ReMeK-e-hírlevél
XVII. évf., 2022/1. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A ReMeK-e-hírlevél szerkesztősége békés, egészségben, örömben, kultúrában gazdag új esztendőt kíván minden kedves olvasójának!
TARTALOM
AKTUÁLIS
--Nemes Nagy Ágnes-évfordulóval és Irodalmi karavánnal kezdődik a 2022-es év
--Az olvasás napja lesz Romániában február 15-e
--Ingyenes lesz az összes egyetemi könyvtár az állami egyetemek hallgatóinak Romániában
--Kiosztották a 2022-es Térey-ösztöndíjakat, számos erdélyi alkotó kap támogatást
PÁLYÁZAT
--Méhes György drámaíró pályázat
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--2021 a Könyv Éve volt Székelyudvarhelyen – a tematikus év értékelése
--Kiterjesztett valóság – sikeres volt a Székelyudvarhelyi Könyvtár nagy könyvkereső játéka
--Adventi Ablakok Gyergyóditróban – verses fejtörők a község könyvtárosától
--Ünnepváró varázs a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban
--Egy program megvalósulása – angyalváró a Bice-Bóca színjátszó csapattal
--Tágas, modern térbe költözik a Szatmár Megyei Könyvtár
--Sokan választanak könyvet ajándékba
--Kovács Eszter a Könyvtárvilágban
ÉVFORDULÓ
--Szabadtéri kiállítás a száz éve született Szentimrei Judit néprajzkutató emlékére
--A 75 éves Szabó Zsoltot és a 15 éves Me.dok folyóiratot köszöntötték
--140 évvel ezelőtt alakult meg az aradi Kölcsey Egyesület
DÍJAK
-- 2021 Látó-nívódíjasai
--Bán Zsófia és Láng Zsolt kapta a Füst Milán-díjat
--Horia-Roman Patapievici kapta a 2021-es Petőfi-díjat
--Nádasdy Ádámé a Városmajor 48 Irodalmi Életműdíj
--Parti Nagy Lajos kapta az első Bertók László Költészeti Díjat
--Vados Anna nyerte el a 2021-es Petri György-díjat
--André Ferenc kapta a Kinde Annamária-díjat
AJÁNLÓ
--Jelenségek szélzúgásban
--A Székely Mikó Kollégium múltjáról
--A Székelyföld folyóirat decemberi számának tartalmából
--Diákok hangja a galériában – Könyvbemutató
--Korunk-lapszám a Székelyföld történetének kiegészítéseiről, árnyalatairól
--Világot benépesítő művek
--Bemutatták A székelység története angol kiadását Brüsszelben
--Verseskötet az édesapának – Borsodi László újabb könyvbemutatója
--Tanulmányok Cserey Zoltán 80. születésnapja tiszteletére
--'Mihai Radu regénye színpompás tűzijáték’ – megjelent az Átszivárgás magyarul
--Az élő történelem közeli helyein - Dancs Árpád könyvbemutatója
--Megjelent Pongrácz P. Mária Virágasszony című kötete
--Magyar-román és román-magyar műfordítások 2021-ben
--Megjelent Kisgyörgy Zoltán erdővidéki útikönyve
--Könyv a minorita rendházról
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Benkő Samu akadémikus, az EME egykori elnöke
--Meghalt Kalász Márton költő, író, műfordító
INTERJÚ
--Erdélyi, nő, író és ‘kétnyelvű’: interjú Márton Evelinnel
--‘A gyerekeim avattak gyerekkönyvíróvá’ – interjú Zágoni Balázs kolozsvári íróval
--Megszerettetni a minőségi irodalmat – beszélgetés László Noémi költővel, szerkesztővel
--Séta a racionalitás határán – beszélgetés Kustán Magyari Attilával
--Eltűnő lüdércek, fehér farkasok nyomában – beszélgetés Magyar Zoltán néprajzkutatóval
DIGITÁLIS TARTALMAK
--Közel másfél millió oldalnyi tartalom böngészhető ingyenesen a Digitékán
--Néprajzkutató, publicista, szépíró: Nagy Olga atipikus pályája három felvonásban
--Közzétették a Sinai-félszigeti Szent Katalin kolostor kéziratait az interneten
KITEKINTŐ
--Könyvtár, ami összeköt – határon túli magyar könyvtárosok ösztöndíjprogramja, 2021
MOZAIK
--Krasznahorkai regénye lett a legjobb az ORF-nél 2021-ben
--Az Év legjobb könyve 2021 – a Könyvesmagazin szubjektív toplistái
--Vigyázó szemetek a nyelvre vessétek – Komoróczy György írása a nyelvhasználatról
AKTUÁLIS
--Nemes Nagy Ágnes-évfordulóval és Irodalmi karavánnal kezdődik a 2022-es év
‘Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv’ – Kányádi Sándor gondolatait mottóul véve, a Petőfi Kulturális Ügynökség a 2022-es évet olyan kiemelt programok elindításával kezdi, amelyek az egységes magyar irodalom, nyelv és kultúra ügyét szolgálják. A 2021-ben egész éven át zajló, több mint félmillió embert megszólító, nagy sikerű Pilinszky 100 centenáriumi sorozat 2022-ben Nemes Nagy Ágnes-centenáriummal folytatódik, Juhász Anna irodalmár szervezésében, ‘Viszonylagos öröklét’ – Nemes Nagy Ágnes 100 címmel, hisz az 1922. január 3-án született költő a 20. századi magyar költészet, esszéirodalom és fordítás egyik legjelentősebb alakja, akinek megismerésére ismét egy egész évet szentelnek. Ebben ismét számíthatunk irodalmi utazásokra, sétákra, estekre, ezúttal a MOMKulttal partnerségben, illetve diákokat megszólító programokra.
Emellett elkezdődik az Irodalmi karaván rendezvénysorozat, amelynek célja megmutatni a magyar nyelv és irodalom egységét, a kortárs szerzőket megismertetni – határok nélkül.
A programokkal kapcsolatos további részletek január első napjaiban várhatók a www.facebook.com/jairodalmiszalon és a www.facebook.com/PIM.Irodalmi.Muzeum oldalon.
--Az olvasás napja lesz Romániában február 15-e
Döntő házként megszavazta a román parlament képviselőháza azt a törvényjavaslatot, amely az olvasás napjává nyilvánítja február 15-ét Romániában. A tervezet előírja, hogy ezen a napon az olvasást és annak a gyerekek, fiatalok nevelésében betöltött fontos szerepét népszerűsítő események, foglalkozások tarthatók, amelyekhez a központi és a helyi közigazgatási hatóságok, a kultúrával és oktatással foglalkozó állami intézmények anyagi és logisztikai támogatást nyújthatnak.
Az olvasás napja alkalmából szervezett események megszervezésében részt vállalhatnak a múzeumok, könyvtárak is, továbbá a közszolgálati médiának az olvasást népszerűsítő műsorokat kell sugároznia, és az iskolákban is sor kerülhet olvasásra buzdító tevékenységekre.
Az indoklás értelmében azért esett a választás február 15-ére, mert Románia két jeles kultúrszemélyisége, Titu Maiorescu és Spiru Haret is ezen a napon született.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/romania/az-olvasas-napja-lesz-romaniaban-februar-15-e/
--Ingyenes lesz az összes egyetemi könyvtár az állami egyetemek hallgatóinak Romániában
A román parlament szenátusa döntő házként elfogadta azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében az állami egyetemeken tanuló hallgatók számára ingyenes lesz a belépés az összes egyetemi és központi egyetemi könyvtárba.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) javaslata arra a ‘diszkriminációra’ keresett megoldást, hogy a saját könyvtárral nem rendelkező állami egyetemek hallgatói jelenleg kénytelenek belépőt fizetni a központi egyetemi könyvtárak használatáért. Ilyen helyzet bukaresti, kolozsvári, temesvári és jászvásári felsőoktatási intézmények esetében is fennáll a kezdeményezők szerint, a belépők ára pedig 25 és 40 lej között mozog, az éves megújításért további 10 és 35 lej közötti összeget kell fizetni. A könyvtári hozzáférést az állami felsőoktatás ‘ingyenes kiegészítő szolgáltatásai’ közé sorolják a tanügyi törvény módosításával. A módosított törvény akkor lép életbe, ha Klaus Iohannis államfő kihirdeti.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Ingyenes-lesz-az-osszes-egyetemi-konyvtar-az-allami-egyetemek-hallgatoinak
--Kiosztották a 2022-es Térey-ösztöndíjakat, számos erdélyi alkotó kap támogatást
Kiosztották a Térey-ösztöndíjat, amelyben 2022-ben is 45-en részesülnek – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 2021. december 30-án az MTI-vel. A három évvel ezelőtt, 48 éves korában elhunyt, kiemelkedő jelentőségű költőről, Térey Jánosról elnevezett irodalmi alkotói ösztöndíj célja a középgenerációhoz tartozó írók, költők, drámaírók tevékenységének támogatása, alkotásaik és a kortárs irodalom népszerűsítése Magyarországon és annak határain túl.
A PIM által alapított ösztöndíj kétéves időszaka 2022. január 31-én lejár. Az Ösztöndíj Bizottsága döntést hozott az eddigi díjak meghosszabbításáról, valamint az új ösztöndíjasokról. A bizottság, amelynek állandó tagja Sárközy Bence kiadói vezető (Térey János alkotói hagyatékának gondozója), továbbá a PIM főigazgatója és a PIM Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) vezetője, erre az alkalomra felkért szakmai kurátorokkal, Bazsányi Sándor, Smid Róbert és Szirák Péter irodalomkritikusokkal egészült ki.
A bizottság 37 alkotónak biztosít ösztöndíjat folytatólagosan 2022-re. Ösztöndíjas marad Bartis Attila, Csender Levente, Falcsik Mari, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Garaczi László, Győrffy Ákos, Hász Róbert, Háy János, Jenei László, Kollár Árpád, Kürti László, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Láng Zsolt, László Noémi, Lőrincz P. Gabriella, Lövétei Lázár László, Majoros Sándor, Molnár Vilmos, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes, Orcsik Roland, Rózsássy Barbara, Sajó László, Sántha Attila, Solymosi Bálint, Szálinger Balázs, Száraz Miklós György, Szilasi László, Szöllősi Mátyás, Terék Anna, Varga Melinda, Varró Dániel, Végh Attila, Vörös István és Zalán Tibor. Új ösztöndíjas lett Bánki Éva, Barnás Ferenc, Cserna-Szabó András, Muszka Sándor, Papp András, Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor és Visky András.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/kiosztottak-a-2022-es-terey-osztondijakat-szamos-erdelyi-alkoto-kap-tamogatast
https://litera.hu/hirek/kiosztottak-a-terey-osztondijakat.html
PÁLYÁZAT
--Méhes György drámaíró pályázat
Méhes György drámaíró pályázatot hirdet új magyar színművek ösztönzésére a Magyar Írószövetség. Nevezni olyan egy- vagy kétfelvonásos művel lehet, amely ma is aktuális, magyar történelmi témát dolgoz fel, vagy ábrázolja a 21. század nagy változásait, foglalkozik a ma emberének sorskérdéseivel, kapcsolataival, és a humor eszközrendszerét is sokrétűen használja – közölte a Magyar Írószövetség az MTI-vel.
A pályázatra azok az alkotók jelentkezhetnek, akik tagjai a Magyar Írószövetségnek. Az első helyezett kétmillió, a második egymillió, a harmadik félmillió forint díjazásban részesül. A nevezés ingyenes, minden szerző egy művel pályázhat. A pályázóktól korábban sem bemutatott, sem nyomtatásban, sem internetes felületen nem publikált műveket várnak.
A pályázat anonim, a beküldendő pályaműben csak egy jeligét és a mű címét kell feltüntetni. A pályázat beküldésének tartalmaznia kell a pályamű egyoldalas szinopszisát. A pályázati anyagokat a mehesgyorgypalyazat@gmail.com e-mail-címre várják csatolt fájlként, Word vagy pdf kiterjesztésben. A levél tárgya a pályázat címe legyen. A küldött e-mail levélszövegében kell feltüntetni a pályázó nevét, esetleges írói (ál)nevét, valamint elérhetőségként e-mail-címét, telefonszámát és lakcímét. Beküldési határidő: 2022. április 10.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/mehes-gyoergy-dramairo-palyazat
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Színfalak Mögött – a Sóvidék TV riportfilmje
A Sóvidék TV Színfalak Mögött című műsorának szerkesztői a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárba látogattak el 2021 októberében. Az ennek nyomán készült, december közepén nyilvánossá vált riportfilm révén a nézők betekinthetnek Hargita megye legnagyobb közkönyvtárának ‘kulisszái mögé’. A könyvtár egyes részlegein a sajátos könyvtári tevékenységekkel, a gyűjteményekkel és szolgáltatásokkal ismerkedhetnek. Kiderül az is, hogy a könyvtár nem csak könyvek kölcsönzésének helyszíne, az olvasótermek lehetőséget biztosítanak a kutatásra, dokumentálódásra, de olyan közösségi hely is, ahol gyerekektől idősekig mindenki találhat magának kedvére való elfoglaltságot.
