ReMeK-e-hírlevél
XV. évf., 2020/10. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
XV. évf., 2020/10. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
KÉPZÉS
--Biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés és workshop
KITEKINTŐ
--Megjelent az ALMPUB projekt eredményeit összefoglaló tanulmánykötet
--Az internetre költöztek a Cambridge-i Egyetem könyvtárának kincsei
--Olvasáskutatás: a magyarok olvasási szokásai 2020-ban
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Előadás 20. századi székely asszonysorsokról a csíkszentmártoni könyvtárban
--Sándor bácsi könyvtára – magyar könyvtárat avattak Resicabányán
--Székelyföldi Könyves Napok
--Nem maradt el az idei Csíkszeredai Könyvvásár
--Könyv- és képzőművészeti kiállítás Nagykárolyban
--A Magyar Népmese Napja Hargita megyei könyvtárakban
--Könyvbemutatók Háromszéken
INTERJÚ
--Olvasni nem luxus, hanem lélekerősítő gyakorlat
--Beszélgetés az olvasókörök történetéről és társadalmi szerepéről
--A tápai nadrágos ember – beszélgetés Ilia Mihállyal
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Tótfalusi István író, költő, műfordító
--Meghalt Szőcs István író, kritikus
--Elhunyt Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár egykori könyvtárosa
--Meghalt Hernádi Miklós író
--Elhunyt Bertók László pécsi író, költő
ÉVFORDULÓK
--Aki beszéltette a múltat: 90 éve született Szabó Gyula író
--'Szenvedélyes igazságkereső' – 75 éve született Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész
--József Attila-szobrot avattak a költő nevét viselő csíkszeredai iskolánál
DÍJAK
--Illyés Gyula-díjban részesült Szávai Géza
--Hajdú Farkas-Zoltánt díjazta a Romániai Írók Szövetsége
--Cseke Péter erdélyi irodalomtörténészt díjazta az MMA
--Lövétei Lázár László nyerte a Quasimodo-költőversenyt
--A Széchenyi-örökség Okmányával tüntették ki Farkas Árpádot
--Ők kapják idén a Szép Magyar Könyv díjat
--A magyar irodalom fordítóit díjazták
--Marius Tabacu kapta a legjobb műfordításnak járó díjat a Romániai Írók Szövetségétől
--Kiosztották a Gyergyószárhegyi Írótábor díjait
--Trianoni nősorsok – Litera-díj 2020
AJÁNLÓ
–Puszta név – kritika Monok István Könyvtári (?) problémák című kötetéről
--Kötet a 110 éve született Faludy György kalandos életútjáról, szerteágazó életművéről
--Öt hét alatt írta meg első regényét
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Elérhető a Helikon az Arcanum-adatbázisban
VÉLEMÉNY
--Székelyföld mint kulturális erőtér
MOZAIK
--László Noémi veszi át a Napsugár főszerkesztői feladatait
--Nádori Lídia a MEGY új elnöke
--Bartókra, Bánffyra emlékeztek Marosvécsen, az egykori helikoni írótalálkozók helyszínén
--Könyvbemutatók Aradon és Pécskán
--Kulthelyek: Tein Teaház
--Román nyelvre fordított magyar irodalmi művek népszerűségi online-párbaja
--Így lett a magyar TikTok sztárja egy középkorú könyvtáros
--Margaret Atwood életműdíjat kap béketeremtő irodalmi munkásságáért
KÉPZÉS
--Biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés és workshop
Biblioterápia a könyvtárakban címmel szervez szakmai képzést és workshopot 2020. október 13-án és 14-én a Pro Libris Könyvtári Egyesület, a budapesti Könyvtári Intézettel és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárral karöltve. A szakmai műhelynapokra a XI. Székelyföld Napok keretében kerül sor. A program támogatója a Communitas Alapítvány. Meghívott szakmai előadó: dr. Bartos Éva, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Könyvtári Intézetének nyugalmazott igazgatója, a könyvtári biblioterápia magyarországi megalapozója.
Az olvasási kultúra megerősítése és fejlesztése érdekében alkalmazható biblioterápiás eljárás segítséget tud nyújtani a művelődési és egyéb hátrányokkal küzdő gyerekek, fiatalok felzárkóztatásához, a különböző nehézségekkel küszködő felnőttek, idősek problémamegoldásához. A program célja ráirányítani a figyelmet arra, hogy a biblioterápia módszere a közösségfejlesztés és kommunikáció generátoraként alkalmazható. A szakmai programnak a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár ad otthont. A részvétel ingyenes, a két műhelynap keretében két csoport vehet részt, a szervezők csoportonként 15-20 személy részvételére számítanak. A programra 2020. október 5-ig lehet jelentkezni, kapcsolattartó személy: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár (telefon: 0720544093, e-mail: kelemen.katalin@yahoo.co.uk).
Forrás: Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
KITEKINTŐ
--Megjelent az ALMPUB projekt eredményeit összefoglaló tanulmánykötet
A könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok hagyományosan részei a nyilvános szférának, hiszen hozzáférést kínálnak a kultúrához és a tudáshoz, tájékozódási lehetőséget nyújtanak a lakosság számára állampolgári ügyekben és közösségi terekként is funkcionálnak a helyi közösségekben. A digitalizálás és a globalizáció új kihívásokat támasztott a fenntartható nyilvános szférával szemben. Vajon a közgyűjteményi szféra, a könyvtárak, a múzeumok és a levéltárak képesek-e felelni ezekre a kihívásokra? Erre a kérdésre kereste a választ az elmúlt évek legjelentősebb nemzetközi együttműködésben megvalósított kutatása, az ALMPUB projekt, amelyben a budapesti Könyvtári Intézet is részt vett. A projekt eredményeit bemutató könyv a kiadó Current Topics in Library and Information Practice sorozatának legújabb kötete, amelyben a könyvtár- és információtudományban megjelenő új megközelítéseket mutatják be. A Libraries, Archives and Museums as Democratic Spaces in the Digital Age című kötet a könyvtárakat mint a nyilvános szféra intézményeit bemutató elméleti tanulmányokat, nemzetközi összehasonlító kutatásokat és az együttműködő országok könyvtárügyéből vett esettanulmányokat tartalmaz.
