ReMeK-e-hírlevél
XVI. évf., 2021/3. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Lőrincze Lajos könyvtárbővítési pályázat
--Pályázat a jövő újságíróinak
--Filozófiai esszépályázat középiskolások számára
--Alkotói verseny – zugolvasó és padfirkász
KITEKINTŐ
--Frissült a nemzetközi könyvtári körkép a koronavírus-járvány második hulláma után
--Vita a kötelező iskolai olvasmányokról
--Bizonytalan az Aegon-díj jövője
--Visszavonják az online árverésről a József Attilának tulajdonított kéziratot
--Esterházy Péter hagyatékának feldolgozásáról
HAZAI
--A 13. Nemzetközi Felolvasómaraton mérlege: 12 ország, közel 21 500 felolvasó
--Háromszéken is felolvastak Pilinszkyből
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Online folytatódik az olvasóklub a Máramaros Megyei Könyvtárban
INTERJÚ
--Barangolás az Ábel Könyvkiadó rengetegében
--Új és készülő verseskötetéről vall László Noémi kolozsvári költő
--Az „Isten háta mögött” egy jó hely!
--Hozzátenni a nagy képhez – interjú Magyarosi Sándor hadtörténésszel
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Farkas Árpád költő, író, publicista
DÍJAK
--Kiss László az EMKE Monoki István-díjasa 2021-ben
--Merítés-lista: Dragomán György és Vida Gábor írta az évtized könyveit
AJÁNLÓ
--Az évtized legfontosabb magyar nyelvű szépirodalmi könyvei
--Megjelent a Székelyföld folyóirat 2021. februári száma
--Az „új” Várad folyóirat január-februári száma
--Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára
--Megjelent Márton Áron breviáriuma
--Székely Zoltán önéletírása és levelezése
--Gombák a magyar néphagyományban
--Az Úz völgye az első világháborúban
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Új anyagok az Erdélyi Magyar Adatbankban
--Digitális tartalmak a romániai (megyei) könyvtárak honlapjain
--Értékmentés a digiteka.ro oldalon
KÖNYVADOMÁNYOK – KÖNYVGYŰJTÉSEK
--Új könyvek a Kolozs Megyei Könyvtár Magyar Sarkában
--Könyvadomány a Sapientia EMTE Kolosváry Bálint Kutatókönyvtára számára
--Ifjúsági könyveket tartalmazó adomány
MOZAIK
--A Magyar Széppróza Napja Erdélyben
--Női hősnők portréi
PÁLYÁZATOK
--Lőrincze Lajos könyvtárbővítési pályázat
A TINTA Könyvkiadó pályázatot ír ki iskolai és közkönyvtárak bővítésére, szótáraik, segédkönyveik és kézikönyveik gyarapítására, 50%-os kedvezményes pályázati áron.
A pályázaton részt vehet minden könyvtár és alsó-, közép-, felsőfokú tanintézet, az intézet alapítványa, illetve fenntartója. A 2021. évi Lőrincze Lajos könyvtári állománygyarapítási pályázatra 2021. február 8-tól március 13-ig nyújtható be jelentkezés.
Forrás: http://www.tintakiado.hu/news_view.php?id=713
--Pályázat a jövő újságíróinak
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Újságírás Intézete pályázatot hirdet a 2020-2021-es tanév XII. osztályos tanulóinak és a korábbi években végzett diákoknak.
A pályázat témája: Sajtóanyag létrehozása (minden pályázó 1 pályaművel jelentkezhet).
A pályaművek tartalma: egy közéleti eseményről szóló, írott beszámoló, a szövegbe épített, eseményhez kapcsolódó fotókkal, 3-5 oldal terjedelemben (1,5-es sorköz, Times New Roman 12-es betűméret), valamint opcionálisan videomegosztó platformra (Youtube vagy egyéb) töltött videó – tekintettel a járványhelyzetre, az anyag online rendezvényről is készülhet.
A pályázat első helyezettje felvételi vizsga nélküli jelentkezhet az Újságírás szakra.
A pályázatok beküldése: elektronikus formában az info@ujsagiras.ro címre.
A pályázatok beküldésének határideje: 2021. május 15.
Forrás: https://www.ujszo.ro/ssr/cikk/palyazat-a-jovo-ujsagiroinak_02_11_21
--Filozófiai esszépályázat középiskolások számára
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófia Intézete esszépályázatot hirdet középiskolás diákok számára (a 2020-2021-es tanév IX–XII. osztályos tanulóinak).
Az Intézet honlapján közzétett két idézethez kapcsolódó, legtöbb 8 oldal terjedelmű pályaműveket e-mailen, aláírás nélkül, az esszepalyazat.kmfi@gmail.com címre kell beküldeni 2021. április 11-ig.
A pályamunkákat kidolgozott szabályzat alapján egyetemi oktatókból álló bizottság értékeli, 1-100 ponttal. Az elbírálás követi azt, ahogyan a pályázó végiggondolja a környező világgal kapcsolatos megfigyeléseit, ahogyan érvényesíteni tudja a rendelkezésére álló filozófiai ismereteket a mindennapi tapasztalatok elemzése és értelmezése során, azt, hogy mennyire képes egy világos, összefüggő gondolatmenetet felépíteni és érvekkel azt alátámasztani. Fontos elbírálási szempontot jelent a pályázó olvasottsága és íráskészsége is.
A pályamunkák díjazása: I. díj – 500 lej, II. díj – 300 lej, III. díj – 200 lej. A díjazottak, beleértve a különdíjasokat is, könyvjutalomban is részesülnek a Pro Philosophia és az Egyetemi Műhely kiadók jóvoltából. A díjak és jutalmak mellett a díjazottak oklevelet kapnak, és számukra támogatott helyeket biztosítunk a nyári Filozófus Táborban. Az utóbbi évek kezdeményezése, hogy az első három díjazott felkészítő tanárai is könyvjutalomban részesülnek.
A legalább 70 pontot elért pályamunkák szerzői a szakválasztást indokló levél benyújtása nélkül felvételizhetnek a BBTE Filozófia szakának meghirdetett helyeire.
Forrás: https://www.helikon.ro/filozofiai-esszepalyazat-kozepiskolasok-szamara/
--Alkotói verseny – zugolvasó és padfirkász
2021. március 21-én ünnepli megalakulásának második évfordulóját a kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtárban működő Magyar Sarok, ez alkalommal, Balázs Imre József költő segítségével, alkotói versenyre hívja a kisiskolásokat.
Jelentkezés: 2021. február 22. és március 15. között. A versenyre két korcsoportban, 7-8 és 9-10 éveseknek lehet nevezni.
Az érdeklődő kisiskolásoknak el kell olvasniuk Balázs Imre József történetét, majd meg kell rajzolniuk vagy írniuk a mese végét (a szöveget a könyvtár Facebook-oldalán lehet megtalálni).
Az alkotásokat be lehet küldeni elektronikus formában a salamulticulturala@bjc.ro címre, vagy eredetiben, postai küldeményként, a könyvtár címére (Calea Dorobanților 104, 400609 Cluj). A nevezés ingyenes.
A díjátadó ünnepségre 2021. március 22-én kerül sor, az adott törvényes keretek között, az Octavian Goga Megyei Könyvtár Multikulturális Részlegén, vagy on-line térben. A díjazottak nevét és munkáját a könyvtár Facebook-oldalán teszik közzé.
Forrás: https://www.facebook.com/bibliotecacluj/photos/pcb.5484217978255824/5484204821590473/
KITEKINTŐ
--Frissült a nemzetközi könyvtári körkép a koronavírus-járvány második hulláma után
Koronavírus és könyvtárak, 2020. ősz címmel az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai a Könyvtári Intézet koordinálásával, tekintve a koronavírus-járvány őszi, ismételt felfutásának következményeit, újból körképet állítottak össze a nemzetközi helyzetről.
A körkép kitér a legtöbb uniós tagállam helyzetére, de nem maradtak ki az összeállításból Svájc és az Amerikai Egyesült Államok legfontosabb vagy példaértékűnek tekintett könyvtárai sem.
Forrás: https://www.ki.oszk.hu/node/9835
--Vita a kötelező iskolai olvasmányokról
Tóth Krisztina költő, író Jókai műveinek a kötelező olvasmányok listáján való szereplésével kapcsolatos nyilatkozata nyomán élénk vita alakult ki Magyarországon. A kötelező olvasmányok témája kapcsán nem először van vita arról, hogy milyen könyveket kellene kivenni a kötelezők listájáról, és miket kéne beemelni ahhoz, hogy a gyerekek jobban megszeressék az olvasást.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke korábban azt mondta, alapvetően nem a kötelező olvasmányok listájával van a baj, hanem azzal, hogy a klasszikus kötelezőkön kívül, amelyek a hagyományos nemzeti műveltség részét képezik, nem kerülnek bele a tananyagba azok a művek, amelyeket a gyerekekkel közös megállapodás szerint tanítanak. Arató akkor azt is hangsúlyozta, nagyobb teret kellene nyújtani a kortárs, valamint a populáris irodalomnak az irodalomtanításban.
