ReMeK-e-hírlevél
XVI. évf., 2021/10. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
AKTUÁLIS
--Az Északi-sarkra kerültek a Széchényi Könyvtár legféltettebb digitális dokumentumai
--A Pray-kódex díszmásolata – különleges ajándék Ferenc pápa számára
--Honismereti-művelődéstörténeti vetélkedőre hívják a Kárpát-medencei iskolásokat
PÁLYÁZAT
--A Pilinszky-emlékévhez kapcsolódó alkotói pályázat középiskolásoknak
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hírei
--Új székhelyre költözik a Szatmár Megyei Könyvtár: modern térben várják az olvasókat
--Fuss a könyvtárért! – a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár adománygyűjtő projektje
--Hogyan válasszunk ki munkatársakat rendezvényszervezésre?
--Virágszeműek társaságában
--‘Művelt Románia’: szálló por és omló vakolat a vidéki könyvtárakban
--'Vannak vidékek’ – írótábor Sztánán
--A kultúra helyszínévé változott az aréna – 6. Csíkszeredai Könyvvásár
--Kiállítás Petrőczy Kata Szidónia emlékére
--Discuția Secretă: nemzetközi irodalmi fesztivál Aradon
--Közönségtalálkozó Csillag István grafikusművésszel
--Kortárs irodalmi vetélkedő a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron
--Könyvterjesztők ellen indított vizsgálatot a romániai Versenytanács
--Emléktábla Kamenitzky Etelkának
--Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál
--Könyvtárak estéje Marosvásárhelyen
--Egy könyvtáros alkalmazásáért ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre a polgármestert
ÉVFORDULÓ
--100 éve született Stanislaw Lem, a sci-fi világirodalom klasszikusa
--Pál-Lukács Zsófia: Húszéves az Irodalmi Jelen – születésnapi gálaműsor
DÍJAK
--Balázs Imre József az idei Osvát Ernő-díjas
--Kukorelly Endréé a Hummel–Jelenkor szépirodalmi díj
--Románia Csillaga érdemrenddel tüntették ki Markó Bélát
--Garaczi László és Spiró György művei nyerték el az idei Kortárs Magyar Dráma-díjat
--Erdélyi szép könyveket díjaztak Budapesten
--Egyed Ákost és Ferenczes Istvánt is jelölték Prima Primissima Díjra
--Gyergyószárhegyen díjazta az újságírókat a MÚRE
--Idén is kiosztották a Balassi műfordítói nagydíjat
AJÁNLÓ
--Alexandru Mușina: Macska-e a cica? – kötetbemutató
--A székely nyelvjárás elvesztésével eltűnhet a székely gondolkodásmód
--A székely írás emlékeit bemutató kötet jelent meg
--Könyvbemutató – Para Olga: A Csillag és a Lant
--Nagyvárad a végállomás? – Erdély honismereti fotóalbum
--Benkő Emő könyvének bemutatója: Magyar nyelv – Madárnyelv
--A csodálatos mesegyűjtemény – Mesekaland a világ körül
--Táplálék a léleknek – Czegő Zoltán új kötetei
--Megjelent Tandori Dezső új, egyben utolsó kötete
--Zsidó Ferenc: A székely ember karakterológiája
--Megrostált szavak: Csinta Samu beszélgetőkönyvének bemutatója
KITEKINTŐ
--Északra kell utaznunk, ha látni szeretnénk a világ jelenlegi legjobb könyvtárát
--Könyvtári ötletek, tematikusan – az IFLA adatbázisa: Global Vision
--Világrekord született: száz órán át szólt a mese
--Elmarad a Budapesti Könyvfesztivál
--A felnőtt magyar társadalom 53%-a soha nem olvas
INTERJÚ
--Beszélgetés a 70 éves Markó Bélával – ‘Teljesítménnyel mérem az idő múlását’
MOZAIK
--800 éves kéziratra bukkantak, amely új megvilágításba helyezi az Artúr-mondakört
AKTUÁLIS
--Az Északi-sarkra kerültek a Széchényi Könyvtár legféltettebb digitális dokumentumai
A Spitzbergákon őrzött trezorba kerültek az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kiemelt értéket képviselő dokumentumainak különleges eljárással filmszalagra rögzített digitális másolatai.
A nemzeti bibliotéka együttműködő partnere, az Északi-sarki Világarchívum (Arctic World Archive, AWA) egyedülálló módon vállalja a digitális adatok hálózaton kívüli megőrzését a Föld legészakibb, ezer főnél népesebb városában, Longyearbyenben kiépített tárolójában. A norvég Piql cég által előállított mikrofilmtekercseket Sándorfi Eszter oslói magyar nagykövet, Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója és Gerencsér Judit, az OSZK általános fő igazgató-helyettese helyezte el a trezorban 2021. szeptember 23-án.
Az AWA 2017. március 27-én kezdte meg működését a Spitzbergák (norvégul Svalbard) legnagyobb szigetén, ahol a nemzetközi magbunker közelében, egy 1996-ban felhagyott szénbánya mélyén alakította ki a pótolhatatlan dokumentumok és műtárgyak digitális másolatait őrző trezort. Az elmúlt években összesen huszonhat ország intézményei (többek között a Brazil és a Mexikói Nemzeti Levéltár, a Norvég Nemzeti Múzeum, a Vatikáni Apostoli Könyvtár, a Pisai Egyetem) és nemzetközi szervezetek (az Európai Űrügynökség és az UNICEF) helyezték itt el anyagaikat. A Piql a hagyományos nyersfilmszalag-gyártásból szerzett több évtizedes tapasztalatát ültette át a digitális információ- és adattárolás világába. Az alkalmazott technológia első lépéseként egy műanyag alapú filmtekercsre lézerrel ‘átmásolják’ a digitális adatokat. A szalagot filmlaborban teszik időtállóvá, majd védőtokba helyezik, amely megvédi a mechanikai sérülésektől. A kedvezőtlen hőhatások kiküszöböléséről a bányát rejtő permafroszt (tartósan fagyott állapotú talaj) gondoskodik.
Via: KIT Hírlevél, 2021. szeptember 29. (35. szám)
--A Pray-kódex díszmásolata – különleges ajándék Ferenc pápa számára
Az első összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés szövegét is tartalmazó, a 12. század végén keletkezett Pray-kódex díszmásolatát készítették el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szakemberei Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára.
A felbecsülhetetlen értékű kézirategyüttest a pozsonyi káptalan adományozta az OSZK-nak 1813-ban, és Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész nevezte el Pray György (1723–1801) jezsuita történészről, aki 1770-ben először adott hírt róla. A Pray-kódex a 12. századi magyarországi egyházi kultúra egyik legfontosabb dokumentuma. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium – azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv – után egyes, misén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek.
Forrás: https://librarius.hu/2021/09/12/kulonleges-magyar-ajandek-keszult-a-szentatya-szamara/
https://www.oszk.hu/hirek/diszmasolat-pray-kodexrol
Via: KIT Hírlevél, 2021. szeptember 15. (33. szám)
--Honismereti-művelődéstörténeti vetélkedőre hívják a Kárpát-medencei iskolásokat
A Honismereti Szövetség Kárpát-medencére kiterjedő honismereti-művelődéstörténeti vetélkedőt hirdet 7–12. évfolyamos diákok számára, a millenniumi ünnepségek témakörében. A vetélkedő célja, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar történelem 125 évvel ezelőtti eseménysorozatára, amely meghatározó volt a nemzet társadalmi, gazdasági életére, fejlődésére nézve. Határon túli iskolák esetében bármilyen iskolatípusból lehet jelentkezni a Honismereti Szövetség honismereti-művelődéstörténeti vetélkedőjére, amelyre hetedik évfolyamtól várnak csapatokat. A szervezők szándéka szerint a vetélkedő feladatai olyan történeti, helytörténeti ismeretekkel segítenek felvértezni a diákokat, amelyek szélesítik, gazdagítják az iskolai tananyagot. A részt vevő csapatok kutatásaik során megismerkedhetnek a korszak lakóhelyükre, környezetükre, akár családjukra gyakorolt hatásával, következményeivel – olvasható a versenyfelhívásban. Háromfős csapatok jelentkezését várják, nincs korcsoportonkénti kategória, ugyanakkor egy iskola maximum két csapatot indíthat. Nevezési-részvételi díj nincs.
A jelentkezés legkésőbb 2021. november 3-ig, a kitöltött jelentkezési lap elküldésével történhet a 125millennium1896@gmail.com e-mail címre vagy ezen a linken: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSczAd3snlq4aDNwO2EM89BfLboLzaTm__ZKe53XvdJNDk5K1A/viewform
PÁLYÁZAT
--A Pilinszky-emlékévhez kapcsolódó alkotói pályázat középiskolásoknak
‘A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola számos programot és kezdeményezést valósít meg, ezzel célja, hogy minden korosztály számára lehetővé tegye, hogy megismerkedjen vagy újraismerkedjen Pilinszky lenyűgöző életművével’ – olvasható a pályázat kiírójának közleményében. A középiskolás diákok fotó, film, plakát és portré kategóriában pályázhatnak.
A közlemény szerint pályázni lehet bármely Pilinszky-mű és/vagy a költő életében fontos helyszín(ek), épület(ek) által ihletett, annak tartalmához vagy hangulatához kapcsolódó fotóval vagy fotósorozattal. A második kategóriában olyan plakátterveket várnak, amelyeket egy Pilinszky-mű és/vagy a költő életében fontos helyszín(ek), épület(ek) ihlettek, vagy az emlékévet népszerűsítik. A harmadik kategóriában a költő műve által ihletett, annak tartalmához, hangulatához illeszkedő videoklippel, kisfilmmel és/vagy a költő életében fontos helyszín(ek), épület(ek) bemutatásával lehet pályázni. Ezeken túlmenően Pilinszky János két- vagy háromdimenziós portréjának elkészítésével is pályázhatnak a diákok.
A fotó és film kategóriához tartozó pályaművek elektronikusan küldhetők be 2021. november 27-ig, a költő születésnapjáig, a palyazat@muveszetinepfoiskola.hu címre. A portré kategória esetében az eredeti alkotás postai úton vagy személyesen juttatható el a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola címére (2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc utca 10.). A plakátok elektronikusan (amennyiben digitálisan szerkesztett anyag), személyesen vagy postai úton is beküldhetők a fenti elérhetőségekre.
A közlemény szerint a pályázat díjátadóval egybekötött záró rendezvényére a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban kerül sor 2022 első negyedévében. A legjobb alkotásokat nyilvános gálaműsor keretében mutathatják be az alkotók, a kiemelkedő fotókból és portrékból kiállítás készül.
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A magyar népmese napja a könyvtárban
A magyar népmese napja évről-évre kiemelkedő eseménye az esztendőnek a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az intézmény 2006-ban csatlakozott a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által útjára indított, határokon átívelő mozgalomhoz, hogy Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünnepeljük a népmesét. A jeles nap megünneplésével a könyvtár célja közelebb hozni a népmesék csodálatos világát, mondanivalóját a fiatalokhoz és idősekhez egyaránt, ráirányítani a figyelmet magyar népi kultúránk értékeire.
Idén is gazdag programmal készült az intézmény a népmese napjára, a rendezvényt Hargita Megye Tanácsának támogatásával szervezve meg. 2021. szeptember 30-án 10 órától 17 óráig tartó programokkal várták a meseszerető gyerekeket és felnőtteket a könyvtárba. A nap folyamán volt meseolvasó maraton, amelyhez bárki csatlakozhatott, hogy megszólaltasson egy-egy magyar népmesét, vagy csak részesüljön a mesehallgatás élményében. Párhuzamosan két helyszínen fogadták az érkező iskolai és óvodai csoportokat. A földszinti népmese-sarokban a gyermekkönyvtárosok magyar népmeséket elevenítettek meg papírszínház által, ugyanakkor a csoportok a Farkaskoma című népmesét is megtekinthették videófelvételről, a Fakalinka bábcsapat előadásában. A könyvtár előadótermében 16 órakor kezdődő Mesetrió gyerekkoncertjén is sokan részt vettek, főleg családok érkeztek az előadásra, amelyen Szilágyi Nóra, Krizbai Imre és Boldizsár Szabolcs zenés műsorral szórakoztatta a közönséget.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2021-09-30
A küldöttek – Oberczián Géza új regényét mutatták be
Oberczián Géza budapesti író volt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár vendége, akivel Murányi Sándor Olivér beszélgetett új regényéről, A küldöttekről, 2021. szeptember 20-án.