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=8KNb6sxFXeE
Székelykeresztúri időutazás
Évszázados időutazáson vettek részt 2021. december 22-én a Kájoni János Megyei Könyvtár Virtuális séták elnevezésű projektje keretében szervezett online várostörténeti előadáshoz csatlakozott érdeklődők. Rendhagyó módon az előadó nem székelykeresztúri és nem Székelykeresztúr történetében jártas időutazó volt. A korszerű technológia kulturális alkalmazásának elkötelezett híve, Diana Ghiorghieș, a Cultware Romania igazgatóasszonya kalauzolta a résztvevőket és mesélt városrészekről, ahol, a helyiektől eltérően, ő maga soha nem járt. A különleges időutazáson a Virtuális séták elnevezésű projekt munkacsoportja és támogatói felmérhették, mit tud meg a projekt keretében létrehozott adatbázist böngésző idegen Székelykeresztúr történetéről, mit közvetít az adatbázis, hogyan látják mások a városukat.
A Kájoni János Megyei Könyvtár köszönetet mond a Virtuális séták munkacsoport tagjainak, Diana Ghiorghieș igazgatóasszonynak, a támogató önkormányzatoknak, a székelykeresztúri múzeumnak és vállalkozói körnek, valamint Hargita Megye Tanácsának a program jelentős anyagi támogatásáért.
Az adatbázis jelenleg itt böngészhető: https://kjmk-museum.qulto.ro/online-collection/
Hargita – táj, ember, történet – díjazták a vetélkedő résztvevőit
A Kájoni János Megyei Könyvtár Hargita – táj, ember, történet címmel három korcsoport számára hirdetett megyei szintű vetélkedőt 2021-ben, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A többfordulós vetélkedő díjátadójára 2021. december 15-én került sor a könyvtárban. A verseny célja az volt, hogy ráirányuljon a figyelem Hargita megye kulturális, építészeti és természeti örökségére a térségben élő fiatal és idősebb generációk körében egyaránt. A szervezők örömmel számoltak be a vetélkedő sikeréről: a megye 21 településéről 244-en kapcsolódtak be, 76 háromfős iskolai csapat és 17 felnőtt vett részt az első fordulóban. A döntőbe 21 csapat jutott be – 13 általános iskolai csapat és az otthon oktatott tanulók csoportja, valamint 7 középiskolai csapat küldte be határidőre a feladatlap megoldásait és az elkészült bemutatókat, a 10 döntős felnőtt versenyző közül öten küldték be a válaszokat és bemutatókat. Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásának köszönhetően a legjobb csapatok és versenyzők értékes díjakban részesültek. Gyulai Arthur könyvtárigazgató kiemelte a díjátadón: reményei szerint a verseny résztvevői sokat tanultak, ismeretekben gazdagodtak a feladatok megoldása által.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1016/hargita--taj-ember-tortenet--a-vetelkedo-dijatadoja
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Könyvbemutató - Miklóssi Szabó István: Gyémántmozaik
2021. december 7-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében bemutatták Miklóssi Szabó István helybeli író Gyémántmozaik című, frissen megjelent novella- és elbeszéléskötetét. A könyvet méltatta és a szerzővel beszélgetett ifj. Király István, a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó vezetője. A házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
A bemutatott kötet tizenöt novellát, elbeszélést tartalmaz, amelyek az ókortól egy posztapokaliptikus világig vezetik az olvasót, mindenekelőtt a mesélés szándékát tartva szem előtt. Nincs összefüggés a történetek között, bár valójában egyazon világon belül történnek. A novellák egy körbe rendeződnek, amelyben megjelenik az ókori görög világ, a különféle filozófiák, előrevetítve a kereszténységet, a nyugati civilizációt, a groteszket, a mágikus realizmust, az egzisztencializmust, önmagunk keresését. A Gyémántmozaik belső utazás is lehet, hogy minél jobban elgondolkodtassa az olvasót a különféle mítoszok, legendák eredetéről, amelyek hozzájárultak a nyugati gondolkodásmód kialakulásához. Az olvasó választhat, hogy a történetet élvezi, vagy elmerül az elbeszélések, novellák mélyebb bugyraiban.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/konyvbemutato-miklossi-szabo-istvan-gyemantmozaik
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/146328/az-ember-mint-
https://www.hirmondo.ro/kultura/a-mindenseg-kozepeben-allva/
https://www.3szek.ro/load/cikk/146251/miklossi-szabo-istvan:-sortuz-reszlet
Apucifoci, lórúgás, vendégmunkások - Nagy Koppány Zsolt Sepsiszentgyörgyön
2021. december 11-én a sepsiszentgyörgyi Tein Teaház volt a helyszíne Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi származású, budapesti író hármas könyvbemutatójának, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében. Az ember mindennapi élethelyzeteiről szólnak Nagy Koppány Zsolt legújabb kötetei, de egészen új nézőpontokból közelíti meg ezeket az élethelyzeteket, és az a vérbő humor, jótékony önirónia, mely megjelenik az írásaiban, még közelebb viszi az olvasóhoz a mindenkori embert – mondta Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója.
A könyvbemutatón Miklóssi Szabó István faggatta a József Attila-díjas szerzőt. „Mintha vasreszeléket szórtam volna egy papírra, és alatta mágnest mozgattam volna, úgy csoportosultak a szövegek, úgy álltak össze és estek szét kötetekké” – fogalmazott a szerző.
A következő kötetek kerültek a közönség elé: Apucifoci (tárcanovellák), Lórúgás gyomorszájra (novellák), A vendégmunkás (és a) dalai (történetek). Mindhárom könyv az Előretolt Helyőrség Íróakadémia és a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. gondozásában jelent meg 2021-ben.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/apucifoci-lorugas-vendegmunkasok-nagy-koppany-
Sajtóvisszhang és részletek itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/146357/nagy-koppany-zsolt:-a-
https://www.3szek.ro/load/cikk/146356/amelyben-nagy-koppany-zsoltrol-szolunk
https://www.3szek.ro/load/cikk/146468/humoreszkek-es-szomoru-tortenetek-harom-uj-kotetben
https://www.hirmondo.ro/kultura/kotetekke-szetesett-tortenetek/
Könyvbemutató: Múltból jövendőt
2021. december 14-én könyvbemutatóra került sor a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) által kiadott, Múltból jövendőt című, Történelem hazulról alcímű kötetet ismertette Galbács Pál, a könyv ötletgazdája és Szekeres Attila, annak szerkesztője. Köszöntőt mondott Bedő Zoltán, a SZMÚE elnöke. A házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt. A harminchét társszerző közül többen jelen voltak a rendezvényen.
Galbács Pál ötlete nyomán az országhatárok által szétszabdalt magyarságot képviselő, illetve az óceánokon túlra sodródott újságírók, írók közreműködésével született a kötet. A Kárpát-medencei magyarság évszázados töredezettségével összefüggő tárgyi emlékek képei köré, azok kapcsán írt gondolatok, történetek alkotják. Harminchét társszerző – nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem a Székelyföldről a Hawaii-szigetekre, Ausztriába, Németországba, a Partiumból Ausztráliába, Kárpátaljáról Kanadába sodródott kollégák – munkáját szerkesztette egybe Szekeres Attila, aki megállapítja Történelemszilánkok című, Tegnapról holnapra alcímű előszavában: a közölt történetekből tisztán leszűrődik, hogy nekünk, magyaroknak, bárhova is vetett a sors, közös nyelvünkön kívül közös a múltunk is. Nemcsak nyelvében él a nemzet, hanem történelmében is. A múltat ismernünk kell, meg kell értenünk, belőle erőt kell merítenünk, és a mában élve érdemes a jövőbe tekintenünk.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/konyvbemutato-multbol-jovendot
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/tortenelemszilankok/
Könyvbemutató - Molnár Vilmos: Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei
2021. december 16-án a sepsiszentgyörgyi Tein Teaház volt a helyszíne Molnár Vilmos csíkszeredai író friss könyve, a Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei. Rendhagyó legendárium bemutatójának, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében. A meghívott beszélgetőtársa a rendezvényen Miklóssi Szabó István író volt.
A szerző így fogalmaz új, „húsz éven aluliaknak és felülieknek” ajánlott kötetéről, annak fülszövegében (Corvina Kiadó, Budapest, 2021): „Kőrösi Csoma Sándor külföldön minden bizonnyal a legismertebb székely-magyar. Indiától Franciaországig, Svájctól Amerikáig jelentek meg róla méltatások, tanulmányok, monográfiák, regények. Japánban az 1930-as években bódhiszattvává avatták. És az érdeklődés iránta nemhogy csökken, inkább nőni látszik. Ismereteink a nagy keletkutató és nyelvész életéről, hosszú vándorútjáról a magyar őshaza felkutatásáért igen hézagosak. Közrejátszik ebben Csoma közismert szerénysége, szűkszavúsága is, az, hogy saját egóját mindig háttérbe szorította, alárendelte a nagy célnak. Életének, utazásának fehér foltjait próbáltam kitölteni a mese eszközeivel. A fikció nem a valóságtól való öncélú elrugaszkodás, hanem a lényeg megragadásának módja a fantázia játékos, néha humort sem nélkülöző igénybevételével.”
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/konyvbemutato-molnar-vilmos-korosi-csoma-sandor-
Sajtóvisszhang és részletek itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/146450/molnar-vilmos-csodas-
https://www.hirmondo.ro/kultura/mesek-korosi-csoma-sandorrol/
https://www.3szek.ro/load/cikk/146451/molnar-vilmos:-korosi-csoma-sandor-es-a-kalmar
https://www.3szek.ro/load/cikk/146610/a-mesek-nem-hazudnak-molnar-vilmos-
Lőrinczi Dénes: Édes emlék - képes(lap)könyv-bemutató
2021. december 21-én a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-terme volt a helyszíne Lőrinczi Dénes Édes emlék. Szerelmes képeslapok a Nagy Háborúból című, frissen megjelent könyve bemutatójának.
A szerző beszélgetőtársa a rendezvényen Demeter László, a kötetet megjelentető baróti Tortoma Könyvkiadó vezetője, a házigazda pedig Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Egy háromszéki lánynak a Nagy Háború (1914–1918) során írt, szerelmes képeslapjait értelmezi, azok történetébe nyújt olvasmányos betekintést a kötet. Látszólag egyszerű történet, de sok rejtéllyel, és egyúttal rálátást biztosít a kor fiataljainak udvarlási szokásaira. A tetszetős kivitelezésű könyv illusztrációkban és hagyományleírásokban is gazdag.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/lorinczi-denes-edes-emlek-kepes-lap-konyv-bemutato
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/lelekistapolo-uzenetek/
https://www.3szek.ro/load/cikk/146736/szerelmes-kepeslapok-konyvbemutato
Könyvkaland 2021 – Eredményhirdetés
A Bod Péter Megyei Könyvtár Könyvkaland elnevezésű, diákoknak szánt olvasásnépszerűsítő vetélkedőjének 2021-es kiadása lezárult decemberben. A döntős nyomán kialakult rangsor itt található, a vetélkedő részleteivel együtt: https://kmkt.ro/konyvkaland-20201-eredmenyhirdetes
Mesés olvasójáték 2021 - Eredményhirdetés
A Bod Péter Megyei Könyvtár diákoknak szánt Mesés olvasójáték című vetélkedőjének 2021-es kiadása lezárult. Ötletes, sokszínű, eredeti megoldások, alkotások, játékok születtek ennek nyomán. A díjazott csapatok listája és a résztvevők pontszámai itt tekinthetők meg: https://kmkt.ro/meses-olvasojatek-2021-eredmenyhirdetes
Értékes és hasznos karácsonyi ajándék
Weiser István magyarországi marketingstratéga, szakíró több kötetével ajándékozta meg a Bod Péter Megyei Könyvtárat, ezáltal gazdagítva az intézmény állományát. Köszönet érte!
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/4758996697471793
--2021 a Könyv Éve volt Székelyudvarhelyen – a tematikus év értékelése
2021 a Könyv Éve volt Székelyudvarhelyen. A tematikus év során havonta több könyvbemutatón, számtalan író-olvasó találkozón, a nyár folyamán pedig két kiemelt rendezvényen is részt vehettek az érdeklődők. Bár a rendezvényszervezési lehetőségeket nagy mértékben meghatározták a folyamatosan változó járványügyi szabályok, az, hogy a városháza, valamint a kulturális intézmények, kiemelten a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár egy éven keresztül figyelt a kortárs szerzőkre, a legújabb köteteikre, érezhetően növelte a könyvek iránti érdeklődést.
A város kulturális stratégiája mentén lett a 2021-es esztendő tematikus év, Szabó Károly, a könyvtár munkatársának ötlete nyomán – mondta el Pálfi Kinga alpolgármester a 2021. december 16-i, összegző sajtótájékoztatón. A Könyv Éve a városháza több arculati hordozóján, programján is visszaköszönt egész évben. A kiemelt téma mentén új szintre emelte a polgármesteri hivatal a kapcsolatát a kulturális intézményekkel. Az elmúlt időszakban a magyarországi kortárs szerzők mellett nagy figyelmet fordított a város a székelyudvarhelyi és környékbeli szerzőkre. Farkas Wellmann Éva, Farkas Wellmann Endre, Nagy Koppány Zsolt, Bálint Tamás, Balázs Imre József, Zsidó Ferenc, Győrfi Kata, Nagyálmos Ildikó, P. Buzogány Árpád, Murányi Sándor Olivér, Vida Gábor, Tompa Andrea, Háy János, Jász Attila, Láng Zsolt volt többek között a város vendége.
Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Könyvtár igazgatója elmondta: a könyvtár életében 2021 kiemelkedő esztendő volt. Korábban az intézménynek nem volt ekkora szabású rendezvénye, mint az augusztusi könyvhét. Eltért 2021 a korábbi esztendőktől abban is, hogy a könyvtárnak soha nem állt akkora összeg a rendelkezésére új könyvek és kiadványok vásárlására, mint most. Értékelte is az olvasóközönség az új könyveket, hiszen ezek a leggyakrabban kölcsönzöttek között szerepelnek. Ugyancsak tavaly volt lehetősége az intézménynek lecserélni az olvasóteremben a számítógépeket, emellett pedig táblagépek is a diákok rendelkezésére állnak.
Szőcs Endre kiemelte: a vírushelyzet ellenére a programok nagyon jól sikerültek, az együttműködés rendkívül jó kapcsolatokat teremtett az intézmények között.
Forrás: https://www.udvarhely.ro/jovore-is-tematikus-kulturalis-ev-lesz-szekelyudvarhelyen/
https://hargitanepe.ro/a-konyv-utan-a-zene-kovetkezik/
--Kiterjesztett valóság – sikeres volt a Székelyudvarhelyi Könyvtár nagy könyvkereső játéka
2021 a Könyv Éve volt Székelyudvarhelyen, ennek záróakkordjaként indította újszerű, nagy könyvkereső játékát a városi könyvtár. A kihívásokon alapuló játék 2021 novemberében rajtolt, a lényege az volt, hogy egy telefon, illetve egy helyi fejlesztésű számítógépes program segítségével könyveket kellett megtalálni a város különböző pontjain, illetve kérdésekre kellett válaszolni.
A nyeremények között számos izgalmas könyv volt, például a Trónok harca és a Harry Potter összes, a Narnia krónikái, továbbá Bánffy Miklós Erdélyi trilógiája és Jón Kalman Stefánsson Menny és pokol trilógiája mellett Leiner Laura könyvei is. ‘Több mint 200-an kapcsolódtak be a játékba, 653 levelet küldtek megfejtésekkel, és ebből 25 személy játszotta végig – játékról-játékra – valamennyi feladatot. Külön megjegyezném, hogy a bekapcsolódók nagy része felnőtt, de néhány ügyes gyerek is részt vett a játékban’ – emelte ki Szőcs Endre könyvtárigazgató a Hargita Népe napilapban.
A Nagy könyves játékkal véget ért a Könyv Éve Székelyudvarhelyen, a játék díjkiosztóján készült videó egyben a 2021. a Könyv Éve Székelyudvarhelyen programsorozat záróakkordja is: https://www.facebook.com/Biblioudv/videos/255088140045730
Forrás: https://hargitanepe.ro/kiterjesztett-valosag/
--Adventi Ablakok Gyergyóditróban – verses fejtörők a község könyvtárosától
Köllő Enikő, Gyergyóditró lelkes könyvtárosa különleges hangulatú adventtel ajándékozta meg a nagyközség lakóit. Kezdeményezésére sajátos módon zajlott az Adventi ablakok elnevezésű mozgalom. A közel negyven feldíszített, kivilágított ablak kereséséhez egyedi találós versikéket írt a könyvtáros, ezeket megfejtve juthattak el a település különböző részeire a kíváncsi ablakkeresők. Így a közösségépítés mellett az ablakkeresés olyan többletet adott, amely által helyismeretet, történelmet, irodalmat is tanulhattak a helyiek. Az ötlet óriási sikernek örvendett, a várakozás ideje alatt minden este egy-egy megvilágított ablak alatt gyűltek össze a helyiek, jóízűen beszélgetve. ‘A verses fejtörőkkel a szellemi megmozdulásra is próbáltam hangsúlyt fektetni, tudván, hogy lelki elégtételt is nyújt egy sikeres megfejtés, az irodalmi utalások kapcsán eszünkbe jut egy-egy vers, amit akár el is olvashatunk, ezzel is növelve az élményt’ – mondta Köllő Enikő a Hargita Népének.
A község Facebook oldalára írt bejegyzéséből: ‘Szinte hihetetlen, hogy 24 napon át kitartó lelkesedéssel, töretlen jókedvvel keltetek útra a megvilagított ablakokat felkutatni. A díszítők nem csupán az ablakaikat nyitották meg napról napra, hanem a szívüket is. Izgalommal, gyermeki lelkesedéssel terveztek, készültek, hogy a várakozás időszakát még szebbé tegyék mindannyiunk számára. Minden díszített ablak mögött egy kedves történet rejtőzik, a családdal közösen elkészített dekoráció, az együtt töltött idő öröme, élménye. Az igényes, mesésen pompázó ablakok látványa mellett szívet melengető volt az ablakvadászok fele irányuló sok kis figyelmesség, a kihelyezett meglepetések, finomságok. Apró, megható jele az összetartozásnak, az egymás értékelésének. Köszönet jár érte a díszítő családok minden egyes tagjának!’
Forrás: Hargita Népe, Családi 7vége melléklet. 2021. december 24.
--Ünnepváró varázs a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtára előtti nagyméretű asztalon újra helyet kaptak a karácsonyt felidéző költemények és illusztrációk. A kiállítást ezúttal is neves magyar költők ünnepi verseiből válogatta össze a gimnázium könyvtárosa, Borbé Levente. Az illusztrációkkal igyekezett felidézni azt a téli élményt, amelyet ez az ünnepkör ajándékoz nekünk. A könyvtáros a könyvtár karácsonyi témával foglalkozó dokumentumait, könyveit felajánlotta a diákoknak és pedagógusoknak kölcsönzés vagy helyben olvasás céljából. A felajánlott kötetek nagy része a könyvtár tulajdona, de akadtak közöttük otthonról hozottak is. A kiállítást a kölcsönzőrészen elhelyezett karácsonyi képeslapok színesítették.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/12/unnepvaro-varazs.html
--Egy program megvalósulása – angyalváró a Bice-Bóca színjátszó csapattal
A székelyudvarhelyi, sérült gyerekekből álló Bice-Bóca színjátszó csapat, Borbé Levente foglalkozásvezető, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa irányításával, Bajcsi Kinga óvónő és pszichológus szervezésének köszönhetően a 2021. december 16-án nagyközönség elé lépett. A premiernek a székelyudvarhelyi Szent Lukács Foglalkoztató Központ adott otthont, angyalváró program keretében, amelyet a székelyudvarhelyi Caritas munkatársai, Mészáros Katalin és Bokor- Péter Tímea váltottak valóra. A Bice-Bócát a közönség nagy tapssal jutalmazta.
A csapat tagjai és szüleik szeretnék folytatni a foglalkozásokat újabb színdarabok betanulásával. Borbé Levente és Bajcsi Kinga fontosnak tartja, hogy a foglalkozásokban továbbra is helyet kapjon a biblioterápia és az olvasás megszerettetése. Ez egy lehetőség, amelyben minden egyes jelenlévő erősíti a közösség összekovácsolását.
Forrás: Borbé Levente könyvtáros és foglalkozásvezető, https://www.facebook.com/groups/926957151018400
--Tágas, modern térbe költözik a Szatmár Megyei Könyvtár
‘Hosszú időn keresztül okozott fejtörést a Szatmár Megyei Tanács mindenkori vezetőinek az alárendeltségbe tartozó megyei könyvtár ügye. Ez ugyanis a város régi központjának egyik patinás épületében működött évtizedekig, pontosabban 1974-ben költözött a Várdomb/Decebal utcai ingatlanba. Ám ezt évekkel ezelőtt visszaigényelte és visszakapta a Federalcoop szövetkezet. Más megoldás híján a könyvtár maradt az épületben, ám vaskos bérleti díjat fizetett érte a megyei tanács. (…) 2017-ben Pataki Csabának, a tisztséget most is betöltő tanácselnöknek sikerült havi 11 ezer euróra lealkudnia a bérleti díjat. A kormánytól már 2018-ban sikerült pénzt szerezni egy új könyvtárépület megvásárlására, ám az ügy nem volt egyszerű: előbb a kormány visszavette az összeget, majd később újból kiutalta. Ekkor lehetett valójában új ingatlan után nézni, amikor rendelkezésre állt az erre szánt 12 millió lej. (…) Végül több szempontból is az évekig meglehetősen bukdácsolva működő, a régi városközpont közvetlen közelében található Grand Plaza, illetve az utóbbi időben Ankora nevet viselő bevásárlóközpont épületének megvásárlása tűnt a legjobb választásnak. A Szatmár Megyei Tanács pedig jó üzletet kötött.’
A költözés megkezdése óta a sajtó képviselői közül a Maszol járhatta be először az új könyvtárépületet. Paula Maria Horotan aligazgató vezette végig az épületen az újságírókat. ‘A modern megoldások mellett a könyvtár számára az igazán nagy előny a rendelkezésre álló terület. Eddig kevéssel több mint 1000 négyzetméterrel rendelkeztek, az épület több mint 6 ezer négyzetméteres. (…) Az viszont kérdés, hogy mikor nyithat meg a látogatók előtt is a könyvtár, az immár új, modern épületben. A legtöbben legalább még egy év háttérmunkára, szerelésre és építkezésre számítanak. Különösen, ha az apróbb hibák kijavítására az építőipar leterheltsége, a közbeszerzési eljárások elhúzódása miatt sokat kell várni. Egy azonban biztos: olyan könyvtárépülete lesz Szatmárnémetinek és a megyének, amilyenre mindig is vágytak a szatmáriak. Sőt, talán annál is jobb!’
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Tagas-modern-terbe-koltozik-a-Szatmar-Megyei-Konyvtar
--Sokan választanak könyvet ajándékba
Még mindig a könyvek a listavezetők, ami a karácsonyi ajándékozást illeti, nagyon sokan választanak valamilyen könyvet szeretteiknek az ünnepekre. A Székely Hírmondó napilap munkatársa a sepsiszentgyörgyi könyvevesboltokban nézett körül decemberben, hogy milyen könyveket választanak leginkább a vásárlók.
‘A könyvesboltok mindig figyelik az aktuális trendeket, listákat, így minden megtalálható, amit az olvasók keresnek, legyen szó klasszikusok új kiadásáról vagy modern irodalomról’ – mondta Kiss Eszter, az egyik bolt munkatársa, aki szerint már novemberben megkezdődött az ünnepi könyvvásárlás. Az ünnepek körül mindig megnő a forgalom, hiszen annak ellenére, hogy rohanó és digitális világban élünk, szükség van a könyvekre, az olvasás élményére.
‘2021 karácsonyára „a szakácskönyvek” voltak a legkeresettebbek, Dragomán György Főzőskönyvét és Fördős Zé Brutális kaják receptes könyvét keresik leginkább ebben a kategóriában. Ugyanakkor a különböző életvezetési tanácsadással, továbbtanulási coachinggal foglalkozó kiadványokat is szeretik, de egyre többen vásároltak klasszikus magyar irodalmat is. Keresett továbbá Edith Eva Eger A döntés című könyve, de Fábián Janka könyveit is előszeretettel viszik haza. A fiatalabbak számára a legjobb ajándék Leiner Laura, Susanna Bailey, Margit Auer és Berg Judit könyvei, ezeket sorozatban is kínálják akciós áron.’
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/sokan-valasztanak-konyvet-ajandekba/
--Kovács Eszter a Könyvtárvilágban
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének webmagazinja, a Könyvtárvilág oldalán Kovács Eszter könyvtáros, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének nemrég megválasztott alelnöke mutatkozik be, osztja meg a szakmára vonatkozó gondolatait is az olvasókkal.
Forrás és a cikk itt: https://mke.info.hu/konyvtarvilag/2021/12/bemutatkozik-kovacs-eszter-a-romaniai-magyar-konyvtarosok-egyesuletenek-alelnoke/7391/
ÉVFORDULÓ
--Szabadtéri kiállítás a száz éve született Szentimrei Judit néprajzkutató emlékére
Szentimrei Judit a 20. század második felének jelentős néprajzkutatója, aki tudományos teljesítménye mellett iparművészként és tanárként is tevékenykedett, illetve részt vállalt a közművelődés szervezésében is. A Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja, az 1989-es rendszerváltozás után cselekvő részt vállalt az Orbán Balázs Társaság, a Magyar Filológiai Társaság, a Romániai Képzőművészeti Szövetség és a Barabás Miklós Céh tevékenységében.
‘Meghatározó szerepet játszott a dr. Kós Károly által vezetett népművészeti kutatócsoport munkájában, mely az 1950-es évek legjelentősebb hazai, néprajzi, tudományos vállalkozása volt. Annak keretében a legjelentősebb romániai magyar tájegységek tárgyi kultúrájának és népművészetének szakszerű kutatására, rendszerezésére, feldolgozására törekedtek. Dr. Kós Károlynak, Szentimrei Juditnak és dr. Nagy Jenőnek végül is négy tájegységünk etnográfiai szintézisét sikerült megjelentetnie a Kriterion Könyvkiadónál’ – fogalmaz dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató.
A sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és a Civilis Egyesület szervezte emlékkiállítás a sepsiszentgyörgyi Szabadság téren nyílt 2021. december 10-én, a megnyitón felszólalt többek között Hegedüs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára, házigazdaként pedig Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet vezetője.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/A-szaz-eve-szuletett-Szentimrei-Judit-neprajzkutatora-emlekeznek-Sepsiszentgyorgyon
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/146399/a-neves-neprajzkutatora-emlekeztek-szentimrei-judit-100
--A 75 éves Szabó Zsoltot és a 15 éves Me.dok folyóiratot köszöntötték
Az összes újságíró szakos diák nagypapája – ezekkel a szavakkal jellemezte üzenetében Szabó Zsolt nyugalmazott, de óraadóként ma is aktív egyetemi docenst, a Művelődés folyóirat korábbi főszerkesztőjét, irodalom-, sajtó- és művelődéstörténészt Farkas Júlia, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem egykori újságíró hallgatója. Szavai azon az ünnepségen hangzottak el, amelyet Szabó Zsolt 75. és a Me.dok című médiatudományi szaklap 15. születésnapjára szervezett a BBTE Újságírás és Digitális Média Intézete 2021. december 7-én a kolozsvári Vallásszabadság házában.
A rendezvényt Botházi Mária egyetemi adjunktus nyitotta meg: előbb bemutatta röviden a Szabó Zsolt munkásságát – aki, mint mondta, a kilencvenes évek közepétől az erdélyi magyar újságíróképzés meghatározó alakja –, majd pedig a tanszék negyedévente megjelenő médiatudományi folyóiratát.
Az esemény második felében a Me.dok történetével, eredményeivel, célkitűzéseivel ismerkedhettek meg a jelenlevők. A 2006-ban indult folyóirat sajtótörténeti tanulmányokat, a jelenkori médiáról szóló elemzéseket, a kommunikáció általános problematikáját érintő tanulmányokat közöl. A lapot – amelynek célja közlési lehetőséget biztosítani a média- és kommunikációkutatással foglalkozó szakembereknek, illetve megmutatni tárgykörhöz tartozó legfrissebb tudományos eredményeket – nemzetközi adatbázisok jegyzik.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/itthon-hoesesben-is-biztonsagban-a-75-eves-szabo-zsoltot-es-a-15-eves-me-dok-folyoiratot-koszontottek-kolozsvaron/
--140 évvel ezelőtt alakult meg az aradi Kölcsey Egyesület
’Az 1848–49-es forradalmat követő majd’ két évtized letargikus állapota után a kiegyezés teremti meg újra a nemzet magára találásának a feltételeit. A gazdasági fellendülés természetes velejárója nemcsak a nemzeti gazdaság, az ipar és a kereskedelem megteremtése, hanem a polgári öntudat kialakulása is. Így kiteljesedett az egyesületi mozgalom is, és ennek részeként, az 1881. december 15-én tartott közgyűlésen a ’tisztviselői kar’ és a választmány megválasztása után hivatalosan megalakult az Aradi Kölcsey Egyesület. 140 esztendő, ami sajnos nem jelent 140 dolgos évet, hisz 1947 és 1989 között a román kommunista hatalom – minden más civil szerveződéssel egyetemben – betiltotta működését.’
’Az egyesület, a mai körülményekhez és lehetőségekhez mérten, mára az aradi közművelődési élet egyik megkerülhetetlen tényezőjévé vált. A lap- és könyvkiadás mellett néhány időszakosan ismétlődő projekt köré csoportosította tevékenységét: irodalmi estek, előadások, képzőművészeti kiállítások rendezése, történelmi vagy kulturális kirándulások szervezése, aradi városnézések, magára vállalta a város reprezentatív magyar adventi hangversenyének megszervezését, együttműködik a valamikor általa alapított közművelődési intézményekkel – könyvtár, múzeum – közös rendezvények, konferenciák, szimpóziumok szervezésében stb.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/140_evvel_ezelott_alakult_meg_az_aradi_kolcsey_egyesulet.php
DÍJAK
-- 2021 Látó-nívódíjasai
2021-ben harmincadik alkalommal osztotta ki a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége, a lapban publikált szerzők közül válogatva, évzáró nívódíjait. Huszonkilenc év alatt közel 90 alkotó vehette át vers, próza, esszé és debüt kategóriában a pénzjutalommal járó elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 dollárral járó Jackovics-díjjal bővült, amelyet a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség.
A nívódíjak átadására 2021. december 9-én került sor a marosvásárhelyi Bernády Házban. 2021-ben Babiczky Tibor, Horváth Péter, Imre Eszter és Nagy Zalán vehette át a Látó-nívódíjjal járó pénzjutalmat. A Jackovics-díj nyertese Ioana Hogman, akinek drámáját Máthé Barbara és Stekbauer-Hanzi Réka fordításában olvashattuk a 2021-es SzínházLátóban. Az est házigazdája Vida Gábor főszerkesztő volt. Laudációt mondott: Codău Annamária, Demény Péter, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba.
Forrás: https://www.helikon.ro/megvannak-2021-lato-nivodijasai/
--Bán Zsófia és Láng Zsolt kapta a Füst Milán-díjat
A Füst Milán-díj prózai kuratóriumának döntése alapján a kétévente kiosztott az elismerést 2021-ben Bán Zsófia és Láng Zsolt kapta. Füst Milánnak, a magyar irodalom klasszikusának emlékére alapította özvegye, Helfer Erzsébet 1975-ben a Füst Milán-díjat, azoknak az íróknak a díjazására, akik az ‘egyetemes emberi értékeket magas művészi színvonalon képviselik’. Az elismerést kétévenként felváltva osztják ki költők és prózaírók számára. Az első prózai díjazottak között volt Szentkuthy Miklós, Kertész Imre, Nádas Péter, Esterházy Péter, Hajnóczy Péter. A legutóbbi díjazottak Barnás Ferenc és Danyi Zoltán voltak, az idei elismerésben pedig Bán Zsófia és Láng Zsolt részesültek.
Láng Zsolt laudációja itt olvasható: https://litera.hu/irodalom/publicisztika/szilagyi-zsofia-legyen-idonk-lassan-olvasni-is.html
Forrás: https://litera.hu/hirek/ban-zsofia-es-lang-zsolt-kapta-iden-a-fust-milan-dijat.html
--Horia-Roman Patapievici kapta a 2021-es Petőfi-díjat
Horia-Roman Patapievici fizikus, író, esszéista vehette át 2021. december 10-én a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapított Petőfi-díjat a budapesti Terror Háza Múzeumban.
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter – akinek gondolait Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója olvasta fel – levelében kiemelte: újra és újra emlékeztetni kell az embereket a szabadság értékére, még akkor is, ha annak alkotmányos feltételei adottak, és látszólag semmi sem fenyegeti. Erre a legjobb emlékeztetők azok, akik a szabadság hiányának idején bátran küzdöttek a szabadságért – írta.
Tallai Gábor a kitüntetett életútját felidézve elmondta: Horia-Roman Patapievici 1957-ben született Bukarestben. A Bukaresti Egyetem fizika karán végzett, majd doktori képzésen vett részt filozófia szakon. Az 1989. decemberi romániai forradalom idején az utcáról vitték el és tartóztatták le. Az 1990-es években esszéivel és cikkeivel szerzett országos és nemzetközi hírnevet. 2000 óta tagja volt a titkosszolgálati archívumok tanulmányozására létrehozott Nemzeti Tanácsnak, 2005 és 2012 között pedig a Román Kulturális Intézet elnöki tisztét töltötte be. Több román televíziós műsor producere, 1995 óta pedig sok könyv szerzője, amelyekben a rendszerváltást és napjaink filozófiai kihívásait elemzi. Az általa alapított és 2004-2009 között vezetett Ötletek a párbeszédben című folyóiratot a romániai szellemi élet legfontosabb vitafórumának tekintették.
Horia-Roman Patapievici a posztkommunizmusnak nevezett jelenség egyik legjelentősebb bírálója a térségben, aki megalkuvást nem ismerő kritikával szállt szembe a pártállami struktúrákat tovább működtető politikai és titkosszolgálati erőkkel – mondta a díjazottat méltatva Tallai Gábor.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/horia-roman-patapievici-kapta-az-idei-petofi-dijat/
--Nádasdy Ádámé a Városmajor 48 Irodalmi Életműdíj
Nádasdy Ádám kapta 2021-ben a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány Életműdíját, amelyet az alapítvány kuratóriuma ítél oda minden év decemberében a kortárs magyar irodalom egy-egy alkotójának. A kuratórium a Városmajor 48 Irodalmi Életműdíjat első alkalommal, 2018-ban Spiró Györgynek ítélte oda, másodszor, 2019-ben Végel László Kossuth-díjas író kapta meg, 2020-ban Rakovszky Zsuzsa írót, költőt, műfordítót díjazták. 2021-ben Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító a díjazott, szerteágazó, mégis egységes és egységességében csillogóan sokszínű életművének elismeréseként.
Ferencz Győző laudációját a Litera közölte: https://litera.hu/irodalom/publicisztika/ferencz-gyozo-a-civilizator.html
A kuratórium elnöke Vörös T. Károly, tagjai: Csáki Judit, Csordás Gábor, Ferencz Győző, Márton László, Reményi József Tamás és Tunyogi László.
Forrás: https://litera.hu/hirek/nadasdy-adam-kapja-a-varosmajor-48-irodalmi-eletmudijat.html
--Parti Nagy Lajos kapta az első Bertók László Költészeti Díjat
Első alkalommal osztották ki 2021. december 6-án a Bertók László nevét viselő elismerést, amelyet Parti Nagy Lajos kapott. A hagyományteremtő céllal útjára indított díjat a névadó életművéhez méltó költői teljesítmény birtokosa kapja meg. A pécsi Kodály Központban adták át a Jelenkor folyóirat és a költő fia, Bertók Attila által alapított, egymillió forinttal járó Bertók László Költészeti Díjat. A díjátadó ünnepségen Ágoston Zoltán mondott laudációt Parti Nagy Lajos költészetéről. Méltatásában kiemelte, hogy Parti Nagy Lajos ‘nyelvet teremtett, ami keveseknek sikerül (…) Verseinek játékossága, nyelvi humora, ritmikája, zeneisége, továbbá szóteremtései, formai készsége együttesen csak rá jellemző poétikát eredményeznek, s elemi költőként állítják elénk’.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/parti_nagy_lajos_bertok_laszlo_kolteszeti_dij.html
http://www.jelenkor.net/hirek/2318/parti-nagy-lajos-kapta-a-bertok-laszlo-kolteszeti-dijat
--Vados Anna nyerte el a 2021-es Petri György-díjat
A Petri György-díj kuratóriuma 2021. december 6-án döntött a 2021. évi díjazott személyéről. Három alkotó került a fináléba: Biró Zsombor Aurél, Kósa Eszter és Vados Anna. Közülük Vados Anna kapta meg a kitüntetést. A győztes kötete egy évtizedeken át húzódó, megrendítő történet eseményszilánkjait viszi közel a katarzishoz. Nincs véna című tervezett első verseskötetéről ezt írja Deres Kornélia: ‘…úgy vezet végig a részleteiben kegyetlen, mégis végtelenül ismerős történeten, hogy a női és férfi szemszögek folyamatos váltakozásban maradnak, ahogyan a fikció és valóság találkozási felületei is minduntalan átírják egymást.’
A díjátadó ünnepséget 2021. december 22-én tartották a FUGA Budapesti Építészeti Központban. A díjazott kettős jutalomban részesült: megkapta egyrészt Bálványos Levente képzőművész alkotását, másrészt a Magvető Kiadó megjelenteti első kötetét. A nyertest Deres Kornélia laudálta, majd Nagy Bálint, a díj alapítója adta át a győztesnek járó tárgyi jutalmat.
Forrás: https://litera.hu/hirek/vados-anna-nyerte-el-az-idei-petri-gyorgy-dijat.html
--André Ferenc kapta a Kinde Annamária-díjat
André Ferenc költő, slammer, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező kapta a Holnap Kulturális Egyesület és az Újvárad folyóirat Kinde Annamária-díját. Az elismerést 2021. december 13-án, a Kortárs klasszikusaink sorozat tavalyi utolsó kiadásán adták át Nagyváradon.
André Ferenc 1992-ben született Csíkszeredában. Két önálló kötete jelent meg, a Jelenkor Kiadónál 2018-ban a Szótagadó, valamint egy verses gyerekmese a koronavírusról Bújócskaverseny címmel a kolozsvári Koinóniánál. Európai álomparalízis. Kepler könyve című munkatervével 2021-ben Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj első nyerteseinek egyike. Írásait számos romániai és külföldi irodalmi folyóirat közli - olvasható az Újvárad Facebook-oldalán.
A díjazott Szőcs Géza életművéről tartott előadást a Kortárs klasszikusaink sorozat keretében, ezt követően vette át a díjat. André Ferenc laudációját Kemenes Henriette olvasta fel.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Andre-Ferenc-kapta-a-Kinde-Annamaria-dijat
AJÁNLÓ
--Jelenségek szélzúgásban
Bodó Barnának nem mindennapi dolog sikerült új kötetével. A Jelenségek szélzúgásban némileg rejtjeles cím, a benne foglalt írások súlypontja közös: a vizsgált téveszméket kiemelten az erdélyi magyar oktatásüggyel kapcsolatos állampolitika és gyakorlat körében keresi, egyik jelmondata szellemében: „Félrevezethető népnek nincs hazája”.
