ReMeK-e-hírlevél
XV. évf., 2020/11. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
VETÉLKEDŐ
--Meghirdették a Gyurkovics Tibor vers- és prózamondó versenyt
KITEKINTŐ
--A Világ Könyvfővárosa lehet Budapest
--László Noémi kolozsvári költő versével is találkozhatnak a brüsszeli metró utasai
--Áthangolás: olvasási és könyvvásárlási szokások felmérése
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Márai Sándorról szóló online irodalmi vetélkedőt tartottak a gyergyószentmiklósi középiskolásoknak
--Tizenegy éve börtönben ülő fiatal rajzaiból nyílt tárlat Marosvásárhelyen
--Három az egyben történetíró játék Kézdivásárhelyen
--Könyvbemutatók Háromszéken
--Új Hét: alapításának 50. évfordulóján újjászületik a legendás bukaresti folyóirat, A Hét
--Online szervezik az idei marosvásárhelyi könyvvásárt is
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Böndör Pál költő, író, műfordító
--Meghalt Marius Tabacu műfordító, televíziós rendező
--Elhunyt Bogdán Tibor újságíró, publicista
ÉVFORDULÓK
-- Száz éve született Sombori (Salamon) Sándor
DÍJAK
--Átadták a Székelyföld folyóirat idei díjait
--Magyar származású amerikai költőé az irodalmi Nobel-díj
--Balázs Imre József irodalomtörténészt, a BBTE tanárát díjazta a Magyar Tudományos Akadémia
--Közszolgálat egy életen át
--Harag Anita kapta 2020-ban a Margó-díjat
--Kenéz Ferencé a Magyar Írószövetség Arany János-díja
--Átadták a Déry-díjakat
--Jurij Pavlovics Guszev orosz műfordító kapja a Balassi Műfordítói Nagydíjat
--Nádasdy és Bodor is Merítés-díjas
AJÁNLÓ
--Megjelent a Székelyföld októberi száma
--Kokas Károly: Kalauz a modern könyvtárak világába
--Új Janikovszky-könyv jelent meg
--Egy Nagyon Kék Könyv, amiből mindent megtudhatunk a vízről
--Kortalan klasszak, klassz kortársak, din don diridongó!
--Hiteles és hiánypótló a Medvecécó
--Megjelent a „Címtelen föld” antológia, a fiatal erdélyi költők tükre
-- Iochom István: Az esztelneki dajka
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Megnyílt a Korda Könyvkiadó elektronikus archívuma
--Könyvterasz – ajánlók, kritikák, interjúk
MOZAIK
--Carlo Collodi meseírásban jobb volt, mint kártyában: a világ ennek köszönheti Pinokkiót
--Vélhetően nő írta az egyik legrégebbi ismert irodalmi művet
VETÉLKEDŐ
--Meghirdették a Gyurkovics Tibor vers- és prózamondó versenyt
A magyarság legkiválóbb versmondóit, verséneklőit kívánja felkutatni a Gyurkovics Tibor Kárpát-medencei vers- és prózamondó, illetve verséneklő verseny, amelyre november 1-jétől nevezhetnek az érdeklődők.
A verseny elődöntőit a 2021. február 1. és május 31. közötti időszakban rendezik meg Pécsen, Nagykanizsán, Győrben, Veszprémben, Debrecenben, Szegeden, Budapesten, Kolozsváron, Zentán, Révkomáromban és Ungváron.
Nevezni vers- és prózamondás kategóriában Gyurkovics Tibor egy választott versével, prózájával és egy másik magyar szerző versével vagy prózai művével lehet.
Énekelt vers kategóriában szintén Gyurkovics Tibor és egy további magyar költő megzenésített versével nevezhetnek szólisták és legfeljebb ötfős zenekarok. Ebben a kategóriában 16 éves kortól lehet jelentkezni, míg a vers- és prózamondás kategóriában az ifjúsági korcsoport a 15-24 éveseket, a felnőtt korcsoport pedig az ennél idősebbeket várja, felső korhatár nélkül.
A produkciók hossza nem haladhatja meg a nyolc percet.
A versenyfelhívás és a jelentkezési lap a www.honvedkaszino.hu honlapról, illetve a rendezvény Facebook-oldaláról tölthető le.
Forrás: https://kultura.hu/meghirdettek-a-gyurkovics-tibor-vers-es-prozamondo-versenyt/
KITEKINTŐ
--A Világ Könyvfővárosa lehet Budapest
Megpályázza Budapest a 2023-as Világ Könyvfővárosa címet – közölte a Főpolgármesteri Hivatal. Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségének kulturális világszervezete, az UNESCO 2001 óta minden évben pályázati úton választ ki egy-egy várost, amely áprilistól márciusig, egy teljes éven át viselheti a címet.
Az utolsó két európai könyvfőváros Wrocław (2016) és Athén (2018) volt, 2020 könyvfővárosa Kuala Lumpur, 2021-ben pedig Tbiliszi lesz.
Forrás: https://www..3szek.ro/load/cikk/136609/a-vilag-konyvfovarosa-lehet-budapest
--László Noémi kolozsvári költő versével is találkozhatnak a brüsszeli metró utasai
A nyelvek és a nyelvi sokszínűség európai napján, szeptember 26-án különböző nyelvű kortárs versek jelentek meg a brüsszeli metrórendszer felületein az európai kulturális intézetek klasztere (EUNIC) és a 2011 óta működő Transpoesie projekt kezdeményezésére. A magyar nyelvet a kolozsvári László Noémi Keleti szél című versének részlete képviseli. A költemények az eredeti nyelv mellett francia, holland és angol fordításban olvashatók a metróban és a Cinquantenaire parkban.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/133093-laszlo-noemi-kolozsvari-kolt-versevel-
--Áthangolás: olvasási és könyvvásárlási szokások felmérése
A Tárki közvélemény-kutatása feltérképezte a felnőtt magyar lakosság olvasási és könyvvásárlási szokásait. Az eredmény annyira lesújtó, hogy az már ösztönző.
A Tárki-kutatás két részből állt össze. 2020. június 26. és augusztus 5. között 2910 személy töltött ki online kérdőívet – többségük Magyarországon él, kisebb részük határon túli magyar, illetve távolabbi, külföldi ország lakója –, míg az országos reprezentatív kutatást 998, Magyarországon élő felnőtt válaszolta meg. A személyes és online vizsgálatok eredményei összemérhetők. Sőt, mivel a Tárki végzett már tartalmilag hasonló országos kutatásokat 2002-ben és 2005-ben is, ezért az elmúlt közel két évtizedben végbement változásokról is beszámol a Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020 című tanulmány. Bernát Anikó és Hudácskó Szilvia kutatási jelentése hozzáférhető a https://mkke.hu/konyvforgalom/kutatasi_eredmenyek címen.
Forrás és teljes cikk itt: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/athangolas-8779969/
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Az én utcám - kabaréelőadás és könyvbemutató
Humorral fűszerezett, de a gondjainkat is felvető, sajátos stílusban megfogalmazott és tálalt gondolatok meghallgatásának élményében részesültek a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglő kertjében 2020. október 7-én mindazok, akik részt vettek Székely Szabó Zoltán író, színművész könyvbemutatóval egybekötött előadóestjén.
A rendezvényt szervező vendéglő, valamint a helybeli Bod Péter Megyei Könyvtár nevében Szonda Szabolcs intézményvezető köszöntötte a vírusjárvány és kedvezőtlen időjárás ellenére szép számban összegyűlteket.
A rendezvény első felében a múlt ködéből hívott elő egykor tragikus, viszont esztelenségüktől fogva már akkor viccbe illő helyzeteket és történéseket. A későbbiekben pedig két nevetés között rádöbbentett, hogy ezeknek ma is bővében vagyunk.
Az idén nyomdafestéket látott, Őszülőföldem című kötete a szerző bevallása szerint családfája ürügyén politikai jelenségekről szóló „okoskodásokat” tartalmazó vallomás a szülőföldről: személyes emlékekkel tűzdelt, iróniával átitatott, fájdalmas vallomás.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/magyar-sors-a-valtozo-
Sokszínű Székelyföld! - Háromszék: Otthon az irodalomban
Az idei Székelyföld Napok alkalmával kisfilm is készült, amelyben háromszéki írók, költők vallomásai hangzanak el.
Megtekinthető itt: https://www.facebook.com/szekelyfoldnapok/videos/364751137901705
Könyvkaland - 2020
Kalandos őszi olvasójátékra hívja a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület a háromszéki és Brassó megyei gimnáziumi osztályok tanulóit.
Az online vetélkedőn 2020. október 20. és december 10. között háromtagú, 5–6. és 6–7. osztályos csapatok vehetnek részt. A háromfordulósra tervezett vetélkedő első két fordulója a könyvtár honlapján elérhető feladatlapok megoldásából áll, ezt egy kreatív döntő követi.
Jelentkezni 2020. november 3-ig, az első feladatlap megoldásainak beküldésével lehet e-mailen, a konyvkaland58@gmail.com címen.
A vetélkedőt két kategóriában hirdetik meg: 5–6. és 7–8. osztályos, háromszéki és Brassó megyei diákoknak. Háromfős csapatok vehetnek részt. A vetélkedő két írásos fordulóból (feladatlapból) és egy döntőből áll. A feladatlapok és a vonatkozó könyvészet a honlapról tölthető le 2020. október 20-tól. A feladatlapokat kéthetente teszik közzé. A beküldési határidőt és címet mindig a feladatlap végén közlik. A megoldások pontszámai összeadódnak, az élen végző csapatok jutnak be a döntőbe. Az eredményesen szereplő csapatok könyvjutalomban részesülnek. A megoldásokat kizárólag e-mailen, a konyvkaland58@gmail.com címre várják, a „Tárgy/Subject” rovatban feltüntetve: „Könyvkaland 2020”. A válaszokat számítógépen szerkesztett formában (pl. Wordban) és kézzel írva is elfogadják. A kézzel írottakról jó minőségű fotót kérnek. Beküldéskor jelezni kell minden alkalommal a következőket is: a csapat neve, származási helye (település iskola), tagjainak neve és osztálya, a csapatot összeállító / vezető tanár neve, elérhetősége.
Forrás és további részletek itt: http://kmkt.ro/konyvkaland-2020
Megoldás könyvkölcsönzésre
A járványügyi korlátozások következtében a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár 2020. október 21. és november 3. között (illetve, a helyzet alakulásának függvényében, ezt az időszakot meghosszabbítva) zárva tart. Az olvasóközönség számára találtak azonban egy megoldást, hogy, a járványügyi előírásokat betartva, a könyvkölcsönzési szolgáltatást folytatni tudják. Előzetes egyeztetés alapján az igényelt könyveket a könyvtár kertjében lehet átvenni. Telefonos vagy e-mailes bejelentkezés alapján a könyvtár munkatársai a kiadványt előkészítik, majd azt a kertben tartózkodó munkatárs átadja az oda érkező olvasónak.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/136640/mi-hol-mikor
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Székelyföldi népviseletek Haáz Ferenc Rezső képein – kiállítás és előadás
Haáz Ferenc Rezső etnográfusnak, képzőművésznek, múzemalapítónak a székelyföldi népviseletről készített rajzait és akvarelljeit bemutató kiállítás nyílt a XI.. Székelyföld Napok programsorozatának keretében, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2020. október 14-én. A népviselet csodálatos sokszínűségét felmutató kiállítást a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont hozta létre. Az esemény keretében Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató a székely népviseletről tartott vetítéssel kísért előadást. P. Buzogány Árpád művelődésszervező röviden ismertette a kiállítást: Haáz Rezső, a nevét viselő székelyudvarhelyi múzeum alapítója, 1932-ben készítette a viseleteket ábrázoló sorozatot, amelyet több alkalommal is bemutatott Székelyudvarhelyen. 2016-ban a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont képeslapsorozatként is kiadta az akvarelleket. A rajzok a Haáz Ferenc Rezső örökösei, a Haáz Rezső Múzeum, valamint a képeket feldolgozó és nyomtatásra előkészítő Balázs Ödön tulajdonát képezik. A kiállításon a homoródalmási, felsőrákosi, peteki, székelymuzsnai, kecseti, gyulakutai-siklódi, kisfaludi, lövétei, lövéri román, bátosi szász, gyergyóvidéki, csíkvidéki, gyimesfelsőloki női és férfiviselet látható.
Kisné Portik Irén rendkívül adatgazdag előadásában összehasonlította az egyes tájegységek viseletét, főként Udvarhely vidékének népviseleti sajátosságait mutatta be, vetített képekkel illusztrálva a női és férfi viselet hagyományos darabjainak jellegzetességeit, elkészítésük technikáit. A kiállított rajzok – 16 nagyméretű pannón – jelenleg a csíkszeredai megyei könytár épületének földszinti ablakaiban láthatók, így a járókelők az utcáról is megcsodálhatják őket.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/szekelyfoldi-nepviseletek-haaz-rezso-kepein/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/900/szekelyfoldi-nepviseletek-haaz-ferenc-rezso-
Költészet Napja – a szavalóverseny döntője
Évek óta a csíkszeredai Agora Alapítvány a Kájoni János Megyei Könyvtárral közösen szervezi meg a Magyar Költészet Napja alkalmából meghirdetett szavalóversenyt. 2020-ban a járvány miatt a szavalóverseny elődöntőjére rendhagyó módon, online került sor. A három meghirdetett kategóriában (kisiskolások, középiskolások, felnőttek) összesen 35 szavaló jutott tovább a döntőbe, amely áprilisban a karantén miatt elmaradt. 2020. október 17-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében mérték össze tudásukat a tavasszal döntőbe jutott versenyzők. Mindhárom kategóriában első, második és harmadik díjazott is volt. A Költészet Napja Facebook oldalán elérhetők videók a döntőről és az eredményhirdetésről:
https://www.facebook.com/koltoknapja/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/902/kolteszet-napja--a-szavaloverseny-dontoje
Kájoni János, az erdélyi kultúra jelképes személyisége – könyvtárközi csereprogram
A Kájoni János Megyei Könyvtár a Joannes Kájoni 390 emlékév 2020-as eseményeinek sorában olyan programokat is szervezett, amelyek célja a megye határain kívül megismertetni névadója ma is időszerű életművét. A Kájoni János Megyei Könyvtár mellett működő „Pro Libris" Könyvtári Egyesület sikeres pályázata révén valósulhatott meg egy könyvtárközi kulturális csereprogram a Beszterce-Naszód Megyei George Coşbuc Könyvtárral együttműködésben, a Communitas Alapítvány és Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A Kájoni-emlékév kiváló alkalmat nyújtott a két megyei könyvtár együttműködésére, mivel a jeles személyiség életrajza mindkét megyéhez kötődik. A könyvtári csereprogramok 2020 szeptemberében kezdődtek, és a XI. Székelyföld Napok alatt is folytatódtak. Szeptember 29-én a Beszterce-Naszód megyei könyvtár küldöttsége vett részt szakmai-kulturális találkozón a csíkszeredai megyei könyvtárban, ahol Kájoni János életének, munkásságának csíki vonatkozásaival ismerkedtek. Közösen ellátogattak a Csíki Székely Múzeumba is. Október 15-én Besztercén folytatódott a program, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai a George Coşbuc Megyei Könyvtár által szervezett kulturális-szakmai találkozón vettek részt. A program részeként a csíkszeredai megyei könyvtár munkatársai online kvízvetélkedőt szerveztek Beszterce-Naszód megyei diákoknak, a Kahoot és a Zoom szoftverek használatával, a kvízkérdések Kájoni János munkásságához kapcsolódtak. A csíkszeredai könyvtár a besztercei magyar szórvány közösségekhez magyar nyelvű kiadványokat juttatott el, valamint a Kájoni János munkásságát bemutató kétnyelvű könyvjelzősorozatot. A könyvtári együttműködéséről a besztercei napilap, a Răsunetul is beszámolt (http://www.rasunetul.ro/anul-memorial-ioan-).
