ReMeK-e-hírlevél
XVI. évf., 2021/9. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
AKTUÁLIS
--Világjárvány és digitalizáció: tapasztalataikról meséltek tanárok, diákok, pszichológusok és szülők
--Őszi felvételi könyvtáros alap- és mesteri képzésre Kolozsváron és Bukarestben
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-- A jövő könyvtára. Magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése – konferencia
--A Könyv Éve Székelyudvarhelyen – négy napon át a könyveké volt a főszerep
--Nyitott Könyvek Éjszakája a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
--Tizenöt éves a Tortoma Könyvkiadó - Az erdővidéki kultúra vigyázója
--Nem (lesz) zökkenőmentes a Szatmár Megyei Könyvtár költöztetése
--A Teleki Téka rendezvényei a marosvásárhelyi Forgatagon
--Könyvvásár a marosvásárhelyi Forgatagon
--Ötvenéves honismereti mozgalom
--Könyves kávézó nyílt Marosvásárhelyen
--Könyvtárfejlesztés a Sapientia EMTE erdőmérnöki tanulmányi programja számára
--Adományok révén bővült a resicabányai magyarság „Sándor bácsi” könyvtára
--Könyvbemutató Kommandón - Szabó Mária, a szülőföld hűséges krónikása
--Közösségi könyvtár a Kolozs megyei Magyarfenesen?
--Honismereti értekezlet Csernátonban
--Jó hangulatú bemutató Uzonban
DIGITÁLIS TARTALMAK
--Páratlan irodalomtörténeti hagyaték válik elérhetővé
--Újabb írói hagyatékrésszel gazdagodott a Kertész Imre Intézet
--Digitalizálás a kolozsvári Egyetemi Műhely Kiadó távlati terveiben
DÍJAK
--A holokauszt-túlélő író, Bruck Edith újabb olasz irodalmi díjat nyert
AJÁNLÓ
--Erdély Aranykora – Fejedelmek Tündérkertje: hiteles és közérthető kötet a fejedelemség-kori Erdélyről
--Összefoglaló kötet a koronavírus-járványnak a romániai közkönyvtárakra gyakorolt hatásáról
--Bemutatkozott a Magyar Kultúra folyóirat
--Megjelent a Székelyföld augusztusi száma
--Sorskérdéseink
--Megjelent a Román könyvtár- és információtudomány folyóirat 2021/3. száma
--Két szerző, több kötet Aradon
--Bemutatták a Veres István fordításában megjelent Roth-kötetet
MÚLTIDÉZŐ
--Bethlen Gábor hazakerült könyvei Nagyenyeden
KITEKINTŐ
--Debrecenben mutatkozik be a Székely könyvtár
INTERJÚ
--Könyvjegytől az emléklapig – Mire jó az ex libris?
--Életről és irodalomról – beszélgetés Ferenczes István költővel, íróval
MOZAIK
--Rohamosan fogyatkozó községi könyvtárak Romániában
--Kritikus sebezhetőséget orvosoltak a Kindle könyvolvasókban
--Értékesek vagyunk
--Újraindult a lippai Degré Alajos Olvasókör
--Helikoni Napok Marosvécsen
AKTUÁLIS
--Világjárvány és digitalizáció: tapasztalataikról meséltek tanárok, diákok, pszichológusok és szülők
A világjárvány által egyik legerősebben érintett terület az oktatás volt, ahol tanulók és tanárok egyik napról a másikra a személyes találkozás helyett az internetes alkalmazásokra szorultak, számítógépek vagy laptopok előtt igyekeztek haladni a tananyaggal. Amellett, hogy az átállás technikai feltételei sem voltak minden esetben adottak – számos tanuló maradt ki például hónapokig az oktatásból azért, mert nem voltak megfelelő eszközeik –, a jelenléti oktatás hiánya számos pedagógiai, módszertani és lélektani problémát is okozott.
A felsőoktatás az elmúlt közel másfél évben nagyrészt kizárólag az online térben zajlott, kivéve azokat a gyakorlati jellegű szakokat, ahol a hibrid oktatás különféle változatai valósultak meg, azaz ötvözték a táv- és tantermi oktatást. A folyamat közelebb hozhatja azokat az elképzeléseket, amelyekről még évekkel a világjárvány megjelenése előtt kezdtek el vitázni nemzetközi szinten a szakemberek: az online oktatás előretörésével az egyetemi hallgatók több egyetem ajánlatából szabadon rakhatnák össze azt a személyre szabott képzést, amely leginkább megfelel érdeklődésüknek. A hibrid oktatás keretén belül elmosódik a hagyományos és az online oktatás közötti határ, hiszen a hallgató neves szakemberek előadásait hallgathatja otthonról, ami mindenki számára előnyös lenne.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/vilagjarvany-es-digitalizacio-online-oktatasba-szorulva
--Őszi felvételi könyvtáros alap- és mesteri képzésre Kolozsváron és Bukarestben
Államilag támogatott helyekre lehet még jelentkezni könyvtárosképzésben az őszi felvételi alkalmából: Kolozsváron a magyar tannyelvű, nappali tagozatos alapképzésben (a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem- és Filozófia Karán működő Könyvtár- és információtudomány szakon) 2 helyre jelentkezhetnek a könyvtáros, információmenedzser, kulturális programkoordinátor, antikvárius szakképesítés iránt érdeklődők. A felvételire motivációs levél benyújtása szükséges, a jelentkezők rangsorolása pedig az érettségi vizsga átlaga alapján történik. A két ingyenes hely mellett a Kar 12 költségtérítéses helyet is biztosít. Könyvtártudományi szakirányú mesteri képzést a BBTE csak román nyelven biztosít, az őszi felvételin a megmaradt 4 ingyenes és 45 fizetős helyre jelentkezhetnek az érdeklődők.
Szintén államilag támogatott helyeket biztosít a Bukaresti Tudományegyetem is a könyvtárosi és kapcsolódó szakmák iránt érdeklődőknek (itt a Könyvtár- és információtudomány szak az Egyetem Bölcsészkarán van). Az érdeklődők számára román nyelvű, nappali tagozatos alapképzésben 26 helyet hirdetnek meg (ebből 1 hely a roma származású, 2 pedig a vidéki környezetből érkezők számára van fenntartva). A felvételi kritériumot az érettségi vizsga, illetve a Román nyelv és irodalom érettségi tantárgy osztályzatának átlaga képezi.
Mesterképzésen is maradtak helyek az őszi felvételire, a Bukaresti Tudományegyetem Információmenedzsment a kortárs társadalomban mesteri programjára: 17 ingyenes és 23 fizetős helyre lehet felvételizni. A felvételi kritériumokat a motivációs levél és a jelölt önéletrajza, illetve a felvételi interjú képezi.
Forrás (Kolozsvár): http://kmti.hiphi.ubbcluj.ro/felveteli/alapkepzes_nappali#topbar
http://hiphi.ubbcluj.ro/Public/File/admitere_licenta_2021/Locuri_admitere_2021_licenta_toamna.pdf
Forrás (Bukarest): https://litere.ro/admitere/licenta/ ; https://litere.ro/admitere/masterat/
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Szünidős mesepercek a könyvtár árnyékában
Mesepercek a kertkönyvtárban címmel újabb vakációs tevékenység zajlott a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, július-augusztusban, hetente keddtől péntekig. A meseolvasásnak és a különböző játékos foglalkozásoknak az intézmény árnyas kiskertje adott otthont, ahol kényelmes babzsákokon ülve indult nap mint nap kalandra az óvodásokból és kisiskolásokból álló csapat a könyvtárosok és önkéntesek felügyelete mellett.
A vakációs tevékenység keretében 10–12 óra között fogadták a gyerekeket a foglalkozásokra, és a 10:30 órától kezdődő meseolvasásra. A kezdeményezésről Szilágyi-Nagy Imola könyvtáros mesélt.
Nem új keletű a könyvtár azon törekvése, hogy bevonzza a gyerekeket és megszerettesse velük a könyvek világát. Tevékenységei által arra törekszik, hogy olyan könyveket adjon a gyerekek kezébe, amelyek felkeltik érdeklődésüket, ugyanakkor irodalmi értékkel is bírnak. Ennek az olvasóvá nevelésnek a részét képezi az évről évre megszervezett, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő vakációs foglalkozás, a Csodalámpa Olvasóklub és a Mesepercek a kertkönyvtárban kezdeményezés.