Forrás és részletek itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/kotelezo_olvasmanyok_vita.html
https://konyvesmagazin.hu/nagy/arcanum_kotelezo_olvasmanyok_mult.html
--Bizonytalan az Aegon-díj jövője
Az eddig tizenötször átadott, rangos irodalmi díj jelenlegi formájában biztosan megszűnik, a leányvállalat eladása miatt ugyanis Magyarországon nem használhatják tovább a nevet, tudta meg a Kulter.hu. Hogy átveszi-e az új cégtulajdonos az irodalmi életben anyagilag is jelentős elismerés örökségét, egyelőre kérdés.
Az Aegon társaság kommunikációs osztálya kérdéseikre válaszolva elmondta, az anyavállalat, az Aegon N.V. 2020 novemberében eladta magyarországi leányvállalatait a bécsi székhelyű VIG (Vienna Insurance Group) cégcsoportnak. Így a magyar biztosító is a VIG leányvállalata lett. Ennek következményeként az Aegon nevet semmilyen összefüggésben sem használhatják tovább, és a társadalmi szerepvállalásáról is az új tulajdonos dönt.
A biztosító képviselője kifejtette, büszkék arra, hogy a díj rangos elismeréssé nőtte ki magát. Tizenöt év alatt közel félmilliárd forintot költöttek rá és a hozzá kapcsolódó eseményekre, a folytatással kapcsolatban azonban semmiféle biztosítékot nem tudott ígérni.
Forrás: https://www.kulter.hu/2021/02/bizonytalan-az-aegon-irodalmi-dij-jovoje/
--Visszavonják az online árverésről a József Attilának tulajdonított kéziratot
Visszavonja online árveréséről az Antikvárium.hu a korábban árverésre bocsátott, eddig ismeretlen, József Attilának tulajdonított kéziratot, benne az Edit című verssel, mert további vizsgálatok szükségesek a hitelesség megállapítására.
Eredetileg a februári online árverésen szerepelt a különleges kézirat, amely Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerint egyértelműen József Attilához köthető. A négy lapból álló notesztöredék első lapján József Attila kézírásával egy nyolcsoros vers olvasható, alatta dátum (Bp. 1935. március 8.) és aláírás, a többi három lap üres (leszámítva egy ceruzával írt nevet: Barta István).
A kézirat előkerülésének hírére azonban a József Attila Társaság kutatóiban kétségek merültek fel annak hitelességét illetően.
A restaurátor szakértő azt állapította meg, hogy az irat 50 évnél régebbi, azonban más perdöntő bizonyíték nincs, ezért további eredetiségvizsgálatok szükségesek, és a vizsgálatok idejére a bolt leveszi a dokumentumot az internetes aukció kínálatából.
--Esterházy Péter hagyatékának feldolgozásáról
A 2016-ban elhunyt Esterházy Péter hagyatékának rendszerezésére és feldolgozására fia, Esterházy Marcell képzőművész vállalkozott. A kortárs világirodalom egyik legnagyobb alakjának tárgyi örökségéről, hatalmas könyvtáráról, dolgozószobájáról és hagyatékának sorsáról fia mesélt a Vasas Könyvtár Facebook-oldalán Mátraházi Zsuzsa könyvtárvezetőnek.
Esterházy Péter 2016. július 14-én halt meg, fia elmondása szerint pedig a család valamikor nyár végén lépett be először az író dolgozószobájába azzal a céllal, hogy felmérjék, mi minden van ott. Marcell szép rendetlenségként jellemezte az ott látottakat, a temérdek holmi között pedig elsősorban az elindulás volt nehéz, illetve a rendszerezés folyamatának kitalálása. Az első lépés az érintetlen állapot dokumentálása volt, hiszen nem tudhatták, minek lesz később jelentősége, így Marcell a dolgozószoba minden részletéről fényképeket készített.
„Azért kezdtem el én a családban ezt a pakolást, mert most már tizenöt éve leginkább archívumokkal foglalkozom a munkám során, tehát nem idegen számomra mások dolgaihoz úgy hozzányúlni, hogy azt valamilyen szinten a kezdetektől rendszerezni kell” – jegyezte meg. Elmondása szerint hamar kiderült, hogy a kéziratok viszonylag egyben és jó állapotban voltak, ami nagy szerencse, hiszen a hagyaték legértékesebb részét képezik. Volt egy hatalmas doboz, amely kizárólag az Esterházy Péter főműveként számon tartott Harmonia caelestis című aparegény kutatási anyagait tartalmazta.
„Apám semmit nem dobott ki, ennek megfelelően pedig minden, azaz minden megtalálható ebben a szobában. Ha egy fél mondat eszébe jutott a HÉV-en, és felírta egy villamosjegyre, az is megvan valahol” – fogalmazott Marcell és hozzátette: ő is csupán rendszerezést végzett, semmitől nem vált meg, a végeredmény pedig több mint kétszáz átnézett és kategorizált doboz lett.
Esterházy Péter levelezése külön történet, hiszen hatalmas anyagról beszélhetünk: a kollégákkal, kortársakkal folytatott levelezések mellett megtartott minden rajongói, olvasói, ugyanakkor minden gyalázkodó levelet is. „Negyvenévnyi papírlevelezés könnyebben átlátható, mint tizenöt évnyi e-mailezés, ezért ez utóbbit sokkal nehezebb feldolgozni” – emelte ki Esterházy Marcell.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/esterhazy-peter-semmit-nem-dobott-ki
HAZAI
--A 13. Nemzetközi Felolvasómaraton mérlege: 12 ország, közel 21 500 felolvasó
Pilinszky János műveiből olvastak fel a költő születésének 100 évfordulója alkalmából a 13. Nemzetközi Felolvasómaratonon 2021. február 23-án. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által Hargita Megye Tanácsa támogatásával szervezett eseményhez idén 12 országból hozzávetőleg 21 450-en csatlakoztak. Itthon országszerte 14 megye számos településen zajlott a felolvasás, a szórványvidéktől Bukaresten át Székelyföldig közel 18 000-en szólaltattuk meg Pilinszky líráját és prózájának sorait. A romániai megyék közül idén is Hargita megyében kapcsolódtak be a legtöbben, több mint 10 000 felolvasó, Maros megye több mint 5000 felolvasóval a második, Bihar a harmadik (mintegy 1000 felolvasó). Határainkon túlról 11 országból csatlakoztak a maratonhoz, felolvastak Magyarországon, Kárpátalján (Ukrajna), Felvidéken (Szlovákia), Németországban, Belgiumban, Svájcban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, az óceánon túl pedig Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is.
Folyamatosan érkeznek a maraton helyszíneiről a felolvasás élményét rögzítő fotók, videók, beszámolók a könyvtár Facebook oldalára:
Az ünnepi megnyitó idén is a Kájoni János Megyi Könyvtárban volt, ahová délelőtt 10 órára érkeztek az első felolvasók. A meghívottakat, az intézmények képviselőit és a felolvasókat Gyulai Arthur könyvtárigazgató köszöntötte, majd Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője beszélt Pilinszky költészetével kapcsolatos személyes élményeiről. Újdonságként a megnyitót élő közvetítésben is láthatták az érdeklődők. A technikának köszönhetően a megnyitó résztvevői László Juditot, a maraton ötletgazdáját is hallhatták, aki Budapestről jelntkezett be, Pilinszky két versét olvasva fel. Az olvasás öröme, az olvasáshoz való jog mindenkié – osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Elsőként a Csíki Játékszín színművésze, Puskás László olvasta fel Pilinszky Francia fogoly című versét. Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviseletében Farkas Balázs konzul és Takács Éva, a konzulátus munkatársa olvasott fel. Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere Pilinszky Füveskönyvéből olvasott. A Hargita Népe napilap szerkesztőségének tagjai is felolvastak, a költő számos ismert és kevésbé közismert műve hangzott el a könyvtár előadótermében. Párhuzamosan a város több tanintézményében zajlott felolvasás, Csíkszeredában mintegy 1500-an szólaltatták meg Pilinszky műveit.
Idén a járvány miatt kevesebb szervezett csoport vett részt a felolvasáson, sokkal több volt viszont az egyéni felolvasók száma, akár intézményekben, akár otthon, családi körben. A korábbi évek hagyományát követve a szervezők összesítik a maraton résztvevőinek létszámát, a számadatokat táblázatokban is közzéteszik a könyvtár honlapján. Török Edit, a maraton koordinátora és a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai köszönik minden felolvasónak, az intézményeknek és szervezeteknek, akik bárhol a nagyvilágban megszólaltatták a költő műveit.
