ReMeK-e-hírlevél

XVI. évf., 2021/2. szám                        ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--XIII. Nemzetközi Felolvasómaraton – Pilinszky János 2021

PÁLYÁZAT

--Pázmány 450 alkotói pályázat

--XII. „Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak

KITEKINTŐ

--Virtuális kiállítással kezdődött a Dante-emlékév Olaszországban

--Ősszel lesz a könyvfesztivál, nyáron az Ünnepi Könyvhét

HAZAI

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

--Jutalmazzák az olvasókat Kézdivásárhelyen

--Fellendült a könyvkereskedelem?

--Frádi könyvmegállója Sepsiszentgyörgyön

--Magyar-román és román-magyar műfordítások 2020-ban

--Kézdivásárhelyen bemutatták Tóth László új könyvét

--Rendezvények Aradon a Román Kultúra Napján

--A Magyar Kultúra Napja Aradon, online

--Tanulmány- és esszékötettel emlékeznek Kötő József színháztörténészre, oktatási szakpolitikusra

--Hordozd tenyereden a Tékát! Fogadj örökbe egy oldalt!

--Kromp József árkosi falubíró visszaemlékezései

--Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az E-MIL új online rovatot indít

--Marosvásárhely rejtett kincseit mutatta be online a kétnyelvű Kultúra Hete

--Újabb kiadványok érkeztek a Nagykárolyi Városi Könyvtárba

--Kántoresque: online mutatják be Kántor Lajos irodalomtörténész hagyatékát

--A Székely Mikó Tanoda története

--Új szelek a román történetírásban

--A derékba tört életű költőre emlékeztek

--Mit olvas az erdélyi magyar nő? Könyvklub- és könyvturi-szervezőt, kereskedőt, kiadót kérdeztek

--Értéket mutatnak fel – A baróti Tortoma Könyvkiadó programjáról

INTERJÚ

--Mérleget vont a csíkszeredai a Kájoni János Megyei Könyvtár  – interjú Gyulai Arthur igazgatóval

--Színfalak mögött – Könyvtárak járvány idején

--A könyv éve lesz 2021 – interjú Szőcs Endrével, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatójával

--Beszélgetés Vincze Csillával, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatójával

--A programszerűség hiányzik – Szonda Szabolcs műfordító a román-magyar irodalmi átjárásokról

--Telefonon és e-mailben is lehet könyvet kölcsönözni Székelykeresztúron – beszélgetés Lőrincz Edittel

--Floppy lemeztől a mesterséges intelligenciáig – a nagy Arcanum-sztori, avagy kik digitalizálják múltunk emlékeit?

--„Néha úgy érzem magam, mint egy Rejtő-regényhős” - beszélgetés George Volceanov műfordítóval

--A művelődésben sem jó a látszattevékenység: a személyes részvételű eseményeket várják az új évtől a kultúra képviselői

DÍJAK

--Ők az idei Baumgarten-díjasok

--Közzétette az RMDSZ az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjban részesülők névsorát

--Háromszék kultúrájáért díj Gazda Klárának

ÉVFORDULÓ

--Harminc esztendeje hunyt el Bajor Andor

AJÁNLÓ

--Terítéken Erdővidék ízei

--2020 legjobb könyvei az Olvasoterem.com szerint

--2020 KULTkönyvtárgyai

--Új monográfia jelent meg a 100 éve született Mészöly Miklósról

--Farkas Árpád gyűjteményes háttérkötete - Nem ilyen lovat akartam

--Szavaink hangja - Kézdivásárhelyi arcképcsarnok

--Antitézis címmel jelenik meg új kötete Tamás Gáspár Miklósnak

--A mesék varázslatos világa - Mert most is vannak igazgyöngyök

AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK

--„Az irodalom életminta”

--Immár virtuálisan is látogatható a kecskeméti Cifrapalota Sisi-tárlata

--Évszázados gramofonlemezek is meghallgathatók az Országos Széchényi Könyvtár legújabb online adatbázisában

MOZAIK

--Online is elveszhetünk a könyvtárban

--Keresték, lopták, olvasták

--A második világháború borzalmai elől menekült a halálba Virginia Woolf

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--XIII. Nemzetközi Felolvasómaraton – Pilinszky János 2021

Tizenhárom éve indult útjára a nemzetközi méretűvé nőtt maratoni felolvasás, amelynek tavaly 10 országból több mint 36 000 résztvevője volt. A Nemzetközi felolvasómaraton fő szervezője 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.

Idén is meghirdetik a közös felolvasást, remélve, hogy a megváltozott körülmények, a járvány és mindenféle megszorítás, bizonytalanság ellenére, aki olvasni szeret és évről-évre bekapcsolódott ebbe az olvasást népszerűsítő megmozdulásba, 2021-ben is megteszi. A közös felolvasás célja továbbra is ráirányítani a figyelmet magyar irodalmunk egy-egy kiemelkedő személyiségére, életművére, azokra az emberi, erkölcsi, művészi értékekre, melyek ma is aktuálisak, és arra, hogy klasszikusokat olvasni fontos, jó, együtt olvasni még jobb – áll a felhívásban.

A határokon átívelő felolvasómaratonon 2021. február 23-án Pilinszky János (1921-1981) alkotásait szólaltatják meg, születésének 100., halálának 40. évfordulója alkalmából.

A korábbi évekhez hasonlóan a világ bármely pontjáról lehet csatlakozni a felolvasáshoz, a nap bármely szakában olvashatunk Pilinszky verseiből, prózájából tetszésünk szerint, lehetőségünkhöz, kedvünkhöz mérten. Továbbra is választható a helyszín – ahol engedélyezett. Hagyományosan a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme lesz idén is a központi helyszín.

A felolvasás résztvevői számára idén is elkészülnek a maraton könyvjelzői, azonban a járvány következtében a szervezők úgy döntöttek, hogy ezúttal elektronikus formában juttatják el ezeket a helyi szervezők és felolvasók részére.

A jelentkezés idén is online módon történik, február 19-ig. A jelentkezési űrlap elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján jobboldalt, a Pilinszky János felolvasómaraton – 2021 szövegre/címre kattintva, vagy a következő linken: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfCMheDH0_9vPDvc-

Az esemény Facebook-oldala: XIII. Nemzetközi felolvasómaraton: Pilinszky János – 2021. A felhívás teljes szövege a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján érhető el: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/917/xiii.-nemzetkozi-felolvasomaraton--pilinszky-

PÁLYÁZAT

--Pázmány 450 alkotói pályázat

A magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara nyílt pályázatot hirdet Pázmány Péter katolikus hitújító, prédikátor és egyetemalapító személyisége, munkássága, szellemi hagyatéka ismertebbé tételének céljából, születésének 450. évfordulóján. Olyan alkotásokkal lehet jelentkezni, amelyek tudományos, művészi igényességgel vagy népszerűsítő jelleggel, az újdonság erejével mutatják be Pázmány Péter személyét, pályáját, korát. Pályázni művészeti vagy tudományos jellegű, írásos, fotós, videós művekkel, képzőművészeti vagy zenei alkotással lehet. A kiírók még meg nem jelent publikációkat, be nem mutatott, nyilvánosságra nem hozott pályaműveket, alkotásokat várnak. 18−99 év közöttiek pályázhatnak. A díjazottak pénzjutalomban részesülnek. Leadási határidő: 2021. március 1.

Pályázni a pazmanybolcseszkar@gmail.com e-mail címen lehet. A tárgyban kérik feltüntetni: "Pázmány 450".

Forrás: http://btk.ppke.hu/aktualis/hirek/pazmany-450-alkotoi-palyazat

--XII. „Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke idén tizenkettedik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára, négy kategóriában:

Román-magyar fordítás

Magyar-román fordítás

Angol-magyar fordítás

Magyar-angol fordítás

A jelentkezőknek a fenti linkekre feltöltött magyar szöveget kell románra és/vagy angolra, illetve magyarra fordítaniuk – a választott kategória függvényében. Egy versenyző több kategóriában is jelentkezhet, a döntőn azonban csak egy kategóriában vehet részt mindenki. Ha több kategóriában is továbbjut egy jelentkező, akkor jeleznie kell a szervezőknek, hogy melyik kategóriában szeretne megméretkezni a döntőn.

A járványhelyzet miatt idén a verseny mindkét szakasza interneten zajlik.

Az első fordulóban a fordításokat jeligével ellátott dokumentumban juttatják el a versenyzők a Humántudományok Tanszék titkárának e-mail címére (siposkatalin@uni.sapientia.ro). Külön dokumentumnak kell tartalmaznia a jelige feloldását (név, iskola, osztály, lakcím).

A zsűriben a tanszék tanárai és hallgatói vesznek részt. A fordítások beküldési határideje: 2021. február 15. Eredményhirdetés a kar honlapján: 2021. március 2. Online döntő: 2021. március 20.

Kapcsolattartó személy: dr. Lajos Katalin (lajoskatalin@uni.sapientia.ro).

Forrás és további részletek itt: http://csik.sapientia.ro/hu/hirek/xii-guzsba-kotve-tancolni-

KITEKINTŐ

--Virtuális kiállítással kezdődött a Dante-emlékév Olaszországban

Az Isteni színjáték ritkán látható illusztrációit mutatja be egy online kiállításon a firenzei Uffizi-képtár Dante Alighieri (1265-1321) olasz költő és filozófus halálának idei, 700. évfordulója alkalmából.

Federico Zuccari 16. századi reneszánsz festő 88 rajzának nagyfelbontású fotói érhetők el „ingyenesen, a nap bármely szakában, bárki számára” – jelentette be Újév napján Eike Schmidt, az Uffizi igazgatója. (Itt: https://www.uffizi.it/mostre-virtuali-categorie/a-riveder-le-stelle)

Dante remekműve, az Isteni színjáték a külföldön legtöbbet olvasott olasz nyelvű mű. A drámát illusztráló, fekete és vörös árnyalatú ceruza- és tintarajzok 1586 és 1588 között készültek az olasz manierizmus kimagasló alakja, Zuccari spanyolországi tartózkodása alatt, és 1737-ban kerültek az Uffizi gyűjteményébe egy adománynak köszönhetően.

A sérülékeny rajzokat eddig mindössze kétszer tették közszemlére: 1865-ben Firenzében, Dante születésének 600. évfordulója és az egységes olasz nemzet létrejötte alkalmából, 1993-ban pedig egy Dante-kiállításon Abruzzo tartományban.

A rajzok eredetileg egy kötetben voltak összefűzve, a vonatkozó versszakokkal szembeni oldalon voltak láthatók. A virtuális kiállításon, amely a Pokol fejezet sokat idézett utolsó mondatára („és így jutottunk ki a csillagokhoz”) utalva az A riveder le stelle címet kapta, közzéteszik az Isteni színjáték érintett szövegrészeit és a hozzájuk tartozó lábjegyezeteket is.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Virtualis-kiallitassal-kezdodott-a-Dante-emlekev-

--Ősszel lesz a könyvfesztivál, nyáron az Ünnepi Könyvhét

Tervezi a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az idei év nagy könyves rendezvényeit: a könyvfesztivált az ősz folyamán szeretnék megtartani, az Ünnepi Könyvhetet pedig júniusban.

Az MKKE Elnöksége értesítette a kiadókat arról, hogy, mérlegelve a magyarországi és európai járványhelyzet várható kilátásait, úgy döntött, hogy a 2021. április 23. és 26. közé tervezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált elhalasztja, és ősszel, október-november folyamán tartja meg – értesült a prae.hu művészeti portál.

A díszvendég ország Lengyelország lesz, és az MKKE bírja Szvetlana Alekszijevics ígéretét is, hogy az író díszvendégként részt vesz a rendezvényen.