– Tíz órától várjuk a kicsiket. A kertben berendeztünk egy kis olvasósarkot, van egy szabadpolc, ahol lehet keresgélni könyveket, fel lehet lapozni, beleolvasni, ha megtetszik valamelyik, ki lehet kölcsönözni. A gyerekkönyvtárba is fel lehet menni, és válogatni. 10:30-től a könyvtárosok vagy az önkéntesek mesét olvasnak a gyerekeknek. Utána társasjátékozunk, festeni lehet, autózni az autós szőnyegen. Korosztály szerint kisebb csoportokat alakítunk ki, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő és szórakoztató foglalkozást, játékot. Óvodáskortól már fogadjuk a gyerekeket, igazából bárki jöhet, akinek van türelme meghallgatni a meséket, becsatlakozni a tevékenységekbe. Vannak olyan „látogatók”, akik a Csodalámpa Olvasóklub rendszeres résztvevői, akik magukkal hozták a barátaikat, a kisebbeket a szülők, nagyszülők kísérik el, vagy nagyobb testvéreikkel érkeznek. Vakációs tevékenységnek szántuk, segítségként, hogy legyen a szülőknek, nagyszülőknek 2 óra szabadidejük, amíg bevásárolnak – mesélte a könyvtáros.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/mesepercek-a-kertkonyvtarban/
https://www.3szek.ro/load/cikk/143303/szunidos-mesepercek-a-konyvtar-
Járványidőben is sokat olvastunk
Bár csökkent a könyvtárat látogatók száma tavaly a járványhelyzetben, az olvasási kedv azonban nem lankadt: sokan olvastak sokféle könyvet. A könyvesboltok kínálata bővült, többen választottak nagyobb volumenű regényeket, mivel több idő jutott az olvasásra.
A Bod Péter Megyei Könyvtárat látogatók száma 37 százalékkal csökkent tavaly, míg 2019-ben 48 041-en keresték fel a könyvtárat, tavaly 30 476-an. A visszaesés a kölcsönzések számában is megmutatkozott: 2019-ben 74 638 kiadványt vettek ki, 2020-ban pedig 44 646 könyvet – tájékoztatott Szonda Szabolcs igazgató. Igaz azonban, hogy 353 új olvasó is beiratkozott a tékába, a legtöbben pedig a gyermek- és ifjúsági irodalom könyveit keresték. Az írók és könyvek összesített listájából az is kiderül, hogy a könyvtár olvasói előnyben részesítik a kortárs magyar irodalmat, számos író könyvét kölcsönözték ki tavaly.
Hamar visszatértek a normalitáshoz
Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár igazgatója lapunknak kifejtette, a pandémia kezdeti időszakában hamar átálltak az online ügyfélfogadásra. „Intézményünk 2019-ben március 18. – május 18. között volt zárva a látogatók számára. Ezért mintegy 10%-kal csökkent a beiratkozott olvasók száma, illetve a látogatottság. Mivel ez idő alatt online kapcsolatban álltunk az olvasókkal, továbbá segítettük a tanulókat távoli elérésű adatbázisok hozzáférésével a 2019-es évhez képest 242%-kal nőtt az online kérések és megválaszolásuk.” Ám a folytatásban ismét fogadták az olvasóközönséget.
– Május 18-tól beszereztük a nyitáshoz szükséges eszközöket (maszk, lábfertőtlenítős lábtörlő, kézfertőtlenítő, lázmérő), valamint minden visszahozott dokumentum egyhetes karantén után került szabadpolcra, így fogadni tudtuk a könyvtárba látogató olvasókat kölcsönzés céljából. Így a 2021-es év statisztikája már a pozitív irányban halad. A rendezvények közül mindössze a felnőtt olvasóklub működött, illetve működik havi egy alkalommal. Mivel a gyerekrészleg könyvtárosa januártól gyereknevelési szabadságon van, a fenntartó meg úgy döntött, hogy helyettest nem alkalmaz, minden gyerekfoglalkozás, iskolás és óvodás csoportok könyvtári foglalkozása, a meseklub-foglalkozások, valamint az olvasásfejlesztő tevékenységek is szünetelnek meghatározatlan ideig.
Ami az olvasói szokásokat illeti, nem változtak számottevően az elmúlt mintegy másfél évben. „Az olvasási szokások terén továbbra is a szórakoztató irodalom, a házi olvasmányok, a gyerekkönyvek, szakirodalom terén a pszichológia, orvosi, természetgyógyászati könyvek a legkeresettebbek”, summázott az intézményvezető.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/jarvanyidoben-is-sokat-olvastunk/
Természet és irodalom – kettős könyvbemutató
Muzsnay Ákos grafikus, Murányi Sándor Olivér író és Jász Attila költő társaságában az elmét jó szóval, képpel, érzelemmel kényeztető könyvbemutatóra került sor 2021. augusztus 31-én a sepsiszentgyörgyi Tein teaházban, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében. Az est vetítővásznára felkerült az irodalom, a művészet, a természet, a medve, de valami láthatatlan is ott lebegett, mindez annak kapcsán, hogy bemutatták a közönségnek a Muzsnay-grafikákat tartalmazó míves életmű-albumot és Murányi Sándor Olivér A medvék nem késnek című kötetét, amelyet Matza Teréz képzőművész illusztrált.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató azzal vezette fel az estet, hogy a jelenlevőket a természet és az emberi természet köti össze. Ezt ők maguk is jóváhagyták. Tulajdonképpen ezt demonstrálná az is, hogy indián nevet vettek fel, a beszélgetés moderátoraként is működő Jász Attila, az Új Forrás folyóirat főszerkesztője, a Csendes Toll nevet viseli, míg Murányi Sándor Medvéket Ölelő Testvér, Muzsnay Ákos pedig Fehér Sólyom, mindannyian kollégák az Új Forrás törzsben.
„Szeretem az olvasóimat, ezért vékony könyvet írtam” – viccelődött Murányi, akit könyve borítóján így jellemeznek: „volt ferences szerzetesjelölt, országos karate- és néptáncbajnok, kabátvasaló munkás, óraadó egyetemi tanár és kukta a budaörsi Ikeában. A hargitai medvék és a dunai harcsák között ingázik.”
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/termeszet-es-irodalom/
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Könyvtári szakmai képzés
A Pro Libris Könyvtári Egyesület a Communitas Alapítvány támogatásával szakmai képzést szervezett a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban könyvtári statisztika témakörben, 2021. augusztus 25-26-án. A magyar nyelvű, gyakorlatorientált képzésen közkönyvtárak munkatársai vettek részt. A képzés oktatója, Bedő Melinda – 1997 óta a Romániai Közkönyvtárak Egyesülete (ANBPR) statisztikai szakbizottságának tagja, jelenleg elnöke – rövid elméleti összefoglaló és konkrét gyakorlatok során kitért a könyvtári statisztika felhasználására, érintve a legfontosabb vonatkozó adatvédelmi (GDPR) előírásokat.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/979/konyvtari-szakmai-kepzes-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Sikeres tojásmentő napot zártak a Code Kids csapatok a Fiságmenti Góbé Piacon
2021. augusztus 14-én a Code Kids országos programba bekapcsolódott könyvtárak programozó gyerekcsapatai – a csíkszentgyörgyi Hurkoló lurkók, a csíkszeredai Mesterkék és a bögözi Robotzsaruk – közös standdal jelentkeztek a Csíkszentgyörgy község önkormányzata által szervezett Fiságmenti Góbé Piacon. Tréfás fizikaóra keretében játékosan bemutatták a tömegvonzás és mechanikai kölcsönhatás fogalmakat az érdeklődő közönségnek. A tanultakat az egg drop challenge angol elnevezés alatt elhíresült kísérlettel próbálták ki. Magyarán, a tömegvonzás és a mechanikai kölcsönhatások ismeretében, úgy kell bizonyos magasságról elejteni egy tojást, hogy lehetőleg épen maradjon. A zsűri tagjai: Szűcs László fizikatanár, Tókos Szabolcs mérnök és Rucuj Dániel tanuló rangsorolták a versenyzők műszaki és művészeti teljesítményét, valamint a csalásra vállalkozók agyafúrtságát. A program megszervezését Csíkszentgyörgy önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány támogatása tette lehetővé.
Jó hangulat, játék, móka és tanulás – angol nyelvtábor a könyvtárban
2021. augusztus 11. és 14. között játékos angol nyelvtábort szervezett a Pro Libris Könyvtári Egyesület a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A részt vevő 5-6. osztályos diákok a négy nap alatt sok változatos játék és feladat révén bővíthették angol nyelvi ismereteiket, de szert tehettek helyismereti többlettudásra is. A tábort a Communitas Alapítvány anyagi támogatásával szervezték meg. Az oktatók, János Izolda és Karda Beáta könyvtárosok a szabadban, a városi parkban is szerveztek játékos tevékenységet.