Ennek köszönhetően legalább két, ha nem három nemzedék tanügyi lelkiismerete nézheti tükörben magát Bodó Barna új kötetében. A kisebbségi iskolarendszer sorsa, a magyar szó viszontagságos útja a magyar gyerekekhez, diákokhoz és viszont, nos, ez Erdélyben sok mindent elárul az itteni magyarság életéről úgy általában, s bevilágít mindabba, ami az utóbbi száz évben történt itt velünk és másik két-három nemzedékkel legalább. Szűkebb pátriánk százéves csatoltsága az Ókirályság területeihez és politikai rendszeréhez új utakra kényszerítette a magyar iskolát is, s noha az igyekezett lépést tartani a korigénnyel, alighanem többet veszített, mint nyert ebben a gúzsba kötött helyzetében. Elveszítette önálló tankerületi felépítményét, el a nemzeti kormány oltalmát, olyan alárendeltségbe került a tanügyi főhatósággal szemben, amely hol nyíltan, hol burkoltan, de visszaszorításában, időnként pedig kimondott felszámolásában mutatkozott érdekeltnek. A ‘89-es rendszerváltás olyan állapotban találta a magyar tannyelvű oktatást, amelyben már-már nem csupán megtépázott, maradék eszményeiről és céljairól, de magáról a tannyelvéről is le kellett volna mondania.
Kevés időszerűbb, fokozódó kollektív hiányérzetünket alátámasztó elemzést produkált a hazai magyar tudományosság az utóbbi két évtizedben a Bodo Barnáénál.
(Jelenségek szélzúgásban. Europrint, Nagyvárad, 2020.)
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/jelensegek-
--A Székely Mikó Kollégium múltjáról
Lassan kerek esztendeje lesz egy roppant izgalmas könyvsorozat elindulásának, azaz kiötlésének és elindításának, pontosabban fogalmazva egy egyszemélyes tudományos műhely közönség elé lépésének. Kevesen tudják, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium olyan kincsnek van birtokában, amilyennel nálunk csupán a Székely Nemzeti Múzeum büszkélkedhet, s máshol is leginkább a Tudományos Akadémia valamelyik fiókja.
Nem köztudott, hogy a hajdani egyházi iskolák rangját, fényét növelte a téka, a könyvek gyűjteménye, s talán csupán a Mikó mondhatja el, hogy az ő könyvtárukat nem „égette” el az államosítás utáni oktatási újítások láza. Ügyesek lehettek a kor iskolavezetői, akiknek sikerült ezt a páratlan gazdagságot iskolájuk számára megőrizni, s teszik azt ma is, szerencsére olyan szakember munkásságának köszönhetően, aki belépett más városok rangos könyvkutatóinak, bibliográfusainak családjába. Csikós Júlia igazi, vérbeli könyvtárőrként vigyázza ezt a hatalmas vagyont, s az utóbbi időszakban immár önállóan elsajátított szakma művelőjeként áll elő egyre gyakrabban a dokumentációs könyvtárban őrzött, kevésbé vagy egyáltalán nem ismert hagyatékok kiadásra való előkészítésével, kiadásával, mások által könyvbe szerkesztett adatokkal.
Annak idején lapunkban méltattuk Péter Mózes valamikori iskolaigazgató kollégiumról írott könyvének újbóli megjelentetését, sokfelé kitekintő jegyzetekkel is ellátva. Most, a második kiadvány megjelenése bizonyossá teszi, hogy folytatása következik, s minden bizonnyal, ha évente csupán egyetlen elfekvő alkotást is sikerül az érdeklődők kezébe adni, már az is igen nagy teljesítménynek számít.
A bibliográfusi pontossággal szerkesztett, mellékletekkel ellátott, bő könyvészettel megalapozott, a közeli munkatárs, Kádár István grafikai leleményével tetszetőssé álmodott mostani kötet, mint az előző is, sokat közölhet mindazokkal, akik a Székely Mikó Kollégium múltjára kíváncsiak. A mostani kiadvány szerzője nem volt igazgatója az ő idejében is már vonzó tanodának, de elemi iskolás tanítványként, betanítóként, gondnokként, az iskola közelében és érdekében tüsténkedő, lelkészi pályájából adódó szorgossággal igyekezett maga is a tanintézet maradandó értékeit felfedni és továbbadni, nemcsak kortársainak, de az utókornak is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-szekely-miko-kollegium-
--A Székelyföld folyóirat decemberi számának tartalmából
A Székelyföld folyóirat 2021/12. számában verssel jelentkezik Czegő Zoltán, Demeter Arnold, Fehér Imola, Fellinger Károly, Marton Ágnes, Orcsik Roland, Tatár Sándor, Vasas Tamás, Vári Csaba, Völgyi Anna. Prózát publikál Balázs Attila, Bangha Mónika, Csikós Attila, Nádasi Krisztina, Pintea László; Răzvan Petrescu novellája Bertóti Johanna fordításában olvasható. A Pályakép rovatban Simó Márton beszélget Balázsi Dénes nyugalmazott magyartanárral, helytörténésszel. A Ködoszlásban Nagy Emőke A nagy szent család kultusza a későközépkori Magyarországon és annak székelyföldi vonatkozásai című tanulmánya olvasható. Az Ujjlenyomatban Másréti Kató Zoltán Pokolsár címmel közöl oral history-típusú írást. Az Alma Materben Tánczos Vilmos Eigel Ernőre, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium matematikatanánára, igazgatójára emlékezik.
A Szemlében olvashatók a 2021-es Székelyföld-díjasok (Bangha Mónika író, Nagy Attila költő, Romsics Ignác történész és Vörös István író-költő) laudációi. Kritikát Bene Adrián közöl Tamás Dénes Az élő ház című kötetéről, Borsodi L. László Orcsik Roland Legalja című könyvéről, Lőrinczi Dénes Nemes Gyula Népem biztonságát őrzöm című kötetéről, Máriás József pedig a Köszörű időben című antológiáról. Ugyanitt rövid ajánlók olvashatók a Székely Könyvtár sorozat 96-100+ köteteiről, köztük Benkő József Transsilvania specialis, Földi István Századelő az udvartereken, Gazda József A Székelyföld történetéből, Király László Kék farkasok, Egyed Emese Válogatott versek és Siklódy Ferenc Könyvjegyek II. című műveiről.
A lapszámot Szentes Zágon fotói illusztrálják.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Megjelent-a-Szekelyfold-decemberi-szama
--Diákok hangja a galériában – Könyvbemutató
A kézdivásárhelyi Kosztándi Galériában mutatták be 2021. december 3-án a Pro Urbe díjas dr. Szőcs Géza pedagógus, helytörténész által szerkesztett, Diákjaim hangja című kötetet.
Hegedűs Ferenc mecénás házigazdaként köszöntötte a kötetben szereplő egykori diákokból, hozzátartozóikból és érdeklődőkből álló népes közönséget, majd Tóth László újságíró méltatta a Hang-sorozat legújabb kötetét, amelyben dr. Szőcs Géza egykori diákjait bírta bemutatkozásra.
„Mondhatni, egy generációs könyv, hiszen amellett, hogy szélesebb skálán tevékenykedő embereket mutat be, életútjaikon keresztül több korszakot is átölel. Végigolvasva láthatjuk, hogyan próbáltak az idősebbek a kommunizmus szorításában életteret teremteni maguknak, aztán ott vannak azok az egykori diákok, akik 1989 után bontogatták szárnyaikat. Szembetűnő, mennyivel könnyebb volt az 1990 után végzetteknek az önmegvalósítás útjára lépni, hiszen ők már mehettek külföldre tanulni” – hangsúlyozta.
Az eseményen a szerző 2020-ban megjelent, a járványhelyzet miatt akkor be nem mutatott, Szavaink hangja című kötetéről szólva elhangzott: abban ötven, céhes városbeli vagy onnan elszármazott író, költő, újságíró, szakíró, illetve szerkesztő mutatkozik be. Az est zárásaként az egykori tanítvány, Nagy Tamás magyartanár a Nagy Mózes Elméleti Líceum himnuszaként ismertté vált, általa írt Diákhimnusz szövegéből idézett, majd Nagy Mózes imája című, ugyancsak saját szerzeményét adta elő gitárkísérettel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/diakok-hangja-a-
--Korunk-lapszám a Székelyföld történetének kiegészítéseiről, árnyalatairól
A Korunk folyóirat 2021. decemberi lapszáma a Székelyföld történetének kiegészítéseiről, árnyalatairól szól. 2016-ban jelent meg a háromkötetes, több mint 2000 oldalas Székelyföld története, ami egy 1872-ben született, számtalanszor és sokféle okokból elakadt terv késői megvalósításának is tekinthető. Az a történészgeneráció, amely – néhány fiatalabb kollégával is kiegészülve – ennek a munkának a gerincét megalkotta, tovább végezte kutatómunkáját. Az utóbbi bő két évtizedben viszont feltűnt és aktív szerepet vállalt egy újabb erdélyi magyar történésznemzedék, amelynek több tagja Székelyföldön él és dolgozik. A Kérdőjelek kényszerében – vázlatképek a székelyek történetéből című lapszám teljes egészében olyan történészek írásait tartalmazza, akik már 1990 után kezdték el egyetemi tanulmányaikat. Egy részük már befejezte doktori tanulmányait és megvédte disszertációját, néhányuknál pedig ez még folyamatban van. Az ő kutatásaik részben kiegészítik, de sok vonatkozásban árnyalják is elődeik munkáját – így a ‘háromkötetetes’ Székelyföld története tartalmát, szemléletét, következtetéseit.
Néhány téma a tartalomból: A székely megtelepedés: mikor? honnan? hogyan?; A katonáskodó életmód tükröződése székely nemesi családok pecsétábrázolásain; Asszonysors a székely történelemben; A dualizmus-kori székely város; A Magyar Autonóm Tartomány: autonóm Székelyföld vagy valami más?
A Hermann Gusztáv Mihály általi súlypont-összeállítás történész szerzői Botár István, Bicsok Zoltán, Orbán Zsolt, Novák Károly-István, Nagy Botond, Gidó Csaba, Fodor János és Szőts P. Zsuzsa.
--Világot benépesítő művek
Nemrég jelent meg dr. Borcsa János kézdivásárhelyi irodalomtörténész, kritikus Világot benépesítő művek című új kötete a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó gondozásában. Az irodalomtörténeti és -kritikai tanulmányokat, műelemzéseket, könyvkritikákat tartalmazó gyűjteményt a szerző 2016 és 2020 között készült írásai teszik ki.
Az irodalomkritikus és -történész szerző immár négy évtizede rendszeresen szemlézi a kortárs, főleg az erdélyi-romániai magyar irodalom műveit, s ezáltal hozzájárult egyrészt egy hiteles értékrend és irodalomkép kialakításához, másrészt pedig a befogadó, a szépirodalom iránt érdeklődő olvasóközönség gyors és megbízható tájékoztatásához. Ez utóbbira nagy szükség volt mind a letűnt diktatúra hamis értékeket propagáló utolsó évtizedében, mind a rendszerváltást követően, egy olyan időszakban, amelyre az értékek összemosása és relativizálása nyomta rá bélyegét.
A szerzőnek ez a tizenkettedik önálló kötete. Munkásságáért ezidáig több díjban és kitüntetésben részesült, legutóbb, 2018-ban, Magyar Arany Érdemkeresztet kapott.
Az írások Borcsa János értékközpontú szemléletét tükrözik egy olyan időszakban, amikor a magyar irodalmi élet, mondhatni, külső tényezők, egymással ütköző ideológiák és érdekek befolyása alatt áll.
Borcsa János így vall kritikusi hivatásáról, amely a kötet hátsó borítóján olvasható: „Magával a szöveggel, a műalkotással ’működik együtt’ a kritikus, elmerül megfigyelése, elemzése tárgyában, hogy megértse, s ennek nyomán felerősítse a választott mű üzenetét, szóra bírja szellemét egy más műfaj keretei között, alázattal és hitelesen ’eljátszva’ közvetítő szerepét.”
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/vilagot-benepesito-
--Bemutatták A székelység története angol kiadását Brüsszelben
Brüsszelben mutatták be A székelység története című könyv angol nyelvű kiadását. A Liszt Ferenc Intézetben 2021. december 7-én tartott eseményen részt vevők beszédükben azt hangsúlyozták, hogy a székelyek mennyire fontos elemét képezik Európának.
A székelység története angol kiadását Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, illetve a Hargita Megyei Tanács, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a HUNINEU Alapítvány közös szervezésében mutatták be Brüsszelben – derül ki az EP-képviselő sajtóirodájának közleményéből. Burányi Adrienne Éva, a Liszt Intézet igazgatója örömének adott hangot, hogy a rendkívüli esemény házigazdája lehetett. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete annak jelentőségéről beszélt, hogy az angol kiadást Európa szívében mutatják be.
A kötetet Hermann Gusztáv Mihály és Orbán Zsolt történészek méltatták. A nagy érdeklődés mellett szervezett estet a marosvásárhelyi Koszika& The Hotshots népdalfeldolgozásokból és saját dalokból álló koncertje kísérte.
