ReMeK-e-hírlevél
XVI. évf., 2021/4. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
ÁLDOTT, REMÉNYTELJES HÚSVÉTOT, ERŐT, EGÉSZSÉGET KÍVÁNUNK OLVASÓINKNAK ÉS SZERETTEIKNEK!
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--A romániai Nemzeti Kulturális Alap új pályázatai
--Amit nem lát a webkamera – fiatal erdélyi szerzők szövegeit várja a Helikon
--Lehetnék bárki – a Pagony Kiadó / Tilos az Á könyvek irodalmi pályázati felhívása
--Online szavalóverseny a Magyar költészet napja alkalmából
KITEKINTŐ
--Near-field communication (NFC): az RFID alternatívája a könyvtárakban
--Vírushelyzet – A könyvtárnak be kell zárnia, vagy éppen hogy nyitva kell maradnia?
--Henrik Ibsennek állít emléket a norvég Skien lélegzetelállító új könyvtára
--Automatába érkezik az olvasnivaló a könyvtárból
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
--Virtuális séták Székelykeresztúron és környékén – helyismereti könyvtári projekt
--Könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
--Bepillantás az ‘Olvasói Utazásba’
--A kolozsvári Farkas utcai kőszínház jubileumát ünnepelték
--Útkereső újrakezdés: új lapot nyitnak a Várad folyóirat szerkesztői
--Kincses Elemér új könyvének bemutatója
--Törvénytervezet: legyen február 15. az Olvasás napja Romániában
INTERJÚ
--Megújulás és innováció az OSZK-ban – interjúk Rózsa Dávid főigazgatóval
--Beszélgetések Szonda Szabolcs költővel, műfordítóval, könyvtárvezetővel (videó)
--Interjú Halász Péterrel, a moldvai magyarság kutatójával
--80 éves Kovrig Magdolna irodalomszervező, főszerkesztő – születésnapi beszélgetés
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Jankovics József irodalomtörténész
--Meghalt Almási István népzenetudós
--Elhunyt Fabó Kinga költő, nyelvész, esszéista
--Meghalt Tóth Imre költő, szerkesztő, könyvtáros
DÍJAK
--Négy erdélyi vagy Erdélyben született költő, író kapott József Attila-díjat
--Magyar Érdemrend kitüntetést kapott számos erdélyi közéleti személyiség
--Markó Béla Aranytoll életműdíjat kapott a MÚOSZ-tól a Magyar Sajtó Napján
--Libri irodalmi közönségdíj 2021
--Húsz Maros megyei személy részesült Könyv és Gyertya díjban
AJÁNLÓ
--Hamarosan teljes lesz a százkötetes Székely Könyvtár sorozat
--Megjelent a Székelyföld folyóirat 2021. márciusi száma
--5 könyv a karanténban töltött évünkről
--5 gyerekkönyv az évtizedből (Mesék Minden Mennyiségben)
--Balázs Imre József: MadárÁBÉCÉ
--Kötet jelent meg az erdélyi egyházakról
--Erdélyről szóló útikönyvet adtak ki
--Nemcsak receptes könyv, hanem időutazás, nosztalgiakörút egész Székelyföldön
--Száz: a jelenből a múltba visszafelé – nagyregénnyel debütált Puskás István
--Megjelent Böszörményi Zoltán legújabb regénye, a Darabokra tépve
--Új könyv Arad helytörténetéről: A remény útvesztőjében
--Kézdiszék gyötrelmes évei
--Péter Sándor új kötete: Homály nélkül
--Mesés Székelyföld: újabb kötetek bemutatója
--Szávai Géza: Az életed, Polcz Alaine
MOZAIK
--Kukába az unalmas Jókaival? Éljen Rejtő? – szavazás házi olvasmányokra
--Mutasd a könyvespolcod! – Grecsó Krisztián
--Húszezer könyv egyhelyen
-- Háromszéki kortárs szépírók oldala
PÁLYÁZATOK
--A romániai Nemzeti Kulturális Alap új pályázatai
A romániai Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (AFCN) 2021. március 25-én megjelent közleménye szerint az új kulturális pályázatok a költségvetés elfogadása után fognak megjelenni. Eredetileg március 1-re voltak betervezve. A közlemény itt elérhető: https://mailchi.mp/.../informare_privind_sesiunea_afcn_ii...
A következő kategóriákban lehet majd pályázni, kiemelten digitális megoldásokra: vizuális művészetek, színház, zene, tánc, írott kultúra, kulturális örökség, oktatás a kultúra által.
A pályázat 10% önrészt igényel, és 30 nap fog a rendelkezésre állni a pályázatok leadására.
Forrás: https://www.afcn.ro/afcn/buletin-informativ.html
Via: https://www.facebook.com/projektmorzsa-102706441884949
--Amit nem lát a webkamera – fiatal erdélyi szerzők szövegeit várja a Helikon
A Helikon Kulturális Egyesület és a Helikon folyóirat több mint harmincéves műhelyhagyományának folytatásaként pályázatot hirdet erdélyi pályakezdő fiatalok számára, Amit nem lát a webkamera címmel. A beküldési határidő 2021. április 20.
A pályázat célja szakmai tanácsadást és megjelenést biztosítani az irodalmi tehetségeknek a Helikon Pavilon 420 című rovatában és a Helikon online felületén. Pályázni két kategóriában lehet (vers, próza) publikálatlan művekkel, a legjobbnak ítélt pályaművek mindkét kategóriában 1000, 750, illetve 500 lejes díjban részesülnek. A díjazottaknak továbbá lehetőségük nyílik részt venni a Helikon által szervezett eseményeken, díjnyertes pályaműveik a jelzett rovatban lesznek olvashatók, a színvonalasabbnak tartott pályaműveknek pedig külön rovatot biztosít a Helikon online felületén.
A pályázat kizárólag erdélyi (romániai magyar) származású pályakezdő szerzőknek szól, akik még nem rendelkeznek önálló kötettel, illetve akik 2021 januárjában még nem töltötték be 22. életévüket. A pályaműveket a helikonpalyazatok@gmail.com címre várják 2021. április 20-ig.
További részletek itt: https://www.helikon.ro/amit-nem-lat-a-webkamera-a-helikon-palyazata-fiatal-erdelyi-szerzoknek/
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Amit-nem-lat-a-webkamera-fiatal-erdelyi-szerzok-szovegeit-varja-a-Helikon
--Lehetnék bárki – a Pagony Kiadó / Tilos az Á könyvek irodalmi pályázati felhívása
A Pagony Kiadó / Tilos az Á könyvek irodalmi pályázatot hirdet verset író és olvasó középiskolásoknak, ‘Ki vagyok én?’ témára reflektáló versek beküldésére.
‘Amióta csak létezik költészet, ennek az alapkérdésnek minden korszak, nemzedék költői újra és újra nekigyürkőztek, nekigyürkőznek. Legelőször talán kamaszkorban válik nagyon égetővé a kérdés, és aztán újból és újból elkerülhetetlenül felbukkan. Pályázatunkban arra hívunk minden verset író és olvasó középiskolást (14-19 év közötti fiatalt), hogy ne féljen feltenni ezt a kérdést, és ne legyen rest versben körüljárni a témát.’
A vers formájával, műfajával kapcsolatban nincsenek megkötések. Egy pályázó minimum egy, maximum három verssel pályázhat. Beküldési határidő: 2021. április 11.
E-mail-cím: versiropalyazat@tilosazakonyvek.hu
A zsűri tagjai: Kiss Judit Ágnes, Závada Péter.
A legkiválóbb alkotásokat a zsűri szakmai laudációján kívül értékes kortárs könyvcsomaggal jutalmazzák. Az alkotáshoz inspirációként szeretettel ajánlják a Tilos az Á könyvek gondozásában megjelent versantológiákat: Szívlapát (2017), Lehetnék bárki (2020).
Forrás: https://www.pagony.hu/cikkek/lehetnek-barki-versiro-palyazat-kozepiskolasoknak
--Online szavalóverseny a Magyar költészet napja alkalmából
A csíkszeredai székhelyű Agora Alapítvány 2021-ben is szavalóversenyt hirdet a Magyar költészet napja alkalmából. A jelentkezők egy versvideó beküldésével nevezhetnek be, 2021. április 7-én éjfélig. A zsűrizés és eredményhirdetés 2021. április 9-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban fog zajlani, amit A Költészet Napja - Csíkszereda facebook oldalon közvetítenek. 2021-ben is több jelentős magyar költőre emlékezünk születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán. A versenyre egy szabadon választott verssel lehet nevezni, Bajor Andor, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Faludy György, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Reményik Sándor, Romhányi József, Szilágyi Domokos, Tóth Árpád és Zelk Zoltán műveiből. Nevezési kategóriák, korcsoportok: I. 5-8 osztályos diákok; II. 9-12 osztályos diákok (középiskolások); III. 19 év fölöttiek (felnőttek). Minden kategória legjobb versmondói értékes jutalomban részesülnek. A jelentkezési lap itt található: https://forms.gle/jGpsWWUkzi16tKqP6
Partnerek: a Kájoni János Megyei Könyvtár és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala.
Forrás: https://www.facebook.com/koltoknapja/photos/a.1622589881129465/3756518077736624
KITEKINTŐ
--Near-field communication (NFC): az RFID alternatívája a könyvtárakban
A Near-field Communication (NFC) olyan rádiófrekvencia-technológia, amely lehető teszi - többnyire mobil számítástechnikai eszközök számára - az információ kis hatótávolságú, vezeték nélküli továbbítását. Más, vezeték nélküli adatátviteli technológiákhoz képest az NFC jellegzetessége a nagyon rövid (4-10 cm-es) hatótávolság. E távolságon belül a kompatibilis okostelefon automatikusan észleli a közeli NFC-címkét - vagyis egy apró mikrochipet -, és azonnali hozzáférést biztosít az arra telepített tartalomhoz. A kis hatótávolság megnehezíti az esetleges adattolvajok dolgát, ezért is használják a technológiát többek között elektronikus fizetésre.