Forrás és további információ a Könyvtári Intézet honlapján: https://ki.oszk.hu/node/9714
--Az internetre költöztek a Cambridge-i Egyetem könyvtárának kincsei
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus és csillagász egy jegyzetfüzetét, valamint a Cambridge-i Egyetem könyvtárának egyéb történelmi kincseit is ingyenesen megnézhetik a felhasználók egy új online galériában. Az angliai intézmény egyebek között a Fehér Ház és a londoni British Library példáját követve töltött fel nagyfelbontású képeket gyűjteményének legbecsesebb darabjairól a Google kulturális szolgáltatására, az Arts and Culture-re – írja a BBC hírportálja. A könyvtár szerint a felhasználók ráközelíthetnek a tárgyakra és megismerhetik azok lenyűgöző történetét. Newton jegyzetfüzete mellett számos kézirat, könyv és nagy jelentőségű történelmi tárgy, köztük egy 4000 éves agyagtábla – a gyűjteményben lévő legrégebbi írott műtárgy – is helyet kapott a Treasures of Cambridge University Library nevű online galériában (https://cudl.lib.cam.ac.uk/collections/treasures)..
A Google Arts and Culture (https://artsandculture.google.com/) nagyjából hatmillió tárgyat tartalmaz. A felhasználóknak lehetőségük van virtuálisan is bejárni a világ múzeumait. A Cambridge-i Egyetem könyvtárát több mint 600 éve alapították, és egyike a világ legrégebbi egyetemi könyvtárainak. A 17 emeletes épületben lévő, csaknem 200 kilométernyi polcon nagyjából tízmillió könyv sorakozik. A könyvtár gyűjteményének darabjairól több mint 140 fénykép került fel a Google szolgáltatására. Ez a szám a jövőben bővülni fog, továbbá az egyetemhez kötődő más intézmények, köztük a Fitzwilliam Múzeum is csatlakozik a galériához. (mti)
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11565&az_internetre_koltozott_a_cambridgei_egyetem_konyvtaranak_nehany_kincse
--Olvasáskutatás: a magyarok olvasási szokásai 2020-ban
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szakmai és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) anyagi támogatásával a TÁRKI 2020 nyarán végzett kutatást az olvasásról. Ebből az derül ki, hogy a 2005-ös eredményekhez viszonyítva 12 százalékkal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya: míg 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), addig 2005-ben ez az arány 25% volt.
Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők.
Az eleve csak a könyvolvasókra fókuszáló online kérdőív kitöltői átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben: a könyvolvasást hobbiként űzők legfeljebb 10 könyvet (az online válaszadók 21%-a), míg a válaszadók hatoda (18%-a) ötvennél is több könyvet jelölt meg.
Továbbra is a szépirodalom és a szórakoztató irodalom számít a legnépszerűbbnek: a könyvolvasók 72%-a olvas szépirodalmat (2005-ben ez az arány 76% volt), ugyanakkor többségben vannak köztük az ‘alkalmanként’ olvasók. Akik soha nem olvasnak, a legtöbbször azt hozták fel okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33%).
2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9%-a legalább félévente, 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt.
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvesmagazin..hu/friss/olvasas_kutatas.html
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Bújócskaverseny – André Ferenc könyvének bemutatója és slam poetry a könyvtárban
Főleg fiatalok népesítették be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermét 2020. szeptember 18-án. André Ferenc csíkszeredai születésű költő, slammer Bújócskaverseny című verses meseregényének bemutatóján a szerző beszélgetőtársa Péter Blanka slammer volt. Rövid szünet után slam poetry est következett, a meghívott vendégek, André Ferenc, Demeter Ferenc és Péter Blanka saját írásaikból olvastak fel. A kolozsvári Koinónia kiadó jelentette meg André Ferenc könyvét a BOLD kreatív ügynökséggel társulva, a szerző beszélt arról, hogy miként születtek a szövegek és kerültek fel folyamatosan az internetre, majd hogyan lett mindebből illusztrált mesekönyv.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/893/bujocskaverseny--andre-ferenc-konyvenek-bemutatoja-es-slam-poetry-est-a-konyvtarban
Szöveg – kép – szöveg: Gerőcs Péter író szerzői estje
2020. szeptember 16-án, többhónapos kényszerszünet után kerülhetett sor az első olyan rendezvényre a Kájoni János Megyei Könyvtárban, amely nem online térben zajlott. A Szöveg – kép – szöveg címmel szervezett irodalmi találkozó meghívott vendége Gerőcs Péter budapesti író volt, akivel Murányi Sándor Olivér beszélgetett. Az író beszélt regényeiről is, amelyek a Kalligram kiadásában jelentek meg. Legújabb regénye, az Árvaképek 2019-ben megkapta a Békés Pál-díjat. A regény főhőse sikeres portréfotós, az ő történetén keresztül olyan kérdéseket is boncolgat, hogy 'vajon mit rögzíthet egy kép a tudatunkból, és mi lesz az életünkkel, ha elveszítjük a talán soha nem is létezett uralmat a saját emlékezetünk felett'.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/890/szoveg--kep--szoveg--gerocs-peter-iro-volt-konyvtarunk-vendege
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Beköltözött az olvasószolgálat
A lehűlő időjárás beköszöntével, 2020. szeptember 29-től, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasószolgálata a kiskertből visszaköltözött az épületbe, és a kölcsönző részlegen fogadják az olvasókat. Sajnos, a járványhelyzetre vonatkozó előírások értelmében, továbbra sem szabad a hozzáférés a polcokhoz.
Az olvasóknak belépéskor kötelező a maszkviselés és lázmérés, aki ezt elutasítja, nem szolgálható ki. A kölcsönző részlegen egyszerre egy olvasó tartózkodhat, a részleg előterében, az épületen belül egyszerre öt személy lehet, betartva a kétméteres távolságot egymás között.
A könyvek kiadása is rendhagyó módon történik, a polcok között tilos járkálni, a kiadványokat kérni kell, és a könyvtárosok adják át. Azokat a könyveket, amelyeket visszavisznek, külön tárolóba helyezik tíz napra, majd ezt követően válnak ismét kölcsönözhetővé. Az olvasó felmutatja a könyvtárosnak a belépőt és a visszahozott dokumentumokat, majd az előkészített tárolóba helyezi utóbbiakat.
A kiszolgálási idő rövidítése érdekében arra biztatják az olvasókat, hogy kéréseiket a könyvtárlátogatást megelőzően telefonon vagy e-mailen jelezzék, akárcsak a különböző témakörök szakirodalmára vonatkozó tájékoztatásigényüket. A könyvek kiválasztásában segítséget nyújt a könyvtár számítógépes katalógusa.
Mivel az olvasóterem továbbra is zárva marad, az állományból korlátozott mértékben, egyéni igénylés és egyeztetés nyomán, digitális másolatot készítenek, amelyet e-mailen küldenek el az igénylőnek.
Arra az időszakra, amíg a könyvtár kényszerűen zárva volt, késedelmi díjat nem számoltak fel.
