ReMeK-e-hírlevél
XVI. évf., 2021/7. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
AKTUÁLIS
--A Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) 52. Vándorgyűlése
--Módosul a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének statútuma
--Petőfi-emlékév 2022-2023
--A szenátus már megszavazta: február 15-e az olvasás napja lesz Romániában
PÁLYÁZATOK
--Megjelent a külhoni magyar programokat támogató felhívás
--Fiatal pályakezdő íróknak hirdetett pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár 8. Irodalmi Pályázata ‘A Könyv Évében’
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Biblioterápia sérült gyerekeknek
--Angolul olvastak fel a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban
--Román nyelvű, népmesére épülő foglalkozások a gyergyószentmiklósi könyvtárban
--Könyvsterilizátorral könnyítik a kölcsönzést a Maros Megyei Könyvtárban
--Felemás Szatmári Kiadói Év – az első esemény az új Szatmár megyei könyvtárban
--'Az irodalom a járvány legjobb ellenszere’ – 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
--Bereményi Géza volt a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszmeghívottja
--A magyar irodalom egy? – beszélgetés a a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
--Tisztelet a ‘kisbetűsöknek’: a fordító munkája egyenértékű a szerzőével
ÉVFORDULÓ
--Beszélgetés Székely Ferenc néprajzi íróval, helytörténésszel
DÍJAK
--Egyed Emesét és Székely Örsöt díjazta az Erdélyi Magyar Írók Ligája
--Magyar állami kitüntetést vett át Egyed Emese és Essig Kacsó Klára
--Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
--Szolláth Dávid kapta az idei Mészöly Miklós-díjat
--Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat
--Ali Smith nyerte a 2021-es Orwell-díjat
--HUBBY – az Év Gyerekkönyve díjazottjai
--André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Fülöp Géza vegyész, kémiai szakíró, újságíró, ‘tiszteletbeli könyvtáros’
MEGEMLÉKEZÉS
--Sütő András világa
--Kriza János születésének 210. évfordulójára emlékeztek Kolozsváron
AJÁNLÓ
--Tanulmányok Marosvásárhely építészetéről – könyvbemutató a Teleki Tékában
--Közéletről, pátosz nélkül – Kolozsváron is bemutatták Markó Béla verseskötetét
--‘Könyvvel, ne fél téglával verje mellét a székely’ – a Székely Könyvtár sorozatról
--A székelység története román nyelvű változatát is bemutatták Kolozsváron
--A rendszerváltás története romániai magyar perspektívából
--Háromszázhúsz évig rejtett Erdély-térképeket szedtek kötetbe
--Böjte Csaba füveskönyvét mutatták be Kolozsváron
--Van-e irányvonala a kritikának Erdélyben? – hármas könyvbemutató
--Szilágyi István új regényét mutatták be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
--Szellemi gyöngyszemek
--Dr. Bodó Barna kettős könyvbemutatója
--A kék bálna éneke – bemutatták Nagy Attila legújabb verseskötetét
--Megjelent az első erdélyi örmény mesekönyv
--Az író, aki nem olvasott
AJÁNLÓ– DIGITÁLIS TARTALMAK
--Hiánypótló román és magyar digitális nyelvkönyvek jelentek meg
KITEKINTŐ
--Az emberi agy inspirálta a dél-koreai Songdo könyvtárának tereit
--Ingyenes digitális könyvtárakat hoztak létre Rómában a közlekedési csomópontoknál
--A világ népességének harmada többet olvasott 2020-ban, mint az előző évben
--Tiltakozások a homofób korlátozások ellen
--Idén nem tart nyári szünetet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
MÚLTIDÉZŐ
--A könyvelosztó hálójában: kiadványok útja az olvasókhoz a kommunizmus idején
MOZAIK
--Eddig ismeretlen Kosztolányi-kézirat került a Petőfi Irodalmi Múzeumba
--Tarol a TikTokon a testvérpár, akik az olvasást népszerűsítik
AKTUÁLIS
--A Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) 52. Vándorgyűlése
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az MKE Pest Megyei Szervezete partnerségével, Nemzedékek szolgálatában: 2020–2021. Kihívás, kreativitás, könyvtár címmel, 2021. július 8–9-én Budapesten rendezi meg 52. vándorgyűlését. Az idei vándorgyűlés, tekintettel a komoly kihívásokat jelentő járványügyi helyzetre – újszerű, innovatív módon, követve a hazai és nemzetközi rendezvényszervezési módszereket –, az online térbe költözik; A kétnapos rendezvény minden eseménye követhető lesz a virtuális térben a Microsoft Teams program, illetve az MKE Youtube-csatornája segítségével.
Az idei vándorgyűlésen közel 80 szakmai előadással, workshoppal várják a résztvevőket a legaktuálisabb és legfontosabb könyvtárszakmai kérdéskörökben. Készülnek érdekes kulturális és szabadidős programokkal, illetve meglepetésekkel is. A vándorgyűlés összes programján ingyenesen tudnak részt venni a jelentkezők, de a részvétel regisztrációhoz kötött. Az 52. vándorgyűlés hivatalos honlapja (https://vandorgyules.oszk.hu/) folyamatosan bővül az újabb információkkal, illetve a rendezvényhez való csatlakozás és a részvétel részleteiről minden jelentkezőt külön is tájékoztatnak.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Gerencsér Judit
--Módosul a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének statútuma
Amint a ReMeK-e-hírlevél 2021/6. számában erről tudósítottunk, 2021 májusában tartotta tisztújító közgyűlését a romániai magyar könyvtárosok érdekvédelmi szervezete, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE). Az elnöki stafétát Szőcs Endrének, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatójának adta át Kopacz Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója. Az új elnök a változásokról a Hargita Népe újságírójának számolt be. A vezetőség tagjait öt évre választja meg az egyesület tagsága. Az alelnöki feladatokat ezután Kovács Eszter, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa látja el. Az RMKE elsősorban érdekvédelmi szervezet, ugyanakkor célja a könyvtárak támogatása szakmai szempontból. Az új elnök irányvonalként határozta meg, hogy a nagyobb könyvtáraknak segíteniük kell a kisebb létesítményeket. Szőcs Endre még elmondta, hogy az új elnökség beiktatásával változik az egyesület statútuma is, a módosítások leginkább a más szervezetekkel, intézményekkel (pl. ifjúsági szervezetek, egyházak, kutatócsoportok) való szélesebb körű együttműködést teszik majd lehetővé.
Forrás: https://hargitanepe.ro/koltozott-a-konyvtarosok-egyesulete/
--Petőfi-emlékév 2022-2023
A magyar kormány 9 milliárd forintot biztosít a 2022-2023-as Petőfi-emlékév támogatására. Ebből egyaránt 3-3 milliárd jut a bicentenáriumi programokra, a vidéki múzeumok támogatására, valamint az irodalmi emlékházak és emlékhelyek fejlesztésére.
‘Petőfi Sándor, a költőfejedelem születésének 200. évfordulója jó alkalom méltatni, újragondolni korának eseményeit és következményeit’ – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a budapesti sajtótájékoztatón. Az Országgyűlés tavaly nyilvánította a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából. Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke hangsúlyozta: az NKA arra fog törekedni, hogy 2022-ben a megalakuló két új ideiglenes kollégium pályázatai kapcsolódjanak az emlékévhez. A legfontosabb feladatnak a pályázatokban is a közösségépítést nevezte a pandémia miatt kialakult helyzetben. Ennek kézenfekvő eszköze a kultúra, ezért fontos annak szereplőit az államnak támogatnia. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy megújul a PIM állandó Petőfi-kiállítása, összenyitják a Károlyi-palota udvarát a Károlyi-kerttel, emellett interaktív Petőfi-busz fogja járni a Kárpát-medencét vándorkiállítással, valamint közművelődési, múzeumpedagógiai programokkal készülnek.
https://www.e-nepujsag.ro/articles/petofi-emlekev
--A szenátus már megszavazta: február 15-e az olvasás napja lesz Romániában
Egyöntetűen megszavazta 2021. június 14-én a szenátus azt a törvényjavaslatot, amely az olvasás napjává nyilvánítja február 15-ét Romániában. A tervezet előírja, hogy ezen a napon az olvasást és annak a gyerekek, fiatalok nevelésében betöltött fontos szerepét népszerűsítő események, foglalkozások tarthatók, amelyekhez a központi és a helyi közigazgatási hatóságok, a kultúrával és oktatással foglalkozó állami intézmények anyagi és logisztikai támogatást nyújthatnak. Az olvasás napja alkalmából létrejövő események szervezésében részt vállalhatnak a múzeumok, könyvtárak is, továbbá a közszolgálati médiának az olvasást népszerűsítő műsorokat kell sugároznia, és az iskolákban is sor kerülhet olvasásra buzdító tevékenységekre.
A tervezetet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) több törvényhozója nyújtotta be, többek között arra hivatkozva, hogy egyre csökken Romániában a könyvfogyasztás. Országos és európai szintű felmérések egyaránt azt mutatják, hogy a romániaiak, főként a fiatalok és a gyerekek, ‘nagyon keveset olvasnak’. ‘A lakosság 68,5 százaléka egy könyvet sem olvasott el az elmúlt egy évben, 20 százalék havonta egy alkalommal olvas, 8 százalék olvas napi szinten. A 15 évesek 38,7 százaléka nem érti, amit olvas, és 40 százalékra tehető Romániában a funkcionális analfabéták aránya’ – áll az indoklásban. A tervezetről a képviselőház szavaz döntő házként.
Forrás: https://maszol.ro/belfold/A-szenatus-mar-megszavazta-februar-15-e-az-olvasas-napja-lesz-Romaniaban
PÁLYÁZATOK
--Megjelent a külhoni magyar programokat támogató felhívás
A Nemzeti újrakezdés program részeként megjelent a külhoni magyar szervezetek rendezvényeit és programjait támogató pályázati kiírás – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára 2021. június 28-án Budapesten. Potápi Árpád János közölte: a hatékony járványkezelésnek köszönhetően lehetővé vált, hogy az áprilisban meghirdetett intézményfejlesztési és eszközbeszerzési támogatás után immár a Kárpát-medence és a diaszpóra magyar szervezeteinek rendezvényeit és programjait is támogassák. Tájékoztatása szerint a keretösszeg 500 millió forint (1,4 millió euró), a pályázók 300 ezer és egymillió forint közötti támogatást nyerhetnek. A pályázat benyújtására 2021. július 30-ig elektronikus formában van lehetőség a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer online felületén, amely elérhető a https://nir.bgazrt.hu oldalon vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő honlapjáról (http://www.bgazrt.hu). A támogatott programokat és rendezvényeket a kedvezményezetteknek július 1. és december 31. között kell megvalósítaniuk.
Forrás és további részletek itt: https://kronikaonline.ro/kulfold/megjelent-a-kulhoni-magyar-programokat-tamogato-felhivas-500-millio-forintra-lehet-palyazni
--Fiatal pályakezdő íróknak hirdetett pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia
Pályakezdő íróknak hirdetett pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, amelynek működtetője, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) a szépírói pályázat nyerteseinek egyedülálló tanulási és továbbképzési lehetőségeket kínál. A 2021-es projektévben tíz alkotó részesülhet szakmai és anyagi támogatásban, a jelentkezéseket augusztus közepéig várják. A pályázatra olyan 18 és 25 év közötti fiatalok jelentkezését várják, akik még nem rendelkeznek önálló szépirodalmi kötettel, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket. A KMTG elősegíti a szerzők arra érdemes műveinek megjelentetését, író-olvasó-találkozók, fellépési lehetőségek szervezéséről és médiajelenlétről gondoskodik, valamint szakmai érdekképviseletet nyújt. A pályázatról további információ a KMTG honlapján, a https://kmtg.hu/palyazatok/ címen érhető el.