Az NFC könyvtári alkalmazásának egyik példája a Smart Library (S-Library), vagyis az ‘okoskönyvtár’-koncepció, amelynek lényege, hogy a használók mobileszközeik segítségével tudnak különböző könyvtári tranzakciókat végrehajtani. Ehhez általában egy, a könyvtári integrált rendszerrel együttműködő könyvtári applikáció szükséges, amelynek révén az olvasó az okostelefonján képes keresni, kölcsönözni, visszahozni, valamint áttekinteni a tranzakcióit. Magukat a dokumentumokat is el lehet látni NFC-címkével, így a könyv összes elérhető adata megjeleníthető a mobileszköz felületén is.
(Near-field communication (NFC): az RFID alternatívája a könyvtárakban; ref.: Bódog András)
Forrás és teljes cikk itt: Humanus, 2021. március 17. Via: KIT hírlevél, 2021. márc. 17. (11. szám)
--Vírushelyzet – A könyvtárnak be kell zárnia, vagy éppen hogy nyitva kell maradnia?
A koronavírus-világjárvány sokkal jobban szétszakította a társadalmat, mint azt hónapokkal ezelőtt el lehetett volna képzelni. A könyvtárak is drasztikus intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a munkavállalóikat és a nagyközönséget megvédjék, miközben továbbra is teljesítik küldetésüket, hogy megbízható információkkal és hozzáférhető gyűjteményekkel a lehető legjobban szolgálják használóikat.
Az Egyesült Államokban szinte az összes könyvtár bezárta kapuit a nyilvánosság előtt, hogy a vírus további terjedését meg tudják akadályozni, és az ehhez szükséges társas távolságtartást érvényesíthessék. Földrajzi elhelyezkedéstől és a járvány változó gócpontjaitól függően az Egyesült Államokban a nyilvános könyvtárak 2020. március 13. körül kezdték meg a bezárást, március 20-ig többségük már teljesen bezárt. (…)
Szerencsére a könyvtárak jó helyzetben vannak ahhoz, hogy továbbra is teljesítsék alapvető küldetésüket, még akkor is, ha maguk az épületek fizikailag zárva vannak. A digitális tartalmak és a virtuális szolgáltatások ma már szinte minden könyvtártípusban bevettnek számítanak. A felsőoktatási könyvtáraknak megvan az az előnyük, hogy gyűjteményeikben nagy az elektronikus források aránya, így biztosítható a teljeskörű digitális szolgáltatás.
(…) Az otthoni munkavégzés is új kihívások elé állította az intézményeket, sok szempontból megkérdőjelezve azt, hogy mi az, amit a könyvtárban kell végezni, és mi az, amit távolról is lehet. A krízishelyzetre adott kreatív válaszok hosszú távú hatással is lehetnek a szakmára. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a könyvtáraknak fel kell készülniük a válságkezelésre, a szolgáltatások folytonosságának biztosítására, a munkaerőpiachoz való alkalmazkodásra, a digitalizálás felgyorsítására, valamint a technikai infrastruktúra megerősítésére. Ugyan a könyvtárak mindig is meg fogják tartani fizikai szolgáltatásaikat, ám ezek aránya eddig is változóban volt. A jövőben minden bizonnyal új egyensúlyt kell kialakítani a fizikai és a digitális szolgáltatások között.
Forrás: Humanus http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka
Via: KIT hírlevél 2021. márc. 3. (9. szám)
--Henrik Ibsennek állít emléket a norvég Skien lélegzetelállító új könyvtára
Ibsen szülővárosában, a norvég Skienben új könyvtárat álmodtak meg, a lenyűgöző épülettel ráadásul a drámaíró előtt tisztelegnek. A gyönyörű könyvtárat Kengo Kuma tervezte, és Skien centrumának egyik parkjába kerül, az Ibsenhusettel szembe, amely egy Ibsenről elnevezett kulturális központ. Az épületet úgy találták ki, hogy illeszkedjen a természeti környezetbe. Két emelete van a föld fölött és kettő alatta. Íves tetőt fog kapni, amely enyhén lejt a park felé, csakúgy, mint a padlózat odabent. A külső részekhez sok faanyagot használnak majd, hogy minél természetesebb legyen a hatás. Ha Ibsen még élne, a könyvtár sétatávolságra lenne az otthonától.
Forrás és képek a lenyűgöző épületről: https://konyvesmagazin.hu/friss/norvegia_konyvtar_henrik_ibsen.html
--Automatába érkezik az olvasnivaló a könyvtárból
A debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár új könyvkölcsönző automatáját mutatta be 2021. március 12-én a Naplónak Kovács Béla Lóránt igazgató, valamint Tamásné Kovács Adrienn igazgatóhelyettes, a projekt szakmai vezetője. Kovács Béla Lóránt hangsúlyozta: az automatát nem a pandémia időszakára tervezték, hanem olyan szolgáltatást szerettek volna létrehozni, amely a világjárvány miatt felgyorsult kereskedelemben is hosszútávon fenntartható és egyedülállóvá fejlődik idővel.
‘Kifejezetten jó gyakorlatnak gondoljuk ezt az innovációt, amire vélhetően még évtizedekig szükség lesz. A berendezést ebben az időszakban kezdjük el bevezetni, de a tesztelés már akkor elindult, amikor be kellett zárni a könyvtárakat. Felismertük, hogy nem várhatunk tovább, azonnal szolgálatba kell állítani a gépet, ami annyira sikeres, hogy az olvasók már hajnalban is használják.’ – fejtette ki Kovács Béla Lóránt.
Forrás és teljes cikk itt: https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/automatabol-erkezik-az-olvasnivalo-a-konyvtarbol-5080003/
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A Román Írószövetség brassói fiókszervezetének díjátadó ünnepsége Csíkszeredában
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthont 2021. március 19-én a Romániai Írók Szövetség brassói fiókszervezete díjátadó ünnepségének. A zsűri döntése alapján Opera Omnia életműdíjban részesült Ion Aurel Brumaru irodalomkritikus, az Év könyve 2019 díjat Simona Antonescu és Laurenţiu-Ciprian Tudor írók kapták, Florin Şindrilaru irodalomkritikus, irodalomtörténész pedig Mira-díjban részesült. A járványhelyzet miatt a díjazottak közül ketten tudtak az ünnepségen megjelenni, éspedig az Év könyve díj nyertesei. Simona Antonescu írónő műveivel a csíkszeredai, román nyelven (is) olvasó közönség 2019-ben ugyancsak a megyei könyvtárban ismerkedhetett, a kortárs román irodalmat népszerűsítő program keretében. Laurenţiu-Ciprian Tudor nem először járt Csíkszeredában, legutóbb 2020-ban találkozhatott vele a helyi közönség, Teodor Baconschival készített interjúkötete bemutatása alkalmával.
Sajtóvisszhang: https://informatiahr.ro/uniunea-scriitorilor-din-romania-filiala-brasov-si-a-premiat-la-miercurea-ciuc-castigatorii-pentru-anul-2019/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/937/dijazott-irok
Újra találkoznak a könyvtárban a Lázadó Muglik
A ‘Lázadó Muglik’ ifjúsági olvasókör 2016 óta működött rendszeresen a Kájoni János Megyei Könyvtárban egészen 2020 márciusáig, amikor a járványhelyzet miatt hosszú időre megszünt a személyes találkozók lehetősége. A kör irányítói – Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosok – 2021 februárjában újra elindították a találkozók szervezését, amelyekre főleg középiskolás diákokat várnak. A jó hangulatú beszélgetések helyszíne a könyvtár első emeleti kölcsönző részlegének olvasósarka. Többnyire olyan olvasmányokról esik szó, amelyek a tizenévesek számára érdekes eszmecserék kiindulópontját jelenthetik. Minden találkozás más, a témák különböznek, azonban a jókedv, a lelkesedés, a kíváncsiság, az őszinteség, a szeretetteljes légkör mindig megvan. A következő alkalommal, április 13-án egy kortárs regényről fognak beszélgetni, mégpedig Laetitia Colombani A hajfonat című könyvéről, amit előzetesen otthon olvasnak ki a kör tagjai. Az olvasás, a könyvek megszerettetése, az olvasmányélmények megosztása a célja ennek a kezdeményezésnek. Szívesen fogadják új tagok jelentkezését is, érdeklődni és jelentkezni a kör vezetőinél lehet.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2021-03-16
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Gondolatok a könyvtárban
Csupa izgalmas kezdeményezéssel rukkol elő a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. A Szívből jövő könyvajándék nevű, jelenleg is zajló programjuk február 14-éhez, a könyvajándékozás nemzetközi napjához kapcsolódik, és az a célja, hogy könyveket adományozzanak szociálisan hátrányos helyzetű háromszéki gyermekeknek és gyermekcsoportoknak.