Az eseményről számos tudósítás jelent meg az online és a nyomtatott sajtóban, ezekből néhány elérhető az alábbi címeken:
https://szekelyhon.ro/aktualis/felolvasomaraton-pilinszky-janossal-a-kozeppontban
https://maszol.ro/kultura/Pilinszky-Janos-muveket-olvastak-fel-a-13-Nemzetkozi-Felolvasomaratonon
https://kronikaonline.ro/kultura/pilinszky-eletmuve-elott-tiszteleg-a-felolvasomaraton
--Háromszéken is felolvastak Pilinszkyből
Pilinszky János műveit szólaltatták meg, születésének 100. évfordulója alkalmából, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett 13. Nemzetközi Felolvasómaraton alkalmából, 2021. február 23-án, a világ 11 országában közel 200 helyszínen olvastak fel a szerző írásaiból.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár felhívására több helyszínen is zajlott felolvasás a városban: a Maassluis Nyugdíjasklubban, a Nők Egyesületében, a Liget kávéházban, a Petőfi Sándor Gimnázium sulirádiójában, szünetekben, a Nagy Mózes Elméleti Líceum IX. D osztályában, az Apor Péter Líceumban két osztályban, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban. Csatlakozott még a felhíváshoz a berecki színjátszó csoport és a Tamási Áron Községi Könyvtár, valamint a torjai Kicsi Antal Gimnázium VI. osztálya.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/kezdikonyvtar
A Bod Péter Megyei Könyvtár könyvtárosai Pilinszky János prózájából és verseiből olvastak fel, csatlakozva a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár idei, tizenharmadik felolvasómaratonjához. Így idézték fel, szűk munkatársi körben, a 100 éve született költő, író emlékét, életművét.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/3839875122717293
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Szívből jövő könyvajándék – gyűlnek a kötetek
Egy hónapja hirdette meg Szívből jövő könyvajándék című programját a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár, és örömmel ad hírt róla, hogy az eddig beérkezett adományokból könyvajándékot kaptak a sepsiszentgyörgyi Ady Endre Általános Iskola II. és III. osztályos kisdiákjai, illetve a Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság 1. sz. Családi Házának gyermekei.
Fotók az átadásról itt: http://www.kmkt.ro/atadtuk-az-elso-ajandekkonyveket
Február végéig 255 könyvet adományoztak a könyvtár által a könyvajándékozás nemzetközi napja alkalmából kezdeményezett akció során. 194-et a könyvtárba vittek be, 55-öt a sepsiszentgyörgyi könyvesboltokban lévő dobozokba helyeztek el, 6 darab pedig a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Igazgatóságon gyűlt össze.
A gyerekkönyvek gyűjtése február elsején kezdődött és április 23-ig tart.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár és a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés is csatlakozott a Bod Péter Megyei Könyvtár kezdeményezéséhez, hogy közös erővel könyveket gyűjtsenek és adományozzanak szociálisan hátrányos gyermekek számára. Erre a célra a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban és a Borudvarban vannak kihelyezett dobozok.
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár is könyvnyereményt sorsol ki az adományozók között.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/szivbol-jovo-
Továbbra is arra biztatnak mindenkit, nézzen szét otthon a könyvespolcon, és jó állapotban lévő, 2005 után megjelent gyermekkönyvekkel vagy a boltokban vásárolt kötetekkel támogassa a kezdeményezést! A szervezők közel 1500 háromszéki gyermeket szeretnének megajándékozni magyar és román nyelvű könyvekkel, illetve könyvgyűjteményt adományozni a különböző gyermekcsoportok számára.
Ahhoz, hogy igazi ajándék legyen az adomány, fontos, hogy a gyermekek tartalmas és szép kivitelezésű, a korosztályuknak megfelelő könyvekhez jussanak.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/folytatodik-a-konyvgyujtes/
Az akció tartalmáról bővebb részletek itt: http://kmkt.ro/szivbol-jovo-konyvajandek
Könyvkaland 2021 – román tannyelvű osztályoknak
Kalandos olvasójátékra hívta a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület a Kovászna megyei, román nyelvű gimnáziumi osztályok tanulóit.
Az online vetélkedőn háromtagú, 5–6. és 6–7. osztályos csapatok vehetnek részt. A háromfordulósra tervezett verseny első két fordulója a könyvtár honlapján elérhető feladatlapok megoldásából áll, ezt egy kreatív döntő követi.
Forrás és az első forduló feladatai itt: http://kmkt.ro/aventurile-lecturii-2021-etapa-i
Folytatódott az évértékelés
„A világjárvány szokatlan helyzetet teremtett számukra az elmúlt esztendőben, viszont volt pozitív hozadéka is, mert új ötletek és megoldások keresésére késztette őket. Ezek gyakorlatba ültetéséhez találékonyságra, lelkesedésre, türelemre és kitartásra volt szükség” – tudhattuk meg Szonda Szabolcstól, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójától év eleji beszélgetés alkalmából.
A legnagyobb feladatot az olvasóközönség kiszolgálása jelentette, amit a változó körülmények függvényében különböző módokon ugyan, de – egy bizonyos időszakot leszámítva – sikerült megoldani. Megtörtént, hogy ablakon keresztül szolgálták ki a könyvet igénylőket, máskor pedig az előcsarnokból nyíló kölcsönző ajtajában. A fertőzésveszély miatt életbe léptetett szigorú előírások azonban nem tették lehetővé az olvasóknak a polcokhoz jutását. Ez 30–40%-os forgalomcsökkenést vont maga után, hiszen a könyvállomány böngészésének lehetősége természetes igény, a szolgáltatásaik kulcselemei közé tartozik. De fájdalmason érintette őket a könyvbemutatók, közönségtalálkozók és más kulturális rendezvényeik, például a csernátoni Haszmann Pál Múzeummal évek óta közösen szervezett, nyári olvasó- és kézművestábor kényszerű elmaradása is.
A történteknek ugyanakkor pozitív hozadéka is van, mert a megszorítások következtében felszabadult időt és energiát rég dédelgetett terveik, többek között a világhálón való fokozott jelenlét megvalósítására fordíthatták. Programokat kínáló, felolvasásoknak és hasonló kezdeményezéseknek helyet biztosító, kézműves tevékenységeket bemutató, valamint visszajelzéseket lehetővé tevő közösségi tereket és kezdeményezéseket hoztak létre, és ezeket a rendes kerékvágásba történő visszatérés után is felhasználható tartalommal töltötték meg. Újdonság például, hogy az olvasók interneten a saját fiókjukba belépve megtekinthetik az eddig kölcsönzött könyvek jegyzékét, és félretetethetik vagy előjegyeztethetik az óhajtott címet. Az olvasnivaló a már évek óta létező internetes katalógusból választható ki, vagy a témakör és műfaj megjelölésével ajánlás is kérhető. Nem feledkeztek meg a gyermekekről sem, a népmese napján például olvasójátékkal kedveskedtek nekik, de szerveztek Könyvkaland-vetélkedőt is.
Forrás és teljes interjú itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/nehezsegek-es-eredmenyek/
A könyvtár tavalyi évéről, tevékenységéről, a munkákat érintő szakmai kihívásokról és eredményekről beszélt a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója a Bukaresti Rádió magyar adásának Mozaik című műsorában. Az interjú a felvétel első 18 percében hallgatható meg itt: https://www.bukarestiradio.ro/2021/02/09/mozaik-2021-februar-
Kényszerszünetek és ezáltal az olvasóval való közvetlen érintkezés teljes hiánya nyomta rá bélyegét a Bod Péter Megyei Könyvtár tavalyi tevékenységére, a sokak által elveszett esztendőnek nevezett 2020-as év mégsem volt teljes veszteség a háromszéki közkönyvtár számára: olyan réseket sikerült megtalálnia az intézménynek, melyek által mégiscsak eljuttatta az olvasnivalót az azt igénylő olvasónak, melyek által mégiscsak megvalósította legfontosabb célkitűzését: az olvasásra nevelést. Az elmúlt esztendő tanulságairól, az idei év terveiről Szonda Szabolcs könyvtárigazgatóval beszélgettek.