Oberczián Géza (1961, Budapest) jelenleg a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának megbízott vezetője. 2013 óta publikál kisprózákat neves folyóiratokban. Első kötete, a Nógrádgárdonyi napló 2016 végén jelent meg, az Áramlás című kisregény pedig 2018-ban – mindkettő a Magyar Napló Kiadó gondozásában. Új regénye, A küldöttek kiváló stílusban megírt, sodró lendületű, nagyszabású gondolatkísérlet: lebilincselő ökológiai-politikai krimi, mélyen átgondolásra késztető környezetvédelmi kiáltvány, a realitásokat is láttató utópia, egyben józan, bölcs hittel átadott bibliai parafrázis.
A találkozóról a Hargita Népe napilapban Péter Ágnes tudósított: ‘A regény cselekménye Afrikában játszódik, a Viktória-tó környékén, a tanzániai Mwanza városában, és valós eseményekre alapul: a Viktória-tóban ugyanis túlszaporodott a nílusi sügér, Tanzániában mégis éheznek az emberek. A szerző elmondta: Tanzániában hatalmas iparág épült ennek a halfajnak a kifogására és külföldi kiszállítására, de a helyiek életét ez negatívan befolyásolta. Mint mondta, az élelemmel teli tó mellett fenntarthatatlanná válik az emberi élet, és a regényben a küldöttek feladata megoldást keresni arra, hogy miként lehet visszafordítani ezt a folyamatot.’
Forrás: https://hargitanepe.ro/a-kuldottek/
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/995/a-kuldottek--oberczian-geza-konvyvbemutatoja
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
A köz valósága: Bodó Barna kettős könyvbemutatója
Kettős könyvbemutató színhelye volt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-terme 2021. szeptember 15-én. Bodó Barna köz- és szakíró, egyetemi oktató Jelenségek szélzúgásban című, oktatáskutatási tanulmányokat tartalmazó könyvéről dr. Tapodi Zsuzsa egyetemi docens, Meggyötört valóság című, válogatott publicisztikai írásokat közlő kötetéről pedig Váry O. Péter újságíró, közíró beszélgetett a szerzővel.
„Bármilyen minőségében is nyilvánul meg, következetesen a kutatási témáit, vagyis a szórvány helyzetét, az etnikumok közötti kapcsolatokat, oktatásügyet, a politikát, regionalizmust és határmentiséget taglalja. Eddig húsznál több önálló kötete jelent meg magyar és román nyelven, amelyekben tanulmányok formájában ismerteti és elemzi a felsorolt területeken zajló folyamatokat. A most bemutatott könyvei is az erdélyi magyar nemzetrész égető és megoldatlan gondjairól szólnak” – fogalmazott bevezetőjében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
Forrás: https://www.kmkt.ro/a-koz-valosaga-bodo-barna-kettos-konyvbemutatoja
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/aggaszto-
https://www.3szek.ro/load/cikk/144434/feladatokban-gondolkodo-reneszansz-ember-bodo-
Fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/photos/pcb.4436406693064130/443640
Könyvbemutató - Czilli Aranka: A varázslatos szekrény
Az idei Őszi Vásárhoz csatlakozó Kultúrszüret programsorozatba illeszkedően a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében került sor 2021. szeptember 17-én Czilli Aranka kovásznai költő, író A varázslatos szekrény. Versek és mesék gyerekeknek és felnőtteknek című kötetének bemutatójára.
A könyvbemutatón Éltes Enikő, a fiókkönyvtár vezetője beszélgetett a szerzővel, mindenekelőtt hangsúlyozva, hogy a könyvben olvasható szövegek felnőtteknek is szólnak, „történetekbe oltott mesék, mesékbe oltott történetek”. Családi olvasásra tökéletesen megfelelnének, ezenkívül különböző szervezett foglalkozásokon is nagyon jól fel lehet dolgozni ezeket – tette hozzá a könyvtáros.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/144413/gyermekkonyv-felnotteknek-is-bemutattak-czilli-
https://www.kmkt.ro/konyvbemutato-czilli-aranka-a-varazslatos-szekreny
Fotók itt:
https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.4442740235764109
Időutazás négy felvonásban - Felolvasóest és irodalmi kávéház a könyvtárban
Élményutazás a 20. század elejének irodalmi birodalmában: „Meginnék asztalomnál egy langyos, esti kávét” címmel Ady, Babits, Karinthy, Kosztolányi, Márai és szerzőtársaik, valamint századeleji erdélyi költők, írók, így többek között Áprily, Berde Mária, Dsida, Karácsony Benő, Tamási alkotásaira alapozó felolvasóest helyszíne volt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár 2021. szeptember 18-án.
Az idei Őszi Vásárhoz csatlakozó Kultúrszüret programjába illeszkedő rendezvényt 16:30 órakor a főtértől a könyvtárig tartó, Tordai Hajnal tervezőművész korhű jelmezeit bemutató felvonulás vezette fel, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet társszervezésében.
Hirtelen hosszú szoknyás, csipkés-fodros ruhába öltözött, díszes hajviseletű hölgyek jelentek meg a város főterén, néhányan Girardi-kalapot viselő, elegáns urak társaságában. Sétálgattak, szórólapokat osztogattak, és végül együtt is tettek néhány kört, a közönség nagy örömére. A Liszt Intézetet vezető Szebeni Zsuzsa az esemény házigazdájaként elmondta: zömmel a Plugor Sándor Művészeti Líceum diákjai bújtak be Tordai Hajnal jelmeztervező kollekciójába, amelyet jövő tavasszal filmvásznon is viszontláthat a közönség a Szilvássy Karola életéről készült filmben. De az érdeklődők még aznap belekóstolhattak a huszadik század elejének már letűnt világába: a hajdani nemesi társaságot idéző csoport kísérőikkel együtt a Bod Péter Megyei Könyvtárba vonult be, ahol ez alkalomra kávéházi hangulatot teremtettek. Az első órában korabeli szerzők műveit olvasták fel – Szonda Szabolcs könyvtárigazgató Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versével indított, amely közel 90 év után is aktuálisnak hat –, nyilván kávé, tea és sütemények mellett, majd kvízműsor következett, amelyben ugyanarról az időszakról kérdezték a résztvevőket, végül pedig Fekete Ibolya 2015-ös alkotását, az Anyám és más futóbolondok a családból című, Magyarországon nagy sikert aratott filmet vetítették le.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/144382/idoutazas-negy-
https://www.kmkt.ro/felolvasoest-es-irodalmi-kavehaz-a-konyvtarban
https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/bekeidokre-
https://kronikaonline.ro/szines/a-mai-izlest-formalo-nosztalgia-divatbemutato-
Fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/photos/pcb.4454947997876666/445493473
Feketemunka: Lövétei Lázár László könyvbemutatója
„Ez is egyfajta világ” címmel került sor 2021. szeptember 23-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében Lövétei Lázár László költő, műfordító legújabb, Feketemunka (Egy hónap) című verskötetének bemutatójára. A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Riportokká csontosodott versek, avagy versekké nemesedett riportok? – tevődik fel a pozsonyi Kalligram Kiadónál frissen megjelent verseskötet fellapozása során. Az intézményvezető kérdésére adott válaszából a költőtől megtudhattuk, hogy a prózaírókhoz hasonlóan előre tervez, ezért a tudatában már körvonalazódott a következő kötetének munkacíme és üzenete. Az viszont az élet, egyéni sors alakulásának a függvénye is, hogy végül milyen élmények kerülnek megírásra. Így például a 2005-ben Két szék között címmel megjelent kötetének témáját a hirtelen nyakába szakadt rákbetegség szolgáltatta, míg a Zöld címűben (2011) a falusi gyermek-ember életvitelének a megjelenítéséhez, tapasztalatainak az átadásához próbált nyelvezetet és hangot találni. Tematikailag a Feketemunka (2021) is szerves egységet képez, de az előbbiektől különböző töltetű tapasztalatoknak versekbe faragott gyűjteménye. Saját bevallása szerint azonban mindhárom kötetben és úgy általában csak arról ír, „ami a szívén fekszik.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/elmenyek-nyomaban/
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/144600/versek-a-feketemunkarol-lovetei-lazar-laszlo-konyvbemutatoja
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/feketemunka-lovetei-lazar-laszlo-konnyvbemutatoja
A mi mesénk – Közös meseírás
A magyar népmese napja alkalmából a Bod Péter Megyei Könyvtár közös meseírásra hívta az elemi és gimnáziumi osztályok tanulóit. Olyan mesét vártak tőlük, amely az osztályközösségetekről szól, és mindenki gondolatát tartalmazta, azaz az osztály tanulói a szereplői és írói egyaránt. Az írásokat – osztályonként egyet-egyet – eredeti formájukban fogadták a könyvtár Gyermekrészlegén. A beérkező alkotásokat a népmese napján, szeptember 30-án kiállították a könyvtár előterében. A részt vevő osztályok között könyvcsomagot sorsoltak ki.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/4464606843577448
Pandémia előtt, közben, után – képzés a könyvtárosoknak
A pandémia okozta szervezeti változások kezelésétől a szolgáltatásfejlesztés lehetőségéig címmel gondolatébresztő beszélgetéseket és hasznos tanácsokat nyújtó, kétnapos képzésen vett részt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár székhelyén az intézmény 15, többségében olvasószolgálati munkatársa 2021. szeptember 20-án és 21-én. Péterfi Rita, a budapesti Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója, illetve a budapesti Könyvtári Intézet munkatársa, trénere vezette a résztvevőket a helyzet- és problémafeltárás, a megoldáskeresés és összegzés folyamatában.
A képzés első felében a könyvtárosok a változásokban rejlő lehetőségekről hallgattak előadást, amelyben szó volt az együttműködés és a gyűjtemények kínálta esélyekről és a szolgáltatások fejlesztéséről (pl. webináriumok, chatkönyvtárosi szolgáltatás, tematikus városi séták szervezése). Az előadás áttekintést nyújtott az elmúlt másfél év újszerű, a továbbiakban is alkalmazható könyvtári szolgáltatásairól, hangsúlyozva az online tér nyújtotta lehetőségeket, valamint az egyébként is hátrányokkal küzdők támogatását.
A folytatásban a jelenlévők kiscsoportos tevékenység során térképezték fel a házigazda intézmény új szolgáltatásait, amelyeket a járványhelyzet áthidalására találtak ki, és vezettek be annak munkatársai az elmúlt másfél év során. A szolgáltatások összegzését követő kötetlen beszélgetésen áttekintették, hogy milyen eszközökkel, tevékenységekkel lehet a könyvtárhasználatot a pandémia előtti szintre hozni.
A képzés második napjának kezdetén a résztvevők, meglepetés-elemként, a borsi Rákóczi-kastély felújításáról szóló, élményszerű előadást hallhattak-láthattak a képzés trénerével érkező Wittinger Zoltán műépítésztől, a Magyar Építész Kamara tagjától. Ezt a járvány időszaka alatt született, új közkönyvtári stratégiákról és szolgáltatásokról szóló beszélgetés követte. A nap hátralévő részében a könyvtárosok megismerkedtek egy könyvpiaci újdonsággal, a szöveg nélküli képkönyvvel (csendes könyv), azt tanulmányozták és felhasználhatóságával foglalkoztak, majd kiscsoportos tevékenység során a Nézve olvasd! interaktív módszerbe nyertek betekintést.
A képzés segítséget nyújtott a járvány miatt a könyvtárak életében bekövetkezett szervezeti, illetve munkaszervezést érintő változások kezeléséhez, hozzájárult a kollégák motiválásához és a járványhelyzet lejárta utáni visszarendeződési folyamat megtervezéséhez.
Tartalmas, jó hangulatú szakmai együttlét volt, köszönjük a Könyvtári Intézetnek, Péterfi Ritának és a résztvevőknek!