Az Elnökség egy másik fontos döntése értelmében megkezdték az előkészületeket a 2021. június 10-től 13-ig tartó 92. Ünnepi Könyvhét megrendezésére a Vörösmarty téren, abban a reményben, hogy a nyár elején már nem lesz akadálya egy szabadtéri rendezvény megtartásának.

Hozzátették továbbá, hogy idén is lesz Szép Magyar Könyv verseny.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/konyhet_konyvfesztival_2021.html

HAZAI

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

Értékelő egy bonyolult esztendőről

A látogatók és a kölcsönzések száma egyaránt csökkent tavaly a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, ami a járványhelyzetnek tudható be, ettől függetlenül a könyvtár munkatársai igyekeztek különböző programokat szervezni, és kiszolgálni az olvasóközönséget.

A többszöri lezárások miatt a megyei könyvtár is nehéz helyzetbe került tavaly, de igyekeztek venni az akadályt, és az adott lehetőségeket kihasználva szolgálták ki az olvasókat. Az intézményt látogatók száma 37 százalékkal csökkent, míg 2019-ben 48 041-en keresték fel a könyvtárat, tavaly 30 476-an. A visszaesés a kölcsönzések számában is megmutatkozott: 2019-ben 74 638 kiadványt vettek ki, 2020-ban pedig 44 646 könyvet – tájékoztatott Szonda Szabolcs igazgató. Mint mondta, a csökkenés minden bizonnyal annak tudható be, hogy még mindig nem megengedett az olvasók szabad hozzáférése a polcokhoz, nem böngészhetnek, keresgélhetnek a könyvek között. Ugyanakkor jó hír, hogy 353 új olvasó iratkozott be tavaly, ezzel a beiratkozott olvasók száma 2020 végén 8109 volt.

Ami a legkeresettebb írókat és könyveket illeti, az ötvenes toplistán az első tíz helyet a gyermek és ifjúsági irodalom könyvei foglalják el, a legtöbbet kölcsönzött könyv tavaly Leiner Laura A Szent Johanna Gimi ifjúsági sorozata volt, ezt 218-szor vitték haza a fiatal olvasók. Második helyen Jeff Kinney Egy ropi naplója című könyve áll, ezt 211-en olvasták el, míg harmadik helyen Bartos Erika Anna, Peti és Gergő című könyvét vették ki a szülők (195 alkalommal) kisgyermekeik részére.

A felnőtteknek szóló irodalom között Fábián Janka Az utolsó boszorkány történetei; Edith Eger Eva A döntés; Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek és Várkonyi F. Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyvek állnak a legelőkelőbb helyen.

A kikölcsönzött könyvek toplistája mellett a szerzőket is rangsorolták, első helyen itt Bartos Erika áll, őt követi Leiner Laura, harmadik helyre pedig Berg Judit került, mindannyian ifjúsági regényeket írnak. A lista tizedik helyét Danielle Steel amerikai írónő foglalja el, aki rendkívül termékeny alkotó, és sikeres az egész világon. A listán egyébként 11. helyre szorította maga mögött Joanne Kathleen Rowlingot, a Harry Potter-sorozat íróját.

Az írók és könyvek összesített listájából az is kiderül, hogy a könyvtár olvasói előnyben részesítik a kortárs magyar irodalmat, ugyanis számos kortárs szerző könyvét kölcsönözték ki tavaly.

A megyei könyvtár munkatársai karanténstatisztikát is készítettek, amelyben beszámoltak a karantén ideje alatt végzett munkájukról az online térben. Az elmúlt időszakban mintegy ezer bejegyzést osztottak meg a közösségi médiában, amellyel 18 ezer embert értek el, de 91 könyvajánlót is írtak, 21 felolvasás-videót készítettek, amelyeket közel hatezren néztek meg, és voltak kézműves és Csodalámpa-videómegosztások is. Emellett készítettek 30 kollázst 131 ajánlott könyvvel, valamint három interaktív játékot indítottak: képes-hangos olvasónaplót, olvasmány-képet, illetve cím-szó-tár játékot. Tematikus napokat is szerveztek: Nagyszombati költészetnap, Szent György-napi visszatekintő, gyermekkönyvek napja, könyvtárosok napja, a föld napja, illetve húsvét témakörökben.

A fiókkönyvtárban is zajlottak a programok: kiállítást mutattak be a gyerekek otthon készített munkáiból, online Nevesincs mesedélutánt tartottak, amelyre 180 pályamunka érkezett, de karantén-mese is volt.

Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/2020-legolvasottabb-konyvei/

A Magyar Kultúra Napja alkalmából...

… a könyvtár munkatársai az intézmény állományából válogatott összeállítást készítettek és tettek közzé az interneten, amelyben a szerzők őszintén, nyíltan, bátran beszélnek a határontúli és magyarországi magyarság kulturális léttapasztalatáról.

Az interaktív könyvszemle meglepetés-tartalmakat is tartogat, a borítók fölötti kérdőjelek mögött.

A könyvszemle itt böngészhető: https://padlet.com/bpmk/MagyarKulturaNapja

Forrás: http://www.kmkt.ro/a-magyar-kultura-napja-alkalmabol

Dancs Árpád: Az én színházam - Könyvbemutató

A Magyar Kultúra Napján, 2021. január 22-én Dancs Árpád Az én színházam című könyvének (Sepsiszentgyörgy, 2020) tartották meg rendhagyó bemutatóját a Sepsi Rádió stúdiójában. Ez alkalommal a szerzővel Nagy B. Sándor újságíró, dramaturg és Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélgetett élő adásban.

A beszélgetés videofelvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/O6Pqs0DyRiw

A könyvbemutató társszervezői a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Sepsi Rádió voltak.

Forrás: http://kmkt.ro/dancs-arpad-az-en-szinhazam-konyvbemutato

A könyvről: https://maszol.ro/kultura/136370-az-en-szinhazam-dancs-arpad-a-sepsiszentgyorgyi-szinhaz-els-harminc-evet-dokumentalta

Sorokba tördelt életek

Tudósok, néprajzosok, művészek, lelkészek, írók, költők, sportolók hagyták magukat kitárulkozásra bírni Csinta Samu sepsiszentgyörgyi újságíró által az elmúlt években. A több mint 160 életút-interjúból egy szűkmarkú válogatás jelent meg a Por alatt parázs – beszélgetések életről, világról című kötetben, amely a közelmúltban került a könyvesboltokba a Hármas Alapítvány és a H-Press Kiadó gondozásában.

2021. január 26-án, a Sepsi Rádió stúdiójában, a szerzővel Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélgetett élő adásban.

A bemutató a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Sepsi Rádió közös szervezésében jött létre, és felvételről itt tekinthető meg: https://youtu.be/Gf0tV1RIJTs

Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/sorokba-tordelt-eletek/

Forrás: http://kmkt.ro/csinta-samu-por-alatt-parazs-konyvbemutato

Olvasójátékainkról a Könyvtárvilágban

A Bod Péter Megyei Könyvtár online olvasójátékairól a Könyvtárvilágban olvashatnak bővebb összeállítást, az intézmény olvasószolgálatának vezetője, Hollanda Andrea írásában.

Forrás és a cikk itt: https://mke.info.hu/konyvtarvilag/2020/12/a-sepsiszentgyorgyi-bod-peter-megyei-konyvtar-online-olvasojatekai/6771/

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

Betekintés más országok kultúrájába – interkulturális esték a könyvtárban

Interkulturális estéket szervez a Care2Travel Egyesület a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárral karöltve. A találkozók keretében Csíkszeredában tevékenykedő külföldi önkéntesek nyújtanak betekintést saját országuk kultúrájába. Az interaktív előadások célja, hogy az itteniek is betekintést kapjanak az önkéntesek kulturális világába, és lehetőleg az önkéntesek is még inkább megismerjék a helyieket. Az első előadáson 2021. január 19-én két németországi fiatal önkéntes, Joy és Meggie beszélt országukról, szokásaikról, hagyományaikról, kulturális érdekességekről. A sorozat második estéjén egy belgiumi önkéntes, Maude nyújtott betekintést országa kultúrájába.

A Care2Travel Egyesület munkatársa, Bíró Orsolya elmondta a Hargita Népének: ‘Az Európai Szolidáris Testület támogatásával végeznek Csíkszeredában önkéntes munkát, és féléves ittlétük alatt gyerekeknek tartanak informális délutáni foglalkozásokat. 2011 óta fogad az egyesület külföldi önkénteseket, ez idő alatt több mint hatszáz látogatott el Csíkszeredába, akik iskolákban, táborokban, kutyamenhelyen és felújítási munkálatokban segítettek.

Februárban további önkéntesek érkeznek, így reméljük, hogy még sok hasonló eseményen fogunk ismerkedni ismeretlen kultúrákkal és az azokat képviselő önkéntesekkel.’

Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/hu/interkulturalis-estek-a-konyvtarban-

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/921/egy-csoppnyi-belgium--interkulturalis-est-

A Magyar Kultúra Napján mutatták be Halász Péter új szokásmonográfiáját

A Magyar Kultúra Napja tiszteletére Hon a hazában címmel szervezett Hargita megyei rendezvénysorozat keretében mutatták be Halász Péter néprajzkutató legújabb könyvét a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2021. január 22-én. Az első csóktól az első gyermekig címmel a moldvai magyarok párválasztással, házassággal és gyermek születésével kapcsolatos szokás- és hiedelemvilágát bemutató monográfia 2020 novemberében jelent meg a baróti Tortoma Kiadó gondozásában. A kötetet dr. Balázs Lajos néprajzkutató méltatta. Demeter László, a Tortoma kiadó vezetője legújabb kiadványaikat mutatta be. A rendezvény ünnepi hangulatát emelték a Tímár Karina által csodálatosan megszólaltatott moldvai magyar népdalok. Kelemen Katalin, a könyvtár munkatársa felvezetőjében kiemelte: Halász Péter gazdag honismereti, közművelődési és tudományos tevékenységéért, a moldvai magyarok történelmének és népi hagyományainak megismeréséért végzett félévszázados gyűjtőmunkájáért számos elismerésben és díjban részesült, legutóbb 2019-ben az Illyés Gyula közművelődési életműdíjat, valamint 2020 októberében a Székelyföld folyóirat életműdíját vehette át.

Halász Péter rövid videóüzenetében elmondta: több mint 50 év munkáját foglalta a könyvbe, hiszen 1966-tól minden szabadságát a moldvai csángóknál töltötte: ‘A viszonylag hatalmas, de természetesen korántsem teljes ismeretekben fogalmaztam meg könyvem kéziratát, ami a gyermekkori játékos ismerkedésről, majd az udvarlásról, tehát a párválasztásról, a Moldvában hagyományos menyegzőnek, újabban nuntának nevezett lakodalomról szól, illetve annak minden racionális és spirituális mozzanatáról.’

Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/hu/gazdag-programkinalat-1611563139873

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/920/az-elso-csoktol-az-elso-gyermekig--a-

A román kultúra napját változatos programokkal ünnepelték

A román kultúra napját 2010 óta ünnepeljük január 15-én, Mihai Eminescu (1850-1889) születésnapján. A Kájoni János Megyei Könyvtár 2021-ben is változatos programkínálattal készült a jeles napra, Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatásával.

A programok sorában online beszélgetést szerveztek 2021. január 15-én. Bedő Melinda osztályvezető moderálásával, a multikulturalitás és interkulturalitás jegyében (Multiculturalitate, interculturalitate, specific cultural local în judeţul Harghita - dezbatere online cu şi despre harghiteni) zajlott a megbeszélés, amelyen könyvtárosok, a kultúra és oktatás területén dolgozó szakemberek, valamint középiskolás diákok vettek részt, közel százan. Ugyanakkor egy interkulturális és interdiszciplináris nyereményjátékot is elindítottak, amely másfél hónapon át tart.