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár 8. Irodalmi Pályázata ‘A Könyv Évében’
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány idén ‘A Könyv Éve’ égisze alatt hirdette meg 8. Irodalmi pályázatát, amelynek jelentkezési határidejét meghosszabbították. A pályázat mindenki számára nyitott, jelentkezhetnek diákok és felnőttek egyaránt, rövid, 1–3 oldal terjedelmű írásokkal, mesével, verssel, esszével, novellával. A pályázat témája szabadon választható, de a jelenlegi helyzetre való tekintettel örömmel veszik az újrakezdés reménysége ihlette témákat. Beküldési határidő: 2021. július 15-e, az udvarhelyikonyvtar@gmail.com elektronikus postacímre. Díjkiosztó 2021. augusztus 28-án, a Nyitott könyvek éjszakáján.
Forrás: https://www.facebook.com/endre.szocs.73/posts/2983558305196369
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Fiatal erdélyi szerzők csíkszeredai felolvasóestje
Újabb felolvasókörútat szervezett az Erdélyi Híradó Kiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Az irodalmi karaván fellépői ezúttal is fiatal erdélyi szerzők voltak: André Ferenc költő, műfordító, slammer, Láng Orsolya költő, író, műfordító és Varga László Edgár költő, író, újságíró. Moderátorként Codău Annamária kritikus, a Látó folyóirat szerkesztője kérdezte a szerzőket, akik fel is olvastak legújabb köteteikből 2021. június 22-én, a körút első állomásán, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/970/irodalmi-karavan--fiatal-szerzok-felolvasokorutja
Olvasókörök tevékenysége
A Kájoni János Megyei Könyvtárban felnőttek számára indított olvasókör tagjai 2021. június 8-án tartották újabb találkozójukat: Dacia Maraini kortárs olasz író Anna és a mór című novelláját olvasták fel, majd Kuna Ibolya és Péter Katalin moderálásával beszélgettek az olvasmány kapcsán. A találkozók nyitottak, bárki csatlakozhat, aki szeret olvasni és szívesen beszélget olvasmányélményeiről. A kör moderátorai továbbra is szeretettel várnak minden érdeklődőt a találkozókra. Júniusban találkoztak a ’Lázadó Muglik’ elnevezésű ifjúsági olvasókör tagjai a könyvtárban, Dacia Maraini A féltékenység éjszakája című novelláját olvasták fel, és beszélgettek lelkesen, komolyan, olyan témákról, mint kapcsolatok, szerelem, féltékenység, bántalmazás.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/969/lazado-muglik--az-ifjusagi-olvasokor-juniusi-talalkozoja
Könyvtári foglalkozás a Környezetvédelem Világnapján
A Környezetvédelem napja alkalmából a székelyudvarhelyi Marin Preda Líceum tizedikes diákjai látogattak el 2021. június 8-án a Kájoni János Megyei Könyvtárba, hogy részt vegyenek egy tematikus könyvtári foglalkozáson, az Iskola másként program keretében. A diákok bemutatták az újrahasznosítható anyagokból általuk készített tárgyak kiállítását, és saját készítésű kisfilmeket is bemutattak, amelyek a környezetvédelem fontosságára hívják fel figyelmünket.
Haţegan Corina könyvtáros vezetésével ismerkedtek a könyvtár szolgáltatásaival, majd részt vettek a tematikus foglalkozáson. Az általuk bemutatott kisfilmek megtekinthetők a könyvtár Videotárában (http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/168/videotar) és Youtube-csatornáján.
Interkulturális estek a könyvtárban – Egy csöppnyi Magyarország
A Care2Travel Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár együttműködésével került sor az ötödik Interkulturális Estre 2021. június 7-én, a könyvtár előadótermében. A Magyarországról érkezett ESC önkéntes előadása az országa élővilágába, elsősorban a nagyragadozók helyzetébe nyújtott betekintést. A vetítéssel kísért, játékos és interaktív előadás résztvevői kérdezhettek is az előadótól.
90 éve jégen – minden egyben a csíki jégkorongozás történetéről
A csíkszeredai jégkorong történetén végigkalauzoló kötetet mutattak be 2021. június 3-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A hiánypótló kiadvány még 2020-ban jelent meg, ám a járványügyi korlátozások miatt közönség elé csak most kerülhetett.
Gyurka Csaba 90 éve jégen című, a csíkszeredai jégkorongozás történetét bemutató alapos sporttörténeti munkáját a Státus Kiadó jelentette meg. A kötet kiadásában oroszlánrészt vállalt a Csíkszeredai Sportklub Szurkolók Egyesülete, amelynek tagjai a bemutatón is felszólaltak. A beszélgetést Farkas Endre újságíró moderálta, míg Szikszai Tamás, az egyesület képviselője osztotta meg a könyv megjelenéséig vezető rögös utat és azt a háttértevékenységet, ami nélkül nem valósulhatott volna meg a közel háromszáz oldalas kiadvány.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/sporttortenelem-minden-egy-kotetben-a-csiki-jegkorongrol/
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Izgalmas műhelyfoglalkozás-sorozat az Itthon és otthon vetélkedő legjobbjaival
A Bod Péter Megyei Könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum közös szervezésében létrejött, Itthon és otthon című diákvetélkedőt műhelyjellegű foglalkozások követték 2021 májusában, a legjobbnak bizonyuló 16 versenyző és meghívottak részvételével, a múzeumban.
Hollanda Andrea és Nagy Timea könyvtárosok csapatösszerázó, egymás megismerését elősegítő, játékos, a találékonyságra és az összpontosításra építő tevékenységsorozatot vezettek, Sinha Róbert budapesti gitárművész vers és zene ősi, szerves összefonódásáról, különválásáról, különböző módon történő, újbóli összekapcsolódásáról beszélt előadásában, zenei alapismereteket (ritmus, dallam) és idevágó fogalomtisztázást is beillesztve abba. Hangulatos, tartalmas, derűs online beszélgetésben lehetett részük a diákoknak Nyulász Péter magyarországi íróval, a Helka-trilógia szerzőjével, akit Szonda Szabolcs kérdezett. Gombos Péter kaposvári egyetemi tanár, a gyermek- és ifjúsági irodalom kutatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke irányításával pörgős iramú, a fantáziát és a gondolkodást is leleményre ösztönző, játékos, szövegértelmező online foglalkozásra került sor, egy Berg Judit-novella, a Rózsaszín felhőkarcoló kapcsán. A részvételt nyert diákok számára nemcsak szellemi kihívásokat és agytornát kínált a csernátoni együttlét, hanem kézügyességüket, művészeti készségüket, kreativitásukat fejlesztő foglalkozást is: Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus, a házigazda múzeum vezetőjének irányításával megismerkedtek a múzeum gyűjteményével, majd betekintést nyertek a bútorfestés rejtelmeibe, ismerkedtek annak technikájával és a régióra jellemző motívumvilággal.
Forrás és részletes beszámoló itt: http://www.kmkt.ro/izgalmas-muhelyfoglalkozas-sorozat-az-itthon-es-otthon-vetelkedo-legjobbjaival
Tabuk és távolságok bűvöletében - Kovács Levente könyvbemutatója a könyvtárban
A járványügyi előírások szigorú betartásával 2021. június 9-én újra benépesedett a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-terme, itt mutatták be Kovács Levente 2019-ben megjelent könyvét, a Trinidad messze van címűt. A szerzővel Nagy Miklós Kund beszélgetett, a könyvből László Zsuzsa és Tulit Éva olvasott fel.
A vendégeket Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte, hangsúlyozva, hogy hosszú kényszerszünet után ez a könyvtár első rendezvénye, amelyre ilyen szép számban összegyűlt a közönség. Nagy Miklós Kund kiemelte: Kovács Levente elsősorban színházi szakember, egyetemi tanár és rendező (a sepsiszentgyörgyi színházban is rendezett vendégrendezőként kilenc előadást), az utóbbi évtizedben viszont ontja magából a regényeket egymás után: Aranykor (2016), Megoldás (2017), A nimfa mosolya (2018) és most a Trinidad messze van. Kovács Levente rajta tartja kezét a társadalom pulzusán, érdeklődése sokoldalú és figyeli olvasóközönsége igényeit is.
Kovács Levente a maga jellegzetes stílusában elmondta, nem tartja magát írónak, az írás csupán negyvenöt évi színházi munka után következett életében. A regény szereplői gyakran nagyon komolyan beleszólnak az író életébe – vallja a szerző. Van a regényben tabu, kémkedés, politikai gyilkosság. És igazi, erdélyi, hamisíthatatlan thrillertörténetek. A szerzőt főként az érdekli, hogyan avatkozik bele a hatalom egyre alattomosabban az emberek magánéletébe, szinte a bőre alá, beleértve a testet és a szerelmet. Ez ebben a regényben is jelen van. A családi élet úgy kerül górcső alá, hogy az emberek észre sem veszik, a hatalom hálójában vergődnek. Sokszor a legnagyobb kegyetlenségek történnek mosollyal, alázattal, és kedvesen, aztán az ember hátában landol a kés. A Trinidad messze van című regény részben valóságos, részben fikciós elemekből épül fel. Ezek a fikciók néha úgy születnek, hogy az ember elképzeli, mi lett volna, ha ez vagy az a dolog másként alakul. A regény címe Trinidad messze van – annak a szimbóluma ez, hogy az emberek közötti megértés és szeretet milyen messze van tőlünk. Az emberek életét jobban át kellene hatnia az egymásra való odafigyelésnek, amely boldogabbá tenne minket.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/142008/tabuk-es-tavolsagok-buvoleteben-kovacs-levente-
https://www.hirmondo.ro/kultura/a-szerzo-keshegyen-tancolt/
Kettős könyvbemutató - Andrei Dósa és Maria Orban közönségtalálkozója
2021. június 16-án került sor a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban, arra a közönségtalálkozóra és kettős könyvbemutatóra, amelynek meghívottjai Maria Orban és Andrei Dósa brassói költők, írók voltak. Adrian Lăcătuş irodalomkritikus és Ioana Zenaida Rotariu
irodalomtörténész beszélgettek velük.
A rendezvényen bemutatták a szerzők legutóbbi, idén megjelent köteteit, az Oameni mari. Un (posibil) refren al generației 30+ (’Felnőttek. A 30 pluszos nemzedék egy /lehetséges/ refrénje’ – Maria Orban), illetve a Multă forță și un dram de gingășie (’Teljes erőből és egy szemernyi gyöngédséggel’ – Andrei Dósa) című regényeket.
