/erdekes-tudnivalok/
Kiteljesedett a Székely Könyvtár sorozat – bemutatták a legújabb köteteket
A magyar kultúra napjának tiszteletére mutatták be Csíkszeredában 2022. január 21-én a százkötetes Székely Könyvtár, a Székelyföldhöz kötődő klasszikus és kortárs írók műveit tartalmazó sorozat legújabb, 96-100+ köteteit. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, Lövétei Lázár László, a Székely Könyvtár sorozat szerkesztője és Mirk Szidónia-Kata szerkesztő mutatták be a sorozatot záró hat kötetet. A bemutatón elhangzott: tíz éve megkezdett útnak értek a végére. A Székely Könyvtár könyvsorozatot Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal indította el, a Hargita Gyöngye Rt. támogatásával. A szerkesztők Benkő József Transsilvania specialis (A székelyek földje), Földi István Századelő az udvartereken, Gazda József A XX. század, ahogy megéltük, Király László Kék farkasok, Egyed Emese Válogatott versek, valamint Siklódy Ferenc Könyvjegyek II. című kötetét mutatták be. Zsidó Ferenc főszerkesztő összegezte a könyvsorozat legfőbb üzenetét is: ‘A legjobban úgy tudjuk megőrizni az identitásunkat, ha a székelységről olvasunk könyveket. De még ennél is fontosabb, hogy örömmel tegyük mindezt.‘
Zsidó Ferenc véleménye szerint releváns keresztmetszet született a témában, és jelenleg nem készülnek folytatással. Lövétei Lázár László hozzátette: a jelenlegi társadalmi helyzetben fontosabbak lettek, mint valaha, a székely kultúrával kapcsolatos kiadványok.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/kiteljesedett-a-szekely-
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1025/a-magyar-kultura-napja-a-szekely-
-- Dobpergés: még lézerhárfával is zenélhetsz a könyvtárban
Idén is lesz Nyitott Könyvek Éjszakája, még több új könyv közül válogathatnak majd a könyvtárlátogatók, és a szakmai konferenciák mellett a könyvvásárt is újra megszervezik, az itt megvásárolt köteteket pedig kedvenc írójukkal dedikáltathatják majd az olvasók.
A zene sem maradhat el: a zene tematikájú évhez csatlakozva a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár egész évi programját úgy alakítják majd, hogy azok mindegyikében nagy hangsúlyt kapjon a zene – sorolta, hogy mi várható az új évben, Szőcs Endre, az intézmény vezetője.
Tavasszal „különleges hangszerekkel kapcsolatos interaktív kiállítás” nyílik a könyvtár audiovizuális termében, avat be az igazgató, hozzátéve: nemcsak megtekinteni lehet majd a különleges, modern hangszereket, hanem ki is lehet próbálni. Céljuk ugyanis az, hogy közelebb hozzák a zenét azok számára is, akiknek a klasszikus hangszerek eddig nem jelentettek örömet.
Ezért olyan hangszereket vásárolt a könyvtár a Közösségi Alapítvány által meghirdetett Heuréka program támogatásával, melyek merőben eltérnek a szokványostól: mozgásérzékeny, egyedi hangszerek, könnyen megszólaltathatók és nem utolsó sorban látványosak is – magyarázza a könyvtárigazgató.
– A lézerhárfa a mai napig különleges és hihetetlenül látványos hangszer, már ’77 ben használták, és Jean-Michel Jarre francia zeneszerző tette népszerűvé – mutatja az igazgató. – Ez a hangszer lézersugarakat bocsát ki, amelyeket ha megszakítunk, az eszköz érzékeli, és hangokat ad ki. Persze, különbözik a klasszikus hárfától, hiszen ez számítógép-vezérelt, tehát be lehet állítani, hogy milyen hangot adjon ki, így például kutyaugatást is tud. (…)
A lézerhárfa mellett még további kilenc különleges hangszert lehet majd kipróbálni a könyvtárban, többek közt a világ egyik legelső elektronikus hangszerét, a teremint, amit pusztán gesztusokkal lehet megszólaltatni, anélkül, hogy magát a hangszert megérintenénk.
(…)
Jelenleg is van egy újdonság az intézményben: egészen február 28-áig ingyen hozzáférést kaptak Kína legnagyobb elektronikus adatbázisához, ahonnan kínai és angol nyelvű tudományos munkákat lehet elérni.
2021-ben ötvenezer lejt költöttek új könyvek vásárlására, vitték is, mint a cukrot az új szerzeményeket a könyvtár látogatói, akik az év során kedvenc írójukkal is találkozhattak, de volt könyvturi, könyvvásár és -bemutató, a Nyitott Könyvek Éjszakáját is sikerült megszervezni – a könyv tematikájú év előnyös volt a városi könyvtár számára, foglalja össze az igazgató. Az intézmény nagyobb figyelmet kapott mind az önkormányzat, mind a városlakók részéről, az író-olvasó találkozók, szakmai konferenciák megszervezése mellett infrastrukturálisan is sikerült előrelépni: az olvasóterem elavult gépparkját lecserélték, új számítástechnikai eszközöket használhatnak a könyvtárlátogatók.
A koronavírus-járvány kitörése óta viszont jelentősen csökkent a könyvtárba beiratkozók száma, hiszen míg 2019-ben több mint 1600-an igényeltek olvasókártyát, 2020-ban már csak kevéssel több mint négyszázan. A tavaly növekedés látszott, majdnem nyolcszázra emelkedett az újonnan beiratkozottak száma, ami a könyv tematikájú évnek is betudható, mondja az intézményvezető, hozzátéve, a könyvkölcsönzés szempontjából viszont nincsenek lényeges különbségek: tavaly 40 százalékkal több új könyvet tudtak vásárolni, mint előző évben, és „vitték is, mint a cukrot az olvasók”, akik körében, úgy látszik, a decemberben szervezett „könyvturi” is népszerű volt: összesen több mint 1500 könyv kelt el, darabjuk potom egy lejért.
„Mi örvendünk annak, hogy ezek a könyvek jó helyen vannak, vigyáz rá, olvassa, forgatja őket valaki, ha kell, kölcsön adja másnak is” – mondja az intézmény vezetője, aki arra biztat mindenkit, hogy hozza be a nem használt, könyvespolcon porosodó könyvét, hiszen a könyvtár szívesen fogadja: minden gyűjteményben van legalább egy olyan könyv, ami helytörténeti szempontból kincset ér, vagy nincs, ahogy beszerezni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://uh.ro/dobperges-meg-lezerharfaval-is-zenelhetsz-a-konyvtarban/
--A Magyar Kultúra Hete a Teleki Tékában
A Magyar Kultúra Hete alkalmából megtekinthetővé tették a Teleki Téka egyedülálló Janus Pannonius- gyűjteményét. Bolognai, velencei, bázeli első kiadások, Holbein által metszett címlap, Teleki Sámuelnek a Bécsi Császári Könyvtár főkönyvtárosához címzett levele, a Teleki Sámuel által előkészített első kritikai kiadás (1784) láthatóak a könyvtár nagytermében.
De mi a kapcsolat a könyvtáralapító Teleki Sámuel és Janus Pannonius között? Könyvtörténeti kuriózumnak számít, hogy a Teleki Téka alapítója több mint húsz éven keresztül dolgozott szenvedélyesen Janus Pannonius műveinek kritikai kiadásán. A gróf nyugat-európai tanulmányútja során, 1763-ban figyelt fel a bécsi császári könyvtárban egy, Mátyás könyvtárából származó Janus-kéziratra, innen indult a több mint 20 évig tartó kutatómunka. Többezer oldalnyi kéziratos jegyzet és levél tanúskodik a kiadást előkészítő munka méreteiről, a Janus Pannonius-művek több, 16. és 17. századi kiadásának beszerzése dokumentálja annak komolyságát. Az eredmény az Utrechtben, 1784-ben kiadott kritikai kiadás lett, amelyet máig jegyez a Janus-kutatás.
Forrás: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=5034523896559125&id=741405552537669
--Jobbá, igazabbá tenni mindannyiunk színpadát: lendületet várnak az új évtől a kultúra területén tevékenykedők
Megkeresték a kultúra területén tevékenykedőket: miként összegzik a 2021-es évet, és miben reménykednek az új, idei esztendőt illetően. Költő, színész, kulturálisközpont-vezető, egyetemi tanár, folyóirat-szerkesztő, színházi rendező, kulturális menedzser válaszolt a Krónikának. Legtöbben azt fogalmazták meg, hogy frissességet, lendületet várnak az új esztendőtől, valamint a pandémia okozta nehézségek enyhülését, megszűnését.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/jobba-igazabba-tenni-mindannyiunk-szinpadjat-lenduletet-varnak-az-uj-evtol-a-kultura-teruleten-tevekenykedok
--Évfordulókra épült rendezvény a Márton Áron Főgimnáziumban
A Magyar Kultúra Napját a csíkszeredai középiskola könyvtárában az irodalmi évfordulókra épült rendezvénnyel tette színesebbé a könyvtáros. A 2022-es esztendő magyar nyelv és irodalomhoz kötődő évfordulóinak illusztris személyiségeit vonultatta fel a könyvtár előtti információs asztalon. Az írókat, költőket, nyelvészeket úgy mutatta be, hogy legyen egy időrendi sorrend is közöttük, valamint a magyar nyelvterület régióira is tagolta.