A neves román költő, Mihai Eminescu életútját és alkotásait felidéző kisfilmet készítettek a könyvtárosok, amely a könyvtár Youtube-csatornáján látható: https://youtu.be/2EGKfN4CTig

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/916/a-roman-kultura-napja-2021--valtozatos-

http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/fdd/722/a-roman-kultura-napja-2021--online-

--Jutalmazzák az olvasókat Kézdivásárhelyen

Fontosnak tartja a helyi szerzők műveinek népszerűsítését a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, az intézményben fiatal kölcsönzőkből sincs hiány – de persze mindig törekednek az olvasói kör szélesítésére. Vántsa Judit igazgatónővel beszélgettek.

Értékes könyvjutalmat sorsolt ki az intézmény azok között, akik decemberben iratkoztak be vagy újították meg a könyvtári tagságukat, elsősorban helyi szerzők köteteit, de figyeltek arra is, hogy ha gyerek nyer, életkorának megfelelő olvasnivalót kapjon.

Népszerűségét bizonyítja, hogy már 13. éve fut a „Vakajándék” című játék, amelyet sokan már novembertől várnak. Lényege, hogy az olvasók karácsony előtt „látatlanban” választhatnak egy-egy kötetet, a becsomagolt könyvről csak otthon derül ki, hogy pontosan mit is emeltek ki a kosárból. Sejteni annyit lehet, hogy szépirodalmat vehetnek majd a kezükbe, illetve frissen kiadott könyvet, hiszen éppen ez a lényeg: kimozdítani a „rutinból” az olvasókat, mivel sokan akaratlanul is ráállnak egy műfajra, legyen az krimi, romantikus történetek vagy szakirodalom. Idén kérdőívet is találhattak a „Vakajándék”-kötetekben a könyvtárlátogatók, amelyet január 30-ig juttathattak vissza kitöltve; aki névvel tette ezt, részt vett egy újabb könyvsorsoláson.

Télen érezhetően megugrik a könyvtár látogatottsága, az ünnepekkel járó szabadnapokon igyekszenek „pótolni”, az évszakkal jár a „bekuckózás” igénye. Másik ilyen időszak a nyári vakáció, ami szintén a több szabadidővel magyarázható.

És hogy melyek azok a kötetek, szerzők, akikre legtöbben kíváncsiak voltak? Az intézmény két összesítést is készített, a legnépszerűbb írók közül az első tíz a következő: Bartos Erika, Leiner Laura, Berg Judit, Borsa Brown, Danielle Steel, Tea Stilton, Liane Schneider, Fábián Janka, Jeff Kinney és Geronimo Stilton, tehát az ő könyveiket kölcsönözték ki legtöbbször az elmúlt évben. Néhány helyezéssel hátrább, de még mindig az élmezőnyben feltűnő magyar szerzők például Lőrincz L. László, Wass Albert, Szabó Magda, Jókai Mór, Benedek Elek.

A legtöbbször kikölcsönzött egyes kötetek: A Szent Johanna gimi (Leiner Laura), Thomas, a gőzmozdony (Wilbert Awdry), Az Arab lánya (Borsa Brown), Alma; A sötét birodalom (Berg Judit), A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc), Rumini (Berg Judit), Az osztály vesztese (Wéber Anikó), Az Arab (Borsa Brown), Az arany ember (Jókai Mór), Maradj velem; Iskolák versenye (Leiner Laura).

Ami a szépen felújított könyvtár épületén idén várható fejlesztéseket illeti, egy dolog van hátra: az akadálymentesítés. Mozgáskorlátozottak számára feljárót, mosdót alakítanak ki, vakok és gyengénlátók tájékozódását is különleges segítőrendszer teszi majd lehetővé.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/jutalmazzak-az-olvasokat/

--Fellendült a könyvkereskedelem?

A tavaly márciusi lezárások elején a könyvesboltok tartottak attól, hogy kevesebben vásárolnak majd, a bezárások után pedig egy időre leállt a könyvvásárlás. Végül házhoz szállítással és online könyvek feltöltésével jutottak hozzá az olvasók a könyvekhez, a könyvesboltok pedig sikeres évet zártak.

Nem állt meg a könyvkereskedés a járvány miatt, sőt, mondhatni, fellendült, sokan és sokat olvastak tavaly. Az év végén pedig még ennél is többen vásároltak könyvet vagy utalványt ajándékként – nyilatkozták az értékesítők.

Sepsiszentgyörgyön, a Gutenberg Kiadó könyvesboltjában már tavaly tavasszal bevezették az online rendelést, ami azóta is működik – tájékoztattak. A legkeresettebb kiadványok a gyerekkönyvek voltak, főleg a Rumini-sorozat új és korábbi részei, a legkeresettebb, felnőtteknek szóló könyv pedig Eva Edith Eger A döntés című munkája volt. Az év második felében Sepsiszentgyörgy képes történetét is sokan megvásárolták, az ünnepek előtt pedig a szakácskönyvekre volt nagyobb igény, főleg Dragomán György Főzőskönyvét keresték az olvasók. Szintén felkapottak voltak Tompa Andrea könyvei is, karácsony előtt a Haza című könyvből adtak el a legtöbbet. Az összesítések szerint a Gutenberg Kiadónál a saját kiadványaikból, könyveikből vásároltak legtöbbet az olvasók.

A sepsiszentgyörgyi Diákboltban is jól ment a könyveladás – számolt be Keresztes Emese, a bolt munkatársa. Mint mondta, régebbi kiadásokat és újakat, most megjelent könyveket egyaránt vásároltak, nagy volt a kereslet.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/fellendult-a-konyvkereskedelem/

--Frádi könyvmegállója Sepsiszentgyörgyön

Helyi fiatalok összefogásának köszönhetően a megyeszékhely gazdagabb lett egy közösségi csereberés könyvesszekrénnyel. Az ötletgazda és névadó Imre Szende külföldön utcai könyvautomatákat figyelve elképzelte, hogy nálunk is működhetne ilyesmi, jóval egyszerűbb formában, akár egy könyvesszekrény köztérre történő kihelyezésével.

A kezdeményezést támogatta a városi önkormányzat, a Com’On Sepsi mentorcsapata, egy helyi asztalos és szállítócég, illetve több olyan magánszemély is, akiknek fontos volt, hogy egy olvasói térrel legyen gazdagabb a megyeszékhely.

A megvalósítás két hónap munkájába került a közösségnek. Fákó Hunor, a kezdeményezés másik frontembere a virtuális térben létrehozta a Központi könyvesszekrény Sepsiszentgyörgyön nevű Facebook-csoportot, amelynek már több száz követője van, és a kihelyezett bútordarab gyorsan megtelt könyvvel, életre kelt.

A kezdeményezők elmondták, a szekrény célja az, hogy a sepsiszentgyörgyiekhez közelebb vigyék az olvasás szeretetét vagy gondolatát. A köztéren található szekrénybe az emberek megunt, általuk már kiolvasott könyvet helyezhetnek be, de akár új kiadványt is. Felcímkézhetik sajátos üzenetekkel, olvasói tapasztalatokkal a könyveket, ezáltal a könyvmegálló emberközelibb lehet az olvasók számára. Megtudtuk, hogy a „Frádi könyvmegállója” elnevezés nem véletlen, hiszen a létező Alfréd név Frédi beceneve inspirálta, amely a ’tündér’ és a ’tanács’ germán eredetű szavakból jött létre.

Bárki bármikor helyezhet be könyvet, illetve el is vihet, azzal az egy kikötéssel, hogy a kifüggesztett utasítást követve ki kell nyitnia a számkódos lakatot, majd be is kell zárnia azt.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/138172/fradi-konyvmegalloja-sepsiszentgyorgyon

--Magyar-román és román-magyar műfordítások 2020-ban

Két kultúra közötti közreműködésnek egyik legkézenfekvőbb módja a szépirodalomban a fordítások elkészítése, kiadása, népszerűsítése. Ezért az Irodalmi Néző igyekszik minden év végén összefoglaló listát készíteni a magyarból román nyelvre, illetve románból magyar nyelvre fordított szépirodalmi művek megjelenéséről.

2020-ban megjelent román fordítások a magyar irodalomból:

A Curtea Veche kiadónál két erdélyi magyar szerzőnek jelent meg fordítása az idén.

Demény Péter: Vadkanragyogás. Az eredeti 2017-ben jelent meg a marosvásárhelyi Lector kiadónál, az idén Kocsis Francisko fordításában Splendidul mistreț címmel hozta le a Curtea Veche (e-bookban is), és a román olvasóközönség részéről máris pozitív visszajelzések érkeztek.

Markó Béla: Bocsáss meg, Ginsberg. Az eredeti 2018-ban jelent meg a Kalligramnál. Ennek is Kocsis Francisko a fordítója. A verskötet román címe: Iartă-ne, Ginsberg.

A Polirom kiadónál újabb Dragomán György-kötet jelent meg, ezúttal az Oroszlánkórus c. novellagyűjtemény (eredeti: 2015, Magvető), Corul leilor címmel, Gábos-Foarță Ildikó fordításában. Ezelőtt A fehér király (Regele alb – két kiadásban is), valamint a Máglya (Rugul) volt már elérhető a Poliromnak és Gábos-Foarță Ildikónak köszönhetően.

A Tracus Arte kiadónál az év végéhez egészen közel jelent meg Karácsonyi Zsolt Ússz, Faust, ússz! c. kötetének román fordítása. A fordító George Volceanov, a román kötet címe Faust pe mări.

2020-ban megjelent magyar fordítások a román irodalomból:

Ez a lista az idén rövidre sikerült. A Lector kiadónál jelent meg két cím, Bogdan Suceavă Noaptea când cineva a murit pentru tine című regénye (eredeti: 2010, Polirom) Vallasek Júlia fordításában, Éjszaka valaki meghalt érted címmel, illetve Alexandru Mușina versei, Macska-e a cica címmel, amely két kötetnyi verset tartalmaz Szonda Szabolcs fordításában.

Király László Napraforgó című műfordításkötete a Kriterionnál jelent meg.

Forrás: https://irodalminezo.wordpress.com/2020/12/31/magyar-roman-es-roman-magyar-

--Kézdivásárhelyen bemutatták Tóth László új könyvét

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró, a Szék-helyek portál szerkesztője öt évvel ezelőtt magánkiadásban jelentette meg első könyvét, amelynek a Kézdiszék 1916 írásban és képekben címet, illetve az Emlékek az első világháborúból alcímet adta. A szerző – aki nem tartja magát történésznek vagy kutatónak – első könyve megjelentetése után jött rá, mekkora dokumentációs anyag áll még rendelkezésére, ezért a folytatás mellett döntött.

Megkereste kéziratával Demeter László történész-muzeológust, a baróti Tortoma és Heraldika Kiadó igazgatóját, így jelent meg múlt esztendő végén a Kézdiszék 1917–1920 forgatagában – szemtanúk visszaemlékezéseinek tükrében című, 232 oldalas kötet, amelynek első bemutatóját a Vigadó dísztermében tartották 2021. január 19-én.

Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/138635/bemutattak-toth-laszlo-uj-

--Rendezvények Aradon a Román Kultúra Napján

Az aradi A. D. Xenopol Megyei Könyvtárban „Eminescu és a román kulturális identitás” címmel tartottak konferenciát.

Az intézmény Astra Termében az érdeklődők megtekinthették az „Egyszerűen: Eminescu” könyvkiállítást, amelynek célja, hogy életben tartsa azt a gazdag kulturális örökséget, amelyet a románok nemzeti költője hagyott hátra az évszázadok folyamán verseskötetek, prózák, politikai írások, irodalomkritikák révén.