A Sport utcai fiókkönyvtárban továbbra is érvényes a május 26-i újranyitástól alkalmazott kiszolgálási rend. Az olvasók csak az előszobában történő lázmérés után, maszkban léphetnek be. A polcokról egyelőre csak a könyvtáros vehet le könyvet.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/e-mail-en-is-kerheto/
http://kmkt.ro/bekoltozik-az-olvasoszolgalatunk
Online olvasójáték a Népmese napjára
Negyedik osztályos sepsiszentgyörgyi diákoknak hirdetett online olvasójátékot a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület, a Népmese napjának megünneplésére.
A 2020. szeptember 30. és november 30. között zajló, három írásos fordulóból és egy kreatív döntőből álló vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezhetnek.
Benevezni 2020. október 14-ig lehet, az első feladatlap megoldásainak beküldésével.
A feladatok és a vetélkedővel kapcsolatos, részletes tudnivalók a könyvtár honlapján, a www.kmkt.ro címen érhetők el.
Forrás: http://kmkt.ro/online-olvasojatek-indul-a-nepmese-napjan
--Előadás 20. századi székely asszonysorsokról a csíkszentmártoni könyvtárban
A csíkszentmártoni Baka János Könyvtárban Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros néprajzi jellegű gyűjtését mutatta be vetítéssel kísért előadásában 2020. szeptember 25-én. Az előadást a Tivai Nagy Imre Társaság szervezte. Sándor Edit a 20. századi csíkszentdomokosi családok életének mindennapjait tárta fel az asszonyok szempontjából, a gyűjtést 2013-ban kezdte, azóta is folyamatban van a kutatás. Csíkszentdomokosi idős asszonyokat kérdezett arról, hogy milyen volt az életük régen. Az előadás végén a hallgatóság közül többen megosztották emlékeiket nagyszüleikről, dédnagyszüleikről.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hu/asszonysorsok-a-20-szazadi-szekely-falvakban-1601278325327
--Sándor bácsi könyvtára – magyar könyvtárat avattak Resicabányán
Krassó-Szörény megye székhelyén, az egykori iparvárosban, Resicabányán mára mintegy ezerötszázra zsugorodott a magyarság lélekszáma. Már régen nem működik magyar nyelvű oktatás a városban, a megfogyatkozott számú magyarság nagy része román iskolában tanult, és vegyes házasságban él. Idén ősszel az itt élő magyarok könyvtárat avattak a 16. Resicabányai Magyar Napok keretében, 2020. szeptember 18-án tartották meg a téka névadó ünnepségét. Kun László, a Platanus Kulturális Egyesület vezetője a könyvtáralapítás történetéről a Transindexnek mesélt, de szót ejtett a gondokról, az elöregedő magyarságról, és arról, hogy ezek az ünnepi alkalmak mennyire fontosak számukra.
Elmondta, hogy valaki jelentkezett az egyesületnél, miszerint van neki pár magyar nyelvű kötete, amelyek költözés kapcsán feleslegessé váltak, de nem szeretné kidobni őket. Később kiderült, nem kevés könyvról van szó, viszont, ha hirtelen ennyi könyve lett a Platanusnak, akkor „miért ne” alapon eldöntötték, hogy ha mások is adományoznak még könyveket, akkor egy kis könyvtárrá fejlesztik a gyűjteményt. A könyvgyűjtemény pedig bővülni kezdett, ugyanis Székelyföldről a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár adományozott könyveket, de a nagyváradiak is jelentősen támogatták kötetekkel, Tót Ágnes vállalt ebben jelentős szerepet, illetve az olaszi református könyvtár. Emellett helyben is több ember adományozott magyar nyelvű kiadványokat, s így összegyűlt egy olyan könyvállomány, ami alapján bejelenthették, hogy immár van magyar könyvtár Resicabányán.
A könyvtár névadójáról elmondta, hogy Streleczky Sándor Resicabányán 1943-tól 1953-ban bekövetkezett haláláig református lelkészként szolgált, szépirodalommal is foglalkozott, főként ifjúsági irodalommal. Ő volt az, aki sokáig a nagyváradi református lap, a Református Jövő gyerekrovatát vezette, majd a Református Gyermekkönyvtár főszerkesztője lett. Minden szövegét saját rajzaival illusztrálta, és sokat írt, ezeket a szövegeket pedig 'Sándor bácsi'-ként jegyezte.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28618
--Székelyföldi Könyves Napok
Ez az esztendő egyáltalán nem kedvezett a könyvszakmai eseményeknek, február óta nemhogy könyvvásárt, de még egyszerű könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat sem lehetett tartani Székelyudvarhelyen. Hiánypótlás céljából az Élő Székelyföld Egyesület, együttműködésben a Haáz Rezső Múzeummal, 2020. szeptember 15. és 17. között Könyves Napokat szervezett a helybeli Haberstumpf-villa kertjében.
Forrás: https://www.erdely.ma/szekelyfoldi-konyves-napok-szekelyudvarhely/
https://www.maszol.ro/index.php/kultura/131995-elkezd-dtek-a-konyves-napok-szekelyudvarhelyen
--Nem maradt el az idei Csíkszeredai Könyvvásár
2020. szeptember 24-én nyitották meg a négynapos Csíkszeredai Könyvvásárt az Erőss Zsolt Arénában. A rendezvényre tizenkilenc romániai kiadó érkezett kiadványaival. A megnyitón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mellett Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket, ugyanakkor Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője is beszédet mondott. Az elmúlt esztendőkben szokás szerint tavasszal zajlott a rangos esemény, idén azonban a koronavírus-járvány miatt elhalasztották – még az is felmerült, hogy elmarad. Ezúttal a Csíkszeredai Könyvvásár az erdélyi könyv ünnepe lehet – fogalmazott a főszervező polgármesteri hivatal nevében Ráduly Róbert polgármester.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11592
https://szekelyhon.ro/aktualis/megnyitottak-a-csikszeredai-konyvvasart
--Könyv- és képzőművészeti kiállítás Nagykárolyban
2020. szeptember 3-án, a nagykárolyi Károlyi-kastély udvarán, az 5. Európai Nemzetközi Könyv Művészet Biennálé (EIBAB) keretében rendezték azt a könyv- és képzőművészeti kiállítást, amelynek kurátora Dorothea Fleiss képzőművész volt. Az eseményt Adrian Ştefănuţi, a Gróf Károlyi Idegenforgalmat Népszerűsítő Központ referense nyitotta meg, illetve moderálta, ezt követően pedig Dorothea Fleiss ünnepi beszéde hangzott el, amelyben hangsúlyozta a hasonló tárlatok fontosságát. A kiállított alkotások szeptember 12-ig voltak látogathatók a Károlyi-kastély előcsarnokában.
