ReMeK-e-hírlevél
XVI. évf., 2021/8. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Innogéniusz? Vakokat, gyengénlátókat segítő találmány Háromszékről
--Transindex-könyvesték: könyvek, amelyekről beszélnünk kell
--Dicsőséges országgyarapítás
--Aki a munkásságát többre tartotta önmagánál
--Kisgyörgy Tamás tükörcserepei
--Az írótábor a mennybe megy
--Rendkívüli és szokatlan: Karafiáth Orsolya és Legát Tibor estje Sepsiszentgyörgyön
INTERJÚ
--A gyermeklapok segítettek túlélni az online időket
--Könyvmisszionárius a közösség szolgálatában
--„Digitális boomot várok” – Beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával
ÉVFORDULÓ
--Lelke, mint a Kilimandzsáró – Hatvan éve hunyt el Ernest Hemingway
--Monok István 65 éves – „...mert van olyan szerelem, amely nem múlik el”
DÍJAK
--Dicsérő szó nélkül
--Dsida Jenő-díjat vett át Tompa Gábor
--André Ferencé a PesText 2021-es irodalmi pályázatának szakmai díja
ELHALÁLOZÁS
--Végső búcsú Jakab Márta szerkesztőtől
--Meghalt Kántor Péter költő, műfordító
--Elhunyt Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus
AJÁNLÓ
--Magyar Kultúra címmel új kulturális magazin indult
--Félreállítva itthon és otthon – Czegő Zoltán friss köteteinek bemutatója
--Út és ösvény
--Lelkünk harangjai
--Szabad szárnyakat hagyni
--Végtaghiányos gyerekek elfogadásáért jelenik meg könyv
--Mit olvasson vakációban a kölyök? – Nagy nyári gyerekkönyvajánló
--Újra megjelent a Lyukak az osztálykönyvben című ifjúsági regény
--Töredezett, szakadozott, egyenlőtlen és sokszínű az erdélyi fiatalság – könyvajánló
--Írásszokásokról és azok összefüggéseiről a júliusi Korunkban
KITEKINTŐ
--Könyvtárak a pandémia idején
--Az Erdélyi-tárral gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ
--Virtuális online gyerektábort indított New York közkönyvtára
MÚLTIDÉZŐ
--A kolozsvári Egyetemi Könyvtár első női alkalmazottairól (1907–1918)
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Könyvtár a téren
2021. július 3-án és 4-én, szombaton és vasárnap, 17 és 19 óra között a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár jelen volt standdal a főtéri vásárban, a Szent György-szobor mellett.
A mozgókönyvtárban be lehetett iratkozni és lehetett kölcsönözni a könyvállományból. Közel 35 érdeklődő látogatta meg a mozgókönyvtárat.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/4220083961363072
Nevesincs tábor a fiókkönyvtárban
A Bod Péter Megyei Könyvtár fiókkönyvtárában első alkalommal szervezték meg a Nevesincs nappali tábort, 2021. június 28. és július 2. között, öt elemista részvételével.
„Egyszer volt, hol nem volt, "a kicsi könyvtárban" volt egyszer egy kísérleti Nevesincs tábor, néhány, jól olvasó kicsi lánnyal. Öt napig reggeltől késő délutánig zajlott a tábori élet.
A kezdet kezdetén a park fáival ismerkedtünk, Sándor Attila kollégánk mutatta be őket nekünk. Simogattuk, ölelgettük, csodáltuk, felnéztünk az égbe nyúló koronákra, egy másik nap visszatértünk, hogy nevet adjunk a kedvenceknek és újabb öleléseket, hogy ihletet gyűjtsünk a megírandó mesékhez. (Ezek is olvashatók lesznek a következő Nevesincsekben!) Magunk írta/festette munkapólóba bújtunk, titoktündért varrtunk, varázstükröt díszítettünk üvegfestékkel, hogy mosolyunkat mindig megtaláljuk, tábori naplót írtunk, és sokat-sokat festettünk. Lufi és Szamóca kópéságai segítettek, hogy ne spóroljunk a festékkel, elszabaduljanak a kezek, a fantázia, szívből suhanjon az ecset a papíron. A begyűjtött, gondosan lepréselt, megszárított faleveleket utolsó nap kopíroztuk be a naplóba, hogy ne merüljenek feledésbe a tanultak… Közben szendvicseket készítettünk, asztalt terítettünk, uborkát hámoztunk, almát daraboltunk, mosogattunk, csapatban dolgoztunk. És sokat, nagyon sokat beszélgettünk.
Dolgoztunk is természetesen, a könyvtárosi munkát is el kellett végezni azért: bevenni az új könyveket, helyükre rakni a visszahozottakat. Szakítottunk időt játékra, pitykövezésre/ugróiskolára is, mégis csak úgy fogytak az elolvasott oldalak, nem csak az előre betervezett, közösen olvasott könyvekből….”
Forrás: Éltes Enikő könyvtáros; forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/2597108667261789
Csodalámpa - A szabadidő hasznos eltöltése
Tizenöt 3–5. osztályos diák kapcsolódott be a Bod Péter Megyei Könyvtár által szervezett Csodalámpa Olvasóklub vakációs foglalkozásba 2021. július 5. és 9. között.
A csodalámpások a Balázs Orsolya és Nagy Ildikó Tímea könyvtárosok által felolvasott, Katherine Applegate: Kívánságfa és Christine Nöstlinger: Paul titkos naplója/Suzi titkos naplója című könyvek cselekményével ismerkedtek meg, ezek köré szervezték a napi tevékenységeket.
„Az idén különösen hangsúlyt fektettünk arra, hogy minél több játék, interaktivitás, kommunikáció kapjon helyet a programban. Igyekeztünk minél több olyan helyzetet teremteni, ahol kapcsolatokat kellett kialakítaniuk egymással. Minden témát, amit az adott könyv nyújtott – jelen esetben: barátság, elfogadás, problémamegoldás, összefogás, környezetvédelem – körbejártunk, és különböző szituációs játékokban feldolgoztunk. A Kívánságfa kapcsán a népszokásokról is beszéltünk, párhuzamot vonva az ír és a magyar népszokások között. A kívánságfát Írországban május elsején állítják fel, nálunk a májusfa van” – mesélte Balázs Orsolya.
A kézműves tevékenységek is az Applegate-könyv témájához kapcsolódtak: – Festettünk kívánságfát, de gyöngyből is elkészítettük a másolatát. Az újrahasznosítás jegyében kinőtt pólókból szatyrot készítettünk, és plakátokon hívtuk fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Mindennap bővítettük, terebélyesítettük a belső és külső tulajdonságokat tartalmazó fánkat, és a tábor lezárásaként kívánságfát is felállítottunk – magyarázta Nagy Ildikó Tímea.
A programban esti filmnézés, pizzázás is szerepelt.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/a-szabadido-hasznos-eltoltese-
A könyvtár kertjében, árnyas fák alatt zajlott az 1–2. osztályos kisiskolásoknak szervezett Csodalámpa olvasóklub 2021. július 12. és 16. között. A tündérkertté alakított helyszínen Bagossy László A Sötétben Látó Tündér című mesebeszédét olvasták és dolgozták fel. A hangos felolvasásra (is) alkalmas, gyönyörű szöveg teljesen elvarázsolta a gyermekeket, és lelkesen vettek részt a foglalkozásokon. A történet megértéséhez villámkérdésekre válaszoltak, cselekményvázlatot készítettek, a témához igazodó, ismeretterjesztő könyveket lapozgattak és tanulmányoztak. A kézműves és művészeti tevékenységekkel megelevenítették a mese szereplőit, továbbgondolták, színekkel, formákkal kerekítették a történetet. A sok-sok szituációs és drámajáték az olvasott szöveg és a csoporthoz való tartozás megélésében segített.