Ugyanekkor leplezték le a Dumitru Paina szobrász alkotásában készült Eminescu-mellszobrot, valamint bemutatták az 1871-ben Mihai Eminescu és Ioan Slavici szervezte putnai kongresszuson jelenlévő aradi küldöttség zászlójának rekonstruált változatát.

Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/rendezvenyek_a_roman_kultura_napjan.php

--A Magyar Kultúra Napja Aradon, online

Az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke, Fekete Károly a szervezet 2021. január 21-i összejövetelén elmondta, hogy a járvány felülírta a szabályokat. A Jelen Ház nagytermében – amely máskor zsúfolásig megtelt volna egy hasonló eseményen –, most negyven-egynéhány ember ült maszkban, egymástól tekintélyes távolságra; nem osztották ki a 2020-as évre szóló Kölcsey-díjat sem. Elmaradt a szokásos, bár meghirdetett, január 22-re tervezett kulturális műsor is.

A Kölcsey-megemlékezés, mindezek dacára, nem hagyott keserű szájízt azon kevesekben, akik a helyszínen voltak: gördülékeny, tömör és okos beszédekből álló, két nagyszerű kiadvány bemutatásával zárult rendezvényen vehettek részt. Az eseményt online követhette bárki az aradi RMDSZ Facebook-oldalán.

Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a_magyar_kultura_napja_online.php

--Tanulmány- és esszékötettel emlékeznek Kötő József színháztörténészre, oktatási szakpolitikusra

Hat éve hunyt el Kötő József színháztörténész, a kolozsvári Állami Magyar Színház volt igazgatója, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) volt elnöke, az RMDSZ közművelődési, majd oktatási alelnöke, parlamenti képviselő, oktatási államtitkár. A Színház, civil társadalom és politikum. Írások, tanulmányok Kötő József emlékére című kötetet, amely az EMKE és az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Könyvkiadó gondozásában jelent meg, 2021. január 19-én mutatták be Kolozsváron, online közvetítésben is.

Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Tanulmany-es-esszekotettel-emlekeznek-Koto-Jozsef-szinhaztorteneszre-oktatasi-szakpolitikusra

-Hordozd tenyereden a Tékát! Fogadj örökbe egy oldalt!

Pontosan egy évvel ezelőtt a Magyar Kultúra Napjának tiszteletére hirdették meg a "Fogadj örökbe egy oldalt a Teleki Tékában!" elnevezésű akciót. Öt, a magyar kultúra szempontjából fontos régi könyv restaurálási költségéhez lehetett hozzájárulni: Balassi Bálint Istenes énekeinek 1660-as unikumpéldánya, egy, Heltai Gáspárné műhelyében nyomtatott 1577-es széphistóriáskötet, Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól c. munkája (1575), Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája (1653), illetve Kaposi Sámuel gyulafehérvári professzor teológiai előadásain készült jegyzeteinek kéziratkötete került a nagyközönség látókörébe ezáltal.

2350 lej gyűlt össze az akció eredményeképpen, amit ezúton is köszönnek, az összeget a kötetek restaurálásához szükséges fogyóanyagok, speciális vegyszerek költségeinek kiegészítésére használták fel.

A járványhelyzet miatti kimaradásoknak betudhatóan a munka még folyamatban van, a további eredményeket is a közösségi médiában követhetik majd az érdeklődők.

Az összeállítások az eddigi eredményeket szeretnék bemutatni.

Forrás és részletek itt: https://www.facebook.com/7414055525

--Kromp József árkosi falubíró visszaemlékezései

Az árkosi unitárius egyházközség levéltári anyagának digitális megörökítése közben értékes iratcsomagra bukkantak. A csomag egyik kézirata Kromp József, az 1916-os román betörés alatt kinevezett árkosi falubíró visszaemlékezése, a másikat – bár aláírás nélküli – Faluvégi András árkosi tanító írhatta, aki az események résztvevőjeként és szemtanújaként a falubírót ért vádakkal szemben fogalmazta meg védiratát. A harmadik, Tanúsítvány címmel a falubíró megszállás alatt tanúsított pozitív magatartását bizonyítja. A kéziratok számos – mondhatni első kézből való – újdonságot, részletet hoztak az árkosi román betöréssel, illetve megszállással kapcsolatban.

Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/138523/a-%E2%80%9Ejoistenke-feher-kabatorban%E2%80%9D-kromp-jozsef-arkosi-falubiro-visszaemlekezesei

--Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az E-MIL új online rovatot indít

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, az Erdélyi Magyar Írók Ligájával együttműködve, „Dufart” címmel online rovatot indít, amelyben a 20. századi román-magyar kulturális átjárások kérdésével, a két kultúra közti metszéspontokkal foglalkoznak.

A 10 részes sorozatban román és magyar írók, költők, képzőművészek, szakemberek értekeznek többek között a mai román és magyar irodalmi kapcsolatokról, Bölöni György és Marchiș Otilia házasságáról, Kassák Lajos jelenlétéről a román és a magyar irodalmi térben, a 20. századi erdélyi magyar és román képzőművészet interferenciáiról.

A rovat feliratozott epizódjait heti gyakorisággal közvetítik a Főkonzulátus YouTube-csatornáján. Az első rész, Marius Tabacu és a Bánffy trilógia / Marius Tabacu și trilogia lui Bánffy, már elérhető, megtekinthető.

Forrás: https://www.helikon.ro/magyarorszag-kolozsvari-fokonzulatusa-es-az-e-mil-uj-

--Marosvásárhely rejtett kincseit mutatta be online a kétnyelvű Kultúra Hete

Harmadik alkalommal szervezte meg 2021 januárjában a marosvásárhelyi Studium–Prospero Alapítvány a Kultúra Hete néven ismertté vált rendezvénysorozatot, amely a járványhelyzet miatt az online térben kínált újszerű és változatos programlehetőséget a kultúra iránt érdeklődőknek.

Ebben az évben két típusú programmal, rövidfilm-sorozattal és online tárlattal várta a kultúra iránt érdeklődőket az egyhetes periódusban.

Január 15-én, a román kultúra napján startolt Rejtett város címmel a rövidfilm-sorozat. Elsőként a Maros Megyei Könyvtár rejtett birodalmába vezette be az érdeklődőket Monica Avram igazgatónő.

A következő film január 18-án volt megtekinthető. A Teleki-Bolyai Könyvtár látogatók előtt kevésbé ismert termeit és azok történetét Lázok Klára főkönyvtáros mutatta be.

Január 19-én egy olyan házat és volt lakóját ismerhették meg az érdeklődők, aki a saját korában jelentős szereppel bírt a város életben, aztán emléke lassan elhalványult. A filmben Dr. Kálmán Attila történész elevenítette fel Sényi László tevékenységét és mutatta meg a Köteles Sámuel utcai Sényi-házat.

Január 20-án nézhető volt, Minorita örökség Marosvásárhelyen címmel, a negyedik része a Rejtett város sorozatnak. A filmben Bányai Réka könyvtáros, a marosvásárhelyi minoriták kutatója beszélt a szerzetesek által építtetett kolostorról és a Bolyai, illetve Köteles Sámuel utcák bérházairól.

Az utolsó film témájában egy kicsit különbözik az előzőktől. Ebben nem egy helyszín, hanem egy örmény család volt a központi téma. Január 21-én a Dudutz-család – egy örmény család hagyatéka Marosvásárhelyen című filmet lehetett megtekinteni, amelyben dr. Puskás Attila, a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület elnöke szólalt meg.

A magyar kultúra napján, január 22-én került sor a Maros megyei képző- és iparművészek gyűjteményes online tárlatának bemutatójára, ugyancsak a Studium–Prospero Alapítvány Facebook-oldalán. Ezzel a Maros megyében egyedi kezdeményezéssel az Alapítvány azon Maros megyei hivatásos művészeket kívánta megszólítani, akik járványhelyzet nehézségei ellenére az utóbbi évben sem hagyták abba alkotói tevékenységüket.

A Kultúra Hete elnevezésű rendezvény a román (január 15.) és a magyar kultúranapi (január 22.) Olvass fel Marosvásárhelyért! felolvasómaratonból nőtte ki magát egy hétig tartó, előadásokban, kiállításokban gazdag, kétnyelvű rendezvénnyé.

Forrás: https://www.maszol.ro/kultura/Marosvasarhely-rejtett-kincseit-mutatja-be-online-a-

https://kronikaonline.ro/kultura/kultura-napi-kinalat-konyvtarakrol-

--Újabb kiadványok érkeztek a Nagykárolyi Városi Könyvtárba

A Nagykárolyi Városi Könyvtár immár tizedik alkalommal részesült támogatásban a Márai-program révén, tudatták az intézmény munkatársai.

A Márai-programot Magyarország kormánya hívta életre. A program keretében 680 magyarországi és határontúli magyar könyvtár gyarapíthatja állományát magyar nyelvű szépirodalmi, ismeretterjesztő és ifjúsági könyvekkel. Évente kétszer közzétesznek egy-egy 500 címből álló kötetlistát, amelyekből egyenlő arányban válogathatnak köteteket a programban sikerrel teljesítő könyvtárak munkatársai. A Márai-program célja a magyar nemzeti kultúrkincs megőrzése, a magyarországi és a határontúli magyar kiadók által megjelentetett, értéket képviselő könyvek eljuttatása minél több olvasóhoz a könyvtárakon keresztül, s ezáltal az olvasáskultúra fejlesztése.

A Nemzeti Kulturális Alap keretén belül meghirdetett Márai-program révén idén összesen 270 000 forint értékben vásárolhattak könyveket a nagykárolyi könyvtárba.

Forrás: https://www.frissujsag.ro/ujabb-kiadvanyok-erkeztek-a-nagykarolyi-varosi-

--Kántoresque: online mutatják be Kántor Lajos irodalomtörténész hagyatékát

Honlap indult Kántor Lajos (1937-2017) kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus kiemelkedően gazdag hagyatékának feltérképezésére, a https://kantoresque.wordpress.com/ címen. A kezdeményezés mögött a Babeș-Bolyai Tudományegyetem irodalomtudományi, illetve média szakkollégiuma, a Láthatatlan Kollégium és a Spectator Média Kollégium áll.

„Kántor Lajos kiemelkedő szerepet vállalt a romániai rendszerváltás politikai és kulturális folyamataiban. 30 évvel a rendszerváltást követően a hagyatékkal való megismerkedés hozzásegítheti a rendszerváltás után született fiatalokat ahhoz, hogy konkrét szövegek, dokumentumok, levélanyagok, megfigyelési dossziék tanulmányozása révén szembesüljenek a történeti jelentőségű kulturális és társadalmi átalakulásokkal, korábbi nemzedékek életformájával és értékrendjével” – olvasható a Kántoresque bemutatkozó szövegében.

Míg a Láthatatlan Kollégium tagjai filológiai és oral history típusú módszertani megközelítésben tanulmányozzák Kántor Lajos munkásságát és hagyatékát, levelezését Balázs Imre József költő, irodalomkritikus, irodalomtörténész vezetésével, a Spectator Média Kollégium hallgatói a kutatási eredmények bemutatásáért felelnek, Vallasek Júlia irodalomtörténész, irodalomkritikus, műfordító vezetésével. Mint a leírásból kiderül, dokumentumfilmet terveztek forgatni Kántor Lajos hagyatékáról, de a járványhelyzethez alkalmazkodva végül honlap mellett döntöttek. Az erdélyi magyar irodalom kutatásának intézményes keretekre, forrásokra, illetve szemléleti megalapozásra van szüksége, Kántor Lajos életműve és hagyatéka pedig mindkét szempontból megkerülhetetlen, mondta a Szabadság napilapnak a projektről Balázs Imre József. „Egy jelentős életműtől indultunk, de tágabb megközelítésben azt mondhatnám: az emlékezet működése, az emlékezési formák megmutathatósága az, amit interjúkban, fotókban, webes anyagokban szeretnénk nyilvánosság elé tárni” – hangsúlyozta a lapnak nyilatkozva Vallasek Júlia.