Forrás: https://www.frissujsag.ro/kiallitas-nagykarolyban-1
--A Magyar Népmese Napja Hargita megyei könyvtárakban
Mesefelolvasás a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A Magyar Népmese Napja hagyományos eseménye az esztendőnek a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Idén a kedvezőtlen időjárás miatt lemondtak a tervezett szabadtéri népmesenapról, viszont a könyvtárosok népmeséket olvastak fel a Nagy Imre Általános Iskola negyedik osztályaiban. A könyvtár előadótermében bábjátékot mutatott be a Fakalinka bábcsapat - természetesen a járványügyi korlátozások szigorú betartásával. A nap folyamán a könyvtár Facebook-oldalán is több alkalommal megosztották a könyvtárosok felolvasásában elhangzott népmeséket.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye..ro/hu/nd/896/magyar-nepmese-napja-2020
Meseíró pályázatot hirdetett a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
Az évtizedes hagyományokhoz hűen idén is megünnepelte a Népmese Napját a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Ezúttal azonban, a járványügyi helyzet miatt, nem a hagyományos formában, vagyis felolvasással és egyéb programokkal, hanem pályázattal. Vincze Csilla, az intézmény igazgatója elmondta, hogy arra kérték a tanulókat, írják meg, majd rajzolják le saját meséjüket, és ezt a kettőt együtt küldjék el a könyvtárnak.
'A legsikeresebb meséket, amelyeket a legjobb illusztrációk kísérik, kiadványban fogjuk megjelentetni. Ezt fogják megkapni jutalmul a legügyesebbek' – ismertette a felhívás kapcsán az intézményvezető.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/meseiro-palyazatot-hirdettek-a-magyar-nepmese-napja-alkalmabol
--Könyvbemutatók Háromszéken
Bújócskaverseny a Borudvarban
A kézdivásárhelyi Borudvarban 2020. szeptember 21-én bemutatták André Ferenc költő, slammer, műfordító második, Bújócskaverseny című kötetét, majd slam poetry estet rendeztek.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/bujocskaverseny-a-borudvarban/
Nagy Mózesről Esztelneken
Esztelneken bemutatták 2020. szeptember 21-én a Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában megjelent, a helyi iskola létezésének 340. évfordulója alkalmából összeállított, Nagy Mózes címet viselő kötetet.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/konyvbemutato-esztelneken/
--Biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés és workshop
KITEKINTŐ
--Megjelent az ALMPUB projekt eredményeit összefoglaló tanulmánykötet
--Az internetre költöztek a Cambridge-i Egyetem könyvtárának kincsei
--Olvasáskutatás: a magyarok olvasási szokásai 2020-ban
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Előadás 20. századi székely asszonysorsokról a csíkszentmártoni könyvtárban
--Sándor bácsi könyvtára – magyar könyvtárat avattak Resicabányán
--Székelyföldi Könyves Napok
--Nem maradt el az idei Csíkszeredai Könyvvásár
--Könyv- és képzőművészeti kiállítás Nagykárolyban
--A Magyar Népmese Napja Hargita megyei könyvtárakban
--Könyvbemutatók Háromszéken
INTERJÚ
--Olvasni nem luxus, hanem lélekerősítő gyakorlat
--Beszélgetés az olvasókörök történetéről és társadalmi szerepéről
--A tápai nadrágos ember – beszélgetés Ilia Mihállyal
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Tótfalusi István író, költő, műfordító
--Meghalt Szőcs István író, kritikus
--Elhunyt Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár egykori könyvtárosa
--Meghalt Hernádi Miklós író
--Elhunyt Bertók László pécsi író, költő
ÉVFORDULÓK
--Aki beszéltette a múltat: 90 éve született Szabó Gyula író
--'Szenvedélyes igazságkereső' – 75 éve született Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész
--József Attila-szobrot avattak a költő nevét viselő csíkszeredai iskolánál
DÍJAK
--Illyés Gyula-díjban részesült Szávai Géza
--Hajdú Farkas-Zoltánt díjazta a Romániai Írók Szövetsége
--Cseke Péter erdélyi irodalomtörténészt díjazta az MMA
--Lövétei Lázár László nyerte a Quasimodo-költőversenyt
--A Széchenyi-örökség Okmányával tüntették ki Farkas Árpádot
--Ők kapják idén a Szép Magyar Könyv díjat
--A magyar irodalom fordítóit díjazták
--Marius Tabacu kapta a legjobb műfordításnak járó díjat a Romániai Írók Szövetségétől
--Kiosztották a Gyergyószárhegyi Írótábor díjait
--Trianoni nősorsok – Litera-díj 2020
AJÁNLÓ
–Puszta név – kritika Monok István Könyvtári (?) problémák című kötetéről
--Kötet a 110 éve született Faludy György kalandos életútjáról, szerteágazó életművéről
--Öt hét alatt írta meg első regényét
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Elérhető a Helikon az Arcanum-adatbázisban
VÉLEMÉNY
--Székelyföld mint kulturális erőtér
MOZAIK
--László Noémi veszi át a Napsugár főszerkesztői feladatait
--Nádori Lídia a MEGY új elnöke
--Bartókra, Bánffyra emlékeztek Marosvécsen, az egykori helikoni írótalálkozók helyszínén
--Könyvbemutatók Aradon és Pécskán
--Kulthelyek: Tein Teaház
--Román nyelvre fordított magyar irodalmi művek népszerűségi online-párbaja
--Így lett a magyar TikTok sztárja egy középkorú könyvtáros
--Margaret Atwood életműdíjat kap béketeremtő irodalmi munkásságáért
KÉPZÉS
--Biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés és workshop
Biblioterápia a könyvtárakban címmel szervez szakmai képzést és workshopot 2020. október 13-án és 14-én a Pro Libris Könyvtári Egyesület, a budapesti Könyvtári Intézettel és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárral karöltve. A szakmai műhelynapokra a XI. Székelyföld Napok keretében kerül sor. A program támogatója a Communitas Alapítvány. Meghívott szakmai előadó: dr. Bartos Éva, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Könyvtári Intézetének nyugalmazott igazgatója, a könyvtári biblioterápia magyarországi megalapozója.
Az olvasási kultúra megerősítése és fejlesztése érdekében alkalmazható biblioterápiás eljárás segítséget tud nyújtani a művelődési és egyéb hátrányokkal küzdő gyerekek, fiatalok felzárkóztatásához, a különböző nehézségekkel küszködő felnőttek, idősek problémamegoldásához. A program célja ráirányítani a figyelmet arra, hogy a biblioterápia módszere a közösségfejlesztés és kommunikáció generátoraként alkalmazható. A szakmai programnak a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár ad otthont. A részvétel ingyenes, a két műhelynap keretében két csoport vehet részt, a szervezők csoportonként 15-20 személy részvételére számítanak. A programra 2020. október 5-ig lehet jelentkezni, kapcsolattartó személy: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár (telefon: 0720544093, e-mail: kelemen.katalin@yahoo.co.uk).