A népszerűsítés által felhívta a diákok figyelmét eme nagyszerű emberek életére és munkásságára. Voltak diákok és tanárok, akik kölcsönöztek a felsoroltak köteteiből, de jó néhányan a világhálón is megtalálható dokumentumokat részesítették előnyben. Ha az adott mű nem volt megtalálható a könyvtárban, akkor a könyvtáros saját könyveiből pótolta a hiányt, vagy a Kájoni János Megyei Könyvtárat ajánlotta az olvasóknak.
A kiállítás tartozéka a kölcsönző részen található könyvkínálat volt, ahonnan az olvasóknak már rálátásuk nyílt a keresett évfordulós személyek munkáira.
Forrás: Borbé Levente, a Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa
--Kiemelt nemzeti érték lett a Székely himnusz!
A Székely himnusz mindennapjaink szerves része, gyakran nem is tudatosítjuk magunkban az értékét. Ezért is örvendünk annak, hogy a munkánk eredményeként bekerült a Magyar Értéktárba, hisz ezzel arra késztet bennünket, hogy egy percre megálljunk, és elmondjuk magunknak és másoknak is: gazdagok vagyunk mi, erdélyi magyarok, mert van egy magyar himnuszunk és egy székely himnuszunk. A kettő békésen megfér egymás mellett, mindkettő a szívünkhöz szól, az egymásba fonódó identitásainkat írja le.
Forrás: https://rmdsz.ro/aktualis/hirek/Kiemelt-nemzeti-ertek-lett-a-Szekely-himnusz
--Járható utakon az aradi magyarság
2022. január 7-én az aradi Jelen Házban mutatták be a Szabadság-szobor Egyesület kiadó legújabb kötetét, amelynek címe Járható utakon. A kötet, amint azt az alcíme is jelzi (Fejezetek az aradi magyarság életéből – 1990–2020), az aradi magyarság történetét mutatja be 1989 decemberétől napjainkig.
A kötetet Jámbor Gyula méltatta, de Király András szerkesztőnek és a szerzőknek is (összesen 24 szerző írásait tartalmazza a 414 oldal) fontos szerep jutott a bemutatón.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/jarhato_utakon_az_aradi_magyarsag.php
--Magyari Sára: Sügérségtől incelekig – női szemmel
Magyari Sára új kötete a nagyváradi Holnap Könyvek gondozásában jelent meg. Bemutatására 2022. január 31-én került sor Aradon, a Jelen Házban. A mű, amely a szerző előző, Takázás című kötete folytatásának is tekinthető, hármas tagolású, az első részben a Partiumi Keresztény Egyetem Temesváron élő docense elsősorban nyelvészeti témákról ír, a másodikban társadalmi jelenségekről, míg a harmadik fejezet írásainak fő közös jellemvonása a személyesség.
A kötet darabjaiban a nőt ismerjük meg, értékrendjét, világlátását, határozott erkölcsi felfogását. Mindent az ő szemüvegén keresztül látunk és értékelünk, az ő vitalitása, hevülete és igazságérzete visz el bennünket erkölcsi ítéleteinek elfogadásáig. Ezek a szövegek olykor humorosak, olykor indulatosak vagy éppen szívszorítóak.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/meghivo_konyvbemutatora_10.php
--Egy héten át volt megtekinthető Nagykárolyban a Covid-Biblia
Megható és történelmi pillanatnak lehettek tanúi mindazok, akik részt vettek a Covid-Biblia bemutatásán Nagykárolyban. A 14 kötetben megjelent, kézzel másolt Szentírás bekötése idén január második felére készült el. Károli Gáspár szülővárosa, Nagykároly az első település, ahova elhozták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti tagjai által másolt Bibliát. Innen indul vándorútjára, hogy minél több gyülekezetbe megérkezhessen.
Forrás és a teljes cikk itt: https://frissujsag.ro/egy-heten-at-lesz-megtekintheto-nagykarolyban-a-covid-biblia
--Cézárok, bohócok, emberek – könyvbemutató a színházban
A Dobos Imre színművészről szóló életinterjú-kötetet mutatták be 2022. január 18-án a nagyváradi Szigligeti Színház páholyelőcsarnokában: a Cézárok, bohócok, emberek című kiadványt a szerző, Molnár Judit, továbbá az Ábel Kiadó Prospero-sorozatának szerkesztője, Demény Péter, illetve, természetesen, az interjúalany, Dobos Imre mutatták be.
Forrás: https://www.varad.ro/cezarok-bohocok-emberek-konyvbemutato-szinhazban
--Digitalizált magazinok a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igyekszik lépést tartani az igényekkel. A legfrissebb szolgáltatásuk a tableten lapozható magazinok tárháza. Olvasótermükben a papíralapú folyóiratokon és magazinokon kívül nagyjából 100 magazin van meg digitális formában: fotózás, történelem, egészséges életmód, bulvár, ismeretterjesztő, autós, humoros és egyéb témákban.
Az érdeklődőknek tabletet biztosítanak, amelyen lapozgatva kellemes környezetben olvashatják, böngészhetik a legfrissebb lapszámokat.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/4700676719969867
--Együtt ünnepelték Bukarestben a magyar és a román kultúra napját
Idén közös rendezvénnyel ünnepelte a Liszt Intézet bukaresti központja és a Román Kulturális Intézet a magyar és a román kultúra napját, amelyeket egy hét eltéréssel tartanak minden évben.
A Liszt Intézet bukaresti központjának közlése szerint négy kortárs román irodalmi alkotást mutattak be, amelyek magyar nyelven a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában jelentek meg az elmúlt két évben. „Kultúránk meghatározza az identitásunkat, a törekvéseinket, az egymással és a környezetünkkel való viszonyunkat, ezért a kortárs irodalomnak és a műfordításnak rendkívül fontos szerep jut. A műfordítások hidat építenek a román és a magyar kultúra között, ennek már szinte évszázados hagyománya van, amelyet a Lector Kiadó támogatását élvező fiatal műfordítónemzedék ma is továbbvisz. A kiadó gondozásában eddig 10 kortárs román irodalmi alkotás magyar fordítása jelent meg” – olvasható a Liszt Intézet közleményében.
2022. január 18-án a Román Kulturális Intézet bukaresti székhelyén mutatták be Bogdan Suceava Éjszaka valaki meghalt érted (Noaptea când cineva a murit pentru tine) című könyvét Vallasek Júlia fordításában, valamint Elena Vlădăreanu Európa - Tíz gyászének (Europa - Zece cîntece funerare) című kötetét Király Zoltán fordításában. A kötetekről Vallasek Júlia és Márton Evelin, illetve Elena Vlădăreanu és Király Zoltán beszélgettek. Január 19-én a bukaresti Liszt Intézetben mutatták be a Gheorghe Crăciun, Ioan Groșan és Mircea Nedelciu rövidprózáit tartalmazó, Román triptichon (Triptic românesc) című kötetet Lövétei Lázár László fordításában, valamint Alexandru Mușina Macska-e a cica? című verseskötetét Szonda Szabolcs tolmácsolásában. A rendezvényen Ion Bogdan Lefter, Lövétei Lázár László és Răzvan-Mihai Voncu, illetve Szonda Szabolcs és Márton Evelin beszélgetett a könyvekről.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/egyutt-unneplik-bukarestben-a-magyar-es-a-roman-kultura-napjat
--Marosvásárhelyen indult a Tamási Áron-emlékév
Tamási Áron-emlékévet indított a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. A 125 éve született székely-magyar író életműve köré szerveződő események 2022. január 22-én Marosvásárhelyen, a magyar kultúra napja alkalmából indultak.