Az est meghívott szerzőiben közös, hogy mindketten Brassóban születtek, Maria Orban 1978-ban, Andrei Dósa 1985-ben. Román nyelven alkotnak és közölnek. Andrei Dósa eddig öt saját verskötetet és két regényt jelentetett meg, illetve műfordításokat a kortárs magyar irodalomból (többek között Forgách András, Kemény István és Orcsik Roland műveiből). Maria Orban több próza- és dramaantológiában van jelen írással, közölt a legmérvadóbb roman irodalmi és kulturális folyóiratokban, az Oameni mari pedig a debütkötete. Mindkettőjük könyveit jól fogadta a kritika és az olvasóközönség.
A rendezvényen a nyelvek és kultúrák közöttiségről, azok egybehangol(ód)ásáról, identitásról és alkotói énről is szó volt, a két friss regény bemutatása és felolvasás mellett.
Az est szervezői a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Tein Teahouse (Sepsiszentgyörgy), a Transilvania Egyetem Bölcsészkara és a Libris.ro csoport (Brassó) voltak.
Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/maria-orban-es-andrei-dosa-konyvbemutatoja-es-kozonsegtalalkozoja-a-teinben
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/142186/ket-oszinte-iro
Fiatalok, írók, kételkedők
Fiatal írók karavánja "állomásozott" Sepsiszentgyörgyön 2021. július 23-án, a Tein Teaházban, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében: Codău Annamária, Láng Orsolya, André Ferenc, Varga László Edgár.
A fiatal író arról ismerszik meg, hogy hetykén félrecsapott kalappal jár-kel, a világot meg akarja váltani és a nagy igazságot egyedül és csakis egyedül ő fogja kimondani.
Ez egy régebbi sztereotípia, az aktualizáltban már nem hetykén félrecsapott kalappal jár-kel a fiatal író, hanem simogatós telefonjáról olvas fel, de különben a világot ugyanúgy meg akarja váltani, és továbbra is meg van győződve, hogy a nagy igazságnak egyedül és csakis egyedül ő van/lesz a birtokában. De ismétlem: ez sztereotípia, amit a fiatal író hamar megcáfol – ha van, akinek. Mert ebben az újra nekibuzdult világban az irodalmi rendezvények továbbra sem örvendenek hatalmas érdeklődésnek, holott egy-egy ilyen esemény nemcsak arra kitűnő alkalom, hogy a betűfogyasztó közönség megismerjen szerzőket és műveket, hanem arra is, hogy megtudja, milyen rugóra jár az író/költő agya, miként vélekedik az élet jelentős és jelentéktelen dolgairól, tehát csupa olyasmit, ami segít értelmezni verset és prózát – amelyek meg a maguk során azért (is) születnek, hogy a hétköznapi halandónak segítsenek megérteni a kort, melybe épp beleszületett. Persze, mindez így túl általánosított megközelítése az irodalmi rendezvényeknek, de részletekből összeáll(hat) az egész.
Ilyen apró részletekről szólt a Tein-beli közönségtalálkozó is, melyen Codău Annamária irodalomkritikus faggatta Láng Orsolyát, André Ferencet és Varga László Edgárt, ezúttal éppen a kételkedés és a sztereotípiák kérdéskörét boncolgattattva velük.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/142348/fiatalok-irok-ketelkedok
Fotók itt: http://kmkt.ro/4-irodalmi-karavan-szekelyfoldon
--Biblioterápia sérült gyerekeknek
Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa 2021. június 18. és 20. között volt meghívottja, biblioterápiás tevékenységre, a Kísérő csoport elnevezésű tábornak, amelyben a Soha ne add fel Alapítványhoz tartozó szülők és sérült gyerekeik vettek részt. A tábor lebonyolítói a szülők, valamint György Attila és György Ida főszervezők, a Szent Gellért Alapítvány ’napszámosai’ voltak. Borbé Levente Bajcsi Kinga székelyudvarhelyi óvónő és pszichológus segítségével tartott biblioterápiai foglalkozást a jelenlévőknek. A szülőknek ízelítőt adott a biblioterápia fogalmáról, annak lebonyolításáról és a foglalkozás eredményeiről. Ezt követően Lázár Ervin Dömdö-dömdö-dömdödöm című meséje került terítékre. Ez a része a gyerekeknek is szólt. A bemutató végén a közös beszélgetésbe szinte ösztönösen kapcsolódtak be a gyerekek. Említésre méltó, hogy értették a benne lévő huncutságokat, a humort. Fellelkesedve a látottaktól, jelentkeztek, hogy ők is eljátszanák a bemutatott mesét. Bajcsi Kinga segítségét kérve állította össze a szereposztást és a lerövidített forgatókönyvet is. Mindezek után következhetett a próba. A gyerekek lelkesedése meghozta a gyümölcsét. Néhányan részt vettek benne a sérült gyerekek testvérei közül is. Az előadás jól sikerült, tapsviharral végződött, a kis előadók ajándékot is kaptak. Nagy élmény volt számukra, és többségük a szülőkkel egyetemben jelezte azt, hogy még szeretnének fellépni. György Ida házigazdával és Bajcsi Kinga óvónővel beszélgetve, Borbé Levente arra a következtetésre jutott, hogy érdemes lenne folytatni ezt a tevékenységet. Így alakult meg a Bice-Bóca Kísérő Színjátszócsoport.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/06/biblioterapia-serult-gyerekeknek.html
--Angolul olvastak fel a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban
‘Reading in english is fun – Angolul olvasni szórakoztató’ címmel a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban, Lőrinczi Edit szervezésében, a polgármesteri hivatal védnöksége alatt, 2021. június 4. és 10. között angol nyelvű felolvasást tartottak. A diákok szaktanáraik felügyeletével, együtt olvastak fel véletlenszerűen választott, angol nyelvű irodalmi művekből. A program célja népszerűsíteni az olvasást, és nem utolsósorban kiemelni az idegen nyelvek ismeretének előnyeit és fontosságát – mondta el Bálint Kinga kommunikációs referens. Nagy Emese (Berde Mózes Unitárius Gimnázium), Takács Katalin (Petőfi Sándor Általános Iskola) és Lőrinczi Monica (Orbán Balázs Gimnázium) angolszakos tanárok felügyeletével a tanulók szabadon olvastak fel passzusokat a könyvekből, és megbeszélték eddigi olvasásélményeiket, a legutóbb olvasott könyveket, illetve azt, hogy milyen olvasási kihívásokra készülnek a nyáron, például angol nyelvű könyvekkel is. És mivel a tudás érték, az idegen nyelvű könyvek ára pedig eléggé borsos, a polgármesteri hivatal és a könyvtár adományoza révén mindegyik részt vevő diák megtarthatta az általa kiválasztott angol nyelvű könyvet, emlékbe és feladatul a nyári nagyvakációra.
Forrás: https://hargitanepe.ro/angolul-olvasnak-szekelykereszturon/
--Román nyelvű, népmesére épülő foglalkozások a gyergyószentmiklósi könyvtárban
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár első alkalommal vett részt a brassói George Bariţiu Megyei Könyvtár által szervezett, ‘Prietenie pe o sfoară virtuală’ (Barátság virtuális szálon) elnevezésű országos programon. Ennek részeként három alkalommal tartottak román nyelvű, mesére épülő foglalkozást júniusban kisiskolások számára. Poráczki Judit, a gyergyószentmiklósi könyvtár gyerekrészlegének munkatársa számolt be a sajtónak a programról. ‘Idén Petre Ispirescu munkásságára esett a választás, az általa gyűjtött népmesékből dolgoztunk’ – vázolta. A programban Gyergyószentmiklóson 2–4. osztályos diákok vettek részt, akik tanítóik vezetésével érkeztek az intézménybe. Előbb bemutatót tartottak számukra a mesegyűjtő életrajzáról, hogy a gyerekek megismerjék, majd mesét olvastak tőle. Miután a mesét megértették a gyerekek, rajzokat készítettek a kedvenc részlet, mozzanat alapján. A tevékenység lejárta után az elkészült rajzokból kiállítás nyílt június 14-én a könyvtárban.
Forrás: https://hargitanepe.ro/romanul-hallgatnak-meset/
https://szekelyhon.ro/aktualis/orszagos-program-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtarban
--Könyvsterilizátorral könnyítik a kölcsönzést a Maros Megyei Könyvtárban
A korlátozások fokozatos lazítása, az egyre nagyobb mozgáslehetőség, a több szabadidő a könyvtárak látogatottságán is érezteti hatását. Az olvasóknak egyre nagyobb az igényük a könyvek iránt, amelyeket már könnyebben és gyorsabban kikölcsönözhetnek. Két könyvsterilizálót kapott a napokban a Maros megyei önkormányzat jóvoltából a Maros Megyei Könyvtár, amelyből az egyiket a gyerekkönyv-részlegen, míg a másikat a földszinti kölcsönzőben használják. Ez azt jelenti, hogy míg a korábbi gyakorlat szerint az olvasó által visszavitt könyvet tíznapos ‘karanténban’ tartották a könyvtárosok, és csak azt követően helyezték vissza a polcra, a készüléknek köszönhetően pár perc alatt tiszta és fertőtlenített állapotban kerül vissza a könyv a helyére. Agyagási Hajnal, a könyvtár igazgatóhelyettese a Székelyhonnak elmondta: összegyűjtenek tíz könyvet, azt behelyezik a fertőtlenítő készülékbe és rövid idő alatt vehetik is ki abból. Az igények megnövekedtek, egyre többen kölcsönöznek könyvet, bár még mindig nem mehetnek be a polcok közé az olvasók. Csíkszeredában a Kájoni János Megyei Könyvtárban a visszavitt kölcsönkönyveket lámpával fertőtlenítik, majd három-négy napig még félreteszik, mielőtt visszahelyeznék a polcokra. Kopacz Katalin, a könyvtár munkatársa elmondta, az olvasók most már bejárhatnak a kölcsönzőbe a polcok közé, saját maguk választhatják ki azokat a könyveket, amelyeket szeretnének kikölcsönözni. Van igény a könyvtár és az olvasnivalók iránt, érződik, hogy az emberek most már sokkal szabadabban járnak ki otthonaikból, a gyerekek is jönnek, különböző tevékenységeken vesznek részt.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvsterilizatorral-konnyitik-a-kolcsonzest
--Felemás Szatmári Kiadói Év – az első esemény az új Szatmár megyei könyvtárban
Szatmár megye legfontosabb és legrangosabb könyvkiadási eseményének, a XXII. Szatmári Kiadói Évnek és díjkiosztó ünnepségnek adott otthont Szatmárnémetiben a leendő megyei könyvtár aulája 2021. június 10-én. Az esemény két év (2019 és 2020) termését, 266 kiadványt vonultatott fel, hiszen tavaly a járványhelyzet miatt elmaradt. Valószínűleg részben az is a járványhelyzet számlájára írható, hogy most a megszokottnál jóval kevesebben gyűltek egybe, hiányzott a rendezvényhez kapcsolódó, előző években megszokott pezsgés, beszélgetések, a díjazottak közül sem voltak sokan jelen. A rendezvényt Paula Horotan, a Szatmár Megyei Könyvtár igazgatónője nyitotta meg, aki elmondta, hogy a könyvtár égisze alatt történő legfontosabb eseményként szervezi és éli meg a Szatmári Kiadói Év rendezvényét.
Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben több magyar nyelvű könyv és kiadvány is napvilágot látott Szatmárban, íróikat, fordítóikat sem a társszervező megyei tanács, sem a könyvtár részéről nemhogy méltatta volna, de nem is üdvözölte, köszöntötte senki anyanyelvükön. A 2020-as év a koronavírus éve volt, a kényszerpihenő minden volt, csak alkotásra serkentő nem – hangzott el a XXII. Szatmári Kiadói Év díjkiosztó ünnepségén, míg 2019-ben 150, addig tavaly jóval kevesebb, mindössze 116 könyv, időszakos kiadvány és audiovizuális dokumentum látott napvilágot, s a tavalyi év palettájáról számtalan tematika (többek között tudományos művek, a megyei múzeum kiadványai) hiányzott.
Forrás: https://www.frissujsag.ro/felemas-szatmari-kiadoi-ev
--'Az irodalom a járvány legjobb ellenszere’ – 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Új helyszínen, a Bánffy-palota termeiben és udvarán 2021. június 3. és 6. között zajlott le a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amelyen 25 kiadó volt jelen, az olvasók pedig erdélyi és magyarországi szerzőkkel találkozhattak, több mint 70 programpont által. 2020-ban a járvány miatt kétszer is elhalasztották a kerek évfordulós rendezvényt, amelyen így most két év új magyar kiadványait mutatták be. A hagyományosan szabadtéren megszervezett vásár a Bánffy-palota emeleti termeibe költözött, védettebb és elegánsabb helyszínre. A közönségtalálkozók és könyvbemutatók egyrészt az udvaron felállított színpadon, eső ellen védett nézőtér előtt, másrészt a palota termeiben zajlottak, de szerveztek eseményeket más helyszíneken is. Markó Béla költő, közíró a megnyitó rendezvényen a járványügyi korlátozások és az irodalom viszonyára világított rá, élesen bírálva minden korlátozási kísérletet, ami a közelmúltban a kulturális életet érte. ‘Minden járvány legfőbb ellenszere a képzelőerő. Bármilyen lázadás előfeltétele, hogy el tudjuk képzelni a szabadságot. Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas.’ – mutatott rá. (…) Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke megköszönte az ‘új, fiatal szervezőcsapat konok kitartását’ a tavaly kétszer is elhalasztott esemény megszervezésében, a könyvhetet pedig a közelmúltban elhunyt ‘harcostársak’, a könyvek sikerén dolgozó műfordítók, újságírók, egyetemi tanárok emlékének ajánlotta. A megnyitó a Kolozsvár Társaság Kolozsvár büszkesége-díjának átadásával zárult, a 2020-as elismerések tulajdonosai Essig Kacsó Klára képzőművész-pedagógus és Uray Zoltán biológus-vívó, a 2021-es díjazott pedig Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalmazott igazgatója. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége a nemrég Libri-díjjal kitüntetett, 75 éves Bereményi Géza volt, akivel Nyáry Krisztián beszélgetett a Bánffy-palota udvarán. Jelen volt Hajnali láz című filmjével Gárdos Péter, továbbá Závada Pál, Nádasdy Ádám, Nyáry Krisztián, Cserna Szabó András, Fábián Janka, Durica Katarina, Kepes András, de számos gyermekkönyv-szerző, többek között Molnár Krisztina Rita, Berg Judit, illetve Dániel András, a Kufli-könyvek írója is. A 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet az RMDSZ, az Iskola Alapítvány, a Romániai Magyar Könyves Céh, valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte, a Filmtettel és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézettel partnerségben, a magyar kormány (Nemzetpolitikai Államtitkárság) támogatásával.
--Bereményi Géza volt a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszmeghívottja
Bereményi Géza író, filmrendező, dalszöveg- és forgatókönyvíró volt a 2021. június 3. és 6. között megtartott 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszmeghívottja, aki elsősorban Cseh Tamás dalainak szövegírójaként ismert, de munkássága ennél sokrétűbb, gazdagabb. Az alkotót Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Demeter István András kulturális államtitkár köszöntötték a rendezvénysorozat nyitónapján. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész pedig többek között a legújabb 2020-ban megjelent, Libri irodalmi díjas, Magyar Copperfield című regényéről faggatta Bereményi Gézát. (…)
Nyáry Krisztián a beszélgetés során kifejtette: vannak olyan írók, akik valamilyen formában egész életükben a saját regényüket írják, és szerinte Bereményi Géza is ilyen. Bereményi elmondta, hogy talán rég meg kellett volna írnia ezt a könyvet, de csak most tudta, csak most tudott megfelelően visszatekinteni a gyerekkorára, felidézni a legkorábbi emlékeit. (…)
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-feher-babak-geza-noi-beremenyi-geza-a-10-kolozsvari-unnepi-konyvheten-meselt-uj-konyverol-gyerekkorarol-a-cseh-tamas-dalok
--A magyar irodalom egy? – beszélgetés a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
A Bánffy-palota udvara volt a helyszíne annak a 2021. június 3-án lezajlott beszélgetésnek, amelyben Bene Zoltán, Lövétei Lázár László és Száraz Miklós György kereste a választ arra a kérdésre: hogyan lehet az országhatárokon átívelő magyar irodalom mégis egy? A meghívottakat Kinizsi Zoltán faggatta, aki elöljáróban elmondta, hogy a szerzők nem véletlenül együtt lépnek fel, ugyanis a Petőfi Irodalmi Ügynökséget képviselik, amely célul tűzte ki a magyar irodalom egységesítését.
A moderátor első kérdésére, miszerint elég-e az, hogy valaki magyarul írjon ahhoz, hogy az egységes magyar irodalmat képviselje, Bene Zoltán elmondta, természetesen egy a magyar irodalom, mivel közös a nyelv, viszont a nyelvet hordozó kultúra már nem lehet ugyanaz. Annak ellenére, hogy a kulturális örökség nagy mértékben közös, nem ugyanazt értik Szegeden, Rozsnyón vagy Beregszászon. Az egy és a sok nem zárja ki egymást. (…) Tehát minden irodalom akkor jó, ha helyi – idézte Latinovits mondását Bene Zoltán. Ez viszont nem zárja ki, hogy valami nagyobbhoz is tartozzon. Viszont a legfontosabb szempont az irodalomban, hogy jó vagy nem jó, működik vagy nem működik. És ilyen értelemben nincs különbség abban, hogy a mű hol született.
Lövétei Lázár László a külföldi, olasz, osztrák, angol irodalmak példáján kiindulva problematizálta a kérdést. ‘Amíg külön kezeltek bennünket mint határon túli írókat, az se tetszett nekünk, amikor most meg egységesíteni akarnak mindenáron, az se feltétlenül tetszik’ – jegyezte meg a költő, szerkesztő.
‘Más történelmi környezet és tapasztalat más gondolkodást és más írói anyagot fog szülni’ – sommázta a kérdést Száraz Miklós György. A közösnek keresése ránk, olvasóra hárul.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/a-magyar-irodalom-egy/
--Tisztelet a ‘kisbetűsöknek’: a fordító munkája egyenértékű a szerzőével
A hagyományokhoz híven idén is megszervezték a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében a Műfordítók kerekasztalát. 2021. június 5-én a Kolozsvár Társaság székhelyén Fleisz Katalin bemutatta Benő Eszter Ellenfényben című Günter Kunert-fordításkötetét, Benő Attila nyelvész, költő, egyetemi tanár a Romániai Magyar Műfordítók Lexikonának munkálatait mutatta be, az esemény záróakkordjaként pedig Gelu Păteanu szerkesztő, író és kivételes műfordító munkájának állítottak emléket személyes visszatekintések révén.
‘A műfordítóknak mostoha a sorsuk. Mindannyian olvastunk már Tolsztojt vagy Dosztojevszkijt, de nem tudjuk, hogy ki fordította. A fordítók a háttérbe szorulnak, mintha munkájuk valami automatikus, mechanikus tevékenység lenne, mintha pusztán másolók lennének, pedig tudjuk, hogy a műfordítás teljes mértékben kreatív tevékenység és művészi munka’ – mondta el a Romániai Magyar Műfordítói Lexikon bemutatóján Benő Attila nyelvész.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/tisztelet-a-bkisbetusoknekr-a-fordito-munkaja-egyenerteku-a-szerzoevel
ÉVFORDULÓ
--Beszélgetés Székely Ferenc néprajzi íróval, helytörténésszel
‘Mintegy 20 évvel ezelőtt, közösségi kezdeményezésként a semmiből indult útjára az Erdőszentgyörgyi Figyelő, a város, a helyi magyar közösség lapja. A köréje csoportosult önzetlen emberek közül a legkitartóbbak egyike Székely Ferenc volt, és ma is az. Az indulás pillanatától lelkesen csatlakozott az önkéntes szerkesztőséghez.’. Hetvenedik születésnapja alkalmával életútjáról, munkásságáról Kovrig Magdolna kérdezte Székely Ferencet.
Forrás és az interjú szövege itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/be-kell-hordanunk-hajtanunk-mindent-kanyadi-sandor
DÍJAK
--Egyed Emesét és Székely Örsöt díjazta az Erdélyi Magyar Írók Ligája
Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író hagyatékából, fia, Nagy Elek vállalkozó támogatásával, az Erdélyi Magyar Írók Ligája kezdeményezésére közel két évtizede osztják ki évi rendszerességgel a Méhes György Irodalmi Díjakat. Alapítása óta évente két szekcióban díjazzák a szerzőket, az Erdélyi Magyar Írók Ligája vezetőségének ajánlása alapján.
Az idei díjátadó gálának ismét a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét adott otthont, 2021.június 3-án, a Bulgakov Kávéház teraszán köszöntötték a díjazottakat. Az est házigazdája Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnöke volt, a díjazottakat Demeter Zsuzsa és Mărcuțiu-Rácz Dóra méltatták. Méhes György-nagydíjban Egyed Emese költő, irodalomtörténész részesült, debütdíjjal Székely Örs költőt, műfordítót tüntették ki ostinato című első kötetéért. Székely Örs korábban megkapta a Romániai Írók Szövetsége debütdíját is. A díjazottakkal Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, szerkesztő beszélgetett. Mindkét díjazott bemutatta friss kötetét a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten.
Forrás: http://irokligaja.ro/s/kiosztottak-az-e-mil-mehes-gyorgy-irodalmi-dijait/
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/regiseg-vizualitas-es-nemzedeki-tapasztalat-egyed-emese-es-szekely-ors-kapta-a-mehes-gyorgy-irodalmi-dijakat
--Magyar állami kitüntetést vett át Egyed Emese és Essig Kacsó Klára
2021. június 8-án vette át Essig Kacsó Klára képzőművész és Egyed Emese irodalomtörténész az Áder János köztársasági elnök által odaítélt állami kitüntetést Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében. Az ünnepségen Szabó Attila muzeológus és Dr. Tar Gabriella-Nóra színház- és irodalomtörténész méltatta a díjazottakat. Essig Kacsó Klára a zsoboki képzőművészeti alkotótábor létrehozása érdekében végzett munkája, valamint közösség- és kultúraszerző tevékenysége elismeréseként vehette át a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
Egyed Emese irodalomtörténésznek, egyetemi tanárnak a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozták, hiszen az erdélyi magyar tudományos és kulturális életben kimagasló szerepet töltött be a felvilágosodás korának kutatása során elért eredményei, illetve jelentős oktatói tevékenységei által.