Vajon miért tartják luxuscikknek a könyvet, ami csak a kiváltságosoknak jár? Hisz valójában azoknak is nagy szükségük volna rájuk, akik csak a tűzgyújtó papírt látják benne. Mert vajon hová is vezethető vissza a szegénység, munkanélküliség, egyes társadalmi csoportok nehéz életkörülményei? Akik gyermekekként élettársi viszonyt kezdenek, kisbabát szülnek, aztán koldulni és kukázni kényszerülnek, azért teszik ezt, mert máshoz nem értenek, és ugyanezt adják tovább gyermekeiknek nemzedékről nemzedékre. Hogyan tudná más emberré nevelni a gyermekeit, aki ugyanebbe nő bele? Nálunk vagy Afrikában, Ázsiában, bárhol a világon. Mindig ott a legnagyobb a nyomor, ahol a legkevesebb a könyv, az életszínvonal növekedése sokkal inkább a könyvtől függ, mint a kenyértől. Először tehát a könyvet kellene eljuttatni mindenkihez, és utána sokkal kevesebb szükség volna élelmiszer-adományokra.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/139650/gondolatok-a-konyvtarban
Szívből jövő könyvajándék
Két hónappal a Szívből jövő könyvajándék című program meghirdetése utáni helyzetkép:
- Adományokból beérkezett eddig 795 könyv, olvasók, magánszemélyek egyéni könyvadományai a könyvtárba, fiókkönyvtárba, könyvesboltokba: 363 magyar nyelvű, 80 román nyelvű, 2 idegen nyelvű. A csíkszeredai Bookart könyvkiadótól 350 kötet érkezett, Dér Adrienn, László Noémi és Markó Béla köteteit örömmel ajándékozza tovább háromszéki, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknek a könyvtár.
- A beérkezett adományokból eddig 227 gyermek részesült könyvajándékban: Caritas Segélyszervezet – 26 egyéni könyvajándék; a sepsiszentgyörgyi Ady Endre Általános Iskola II. és III. osztálya – 33 egyéni könyvajándék; Esély egyesület olvasósarok – 45 könyv; Gondviselés segélyszervezet, az erdővidéki gyermekeknek – 18 egyéni könyvajándék; Barót, speciális osztálynak olvasósarok – 20 könyv; Máltai Szeretetszolgálat – 35 egyéni könyvajándék; Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság 1. sz. Családi Háza – 10 egyéni könyvajándék; Vöröskereszt – Maksára 10 könyv egy tízgyermekes család számára, Csernátonba 21 könyv, Illyefalvára 9 könyv.
A könyvadományok folyamatosan érkeznek, és az adományok kiosztása is folyamatos, a lehetőségek szerint.
--Itthon és otthon – vetélkedő háromszéki gimnazistáknak
A csernátoni Haszmann Pál Múzeum és a Bod Péter Megyei Könyvtár ezúttal internetes kreativitási és műveltségi vetélkedőt hirdetett háromszéki 5–8. osztályos diákoknak Itthon és otthon címmel.
A verseny témaköre a címében jelzett fogalmak köré épül, a szülő-, illetve lakóhely, valamint a rövidebb-hosszabb külföldi tartózkodás összehasonlítására és értelmezésére, kapcsolva ehhez a világjárvány kényszerű megtapasztalásának személyes élményét is.
A résztvevők saját írások elkészítésével és szövegértelmezéssel is találkozhatnak majd a megoldandó feladatok során.
A dobogósok könyvjutalomban részesülnek, a legjobb írásokból kiadvány készül. Az első 15 helyezett diák részt vehet a két intézmény által májusra tervezett, a járványügyi állapot függvényében személyes részvételű vagy virtuális műhelytalálkozókon, ahol meghívottak társaságában élményszerű kulturális tapasztalatokkal gazdagodhatnak.
Forrás: http://kmkt.ro/itthon-es-otthon-vetelkedo-haromszeki-gimnazistaknak
Fiatalok klubja a könyvtárban
A Bod Péter Megyei Könyvtár folyamatosan rácáfol arra az általános felfogásra, hogy a könyvtár feladata csupán annyi, hogy nyitott ajtókkal várja a közönséget, és kiszolgálja az olvasói igényeket. Ez az intézmény arra is rengeteg energiát fordít, hogy a megye lakosságának minden rétegét megszólítsa, olvasóvá neveljen, alakítsa a közízlést. Ezúttal a Tinizug nevű kezdeményezésükről érdeklődtünk annak vezetőjétől, Kolumbán Melinda könyvtárostól.
A tavaly indított Tinizug tizennégy év fölötti fiataloknak kínál lehetőséget a találkozásra és különböző hiánypótló tevékenységekre. Ez egy klub valójában, melyet havi rendszerességgel tartanak a könyvtárban és annak környékén, különböző nyitott és zárt terekben, attól függően, hogy éppen milyen a járványhelyzet.
Amint Kolumbán Melinda lapunknak elmondta, jelenleg tizenkét fiatal jár a csoportba, akik a város valamennyi középiskoláját képviselik, a tinizugban az olvasáson kívül olyan tevékenységek várják őket, mint a társasjáték vagy a filmnézés. Ezeknél is fontosabb, hogy a filmekről és olvasmányélményeikről beszélgetnek egymással, és természetesen más olyan témákat is kiveséznek, amelyek foglalkoztatják őket. Szórakoztatóak és hasznosak is számukra ezek a találkozók, s talán az sem elhanyagolható szempont, hogy mindez ingyenes.
Kolumbán Melinda nagy figyelmet fordít a foglalkozások előkészítésére, maga is részt vett drámapedagógiai, önismereti képzésen, ahol több ilyen jellegű játékot is tanult, ezenkívül igyekszik olyan irodalmi műveket, filmeket, társasjátékokat kiválasztani, beszerezni, melyek izgalmasak és egyben tanulságosak lehetnek a tinédzserek számára. Elképzeléseit azonban nem próbálja rájuk erőltetni, valójában a fiatalok maguk alakítják ezt a csoportot – hangsúlyozta.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/140417/fiatalok-klubja-a-konyvtarban
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
Visszanézhető lesz Székelyudvarhely mozgóképes múltja
Felbecsülhetetlen értékű videotékával gyarapodott a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteménye. A helyi televízió régi kazettagyűjteménye számos izgalmas, érdekes történetet rejthet, az anyag feldolgozása azonban évekbe telik majd. A D3 televízió híradóinak gyűjteményéhez jutott hozzá a könyvtár. Az ömlesztett kazettákból álló gyűjteményből elsőként egy 2004. január eleji híradósorozatot osztottak meg a közösségi oldalon.
Mivel azonban az archívum rendezetlen, Szőcs Endre, a könyvtár igazgatója úgy becsüli: ha két személy teljes munkaidőben a felvételek feldolgozásával foglalkozna, akkor is legalább két évbe telne a teljes anyag digitalizálása. A tervek szerint a lakosságot is bevonják a folyamatba: az elkövetkező időszakban az intézmény Facebook-oldalán teszik közzé a helytörténeti szempontból fontos, magazinos híradós anyagokat, és arra kérik az udvarhelyieket, ha ismerik a felvételen szereplőket vagy a bemutatott eseményekről tudnak részleteket, jelezzék ezt az intézménynek. A digitalizálással párhuzamosan adatbázis is készül, így minden híradó egyénileg visszakereshető lesz.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/visszanezheto-lesz-szekelyudvarhely-mozgokepes-multjanak-egy-resze
Digitális oktatás – módszertani képzés pedagógusoknak a székelyudvarhelyi könyvtárban
2021. március elsején kezdődött a Bibliofil Alapítvány és a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közös programja. A Heuréka 4.0 (https://szka.org/.../heureka-4-0-palyazati-felhivas-a.../) program keretében, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány jóvoltából ingyenes digitális oktatási módszertani felkészítőt szerveztek a Székelyudvarhelyen és környéken dolgozó pedagógusok számára a könyvtárban. A képzés a következő témaköröket érintette: a Google Classroom használata; lecke feldolgozása a Google Classroom segítségével; a digitális oktatás pszichológiája; kép- és hanganyag rögzítése, feldolgozása, internetes megosztása; digitális adatbázisok az oktatás szolgálatában.
A projekt kettős célt szolgál: a benne részt vevő pedagógusoknak olyan gyakorlati ismereteket szeretnének nyújtani, amelyek a digitális oktatást könnyítené számukra. Másodsorban gyakorlati jártasságot szeretnének adni a digitális eszközök használatában, amely kiegészítője lehet a digitális oktatásnak, ugyanakkor betekintést nyújtanak a digitális adatbázisok és könyvtárak világába, ezzel szintén mindennapi munkájukat könnyíthetik meg a résztvevők. A projekt vezetője Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója. Olyan szakemberek vesznek részt a projektben, akik a digitális kompetenciák, valamint az ehhez tartozó módszertani ismeretek birtokában vannak.
Forrás és további részletek itt: https://www.facebook.com/Biblioudv
--Virtuális séták Székelykeresztúron és környékén – helyismereti könyvtári projekt
A Székelykeresztúri Városi Könyvtár a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár irányításával megvalósuló helyismereti projektjéről számolt be az intézmény Facebook oldalán 2021. márciusában:
‘A Kájoni János Megyei Könyvtár egész Hargita megyére kiterjedő helyismereti, helytörténeti projektjében a Székelykeresztúri Városi Könyvtár, a Kulturális Iroda és a Molnár István Múzeum közösen vesz részt Virtuális séták Székelykeresztúron és környékén címmel. Ennek érdekében létrehoztunk, folyamatosan aktualizálunk és publikálunk egy honlapot, amely a könyvtári és múzeumi szabványoknak megfelelően feltárja, rendszerezi és elérhetővé teszi a térségünkben fellelhető emlékeket. (...) Nem a semmiből indultunk, hiszen a múzeum gazdag dokumentum- és fotótárának anyagából eddig már közzétettünk egy válogatást, amelyet folyamatosan bővítünk. Ami azonban ennél is fontosabb, az a lappangó értékek felkutatása, közzététele. Minden család, közösség őriz és hagyományoz lokális, nemzeti és történelmi értékeket, amelyek eddigi ismereteinket bővítik és színesítik, feltárják múltunk legapróbb részleteit is. Ez a projekt célja, ezen munkálkodjunk közösen!’
A Kájoni János Megyei Könyvtár Virtuális séták Hargita megye településein címmel 2019-ben indított projektje Hargita Megye Tanácsa támogatásával, közösségi részvétellel valósul meg. Jelenleg a megyei könyvtár mellett nyolc település vesz részt partnerként a megvalósításban. A projekt célja a Hargita megye településein fellelhető, helyismereti-helytörténeti vonatkozású vizuális tartalmak digitalizálása és online közzététele.