Délutáni, pihentető olvasmányként Kertész Erzsi Göröngyös úti iskola: ne parázz! című kisregényét olvasták, amely az iskolai minennapokról, szorongásokról és sikerekről szól.
A mozaikolás aprólékos technikájával cserepet díszítettek, amelybe kőrózsát ültettek. Málnácska királykisasszonyt megidézve málnafagyit készítettek, amit a nagy kánikulában jólesett elfogyasztani.
Az idei Csodalámpa olvasóklubok újdonsága, hogy minden résztvevő könyvet kapott ajándékba, amelyet az érdeklődési körüknek megfelelően választottak ki a szervezők.
A program lebonyolítását a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület révén a Sepsiszentgyörgy önkormányzatától elnyert pályázati támogatás is segítette.
Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/harmadik-otodik-osztalyosok-csodalampaja
http://kmkt.ro/elso-masodik-osztalyosok-csodalampaja
Tárcák a tálcán - Másréti (Kató) Zoltán hármas könyvbemutatója
„– Mi történik a múzeumigazgatóval, ha kiesik az elefántcsonttorony ablakán? – Könyvet ír!”
2021. július 15-én került sor a sepsiszentgyörgyi LibriM Könyvudvarban Másréti (Kató) Zoltán eddig megjelent köteteinek bemutatására. A Tárcák a tálcán címmel meghirdetett hármas könyvbemutatón a szerző beszélgetőtársa Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató volt.
Másréti (Kató) Zoltán (1969): biológus, muzeológus, bútorrestaurátor, újságíró-szerkesztő. 2000 és 2006 között a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Másfél évtizede Bécsben él. Írásai a Bécsi Naplóban, a Bécsi Postában, a Brassói Lapokban, a Székely Hírmondóban és a Magyar Múzeumokban jelentek és jelennek meg.
Bemutatásra került kötetei – Ismeri ön Freudot? (Brassói Lapok Alapítvány, 2020), Óraátállítás (Romanika Kiadó, Budapest, 2020), A sötétség közepe (Brassói Lapok Alapítvány, 2021) – tárcanovellák, karcolatok, elbeszélések gyűjteményei.
A könyvbemutatót a Bod Péter Megyei Könyvtár és a LibriM Könyvudvar szervezte.
Forrás és fotók: http://www.kmkt.ro/tarcak-a-talcan-masreti-kato-zoltan-harmas-
Sajtóvisszhangok: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-megtalalt-ut-2/
https://www.3szek.ro/load/cikk/142881/tarcak-a-talcan
Mesepercek a Kertkönyvtárban
A Bod Péter Megyei Könyvtár 2021. július 21-től kezdődően, keddtől péntekig naponta 10 és 12 óra között, az épülete sarkánál található kiskertben várja látogatóit, ahol babzsákokon ülve lehet olvasgatni, könyveket választani, illetve beiratkozásra és kölcsönzésre is van lehetőség. Ugyanott naponta 10:30-tól mesét olvasnak a gyermekeknek.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/4259835780721223
Pillanatképek a program működéséről: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/376400460675
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Játékos angol nyelvtábor a könyvtárban
Ingyenes, élményalapú, játékos angol nyelvtábort szervez a Pro Libris Könyvtári Egyesület 2021. augusztus 10. és 13. között, 5-6. osztályos gyerekek számára, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A tábor tevékenységei során a résztvevők gyarapíthatják angol nyelvű ismereteiket, szókincsüket, és bővíthetik helyismereti tudásukat, szabadtéri foglalkozások, nyelvi és ügyességi játékok, okostábla használatával.
Jelentkezni és további információkat kérni a kardabeata11@gmail.com e-mail címen vagy a 0748761030-as telefonszámon lehet.
A Pro Libris Könyvtári Egyesület tevékenységével segíti a megyei könyvtár változatos közösségi, kulturális és oktatási programjait. 2021-ben az egyesület sikeres pályázata révén elnyerte a Communitas Alapítvány támogatását, ugyanakkor Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatásával modern oktatási eszközöket szerzett be a könyvtár.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/971/jatekos-angol-nyelvtabor-a-konyvtarban--
--Innogéniusz? Vakokat, gyengénlátókat segítő találmány Háromszékről
Lazán alkot, találmánya ugyanakkor egy hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak kiemelt jelentőséggel bír: Ravasz András László 11. osztályos kovásznai középiskolás olyan szerkezetet fejlesztett, amellyel a vakok, gyengénlátók bármilyen könyvet elolvashatnak Braille-írással, világuk ezáltal óriásit tágul.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákja idén június végén a Magyar Tudományos Akadémián vette át a 30. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny megosztott második díját, valamint a legjobb határontúli pályázatért járó ösztöndíjat. A sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet által a Bod Péter Megyei Könyvtárban 2021. július 12-én szervezett sajtótájékoztatón alkalom nyílt a fiatal feltaláló bemutatására és bemutatkozására is.
Ravasz András megnyerően, fesztelenül magyarázta el, hogyan szerkesztette meg főleg otthon található alkatrészekből, új funkcióban fungáló tárgyakból azt a Braille Comfort Pack elnevezésű gépet, amellyel nemcsak Braille-írásra lehet fordítani egy könyvet, hanem akár hangosan fel is olvassa a szöveget.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/innogeniusz/
A fiatal kutató a Krónikának mesélt a tudományos felfedezések versenyén kapott elismeréséről és a kivitelezési folyamat nehézségeiről: https://kronikaonline.ro/szines/kovasznai-ifju-feltalalot-dijazott-az-akademia-n-latasserultek-szamara-tenne-elmennye-az-olvasast-a-haromszeki-ravasz-andras-tal
--Transindex-könyvesték: könyvek, amelyekről beszélnünk kell
A járványidőszak miatt olyan fontos könyvek nem jutottak még el Kolozsvárra, amelyeknek mindenképp haza kell érkezniük. 2021. július 16-án és 17-én Balla Zsófiával, Selyem Zsuzsával, Szabó T. Annával, Tamás Gáspár Miklóssal és Tompa Andreával is találkozhattak a Tranzit Házban az érdeklődők.
Értekező líra – Balla Zsófia kolozsvári könyvbemutatójáról
Július 16-án Balla Zsófia szerzői estjén vehettek részt a kolozsvári érdeklődők. Az íróval Markó Béla beszélgetett a Tranzit Házban, amelyet az esős idő dacára hamar megtöltött a közönség.A szerző a témához illő verseiből olvasott/mondott fel, leginkább Az élet két fele. Versek 1965-2019 című kötetéből, illetve a Fű című monumentális esszét A darázs fészke. Értekező líra című esszékötetéből. Mindkét kötet 2019-ben jelent meg a Kalligram kiadónál.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/ertekezo-lira-balla-zsofia-kolozsvari-
„Kicsit kintlét, kicsit bentlét” – Tompa Andrea könyvbemutatójáról
Tompa Andrea író különböző időn és téren átívelő hazákra próbál meg ablakot nyitni regényeiben, legújabb kötetében a jelenkorihoz érkezik – ezekkel a gondolatokkal kezdte a beszélgetést Vig Emese a Transindex Könyvestéken, július 16-án a Tranzit Házban. A szerzőt emigrációról, megérkezés és meg nem érkezés történeteiről kérdezte legújabb kötete, a Haza kapcsán.