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/895/kajoni-janos-az-erdelyi-kultura-jelkepes-
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/901/kozos-ertekeink-menten---konyvtarkozi-
--Márai Sándorról szóló online irodalmi vetélkedőt tartottak a gyergyószentmiklósi középiskolásoknak
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár ezúttal 9-12.-es diákoknak hirdetett irodalmi vetélkedőt Márai Sándor emlékére. A jelenlegi helyzetre való tekintettel online kérdőívet kellett kitölteniük a versenyzőknek, akik közül a legjobbakat 2020. október 23-án értékes könyvcsomaggal jutalmazták.
„A világ bennem is történik, nem csak térben és időben” elnevezéssel azokat a középiskolás diákokat szólította meg a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, akik szeretik a kihívásokat, a szépirodalmat, és szívesen böngésznek az interneten. Ehhez a jelenlegi helyzetben szükség volt a kulturális és tanintézmények, a magyarszakos tanárok segítségére is, hogy ismertessék ezt a vetélkedőt a tanulókkal – mondta el a kezdeményezés kapcsán Csergő Aliz programfelelős, a könyvtár munkatársa.
Az október 12. és 22. között lezajlott irodalmi vetélkedő teljesen online történt, a diákoknak 23 kérdésre kellett válaszolniuk, bejelölve a megadott három lehetőségből azt, ami szerintük helyes. A kérdések a 120 éve született Márai Sándor életével, az 1956-os forradalomhoz való kötődésével, műveivel kapcsolatosak voltak. „Az irodalmi online vetélkedő célja elsősorban nem az ismeretfelmérés volt, hiszen Márai Sándor művei nem szerepelnek a magyar érettségi tételek között, hanem az ismeretszerzés és tudásgyarapítás” – emelte ki a programfelelős..
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/marai-sandorrol-szolo-online-irodalmi-vetelkedot-tartanak-
--Tizenegy éve börtönben ülő fiatal rajzaiból nyílt tárlat Marosvásárhelyen
Már az is hírértékű, ha kiállítást nyitnak meg vészhelyzet idején, de egy marosvásárhelyi tárlatmegnyitó még ennél is rendhagyóbb volt. Fény a rácsok között címmel nyílt ugyanis tárlat a Maros Megyei Könyvtár főbejáratánál, amelyet a sajtó munkatársai előtt méltatott Boros István (Tety) karikaturista, Illyés Claudia marosvásárhelyi könyvtárossal, illetve Avram Monicával, a megyei könyvtár igazgatójával közösen. A kiállított rajzok alkotója azonban nem volt jelen, ugyanis több mint tizenegy éve börtönben ül.
A Maros Megyei Könyvtár tizenhárom éve együttműködő partnere a kórházaknak, öregek otthonának és a börtönnek is, és talán nem is meglepő, hogy nem a betegekkel és az idősekkel a legeredményesebb a könyvtár kapcsolata, hanem az elítéltekkel.
A koronavírus-járvány kitörése óta csak postán küldheti a „szállítmányt” az elítélteknek, de így sem hagyta abba munkáját a fogvatartottakkal. Feltűnt a könyvtárosnak, hogy a Temes megyei fiatal mindig egy rajzot is mellékelt az elolvasott és visszaküldött szépirodalmi könyvek mellé, és tehetséges fiatalembernek vélte őt a rajzok alapján. Arra biztatta az elítéltet, rajzoljon még, és megszervez neki egy tárlatot. A fiatalember először a saját börtönablakából megfigyelt külvilágot kezdte el lerajzolni, majd vallásos ihletésű rajzokat, állatokat és női portrékat is papírra vetett.
Abagiu Cosmin természetesen nem lehetett jelen a saját rajzainak kiállításán, de egy levelet küldött azoknak, akik kíváncsiak önkifejező alkotásaira.
„17 év a büntetésem, amiből már letöltöttem 11 évet, de higgyék el nekem, nem a súlyos börtönévek voltak a legnehezebbek, mert azzal tisztában vagyok, hogy megérdemlem, de minden este, amikor lekapcsolódik a villany, velem maradnak a saját gondolataim, a megbánásom és a szép emlékeim olyan emberekről, akiket elveszítettem a börtönéveim alatt. El akartam mindezt mesélni, hogy megértsék az alkotásaimat. Ezek nemcsak szép rajzok, hanem ezek a lelkem, frusztrációim és fájdalmaim alkotásai, amelyeket szomorúsággal és kiábrándultsággal, lelki kínok között készítettem. Ma nem csak a rajzaimat állítják ki, hanem a lelkemet is, amelyet a fájdalom eltorzított” – olvasható soraiban.
Illyés Claudia könyvtáros a vírus kitörése előtt rendszeresen beszélgetett azokról a könyvekről az elítéltekkel, amelyeket bevitt nekik elolvasásra. Tudatosan választott olyan könyveket mint a Monte Cristo grófja, A pillangó vagy a Tuareg című alkotások, amelyekhez tudtak kapcsolódni az elítéltek, hiszen ezek a bűnről, büntetésről, szabadságról szólnak. „Érdekes látni, hogy mennyire lekötik a könyvek őket, sokszor még ebédelni sem akartak menni, amikor belemelegedtek egy-egy könyvről szóló mély beszélgetésbe” – meséli Illyés Claudia, aki hisz a könyvek önfeltáró és megváltó erejében.
Abagiu Cosmin rajzait még egy ideig megtekinthetik az érdeklődők a Maros Megyei Könyvtár főbejáratánál, és üzenetet is írhatnak a rajzok készítőjének, amelyet bevisznek neki a tárlat lejártával.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/tizenegy-eve-bortonben-ulo-fiatal-rajzaibol-nyilt-tarlat-
--Három az egyben történetíró játék Kézdivásárhelyen
2020. november 2. és 30. között a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár játszani hívja a 10-100 éves korosztályt!
A játék lényege, hogy egy történetet 3 szó alapján 3 személy fog megírni. Aki megkezdi a történetet, nem tudja, ki fogja folytatni, illetve ki fogja befejezni. Aki folytatja a történetet, nem tudja, ki kezdte el, illetve ki fejezi be. Aki befejezi a történetet, nem tudja, ki kezdte el, és ki folytatta. Mikuláskor derül ki, hogyan alakultak a történetek!
A legjobb történetek íróinak a Mikulás ajándékokat hoz a Báró Wesselényi Miklós Könyvtárba, amelyeket személyesen kell átvenni!
A játék menete:
- Válassz ki egy borítékot, amelyben 3 szó van vagy egy megkezdett történet!
- Találj ki egy történetet a megadott 3 szó alapján, írd le az első 10-15 mondatát, adj címet a történetnek, és küldd el a könyvtárba 3 napon belül!
- Ha már el van indítva egy történet, folytasd 10-15 mondattal, vagy fejezd be szintén 10-15 mondattal, és küldd el a könyvtárba 3 napon belül. Mindhárom résznek tartalmaznia kell a 3 megadott szót!
- A borítékokat a tárgyszavakkal, illetve a megkezdett történettel, kérésre elküldjük facebook-üzenetben, emailben, vagy személyesen átvehetők a könyvtárban!
- A történetet el lehet küldeni facebook-üzenetben (a Kézdivásárhelyi könyvtárszimpatizánsok oldalnak), emailben (bibl.tg.sec@gmail.com), vagy behozható személyesen a könyvtárba!
Érdeklődni lehet telefonon (0787-796475), facebook-üzenetben, emailben vagy személyesen a könyvtárban.
Forrás: https://www.facebook.com/kezdikonyvtar/
--Könyvbemutatók Háromszéken
Gyógyír az őrült világra
2020. október 12-én bemutatták a kovásznai nagyérdeműnek Czilli Aranka, Térey János-ösztöndíjas helybeli író, költő, magyartanár legújabb kötetét, amelynek címe A varázslatos szekrény – versek és mesék gyermekeknek és felnőtteknek. Az eseményt az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub szervezte, és a Kovásznai Művelődési Központ adott otthont neki.
A kötet egyik érdekessége az, hogy gyermekek illusztrálták. A jelenlévők ízelítőt is kaptak a kötetből, a szerző olvasott fel néhányat a versekből és mesékből, majd kiemelten megköszönte a jelenlévők „türelmét és bátorságát, hogy ilyen nehéz és veszélyes időszakban eljöttek, és esélyt adtak a találkozásnak”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/gyogyir-az-orult-vilagra/
A szív kápolnája
Újabb, múltba révedő, de jövőbe tekintő, a hitre támaszkodva szent titkokat feszegető, az érzelemmel átszőtt értelem fényénél vizsgálódó, merészen logikus következtetéseket megfogalmazó könyvet tett le az olvasók asztalára Balla Ede Zsolt kutató, vidékfejlesztési szakember, író. A székelyudvarhelyi Jézus szíve kápolnát ismertető kötetet Sepsiszentgyörgyön a LibriM udvarában, Kézdivásárhelyen az Erzsébet Teremben mutatta be a szerző 2020. október 14-én és 15-én.
Balla Ede Zsolt a könyvben és annak tartalmát tömören ismertető előadásában egyaránt kiemelte, hogy „Székelyföldön három négykaréjos kápolnáról tudunk, amelyek között feltételezhetően nem csupán építési hasonlóság, hanem rokonítható szakrális üzenet is rejtezik. A székelyudvarhelyi Jézus szíve kápolna testvérei Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós közelében töltik be hivatásukat.” A Kézdiszentlélek fölé emelkedő Perkőn álló Szent István, a Gyergyói-medencéből kiemelkedő Csobothegy tetején emelt társa pedig Szent Anna nevét viseli.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-sziv-
Felnézhetünk rájuk
Majdnem 30 éve kezdte kutatásait Becze Zoltán sportújságíró, hogy megírhassa könyvét a nyári olimpiák magyar bajnokairól és résztvevőiről. Az eredményt családias jellegű könyvbemutatón ismerhették meg a szentgyörgyiek a Fapados Kávézóban, 2020. október 16-án.
„A modernkori olimpiák történetében majdnem kétszáz erdélyi magyar és székely sportoló tette le névjegyét. Közülük 47-en érmet szereztek, tizenöten pedig olimpiai bajnokok lettek. Nyolcnak nemzeti imánkat, hatnak az épp hivatalos román himnuszt játszották el, egy sportoló a német himnuszt hallgathatta a dobogó legfelső fokáról” – kezdődik a könyv, amely az 1896-os athéni olimpiától a 2016-os Rio de Janerio-i olimpiáig tekinti át a magyar sportolók szereplését, eredményeit.
Becze Zoltán kezdetben csak a székely(földi) olimpiai bajnokokról akart írni, végül minden résztvevőt számbavett. A kutatásban elsősorban az olimpiák hivatalos jegyzőkönyveire, a Magyar Olimpiai Bizottság 2012-ben kiadott könyvére (Magyarok az Olimpiai Játékokon), valamint Hencsei Pál Olimpiai érdekességek című munkájára támaszkodott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/sport/felnezhetunk-
Székely Árpád új természetjáró kalauza - Barangolás a történeti Erdély hegyein
A történeti Erdély című legújabb kötetét ismertette Székelyföld és Erdély városaiban Székely Árpád székelyudvarhelyi földrajztanár. A természetjáró kalauzt Sepsiszentgyörgyön is bemutatta október elején, a vadászati múzeumban, ahová a Vadon Egyesület meghívására érkezett.
Székely Árpád amellett, hogy igen sokoldalú és termékeny monográfiaíró, visszajáró előadó Sepsiszentgyörgyön. Több túrakönyvét mutatta már be az elmúlt esztendők során. A Kárpátok leglátványosabb hegyeit, fontosabb túraútvonalait, növényvilágát bemutató könyveire nem csupán a pontos, megbízható leírás a jellemző, hanem a magyar kultúra, illetve történelmi szempontok figyelembe vétele is meghatározó. Egyértelműen egyedi és igen jelentős teljesítményről beszélhetünk; a szerző Erdély értékeit bemutató könyveiről, hon- és tájismereti érdeklődéséről nem csupán földrajzórákon lehetne és kellene rendszeresen beszélni.
Mostani természetjáró kalauza, A történeti Erdély összegzése is némiképp az eddigieknek: miként Székely Árpád is megfogalmazza, a „kötet Erdély természeti kincseinek, tájszépségeinek, csodás kilátású tetőinek és virágpompájának átfogó bemutatására vállalkozik”.
Kötete mellé tartalmas természetföldrajzi, történeti-földrajzi és néprajzi térképet is készített, ezen, de a könyvben is öröm olvasni a ritkán hallható, régi, szép magyar hely- és hegyneveket. Miként elmondta, leírásában Erdély 33 természetföldrajzi kistája, közel 60 természeti értéke és túraútvonala, 28 részletes térkép, illetve háromdimenziós domborzatmodell és légi felvétel található, illetve 665 fotó, köztük az erdélyi flóra közel 170, többnyire ritka és védett növényfaját bemutató kép.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www..3szek.ro/load/cikk/136343/barangolas-a-torteneti-erdely-
--Új Hét: alapításának 50. évfordulóján újjászületik a legendás bukaresti folyóirat, A Hét
Az egykori kiváló szellemi műhely, A Hét alapításának 50. évfordulója az emlékezés és a jövőbe tekintés napja volt: Ágoston Hugó, a régi lap alapító főmunkatársa elindította az Új Hetet.
Ötven évvel ezelőtt, 1970. október 23-án jelent meg először A Hét, amely évtizedeken keresztül meghatározó közszolgálati fórumként és szellemi műhelyként működött. „Értéket közvetített, értéket jelentett mind a kor közéletében, mind a hazai magyar nyelvű sajtó történetében. Külső munkatársainak száma meghaladta a 2100-at. Megszólaltatta a hazai magyar humán és tudományos értelmiség legnevesebbjeit” – írja az Új Hét portálon Ágoston Hugó.
A főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, olvasószerkesztő és „cenzor” egyszemélyben nem más, mint Ágoston Hugó, aki arra kéri az olvasókat, hogy barátkozzanak az Új Héttel, olvassák el az eddig feltöltött tartalmakat, és kísérjék figyelemmel az október 26-tól naponta frissülő portált.
Forrás és a teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28696&uj_het_alapitasanak_50.
--Online szervezik az idei marosvásárhelyi könyvvásárt is
Online térbe kényszerült az idei, 2020. november 12. és 15. között zajló Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár – jelentették be a rendezvény szervezői. Közleményükből kiderül, az idei könyves szemle mottója az Otthon vagy, amely még a koronavírus-járvány előtt született, arra utalva, hogy mindenki, aki részt vesz a vásáron, otthon érzi magát. „Ezt a mottót a szójáték lehetőségével élve most másképp kell értelmeznünk, mindenki otthonról a vásárban érezheti magát” – hangzott el. A szervezők arra törekednek, hogy lehetőséget teremtsenek mind a könyvkiadóknak, mind pedig az olvasóknak a virtuális találkozásra, ami ha csak részben is, de pótolni tudja azt az egyediséget, amit a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár az elmúlt két évtizedben jelentett.
Az erdélyi magyar írókról és könyvkiadásról szóló programok a maguk teljességében online, élőben lesznek követhetők a vásár Facebook-oldalán. A könyvvásár honlapján az erdélyi kiadók újdonságaiba pillanthatnak bele, valamint elérhetik a kiadók online boltjait, ahonnan a tervek szerint vásári jellegű kedvezménnyel vásárolhatják meg a kiadványokat. „Azt szeretnénk, ha idén is minél többen vásárolnának könyvet, amit biztonságos körülmények között házhoz szállíttatnak a kiadók, hisz az olvasás eddig is otthon történt. Ennek érdekében erdélyi írókat, jeles személyiségeket kértünk fel, hogy népszerűsítsék az erdélyi szerzőket, kiadókat és könyveiket.” – mutatott rá Szepessy Előd, a társszervező Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke.
A vásár szervezői idén sem feledkeztek meg a fiatal olvasókról, a gyerekekről. „A nagysikerű Olvasd el, és játssz velünk! olvasóvetélkedőnk részben online zajlik, így fel sem merült az, hogy idén elmaradjon.” – mondta Makkai Kinga, a könyvvásár gyerekprogramjainak szervezője.
Forrás és a teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?hir=11628&online_szervezik
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Böndör Pál költő, író, műfordító
73 éves korában, 2020.. október 4-én váratlanul elhunyt Böndör Pál vajdasági költő, író, műfordító, dramaturg, a Forum Könyvkiadó szerzője.
Böndör Pál 1947-ben született Újvidéken, ugyancsak itt végezte az iskoláit, majd az Újvidéki Egyetemen tanult magyar nyelv és irodalom szakon. 1970 és 1980 között programozóként dolgozott. 1980 és 1999 között az Újvidéki Rádióban dramaturgként, majd 2012-ig irodalmi szerkesztőként működött, akkor nyugdíjba vonult. A középiskola óta írt folyóiratoknak, újságoknak, a Vajdaságban és Magyarországon is. Első verseskötete 1970-ben jelent meg (Eső lesz). 40 évig Temerinben élt.
1993-ban és 1999-ben is megkapta a Híd irodalmi díjat, 1973-ban a Sinkó Ervin-díjat, 2004-ben a Koncz István-díjat, 2014-ben pedig a Szenteleki Kornél irodalmi díjat.
Forrás: https://litera.hu/hirek/elhunyt-bondor-pal.html
--Meghalt Marius Tabacu műfordító, televíziós rendező
68 éves korában, 2020. október 9-én elhunyt Kolozsváron Marius Tabacu műfordító, televíziós rendező, a Video Pontes stúdió egyik alapítója és a kolozsvári Transilvania Filharmónia igazgatója.
1952-ben született a Bihar megyei Tótiban. Temesváron végezte el a Ion Vidu Zenelíceumot 1971-ben. 1975-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett diplomát zongora szakon, majd a kolozsvári Zenelíceumban volt tanár. 1982-ben műfordítói oklevelet szerzett a bukaresti szakképző intézetben. Az 1980-as évektől kezdve részt vett az ellenzéki mozgalmakban, írása jelent meg a Kiáltó Szó című szamizdatban.
1990 és 1993 között a Román Televízió kolozsvári stúdiójában dolgozott szerkesztőként, majd kollégájával, Maksay Ágnessel megalapították a VideoPontes televíziós stúdiót, amelynek 2007-ig ügyvezetője volt, és ahol számos filmet rendezett. 2007 óta a kolozsvári Transilvania Filharmónia igazgatója volt.
Románra fordította többek között Bodor Ádám, Bartis Attila, Papp Sándor Zsigmond, Esterházy Péter műveit. 2017-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2019-ben megkapta az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat, Bánffy Miklós Erdélyi történet című művének fordításáért elnyerte a Romániai Írók Szövetségének díját. Székely János A nyugati hadtest című novellafüzérének román fordítását, amelyet már 1986-ban közreadott, nemrég újra kiadták.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/133198-elhunyt-marius-tabacu-m-fordito-
Csinta Samu emlékező írása itt: https://helyorseg.ma/rovat/portre/csinta-samu-marius-
--Elhunyt Bogdán Tibor újságíró, publicista
2020. október 7-én elhunyt Magyarországon, életének 74. évében, Bogdán Tibor újságíró, publicista, a Maszol munkatársa.
A kolozsvári születésű szerző a marosvásárhelyi színművészeti főiskolán végzett 1968-ban, de nem a színészi, hanem az újságírói pályát választotta. Elsőként szülővárosa napilapjánál, az Igazságnál dolgozott riporterként, később az Előre országos napilap szerkesztője, majd felelős szerkesztője volt, de négy évig vezette felelős szerkesztőként a Falvak Dolgozó Népe mezőgazdasági hetilapot is.
A rendszerváltás előtti években egy évig munkanélküli, majd 1989-ig a Munkásélet felelős szerkesztője és osztályvezetője volt. 1990-ben a bukaresti Valóság folyóirat főszerkesztője lett, közben a Magyar Hírlapnak is tudósított, majd a Magyar Rádió, később a Duna Televízió bukaresti tudósítójaként tevékenykedett. 1997-től a Román Rádió bukaresti magyar adását, 2004-től pedig a Bukaresti Magyar Közlöny című havi folyóiratot vezette. Magyarországra való áttelepülése után, 2006-tól az Új Magyar Szó országos napilap háttér rovatának vezetője, a napilap 2012-es megszűnésétől a Maszol munkatársa volt. Cikkei, írásai több riportkötetben jelentek meg.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/133147-elhunyt-munkatarsunk-bogdan-tibor-
ÉVFORDULÓK
--Száz éve született Sombori (Salamon) Sándor
Salamon (írói nevén: Sombori) Sándor 1920. október 14-én született Barátkán, 2002. június 20-án hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Tanár, író, műfordító, színházi ember volt, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház irodalmi titkára (1956–1959, 1963–1969). Legismertebb műve a több kiadást megért, Gábor Áronról írott regény, színpadi krónika, színmű. Ez utóbbi változatát 1969-ben a sepsiszentgyörgyi színház mutatta be. Pályája végén, Zajló esztendők. Erdélyben éltünk címmel három kötetben adta ki regényes krónikának nevezett emlékiratait (I. Köd és derengés. Sepsiszentgyörgy, 1995..; II. A kolozsvári diák, 1996.; III. Katedra és színpad, 1997.). Megírta a sepsiszentgyörgyi színjátszás történetét a kezdetektől 1913-ig (Aluta, 1970, 1971.) 1998-ban Sepsiszentgyörgy városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/136412/szaz-eve-szuletett-salamon-
László Károly emlékező írása itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/136413/a-lampas-sorsu-ember-
DÍJAK
--Átadták a Székelyföld folyóirat idei díjait
Székelyföld-díjat vehetett át 2020. október 2-án, a rangos csíkszeredai folyóirat szerkesztőségében, Halász Péter néprajzkutató, valamint Szonda Szabolcs költő, műfordító, Szabó Gyula Emlékdíjat kapott Ádám Szilamér író, kritikus, az idei Székely Bicskarend Díjban pedig Száraz Miklós György író részesült. A 23. alkalommal átadott díjakat a lap azon állandó szerzői között osztják ki, akik az elmúlt évben is publikáltak a Székelyföldben – emelte ki a díjátadó ünnepségen Zsidó Ferenc augusztusban kinevezett főszerkesztő. „Ez is jelzi azt a kezdetektől felvállalt koncepciót, hogy gesztus-értékkel jutalmazzuk azokat a szerzőket, akik közelebb állnak a laphoz, akik idén is hozzájárultak írásaikkal a lap színvonalának emeléséhez” – mondta el a főszerkesztő.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/132896-atadtak-a-
--Magyar származású amerikai költőé az irodalmi Nobel-díj
Louise Glück az irodalmi Nobel-díjat összetéveszthetetlen költői hangjáért kapja, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést – így indokolta a Svéd Akadémia.
A 77 éves, magyar származású költőnő – magyar zsidó apai nagyszülei New Yorkba vándoroltak ki –, Louise Elisabeth Glück 1943-ban született New Yorkban, Long Islandon nevelkedett fel. A Sarah Lawrence College-ra és a Columbia Egyetemre járt, de diplomát nem szerzett, alkotói munkája mellett évek óta tanít költészetet több egyetemen. Számos fontos amerikai elismerésben részesült már, köztük a Nemzeti Bölcsészeti Medálban, a Nemzeti Könyvdíjban, a Nemzeti Könyvkritikusok Díjában és a Bollington Díjban. 2003 és 2004 között a Nemzet Költője volt az Egyesült Államokban. Sokszor jellemzik költészetét önéletrajziként, de a Nobel-bizottság szerint egyáltalán nem lehet vallomásos költőnek nevezni, inspirációért inkább a mitológiához és a klasszikus költészethez nyúl vissza, ezeket lényegíti át modern lírává.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/amerikai-koltoe-az-irodalmi-nobel-dij
--Balázs Imre József irodalomtörténészt, a BBTE tanárát díjazta a Magyar Tudományos Akadémia
A Bolyai-emléklapot az MTA 1996-ban létrehozott Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült kutatók kaphatják meg, amennyiben munkájukról szóló jelentésükre kiemelkedő minősítést kapnak. Közülük is kiemelik a legjobbakat, akik Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek. Idén 80 kutató kapott Bolyai-emléklapot és 14 kutató Bolyai-plakettet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/133437-balazs-imre-jozsef-irodalomtorteneszt-
--Közszolgálat egy életen át
A koronavírus-járvány miatt áprilisban elmaradt idei Kőrösi Csoma Sándor Napokat, a fokozódó fertőzésveszély miatt, ősszel sem tudták megtartani, ezért október elején szűk körben adták át a nagy tudós nevét viselő és emlékét ápoló kovásznai közművelődési egyesület díját. Az idén erre dr. Nagy Lajost, a hivatását évtizedeken át a háromszéki Rétyen gyakorló körorvost nevesítette a fennállásának 30. évét ünneplő társaság. Érdemeit Gazda József egyesületi elnök méltatta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/kozszolgalat-egy-eleten-at-
--Harag Anita kapta 2020-ban a Margó-díjat
2020 október 15-én a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként megvalósuló Margó Irodalmi Fesztiválon és Könyvvásáron hatodik alkalommal adták át a Margó-díjat a legjobb első prózakötet szerzőjének, ezúttal Harag Anitának. A Magvető Kiadónál megjelent, az Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötet erős mezőnyben nyerte el a félmillió forintot, a próbafordítást, a tárcasorozatot, bemutatkozást a Müpa 2021-2022-es Literárium-sorozatában és a Bookline 15 millió forintos médiatámogatását.
Harag Anita novellái a gyerek, a kamasz vagy a fiatal felnőtt nézőpontjaiból mutat meg családtörténeteket, diszfunkcionális családok történeteit. Nyelvezete minimalista, elbeszélői technikája sűrű, szereplői szinte életre kelnek. A kötet címében megjelenő hűvösség a mindennapi kapcsolatokban megjelenő távolságokra is utal.
A kötet novelláiról a szerző így mesélt a Literának:https://litera.hu/magazin/interju/evszakhoz-kepest-huvosebb-interju-harag-anitaval.html
A díjnyertes kötetbe itt tudnak beleolvasni: https://litera.hu/irodalom/konyvajanlo/harag-anita-evszakhoz-kepest-huvosebb-reszlet.html
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/harag-anita-kapta-2020-ban-a-margo-
--Kenéz Ferencé a Magyar Írószövetség Arany János-díja
A díjat 1995-ben alapították a magyar irodalom értékeinek védelmében, gondozásában végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként. Az Arany János-díjas Kenéz Ferenccel 2019-ben készített interjút Pál-Lukács Zsófia, amely a Helikon hasábjain olvasható: https://www.helikon.ro/az-ittnemlet-lelki-helyzetkepei-interju-kenez-ferenc-koltovel/.
Kenéz Ferenc Nagyszalontán született 1944-ben. Szalontai és nagyváradi középiskolai évek után a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem román–magyar szakos hallgatója 1964 és 1967 között. Tanulmányait félbeszakítva, az írásra fordította idejét. Első verseskötete 1968-ban jelent meg a Forrás-sorozatban, Fekete hanglemezek címmel. 1968-tól 1983 szeptemberéig a bukaresti Munkásélet kolozsvári szerkesztője, közben 1979–80-ban nyelvtanuló ösztöndíjasként élt Amszterdamban, 1983-tól 1987-ig az Utunk szerkesztője, 1987-től 1989-ig munkanélküli volt. 1989 márciusában áttelepült Magyarországra, ahol újságíróként, szerkesztőként dolgozott (Magyar Nemzet, Esti Hírlap, Duna Televízió).. 2012-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Legutóbbi kötete: Cérnafű (Bookart, 2017).
Forrás: https://www.helikon.ro/kenez-ferenc-kapta-a-magyar-iroszovetseg-arany-janos-dijat/
--Átadták a Déry-díjakat
A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerésében részesült Babarczy Eszter, Bartók Imre, Ottilie Mulzet, valamint megosztott díjat kapott Polgár Anikó és Csehy Zoltán. A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott díj az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazza.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/atadtak-a-dery-dijakat-75630.html
--Jurij Pavlovics Guszev orosz műfordító kapja a Balassi Műfordítói Nagydíjat
Balassi Műfordítói Nagydíjban az a műfordító részesülhet, aki teljesítményével, a lefordított művek minőségével és mennyiségével hírnevet szerzett a magyar irodalomnak, és szakmai tevékenysége széles körben ismert. Az értékelésnél a szakmai kuratórium figyelembe veszi azt is, hogy a díjazott segíti az ifjabb fordítógeneráció szakmai fejlődését.