Forrás: https://www.facebook.com/konyvtarkeresztur
--Könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
2021. március 18-án a néhai Székely Zoltán régész, muzeológus Emlékeim című önéletírását és szakmai levelezését tartalmazó kötetet mutatták be a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A történész 42 évig volt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. A kiadványt az egykori igazgató fia, a szintén régész dr. Székely Zsolt, a könyv szerkesztője mutatta be. A kötetet a csíkszeredai Státus Kiadó jelentette meg.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
--Bepillantás az ‘Olvasói Utazásba’
2021 márciusában a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa több biblioterápiás bemutatót tartott az iskola tanulói számára. Az Olvasói utazás néven futó foglalkozásba való betekintés elnyerte a diákok tetszését.
A bemutatók természetesen az élet dolgaival foglalkoztak, kiemelve a közösség lényeges szerepét. Mint foglalkozásvezető, Borbé Levente fontosnak tartja a mindennapi élet adta bonyodalmak kibogozásához gyógyírként használható olvasmányokat. Az ilyen típusú tevékenységek helyre tudják rakni az emberi viselkedésben előforduló gondokat, a sérülést szenvedett egyén problémáit. Hiszen a hiszékenység, a tapasztalatlanság, a tájékozatlanság, ami néha büszkeséggel és elfogultsággal jár, bizony bajba sodorhatja a gyereket. A felvilágosítás viszont eredményt szül, és a veszélynek kitett ifjú óvatosabbá válik, s megpróbál védekezni, valamint nem ad annyira a csalóka látszatra.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/03/kedvcsinalo-majdani-olvasoi-utazashoz.html
http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/03/bepillantas-az-olvasoi-utazasba.html
--A kolozsvári Farkas utcai kőszínház jubileumát ünnepelték
A magyar nyelvterület első, a kolozsvári Farkas utcában működő kőszínháza avatásának 200. évfordulóját ünnepelték 2021. március 12. és 25 között. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE bölcsészkarának oktatója, a rendezvény ötletgazdája a Krónikának elmondta, az ünnepléssel azt is jelezhetjük, hogy eleven a kultúra, csak nehéz időkben más formákat kell keresnünk, hogy élhessünk vele.
A magyar nyelvterület első kőszínháza volt a kolozsvári Farkas utcai teátrum, avatásának 200. évfordulóját interaktív egyetemi előadásokkal, workshopokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, kisfilmekkel, nemzetközi konferenciával, online színházi és zenei előadásokkal ünnepelték. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) több kara és a város számos kulturális intézménye is részt vett az eseménysorozatban. A színház közös tere – a közös tér színháza elnevezésű rendezvény fő ötletgazdája, Egyed Emese irodalomtörténész szerint az is fontos, hogy értékeljük a magyar kultúrát, amelynek a múltban is sokat köszönhettünk.
‘Ennek példája a ma már nem látható Farkas utcai színház, amelynek felépülése és kezdeti működése érdekében az Országgyűlés döntései révén az erdélyi adófizetők és önkéntes adakozó magánszemélyek jelentős anyagi áldozatot hoztak.’
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/fontos-a-magyar-kulturalis-orokseg-tisztelete-n-egyed-emese-irodalomtortenesz-a-kolozsvari-farkas-utcai-koszinhaz-hetvegen-kezdo
--Útkereső újrakezdés: új lapot nyitnak a Várad folyóirat szerkesztői
Online felületen és nyomtatott változatban is megjelenik az Újvárad című lap, amelyet a Várad folyóirat intézményi önállóságának megszüntetését követően indítottak a szerkesztők. Az irodalmi-művészeti folyóiratot 2021. március 8-án mutatták be a nagyváradi Szigligeti Stúdióban.
Két hónappal a Várad folyóirat intézményi önállóságának megszüntetését követően a lap munkatársainak egy része új folyóiratot alapított a Holnap Kulturális Egyesület kiadásában, a BGA Zrt. támogatásával – közölte a szerkesztőség. Az Újvárad című, 64 oldalas periodika a csíkszeredai Alutus nyomdában készül, főszerkesztője Szűcs László, vezető szerkesztői Kemenes Henriette (print) és Tasnádi-Sáhy Péter; szerkesztői: Biró Árpád Levente (kultúra), Simon Judit (esszé, kritika), Ujvárossy László (a lap tervezője, a művészet rovat vezetője), Traian Ștef (Dialog/Párbeszéd), főmunkatársak: Boka László irodalomtörténész, Magyari Sára nyelvész, egyetemi tanár, Kőrössi P. József író, könyvkiadó. A kiadó ügyvezetője Laza Erika. Az Újvárad kapható a nagyobb erdélyi városok könyvesboltjaiban, illetve Budapesten és Debrecenben a Lapker újságárusainál. A folyóirat nyomtatott és online változatában egyaránt előfizethető.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/utkereso-ujrakezdes-uj-lapot-nyitnak-a-varad-folyoirat-szerkesztoi
--Kincses Elemér új könyvének bemutatója
A marosvásárhelyi Spectrum Színházban mutatták be Kincses Elemér regényét, a szerző 75. születésnapján, 2021. március 9-én. Az Anna a művésznevem című regény a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában jelent meg, ifj. Király István szerkesztésében. A regényből Czikó Julianna színművésznő olvasott fel részleteket. Kiss Éva-Evelyn beszélgetett a szerzővel, akihez, mint mondta, három évtizedes munkakapcsolat, baráti viszony köti.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/kincses-elemer-uj-koenyvenek-bemutatoja
--Törvénytervezet: legyen február 15. az Olvasás napja Romániában
Legyen február 15. – két híres romániai tudós, Titu Maiorescu és Spiru Haret születésének évfordulója – az olvasás napja Romániában, javasolta Sebastian Burduja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője. A politikus ettől az intézkedéstől reméli az elszomorító olvasási statisztikák javulását, bár ez akkor sem sikerült, amikor 2019-ben ez egész évet a könyvnek szentelte a kormány. A törvénytervezet, amelyet Burduja 24 párttársa és a Mentsétek meg Romániát Szövetség - Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja Szövetség (USR-PLUS) egy képviselője is aláírt, statisztikai adatokat is felsorakoztat, és ezek szerint a romániaiak naponta átlag kevesebb mint 5 percet olvasnak, illetve a lakosság 35 százaléka még sosem olvasott el egy könyvet. Mindössze 8 százalék olvas naponta. Emellett a PISA-felmérés szerint Románia sereghajtó szövegértésben, a diákok 41 százaléka funkcionális analfabéta. Kérdés, hogy egyetlen országos ünnepnap mennyit változtathat a társadalmi folyamatokon? Burduja szerint a hivatalos keret lehetőséget nyújtana az állami intézményeknek az olvasás népszerűsítésére. A képviselő szerint Romániában 1995 óta ünneplik ugyan a könyv nemzetközi napját, de ez UNESCO-kezdeményezés, és emiatt az ehhez kapcsolódó programok elmaradtak az állami intézményekben.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Sosem-olvasott-el-egy-konyvet-a-romaniaiak-35-szazaleka
INTERJÚ
--Megújulás és innováció az OSZK-ban – interjúk Rózsa Dávid főigazgatóval
Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Rózsa Dávid tavaly március 16-án foglalta el vezetői székét a nemzeti könyvtárban. Ezzel egyidőben bezártak a könyvtárak a koronavírus-járvány következtében. Az OSZK elmúlt egy éve a digitális átállás felgyorsításával, a szolgáltatások online térbe való költöztetésével, távmunkára való átállással telt. Félév alatt öt új tartalomszolgáltatást indítottak el az online térben, több tízezer dokumetumot tettek elérhetővé.
‘A könyvtárosok nemcsak lelki és szellemi táplálékot nyújtanak, hanem a hiteles és a minőségi információk közvetítői is. […] A könyvtár eleven tudásközösség; a könyvtárak akkor tudnak igazán élni, hogyha az olvasók, a könyvtárosok és a könyvek között van egy folyamatos és élő kapcsolat’ – nyilatkozta Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója az M1 2021. március 11-I, Ma este című műsorában. (Teljes interjú itt: https://www.youtube.com/watch?v=tEJEn_lei5A)
‘Nagyon fontos célunk, hogy a legkülönbözőbb digitális tartalomszolgáltatásainkat, amelybe beleértjük a Magyar Elektronikus Könyvtárat is, egy felületre tereljük. Jöjjön létre egy olyan tartalomszolgáltató portál, amely segítségével az érdeklődők egyetlen felületen, egyetlen keresőablakkal juthatnak hozzá több tízezer, több százezer elektronikus dokumentumhoz. Az elmúlt évben elkészült Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb digitalizáló üzeme. Az infrastruktúra, a kollégák szaktudása és a gyűjtemény is egy helyen van; az a dolgunk, hogy elkezdjük oldalak millióit digitalizálni és közzétenni az interneten.’ – hangsúlyozta Rózsa Dávid főigazgató a Hír TV 2021. március 11-I, Paletta című műsorában. (Teljes interjú itt: https://hirtv.hu/paletta/paletta-folytatodik-a-nonapi-tegyel-jot-akcio-2518353)
Forrás: Könyvtárosok dolgozószobája – https://www.facebook.com/groups/638792582893875
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) folytatja A hét szerzője című sorozatát, amelynek Szonda Szabolcs költő, műfordító volt egyik meghívottja márciusban. A hét szerzőjével Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője, az E-MIL elnöke beszélgetett. (A beszélgetéssorozatot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Az esemény társszervezője a Kolozsvári Állami Magyar Színház).