A könyvest végén a szerző elárulta, jelenleg egy olyan regényen dolgozik, amely szintén régóta várat magára.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/kicsit-kintlet-kicsit-bentlet-tompa-andrea-
„A gyengédség egy szentség” – Szabó T. Anna könyvbemutatójáról
Szabó T. Anna költő, író Szabadulógyakorlat című kötete saját elmondása szerint nem a megbékélés könyve. Szerinte világunkra a kibeszéletlenség jellemző, ennek értelmében úgy érzi, most muszáj beszélni arról, amiről eddig nem lehetett. A Transindex könyvestéken, július 16-án Szabó T. Anna beszélgetőtársai, Albert Antal Orsolya és Visky András prózáról és líráról, őrületről és szabadulógyakorlatokról kérdezték a szerzőt.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/a-gyengedseg-egy-szentseg-szabo-t-anna-
„Láttam a Marsról képeket, de valahogy nekem ez a bolygó százszor jobban tetszik” – Selyem Zsuzsa könyvbemutatójáról
A Transindex könyvesték második napján Selyem Zsuzsával Kulcsár Árpád beszélgetett a Tranzit Ház udvarán. A szerzőt Az első világvége, amit együtt töltöttünk című kötete kapcsán kérdezte, amely 2020-ban jelent meg a Jelenkor kiadónál.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/lattam-a-marsrol-kepeket-de-valahogy-nekem-ez-a-
„nincs hozzá filozófiánk, vallásunk, államunk, és nincs bátorságunk”
Tamás Gáspár Miklós erdélyi magyar filozófus Budapesten él, mint mondta, számára Kolozsvár „mindenekelőtt katasztrófa”. A városhoz fájdalmas emlékek kötik, 1978-ban ugyanis el kellett hagynia az országot. A Transindex könyvestéken, július 17-én a szerző megosztotta történetét a jelenlévőkkel, Antitézis című kötete kapcsán pedig Gyöngyösi Csilla és Horváth-Kovács Szilárd kérdezte őt. Humorát és ironikus, reflexív attitűdjét a Tranzit ház udvarán üldögélő közönség nevetéssel és bólogatásokkal értékelte.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/nincs-hozza-filozofiank-vallasunk-allamunk-es-nincs-
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?cikk=29110&transindex_konyvestek_konyvek_amelyekrol
--Dicsőséges országgyarapítás
2021. július 16-án a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház dísztermében tartott könyvbemutatóval egybekötött előadást Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője. A Lemhényi Ifjúsági Szervezet (LISZ) felkérésére az előadó az 1938 és 1941 közötti országgyarapítások időszakát, a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a délvidéki bevonulás főbb eseményeit ismertette.
Az előadást követően könyvvásárra és dedikálásra került sor.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/dicsoseges-
--Aki a munkásságát többre tartotta önmagánál
Száz év óta először jelent meg magyar nyelven Giordano Bruno-monográfia, amelynek szerzője vaskos művet tett le az asztalra.
Szakács Péter Giordano Bruno ars poeticája az exaltációtan tükrében című könyvét 2021. július 15-én mutatták be a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban.
A székelyudvarhelyi szerző a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia karának filozófia szakán végzett, tudományos irányítója Egyed Péter volt, az ő ajánlására fogott hozzá Giordano Bruno filozófiájának és életének tanulmányozásához. Az elmúlt években ösztöndíjakkal tanult fél évet Olaszországban, majd egy évet Portugáliában.
A könyv szerkesztője, Dávid Gyula irodalomtörténész a könyvbemutatón arról beszélt, hogy a szerző megkeresésekor, még a kézirat elolvasása előtt, két dolog befolyásolta a hozzáállását: az egyik, hogy 1970-től ’90-ig a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként nagyon jó kapcsolatot ápolt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének tanáraival, így rendszeresen eljárt a doktori disszertációk megvédéseire. Ezekből a dolgozatokból számos erdélyi monográfiasorozat kerekedett ki. Másrészt jó kapcsolatban volt Egyed Péterrel, a könyv doktorátusi irányítójával, ami számára egyfajta ajánlólevél is volt.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/aki_a_munkassagat_tobbre
--Kisgyörgy Tamás tükörcserepei
2021. július 27-én a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház tanácstermében mutatták be a képzőművész, grafikus Kisgyörgy Tamás Munkamániás voltam című memoárkötetét, a szerző gyermekkori jóbarátjának, József Álmosnak a közreműködésével, aki egyébként a kötet előszavát is jegyzi.
A Kisgyörgyök két nemzedékének és a köréjük szövődő történelemnek is sok fényképpel illusztrált lenyomatát veheti kézbe az olvasó: a grafikus édesapja, fia példaképe ugyanis jelentős közéleti személyiség volt, az akkori Sepsiszentgyörgy gazdasági-kulturális életében is jelentős szerepet játszott, miután a Nemzeti Demokratikus Arcvonal színeiben a város polgármestere, Háromszék megye főnöke, majd a Sepsiszentgyörgyi Helyiipari Vállalat igazgatója lett.
A második világháborút követő évek, majd a megyésítés évei is, a Megyei Tükör napilap és a Háromszék napilap megalapítása, a szerző gyermekkorának, egyetemista éveinek, szakmai sikereinek, vállalkozásának történetei az emlékek szűrőjén fényesebb-árnyékosabb foltokban, illetve a fényképek fekete-fehérjében tűnnek fel a helytörténeti műként is forgatható kötetben. Életútjára visszanézve Kisgyörgy Tamás azt mondta a bemutatón: semmit nem bánt meg, amit csinált.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/kisgyorgy-tamas-tukorcserepei/
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/143135/kisgyorgy-tamas-emlektoredekei
--Az írótábor a mennybe megy
2021. július 23. és 25. között Nyárádszentmártonban tartotta meg az évente megrendezésre kerülő nyári táborát a marosvásárhelyi Látó folyóirat. Demény Péter foglalta össze a Transindex számára, hogy milyen is, ha ennyi íróember gyűl össze egy helyen.
„Karikás ostor pattogása fogad Nyárádszentmártonban, a Látó-tábor nulladik napján. Van, aki már megérkezett, van, aki ez után érkezik – egyelőre téblábolunk, ismerkedünk. Aközött, hogy az ember pionír vagy író, ilyen szempontból semmi különbség. Lerakjuk a cuccokat, aztán nézelődünk, beszélgetünk. Egyelőre olyan a tábor, akár a higany: van is már, de nincs is.”
Forrás és a teljes írás itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=29144&az_irotabor_a_mennybe_megy
--Rendkívüli és szokatlan: Karafiáth Orsolya és Legát Tibor estje Sepsiszentgyörgyön
A beharangozott képi háttér technikai okokból elmaradt ugyan, de anélkül is rendkívüli és, valljuk be, szokatlan művészeti élményben részesítette a nagyérdeműt Karafiáth Orsolya és Legát Tibor Sepsiszentgyörgyön. 2021. július 22-én léptek fel az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) emeleti kiállítótermében, az EMŰK és Kónya Ádám Művelődési Ház szervezésében.
Vargha Fruzsina alpolgármester köszöntő és méltató szavai után az életüket nem csak a színpadon, hanem a magánéletben is összekötő művészpár egymás teljesítményét kiegészítve és felerősítve örvendeztette meg a megyeszékhely újra fogékony közönségét. A zenével évtizedek óta énekesként és szövegíróként kacérkodó, civilben újságíró-író, közlekedési szakember Legát Tibor dalszövegekben fogalmazta meg, és megzenésítve tárta elő sokat változó szülővárosához, Budapesthez fűződő érzelmeit.
Az eddig négy verses/ és két novelláskötetet, valamint négy regényt jegyző Karafiáth Orsolya író, költő, publicista egy-egy novellába sűrített emlékfoszlányait, belső vívódás szülte kétségeit nyújtotta át hitelesen a feszült csendben figyelő hallgatóságnak. A Budapest Wild Side című, kissé szomorkás est jó alkalmat teremtett a magunkba nézésre, nosztalgiázásra.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/rendkivuli-es-szokatlan/
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/143079/nincs-baj-epp-a-pokolra-szalltal
INTERJÚ
--A gyermeklapok segítettek túlélni az online időket
A járvány időszakának pszichés és szociális hozadékairól, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok szerepéről, szerkesztési elveiről is tanácskoztak azok a pedagógusok, akik Erdély számos szögletéből érkeztek a Kolozs megyei Válaszútra. A 27. alkalommal megtartott, 2021. július 11-én zárult pedagógusfórumot a Napsugár szerkesztősége szervezte, a táborról László Noémi főszerkesztőt kérdezték.