Az emlékév alkalmából díszkiadásban jelenik meg Tamási Áron leghíresebb műve, az Ábel-trilógia egy erdélyi grafikus illusztrációival. Születnek tanulmánykötetek, és folyóirat-emlékszámmal is tisztelegnek az író előtt. Szeptember 20-án, Tamási Áron születésnapján Farkaslakán rendeznek emlékünnepséget.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/marosvasarhelyen-indul-a-tamasi-aron-emlekev
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Marosvasarhelyen-indul-a-Tamasi-Aron-emlekev
--Könyvbemutató Esztelneken - Főhajtás a Csángótelep egykori lakói előtt
Népes közönség jelenlétében mutatták be 2022. január 24-én az újonnan megjelent, Csángótelep – Gyertyános című, Kinda István és Tamás Sándor által szerkesztett kötetet a háromszéki Esztelnek kultúrotthonában. A teltházas rendezvényt a magyar kultúra napja alkalmából szervezték, azon részt vett a kötet néhány szerzője, illetve fellépett Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, Vaszi Levente csángó népdalénekes és a helybéli Hamuvirág néptáncegyüttes.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147373/fohajtas-a-csangotelep-egykori-lakoi-
--Eszponkák hangoskönyvben
Baráti hangulatú író-olvasó találkozót szervezett a 2022. január 21-én a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház a helybeli Szimplában: a jelenlévőknek láthatólag nem kellett bemutatni sem a szerzőt, sem az írásait.
Máthé Kriszta műfajt teremtett az eszponkával, ami a Bákó megyei Frumószán – ahol férjével, Neagu Adriánnal 11 évig tanították a magyar nyelvet az ottani csángó gyermekeknek – a biztosítótű neve volt, most pedig (egy jóval szélesebb körben) már a rövid, hangulatos írásoké is. Az Apróka eszponkák című kötet ilyen, a kolozsvári Szabadságban közölt ,,szösszenetek” gyűjteménye, amely Péntek János nyelvészprofesszor ösztönzésére jelent meg évekkel ezelőtt. A csángók beszédére és mindennapjaira rávilágító kis tárcák iránt van érdeklődés, ám az igényes, fényképekkel is illusztrált kiadvány egyáltalán nem kapható, ezért Máthé Kriszta hangoskönyvet készített belőle: felolvasta és moldvai csángó népzenével is színesítette a rövid szövegeket. Ezt az ,,újrakiadást” mutatta be, azokkal az élményekkel és történetekkel is tarkítva, amelyek Frumószán estek meg vele – ahonnan azért jöttek vissza Háromszékre (ő maga sepsiszentgyörgyi születésű, most pedig Kézdiszárazpatakon él a családjával), mert kislányukat itthon akarták iskolába járatni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147345/eszponkak-
--Önvizsgáló könyv Gazda Józseftől
Zsúfolásig megtelt 2022. január 24-én a kovásznai városi művelődési ház Ignácz Rózsa-terme Gazda József legújabb könyvének bemutatóján. A Bethlen Gábor- és Magyar Örökség-díjas író, szerkesztő, magyartanár szerzővel Szabó Etelka beszélgetett, a könyv megszületésének körülményeiről, a benne megörökített eseményekről, történésekről kérdezte. A Miért is éltem? – a kor karmai között című kötet a Tortoma Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
A bemutatót a magyar kultúra napjára időzítették. A rendezvény során többször elhangzott: munkásságában – így írói tevékenységében is – a szerző mindig arra törekedett, hogy ne hagyja elveszni a múltat, amelyről eddig több mint 35 kötete jelent meg. Gazda József keserűen jegyezte meg: több könyvét – melyek ezen törekvés szellemében születtek – szó nélkül hagyta a sajtó, itthon, de Magyarországon is, ahol kiadták a köteteket. Kérdés, hogy megérte-e írni, próbálni nem hagyni elveszni a múltat – tette fel a költői kérdést.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147371/onvizsgalo-konyv-gazda-jozseftol-
--Sepsiszentgyörgyön indult az irodalmi karaván
Sepsiszentgyörgy volt az első megállója annak az irodalmi karavánnak, amely a magyar kultúra napjának apropóján, a Petőfi Irodalmi Ügynökség szervezésében, nagyszerű előadással örvendezteti meg Székelyföld irodalom- és színházkedvelő közönségét. Bogdán Zsolt kolozsvári színművész Bartis Attila novelláin alapuló egyéni előadása után közönségtalálkozót tartottak is, amelynek során Juhász Anna budapesti irodalmár faggatta az írót és a színészt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147423/amikor-ket-kivalo-muvesz-talalkozik-
--Létezik székely kultúra?
A baróti művelődési ház kistermében a magyar kultúra napját Egyed Emese egyetemi tanár, költő, Benkő Levente történész, főszerkesztő, Lövétei Lázár László költő, szerkesztő és Zsidó Ferenc író, főszerkesztő társaságában ünnepelték. Szóba került, kinek mit jelent a kultúra, létezik-e vagy sem erdélyi magyar irodalom, kell-e külön ünnepelni a székely irodalmat, majd bemutatták a Székely Könyvtár sorozat századik kötetét és a Művelődés és a Székelyföld kulturális folyóiratok legutolsó lapszámait.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147411/letezik-szekely-
https://www.hirmondo.ro/kultura/a-szekely-es-magyar-kulturarol/
--Bővülő kovásznai iskolakönyvtár
A külhoni magyarok számára írt ki pályázatot 2020-ban a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Oktatási alprogram – A Nemzeti Újrakezdés Program oktatási célú tevékenységeinek támogatására címmel, amelyet a kovásznai Kőrösi Sándor Líceum egyesülete kihasznált. Könyvtárukat fejlesztették elektronikai cikkekkel és programmal.
A Pro Csoma Sándor Egyesület A kovásznai iskolai könyvtár és dokumentációs központ korszerűsítése címmel nyújtotta be pályázatát a Bethlen Gábor Alaphoz, amelyet pozitívan bíráltak el, így 2021 őszén alá is írhatták a szerződést. Ennek értelmében az iskola 600 000 forint értékben kapott támogatást eszközök beszerzésére.
A támogatás a könyvtári állomány elektronikus katalogizálására szolgál, ezért az iskola beszerzett egy nagyteljesítményű asztali számítógépet, egy vonalkódnyomtatót, valamint kábeles és kábel nélküli vonalkódolvasókat. A program, amellyel a könyvtárat katalogizálhatják, a sepsiszentgyörgyi Márton Csaba informatikus/rendszergazda által fejlesztett EduBase, amelyet már több mint egy évtizede használnak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium könyvtárában is. Az iskolai dokumentációs központ korszerűsítése ugyancsak elmaradhatatlan, ezen pályázat segítségével sikerült egy kivetítőt is vásárolni a terembe, hiszen a régi a sok használattól meggyengült.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/korkepek/bovult-az-
ÉVFORDULÓ
--„Mindig tanított bennünket, olvasókat” – száz éve született Nemes Nagy Ágnes
Száz éve, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes költő, esszéíró, műfordító, pedagógus, a 20. századi magyar irodalom, szűkebben az Újhold folyóirat meghatározó alkotója. Tehetségére elsőként Szerb Antal író figyelt fel, akinek maga Nemes Nagy küldte el ismeretlenül verseit, és aki levélben válaszolt neki: „A versei jók, Maga tehetséges és egyáltalán nem érzek lelkiismeret-furdalást, ha arra bíztatom, hogy folytassa…Ha egyszer el akar beszélgetni velem, örülni fogok…Verseket is hozzon!” – állt a levélben. A 69 évet élt költő(nő) életműve, lírikusi hangja figyelemmel, erővel, indulattal, a kimondhatóval és a nehezen megmondhatóval való küzdelemmel volt tele.
A születésnap alkalmából arra kérték a kortárs alkotókat – akik az idei évforduló eseményeiben szerepelni fognak –, mondják el egy-egy mondatban, nekik mit jelent Nemes Nagy Ágnes.
Forrás és a válaszok itt: https://www.noklapja.hu/aktualis/2022/01/03/nemes-nagy-agnes-szaz-
--„Alaine újra és újra megnyitotta az ajtókat” – Száz esztendeje született Polcz Alaine
Idén lesz száz esztendeje, hogy Kolozsváron megszületett Polcz Alaine író, pszichológus, tanatológus. Élete átívelt a 20. századon, ő pedig sok jót és rosszat megtapasztalt abból, ami ezzel a századdal járt. Tudományos és írói öröksége, bölcs meglátásai máig hatnak, velünk vannak.