Az egyik szemünk sír, a másik nevet. A mondást kicsit pesszimista átköltésbe forgatva kezdi beszámolóját Szonda Szabolcs: egyik szemünk sírt, a másik kevésbé könnyezett. Mert, mint minden kulturális intézménynek, a könyvtárnak is fejre állította életét a világjárvány, különösképp a szükségállapot időszaka. Az, hogy az újabb olvasmányokra vadászók nem bóklászhattak szabadon a könyvespolcok között a szabad felfedezés örömével, a könyvtár „használóinak” táborát mintegy harmadával csökkentette – és ez az adat akkor sem boldogító, ha hozzátesszük, ország- és világszerte hasonlóképp történt a közkönyvtárakban. (...)
Az idei esztendő egyelőre sem nagy optimizmusra, sem visszahúzó pesszimizmusra nem ad okot: Szonda Szabolcs szerint az idei a rögtön reagálás és a folyamatos alkalmazkodás éve lesz. Ez úgy értendő, hogy amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, rögvest indulhat a rendezvényszervezés, ami lehet felelevenítése a tavalyról elmaradt, többé-kevésbé már véglegesített eseményeknek, de akár újabb lehetőségek kihasználása is, hiszen a művésztársadalomnak is meg kellett értenie, hogy jelenleg nem az évekre előre tervezés, hanem az épp esedékes meghívások azonnali teljesítése a járható út. Ha megindul az élet, lesznek újra könyvbemutatók, közönségtalálkozók valóságosan is, hiszen az irodalomkedvelők igényelik a Szent György napi, a PulzArtos vagy a „csak” hétköznapi rendezvényeket is, melyeket az on-line események nem tudnak pótolni. Egyelőre azonban be kell érnünk az – amint Szonda Szabolcs megfogalmazta – óvatosan lelkes tervezéssel.
Forrás és teljes interjú itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/138943/rogton-reagalo-ev-lesz-bod-peter-megyei-
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Otthonunk az anyanyelv – kiállítás és előadás
Az anyanyelv nemzetközi napja tiszteletére nyílt kiállítás a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 2021. február 22-én. A rendhagyó gyűjteményes tárlaton látható műalkotások Lázár Imre székelyudvarhelyi bronzöntőmester képzőművészeti gyűjteményéből származnak. A megnyitón Kovács Árpád művészettörténész beszélt a gyűjteményt létrehozó Lázár Imre mecénási tevékenységéről is, aki kiváló kapcsolatokat épített ki erdélyi és magyarországi szobrászokkal, gyűjteményének jelentős részét bronzszobrok és plakettek teszik ki. A rendezvényen Anyanyelv, kultúra, identitás címmel dr. Tapodi Zsuzsa, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Humántudományok Tanszékének professzora tartott előadást. Az anyanyelv a múlt és a kulturális identitás legfőbb őrzője és meghatározója, amely összeköti annak művelőit térben és időben egyaránt – hangzott el ebben.
A kiállított bronzplakettek és szobrok többsége erdélyi nagyjaink portréit jeleníti meg, a magyar nyelv és irodalom kiváló művelői, a művészetek és a tudomány jelesei előtt tisztelegve. Sok más kiemelkedő személyiség mellett Arany János, Mikes Kelemen, Bethlen Gábor, Ady Endre, Tamási Áron, József Attila, Bolyai Farkas, Bolyai János, Kőrösi Csoma Sándor, Orbán Balázs, Kemény János, Sütő András, Áprily Lajos, Márton Áron, Kós Károly, Kányádi Sándor alakja jelenik meg ezeken. Kiváló erdélyi művészek munkáit láthatjuk a tárlaton, többek között Adorjáni Endre, Bálint Károly, Bodó Levente, Gergely István, Hunyadi László, Kiss Levente, Konthur Bertalan, Székely József, Tőrös Gábor, Vetró Artúr, Vetró András szobrászművészek alkotásait. A gyűjteményt először három évvel ezelőtt állította ki Lázár Imre a budapesti Vármegye Galériában. Erre az alkalomra készült egy igényes kivitelezésű katalógus, amelyben 14 erdélyi szobrász 55 plakettje látható. Ezt a kiállítást 2018 novemberében meghívták a sárospataki Református Gimnáziumba is. Székelyföldön először a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban láthatta a közönség. A Kájoni János Megyei Könyvtár kiállítótermében ingyenesen látogatható a tárlat, várják az iskolai csoportokat is, előzetes jelentkezés alapján.
Sajtóvisszhang: https://www.facebook.com/CsikbolVideok/videos/282826783190688
https://maszol.ro/kultura/Az-anyanyelv-napjat-unnepeltek-Csikszeredaban
Daczó Katalin Jeles alcsíkiak című életrajzi adattárának bemutatója
Daczó Katalin legújabb könyvét ismerhette mag a csíkszeredai közönség 2021. február 11-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartott könyvbemutatón és közönségtalálkozón. A Jeles alcsíkiak címmel megjelent életrajzi adattár egy kiadványsorozat első kötete, amely A-tól D-ig veszi számba a kistérséghez születésük vagy életútjuk révén kötődő személyiségeket, akik valamilyen területen maradandót alkottak, kiemelkedtek a közösségből, életpályájuk emlékezetre méltó. Az Alcsík Kistérség Társulat megbízásából, az Alutus kiadónál megjelent kötet értékes adatokkal szolgál a csíki helytörténeti kutatásokhoz. Daczó Katalin több évtizede kutatja neves csíki személyiségek életrajzát, több ezer személy adatai szerepelnek folyamatosan bővülő adatbázisában. Az alcsíki életrajzi adattár első kötete 51 jeles személyiség életpályáját mutatja be. A tervek szerint négy kötet fog napvilágot látni a sorozatban. A találkozón Kőrössy Erika beszélgetett a szerzővel. A kötet bemutatóját nagy érdeklődés övezte, hiszen a csíkszentmártoni születésű Daczó Katalin újságíróként, televíziós szerkesztőként, dokumentumfilmek rendezőjeként végzett tevékenysége szorosan kötődik a térség és a város történetének megismeréséhez, feltárásához. Szerteágazó munkásságát számos díjjal ismerték el. A könyvtár munkatársa, Kelemen Katalin köszöntötte a jelenlévőket, elmondta, hogy a most megjelent kötet valóban hiánypótló, hiszen csíki személyiségekről még nem jelent meg életrajzi lexikon vagy adattár. Gergely András, az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás elnöke az adattár létrejöttének előzményeiről beszélt. A beszélgetés során szó esett a kötetben bemutatott egyes személyek történeteiről is. Daczó Katalin régi elképzelésének egy kis töredékét válthatta valóra az alcsíki életrajzi adattár első kötetének megjelenésével. A kötet szerkesztői előszavában írja: „hiszem, hogy bár rendszerek jönnek és mennek, mindig szükség lesz lexikális adatokra és emlékezőkre még inkább.”
Interjú a szerzővel: https://maszol.ro/kultura/Amikor-uzen-a-mult-jeles-alcsikiakat-bemutato-konyverol-beszelgettunk-Daczo-Katalinnal
A hangos olvasás világnapjára
A Kájoni János Megyei Könyvtár 2020-ban csatlakozott először A hangos olvasás világnapjához. Idén az online térbe költöztették ezt az eseményt, amellyel a felolvasás fontosságára hívják fel a figyelmet. 2021 február 10-én a könyvtár Facebook-oldalán kisfilmeket tettek közzé, amelyeken gyerekek és fiatalok meséket olvastak fel román, magyar és angol nyelven. A kisfilmek a könyvtár Videótárában érhetők el: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/168/videotar
--Online folytatódik az olvasóklub a Máramaros Megyei Könyvtárban
Februárban hagyományos és online formában is biztosította egyes tevékenységeit a nagybányai „Petre Dulfu” Megyei Könyvtár: egyrészt az olvasás szerelmesei könyveket kölcsönözhetnek a könyvtár előcsarnokában berendezett térben, másrészt online tevékenységekkel vonzzák őket. Az online tevékenységek között említhetjük az olvasóklub találkozóit, amelyre Mit olvasnak a fiatalok? (,,Ce mai citesc tinerii?”) címmel került sor.
Ennek a kezdeményezésnek a fő célja az olvasás bátorítása, a kommunikáció és az együtt olvasás felfedezése és népszerűsítése. A találkozó minden résztvevő számára lehetőséget biztosított arra, hogy hozzájáruljon a megbeszéléshez, hogy új olvasmányokat fedezzen fel.
Forrás: https://www.ujszo.ro/ssr/cikk/31-38-talalkozok-a-megyei-konyvtar-olvaso-klubjaban
INTERJÚ
--Barangolás az Ábel Könyvkiadó rengetegében
Nemcsak tankönyveket adott és ad ki a kolozsvári Ábel Könyvkiadó, hanem egyetemi jegyzeteket, szépirodalmat, népdalgyűjteményeket, irodalmi szöveggyűjteményeket, mesekönyveket is. A kiadó múltjáról, jelenéről a vezetői, Szikszai Ildikó és Szikszai Attila meséltek.