’Célunk volt, hogy ne egy tanterem hangulatát teremtsük meg, hanem játékos módon tanulhassanak a gyerekek. Természetesen ezáltal szeretnénk felhívni a figyelmet a könyvtár sokszínűségére is, hogy nem csak könyvkölcsönzés folyik az intézményünkben. A tábor végül háromnyelvűre sikeredett, mivel magyar és román anyanyelvű gyerekek is egyaránt részt vettek, így reméljük, egymástól is sokat tudtak tanulni – mondta el a Hargita Népe napilapnak Karda Beáta könyvtáros, az esemény egyik szervezője. A nagy érdeklődés nyomán a Pro Libris Könyvtári Egyesület tervezi hasonló programok szervezését a Kájoni János Megyei Könyvtárban, illetve mindenképp szeretnék folytatni a járvány által visszafogott, Játékosan angolul elnevezésű programot.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/a-konyvtar-sokszinuseget-tukroznek/
-- A jövő könyvtára. Magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése – konferencia
A Könyv Éve elnevezésű programsorozat részeként szerveztek szakmai konferenciát A jövő könyvtára. Magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése címmel a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban 2021. augusztus 26-án és 27-én. A konferencián a hazai magyar könyvtárosok mellett részt vettek magyarországi és kárpátaljai könyvtárak munkatársai. A kétnapos szakmai találkozó első napján a résztvevők magyarországi könyvtárak jó gyakorlataival ismerkedhettek a plenáris előadásokon, valamint Martin Lundsgaard-Leth (Dánia) előadása révén a dán könyvtárakban már megszokott önkéntességről hallhattak érdekes információkat. A továbbiakban a műhelymunkák során a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai mutatták be programjaikat. A kétnapos rendezvény a résztvevőknek alkalmat nyújtott inspiráló beszélgetésekre, kötetlen találkozásokra is. A rangos konferenciát Székelyudvarhely Megyei Jogú Város szervezési irodája, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, a Bibliofil Alapítvány és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület közösen készítették elő. Anyagi támogatói: Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. voltak.
A konferencia folytatásaként idén is sor került a városi könyvtár szervezésében a Nyitott Könyvek Éjszakájára, amelyre változatos programokkal várták a nagyközönséget az intézménybe.
Forrás: https://www.facebook.com/events/562290821473095/
--A Könyv Éve Székelyudvarhelyen – négy napon át a könyveké volt a főszerep
Az idei esztendőt A Könyv Évének nyilvánította Székelyudvarhely város polgármesteri hivatala. Számos program várta az érdeklődőket 2021. augusztus 25. és 28. között a programsorozat égisze alatt, a polgármesteri hivatal, a városi könyvtár és más kulturális intézmények közös szervezésében.
Az időjárás miatt a városi parkból a Művelődési Házba költöztették a négy napon át tartó könyvvásárt. Szőcs Endre, a városi könyvtár igazgatója elmondta, hogy ezzel nem csorbult a rendezvény, ahhoz képest, amit korábban terveztek. Az esemény célja az olvasás és az irodalom népszerűsítése volt, ezért a középpontban hazai és magyarországi szerzőkkel való beszélgetések, kiadók bemutatkozói és könyvbemutatók álltak. Ezen kívül a gyerekkuckóban folyamatos programok várták a kisebbeket, és esténként koncerteken, előadásokon pihenhettek meg a napközben elfogyasztott tömény irodalomtól megfáradtak. A teltházas nyitórendezvényen Tompa Andrea íróval Dimén Varga Tünde pszichológus beszélgetett.
Közel 25 pódiumbeszélgetés zajlott a négy nap alatt, írókkal, költőkkel, kiadók vezetőivel, folyóiratok szerkesztőivel.
Az eseménysorozat programja itt látható: https://uh.ro/betuleves-kifott-vegre-a-konyvvasar-programja/
Sajtóvisszhangok
https://eloszekelyfold.ro/2021/08/28/feszes-izgalmas-sokoldalu-masodik-nap/
--Nyitott Könyvek Éjszakája a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A könyvvásárral egybeesett idén a Városi Könyvtár által szervezett Nyitott Könyvek Éjszakája rendezvény. „Kellemes meglepetés volt, hogy a 19 órai kapunyitáskor legalább 70-80 személy várakozott, hogy bejuthasson” – mesélte Szőcs Endre, az intézmény igazgatója. Minden foglalkozás, program telt házzal zajlott, és szintén a könyvtári rendezvény különlegességét, sikerét bizonyítja, hogy „a gyerekeket éjfélhez közeledve is nehezen tudták meggyőzni szüleik, hogy hazainduljanak” – tette hozzá Szőcs Endre.
--Tizenöt éves a Tortoma Könyvkiadó - Az erdővidéki kultúra vigyázója
Idén tizenöt éves a baróti Tortoma Könyvkiadó, amely másfél évtized alatt jelentős helyet vívott ki magának az erdélyi könyvpiacon, és bizonyította szükségességét. Alapítója, tulajdonosa, vezetője, Demeter László történész, az Erdővidék Múzeumának irányítója – akivel az évforduló alkalmából beszélgettek – vallja: fenn lehet maradni a mai világban is, amikor egyébként sokan temetik a könyvet, de meg kell találni az egyensúlyt a piac igénye és a megjelentetni kívánt könyvek között.
Demeter elmondta, a könyv szeretetéből adódóan, az egyetem elvégzése után Kolozsvárról Barótra hazakerülve, arra az elhatározásra jutott, hogy létrehoz egy könyvkiadót. Ez 2006 tavaszán történt, és azóta foglalkozik könyvkiadással. Veretes névben gondolkodott, így esett a választása a Tortomára, a Barót fölötti magaslatra, amelyről belátható egész Erdővidék. Ferenczi István régész szerint a Tortoma jelentése őrhegy, vigyázóhely. Demeter László elhatározta, kiadója az erdővidéki kultúra vigyázója lesz. Annyi híres személyiség származott Erdővidékről, hogy szellemiségüket tovább lehet vinni a könyvkiadóval, tartja. Az évek során megtörtént a nyitás, témákban Budapestig, Pozsonyig is eljutottak.
Demeter úgy véli, fegyvertény mostanában a könyvkiadás, nem fog felívelni, mégis van jövője. A piac igényeihez is igazodva meg kell találni az egészséges egyensúlyt a mit érdemes és mit „kell” kiadni között – fogalmaz. És bízik abban, hogy a harmincadik évfordulót is meg fogják ünnepelni.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/143812/az-erdovideki-kultura-vigyazoja-tizenot-
--Nem (lesz) zökkenőmentes a Szatmár Megyei Könyvtár költöztetése
2021. augusztus 9-én elkezdődött a Szatmár Megyei Könyvtár akciója, amelynek keretében arra kéri a szatmáriakat, hogy minél többen kölcsönözzenek ki könyveket, ezzel is elősegítve a könyvtár költözési folyamatát.
A könyvtárosok felhívásának több lakos is eleget tett, így egy nap leforgása alatt 1650 könyvet kölcsönöztek ki, miközben egy normál hétköznapon átlagosan 300 könyvet szoktak. A könyvtár Facebook-oldalán külön kihangsúlyozzák a Mircea Eliade Általános Iskola tevékenységét, ahol a pedagógusok, diákok és a szülők is a nap hőseinek nevezhetők, hiszen jelentős mennyiségű könyvet kölcsönöztek ki.
A könyvtár munkatársai ismételten kiemelték, hogy a szatmáriak részéről érkező csekély erőfeszítéssel jelentősen csökkenteni lehet majd a könyvtár költözési költségeit, és ha több könyvet kölcsönöznek ki, akkor a könyvtár munkatársainak annyival kevesebbet kell majd becsomagolniuk és elszállítaniuk egyik helyről a másikra. De a kölcsönző szatmáriaknak is hasznukra válnak a könyvek, hiszen a vakációt, nyaralást tartalmasabbá tehetik az olvasmányok által, s majd télen, a hosszú, sötét estéket is megszépíthetik egy-egy kellemes olvasmánnyal.
A Szatmár Megyei Könyvtár költözködése augusztus folyamán többször is a figyelem középpontjába került – hol maga az intézmény fordult felhívásban a lakosság felé, és kért segítséget (egyrészt abban, hogy akár tíz kötetet kikölcsönözve csökkentsék a becsomagolásra váró könyvek mennyiségét; másrészt abban, hogy támogassák kartondobozokkal, filctollakkal, ragasztószalagokkal, tisztítószerekkel, takarítóeszközökkel, sőt, ha lehet, teherautóval is, és segítsenek a könyvek dobozolásában is); hol az intézményvezető panaszolta (főleg román nyelvű hírportálokon), hogy a hatalmas volumenű munka miatt szinte képtelenség év végéig befejezni a költözést, de muszáj, mivel a jelenlegi épület bérleti szerződését nem hosszabbították meg – szóvá téve azt is, hogy az értékes köteteket fogvatartottak fogják majd költöztetni.