„A hospice nem arról szól, hogy véget ér az élet, hanem arról, hogy még tart.” Ez áll a Magyar Hospice Alapítvány honlapján. És ez az egyszerű mondat az, amely összefoglalja Polcz Alaine írói, pszichológusi és magánemberi ars poeticáját, amely a szenvedés közepette és a halál kapujában is az élet mérhetetlen gazdagságát hirdette, és amely az emberi méltóságot tartotta mindenkor szem előtt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kepmas.hu/hu/alaine-ujra-es-ujra-megnyitotta-az-ajtokat-szaz-esztendeje-szuletett-polcz-alaine
DÍJAK
--Lövétei Lázár László, Markó Béla és Tamás Gáspár Miklós is az idei Baumgarten-emlékdíjasok között
A Baumgarten-emlékdíjakat és emlékjutalmakat először 2020-ban osztották ki, idén pedig harmadik alkalommal ítélték oda az arra érdemesnek talált íróknak. Az elismerést megalapító Kukorelly Endre 2022. január 16-án a 24.hu-n, élő Facebook-videóban jelentette be a díjazottak és jutalmazottak listáját. Ez alapján 2022-ben Baumgarten-emlékdíjat kap Géczi János, Harkai Vass Éva, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Nemes Z. Márió, Ilma Rakusa, Szirák Péter és Tamás Gáspár Miklós, emellett Baumgarten-emlékjutalmat kap Nagy Csilla, Vajna Ádám és Vida Kamilla. Az átadást – a tavalyihoz hasonlóan – a pandémia miatt később tartják.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11988
https://kronikaonline.ro/kultura/erdelyi-alkotok-az-idei-baumgarten-emlekdijasok-kozott
--Bartók Imre kapta az idei Mészöly Miklós-díjat
Az elismerést az írónak 2021-ben, a Jelenkor kiadónál megjelent Lovak a folyóban című regényéért ítélték oda, az elismerést Ódor János Gábor, az elnökség tagja adta át a Művészetek Házában rendezett Mészöly Miklós-emléknapon.
Horváth-Márjánovics Diána irodalomtörténész laudációja szerint Bartók Imre regénye nyugtalanító, Mészöly szófordulata szerint inzultáló olvasmány, amely a sematizmust elutasító szerzői attitűdöt ismételten igazolja, rendkívüli mesterségbeli tudásról tanúskodik, az életmű korábbi köteteinek egyes problémáit pedig finoman hangolja újra.
A méltatásban az olvasható, hogy a mű meglepően letisztult történetalapja alatt húzódó mélyszerkezetében az írói-emberi egzisztenciát megrengető problémákat feszeget, újabb összefüggéseket mutat, befogadóját pedig egyre kevésbé hagyja nyugodni.
Az irodalomtörténész idézte a díj alapító okiratát, amely szerint az elismerést új utakat kereső, független szellemű írók kapják, akik társadalmi kérdésekben is bátran hallatják véleményüket.
Bartók Imre 1985-ben született Budapesten, az ELTE filozófia szakán végzett. Szépirodalmi munkái mellett irodalomtörténeti monográfiát is írt, Paul Celan – A sérült élet poétikája című munkája 2009-ben, Rilke – Ornamentika és halál című műve 2011-ben látott napvilágot. Első regénye Fém címmel jelent meg 2011-ben.
Forrás: https://kultura.hu/bartok-imre-kapta-az-idei-meszoly-miklos-dijat/
--Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
Irodalom kategóriában Balázs Imre József költő, irodalomkritikus, szerkesztő, irodalomtörténész, képzőművészet kategóriában Jánosi Andrea grafikus, illusztrátor, előadóművészet kategóriában Kató Emőke színművész kapja idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat – közölte az RMDSZ.
A közlemény idéz a díjazottak méltatásából is. A Balázs Imre Józsefet laudáló Keszeg Anna azt hangsúlyozta, hogy a szerző eddigi elismerései mögött tizenegy verseskötet áll, tizenegy kötetnyi értekező próza, öt kritikai-szerkesztői munkához kapcsolódó és hat olyan kötet, amely az irodalomtörténészi munkát jeleníti meg.
A Jánosi Andreát méltató Szuszámi Zsuzsa kiemelte: „művészi tevékenysége nemcsak könyvek illusztrálásában érhető tetten, hanem a Napsugár magazin rajzaiban, a reklámgrafika, a könyvborítótervezés és az oktatás terén is”. Alakjai, figurái sajátossá, állandóvá, felismerhető védjeggyé váltak.
A Kató Emőke kolozsvári színésznőt laudáló Visky András megállapította: „lehetetlen beskatulyázni, szétvetne minden dobozt, mert nem a felismerhetőség kényelmére vágyik, hanem a még nem tapasztaltra: hogyan lehetnék az, aki még sohasem?”
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147358/atadtak-az-erdelyi-magyar-kortars-
--A Berlini Művészeti Akadémia tagjává választotta Dragomán Györgyöt
Dragomán György íróval egyetemben 30 új taggal bővült a Berlini Művészeti Akadémia. A választásokra a novemberben megtartott 57. közgyűlésen került sor Berlinben, azóta valamennyi újonnan megválasztott művész elfogadta a tagságot.
A magyar író Esther Kinsky, Eva Menasse, Steffen Mensching és Katharina Schultens mellett az irodalmi szekció új tagja.
Az 1696 óta működő Berlini Művészeti Akadémia Európa egyik legrégebbi kulturális intézménye. Hat különböző szekciójában (képzőművészet, építőművészet, zene, irodalom, előadóművészet, film- és médiaművészet) több mint 400 nemzetközi tagot számlál. Korábban az irodalmi szekció tagjai voltak Esterházy Péter, Kertész Imre és Konrád György, a jelenlegi tagok között Nádas Péter mellett mostantól a marosvásárhelyi származású Dragomán György is szerepel.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/a-berlini-muveszeti-akademia-tagjava-valasztotta-dragoman-gyorgyot.html
AJÁNLÓ
--A világ közepén – 2021-es top 10 világirodalom
Nem múlhat vagy kezdődhet el az év leltárkészítés nélkül, így a Könyvterasz is számbavette, hogy melyek voltak a tavalyi év legfontosabb és legjobb könyvei. A történelem és a tudomány után talán itt, a világirodalom kategóriájában volt a legnehezebb a választás, hiszen akár két egyenértékű listát is ki lehetett volna állítani a gazdag kínálatból. Végül árnyalatok döntöttek arról, hogy a jók közül kik lettek a legjobbak.
Forrás és a lista itt: https://konyvterasz.hu/a-vilag-kozepen-2021-top-10-
--Ének a vég előtt – 2021-es top 10 magyar irodalom
Öt verseskötet, négy regény és egy kisregény került fel a listára, fontos és emlékezetes művek, amelyek elviselhetővé tették a háborút és szegénységet, érthetővé tették a múlandóság és a bálnák énekét, majd hidegen tálalták az apokalipszist.
Forrás és a lista itt: https://konyvterasz.hu/enek-a-veg-elott-2021-top-10-magyar-
--Mosoly a járvány idején – Lakatos Mihály tárcái elgondolkodtató, reményt adó írások
A székelyudvarhelyi születésű Lakatos Mihály hetedik kötete jelent meg nemrég, Mosoly járvány idején címmel (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021). Az eddigi könyvek repertoárja novelláktól verseken és meséken át színművekig terjed. A stiláris sokszínűség nagy gondolati játékkedvet feltételez, és ez a játékosság járja át a Mosoly járvány idején című új kötet írásait is. Pedig a fölvetett témák szülhetnének mélységes kétségbeesést is, hisz a legtöbb tárca valamiképpen korunk értékválságát járja körül. Találkozunk itt kozmopolita zombivá nevelt fiatalokkal, a kommunizmus egykori őrkutyáiból mára cuki cicamentőkké avanzsált rendőrökkel, a tönkrement házasságába beleőrült öngyilkossal vagy az isteni parancsolatok helyébe új törvényeket állító „papi” kaszttal, a jogászokkal.
Töményen hatásos, elgondolkodtató és reményt adó kötet ez. A recenzióban a könyv zárómondata gyönyörűen összegzi minden eszmefuttatás ívét: „Ha eljön a szabadság napja, egész generációkat kell majd megtanítanunk mosolyogni.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/01/melyseges-ketsegbeeses-helyett-
--Megújult a Helikon
Megújult laptervvel kezdi az idei évet a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat. A lapszámot Karácsonyi Zsolt Szerkesztett téridő című vezércikke nyitja. Verset közöl Boda Edit, Borsodi L. László, Fellinger Károly, Rusu Szidónia és Varga Borbála, prózát Magyary Ágnes, Tar Károly; Carmen Elisabeth Puchianu prózája Szenkovics Enikő fordításában olvasható. Tőzsér Árpád költővel, irodalomtörténésszel Nemes Attila közöl interjút. A Pavilon 420-ban Farkas Eszter versei olvashatók, rövidprózát Kelemen Borostyán közöl. Mina Decu verseit Száva Csanád fordításában közlik. A Stelláriumban Márton Evelin ír Dan Stanca Robbanás című regényéről, amely Koszta Gabriella fordításában jelent meg a Kalligram és a Bookart gondozásában.