A kötetet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadója jelentette meg 2020 végén. Ugyanitt jelent meg az elmúlt időszakban A székelység története magyar és román nyelven. Az ismeretterjesztő kiadvány megírásának célja, hogy a székelyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat minden korosztály számára röviden és közérthetően összefoglalja.
--Verseskötet az édesapának – Borsodi László újabb könyvbemutatója
A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium kollégiumának dísztermében mutatták be 2021. december 21-én Borsodi L. László költő, szerkesztő és pedagógus legújabb prózavers-kötetét. Az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában megjelent, Estére megöregszel című kötetet Ráduly Margit képzőművész illusztrálta. A könyvbemutatóra népes közönség gyűlt össze, Lövétei Lázár László költő, műfordító, a beszélgetés moderátora a prózavers műfaji sajátosságairól kérdezte Borsodi L. Lászlót, és arról, hogy miért ebben a műfajban ír, miért testhezálló számára a prózavers.
Borsodi L. László a bemutatón elmondta, ennek a kötetnek a Szétszórt némaság című, szintén prózavers-kötet volt az előzménye, amelyben a történetszerűség felé mozdult el, miközben megőrizte a szövegek lírai jellegét. Hozzátette, hogy abban a kötetben a család, a barátok, a ferencesek mint téma adottak voltak, és megmaradtak ebben a kötetben is.
A költő a kötet létrejöttéről még elmondta, hogy miután megjelent a Szétszórt némaság, édesapja tréfásan-bánatosan megjegyezte: ’Ebből is kihagytál, fiam.’
’Arra gondoltam, hogy ha a többieknek járt egy könyv, akkor neki egyedül jár egy egész. Ez nem függ össze azzal, hogy édesapám a nyáron elhunyt, mert a szövegek kilencven százalékát olvasta. Kíváncsi voltam, hogy olvasóként hogyan viszonyul ezekhez a szövegekhez. Így lett ez a könyv’ – fejtette ki.
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/verseskotet-az-edesapanak/
--Tanulmányok Cserey Zoltán 80. születésnapja tiszteletére
Cserey Zoltán sepsiszentgyörgyi helytörténész, nyugalmazott muzeológus és tanár 2021 februárjában töltötte 80. életévét. Titokban előkészített, december 9-én megszervezett köszöntésének alapját Demeter Lászlónak, a baróti Tortoma Kiadó vezetőjének az az ötlete sugallta, hogy a nyugalmazott történésznek tisztelgő tanulmánykötetet szándékozott összeállítani.
A Székelyföldi kalászatok – Tanulmányok Cserey Zoltán 80. születésnapja tiszteletére című kötetet a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes székhelyéül szolgáló Lábashában Demeter László ismertette, elmondva, egyetlen, általa megkeresett szerző sem utasította vissza a felkérést, így kerülhetett – Antal Árpád András polgármester és Vargha Mihály múzeumigazgató köszöntői után – 13 tanulmány a kötetbe, amelyeket Cserey Zoltán életművének Csáki Árpád által összeállított bibliográfiája zár. Demeter László felemlítette, az ünnepelt méltó utódja Nagyajtai Cserei Mihály emlékírónak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/146368/alaposan-kitervelt-
Interjú az ünnepelttel itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/146819/az-igazi-sepsiszentgyorgyi-tortenesz-cserey-zoltan-80-eve
--'Mihai Radu regénye színpompás tűzijáték’ – megjelent az Átszivárgás magyarul
Mihai Radu román író regénye színpompás tűzijáték, szórakoztató és tragikus valóság-mese, amely egyszerre megrázó és vicces. Az Átszivárgás (Contaminare) maradandó élmény. Mihai Radu nagyszerű mesélő, regényének szövete erős, összetett, sokrétű és szinte kibogozhatatlan. Kíváncsi és részletekre odafigyelni képes olvasót igényel.
A regény két, párhuzamosan futó cselekményszála napjaink Romániájában – javarészt Bukarestben – játszódik/bonyolódik. De nem csak napjainkban, hiszen egy-egy leágazás messzire nyúlik vissza az időben… szerepet kap a történetben a szocialista Románia és annak összeomlása, de néha egészen messzire is elkalandozhatunk, akár 1912-ig is!
A regény egy olyan lány körül forog, aki 1989. december 18-án, a romániai forradalom előestéjén tiltott határátlépés közben pusztult el tragikus – és eltitkolt – körülmények között. Míg felfeslik a történetnek ez a háttérben húzódó, harminc évig eltusolt szála, addig kiderül, hogy Rareșnek meghalt a gyereke, Anastasia pedig átesik egy abortuszon… És vannak még tragikus mozzanatok – a családirtásig bezárólag – bőséggel!
A regényről a Librarius.hu oldalon olvasható ajánlóból idéztünk részleteket. (Mihai Radu: Átszivárgás [Contaminare]. Typotex Kiadó, 2021. Fordította Szőcs Imre. 284 oldal, kartonált kötés. ISBN 978-963-4931-55-3)
Forrás: https://librarius.hu/2021/11/29/mihai-radu-atszivargas-typotex/
--Az élő történelem közeli helyein - Dancs Árpád könyvbemutatója
Népes közönség előtt mutatta be Dancs Árpád nyugalmazott sepsiszentgyörgyi zenetanár Közeli helyeken című, harmadik könyvét Sepsiszentgyörgyön, a református Vártemplom Közösségi Házában, 2021. december 12-én. A könyvbemutatót zenei betét színesítette, valamint vetítésre is sor került a könyv képanyagából és archív felvételekből.
A könyv hibrid jellegét bizonyítja, hogy a mozaikszerűen felépített történetsorozatban a szerző önmagát és közvetlen környezetét veszi górcső alá, teszi mindezt gazdag képanyaggal dokumentáltan, személyes történetekkel fűszerezve. Ez a könyv nem lineáris, inkább mozaikszerkezetű, amelyben cserélődnek a helyszínek és a történetszálak. A könyvben szó esik a Református Iskoláról, a Tavirózsa Fesztiválról, a református Vártemplomról, Dancs Annamariról, megismerhetjük a Három Rózsa történetét, valamint Koréh Ferenc, a Szabad Európa Rádió bemondójának életét, szó esik továbbá a Székely Mikó Kollégiumról, valamint a Dancs szülői házról és magáról a sepsiszentgyörgyi Templom utcáról, amely sokszor változtatott nevet a történelem viharaiban: nevezték II. Rákóczi Ferenc utcának, Bocskai utcának, de Fülemüle utcának is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/146416/az-elo-tortenelem-kozeli-
--Megjelent Pongrácz P. Mária Virágasszony című kötete
2021. december 15-én jelent meg Pongrácz P. Mária Virágasszony című kötete, amellyel az Irodalmi Jelen munkatársai köszöntik az írónőt, a lap mindmáig hűséges szerzőjét 80. születésnapján.
‘Pongrácz P. Mária novellái hatalmas empátiakészségről és érzékenységről árulkodnak. A történetek tragikus, olykor groteszkbe fulladt sorsokat mutatnak be úgy, ahogyan azt a szereplők megélik. A karakterek, akik köré a szerző történeteit szövi, napjaink vagy legalábbis közelmúltunk élő alakjai, hasonló problémákkal, félelmekkel, lelki traumákkal, gondolatokkal, mint amilyeneket magunk is átéltünk már, de ha mégsem, akkor szűkebb vagy tágabb környezetünkben megtapasztalhattunk. Ami különlegessé teszi ezeket a rövid történeteket, az a perspektíva, amelyen keresztül a szerző bemutatja karaktereit.’ – olvasható a kötet borítóján.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/pongracz_p_maria_viragasszony.php
--Magyar-román és román-magyar műfordítások 2021-ben
Az Irodalmi Néző weboldal áttekintette tavaly december végén a 2021-es év során megjelent, magyar nyelvből románra, illetve románból magyarra végzett műfordításokat:
„Tavalyi (2020-as – szerk. megj.) összefoglaló mintájára, ez év végére is megpróbáltam összeállítani az idén megjelent műfordítások jegyzékét a román és magyar irodalmak közötti átjárás népszerűsítésére. Virtuális kalapot a fordítók, kiadók, szerkesztők, támogatók, szerzők előtt emeljen mindenki a könyvek olvasásával, ajánlásával. Amennyiben utólag értesülök kimaradt címekről, igyekszem pótolni.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://irodalminezo.wordpress.com/2021/12/30/magyar-roman-es-roman-magyar-muforditasok-2021-ben/
--Megjelent Kisgyörgy Zoltán erdővidéki útikönyve
Épp jókor került ki a nyomdából Kisgyörgy Zoltán Erdővidék és Székföld című, a baróti Tortoma Könyvkiadó gondozásában megjelent útikönyve, hisz lehetett karácsonyi ajándék is – de több annál. A több mint 100 oldalas, színes képekkel gazdagon illusztrált kiadvány négy fejezetben mutatja be az egykori Miklósvárszék, Bardoc fiúszék és a Felső-Fehér vármegyei terület Székföldje nevű darabkáját, valamint azt a három, az Olt bal partján levő szomszédos barcasági települést, amelyeket Erdővidékhez tartozónak tekintünk: Apácát, Ágostonfalvát és Ürmöst.
Kisgyörgy Zoltán útikönyve bemutatja a térség sokszínűségét, nevezetességeit, műemlékeit és emlékműveit, helytörténeti érdekességeit, feleleveníti a még élő néphagyományokat, népi mesterségeket. A kiadvány igazi útikönyv méretre is, egy kabátzsebben elfér. A tájékozódást kétnyelvű térkép segíti. A kötetet Albert Levente, Demeter Katalin és Demeter Zoltán fotói illusztrálják szinte mindegyik oldalon. A műszaki szerkesztés Vasiliu Annát dicséri. A térkép Lőrincz Raul munkája.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/146466/kisgyorgy-zoltan-erdovideki-
--Könyv a minorita rendházról
Megtörtént Kézdivásárhelyen a kantai minorita rendház felújítása, a munkálat végére pedig napvilágot látott az a kiadvány is, amely összefoglalja az épület újjászületésének történetét és az ingatlannal kapcsolatos visszaemlékezéseket.
A kézdivásárhelyi minorita rendház című, keménykötésű, albumszerű kiadvány Bartos Lóránt és Iochom István újságírók szerkesztésében jelent meg. A kötet feleleveníti az épület születésének történetét, amely az esztelneki Nagy Mózes plébánoshoz kötődik, akinek köszönhetően a minoriták megtelepedhettek Kézdiszéken. Ezenkívül részletes betekintést nyújt az épület évszázadok során történt átalakulásába a kezdetektől napjainkig. A rendkívül értékes, nyomtatásban még meg nem jelent képanyag mellett a kiadvány értékét az növeli, hogy visszaemlékezéseket is tartalmaz, így többek között néhai Vikol Erzsébet, Vikol Kálmán, Vargha Béla és Bodó Imre főesperesek, Fórika Balázs kántor, Mocsáry Béla ny. építész, Fejér László Ödön szenátor és Tamás Sándor megyeitanács-elnök is megosztja az épülettel kapcsolatos emlékeit. Nem maradnak ki a felújításban részt vevő személyek sem, így Böjte Csaba testvér, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke, Domokos Kinga és Hável Sándor építőmérnökök, Beke Nándor restaurátor és Szőcs Gyula, a felújítást végző cég vezérigazgatója is megszólal.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/146504/konyv-a-minorita-rendhazrol-
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Benkő Samu akadémikus, az EME egykori elnöke
Életének 94. évében, 2021. december 21-én Budapesten elhunyt Benkő Samu, Széchenyi-díjas erdélyi művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori elnöke és tiszteleti tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Benkő Samu a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének kutatója, a Korunk folyóirat szerkesztője volt. Az erdélyi magyar művelődéstörténet 18–19. századának kutatójaként Kemény Zsigmond Naplójának közreadásával, a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatának szerkesztésével fontos közművelődési feladatokat látott el. Szintén jelentős szerepe volt Bolyai János kéziratos hagyatékának feldolgozásában.
Életművét meghatározta a szülőföld iránti hűség: szociográfiai munkái, jeles személyekkel készített interjúi, szerkesztett kötetei, elméleti és gyakorlati tevékenysége szűkebb pátriája, Erdély iránti föltétlen ragaszkodását fejezték ki, és mutatnak irányt a ma embere számára is.
A rendszerváltás után, 1990-ben Benkő Samu jelentős szerepet vállalt az Erdélyi Múzeum-Egyesület újraszervezésében és újraindításában, amelynek először alelnöke, ezt követően pedig, 1994 és 2002 között, két cikluson át, elnöke volt.
Szakmai tevékenységét, munkásságát számos rangos díjjal és kitüntetéssel jutalmazták Romániában és Magyarországon is: a Romániai Írók Szövetségének díja, Nicolae Bălcescu-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Nagy Imre-emlékplakett, Déry Tibor-jutalom, Széchenyi-díj, Kemény Zsigmond-díj, a Magyar Művészeti Akadémia aranyérme, Bethlen Gábor-díj, Gróf Mikó Imre-emléklap, Hazám-díj, Pro Scientia Hungarica Érem, Arany János-életműdíj.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Benko-Samu-akademikus-az-EME-egykori-elnoke
https://www.3szek.ro/load/cikk/146671/elhunyt-benko-samu-muvelodestortenesz
--Meghalt Kalász Márton költő, író, műfordító
2021. december 30-án, 87 éves korában meghalt Kalász Márton Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke - közölte az MMA az MTI-vel.