Forrás: Tóth-Wagner Anikó, Bod Péter Megyei Könyvtár
Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/uj-konyvtari-szolgaltatasok-fejlesztesi-lehetosegei
--A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hírei
Megünnepelték a magyar népmese napját
Szeptember utolsó napját a nagy meseíró, Benedek Elek születésnapja iránti tisztelgésként a Magyar Olvasástársaság nyilvánította a Népmese Napjának. A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hagyományosan minden évben szervez ebből az alkalomból rendezvényt. Idén húsz osztály számára biztosítottak programot, emellett pedig vetélkedőt is hirdettek. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy két napra osztották el a jelentkezőket, csütörtökön és pénteken a három gyergyószentmiklósi általános iskolából összesen 20 osztály vesz részt a Magyar Népmese Napja alkalmából rendezett programon – számolt be Poráczki Judit gyerekkönyvtáros.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-magyar-nepmese-napjat-unnepeltek-gyergyoszentmikloson
A MÚRE tagjainak köteteit mutatták be
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Gyergyószárhegyen ülésező tagjai a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban mutatták be az utóbbi két évben megjelent köteteiket 2021. szeptember 17-én. Többek között Csáky Zoltán, Rácz Éva, Nagy Miklós Kund, Györffy Gábor, Bögözi Attila és Léphaft Pál könyveit ismertették. A könyvbemutató jó alkalom volt az újságírókkal való személyes találkozásra is.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
--Új székhelyre költözik a Szatmár Megyei Könyvtár: modern térben várják az olvasókat
Új székhelyre költözik a Szatmár Megyei Könyvtár, amely a jövőben a régió egyik legfelszereltebb, legmodernebb közösségi terével várja az olvasókat. Az újdonságokról Paula Horotan, az intézmény aligazgatója számolt be a Krónikának. A Iuliu Maniu utcában található egykori Ankora bevásárlóközpont épületét egy éve vásárolta meg a Szatmár Megyei Tanács a könyvtár új épülete számára, júliusban hagyták jóvá az ingatlan átadását. A költözés augusztus 9-én kezdődött.
‘Számos oka van annak, hogy a könyvtárat új épületbe kell átköltöztetni. A Decebal utcai régi székhelyünk 1150 négyzetméter, amiért több mint 10 ezer eurós bérleti díjat kellett fizetni. A szerződés 2021. december 31-én jár le, és egyik fél sem szeretné meghosszabbítani’ – mondta az aligazgató.
A régi helyszín nem tudta kielégíteni egy megyei rangú könyvtár szükségleteit, ami a működtetést és szervezést illeti. A megyei könyvtár a szatmári lakosok segítségét kérte a költözéshez. ‘A könyvtár anyagi forrásai szerények, bíztunk a közösség pozitív hozzáállásában, mert intézményünk az ő érdekében tevékenykedik. Sokan válaszoltak a felhívásunkra’ – fejtette ki az aligazgató. A szatmáriak három héten keresztül regisztrálhattak a könyvtárba, és a kiadványokat az új központba lehetett visszavinni. Az előző év azonos időszakában 3800 kölcsönzést regisztráltak, a kampány során több mint 7200-at jegyeztek. A szatmárnémeti Caritas szervezet fiatal önkéntesei és néhány diák is részt vett a könyvek dobozolásában. Különböző cégek biztosítottak kamionokat, teherszállításra szánt gépkocsikat. Számos vállalat, szupermarket, üzlet és magánszemély adományozott karton- vagy műanyag dobozokat a gyűjtemények csomagolásához és szállításához. Az intézmény az összefogásnak köszönhetően különféle anyagokat is kapott a költözést megkönnyítendő: ragasztószalagot, kartondobozokat, festéket, fogasokat. ‘A szatmári közösség hozzáállása példaértékű volt, ami annak a jele, hogy a könyv nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvend. Ezúton is szeretnénk megköszönni a szatmáriaknak’ – fejezte ki háláját az aligazgató.
A Szatmár Megyei Könyvtár új helyszíne lehetővé teszi új szolgáltatások megszervezését és fejlesztését. Az intézmény vezetősége úgynevezett multikulturális részleget akar létrehozni, idegen nyelven írott könyveket, újságokat, magazinokat kínálnak ott. A gyerekeknek ‘játékkönyvtárat’ rendeznek be. A tizenévesek számára tanulásra, olvasásra, kreativitásra ösztönző információkkal szolgálnak. A könyvtár egyik fő célja a gyűjtemények digitalizálása és az online platformon tárolt adatok rendszerezése. Az új székház mozival, különféle közösségi terekkel, konferenciateremmel és színvonalas rendezvényteremmel várja majd a közönséget.
--Fuss a könyvtárért! – a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár adománygyűjtő projektje
A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Fuss NEKI! programja keretében idén is lehet támogatni a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárat. A Fuss NEKI! egy sporteseményre, futásra épülő adománygyűjtő program, amely az udvarhelyszéki civil szervezetek, kezdeményezési csoportok közösségi kezdeményezéseit karolja fel, és ezek megvalósulásához segít előteremteni a szükséges pénzalapot. A program weboldala a https://fussneki.ro/ címen érhető el.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár állományának minőségi gyarapítása a célja idén is a Fuss a könyvtárért! nevű projektnek – a Bibliofil Alapítvány közösségi projektjének vezetője Kisfaludi Erika, a könyvtár munkatársa. 2021 a könyv éve Székelyudvarhelyen, ennek szellemében szeretnének még nagyobb figyelmet fordítani a könyvekre és az olvasás népszerűsítésére. Ennek otthona a könyvtár és lakói az olvasók. Ezt a teret szeretnék még gazdagabbá varázsolni a projekt nagyköveteinek segítségével, akik szerepét idén többek között a Kájoni János Megyei Könyvtár három könyvtárosa is vállalta: Kopacz Katalin, Kuna Ibolya és Zsók Éva.
Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója a KIT Hírlevél kérdéseire válaszolt a projekttel kapcsolatosan: „- Tavaly nem vettünk részt benne, de az idén újra ‘nekifutunk’! A legfontosabb lépés az elhatározás volt, amelyhez elsősorban a kollégák hozzáállására volt szükség. A 13 könyvtáros kollégából heten vállalták a szaladást és további négyen pedig a háttérmunkát. Ezt követte a ‘Kit kérjünk fel nagykövetnek?’ kérdés. Közösen írtuk össze azok nevét, akik kapcsolatban állnak velünk, legyenek akár a közvetlen környezetünkben, akár távolabb. Olyanok, akikkel élő kapcsolatunk van, de szélesebb közönség előtt nem feltétlenül látható az együttműködésünk. Így kerültek közéjük magyarországi könyvtárosok is. Az idén csíkszeredai könyvtárosok is kedvet kaptak: három kolléga csatlakozott hozzánk, persze, saját könyvtárukat is promotálják. A nagykövetek is támogatnak 40 lejnyi nevezési díjjal. Feladatuk a program és a könyvtárunk pr-jének támogatása saját köreikben, akár pl. a Facebookon. A projekt célja számunkra a publicitás és másodsorban némi bevétel szerzése.’
A projekt nagykövetei a https://www.facebook.com/Biblioudv/videos/243927794341894 címen elérhető kisvideóban láthatók.
Forrás:
https://szekelyhon.ro/aktualis/fuss-neki-n-biciklivel-is
Via KIT Hírlevél, 2021. szeptember 22. (34. szám)
--Hogyan válasszunk ki munkatársakat rendezvényszervezésre?
‘A jellemzően befelé forduló könyvtárosok hozzáállása nem feltétlenül szerencsés a főként extrovertált attitűdöt kívánó rendezvények szervezésére. Nem is csoda, hisz sem a könyvtárosképzés, sem az azt követő szakmai felkészítők nem, vagy csak minimális hangsúlyt fektetnek a könyvtári térben is egyre inkább elterjedő rendezvényszervezésre. Tökéletes megoldás nincs, de van munkaszervezési játéktér.’ Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója osztotta meg idevágó tapasztalatait a KIT Hírlevélben:
‘- Érdemes a munkatársak személyes érdeklődésére támaszkodni, és arra felépíteni könyvtári támogatással az adott rendezvénytípust. Nálunk ilyen pl. a quilling vagy a sakkfoglalkozás, ahol a kolléga egyéni tapasztalata, hobbija, könyvtári téren kívül szerzett készsége hasznosul. Ugyanakkor ide sorolhatnám a fényírda (fényképezés technológiáját bemutató eszköz) üzemeltetését vagy a földrengés-szimulátort is, amelyek szintén egyéni, a könyvtáros szakmával nem összefüggő készségek kamatoztatásai. Az olyan munkatársak, akik nem kívánnak rendezvényekkel foglalkozni, a kevesebb használói kontaktot igénylő háttérmunkát végezhetik. A tapasztalat azt mutatja, hogy vannak, akik kevésbé vagy egyáltalán nem foglalkoztathatók más területen. Az ő szerepük főként a más tevékenységet is folytató kollégák helyettesítésében van. Ezért annak ellenére, hogy a könyvtári személyzeti politika nem teszi lehetővé rendezvényszervezők alkalmazását, párhuzamosan folytatható a hagyományos értelemben vett könyvtári tevékenység és az új szolgáltatások, programok lebonyolítása’ – fejtette ki Szőcs Endre.
Forrás: KIT Hírlevél, 2021. szeptember 08. (32. szám)
--Virágszeműek társaságában
Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa 2021. szeptember 9-én tartotta meg a székelyudvarhelyi Bice-Bóca Kísérő Színjátszócsoport első biblioterápiás próbáját. A sérült gyermekekből álló csoport Lázár Ervin Virágszemű című meséjével ismerkedett meg. A bemelegítő beszélgetés után szó esett arról, hogy kinek mi a kedvenc meséje. A mese olvasása és eljátszása közben Bajcsi Kinga óvónő és pszichológus segítette a próba vezetőjét, aki különböző figyelemfelkeltő játékokkal toldotta meg a foglalkozást. Előkerültek a virágnevek, a színek és a kedvenc virágok is; utóbbiak a telefonok segítségével elérhetőek lettek a csoporttagok szülei számára, akik aktívan részt vettek gyerekeikkel együtt a próbán. A következő alkalomra jelmezek is készülnek. A szereplők virágai pedig ki lesznek nyomtatva, hogy a színjátszók jobban tudjanak azonosulni a szereppel. Ugyanakkor még fognak csatlakozni néhányan a kis társulathoz. Jó volt látni, ahogyan kezdett megelevenedni a történet, és azt is, ahogyan a biblioterápiát hídként kötötte hozzá egy kis drámapedagógia és a színjátszás. A tevékenységnek a székelyudvarhelyi Caritas adott otthont.
Forrás: https://www.facebook.com/groups/926957151018400
--‘Művelt Románia’: szálló por és omló vakolat a vidéki könyvtárakban
Hivatalosan 1877 községi könyvtár működik Romániában, de senki nem tudja, hogy ezek közül hánynak van valós tevékenysége, és hány közülük csak por- és pókhálógyűjtő intézmény. A vidéki települések könyvtárait a hatóságok „fölösleges hóbortnak” vagy éppenséggel tehernek tekintik, amellyel nem kívánnak foglalkozni. A Recorder legújabb tényfeltáró riportja a vidéki ‘kulturális élet’ drámai helyzetét mutatja be (https://recorder.ro/cum-se-alege-praful-de-bibliotecile-de-la-sat/).
Elméletileg a román állam gondoskodik a vidéki könyvtárak sorsáról, és 2002-ben törvényt fogadott el, amely ezeket is védi. A jogszabály kimondja, hogy a falusi és községi könyvtárakat nem lehet bezárni: az intézmények csak abban az esetben számolhatók fel, ha maga a település is megszűnik közigazgatási entitásként létezni. Addig is ugyanannak a törvénynek az értelmében a polgármesterek kötelesek rendszeresen pénzt költeni a tékák fenntartására: könyveket kell vásárolniuk, egy könyvtárost kell alkalmazásban tartaniuk, és újabban számítógépes, internetes sarkot is kell működtetniük. A valóságban a településvezetők azt tehetnek, amit akarnak, és a legtöbben megszegik a törvényt anélkül, hogy bárki szankcionálná őket. Az elmúlt tíz évben több mint 700 vidéki könyvtárat zártak be. Mások romokban hevernek, az alkalmazottakat pedig egyéb feladatok elvégzésére fogják be a polgármesteri hivatalokban. Miközben más országokban a községi könyvtárak valódi kulturális központokként működnek, ahol a vidéki fiatalok hozzáférhetnek a könyvekhez, sajtóhoz, internethez, de a tanórán kívüli fejlesztési programokhoz is, Romániában porlepte polcok és idejétmúlt berendezés fogadja a látogatót, ha egyáltalán be tud jutni a termekbe. A Recorder újságírói több megyének több tucatnyi településén jártak, hogy megvizsgálják, hogyan néznek ki a vidéki könyvtárak, és mennyire törődnek a hatóságok a romániai falvak egyetlen kulturális intézményhálózatának a sorsával.