A Kinematográfban Papp Attila Zsolt ír az Isten keze című olasz-amerikai filmről. A Theátrumban Dimény Patrícia színikritikája olvasható a kolozsvári Állami Magyar Színház Eugen Ionesco: Macbett című előadásáról. Kritikát Batiz-Kis-Bandi Réka és Patakfalvi Anita közöl Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötetéről. Fülszöveget Ádám Szilamér jegyez Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című kötetéről, továbbá Tankó Andrea ír Tomi Kontio A kutya, akit Macskának hívtak című kötetéről, amelyet Jankó Szép Yvette fordított magyar nyelvre. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Dabóczi Géza ír a Monochrome Stories címmel kiállított debreceni Antal-Lusztig gyűjteményről, amelynek anyaga a jelenlegi lapszámot illusztrálja.
A lapszám teljes tartalomjegyzéke itt érhető el: https://www.helikon.ro/wp-content/uploads/2022/01/Helikon-2022-01-00-tartalom.pdf
A januári második lapszám tartalomjegyzéke itt: https://www.helikon.ro/wp-content/uploads/2022/01/Helikon-2022-02-00.indd-tartalom.pdf
Forrás: https://www.facebook.com/kolozsvari.helikon/
--20 tipp, hogy többet olvassunk – Dragomán György tanácsai
Túl sokszor van kifogásunk arra, hogy miért nem olvasunk eleget – miközben vágyunk rá. Dragomán György összeállított egy 20 pontból álló, igencsak gyakorlatias listát, hogy mit tehetünk azért, hogy többször olvassunk. Érdemes megfogadni őket, legyen szó a Bibliáról vagy egy izgalmas regényről!
„Olvasol te eleget? Ezt a kérdést bizony nem csak a gyerekeinknek kell feltennünk időről időre, hanem magunknak is.
Mániám, hogy mindenkinek kell legyen erre legalább napi fél órája, aki ennyit rá tud szánni már elolvas átlagosan havi két könyvet. De persze vannak még ötleteim, úgyhogy következzék egy szép hosszúra nőtt lista, sok (triviális) javaslattal, ahhoz, hogy neveljük (vissza) magunkat az olvasásra.”
Forrás és a lista itt: https://777blog.hu/2022/01/12/20-tipp-hogy-tobbet-olvassunk-dragoman-gyorgy-
--2021 KULTkölteményei (TOP 10)
Jó versekből nincs hiány. Összegyűjtötték az év verseit, amelyeken nem érdemes átlapozni.
Forrás és a lista itt: https://www.kulter.hu/2022/01/2021-kultkoltemenyei-top-10-
--Megjelent a csernátoni Haszmann Pál Múzeum történetéről szóló könyv
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában, 2021 végén megjelent Dimény-Haszmann Orsolyának A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története című kötete. A szerző rendhagyó formában, egy korszak és egy egyén íráshasználati habitusait vizsgálva írja meg a múzeum történetét. A kötet kapható az Idea Könyvtérben és webáruházban.
Forrás: https://www.facebook.com/IdeaKonyvter/posts/4803980789688782
--Több, mint helytörténet - Balykó Elek, a háromszéki vándorhuszár
Dr. Székely Zsolt, Sepsiszentgyörgyön élő egyetemi előadó tanár és régész egy újabb, Balykó Elekkel kapcsolatos kiadványt jelentetett meg, amely az emlékiratot tartalmazza, előszóval és jegyzetekkel is Székely Zsolt látta el.
Balykó Elek nem járt be három kontinenst, mint Jelky András, sem szobrot, sem emléktáblát nem kapott – eddig – itthon, a szülőföldjén, de itt született és itt is halt meg. Útjairól naplót vezetett, amelyet jelenleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őriznek. Nevezhetjük háromszéki székely vándornak, aki Nagyenyedtől Debrecenig gyalog tette meg az utat, útjában több települést megismert, és bejárta Közép-Európa tájait, önéletírása erdélyi kéziratos emlékirat-irodalmunk kései terméke.
A témakörhöz kapcsolódóan tudtuk meg, hogy a Balykó-kézirattal, a família családi táblázatával a Budapesten élő Bitai Balykó Péter is foglalkozott, mi több, a Réty községhez tartozó Bita faluban a Balykó nevet viseli jelenleg is Bitai Ernőné Balykó Ibolya és, bár nagyon megfogyatkozott a család, a Balykók utcája nevet viseli jelenleg a település egy kisebb belső utcája is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147078/balyko-elek-a-haromszeki-
--Kőszirt – jégzajlásban
Rutinos olvasó nem veti rá magát rögtön a könyv első lapjára. Először fülszövegben böngész, tartalomjegyzéket kukucskál, s ha van elő- és utószó, szívesen szembesül a szakíró véleményével, ami, ha színvonalas, ráállítja egy hullámhosszra, s ezáltal, még a könyv elolvasása előtt sűrítve, tételekben jutnak el a valaha jámbornak nevezett olvasóhoz a szerző üzenetei. Kenéz Ferenc verseskönyve – A visszaírt betű. Válogatott versek (1972–2018), Magyar Napló, Fókusz Egyesület, Budapest, 2020. – az utószó szerint: világítótorony és csapda. Szélfútta mező és kaszaverem.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147110/koszirt-–-jegzajlasban
--Háromszéki Nők Évkönyve - Rendhagyó kiadvány a nőszervezettől
Különleges határidőnaplónak is beillő, hiánypótlónak és újdonságnak számító kiadvánnyal rukkolt elő 2021 év végén az RMDSZ Háromszéki Nőszervezete. A könyv ötven nő üzenetét hordozza, és a Háromszéki Nők Évkönyve címet viseli. Összeállítóinak fő célja – amint azt Ájgel Ágnestől, a megyei nőszervezet elnökétől megtudtuk –, hogy ráirányítsa a figyelmet a szebbik nemre és az élet különböző területein tevékenykedő hölgyek által képviselt értékekre. A kiadványban – mintegy ellensúlyozásként – három férfi is helyet kapott, az ötletgazdák szerint azért, hogy a másik fél nézőpontja is érvényesüljön, és így váljék kerekké a kiadványból kirajzolódó történet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147280/rendhagyo-kiadvany-a-noszervezettol-
--Hiedelmek Kölcseytől Aranyig
Tudják, hogy mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása? Ha nem, akkor máris érdemes kézbe venniük Milbacher Róbert remek könyvét (Legendahántás), aki megérteti velünk, hogy a klasszikusok nem vitrin mögé zárt arcok. Igazi tanár módjára beszél nekünk Arany nőügyeiről, Petőfi magyarságáról, Tompa féltett titkáról. Izgalmasan mesél 50+1 tévhit kapcsán a magyar irodalomról, kultúránk alapjairól.
Milbacher gondolatmenetei átrajzolják a klasszikus műveket, és olyan értelmezési kapukat nyitnak ki, amelyek irányába magunktól soha nem indultunk volna el. Ám ezek az etimológiai, történelmi, világirodalmi vagy épp néprajzi kalandírozások bizonyítják leginkább, hogy az irodalmi szöveg mennyire nyitott mű marad mindig, hiába sulykol olykor az oktatás egyetlen magyarázatot, ahogy egykor tette. Ilyen izgalmas kérdés például, hogy férfi vagy női szerző felől kell-e olvasnunk a magyar irodalom első regényét, a Fanni hagyományait?
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvterasz.hu/hiedelmek-kolcseytol-
Interjú a szerzővel itt: https://konyvterasz.hu/15526-2/
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Majtényi Ágnes szerkesztő
Majtényi Ágnes 2021. december 31-én hunyt el Ákosfalván. 1947 júliusában született Temesváron, iskoláit Bukarestben végezte, pályafutását pszichológusként kezdte a hetvenes évek elején, majd a román televízió bukaresti magyar szerkesztőségében dolgozott, amíg az államhatalom 1985-ben megszüntette a televízió magyar nyelvű adását.
Ekkor került több munkatársával, például Labancz Fridával, Tomcsányi Máriával, Mag Péterrel a közszolgálati rádió kisebbségi műsorához, ahol 1998-ig szerkesztőként dolgozott, majd 1998-tól 2007-es nyugdíjazásáig főszerkesztőként vezette a magyar és német szerkesztőséget. Nevéhez, tevékenységéhez köthető például a két szerkesztőség megfiatalítása, valamint egy remek tudósítói hálózat kialakítása, amely ma már sajnos csak töredékében létezik.