A honlapon jelenleg a Láthatatlan Kollégium diákjainak tanulmányai, Kántor Lajosról és egykori kolozsvári otthonáról készült felvételek, Balázs Imre József és Tibori Szabó Zoltán Kántor Lajosról írt nekrológjai találhatók meg, de a tartalom folyamatosan bővülni fog, ígérik a kezdeményezők. Az újdonságokról a projekt Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/kantoresque) is hírt adnak.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Kantoresque-online-mutatjak-be-Kantor-Lajos

--A Székely Mikó Tanoda története

Újabb kiadvány jelent meg a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumról, ezúttal Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetőjének szerkesztésében. A kötet két részből áll, első felének címe A 160 éves Református Székely Mikó Kollégium, a másodiké Iskolai történetek a kollégium diákjainak visszaemlékezéseiből. A könyvet a magyar kultúra napján mutatták be a sajtónak a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

A kötet első részét József Álmos A Székely Mikó Kollégium képes története című könyve és a Mikó 160 című kiállítás anyaga alapján készítették el. József Álmos szépen összeállított könyvként értékelte a kiadványt, olyan összefoglalóként, amely elegendő arra, hogy az érdeklődők megismerjék a tanoda történetét. Kiemelte a gróf Mikó Imrét bemutató részt Egyed Ákos tollából, valamint Csutak Vilmos tevékenységének Rab Sándor történelemtanár általi ismertetését. Ráirányította a figyelmet a tablókról kiemelt képekre, amelyek a kollégium neves diákjait mutatják be Szebeni-Szabó Róbert reprodukcióin. Javasolta, állítsanak össze külön albumot az iskola tablóiból. Szomorúan jelezte, hogy az 1940 és 1944 közötti tablók hiányoznak, azokat a ’44 őszén betörő Maniu-gárdisták megsemmisítették...

Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/138700/a-szekely-miko-tanoda-tortenete

--Új szelek a román történetírásban

Immár két évtizede annak, hogy Trencsényi Balázs neves történész, a CEU egyetemi tanára 2000-ben megírta híres tanulmányát „A megújulás esélyei: a román történetírás tíz éve” címmel. A tanulmány a maga korában paradigmatikus volt, mert először összegezte az 1990 utáni román történetírás és történettudomány alakulását és módszertani, szakmai változásait. Trencsényi akkori megállapításai és kategóriái ma is érvényesek, sajnos, és az 1999 óta eltelt változások nem hoztak túl sok újat, túl sok maradandót. Mégis, az elmúlt időszakban megjelent néhány érdekes kiadvány, amelyek a román történetírásnak pozitív, önkritikus, dekonstruktivista és kortárs távlatait nyithatják meg.

A 2020-ban megjelent nagyszabású kötet a román történetírás elképzelt világait, történelmi képzeteit elemzi (Enciclopedia imaginariilor din România. III. Imaginar istoric. Polirom, 2020). A Sorin Mitu által szerkesztett kötet bevezetőjében is gyakran idézik a „mestert”, tehát Lucian Boia munkásságát, aki a történeti önreflexió és metahistóriák tudományos módszerrel történő elemzésének úttörője Romániában.

A 400 oldalas kötetben húsz szerző munkája szerepel, akik az eddigi legrészletesebben mutatják be a román történetírás és a román kollektív emlékezet által létrehozott évszázados, néha több évszázados múltra visszavezethető métahistóriákat, történelmi mítoszokat, történelmi imaginárius világot.

A kötetben dominánsan történészek vannak jelen, három régész kivételével, amelyek kizárólag az ókori fejezeteket írtak. A húsz szerzőből csupán kettő magyar.

Forrás és teljes cikk itt: https://erdelyikronika.net/2021/01/19/uj-szelek-a-roman-tortenetirasban/

--A derékba tört életű költőre emlékeztek

Boér Gézára, a derékba tört életű költőre halálának (1989. január 23.) évfordulója apropóján két, eddig kötetben meg nem jelent fiatalkori versének közreadásával emlékeztek. Az Induláskor című éppen ötven évvel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör 1971. május 23-i számában jelent meg, mint az érettségi előtt álló, kiváló diákköltő verse. Ezt úgy tekinthetjük, mint az induláskor, a szülőktől és (a torjai) szülőháztól való elváláskor keletkezett érzéseknek egy igen érzékeny kézzel készült lélektani rajza. A másik, Fa című vers ugyanannak az évnek a termése, amelyet – több más verssel együtt – az időközben egyetemi polgárrá lett költő a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör 1972. január 21-én tartott ülésén olvasott fel. Nem mellékes az akkori kézdivásárhelyi oktatás szempontjából, hogy abban az időben az irodalmi kör elnöke éppen Markó Béla volt, aki ugyancsak eme székely kisváros középiskolájában érettségizett egy évvel Boér előtt.

Ezek a fiatalkori Boér-versek az egész írói életművet magában foglaló gyűjteményes kötetben kaptak helyet, amely az idei évben megjelenhet. És ugyancsak remélhetőleg elkészül egy domborműves emléktábla is, amely felkerülhet az egykori elméleti líceum (a mai Apor Péter Középiskola) külső falára, ahol Boér Géza végezte középiskola tanulmányait 1967 és 1971 között.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/velemeny/a-derekba-tort-eletu-kolto/

--Mit olvas az erdélyi magyar nő? Könyvklub- és könyvturi-szervezőt, kereskedőt, kiadót kérdeztek

Nőtt a rendszeresen olvasók aránya Romániában a járvány időszakában egy decemberben közzétett felmérés szerint (https://maszol.ro/kultura/135841-kulturafogyasztas-tobben-olvastak-rendszeresen-a-pandemia-alatt-romaniaban), de volt honnan fejlődni, hiszen éppen két évvel ezelőtt hívta fel a figyelmet a román államfő arra, hogy a lakosság egyharmada évente egy könyvet sem olvas el. A nemzetközi és romániai sajtóban is visszatérő megállapítás, hogy a mai olvasók között többségben vannak a nők. Ebből kiindulva – a magyar kultúra napján – arra voltunk kíváncsiak, hogy mit olvasnak az erdélyi magyar nők. A körkérdésünkre adott válaszok alapján az erdélyi magyar nő több nyelven is olvas, szereti a kortárs szerzőket, és támogatja az erdélyi írókat, költőket is.

Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Mit-olvas-az-erdelyi-magyar-no-

--Értéket mutatnak fel – A baróti Tortoma Könyvkiadó programjáról

Évente pár alkalommal eljut Kézdivásárhelyre is a baróti Tortoma Könyvkiadó saját kiadványaival, a céhes városbeli könyvbarátok között ismerős arcokat is felfedezett a kiadó igazgatója, Demeter László, aki legutóbb moderátorként volt jelen a Vigadóban Tóth László könyvének bemutatóján. Ez alkalommal a kiadó többi, az elmúlt hónapokban napvilágot látott kiadványáról is beszélt. Három néprajzi kötettel bővült a kínálatuk az elmúlt év második felében, az egyik Harangozó Imre Napkeleti kalászat című könyve, a moldvai csángók gazdag múltját felvillantó népi énekek és imádságok gyűjteménye. A következő kötetben Halász Péter Az első csóktól az első gyermekig címmel a moldvai csángók párválasztási, udvarlási szokásain vezet végig, mindkét munka szomorú felhangja ennek a népcsoportnak a fokozatos hanyatlása, morzsolódása. Természettudományok, mikológia és néprajz iránt érdeklődők számára is érdekességekkel szolgál Zsigmond Győző nagyszabású, Gombák a magyar néphagyományban – etnomikológiai tanulmányok című, gyönyörű kivitelezésű kötete. A magyar irodalommal foglalkozók közül sem mindenki ismeri Petőfi feleségének a verseit, a Megérdemelve vagy ártatlanul – Szendrey Júlia összes költeménye elemző tanulmányokkal című, Raffay Andrea szerkesztésében megjelent kötet ezt a hiányt pótolja. A tavalyi év sikerkönyve lett a 100 erdővidéki recept – több mint 100 erdővidéki háziasszony című receptgyűjtemény, amelynek különlegessége, hogy az ételekhez az azokat elkészítő nők arca társul. Végül a szerző 80. születésnapjára jelent meg egy igazán figyelemreméltó kötet, Benkő Mihály Őseink nyomában Ázsiában című könyve, amely több évtizedes kutatómunka eredményeit tárja az olvasók elé, és amelyből számos érdekességet tudhatunk meg a velünk rokonságot tartókról, többek között a Csodaszarvas legendájának általuk ismert változatát.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/erteket-mutatnak-fel/

INTERJÚ

--Mérleget vont a csíkszeredai a Kájoni János Megyei Könyvtár – interjú Gyulai Arthur igazgatóval

A nehézségek és kihívások éve volt 2020 a Kájoni János Megyei Könyvtárban is, de sikerült megoldást találni a járványhelyzet okozta problémákra. Gyulai Arthur könyvtárigazgatóval a tavalyi év könyvtári mérlegéről, digitalizálásról, online szolgáltatásokról, állománybővítésről, könyvtári programokról, idei és távlati tervekről beszélgetett a Hargita Népe munkatársa, Vlaicu Lajos.

Igaz ugyan, hogy a könyvtár megszokott rendezvényeinek megszervezésére rányomta bélyegét a koronavírus-járvány, alapjában véve így is jó évet zártak. – fogalmazott Gyulai Arthur.

– A tavaszi járvány kitörése óta is folyamatosan dolgoztunk. Igaz, a közönség kiszolgálását kénytelenek voltunk korlátozni, de a háttérmunkálatokra nagy hangsúlyt fektettünk. Online tartalmakat bővítettünk, dokumentumokat digitalizáltunk, rendeztük sorainkat, így ebből a szempontból kapóra jött a „leállás,” az átszerveződés – fejtette ki a könyvtárigazgató. Hozzáfűzte: negatívumként könyveli el, hogy az olvasók nem tudták teljes mértékben igénybe venni a könyvtár szolgáltatásait.

Az igazgató úgy véli: a csíkszeredai megyei könyvtár fontos szerepet játszik a térség, sőt, az egész megye könyvtárainak a hétköznapjaiban. – Metodikai központ vagyunk, vagyis szakmai szempontból hozzánk tartozik minden községi és városi könyvtár, adott esetben mi látjuk el ezeket az intézményeket szakmai tanáccsal.

– Tavasszal nagyobb erőbedobással kezdtünk bele a digitalizálásba. 2020-ban Hargita Megye Tanácsának támogatásával sikerült vásárolnunk egy még nagyobb teljesítményre képes szkennert, ezzel is könnyítve és gyorsítva a munkát. Talán ezt az irányt erőteljesebben képviselem a korábbiakhoz képest. Az információs technikai eszközök fejlesztésére is próbálok egyre inkább hangsúlyt helyezni, a számítógépek korszerűsítésére, ezek mind hozzájárulnak a  színvonalas könyvtári szolgáltatások működtetéséhez – mondta Gyulai Arthur.

Jövőbeli terveiről elmondta: idén meg szeretnék tartani a felolvasómaratont, egy új interkulturális előadássorozatot indítanának, ahol más országokból érkező fiatalok osztják meg kultúrájuk érdekességeit a helybéli érdeklődőkkel. A régiek mellett sok új programmal készülnek. Az igazgató ugyanakkor a virtuális teret sem hanyagolná el.

Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/hu/toretlen-olvasokedv-jarvany-idejen-1609928247830

--Színfalak mögött – Könyvtárak járvány idején

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban és a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban készült a Sóvidék televízió videoriportja 2020 decemberében. A könyvtárak vezetői, Gyulai Arthur és Vincze Csilla számoltak be azokról a változásokról, amelyek a járvány miatt következtek be az intézmény életében, valamint a jelenleg működő könyvtári szolgáltatásokról és jövőbeni tervekről.

A felvétel megtekinthető itt: https://youtu.be/olxHPBVplNw

--A könyv éve lesz 2021 – interjú Szőcs Endrével, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatójával

Az elmúlt évben ugyan sok esemény elmaradt a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, mégsem ültek tétlenül a kulturális intézmény munkatársai. Elvégezték például a tízéves leltárt, és év végére rengeteg újdonsággal, élményprogramokkal rukkoltak elő, amelyek valamilyen formában mind-mind kötődnek a könyvekhez. Szőcs Endrével, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vezetőjével beszélgettek.

Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/hu/a-programok-szorosan-

--Beszélgetés Vincze Csillával, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatójával

Jelentősen bővült a gyergyószentmiklósi városi könyvtár könyvállománya tavaly, és egy sor olyan fejlesztést is elvégeztek, amelyekkel akadálymentesítették a kerekesszékbe kényszerültek számára is az intézmény látogatását. A járványügyi korlátozások miatt azonban tavaly jelentősen visszaesett a könyvkölcsönzők száma. Többek közt ezekről beszélgettek az intézmény igazgatójával, Vincze Csillával.

Forrás és teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/hu/bovult-a-konyvallomany-akadalymentesitettek-

--A programszerűség hiányzik – Szonda Szabolcs műfordító a román-magyar irodalmi átjárásokról

A programszerűség hiányzik a román-magyar műfordítások területéről, pedig a térségben rengeteg a közös életélmény, az ezekből építkező irodalom így megszólíthatná az itt élőket, bármilyen anyanyelvűek is. Így látja Szonda Szabolcs költő, műfordító, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, aki eddig körülbelül 30 kortárs román szerző egyes írásait vagy teljes kötetét ültette át magyar nyelvre. A román, illetve a magyar kultúra napja kapcsán készült interjúban azt is elmondta, hogy fordításkor az empátia, a személyes kapcsolódás legalább olyan fontos, mint a nyelvi készségek.

Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://maszol.ro/kultura/A-programszeruseg-hianyzik-

--Telefonon és e-mailben is lehet könyvet kölcsönözni Székelykeresztúron – beszélgetés Lőrincz Edittel

Furcsa és egyben nehéz évet zárt a Székelykeresztúri Városi Könyvtár, számos olyan programjuk maradt el a járványügyi korlátozások miatt, amelyek épp az elmúlt évben teljesedhettek volna ki igazán. Olvasóik száma is csökkent, szerencsére nem drasztikusan. Ugyanakkor a téka munkatársai mindent megtettek annak érdekében, hogy olvasóik igényeit teljesítsék a megváltozott körülmények között is. Az elmúlt év nehézségeiről, illetve az idei tervekről Lőrinczi Edittel, az intézmény vezetőjével beszélgetett a Hargita Népe újságírója.

Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/hu/telefonon-es-e-mailben-is-lehet-konyvet-

--Floppy lemeztől a mesterséges intelligenciáig – a nagy Arcanum-sztori, avagy kik digitalizálják múltunk emlékeit?

Az Arcanum Digitális Tudománytár a rendszerváltás idején alakult, és az elmúlt harminc évben együtt változott a világgal. Az Újraterveztem sorozat következő cikkében az ujraterveztem.hu csapata a vegyészként végzett Biszak Sándor és az Arcanum történetét mutatja be.

Biszak Sándor az ELTE vegyész- és könyvtárszakán végzett. Később az INFOKER Kisszövetkezetnél kezdett el dolgozni, majd 1989-ben megalapította a ma is működő Arcanumot. Szerinte a kultúránk akkor fejlődhet, ha a közös tudásunkat és identitásunkat hordozó emlékeinkből minél többet tudunk eljuttatni a lehető legtöbb emberhez; s mindezt úgy, hogy a befogadókban a továbbgondolkodás igényét is elősegítjük. Hobbija a tenisz és a kirándulás.

- De voltaképpen mit is csinál az Arcanum, a papíron fellelhető tudást digitalizáljátok?

- A folyamat során beszerezzük a dokumentumokat (könyvek, lexikonok, folyóiratok, térképek, stb.), lapraszedjük őket, majd nagy sebességű szkennerekkel szkenneljük. Ezt követően automatikus szövegfelismerést alkalmazunk (OCR – optical character recognition), pdf-eket készítünk belőlük, végül az anyagokat publikáljuk. Emellett ennek a folyamatnak a biztosításához szoftvert fejlesztünk, szervert építünk, mesterséges intelligenciát használunk fel a feldolgozáshoz, promótáljuk az anyagokat, és ügyfélszolgálatot is biztosítunk.

Négy nagyobb termékünk az előfizetős Arcanum Digitális Tudománytár (ADT), az ingyenesen elérhető Hungaricana, ami 150 közgyűjtemény (könyvtár, levéltár, múzeum) közös terméke NKA-finanszírozásban, az ingyenesen elérhető Mapire, ami régi európai és egyesült államokbeli térképek kereshető digitalizált változatait tartalmazza, valamint a szintén ingyenes Arcanum Kézikönyvtár, ami a régi CD-inket tartalmazza, köztük az 50 költő összes versét.

- Hol tartotok a digitalizált oldalszámokban napjainkban?

- Az Arcanumon mintegy harmincegymillió oldal elérhető – főleg folyóiratok, de egyre több könyv is kereshető. A Hungaricana oldalon tizenötmillió, míg a szaktars.hu oldalon közelítünk a tízmillió oldal felé. Utóbbit közösen fejlesztjük tizenöt könyvkiadóval. Összességben körülbelül ötvenmillió oldalról van szó, ami nem kevés, de érdemes tudni összehasonlításképpen, hogy a külföldi newspaper.com oldalon jelenleg mintegy ötszázmillió oldal elérhető.

Forrás és teljes beszélgetés itt: https://hellobiznisz.hu/floppy-lemeztol-a-mesterseges-

--„Néha úgy érzem magam, mint egy Rejtő-regényhős” - beszélgetés George Volceanov műfordítóval

George Volceanov 1956-ban született Bukarestben. Műfordító, lexikográfus és szerkesztő, aki több mint hatvan kötetet fordított románra angol, illetve magyar nyelvről. A Bukaresti Egyetemen diplomázott (1979), a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerezte meg doktori címét (2004). Hét egynyelvű és kétnyelvű zsargonszótár szerzője vagy társszerzője. Nemrég gondozásában és koordinálásával jelent meg a teljes Shakespeare-életmű román nyelven. Irodalmi tevékenységéért több alkalommal díjazta a Romániai Írók Szövetsége, a British Council, a Román Rádiótársaság és mások. Magyar nyelvről tolmácsolta Kassák Lajos, Petri György (versek), Rejtő Jenő, Esterházy Péter, Bogdán László, Markovits Rodion, Kovács István, Totth Benedek (regény), Zalán Tibor (vers és dráma), Kiss Csaba, Thuróczy Katalin (dráma) írásait. A 11 kortárs magyar költő című versantológia román nyelvű kiadója és fordítója.

Forrás és az interjú itt: https://www.helikon.ro/neha-ugy-erzem-magam-mint-egy-rejto-

--A művelődésben sem jó a látszattevékenység: a személyes részvételű eseményeket várják az új évtől a kultúra képviselői

Az új évben értékelni kellene az együtt töltött időt: ne fecséreljük azt látszattevékenységre kulturális berkekben sem. A tavalyi év tapasztalataiból a jó gyakorlatokat meg kell őrizni, a rosszakat elfeledni – többek közt ezeket a válaszokat kapta a Krónika az erdélyi kulturális élet különböző területein tevékenykedőktől. Kulturálisközpont-vezetőt, költőket, lapszerkesztőket, írószervezet-vezetőt, színészt, rendezőt kérdeztek arról: mit várnak a tavalyi, felemás esztendő után a 2021-es évtől?

Forrás és az összeállítás itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-muvelodesben-sem-jo-a-

DÍJAK

--Ők az idei Baumgarten-díjasok

A Baumgarten-emlékdíjat 2019-ben Kukorelly Endre író kezdeményezésére a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület alapította. Az alapítók az elismerássel az egykori Baumgarten-díj hagyományát kívánják folytatni.

A kurátor és tanácsadói döntése szerint 2021-ben Báthori Csaba, Bodor Ádám, Garaczi László, Margócsy István, Szijj Ferenc, Selyem Zsuzsa, Takáts József és Tompa Andrea kap Baumgarten-emlékdíjat, valamint Berta Ádám, Hermann Veronika, Kalász Orsolya, Németh Zoltán, Sipos Balázs, Ela Sobolewska és Szolláth Dávid Baumgarten-emlékjutalmat.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/ok-az-idei-baumgarten-dijasok/

https://litera.hu/hirek/masodik-alkalommal-is-kiosztjak-a-baumgarten-

-- Közzétette az RMDSZ az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjban részesülők névsorát

A 2021-ben Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjban részesülő személyek rövid biográfiája:

László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, József Attila-díjas költő, műfordító, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, de volt a Helikon szerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is. Bár jobbára klasszikus hagyományokat folytat, költészete mégis az erdélyi magyar irodalom egyedi színfoltja. Költészetét a forma vonzásából a szabadvers tág tere irányába ható igyekezet, a metafizikai eszmefuttatásra való hajlam, a leírás pontossága jellemzi. A 90-es évek óta rendszeresen ír gyermekverseket, hiszen nála a gyermekek nemcsak közönségként léteznek, hanem mint belőle szóló beszélők. Felnőtteknek szóló versesköteteket is publikált, a tavaly megjelent Műrepülés egy, a költő, képzőművész és nyomdász együttes próbálkozása arra, hogy a verseket és képeket olyan könyvvé, tárggyá formálják, amely méltó helyet vív ki magának a magyar irodalmi hagyományban.

Zoltán Béla 1977-ben született, a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen diplomázott, hiperrealisztikus festményeiről vált ismertté. Jelenleg Bukarestben él és alkot, számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Művészetét a kísérletezés jellemzi, festményei az antitézis jegyét hordozzák magukon, amelyek néha a belső félelmek kezeléseként, máskor pedig a valóság tükreként szolgálnak. Alkotásai megkérdőjelezik a valóság és fikció, az anyagiasság és illékonyság, a mozdulatlanság és mozgás, a láthatatlanság és hiány közötti törékeny határokat.

Felméri Cecília úgy csöppent bele a filmkészítés világába, hogy a Sapientián kezdett el filmeket rendezni: 2005-ben A bárányok meghalása című animációs reklámfilmet, 2008-ban a Kakukk című rövidfilmet, a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem mesteris hallgatójaként 2012-ben a Boldogságpasztilla című kisjátékfilmet, 2010-ben a Mátyás, Mátyás animációt, 2011-ben a Végtelen percek kisjátékfilmet. A kolozsvári filmrendező első nagyjátékfilmje 2020-ban a zsűri különdíját nyerte el a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon. A tavaly januárban, magyar–román koprodukcióban elkészült Spirál egy lélektani dráma, és egy természetes építkezési folyamatnak a része, ugyanis Felméri Cecília hosszú utat járt be a nagyjátékfilm megjelenése előtt. Kisfilmjei sikeresek voltak több rangos filmfesztiválon: a rendezőt a CineFest-en „A jövő reménysége” díjjal, a Magyar Filmszemlén a „Legígéretesebb fiatal tehetség” díjjal ismerték el.