Pataki Csaba megyei tanácselnök ugyanakkor megjegyezte: „A könyvtár vezetőségének volt egy éve, hogy előkészítse a költözést – mi arra koncentrálunk, hogy az új épületet olyan állapotba hozzuk, ami maximálisan megfelel a XXI. század szabályainak és előírásainak. A költözés szakmai része érthető módon teljes egészében a könyvtár felelőssége és feladata.”
Azt is kiemelte, hogy az új székhely elektromos hálózata már át van vizsgálva, tesztelik a vízhűtéses levegőrendszert, s a könyvtár adminisztratív személyzete már napokon belül át tud költözni, ami egyrészt azt jelenti, hogy a jelenlegi székhely emeleti része kiürül, 400 négyzetméterrel csökkenve a bérleményt, másrészt ha már az új székhelyen vannak, jobban át tudják látni a helyzetet, feladatokat. „Nagyon sok munka van még technikai vonalon, a különböző szakemberek és építészek több fronton, jól összehangolva kell hogy dolgozzanak. Amint az új székhely megkapja a tűzvédelmi engedélyt, elkezdjük az értékek átszállítását – onnan számítva három hónap van a teljes átköltözésre.”
https://www.frissujsag.ro/konyvkolcsonzesi-akcio-kezdodott
https://frissujsag.ro/egy-evuk-volt-az-elokeszuletre
--A Teleki Téka rendezvényei a marosvásárhelyi Forgatagon
Az eddigi években megszokott gyakorlatot követve, az egész családot várta 2021-ben is a Tékaforgatag, programkínálatában szerepelt séta a marosvásárhelyi Teleki Téka rejtett tereiben, gyerekfoglalkozások a Vár sétányon a Téka-sátorban, könyvbemutatók a könyvtár udvarán.
A kertből induló különleges, vezetett séta során a Teleki Téka épületének és lakóinak történetével lehetett megismerkedni, belépni a máskor nem látogatható terekbe, megcsodálni a falfestményekkel díszített, felújítás alatt álló egykori dísztermet és természetesen az intézmény szívében elhelyezkedő múzeumkönyvtárat is.
Forrás és teljes cikk itt: https://forgatag.ro/hirek/a-teka-is-porog-csutortoktol/
--Könyvvásár a marosvásárhelyi Forgatagon
A Forgatag egyik elmaradhatatlan programpontja a könyvvásár, amelyet 2013-tól, vagyis a kezdetektől a Teleki Téka szervez. A vásár tőszomszédságában, a Vár sétányon felállított Tékasátorban a könyvtár közösségi programjaiból nyújtottak ízelítőt: működött a nyitott könyvespolc, ahonnan bárki hazavihette a számára ígéretesnek tűnő olvasnivalót, ugyanakkor azokból a gyermekprogramokból is lehetett válogatni, amelyeket a téka évről évre a Bethlen Gábor Alap támogatásával szervez meg. Egyebek mellett óriáspuzzle-t – a könyvtár nagytermében látható Teleki Sámuel-portrét és a Jasonius atlaszt – rakhattak ki a kis és nagyobb forgatagozók.
A könyvvásáron tíz kiadó és könyvkereskedő vett részt, a marosvásárhelyiek mellett Sepsiszentgyörgyről, Udvarhely mellől és Barótról érkeztek a várba ,,könyves emberek”. Az idei forgatagos tapasztalatokról szombaton délelőtt ifj. Király Istvánt, a Mentor Könyvek Kiadó vezetőjét kérdeztük, aki mindenekelőtt a gyenge forgalomról számolt be: „Még a hely árát sem termeltük ki, és ez nem először van így ezen a rendezvényen. Évek óta ’szajkózzuk’ a szervezőknek, hogy nem a zsíros, füstös ételek, a lángos és a csórékolbász, azaz a miccs mellett van a könyvek helye. A tékásokkal volt egyedül szerencsénk, ők minden tőlük telhetőt megtettek az ittlétünk kényelméért és azért, hogy megóvják a szellemi terméknek számító árukínálatunkat. Erőn felül próbálják folyamatosan biztosítani azokat a feltételeket és kellékeket, amelyekről a szervezők megfeledkeztek” – összegezett ifj. Király István.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/forgatag-szinek-hangok-hangulatok
--Ötvenéves honismereti mozgalom
Mindig július 25-én kezdődtek a Bao-Bao természet- és népismereti túrák, ez Szent Kristóf, a vándorok védőszentjének napja. 1971-ben szervezte az első ilyen eseményt a sepsiszentgyörgyi Kakas Zoltán, akit néprajzkutatóként és természetvédőként, az egykori Nemere Természetjáró Kör vezetőjeként, de kiváló fotósként is ismerünk, és akinek fotóiból több kiállítás nyílt, de mesekönyve és népművészeti albuma is megjelent, Beszélő kövek című anyaga pedig szerkesztés alatt áll. Az évforduló kapcsán a Bao-Bao történetéről kérdezték.
Forrás és a beszélgetés itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/143554/otveneves-honismereti-mozgalom
--Könyves kávézó nyílt Marosvásárhelyen
Szociális vállalkozásként is működő könyves kávézó nyílt Marosvásárhelyen A kávét, helyi süteményeket és tartalmas könyveket kínáló vállalkozásról Daray Erzsébet, a könyvesbolt vezetője és eseményszervezője mesélt, akit részben a Kolozsváron már működő hasonló könyves kávéző ötlete is inspirált a Gemma Book Caffe megnyitásában. Terveik szerint leginkább a kortárs irodalmat népszerűsítenék: „Nagyon fontos ráhangolódni a kortárs problematikákra. Így van a kínálatban kortárs irodalom, szépirodalom, ismeretterjesztő- és gyermekkönyvek – van egy teljes részlegünk, ahol gyerekkönyvek vannak kiállítva –, illetve fontos még a gasztronómia, az utazás, az életmód, a pszichológia tárgyú könyvek, és a teológia, hitélet területéről is hozunk könyveket.”
A gyereksarokban a jövőben akár gyerekprogramok megszervezését is lehetőnek tartják, egyrészt várják a pedagógusok részéről történő megkeresést, másrészt maguk is tervezik a tanárok meghívását óratartásra vagy író-olvasó találkozóra.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Szocialis-vallalkozaskent-is-mukodo-konyves-kavezo-nyilt-Marosvasarhelyen
--Könyvtárfejlesztés a Sapientia EMTE erdőmérnöki tanulmányi programja számára
2021 márciusában Magyarországon egy könyvtárfejlesztési kezdeményezés indult a Sapientia EMTE erdőmérnöki tanulmányi programja számára. Ezt az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) karolta fel és koordinálta.
A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, eredményeképpen jelentős mennyiségű erdészeti és társtudományként szervesen kapcsolódó agrártematikájú kötet gyűlt össze az OEE budapesti székhelyén és más gyűjtőpontokon. Az adomány 2021. augusztus 21-én érkezett meg a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központjába.
Az esemény során kerekasztal-beszélgetésre került sor, majd a központ infrastruktúrájába nyerhettek betekintést az OEE képviselői. Utána meglátogatták a Kálnokon örök nyugalomra helyezett Bedő Albert sírhelyét, aki az erdészeti szakma talán az egyik legnagyobb helyi képviselője volt.
A Sapientia keretében folyó magyar nyelvű erdészeti felsőfokú képzés Romániában egyedüli. Mint ilyen, a képzési színvonalhoz elengedhetetlen egy gazdag szakkönyvtár. Ennek fejlesztéséhez járul hozzá a jelzett kezdeményezés.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kozerdeku/konyvadomany-a-sapientianak/
--Adományok révén bővült a resicabányai magyarság „Sándor bácsi” könyvtára
A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, József Attila Városi Tagkönyvtár értékes könyveket adományozott a resicabányai „Sándor bácsi” könyvtárának. Csatlakozva az adományozóhoz, Baksa József, a Nemzeti identitás tábor szervezője és Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke is kiadványaikkal gazdagították a könyvtárat.
A „Sándor bácsi” könyvtárat, Krassó-Szörény megye, Erdély legjobban elszórványosodott vidékének egyetlen magyar könyvtárát 2020-ban alapították adományokból, felavatására a 16. Resicabányai Magyar Napok keretében került sor, az eredeti adományt követően a könyvgyűjtemény bővülni kezdett székelyföldi, nagyváradi könyvtárak segítsége révén. Emellett helyben is többen adományoztak magyar nyelvű kiadványokat, így összegyűlt egy olyan könyvállomány, ami alapján bejelenthették, hogy immár van magyar könyvtár Resicabányán.