1934. szeptember 8-án született Krisztmann Márton néven a Baranya megyei Sombereken. Tízéves koráig csak németül beszélt. „Egyszerre német is vagyok és magyar is vagyok. Van egy anyanyelvem, a német, és van egy szellemi anyanyelvem és habitusom, amely összeköt engem a magyar kultúrával” – vallotta.
Az anyanyelvhez való viszonyát, akárcsak lírai életművének ívét kivételessé teszi az, hogy tízéves koráig jóformán csak német szót hallott odahaza, aztán első költeményeit mégiscsak magyarul írta - olvasható az MMA méltatásában.
Életét végig kísérte német gyökereihez való ragaszkodása: fordított és lektorált német szövegeket, többször járt Berlinben ösztöndíjasként, dolgozott a berlini Magyar Kulturális Intézet munkatársaként (1971-1974) és a stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatójaként (1990-1994).
Forrás és teljes pályakép itt: https://www.origo.hu/kultura/20211230-meghalt-kalasz-marton-iro-kolto-a-nemzet-muvesze.html
INTERJÚ
--Erdélyi, nő, író és ‘kétnyelvű’: interjú Márton Evelinnel
‘Erdélyi, nő és író. De vajon hány Erdély van? Milyen a viszonya az erdélyi magyaroknak a román kultúrával és különösen a román nyelvvel? Ki az a Márton Evelin és miről ír?’ Magyary Ágnes kérdezte az erdélyi írót a Solea Minor (Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2021.) című regénye ürügyén. Részlet a beszélgetésből:
‘- Erdélyi és nő. Létezik-e olyan, hogy erdélyi író, és van-e értelme női írókról beszélni?
- Hát Erdély és a nők is léteznek, szóval a téma megkerülhetetlen. Így beszélni is lehet erről. Miért ne? Habár az ‘erdélyiség’ talán sokkalta tágabb gondolati prérikre vezethet, mint azon töprengeni: mi lehet a titka annak, hogy valaki nőként ír, fest, zenét szerez, orgonát javít, nehéz köveket farag, teherautót, traktort vagy áramot vezet.
Ha Erdély van, erdélyi író is van, azt hiszem ez éppen ilyen egyszerű. Mások nevében nem szólhatok, de azt hiszem, hasonlóképpen gondolhatják a társak, akikkel az itt és mostban ‘írunk’: meghatároz az, hogy ide születtem, itt nőttem fel, és itt élek, minden bizonnyal befolyásolja a gondolkodásomat, talán még a nézésemet és a járásomat is. Ez mégsem jelenti azt, hogy létezne feltétlenül erdélyi stílus, elvégre Erdélyből több is van: a történelmi Erdély, a földrajzi és kulturális régió, minden magyarok közös Erdélye, az elhagyott Erdély, illetve a magán-Erdély, amelyet mindenki a saját prizmáján keresztül lát, érez, szeret vagy gyűlöl vagy a kettőt egyszerre − mert az sincs kizárva.’
Forrás és a teljes interjú itt: https://drot.eu/erdelyi-no-iro-es-ketnyelvu-marton-evelin
Márton Evelin kolozsvári prózaíró a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa és a kolozsvári Helikon prózarovatának szerkesztője. Legújabb, Solea Minor című regényét 2021. december 13-án mutattak be Kolozsváron, a Helikon-estek rendezvénysorozat keretében; a szerzővel Mărcuțiu-Rácz Dóra, a Helikon folyóirat szerkesztője beszélgetett, az esemény házigazdája Karácsonyi Zsolt főszerkesztő volt.
A bemutatóról a sajtóban: https://kronikaonline.ro/kultura/kegyetlen-deru-ami-ritkasag-a-mai-irodalomban-n-marton-evelin-solea-minor-cimu-regenyet-mutattak-be-kolozsvaron
--‘A gyerekeim avattak gyerekkönyvíróvá’ – interjú Zágoni Balázs kolozsvári íróval
Zágoni Balázs kolozsvári író, filmes szakember legújabb könyve, a Karácsonyi kitérő a budapesti Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2021 karácsonyára. Ennek apropóján kérdezte az írót gyerekkönyveiről és nagy sikerű ifjúsági regényeiről a Krónika újságírója. Részlet a beszélgetésből:
‘– Hogyan találja meg az ember azt a „hangot”, amivel a gyerekekhez szóljon?
– Nálunk ez konkrétan úgy történt, hogy Barni fiam, amikor olyan 2–3 éves volt, azt mondta: Apa, mondjál rólam mesét! Olvastunk addig is, de azt kérte, hogy szóljon konkrétan róla, így kitaláltam meséket, amiknek többnyire köze volt az aznapi kalandjainkhoz. Egy alkalommal az egyik mesét hallotta egy közeli ismerősünk, a Kis Tükör református folyóirat gyerekrovatának szerkesztője, és azt javasolta, hogy ez az írás jelenjen meg a lapban. És akkor kettő-három megjelent. Ezután átfordult a dolog, azaz előbb megírtam a meséket, és csak azután olvastam fel Barninak. (…)
Az addigi könyveim vagy a Koinóniánál vagy a Projectographnál jelentek meg Kolozsváron, de tudtam, hogy ehhez szeretnék egy olyan kiadót keresni, amelyik kimondottan ifjúsági könyvekben erős, és lehetőleg magyarországi. Ki akartam próbálni magam a nagy magyar könyvpiacon. És akkor én is szépen vártam: odaadtam egy kiadónak, válaszoltak, hogy elolvassák, aztán fél évig nem olvasták el. Akkor odaadtam egy másik kiadónak, azt mondták, hogy elolvassák, és egy évig nem olvasták el. Ez a második kiadó a Móra volt. (…) Innentől ez egy nagyon jó történet lett, Dóka Péter lett a szerkesztőm, aki azóta már a kiadó főszerkesztője, és megjelent a könyv, és nyert egy pár díjat is.’
Forrás és a teljes interjú itt: https://kronikaonline.ro/kultura/ba-gyerekeim-avattak-gyerekkonyvirovar-zagoni-balazs-kolozsvari-iroval-kicsiknek-szolo-irasairol-ifjusagi-regenyeirol
--Megszerettetni a minőségi irodalmat – beszélgetés László Noémi költővel, szerkesztővel
A Napsugár és a Szivárvány folyóiratoknak a kezdettől fogva máig alapvető feladatuk, hogy olvasásra és a minőségi irodalom szeretetére neveljék az óvodáskorú és elemista gyerekeket – vallja László Noémi költő, a két, gyermekeknek szóló lap főszerkesztője. Borsodi L. László többek között arról beszélgetett vele, hogy vajon olvasóvá tudja-e nevelni a két kiadvány a legifjabb nemzedékeket. Részlet a Hargita Népe napilap 2021. december 21-i számában megjelent interjúból:
‘– (…) azt is kijelenteném, hogy olvasó valójában csak abból lesz, aki annak született. Azt gondolom, ez valami olyasmi, mint a hivatás. A szavak birodalmában csak az kirándul, aki átérzi és felfogja, hogy ez az olvasásnak nevezett utazás micsoda elképesztő kaland, micsoda lelkesítő, építő és világtágító tapasztalat. Ezt igazság szerint katedráról prédikálva nem lehet megértetni. Az olvasásra nevelésben, a folytonosság biztosításában azonban, a fentiektől eltekinve, azt hiszem, a leghatékonyabb eszköz a példamutatás. Ahol a családban akad könyvmoly felnőtt, ahol van még egész falat beborító könyvespolc és valaki, aki rendszeresen összegömbölyödik egy könyvvel egy fotelban, ott biztosra vehetjük, hogy legalább egy olvasni szerető gyermek is kerül!
A Napsugár és a Szivárvány pedig ilyen könyvmoly felnőttek lelőhelye és közvetítője, és e két irodalmi gyermeklap ilyen értelemben kíván hónapról hónapra jó példával szolgálni a jövő potenciális olvasóinak.’
Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/megszerettetni-a-minosegi-irodalmat/
--Séta a racionalitás határán – beszélgetés Kustán Magyari Attilával
Egy éve jelent meg a sepsiszentgyörgyi származású, jelenleg Finnországban élő kutató, újságíró Kustán Magyari Attila Ébredők című könyve, amely, mint alcíme is sugallja, az összeesküvés-elméletek világába kalauzolja az olvasókat. A szerzővel a könyv születésének körülményeiről, illetve annak témájáról, valamint a koronavírus-járvány nyomán felerősödött jelenségről, annak társadalmi, közösségi hátteréről is beszélgetett a Háromszék napilap újságírója, Nagy D. István:
‘– Az összeesküvés-elméletek talán a sokukban megtalálható irracionalitás miatt fogtak meg, mert egészen régóta érdekelt, hogy a ráción kívül eső területek – a vallás például – hogyan működnek. Fontos tudni, hogy a kutatók egy része azt mondja, az összeesküvés-elméletek természetüktől fogva irracionálisak, míg egy másik oldal nem ebből indul ki, nem akar alapvetően megfejthetetlen titkokról határozott véleményt adni – nem akarja megmondani a tutit sem gyíkemberekről, sem a 2001 szeptember 11-ei eseményekről.
– Miért pont Ébredők a címe, illetve hogyan építette fel a könyvet?
– Az adatgyűjtés során sokszor találkoztam azzal, hogy az összeesküvés-elméletek hívei gyakran arra biztatták egymást, hogy ideje felébredni, megvilágosodni, tulajdonképpen kilépni ebből a bizonyos ‘agymosottságból’. Ez a buzdítás örök visszatérőnek bizonyult: ébredjünk fel, mert eddig hazudtak nekünk, értelmezzük át a világot, végezzük el a saját kutatásainkat. És ebben természetesen sok igazság van. Három részre osztottam a könyvet: az elsőben több elméleti kérdést tárgyalok, kezdve attól, hogy milyen meghatározásai vannak az összeesküvés-elmélet fogalmának, el addig, hogy milyen típusai vannak, hogyan terjednek és így tovább. A második részben példákat ismertetek, nemcsak külföldieket, hanem magyarországiakat és romániaiakat is. (…) A záróakkord egyfajta összegzése annak, hogy mit gondolok a jelenségről, milyen tanácsaim vannak.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/146531/seta-a-racionalitas-hataran-beszelgetes-kustan-magyari-attilaval-az-ebredok-%E2%80%93-bevezetes-az-osszeeskuves-elmeletek-vilagaba-cimu-konyv-szerzojevel
--Eltűnő lüdércek, fehér farkasok nyomában – beszélgetés Magyar Zoltán néprajzkutatóval
‘A hagyományos népi hiedelemvilág immár évtizedek óta visszaszorulóban van, a társadalmi átalakulás és a mindenhová behatoló tömegkultúra következtében mára már közösségi szinten lényegében megszűntnek nyilvánítható’ – véli Magyar Zoltán néprajzkutató. A budapesti Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársát annak kapcsán kérdezte Kiss Judit, a Krónika munkatársa, hogy frissen jelent meg négykötetes munkája, az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus, ‘a nemzetközi folklorisztika eddigi legnagyobb szabású ilyen monográfiája’. Az interjúban az erdélyi olvasók számára foglalta össze a kutató a munka jelentőségét:
‘Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus valóban hiánypótló mű, hiszen e négy kötetben az eddigi, többségében a hiedelmekre koncentráló tudományos vizsgálatok mellett végre láthatóvá válik e hagyományanyag epikus változatgazdagsága és népköltészeti jellege is. Hiedelemtörténeteket eddig elsősorban a különféle mondagyűjteményekben lehetett olvasni egy-egy település vagy tájegység kapcsán. A sok szerteágazó információ immár egységben is szemlélhető. De ha csak a tündér-hagyománykörre vagy netán az ördögszolga hiedelemalakjára kíváncsi az olvasó, lényegében mindenre rálelhet, amelyről az utóbbi két-háromszáz évben meséltek, beszéltek az erdélyi elődök.’
Forrás és a teljes interjú itt: https://kronikaonline.ro/kultura/eltuno-ludercek-feher-farkasok-nyomaban
DIGITÁLIS TARTALMAK
--Közel másfél millió oldalnyi tartalom böngészhető ingyenesen a Digitékán
Az Erdélyi Digitális Tudománytár a http://digiteka.ro/ oldalon 2018 őszétől biztosít rálátást Erdély elmúlt évszázadaira különféle történelmi értékkel bíró anyagokon keresztül.
Az Erdély-történeti virtuális múzeum ma már nem csak múlt századi erdélyi magyar sajtótermékeket, könyveket és térképeket tartalmaz, mint a projekt első két évében: 2021-ben öt új kategóriával bővült a honlap. Most már repertóriumok, adatbázisok, szövegtárak, filmek és életút-interjúk is elérhetők és lekérhetők a Digitékáról, ugyanakkor a már meglévő kategóriák is jelentős adatmennyiséggel gyarapodtak az elmúlt egy évben.
Új kategóriát képeznek a repertóriumok (periodikák tartalmi irodalomjegyzéke), amelyekben tulajdonnévre és évszámra, máshol tárgyszavakra is szűkíthető kereséssel tájékozódhat a felhasználó. Az elérhető repertóriumok között szerepel például a Genius–Új Génius (1924–1925), a Korunk (2001–2009), vagy a Látó (2008–2018) is.