Forrás: Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
KITEKINTŐ
--Megjelent az ALMPUB projekt eredményeit összefoglaló tanulmánykötet
A könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok hagyományosan részei a nyilvános szférának, hiszen hozzáférést kínálnak a kultúrához és a tudáshoz, tájékozódási lehetőséget nyújtanak a lakosság számára állampolgári ügyekben és közösségi terekként is funkcionálnak a helyi közösségekben. A digitalizálás és a globalizáció új kihívásokat támasztott a fenntartható nyilvános szférával szemben. Vajon a közgyűjteményi szféra, a könyvtárak, a múzeumok és a levéltárak képesek-e felelni ezekre a kihívásokra? Erre a kérdésre kereste a választ az elmúlt évek legjelentősebb nemzetközi együttműködésben megvalósított kutatása, az ALMPUB projekt, amelyben a budapesti Könyvtári Intézet is részt vett. A projekt eredményeit bemutató könyv a kiadó Current Topics in Library and Information Practice sorozatának legújabb kötete, amelyben a könyvtár- és információtudományban megjelenő új megközelítéseket mutatják be. A Libraries, Archives and Museums as Democratic Spaces in the Digital Age című kötet a könyvtárakat mint a nyilvános szféra intézményeit bemutató elméleti tanulmányokat, nemzetközi összehasonlító kutatásokat és az együttműködő országok könyvtárügyéből vett esettanulmányokat tartalmaz.
Forrás és további információ a Könyvtári Intézet honlapján: https://ki.oszk.hu/node/9714
--Az internetre költöztek a Cambridge-i Egyetem könyvtárának kincsei
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus és csillagász egy jegyzetfüzetét, valamint a Cambridge-i Egyetem könyvtárának egyéb történelmi kincseit is ingyenesen megnézhetik a felhasználók egy új online galériában. Az angliai intézmény egyebek között a Fehér Ház és a londoni British Library példáját követve töltött fel nagyfelbontású képeket gyűjteményének legbecsesebb darabjairól a Google kulturális szolgáltatására, az Arts and Culture-re – írja a BBC hírportálja. A könyvtár szerint a felhasználók ráközelíthetnek a tárgyakra és megismerhetik azok lenyűgöző történetét. Newton jegyzetfüzete mellett számos kézirat, könyv és nagy jelentőségű történelmi tárgy, köztük egy 4000 éves agyagtábla – a gyűjteményben lévő legrégebbi írott műtárgy – is helyet kapott a Treasures of Cambridge University Library nevű online galériában (https://cudl.lib.cam.ac.uk/collections/treasures)..
A Google Arts and Culture (https://artsandculture.google.com/) nagyjából hatmillió tárgyat tartalmaz. A felhasználóknak lehetőségük van virtuálisan is bejárni a világ múzeumait. A Cambridge-i Egyetem könyvtárát több mint 600 éve alapították, és egyike a világ legrégebbi egyetemi könyvtárainak. A 17 emeletes épületben lévő, csaknem 200 kilométernyi polcon nagyjából tízmillió könyv sorakozik. A könyvtár gyűjteményének darabjairól több mint 140 fénykép került fel a Google szolgáltatására. Ez a szám a jövőben bővülni fog, továbbá az egyetemhez kötődő más intézmények, köztük a Fitzwilliam Múzeum is csatlakozik a galériához. (mti)
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11565&az_internetre_koltozott_a_cambridgei_egyetem_konyvtaranak_nehany_kincse
--Olvasáskutatás: a magyarok olvasási szokásai 2020-ban
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szakmai és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) anyagi támogatásával a TÁRKI 2020 nyarán végzett kutatást az olvasásról. Ebből az derül ki, hogy a 2005-ös eredményekhez viszonyítva 12 százalékkal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya: míg 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), addig 2005-ben ez az arány 25% volt.
Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők.
Az eleve csak a könyvolvasókra fókuszáló online kérdőív kitöltői átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben: a könyvolvasást hobbiként űzők legfeljebb 10 könyvet (az online válaszadók 21%-a), míg a válaszadók hatoda (18%-a) ötvennél is több könyvet jelölt meg.
Továbbra is a szépirodalom és a szórakoztató irodalom számít a legnépszerűbbnek: a könyvolvasók 72%-a olvas szépirodalmat (2005-ben ez az arány 76% volt), ugyanakkor többségben vannak köztük az ‘alkalmanként’ olvasók. Akik soha nem olvasnak, a legtöbbször azt hozták fel okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33%).
2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9%-a legalább félévente, 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt.
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvesmagazin..hu/friss/olvasas_kutatas.html
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Bújócskaverseny – André Ferenc könyvének bemutatója és slam poetry a könyvtárban
Főleg fiatalok népesítették be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermét 2020. szeptember 18-án. André Ferenc csíkszeredai születésű költő, slammer Bújócskaverseny című verses meseregényének bemutatóján a szerző beszélgetőtársa Péter Blanka slammer volt. Rövid szünet után slam poetry est következett, a meghívott vendégek, André Ferenc, Demeter Ferenc és Péter Blanka saját írásaikból olvastak fel. A kolozsvári Koinónia kiadó jelentette meg André Ferenc könyvét a BOLD kreatív ügynökséggel társulva, a szerző beszélt arról, hogy miként születtek a szövegek és kerültek fel folyamatosan az internetre, majd hogyan lett mindebből illusztrált mesekönyv.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/893/bujocskaverseny--andre-ferenc-konyvenek-bemutatoja-es-slam-poetry-est-a-konyvtarban
Szöveg – kép – szöveg: Gerőcs Péter író szerzői estje
2020. szeptember 16-án, többhónapos kényszerszünet után kerülhetett sor az első olyan rendezvényre a Kájoni János Megyei Könyvtárban, amely nem online térben zajlott. A Szöveg – kép – szöveg címmel szervezett irodalmi találkozó meghívott vendége Gerőcs Péter budapesti író volt, akivel Murányi Sándor Olivér beszélgetett. Az író beszélt regényeiről is, amelyek a Kalligram kiadásában jelentek meg. Legújabb regénye, az Árvaképek 2019-ben megkapta a Békés Pál-díjat. A regény főhőse sikeres portréfotós, az ő történetén keresztül olyan kérdéseket is boncolgat, hogy 'vajon mit rögzíthet egy kép a tudatunkból, és mi lesz az életünkkel, ha elveszítjük a talán soha nem is létezett uralmat a saját emlékezetünk felett'.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/890/szoveg--kep--szoveg--gerocs-peter-iro-volt-konyvtarunk-vendege
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Beköltözött az olvasószolgálat
A lehűlő időjárás beköszöntével, 2020. szeptember 29-től, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasószolgálata a kiskertből visszaköltözött az épületbe, és a kölcsönző részlegen fogadják az olvasókat. Sajnos, a járványhelyzetre vonatkozó előírások értelmében, továbbra sem szabad a hozzáférés a polcokhoz.