Forrás: https://hetiujszo.ro/krasso-szoreny-megyei-hirek-48/
--Könyvbemutató Kommandón - Szabó Mária, a szülőföld hűséges krónikása
Rendkívüli, közel hatszáz oldalas, alapos helytörténeti munkát mutattak be a háromszéki Kommandón 2021. augusztus 24-én: a helybeli Szabó Mária három évtized alatt gyűjtötte össze Kommandó – bővített monográfia című kötetének anyagát.
Szabó Mária elmondta, könyve idén májusban jelent meg, illetve köszönetét tolmácsolta a kötet mentorának, a gelencei származású gyergyószentmiklósi Márton László gépészmérnöknek, műszaki szakírónak, illetve a kiadványt gondozó, szintén gyergyószentmiklósi Bajna György írónak, újságírónak. Megjegyezte azt is, hogy könyvének kéziratát 2017-ben, a kommandói iskolatűz után zárta le, majd felolvasta Márton László méltató gondolatait. „Egy ilyen komplex tudományos művet, amely magában foglalja a tájleírástól a száz év történelmén át a néprajz, a vallási élet, de kiváltképpen az erdőhöz kapcsolódó faipar születését, kiteljesedését, nagyiparrá válását, majd megszűnését, csak hatalmas és sokoldalú dokumentálódással lehet összehozni. És ami a legfontosabb: csak olyan szerző által, akit íráskészségén túl a témával kapcsolatos személyes élményei is vezérelnek, egy kívülálló képtelen erre.” Szabó Mária büszkén vállalja a krónikás szerepkörét, teszi hozzá, megjegyezve, hogy bár tudományos szakirodalomról van szó, a könyv olvasmányos stílusával és témájával pár oldal után magával ragadja az olvasót. E monográfia ugyanakkor óriási rendszerezett adatgyűjtemény, amelyre jellemző az egyediségek kiemelése, ilyen például az 1258 méter hosszú, 327,27 méter szintkülönbségű Sikló, „az a szállítóeszköz, amely talán a legjellemzőbb alkotása volt a kommandói szakembereknek”.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/143846/szabo-maria-a-szulofold-huseges-kronikasa-ko
--Közösségi könyvtár a Kolozs megyei Magyarfenesen?
A nyomtatott könyv, az újság és az olvasás végnapjait jósoló statisztikák, a százas nagyságrendű, állandó jelleggel felszámolt magánkönyvtárak gyakori tapasztalata ellenére, a magyarfenesi származású László R. Juditnak az az ötlete támadt – mégpedig a távoli Hawaii-szigeteken, ahol már több mint egy évtizede él, de rendszeresen hazajár szülőfalujába, Magyarfenesre –, hogy közkönyvtárat létesít. Saját bevallása szerint először 2021 tavaszán gondolt konkrétan a könyvtár megalapítására, mivel hisz abban, hogy át kell menteni a könyveket az utókornak, megőrizni és továbbadni a következő generációknak.
„Amint elterjedt a híre, hogy Magyarfenesen könyvtárat alapítunk, beindultak a telefonhívások, nagy örömmel adományoztak könyveket, hogy legalább ne a szemétbe kerüljenek, és valaki még hasznát vehesse.” Judit munkáját megkönnyítette Kolozsvár közelsége, ahol nagyon sok könyv kerül kidobásra, vagy azért, mert költöznek az emberek és nem tudják külföldre cipelni szeretett könyveiket, vagy azért, mert öreg könyvtárakat kell felszámolniuk, miután a szülők, nagyszülők eltávoznak a földi világból.
A gyarapodó gyűjtemény egyelőre Judit Templomsoron álló, teljesen felújított kis parasztházában került elhelyezésre, amíg végleges helyükre kerülhetnek. A könyvtár működését a tervek szerint kiegészíti majd egy kis irodalmi kör, ahol a közösség tagjai, felnőttek és gyerekek egyaránt értékes és színvonalas programokon tudnak majd részt venni, művészek, szakemberek társaságában.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/konyvtarat-almodni-es-tervezni-hawaiibol-magyarfenesre
--Honismereti értekezlet Csernátonban
2021. augusztus 25-én a csernátoni Sylvester Lajos Községi Könyvtárban, a IV. IKA Képzőművészeti Alkotóműhely keretében Testvéreink, a csángómagyarok címmel tartottak honismereti értekezletet.
A meghívott előadókat, táborozó művészeket és érdeklődőket Székely Géza, az alkotótábor művészeti vezetője köszöntötte, hangsúlyozva, a Csángó reflexiók című, korábban bemutatott kiállítás kapcsán döntöttek úgy, hogy az érdeklődőknek meghívottjaik segítségével betekintést nyújtanak a csángó kultúrába. A folytatásban öt előadást, egy élménybeszámolót és csángó népdalokat hallgathattak a jelenlévők.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/ertekezlet-a-konyvtarban/
--Jó hangulatú bemutató Uzonban
2021. augusztus 12-én megtartották Uzonban Kisgyörgy Zoltán Alsó-Háromszék című útikönyvének bemutatóját.
A Tortoma Útikönyvek sorozatban megjelent, Sepsiszék, Oltfej és Bodzavidék településeit bemutató, Albert Levente, a Háromszék napilap fotóriportere színes felvételeivel gazdagon illusztrált zsebkönyv Uzon község településeit már a címekben igyekszik jellemezni: Uzon, ahol kitört Háromszék önvédelmi harca; Kúriák faluja, Bikfalva; Ikerfalu a Feketeügy mentén: Szentivánlaborfalva; Kóréh Ferenc faluja: Sepsimagyarós.
A szerzőt és a nyári meleg ellenére szép számban megjelenteket Németh Tímea könyvtáros köszöntötte. Kisgyörgy Zoltán anekdotákkal sűrűn tűzdelt, lendületes előadásában Sepsibükszádtól indulva, az Olton lefelé csorogva mutatta be a településeket, és mindegyikről adomázott. Épp ez a lényege egy-egy könyvbemutatójának, hogy olyan történetek hallhatók, amelyek nem kaphattak helyet a komoly kiadványban. A szerző elmondta, könyvének a legnagyobb értéke Bodzavidék magyar története, s azt nem volt könnyű feladat összeszedni. Mintegy a hallgatóság érdeklődését fokozva, Uzon község településeinek bemutatását a végére hagyta. Voltak is kérdések, hozzászólások.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/143578/jo-hangulatu-bemutato-uzonban-also-haromszek
DIGITÁLIS TARTALMAK
--Páratlan irodalomtörténeti hagyaték válik elérhetővé
A 19-20. századi magyar irodalom legnagyobb alkotóitól válnak elérhetővé történeti forrásanyagok az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárából az új generációs digitális tartalomszolgáltatás részeként.
Elsőként Babits Mihály és felesége, Török Sophie hagyatékának levélanyaga olvasható a költő halálának 80. évfordulója alkalmából. Babits Mihály személyi irathagyatéka a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt alkotói, irodalomtörténeti forrásanyaga. Nemcsak a költő, esszé- és regényíró műveinek alkotási folyamatáról őriz alapvető kéziratokat, hanem kiemelkedően fontos a Nyugat folyóirat és a Baumgarten Alapítvány története szempontjából is.
A Babits-fond létrejötte kizárólag feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhető, aki 1921-es házasságkötésüktől fogva tudatosan gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta. Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a roppant kiterjedt levelezést, sőt, talán éppen ebből a célból megtanult fényképezni, és több ezer felvételt készített életükről, barátaikról, ami sokkal mélyebben mutatja meg kettőjük közös életét és a körülöttük szerveződő irodalmi és művészi közeget, mint az irodalom körében megszokott protokolláris felvételek.
Ezzel párhuzamosan elindul a nemzeti könyvtár kézirattári gyűjtőoldala, a Copia, ami a Babits-projekt első ütemében a 6700 darabos levélhagyaték teljes feldolgozására és a közkincskörbe tartozó kb. 2500 dokumentum online közreadására vállalkozik.
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/paratlan-irodalomtorteneti-hagyatek-valik-elerhetove
--Újabb írói hagyatékrésszel gazdagodott a Kertész Imre Intézet
Giorgio Pressburgernek – Pressburger György magyar származású olasz írónak, újságírónak, műfordítónak, dramaturgnak, rendezőnek, a budapesti Olasz Kulturális Intézet volt igazgatójának – hagyatékából származó, mintegy 90 tételből álló gyűjteménnyel bővült a Kertész Imre Intézet archívuma.