Forrás és az interjú itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-gyermeklapok-segitettek-tulelni-az-online-idoket-a-kisdiakok-megvaltozott-igenyeirol-is-tanacskoztak-a-pedagogusok-a-valaszut
--Könyvmisszionárius a közösség szolgálatában
Czakó Rékának, az Égigérő blog alapítójának több mint húsz éve fonódott össze az élete a könyvszakmával, a minőségi gyerekkönyvek iránti elkötelezettsége az általa életre hívott, Neveljünk olvasókat! elnevezésű Facebook-csoportban érvényesül közszolgálatként. Ma több mint 28 600 tagjának segít a gyerekek olvasóvá nevelésében, ami társadalmi szinten boldog reménykedésre ad okot: van tovább!
Czakó Rékával Parti Judit beszélgetett a MeseCentrum oldalán.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/konyvmisszionarius-a-kozosseg-szolgalataban/
--„Digitális boomot várok” – Beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával
Az OSZK jelenlegi főigazgatója 2020 márciusában lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdezték Rózsa Dávidot.
- Mit gondol arról, negyven–ötven év múlva mit tud majd felmutatni a nemzeti könyvtár a mostani világunkból?
- Nincs tökéletesen megnyugtató válaszunk erre. Elég, ha arra gondolunk, hogy a publikus anyagok óriási hányada ma már eleve az interneten születik és terjed. A webarchívumok – mint a miénk is – ezeknek csak töredékét aratják és őrzik; a beágyazott videók vagy az interaktív grafikonok még a jelenlegi technológiai szinten se számíthatnak hosszú élettartamra. S mi lesz vajon a levelezésekkel? A Babits házaspár analóg leveleit digitalizáljuk és Babits halálának nyolcvanadik évfordulója alkalmából adatbázisba rendezzük, de kétséges, hogy az utókorra maradnak-e a jövő klasszikusainak levelezőrendszerek vagy egyéb platformok mélyén rejtőző üzenetváltásai. S ez csupán egyetlen példa a sok közül, ami miatt erősen elképzelhető, hogy kulturális emlékezetünk csorbulni fog a következő évtizedekben. A művek velünk maradnak, de keletkezéstörténetük és minden, ami a kézbe fogható alkotás mögött van, homályba veszhet.
- A pandémia, ha el is múlik majd egyszer, a kultúrafogyasztásunkat átalakította és az online platformokra terelte. Hogyan látja ezt?
- Úgy látom, hogy a jövő a hagyományos, eleven, a közvetlen tudáscserén alapuló könyvtári-közösségi élet, valamint az online lét sajátos hibridje lesz. A könyvtár nem pusztán valamiféle gyűjtemény vagy gyűjteményrészek tárolóhelye; a könyvtár fogalma nem pusztán annyit jelent, hogy sok-sok polcon, vasszekrényben könyveket, folyóiratokat meg egyéb dokumentumokat őrzünk. Egy igazi könyvtárban a rendezett és rendszerezett gyűjtemény mellett mindig ott van a könyvtáros – és mindig ott van az olvasó is. Ha a háromból bármelyik hiányzik, akkor nincs könyvtár. Azért létezik együtt ez a három évezredek óta, mert az emberek természetes igénye, hogy eszmét, tudást cseréljenek egymással. A könyvekbe foglalt kultúra akkor tud megelevenedni, ha az élő diskurzus részévé válik, és ennek elengedhetetlen feltétele a személyesség. (...)
Forrás és a teljes interjú itt: https://fidelio.hu/konyv/digitalis-boomot-varok-beszelgetes-rozsa-daviddal-az-orszagos-szechenyi-konyvtar-foigazgatojaval-164884.html
ÉVFORDULÓ
--Lelke, mint a Kilimandzsáró – Hatvan éve hunyt el Ernest Hemingway
Ernest Miller Hemingway azon kevés írók egyike, akik jelentősége nem pusztán irodalmi mércével mérve jelentős. Novella- és regényírói hagyatéka, újságírói, haditudósítói működése, hedonista életvitele és a 20. század első felének viszontagságos történelmi eseményeiben való részvétele valósággal mítoszt épített alakja köré, és bár irodalmi tematikái ma már nem feltétlenül állják meg a helyüket, alakja ma is a század legjelentősebb írói közé emeli, holott 60 éve, hogy véget vetett az életének.
Forrás és a teljes cikk itt: https://ectopolis.hu/irodalom/lelke-mint-a-kilimandzsaro-60-eve-hunyt-el-
--Monok István 65 éves – „...mert van olyan szerelem, amely nem múlik el”
65 éves prof. dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár korábbi főigazgatója.
A Széchenyi-díjas, Bolyai-díjas irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, bibliográfus és egyetemi tanár 1956. július 10-én született Zalamerenyén. Pályafutása 1982-ben kezdődött, amikor a szegedi József Attila Tudományegyetemen megszerezte első diplomáját magyar-történelem szakon. Egy évvel később ugyanitt doktori fokozatot szerzett, majd további három évet az ELTE könyvtárszakán tanult, miközben ‘82-től már a szegedi egyetem központi könyvtárában dolgozott.
Szakmai életútja párját ritkítóan gazdag. Egyéni tudományos teljesítménye mellett különösen jelentős tudományszervezői tevékenysége: a Kárpát-medencei régikönyv-kutatások menedzselése és a kutatás folyamatosságát lehetővé tevő új kutatónemzedékek kinevelése.
Számos helyen dolgozott, részt vett, illetve mindmáig részt vesz különböző kutatási programokban, szerkesztő- és szakmai bizottságokban. 1990-től a Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottsági tagja, 2000-től társszerkesztője, 2008-tól pedig a folyóirat főszerkesztőjeként tevékenykedik.
A József Attila Tudományegyetem berkeiben végigjárta a ranglétrát: a könyvtárostól a tanszékvezetőn át egészen az egyetemi könyvtár szak megalapításáig. A magyar nemzeti könyvtárban 1999 és 2009 között főigazgatóként munkálkodott, majd 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban szintén főigazgatóként kezdte el ellátni feladatait. A felsőoktatásban is meghatározó szerepet tölt be, az Eszterházy Károly Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem keretében, továbbá az MTA Könyvtártörténeti és Bibliográfiai Munkabizottságának, a Gróf Mikó Imre Alapítvány az Erdélyi Múzeum-Egyesület támogatására és a Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesületének is elnöke.
Jelentős fordulópont pályafutásában az Egyetemközi Kulturális Örökség Tanulmányok Központ megalapítása, valamint a Kulturális örökség tanulmányok szak meghonosítása.
Könyvészeti tevékenysége is meghatározó, számos katalógust és könyvtörténeti monográfiát adott ki (pl. Könyvkatalógusok és könyvjegyzékek Magyarországon, 1526–1720: Forrástipológia, forráskritika, forráskiadás; Könyvtári – ? – problémák; A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig; A könyvtárak és a hatalom: Tanulmányok és dokumentumok stb.).