Felméri Cecília operatőr, rendező, forgatókönyvíró, animátor, riporter, vágó, szereplő, rendezőasszisztens és producer; a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem film, fotó, média szakán rendezést tanít.

Forrás: https://rmdsz.ro/aktualis/hirek/Kozzetette-az-RMDSZ-az-Erdelyi-Magyar-Kortars

https://www.helikon.ro/laszlo-noemi-az-erdelyi-magyar-kortars-kulturaert-dij-irodalmi-

--Háromszék kultúrájáért díj Gazda Klárának

Gazda Klára néprajzkutató, egyetemi tanár kapta idén a Háromszék kultúrájáért díjat, amelyet hagyományosan a magyar kultúra napján adnak át. Idén nagyon megkönnyítette a bizottság dolgát, hogy több szavazat érkezett egyazon jelöltre, Gazda Klárára.

A magyar nyelv- és irodalom szakos, most nyugdíjas tanárnő hosszú ideig a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa volt, néprajzi gyűjteményének újraalkotója, a rendszerváltás után a Kriza János Néprajzi Társaság alapító tagja, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének, majd a magyar Néprajzi Intézetnek is tanára volt. A legmagasabb etnográfusi díj (Győrffy István-emlékérem), a Magyar érdemrend lovagkeresztjének, a Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjának birtokosa. „Olyan személyiséget díjazunk idén a magyar kultúra napja alkalmából, aki nemcsak az erdélyi néprajztudomány kiemelkedő alakja, hanem egyetemi tanárként meghatározó személyiség volt generációk számára. Gazda Klára életműve, munkássága az egyetemes magyar kultúrát gazdagítja” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Forrás és a díjátadó alkalmából készült interjú itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-pihenes-nem-kozponti-kerdes/

ÉVFORDULÓ

--Harminc esztendeje hunyt el Bajor Andor

Az idei Magyar Kultúra Napján a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban Bajor Andor (1927-1991) erdélyi magyar író, költő, humorista, meseíró, műfordító, valamint könyv- és lapkiadó, szerkesztő életműve volt a választott téma.

'Bajor Andor műveiben az egyszerű mindennapi élet villanásait tárja elénk. A hétköznapi ember gondjait eleveníti fel, amelyekben magunkra ismerhetünk. Hiszen a cselekvések tengerében saját énünket nem nagyon láthatjuk, de ha kapunk egy ilyen tükröt, és senki előtt nem kell piruljunk, egészen más a hatás.

Ez egy olyan világ, ahol kendőzetlenül láthatjuk társadalmunk baklövéseit, egy kis egészséges humorral ízesítve. A néha már groteszkbe forduló szatírikus történeteivel is könnyedén, barátságos hangvétellel szól hozzánk a közelmúltból. Történetei nemcsak viccesek, hanem elgondolkoztatóak is. Lehetőséget adnak a napi fölösleges cselekvés kiküszöbölésére és a továbblépésre. Bajor Andort olvasni annyit tesz, mint néhány percre megállni és magunkba fordulni'.

A gyerekeknek is igen kedves és szórakoztató történeteket ajándékozott, mint a Garázda Karcsi rokonsága, Egy bátor egér viszontagságai vagy a Mi a manó...

Az évfordulóra Borbé Levente könyvtáros kiállítással is készült, amit a diákok második félévi visszatértükkor megtekinthetnek. A tárlaton az író életrajzát követően megtalálható néhány műve, önarcképek, portrék és róla szóló kötetek.

A kiállításba betekintést lehet nyerni online, és egy, Bajor Andor olvasásához kedvet csináló linkcsokor is tartozik hozzá.

Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/01/harminc-esztendeje-1991-januar

AJÁNLÓ

--Terítéken Erdővidék ízei

2020 karácsonya előtt jelent meg a baróti Tortoma és a sepsiszentgyörgyi Háromszék Vármegye Kiadó együttműködésében, a Kovászna megyei önkormányzat és a megyei művelődési központ partnerségével az a tartalmas, fotókkal gazdagon illusztrált kötet, amelynek célja, hogy Erdővidék gasztronómiai hagyományait népszerűsítse. A 100 erdővidéki recept, több mint 100 erdővidéki háziasszony című könyv közismert vagy már-már feledésbe merült ételek leírását foglalja össze, olyan szakácskönyv, amelyben kezdő és haladó háziasszonyok, a régi idők étkei vagy az újdonságok iránt érdeklődők is találnak hasznos útmutatót.

A Balázs Melinda és Gecse Ágnes szerkesztette szakácskönyvben a különféle receptkategóriák elején Kun-Gazda Gergely dévai helytörténész szolgál hasznos tudnivalókkal, gasztrotörténeti érdekességekkel, így ismerhetjük meg egyebek mellett napjaink kedvelt előétele, a töltött tojás 17. századi változatát, illetve a „jó húsleves” 1880-as évek végéről fennmaradt leírását is. Az igényes kiadvány fotói Deák András és Szőcs Szilárd (Emlékgyár) munkái, a grafikai tervet Kolumbán Hanna készítette.

Hogy az erdővidéki konyha mennyire változatos, hagyománytisztelő és egyben újító is, arról a kötetbe válogatott leírások tanúskodnak, s örömre ad okot, hogy egy-egy recept elkészítését fiatalok és édesanyák mellett gyakorlott, idős asszonyok vállalták el, „száz, szívvel-lélekkel étket készítő háziasszony, 21 évestől 102 évesig” – fogalmaz ajánlójában Demeter László, a Tortoma Kiadó vezetője.

A könyv megvásárolható Sepsiszentgyörgyön, a Kovászna Megyei Művelődési Központnál, illetve Baróton a Tortoma könyvesboltban, ugyanakkor elérhető az erdelyikonyv.hu internetes oldalon is.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/138173/teriteken-erdovidek-izei

-- 2020 legjobb könyvei az Olvasoterem.com szerint

A hagyományokhoz ragaszkodva 2020-ban is az év utolsó napján publikálták az Olvasoterem.com összeállítását az év legjobb könyveiről. Ahogyan azt már az olvasók tudják, náluk nincs rangsor, az alábbi cikk a recenzensek kedvenceit tartalmazza az elmúlt évből, és talán a mostani az eddigi legszínesebb lista, hiszen akad a könyvek között gyerekkönyv, tényirodalmi alkotás, kortárs magyar, fantasy és életrajz is.

Forrás és a lista itt: https://olvasoterem.com/blog/2020/12/31/2020-legjobb-konyvei-

--2020 KULTkönyvtárgyai

Az év legszebb könyvei, amelyeket érdemes kézbe venni.

Forrás és a lista itt: https://www.kulter.hu/2021/01/2020-kultkonyvtargyai-top-10/

--Új monográfia jelent meg a 100 éve született Mészöly Miklósról

Szolláth Dávid nagyszabású értelmezői munkája Mészöly Miklós (1921-2001) gazdag rétegzettségű pályaképét rajzolja meg a hosszú pályakezdéstől a műformák felbontásán át a kései változatokig.

A kötet alapos elemzés tárgyává teszi az egyes műveket és irányváltó pályaszakaszokat, valamint körültekintően vizsgálja kapcsolódásukat az adott történeti és világirodalmi kontextushoz. Emellett a mészölyi hagyománynak a kortárs magyar irodalmi folyamatokra, szerzőkre gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatását is számtalan példával igazolja.

A Jelenkor Kiadó a jubileumra készítette a Könyves Magazinnal és a szekszárdi Mészöly Miklós Emlékházzal együttműködésben a #mészöly100 – a köztünk élő Mészöly Miklós című filmet, amelyet az író születésének évfordulóján mutattak be a Jelenkor Kiadó Facebook-oldalán. Emellett egy 100 napon át tartó közösségimédia-sorozatot is indítottak, amelyben írók, irodalomtörténészek, közéleti szereplők osztják meg az olvasókkal kedvenc Mészöly-mondatukat.

Forrás: https://kultura.hu/uj-monografia-jelent-meg-a-100-eve-szuletett-meszoly-miklosrol/

--Farkas Árpád gyűjteményes háttérkötete - Nem ilyen lovat akartam

Egy pillanatra elbizonytalanodik az olvasó, ha Farkas Árpád gyűjteményes kötete fölé hajol. Kétség támad benne, és önvizsgálatra kényszerül: vajon képes lesz gondolatban követni a Költőt a lövészárkokban, a dekkungok labirintusaiban, amelyeket ő talpon, négykézláb, hason csúszva, de mindig fölemelt fővel végigjárt? Vajon elég éles a mai Olvasó látása ahhoz, hogy elválassza a költőzseni bámulatos gondolatíveit a kor (kór) kusza, zűrzavaros ködfelhőitől? Vajon lesz-e elegendő képzelőereje úgy tekinteni szét a szülőföld kankalinos mezein, a nagyvilág végtelen tundráin vagy a vértócsás „futós tereken” (J. A.), mint Farkas Árpád? Van elegendő idegenergiája az Olvasónak több évtized eszme- és gondolathalmazainak megemésztésére, szelektálására, szintézisére?

A monumentális kötet műfajai, témakörei szinte végtelenek. A politikai porond küzdelmei, a világjáró körutak, a szerkesztői gondok, az irodalomszervezés sikerei és buktatói, a megmaradás örök imperatívusza stb., stb. lázban (Marad a láz, fiúk?), örök izzásban tartja Erdély, Székelyföld legnagyobb mai magyar költőjét. Léptékjelző, léptékmeghatározó a két legfrissebb díj, amivel kitüntették: Hit és Hűség – Sinkovits Imre emlékezete díj; Orbán Balázs-díj. És mélyvizeket jelző bója a kötet utolsó bekezdésének első mondata: „Szeretem bizony én szabadságát a szónak.”

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/138134/nem-ilyen-lovat-akartam-

--Szavaink hangja – Kézdivásárhelyi arcképcsarnok

Ezzel a címmel látott napvilágot dr. Szőcs Géza legújabb könyve, amely a Hang-sorozat részét képezi, és Kézdivásárhelyen élő vagy onnan elszármazott írók, költők, szakírók stb. kivonatos életrajzát tartalmazza.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/korkepek/szavaink-hangja/

--Antitézis címmel jelenik meg új kötete Tamás Gáspár Miklósnak

Régen várt új kötete jelenik meg Tamás Gáspár Miklós filozófusnak. Az új könyv Antitézis címmel lát napvilágot február elején a Kalligram kiadónál, de már előrendelhető a Libri honlapján.

A kötet a szerző „fordulata” után, eredetileg angol nyelven írt marxista politikafilozófiai elemzéseit tartalmazza, valamint két, magyar nyelven írott, nagyszabású tanulmányt, amelyek egyike itt jelenik meg először. A többi szöveg gyűjteményes kötetek, szocialista folyóiratok vagy terjedelmesebb elemzéseket közlő internetes portálok számára készült esszé (kísérlet) és analízis. Tárgyuk heterogén; gondolatmenetük filozófiát (klasszikus német idealizmust, marxi teóriát s a belőle ágazó kritikai elméletet és értékkritikai iskolát) ötvöz társadalom-, mentalitás- és politikatörténeti belátásokkal. Stílusuk összetéveszthetetlen; tétjük meglehetős: politikai és történeti alapfogalmaink tisztázása.

Tamás Gáspár Miklós az Azonnalinak nemrég adott interjújában egyébként kijelentette, hogy visszavonul a közéleti írástól. Az interjú és a bejelentés nyomán azóta számtalan kommentár, cikk született. A markáns politikai és világnézetéről ismert szerző kötetének megjelenését azonban nemcsak emiatt övezi most kiemelt érdeklődés, hanem amiatt is, hogy az újabb magyar nyelvű kötetére több évet kellett várnia a filozófus olvasótáborának. Tamás Gáspár Miklós írásai a Transindexen, illetve a Plakátmagányon is olvashatók.