Mauro Caputo olasz filmrendező adományának köszönhetően egy sokszínű, filmdokumentumokat, fényképeket és személyes tárgyakat egyaránt tartalmazó hagyatékrésszel gazdagodott az intézmény, amely 2021. augusztus 3-án került átadásra.
Forrás: https://litera.hu/hirek/ujabb-iroi-hagyatekresszel-gazdagodott-a-kertesz-imre-intezet.html
--Digitalizálás a kolozsvári Egyetemi Műhely Kiadó távlati terveiben
Digitális eszközök bevonásával szeretné megszólítani a tudományos könyvek érdeklődőit a Kolozsvári Egyetemi Műhely Kiadó. Fennállásának 15. évfordulója alkalmából Veress Károly, az Egyetemi Műhely Kiadó (EMK) alapító igazgatója felidézte: a kiadónak 2006-tól kezdődően folyamatosan jelennek meg kiadványai a magyar nyelvű egyetemi oktatás népszerűsítése érdekében. Alakulási céljuk ugyanis első perctől az volt, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tevékenységét támogassák.
Jövőre nézve, az igazgató szerint – azon túl, hogy mindegyik területen folytatják tevékenységüket –, legfontosabb célkitűzésük, hogy a kiadó tevékenységét felzárkóztassák a mai kor technológiai feltételeihez, amelyet a honlapjuk átszervezésével kezdenek el. Ez interaktívabb lesz, és lehetővé teszi majd a tartalmi betekintést is az ott felsorakoztatott kiadványokba. Továbbá a könyvbemutatóikat, szakmai beszélgetéseiket élénkebbé tennék, ezeket rögzítenék és felköltöztetnék a Youtube-ra. De az eddigi kb. 200-as példányszám korlátja is áthidalható lesz, ha sikerül a digitális térben e-könyveket kiadjanak.
DÍJAK
--A holokauszt-túlélő író, Bruck Edith újabb olasz irodalmi díjat nyert
A holokauszt beszámolójaként ismert, Elveszett kenyér című regényével Bruck Edith, Olaszországban élő magyar író lett a Viareggio-Repaci irodalmi díj egyik győztese – jelentette az olasz sajtó.
Az idén három nyertest választottak: Flavio Santi költő és Walter Siti író mellett Bruck Edithnek ítélték a legjobbnak járó díjat. Különdíjat Roberto Benigni színész-rendező kapott. Az 1929-ben Leonida Repaci alapította viareggiói irodalmi díj kiosztásán többperces taps fogadta a kilencvenéves írónőt, akit a közönség előtti nyilvános beszélgetésen az afganisztáni helyzetről is kérdeztek.
Forrás és teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?hir=11877&a_holokauszttulelo_iro_bruck_edith_ujabb_olasz_irodalmi_dijat_nyert
AJÁNLÓ
--Erdély Aranykora – Fejedelmek Tündérkertje: hiteles és közérthető kötet a fejedelemség-kori Erdélyről
A legnagyobb szakmai igényességgel, ugyanakkor közérthető, olvasmányos stílusban megírt könyv jelent meg az Erdélyi Fejedelemség koráról, a Dr. Oborni Teréz történész, az ELTE BTK Történettudományi Intézet docense által írt Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című kiadvány ősbemutatóját a kincses városban tartották, a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A tanulmányok az Oszmán Birodalom uralma alá került Magyar Királyság, illetve az Erdélyi Fejedelemség történetével, valamint a 17. század fontos kérdéseivel is foglalkoznak. „Erdély dilemmájára” keresik a választ: hogyan tudott egy ilyen kis ország megmaradni az Oszmán és a Habsburg Birodalom szorításában? „Erdély a magyar nemzet számára páratlan szellemi és anyagi értékeket teremtett meg, amikre időről időre emlékeztetni kell” – jelentette ki Oborni Teréz.
https://kronikaonline.ro/kultura/konyvbe-szedtek-erdely-aranykorat-kolozsvaron-volt-az-osbemutato
--Összefoglaló kötet a koronavírus-járványnak a romániai közkönyvtárakra gyakorolt hatásáról
A brăilai megyei könyvtár munkatársa, Dr. Corina Ciurariu a szerzője annak a kötetnek, amely a koronavírus világjárványnak a közkönyvtárak tevékenységére gyakorolt hatását térképezi fel Influența pandemiei de coronavirus asupra activității bibliotecarilor publici (Brăila: Proilavia, 2021. 56 p. ISBN 978-606-8972-69-5).
A gyakorlati szempontú megközelítésben a szerző feltárja, milyen változást okozott a romániai megyei könyvtárak tevékenységében a 2020-as koronajárvány okozta hatás, illetve milyen módszerekkel lépett fel a romániai könyvtáros szakma ennek a hatásnak az ellensúlyozására. A szerző elemezte az olvasói nyitvatartás, illetve a könyvtár alkalmazottainak munkaprogramjában beállt változásokat, a könyvtárak tevékenységét befolyásoló tényezőket illetve a nehézségek elhárítására alkalmazott megoldásokat. A kötet hatékony formában gyűjti egybe a pandémia alatt létrejött új szolgáltatásokat, újdonságokat, illetve a felhasznált infókommunikációs hátteret és eszközöket is. A kötet elektronikus formában is elérhető az Academia.edu online portálon.
--Bemutatkozott a Magyar Kultúra folyóirat
A Magyar Kultúra folyóirat eddig megjelent két lapszámát mutatták be Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara főszerkesztő-helyettes jelenlétében a Református Kollégium udvarán, a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A Petőfi Kulturális Ügynökség égisze alatt megjelenő folyóirat szerkesztőivel Száva Enikő beszélgetett, akik egymást kiegészítve elmondták: a magazin olyan irodalmi és művészeti folyóirat kíván lenni, amely egyben ismeretterjesztő jelleggel is bír, emberarcúság jellemzi kortárs alkotó emberek bemutatásán keresztül, ezzel ugyanakkor értékteremtésre is törekszenek – könyvformátumú, albumminőségű kivitelezéssel. Mint elmondták, nem hírmagazinként képzelik el a folyóiratot, hanem olyan, időtálló, értékeket képviselő kiadványként, amely felkerül a könyvespolcokra, és amelyet ha évek múltán leemelnek onnan és lapozgatnak az olvasók, akkor is üzen majd számukra.
Kór- és kortörténeti dokumentum a lap – jegyezte meg Döme Barbara, aki szerint a lapszámokban található számos interjú és riport által, az emberközeli témabemutatásokon keresztül mindenki magáénak érezheti azt. Ez felvállalt céljuk is, minél szélesebb körökhöz eljuttatni a Magyar Kultúrát.
Forrás: https://magyarnapok.ro/2021/bemutatkozott-a-magyar-kultura-folyoirat/
--Megjelent a Székelyföld augusztusi száma
A Székelyföld folyóirat 2021/8-as számában verssel jelentkezik Biró József, Borsodi L. László, Bozsik Péter, Pethő Lorand, Szálinger Balázs, Vári Csaba és Wirth Imre. Prózát publikál Szakács Réka, Izsák Anikó-Borbála, Miklóssi Szabó István és Szilágyi Nagy Ildikó. Eliza Macadan és Horia Dulvac román költők verseit Balázs F. Attila fordította magyarra.
A Literata Hungarica rovatban Az Eminescu-ügy című írás olvasható Bertóti Johanna fordításában, ebben Nicolae Manolescu, Mircea Cărtărescu és Cezar Paul-Bădescu rántja le a leplet a mitizált Eminescuról.
A Nobile Officium című rovatban Oláh-Gál Elvira a „literati” Lészaiakat mutatja be, interjút készítve Lészai Ferencz repülőtervező mérnökkel. Az Ujjlenyomatban Gazda József, Mindenben bűnös című írásában, szekusdossziéjának tanulságait dolgozza fel.
A Kelet népe című rovatban Obrusánszky Borbála A frászkarika és az Umaj-barlangok címmel közöl tanulmányt, az ázsiai népszokások székely/magyar párhuzamait vizsgálva. Az Aranyág című rovatban Tánczos Vilmos Boldog magyar gyászünnepek című írásában azt vizsgálja, hogyan ünnepelnek (és gyászolnak) Európa különböző népei.
A Forgószínpadban S. Kiss Krisztina beszélgetése olvasható Ruszuly Ervin színész-koreográfussal. A Műteremtésben Ladó Ágota értekezik Nagy Imre nőtémájú műveiről.
Kritikát Borsodi L. László közöl Szakács Réka A testidomár című kötetéről, valamint Simó Márton Szálinger Balázs Al-dunai álom című könyvéről.