A Magyar Tudományos Művek Tárában fellelhető műveinek száma eléri az ezres nagyságrendet – egészen 1977-től napjainkig jelennek meg könyvei és folyóiratcikkei. Fő kutatási területei a könyv- és könyvtártörténet, magyarságtudomány, illetve magyar és európai művelődéstörténet. Jelenleg is részt vesz például A kincstártól a könyvtárig: tanulmányok Esterházy Pálról, udvari kultúrájáról és mecenatúrájáról elnevezésű kutatási programban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2021/07/10/_mert_van_olyan
DÍJAK
--Dicsérő szó nélkül
A magyarság azért állta és állja a mai napig a történelem viharainak ádáz ostromát, mert mindig akadtak, akik életüket és munkásságukat a szolgálatába állították. És tették ezt dicsérő szó, illetve különösebb megbecsülés hiányában is, sőt, általában ellenszélben, hiszen az utóbbi évszázadokban túlnyomórészt árulóink és ellenségeink gyakorolták a hatalmat fölöttünk. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által az idén elismerésben részesített, a Kőrösi Csoma Sándor-emlékéremmel kitüntetett dr. Flórián Csaba is a jelzett szolgálattevők közé tartozik.
Dr. Flórián Csaba 2000-től a Csoma Sándor életével, munkásságával kapcsolatos tudományos, irodalmi képzőművészeti alkotásokat összegyűjtő és emlékhelyeket ismertető honlapot szerkeszt a világhálón. 2018-ban elvállalta az egyesület honlapjának (www.csomaegyesulet.hu) tartalommal való feltöltését, szerkesztését és kezelését, amely 2020 óta megújított formában áll az érdeklődők rendelkezésére.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/dicsero-szo-nelkul/
--Dsida Jenő-díjat vett át Tompa Gábor
A Romániai Írók Szövetségének kolozsvári fiókszervezete idén is kiosztotta az előző évben megjelent kötetek szerzőit elismerő irodalmi díjait.
A díjátadó rendezvényen Tompa Gábor költő, színházi rendező vehette át a Dsida Jenő-díjat Van még könyvtár Amerikában? című, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent verseskötetéért.
Forrás: https://www.helikon.ro/dsida-jeno-dijat-vett-at-tompa-gabor/
--André Ferencé a PesText 2021-es irodalmi pályázatának szakmai díja
Megszületett az eredmény a PesText világirodalmi fesztivál 2021-es, „Buborék” hívószóra kiírt irodalmi pályázatán. A zsűri döntése alapján a szakmai díjat a csíkszeredai születésű André Ferenc Foszfor és verejték című alkotása nyerte. A tizenegy döntős mű elsőként a SZIFONline irodalmi portálon olvasható. Július 26-tól augusztus 20-ig szavazni is lehet, hogy melyik nyerje a közönségdíjat. Mind a szakmai, mind a közönségdíj nyertese 200 000 forint díjazásban részesül, és fellépési lehetőséget kap a szeptember végi PesText irodalmi fesztiválon.
Forrás és a teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?hir=11848&andre_ferenc_nyerte_a_pestext_2021es_irodalmi_palyazatanak_szakmai_dijat
ELHALÁLOZÁS
--Végső búcsú Jakab Márta szerkesztőtől
Életének 76. évében, súlyos betegség következtében, 2021. július 12-én elhunyt Jakab Márta újságíró, szerkesztő, a Krónika olvasószerkesztője.
1946-ban született Szatmárnémetiben, Jakab Antal (1914–2000) újságíró, közíró lányaként, bátyjának, K. Jakab Antal (1942–2007) irodalomkritikusnak, esszéírónak, újságírónak, szerkesztőnek ugyancsak jól cseng a neve a szakmában. Talán nem meglepő, hogy Márta is ezt a pályát választotta. Középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte, Kolozsváron érettségizett, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet 1969-ben. Ugyanebben az évben helyezkedett el első munkahelyén újságíróként, a Hargita napilapnál Csíkszeredában, majd 1971-től Bukarestben folytatta az Előre napilap belső munkatársaként, riportereként 1987-ig. Ezt követően a Dolgozó Nő társadalmi-politikai és kulturális folyóirat belső munkatársa lett Kolozsváron, majd a lap rendszerváltást követő utódjának, a Családi Tükörnek szerkesztője, főszerkesztője 1992-től megszűnéséig. Rövid ideig az Erdélyi Gazda főszerkesztését is vállalta. A Krónikának – kisebb megszakítással –1999-es alapításától munkatársa volt. Olvasószerkesztőként azt a nemzedéket és mentalitást képviselte, amelyet mindenekelőtt igényesség és szakmai alázat jellemez, e téren is sokat tanulhattunk tőle. „Apám drága, ez itt egy nagy katyvasz. Úgy kell fogalmazni, hogy azt mindenki megértse” – mondogatta sokszor a kollégáknak, akikkel – főleg az igénytelenebbekkel, figyelmetlenebbekkel – szemben nem egyszer volt szigorú, türelmetlen, viszont a slendriánul odavetett szöveg vagy egy-egy tárgyi tévedés fölötti méltatlankodása mögött mindig a jobbítás szándéka húzódott. Legyen szó alany és állítmány egyeztetéséről, helyes mondatszerkezetről, kulturális, közéleti kérdésekről, mindig eligazítást nyújtott, akár a főszerkesztőnek is… Emberként is mindig volt jó tanácsa, és ne feledkezzünk meg a receptjeiről zakuszkaeltevéshez, a gomba ezerféle elkészítéséhez. 2002-től a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként is tevékenykedett, többtucat könyvet gondozott, illetve korrigált. A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma köteteinek olvasószerkesztője volt, szerkesztette a Száztizenegy vers antológiasorozatot, Király László költő köteteit – és még hosszan sorolhatnánk gazdag szerkesztői, lektori munkásságát.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/bucsu-jakab-martatol
--Meghalt Kántor Péter költő, műfordító
Életének 72. évében, 2021. július 21-én meghalt Kántor Péter, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Kántor Péter 1949. november 5-én született Budapesten. A Radnóti Miklós gyakorló gimnáziumban érettségizett 1968-ban, az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát angol-orosz szakon, később magyar nyelv és irodalomból. Különböző gimnáziumokban tanított kisegítő tanárként, külső lektorálásokat végzett az Európa Könyvkiadó számára. Az 1980-as években irodalmi szerkesztőként dolgozott a Kortárs folyóiratnál, az 1990-es években (2000-ig) az Élet és Irodalom versrovatát gondozta, azóta szabadfoglalkozású. Az 1970-es évek óta publikál verseket. Angolból és oroszból fordított verset és prózát. 1990-91-ben Fulbright-ösztöndíjas volt New Yorkban. Részt vett több nagy nemzetközi költészeti fesztiválon, versei több nyelven megjelentek különböző folyóiratokban, antológiákban, 2010-ben önálló verseskötete jelent meg New Yorkban Michael Blumenthal költő fordításában. Tagja volt a Szépírók Társaságának és a Széchenyi Művészeti Akadémiának.
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-kantor-
--Elhunyt Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus
2021. július 22-én, életének 88. évében elhunyt Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, esszéíró, az Utunk egykori szerkesztője.
A Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalomtanári diplomát 1955-ben. Első írását a marosvásárhelyi Népújság közölte 1949-ben. 1951-től – egyetemi tanulmányainak végzésével párhuzamosan – az Utunk szerkesztőségében dolgozott, majd 1956-tól az Igaz Szó belső munkatársa, 1962-től főszerkesztő-helyettese. Egyidejűleg 1967 és 1969 között a marosvásárhelyi Állami Magyar Színház igazgatója. 1969-ben Bukarestbe költözik, ahol előbb az Előre, 1970–1971-ben A Hét főszerkesztő-helyettese, 1975-től annak főmunkatársa.
Forrás: https://www.helikon.ro/elhunyt-galfalvi-zsolt-irodalomkritikus/
AJÁNLÓ
--Magyar Kultúra címmel új kulturális magazin indult
Kortársak közelről – ez a mottója az új, havi megjelenésű, igényes kivitelezésű, Magyar Kultúra című kulturális-művészeti folyóiratnak.