Forrás: https://www.ujhet.com/elhunyt-majtenyi-agnes/
Nekrológ: https://www.ujhet.com/agoston-hugo-agi/
--Meghalt Ágoston Vilmos esszéíró, irodalomkritikus
2022. január 2-án, életének 75. évében elhunyt Ágoston Vilmos marosvásárhelyi születésű esszéíró, irodalomkritikus.
Szülővárosában érettségizett, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett angol-magyar szakos diplomát, ekkortól kezdődően jelentek meg első kritikái az Utunk, a Korunk, az Igaz Szó, A Hét, Ifjúmunkás és a Hargita hasábjain. 1972-től angol nyelvtanár Csíkszeredában, 1978-tól a Marosvásárhelyi Rádió belső munkatársa.
A Szövegek és körülmények című 1974-es antológiában Fábry Zoltán író hitéről és félelméről értekezett, kísérő tanulmányaival jelentek meg 1974 és 1978 között a Kriterionnál a Drámák sorozatban Albee, a Horizont sorozatban Hemingway, Thornton Wilder, James Joyce és Déry Tibor munkái. 1979-ben összeállította Kimaradt Szó címmel a harmadik Forrás-nemzedékhez tartozó fiatal költők antológiáját.
Az 1980-as években letartóztatták, 1984-85-ben segédmunkából élt, 1986-ban áttelepült Magyarországra. Nyugdíjazása után a feleségével együtt az Amerikai Egyesült Államokba, San Antonióba költözött orvos lánya családjához. 1990-ben megkapta a Szépirodalmi Könyvkiadó nívódíját.
Ágoston Vilmossal 2017-ben közölt életútinterjút a Székelyföld folyóirat, az esszéíró-filozófussal Székely Ferenc beszélgetett.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Agoston-Vilmos-marosvasarhelyi-szuletesu-
Nekrológ: https://latoblog.blog.hu/2022/01/03/demeny_peter_a_kamasz_ideje
--Elhunyt Albert Ernő néprajzkutató, tanár
Életének 91. évében, 2022. január 16-án hunyt el Albert Ernő sokoldalú értelmiségi, magyarszakos tanár, következetes iskolaigazgató, történész, könyvkiadó. Albert Ernő klasszikus értékű néprajzi, népköltészeti gyűjtőmunkát végzett hosszú élete során. Benedek Elek, Kriza János és Konsza Samu nyomdokain haladva, kiemelkedő eredményeket ért el a székely népköltészet és népélet, valamint a székelyföldi magyarajkú cigány kultúra és történelem kutatásában. Gyűjtői tevékenységét, tanári munkája mellett, nagyon összetett és zaklatott évtizedekben végezte. Cselekvően bevonta saját diákjait is szerteágazó terepkutatásaiba, akiket mindig a tágan értelmezett honismeretre, a szülőföld szeretetére, a székely kultúra és örökség megbecsülésére buzdított. Gyűjtőmunkáját nem csak lakóhelyén, Háromszéken, hanem Gyergyóban és Csíkban is hosszú évtizedeken át céltudatosan végezte. A diákjaival együtt végzett kutatásaiból már 1973-ban sikerült megjelentetnie a Háromszéki népballadák című válogatást, amely az egyik leggazdagabb magyar táji balladagyűjteményünk.
A magyar folklorisztika egyéniségvizsgálatra összpontosító módszereit egy ditrói asszony énekeinek, balladáinak összegyűjtésével és kiadásával folytatta. Nagyon értékesek a gyimesiektől összegyűjtött szövegei is, amelyekből több kötetben is közölt válogatást. Élete álmát, a szülőföldjével kapcsolatos, gazdag csíki balladagyűjteményt 2004-ben sikerült megjelentetnie. Ez hézagpótló munka, mivel ezt a tájegységet sokáig elkerülték a folkloristák.
Habár Albert Ernő távol élt az egyetemi, tudományos élet sűrűjétől, 1989 után cselekvően bekapcsolódott az erdélyi és a magyarországi szakmai életbe, számos rangos erdélyi és magyarországi tudományos rendezvényen tartott jól dokumentált, újszerű, nagy sikerű előadást, majd azokból közölt kiváló tanulmányokat.
A magyar etnográfusok, folklórkutatók nagyon sokra becsülik Albert Ernő szakmai, tudományos tevékenységét, életművét. Munkásságát és életművét számos rangos kitüntetés, díj koronázza: Sepsiszentgyörgy Pro Urbe díja 2006-ban, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje 2012-ben, Kriza János Életműdíj 2017-ben, Háromszék Kultúrájáért Díj 2020-ban.
Forrás és a teljes írás itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/146940/albert-erno-90-szuletesnapjara-
https://www.hirmondo.ro/kultura/albert-erno-holnap-unnepli-a-90-szuletesnapjat/
https://www.3szek.ro/load/cikk/147210/a-neprajzkutato-bucsu-albert-
Részletek Albert Ernő önéletírásából: https://www.3szek.ro/load/cikk/146941/a-folklor-szolgalataban-
--Meghalt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész
Nyolcvanöt éves korában, 2022. január 24-én meghalt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.
Budapesten született 1936. augusztus 9-én. 1958-ban végzett az ELTE BTK magyar-történelem szakán. 1958-tól 1970-ig Miskolcon dolgozott középiskolai tanárként, 1962 és 1984 között a Napjaink című folyóirat rovatvezetője, illetve főszerkesztő-helyettese volt. Karikatúrákon is megörökítették, ahogy Kabdebó tanár úr „küzd” a feltörekvő fiatal írókkal. 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori fokozatot, 1969-ben pedig az irodalomtudomány kandidátusa lett.
1970-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa. Az intézményben 1972-től 1989-ig osztályvezetőként dolgozott, majd 1989–1991-ben tudományos tanácsadó lett. Itt kezdte el azt a több évtizedes munkát, amelynek eredménye a háromkötetes Szabó Lőrinc-monográfia (Szabó Lőrinc lázadó évtizede, 1970; Útkeresés és különbéke, 1974; Az összegezés ideje, 1980) és a Vers és valóság című visszaemlékező kötet. Segédkezett az irodalomtörténet szempontjából fontos gyűjteményes kötetek, visszaemlékezések kiadásánál is. 1990-ben szerezte meg az irodalomtudomány doktora címet.
Kabdebó Lóránt 1989 és 1993 között a JPTE Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője volt, 1991-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Kulcsszerepe volt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának létrehozásában, a magyar irodalmi, történelmi és modern filológiai tanszékek megalapításában. 1993 és 1997 között igazgatta a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetét, 1997-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja lett. 1990-91-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára volt.
1993 és 1998 között az Irodalomtörténet főszerkesztője. A Digitális Irodalmi Akadémia Szabó Magda-szakértője 1998-tól, Szabó Lőrinc-szakértője 1999-től. Megalapította az Irodalomtudomány című folyóiratot és a Szabó Lőrinc-füzetek című sorozatot. 2005-ig az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője volt. 2006-tól a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
1997-ben megalapította az OTKA által is támogatott Szabó Lőrinc Kutatóhelyet, ahol fiatal kutatók és doktoranduszok folytatják a Szabó Lőrinc-életmű feltárását és értékelését, emellett Szabó Lőrinc kiadatlan műfordításait is folyamatosan közlik.
Munkásságát számos díjjal ismerték el. 1969-ben kapta meg Miskolc város irodalmi díját, 2021-ben a város díszpolgára lett. 1989-ben Szabó Lőrinc-díjjal, majd 1990-ben a Művészeti Alap Irodalmi Díjával ismerték el munkásságát. 1998-ban kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést.
--Elhunyt Rónaszegi Miklós író
2022. január 27-én, kilencvenegy éves korában meghalt Rónaszegi Miklós, a Delfin könyvek egykori szerkesztője. A rendszerváltás előtti évtizedek sikeres írója volt, népszerű történelmi és ifjúsági könyveket jegyzett.
1930. június 5-én született, tizennyolc éves korában pedig már szerkesztőségi titkár volt a Hungária Könyvkiadónál. Néhány évre rá az Ifjúsági (későbbi Móra Ferenc) Könyvkiadó korrektora, majd felelős szerkesztője lett. A legnagyobb sikerei a későbbiekben is a kiadóhoz kötődtek, itt indította el az ifjúsági regényeket gondozó Delfin könyvsorozatot. Az 1964 és 1990 között rendszeresen megjelenő sorozatban olyan kötetek kaptak helyet, mint Csukás Istvántól a Keménykalap és krumpilorr, Daniel Defoe-tól a Bob kapitány, Jókai Mórtól A nagyenyedi két fűzfa, Erich Kästnertől A repülő osztály vagy épp Astrid Lindgrentől Az ifjú mesterdetektív. A Móra 2000-ben megpróbálkozott a sorozat újraindításával, de 2003-ra ez a kísérlet elhalt.