A lapszámot Nagy Imre munkái illusztrálják.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/megjelent-a-szekelyfoeld-augusztusi-szama
--Sorskérdéseink
A fenti címmel jelent meg a Kőrösi Csoma Sándor Napok tudományos ülésszakán elhangzott előadások anyagát szerkesztett formában egybefoglaló könyv, amelyet a nagy tudós nevét viselő kovásznai egyesület adott ki. A sorrendben 27. kötetbe sűrített dolgozatok szerzői – csak úgy, mint előző években – a magyarságkutatás legújabb eredményeinek fényében és felhasználásával keresik a választ az örök kérdésre: „Kik vagyunk, honnan jöttünk?”
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/sorskerdeseink/
--Megjelent a Román könyvtár- és információtudomány folyóirat 2021/3. száma
Idén augusztusban jelent meg a romániai könyvtártudományi szakfolyóirat, a Román könyvtár- és információtudományi lap (Revista Română de Biblioteconomie și Știința Informării = Romanian Journal of Library and Information Science) legfrissebb, 2021/3. száma.
A lapszám angol nyelvű tanulmányokat tartalmaz, az elsőt Petra Düren és Ane Landøy tollából származik, és a közművelődési, illetve a tudományos könyvtárak hosszabb távú stratégiáit elemzi, figyelembe véve a továbbörökíteni kívánt értékskálát, illetve különböző stratégiai célkitűzéseiket. Victoria Frâncu (Romániai Könyvtáros Szövetség) az ismeretek rendszerbe szervezésének ontológiai megközelítéseiről ír, Loredana Stanciu és Melania Luana Butnariu (Bukaresti Tudományegyetem) pedig azokról az új könyvtárosi kompetenciákról, amelyeket a világjárvány alatti át- és újjászervezés követelt meg és alakított ki.
Forrás: https://rrbsi.ro/index.php/rrbsi/issue/view/58
--Két szerző, több kötet Aradon
Különleges könyvbemutatóra került sor Aradon 2021. augusztus 27-én, amelyen több könyvet is bemutattak.
Az apropót Jankó András Élet-tükrök című könyve adja, amely az utóbbi 10 év rövid írásainak a gyűjteménye, és amely az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában jelent meg. A kötetet Bene Zoltán, az Irodalmi Jelen prózaszerkesztője gondozta, aki hozott magával néhány másik könyvet is, így a Sarki fény, Egy lehetséges világ, Mandola története, Isten, ítélet című köteteket, amelyek már eddig is nagy sikert arattak.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/ket_szerzo_tobb_kotet_1.php
--Bemutatták a Veres István fordításában megjelent Roth-kötetet
A szatmárnémeti Vécsey-ház udvarán mutatták be 2021. augusztus 19-én Stephan Ludwig Rothnak Veres István lapszerkesztő, műfordító fordításában megjelent, A nyelvharc Erdélyben című kötetét.
Veres István elmondta, hogy Stephan Ludwig Roth az erdélyi szász közösség kiemelkedő alakja volt: evangélikus lelkipásztor, tanár, akit 1949-ben a forradalmi törvényszék halálra ítélt, és kivégezték agitáció miatt, amit a magyar forradalom ellen végzett, miután előbb nagy híve volt a forradalomnak. A nyelvharc Erdélyben. A honnan és hová megvilágítása című röpiratát 1842-ben írta, és könyv formájában jelent meg Brassóban. Politikatörténeti okmány, politikai dokumentum. Megírására az ösztönözte, hogy az Erdélyi Diéta elé került a magyar nyelv hivatalosságának ügye. Addig a latin volt a hatóságok között a hivatalos kommunikációs nyelv. A magyar országgyűlés már korábban megszavazta a magyar nyelv hivatalossá tételét, 1842-ben az erdélyi országgyűlésen is napirendre került ez a téma. Stephan Ludwig Roth a szászok nevében ezt kifogásolta, hiszen a szászok nemzeti ébredésének ő is az egyik képviselője volt. Roth nem szásznak nevezi a közösségét, hanem németnek. Röpiratában kifejti, hogy demokratikusabb lenne, ha megmaradna hivatalos nyelvnek a latin, ha mégse, akkor a hivatalos okiratokat bocsássák ki latin, magyar és német nyelven is.
Forrás: https://www.frissujsag.ro/bemutattak-a-veres-istvan-forditasaban-megjelent-kotetet
MÚLTIDÉZŐ
--Bethlen Gábor hazakerült könyvei Nagyenyeden
A kollégiumi könyvtárak közül a Bethlen Gábor nevét viselő nagyenyedi középiskola régi könyvtára az egyedüli Erdélyben, amelyet az egyházaknak sikerült visszaszerezniük a román államtól. A történelem viharait átélt dél-erdélyi intézmény napjainkban mintegy hatvanezer értékes kötettel rendelkezik.
A többszáz éves könyvállományok az 1948 és 1950 közötti államosítással első körben a helyi néptanácsok, majd a megyei könyvtárak hatáskörébe kerültek. Egyedül a Kolozsvári Református Kollégium értékes könyveit vette át a Román Akadémia könyvtára. Az 1989-es rendszerváltás után mind a királyhágómelléki, mind az erdélyi egyházkerület az elkobzott ingatlanok visszaigénylése mellett visszakövetelte értékes középiskolai könyvtárait is. A sok évnyi jogi hercehurca, a romániai bírósági eljárások azonban csak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium régi könyvtárának visszaigénylése esetében jártak sikerrel. A 2005-ben meghozott jogerős bírósági döntés nyomán a nagyenyedi kollégiumi dokumentációs könyvtár úgy kerülhetett vissza jogos tulajdonosához, az Erdélyi Református Egyházkerülethez, hogy a kolozsvári egyetemi könyvtár vezetősége partnernek bizonyult a restitúcióban.
A nagyenyedi könyvtárban tett látogatásomon Gordán Edina könyvtáros vezet végig a korabeli szekrények és könyvespolcok között. Könyvet kedvelő ember számára különleges élmény többszáz éves kiadványokba belelapozni. Vendéglátóm az olvasóterem asztalára teszi az 1474-ből származó legrégebbi kiadványukat. A két híres skolasztikus filozófus, Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus (Skóciai Duns János) könyvét az 1970-es években restaurálták erdélyi szakemberek. Eme ritkaság mellett természetesen sok más érdekesség is akad a kutatók számára a mintegy 60 ezer kötetet, kéziratot, oklevelet és egyéb értékes dokumentumokat tartalmazó könyvtárban. A dokumentációs könyvtárat kutatók számára tartják fenn, a kollégium saját könyvtárral rendelkezik a diákok és a tanárok számára.
KITEKINTŐ
--Debrecenben mutatkozik be a Székely könyvtár
Zsidó Ferenc író és kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője és a Hargita Kiadó vezetője, a Partium Ház meghívására érkezik a könyvhétre Debrecenbe, hogy találkozzon a debreceni olvasókkal, s bemutassa a Székely Könyvtár kötetsorozatot.
A Székely Könyvtár a székely írásbeliség közel 400 évének terméséből nyújt reprezentatív válogatást. A meghívottak mind azon debreceni olvasók számára ajánlják a sorozatot, akik maguk is székely származásúak, és érdekli őket a saját kultúrájuk, mind pedig azoknak, akiket érdekel a székely irodalom, népköltészet, memorialisztika (a sorozatban megtalálhatják ugyanis a nagy székely klasszikusokat, Mikes Kelementől, Orbán Balázson és Benedek Eleken át, Tamási Áronig, Kányádi Sándorig vagy Farkas Árpádig).
A rendezvényen ugyanakkor néhány olyan ínyencséget, székely kuriózumot is bemutatnak, amelyről már elfeledkeztünk, de most a sorozatba kerülve újra fókuszba jutottak, például Cserei Mihálytól az Erdély históriája vagy Bod Péter Szent Hiláriusa.
INTERJÚ
--Könyvjegytől az emléklapig – Mire jó az ex libris?
Az ex libris-kultúra eredeti funkciójában szorosan kötődött a könyvhöz, és a könyvművészettel, a bibliofíliával együtt virágzott. A könyvnyomtatás megjelenése után a könyvek tábláján jelölték a tulajdonost, a megrendelőt, többnyire egy címer vagy hasonló képecske segítségével.
Hogy mi mindenné lett ez az aprócska nyomtatvány, arról Vasné dr. Tóth Kornélia, az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának tudományos munkatársa, a Kisgrafika folyóirat szerkesztője és számos szakirányú könyv, cikk szerzője mesélt.