A repertóriumok mellett adatbázisok is épülnek a Digitékán. A tavalyi év folyamán felkerült A romániai magyar társadalomtörténeti irodalom bibliográfiája 1947 és 2018 között, amelyben a magyar nyelven és Romániára vonatkozóan megjelent társadalomtörténeti cikkek irodalomjegyzéke böngészhető év, szerző, név, tárgyszó, földrajzi- és intézménynév szerint.
A digitális szövegtárak kategóriája is 2021-ben létesült. ‘Ide olyan tematikus gyűjtemények kerülnek fel, amelyeket egy-egy kutatási terület elméleti szakemberei (történészek, szociológusok) állítottak össze, és tartalmazzák az illető tárgykörben nyomtatásban megjelent tudományos szövegeket, kutatási eredményeket’ – magyarázta Ferenczi Szilárd, a projekt felelőse.
A film kategóriában a Digitékán elérhető két dokumentumfilm és két némafilmrekonstrukció is az egykori kolozsvári filmgyár alkotásai közül.
A Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménye kutatási céllal, az Iskola Alapítvány támogatásával erdélyi magyar életút-interjú adatbázis építésébe kezdett. A program elsősorban olyan életpályákat dokumentál (azonos kérdéssorral), amelyek a helyi magyar közösségek önszerveződésének története szempontjából lehetnek fontosak. Az életút-interjúknak mindössze a listája érhető el a honlapon, kizárólag kutatási célra használhatók (a tervek szerint olvasószerkesztve, tárgyszavazva), az érdeklődők pedig lekérhetik a program szakmai felelősének hozzájárulásával.
2021 folyamán a sajtógyűjtemény főként kolozsvári napilapokkal, valamint folyóiratokkal bővült. A tartalmi gyarapodás mellett a honlap keresőfunkciója is hatékonyabbá vált: a Digitéka 2021. december elejétől jelentősen javult keresőmotorral várja a felhasználókat, amely nem pusztán gyors, hanem találati szövegkörnyezetet is mutat, ráadásul az Összetett keresésben a keresési igényekre tovább finomítható.
A Digitéka teljes adattára folyamatosan bővül, a Külső hivatkozások almenüpont a legtöbb kategóriában újabb és újabb tartalommal gazdagodik. A frissítésekről az Iskola Alapítvány saját Facebook-oldalán értesíti a közönséget. ‘A jövő évben a már meglevő egyes sorozatok hiányzó lapszámait is pótoljuk, és új címek feltöltése is tervben van. A Kolozsvári Egyetemi Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás keretében 2022-től a könyvtár tulajdonában levő jelentős mennyiségű magyar sajtótermék kerül először digitalizálásra és lesz ingyenesen hozzáférhető’ – jegyezte meg Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Kozel-masfel-millio-oldalnyi-tartalom-bongeszheto-ingyenesen-a-Digitekan
--Néprajzkutató, publicista, szépíró: Nagy Olga atipikus pályája három felvonásban
Tizenkilenc évesen férjhez ment egy református lelkészhez, harminchét évesen tette közzé első mesegyűjteményét, ötvenhét évesen szerzett doktori fokozatot. Tanított, riportokat készített, gyűjtött, publikált, és felnevelt négy gyereket. Tette mindezt többszörös kisebbségben: nőként egy férfiak által uralt tudományos világban, magyarként Romániában, és mélyen hívő emberként egy kommunista rezsim alatt. Az erdélyi magyar folklorisztika kiemelkedő egyénisége, Nagy Olga atipikus tudományos pályáját mutatja be az ELTE BTK Néprajzi Intézetének szakmai blogja.
Forrás és a teljes cikk itt: https://elteneprajz.blog/2021/12/14/nagy-olga-atipikus-palya/
--Közzétették a Sinai-félszigeti Szent Katalin kolostor kéziratait az interneten
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár az interneten hozzáférhetővé tette a Sinai-félszigeti Szent Katalin kolostor kéziratait – jelentette a könyvtár honlapja. A Szent Katalin kolostorban őrzött hatalmas, felbecsülhetetlen értékű kéziratgyűjteményt 1967 után vették mikrofilmre az izraeli könyvtár szakemberei, miután Izrael elfoglalta Egyiptomtól, és az 1982-es teljes visszavonulásig fennhatósága alatt tartotta a Sinai-félszigetet. Malachi Beit-Arié, a nemzeti könyvtár kéziratosztályának akkori vezetője állapodott meg az 1960-as évek végén III. Porfiriosz érsekkel, a Sínai-hegyi templom akkori vallási vezetőjével a felvételek elkészítéséről, cserébe a Talmud teljes, angol nyelvű szövegéért.
A Szent Katalin kolostorban található a világ legrégebbi, folyamatosan működő könyvtára, amelyet a hatodik században alapított I. Iusztinianosz bizánci császár. A keresztény hagyomány szerint a kolostor a Hóreb-hegy lábánál található, ahol Mózes átvette a Tízparancsolatot. Ezen a szent helyen őrzik és ápolják hagyományosan a Bibliában szereplő égő csipkebokrot is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Kozzetettek-a-sinai-felszigeti-Szent-Katalin-kolostor-keziratait-az-interneten
KITEKINTŐ
--Könyvtár, ami összeköt – határon túli magyar könyvtárosok ösztöndíjprogramja, 2021
A 2020-as évben a járvány miatt elmaradt a Magyar Országgyűlés elnöke által életre hívott, határokon átívelő együttműködés, a Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogram. A már tíz éves program célja, hogy a horvátországi, a magyarországi, a szlovákiai, az ukrajnai, az erdélyi, a szlovéniai és a szerbiai magyarajkú könyvtárosoknak lehetőséget adjon a továbbképzésre és az egymás közötti baráti és munkatársi kapcsolat kialakítására.
A tavalyi ösztöndíjprogram 2021. szeptember 25. és október 24. között valósult meg. Az ösztöndíjasok a Kárpát-medence minden szegletéből, illetve Magyarországról és Budapestről is érkeztek. 8 ösztöndíjas és 6 delegált vett részt a programokon, név szerint: Kovács László Sándor szaktájékoztató könyvtáros - Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár (Budapest), Márku Mónika helyismereti szaktájékoztató és igazgatóhelyettes – József Attila Megyei és Városi Könyvtár (Tatabánya), Karda Beáta könyvtáros – Kájoni János Megyei Könyvtár (Csíkszereda), Zöld Ábel Zsolt könyvtáros – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Marosvásárhely), Vázsonyi Csilla könyvtáros – Vajdasági Magyar Művelődési intézet (Zenta), Csehily Adrienn könyvtáros és fiókkönyvtár-vezető – Községi Könyvtár (Salánk), Szlucky Eleonóra – Magyar és Idegennyelvű Dokumentumok Osztálya, Fegyir Potusnyák Kárpátaljai Megyei Tudományos Univerzális Könyvtár (Ungvár), Zeman Krisztián – Kassa Megye Kulturális Központja (Kassa).
A szlovákiai magyar könyvtárosokat képviselő Zeman Krisztián számolt be a 2021-es programokról: ‘Ha csak néhányat kellene kiemelnem, akkor mindenképp meg szeretném említeni az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményszervezési osztályán szerzett tapasztalatokat, azon belül pedig megismerkedhettem az ALEPH 23 katalógus program integrált könyvtári rendszer használatával, illetve a MARC 21 használatával, a digitalizáló műhely dolgozóinak munkájával, az RFID használatával és még sorolhatnám. (…) ami számomra kellemes meglepetés még, az a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, ami Európa egyik legrégebbi és legnagyobb statisztikai gyűjteménye, ahol mindenféle statisztikai szakanyag és térképtár található.’
MOZAIK
--Krasznahorkai regénye lett a legjobb az ORF-nél 2021-ben
Krasznahorkai László író Herscht 07769 című műve 2020 októberében jelent meg németül Heike Flemming fordításában, az S. Fischer kiadónál, az osztrák ORF oldalán decemberben pedig ez a könyv lett a legjobb.
Cornelius Hell recenziójában egyebek között megjegyzi, hogy Krasznahorkai László debütáló regénye, a Sátántangó óta olyan radikális szerző, aki a reménytelenség szemébe néz. A kritikus szerint Krasznahorkai magyar szerzőként egy rendkívül aktuális német regényt írt, amely szociológiai, politikai és pszichológiai összefüggések szemléletével, valamint a mindennapi élet szerteágazó érzéki részleteivel is magával ragadja az olvasót.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/krasznahorkai_laszlo_orf_bestenliste.html
A könyvről itt: https://konyvesmagazin.hu/kritika/krasznahorkai_laszlo_herscht_07769_magveto_elbeszeles_neonaci_nemetorszag_florian_herscht_bach.html
--Az Év legjobb könyve 2021 – a Könyvesmagazin szubjektív toplistái
Ahogy az előző években már hozzászoktunk, a 2021-es év legkedveltebb olvasmányait is listákba gyűjtötte a Könyvesmagazin az év végére. 2021 legjobb könyve eszerint Irene Solà Énekelek, s táncot jár a hegy című regénye, amely a Könyvesmagazin év végi ötvenes listáján az első lett.
‘A tavalyi évben (2020-ban – szerk. megj.) a koronavírus kihatott a könyvkiadásra is, idén (2021-ben – szerk, megj.) viszont már dübörgött a könyvpiac és az irodalmi élet. A listánk vegyes, ahogy ez lenni szokott: regények, verseskötetek, magyar és világirodalom mellett előretört a non-fiction is. Sokszor elmondtuk már, és most is hangsúlyozzuk, hogy ez nem egy átfogó lista, ellenben szubjektív: így olvasunk mi.’
2021 külföldi könyves meglepetése volt Irene Solà katalán írónő Énekelek, s táncot jár a hegy című regénye, amely a Könyvesmagazin évvégi toplistáján első helyre került. A Pireneusokban játszódó balladisztikus történetben a hegy élő és holt, lelkes és lelketlen lakói mesélnek családról, múltról, az idő körforgásáról, erőszakról, megbékélésről és reményről. Irene Solà a 2021-es őszi Margó Fesztivál vendége volt. Budapesti benyomásairól, a fordítóival való kapcsolatáról és az időhöz való viszonyáról is mesélt a Könyvesmagazinnak, az interjú itt olvasható: https://konyvesmagazin.hu/nagy/irene_sola_interju_ev_konyve.html
A Könyvesmagazin 2021-es toplistái itt érhetők el:
https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_2021_50_41.html
https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_2021_40_31.html
https://konyvesmagazin.hu/nagy/top_30_21.html
https://konyvesmagazin.hu/nagy/top_20_11.html
https://konyvesmagazin.hu/nagy/2021_top_10_1.html
--Vigyázó szemetek a nyelvre vessétek – Komoróczy György írása a nyelvhasználatról
A Háromszék napilapban jelent meg Komoróczy György nyelvész elgondolkodtató írása a mai erdélyi magyar nyelvhasználat sajátos jelenségeiről, amelyből alább szemlézünk:
‘Természetesen nem mindegy, milyen állapotban van a magyar ember nyelvhasználata. Mert amikor már például ilyesmiket hallunk: Kórházban voltam, mert csináltam egy epekrízist (Torda); Olyan beteg voltam, hogy egész nap álltam az ágyban (Arad); Bevitték a kórházba, mert infraktust (= infarktus) csinált (Kolozsvár); sak este hétkor nyitom ki a televizort és nézem a telezsurnált (Olthévíz), akkor bizony a beszélő már nem tünetmentes. Ez az utóbbi példamondat azt is sejteti, hogy nem magyar nyelvű híradót néz az illető. Feltételezhető: aki bármily csekély mértékben is ismeri A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című könyv anyagát (Péntek János – Benő Attila), vagy belelapozott A moldvai magyar tájnyelv szótárába (Péntek János), más véleménye van a nyelvünkkel való törődésről, mint a fentiekben említett embertársunknak.
Kötődésünket anyanyelvünkhöz erősíteni kell, nem gyengíteni! (…) De kiktől várhatunk ebben példamutatást? – tehetjük fel jogosan a kérdést. Elsősorban a rádió és televízió munkatársaitól, közszereplőktől, pedagógusoktól, papoktól, lelkipásztoroktól, színészektől, a művelődési élet szervezőitől – de bárki mástól is, aki egy kisebb vagy nagyobb nyilvánosság előtt megszólal. Az volna az ideális, ha a példamutatás a családban kezdődhetne.’
Az írás többek közt a hivatali nyelvhasználatra is kitér:
’Az erdélyi magyar egynyelvű és kétnyelvű közösségekben a hivatalokban ma is jelen van a kevertnyelvűség, az irodai zsargon leltárában található több száz (vagy még több) olyan román szó, amelyeket ma már – az információ szabad áramlásának köszönhetően – talán mindenki tudna magyar megfelkelőkkel helyettesíteni.’ (...) A hivatali nyelv helyes használatában nagy segítségünkre lehet a Román–magyar közigazgatási szótár (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2002.; megrendelhető itt: aesziroda@gmail.com).’
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/146185/vigyazo-szemetek-a-nyelvre-vessetek
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László, alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.