Az olvasóknak belépéskor kötelező a maszkviselés és lázmérés, aki ezt elutasítja, nem szolgálható ki. A kölcsönző részlegen egyszerre egy olvasó tartózkodhat, a részleg előterében, az épületen belül egyszerre öt személy lehet, betartva a kétméteres távolságot egymás között.
A könyvek kiadása is rendhagyó módon történik, a polcok között tilos járkálni, a kiadványokat kérni kell, és a könyvtárosok adják át. Azokat a könyveket, amelyeket visszavisznek, külön tárolóba helyezik tíz napra, majd ezt követően válnak ismét kölcsönözhetővé. Az olvasó felmutatja a könyvtárosnak a belépőt és a visszahozott dokumentumokat, majd az előkészített tárolóba helyezi utóbbiakat.
A kiszolgálási idő rövidítése érdekében arra biztatják az olvasókat, hogy kéréseiket a könyvtárlátogatást megelőzően telefonon vagy e-mailen jelezzék, akárcsak a különböző témakörök szakirodalmára vonatkozó tájékoztatásigényüket. A könyvek kiválasztásában segítséget nyújt a könyvtár számítógépes katalógusa.
Mivel az olvasóterem továbbra is zárva marad, az állományból korlátozott mértékben, egyéni igénylés és egyeztetés nyomán, digitális másolatot készítenek, amelyet e-mailen küldenek el az igénylőnek.
Arra az időszakra, amíg a könyvtár kényszerűen zárva volt, késedelmi díjat nem számoltak fel.
A Sport utcai fiókkönyvtárban továbbra is érvényes a május 26-i újranyitástól alkalmazott kiszolgálási rend. Az olvasók csak az előszobában történő lázmérés után, maszkban léphetnek be. A polcokról egyelőre csak a könyvtáros vehet le könyvet.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/e-mail-en-is-kerheto/
http://kmkt.ro/bekoltozik-az-olvasoszolgalatunk
Online olvasójáték a Népmese napjára
Negyedik osztályos sepsiszentgyörgyi diákoknak hirdetett online olvasójátékot a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület, a Népmese napjának megünneplésére.
A 2020. szeptember 30. és november 30. között zajló, három írásos fordulóból és egy kreatív döntőből álló vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezhetnek.
Benevezni 2020. október 14-ig lehet, az első feladatlap megoldásainak beküldésével.
A feladatok és a vetélkedővel kapcsolatos, részletes tudnivalók a könyvtár honlapján, a www.kmkt.ro címen érhetők el.
Forrás: http://kmkt.ro/online-olvasojatek-indul-a-nepmese-napjan
--Előadás 20. századi székely asszonysorsokról a csíkszentmártoni könyvtárban
A csíkszentmártoni Baka János Könyvtárban Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros néprajzi jellegű gyűjtését mutatta be vetítéssel kísért előadásában 2020. szeptember 25-én. Az előadást a Tivai Nagy Imre Társaság szervezte. Sándor Edit a 20. századi csíkszentdomokosi családok életének mindennapjait tárta fel az asszonyok szempontjából, a gyűjtést 2013-ban kezdte, azóta is folyamatban van a kutatás. Csíkszentdomokosi idős asszonyokat kérdezett arról, hogy milyen volt az életük régen. Az előadás végén a hallgatóság közül többen megosztották emlékeiket nagyszüleikről, dédnagyszüleikről.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hu/asszonysorsok-a-20-szazadi-szekely-falvakban-1601278325327
--Sándor bácsi könyvtára – magyar könyvtárat avattak Resicabányán
Krassó-Szörény megye székhelyén, az egykori iparvárosban, Resicabányán mára mintegy ezerötszázra zsugorodott a magyarság lélekszáma. Már régen nem működik magyar nyelvű oktatás a városban, a megfogyatkozott számú magyarság nagy része román iskolában tanult, és vegyes házasságban él. Idén ősszel az itt élő magyarok könyvtárat avattak a 16. Resicabányai Magyar Napok keretében, 2020. szeptember 18-án tartották meg a téka névadó ünnepségét. Kun László, a Platanus Kulturális Egyesület vezetője a könyvtáralapítás történetéről a Transindexnek mesélt, de szót ejtett a gondokról, az elöregedő magyarságról, és arról, hogy ezek az ünnepi alkalmak mennyire fontosak számukra.
Elmondta, hogy valaki jelentkezett az egyesületnél, miszerint van neki pár magyar nyelvű kötete, amelyek költözés kapcsán feleslegessé váltak, de nem szeretné kidobni őket. Később kiderült, nem kevés könyvról van szó, viszont, ha hirtelen ennyi könyve lett a Platanusnak, akkor „miért ne” alapon eldöntötték, hogy ha mások is adományoznak még könyveket, akkor egy kis könyvtárrá fejlesztik a gyűjteményt. A könyvgyűjtemény pedig bővülni kezdett, ugyanis Székelyföldről a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár adományozott könyveket, de a nagyváradiak is jelentősen támogatták kötetekkel, Tót Ágnes vállalt ebben jelentős szerepet, illetve az olaszi református könyvtár. Emellett helyben is több ember adományozott magyar nyelvű kiadványokat, s így összegyűlt egy olyan könyvállomány, ami alapján bejelenthették, hogy immár van magyar könyvtár Resicabányán.
A könyvtár névadójáról elmondta, hogy Streleczky Sándor Resicabányán 1943-tól 1953-ban bekövetkezett haláláig református lelkészként szolgált, szépirodalommal is foglalkozott, főként ifjúsági irodalommal. Ő volt az, aki sokáig a nagyváradi református lap, a Református Jövő gyerekrovatát vezette, majd a Református Gyermekkönyvtár főszerkesztője lett. Minden szövegét saját rajzaival illusztrálta, és sokat írt, ezeket a szövegeket pedig 'Sándor bácsi'-ként jegyezte.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28618
--Székelyföldi Könyves Napok
Ez az esztendő egyáltalán nem kedvezett a könyvszakmai eseményeknek, február óta nemhogy könyvvásárt, de még egyszerű könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat sem lehetett tartani Székelyudvarhelyen. Hiánypótlás céljából az Élő Székelyföld Egyesület, együttműködésben a Haáz Rezső Múzeummal, 2020. szeptember 15. és 17. között Könyves Napokat szervezett a helybeli Haberstumpf-villa kertjében.