Az idei díjazott Jurij Pavlovics Guszev (1939) orosz műfordító, aki több mint negyven önálló kötetnyi szépirodalmi művet ültetett át orosz nyelve, ezen kívül pedig számtalan novella- és versantológiában jelentetett meg fordításokat. Korokat és stílusokat átfogó munkásságából kiemelkednek Balassi- és Mikes-fordításai.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/jurij-pavlovics-guszev-orosz-mufordito-kapja-a-
--Nádasdy és Bodor is Merítés-díjas
A Moly könyves közösségi oldal kihirdette a Merítés-díj idei nyerteseit, miután lezárult a közönségszavazás, és a kategóriák zsűrijei is döntésre jutottak.
Líra kategóriában Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete elnyerte a zsűri és a közönség elismerését is.
A verseskötetet Aegon Irodalmi Díjjal is jutalmazták, ám ezzel együtt is ritka a Merítés-díjak történetében, hogy a zsűri és a nyílt szavazás eredménye ennyire egybevágjon. A fikciós széppróza kategóriában a legtöbb „moly” Moesko Péter Megyünk haza című regényére szavazott.
A zsűri Bodor Ádám Sehol című novelláskötetét választotta a legjobb szépprózának.
A gyermekirodalom kategóriában a zsűri díját Czernák Eszter kapta a Sárkányovi című gyermekkönyvért, míg a közönségszavazást Berg Judit Rumini Tükör-szigeten című munkája nyerte. Az ifjúsági irodalom kategóriában a közönség Csóti Lili Hetedvérig című urban fantasyjét, míg a zsűri A táltos című fantasyt, Szigeti Kovács Viktor ifjúsági regényét ítélte a legjobbnak.
Forrás: http://www.kulter.hu/2020/10/nadasdy-es-bodor-is-merites-dijas/
AJÁNLÓ
--Megjelent a Székelyföld októberi száma
A csíkszeredai Székelyföld folyóirat októberi lapszámában versek olvashatók Báthori Csabától, Fehér Imolától, Fellinger Károlytól, Ferencz Imrétől, Nyilas Attilától, Szabó Dáriótól, Tomos Hajnaltól, Vasas Tamástól. Prózát közöl Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Száraz Miklós György, Vári Attila, Zsidó Ferenc.
A tanulmány rovatban Kabdebó Lóránt Kinde Annamária poétikájáról közöl elemzést, a csángó kultúrával foglalkozó Kelet Népe rovatban Veres Stelian Idegen nyelven gyóntat papunk, idegen nyelven prédikál címmel ír a csángók hitéletéről. A történelem rovatban Kolumbán-Antal József 1166 – Bizánc támadása Erdély ellen? című írása olvasható, az oral history anyagokkal foglalkozó Ujjlenyomat rovatban Dimény János első világháborús visszaemlékezéseit teszi közzé dr. Nagy Lajos.
A könyvszemlében Payer Imre Várady Szabolcs: De mennyire című könyvéről ír kritikát, Fekete J. József Balázs Attila: Magyarfauszt; Bánki Éva: Összetört idő, Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak, Háy János: Kik vagytok ti? című könyveiről készít körképet; Ádám Szilamér Fehér Boldizsár: Vak majom című könyvéről értekezik, Biró Mónika Anita Nagy Lóránt: A nyakleves antológiája című kötetéről, Máriás József Cseke Gábor újabb köteteiről, Lőrinczi Dénes pedig az El a hontalanságba… Az 1916-os román betörés az unitárius egyházi forrásokban című kötetről ír.
Forrás: http://kisujsag.ro/megjelent-a-szekelyfold-oktoberi-
--Kokas Károly: Kalauz a modern könyvtárak világába
A szerző fenti című kötete A könyvtárak új feladatai és megváltozott szerepük a XXI. század elején alcímmel jelent meg nemrég, az Akadémiai Kiadó gondozásában.
„A szerző izgalmas utazásra hívja az olvasót, és meghökkentő kijelentésekkel avat be a digitálizálódó könyvtárak világába: lehet, hogy a könyvtár mint könyveket tároló fizikai hely – úgy, ahogy száz éveken át megszoktuk – már a közeli jövőben teljesen átalakul? Miért? Hogyan lehetséges ez?”
Forrás: MeRSZ, https://www.facebook.com/eke.hu/
--Új Janikovszky-könyv jelent meg
A hetvenéves Móra Kiadó több különleges újdonsággal készült a Margó Fesztiválra. Ezek között megtalálható Janikovszky Éva új kötete, a Naplóm, 1938–1944 is. Az ikonikus írónő hagyatékában több napló is található szegedi kamasz- és fiatal felnőtt éveiből. A könyvben számos, eddig nem publikált családi fotó is helyet kapott. A kötet különlegessége, hogy bepillantást enged Janikovszky Éva fiatalkorába, és az, hogy a már ekkor kiemelkedő tehetségű mesélő szemszögéből követhetjük figyelemmel a második világháború hétköznapjait.
Forrás: https://kultura.hu/__trashed-17/
--Egy Nagyon Kék Könyv, amiből mindent megtudhatunk a vízről
A Nagyon Kék Könyv úgy mond el mindent a vízről, hogy közben mellőzi az ismeretterjesztő kötetek távolságtartó attitűdjét.
Gévai Csilla Nagyon Kék Könyve egy gyerekeknek szóló, környezettudatos gondolkodást fejlesztő sorozat második kötete. Míg az első rész, a Nagyon Zöld Könyv általában beszélt a környezetvédelemről, addig a Nagyon Kék Könyv a víz szeretetére hangol.
Ez a kötet elsősorban a nyolc-tizenkét éves korosztály számára készült. Nekik még szükségük van a dús illusztrációkra, de már a szöveg is leköti őket. Ugyanakkor a szerző a fiatalabbaknak is előszeretettel ajánlja könyvét.
A Nagyon Kék Könyv „beszélgetős kötetként” is jól működik: különösen alkalmas arra, hogy a szülő felolvassa gyermekének, majd közösen megbeszéljék az elhangzottakat. Sok rétege van: a fiatalabbak lapozgathatják, rácsodálkozhatnak az illusztrációkra, és a képek nézegetése által is sok információhoz juthatnak. Itt tehát nemcsak a szöveg tanít, hanem a vizuális élmény is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/nagyon-kek-konyv/
--Kortalan klasszak, klassz kortársak, din don diridongó!
A Móra Kiadó fennállásának 70. évfordulója alkalmából gyermekvers-antológiát jelentetett meg Diridongó címmel. A kötetben 70 év gyerekirodalmának legszebb darabjai szerepelnek a kortalan klasszikusoktól és a klassz kortársaktól.
Mészáros Márton irodalomtörténész szerint a Diridongó egyszerre szól a folytonosságról és a változásról.. Éppúgy épít a tradícióra, ahogy teret enged az újszerű költői hangoknak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/diridongo/
--Hiteles és hiánypótló a Medvecécó
Nemrég jött ki a nyomdából Kelemen László sepsiszentgyörgyi természetbúvár könyve, a Medvecécó. A találó cím a nagyvad körül kialakult felhajtásra, a sajtóban és a közbeszédben is elszaporodó diskurzusok visszásságaira, összetettségére utal.
A szerző szép kivitelezésű, nagyméretű, keményfedőlapú könyvvel lepte meg az olvasókat, amelynek nyomdai kivitelezése a marosvásárhelyi Kreatív Kiadó munkáját dicséri.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/hiteles-es-
--Megjelent a „Címtelen föld" antológia, a fiatal erdélyi költők tükre
Az antológia vallomásos, kegyetlenül őszinte és sokirányú.
A kötet társszerkesztőjével, Horváth Benjivel beszélgettek a romániai magyar fiatal lírát felsorakoztató új antológiáról.
Az interjú itt olvasható: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28703&vallomasos__
-- Iochom István: Az esztelneki dajka
Megjelent Iochom István kézdivásárhelyi közíró, újságíró legújabb könyve, szám szerint a 22., amelynek címe Az esztelneki dajka. A szerző úgy döntött, a koronavírus-járvány miatt nem tart bemutatót, de akit érdekel, megvásárolhatja a kötetet (infó a 0745390616-os telefonszámon).
Az esztelneki dajka című könyv Iochom István legjobb és legmaradandóbb publicisztikai írásait tartalmazza az elmúlt húsz évből, amelyek zömében a Háromszék napilap hasábjain jelentek meg.
A kötetben 29 riport, interjú kapott helyet, többnyire a szerző saját gyűjteményéből származó fényképekkel illusztrálva.
A kötetben a Ceaușescu-gyerekek esztelneki dajkájáról, Gábor Áron eredeti ágyújáról, az 1989-es kézdivásárhelyi forradalomról, a feketehalmi börtönről, de sok más háromszéki érdekes történetet is olvashatunk.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-esztelneki-
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Megnyílt a Korda Könyvkiadó elektronikus archívuma
A Korda Könyvkiadó és a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár együttműködésével megnyílt a Korda Archívum a www.korda.ppek.hu címen. Az archívum ingyenesen használható..
A Bíró Xavér Ferenc szent életű jezsuita által alapított Korda Könyvkiadót a Jézus Szíve Népleányai Társasága (mai nevén Jézus Szíve Társaság) működtette. Az egyik legjelentősebb könyvkiadó vállalat volt a két világháború között, amikor a magyar katolikus élet megújhodását élte. Az 1919-es alapításától 1950-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig számos lelkiségi, a családot és az ifjúságot segítő kiadványt készített saját nyomdájában, és terjesztett az ország sok helyén működő boltjaiban. Ezt a páratlan könyvállományt most közkinccsé teszik, mindenki böngészheti és olvashatja a köteteket.
Az Archívumban a könyvek többféle kategória – szerzők, megjelenési év, cím, kategória, kulcsszó – szerint is kereshetők. Az egyes könyvekre kattintva a könyv borítója és egy rövid tájékoztató jelenik meg. A borítóra kattintva elérjük a teljes könyvet, minden oldalát, hasonmás változatban, ahogyan nyomtatásban megjelent. Ezt az elektronikus fájlt az olvasó le is töltheti a számítógépére. A könyvhöz tartalomjegyzék tartozik, amelynek fejezeteire kattintva a könyv a megfelelő oldalon nyílik ki. A könyv szövege kereshető, tehát könnyűszerrel megtalálhatunk egy-egy szót vagy kifejezést a szövegben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.magyarkurir.hu/hirek/megnyilt-korda-konyvkiado-
--Könyvterasz – ajánlók, kritikák, interjúk
Új kulturális portál indult, több erdélyi állandó szerzővel is csapatában. A Könyvterasz túlnyomórészt könyvekről közöl ajánlókat, kritikákat, interjúkat.
Elérhető itt: https://konyvterasz.hu/
MOZAIK
--Carlo Collodi meseírásban jobb volt, mint kártyában: a világ ennek köszönheti Pinokkiót
„Itt küldöm önnek ezt a kis csacskaságot” – ezekkel a szerény szavakkal kommentálta könnyedén Carlo Collodi 1881-ben egy római gyerekújság szerkesztőjének elküldött meséjét. A „csacskaság” – amely egy rakoncátlan fabábu történetéről szólt – azóta világhírnévre tett szert, és a meseirodalom egyik megkerülhetetlen alkotásaként tartják számon. A Pinokkió 130 éve, 1890. október 26-án elhunyt szerzője már nem érhette meg regénye legnagyobb sikereit.
Az újságírással foglalkozó Collodi (akit eredetileg Carlo Lorenzininek hívtak, és írói álnévként vette fel a Collodi nevet) Firenzében született, itt halt meg, és igazi lokálpatriótaként az olasz városban töltötte egész életét. 1848-ban csatlakozott Garibaldi szabadságharcához. 1859-től az olasz egységért harcolt, majd a fegyvert letéve tollat ragadott, és újra írni kezdett. Eleinte gyermekirodalmat fordított, majd megalkotta saját figuráit és történeteit is. Számos nevelő jellegű gyerekmesét írt az egyesült Olaszország számára. Leghíresebb meséje Egy fabábu története címmel 1881-től folytatásban jelent meg, és hamar közkedveltté vált az olvasók körében. (A rossznyelvek szerint Pinokkió történetét Collodi kártyaadóssága ihlette, amelyet a kapott honoráriumból akart rendezni.) A szerző azonban egyszer csak megunhatta a fabábu történetét, és egyszerűen lezárta azt Pinokkió felakasztásával. A felnőtt és gyermek rajongók tiltakozó leveleinek hatására azonban meg kellett változtatnia a tragikus befejezést: Pinokkiót egy tündér segítségével felélesztette, és igazi kisfiúvá varázsolta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://mult-kor.hu/carlo-collodi-meseirasban-jobb-volt-mint-kartyaban-
--Vélhetően nő írta az egyik legrégebbi ismert irodalmi művet
Az eddigi feltételezésekkel ellentétben nem férfi, hanem nő írhatta a világirodalom egyik legrégibb művét, az úgynevezett Gula-himnuszt, az ősi Mezopotámia egyik legfontosabb fennmaradt szövegét, amely az i.e. 1300 körüli időkből származik – közölték német kutatók.
A müncheni Lajos-Miksa Egyetem (LMU) kutatói szerint hajdan tévesen adták meg férfiként a szerzőt, és meglehet, hogy más, férfiaknak tulajdonított ősi irodalmi emlékek is valójában nőktől származnak.
Az ókori himnusz eredetiben nem maradt fenn, csak későbbi másolatokból ismert. Ezekben a kéziratokban a mű szerzőjének, Bullussza-rabinak a neve előtt hímnemre utaló jel látható, ami azt jelzi, hogy a szerző férfi volt.
A müncheni egyetem ókorkutatói azonban kiderítették, hogy a szerző nemét tévesen határozták meg férfiként. Az LMU tudósai kilenc hajdani közigazgatási okiratban bukkantak a Bullussza-rabi névre, amely nagy meglepetésükre minden esetben nőnemű személyt jelölt.
Enrique Jiménez, az egyetem asszírológiai és hettitológiai intézetének professzora szerint nyilvánvaló, hogy hajdan csak nők viselték ezt a nevet. Jiménez szerint könnyen meglehet, nem ez az egyetlen eset, hogy tévesen férfiaknak tulajdonítottak nők által írt ősi irodalmi szövegeket.