Forrás és a teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?hir=11688

--A mesék varázslatos világa – Mert most is vannak igazgyöngyök

Az idősebb korosztály gyakran él azzal a mondással, hogy „bezzeg az én időmben”, és be kell vallanunk, hogy bizonyos területeken ennek van is valóságalapja, hiszen a régi időkben voltak dolgok, amelyek jobbak voltak. Például tisztább volt a levegő, nem kellett maszkot viselni, nem volt online oktatás, akkoriban jobbnak tűntek a kilátások, és a mesék is szebbek voltak.

Viszont manapság is születnek elképesztő történetek, amelyek egyrészt valós információt nyújtanak, másrészt sokkal jobban fejlesztik a gyermekek képzeletvilágát, mint bármilyen rajzfilm. A szöveg lehetőséget teremt arra, hogy mindent magunk képzeljünk el, míg a rajzfilm kész képek elé állítja a nézőt.

Tehát megéri erdélyi író tollából született történetet, mesét olvasni, és kortól függetlenül belemerülni egy-egy történet varázslatos világába. Hiszen a mesék esetében nincs korhatár. Szabó Róbert Csaba kétkötetes meseregénye, a Vajon Nagyi és az aranyásók, illetve a Vajon Nagyi és a száguldó város az erdélyi olvasóhoz közel álló történetek, megérdemlik helyüket a könyvespolcon.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/a-mesek-varazslatos-vilaga

AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK

--„Az irodalom életminta”

Kéthetente jelentkező, diákoknak szóló kulturális sorozat indult irodalmárok részvételével, Alter-tanterv címmel. Az első részben Markó Béla költő és Tompa Gábor színházigazgató beszélgetett az irodalom mibenlétéről, korábbi századokban keletkezett alkotásokról. A beszélgetések online is elérhetőek.

Ismert költők, írók, irodalomtörténészek, irodalomkritikusok izgalmas időutazás keretében közelítik meg a magyar irodalom különböző korszakait ebben a műsorban, amely a Kolozsvári Állami Magyar Színház, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Erdélyi Magyar Televízió együttműködésében jött létre.

A 13 adásból álló sorozat egyes részei összpontosíthatnak egyetlen íróra vagy alkotásra, de átfoghatnak egy-egy nagyobb korszakot is.

A műsor a tévépremiert követően elérhető az Erdélyi Magyar Televízió YouTube-csatornáján (https://www.youtube.com/channel/UCS5t4xWMT6lIZ9tcPROUd5A) és a kolozsvári színház Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/Teatrul.Maghiar.de.Stat.Cluj/).

Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/az-irodalom-eletminta/

--Immár virtuálisan is látogatható a kecskeméti Cifrapalota Sisi-tárlata

Virtuálisan bejárható lett a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyének népszerű Sisi-tárlata - közölte az intézmény.

A tájékoztatás szerint a tavaly szeptemberben nyílt, "Magyarország áldott emlékezetű királynéja" - Sisi, Ferenczy Ida és a magyar udvartartás című tárlat megnyitásától a Cifrapalota koronavírus-járvány miatti kényszerű bezárásáig nagy népszerűségnek örvendett.

Sokan szerették volna megnézni még az eredetileg február végéig nyitva tartó tárlatot, ezért a múzeum munkatársai elkészítették annak virtuális változatát.

Az online térben a látogató végigjárhatja a kiállítás mind a négy termét, miközben a műtárgyakra ráközelíthet, az információs táblákat pedig el is olvashatja.

A tárlat középpontjában Erzsébet királyné élete, Magyarországhoz és a magyarokhoz fűződő viszonya áll. Bemutatja a magyar udvartartás tagjait, mindennapjait a királyné környezetében, megismerteti a kiegyezéshez vezető utat, amelyben Sisi és bizalmasa, "barátnéja", Ferenczy Ida központi szerepet kap.

A királyné Magyarországon elsősorban Gödöllőn és Budán tartózkodott, így a kiállítás e helyszínek mindennapjait is megidézi, a gödöllői falkavadászatoktól a budai bálokig. Bemutatja a "magyar királykisasszonyt", a Budán született Mária Valériát és magyar környezetét is. Külön terem foglalkozik a királyné halálával és emlékezetével.

A múzeum a kiállításhoz több mint tíz intézményből kölcsönzött műtárgyakat, fotókat és dokumentumokat. A tárlat különleges színfoltjai Erzsébet királyné, Ferenczy Ida és Andrássy Gyula ruháinak Czédly Mónika által készített, kutatásokon alapuló hiteles rekonstrukciói.

A kiállítás online a https://muzeum.kecskemet.hu/ oldalról érhető el.

Forrás: https://mult-kor.hu/immar-virtualisan-is-latogathato-a-kecskemeti-cifrapalota-sisi-

--Évszázados gramofonlemezek is meghallgathatók az Országos Széchényi Könyvtár legújabb online adatbázisában

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett elérhetővé a nagyközönség és a kutatók számára legújabb, Hangtár elnevezésű digitális adatbázisában (https://hangtar.oszk.hu/).

A 2021. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján élesített szolgáltatás több mint 150 órányi archív hanganyagot tesz közzé az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtár gramofonlemez-gyűjteményének anyagából.

Forrás és a teljes cikk itt: https://qubit.hu/2021/01/25/evszazados-gramofonlemezek-is-meghallgathatok-az-orszagos-szechenyi-konyvtar-legujabb-online-adatbazisaban

MOZAIK

--Online is elveszhetünk a könyvtárban

Egyre több kulturális élményünk kötődik az internethez, de vajon ugyanazt kapjuk digitálisan, mint egy koncerten, felolvasáson, múzeumban vagy színházban? Az Internet Archive arra tett kísérletet, hogy a keresőmotorok hatékonyságának szempontját mellőzve visszaadja a könyvtárban történő böngészés esszenciális élményét.

Az Internet Archive egy nagyméretű, szabadon hozzáférhető archívum. Egyik legújabb projektje a Library Explorer, amelynek alapötlete, hogy a felhasználók ne katalógusokban, hanem témakörök szerint elkülönített könyvespolcokon kereshessenek maguknak olvasmányokat.

A polcokon a könyvek úgy jelennek meg, mintha térbeli tárgyak lennének, a csúszka húzkodása pedig a polcok menti sétálást imitálja.

A látogató ráadásul saját ízlése szerint állíthatja be a megjelenést: a könyvek borítóikkal, gerincükkel vagy akár perspektívában is nézegethetők. Egy oldalazó lépésnek megfelelő kattintással pedig egy új részlegen találhatjuk magunkat, annak újabb végtelenített élményével: így a projekt egy hatalmas könyvtár tapasztalatát tükrözi, egy-egy polcon akár több tízezer címmel, egy-egy könyvszekrényben tíz polccal.

Persze a valódi sétálás élményét, amelyet legalább annyira a térbelisége határoz meg, mint a bőség zavara, nem adhatja vissza a Library Explorer, azonban így is megdolgoztatja a látogatót. Radikalitása éppen a régimódi jellegében rejlik: nem a keresőben, hanem jobbra-balra húzkodással, fel-le görgetéssel érhető el a cél, így nagyobb a meglepetések lehetősége is.

A Netflixszel vagy Spotify-jal ellentétben nem ajánl hasonló címeket egy-egy találat után. Ehelyett kezdődhet a böngészés a nulláról, akárcsak egy könyvtárba belépve.

Forrás: https://www.kulter.hu/2021/01/online-is-elveszhetunk-a-konyvespolcokon/

--Keresték, lopták, olvasták

A Dilema Veche folyóirat és hírportál adatai szerint tavaly a Bukaresti Könyvterjesztő Társaság (CLB) üzlethálózatában a román alkotások közül Radu Paraschivescu „Recviem vesel pentru tata (Vidám rekviem apáért) c. könyve volt a legkeresettebb, legolvasottabb (Humanitas Kiadó).

Az egyetemes irodalomból románra fordított művek közül első helyen áll Hiro Arikawa japán írónő Az utazó macska krónikája (Memoriile unui motan călător) c. sikerkönyve, bestsellere. Ugyancsak nagyon keresett könyv volt a Sapiens – Az emberiség rövid története. Szerzője az izraeli Yuval Noah Harari (Polirom Kiadó, fordította: Adrian Șerban). Szintén az ismeretterjesztő és tudományos műfajban (nem fikciók, nem kitalált történetek), a román szerzők kötetei közül Dumitru Constantin Dulcan „Creierul și mintea Universului” (Az Univerzum agya és esze) c. műve  került az első helyre.

Hagyományosan elkészült újból – félig megmosolyogtató, félig elszomorító szándékkal – a „leglopottabb” könyvek lajstroma is. A rangsor azokat a könyveket tartalmazza, amelyekből a legtöbb tűnt el a CLB vállalathoz tartozó könyvesboltok, könyvházak polcairól. A három első helyen műfordítások állnak (külföldi szerzők román nyelvű kötetei): 1. Larry Watts: Ferește-mă, Doamne, de prieteni. Războiul clandestin al blocului sovietic cu România (Ments meg Uram a barátoktól … A szovjet blokk titkos harca Romániával); 2. J. K. Rowling: Harry Potter și Prințul Semisânge, vol. 6. (Harry Potter és a Félvér Herceg, 6. rész); 3. 500 de adevăruri incredibile și trăsnite (500 hihetetlen és fura igaz dolog).

Forrás: https://www.hirmondo.ro/romania/kerestek-loptak-olvastak/

--A második világháború borzalmai elől menekült a halálba Virginia Woolf

Adeline Virginia Stephen néven 1882. január 25-én született egy viktoriánus felső-középosztálybeli, magas kulturális szellemiséget képviselő családban. Iskolába soha nem járt, mégis kitűnő nevelést kapott, műveltségét apja hatalmas könyvtárában alapozta meg. Kilencévesen családi lapot alapított, s ettől kezdve élete végéig megszakítás nélkül írt.

Első publikációi 1905-től jelentek meg, s hamarosan körülötte kezdett csoportosulni az a baráti társaság, amely Bloomsbury Group néven a harmincas évek közepéig a radikális értelmiségi elit legnagyobb hatású írócsoportjának számított. Virginia 1912-ben házasságot kötött Leonard Woolffal, mély érzelmi kapcsolat élete során azonban végig nőkhöz kötötte. 1917-ben férjével, mindössze egy kézi nyomdagép tulajdonosaként könyvkiadót alapítottak, amely Woolf művein kívül Angliában még ismeretlen külföldi írók és az elfogadott irodalmi normáktól elrugaszkodó fiatalok - többek között Gorkij, Rilke, Freud, T.S. Eliot - alkotásait jelentette meg.

Az írónő egyébként is gyenge idegrendszere már nem bírta a II. világháború borzalmait; amikor 1941 tavaszán londoni lakásukat és vidéki házuk kertjét is bombatalálat érte, március 28-án kövekkel töltötte meg zsebét, és az Ouse folyóba ölte magát.

Az utókor eleinte csupán a formaművészt, később már a tudatregény mesterét, az újregény előfutárát látta benne. Ma már az angol nyelv egyik legnagyobb újítójaként tartják számon, A világítótorony című műve az ezredfordulón rendezett brit szavazáson bekerült a huszadik század száz legjobb regénye közé. Élete és Mrs. Dalloway című műve inspirálta Michael Cunningham 1999-ben megjelent, Pulitzer-díjas könyvét, Az órákat, amelyből néhány évvel később film is készült. Orlando című művét Sally Potter angol rendező vitte filmre Tilda Swinton főszereplésével.

Forrás: https://mult-kor.hu/a-masodik-vilaghaboru-borzalmai-elol-menekult-a-halalba-

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár-László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy), alpar@krecht.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.