„(...) A járványhelyzet miatt kiadónknak visszaesett a forgalma, ez természetesen anyagi nehézségeket okoz. 2020-ban elmaradtak a korábbi években jól működő könyves rendezvények – könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, könyvvásárok, olvasójátékok. Az elmúlt év a kiadó számára bár gazdaságilag nehéz volt, szakmailag, könyvkiadás tekintetében mégis érdekesnek, gazdagnak mondható. 12 új könyvet adtunk ki. Három új szerző és két új illusztrátor mutatkozott be nálunk. Van két szerzőnk, akinek egy év alatt két-két kötete is napvilágot látott az Ábelnél. Két új kötetünk pedig közösségi támogatásból született meg. 2021-ben újabb könyvek kiadását tervezzük, illetve reméljük, hogy enyhül a járvány, ismét lehetőségünk lesz a személyes találkozásokra, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, könyvvásárok, az Erdélyi Könyvfaló olvasójáték keretében. (...)”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/kultura/barangolas-abel-konyvrengetegeben-n-szikszai-ildiko-es-szikszai-attila-a-kolozsvari-abel-vezetoi-a-kiado-perspektivairol-nehez
--Új és készülő verseskötetéről vall László Noémi kolozsvári költő
Rendhagyó módon, az olvasók szeme láttára született meg László Noémi költő és Kürti Andrea illusztrátor legújabb közös projektjének, a Darázsolás című kötetnek a nagy része. Erről a jelenleg a kulisszák mögött folytatódó alkotómunkáról és előzményéről, a csíkszeredai Gutenberg kiadónál nemrég megjelent, Műrepülés című kötetéről faggattuk László Noémi költőt, akit nemrég az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjjal tüntettek ki.
„(…) 2020-ban a járvány miatt szinte egyáltalán nem volt könyvbemutató, könyvvásár, a Műrepülés című kötetet csak Csíkszeredában mutattátok be 2020 őszén. Hogy érintett alkotóként, hogy kevesebb visszajelzést kaptál?
Azt hiszem, hogy az én esetemben korábban sem sűrűn volt visszajelzés, úgyhogy ilyen tekintetben nem volt nagy változás. De azért úgy éltem meg, hogy megjelent egy kötetem 2020 áprilisában, és még mindig olyan, mintha meg sem jelent volna. Igaz ugyan, hogy bemutatták a Csíkszeredai Könyvvásáron, de korlátozott körülmények között, alig volt közönség. Ez a könyv, úgy érzem, még nem repült ki, azt leszámítva, hogy a Gutenberg boltjaiban megvásárolható, és akinek feltűnik a polcon ez a karcsú, fekete tárgy, az lehet, hogy megkockáztatja és föllapozza.
(…) egyezzünk meg, a Műrepülés nem egy vicces kötet… Én szeretek szerzőként úgy gondolni magamra, mint egy derűs illetőre. Ez a kötet nem sikerült derűsre, bár azt is el kell mondanom, hogy nem is feltétlenül én válogattam az anyagát, ugyanis ez egy koprodukció. Igaz ugyan, hogy a versek szerzője kétségkívül László Noémi, de Kürti Andrea illusztrálta a kötetet, neki ez az első, felnőtteknek szóló munkája. Sokáig „kotoltunk” ezen a könyvön, Andrea mindvégig hangsúlyozta, hogy nagyon szép könyvnek kell lennie, és ezt nem csak a külalakra értette, számára az is fontos volt, hogy tartalmában olyan legyen ez a könyv, ahogyan ő a szép könyvet elképzeli, úgyhogy végül is az történt, hogy elküldtem neki egy nagy adag verset, és abból nagyjából ő válogatta ki azt, ami a kötetbe bekerült (…).”
--Az „Isten háta mögött” egy jó hely!
A könyvkiadás legszebb része, mikor először kézbe veszek egy általunk kiadott kötetet, mondja Demeter László történész-muzeológus, az egyik legfontosabb erdélyi szellemi műhely, a baróti Tortoma Kiadó tulajdonosa, aki úgy véli, számukra háromszor nehezebb volt ismertté válni, felkapaszkodni, mint ha valamelyik nagyvárosban működnének.
Forrás és a beszélgetés itt: https://www.erdely.ma/az-isten-hata-mogott-egy-jo-hely-fabian-
--Hozzátenni a nagy képhez – interjú Magyarosi Sándor hadtörténésszel
Magyarosi Sándor neve az Úz-völgyi sírkert történetéről, Egy első világháborús katonatemető hányattatott utóélete címmel 2019-en nyarán közzétett, 27 oldalas tanulmánya kapcsán vált közismertté.
Az erdélyi származású, de évek óta külföldön tevékenykedő hadtörténészt eddigi életpályájáról, kutatási témáiról, ezek eredményeiről és jövőbeli terveiről faggatták.
Forrás és az interjú itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/hozzatenni-a-nagy-kephez/
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Farkas Árpád költő, író, publicista
Életének 77. évében, súlyos betegség után, 2021. február 7-én elhunyt Farkas Árpád költő, író, publicista.
1944-ben született a Hargita megyei Siménfalván, középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. 1963-tól jelentek meg versei különböző folyóiratokban és napilapokban. Az egyetem elvégzése után 1968-ig a háromszéki Vajnafalván tanított, 1968-tól Sepsiszentgyörgyön élt, 1971-ig újságíró volt a Megyei Tükörnél, 1971 és 1989 között a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirat munkatársaként dolgozott. 1990-től az Igaz Szó utódának, a Látónak volt sepsiszentgyörgyi szerkesztője, 1993-tól 2010-ig a Háromszék című napilap főszerkesztője.
Meghatározó költője volt nemzedékének, költészetét és publicisztikáját a transzilván szellemiség és erős közösségi elkötelezettség jellemezte. Közéleti lírájával és publicisztikájával is a két világháború közötti erdélyi költők, írók legjobb örökségét vitte tovább, és ugyanakkor egyik legeredetibb költőnkként tartottuk számon. A hagyományos transzilván táj képvilágát felhasználva modern, látomásos költészetet művelt. Jelentős életművet hagyott ránk, amelynek központi üzenete az értelmiségi felelősségvállalás egy kisebbségi sorsra kényszerített közösség megmaradásáért.
Forrás: https://nepujsag.ro/articles/farkas-arpad-halalara
Nekrológok, visszaemlékezések:
https://kronikaonline.ro/kultura/bfut-az-idor-n-farkas-arpad-emlekere
https://www.ujhet.com/szegeny-farkas-arpad/
https://www.hirmondo.ro/velemeny/farkas-arpad-viragzo-lazmeroje/
https://www.3szek.ro/load/cikk/139129/farkas-arpad-az-ujsagiro
https://www.3szek.ro/load/cikk/139101/az-orok-ho-hataran
https://www.3szek.ro/load/cikk/139098/eltintatengeredett
https://helyorseg.ma/rovat/szempont/elteto-jozsef-gyaszhir-utan
https://www.3szek.ro/load/cikk/139157/es-nem-volt-nekrolog
https://www.3szek.ro/load/cikk/139177/az-utolso-szaz-meteren
https://www.3szek.ro/load/cikk/139176/emleked-velunk-marad
https://www.valaszonline.hu/2021/02/10/farkas-arpad-nekrolog/
https://www.3szek.ro/load/cikk/139174/bucsu-farkas-arpadtol
https://www.3szek.ro/load/cikk/139173/madar-vagy-tenger
https://egy.hu/kult/egy-elmaradt-level-margojara-szemelyes-emlekezes-farkas-arpadra-108775
DÍJAK
--Kiss László az EMKE Monoki István-díjasa 2021-ben
Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) 2021-es Monoki István-díjasa.
A Monoki István-díj kimagasló, tudományos szintű szakmai teljesítményekért jár, vagy az egész romániai magyar könyvtárügy érdekében, kulturális értékeink megőrzéséért, gazdagításáért végzett áldozatos munkáért, vagy egy tevékeny és eredményes könyvtárosi életpálya elismerését jelenti.
Kiss László az egyetemes erdélyi könyvtárügy szolgálata mellett kiemelten az iskolai könyvtárak tevékenysége mellett kötelezte el magát, ennek érdekében több innovatív és széles körben ismert kezdeményezése is volt az évek során. Egyik legemlékezetesebb kampánya a 2015-ös „Iskolai könyvtárak a Fekete-tengertől az Északi-tengerig” című túra, amikor kerékpárral indult útnak a Fekete-tenger parti Konstancáról a hollandiai Hágáig. A mintegy 3000 kilométeres út célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az olvasás és az iskolai könyvtárak fontosságára.