Az Eurostat olvasásra, „könyvfogyasztási” szokásokra vonatkozó adatai szerint egyébként egy romániai polgár évente átlagosan mindössze 3 eurót költ könyvvásárlásra, a lakosság 95 százaléka egyetlen könyvet sem vásárol évente. Míg Németországban a lakosság mintegy 9 milliárd eurót, Olaszországban 2 milliárdot költ könyvekre, Romániában ez az összeg 60 millió. A romániai lakosság csupán 2,8 százaléka olvas el egy könyvet havonta. Az Országos Kultúrakutatási Intézet adatai szerint pedig ötből egy román soha nem olvasott egyetlen könyvet sem.
Forrás: https://itthon.transindex.ro/?hir=65251
--'Vannak vidékek’ – írótábor Sztánán
Idén tizenkilencedik alkalommal került megrendezésre az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) tábora ‘Vannak vidékek’ címmel, ennek helyszíne a Szilágy megyei Sztána volt. Az írótábor erdélyi, magyarországi, kárpátaljai szerzők részvételével zajlott, a 2021. szeptember elsején lezárult négynapos rendezvényről Karácsonyi Zsolt, az írószervezet elnöke elmondta, a felolvasások és előadások is arra mutattak rá, hogy ‘érdemes és jó ilyen táborokat szervezni, mert a teljes kép megmutatásával a pozitívumok irányába tudunk elmozdulni’.
Az E-MIL elnöke a Krónikának elmondta, a négynapos írótáborban harminc meghívott szerző vett részt, kárpátaljai, magyarországi és erdélyi írók, költők, akik számos régió sajátosságait járták körül előadásaikban. Az idős, a közép- és a legifjabb írónemzedék tagjai is képviseltették magukat a sztánai rendezvényen akár táborlakóként, akár előadóként. ‘Sztána Móricz Zsigmond és Kós Károly miatt is fontos irodalmi hely, és természetesen pompás táj, ezért is szerveztük itt az idei írótábort.’ – mondta Karácsonyi Zsolt.
A Székelyföld, a Szászföld, Kárpátalja, Vajdaság, a Partium és a Bánság formálódó ‘vidékei’ mellett a klasszikus magyar és világirodalom vidék fogalmát is körbejárták az előadók: Balázs Imre József, Bodó Barna, Cseke Péter, Egyed Emese, Marcsák Gergely, Orcsik Roland, Soós Amália és Végh Balázs Béla. A tábor délutáni és esti beszélgetésein Borcsa Imola, György Alida, Fekete Vince, Hertza Mikola, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, Marcsák Gergely, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Orcsik Roland, Szentmártoni János és Sztercey Szabolcs olvasott fel műveiből.
A Helikon hasábjain Borcsa Imola tudósított a tábor eseményeiről:
https://www.helikon.ro/sztana-rabul-ejto-videk-az-e-mil-19-irotaborarol-i-resz/
https://www.helikon.ro/sztana-a-rabul-ejto-videk-az-e-mil-19-irotaborarol-ii-resz/
--A kultúra helyszínévé változott az aréna – 6. Csíkszeredai Könyvvásár
A csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában nyitották meg 2021. szeptember 16-án a 6. Csíkszeredai Könyvvásárt – a négynapos programsorozat megnyitóját a kétszeres Kossuth-díjas Kaláka együttes gyermekkoncertje tette ünnepélyessé, a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából.
A Csíkszeredai Könyvvásár Székelyföld szívében a szép könyvekről, az értékteremtésről szól – szögezte le Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a könyvvásárt megelőző sajtótájékoztató alkalmával. ‘Örülünk annak, hogy a csíkszeredaiakat, a Csíkszeredába látogatókat meg tudjuk ajándékozni a könyvek és az olvasás világának az örömével’ – emelte ki a városvezető. A helyszínnel kapcsolatosan elmondta: örül annak, hogy nem csak a sport, hanem a kultúra is visszatérhet az Erőss Zsolt Arénába, ahol minden feltétel adott ahhoz, hogy szép, számos eseményt kínáló programmal tudjon jelentkezni a szervező csíkszeredai városháza. Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere a vásár megnyitóján elmondta, ünnepként tekint a városvezetés a vásárra. ‘Együtt lehetünk szeretett könyveinkkel, szerzőinkkel és a kiadóikkal. Így a könyvek, az olvasmányok még közvetlenebbé tudnak válni’ – fogalmazott, hozzátéve, az irodalom a legszemélyesebb közlés és találkozás két ember között. Kiemelte, minden olvasott vagy megírt oldallal többé válik az ember, ezáltal pedig jobban belelát a valóságba.
Különleges az idei Csíkszeredai Könyvvásár, hiszen az Erőss Zsolt Arénában a könyveken, könyves programokon kívül a sportcsarnokban elszállásolt tűzkárosult cigány családok is ott vannak, és a cigány irodalommal kapcsolatos programok is sajátosságai a rendezvénysorozatnak – mutatott rá Sógor Enikő.
A 2021. szeptember 19-én zárult 6. Csíkszeredai Könyvvásáron 22 standon 23 kiadó és könyvkereskedés kínálta termékeit és a keresett könyvújdonságokat. Emellett 23 könyvbemutató, 5 koncert, 3 pódiumbeszélgetés, 1 filmvetítés és 2 kiállítás is színesítette az idei eseményt.
A vásár részletes programja itt érhető el: https://www.facebook.com/csikszeredaikonyvvasar/posts/832851017422797
Összefoglaló tudósítás az idei könyvvásárról és eseményeiről: https://hargitanepe.ro/veget-ert-a-csikszeredai-konyvvasar/
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-kultura-helyszineve-valtozott-a-csikszeredai-arena
https://maszol.ro/kultura/A-Kalaka-muzsikaja-nyitotta-meg-a-Csikszeredai-Konyvvasart
https://hargitanepe.ro/tuzkarosultak-es-irodalom-az-arenaban/
--Kiállítás Petrőczy Kata Szidónia emlékére
A Pro Castellum Degenfeld és az AntePortum Egyesület szervezésében 2021. szeptember 20-án nyílt meg a Vigasz a versben és imában című, Petrőczy Kata Szidónia költőnek szentelt kiállítás a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban. A kiállítással az első magyar költőnő megpróbáltatásokkal teli, példaértékű életének állítanak emléket. A költőnő férjével, Pekry Lőrinccel együtt életének több szakaszában is a kutyfalvi birtokon élt, a mai kastély elődjeként számontartott udvarházban.
A kiállításmegnyitót megtisztelte jelenlétével Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága erdélyi főosztályának vezetője, Kovács Mihály Levente, a Maros Megyei Tanács alelnöke, Horváth Csaba kiskapusi evangélikus lelkész, valamint Lukács Lőrincz Csilla kutyfalvi református lelkész. A kiállítás kilenc pannóból és hat tárlóból áll. A verssorral kezdődő táblákról megismerhetők Petrőczy Kata Szidónia életének eseményei, a történelmi háttér, költészetének tematikája és művészi eszközei. Felvonultatják a magyar művelődés fontos személyiségeit is, mint például Pápai Páriz Ferenc orvostudóst, a költőnő háziorvosát, szüléseinek levezetőjét, ugyanakkor szellemi vitapartnerét. A pannókhoz kapcsolódó tárlókban Petrőczy versei, imái, levelei kaptak helyet, köztük egy különösen szép magánima, továbbá egy kehely fényképe, amit a költőnő adományozott az evangélikus egyháznak.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/kiallitas-petroczy-kata-szidonia-emlekere
--Discuția Secretă: nemzetközi irodalmi fesztivál Aradon
2021. szeptember 30-án kezdődött a Discuția Secretă nemzetközi irodalmi fesztivál hetedik kiadása Aradon, a Joy’s Irodalmi Kávéházban. A rendezvényen erdélyi magyar szerzők is fellépnek, többek között Karácsonyi Zsolt, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Márton Evelin és Vida Gábor. A román nyelvű irodalmi fesztivál október 2-a éjszakáig tart.
Az eseménysorozat programja magyar nyelven a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ honlapján olvasható: https://culture.hu/hu/bucuresti/hirek/7-discutia-secreta-aradi-irodalmi-fesztival
Forrás: https://www.helikon.ro/discutia-secreta-nemzetkozi-irodalmi-fesztival-aradon/
--Közönségtalálkozó Csillag István grafikusművésszel
A meseillusztráció színes, izgalmas világába vezette hallgatóit 2021. szeptember 18-án egy beszélgetésen Csillag István csíkszeredai grafikusművész, akit az Erdélyi Művészeti Központ munkatársa, Száraz Anna faggatott pályafutásáról, valamint a műhelymunka titkairól az eseményt befogadó sepsiszentgyörgyi Gutenberg Könyvesboltban.
Csillag István úgy érzi, szerencsés helyzetben van, hiszen szereti a munkáját, legyen szó illusztrációkról vagy könyvszerkesztésről: „nem megyek be soha úgy a műterembe vagy a stúdióba, hogy ne legyen kedvem dolgozni” – ismerte el. S ezt az érzést sikerült nekünk, hallgatóinak is hamisítatlanul átadnia. Az évek során negyvennél több mesekönyvet és 15–20 felnőtt irodalmi alkotást illusztrált, a sepsiszentgyörgyi Cimbora diáklap számára 2007 óta készít illusztrációkat és grafikai tervet, 2009-től pedig a kolozsvári Napsugár és Szivárvány gyereklapokba is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/144414/kozonsegtalalkozo-csillag-
--Kortárs irodalmi vetélkedő a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron
Kortárs irodalmat népszerűsítő vetélkedőt szerveznek a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, amelyre iskolások jelentkezését várják. A novemberben esedékes könyves seregszemle gyermek- és ifjúsági programjainak keretében megszervezendő, Olvasd el, és játssz velünk! elnevezésű vetélkedő küldetése nem változott, célja továbbra is a kortárs irodalom népszerűsítése, az olvasóvá nevelés. Erre a vásárhelyi könyvfesztivál szervezői minden évben kiemelt figyelmet fordítanak – olvasható közleményükben. A játékos vetélkedő lehetőséget biztosít, hogy az olvasni szerető gyerekek és ifjak újabb igényes kortárs művekkel ismerkedjenek meg, illetve azok körében is felkeltse a nyomtatott betűk iránti érdeklődést, akik kevésbe szeretnek olvasni.
A jelentkezőknek a szervezők által kijelölt műveket kell elolvasniuk, majd olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyek lehetőséget biztosítanak az olvasói élmények megosztására. Az idén is háromfős csapatok jelentkezését várják a 4., 5–6., 7–8., illetve 9–12. osztályos diákok köréből. A résztvevőknek egy-egy könyvet kell elolvasniuk a szervezők által kijelölt művek közül, életkoruknak megfelelően. Az idén Alfonsín Gergely Edó Izgemozga, Szabó Róbert Csaba Vajon Nagyi és a száguldó város, Bernáth Zsolt Lemezbolt a Szent János utcában és Kiss Judit Ágnes Kórház az osztályteremben című könyvét javasolták elolvasásra. A csapatok szeptember 30-ig jelentkezhettek. A vetélkedő döntőjét a november 11. és 14. között zajló 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron tartják.
--Könyvterjesztők ellen indított vizsgálatot a romániai Versenytanács
Tisztességtelen piaci magatartás miatt vizsgálnak több romániai könyvterjesztőt, jelentette be 2021. szeptember 23-án a romániai Versenytanács, a News.ro szerint. A vizsgált vállalatok között van a Vremea Kiadó, a Curtea Veche Publishing, a Publica Com, a Nemira Publishing House, a Humanitas, a RAO forgalmazói részlege, az Editura Trei, az Art Kiadócsoport, a Polirom Kiadó, a Litera Kiadócsoport, a Direct Client Services, a Humanitas könyvesboltok és a Romániai Kiadók Szövetsége.