Rónaszegi főként ifjúsági, történelmi és tudományos fantasztikus műveket írt, de jelent meg könyve Marco Polóról is. Számos indiánkönyvet jegyzett, Gézengúzok-történetei pedig még egy filmadaptációt is megértek Kismaszat és a Gézengúzok címmel. Talán egyik legnépszerűbb könyve az Az a híres Háry János című meseregény volt, de sokan olvasták a Kartal kalandjairól szóló műveket is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://hang.hu/kultura/elhunyt-ronaszegi-miklos-iro-136367
INTERJÚ
--„Arra jöttem rá, hogy otthon itt vagyok” – beszélgetés Borcsa Imola íróval
„Habár Portugália is többször helyszíne a novelláimnak, úgy érzem, írás terén is Erdély, ez a két kultúra ütközőpontján levő térség, kicsit kaotikus, néha abszurd világ érdekel igazán, ahol a balkáni, ügyeskedő mentalitás keveredik a Nyugathoz való felzárkózás hajszolásával.” A Móricz-ösztöndíjas, Kézdivásárhelyen élő Borcsa Imolával készült portrébeszélgetés.
Forrás és az interjú itt: https://kultura.hu/arra-jottem-ra-hogy-otthon-itt-vagyok/
--Tisztában vagyok azzal, hogy kegyelmi állapotban élem az életem – interjú Józsa Márta íróval, szerkesztővel
„Ha huszonegy éves korodban egy szál hátizsákkal átléped a határt azzal a tudattal, hogy talán soha nem mehetsz vissza, és ki tudja, látod-e a családod valaha, eszel-e még egy miccset vagy egy pacalcsorbát, lógatod-e még a lábod a Szamos partján (csak hogy kedveskedjem valami regionálissal) és így tovább, akkor mindennek van jelentősége.” – vallja az idén január 26-án hatvanadik születésnapját ünnepelt Józsa Márta erdélyi származású író, szerkesztő, akivel a Litera portál készített interjút.
Forrás és a beszélgetés itt: https://litera.hu/magazin/interju/jozsa-marta-tisztaban-vagyok-azzal-hogy-kegyelmi-allapotban-elem-az-eletem.html
DIGITÁLIS TARTALMAK
--MTA 30 – összegzés készült az elmúlt 30 év tudományos eredményeiről
A Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével, mintegy harminc kutató közreműködésével online összállítás készült a tudományos műhelyek tevékenységéről MTA 30 címmel.
Az összegzés betekintést nyújt a tudományos műhelyek tevékenységébe, egyúttal tükrözi a magyar tudományosság tartalmi sokszínűségét, megőrizve az egyes diszciplínák hagyományait, idézési szokásait és stiláris eltéréseit.
Az MTA 30 digitális felületén elsőként a tudományos osztályok anyagainak tematikus tartalomjegyzéke jelenik meg, innen lehet továbblépni az egyes osztályok folyamatosan frissülő belső honlapjára, ahol a további részletek találhatók.
Az összeállítás preambulumában Freund Tamás, az MTA elnöke így fogalmaz: nem lexikon és nem teljes körű adatbázis létrehozása volt a cél. „Ehelyett – szem előtt tartva a magyar tudományosság sokszínűségét – online elérhető betekintési lehetőséget kívánunk adni az érdeklődő magyar szellemi közélet résztvevőinek a hazai tudományos műhelyek tevékenységébe, amely összegzés és jelen idejű tájékoztatás is egyben.”
A több mint két és fél évnyi munkával összeállított anyag az MTA honlapjáról (mta.hu) érhető el, a https://mta.hu/mta30/mta30-az-akademia-harminc-eve-a-tudomanyos-eredmenyek-tukreben-111822 linken.
Forrás: https://kultura.hu/mta30-osszegzes-keszult-az-elmult-30-ev-tudomanyos-eredmenyeirol/
KITEKINTŐ
--„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján
Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár 2022. január 24-től látogatható, előzetes regisztráció után. Az avatóünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író.
Esterházy Péter halála után a család ajándékképpen a Magyarországi Evangélikus Egyháznak adta át Esterházy Péter és Gitta egykori könyvtárának legnagyobb részét. A mintegy 15 ezer kötetből álló gyűjtemény szellemi és kulturális értelemben is felbecsülhetetlen. Az író személyes megjegyzéseit, cetlijeit, alkalmi könyvjelzőit tartalmazó anyag feldolgozása és katalogizálása befejeződött, adatai a Liberty integrált könyvtári adatbázisban elérhetőek.
„Azt nem mondom, hogy szeretek olvasni. Mert az túl kevés volna. Az olvasás az életem. Valahogy úgy alakult, hogy könyvek közt telik az életem. Nem sajnálom, hogy így van, de nagyon így van. Ezért aztán nem is veszem a bátorságot, hogy azt mondjam innét: tessék olvasni!” (Esterházy Péter)
Forrás és a teljes cikk itt: https://fidelio.hu/konyv/esterhazy-peter-tul-fogja-elni-a-konyveket-kemeny-istvan-koszontoje-az-esterhazy-peter-es-gitta-konyvtar-megnyitojan-168505.html
--Petőfi eredeti verseit, leveleit tette elérhetővé online a Petőfi Irodalmi Múzeum
Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat és műalkotásokat, valamint egy konferenciakötetet tett elérhetővé a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a magyar kultúra napja alkalmából.
Forrás és a teljes cikk itt: https://frissujsag.ro/petofi-eredeti-verseit-leveleit-is-elerhetove-teszi-online-a-petofi-irodalmi-muzeum
MOZAIK
--Mutatjuk az elmúlt 125 év legjobb könyveit!
Tavaly októberben ünnepelte a 125. évfordulóját a New York Times Book Review. Ebből az alkalomból a szerkesztők arra a kérték az olvasókat, hogy jelöljék meg, szerintük melyek voltak a legjobb könyvek, amelyek megjelentek ebben a 125 évben. A felhívásra 67 országból csaknem 200 ezer szavazat érkezett be, ezek alapján állították össze a legjobb 25 könyv listáját.
A győztes a 3 évvel ezelőtt, 92 éves korában elhunyt Harper Lee zseniális regénye lett, a Ne bántsátok a feketerigót! Az 1960-ban megjelent könyvről a szerző négy évvel később – már az Oscar-díjjal kitüntetett film után – azt mondta: „Soha nem gondoltam, hogy ekkora sikere lesz a történetnek, olyasmi ez, mintha fejbe vágtak volna. […] Egy kis elismerésre vágytam csak, de amint látják, sokat kaptam belőle, és ez ugyanannyira ijesztő, mintha sosem foglalkoztak volna a könyvemmel.”
A regényből több mint 30 millió példányt adtak el, valamint több mint 40 nyelvre fordították le. 1961-ben Lee a regényért elnyerte a Pulitzer-díjat.
A végső sorrend:
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége
George Orwell: 1984
Gabriel García Márquez: Száz év magány
Toni Morrison: A kedves
A hírre felfigyelő Könyves Magazin megjegyzi: három szerző – John Steinbeck, Ernest Hemingway és William Faulkner – hét könyvvel is szerepel a legjobb könyvek listájában, James Baldwin, Margaret Atwood és Virginia Woolf pedig öt-öt könyvvel van jelen abban.
Forrás: https://index.hu/kultur/2022/01/04/125-ev-legjobb-konyvei-harper-lee/
--Egy müncheni könyvkereskedésben találtak rá az értékes műre
Száz éve fedezték fel és negyven éve van a magyar állam tulajdonában. Az Ómagyar Mária-siralom a 13. században íródott a latin nyelvű Leuveni kódex lapjaira, 1982-ben kapta meg az Országos Széchényi Könyvtár egy csereegyezmény keretében.
1922-ig azt lehetett hinni, hogy a magyar nyelvű költészetnek a középkor végéig nem sikerült kiszabadulnia a latin fogságából. Ekkor azonban váratlanul felbukkant egy, az addig ismert fordításoknál jóval korábbi magyar vers.
Volék sirolm tudotlon. / Sirolmol sepedik, / buol oszuk, epedek – iskolai tanulmányainkból mindannyian emlékszünk az Ómagyar Mária-siralom első soraira (az egykori kiejtés szerinti szöveg Pais Dezső olvasatában), amely egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://index.hu/kultur/2022/01/08/egy-muncheni-konyvkereskedesben-talaltak-ra-az-ertekes-mure/
--A képzelet vagy a tapasztalat ihlette Marco Polo távol-keleti útleírásait?