A kutató elmondta, hogy már a szecesszió óta alakulnak gyűjtőegyesületek: 1890-ben született meg az angol ex libris társaság, amely a tagok közötti cseréket szervezi. Magyarországon elsőként 1909-ben jött létre ilyen egyesület, a Szent György Céh. Mai szervezetük, a Kisgrafika Barátok Köre több mint hatvan éve működik. Kiadja a Kisgrafika című újságot, havi találkozókat szervez, nemzetközi rendezvényeken vesz részt, egyszóval igazi gyűjtői klubként szolgálja az ex libris-kultúra ügyét.
Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kisgrafikai lapok nagy részét hamarosan digitalizált formában is megcsodálhatja a közönség. Elérhető lesz a mintegy 1100–1200 darabos régi anyag a Régi Nyomtatványok Tárából és a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárban gyűjtők neve szerint rendszerezett, körülbelül tízezer modern ex libris.
A szakértő szerint a digitális anyag nagyszabású virtuális kiállításhoz vagy izgalmas képes albumhoz hasonló lesz, amit mindenki kedvére lapozgathat.
Forrás: https://kultura.hu/konyvjegytol-az-emleklapig-mire-jo-az-ex-libris
--Életről és irodalomról – beszélgetés Ferenczes István költővel, íróval
Irodalomról, újságírásról, politikai szárnypróbálgatásokról, de főleg az életről, az életen át magunkkal hurcolt traumákról, a jelentős, más irányba terelő élményekről, múltidézésről volt szó azon a beszélgetésen a Kolozsvári Magyar Napok keretében, amely során Papp Attila Zsolt költő, újságíró faggatta Ferenczes István költőt, írót, a Székelyföld folyóirat alapítóját.
Az irodalmi munkássága kezdetéről Ferenczes István azt is elmesélte, hogy 1967 jelentett ebben fordulópontot. Akkor döbbent rá „végzetes kisebbségi sorsunkra”, amikor azt látta, hogy január 24-én felmásznak a Mátyás-szoborra. Ekkor döntötte el, hogy író, újságíró lesz, ezáltal hátha tehet valamit, ami hasznos lehet, hasznára válhat azoknak, „akikből vétetett”. A rendszerváltás után „forradalmárkodott”, próbálkozott politikával, de hamar úgy érezte, hogy nem ez a megfelelő út számára, maradt az irodalomnál. Szó esett a Székelyföld folyóirat megalapításáról is, amely szerinte akkor már nagyon szükséges volt, ám kezdete, főleg a névválasztás miatt „nem volt ellenszéltől mentes”. Alapítottak kiadót is Hargita néven, majd megszületett a Székely Könyvtár, amelyben száz kötet jelent meg, székelyföldi alkotók művei. Elmondása szerint „ha székely kenyér, székely bicska és szalonna kerül a székely asztalára, oda nem ártana bizony a könyv se”. Ma úgy érzi, végzetes hiba volt, hogy nem tudta visszautasítani a közfeladatokat, mivel az alkotás, az írás mindennél fontosabb számára, és ez kellett volna, hogy legyen az élete fő szervezőeleme.
MOZAIK
--Rohamosan fogyatkozó községi könyvtárak Romániában
Az Országos Statisztikai Hivatal kimutatásai alapján mintegy 800 községi könyvtárat számoltak fel Romániában az elmúlt tíz évben. A rendszerváltást követő évben még 2620 ilyen könyvtár szerepelt a nyilvántartásokban, számuk változatlan maradt 2000-ig (ekkor 2618-at jegyeztek), és még 2010-ben is 2354 szerepelt a statisztikai kimutatásokban. 2010 és 2020 között azonban 781 községi könyvtárat számoltak fel (évi átlagban mintegy 80-at), ez a jelenség az ország valamennyi regióját érintette, noha eltérő mértékben: Erdélyben majdnem 300, Olténiában 100, Moldva-Bukovina térségében pedig 80.
--Kritikus sebezhetőséget orvosoltak a Kindle könyvolvasókban
Sok millió Kindle-olvasó került veszélybe egy kritikus sebezhetőség miatt. Bár az Amazon már befoltozta a rést, érdemes figyelni az ilyesfajta eszközök biztonságára is.
A CheckPoint biztonsági szakértői már hónapokkal ezelőtt felfedeztek, de csak most hoztak nyilvánosságra egy veszélyes sebezhetőséget az Amazon e-könyv olvasóiban. A biztonsági rés – elvileg – lehetővé tette a hackerek számára, hogy átvegyék az irányítást az eszköz felett, és akár személyes adatokat is gyűjtsenek a felhasználókról.
A kutatók bebizonyították, hogy elég egy rosszindulatú e-könyv letöltése (ilyen könyv bármely virtuális könyvtárban közzétehető), különösen, ha az ingyenes. A hackerek ilyenkor távolról kapcsolódhatnak az e-könyv-olvasóhoz, hozzáférhetnek a felhasználó Amazon-fiókjához, sütijeihez, privát kulcsaihoz. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a víruskereső szoftverek nem tartalmaznak aláírásokat az e-könyvekhez.
Forrás: https://hvg.hu/tudomany/20210812_amazon_kindle_sebezhetoseg_checkpoint
--Értékesek vagyunk
2021. augusztus 12-én Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa részt vett a székelyudvarhelyi baptista imaház keretében működő Hargita táborban, a Barnabás Alapítvány támogatásával. A tábor Lisztes Piroska zenepedagógus, Mezei Ödön lelkipásztor és felesége, Mezei Virág szervezésében, a székelyudvarhelyi, kiskorú sérült gyermekeknek és szüleiknek szánt KiSérŐ önsegítő csoport tagjainak részvételével volt megtartva a Szentegyháza melletti Barnabás-házban. A meghívottnak a sérült gyermekekkel zajló munkáját Bajcsi Kinga óvónő és pszichológus segítette.
Max Lucado Értékes vagy című meséje került bemutatásra. Rövid ismertető után Borbé Levente a főhős bőrébe bújva láttatta a történetet, Pancsinelloként mesélte el azt. Mind a gyermekeket, mind a felnőtteket érdekelte az előadott kis kaland. A végén a közönség tagjainak egy része fényképet készített „Pancsinellóval”, majd az általa szedett gyógynövények kerültek terítékre, hatásukról és helyes használatukról szóló információkat osztottak meg egymással.
Forrás és teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/08/ertekesek-vagyunk.html
--Újraindult a lippai Degré Alajos Olvasókör
2021. július 29-én a Máriaradnai Római Katolikus Plébánia informatikatermében tartotta a koronavírus-járvány miatt megszakadt, ezennel újrakezdett sorozat első ülését a lippai Degré Alajos Olvasókör. A vallásos témájú felolvasásokban részt vett Reinholz Andreas Temesi főesperes, máriaradnai plébános, Cădărean Ionuţ lippai plébános, Andó Attila nagyszentmiklósi plébános, valamint Tiecz Imogen teológus, a lippai Caritas elnöke. Az ülésen megvitatták a kereszténység jelenlegi kérdéseit – számolt be Czernák Ferenc, az Olvasókör elnöke.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/ujraindult_a_lippai_degre_alajos_olvasokor.php
--Helikoni Napok Marosvécsen
Folytatva hosszú ideje meghonosított hagyományát, a Helikon - Kemény János Alapítvány idén is megrendezte a Helikoni Napok néven népszerűvé vált marosvécsi rendezvénysorozatát. Az események 2021. augusztus 27-28-án zajlottak a Kemény-kastélyban. A rendezvény nyitányában a jelenlévőket az alapítvány elnöke, H. Szabó Gyula köszöntötte, majd a Kuncz Aladár halálának 90. évfordulóján című konferencia idézte fel az író életművét, méltatta annak jelentőségét. Filep Tamás Gusztáv, Juhász Andrea és Sashegyi Gábor voltak az előadók. Ezt követően Gyallay Domokos Erdély komája címmel megjelent kötete Gaal György ajánlásával került közönség elé.
Augusztus 28-án délelőtt a kastély parkjában folytatódott a megemlékezés. H. Szabó Gyula, Ördög Ferenc és Pataki Levente ünnepi beszédei után Boka László értekezett Kuncz Aladár életművéről. A koszorúzást követően emlékkiállítást nyitott meg az író, irodalomtörténész. Az Erdélyi Helikon két évtizede elnevezésű tárlat a LIMAR6 Kultúraszervező Kft. kiállítása. 11:30 órakor emlékműsor tisztelgett a 130 éve született költő, Olosz Lajos életműve előtt. Dokumentumfilmet is vetítettek le róla. A rendezvényt a helikoni írók leszármazottainak 13 órakor kezdődő beszélgetése zárta.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/helikoni-napok-marosvecsen
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: remekehirlevel@gmail.com