A Versenytanács azt vizsgálja, hogy az említett cégek összehangolták-e a piaci magatartásukat úgy, hogy tömegesen és szervezetten megtagadták az eladást egy bizonyos ügyfélnek vagy konkurrens vállalatnak, annak érdekében, hogy eltüntessék a piacról. A vizsgálat keretében a Versenytanács bejelentés nélküli látogatásokat tett a vállalkozások székhelyein, és jelenleg elemzik az itt szerzett információkat, dokumentumokat. Az inspekciót a bukaresti fellebbviteli bíróság jóváhagyta. Amennyiben a Versenytanács piaci rendellenességet állapít meg, az érintett vállalkozásokat éves forgalmuk 10 százalékáig terjedő bírsággal sújthatják. Ha együttműködnek a Versenytanáccsal, a hatóság elállhat a bírságtól vagy mérsékelheti azt.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Konyvterjesztok-ellen-inditott-vizsgalatot-a-romaniai-Versenytanacs
--Emléktábla Kamenitzky Etelkának
Kamenitzky Etelka író, haditudósító lakóházának falán avattak emléktáblát 2021. szeptember 5-én a háromszéki Köpecen. A délelőtti istentiszteleten Nagy Károly Kázmér tiszteletes is emlékezett és emlékeztetett, majd az emlékezet fonalát az írónő lakóházának helyszínén, a Főút 363. szám alatt Nagy Levente nyugalmazott lelkipásztor és Kisgyörgy Zoltán újságíró fonták tovább.
Az emléktábla-avatáson részt vett a ház jelenlegi tulajdonosa, Tánczos Ede, valamint Barót polgármestere, Benedek Huszár János is. Ezzel egy régi adósságát törlesztette a falu – mondta Nagy Levente, aki a fekete márvány emléktáblát készíttette, és akinek ugyancsak lelkész nagytatáját az írónő is megemlíti Az Olt partjától a Piavéig című könyvében. „Innen a kötődésem az írónőhöz” – említette meg a lelkipásztor, megható szavakkal domborítva ki az Erdővidéken alig ismert Kamenitzky Etelka írói, haditudósítói munkásságát.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/emlektabla-az-irononek/
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/144108/emlekezes-kopecen:-a-hadtorteneti-riporter-hazaerkezett
--Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál
2021. szeptember 25. és október 2. között kerül megszervezésre a VI. Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál. A koronavírus-járvány miatt tavaly kizárólag online, idén pedig hibrid formában zajlik az esemény.
A fesztivál a mentálhigiénés egyensúly és a reziliencia (rugalmas alkalmazkodóképesség) jegyében zajlik majd a fizikai térben, Bihar, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros megye különböző településein, és bizonyos programjai online is követhetőek.
Sepsiszentgyörgyön szeptember 30-án, a Bod Péter Megyei Könyvtárban, dr. Kádár Annamária mesepszichológus, dr. Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó és Szabó Enikő meseterapeuta, mesemondó közös előadásával és élőszavas mesemondással ünneplik meg a magyar népmese napját.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/holnemvolt-szekelyfoldi-mesefesztival-3/
--Könyvtárak estéje Marosvásárhelyen
A Romániai Könyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Szövetsége (ANBPR) kezdeményezésére 2021. október 1-én tartják Marosvásárhelyen a Könyvtárak Estéjét. A Maros Megyei Könyvtárban a szervezők igyekeztek olyan változatos programmal készülni, hogy minden korosztály megtalálja számára a legérdekesebbet, mindenki élménnyel feltöltődve lépjen ki este a könyvtár kapuján.
A világjárvány óta ez az első rendezvénysorozat a könyvtárban – magyarázta a Székelyhonnak Agyagási Hajnal könyvtáros, aki elmondta, egyaránt várják a román és magyar nyelvű olvasókat is. A volt Park szálló épületében, a könyvtár időszakos kiadványainak részlegén társasjátékklubot rendeznek be, illetve ugyanott papírfonó műhely is működik majd. A Teleki Tékában múzeumpedagógiai foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek, az udvaron pedig ‘zsebreszabott könyvvásáron’ válogathatnak az érdeklődők a legújabb kiadványokból. A könyv világával találkozhatnak azok is, akik kíváncsiak a könyvtár elrendezésére, különböző részlegeire, őket óránként körbevezetik, és bemutatják, hogy hol mivel foglalkoznak a könyvtárosok. Az éjszakai könyvvadászat mindenkinek érdekes kalandot tartogat, hiszen sötétben kell megtalálni egy-egy könyvet, esetleg elemlámpa használatával. Akik részt vesznek a versenyben, valamennyien kapnak egy elismerést, annak függvényében, hogy mennyi idő alatt sikerült teljesíteni a feladatot. Az élő könyvtár rendezvényén közismert személyiségekkel – sportolóval, zenésszel, muzeológussal, hegyimentővel, pszichoterapeutával – lehet majd beszélgetni az életükről, pályaválasztásukról, karrierjükről. Este későn fáklyás felvonulással ér véget a könyvtári nap, a könyvtár előtt, a járműforgalom elől lezárt Enescu utcában.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvtarok-esteje-marosvasarhelyen
--Egy könyvtáros alkalmazásáért ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre a polgármestert
Hivatali visszaélés miatt a bíróság alapfokon három év felfüggesztett börtönbüntetésre és az okozott kár megtérítésére ítélte Bihari Edömér nagyajtai (Kovászna megye, Romániai) polgármestert és Barta István Zsolt községi jegyzőt, valamint öt évre eltiltotta őket jelenlegi tisztségeik betöltésétől. Az ügy 2009-re nyúlik vissza, amikor az év végén az önkormányzat versenyvizsgát hirdetett egy teljes munkaidős könyvtári állás betöltésére. Erre azért volt szükség, mert nyertek egy pályázatot, ami alapján az IREX Alapítvány számítógépekkel, Microsoft-programokkal szerelte fel a községi könyvtárat, és internet-hozzáférést is biztosított. A kormány 2009-ben megtiltotta ugyan az önkormányzatoknak az alkalmazást, de a nagyajtaiak akkor nem is alkalmazták a könyvtárost, csak 2010 elején, amikor a tiltás már nem volt érvényben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/alapfokon-felfuggesztett-bortonbuntetesre-iteltek-egy-konyvtaros-alkalmazasaert-a-nagyajtai-polgarmestert
ÉVFORDULÓ
--100 éve született Stanislaw Lem, a sci-fi világirodalom klasszikusa
LEM100! címmel könyvbemutatóval, filmvetítéssel, kiállításmegnyitóval emlékeztek meg a 100 éve született Stanislaw Lemről, a sci-fi irodalom lengyel mesteréről 2021. szeptember 30-án, a budapesti Lengyel Intézetben.
Stanislaw Lem a világ egyik legismertebb és legolvasottabb lengyel írója. A centenárium alkalmából a lengyel alsóház, a Szejm 2021-et Lem-emlékévvé nyilvánította. A budapesti Lengyel Intézet az évforduló alkalmából bemutatja a Poket kiadó gondozásában nemrég ismét megjelent, Solaris című regényt, és műsorra tűzi A szoba című lengyel rövidfilmet. A 19 perces sci-fi vígjáték Ijon Tichy űrhajós egyik legizgalmasabb kalandját dolgozza fel A hetedik utazás című elbeszélés alapján.
Az emlékév alkalmából nyíló kiállításon kortárs lengyel grafikusok Lem-interpretációi és Daniel Mróz (1917–1993) illusztrációi lesznek láthatók. Mróz tervezte Lem tizenegy könyvének borítóját is, munkái visszavonhatatlanul összenőttek az író műveivel.
Stanislaw Lem (1921–2006) méltán nevezhető a sci-fi irodalom világhírű klasszikusának, és egyben a lengyel tudományos-fantasztikus irodalom legsikeresebb ‘exportőrének’, akinek 49 nyelvre lefordított könyveiből több mint 40 millió példány kelt el világszerte.
A futurológia, a tudományos technológia, a mesterséges intelligencia, a kibernetika témaköreivel foglalkozó író művei ma is rendkívül népszerűek.
Forrás: https://librarius.hu/2021/09/28/100-eve-szuletett-stanislaw-lem-a-sci-fi-vilagirodalom-klasszikusa/
--Pál-Lukács Zsófia: Húszéves az Irodalmi Jelen – születésnapi gálaműsor
„(… ) úgy érzem, hogy az Irodalmi Jelen 20. születésnapját ünneplő gálaest mellett nem lehet ‘csak úgy’ elmenni, egyszerű tényként közölni, hogy tegnap (2021. szeptember 22-én – szerk. megj.) tartották (...) a Petőfi Irodalmi Múzeumban, beszédet mondott Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd és Varga Melinda. És felszólalt még a kortárs irodalom megannyi meghatározó képviselője, az ünnepi kiadványban-antológiában ott sorjáznak mindazon alkotók, akik az elmúlt húsz évben valamilyen módon szerepet vállaltak az irodalmi életben, de inkább alakították és jelentőssé tették. Emlékezetes a látvány, hogy egy helyen láthatom/olvashatom azokat a szerzőket, akik közel húsz évvel ezelőtt a felvételi tételsorban is helyet kaptak.”
„A húszéves Irodalmi Jelen gálaestjén kicsit élővé és megtapasztalhatóvá vált az irodalomtörténet, meglévő és alakuló kánonnal. Képviselői kapcsolódtak most a húsz évhez, illetve Böszörményi Zoltán nagy ívű projektjéhez, melynek tartalmi elemeiről részletesen beszélt az ünnepi beszédében. De nemcsak a jelenlét miatt éreztem különlegesnek a rendezvényt, azoknak az alkotóknak a hiánya is rendkívülien hatott, akik nem voltak itt, bár itt lehettek volna. Szőcs Gézára gondolok első sorban, az ő emléke meghatározta a visszatekintést. Ott volt mellette ’a holtak első elitcsapata’ (Térey): Faludy György, Tandori Dezső, Farkas Árpád, Oláh János, Makkai Ádám, Méhes György, Térey János, többek között az ő műveikből olvasott fel Lázár Balázs és Tallián Mariann.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://helyorseg.ma/rovat/hirek/pal-lukacs-zsofia-huszeves-az-irodalmi-jelen-n-szuletesnapi-galamusor
DÍJAK
--Balázs Imre József az idei Osvát Ernő-díjas
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhéten, 2021. szeptember 3-án átadták az Osvát Ernő-díjat. Az irodalmi, művészeti folyóiratok szerkesztőinek járó elismerést idén Balázs Imre Józsefnek, a Korunk főszerkesztő-helyettesének ítélte a szakmai kuratórium. A díjátadón sor került a 2020-as Osvát-díj átadására is, amelyet a Litera főszerkesztője, Nagy Gabriella vehetett át.
Az Osvát Ernő-díjat Janáky Marianna alapította privát kezdeményezésként 2018 januárjában abból a célból, hogy az irodalmi, művészeti folyóiratok szerkesztőinek munkája is érdemi elismerést kapjon. A díjat minden évben szakmai kuratórium ítéli oda annak, aki a zsűri szerint a legtöbbet tette a fiatalok ízlésformálásáért, és részrehajlás nélkül a minőséget tartotta elsődleges szempontnak munkájában. A kuratórium (Radics Viktória, Zelei Dávid és az idén Gaborják Ádámot váltó Áfra János) a díjat 2021-ben Balázs Imre József irodalomtörténész-kritikus-költőnek, a Korunk főszerkesztő-helyettesének és irodalmi szerkesztőjének ítélte.
Balázs Imre Józsefet a díjátadón Zelei Dávid méltatta. A díj egy olyan munkát állít előtérbe, ami korábban kevesebb figyelmet kapott – nyilatkozta a díjazott a Krónikának.
Forrás: https://litera.hu/hirek/balazs-imre-jozsef-az-idei-osvat-erno-dijas.html
--Kukorelly Endréé a Hummel–Jelenkor szépirodalmi díj
A 2021 szeptemberében debütáló PécsLIT irodalmi fesztivál első napján adták át az újonnan alapított Hummel–Jelenkor szépirodalmi díjat. Az öttagú zsűri döntése nyomán első alkalommal Kukorelly Endre költő, író kapta az elismerést.