‘Kolozsváriként szeretném megköszönni az elismerést, és szerintem egy olyan kapuban állunk, ami azért nyitott, hogy befogadja a kultúrát, művészetet, ami ’90 óta egyre inkább átjárható. Az a csodálatos kultúra, aminek részesei vagyunk, összekapcsol bennünket, ezt tanultam tanáraimtól, és ezt szeretném továbbvinni én is, megtanítani a tanítványaimnak’ – fogalmazott Egyed Emese.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-kulturat-es-muveszetet-befogado-kapu-n-magyar-allami-kituntetest-vett-at-egyed-emese-es-essig-kacso-klara
--Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
Immár kilencedik alkalommal díjazták idén, a magyar kultúra napján azokat a művészeket, akik kiemelt módon járulnak hozzá az erdélyi magyar kultúra létrehozásához, megismertetéséhez és átörökítéséhez. Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjak átadó gáláját, melyet az RMDSZ rendszerint a magyar kultúra napján tart, idén a járványügyi korlátozások miatt a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten tartották, a díjazott alkotók jelenlétében 2021. június 5-én a Bánffy-palotában. Az irodalom, képzőművészet és film kategóriában kiosztott díjakat ebben az évben László Noémi költő, Zoltán Béla képzőművész és Felméri Cecília filmrendező vehette át ünnepélyes keretek között, közönség előtt. A díjátadó ünnepségen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nyitóbeszédében köszönetet mondott a kiszámíthatatlanság és a mindenkori társadalom gyökeres átalakulásának kellős közepén is értéket teremtő alkotóknak, kiemelve munkájuk jelentőségét, mellyel hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra gazdagításához.
Az irodalom kategóriában díjazott László Noémi József Attila-díjas költő, műfordító, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, de volt a Helikon szerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is. A képzőművészet kategóriában díjazott Zoltán Béla a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen diplomázott, hiperrealisztikus festményeiről vált ismertté. Jelenleg Bukarestben él és alkot, számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. László Noémi költő laudációját Márton Evelin író mondta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/ertekteremtes-a-kiszamithatatlansag-kellos-kozepen-atadtak-az-erdelyi-magyar-kortars-kulturaert-dijakat
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11801&atadtak_az_erdelyi_magyar_kulturaert_dijakat
--Szolláth Dávid kapta az idei Mészöly Miklós-díjat
Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet 2021. június 11-én adtak át Szekszárdon. Szkárosi Endre, a Mészöly Miklós Egyesület ügyvezető alelnöke az MTI-nek elmondta, a díjazott a 2020-ban, a Jelenkor Kiadónál, az író születésének centenáriumán megjelent Mészöly-monográfiájával érdemelte ki az elismerést.
‘Magisztrális monográfia a mészölyi életműről, amely mögött tíz évi munka van. Erőteljes, részletgazdag, koherens mű, amely gondosan kibontotta azt a sokféle kontextust, amelyet Mészöly művei magukban hordoznak’ – mondta az alelnök. Hozzátette: utoljára 1996-ban Thomka Beátától jelent meg hasonló monográfia, akinek pécsi doktori iskolájában tanult a szerző is.
A Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó egyesület 2004-ben alapította az elismerést; az egyesület idén is odaítélte a Mészöly Miklós-emlékplakettet, amelyet ezúttal Ablonczy Anna kapott, Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine író (1922-2007) hagyatékának gondozásáért.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/szollath-david-kapta-az-idei-meszoly-miklos-dijat.html
--Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat
2021. június 10-én átadták a tavaly odaítélt Franz Kafka-díjat Prágában. A 20. alkalommal odaítélt kitüntetést Milan Kundera képviselője vette át. A nemzetközi zsűri indoklásában méltatta a Franciaországban élő, cseh származású író életművét, kiemelve, hogy munkásságának rendkívüli súlya van a cseh irodalomban, de nagy hatással van más nemzetek alkotóira is.
Kundera évek óta nem vesz részt nyilvános eseményeken, így a díjat cseh fordítója, Anna Kareninová vette át a nevében. A 92 éves Kundera korábban a kitüntetésről úgy nyilatkozott, hogy megtisztelve érzi magát, mert Kafkát magához nagyon közeli írónak tartja. A Kafka-díjat korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth, Harold Pinter, Elfriede Jelinek, de 2003-ban magyar sikernek is örülhetettünk, hiszen a plakettet Nádas Péter vehette át.
A díj odaítélésének egyik feltétele, hogy a díjazott művei a közép-európai szellemi értékeket képviseljék, de nem kell a régióból származnia.
Forrás: https://fidelio.hu/konyv/milan-kundera-kapta-a-franz-kafka-dijat-164119.html
--Ali Smith nyerte a 2021-es Orwell-díjat
Ali Smith nyerte az idei Orwell-díjat az Évszakok-ciklust lezáró, Summer című regényével. A zsűri kiemelte, hogy a kötet éleslátóan ábrázolja korunkat, hangvétele egyszerre reménykedő és dühös. A négyrészes sorozatot lezáró kötet bebizonyította, hogy Ali Smith napjaink egyik legnagyszerűbb krónikása (miközben pillanatképeket villant fel a jelenből, és olyan témákra is kitér, mint a világjárvány, a Brexit vagy a menekülthelyzet), könyve pedig egyfajta időkapszulaként is szolgál majd, ha valaki a jövőben meg akarná érteni, milyen is volt Nagy-Britannia közhangulata ezekben a turbulens időkben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/ali_smith_orwell_dij.html
--HUBBY – az Év Gyerekkönyve díjazottjai
A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum már hetedik éve, és ettől az évtől kezdve immáron hét kategóriában osztja ki a legkiemelkedőbb köteteknek járó Az Év Gyerekkönyve Díjat. Gyerekkönyvírói 0-6 éves korig, gyerekkönyvírói 6-12 éves korig, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs és ismeretterjesztő könyv kategóriában érkeztek a nevezések a 2020-ben megjelent könyvek közül. A díj fő támogatója a Libri Könyvesboltok, a díjazottak nevét pedig 2021. június 11-én hirdették ki a Margó fesztiválon. A HUBBY különdíjat idén a Csimota Könyvkiadó kapta. A szakmai zsűri díjazottjai: Az Év Gyerekkönyv Írója (6 év alatti kategória): Dániel András (Kuflik és az elveszett folt, Pozsonyi Pagony) Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Kiss Ottó (A bátyám öccse, Pozsonyi Pagony), Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Lipták Ildikó (Csak neked akartunk jót, Csimota Könyvkiadó).
Forrás és a teljes lista itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/hubby_ev_gyerekkonyve_gyerekirodalom_margo.html
--André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei
Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot. Az idén először meghirdetett alkotói ösztöndíjra várakozáson felüli számú, 81 pályázat érkezett. A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíjra nyílt pályázaton jelentkezhetett minden, 40. évét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi kötete.
André Ferenc 1992-ben született Csíkszeredában, költő, slammer, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező. Eddig két önálló kötete jelent meg, a Jelenkor Kiadónál 2018-ban a szótagadó, valamint egy verses gyerekmese a koronavírusról Bújócskaverseny címmel a kolozsvári Koinóniánál. Európai álomparalízis. Kepler könyve című munkatervével pályázott, amely játékba hozza Madách Imre Az ember tragédiája című művét.
Czakó Zsófia 1987-ben született Győrben, első kötete, a Nagypénteken nem illik kertészkedni a Scolar Kiadónál jelent meg 2019-ben. Szívhang című regénytervével pályázott, amely részben egy vidéki kórház női patológiai osztályán játszódik. A főszereplő, Anna nehezen fogadja el első terhességének elvesztését.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/alkototars_informaciok/alkototars_mastercard_osztondij_margo.html
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Fülöp Géza vegyész, kémiai szakíró, újságíró, ‘tiszteletbeli könyvtáros’
2021. június 4-én, életének 91. évében elhunyt Fülöp Géza, nyugalmazott vegyész, tanár, informatikus, kultúraszervező, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság egykori alelnöke. A Maros Megyei Könyvtár rendszeres támogatója volt, érdekelte és ismerte a könyvtárosok munkáját. Ebből az ismeretből született Az információ című könyve. 2007-ben a könyvtár Pro Libro Senator díjjal köszönte meg támogatását, munkásságát – írták a könyvtár közösségi oldalán.
Fülöp Gézát Marosvásárhelyen, a református temetőben helyezték nyugalomra 2021. június 8-án. Temetésén Csiky Boldizsár búcsúztatóját olvasták fel (elérhető a Népújság napilap weboldalán: https://www.e-nepujsag.ro/articles/bucsu-fueloep-gezatol). Részlet ebből: ‘Ha van egy olyan számontartott kategória, hogy „marosvásárhelyi személyiség”, ott találjuk és tiszteljük Fülöp Gézát is. Széles műveltsége és sokoldalú tájékozottsága révén számos téren vállalt fontos munkát, nevét a korszerű információ területéhez kapcsolódó írásai is őrzik. De volt lapszerkesztő, népszerűsítő tudományos írások szerzője, hosszú ideig a Calepinus nyelviskola igazgatója, itt most a Kemény Zsigmond Társasághoz fűződő tevékenységéről szeretnénk néhány szót elmondani. Fülöp Géza mély meggyőződése volt, hogy a kisebbségbe szorult magyar területek akkor őrizhetik meg magyarságukat, ha múltjuk ismeretének és kultúrájuk megtartó erejének talaján állanak (...).’
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/fueloep-geza
MEGEMLÉKEZÉS
--Sütő András világa
Sütő András világából címmel nyílt fotókiállítás 2021. június 20-án a marosvásárhelyi vár Szűcsök bástyájában, a Marx József Fotóklub kiállítótermében. Az író életpályáját felvillantó felvételek vásárhelyi fotóművészek alkotásai, ezekről és az íróhoz fűződő emlékekről Káli Király István és Ferenczy Miklós egykori pusztakamarási lelkész beszélt. A szervező Sütő András Baráti Egyesület nevében Kilyén Ilka színművész és Demeter József, az egyesület elnöke köszöntötte a szép számban megjelent emlékezőket. A megnyitó előtt koszorút helyeztek el az író sírjánál.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/sueto-andras-vilaga
--Kriza János születésének 210. évfordulójára emlékeztek Kolozsváron
Kriza János néprajzkutató, költő, műfordító, erdélyi magyar unitárius püspök születésének 210. évfordulója alkalmából emléknapot tartottak Kolozsváron. A Magyarország kolozsvári főkonzulátusa és az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv-, és történettudományi szakosztályával partnerségben szervezett programra 2021. június 28-án került sor a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében. Az emléknap keretében a résztvevők megtekinthették a Kriza János Országos Ballada- és Mesemondó Verseny díjazottjainak előadását, amely előtt bevezetőt mondott Zsigmond Emese kolozsvári egyetemi tanár. Ezt követően Olosz Katalin néprajzkutató tartott előadást Tíz év a Kriza-kutatásban címmel, bemutatták Tasnádi Erika Háromszéki népmesék. Kriza János nyomán című könyvét, amely 2020-ban jelent meg a Kreatív Kiadó gondozásában. Az esemény zárásaként Kovács Sándor egyháztörténész, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektorhelyettese tartott előadást Kriza Jánosról.