Forrás: RMKE-levelezőlista
--Merítés-lista: Dragomán György és Vida Gábor írta az évtized könyveit
A magyar nyelven, magyar szerzőtől, első kiadásban 2010 és 2019 között megjelent legkiemelkedőbb könyveket kereste a Merítés-díj szépprózát elbíráló zsűrije. Az olvasók Dragomán György Máglya című regényét választották, a Merítés-díj zsűrije pedig Vida Gábor Egy dadogás története című könyvét szavazta az évtized legjobbjának.
Az olvasók körében népszerű volt továbbá Totth Benedek Holtverseny, Oravecz Imre Kaliforniai fürj, Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló, Tompa Andrea Fejtől s lábtól, Nádas Péter Világló részletek, Gárdos Péter Hajnali láz, Péterfy Gergely Kitömött barbár, Kőrösi Zoltán Szívlekvár és Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című könyve is.
Forrás és teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/merites-lista-dragoman-gyorgy-es-vida-gabor-irta-az-evtized-konyveit
AJÁNLÓ
--Az évtized legfontosabb magyar nyelvű szépirodalmi könyvei
A Könyves Magazin sorra vette az évtized (2010-2020) legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenéseit: az ötvenes lista közel harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állt össze. A folyamat úgy zajlott, hogy egyre rövidebb listákra kellett szavazniuk a voksolóknak, majd végül a szerkesztőség úgy döntött, hogy egy szerző egy könyvvel kerülhet fel a listára. Az évtized magyar listáján, ugyanúgy, ahogy a gyerek- és világirodalmi listán is, a szervezők elkerülték a sorrendezést.
A listán szép számmal szerepelnek erdélyi szerzők munkái is (Balla Zsófia, Bodor Ádám, Dragomán György, Tompa Andrea, Vida Gábor és mások).
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/nagy/magyar_irodalom_evtized_konyve_1.html
--Megjelent a Székelyföld folyóirat 2021. februári száma
A csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap februári számának központi témája a székelyek megtelepedése Erdélyben: verssel jelentkezik Balázs K. Attila, Fazakas Attila, Ferencz-Nagy Zoltán, G. István László, Korpa Tamás, Mánya Kristóf, Papp Attila Zsolt, Sós Amália, Szente B. Levente és Szondy-Adorján György. Prózát publikál Ádám Szilamér, Kelemen Endre, Magyary Ágnes, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Miklóssi Szabó István és Molnár Vilmos.
Olvashatjuk a folyóirat tavalyi diákpályázatának kiértékelőjét Fekete Vince szerkesztő tollából, valamint az első három helyezett munkáját: Nagy Zalán, Tamás Bernadett és Takács Boglárka versét.
A Forgószínpad című rovatban Vargyas Márta beszélgetése olvasható Kányádi Szilárd színész-rendezővel, a Ködoszlásban pedig Puskás-Kolozsvári Frederic A székelyek megtelepedése Erdélyben című tanulmánya.
Az Alma Mater rovatban Daczó Katalin beszélget Miklós Ferenccel, a székelyudvarhelyi Pedagógiai Líceum (a későbbi Benedek Elek Tanítóképző) nyugalmazott magyartanárával, az Irattárban Spaller Árpád Az erdélyi magyar emigrációs sajtó című tanulmánya olvasható.
A Szemlében Sántha Attila Magyar Zoltán A magyar történeti mondák katalógusa című művéről értekezik; Gáspár Sándor az Erdélyi Magyar Képzőművészet című kiadványról; Alföldy Jenő Ilyés Gyula Oroszország című kötetéről; Cseke Gábor Kenéz Ferenc versválogatásairól; Máriás József a Székelyföld a 21. században című kiadványról; Zsidó Ferenc pedig Miklóssi Szabó István Testfüggőség című novelláskönyvéről.
Forrás: https://www.erdely.ma/a-szekelyek-megtelepedese-erdelyben-megjelent-a-szekelyfold-februari-szama/
--Az „új” Várad folyóirat január-februári száma
Összevont, januári-februári számmal jelentkezett új, de nem ismeretlen köntösben, változatos tartalommal az immár a nagyváradi Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár égisze alatt kiadott kulturális folyóirat, a Várad – olvasható a lap szerkesztőbizottságának közleményében.
Mint írják, mindez nem sikerült volna a régi kollégák és az együttműködést továbbra is vállaló külső munkatársak önzetlen segítsége nélkül. A közlemény szerint a kinézetében a Biharországot megidéző új Váradban beszámolnak a tavaly decemberi 12. Nagyváradi Könyvmaraton és Holnap Feszt részben online megtartott könyvbemutatóiról, a magyar kultúra napi díjazásokról és a Tibor Ernő Galéria téli tárlatáról.
Bemutatják Bihari Barna okleveles formatervezőt, és interjút közölnek Deák Árpád szobrászművésszel. Tóth Ágnes tollából regényrészlet olvasható, továbbá B. Mihály Csilla és Müller Dezső költeményei mellett Kocsis Csaba legújabb gyermekvers-köteteiből is ízelítőt adnak. Megismertetik az olvasókkal a SzóMiSzó zenekart, valamint ajánlják a Tinta Kiadónál megjelent Jókai-enciklopédiát.
Emlékeztetőül: 2021-től a lap a Bihar Megyei Tanács döntése következtében elvesztette jogi önállóságát,a Gheorge Șincai Megyei Könyvtár részlegeként működik tovább, a korábbi nyolc helyett három munkatárssal. A döntés miatt Szűcs László főszerkesztő 2021 januárjában távozott főszerkesztői posztjáról. A Bihar megyei RMDSZ pert kezdeményezett a megyei önkormányzati képviselőtestület decemberi határozata ellen, a Várad és a Familia kulturális folyóiratok önálló jogi személyiségének megszüntetése miatt.
Forrás: https://www.erdon.ro/kozelet/helyi-kozelet/nyomdaban-az-uj-varad-3508594/
--Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára
Mesés receptkönyvvel köszöntötte 85. születésnapja alkalmából Bodor Ádám Kossuth-díjas írót, a Nemzet Művészét a Szépirodalmi Figyelő: a folyóirat harmincöt szerzőt kért fel, hogy írjon egy-egy, Bodor Ádám írásművészete előtt tisztelgő mesés receptet, receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox – a szerző Verhovina madarai című kötetében felbukkanó karakter – elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.
A Szépirodalmi Figyelő könyvek gondozásában napvilágot látott kiadvány szerzői közt erdélyiek is szerepelnek szép számmal: André Ferenc, Balázs Imre József, Borcsa Imola, Demény Péter, Király Farkas, Láng Zsolt, László Noémi, Murányi Sándor Olivér, Molnár Vilmos, Selyem Zsuzsa, Serestély Zalán, Szabó Róbert Csaba, Varga László Edgár, Vida Gábor és Vincze Ferenc. Rajtuk kívül Antal Balázs, Babiczky Tibor, Bajtai András, Barnás Ferenc, Berniczky Éva, Cserna-Szabó András, Csík Mónika, Egressy Zoltán, Géczi János, Győrffy Ákos, Jász Attila, Kálmán Gábor, Kiss Tibor Noé, Kollár Árpád, Márton László, Sirokaï Mátyás, Szécsi Noémi, Térey János, Vass Norbert és Vörös István írásai olvashatók a kötetben. A gyűjtemény varázslatos gasztronómiai utazásra hívja az olvasót Jablonska Poljana és Pregyina vidékére, Halmaherára vagy a Kolinda-erdő fenyvesei közé. Harmincöt szerző kalauzolja az olvasót a Bodor Ádám prózájában megjelenített szűk hágók és hófödte hegycsúcsok felé, közben pedig különös konyhai fortélyokat is megosztanak. A Vass Norbert és Vincze Ferenc által szerkesztett kötet receptjeinek összegyűjtésében Korpa Tamás is segédkezett, a könyvet Vincze Judit illusztrációi teszik gazdagabbá.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/bodor_adam85_eronim_mox_szakacskonyve.html
--Megjelent Márton Áron breviáriuma
A kötet anyagát a sepsiszentgyörgyi Dávid Péter gyűjtötte össze. A könyvecske akár jelképértékű is lehet, hiszen az a székelység, az erdélyi magyarság köztulajdona. Miért is? Márton Áron hagyatékát olvasó, vizsgáló és azt elképzelése szerint könyvecskének elkészítő Dávid Péter a hatalmas hagyatékból közös ékkövet keretezett, nem mellesleg, hanem a maga szempontjai szerint, teljes meggyőződéssel.