Forrás: https://www.erdely.ma/szekelyfoldi-konyves-napok-szekelyudvarhely/
https://www.maszol.ro/index.php/kultura/131995-elkezd-dtek-a-konyves-napok-szekelyudvarhelyen
--Nem maradt el az idei Csíkszeredai Könyvvásár
2020. szeptember 24-én nyitották meg a négynapos Csíkszeredai Könyvvásárt az Erőss Zsolt Arénában. A rendezvényre tizenkilenc romániai kiadó érkezett kiadványaival. A megnyitón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mellett Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket, ugyanakkor Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője is beszédet mondott. Az elmúlt esztendőkben szokás szerint tavasszal zajlott a rangos esemény, idén azonban a koronavírus-járvány miatt elhalasztották – még az is felmerült, hogy elmarad. Ezúttal a Csíkszeredai Könyvvásár az erdélyi könyv ünnepe lehet – fogalmazott a főszervező polgármesteri hivatal nevében Ráduly Róbert polgármester.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11592
https://szekelyhon.ro/aktualis/megnyitottak-a-csikszeredai-konyvvasart
--Könyv- és képzőművészeti kiállítás Nagykárolyban
2020. szeptember 3-án, a nagykárolyi Károlyi-kastély udvarán, az 5. Európai Nemzetközi Könyv Művészet Biennálé (EIBAB) keretében rendezték azt a könyv- és képzőművészeti kiállítást, amelynek kurátora Dorothea Fleiss képzőművész volt. Az eseményt Adrian Ştefănuţi, a Gróf Károlyi Idegenforgalmat Népszerűsítő Központ referense nyitotta meg, illetve moderálta, ezt követően pedig Dorothea Fleiss ünnepi beszéde hangzott el, amelyben hangsúlyozta a hasonló tárlatok fontosságát. A kiállított alkotások szeptember 12-ig voltak látogathatók a Károlyi-kastély előcsarnokában.
Forrás: https://www.frissujsag.ro/kiallitas-nagykarolyban-1
--A Magyar Népmese Napja Hargita megyei könyvtárakban
Mesefelolvasás a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A Magyar Népmese Napja hagyományos eseménye az esztendőnek a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Idén a kedvezőtlen időjárás miatt lemondtak a tervezett szabadtéri népmesenapról, viszont a könyvtárosok népmeséket olvastak fel a Nagy Imre Általános Iskola negyedik osztályaiban. A könyvtár előadótermében bábjátékot mutatott be a Fakalinka bábcsapat - természetesen a járványügyi korlátozások szigorú betartásával. A nap folyamán a könyvtár Facebook-oldalán is több alkalommal megosztották a könyvtárosok felolvasásában elhangzott népmeséket.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye..ro/hu/nd/896/magyar-nepmese-napja-2020
Meseíró pályázatot hirdetett a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
Az évtizedes hagyományokhoz hűen idén is megünnepelte a Népmese Napját a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Ezúttal azonban, a járványügyi helyzet miatt, nem a hagyományos formában, vagyis felolvasással és egyéb programokkal, hanem pályázattal. Vincze Csilla, az intézmény igazgatója elmondta, hogy arra kérték a tanulókat, írják meg, majd rajzolják le saját meséjüket, és ezt a kettőt együtt küldjék el a könyvtárnak.
'A legsikeresebb meséket, amelyeket a legjobb illusztrációk kísérik, kiadványban fogjuk megjelentetni. Ezt fogják megkapni jutalmul a legügyesebbek' – ismertette a felhívás kapcsán az intézményvezető.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/meseiro-palyazatot-hirdettek-a-magyar-nepmese-napja-alkalmabol
--Könyvbemutatók Háromszéken
Bújócskaverseny a Borudvarban
A kézdivásárhelyi Borudvarban 2020. szeptember 21-én bemutatták André Ferenc költő, slammer, műfordító második, Bújócskaverseny című kötetét, majd slam poetry estet rendeztek.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/bujocskaverseny-a-borudvarban/
Nagy Mózesről Esztelneken
Esztelneken bemutatták 2020. szeptember 21-én a Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában megjelent, a helyi iskola létezésének 340. évfordulója alkalmából összeállított, Nagy Mózes címet viselő kötetet.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/konyvbemutato-esztelneken/
--Szemelvények a társadalomtörténetből
Oroszfalu lakói hármas esemény: könyvbemutató, szentmise és emlékplakett-avatás tanúi lehettek 2020. szeptember 20-án a helyi templom, illetve a kultúrotthon udvarán.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/szemelvenyek-a-tortenetbol/
INTERJÚ
--Olvasni nem luxus, hanem lélekerősítő gyakorlat
Szeptember 8-a, Az olvasás világnapja, valamint a tanévkezdés kapcsán funkcionális analfabétákról, Kárpát-medencei utakról és a kutatás irányát is kijelölő barátságról beszélgetett Gereben Ferenc és Nagy Attila olvasáskutatókkal a Magyar Nemzet szerkesztője. A Lugas rovatban megjelent cikkből idézünk:
‘Nagy Attila: Nem becsülném le a számítógép jelentőségét, magam is rengeteget tanulok általa, de az olvasás nem egyszerűen ismeretszerzés. Amikor szépirodalmat olvasok, időnként lassítok, és már nem is a könyvben haladok tovább, hanem a magam párhuzamos történetében. Elindul a saját életem filmje. Olvasni nem luxus, nem úri huncutság, hanem lélekgyógyító, sebeket hegedni segítő, a nagy kérdésekben újabb és újabb stratégiákat kipróbáló, lélekerősítő gyakorlat. Ezt tudja és sikeresen alkalmazza a biblioterápia és a meseterápia korunkban. Ezektől a gyakorlatoktól, varázslatos pillanatoktól nem kellene megfosztanunk magunkat! De megfosztjuk, mert teljesíteni kell, számítógép előtt ülni egész nap, és még a kikapcsolódás pillanatai is a monitorhoz kötnek.
Lugas: Ennek mi az ára?
Nagy Attila: Maryanne Wolf bostoni agykutató szerint a digitális olvasás jelentősen roncsolja a figyelmünket. Képernyőn olvasva egész egyszerűen gyengül a részletek feldolgozására való képességünk. Az iskolai oktatásban feltétlenül szükség van a hagyományos olvasás megőrzésére.(...)