AJÁNLÓ
--Tanulmányok Marosvásárhely építészetéről – könyvbemutató a Teleki Tékában
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület által kiadott ‘Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából’ XIV. kötete tematikus szám, amely a régi Marosvásárhely építészetének különféle kérdéseit járja körül, az egykori Kossuth utca lakóházaitól a Székely Vértanúk emlékművéig. Tanulmányait fiatal művészettörténészek írták (Orbán János, Oniga Erika, Szathmári Edina, Földi Imelga, Vécsei Hunor), a kötetet Orbán János szerkesztette. 2021. június 12-én, a Maros Megyei Múzeum által szervezett Múzeumok Éjszakája eseményeinek sorában mutatták be a kötetet a marosvásárhelyi Teleki Tékában. A könyvbemutatón a házigazda szerepét Lázok Klára, a Téka főkönyvtárosa töltötte be, Sebestyén Mihály művelődéstörténész mutatta be a kiadványt.
Forrás: https://www.facebook.com/events/3034510410112571
--Közéletről, pátosz nélkül – Kolozsváron is bemutatták Markó Béla verseskötetét
Közéleti utalásokkal és önéletrajzi elemekkel teli ‘sztorizó költészetnek’ nevezte Markó Béla az utóbbi években született verseit, amelyből Egy mondat a szabadságról címmel 2020 tavaszán jelent meg verseskötet a Pesti Kalligram Kiadónál. A kötetet a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be, a szerzővel Mészáros Sándor, a kiadó főszerkesztője beszélgetett.
Közköltészettel foglalkozni Markó szerint kockázatos vállalkozás, hiszen a költő ‘borotvaélen táncol’ a költői kampánybeszéd vagy a publicisztika között.
‘Nekem ez a kihívás, hogy hogy lehet elmondani pátosz nélkül egy történetet, hogy lehet lebontani azt a hazug közéleti pátoszt, ami körülöttünk van, és aminek bizonyos értelemben én tudója vagyok, sőt részese is voltam egy időben, ezt nem akarom letagadni. Itt nem a tények valótlanságáról van szó, de a pátosz az általában hazug szokott lenni’ – magyarázta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Kozeletrol-patosz-nelkul-Kolozsvaron-is-bemutattak-Marko-Bela-verseskotetet
--‘Könyvvel, ne fél téglával verje mellét a székely’ – a Székely Könyvtár sorozatról
A székely–magyar írott kultúra legfontosabb szerzői, könyvei közül válogat, a székely írásbeliség minden korszakát igyekszik lefedni a 100 darabos sorozat, a Székely Könyvtár. A kiadási folyamat végéhez közeledik: a nagyívű munkáról a sorozat szerkesztőit, Ferenczes Istvánt, Fekete Vincét, Molnár Vilmost, Mirk Szidónia Katát, Lövétei Lázár Lászlót és Zsidó Ferencet kérdezte a Krónika újságírója, Kiss Judit.
Ferenczes István költő, a sorozat ötletgazdája, elindítója: ‘A 2010-es évek vége felé egy székely üzletlánc elindította a Góbé termék védjeggyel ellátott áruk forgalmazását. Valamivel később a székelyföldi önkormányzatok elindították a Székely Termék programot. Ekkor, nyugdíjba vonulásom tájékán ugrott be az ötlet: a székely szalonna s a bicska mellé oda kellene tenni a könyvet is.’(…)
Mirk Szidónia Kata: ‘Az eladási számok alapján a sorozat legkeresettebb 5 kötete: Kányádi Sándor: Válogatott versek, Bözödi György: Székely bánja, Kurkó Gyárfás: Nehéz kenyér, Márton Áron: Válogatott írások és beszédek és a Székely népi imádságok. A Kányádi- és a Márton Áron-kötetekből utánnyomás is történt.’
Lövétei Lázár László: ‘Mikes Kelemen, Orbán Balázs, Benedek Elek, Jancsó Benedek, Paál Árpád, Tamási Áron, Márton Áron, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Király László – mindössze tíz név szerepel ebben a rövid felsorolásban, de milyen nevek! Csupa klasszikus, akikre a világ bármelyik népe-nemzete büszke lehetne! Feltétlenül pozitív hozadéknak mondható tehát, hogy sikerült egyetlen könyvsorozatba, egyetlen kicsi könyvtárba összegyűjteni ezeket a klasszikusokat. Ha valaki elolvassa ezt a 100 kötetet – érkezzék bár a Mars bolygóról ez a képzeletbeli olvasó –, akkor tudni fogja, kik voltunk-vagyunk mi, székelyek, milyen problémákkal küszködtünk az elmúlt évszázadokban, sőt: ezekből a könyvekből talán az is kiderül, hogy mit kellene egy kicsit másképp csinálnunk a továbbiakban. Pozitív hozadéknak ez bizony egyáltalán nem kevés.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/bkonyvvel-ne-fel-teglaval-verje-mellet-a-szekelyr
--A székelység története román nyelvű változatát is bemutatták Kolozsváron
A székelység története román nyelvű, Istoria ilustrată a secuilor című fordítását Kolozsváron mutatták be, a 10. Ünnepi Könyvhét részeként, 2021. június 5-én. A Sabin Gherman újságíró, közszereplő moderálásában zajlott könyvbemutatóval Hargita Megye Tanácsa és alintézménye, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont célja a román közösség számára elérhetőbbé tenni a kötetben leírt történelmi kutatásokat, ugyanakkor tisztázni az első kiadás után felmerülő vitapontokat is – a székelység történelmét leíró könyv magyar kiadása 2012-ben jelent meg Csíkszeredában, olvasható a beszámolóban. 'A legjobb, ami történhetett, hogy ezt a kötetet román nyelvre fordították. A másik kultúrájának és történelmének ismerete egyesít, nem pedig megoszt. (...) Nagyon hasznos lenne egy olyan hálózat, amely révén felfedezhetjük Székelyföldet a maga valóságában, a sajátosságaival együtt' – mondta el a könyvbemutatón Sabin Gherman. A könyvet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szerkesztette, Hargita Megye Tanácsának megbízásából és támogatásával.
--A rendszerváltás története romániai magyar perspektívából
Az ‘Elmúlt jelen: a romániai magyarok története a kommunizmustól a rendszerváltásig’ című könyv bemutatója zárta a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet 2021. június 6-án. Molnár Beáta, a könyv szerkesztője az összeállítás folyamatáról, az Elmúlt Jelen nevű projekt keretében megvalósult kiállításról és a jövőbeli tervekről Novák Csaba Zoltán történésszel beszélgetett. (…) A nagy ívű kortörténet összeállításában számos szakértő, köztük történész, szociológus, valamint a vizuális elemekért felelős szakember dolgozott, így a szövegre egyfajta többszólamúság jellemző, hiszen nem egyetlen szerzője van. A kötethez hozzájárulók listája hosszú, amelyet az olvasó a könyv végén megtalál, de Fodor János történész nagyban hozzájárult a kötet kronológiájához, Bartha Katalin-Ágnes, Bolos Jáni Melinda az audiovizuális elemek gyűjtéséhez, illetve a tartalomgyártáshoz, valamint Kiss Tamás szociológus, Szabó Árpád-Töhötöm antropológus és Könczei Csilla etnológus – a teljesség igénye nélkül néhányat említve közülük.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-rendszervaltas-tortenete-romaniai-magyar-perspektivabol-a-kolozsvari-unnepi-konyvhet-zaroesemenyen
--Háromszázhúsz évig rejtett Erdély-térképeket szedtek kötetbe
Több mint 320 évig rejtve voltak a nagyközönség elől azok a térképek, amelyeket Bartos-Elekes Zsombor dolgozott fel a Mappae Comitatuum Transylvaniae (Az erdélyi vármegyék térképe) című kötetben. A kolozsvári Iskola Alapítvány kiadásában megjelent, rendkívül igényes könyvet a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be a Vallásszabadság Házában.
A könyvbemutatót Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke vezette fel, majd a szerző beszélgetőpartnere, Tamás Sándor vette át a szót. ‘Egy olyan korszakot mutat meg ez a kötet, amikor épp kiűztük a törököt, de nyakunkba vettünk egy másik birodalmat, a Habsburgokat’ – kezdte mondandóját Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A lelkes térképgyűjtő hírében álló RMDSZ-es politikus hozzátette, Bartos-Elekes Zsombor Mappae Comitatuum Transylvaniae című kiadványa az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában eseménysorozat keretében került publikálásra, és Peteley Klára Descriptio Transylvaniae című kötete, valamint Szalay Béla Iconographia Locorum Transsylvaniae című kötete után harmadik részét képezi ennek a sorozatnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Haromszazhusz-evig-rejtett-Erdely-terkepeket-szedtek-kotetbe
--Böjte Csaba füveskönyvét mutatták be Kolozsváron
A Böjte Csaba füveskönyve című, Örömhöz segítő gondolatok alcímű, a füveskönyvek hagyományát folytató kötetet mutatták be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét első napján, 2021. június 3-án, a ferences kolostor refektóriumában. A könyv létrejöttéről Csender Levente író elmondta: a tavalyi évben lezajlott, öthetes utazás nyomán született, amikor is Csaba testvért a gyermekotthonok látogatása során kísérte el, és életről, halálról, hitről, szolidaritásról és még nagyon sok másról faggatta. Majd hozzátette, a pandémia időszakának lelassult tempója nyugodt körülményeket teremtett az írásra. Az így elkészült szövegváltozat Csaba testvér végleges korrektúrázása nyomán került a kiadóba. A könyv a karácsonyi könyvvásárra készült el, és olyan sikeressé vált, hogy 40 000 példányban kelt el.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bojte-csaba-fuveskonyverol/
--Van-e irányvonala a kritikának Erdélyben? – hármas könyvbemutató
A 10. Kolozsvári Könyvhéten, 2021. június 5-én Borsodi L. László Hermész visszhangjai, Tamás Dénes Könyvjelzők, és Zsidó Ferenc Trendek és elhajlások című kötetét mutatták be; a meghívottakat Demeter Zsuzsa kérdezte a Bulgakov teraszán, ahol a három kötet kapcsán a kritikakötetek relevanciájáról és a kritika műfajának irányvonaláról is szó esett.
Miért van szükség kötetté szervezni a kritikai írásokat? Kinek szólnak egyáltalán? És a sokat hangoztatott kérdés: milyen is a jó kritika? Tamás Dénes úgy érzékelte, már egy kötetnyi anyaga van; az, hogy ezeket mi egységesíti, csak utólag derült ki a szerkesztőnek köszönhetően. Zsidó Ferenc visszatérő motívumokra lett figyelmes a szövegeiben, a kötetté szervezést ez indokolta.
Borsodi L. László elsősorban a szakmának szánja ezeket az írásokat, elsősorban a szerkesztőktől, filológusoktól kap visszajelzést, így fontosnak tartotta egybegyűjteni kritikáit.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/van-e-iranyvonala-a-kritikanak-erdelyben/
--Szilágyi István új regényét mutatták be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
A 10. alkalommal megrendezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik programja Szilágyi István Messze túl a láthatáron című regényének bemutatása volt 2021. június 4-én, a könyvről Balázs Imre József költő és irodalomtörténész, illetve Karácsonyi Zsolt író, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke beszélgetett.