Szonda Szabolcs (Sepsiszentgyörgy, 1974) költő, műfordító, 2008-tól a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. Első verseskötete 1998-ban jelent meg Kiegyezés a tükörrel címmel. 2020-ban a Székelyföld folyóirat díjazottja. Legutóbbi műfordításkötete: Alexandru Mușina: Macska-e a cica?, Lector, Marosvásárhely, 2020.
A beszélgetés két részben érhető el az E-MIL YouTube csatornáján:
https://www.youtube.com/watch?v=J8AP9bRctqY
https://www.youtube.com/watch?v=7TO1a99wkX4
Szonda Szabolcs a Bildlabor projekt (https://www.facebook.com/groups/825795811110744) által készített, közel 50 perces portréfilmben műfordítói munkásságáról, a könyvtár kulturális szerepéről, könyves szolgáltatásról, olvasásról, a könyvtárral szemben támasztott digitális kihívásokról is beszélt.
‘A nyomtatott könyveknek még mindig megvan a különleges szerepük, az ilyen szövegélményt másként dolgozza fel a lélek, mint a képernyőről olvasott szöveget.’ – hangzott el a beszélgetésben.
A sepsiszentgyörgyi könyvtár tervezett új székhelyéről, valamint a megyeszékhely irodalmi életéről is szó esett a beszélgetés során,
A mélyinterjú megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=KljjS439SBo
--Interjú Halász Péterrel, a moldvai magyarság kutatójával
Halász Péter magyarországi születésű néprajzkutató több mint ötven éve kíséri figyelemmel a moldvai csángók sorsát, életét, szokásvilágát. Legutóbb megjelent kötetében a csángók párválasztását, szerelmi életét mutatja be. Bár a terepmunkában már akadályozza egészségi állapota, még számos feldolgozatlan kutatási anyag hever a jegyzetei között. A néprajzkutatót gyimesközéploki otthonában kereste fel a Maszol.ro újságírója, Farkas Endre. Legújabb köteteiről, a moldvai magyarság körében végzett több évtizedes kutatásainak tanulságairól beszélgettek.
Forrás és az interjú itt: https://maszol.ro/kultura/A-hagyomany-arra-valo-hogy-az-ember-el-tudjon-igazodni-a-vilagban-beszelgetes-Halasz-Peter-neprajzkutatoval
--80 éves Kovrig Magdolna irodalomszervező, főszerkesztő – születésnapi beszélgetés
Nevéhez füződik az Erdőszentgyörgyi Figyelő című, kéthavonta megjelenő művelődési és közéleti lap létrejötte.
'2002 decemberében úgy éreztük, hogy szükség van egy fórumra, amellyel kapcsolatot teremthetünk a lakosokkal. Akkor még nem volt városunkban pezsgő kulturális élet, de történtek dolgok, amelyek figyelmet érdemeltek. Ezért gondoltam a lapalapításra. A technikai részét unokaöcsém, Kovrig Zoltán vállalta, és megjelent az első, igen kezdetleges szám 2002 karácsonyára. Lassan-lassan körénk gyűlt egy kis csapat, amely szívügyének tekintette a lapcsinálást. Most már a 20. évfolyamot kezdtük meg, szakszerű tördeléssel – Donáth Nagy György munkája. Úgy tűnik, a lapunk egyre igényesebb külsővel jelenik meg, bár olykor a nyomda ördöge minket is megtréfál. Munkatársaink nem kérnek honoráriumot írásaikért, viszont a nyomdaköltséget ki kell fizetni, az eladott példányszámok pedig korántsem fedezik ezt. (…) Kaptunk és kapunk támogatást a helyi tanácstól is; kezdetben pusztán az ő segítségükre támaszkodtunk. Ha sehonnan nincs kilátás a támogatásra, akkor zsebünkbe nyúlunk, és a lap előbb-utóbb csak megjelenik.'
Forrás és a teljes interjú itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/eros-akarattal
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Jankovics József irodalomtörténész
72 éves korában, 2021. március 14-én elhunyt Jankovics József irodalomtörténész, a Mészöly Miklós Egyesület tiszteletbeli elnöke. Jankovics József 1978-tól a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársaként tevékenykedett. 1992-től 2015-ig a Reneszánsz Osztály vezetője volt, 2004 és 2013 között az igazgatóhelyettesi tisztet is ellátva. Az irodalomtudomány kandidátusa volt, 2015-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetéből vonult nyugállományba. Pályafutását az 1970-es években a Kortárs, a Nagyvilág és a Mozgó Világ olvasószerkesztőjeként kezdte, majd tucatnyi kiadványsorozat, folyóirat munkatársa volt, a Hungarológiai Értesítőnek 1977 és 2001, a JAK-füzeteknek 1982 és 1986 között volt a felelős szerkesztője. Érdeklődésének középpontjában Bethlen Miklós és Gyöngyösi István alakja állt. ‘Jankovics József munkásságában a régi magyar irodalom összefüggéseinek feltárása mellett nagy hangsúlyt fektetett a szövegek közzétételére, arra, hogy ezek a források a szélesebb közönség számára is hozzáférhetőek legyenek’ – olvasható róla az MTA vonatkozó honlapján.
Forrás: http://www.jelenkor.net/hirek/1980/elhunyt-jankovics-jozsef
--Meghalt Almási István népzenetudós
2021. március 8-án, életének 87. évében elhunyt dr. Almási István kiváló népzenetudós, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Román Akadémia kolozsvári Folklór Intézetének I. fokozatú tudományos főmunkatársa, a Kriza János Néprajzi Társaság alapító tagja. A Kodály Zoltán-emlékdíjjal is kitüntetett Almási István professzor egy különösen nehéz időszakban, 2001 és 2005 között, az intézményi és szakirányú akkreditáció elnyerése előtt vállalt oktatói feladatot a Partiumi Keresztény Egyetem Egyházzene, illetve Zenepedagógiai Tanszékén.
Forrás: https://www.partium.ro/hu/hirek/elhunyt-almasi-istvan-nepzenekutato
https://www.e-nepujsag.ro/articles/meghalt-almasi-istvan
--Elhunyt Fabó Kinga költő, nyelvész, esszéista
Életének 68. évében, 2021. március 4-én meghalt Fabó Kinga költő, nyelvész, esszéista. A költőnek legutóbb 2020-ban jelent meg verseskötete Bebáboz címmel a Gondolat Kiadónál. Fabó Kinga 1953. november 1-jén született Mezőtúron. 1972 és 1977 között az ELTE BTK magyar–angol szakán tanult. 1978 és 1980 között az ELTE BTK munkatársa volt. 1981 és 1986 között a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének általános nyelvészeti osztályának munkatársa, 1986 és 1989 között aspiráns volt. Az 1980-as évektől több vers- és esszékötete jelent meg, többek között 2015-ben Jakartában kétnyelvű, indonéz-angol verseskötete. Ugyanezen évben ő kapta a Free Poets Collective International Poetry Contest első díját, Middletownban (Connecticut, USA). Az amerikai Diaphanous irodalmi és művészeti folyóirat versszerkesztője volt.
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-fabo-kinga.html
--Meghalt Tóth Imre költő, szerkesztő, könyvtáros
2021. március 20-án, 54 éves korában elhunyt Tóth Imre költő, író, könyvtáros, a Pannon Tükör rovatvezetője, a Szépírók Társasága és a Magyar PEN Club tagja. Tóth Imre 1966-ban született Zalaegerszegen. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1988 óta dolgozott a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban. 1999-től 2009-ig a Zalai Írók Egyesülete Zalaegerszegi Tagozatának vezetője, 2003 óta haláláig a Zalai Írók Egyesülete és jogutódja, a Pannon Írók Társasága titkára. 2003 óta a Pannon Tükör folyóirat munkatársa, majd rovatvezetője, 2017-ben online szerkesztője volt. 2017-től szabadúszó író, a Deák-kert online irodalmi-kulturális portál főszerkesztője. Kötetei: Nostradamus menyegzője, Pannon Tükör Könyvek, Zalaegerszeg, 2004; A lélek nulla foka, Parnasszus Kiadó, Budapest, 2009; A kert és más novellák, Pannon Írók Társasága, Zalaegerszeg, 2015; Exit, Pannon Tükör Könyvek, Zalaegerszeg, 2016. 2011-ben elnyerte a Zalai Prima-díjat, 2015-ben pedig a Magyar Írószövetség és a Canon Digitális Könyvnyomtatási Pályázatának díját.
Forrás: https://litera.hu/hirek/elhunyt-toth-imre-kolto.html
https://ujkafe.website/?p=95100
DÍJAK
--Négy erdélyi vagy Erdélyben született költő, író kapott József Attila-díjat
Négy erdélyi vagy Erdélyben született költő, író kapott József Attila-díjat 2021-ben, a március 15-i nemzeti ünnepen, kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként: a Kolozsváron született, 1989 óta Budapesten élő Magyary Ágnes író, tanár; a Marosvásárhelyen született, jelenleg Békéscsabán élő Farkas Wellmann Éva költő, szerkesztő; Muszka Sándor kézdivásárhelyi származású költő, író, valamint a Gyergyószentmiklóson született Varga Melinda költő, szerkesztő.
Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült még idén Madár János költő, kritikus, könyvkiadó, a népi és nemzeti irodalom értékeinek őrzője, Medvigy Endre irodalomkutató, szerkesztő, Bata János költő, műfordító, folyóirat-szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja, valamint Arday Géza irodalomtörténész, író. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ezen túlmenően Herczeg Ferenc-díjban részesítette a Brassóban született Orbán János Dénes költőt, írót, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia elnökét, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagját.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/tobb-erdelyi-vagy-erdelyi-szarmazasu-szerzo-reszesult-jozsef-attila-dijban-marcius-15-alkalmabol
Forrás: https://www.helikon.ro/megvannak-2021-jozsef-attila-dijasai/
Forrás és az állami kitüntetések teljes listája itt: https://multikult.transindex.ro/?hir=11723&iden_is_jutott_allami_muveszeti_dij_az_erdelyi_magyaroknak
--Magyar Érdemrend kitüntetést kapott számos erdélyi közéleti személyiség
Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából, a miniszterelnök előterjesztésére kitüntetéseket adományozott erdélyi közéleti személyiségeknek is. A kitüntetettek névsora a Magyar Közlönyben jelent meg ugyanaznap.