A 698 éve, 1324. január 8-án elhunyt Marco Polo neve az elmúlt évszázadok során elválaszthatatlanul összefonódott Kínával és az utazással. Az egymillió című művében található feljegyzések az 1200-as évek titokzatos keleti világának értékes történeti forrásai. Ennek ellenére a velencei kereskedővel kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott elmélet szerint valójában sohasem járt Kínában. A teória szerint sokkal hamarabb, feltehetőleg már a Selyemút fekete-tengeri szakaszánál megállt. Itt került kapcsolatba azokkal a perzsa utazókkal, akiktől összegyűjtötte Az egymillióban leírt, másodkézből származó híreket – állítja számos szakértő.
Marco Polo (1254–1324) barangolásairól szóló műve, Az egymillió 1298-ban született, a kalandokat azonban nem az utazó, hanem Rustichello, a pisai lovagregényekre specializálódott író gyűjtötte össze és jegyezte le.
Rustichello és Polo cellatársak voltak a Velencével és Pisával hadban álló Genovában, ahol túszokként tartották őket fogva, feltehetőleg az 1298-as curzolai csatát követően. Az ófrancia nyelven született könyvet Marco Polo átnézte, majd latinra és egyéb nyelvekre is lefordította, így az hamarosan bestsellerré válhatott.
Sajnálatos módon az eredeti kéziratnak nyoma veszett, a különböző kiadások pedig számos ellentmondást tartalmaznak. Nem nehéz elképzelni, hogy Rustichello kiszínezett vagy akár ki is talált részleteket, aminek köszönhetően következetlenségek kerülhettek a könyvbe.
Ráadásul, mint minden korabeli útikönyv, Az egymillió is – a görög Hérodotosz által megkezdett hagyományt folytatva – említést tesz képzeletbeli állatokról és népekről.
Forrás és teljes cikk itt: https://mult-kor.hu/a-kepzelet-vagy-a-tapasztalat-ihlette-marco-polo-tavol-keleti-utleirasait-20220108
--Egy szó, mint száz ‒ Bittarisznya, bitbatár, pendrájv
A szomagyarito.hu címe elérhető honlap immár 11 éve működik, és eddig 15 717 magyarítás érkezett 13 439 idegen szóra.
Elképzelhető, hogy mindenki került már olyan kellemetlen helyzetbe, hogy egy idegen szót nem értett, sőt szégyenkezett emiatt, azonban visszakérdezni nem mert. A kommunikáció zátonyra fut ilyenkor. Korántsem biztos, hogy a Szómagyarító honlap teljességgel és egycsapásra megoldja ezt a gondot, legföljebb enyhíthet rajta. Mert a javasolt magyarítás elterjedésére semmiféle garancia nincs.
Ha valaki nagyon komolyan venné a honlapot, kérjük, ne tegye. Tekinthető játéknak is. Megmosolyoghatunk egy-egy érdekes, netán setesuta magyarítást, csak egyet ne tegyünk: ne gúnyoljuk ki a próbálkozót, a szó kitalálóját! Hiszen ha mégis valamelyik elterjedne, a szó szülőatyja nem fog viszonzást várni érte.
Rögtön adódik a kérdés: vajon melyik kifejezésre érkezett a legtöbb javaslat? A győztes a pendrive/pendrájv szó, amely nem kevesebb mint 174 (!) magyarítást kapott. Nézzünk egy válogatást az óriási választékból! Szóösszetétellel jöttek létre a következők: adattoll, adatbot, adatkulcs, zsebmeghajtó, eszemtokja, dugagy, zsebelme, pennahajtány, tolltár, memóriakulcs, tárkulcs, adatrudi, zsebtár, bittarisznya, bitbatár, digitok, USB-kulcs, e-téka, dugitár, elektroszatyor, ceruzatár, hasábmemória, tollmeghajtó. Szóképzéssel: adaték, dugacs, hurcika, szipacs. Szórövidítéssel és szóképzéssel: pöndi, memóka, dugiluki. Jelentésbővüléssel: penderítő, cumi. A felsorolt magyarítások többsége természetesen egyszeri, alkalmi és „csupán” hangulatjavító, bár bizonyos szövegkörnyezetben idézőjelbe téve akár egy nagyszerű szinonimának is megfelel.
Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/egy-szo-mint-szaz-%e2%80%92-bittarisznya-bitbatar-pendrajv/
--A PIM vette meg a Tandori-hagyatékot
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) vásárolta meg 2021. december 20-án a 2019-ben elhunyt Tandori Dezső és felesége, a 2020-ban meghalt Tandori Ágnes közös hagyatékát.
A számottevő dokumentummennyiség Tandori Dezső írói, költői és műfordítói életművének szinte egészét felöleli. Autográf és gépelt kéziratai, mintegy hatezer darabos levelezése, relikviái, rajzai és képversei, személyes használati tárgyai, közel háromszáz órát kitevő hanganyagai, valamint az egyedi bejegyzéseket és dedikációkat tartalmazó könyvtárának fontosabb darabjai képezik a gyűjtemény gerincét.
A vásárlással a PIM vállalta, hogy a kortárs magyar irodalom egyik legmeghatározóbb egyéniségének hagyatékát teljes egészében kutathatóvá teszi.
Forrás: https://www.kulter.hu/2021/12/a-pim-vette-meg-tandori-hagyatekat/
--A pesti nyomor elszakította Mikszáth Kálmánt feleségétől, akit irodalmi sikereivel hódított vissza
A Nógrád vármegyei Szklabonyán (Sklabiná) született Mikszáth Kálmán már diákként írogatott, Gyula vitézről szóló balladájával díjat is nyert. Anyja akaratának engedelmeskedve jogi stúdiumokat folytatott Győrben, majd Pesten, de diplomát nem szerzett.
1871-ben esküdt lett Balassagyarmaton Mauks Mátyás szolgabíró mellett, miközben folyamatosan írt, verseit, novelláit különböző lapok közölték. 1873-ban – minden szülői tiltás ellenére – feleségül vette a szolgabíró lányát, Mauks Ilonát, akivel Pestre költöztek.
Itt csapások sora érte őket: Mikszáth saját költségén kiadott kötete visszhang nélkül maradt, az író adósságokba keveredett, meghalt néhánynapos gyermekük, felesége is megbetegedett. Ilona végül visszaköltözött szüleihez, majd 1875-ben elváltak.
Mikszáth az ellenzéki Budapesti Napilap, majd 1878-tól a Szegedi Napló munkatársa lett. A Tisza-parti városban töltött csaknem három év kedvezően alakult számára, kedvére írhatott, senki nem korlátozta, a szegedi közönség is megszerette.
Újult erővel tért vissza Pestre, ahol 1881-ben a Pesti Hírlap újságírója lett. Ugyanebben az évben megjelent A tót atyafiak című kötete, majd 1882-ben A jó palócok, és a két novellagyűjtemény végre meghozta számára a régóta áhított sikert.
Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, anyagi helyzete javult, újból megkérte Ilona kezét, és 1882 decemberében ismét házasságot kötöttek. A házasságból három fiú született, Kálmán, János és Albert, de Jánoska négyéves korában meghalt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://mult-kor.hu/a-pesti-nyomor-elszakitotta-mikszath-kalmant-felesegetol-akit-irodalmi-sikereivel-hoditott-vissza-20220116
--Aki büszke arra, hogy könyvmoly
Habár leginkább csak lasszóval lehet olvasni szerető gyermeket találni manapság, mi egy olyat találtunk, aki nem csak egyszerűen „könyvmoly”, hanem még másokat is meg akar győzni arról, hogy olvassanak. Hol máshol, ha nem a közösségi oldalakon? A 11 éves Csipán Kristóf Csaba márpedig erre vállalkozott. Tavaly összesen 108 könyvet olvasott el, s negyvenkilencről ajánlót is írt. Még akkor is, ha jól tudja, az ő korosztálya ritkán olvas kedvtelésből.
De hogy lesz könyvmoly manapság egy gyerekből? A pontos választ talán senki sem tudja, de az biztos, hogy könyvek közt nevelkedett kezdetektől Kristóf.
Forrás és a teljes cikk itt: https://liget.ro/eletmod/aki-buszke-arra-hogy-konyvmoly
--Papíralapú könyv vagy e-book: különös összefüggésre világítottak rá a kutatások
Te az olvasók melyik csoportjába tartozol? Elektronikusan vagy hagyományosan szeretsz olvasni? Előnyöket és hátrányokat mutattak ki a szakemberek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://divany.hu/offline/konyv-olvasas-ebook/
Kapcsolódó írás: https://kronikaonline.ro/kultura/sokan-siratjak-de-az-olvasas-nem-megy-ki-divatbol-az-elektronikus-es-a-nyomtatott-konyv-eseteben-is-a-tortenet-a-fontos
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.