Forrás: https://mult-kor.hu/velhetoen-no-irta-az-egyik-legregebbi-ismert-irodalmi-muvet-
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr; Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk; Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com; Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
XV. évf., 2020/11. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
VETÉLKEDŐ
--Meghirdették a Gyurkovics Tibor vers- és prózamondó versenyt
KITEKINTŐ
--A Világ Könyvfővárosa lehet Budapest
--László Noémi kolozsvári költő versével is találkozhatnak a brüsszeli metró utasai
--Áthangolás: olvasási és könyvvásárlási szokások felmérése
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Márai Sándorról szóló online irodalmi vetélkedőt tartottak a gyergyószentmiklósi középiskolásoknak
--Tizenegy éve börtönben ülő fiatal rajzaiból nyílt tárlat Marosvásárhelyen
--Három az egyben történetíró játék Kézdivásárhelyen
--Könyvbemutatók Háromszéken
--Új Hét: alapításának 50. évfordulóján újjászületik a legendás bukaresti folyóirat, A Hét
--Online szervezik az idei marosvásárhelyi könyvvásárt is
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Böndör Pál költő, író, műfordító
--Meghalt Marius Tabacu műfordító, televíziós rendező
--Elhunyt Bogdán Tibor újságíró, publicista
ÉVFORDULÓK
-- Száz éve született Sombori (Salamon) Sándor
DÍJAK
--Átadták a Székelyföld folyóirat idei díjait
--Magyar származású amerikai költőé az irodalmi Nobel-díj
--Balázs Imre József irodalomtörténészt, a BBTE tanárát díjazta a Magyar Tudományos Akadémia
--Közszolgálat egy életen át
--Harag Anita kapta 2020-ban a Margó-díjat
--Kenéz Ferencé a Magyar Írószövetség Arany János-díja
--Átadták a Déry-díjakat
--Jurij Pavlovics Guszev orosz műfordító kapja a Balassi Műfordítói Nagydíjat
--Nádasdy és Bodor is Merítés-díjas
AJÁNLÓ
--Megjelent a Székelyföld októberi száma
--Kokas Károly: Kalauz a modern könyvtárak világába
--Új Janikovszky-könyv jelent meg
--Egy Nagyon Kék Könyv, amiből mindent megtudhatunk a vízről
--Kortalan klasszak, klassz kortársak, din don diridongó!
--Hiteles és hiánypótló a Medvecécó
--Megjelent a „Címtelen föld” antológia, a fiatal erdélyi költők tükre
-- Iochom István: Az esztelneki dajka
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Megnyílt a Korda Könyvkiadó elektronikus archívuma
--Könyvterasz – ajánlók, kritikák, interjúk
MOZAIK
--Carlo Collodi meseírásban jobb volt, mint kártyában: a világ ennek köszönheti Pinokkiót
--Vélhetően nő írta az egyik legrégebbi ismert irodalmi művet
VETÉLKEDŐ
--Meghirdették a Gyurkovics Tibor vers- és prózamondó versenyt
A magyarság legkiválóbb versmondóit, verséneklőit kívánja felkutatni a Gyurkovics Tibor Kárpát-medencei vers- és prózamondó, illetve verséneklő verseny, amelyre november 1-jétől nevezhetnek az érdeklődők.
A verseny elődöntőit a 2021. február 1. és május 31. közötti időszakban rendezik meg Pécsen, Nagykanizsán, Győrben, Veszprémben, Debrecenben, Szegeden, Budapesten, Kolozsváron, Zentán, Révkomáromban és Ungváron.
Nevezni vers- és prózamondás kategóriában Gyurkovics Tibor egy választott versével, prózájával és egy másik magyar szerző versével vagy prózai művével lehet.
Énekelt vers kategóriában szintén Gyurkovics Tibor és egy további magyar költő megzenésített versével nevezhetnek szólisták és legfeljebb ötfős zenekarok. Ebben a kategóriában 16 éves kortól lehet jelentkezni, míg a vers- és prózamondás kategóriában az ifjúsági korcsoport a 15-24 éveseket, a felnőtt korcsoport pedig az ennél idősebbeket várja, felső korhatár nélkül.
A produkciók hossza nem haladhatja meg a nyolc percet.
A versenyfelhívás és a jelentkezési lap a www.honvedkaszino.hu honlapról, illetve a rendezvény Facebook-oldaláról tölthető le.
Forrás: https://kultura.hu/meghirdettek-a-gyurkovics-tibor-vers-es-prozamondo-versenyt/
KITEKINTŐ
--A Világ Könyvfővárosa lehet Budapest
Megpályázza Budapest a 2023-as Világ Könyvfővárosa címet – közölte a Főpolgármesteri Hivatal. Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségének kulturális világszervezete, az UNESCO 2001 óta minden évben pályázati úton választ ki egy-egy várost, amely áprilistól márciusig, egy teljes éven át viselheti a címet.
Az utolsó két európai könyvfőváros Wrocław (2016) és Athén (2018) volt, 2020 könyvfővárosa Kuala Lumpur, 2021-ben pedig Tbiliszi lesz.
Forrás: https://www..3szek.ro/load/cikk/136609/a-vilag-konyvfovarosa-lehet-budapest
--László Noémi kolozsvári költő versével is találkozhatnak a brüsszeli metró utasai
A nyelvek és a nyelvi sokszínűség európai napján, szeptember 26-án különböző nyelvű kortárs versek jelentek meg a brüsszeli metrórendszer felületein az európai kulturális intézetek klasztere (EUNIC) és a 2011 óta működő Transpoesie projekt kezdeményezésére. A magyar nyelvet a kolozsvári László Noémi Keleti szél című versének részlete képviseli. A költemények az eredeti nyelv mellett francia, holland és angol fordításban olvashatók a metróban és a Cinquantenaire parkban.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/133093-laszlo-noemi-kolozsvari-kolt-versevel-
--Áthangolás: olvasási és könyvvásárlási szokások felmérése
A Tárki közvélemény-kutatása feltérképezte a felnőtt magyar lakosság olvasási és könyvvásárlási szokásait. Az eredmény annyira lesújtó, hogy az már ösztönző.
A Tárki-kutatás két részből állt össze. 2020. június 26. és augusztus 5. között 2910 személy töltött ki online kérdőívet – többségük Magyarországon él, kisebb részük határon túli magyar, illetve távolabbi, külföldi ország lakója –, míg az országos reprezentatív kutatást 998, Magyarországon élő felnőtt válaszolta meg. A személyes és online vizsgálatok eredményei összemérhetők. Sőt, mivel a Tárki végzett már tartalmilag hasonló országos kutatásokat 2002-ben és 2005-ben is, ezért az elmúlt közel két évtizedben végbement változásokról is beszámol a Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020 című tanulmány. Bernát Anikó és Hudácskó Szilvia kutatási jelentése hozzáférhető a https://mkke.hu/konyvforgalom/kutatasi_eredmenyek címen.
Forrás és teljes cikk itt: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/athangolas-8779969/
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Az én utcám - kabaréelőadás és könyvbemutató
Humorral fűszerezett, de a gondjainkat is felvető, sajátos stílusban megfogalmazott és tálalt gondolatok meghallgatásának élményében részesültek a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglő kertjében 2020. október 7-én mindazok, akik részt vettek Székely Szabó Zoltán író, színművész könyvbemutatóval egybekötött előadóestjén.
A rendezvényt szervező vendéglő, valamint a helybeli Bod Péter Megyei Könyvtár nevében Szonda Szabolcs intézményvezető köszöntötte a vírusjárvány és kedvezőtlen időjárás ellenére szép számban összegyűlteket.
A rendezvény első felében a múlt ködéből hívott elő egykor tragikus, viszont esztelenségüktől fogva már akkor viccbe illő helyzeteket és történéseket. A későbbiekben pedig két nevetés között rádöbbentett, hogy ezeknek ma is bővében vagyunk.
Az idén nyomdafestéket látott, Őszülőföldem című kötete a szerző bevallása szerint családfája ürügyén politikai jelenségekről szóló „okoskodásokat” tartalmazó vallomás a szülőföldről: személyes emlékekkel tűzdelt, iróniával átitatott, fájdalmas vallomás.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/magyar-sors-a-valtozo-
Sokszínű Székelyföld! - Háromszék: Otthon az irodalomban
Az idei Székelyföld Napok alkalmával kisfilm is készült, amelyben háromszéki írók, költők vallomásai hangzanak el.
Megtekinthető itt: https://www.facebook.com/szekelyfoldnapok/videos/364751137901705
Könyvkaland - 2020
Kalandos őszi olvasójátékra hívja a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület a háromszéki és Brassó megyei gimnáziumi osztályok tanulóit.
Az online vetélkedőn 2020. október 20. és december 10. között háromtagú, 5–6. és 6–7. osztályos csapatok vehetnek részt. A háromfordulósra tervezett vetélkedő első két fordulója a könyvtár honlapján elérhető feladatlapok megoldásából áll, ezt egy kreatív döntő követi.
Jelentkezni 2020. november 3-ig, az első feladatlap megoldásainak beküldésével lehet e-mailen, a konyvkaland58@gmail.com címen.
A vetélkedőt két kategóriában hirdetik meg: 5–6. és 7–8. osztályos, háromszéki és Brassó megyei diákoknak. Háromfős csapatok vehetnek részt. A vetélkedő két írásos fordulóból (feladatlapból) és egy döntőből áll. A feladatlapok és a vonatkozó könyvészet a honlapról tölthető le 2020. október 20-tól. A feladatlapokat kéthetente teszik közzé. A beküldési határidőt és címet mindig a feladatlap végén közlik. A megoldások pontszámai összeadódnak, az élen végző csapatok jutnak be a döntőbe. Az eredményesen szereplő csapatok könyvjutalomban részesülnek. A megoldásokat kizárólag e-mailen, a konyvkaland58@gmail.com címre várják, a „Tárgy/Subject” rovatban feltüntetve: „Könyvkaland 2020”. A válaszokat számítógépen szerkesztett formában (pl. Wordban) és kézzel írva is elfogadják. A kézzel írottakról jó minőségű fotót kérnek. Beküldéskor jelezni kell minden alkalommal a következőket is: a csapat neve, származási helye (település iskola), tagjainak neve és osztálya, a csapatot összeállító / vezető tanár neve, elérhetősége.
Forrás és további részletek itt: http://kmkt.ro/konyvkaland-2020
Megoldás könyvkölcsönzésre
A járványügyi korlátozások következtében a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár 2020. október 21. és november 3. között (illetve, a helyzet alakulásának függvényében, ezt az időszakot meghosszabbítva) zárva tart. Az olvasóközönség számára találtak azonban egy megoldást, hogy, a járványügyi előírásokat betartva, a könyvkölcsönzési szolgáltatást folytatni tudják. Előzetes egyeztetés alapján az igényelt könyveket a könyvtár kertjében lehet átvenni. Telefonos vagy e-mailes bejelentkezés alapján a könyvtár munkatársai a kiadványt előkészítik, majd azt a kertben tartózkodó munkatárs átadja az oda érkező olvasónak.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/136640/mi-hol-mikor
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Székelyföldi népviseletek Haáz Ferenc Rezső képein – kiállítás és előadás
Haáz Ferenc Rezső etnográfusnak, képzőművésznek, múzemalapítónak a székelyföldi népviseletről készített rajzait és akvarelljeit bemutató kiállítás nyílt a XI.. Székelyföld Napok programsorozatának keretében, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2020. október 14-én. A népviselet csodálatos sokszínűségét felmutató kiállítást a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont hozta létre. Az esemény keretében Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató a székely népviseletről tartott vetítéssel kísért előadást. P. Buzogány Árpád művelődésszervező röviden ismertette a kiállítást: Haáz Rezső, a nevét viselő székelyudvarhelyi múzeum alapítója, 1932-ben készítette a viseleteket ábrázoló sorozatot, amelyet több alkalommal is bemutatott Székelyudvarhelyen. 2016-ban a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont képeslapsorozatként is kiadta az akvarelleket. A rajzok a Haáz Ferenc Rezső örökösei, a Haáz Rezső Múzeum, valamint a képeket feldolgozó és nyomtatásra előkészítő Balázs Ödön tulajdonát képezik. A kiállításon a homoródalmási, felsőrákosi, peteki, székelymuzsnai, kecseti, gyulakutai-siklódi, kisfaludi, lövétei, lövéri román, bátosi szász, gyergyóvidéki, csíkvidéki, gyimesfelsőloki női és férfiviselet látható.
Kisné Portik Irén rendkívül adatgazdag előadásában összehasonlította az egyes tájegységek viseletét, főként Udvarhely vidékének népviseleti sajátosságait mutatta be, vetített képekkel illusztrálva a női és férfi viselet hagyományos darabjainak jellegzetességeit, elkészítésük technikáit. A kiállított rajzok – 16 nagyméretű pannón – jelenleg a csíkszeredai megyei könytár épületének földszinti ablakaiban láthatók, így a járókelők az utcáról is megcsodálhatják őket.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/szekelyfoldi-nepviseletek-haaz-rezso-kepein/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/900/szekelyfoldi-nepviseletek-haaz-ferenc-rezso-
Költészet Napja – a szavalóverseny döntője
Évek óta a csíkszeredai Agora Alapítvány a Kájoni János Megyei Könyvtárral közösen szervezi meg a Magyar Költészet Napja alkalmából meghirdetett szavalóversenyt. 2020-ban a járvány miatt a szavalóverseny elődöntőjére rendhagyó módon, online került sor. A három meghirdetett kategóriában (kisiskolások, középiskolások, felnőttek) összesen 35 szavaló jutott tovább a döntőbe, amely áprilisban a karantén miatt elmaradt. 2020. október 17-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében mérték össze tudásukat a tavasszal döntőbe jutott versenyzők. Mindhárom kategóriában első, második és harmadik díjazott is volt. A Költészet Napja Facebook oldalán elérhetők videók a döntőről és az eredményhirdetésről:
https://www.facebook.com/koltoknapja/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/902/kolteszet-napja--a-szavaloverseny-dontoje
Kájoni János, az erdélyi kultúra jelképes személyisége – könyvtárközi csereprogram
A Kájoni János Megyei Könyvtár a Joannes Kájoni 390 emlékév 2020-as eseményeinek sorában olyan programokat is szervezett, amelyek célja a megye határain kívül megismertetni névadója ma is időszerű életművét. A Kájoni János Megyei Könyvtár mellett működő „Pro Libris" Könyvtári Egyesület sikeres pályázata révén valósulhatott meg egy könyvtárközi kulturális csereprogram a Beszterce-Naszód Megyei George Coşbuc Könyvtárral együttműködésben, a Communitas Alapítvány és Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A Kájoni-emlékév kiváló alkalmat nyújtott a két megyei könyvtár együttműködésére, mivel a jeles személyiség életrajza mindkét megyéhez kötődik. A könyvtári csereprogramok 2020 szeptemberében kezdődtek, és a XI. Székelyföld Napok alatt is folytatódtak. Szeptember 29-én a Beszterce-Naszód megyei könyvtár küldöttsége vett részt szakmai-kulturális találkozón a csíkszeredai megyei könyvtárban, ahol Kájoni János életének, munkásságának csíki vonatkozásaival ismerkedtek. Közösen ellátogattak a Csíki Székely Múzeumba is. Október 15-én Besztercén folytatódott a program, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai a George Coşbuc Megyei Könyvtár által szervezett kulturális-szakmai találkozón vettek részt. A program részeként a csíkszeredai megyei könyvtár munkatársai online kvízvetélkedőt szerveztek Beszterce-Naszód megyei diákoknak, a Kahoot és a Zoom szoftverek használatával, a kvízkérdések Kájoni János munkásságához kapcsolódtak. A csíkszeredai könyvtár a besztercei magyar szórvány közösségekhez magyar nyelvű kiadványokat juttatott el, valamint a Kájoni János munkásságát bemutató kétnyelvű könyvjelzősorozatot. A könyvtári együttműködéséről a besztercei napilap, a Răsunetul is beszámolt (http://www.rasunetul.ro/anul-memorial-ioan-).