A Magyar Kultúra magazin a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) gondozásában jelenik meg, bemutatójára 2021. június 23-án, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kertjében került sor. A folyóirat célja, hogy izgalmas, egyedi szemszögből mutassa be kortársainkat az irodalom, a képző- és iparművészet, a komoly- és könnyűzene, a színház-, a tánc- és a cirkuszművészet világából.
Nagyon sok interjú bekerült az első lapszámba, így számos, eddig nem ismert, el nem mondott történetet is megismerhetnek az olvasók. A lapszámban így találhatunk interjút többek között Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval, Visky András íróval, a Szentendrei Régi Művésztelep képzőművészeivel és a magyar zenei paletta egyik legkülönlegesebb hangjával, Hegyi Dórával, azaz Ohnodyval. A 130 oldalas magazin hasábjain ellátogathatunk a szekszárdi Mészöly Miklós-emlékházba és az esztergomi Duna Múzeumba. A riportok és interjúk mellett számos magyar szépirodalmi szöveg első közlése olvasható a Magyar Kultúrában Száraz Miklós György, Farkas Wellmann Endre, Bék Timur, Zsille Gábor, Nagy Lea vagy éppen Bene Zoltán tollából. Az öt éve elhunyt Csoóri Sándornak minden hónapban egy különleges, hatoldalas mellékletet szentelnek a folyóirat szerkesztői. Centenáriumi évfordulóik kapcsán Mészöly Miklós és Pilinszky János is kiemelt helyet kapott a magazinban.
A júliusban megjelent második számban a család került fókuszba. Többek között a Gryllus és a Bagossy famíliáról tudhatunk meg többet, de megismerkedhetünk egy többgenerációs artistacsaláddal is.
Forrás: https://kultura.hu/magyar-kultura-2/
--Félreállítva itthon és otthon – Czegő Zoltán friss köteteinek bemutatója
Pályaválasztásról, életútról és miértekről volt szó Czegő Zoltán legújabb vers- és prózakötetének (Haragos harangok, illetve Anyakönyvi kivonatok) közönségtalálkozóval ötvözött sepsiszentgyörgyi bemutatóján 2021. július 28-án. Ennek során többek között azt is megtudhattuk, hogy az ismert költőt, írót és publicistát megbélyegezték Budapesten, illetve, hogy haragosak a harangok.
A szerzővel Bedő Zoltán közíró beszélgetett. A jelenlévőket az eseménynek otthont biztosító Kónya Ádám Művelődési Ház részéről Jakab Árpád karmester köszöntötte.
„A közmondás szerint hallgatni arany. És valóban, arany volt hallgatni a szocialista rendszerben és hallgatni arany ma is. Gyöngyön meg lehet élni hallgatásból, attól függ, hogy ki, hol és mit hallgat el. Hallgatni arany, de az sem mindegy, hogyan szólalunk meg” – jelentette ki Czegő a találkozó elején, és a Bedő Zoltán kérdéseire adott válaszaiból az is kiderült, hogy a megállapítását mire alapozza. A kommunista diktatúrát nyögő Romániát ugyanis az egyenes fogalmazásáért, az igazság kimondásáért, a magyarsága megéléséért és a nemzete melletti kiállásáért kellett elhagynia. Az őt befogadó, általa akkor mostohaanyának nevezett országban pedig szintén ezért bélyegezték „csurkistának” és „horthystának” a rendszer bukását követően. Ráadásul a billog ráütése után megvonták a közlési jogát, többé egy sorát sem közölték.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/felreallitva-itthon-es-otthon/
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/143164/aki-nem-tud-hallgatni
--Út és ösvény
A kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben mutatták be 2021. július 2-án Domokos Béla új verseskötetét, amely az Út és ösvény címet viseli. A műkedvelő festőnek és költőnek ez a harmadik – és saját bevallása szerint – az utolsó kötete.
A 83 éves Domokos Béla kötetét Iochom István újságíró mutatta be. A délután házigazdája felolvasta a Bede Gábor fotóival és a szerző festményeivel illusztrált kötet előszavát, majd arról faggatta Domokos Bélát, hogy miként születik meg egy vers, honnan ihletődik, miért érez késztetést, hogy írjon.
A szerző elmondta: ő inkább az amatőr festészethez vonzódik, ha megragadja egy táj, egy életkép, akkor azt lefényképezi, majd megfesti. Gyakorlatilag a képek megfestése után érzett késztetést arra, hogy a gondolatait szavakba öntse – magyarázta. „A nagy festők széles úton járnak, én egy ösvényen” – mondotta szerényen, magyarázattal szolgálva a kötet címére is. Hozzátette: vélhetően ez az utolsó kötete, ámbár a második megjelenése után is megígérte magának, hogy „leteszi a lantot”.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/ut-es-
--Lelkünk harangjai
Magány, álom, ábránd, szerelem, csoda, idő – ezek a mikóújfalusi Mikola Csongor első kötetének, egy 32 éves költő univerzumának kulcsszavai. A Lelkünk harangjai címmel megjelent kötetét a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban Reisinger János irodalomtörténész mutatta be 2021. július 2-án.
Mikola Csongor az utóbbi két évben írta verseit, amelyek most kötetbe rendezve kerültek az olvasók kezébe. Az említett kulcsszavak, amelyeket Reisinger János szedett csokorba, már sejtetik, Mikola Csongor kissé idegennek, otthontalannak, magányosnak érzi magát e világban, amely csapdákkal terhes, könyörtelen, megbocsátásra alig kész.
„Csongor versei egy bizonyos álomvilágot jelenítenek meg, amelybe a régi költők is menekültek” – fejtegette Reisinger. Az eddigiekből szorosan következik a következő téma, a csoda, melyet vár, remél egy helyét nem találó fiatalember. Sokszor a szerelem testesíti meg a csodát, amelyet nemcsak ő, mindenki remél és vár. Végül az idő egy újabb kulcsszava a kötetnek, ehhez korát meghazudtoló érettséggel viszonyul a fiatal költő. Mindezen témákhoz számtalan klasszikus költő rezonáló sorait asszociálta az irodalomtörténész, egy táguló világban helyezve el a Mikola Csongor univerzumát. A bemutatón a fiatal szerző átéléssel olvasta fel néhány versét.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/lelkunk-
--Szabad szárnyakat hagyni
Annak ellenére, hogy kiegyensúlyozott, boldog párkapcsolatban szeretnénk élni, látszólag nyomós ok nélkül kipattant ellentétek mérgezik amúgy is feszültségterhes mindennapjainkat. Hogyan lehet elejét venni az idő múlásával szembenállássá fajuló civódásoknak? Miként tudjuk az egyre elviselhetetlenebb ellentéteket feloldani? Mindezen kérdések megválaszolásában segít dr. Antalka Ágota sepsiszentgyörgyi pszichológus, egyetemi oktató, író legújabb, Párkapcsolati konfliktuskezelés címet viselő, a Mentor Könyvek Kiadó által megjelentetett kötete, amelyet a háromszéki megyeszékhelyi LibriM Könyvudvarban mutattak be 2021. július 6-án.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/szabad-szarnyakat-
--Végtaghiányos gyerekek elfogadásáért jelenik meg könyv
Kiss Judit Ágnes költő- és írónő A csodabogár című regénye azt mutatja meg, hogy a végtaghiányos gyerekek ugyanolyan életet élhetnek, mint ép társaik.