A díj Horst Hummel villányi borász kezdeményezése és felajánlása nyomán jött létre. Miként az adományozó beszédében kiemelte: ‘a Hummel–Jelenkor szépirodalmi díjat olyan magyar szerzők kapják majd évről-évre, akiknek művei kiutat mutatnak a dogmák és ideológiák fogságából, melyek romboló következményeit az emberiség leginkább a 20. században szenvedte el; és amely művek szellemisége teret nyit az etikai alapú emberiség számára.’
A díjazott egy hordó (228 liter) bort kap a villányi Hummel Pincészettől. A díj átadására 2021. szeptember 14-én, a PécsLIT irodalmi fesztivál első napján került sor a pécsi Tudásközpontban. A szerzőt Horst Hummel és Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője köszöntötte. A díjátadás után az íróval új kötetéről Görföl Balázs, a Jelenkor folyóirat főszerkesztő-helyettese beszélgetett.
Forrás: http://www.jelenkor.net/hirek/2216/hummeljelenkor-szepirodalmi-dij
--Románia Csillaga érdemrenddel tüntették ki Markó Bélát
Románia Csillaga érdemrenddel tüntette ki Markó Béla költőt, esszéírót Klaus Johannis államfő, a költő 70. születésnapja alkalmából. A magas rangú állami díjazás indoklásában kiemelték a szerző kiemelkedő hozzájárulását az írott magyar kultúra gazdagításához, valamint törekvéseit arra vonatkozóan, hogy a rendszerváltás utáni Romániában mind a demokrácia, mind a nemzetek közötti párbeszéd megerősödjék.
Forrás: https://www.helikon.ro/romania-csillaga-erdemrenddel-tuntettek-ki-marko-belat/
--Garaczi László és Spiró György művei nyerték el az idei Kortárs Magyar Dráma-díjat
Idén az Örkény István szellemi munkássága előtt tisztelgő Kortárs Magyar Dráma-díjat két szerző vehette át: Spiró György a Sajnálatos események című színpadi művével, Garaczi László pedig Veszteg című drámájával nyerte el az elismerést.
A Kortárs Magyar Dráma-díjat Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg, Örkény István özvegye, életművének gondozója alapította azután, hogy megkapta a Kossuth-díjat. Az elismerést először 2019-ben ítélték oda, akkor az Egy piaci nap című színpadi szövegéért nyerte el Mohácsi János, Mohácsi István és Závada Pál, illetve a Megfigyelők című darabjáért Kelemen Kristóf. 2020-ban Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs egy-egy művét ismerte el a díjjal a szakmai kuratórium.
--Erdélyi szép könyveket díjaztak Budapesten
Ünnepélyes díjkiosztó keretében adták át a Szép Magyar Könyv 2020 verseny díjait 2021. szeptember 2-án Budapesten, a 92. Ünnepi Könyvhét megnyitóját követően. A Szépirodalom kategória fődíját László Noémi, a Gutenberg Kiadónál megjelent, Kürti Andrea illusztrációival napvilágot látott, Műrepülés verseskötete kapta. A Gyermek és ifjúsági könyvek kategóriában Bertóti Johanna Almából ki, körtébe be című könyvét díjazták, amely a kolozsvári Koinónia Kiadónál jelent meg. Az Év Illusztrátora díjban Orosz Annabella részesült.
Forrás: https://szekelyhon.ro/vilag/erdelyi-szep-konyveket-dijaztak-budapesten
https://maszol.ro/kultura/Szep-Magyar-Konyv-Dijat-nyert-Laszlo-Noemi-Murepulese
--Egyed Ákost és Ferenczes Istvánt is jelölték Prima Primissima Díjra
2021. szeptember 28-án hozták nyilvánosságra a Prima Primissima Díj jelöltjeinek névsorát. Idén is vannak erdélyi esélyesei a rangos elismerésnek: magyar tudomány szekcióban Egyed Ákos történész, irodalom kategóriában Ferenczes István költő, író szerepel a jelöltek között.
A tavalyi évben elmaradt ünnepélyes díjátadóra a tervek szerint december 3-án kerül sor.
Forrás: https://www.helikon.ro/egyed-akost-es-ferenczes-istvant-is-jeloltek-prima-primissima-dijra/
--Gyergyószárhegyen díjazta az újságírókat a MÚRE
Fennállásának 30+1. évét ünnepli idén a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A szakmai szervezet Gyergyószárhegyen szervezte meg idei őszi újságíró-táborát. A találkozó keretében tartott közgyűlésen úgy módosították az alapszabályzatot, hogy a MÚRE megfeleljen a közhasznúvá nyilvánítás feltételeinek. A tábor zárógáláján adták át a szakmai szervezet idei kitüntetéseit, 2021. szeptember 18-án. Ebben az évben két újságírónak ítélte oda életműdíját a MÚRE: a Marosvásárhelyen született, de élete és pályája nagy részét a két fővárosban, Bukarestben és Budapesten töltő, 76 éves Csáky Zoltán, valamint a 81. esztendejébe lépett, Kajántón született, majd Temesváron letelepedett Szekernyés János.
Csáky Zoltán 1969-ben az írott sajtóban kezdte munkáját, de alig két év gyakornokság után a bukaresti televízió magyar adásához került. Erőssége az 1970-es években ritkaságszámba menő oknyomozó anyagok készítése volt.
A MÚRE hét további díjat is kiosztott. A pályakezdő újságíróknak létesített Balló Áron-díjat az idén Csiki Zsuzsanna kapta, a televíziónál dolgozóknak szánt Csép Sándor-díjat Hermann Endre, a rádiós nívódíjat Mihály István. Az írott sajtóban kifejtett tevékenységéért Szilágyi Aladár-díjban részesült Mózes Edith, médiamenedzseri díjban Deák László. A műszaki munkatársaknak létesített elismerést, a Benkő János Zoltán-díjat Darabont Éva kapta, a magyar-román kapcsolatok erősítésében szerepet vállaló román nemzetiségű pályatársnak szánt Pro Amicitia-díjat Vlad Mihai Amariei vehette át. A Gyergyószárhegyi Kulturális Központ különdíját Sarány István, a pályakezdő rádiósoknak létesített Tomcsányi-díjat Szász Edit kapta.
--Idén is kiosztották a Balassi műfordítói nagydíjat
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által 2017-ben alapított kitüntetés célja, hogy Magyarország állami díjjal is kifejezhesse elismerését a kiemelkedő műfordítói teljesítményekért, amelyeknek köszönhetően a külföldi olvasók saját anyanyelvükön ismerhetik meg a klasszikus és kortárs magyar irodalom kiváló alkotásait. A Balassi műfordítói nagydíj az első magyar állami díj a szakterületen, jelenleg nincsen hasonló rangú elismerés, ezért várható, hogy a díj további jelentős teljesítményre ösztönzi a magyar irodalmat fordító külföldieket.
Balassi műfordítói nagydíjban az a műfordító részesülhet, aki teljesítményével, a lefordított művek minőségével és mennyiségével hírnevet szerzett a magyar irodalomnak, és szakmai tevékenysége széles körben ismert. Az értékelésnél a szakmai kuratórium figyelembe veszi azt is, hogy a díjazott segíti az ifjabb fordítógeneráció szakmai fejlődését.
A Balassi műfordítói nagydíj Friedrich Ferenc Munkácsy-díjas szobrász- és érmeművész által készített kisplasztikából, egy díszes kivitelű oklevélből és 3500 euró pénzjutalomból áll.
Az elismerést évente a Fordítás Világnapjához kapcsolódóan (Szent Jeromos napja, szeptember 30.) veheti át a díjazott műfordító.
Az idei díjazott Sohár Pál Ferenc (Paul Sohar) műfordító, költő és prózaíró. Tevékenysége során tizenhat vers- és prózakötetet fordított magyarról angolra, többek közt Faludy György és Kányádi Sándor műveit. A mai napig aktív műfordító, aki tevékenyen vesz részt az amerikai irodalmi életben. A közelmúltban fordította le angolra a kortárs erdélyi költőnemzedék két fontos képviselője, Böszörményi Zoltán és Farkas Árpád új versesköteteit. A műfordításokon túl több saját verseskötete és prózai műve jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/iden-is-kiosztottak-a-balassi-muforditoi-nagydijat/
AJÁNLÓ
--Alexandru Mușina: Macska-e a cica? – kötetbemutató
‘Sokoldalú költő, kísérletező alkat, a kihívások elfogadója, műhely- és intézményteremtő személyiség’ – így jellemezte Lövétei Lázár László és Szonda Szabolcs a 2013-ban elhunyt Alexandru Mușinát. A 6. Csíkszeredai Könyvvásáron, a román szerző Macska-e a cica? című kötete bemutatóján, 2021. szeptember 17-én Mușina két verseskötetének egyazon könyvben megjelent magyar fordításáról Lövétei Lázár László kérdezte a fordítót, Szonda Szabolcsot.
A bemutatóról a Helikon folyóirat közölt tudósítást:
„A 2020-ban megjelent Macska-e a cica? című kötet a költő két verseskötetének találkozása, Szonda Szabolcs fordításában. A Dactăr Nicu & his skyzoid band a Mușina életében utoljára megjelenő kötet, míg a Regele dimineții posztumusz került kiadásra. A haláltudat küszöbén íródott, a léttapasztalatban gyökerező versek Szonda szerint az elmúlással való mérkőzés szövegei, de mégsem a megszokott módon – ez teremti meg a kapcsolatot a két kötet között is. Mușina egy új nyelvet és egy félmágikus, félrealista világot alkot a Dactăr Nicu & his skyzoid band című kötetében. Apró, emberközeli pillanatok alkotják prózaverseit, amelyeket Szonda szociolíraként is definiált. A Regele dimineții hangvétele az előzőtől eltérő: visszatekintő jellege mellett a fordító kiemelte azt is, hogy itt közvetlenebb az elmúlással való viaskodás. Mindkét kötetre jellemző a halálközeliség érzete, a kesernyés humor és az abszurd határait érintő versbeszéd.
A műfordítás során Mușina ‘feladta a leckét’– fogalmazott Szonda Szabolcs, és külön kiemelte a prózaversek szlengszavait, majd felolvasással példázta a közönség számára.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/csipos-humor-kesernyes-onironia-es-mufajfeszegetes-musina-feladta-a-lecket-alexandru-musina-macska-e-a-cica-c-kotetenek-bemutatojarol/
--A székely nyelvjárás elvesztésével eltűnhet a székely gondolkodásmód
A nyelv uniformizálása, a nyelvjárások eltűnése, a székely nyelvi sajátosságok köznyelvivel való helyettesítése nem csupán a beszédet teszi szegényesebbé, hanem magát a gondolkodásmódot is befolyásolja. Az apró tüskékre, nyelvi és logikai kontrákra épülő, évődő párbeszéd a gyermekek önkifejezésének és fejlődésének egyik legfontosabb eszköze lehet, ha teret engedünk ennek. Minderről Sántha Attila Székely szótár küssebb s nagyobbacska gyermekeknek és cinkáknak című kötetének bemutatóján, a 6. Csíkszeredai Könyvvásár 2021. szeptember 18-i napján lehetett hallani, a Fodor Sándor-sátorban lezajlott bemutatón. A könyv még 2019-ben jelent meg, azonban csíkszeredai bemutatója mindeddig elmaradt. A szerző beszélgetőtársa Muszka Sándor volt, aki rögtön felvezetésként megjegyezte, hogy vajon megfelelően átgondolt-e a könyv címe, amely különbséget tesz a gyermek és a cinka, azaz a kisfiú és a kislány között. Sántha Attila válaszában kifejtette: az eredeti címben csupán a gyermekek szerepeltek, ami a székelyföldi nyelvhasználatot ismerők számára egyértelműen azt fejezi ki, hogy bizony a leányokat nem szólítja meg ez a kiadvány, így megváltoztatta.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/A-szekely-nyelvjaras-elvesztesevel-eltunhet-a-szekely-gondolkodasmod
--A székely írás emlékeit bemutató kötet jelent meg
A székely írás emlékeit bemutató kötet jelent meg a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában: a több mint 900 oldalas, A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című kötet magába foglalja a székely írásról szóló történeti tudósításokat, a székely írás feliratos, kéziratos és nyomtatott emlékeit és a hamisítványokat is.
„A kötet olyan referenciaműnek készült, amely hosszabb időre a székely írás további kutatásának mérvadó kiindulópontja és nélkülözhetetlen forrása lesz” – olvasható a Bölcsészettudományi Kutatóközpont összegzésében.