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/895/kajoni-janos-az-erdelyi-kultura-jelkepes-
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/901/kozos-ertekeink-menten---konyvtarkozi-
--Márai Sándorról szóló online irodalmi vetélkedőt tartottak a gyergyószentmiklósi középiskolásoknak
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár ezúttal 9-12.-es diákoknak hirdetett irodalmi vetélkedőt Márai Sándor emlékére. A jelenlegi helyzetre való tekintettel online kérdőívet kellett kitölteniük a versenyzőknek, akik közül a legjobbakat 2020. október 23-án értékes könyvcsomaggal jutalmazták.
„A világ bennem is történik, nem csak térben és időben” elnevezéssel azokat a középiskolás diákokat szólította meg a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, akik szeretik a kihívásokat, a szépirodalmat, és szívesen böngésznek az interneten. Ehhez a jelenlegi helyzetben szükség volt a kulturális és tanintézmények, a magyarszakos tanárok segítségére is, hogy ismertessék ezt a vetélkedőt a tanulókkal – mondta el a kezdeményezés kapcsán Csergő Aliz programfelelős, a könyvtár munkatársa.
Az október 12. és 22. között lezajlott irodalmi vetélkedő teljesen online történt, a diákoknak 23 kérdésre kellett válaszolniuk, bejelölve a megadott három lehetőségből azt, ami szerintük helyes. A kérdések a 120 éve született Márai Sándor életével, az 1956-os forradalomhoz való kötődésével, műveivel kapcsolatosak voltak. „Az irodalmi online vetélkedő célja elsősorban nem az ismeretfelmérés volt, hiszen Márai Sándor művei nem szerepelnek a magyar érettségi tételek között, hanem az ismeretszerzés és tudásgyarapítás” – emelte ki a programfelelős..
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/marai-sandorrol-szolo-online-irodalmi-vetelkedot-tartanak-
--Tizenegy éve börtönben ülő fiatal rajzaiból nyílt tárlat Marosvásárhelyen
Már az is hírértékű, ha kiállítást nyitnak meg vészhelyzet idején, de egy marosvásárhelyi tárlatmegnyitó még ennél is rendhagyóbb volt. Fény a rácsok között címmel nyílt ugyanis tárlat a Maros Megyei Könyvtár főbejáratánál, amelyet a sajtó munkatársai előtt méltatott Boros István (Tety) karikaturista, Illyés Claudia marosvásárhelyi könyvtárossal, illetve Avram Monicával, a megyei könyvtár igazgatójával közösen. A kiállított rajzok alkotója azonban nem volt jelen, ugyanis több mint tizenegy éve börtönben ül.
A Maros Megyei Könyvtár tizenhárom éve együttműködő partnere a kórházaknak, öregek otthonának és a börtönnek is, és talán nem is meglepő, hogy nem a betegekkel és az idősekkel a legeredményesebb a könyvtár kapcsolata, hanem az elítéltekkel.
A koronavírus-járvány kitörése óta csak postán küldheti a „szállítmányt” az elítélteknek, de így sem hagyta abba munkáját a fogvatartottakkal. Feltűnt a könyvtárosnak, hogy a Temes megyei fiatal mindig egy rajzot is mellékelt az elolvasott és visszaküldött szépirodalmi könyvek mellé, és tehetséges fiatalembernek vélte őt a rajzok alapján. Arra biztatta az elítéltet, rajzoljon még, és megszervez neki egy tárlatot. A fiatalember először a saját börtönablakából megfigyelt külvilágot kezdte el lerajzolni, majd vallásos ihletésű rajzokat, állatokat és női portrékat is papírra vetett.
Abagiu Cosmin természetesen nem lehetett jelen a saját rajzainak kiállításán, de egy levelet küldött azoknak, akik kíváncsiak önkifejező alkotásaira.
„17 év a büntetésem, amiből már letöltöttem 11 évet, de higgyék el nekem, nem a súlyos börtönévek voltak a legnehezebbek, mert azzal tisztában vagyok, hogy megérdemlem, de minden este, amikor lekapcsolódik a villany, velem maradnak a saját gondolataim, a megbánásom és a szép emlékeim olyan emberekről, akiket elveszítettem a börtönéveim alatt. El akartam mindezt mesélni, hogy megértsék az alkotásaimat. Ezek nemcsak szép rajzok, hanem ezek a lelkem, frusztrációim és fájdalmaim alkotásai, amelyeket szomorúsággal és kiábrándultsággal, lelki kínok között készítettem. Ma nem csak a rajzaimat állítják ki, hanem a lelkemet is, amelyet a fájdalom eltorzított” – olvasható soraiban.
Illyés Claudia könyvtáros a vírus kitörése előtt rendszeresen beszélgetett azokról a könyvekről az elítéltekkel, amelyeket bevitt nekik elolvasásra. Tudatosan választott olyan könyveket mint a Monte Cristo grófja, A pillangó vagy a Tuareg című alkotások, amelyekhez tudtak kapcsolódni az elítéltek, hiszen ezek a bűnről, büntetésről, szabadságról szólnak. „Érdekes látni, hogy mennyire lekötik a könyvek őket, sokszor még ebédelni sem akartak menni, amikor belemelegedtek egy-egy könyvről szóló mély beszélgetésbe” – meséli Illyés Claudia, aki hisz a könyvek önfeltáró és megváltó erejében.
Abagiu Cosmin rajzait még egy ideig megtekinthetik az érdeklődők a Maros Megyei Könyvtár főbejáratánál, és üzenetet is írhatnak a rajzok készítőjének, amelyet bevisznek neki a tárlat lejártával.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/tizenegy-eve-bortonben-ulo-fiatal-rajzaibol-nyilt-tarlat-
--Három az egyben történetíró játék Kézdivásárhelyen
2020. november 2. és 30. között a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár játszani hívja a 10-100 éves korosztályt!
A játék lényege, hogy egy történetet 3 szó alapján 3 személy fog megírni. Aki megkezdi a történetet, nem tudja, ki fogja folytatni, illetve ki fogja befejezni. Aki folytatja a történetet, nem tudja, ki kezdte el, illetve ki fejezi be. Aki befejezi a történetet, nem tudja, ki kezdte el, és ki folytatta. Mikuláskor derül ki, hogyan alakultak a történetek!
A legjobb történetek íróinak a Mikulás ajándékokat hoz a Báró Wesselényi Miklós Könyvtárba, amelyeket személyesen kell átvenni!
A játék menete:
- Válassz ki egy borítékot, amelyben 3 szó van vagy egy megkezdett történet!
- Találj ki egy történetet a megadott 3 szó alapján, írd le az első 10-15 mondatát, adj címet a történetnek, és küldd el a könyvtárba 3 napon belül!
- Ha már el van indítva egy történet, folytasd 10-15 mondattal, vagy fejezd be szintén 10-15 mondattal, és küldd el a könyvtárba 3 napon belül. Mindhárom résznek tartalmaznia kell a 3 megadott szót!
- A borítékokat a tárgyszavakkal, illetve a megkezdett történettel, kérésre elküldjük facebook-üzenetben, emailben, vagy személyesen átvehetők a könyvtárban!
- A történetet el lehet küldeni facebook-üzenetben (a Kézdivásárhelyi könyvtárszimpatizánsok oldalnak), emailben (bibl.tg.sec@gmail.com), vagy behozható személyesen a könyvtárba!
Érdeklődni lehet telefonon (0787-796475), facebook-üzenetben, emailben vagy személyesen a könyvtárban.
Forrás: https://www.facebook.com/kezdikonyvtar/
--Könyvbemutatók Háromszéken
Gyógyír az őrült világra
2020. október 12-én bemutatták a kovásznai nagyérdeműnek Czilli Aranka, Térey János-ösztöndíjas helybeli író, költő, magyartanár legújabb kötetét, amelynek címe A varázslatos szekrény – versek és mesék gyermekeknek és felnőtteknek. Az eseményt az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub szervezte, és a Kovásznai Művelődési Központ adott otthont neki.
A kötet egyik érdekessége az, hogy gyermekek illusztrálták. A jelenlévők ízelítőt is kaptak a kötetből, a szerző olvasott fel néhányat a versekből és mesékből, majd kiemelten megköszönte a jelenlévők „türelmét és bátorságát, hogy ilyen nehéz és veszélyes időszakban eljöttek, és esélyt adtak a találkozásnak”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/gyogyir-az-orult-vilagra/
A szív kápolnája
Újabb, múltba révedő, de jövőbe tekintő, a hitre támaszkodva szent titkokat feszegető, az érzelemmel átszőtt értelem fényénél vizsgálódó, merészen logikus következtetéseket megfogalmazó könyvet tett le az olvasók asztalára Balla Ede Zsolt kutató, vidékfejlesztési szakember, író. A székelyudvarhelyi Jézus szíve kápolnát ismertető kötetet Sepsiszentgyörgyön a LibriM udvarában, Kézdivásárhelyen az Erzsébet Teremben mutatta be a szerző 2020. október 14-én és 15-én.
Balla Ede Zsolt a könyvben és annak tartalmát tömören ismertető előadásában egyaránt kiemelte, hogy „Székelyföldön három négykaréjos kápolnáról tudunk, amelyek között feltételezhetően nem csupán építési hasonlóság, hanem rokonítható szakrális üzenet is rejtezik. A székelyudvarhelyi Jézus szíve kápolna testvérei Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós közelében töltik be hivatásukat.” A Kézdiszentlélek fölé emelkedő Perkőn álló Szent István, a Gyergyói-medencéből kiemelkedő Csobothegy tetején emelt társa pedig Szent Anna nevét viseli.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-sziv-
Felnézhetünk rájuk
Majdnem 30 éve kezdte kutatásait Becze Zoltán sportújságíró, hogy megírhassa könyvét a nyári olimpiák magyar bajnokairól és résztvevőiről. Az eredményt családias jellegű könyvbemutatón ismerhették meg a szentgyörgyiek a Fapados Kávézóban, 2020. október 16-án.
„A modernkori olimpiák történetében majdnem kétszáz erdélyi magyar és székely sportoló tette le névjegyét. Közülük 47-en érmet szereztek, tizenöten pedig olimpiai bajnokok lettek. Nyolcnak nemzeti imánkat, hatnak az épp hivatalos román himnuszt játszották el, egy sportoló a német himnuszt hallgathatta a dobogó legfelső fokáról” – kezdődik a könyv, amely az 1896-os athéni olimpiától a 2016-os Rio de Janerio-i olimpiáig tekinti át a magyar sportolók szereplését, eredményeit.
Becze Zoltán kezdetben csak a székely(földi) olimpiai bajnokokról akart írni, végül minden résztvevőt számbavett. A kutatásban elsősorban az olimpiák hivatalos jegyzőkönyveire, a Magyar Olimpiai Bizottság 2012-ben kiadott könyvére (Magyarok az Olimpiai Játékokon), valamint Hencsei Pál Olimpiai érdekességek című munkájára támaszkodott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/sport/felnezhetunk-
Székely Árpád új természetjáró kalauza - Barangolás a történeti Erdély hegyein
A történeti Erdély című legújabb kötetét ismertette Székelyföld és Erdély városaiban Székely Árpád székelyudvarhelyi földrajztanár. A természetjáró kalauzt Sepsiszentgyörgyön is bemutatta október elején, a vadászati múzeumban, ahová a Vadon Egyesület meghívására érkezett.
Székely Árpád amellett, hogy igen sokoldalú és termékeny monográfiaíró, visszajáró előadó Sepsiszentgyörgyön. Több túrakönyvét mutatta már be az elmúlt esztendők során. A Kárpátok leglátványosabb hegyeit, fontosabb túraútvonalait, növényvilágát bemutató könyveire nem csupán a pontos, megbízható leírás a jellemző, hanem a magyar kultúra, illetve történelmi szempontok figyelembe vétele is meghatározó. Egyértelműen egyedi és igen jelentős teljesítményről beszélhetünk; a szerző Erdély értékeit bemutató könyveiről, hon- és tájismereti érdeklődéséről nem csupán földrajzórákon lehetne és kellene rendszeresen beszélni.
Mostani természetjáró kalauza, A történeti Erdély összegzése is némiképp az eddigieknek: miként Székely Árpád is megfogalmazza, a „kötet Erdély természeti kincseinek, tájszépségeinek, csodás kilátású tetőinek és virágpompájának átfogó bemutatására vállalkozik”.
Kötete mellé tartalmas természetföldrajzi, történeti-földrajzi és néprajzi térképet is készített, ezen, de a könyvben is öröm olvasni a ritkán hallható, régi, szép magyar hely- és hegyneveket. Miként elmondta, leírásában Erdély 33 természetföldrajzi kistája, közel 60 természeti értéke és túraútvonala, 28 részletes térkép, illetve háromdimenziós domborzatmodell és légi felvétel található, illetve 665 fotó, köztük az erdélyi flóra közel 170, többnyire ritka és védett növényfaját bemutató kép.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www..3szek.ro/load/cikk/136343/barangolas-a-torteneti-erdely-
--Új Hét: alapításának 50. évfordulóján újjászületik a legendás bukaresti folyóirat, A Hét
Az egykori kiváló szellemi műhely, A Hét alapításának 50. évfordulója az emlékezés és a jövőbe tekintés napja volt: Ágoston Hugó, a régi lap alapító főmunkatársa elindította az Új Hetet.
Ötven évvel ezelőtt, 1970. október 23-án jelent meg először A Hét, amely évtizedeken keresztül meghatározó közszolgálati fórumként és szellemi műhelyként működött. „Értéket közvetített, értéket jelentett mind a kor közéletében, mind a hazai magyar nyelvű sajtó történetében. Külső munkatársainak száma meghaladta a 2100-at. Megszólaltatta a hazai magyar humán és tudományos értelmiség legnevesebbjeit” – írja az Új Hét portálon Ágoston Hugó.
A főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, olvasószerkesztő és „cenzor” egyszemélyben nem más, mint Ágoston Hugó, aki arra kéri az olvasókat, hogy barátkozzanak az Új Héttel, olvassák el az eddig feltöltött tartalmakat, és kísérjék figyelemmel az október 26-tól naponta frissülő portált.
Forrás és a teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28696&uj_het_alapitasanak_50.
--Online szervezik az idei marosvásárhelyi könyvvásárt is
Online térbe kényszerült az idei, 2020. november 12. és 15. között zajló Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár – jelentették be a rendezvény szervezői. Közleményükből kiderül, az idei könyves szemle mottója az Otthon vagy, amely még a koronavírus-járvány előtt született, arra utalva, hogy mindenki, aki részt vesz a vásáron, otthon érzi magát. „Ezt a mottót a szójáték lehetőségével élve most másképp kell értelmeznünk, mindenki otthonról a vásárban érezheti magát” – hangzott el. A szervezők arra törekednek, hogy lehetőséget teremtsenek mind a könyvkiadóknak, mind pedig az olvasóknak a virtuális találkozásra, ami ha csak részben is, de pótolni tudja azt az egyediséget, amit a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár az elmúlt két évtizedben jelentett.
Az erdélyi magyar írókról és könyvkiadásról szóló programok a maguk teljességében online, élőben lesznek követhetők a vásár Facebook-oldalán. A könyvvásár honlapján az erdélyi kiadók újdonságaiba pillanthatnak bele, valamint elérhetik a kiadók online boltjait, ahonnan a tervek szerint vásári jellegű kedvezménnyel vásárolhatják meg a kiadványokat. „Azt szeretnénk, ha idén is minél többen vásárolnának könyvet, amit biztonságos körülmények között házhoz szállíttatnak a kiadók, hisz az olvasás eddig is otthon történt. Ennek érdekében erdélyi írókat, jeles személyiségeket kértünk fel, hogy népszerűsítsék az erdélyi szerzőket, kiadókat és könyveiket.” – mutatott rá Szepessy Előd, a társszervező Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke.
A vásár szervezői idén sem feledkeztek meg a fiatal olvasókról, a gyerekekről. „A nagysikerű Olvasd el, és játssz velünk! olvasóvetélkedőnk részben online zajlik, így fel sem merült az, hogy idén elmaradjon.” – mondta Makkai Kinga, a könyvvásár gyerekprogramjainak szervezője.
Forrás és a teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?hir=11628&online_szervezik
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Böndör Pál költő, író, műfordító
73 éves korában, 2020.. október 4-én váratlanul elhunyt Böndör Pál vajdasági költő, író, műfordító, dramaturg, a Forum Könyvkiadó szerzője.
Böndör Pál 1947-ben született Újvidéken, ugyancsak itt végezte az iskoláit, majd az Újvidéki Egyetemen tanult magyar nyelv és irodalom szakon. 1970 és 1980 között programozóként dolgozott. 1980 és 1999 között az Újvidéki Rádióban dramaturgként, majd 2012-ig irodalmi szerkesztőként működött, akkor nyugdíjba vonult. A középiskola óta írt folyóiratoknak, újságoknak, a Vajdaságban és Magyarországon is. Első verseskötete 1970-ben jelent meg (Eső lesz). 40 évig Temerinben élt.
1993-ban és 1999-ben is megkapta a Híd irodalmi díjat, 1973-ban a Sinkó Ervin-díjat, 2004-ben a Koncz István-díjat, 2014-ben pedig a Szenteleki Kornél irodalmi díjat.
Forrás: https://litera.hu/hirek/elhunyt-bondor-pal.html
--Meghalt Marius Tabacu műfordító, televíziós rendező
68 éves korában, 2020. október 9-én elhunyt Kolozsváron Marius Tabacu műfordító, televíziós rendező, a Video Pontes stúdió egyik alapítója és a kolozsvári Transilvania Filharmónia igazgatója.
1952-ben született a Bihar megyei Tótiban. Temesváron végezte el a Ion Vidu Zenelíceumot 1971-ben. 1975-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett diplomát zongora szakon, majd a kolozsvári Zenelíceumban volt tanár. 1982-ben műfordítói oklevelet szerzett a bukaresti szakképző intézetben. Az 1980-as évektől kezdve részt vett az ellenzéki mozgalmakban, írása jelent meg a Kiáltó Szó című szamizdatban.
1990 és 1993 között a Román Televízió kolozsvári stúdiójában dolgozott szerkesztőként, majd kollégájával, Maksay Ágnessel megalapították a VideoPontes televíziós stúdiót, amelynek 2007-ig ügyvezetője volt, és ahol számos filmet rendezett. 2007 óta a kolozsvári Transilvania Filharmónia igazgatója volt.
Románra fordította többek között Bodor Ádám, Bartis Attila, Papp Sándor Zsigmond, Esterházy Péter műveit. 2017-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2019-ben megkapta az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat, Bánffy Miklós Erdélyi történet című művének fordításáért elnyerte a Romániai Írók Szövetségének díját. Székely János A nyugati hadtest című novellafüzérének román fordítását, amelyet már 1986-ban közreadott, nemrég újra kiadták.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/133198-elhunyt-marius-tabacu-m-fordito-
Csinta Samu emlékező írása itt: https://helyorseg.ma/rovat/portre/csinta-samu-marius-
--Elhunyt Bogdán Tibor újságíró, publicista
2020. október 7-én elhunyt Magyarországon, életének 74. évében, Bogdán Tibor újságíró, publicista, a Maszol munkatársa.
A kolozsvári születésű szerző a marosvásárhelyi színművészeti főiskolán végzett 1968-ban, de nem a színészi, hanem az újságírói pályát választotta. Elsőként szülővárosa napilapjánál, az Igazságnál dolgozott riporterként, később az Előre országos napilap szerkesztője, majd felelős szerkesztője volt, de négy évig vezette felelős szerkesztőként a Falvak Dolgozó Népe mezőgazdasági hetilapot is.
A rendszerváltás előtti években egy évig munkanélküli, majd 1989-ig a Munkásélet felelős szerkesztője és osztályvezetője volt. 1990-ben a bukaresti Valóság folyóirat főszerkesztője lett, közben a Magyar Hírlapnak is tudósított, majd a Magyar Rádió, később a Duna Televízió bukaresti tudósítójaként tevékenykedett. 1997-től a Román Rádió bukaresti magyar adását, 2004-től pedig a Bukaresti Magyar Közlöny című havi folyóiratot vezette. Magyarországra való áttelepülése után, 2006-tól az Új Magyar Szó országos napilap háttér rovatának vezetője, a napilap 2012-es megszűnésétől a Maszol munkatársa volt. Cikkei, írásai több riportkötetben jelentek meg.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/133147-elhunyt-munkatarsunk-bogdan-tibor-
ÉVFORDULÓK
--Száz éve született Sombori (Salamon) Sándor
Salamon (írói nevén: Sombori) Sándor 1920. október 14-én született Barátkán, 2002. június 20-án hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Tanár, író, műfordító, színházi ember volt, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház irodalmi titkára (1956–1959, 1963–1969). Legismertebb műve a több kiadást megért, Gábor Áronról írott regény, színpadi krónika, színmű. Ez utóbbi változatát 1969-ben a sepsiszentgyörgyi színház mutatta be. Pályája végén, Zajló esztendők. Erdélyben éltünk címmel három kötetben adta ki regényes krónikának nevezett emlékiratait (I. Köd és derengés. Sepsiszentgyörgy, 1995..; II. A kolozsvári diák, 1996.; III. Katedra és színpad, 1997.). Megírta a sepsiszentgyörgyi színjátszás történetét a kezdetektől 1913-ig (Aluta, 1970, 1971.) 1998-ban Sepsiszentgyörgy városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/136412/szaz-eve-szuletett-salamon-
László Károly emlékező írása itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/136413/a-lampas-sorsu-ember-
DÍJAK
--Átadták a Székelyföld folyóirat idei díjait
Székelyföld-díjat vehetett át 2020. október 2-án, a rangos csíkszeredai folyóirat szerkesztőségében, Halász Péter néprajzkutató, valamint Szonda Szabolcs költő, műfordító, Szabó Gyula Emlékdíjat kapott Ádám Szilamér író, kritikus, az idei Székely Bicskarend Díjban pedig Száraz Miklós György író részesült. A 23. alkalommal átadott díjakat a lap azon állandó szerzői között osztják ki, akik az elmúlt évben is publikáltak a Székelyföldben – emelte ki a díjátadó ünnepségen Zsidó Ferenc augusztusban kinevezett főszerkesztő. „Ez is jelzi azt a kezdetektől felvállalt koncepciót, hogy gesztus-értékkel jutalmazzuk azokat a szerzőket, akik közelebb állnak a laphoz, akik idén is hozzájárultak írásaikkal a lap színvonalának emeléséhez” – mondta el a főszerkesztő.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/132896-atadtak-a-
--Magyar származású amerikai költőé az irodalmi Nobel-díj
Louise Glück az irodalmi Nobel-díjat összetéveszthetetlen költői hangjáért kapja, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést – így indokolta a Svéd Akadémia.
A 77 éves, magyar származású költőnő – magyar zsidó apai nagyszülei New Yorkba vándoroltak ki –, Louise Elisabeth Glück 1943-ban született New Yorkban, Long Islandon nevelkedett fel. A Sarah Lawrence College-ra és a Columbia Egyetemre járt, de diplomát nem szerzett, alkotói munkája mellett évek óta tanít költészetet több egyetemen. Számos fontos amerikai elismerésben részesült már, köztük a Nemzeti Bölcsészeti Medálban, a Nemzeti Könyvdíjban, a Nemzeti Könyvkritikusok Díjában és a Bollington Díjban. 2003 és 2004 között a Nemzet Költője volt az Egyesült Államokban. Sokszor jellemzik költészetét önéletrajziként, de a Nobel-bizottság szerint egyáltalán nem lehet vallomásos költőnek nevezni, inspirációért inkább a mitológiához és a klasszikus költészethez nyúl vissza, ezeket lényegíti át modern lírává.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/amerikai-koltoe-az-irodalmi-nobel-dij
--Balázs Imre József irodalomtörténészt, a BBTE tanárát díjazta a Magyar Tudományos Akadémia
A Bolyai-emléklapot az MTA 1996-ban létrehozott Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült kutatók kaphatják meg, amennyiben munkájukról szóló jelentésükre kiemelkedő minősítést kapnak. Közülük is kiemelik a legjobbakat, akik Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek. Idén 80 kutató kapott Bolyai-emléklapot és 14 kutató Bolyai-plakettet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/133437-balazs-imre-jozsef-irodalomtorteneszt-
--Közszolgálat egy életen át
A koronavírus-járvány miatt áprilisban elmaradt idei Kőrösi Csoma Sándor Napokat, a fokozódó fertőzésveszély miatt, ősszel sem tudták megtartani, ezért október elején szűk körben adták át a nagy tudós nevét viselő és emlékét ápoló kovásznai közművelődési egyesület díját. Az idén erre dr. Nagy Lajost, a hivatását évtizedeken át a háromszéki Rétyen gyakorló körorvost nevesítette a fennállásának 30. évét ünneplő társaság. Érdemeit Gazda József egyesületi elnök méltatta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/kozszolgalat-egy-eleten-at-
--Harag Anita kapta 2020-ban a Margó-díjat
2020 október 15-én a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként megvalósuló Margó Irodalmi Fesztiválon és Könyvvásáron hatodik alkalommal adták át a Margó-díjat a legjobb első prózakötet szerzőjének, ezúttal Harag Anitának. A Magvető Kiadónál megjelent, az Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötet erős mezőnyben nyerte el a félmillió forintot, a próbafordítást, a tárcasorozatot, bemutatkozást a Müpa 2021-2022-es Literárium-sorozatában és a Bookline 15 millió forintos médiatámogatását.
Harag Anita novellái a gyerek, a kamasz vagy a fiatal felnőtt nézőpontjaiból mutat meg családtörténeteket, diszfunkcionális családok történeteit. Nyelvezete minimalista, elbeszélői technikája sűrű, szereplői szinte életre kelnek. A kötet címében megjelenő hűvösség a mindennapi kapcsolatokban megjelenő távolságokra is utal.
A kötet novelláiról a szerző így mesélt a Literának:https://litera.hu/magazin/interju/evszakhoz-kepest-huvosebb-interju-harag-anitaval.html
A díjnyertes kötetbe itt tudnak beleolvasni: https://litera.hu/irodalom/konyvajanlo/harag-anita-evszakhoz-kepest-huvosebb-reszlet.html
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/harag-anita-kapta-2020-ban-a-margo-
--Kenéz Ferencé a Magyar Írószövetség Arany János-díja
A díjat 1995-ben alapították a magyar irodalom értékeinek védelmében, gondozásában végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként. Az Arany János-díjas Kenéz Ferenccel 2019-ben készített interjút Pál-Lukács Zsófia, amely a Helikon hasábjain olvasható: https://www.helikon.ro/az-ittnemlet-lelki-helyzetkepei-interju-kenez-ferenc-koltovel/.
Kenéz Ferenc Nagyszalontán született 1944-ben. Szalontai és nagyváradi középiskolai évek után a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem román–magyar szakos hallgatója 1964 és 1967 között. Tanulmányait félbeszakítva, az írásra fordította idejét. Első verseskötete 1968-ban jelent meg a Forrás-sorozatban, Fekete hanglemezek címmel. 1968-tól 1983 szeptemberéig a bukaresti Munkásélet kolozsvári szerkesztője, közben 1979–80-ban nyelvtanuló ösztöndíjasként élt Amszterdamban, 1983-tól 1987-ig az Utunk szerkesztője, 1987-től 1989-ig munkanélküli volt. 1989 márciusában áttelepült Magyarországra, ahol újságíróként, szerkesztőként dolgozott (Magyar Nemzet, Esti Hírlap, Duna Televízió).. 2012-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Legutóbbi kötete: Cérnafű (Bookart, 2017).
Forrás: https://www.helikon.ro/kenez-ferenc-kapta-a-magyar-iroszovetseg-arany-janos-dijat/
--Átadták a Déry-díjakat
A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerésében részesült Babarczy Eszter, Bartók Imre, Ottilie Mulzet, valamint megosztott díjat kapott Polgár Anikó és Csehy Zoltán. A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott díj az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazza.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/atadtak-a-dery-dijakat-75630.html
--Jurij Pavlovics Guszev orosz műfordító kapja a Balassi Műfordítói Nagydíjat
Balassi Műfordítói Nagydíjban az a műfordító részesülhet, aki teljesítményével, a lefordított művek minőségével és mennyiségével hírnevet szerzett a magyar irodalomnak, és szakmai tevékenysége széles körben ismert. Az értékelésnél a szakmai kuratórium figyelembe veszi azt is, hogy a díjazott segíti az ifjabb fordítógeneráció szakmai fejlődését.