Szilágyi Istvánnak eddig négy regénye jelent meg (Üllő, dobszó, harang; Kő hull apadó kútba; Agancsbozót; Hollóidő), illetve a legújabb, ötödik regénye, amely 2020-ban látott napvilágot, Messze túl a láthatáron címmel, az MMA Kiadó Nonprofit Kft. gondozásában. Ez a regény sok irányból megközelíthető, illetve különböző műfajokba sorolható: magányregény, bűnügyi regény vagy történelmi regény. A regény a hatalom megfoghatatlanságát és láthatatlanságát is megidézi.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/bez-a-legnagyobb-maganyallapotr-n-szilagyi-istvan-uj-regenyerol-a-kolozsvari-unnepi-konyvheten
--Szellemi gyöngyszemek
A koronavírus-járvány okozta áldatlan helyzet miatt késéssel ugyan, de végre meg lehetett tartani dr. Péter Sándor tanár, újságíró Homály nélkül című, a sepsiszentgyörgyi Proserved Cathedra Kiadó által még 2020-ban megjelentetett, publicisztikai írásokat tartalmazó kötetének bemutatóját.
A szerzővel Erdély András beszélgetett a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban. Kötetlen társalgásuk folyamán a méltató rámutatott, hogy a könyv szám szerint 131, zömében a Székely Hírmondó napilapban megjelent, a jegyzet követelményeinek is megfelelő „belső vezércikket” tartalmaz. Veretes, választékos és közérthető nyelvezeten, szépirodalmi igényességgel fogalmazott, gyönyörű jelzős szerkezetű mondatokból szőtt, pozitív töltetet hordozó írások ezek. Olyan szellemi gyöngyszemek, amelyek szóhasználatuk, tartalmuk és üzenetük tekintetében egyaránt kirínak napjaink publicisztikai terméséből.
Péter Sándor véleménye szerint a publicisztika legfontosabb követelménye az érthetőség, és a vezércikknek okítónak, valamint „egyenes szavúnak” kell lennie. Éppen ezért igyekszik úgy írni, hogy a felmerült téma rejtettebb vetületeinek a felfedése mellett ennek is megfeleljen. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a „lent élők” gondjairól és valós helyzetüknek a felvázolásától, de törekedni kell a nagyok hús-vér lényként való bemutatására is, mert tetteiket és műveiket a hátterük ismeretében könnyebb megérteni.
Kiderült, hogy nem csak újságíróként figyelt az egyszerűbb emberekre, hanem tanárként is lehajolt az elesettekhez, akik ezt mindig viszonozták. Élete legszebb élményei közt tartja számon például az oltszemi árva gyerek gesztusát, akik a Puskás Tivadar-iskolából való végleges távozásakor vállcirógatással fűszerezve köszönték meg, hogy tanította őket. Továbbá az is, hogy a magyar nyelvet zengzetes, a legrafináltabb gondolatok tükrözésére, a legbonyolultabb helyzetek ecsetelésére is alkalmas kifejezésmódnak tartja.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/szellemi-gyongyszemek/
--Dr. Bodó Barna kettős könyvbemutatója
2021. június 9-én, a járványhoz kötődő korlátozások miatt csak egyéves késéssel, a XXV. Bánsági Magyar Napokon mutathatta be Temesváron dr. Bodó Barna egyetemi tanár 2020-ban megjelent köteteit. A Meggyötört valóság című, válogatott publicisztikai írásokat tartalmazó könyvet Gazdáné Mátyus Melinda, a Jelenségek szélzúgásban című, oktatáskutatási tanulmányokat összegyűjtő kötetet pedig Halász Ferenc mutatta be a temesvári olvasóknak az Új Ezredév Református Központ koncerttermében. Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő elsősorban pedagógusoknak ajánlotta a nagyváradi Europrint Kiadónál megjelent, 335 oldalas könyvet. A kötetben összegyűjtött tanulmányok egy része a kolozsvári magyar egyetem rendszerváltás utáni kálváriáját mutatja be, ami a Sapientia Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozása után fokozatosan háttérbe szorult, és lekerült a napirendről – mondta Halász Ferenc. A többi tanulmány a középfokú szórványoktatás kulcskérdéseiről, identitásmegőrző, illetve formáló szerepéről, az iskolaválasztás fontosságáról és a szórványkollégiumokról szól.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/dr_bodo_barna_kettos_konyvbemutatoja.php
--A kék bálna éneke – bemutatták Nagy Attila legújabb verseskötetét
Nagy Attila marosvásárhelyi költőnek, a civilben orvosként tevékenykedő, Látó-nívódíjas szerzőnek számos verseskötete jelent meg az elmúlt évtizedekben, a legutóbbi a tavaly a Lector Kiadó gondozásában. A kék bálna éneke a szerző tizenharmadik verseskötete, és mivel a tavaly a járványhelyzet miatt nem lehetett a közönséggel megismertetni, a könyvbemutatóra 2021. június 16-án került sor a marosvásárhelyi Bernády Házban. A teltházas közönségnek prelúdiumként Ősz Domokos fagottművész játszott dudukon, az örmény hagyományos hangszeren, majd a kötet szerkesztője, a szerző beszélgetőtársa, Kovács András Ferenc költő üdvözölte a megjelenteket. Mint mondta, a versek alaphangját, hangulatát követő beszélgetésre hívta az egybegyűlteket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/a-kek-balna-eneke
--Megjelent az első erdélyi örmény mesekönyv
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be A csalogány. Erdélyi örmény népmesék című kötetet, a meghívottakkal, Kürti Andrea illusztrátorral és Kiss Lehel lektorral Ágoston Szász Katalin, a kötet szerkesztője beszélgetett. Az örmények köztünk élnek, ezért fontos megismerni a népmeséiket, és ezáltal a kultúrájukat is, állította Kiss Lehel. Az erdélyi örményekről nagyon kevés információt tudunk, ám a meséskötetben sikerült kilenc olyan mesét összeválogatni, amely bemutatja ennek a „visszahúzódó, melankolikus, misztikus” népnek a világát. A könyvet Kürti Andrea illusztrációi díszítik, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Megjelent-az-elso-erdelyi-ormeny-nepmesekonyv
--Az író, aki nem olvasott
Ágoston Annamary Utazás a szíved körül című önéletrajzi és motivációs könyvének a bemutatóját tartották 2021. június 22-én a sepsiszentgyörgyi LibriM Könyvudvarban. A szerző beszélgetőtársa Józsa Zsuzsanna volt.
A bemutató a könyv előszavának felolvasásával kezdődött, ami tömören összefoglalta Annamary írását. Többek között említették, hogy a szerző meséléssel tanít, a motivációs és önfejlesztő művében az életét követhetjük mérföldkövenként.
Józsa Zsuzsanna kérdéseire válaszolva a szerző elmondta, vállalkozóként, édesanyaként, feleségként és gyermekként szól az olvasóhoz. Arra törekszik, hogy a könyv segítségével utat mutasson nekik abban, hogy olyan életet éljenek, amilyent tényleg szeretnének. Legfőbb tanácsai közé tartoznak, hogy szabaduljunk meg a félelmektől, a beidegződésektől, és hallgassunk a szívünkre. Az Utazás a szíved körülben leírta azt a módszert, ami a lelki újjászületés gyakorlati megváltozásához szükséges.
Megtudtuk, 33 éves koráig könyvet sem olvasott, aztán rájött, hogy hatalmasat veszített ezáltal, de arra is, hogy sosem késő elkezdeni. „Könyvet olvasni jó, de írni még nagyobb öröm” – fogalmazott.
A szerző a könyve végén az önmagunkkal való foglalkozásra buzdít, elvetve azt a szabályt, hogy könyvbe írni tilos, nehéz kérdéseket tesz fel, amire az olvasónak írásban kell válaszolnia, természetesen saját magának és javára.
Ágoston Annamary a következő tanáccsal bocsátotta útjára közönségét: „Figyeljünk a szívünkre és a lelkünkre, mert az a legfontosabb, és ebben a rohanó világban pont erre nem figyelünk. Figyeljünk önmagunkra és a szívünkre!”
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-iro-aki-nem-olvasott/
https://www.3szek.ro/load/cikk/142349/kovessuk-szivunk
AJÁNLÓ– DIGITÁLIS TARTALMAK
--Hiánypótló román és magyar digitális nyelvkönyvek jelentek meg
Két hiánypótló kiadvány nyújt segítséget a magyarként románul vagy románként magyarul tanulni vágyóknak: az ingyenesen elérhető, közérthető, illusztrációkkal és hangfelvételekkel ellátott digitális nyelvkönyvek a mindennapokban használatos kifejezésekre tanítják meg az érdeklődőket.
A frissen megjelent, Román nyelv vagány embereknek – képes útmutató és a Limba maghiară pentru oameni faini – ghid ilustrat című kiadványok a két nyelvet elsajátítani vágyóknak nyújtanak segítséget közérthető, játékos formában, illusztrációkkal és hangfelvételekkel téve könnyebbé a tanulást. A két könyv a REEA cég és az educatie.inmures.ro honlap számára készült, a kivitelezés a 3gHUB Intercultural pe bune (Valóban interkulturális) nevű projektje keretében valósult meg.
KITEKINTŐ
--Az emberi agy inspirálta a dél-koreai Songdo könyvtárának tereit
A világon elég sok szép, inspiráló, ötletesen kialakított könyvtár van, de kevés olyan akad, mint amilyent a Bollingen stúdió tervezett a dél-koreai Songdo könyvtár számára. A koncepció két szóban így hangzik: mesterséges agy. A tervezőiroda elmondása szerint olyan teret akartak megálmodni, amelyben az emberi agyhoz hasonlóan a berendezések egyfajta hálózatot alkotnak, és egy élőlényhez hasonlóan kommunikálnak egymással.
Ez a könyvtár egy kicsit olyan, mint egy labirintus, ebben az agykéregre hasonlít. A neuronokat fák jelképezik az épületben, amelyek kapcsolódási pontokat is jelölnek egyben. A könyvtárban a könyvek nem különállóan fognak létezni, hanem beolvadnak az architektúrába, ahogyan a tudás is az elmébe. Az épületben ráadásul okoseszközök segítik majd a látogatókat. A Mesterséges agynak elkeresztelt konstrukció olyan épület, amelyhez hasonlót még nem láttunk. Tágas, nyitott tereket képzeltek el, de úgy, hogy a természettel is legyen egyfajta kapcsolódása a könyvtárnak, miközben folyamatos összeköttetést tesz lehetővé az emberek és a könyvek közt.
Forrás és fotók itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/konyvtar_mesterseges_agy.html
--Ingyenes digitális könyvtárakat hoztak létre Rómában a közlekedési csomópontoknál
Ingyenesen használható digitális könyvtárakkal árasztották el Rómát. A közösségi közlekedés csomópontjain az utasok mostantól e-könyveket, hangoskönyveket és zenéket is letölthetnek.A digitális könyvtár rengetegféle könyvet kínál, minden korosztály találhat benne számára érdekes olvasnivalót. Gyerekkönyv, verseskötet, dráma és nonfiction egyaránt megtalálható a kínálatban. És persze az olasz irodalom nagyjai is elérhetők, például Dante vagy Trilussa művei. Nincs meghatározva, hogy egy utas hány könyvet vagy zeneszámot tölthet le.