Az erdélyi magyarság minden gondja-baja benne a könyvben. A család, a gyermekek nevelése, a román elnyomás egyre nyomasztóbb fájdalma, az anyanyelv megvédése, így kerül szinte minden gondunk a csodálatos, nagyon is áldozatos pap védelme alá. Katonai szolgálat, börtön Romániában, rabtábori lét, mindent megélt a börtöntől az ínségig a maga népével a rettenetes és még fájdalmasabb román uralom idején, 1896 és 1980 között.
A könyv január 1-től december 31-ig minden napra „megszólaltatja” Márton Áront.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/marton-aron-
--Székely Zoltán önéletírása és levelezése
Néhai Székely Zoltán sepsiszentgyörgyi régésznek, a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatójának Emlékeim című, önéletírását és szakmai levelezését tartalmazó kötetét mutatták be a felújítás alatt álló múzeum Kós Károly Termében, 2021. február 18-án. A kiadványt a szerző fia, Székely Zsolt régész, nyugalmazott egyetemi docens szerkesztette, illetve ismertette a rendezvényen.
Székely Zoltán könyvét a csíkszeredai Státus Kiadó jelentette meg.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/139416/szekely-zoltan-oneletirasa-es-levelezese
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/eletrajz-onvallomas-kronika/
--Gombák a magyar néphagyományban
Dr. Zsigmond Győző a fenti címmel kiadott, új könyvvel ajándékozta meg a gombák „szerelmeseit”, mintegy tovább bővítve a témát, és egyúttal ismeretekben is gazdagítva a magyar nyelvterület gombászait. A tökéletesnek méltán nevezhető fényképektől a történelmi áttekintésig és egyben a téma minden részletében pontos szövegig a teljesség érdemével jelentkezik.
A kötetet a baróti Tortoma Kiadó és Könyvkereskedés jelentette meg.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/139223/gombak-a-magyar-
--Az Úz völgye az első világháborúban
A 2019-es úzvölgyi román temetőfoglalás adta a most megjelent, Előre az Úz völgyében című könyv elkészítésének ötletét, az eleinte félszáz oldalasra tervezett, többnyire mostanáig nyomtatásban meg nem jelent rajzokra, fényképekre alapozott kiadvány azonban közel négyszáz oldalas, rendhagyó történelmi összefoglaló művé duzzadt.
Frontkatonák naplórészletei, visszaemlékezések, újságcikkek segítségével szinte órára pontosan feltárja az Úz völgyében az első világháború idején történteket a Háromszék Vármegye Kiadó új könyve, a Kocsis Károly által szerkesztett, Előre az Úz völgyében című kötet, amelyet Kövér Gyulának a helyszínen készített művészi értékű rajzai és a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből származó korabeli fotók gazdagon illusztrálnak. A könyvben Gottfried Barna történész, levéltáros tanulmánya a kor hadtörténetébe vezeti be az olvasót, Tamás Sándor térképgyűjtő pedig Úz völgye térképészeti történetét ismerteti.
A könyv megvásárolható a Kovászna Megyei Művelődési Központban.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/139194/az-uz-volgye-az-elso-
https://www.3szek.ro/load/cikk/138985/elore-az-uz-volgyeben-
A kézdivásárhelyi könyvbemutatóról: https://www.hirmondo.ro/.../a-nagy-haboru-magyar-es.../
Részletek a könyvből itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/138959/harcok-az-uz-volgyeben
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Új anyagok az Erdélyi Magyar Adatbankban
Az Erdélyi Magyar Adatbank 2021 februárjában új menüpontot nyitott a nem publikált, de fontos tartott kéziratoknak, első körben három anyag közreadása történt meg (a szervezők szívesen vesznek minden további ajánlatot, ha az fontos, "kallódó" kéziratokra hívja fel a figyelmet).
Albert Ernő folklórgyűjtő, néptáncszervező, iskolaigazgató emlékirata a néptánc folyamatos továbbéléséről a szocialista közművelődésben a hatvanas évek magyar középiskolai működésébe ad betekintést ("Így éltem… Emléksorok“. Kézirat - https://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf2605.pdf)
Nagy Miklós munkája a romániai és erdélyi agrárviszonyok áttekintéséről a mai napig az egyik legjobb összefoglalás a témáról, bár a tanulmány a nyolcvanas években készült (Románia modern-kori agrárfejlődése 1918–1980. Kézirat - https://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf2608.pdf)
Beke György kéziratban maradt, az ezredforduló után készült Magyar Népi Szövetség- / Népi Egység-monográfiája, azon túlmenően, hogy a jelenleg még nehezen hozzáférhető lap cikkeit ismerteti, azért fontos, mert az 1944 és 1947 közötti, az észak-erdélyin belül is eltérő székelyföldi társadalmi önszerveződést, annak alulról építkezését is megjeleníti (Sorsváltás és sorsvesztés Erdélyben, 1944–1948. Kézirat - https://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf2606.pdf).
Forrás: https://adatbank.transindex.ro/belso.php?k=18#alk109
--Digitális tartalmak a romániai (megyei) könyvtárak honlapjain
Az egyre tartósabb online tevékenységi formák (oktatási, kutatási, szabadidős tevékenységek virtuális platformokra költözése) újból ráirányították a figyelmet a könyvtárakban zajló digitalizációs munkára és online hozzáférhetővé tett dokumentumokra. Több cikk is szemlézi a jelenleg zajló munkát, felsorolva azokat a romániai könyvtárakat, ahol ilyen téren előrelépések történtek.
Egy tanulmány a megyei könyvtárak digitális anyagát veszi górcső alá, tételesen a digitalizált különgyűjteményi dokumentumokra és időszaki kiadványokra koncentrálva. A lista nem teljes, a 41 romániai megyei könyvtárból 18 intézményt tekint végig (melynek felét erdélyi könyvtárak teszik ki, megtalálhatjuk benne az aradi, besztercei, székelyföldi, Szeben, Hunyad és Temes megyei könyvtárak digitális gyűjteményére mutató hivatkozásokat is).
Egy másik cikk a könyvtári digitális gyűjtemények mellett a különféle tematikus gyűjteményeket is jegyzékbe sorolja: nemcsak történeti kutatásban hasznosítható forrásdokumentumok, gyűjtemények lelőhelyét közli, hanem esetenként kiadók szabadon hozzáférhető kurrens könyveinek lelőhelyét is.
A gyűjtemények esetenként már akár több éves (vagy akár egy évtizedes) történetet tudhatnak maguk mögött, találhatunk a listán lezárt projektek anyagát összesítő tematikus archívumokat és folyamatosan bővített, fejlesztett repozitóriumokat, digitális könyvtárakat is. A cikk szerepelteti a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Intézet (Institutul Național al Patrimoniului) a kulturális anyagot, elsősorban muzeális dokumentumokat digitalizáló gyűjteményét, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) archívumát, amely a kommunista titkosrendőrség több százezer archív dokumentumából építi digitális gyűjteményét.
Felsorol továbbá olyan fontos forrásgyűjteményeket is, mint a Román Országos Levéltár által fejlesztett középkori oklevéltár vagy a Műemlékvédelmi Bizottság archívuma, illetve a történeti forrásokat tematikus anyagba rendező Roma Kulturális Központ által fenntartott platform is.
Az egyetemi könyvtárak által fejlesztett digitális könyvtárak külön fejezetben kerülnek említésre, itt ugyanis folyamatosan bővülő gyűjteményekről beszélhetünk.
Forrás: https://istoriepesleau.ro/colectiile-digitale-ale-bibliotecilor-judetene-ale-romaniei/
https://infocultural.ro/35-de-arhive-si-biblioteci-digitale-populare-in-romania
--Értékmentés a digiteka.ro oldalon
A Digitéka, vagyis az erdélyi digitális tudástár az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában program keretében született – mondta el Ferenczi Szilárd történész, a digiteka.ro honlap gondozója. A 2021-ben lezáruló hároméves program 2018-ban indult, akkor megszabták a költségvetését, és megépítették a honlapot, amelyre 2019 elején tették fel az első napi- és hetilapokat, valamint folyóiratokat, illetve kezdetben csupán öt könyvvel indultak és ezzel a két füllel: sajtó és könyvek. Miután pedig megjelent az Iskola Alapítványnál a kiadó gondozásában Bartos-Elekes Zsombor Mappae Comitatuum Transylvaniae című, erdélyi térképeket feldolgozó kiadványa, úgy döntöttek, ez is felkerül a digitalizált elérhető tartalmak közé, és létrehozták a harmadik, térképek fület is a weboldalon. Idővel a térképtár is bővült, külső hivatkozással elérhetők egyéb, bánsági, partiumi térképek, digitalizált tartalmak.