Az idei díjazott Jurij Pavlovics Guszev (1939) orosz műfordító, aki több mint negyven önálló kötetnyi szépirodalmi művet ültetett át orosz nyelve, ezen kívül pedig számtalan novella- és versantológiában jelentetett meg fordításokat. Korokat és stílusokat átfogó munkásságából kiemelkednek Balassi- és Mikes-fordításai.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/jurij-pavlovics-guszev-orosz-mufordito-kapja-a-
--Nádasdy és Bodor is Merítés-díjas
A Moly könyves közösségi oldal kihirdette a Merítés-díj idei nyerteseit, miután lezárult a közönségszavazás, és a kategóriák zsűrijei is döntésre jutottak.
Líra kategóriában Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete elnyerte a zsűri és a közönség elismerését is.
A verseskötetet Aegon Irodalmi Díjjal is jutalmazták, ám ezzel együtt is ritka a Merítés-díjak történetében, hogy a zsűri és a nyílt szavazás eredménye ennyire egybevágjon. A fikciós széppróza kategóriában a legtöbb „moly” Moesko Péter Megyünk haza című regényére szavazott.
A zsűri Bodor Ádám Sehol című novelláskötetét választotta a legjobb szépprózának.
A gyermekirodalom kategóriában a zsűri díját Czernák Eszter kapta a Sárkányovi című gyermekkönyvért, míg a közönségszavazást Berg Judit Rumini Tükör-szigeten című munkája nyerte. Az ifjúsági irodalom kategóriában a közönség Csóti Lili Hetedvérig című urban fantasyjét, míg a zsűri A táltos című fantasyt, Szigeti Kovács Viktor ifjúsági regényét ítélte a legjobbnak.
Forrás: http://www.kulter.hu/2020/10/nadasdy-es-bodor-is-merites-dijas/
AJÁNLÓ
--Megjelent a Székelyföld októberi száma
A csíkszeredai Székelyföld folyóirat októberi lapszámában versek olvashatók Báthori Csabától, Fehér Imolától, Fellinger Károlytól, Ferencz Imrétől, Nyilas Attilától, Szabó Dáriótól, Tomos Hajnaltól, Vasas Tamástól. Prózát közöl Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Száraz Miklós György, Vári Attila, Zsidó Ferenc.
A tanulmány rovatban Kabdebó Lóránt Kinde Annamária poétikájáról közöl elemzést, a csángó kultúrával foglalkozó Kelet Népe rovatban Veres Stelian Idegen nyelven gyóntat papunk, idegen nyelven prédikál címmel ír a csángók hitéletéről. A történelem rovatban Kolumbán-Antal József 1166 – Bizánc támadása Erdély ellen? című írása olvasható, az oral history anyagokkal foglalkozó Ujjlenyomat rovatban Dimény János első világháborús visszaemlékezéseit teszi közzé dr. Nagy Lajos.
A könyvszemlében Payer Imre Várady Szabolcs: De mennyire című könyvéről ír kritikát, Fekete J. József Balázs Attila: Magyarfauszt; Bánki Éva: Összetört idő, Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak, Háy János: Kik vagytok ti? című könyveiről készít körképet; Ádám Szilamér Fehér Boldizsár: Vak majom című könyvéről értekezik, Biró Mónika Anita Nagy Lóránt: A nyakleves antológiája című kötetéről, Máriás József Cseke Gábor újabb köteteiről, Lőrinczi Dénes pedig az El a hontalanságba… Az 1916-os román betörés az unitárius egyházi forrásokban című kötetről ír.
Forrás: http://kisujsag.ro/megjelent-a-szekelyfold-oktoberi-
--Kokas Károly: Kalauz a modern könyvtárak világába
A szerző fenti című kötete A könyvtárak új feladatai és megváltozott szerepük a XXI. század elején alcímmel jelent meg nemrég, az Akadémiai Kiadó gondozásában.
„A szerző izgalmas utazásra hívja az olvasót, és meghökkentő kijelentésekkel avat be a digitálizálódó könyvtárak világába: lehet, hogy a könyvtár mint könyveket tároló fizikai hely – úgy, ahogy száz éveken át megszoktuk – már a közeli jövőben teljesen átalakul? Miért? Hogyan lehetséges ez?”
Forrás: MeRSZ, https://www.facebook.com/eke.hu/
--Új Janikovszky-könyv jelent meg
A hetvenéves Móra Kiadó több különleges újdonsággal készült a Margó Fesztiválra. Ezek között megtalálható Janikovszky Éva új kötete, a Naplóm, 1938–1944 is. Az ikonikus írónő hagyatékában több napló is található szegedi kamasz- és fiatal felnőtt éveiből. A könyvben számos, eddig nem publikált családi fotó is helyet kapott. A kötet különlegessége, hogy bepillantást enged Janikovszky Éva fiatalkorába, és az, hogy a már ekkor kiemelkedő tehetségű mesélő szemszögéből követhetjük figyelemmel a második világháború hétköznapjait.
Forrás: https://kultura.hu/__trashed-17/
--Egy Nagyon Kék Könyv, amiből mindent megtudhatunk a vízről
A Nagyon Kék Könyv úgy mond el mindent a vízről, hogy közben mellőzi az ismeretterjesztő kötetek távolságtartó attitűdjét.
Gévai Csilla Nagyon Kék Könyve egy gyerekeknek szóló, környezettudatos gondolkodást fejlesztő sorozat második kötete. Míg az első rész, a Nagyon Zöld Könyv általában beszélt a környezetvédelemről, addig a Nagyon Kék Könyv a víz szeretetére hangol.
Ez a kötet elsősorban a nyolc-tizenkét éves korosztály számára készült. Nekik még szükségük van a dús illusztrációkra, de már a szöveg is leköti őket. Ugyanakkor a szerző a fiatalabbaknak is előszeretettel ajánlja könyvét.
A Nagyon Kék Könyv „beszélgetős kötetként” is jól működik: különösen alkalmas arra, hogy a szülő felolvassa gyermekének, majd közösen megbeszéljék az elhangzottakat. Sok rétege van: a fiatalabbak lapozgathatják, rácsodálkozhatnak az illusztrációkra, és a képek nézegetése által is sok információhoz juthatnak. Itt tehát nemcsak a szöveg tanít, hanem a vizuális élmény is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/nagyon-kek-konyv/
--Kortalan klasszak, klassz kortársak, din don diridongó!
A Móra Kiadó fennállásának 70. évfordulója alkalmából gyermekvers-antológiát jelentetett meg Diridongó címmel. A kötetben 70 év gyerekirodalmának legszebb darabjai szerepelnek a kortalan klasszikusoktól és a klassz kortársaktól.
Mészáros Márton irodalomtörténész szerint a Diridongó egyszerre szól a folytonosságról és a változásról.. Éppúgy épít a tradícióra, ahogy teret enged az újszerű költői hangoknak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/diridongo/
--Hiteles és hiánypótló a Medvecécó
Nemrég jött ki a nyomdából Kelemen László sepsiszentgyörgyi természetbúvár könyve, a Medvecécó. A találó cím a nagyvad körül kialakult felhajtásra, a sajtóban és a közbeszédben is elszaporodó diskurzusok visszásságaira, összetettségére utal.
A szerző szép kivitelezésű, nagyméretű, keményfedőlapú könyvvel lepte meg az olvasókat, amelynek nyomdai kivitelezése a marosvásárhelyi Kreatív Kiadó munkáját dicséri.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/hiteles-es-
--Megjelent a „Címtelen föld" antológia, a fiatal erdélyi költők tükre
Az antológia vallomásos, kegyetlenül őszinte és sokirányú.
A kötet társszerkesztőjével, Horváth Benjivel beszélgettek a romániai magyar fiatal lírát felsorakoztató új antológiáról.
Az interjú itt olvasható: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28703&vallomasos__
-- Iochom István: Az esztelneki dajka
Megjelent Iochom István kézdivásárhelyi közíró, újságíró legújabb könyve, szám szerint a 22., amelynek címe Az esztelneki dajka. A szerző úgy döntött, a koronavírus-járvány miatt nem tart bemutatót, de akit érdekel, megvásárolhatja a kötetet (infó a 0745390616-os telefonszámon).
Az esztelneki dajka című könyv Iochom István legjobb és legmaradandóbb publicisztikai írásait tartalmazza az elmúlt húsz évből, amelyek zömében a Háromszék napilap hasábjain jelentek meg.
A kötetben 29 riport, interjú kapott helyet, többnyire a szerző saját gyűjteményéből származó fényképekkel illusztrálva.
A kötetben a Ceaușescu-gyerekek esztelneki dajkájáról, Gábor Áron eredeti ágyújáról, az 1989-es kézdivásárhelyi forradalomról, a feketehalmi börtönről, de sok más háromszéki érdekes történetet is olvashatunk.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-esztelneki-
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Megnyílt a Korda Könyvkiadó elektronikus archívuma
A Korda Könyvkiadó és a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár együttműködésével megnyílt a Korda Archívum a www.korda.ppek.hu címen. Az archívum ingyenesen használható..
A Bíró Xavér Ferenc szent életű jezsuita által alapított Korda Könyvkiadót a Jézus Szíve Népleányai Társasága (mai nevén Jézus Szíve Társaság) működtette. Az egyik legjelentősebb könyvkiadó vállalat volt a két világháború között, amikor a magyar katolikus élet megújhodását élte. Az 1919-es alapításától 1950-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig számos lelkiségi, a családot és az ifjúságot segítő kiadványt készített saját nyomdájában, és terjesztett az ország sok helyén működő boltjaiban. Ezt a páratlan könyvállományt most közkinccsé teszik, mindenki böngészheti és olvashatja a köteteket.
Az Archívumban a könyvek többféle kategória – szerzők, megjelenési év, cím, kategória, kulcsszó – szerint is kereshetők. Az egyes könyvekre kattintva a könyv borítója és egy rövid tájékoztató jelenik meg. A borítóra kattintva elérjük a teljes könyvet, minden oldalát, hasonmás változatban, ahogyan nyomtatásban megjelent. Ezt az elektronikus fájlt az olvasó le is töltheti a számítógépére. A könyvhöz tartalomjegyzék tartozik, amelynek fejezeteire kattintva a könyv a megfelelő oldalon nyílik ki. A könyv szövege kereshető, tehát könnyűszerrel megtalálhatunk egy-egy szót vagy kifejezést a szövegben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.magyarkurir.hu/hirek/megnyilt-korda-konyvkiado-
--Könyvterasz – ajánlók, kritikák, interjúk
Új kulturális portál indult, több erdélyi állandó szerzővel is csapatában. A Könyvterasz túlnyomórészt könyvekről közöl ajánlókat, kritikákat, interjúkat.
Elérhető itt: https://konyvterasz.hu/
MOZAIK
--Carlo Collodi meseírásban jobb volt, mint kártyában: a világ ennek köszönheti Pinokkiót
„Itt küldöm önnek ezt a kis csacskaságot” – ezekkel a szerény szavakkal kommentálta könnyedén Carlo Collodi 1881-ben egy római gyerekújság szerkesztőjének elküldött meséjét. A „csacskaság” – amely egy rakoncátlan fabábu történetéről szólt – azóta világhírnévre tett szert, és a meseirodalom egyik megkerülhetetlen alkotásaként tartják számon. A Pinokkió 130 éve, 1890. október 26-án elhunyt szerzője már nem érhette meg regénye legnagyobb sikereit.
Az újságírással foglalkozó Collodi (akit eredetileg Carlo Lorenzininek hívtak, és írói álnévként vette fel a Collodi nevet) Firenzében született, itt halt meg, és igazi lokálpatriótaként az olasz városban töltötte egész életét. 1848-ban csatlakozott Garibaldi szabadságharcához. 1859-től az olasz egységért harcolt, majd a fegyvert letéve tollat ragadott, és újra írni kezdett. Eleinte gyermekirodalmat fordított, majd megalkotta saját figuráit és történeteit is. Számos nevelő jellegű gyerekmesét írt az egyesült Olaszország számára. Leghíresebb meséje Egy fabábu története címmel 1881-től folytatásban jelent meg, és hamar közkedveltté vált az olvasók körében. (A rossznyelvek szerint Pinokkió történetét Collodi kártyaadóssága ihlette, amelyet a kapott honoráriumból akart rendezni.) A szerző azonban egyszer csak megunhatta a fabábu történetét, és egyszerűen lezárta azt Pinokkió felakasztásával. A felnőtt és gyermek rajongók tiltakozó leveleinek hatására azonban meg kellett változtatnia a tragikus befejezést: Pinokkiót egy tündér segítségével felélesztette, és igazi kisfiúvá varázsolta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://mult-kor.hu/carlo-collodi-meseirasban-jobb-volt-mint-kartyaban-
--Vélhetően nő írta az egyik legrégebbi ismert irodalmi művet
Az eddigi feltételezésekkel ellentétben nem férfi, hanem nő írhatta a világirodalom egyik legrégibb művét, az úgynevezett Gula-himnuszt, az ősi Mezopotámia egyik legfontosabb fennmaradt szövegét, amely az i.e. 1300 körüli időkből származik – közölték német kutatók.
A müncheni Lajos-Miksa Egyetem (LMU) kutatói szerint hajdan tévesen adták meg férfiként a szerzőt, és meglehet, hogy más, férfiaknak tulajdonított ősi irodalmi emlékek is valójában nőktől származnak.
Az ókori himnusz eredetiben nem maradt fenn, csak későbbi másolatokból ismert. Ezekben a kéziratokban a mű szerzőjének, Bullussza-rabinak a neve előtt hímnemre utaló jel látható, ami azt jelzi, hogy a szerző férfi volt.
A müncheni egyetem ókorkutatói azonban kiderítették, hogy a szerző nemét tévesen határozták meg férfiként. Az LMU tudósai kilenc hajdani közigazgatási okiratban bukkantak a Bullussza-rabi névre, amely nagy meglepetésükre minden esetben nőnemű személyt jelölt.
Enrique Jiménez, az egyetem asszírológiai és hettitológiai intézetének professzora szerint nyilvánvaló, hogy hajdan csak nők viselték ezt a nevet. Jiménez szerint könnyen meglehet, nem ez az egyetlen eset, hogy tévesen férfiaknak tulajdonítottak nők által írt ősi irodalmi szövegeket.
Forrás: https://mult-kor.hu/velhetoen-no-irta-az-egyik-legregebbi-ismert-irodalmi-muvet-
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr; Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk; Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com; Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
__._,_.___
Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
| Reply via web post | • | Reply to sender | • | Reply to group | • | Start a New Topic | • | Messages in this topic (1) |
.