A most megjelent kötet Benkő Elek, Sándor Klára és Vásáry István munkája. Benne a székelyföldi, jellemzően templomokban fennmaradt feliratok és a székely írás kéziratos emlékeinek részletes bemutatása mellett helyet kaptak – eredeti nyelven és magyar fordításban – a székelyek betűit említő történeti források és a 18-19. század tudománytörténeti értékű fejtegetései is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-szekely-iras-emlekeit-bemutato-
--Könyvbemutató – Para Olga: A Csillag és a Lant
Para Olga sepsiszentgyörgyi író, költő A Csillag és a Lant című verskötete második kiadásának bemutatójára került sor a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében, 2021. szeptember 7-én. A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa dr. Reisinger János művészet- és irodalomtörténész volt.
A kötet, amely közel száz verset tartalmaz, a magyarországi Romanika Kiadónál jelent meg ezúttal második, bővített kiadásban, rendkívül igényes formában – mondta elöljáróban Reisinger János. A bemutatón László Károly színművész, Józsa Attila író, a Parnasszus Irodalmi Kör elnöke, és a szerző is felolvasott a kötetből, aki Reisinger János szerint „nemcsak klasszikus hangszereken adja elő a fájdalmat”, hiszen sokféle verstani formával kísérletezik, például haikuval és apevával is. Végezetül olvasói kérdésekre válaszolt a szerző, majd vásárlással, dedikációval és kínálmációval ért véget a könyvbemutató.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/144188/versek-a-fajdalomrol
--Nagyvárad a végállomás? – Erdély honismereti fotóalbum
A veszprémi PéterPál Kiadó bejelentette, hogy zárul az Erdély honismereti fotóalbum-sorozatuk. 2021 szeptemberében látott napvilágot a népszerű könyvciklus 50. kötete, a Váradi Péter Pál – Lőwey Lilla szerzőpáros a 92. budapesti Ünnepi Könyvhéten ennek dedikálásával búcsúzott közönségétől. A kiadvány címe: Nagyvárad – A Sebes-Körös partjának ékköve – A fotográfus szülővárosa. A félszáz megjelent kötet rengeteg hasznos információval és számtalan ihletett, érdekes és látványos fotóval mutatja föl Erdély értékeit, kincseit, szépségeit, az itteni magyarság hagyományait, hatalmas szellemi, művészeti potenciálját.
A sorozatzáróként meghirdetett ‘reprezentatív fotóalbum – a Nagyváradon született – Váradi Péter Pál szívén, lelkén keresztül láttatja a szülővárost, melyben »csak« a szépre emlékezik’ a fáradhatatlan fotós.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/nagyvarad-a-vegallomas
--Benkő Emő könyvének bemutatója: Magyar nyelv – Madárnyelv
A baróti Tortoma Könyvkiadó gondozásában ismét rendkívül igényes kivitelezésű, tartalmában pedig a magyar lélekhez, a magyar ember gondolatvilágához szóló szép könyv jelent meg. Címe: Magyar nyelv – Madárnyelv. Szerzője erdővidéki, bardoci születésű: Benkő Emő nyugalmazott magyartanár. A könyvet 2021. szeptember 14-én mutatták be Baróton, az Erdővidék Múzeumában.
A bemutatót Tatár Zsuzsanna nyugalmazott magyartanár gondolatai vezették be, aki a Noé bárkája felé című Kányádi-verssel utalt Benkő Emő most megjelent harmadik kötetének lényegére: „az igét akarja újrateremteni, amiből a lélek táplálkozik, könyvében a magyar nyelv legmélyebb rétegeit kutatja” – mondta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/konyvbemutato-baroton/
--A csodálatos mesegyűjtemény – Mesekaland a világ körül
‘Az emberiség Jung által felfedezett kollektív tudatának, génekben tárolt és nemzedékek végtelen során át tovább adott közös ős-emlékezetének létezésére talán nem is lehet szilárdabb bizonyíték, mint a Móra Könyvkiadó új, idén megjelent mesekötete.’
A Varjúherceg – Ismert mesék ismeretlen változatai címmel kiadott, dr. Zalka Csenge Virág író és mesemondó által gyűjtött, válogatott és a mai gyerekek által is érthető, szerethető nyelvre ‘átültetett’ mesék egyszerre régi ismerőseink és új, még sosem látott barátaink.
Remek szerkesztői megoldás, hogy minden mese végén rövid magyarázatot, néhol pedig rendkívül érdekes tényeket olvashatunk arról, hogy mikor, hol, kicsoda, milyen körülmények, esetleg kalandok között talált rá az adott mesére, és az miként kapcsolódik az emberiség közös mesekincséhez vagy – ha úgy tetszik – kollektív, génjeinkben őrzött emlékeihez.
Forrás és a könyvajánló teljes szövege itt: https://librarius.hu/2021/09/29/a-csodalatos-mesegyujtemeny-mesekaland-a-vilag-korul
--Táplálék a léleknek – Czegő Zoltán új kötetei
A sepsiszentgyörgyi unitárius egyház tanácstermében mutatták be 2021. szeptember 12-én Czegő Zoltán költő újabb köteteit, Péterfi Ágnes lelkész közreműködésével.
Mindkét, most bemutatott könyv tavaly jelent meg, a verseket tartalmazó Haragos harangok a Tortoma Kiadónál, az Anyakönyvi kivonatok, amely szépprózát, publicisztikai írásokat tartalmaz, az ARTprinter Kiadónál. Előbbi lírában siratja az elveszetteket és azt, amit tőlünk elvettek, utóbbi ezeroldalas párlata hatvan év írói tevékenységnek: mindazt magába foglalja, „amit magunkévá tehettünk lélekben, írói bátorságban és félelemben. Bárhol kinyitják, van tűnődnivaló benne” – fogalmazott a szerző.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/taplalek-a-leleknek/
--Megjelent Tandori Dezső új, egyben utolsó kötete
A szegedi Tiszatáj Kiadó gondozásában megjelent Tandori Dezső Felplusztulás, leplusztulás című könyve, amely a szerző 2018-ban és 2019-ben létrehozott műveiből készített bő válogatás. Alcíme szerint ‘előzetességeket és utólagosságokat’ tartalmaz, vagyis az állandóan keletkezőben lévő Tandori-életmű megértéséhez szükséges, nem filológiai értelmű, hanem mindig lényegi megjegyzésekkel látja el az olvasót.
A nemcsak műfajilag, de a megszólalás hangnemeit és a közreadás technikáit tekintve is rendkívül sokszínű kötet a szerző 2019 februárjában bekövetkezett halála előtti hónapok elkerülhetetlen emberi-testi összeomlásának történetét, ‘plusztulásrajzát’ a töretlen művészi kreativitás és a kifejezésbe vetett hit segítségével ellenpontozza. A könyvet a szerkesztő, Tóth Ákos keletkezéstörténeti problémákat és az olvasás kérdését előtérbe állító tanulmánya zárja. A könyvtárgyként is emlékezetes alkotást Annus Gábor tervezte.
Tandori Dezső (1938–2019) a nemzet művésze, Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima díjas író, költő. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái (Dekalkomániák sorozat), majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. 1980 óta szépirodalmi kötetei is gyakran az általa készített borítókkal és illusztrációkkal látnak napvilágot. Életművét számos rangos magyarországi és külföldi elismeréssel jutalmazták.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Megjelent-Tandori-Dezso-uj-egyben-utolso-kotete
--Zsidó Ferenc: A székely ember karakterológiája
Ugyanazt gondoljuk-e magunkról, amit mások gondolnak rólunk? Változik-e, és ha igen, mennyit, a nemzetkarakterológia az idők során? Egyebek között ezekre is választ kaphatunk a Székely Könyvtár könyvsorozatban megjelent, A székelyek (rólunk írták) című antológiából (válogatta, szerkesztette: Lövétei Lázár László – Székely Könyvtár sorozat 92., Hargita Kiadó, Csíkszereda, 2021.), amelyben nem székely (magyarországi, angol, francia, szász, román stb.) szerzők vallanak arról, milyennek látják a székelyt.
A kötet (görbe) tükör a székelység számára, a kívülről látás és láttatás fontos tanulságokkal járhat; ugyanakkor olyan érdekfeszítő olvasmány, amelyet nem csupán azért olvashatunk el, mert rólunk szól, hanem azért is, mert minden önös kíváncsiságon túl esztétikai élményt nyújt – annak a döbbenetét (vagy jóleső örömét?) is, hogy könnyen kiismerhetők vagyunk.
Forrás és a teljes cikk itt: https://helyorseg.ma/rovat/ajanlo/zsido-ferenc-a-szekely-ember-k
--Megrostált szavak: Csinta Samu beszélgetőkönyvének bemutatója
A történet azzal kezdődött, hogy miután úgy döntött, mégiscsak legjobb itthon, és mert az egyetlen dolog, amihez igazán ért, az az újságírás, Csinta Samu e két dolgot megpróbálta összetársítani. A Háromszékből – amelynek korábban munkatársa is volt – hiányolta az interjúkat, hát felajánlotta a lap Hétvége mellékletét szerkesztő Farkas Árpádnak, hogy hetente szállítana egy-egy beszélgetést – olyan témákról, olyan emberekkel, közéleti szereplőkkel, írókkal, művészekkel, történészekkel, egyházi szereplőkkel, de még sportolókkal is, amelyek, akik érdeklődésre tarthatnak számot.
Az alku megköttetett, Csinta Samu szolgáltatta is éveken át az interjúkat, de hát a napilap – természetéből fakadóan – már csak olyan, hogy ami ma aktuális, az holnap már sajtótörténet, így hát az ő beszélgetései is elmúlásra kárhoztattak volna, ha... És ez a „ha” volt az, ami a Por alatt parázs című, 2021. szeptember 28-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban bemutatott könyv születéséhez vezetett. Mert Csinta Samu úgy gondolta, az évek során készített több mint másfél száz interjúból jó néhányat kötetbe is át kell menekíteni, megrostálta hát a szövegeket, 38 interjút – egyfajta tematikai vezérelv alapján – kiválasztva összeállította a Beszélgetések életről, világról alcímű könyvet, amely a Háromszék kiadójának Kaláka Könyvek sorozatában jelent meg (...).
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/144634/megrostalt-szavak
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-pillanat-kimerevitesei/
KITEKINTŐ
--Északra kell utaznunk, ha látni szeretnénk a világ jelenlegi legjobb könyvtárát
Egy újabb gyönyörű könyvtárral bővült a kötelező látnivalók listája. A Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége (IFLA) bejelentette, hogy 2021-ben a Deichman Björvikát választotta a világ legjobb nyilvános könyvtárának. Ebben az évben harminckét könyvtár versengett a megtisztelő címért, közülük öt került a shortlistre, mielőtt az oslói intézményt hirdették ki győztesnek.
A 2020-ban megnyitott Deichman Björvika a norvég főváros fő könyvtára. Az Oslo kikötőjénél található különleges épület építészetileg is kiemelkedő: teljes egészében vékony, függőleges ablakok borítják, illetve kapott egy lenyűgöző emeletet is, amely kiugrik a többi közül. A könyvtár hat emeletet foglal el, rengeteg ablakának és három méretes tetőablakának köszönhetően mindenhol elárasztja a természetes fény. A dekoráció finom tónusai biztosítják azt a békés hangulatot, amit egy könyvtárban elvár az ember. Az egyedülálló könyvtár tervei a Lundhagem építészeti stúdió és az Atelier Oslo együttműködésében készültek. Az utóbbi honlapján olvasható leírás szerint „a megálmodók ‘egy nyitott és érdekes épületet akartak létrehozni, melyben folyamatosan a következő sarkon túlra invitálnak, hogy új helyeket fedezzünk fel”.
Bár a Deichman Björvikát az irodalomnak és az olvasásnak szentelték, nem csupán könyvek vannak benne. Természetesen megtalálhatóak a kötelező olvasó- és tanulótermek, de egy egész emelet jut a gyerekeknek, továbbá az első emeleten kávézó és étterem, az alagsorban mozi és előadóterem működik. A Deichman Björvika mindennel felszerelt, amire a kreatívabb látogatóknak csak szükségük lehet: 3D-nyomtatók, varrógépek, valamint zenei és hangstúdiók is helyet kaptak az épületben. A könyvek egyébként önkiszolgáló rendszerben is kikölcsönözhetőek, a könyvtárat pedig egy forradalmi automatikus könyvválogató rendszerrel is ellátták.