A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány tájékoztatása szerint a kisiskolásoknak szóló regényben Zsófit, a főszereplőt szülei új iskolába íratják. Korábbi osztálytársai sokszor csúfolták azért, mert más, mint a többiek. Az új iskolában az első napon rendkívüli dolog történik vele: egy különleges bogarat talál a szekrényében. Kezdetben viszolyog tőle, de amikor a rovar beszélni kezd hozzá, Zsófi megbizonyosodik arról, hogy nem egy átlagos lény szegődött mellé.
Az alapítvány projektjében megvalósuló könyv nemcsak a végtaghiányos gyerekeknek szól, hanem minden olvasót érzékenyebbé, elfogadóbbá tesz a célcsoport iránt − hangsúlyozta Lévay Petra, az alapítvány ügyvezetője. Kiemelte: a végtaghiányos gyermekek életminőségét nagyban befolyásolja a pozitív önértékelés és a környezet elfogadó viselkedése. A könyv célja, hogy megmutassa: a végtaghiányos gyermekek ugyanolyan teljes életet élhetnek, mint ép társaik.
A csodabogár című regény mellé két óravázlat, illetve két foglalkozásterv is készült, amelyek egy része az alapítvány honlapján lesz elérhető. Az óravázlatokat Peresztegi-Stiller Zsuzsanna készítette, munkáját egy érintett szülő és fogyatékosságügyi szakemberek segítették. Az ügyvezető beszélt arról is, hogy 3 év alatti gyerekek és óvodások számára is készül ismeretterjesztő, a testséma fejlesztésére fókuszáló könyv, amely megmutatja, hogy testileg is milyen sokfélék vagyunk. Az óvodásoknak szóló kötethez Az állatkert hőse című mesekönyvet dolgozták át.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/vegtaghianyos-gyerekek-elfogadasaert-jelenik-meg-
--Mit olvasson vakációban a kölyök? – Nagy nyári gyerekkönyvajánló
Nyáron gyakrabban veszünk a kezünkbe könnyed olvasmányokat, amelyeket a strandon két csobbanás között is fel lehet lapozni, és szívesen olvasunk olyanokat, amelyek úgy beszippantanak, hogy észre sem vesszük: leégtünk a tűző napon. A most következő válogatásban egyaránt találunk habkönnyű nyári könyveket, és olyanokat, amelyeket egyszuszra fognak elolvasni a gyermekek.
Forrás és az ajánló itt: https://kultura.hu/gyerekkonyvajanlo/
--Újra megjelent a Lyukak az osztálykönyvben című ifjúsági regény
A kötetet a Kossuth-díjas Mezey Katalin prózaíró, költő, műfordító életműsorozatában jelentette meg a Magyar Napló Kiadó.
A szerző elmondta, az eredetileg 1986-ban megjelent ifjúsági regény nyolcadikos lányok között zajló történet, amely főhőseinek személyiségfejlődési folyamatát mutatja be. „Miként érik meg egy kamaszlány, és döbben rá arra, hogy milyen felelősséggel jár a barátság vagy akár a legegyszerűbb konfliktushelyzet, erről szól a történet” – tette hozzá.
Az olvasók a főszereplő, a polgári családban növekedő, jó tanuló Erzsi szemén keresztül látják a történetet. A diáklánynak megoldást kellene találnia egy rendkívüli helyzetre, amely szembeállítja őt barátaival és az iskola rendjével. Ezzel szinte fellép a felnőtté válás első lépcsőfokára. Barátnője, aki édesanyja segítője, és akinek részt kell vennie a család megélhetését biztosító munkában, az iskolában nem igazán tiszteli a szabályokat, és kivakarja az osztálykönyvből saját és barátnője rossz jegyeit, amivel kezdetüket veszik a bonyodalmak.
A regény konfliktusa valóságos, még ha nem is a jelenben, hanem az 1950-es években játszódik.
Mezey Katalin életműsorozatának kiadását 2014-ben indította útjára a Magyar Napló Kiadó. A sorozatban újra megjelent a Levelek haza és az Élőfilm című regénye, Ajánlott énekek címmel 1960 és 2015 között született versei, valamint Ismernek téged címmel rövidprózákat és kisregényeket tartalmazó kötete is. 2019-ban a Régi napok rendje című novellagyűjteménye, majd a Rövid a farsang című, naplójegyzeteit és rövidprózáit tartalmazó könyve látott napvilágot. Tervek szerint 2022-ben, az ünnepi könyvhétre jelenik majd meg Kivala Palkó Nemlehet-országban című meseregénye Berki Viola illusztrációival.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/ujra-megjelent-a-lyukak-az-osztalykonyvben-cimu-ifjusagi-
--Töredezett, szakadozott, egyenlőtlen és sokszínű az erdélyi fiatalság - könyvajánló
A közbeszéd és a politikai nyilatkozatok szintjén sok szó esik a fiatalságról, a család- és közösségcentrikusságról, hiszen ebben rejlene a jövő záloga, a „megmaradás”. De miként és hogyan áll ehhez a romániai magyar fiatalság? A romániai magyarok számára a jövő kérdése valahogy mindig élesebben merül fel, mint más közösségek számára. Hiszen a romániai magyar társadalom és kultúra léte és jövője folyamatosan kérdésesnek látszik, mindig előbukkan valami fenyegető: a többségi társadalom, az állam, különböző társadalmi jelenségek, mint az asszimiláció, az elvándorlás, az elöregedés, a gyerekvállalási tendenciák, és így tovább. Ennek a narratívának megfelelően a közbeszéd és a politikai nyilatkozatok szintjén sok szó esik a fiatalságról, az oktatásról, a család- és közösségcentrikusságról, hiszen ebben rejlene a jövő záloga, a „megmaradás”.
Ehhez képest a valóságban kevés valódi odafigyelést tanúsítunk a ténylegesen fennálló problémákkal kapcsolatban, nem igazán követjük a kérdés körül felmerülő jellegzetességeket, változásokat. Mennyire tudjuk reálisan, hogy miként áll ezen a téren a romániai magyar fiatalság? A kérdésre nem reménytelen orientatív válaszokat kapnunk. Nemrég megjelent a téma szempontjából egy alapvetően fontos könyvkiadvány, amelyet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szociológusai állítottak össze, az Erdélyi magyar ifjúság, Szociológiai jellegzetességek és változások 2001 és 2016 között. Szerkesztette Veres Valér, szerzői: Veres Valér, Geambașu Réka, Vita Emese, Kiss Dénes, Szabó Júlia, Dániel Botond, és Rusu Szidónia.
A kötetet a Szocilogós napok keretében, kerekasztal-beszélgetés során ismertették a szerzők és néhányan a szaklektorok közül, azaz Csata Zsombor és Székely Levente. A szakmai beszélgetésről felvétel is készült, megtekinthető ezen a linken (4:20:44 és 5:46:28 között): https://fb.watch/74MXpQjJbD/
Forrás és a teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=29107&toredezett_szakadozott_
--Írásszokásokról és azok összefüggéseiről a júliusi Korunkban
Írásszokások, kontextusok és mentalitások címmel jelent meg a kolozsvári Korunk folyóirat idei júliusi lapszáma, amelynek felvezetőjében ez áll: „Az írás az évezredek során az adminisztráció, a tudástermelés, -tárolás és -terjesztés, a kommunikáció alapvető eszközévé és médiumává vált. Végigkísérte az embert a civilizáció hosszú történetén. Mentalitásokat stabilizált, ingatott meg, kapcsolt össze; társadalmi esélyegyenlőségeket és egyenlőtlenségeket állított elő; különböző identitások létrehozását és működtetését tette lehetővé; távoli korokat és világokat tett megközelíthetővé. Az írás gyakorlása egyaránt szolgál mágikus, vallásos, gazdasági, rituális, esztétikai, teret tagoló funkciót. Komplexitása révén olyan tudományok reflektálnak rá, mint a történelemtudomány, a filozófia, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a neveléstudomány, a pszichológia és az orvostudomány. A társadalmat és a kulturális gyakorlatokat vizsgáló etnológia és antropológiai megszületését követően az írással kapcsolatosan új kérdések merültek fel. A Keszeg Vilmos által szerkesztett lapszám az írás, ennek kontextusai és a kapcsolódó mentalitások problematikáját vizsgálja – a kérdéskör elismert szakértői segítségével.”