Arra a kérdésre, milyen elképzeléssel, illetve céllal gondolták ki és hozták létre a digitékát, Ferenczi Szilárd elmondta, hogy főleg két cél vezérelte ebben: egyrészt annak a lehetőségnek a megvalósítása, hogy a kutatók és alkalmi olvasók otthonról is hozzáférhessenek a tartalmakhoz, hiszen nyilván nem mindig adódik lehetőség könyvtárakba járni, meg akár több száz kilométert is utazni valamely kiadvány megszerzéséért. Másrészt értékmentő célja és szándéka is van a weboldalnak és a digitalizálásnak, hiszen egyes régi kiadványok, könyvek, sajtótermékek esetében nincs lehetőség olyan körülmények között tárolni azokat, hogy ne romoljon az állaguk. – Jobb ezeket minél előbb átmenteni, ezáltal biztosítani az állagmegőrzést és a minőséget – magyarázta a szakember. Megemlítette, hogy máshol, például Magyarországon, de Erdélyben is léteznek évek óta digitalizált termékek, gyűjtemények, honlapok, különféle intézmények, könyvtárak, közgyűjtemények, egyetemek gondozásában is találunk ilyen felületeket, saját gyűjteményeket. Persze, Erdélyben továbbra is lenne bőven mit és miért digitalizálni – fűzte hozzá.
Minimális tapasztalattal fogtak hozzá a weboldal kiépítéséhez és feltöltéséhez, ritka műveket, könyveket, erdélyi anyagokat vásároltak, többek között Magyarországról is. A digiteka.ro oldalon minden tartalom ingyen elérhető, és igyekeznek ezeket folyamatosan bővíteni, hiszen a kutatóknak monográfiákból, forrásanyagokból sosem elég – jegyezte meg Ferenczi Szilárd, a honlap másik előnyének nevezve annak könnyű hozzáférhetőségét.
Ferenczi Szilárd szerint a honlap akár erdélyi virtuális könyvtár is lehetne: hiszen, ha nem is feltétlenül minden anyag az övék, de egy linkkel, külső hivatkozással elérhetővé válhatna. A kutatók számára előny, hogy mindent egy helyen lássanak, az olvasóknak se kelljen sokat keresgélniük – ezért az interneten digitalizált formában megtalálható erdélyi anyagokat külső hivatkozással jelenítik meg. A honlap rövidesen digitális szövegtár füllel fog kiegészülni, vagyis adott tematikába, például társadalomtudományi vagy társadalomtörténeti tematikába kerülnek a több helyről összegyűjtött anyagok. Terveznek továbbá egy mozgóképtörténet fület is, amely az erdélyi magyar filmgyártással kapcsolatos anyagokat tartalmazza. Sőt, Ferenczi Szilárd ennél is tovább menne, hiszen várostörténeti rovatot is elképzelt, amelyben erdélyi, partiumi és bánsági városokat mutatna be: digitális szövegtárakat hozna létre a különféle nagyobb városokról, esetleg a kisebbekről is a sajtóból, tanulmánykötetekből, városkalauzokból, turisztikai kötetekből, ugyanakkor egy fürdőtörténeti rovatot is elképzelt már.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/digiteka-ro-ertekmentes-mellett-az-otthonrol-kutatas-lehetosege
KÖNYVGYARAPODÁSOK – KÖNYVGYŰJTÉSEK
--Új könyvek a Kolozs Megyei Könyvtár Magyar Sarkában
Az olvasók kéréseinek figyelembe vételével több mint 12 ezer lej értékben vásárolt könyveket a Kolozs megyei közkönyvtár a Magyar Sarok számára, Bogyó és Babócás kötetektől a kolozsvári Zágoni Balázs scifi-sorozatán és Csukás István, Berg Judit ifjúsági történetein át Elena Ferrante nagysikerű nápolyi regénysorozatáig és Dragomán György Rendszerújra című alkotásáig. Gyerekektől felnőttekig bárki találhat kedvére való olvasnivalót a kétszáznál több új könyv között, akár könnyed lektűrre, akár világsikert aratott szépirodalomra vágyik.
Az online olvasócsoportok több közkedvelt kötete is elérhető a megyei könyvtárban: Orvos Tóth Noémi Örökölt sorsa, Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek, valamint az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics 1997-ben megjelent, Csernobili ima című remekműve (magyarul 2016-ban adták ki először), amely az 1986-os csernobili atomerőmű-robbanást feldolgozó, 2019-es dokumentumfilm-sorozat rendkívüli népszerűségének köszönhetően ismét fősodorba került.
--Könyvadomány a Sapientia EMTE Kolosváry Bálint Kutatókönyvtára számára
579 magyar és idegen nyelvű jogi szakkönyvet, lexikonokat, történelmi monográfiákat, történeti és külhoni helytörténeti folyóiratokat adományozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán működő Jogtudományi Intézet Kolosváry Bálint Kutatókönyvtára számára a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
Az adomány tartalmazza Dósa Elek (1803-1867) Erdélyhoni jogtudomány I–III. című reprint kiadványának példányait is, amellyel az adományozó kamara célja a ma már fizikai formájában nehezen hozzáférhető jogi szakmunka elérhetővé tétele az erdélyi magyar jogászképzésben.
--Ifjúsági könyveket tartalmazó adomány
Az anyanyelv világnapját (február 21.) megünneplendő, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum három Kolozs megyei településre juttatott el magyar nyelvű ifjúsági könyveket. Körösfőre, Bodonkútra és Aranyosegerbegyre több száz magyar könyvet sikerült elvinni, köztük gyerekkönyveket, ifjúsági irodalmat, háziolvasmányokat és komolyabb olvasmányokat is. A felajánlott könyvek magánszemélyek adományaiból gyűltek össze.
A csapat nem titkolt célja a könyvosztás mellett a településeken élőkkel való kapcsolattartás, az ott élő fiatalok életének és tevékenységeinek megismerése volt. A látogatás során a helybelieket arra is felkérték, mondják el, hogy szerintük melyik a legszebb magyar szó.
Forrás: https://www.facebook.com/kiforoldal/videos/468195727874241
MOZAIK
--A Magyar Széppróza Napja Erdélyben
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére három éve február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idén is társszervezője volt a vonatkozó eseménysorozatnak, amelyre 2021-ben online formában került sor február 18. és 20. között. Az E-MIL virtuális terein, Facebook- és YouTube-oldalán minden nap délután hat órától hat prózaíró mutatkozott be, a műsorokat később az Erdélyi Magyar Televízió is közvetítette.
Február 18-án Haklik Norbert és Szántai János prózaírókkal beszélgetett Mărcuțiu-Rácz Dóra költő, író, a kolozsvári Helikon szerkesztője. Február 19-én Borcsa Imola prózaíró és Serestély Zalán író, költő léptek fel, a moderátor Sánta Miriám költő, szerkesztő volt. Zárásképp február 20-án Márton Evelint és Vincze Ferencet kérdezte Codău Annamária kritikus, a marosvásárhelyi Látó szerkesztője.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Igy-unnepli-az-Erdelyi-Magyar-Irok-Ligaja-a-Magyar-Szepproza-Napjat
--Női hősnők portréi
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Történeti Múzeum új, Női portrék a hajdankorból című kiállítása „amolyan tavaszra hangoló eseményként, nők napjára szánt ajándékként” készült, és 18 női portrét mutat be, 16 metszeten és 2 festményen a Bethlen (Szabó)-bástyában. A munkák nagy része kiváló magyar művészek alkotása, európai metszők és nagy itáliai mesterek festményei után készített digitális reprodukció.
Mitu Melinda, a kiállítás egyik kurátora elmondta: a portrékon megjelennek főúri hölgyek, magyar vagy európai színésznők, táncosnők, de főként olyanok, akik tevékenységeik révén, életük során sikerült kitörniük a névtelenségből.
„Külön kis szigetet képez az a négy portré, amely magyar színésznőket ábrázol, és a metszeteken megjelenik Déryné Széppataki Róza a szatmári Papp Károly litográfián, valamint Hegedűsné Bodenburg Lina, Munkácsy Flóra és Prielle Kornélia színésznő, mindhárman Barabás Miklós metszetein” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ezek a színésznők a 19. század kedvelt drámai hősnői voltak, és különböző erdélyi városok színpadjain is felléptek. Hegedűsné Bodenburg Lina kivételével Kolozsváron is megfordultak.
Egyed Emese irodalomtörténész bemutató szövegében úgy vélte, a tárlatot színházi anekdoták, az időszaki sajtóban megjelent kritikák, partitúrák egészíthetnék ki, hogy „igazán benne legyünk” a kulturális változások, a piacosodás és egymástól tanulás, az egyéni teljesítmény csodálása 19. századi históriájában.
A kiállítás 2021. március 9-ig látogatható, de Mitu Melinda szerint több mint valószínű, hogy március 13-ig még nyitva lesz.
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr; Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk; Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com; Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László, alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: remekehirlevel@gmail.com.