Giovanni Mottura, az ATAC, a római közösségi közlekedésért felelős vállalat igazgatója azt nyilatkozta, a céljuk az, hogy minden utasnak ingyenes kulturális tartalmakat szolgáltassanak, és így emeljék az utazás élményének minőségét. Az e-könyvek, hangoskönyvek és zenék az állomásokon QR-kód segítségével tölthetők le telefonra vagy tabletre. Az ingyenes olvasnivalóhoz így többmillió ember juthat majd hozzá Rómában.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/digitalis_konyvtar_roma_kozossegi_kozlekedes.html
--A világ népességének harmada többet olvasott 2020-ban, mint az előző évben
Izgalmas adatokat közölt a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal arról, hogy miként alakult a tavalyi évben a könyvkiadás, valamint hogy az olvasási szokások hogyan változtak a pandémia hatására. Összefoglalójukban azt írják, a világ népességének harmada többet olvasott 2020-ban, mint egy évvel korábban, és hangoskönyvet is többen hallgattak. Magyarországon az elmúlt tíz évet figyelembe véve 2020-ban adták ki a legtöbb művet, a példányszámok viszont tovább csökkentek.
A KSH által közölt adatokban az egyik legérdekesebb, hogy miként alakultak az olvasási szokások a koronavírus-járvány, illetve a lezárások hatására. Azt írják, az Európai Könyvkiadók Szövetségének (Federation of European Publisher – FEP) felmérése szerint a világ népességének 33%-a több könyvet olvasott, hangoskönyvet hallgatott otthon a járvány idején, mint előtte.
Magyarországon is hasonló volt ez az arány, az online válaszadók 31%-a több időt szánt könyvek olvasására 2020-ban, mint az előző évben.
Ahogy azt érzékelni is lehetett, főként az első hullám idején, a könyves világ szereplői eltérően reagáltak a járványhelyzetre. A magyarországi helyzet kapcsán az derül ki, hogy a kiadók több könyvet adtak ki 2020-ban, de jóval kevesebb példányszámban. (…) És hogy mik voltak a legnépszerűbb könyvek? 2017 óta a legnagyobb példányszámban kiadott könyvek magyar szerzők szerinti listáján két, emlékévhez kötődő, nagy példányszámú kötet található, ezek Arany János Toldi és Száraz Miklós György Fájó Trianon című kötetei.
A sikerlisták elején megtaláljuk a kortárs szépírókat, valamint a közismert szerzők műveit is, például Frei Tamás, Leiner Laura, Kepes András vagy Bödőcs Tibor könyveit. A külföldi szerzők sorában is népszerű írókat találunk (Saeah Morgan, Andie Brock, Kim Lawrence), ugyanakkor néhány klasszikus szerző (Oscar Wilde, Hans Christian Andersen) művével is találkozunk.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/konyvkiadas_2020_ksh.html
--Tiltakozások a homofób korlátozások ellen
Az elmúlt napokban többen tiltakoztak a magyar parlamentben 2021. június 15-én elfogadott pedofilellenes törvény azon korlátozásai ellen, amelyben a szexuális kisebbségek ábrázolását is tiltják:
‘...semmiképp sem értünk egyet a bűncselekménynek számító pedofília és az alapvető emberi jognak számító szexuális orientáció összemosásával’ – írja közleményében a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Az MKKE szerint a törvény a művészi- és szólásszabadság, a könyvkiadás és -terjesztés korlátozásának feltételeit teremti meg. A közleményt a Litera portál teljes terjedelmében közölte: https://litera.hu/hirek/kozlemenyben-reagalt-a-mkke-a-melegellenes-torvenymodositasokra.html
A magyar gyerekirodalom képviselői, köztük Berg Judit, Marék Veronika, Szabó T. Anna és több mint kétszáz író, költő, illusztrátor, kiadó közös nyilatkozatban tiltakozott a törvény azon korlátozásai ellen, amelyben a szexuális kisebbségek ábrázolását is tiltják. Az aláírók véleménye szerint a szexuális kisebbségek ábrázolásának tilalma súlyosan korlátozza a szólás- és gondolatszabadságot, az alkotás szabadságát, és sértheti a gyermeki jogokat. A nyilatkozat teljes szövege itt olvasható: https://litera.hu/hirek/gyerekkonyvszerzok-szerkesztok-illusztratorok-adtak-ki-kozos-nyilatkozatot.html
Nyáry Krisztián egy Facebook-posztban foglalta össze a pedofiltörvénnyel kapcsolatos főbb problémákat, illetve azt, hogy ez milyen hatással lehet az irodalomoktatásra (https://konyvesmagazin.hu/friss/nyary_krisztian_pedofiltorveny_cenzura.html).
A Szépírók Társasága is közleményt adott ki a magyar kormány homofób, kirekesztő intézkedései ellen, amely a napokban magyar, angol, német, spanyol, katalán, olasz és szlovák nyelven jelenik meg – közölte a Társaság elnöksége. A közlemény teljes szövege itt olvasható: https://litera.hu/hirek/nemzetkozi-tiltakozas-a-szepirok-tarsasagatol.html
--Idén nem tart nyári szünetet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Mivel a könyvtári szolgáltatások iránt jelentős az érdeklődés, a FSZEK az olvasók igényeit figyelembe véve idén nem tart nyári szünetet. A könyvtári szolgáltatásokat másfél hónap alatt már több mint 75 ezren vették igénybe, 6 ezernél több új tag iratkozott be a könyvtárba, és az olvasók 170 ezer művet kölcsönöztek ki - olvasható a közleményben.
Mint írják, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ismét elérhetővé teszi a Könyvet házhoz szolgáltatását is. Ennek részeként az ideiglenesen vagy tartósan otthonukhoz kötött használói számára ingyenesen biztosítja a kölcsönözni kívánt dokumentumok és szükség szerint a lejátszóeszközök házhoz szállítását.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/nem_tart_nyari_szunetet_a_fovarosi_szabo_ervin_konyvtar.html
MÚLTIDÉZŐ
--A könyvelosztó hálójában: kiadványok útja az olvasókhoz a kommunizmus idején
‘Sorba álltak a könyvesbolt előtt az emberek, megteltek a kultúrotthonok a könyvbemutatókon, és sokan várták, hogy a postás bekopogjon a megrendelt könyvvel. De hogyan és kiknek köszönhetően jutott el a magyar könyv a családok könyvespolcaira a rendszerváltás előtt, és hogyan találkozhatott az olvasó személyesen is a szerzőkkel, és hogyan zajlott a könyveladás abban a korban, amikor olyan volt a magyar nyelvű könyv, mint egy falat kenyér?’ – az erdélyi magyar könyves szakma közelmúltját idézi fel a Liget portálon Péter Beáta újságíró riportja:
„Az 1968-as megyésítést követően 1976-ban megalakult a Hargita megyei Könyvelosztó Vállalat, amelynek egyik részlege a könyvtárellátó volt, egy másik a könyvesboltokba juttatta el a kiadványokat, ugyanakkor a tankönyveket osztotta szét. A hivatásos könyvkiadás előzetes könyvrendelés alapján történt. ‘Akkor minden városban volt könyvesbolt, szövetkezeti vonalon a legtöbb faluban is. A csíkszeredai székhelyű vállalat a megye könyvesboltjainak volt a központja, Tusnádtól fel Maroshévízig, Borszéken, Szentkeresztbányán, Székelyudvarhelyen át, Gyergyószentmiklósig. Csíkszeredában, Udvarhelyen és Gyergyóban több bolt is volt’ – magyarázta Ferencz Kornélia, a csíkszeredai Corvina Könyvesház vezetője, aki 1980-tól a könyvelosztó vállalatnál dolgozott.
A könyvelosztó vállalathoz tartozott a könyvtárellátó is. ‘A könyvtárnak annyi pénze volt könyvre, amennyi kellett. Ide tartoztak a falusi könyvtárak is. Megvolt, hogy melyik könyvtárnak melyik a polca, s mikor megérkezett az új könyv, akkor gyakorlatilag attól függően, hogy miből mennyit nyomtattak, szétosztották a könyveket. Jött a könyvtáros, ritka volt, hogy valamit nem vitt el, mindent leszámláztatott, aztán fizettek. Még a kórháznak is volt könyvtára. Akkor már működött a könyvposta, de akkor még nem volt olyan erőteljes tevékenység, egy irodában volt a könyvtáraknak elosztóval’. (…)”
Forrás és a teljes írás itt: https://liget.ro/extra/a-konyveloszto-halojaban-kiadvanyok-utja-az-olvasokhoz-a-kommunizmus-idejen
MOZAIK
--Eddig ismeretlen Kosztolányi-kézirat került a Petőfi Irodalmi Múzeumba
Eddig még nem közölt, ezért a szakma és a szélesebb nyilvánosság előtt egyaránt ismeretlen Kosztolányi-kézirat került a Petőfi Irodalmi Múzeumba – olvashatjuk a PIM blogján. A Kosztolányitól származó levelezőlapot Trianon 101. évfordulóján osztották meg az olvasókkal.
Mint írják, a Petőfi Irodalmi Múzeum 2020-ban, hosszas tárgyalássorozat lezárásaként vásárolta meg azt a rendkívül értékes irodalmi gyűjteményt, amelyben az említett Kosztolányi-kézirat is található. Ezidáig nagyobb közönség az Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című kiállításon láthatta az autográf másolatát, azonban a járványügyi korlátozások miatt csupán néhány hete, az újranyitás óta lehet ismét megnézni.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/kosztolanyi_kezirat_pim.html
--Tarol a TikTokon a testvérpár, akik az olvasást népszerűsítik
A 15 éves Mireille Lee és 13 éves húga, Elodie, A Life of Literature elnevezésű oldalukon igyekeznek bebizonyítani, hogy a könyvek és az olvasás menő dolog. 210 ezer követőt szereztek pusztán néhány hónap alatt, és segítettek növelni az eladását azoknak a könyveknek, amelyeket bemutattak. A két fiatal lány sikeresen megrengette a New York-i könyvkiadás sziklakeménységű intézményét szülővárosából, a 4300 mérföldnyire lévő angol Brightonból. A figyelmet egy, a New York Timesban megjelent sztori irányította rájuk és az A Life of Literature-re, amely több mint négymillió like-ot kapott. Ebben Mireille Lee arról beszélt, hogy egyszerű a küldetése: azt szeretné, ha mások is annyi élvezetet nyernének az olvasásból, mint ő.
Mireille a világjárvány idején fedezte fel magának újra az olvasást, majd a húgát is arra kezdte biztatni, hogy vegyen kézbe könyvet. A nővérek Anglia déli partjainál nőttek fel, ahol anyjuk, Lily, és apjuk, Jon mindenben támogatta őket. A TikTokot hamar felfedezték maguknak, és éveken át csinálták a videóikat, de a fordulatot az hozta el, amikor idén év elején Mireille felfedezte a könyvekre szakosodott BookTokot, ahol több milliárdszor megnézett videók kapnak helyet. Ezek a videók nagyjából arról szólnak, hogy: itt ez a könyv, amit el kell olvasnotok, mert zseniális.
Az ajánlók többsége azonban tizennyolc éven felülieknek szóló könyveket mutatott be.
Forrás: https://index.hu/fomo/2021/06/14/olvasas-tiktok-konyvek
Via: KIT hírlevél, 2021. június 16. (24. szám)
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.