Forrás: http://korunk.org/irasszokasok-kontextusok-es-mentalitasok/
KITEKINTŐ
--Könyvtárak a pandémia idején
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár kezdeményezésére és közreműködésével kisfilm készült erdélyi könyvtáraknak azokról a törekvéseiről, amelyekkel intézményközelben igyekeztek tartani közönségüket a pandémia rázós heteiben, hónapjaiban, a járványidőszakban létrejött programokról, az akkor és azt követően szerzett tapasztalatokról.
Az összeállítás itt érhető el: https://youtu.be/rXgxH8hx9H8
Forrás: Szonda Szabolcs igazgató, Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy
--Az Erdélyi-tárral gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ
Az Erdélyi-tárral gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ, az értékes családi dokumentumgyűjteményben található többek között Erdélyi János irodalomtörténész Arany Jánossal folytatott levelezése is.
A 19. század egyik kimagasló alakja, a költő, filozófus, kritikus, a magyar folklorisztika megalapozója, Erdélyi János (1814–1868) és fia, Erdélyi Pál (1864–1936) irodalomtörténész kéziratos hagyatékát T. Erdélyi Ilona, Erdélyi Pál lánya, valamint fiai, Török Ádám és Török Attila döntése nyomán mostantól az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őrzi és gondozza.
Ezt a feladatot eddig T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész látta el, aki feldolgozta nagyapja életművét, és munkáiból kilenc kötetet adott ki. Az Erdélyi-tárban többek között verskéziratok, irodalmi, filozófiai, népköltészeti írások, valamint népdalgyűjtések is vannak. A dokumentumok közül a legértékesebb a 2000 tételt számláló levelezés. Erdélyi János kora több jeles alakjával is levelezett, többek között Bajza Józseffel és Arany Jánossal, akinek kilenc levele maradt fenn a gyűjteményben. A tár másik része Erdélyi János fiának, a gyűjtemény kialakítójának, Erdélyi Pál könyvtárosnak, a Kolozsvári Egyetem Könyvtára egykori igazgatójának, irodalomtörténésznek a hagyatéka.
„Jelenleg Magyarországon nincs az Erdélyi-tárhoz fogható gazdagságú és értékű családi gyűjtemény, amelynek révén a legapróbb részletekig rekonstruálható egy több nemzedéket átfogó, jeles értelmiségi család élete” – mondta Monok István, az MTA KIK főigazgatója.
Babus Antal könyvtáros, irodalomtörténész, az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének osztályvezetője emlékeztetett: „A hagyatékot egyben fogjuk tartani, kezelni és feldolgozni, semmit sem emelünk ki belőle, minden a helyén marad. Egy hagyaték elveszíti értékét, ha elzárják a kutatók elől, éppen ezért feldolgozása után az Erdélyi-tárat teljes mértékben kutathatóvá tesszük.”
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjának kivételesen gazdag a 19. századi könyv- és kéziratgyűjteménye. Egyebek mellett olyan nemzeti kincseket őriznek itt, mint Arany János Kapcsos könyve, amelybe a költő az 1877–1880 időszakban keletkezett Őszikék ciklus költeményeit is írta. De Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának eredeti kézirata is itt található.
Forrás: https://kultura.hu/az-erdelyi-tarral-gazdagodott-az-mta-konyvtar-es-informacios-kozpont/
--Virtuális online gyerektábort indított New York közkönyvtára
New York közkönyvtárának virtuális tábora hat hétig tart, otthonról vagy a nyaraláson is elvégezhető feladatokkal. A hetente kiadott feladatokat gyermekkönyvtárosok tervezték, óvodásoktól egészen a középiskolás korosztályig szánva azokat. Az elvégzett feladatokért virtuális jelvények járnak a résztvevőknek. Az olvasási időt egy külön programmal lehet követni nemcsak angol, hanem spanyol, kínai, orosz, bengáli nyelven is.
A 3. hét például a kapcsolatokról szólt, a következő feladatokkal, amelyeket az oldalon videó és útmutató egészít ki:
- 2. osztály: Készíts egyedi, színes üdvözlőkártyát a barátoknak.
- 2. osztály: Készíts kollázst az életedre jellemző kis rajzokkal. Rajzolj cetlikre olyan dolgokat, amelyek örömet okoznak, pl. ugrókötél, könyv. A rajzokat ragaszd fel színes cetlikre, majd azokat egy nagy fehér papírra, és így összeáll egy téged bemutató, „takarószerű” (quilt) alkotás.
- 3–5. osztály: Készíts montázst vidám újságkivágásokból vagy más alapanyagból. Mutasd be például, mi inspirál téged, vagy hogyan érintett a pandémia. Küldd el valakinek, vagy tedd látható helyre az alkotásod.
- 3–5. osztály: Írj olyan naplót, amelyet megmutathatsz másnak is. Ez jó módja a kapcsolódásnak. Írd bele érzéseid, gondolataid, álmaid.
- 6–8. osztály: Tölts időt idős rokonaiddal, és ismerkedj velük (akár telefonon vagy online). Gyűjts róluk információkat, és készíts képregényt egyik életeseményükről.
- 6–8. osztály: Írj pandémia-naplót. Hogyan telt az életed 2020 márciusa óta? Reflektálj az eseményekre. Találd ki a napló tagolását, amiben a múltnak és a jövőnek is van helye.
A videók folyamatosan kerülnek fel a Vimeo oldalára, így egy később is használható feladatgyűjtemény érhető el ott, köztük például a térképeket, főzést, természetet, családi témát érintő feladatokkal. (ref.: Habók Lilla)
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=virtualis_online_gyerektabort_inditott_
MÚLTIDÉZŐ
--A kolozsvári Egyetemi Könyvtár első női alkalmazottairól (1907–1918)
Manapság a könyvtárosi pályán a nők döntő többségben vannak, viszont ez korántsem volt mindig így. A tudományos könyvtárak évszázadokon keresztül a tudós férfiak „szent hajlékai”, elefántcsonttornyai voltak, ahova kezdetben a nők még olvasókként sem nyerhettek bebocsátást.
A 19. század második felében a számukra fenntartott helyeken olvashattak, amelyek általában az olvasóhelyiségek hátulsó részében helyezkedtek el, míg végül, a női hallgatók számának növekedésével egyetemben, megszűntek az elkülönítések, a nők és a férfiak közösen, egyazon asztalnál olvashattak. Tehát a női olvasók nagyobb arányú megjelenése a könyvtárakban hosszadalmas folyamat eredménye volt, a német diákok még a múlt század elején is ironikus dalokat költöttek kolléganőik rovására, arra „figyelmeztetve” őket, hogy hagyják csak a polcon Kant műveit, ugyanis aki sokat görnyedezik a könyvek fölött, az nem fog férjhez menni.
A 19. és 20. század fordulóján már nemcsak az olvasók, hanem a könyvtári alkalmazottak körében is megjelentek a nők, az első magyar könyvtárosnő Czeke Marianne irodalomtörténész volt, akit 1906-ban alkalmaztak a budapesti egyetemi könyvtárba. A technikai fejlődés új munkalehetőségeket teremtett a nőknek, az írógépek elterjedését követően a dolgozó nők tábora titkárnőkkel és gépírónőkkel gyarapodott, mind a hivatalokban, mind pedig a nagyobb könyvtárakban.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/-a-mai-nehez-helyzetben-nem-varhatjuk-el-hogy-a-
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.