A kitüntetettek sorában az erdélyi magyar irodalom képviselői is szerepelnek. A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta Lőrincz György író, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány alapító elnöke, az erdélyi magyarság sorskérdéseit megjelenítő regényeket, novellákat, riportokat és elbeszéléseket magába foglaló, kiemelkedő prózaírói életműve elismeréseként. A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta Egyed Emese irodalomtörténész, egyetemi tanár, az erdélyi magyar tudományos és kulturális életben betöltött kimagasló szerepe, a felvilágosodás korának kutatása terén elért eredményei, valamint jelentős oktatói tevékenysége elismeréseként.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/magyar-erdemrend-kituntetest-kapott-tobb-erdelyi-kozeleti-szereplo-is
--Markó Béla Aranytoll életműdíjat kapott a MÚOSZ-tól a Magyar Sajtó Napján
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) március 15-én, a Magyar Sajtó Napján hozta nyilvánosságra 2021-es díjazottjait. Az Aranytoll életműdíjat hagyományosan egy határon túli magyar újságírónak is odaítélik, ebben az évben Markó Béla publicisztikai munkásságát ismerték el ezzel.
'Markó Bélát, az újságírót az anyaországi magyar közönségnek sem kell bemutatni. A költő, egykori politikus Markó esszéi, publicisztikái (Élet és Irodalom, Transindex stb.) a mai magyar vélemény-újságírás legértékesebb művei közé tartoznak, mind a megfogalmazott üzenetet, mind a nyelvi színvonalat tekintve. A Népszava hasábjain is visszatérően jelentkezik rendszerint regionális nézőpontú, de mindig európai léptékű gondolatokat megfogalmazó írásaival' – áll az indoklásban.
https://www.helikon.ro/ismet-kiosztotta-dijait-a-muosz-marko-bela-aranytoll-dijas/
--Libri irodalmi közönségdíj 2021
A Libri 2016-ban alapította a a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat, amelyekkel az előző év legjobb magyar szépirodalmi könyveit ismeri el. A közönség 2021 március 25-től szavazhat a 10 döntős műre, amit 156 könyvből választott ki a Libri által felkért, 212 tagú szakmai csapat. A nyertes könyvek szerzői 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak. A döntős művek: Bereményi Géza: Magyar Copperfield; Grecsó Krisztián: Magamról többet; Halász Rita: Mély levegő; Háy János: A cégvezető; Jászberényi Sándor: A varjúkirály; Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj; Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun; Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk; Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat;
Tompa Andrea: Haza.
Forrás: https://www.libri.hu/irodalmi_dij/
--Húsz Maros megyei személy részesült Könyv és Gyertya díjban
Az RMDSZ Maros megyei szervezete húsz olyan, Maros megyei személyt tüntetett ki a Könyv és Gyertya díjjal, akik az 1990. február 10-én, a kisebbségi jogok védelméért meghirdetett könyves-gyertyás néma tüntetésen megfogalmazott eszmék és értékelvek szellemében végezték munkájukat. A 2021. március 15-én, a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében átadott kitüntetésben részesültek: Deák János, Fekete Árpád, Ferenczi György, Lovász Jámbor Zoltán, Nagy Győző, Orbán Balázs, Palló Zoltán, Sükösd Árpád, Tőkés Attila, Venczel István, Balázs Sándor, dr. Bartha András, Fülöp Irén, Gecző András, Kacsó Antal, Szabó József. Post mortem tüntették ki Dénes Mária Magdolnát, Kocsis Gyulát, Tóth Lászlót és Vitális Ferencet.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/husz-maros-megyei-szemely-reszesult-konyv-es-gyertya-dijban
AJÁNLÓ
--Hamarosan teljes lesz a százkötetes Székely Könyvtár sorozat
Végéhez közeledik a tíz évvel ezelőtt elindított Székely Könyvtár sorozat kiadása. Legutóbb a sorozat 96. kötete hagyta el a nyomdát.
A 100 kötetből álló könyvsorozatot Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal indította a Hargita Gyöngye Rt. támogatásával. Az elmúlt tíz évben a székely-magyar írott kultúra legkülönbözőbb területeiről – szépirodalom, történelem, néprajz, szocigráfia – jelentek meg kötetek. A sorozat legutóbbi darabjában arról olvashatunk, hogy hogyan látják mások a székelyeket. A Székely Könyvtár szerkesztői Fekete Vince József Attila-díjas költő, szerkesztő, Ferenczes István József Attila-díjas költő, író, György Attila József Attila-díjas író, újságíró, Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő, szerkesztő, Mirk Szidónia-Kata szerkesztő, a néprajztudományok doktora, Molnár Vilmos Márai Sándor-díjas író, szerkesztő.
Videó a sorozatról itt: https://www.youtube.com/watch?v=F6JT8bVqEUU
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Hamarosan-teljes-lesz-a-szazkotetes-Szekely-Konyvtar-sorozat-VIDEO
--Megjelent a Székelyföld folyóirat 2021. márciusi száma
A Székelyföld folyóirat 2021/3. számában verssel jelentkezik Király László, Lackfi János, Bozsik Péter, Fellinger Károly, Kántor Zsolt, Boda Edit, Cseh Katalin, Ady András, Debreceny György. Prózát publikál Oravecz Imre, Medgyesi Emese, Bartusz-Dobosi László, Nagy Dániel, Száraz Pál. Közlik továbbá Ferenczes István Farkas Árpád költőről szóló nekrológját.
A Literata Hungarica rovatban Lövétei Lázár László: A ‘fekvőrendőr’-Petőfi című írása olvasható, a Vox Populiban András Hanga A 2019-es romániai elnökválasztás második fordulója a Székelyföldön címmel közöl elemzést.
Halász Péter ‘Mondanám is, nem is, igazán átallom…’ címmel Balázs Lajos Cérna és tű című kötete kapcsán értekezik a paraszti világ szerelmi kultúrájáról.
Folytatásban közlik a 2020-as Szárhegyi Írótábor fontosabb előadásainak szerkesztett változatát: Markó Béla: Honnan jövünk? Fiatal irodalom a rendszerváltás előtt; Egyed Emese: Új, versengő lapvilág; Sánta Miriám: Ebből a Szempontból; Tamás Dénes: Az Éneklő Borz nyomában; Codău Annamária: Egy légkörteremtési kísérlet: az Árnyékhatár; Demeter Zsuzsa: ‘Ha nem vettünk részt a trójai háborúban, ne akarjunk Homérosz kritikusai lenni’; Zsidó Ferenc: Jelenség és kortünet.
A Szemle rovatban kritikát Borsodi L. László közöl Bozsik Péter Behódolt tartomány című kötetéről, Biró Mónika-Anita pedig Olga Tokarczuk Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című könyvéről. A lapszámot Nicu Barb alkotásai illusztrálják.
Forrás: https://www.erdely.ma/a-paraszti-vilag-szerelmi-kulturaja-megjelent-a-szekelyfold-marciusi-szama/
--5 könyv a karanténban töltött évünkről
‘Egy éve már, hogy az életünk maga lett a valóra vált disztópia. A koronavírus-járvány sok változást hozott magával ebben az időszakban, a karanténban töltött hónapok pedig az irodalomra is hatással voltak. Az első hullám alatt kevés új könyv jelent meg, a járványokról szóló történetek viszont a toplisták élére ugrottak. Camus 1947-es A pestise bestseller lett több országban (mi is újraolvastuk), de a Szerelem kolera idején és A londoni pestis eladásai is jól pörögtek.’ A Könyvesmagazin pandémiákról szóló könyves gyűjtését ITT találjuk: https://konyvesmagazin.hu/nagy/10_konyv_arrol_hogy_mukodik_a_tarsadalom_jarvany_idejen.html
Az év második felében valamelyest magára talált a könyvpiac, és sorra jöttek ki a járványra reagáló aktuális kötetek is, például Ferenc pápa könyve vagy Ulickaja Csak egy pestise. A Könyvesmagazin öt olyan kötetet ajánl, amely a Covid nélkül nem született volna meg:
A teremtés koronája – Karanténantológia. Szerk. Cserna-Szabó András (Helikon); Háy János: Ne haragudj, véletlen volt (Európa); Zadie Smith: Sugallatok. Ford.: M. Nagy Miklós (Helikon); Benedek Ágota: Rumbarumbamm (Libri); Dekameron-projekt - 29 új novella a járvány idejéből (Athenaeum).
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/nagy/5_konyv_a_karantenban_toltott_evunkrol.html
--5 gyerekkönyv az elmúlt évtizedből (Mesék Minden Mennyiségben)
Elndult a Könyvesmagazin és a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum közös podcast-sorozata, az MMM – Mesék Minden Mennyiségben. Az első adásban az évtized legizgalmasabb gyermekkönyveit soroló lista kapcsán Szekeres Nikivel, a HUBBY elnökével az elmúlt tíz év trendjeiről, fejleményeiről beszélgettek. Az adásban elég sok szerző neve és sok cím is elhangzott, ezekből néhány a Könyves Magazin oldalán, itt szerepel: https://konyvesmagazin.hu/gyerekirodalom/mmm_podcast_gyerekirodalom_ifjusagi_irodalom.html
--Balázs Imre József: MadárÁBÉCÉ
‘Nem is lehetne aktuálisabb egy madarakról szóló verseskötet máskor, mint tavasszal, amikor a természet – világjárvány ide vagy oda – napról napra egyre élénkebb és színesebb. Balázs Imre József hiánypótló kötete igazi csemege a költészet és a madarak kedvelőinek.’ A csíkszeredai Gutenberg Kiadónál megjelent, gyerekeknek szóló könyvet Falusi Dóra ajánlja:
‘A MadárÁBÉCÉ igazi kárpát-medencei kavalkád: feltűnik benne a hantmadár, citromsármány, bodzapinty, nagy goda, de a – nevük alapján talán már ismertebb – dolmányos varjú, búbos banka, fekete rigó, csíz és az uhu is.’