Fotók itt: https://www.archdaily.com/942813/deichman-library-atelier-oslo-plus-lund-hagem
Via: KIT Hírlevél, 2021. szeptember 8. (32. szám)
--Könyvtári ötletek, tematikusan - az IFLA adatbázisa: Global Vision
Az IFLA Global Vision (globális jövőkép) projektjének (2017–2018) egyik eredménye a cikkben ismertetett ötletbank. A projekt célja, hogy a növekvő globalizáció és a digitális átalakítás korában egyesítse a világ könyvtári közösségének erőfeszítéseit a könyvtári fejlesztések terén. Az ötletbank az innovatív javaslatok tárháza, és kulcsfontosságú szerepet játszik az IFLA 2019–2024. évekre szóló stratégiájának megvalósításában. Az elmúlt két évben az ötletbankban 8600 tételt dolgoztak fel; építésében a világ 190 országából több mint 30 ezer szakember vesz részt. A könyvtárosok innovációs tevékenységének prioritásai a következő területeket érintik:
- az információ és a tudás egyenlő és szabad elérésének biztosítása;
- az olvasás és az információs műveltség támogatása;
- a társadalom információigényének kielégítése;
- a digitális innovációk alkalmazása a könyvtárakban;
- a könyvtárak érdekeinek védelme nemzeti és regionális szinten;
- a szakmailag elkötelezett és vezetői szerepre törekvő fiatal szakemberek bevonása a döntéshozatalba.
Az ötletbank honlapján (https://ideas.ifla.org/) régiók, országok, IFLA-szekciók, valamint tematikus csoportok szerint lehet keresni. (ref.: Viszocsekné Péteri Éva)
Forrás: Humanus, 2021. szeptember 08.
Via: KIT Hírlevél, 2021. szeptember 08. (32. szám)
--Világrekord született: száz órán át szólt a mese
„A tűznek nem szabad kialudni”: a jól ismert kodályi intést szó szerint betartva jártak el az idei Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál szervezői és résztvevői. Immár hatodik alkalommal szervezte meg a fesztivált Hatvanban, a Grassalkovich Művelődési Házban és annak díszkertjében a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület és a Csűrdöngölő Kulturális Egyesület. Célja az élőszavas mesemondás hagyományának éltetése és a népmesekincs gazdagságának bemutatása minden korosztály számára. Az idei rendezvény legnagyobb különlegessége a száz órán át tartó folyamatos mesélés világrekord-kísérlete volt, amelyet teljes siker koronázott. Az éjjel-nappal tartó rendezvény résztvevői fáradtságot nem ismerve adták át egymásnak a stafétát, mígnem eltelt a száz óra, és új világrekord született. Az ennek helyszínt adó Csodaszarvas Jurta felé ballagó, majd ott mesét áldozó előadók sora zarándoklatként is értelmezhető, ami a népmese szentélyévé avatta a szerény hajlékot.
Bedőházi Beáta mesemondó, mesepedagógus (Tekergő Meseösvény Egyesület, Szóperencia Egyesület) tudósítását a különleges eseményről a Háromszék napilapban olvashatjuk.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/144555/vilagrekord-szuletett:-szaz-oran-at-szolt-a-mese-emlek-hatvanbol-a-nepmese-napjara
--Elmarad a Budapesti Könyvfesztivál
Az eredetileg április végére tervezett, majd novemberre halasztott Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált 2022. április 21. és 24. között rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Gál Katalin, az MKKE elnöke tájékoztatása szerint a ‘jelenleg a növekvő számú megbetegedések és a járványhelyzet fokozatos romlása miatt az MKKE Elnöksége nehéz szívvel, de úgy határozott, hogy a novemberre tervezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megrendezését a 2022. április 21–24. időpontra halasztja. A külföldi kiállítók részvétele nehézségekbe ütközik, már most is sokan nem vállalkoznak tömegrendezvényen való megjelenésre, utazásra. A zárt térben tervezett eseményeknél nem tudjuk betartatni a max. 500 fős látogató létszámot, a csoportos, termekben zajló beszélgetések kivitelezése is korlátokba ütközik. A védettségi igazolvány vagy friss PCR-teszt napi kérése a látogatóktól is nehezen megvalósítható.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/2022-aprilisara-halasztja-a-mkke-a-budapesti-nemzetkozi-konyvfesztivalt.html
--A felnőtt magyar társadalom 53%-a soha nem olvas
Szeptember 8. az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja. Az UNESCO 1965-ben döntött úgy teheráni világkongresszusán, hogy az analfabetizmus elleni küzdelemnek szeptember 8. legyen a világnapja. Az MTI-n ebből az alkalomból két grafikont tettek közzé: az egyik a magyarok olvasási szokásairól, a másik az olvasni tudók arányáról ad képet.
Az első grafikon a könyvolvasás gyakoriságának változását mutatja be a felnőtt magyar társadalmon belül, és nem fest túl jó képet. Az adatok szerint 1989-ben a felnőtt lakosság 35%-a még rendszeresen olvasott, ez az arány 2020-ra 13%-ra csökkent. Közben folyamatosan nőtt azok száma, akik soha nem olvasnak. Az 1980-as évek elején ők 39%-ot tettek ki a felnőtt magyar társadalomból, mára viszont már annak 53%-a nem olvas szépirodalmat.
A másik grafikon az olvasni tudók arányát mutatja a felnőttek és fiatalok körében, világviszonylatban. A 2000 és 2030 közötti tendenciákat ábrázolja, tehát előrejelzést is ad a következő évekre. Eszerint az alacsony jövedelműek között az utóbbi két évtizedben jelentősen nőtt az olvasni tudók száma, de az átlagos jövedelműek körében is látható némi növekedés.
Főként az alacsony jövedelmű fiatalok körében látható nagy javulás. Míg 2000-ben 60% alatt volt köztük az olvasni tudók aránya, addig 2030-ra ez az arány már meghaladhatja a 80%-ot is.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/olvasasi_szokasok_grafikon.html
Via: KIT Hírlevél, 2021. szeptember 15. (33.szám)
INTERJÚ
--Beszélgetés a 70 éves Markó Bélával – ‘Teljesítménnyel mérem az idő múlását’
A kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat 2021. szeptember 28-án közölt nagyinterjút Markó Bélával, 70. születésnapja apropóján a költőt és politikust Tamás Dénes kérdezte. Részlet a beszélgetésből:
„– Különös életút a tiéd. A magas politikai szerepet betöltő személyek ritkán szoktak jelentős alkotói életművet létrehozni. Ezért, úgy gondolom, tapasztalataid is rendkívül értékesek. Téged nem lehet azzal vádolni, hogy elefántcsonttoronyban töltötted el az életed. Mégis, volt olyan momentum, amikor megbántad, hogy a politikusi pályát is választottad?
– A sorsunkat magunk választjuk. Annak ellenére, hogy adott korban, adott helyen születtünk, mindig van választásunk. Mint ahogy a hívőknek sem mentség a predestináció, mert az is inkább csak a körülményekről szól, nem arról, hogy nap mint nap hogyan cselekszünk. Még 1988-ban írtam erről egy szonettet, a címe Számadás előtt, és így hangzik a befejezése: ‘mert nincs előre elrendelve semmi, / hogy kit kellene gyűlölni s szeretni, // s ha sorsa van, választott sorsa van / mindenkinek, hát lettem, ami lettem, / de nem azért, mert másként nem tehettem…’ Ma is így gondolom. De kellettek a körülmények természetesen, kellett a rendszerváltás. Ennek ellenére, ki tudja, milyen lett volna az életművem, ha 1989-ben nem vállalok politikai szerepet, hanem csak a Látó szerkesztésével foglalkozom, és írom a magamét. Akkor már több kötet volt a hátam mögött, Magyarországon is sokan ismertek. A politika az én választásom volt, még akkor is, ha volt egyfajta közösségi elvárás velem szemben, és nem éreztem volna tisztességesnek kibújni alóla. Vagy mi lett volna, ha nem bukik meg a Ceaușescu-rendszer, és nem esik szét a Szovjetunió? El lehet töprengeni ezen, de legfeljebb csak azért, hogy rájöjjünk, mekkora esélyt kapott akkor az én generációm, érett fejjel, de még erejének teljében úgymond. Harmincnyolc éves voltam 1989-ben. Ha az irodalom felől nézem, igen, megszakítottam egy felívelő pályát. Bánhatnám is, hiszen minden bizonnyal kilókkal mérhetően is több könyvem lenne ma a könyvtárakban. Ráadásul gyerekkoromtól költőnek készültem, nem politikusnak. Mégsem bántam meg egy pillanatra sem, hogy huszonhat évig ott voltam a román parlamentben, és ebből tizennyolc évet az RMDSZ elnökeként, nem beszélve a kormánytisztségekről.
(…) Ne lepődj meg, azt hiszem, ez többlet tulajdonképpen. Nagy-nagy többlet. Mert minden bizonnyal írtam volna, remélem, jó verseket, ha nem hagyom abba egy időre, de az én tapasztalatom végül is így lett egyedi. Megismételhetetlen. Nemcsak életrajzi tény ez, hanem ma már másképpen is írok, mint azelőtt. Volt néhány évnyi bizonytalanság bennem, de ma végre úgy érzem, tudok valamit, amit mások nem, és ezt meg kell próbálnom versben is elmondani.
(…) – És te, aki számtalan szoborállítás körül szorgoskodtál, hová állíttatnál egy Markó Béla-szobrot? Milyen érzések kerülgetnek, ha arra gondolsz, magadat egy szoborba öntve kell szemlélned?
– A mi tájainkon a szobrok keveset élnek. Néha kevesebbet, mint az emberek. Megtörténhet, hogy akár egy vers is ’ércnél maradandóbb’, ahogy azt egy régi költő mondta. Meg aztán még a verset sem az utókornak írjuk, hanem a kortársainknak. Állítólag megkérdezték Szókratészt annak idején, hogy miért nincsen még szobra Athénban. Azt válaszolta: ’Azért, mert még mindig jobb, ha azt kérdezik, miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van.’ Hát az ilyesmikért olvasom a régi görögöket.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.helikon.ro/beszelgetes-a-70-eves-marko-belaval-teljesitmennyel-merem-az-ido-mulasat/
MOZAIK
--800 éves kéziratra bukkantak, amely új megvilágításba helyezi az Artúr-mondakört
A Bristoli Egyetem egyik könyvtárosa 2019-ben egy olyan különleges kéziratra bukkant, amely új megvilágításba helyezi az egész Artúr király-mondakört. A könyvtáros éppen egy 16. századi könyvet tanulmányozott, amelynek lapjai között rábukkant az ó-francia nyelven írt pergamentöredékekre, amelyekből azonnal kiugrott egy szó: Merlin – írta az All That Interesting.
A kutatók két éve kezdtek bele a 800 éves szöveg fordításába, amelyet találóan Bristol Merlin névre kereszteltek. A munka során kiderült, hogy a szöveg az Artúr-mondakör egyfajta modern újraértelmezése, amelyben szó esik Artúr király és Claudas király harcáról, illetve Merlin reménytelen szerelméről, Viviane-ről – más néven A Tó Asszonyáról.
„A Merlin-történeteknek ezek az apró töredékei rendkívül izgalmas leletek” – mesélte Leah Tether, a Bristoli Egyetem angol tanszékének professzora és az International Arthurian Society bristoli szervezetének elnöke, röviddel a szöveg felfedezése után. „A kézirat nemcsak új megvilágításba helyezi az eddigi ismereteinket, de hatással van olyan szövegekre is, amelyek később íródtak, és segíthet még jobban megérteni az Artúr-mondát.”
A kötet alapos vizsgálata során nyelvészek segítségével megállapították, hogy a szöveget Franciaország északi vagy északkeleti területén írták. A paleográfiai, azaz a kézírás elemzésével foglalkozó kutatások során pedig arra az eredményre jutottak, hogy a szöveg 1250 és 1275 között íródott, vagyis alig néhány évtizeddel 1225 után, amikor a mondát először papírra vetették. „Ez azt jelenti, hogy a Bristol-kézirat írója és az eredeti szöveg szerzője nagyjából egy generációhoz tartoztak” – mondta el Tether.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/artur_kiraly.html
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.