‘Ezek az elragadó madarak azonban nem csak a nevükkel hódítják meg a kíváncsi olvasót, hanem a pompás tollazatukkal is, amelyeket Kelemen Kinga szemet gyönyörködtető illusztrációi révén csodálhatunk meg. (…) kifejezetten jó ötlet volt az ábécé szerint rendezni a madarakat, valamint minden oldalon még külön, amolyan lapalji ‘iniciáléként’ is kiemelni a fajok kezdőbetűit.’
‘A kötet végén madárlexikon is segíti az ismerkedést, a rövid szócikkekből megtudhatjuk a bemutatott fajok külső jegyei mellett azt is, hogy hol élnek és mivel táplálkoznak.’
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvterasz.hu/madarat-betujerol/
--Kötet jelent meg az erdélyi egyházakról
Hogyan alakult a vallás és az egyházak élete a rendszerváltás utáni Erdélyben? – erre a kérdésre keresi a választ Kiss Dénes kolozsvári szociológus frissen megjelent kötete. Az Exit Kiadó és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gondozásában napvilágot látott, Nekünk csak ez van – vallás és egyházak a rendszerváltás utáni Erdélyben című kiadvány az erdélyi, főleg magyar vallási mezőt és ennek mai állapotához vezető folyamatokat mutatja be. A kötet a vallás intézményi beágyazódásának rendszerváltás utáni átalakulását vázolja fel. A történelmi egyházakra összpontosító elemzésben a vallási alrendszer rendszerszintű jelenlétében bekövetkező változásokat és a magyar egyházak rendszerszintű funkcióit, társadalomszervezésben betöltött szerepét taglalja. Ezenkívül az egyéni szintű vallásosság jellemzőit és folyamatait is elemzi kérdőíves kutatások alapján. Végül a vallási mező kevésbé ismert szereplőire összpontosít: a neoprotestáns kis egyházakra, valamint a történelmi egyházak belső reformmozgalmaira.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/kotet-jelent-meg-az-erdelyi-egyhazakrol
--Erdélyről szóló útikönyvet adtak ki
A Székelyföldről két évvel ezelőtt készült útikönyvük után újabb kötettel jelentkeztek a budapesti Jel-Kép Kiadó munkatársai: ezúttal Erdélyt vették górcső alá.
'A könyv szerzője, Farkas Zoltán – a kiadó korábbi Erdély-útikönyvéhez hasonlóan – faluról-falura végigjárta, újra felfedezte a könyvben szereplő helyszíneket. Az így megszületett könyv szisztematikusan számba veszi a látnivalókat érintő valamennyi változást, és emellett számtalan új látnivalót, programlehetőséget kínál. A kiadványt szálláshely- és étteremajánlók, valamint 55 részletes térkép teszi teljessé' – e mondatokkal ajánlják az igencsak igényes, 430 oldalas útikönyvet. A kiadványt a már említett Székelyföld-könyvvel együtt interneten lehet beszerezni, a kiadó honlapjáról.
Forrás: https://szekelyhon.ro/vilag/erdelyrol-szolo-utikonyv-jelent-meg
--Nemcsak receptes könyv, hanem időutazás, nosztalgiakörút egész Székelyföldön
A kürtőskalácsot is népszerűsíti, illetve a Székelyföldön kedvelt édességekből nyújt ízelítőt az Édes ízek Székelyföldről című könyv, amelyet 2021. március 2-án mutattak be a szerzői egy részének jelenlétében Sepsiszentgyörgyön. Az igényes kivitelezésű, látványos fázisfotókkal illusztrált kötet nemcsak recepteket, hanem hozzájuk kapcsolódó történeteket is tartalmaz.
A Rákóczi Szövetség és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület közös kiadásában megjelent könyvet tízezer példányban nyomtatták ki, az ára – amint a hátlapon is olvasható – ‘egy jó szó’. Első alkalommal március 8-án, a nők napján vehették kézbe az érdeklődők, a Kovászna megyei cukrászdákban vásárló hölgyek kaptak egy-egy példányt ajándékba, majd később a különböző rendezvényeken, eseményeken fognak ajándékozni belőle. A tervek szerint Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen is bemutatják, annál is inkább, mert a hat szerző Székelyföld különböző térségeiben él. Tamás Sándor, a támogató Kovászna Megye Tanácsának elnöke a bemutatón felidézte, hogy a 2019-es Kürtőskalács – édes ízek fesztiválján a zsűri tagjaival beszélgetve merült fel a könyv ötlete.
--Száz: a jelenből a múltba visszafelé – nagyregénnyel debütált Puskás István
Miután az utóbbi negyven évben elolvasott több ezer klasszikus és kortárs írásművet, körülbelül fél év alatt írt egy több mint négyszáz oldalas regényt. Talán röviden így lehetne összefoglalni a Száz című regénnyel történő irodalmi debütálását Puskás István, Székelyudvarhelyen élő közgazdász-könyvelőnek, de ennél azért sokkal többről van szó. A Liget portálon olvashatunk a regényről, amely a DTP Stúdió Kiadónál jelent meg idén.
‘Olvasó, néző és hallgató vagyok’ – hangsúlyozta az ötvenes évei elején járó, könyvelőként szakmailag többszörösen díjazott és elismert Puskás István, aki az utóbbi húsz-huszonöt évben talán egyetlen székelyudvarhelyi irodalmi találkozóról vagy könyvbemutatóról sem hiányzott. Fiatalon, még a nyolcvanas években voltak vers- és kispróza-írási próbálkozásai A kisprózák pedig egy idő után elkezdtek egy mozaik elemeiként működni, s mire meglett a századik, szerzőjük egy különleges szerkezetű regénnyé fűzte össze őket.
A Száz tulajdonképpen egy, terjedelme miatt nagyregénynek is nevezhető mű fejezeteinek száma. A regény címe a lehető legegyszerűbb, mégis nagyon sok mindent hordoz magában, száz évet, pontosabban a Trianon óta eltelt évszázadot.
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/szaz-a-jelenbol-a-multba-es-visszafele-puskas-istvan-magantortenelme
--Megjelent Böszörményi Zoltán legújabb regénye, a Darabokra tépve
A nemrég elhunyt Szőcs Géza költő ajánlja az olvasó figyelmébe Böszörményi Zoltán legújabb könyvét (Darabokra tépve. Művészeti és Irodalmi Jelen, Bp.–Arad, 2020.):
'Ismét olyan szöveget tartunk a kezünkben, amelynek kompozíciója, cselekményszövése, jelenetszerkesztése, vágásai jellegzetesen filmszerűek. A regény sodrása esszé- vagy tanulmányrészleteket – köztük a magyarság számára fontos üzeneteket –, párbeszédeket, emberi arcokat, jellemeket, sorsokat, valóság-anyagot görget magával, széles észak-amerikai tablóvá, a kanadai – de a világ talán bármely pontján található – középosztály életének keresztmetszetévé sűrítve a magával ragadó egyéni sorsokat. Ugyanakkor történelmi, szociális, gazdasági és kulturális terepszemle az első világháborútól napjainkig. Védőbeszéd, sajátságos ima Magyarországért.'
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/darabokra_tepve_2.php
--Új könyv Arad helytörténetéről: A remény útvesztőjében
A 2003-ban megalakult aradi Szabadság-szobor Egyesület pár esztendős, nagy kitekintésű és eddig talán legambíciózusabb könyvkiadási tervének legújabb darabjáról van szó. 2016-ban jelent meg az első könyv Arad halad! címmel (Fejezetek a város történetéből a XIX. század közepétől a XX. század elejéig), most pedig íme, a harmadik, A remény útvesztőjében, amely az 1944–1989 időszakot tárja fel. Az időközben megjelent második kötet értelemszerűen a kettő közötti periódust tárgyalja. Előkészületben van a negyedik, sorozatzáró kötet, amely az 1989-től napjainkig tartó korszakról kíván beszámolni, a tervek szerint még az év végéig megjelenik. A kötet szerzői – Király András, Lehoczky Attila, Matekovits Mihály, dr. Muntean Tibor, Puskel Péter, Ujj János – egy vagy több fejezetet jegyeznek a mintegy 300 oldalas, nagyformátumú kiadványban.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a_remeny_utvesztojeben.php
--Kézdiszék gyötrelmes évei
Megjelent Tóth László Kézdiszék 1917–1920 forgatagában, szemtanúk visszaemlékezéseinek tükrében című kötete. Az író-újságíró immár második munkájában dolgozza fel a „feldolgozhatatlant”: Kézdiszék szenvedését az első világháborúban.
A szerző a köztudatban kevésbé ismert tényeket tár a nagyközönség elé. Dr. Balla Tibor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának professzora szerint 1945 után az egykori román betörés és az azt követő hadműveletek kutatása háttérbe szorult a magyar történészek terveiben, pedig következményei egy országrész s egy nemzedékek sorsát határozták meg.
A kézdivásárhelyi Tóth László ugyan nem történész, de nagy körültekintéssel alapozta meg munkáját, dokumentumokkal támasztja alá a szomorú tényekről megfogalmazott szavakat. Egy régi mondás szerint: „Nem a tábornokok, hanem az őrmesterek döntötték el a háborúk sorsát”. A bölcs szólás rá is igaz, szorgalommal és alázattal vette számba az eseményeket, s vonta le a következtetéseket. Igaz, volt miből merítenie, évtizedekkel ezelőtt még beszélhetett a nagy öregekkel, akik megélték a tragédiák sorozatát, s a történteket továbbadták az ifjabb nemzedéknek, okulásul.
Tóth László könyve szép kiállítású, a képanyag gondos válogatást takar.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/kezdiszek-gyotrelmes-evei/
--Péter Sándor új kötete: Homály nélkül
Százharmincegy, zömmel a Székely Hírmondóban megjelent jegyzetet tartalmaz a sepsiszentgyörgyi dr. Péter Sándor frissen megjelent kötete, a Homály nélkül. A leginkább iskoláról, faluról, jeles napokról, híres írókról, költőkről, de helyi krónikásokról, tanárokról, színművészekről szóló írások izgalmas olvasmányt nyújtanak azoknak is, akiknek esetleg nem ez a kedvenc területük.
A Publicisztikai írások I. alcímmel megjelenő kötetet a Proserved Cathedra Kiadó adta ki 2020-ban.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/peter-sandor-jegyzetkotete/
--Mesés Székelyföld: újabb kötetek bemutatója
2021. március 30-án a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban mutatták be a Mesés Székelyföld könyvsorozat Háromszék, valamint Marosszék és Aranyosszék című, sorban a negyedik és ötödik kötetét. A csíkszeredai Hargita Népe Lapkiadó gondozásában megjelent, gyermekeknek szánt útikönyvekről Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Váncsa Mónika illusztrátor és Sarány István szerző beszélgetett, az est moderátora Sántha Attila költő, író volt.
– Békeidőben előszeretettel köszörülik egymáson a nyelvüket a különböző székely székekhez tartozók, de ha bajba jutunk, egy emberként állunk ki egymás és közös hitünk, értékrendünk mellett – vezette fel a rendezvényt Tamás Sándor, és erre számos történelmi példát is hozott. Székelyföld egységes tehát, tájegységeinek különlegességei, mondavilága azonban figyelmet érdemel, és érdemes azokat mihamarabb megismertetni a legkisebbekkel is. Erre kiválóan alkalmas ez a sorozat.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/szekelyfold-legendariuma/
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/140377/meses-szekelyfold-a-vigadoban
--Szávai Géza: Az életed, Polcz Alaine
„Én erről eddig nem írtam, a búvóhelyemet is óvtam, az emlékirat műfaja nem vonz, inkább taszít. Viszont gyerekkoromtól folyamatosan fotóztam, kisoroszi éveink alatt is. Nem hagyhatom veszni a sok fotót. Ám ha egyébre nem is, legalább képaláírásokra szükség van. És máris írásnál, könyvnél tartunk.”
„Én nem akarok, nem akarhatok házasság-könyvet írni sem Polcz Alaine-ről és Mészöly Miklósról, sem Ilonáról és magamról. Egy-egy ember élete a fontos. ('Egy életünk van!, házasságunk több is lehet…') (...) A házasság felől nézni emberéleteket?! Inkább fordítva. (...) Ezért írok külön-külön Polcz Alaine-ről (Az életed, Polcz Alaine / Asszony a hátországban) és Mészölyről (A templom és kilincse / Az élet és Mészöly Miklós). De ahogyan a házasság összeköti ezt a két embert, a két külön kötetet is dilógiának nevezem. Mert 'összeállnak' a könyvek is. Magamban paradoxonszerűen fogalmazom meg: a DILÓGIA ebben az esetben olyan TRILÓGIA, melynek harmadik kötete az első kettőből épül fel az olvasó tudatában, mint az első két kötetből – és a két életből! – összeálló boltív.” (Szávai Géza)
Az iker-kötetek (a dilógia) első könyve (Az életed, Polcz Alaine) jelent meg 2021. március 30-án a budapesti Pont Kiadónál.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/irodalom/konyvajanlo/szavai-
Részletek a könyvből: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28960&8222annyi_nevem_volt
MOZAIK
--Kukába az unalmas Jókaival? Éljen Rejtő? – szavazás házi olvasmányokra
Tóth Krisztina költő, író kijelentése, illetve a magyarországi új érettségi vizsgamodellek és kötelezők kapcsán ismét fellángolt a vita, hogy milyen kötelező házi olvasmányokat kellene olvasniuk a diákoknak. Természetesen ebben a kérdésben mindenkinek határozott véleménye van, részben a saját tapasztalatai, részben a saját és a környezetében élő gyerekek olvasási szokásait látva.
A Transindex online szavazást indított, ahol mindenki ‘elmondhatja’, hogy mit szeretne a házi olvasmányok között látni. Két listát állítottak össze: egyet az általános iskolásoknak, illetve egyet a középiskolásoknak. Csak magyar szerzők művei szerepelnek a listában, egy nemzetközi válogatást is belevinni már egyszerűen túl sok lett volna. Inspirációként nem csak a romániai iskolák javaslatait vették figyelembe, hanem a magyarországi kötelezőket is megnézték. Romániában egyébként sincsenek olyan értelemben vett kötelezők, hogy az adott művet vagy szerzőt mindenkinek ismernie kell, helyette a magyartanárok eldönthetik, hogy azt a műfajt vagy stílusirányzatot milyen szerzők által tanítják meg. Forrásként a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium, a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium javaslatait használták, de hozzászólásban mindenki elmondhatja saját javaslatát is.
Forrás és teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28933&kukaba_az_unalmas_jokaival?_eljen_rejto?_szavazz_a_hazi_olvasmanyokra
--Mutasd a könyvespolcod! – Grecsó Krisztián
Az elmúlt egy évben a megszaporodó online események miatt sokkal nagyobb figyelmet kapott, hogy az otthonukból nyilatkozó ismert embereknek milyen berendezések vannak a lakásukban, és milyen könyvek sorakoznak a polcaikon. Szabados Ágnes (az RTL Klub Híradójának műsorvezetője, aki pár éve elindította a Nincs időm olvasni kihívást) továbbondolta a jelenséget, és Mutasd a könyvespolcod! címmel új műsort indított Youtube-csatornáján, amelyben híres emberek mesélnek féltve őrzött könyveikről. Az első epizódban Grecsó Krisztián József Attila-díjas költő, író, dalszerző, az Élet és Irodalom próza rovatának vezetője enged betekintést könyvespolca rejtelmeibe. Szóba kerültek a kötelező olvasmányok is, és hogy az irodalomtörténeti szemlélet, a kultuszképzés miért nem engedi meg az élményalapú olvasást. Grecsó szerint a kötelezők témája azért kavar olyan nagy viharokat, mert összekeveredett a nemzeti identitás ügyével, pedig a kettőt szét kellene választani. Szerinte az olvasás mint befogadás már nem olyan alapvető dolog, mint húsz éve, és ezt meg kell érteni, mert olvasási gondjaik vannak a gyerekeknek. ‘Azért küzdünk, hogy ez a befogadásforma egyáltalán megmaradjon.’
A videó itt nézhető meg: https://www.youtube.com/watch?v=X9_STVwEJ1Y
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/szabados_agnes_mutasd_a_konyvespolcod.html
--Húszezer könyv egyhelyen
Több ízben megtépázott üzletág a nyomtatottkönyv-árusítás, megdrágult nyersanyag, megnőtt nyomdaköltség, pénzügyi válságok tizedelte vásárlói költségvetés és az interneten hipp-hopp elérhető információhalmaz az, ami betette az ajtót a könyvkereskedéseknek. A szatmárnémeti Smile with books könyvkereskedés azonban köszöni, jól van, Resz Piroska üzletvezető azt mondja, még őt is meglepte a vállalkozás sikere. Sokan vannak, akikben él a könyvek szeretete, örömmel lépnek be, szeretik a könyv illatát.
Körülbelől húszezer kötet a kereskedés készlete, és ami épp nem található meg az üzletben, másnapra már kézbe veheti a vásárló, ha olyasmit keres. Vannak új és olvasott könyvek is a boltban, ezek hatvan százalékban magyar nyelvűek, de kapható román, német, orosz, francia vagy lengyel nyelvű kiadvány is.
Forrás: https://www.frissujsag.ro/huszezer-konyv-egy-helyen-x
--Háromszéki kortárs szépírók oldala
Háromszéki kortárs szépírók facebook-oldala indult el 2021 márciusának végén, szerkesztői, Miklóssi Szabó István, Dimény H. Árpád, Szonda Szabolcs és Tamás Dénes a fogalmi kört a műfordítókkal és azokkal a szakírókkal is bővítették, akik szépirodalommal, annak történetével és elméletével is foglalkoznak. Beköszöntőjük szerint egy olyan felületet kívántak létrehozni, ahol találkozhat szerző és olvasó, közvetlenül, sallang-, politika- és reklámmentesen (https://www.facebook.com/haromszekirok/).
Az oldalon szereplő, Háromszéken született, nevelkedett vagy erős szálakkal ide kötődő, meghatározó időt ezen a vidéken élt szerzőket a következő kritériumok szerint jelenítik meg itt: legyen legalább egy olyan kötetük, amely nem magánkiadásban, hanem szakmailag elismert kiadónál jelent meg; legyen közlésük mérvadó irodalmi vagy kulturális folyóiratokban.
A folyamatosan bővülő tartalmú oldal reklámmentessége nem vonatkozik a szerzők fontos közléseinek, könyveinek megjelenítésére, könyvbemutatók, hasonló szereplések népszerűsítésére, a művekről szóló recenziók, kritikák jelzésére. Sőt, biztatják a szerzőket munkáik bemutatására, közzétételére.
Forrás: https://www.facebook.com/105097501664982/posts/116003300574402/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr; Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk; Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com; Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László, alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.