Gereben Ferenc: A könyv fejleszti az önálló gondolkodást, a kreativitást és a nyitottságot. A könyv felé billenti a mérleg nyelvét az is, hogy Kopp Máriáék éppen Kelet-Magyarországon mérték a legtöbb betegséget, ott, ahol az olvasás leggyengébb bázisait találtuk. Ahogy a népegészségügyi mérésekre rátettük az olvasási eredményeinket, rájöttünk: ezek illeszkednek egymáshoz. Családtípusonként szintén megvizsgáltuk a helyzetet, és úgy találtuk, az egyszülős családokban kevesebbet olvasnak. Ahol anya és apa egyaránt elérhető a gyerekek számára, ott valahogy erősebb az a harmonizáló erő, amely teljes bevetéssel működteti a kultúra energiáit.’
Forrás és teljes interjú itt: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/lebetonozott-forras-8615718/
--Beszélgetés az olvasókörök történetéről és társadalmi szerepéről
A hagyományos olvasókörök történetéről és társadalmi szerepéről Barátné Hajdu Ágnessel, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökével beszélgetett Karafiáth Orsolya. Az interjút a Magyar Narancs közölte:
’A hivatalos definíció szerint az olvasókörök olyan kisebb társadalmi egyesületek, amelyek célja ismeretterjesztő és szépirodalmi művek olvasása és megbeszélése.
Barátné Hajdu Ágnes: A két legfontosabb szervező gondolat az olvasás erejének felismerése és a közös fejlődés. Az angolszász országokban és a német nyelvű területeken indult el a mozgalom, de a francia forradalom idején francia körök is léteztek, és a Balkánon is szerveződtek ugyanebben az időben. Nálunk az első klasszikus olvasókörök a reformkorban alakultak, de a 19. század utolsó harmadában terjedtek el általánosan, amikor az olvasás még nem volt általános, ám a tudásmegosztás, az információk átadásának igénye egyre többekben megszületett. A közösségekbe szerveződés ősi igénye kapott új formát ezáltal. Az olvasmányélmények elmesélése révén még a legzárkózottabb emberek is meg tudtak nyílni, keretet kaptak ahhoz, hogy az érzéseiket kifejezhessék.’
Forrás és teljes interjú itt: https://magyarnarancs.hu/sorkoz/a-pusztakutasi-olvasoegylet-egy-egesz-telepulest-alapitott-utakkal-kozvilagitassal-133102
--A tápai nadrágos ember – beszélgetés Ilia Mihállyal
Tanárként és szerkesztőként generációk útját egyengette a magyar irodalomban, miközben munkahelyén kívül otthonában is lehallgatták. Ha kellett, József Attila és Radnóti Miklós anyakönyvét mentette az egyetem pincéjéből, máskor pályakezdő költők kezébe adott meghatározó olvasmányokat. A tápai származású, Szegedhez sok szállal kötődő Ilia Mihály 2019-ben ünnepelte 85. születésnapját. Az irodalommal való kapcsolatának kezdetéről, pályájának fordulópontjairól, és többek között a kultúrpolitika, a tanárképzés fontos kérdéseiről Ilia Mihállyal Boldog Zoltán beszélgetett. Az interjúból az is kiderül, hogyan telnek a mindennapjai, és miért törölte magát a Facebookról.
Forrrás és teljes beszélgetés itt: http://www.esolap.hu/archive/90/2300.htmlBalog
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Tótfalusi István író, költő, műfordító
2020. augusztus 29-én, 84 éves korában elhunyt Tótfalusi István, József Attila- és Füst Milán-díjas író, költő, nyelvész, műfordító – többek közt Tolkien, Byron, Graves, Carroll, Vonnegut, London, Nabokov, Conan Doyle fordítója –, több mint harminc irodalmi, nyelvészeti, zenei ismeretterjesztő szakkönyv írója, szerkesztője.
Tótfalusi István 1936-ban született Budapesten. Az ELTE BTK magyar–angol szakos hallgatójaként végzett. 1959 és 1980, valamint 1984 és 1996 között a Móra Ferenc Könyvkiadó felelős szerkesztőjeként tevékenykedett, 1981-től 1983-ig az Interpress Magazint szerkesztette.
Több mint harminc ismeretterjesztő könyv szerzője, köztük a népszerű Operameséké. Az Európa Könyvkiadó Írók világa című sorozatában a hetvenes években két kötete is megjelent. Verseket, regényeket és drámákat fordított angol, német, svéd, norvég, francia, olasz, spanyol, portugál és latin nyelvből, és a legnagyobb magyar írók, költők műveit ültette át angolra. Szinte felmérhetetlenül gazdag és sokszínű irodalmi életművet hagyott maga után.
Munkásságát számos díjjal ismerték el: az Év Gyermekkönyve díj (1983, 1991, 1993, 1998, 2005), az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1984, 1986, 1991), a Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990), az Év Könyve jutalma (1993), a Svéd Irodalmi Alap díja (1995), a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztje (1996), a József Attila-díj (1997), a Tokaji Írótábor díja (1997), a Füst Milán-díj (2014), a Wessely László-díj (2015).
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalttotfalusiistvan.html
--Meghalt Szőcs István író, kritikus
Életének 93. évében, 2020. szeptember 10-én elhunyt Szőcs István író, kritikus, műfordító, művelődéstörténész, a kolozsvári Helikon folyóirat főmunkatársa, a Magyar Írószövetség, a Romániai Írók Szövetsége és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja.
1928. augusztus 2-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem pedagógia-lélektan szakán végzett 1951-ben. 1951-től az Ifjúsági Könyvkiadó, 1958-tól az Utunk, 1968-69-től nyugdíjazásáig az Előre szerkesztője. A kilencvenes évek közepétől a Helikon főmunkatársa. Több mint 2000 közleménye jelent meg elsősorban erdélyi folyóiratokban, napilapokban.
Fontosabb kötetei: Kritikus holdölte (regény, 1965); Rovarcsapda (bűnügyi regény, 1969); Üvegfedő (regény, 1971); Délibáb (polemikus pamflet, 1973); Más is ember (illemtan, 1975); Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, 1979); Antiszumir álláspontok kritikája (1984); Félrejáró ingák (tanulmányok, cikkek, 2004.); Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, bővített kiadás 2004); Délibábos ég alatt (Tanulmányok történelmi és nyelvtörténeti hiedelmekről, 2013).
Forrás: https://www.helikon.ro/elhunyt-szocs-istvan/
--Elhunyt Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár egykori könyvtárosa
Életének 72. évében, 2020. szeptember 8-án elhunyt Győrfi Dénes, a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár egykori könyvtárosa, aki 1977 és 2013 között gondoskodott a gyűjtemény megőrzéséről. A könyvtár állományának jó ismerőjeként számos helytörténeti kiadvánnyal gyarapította a szakirodalmat. Rendszeresen jelentek meg Nagyenyeddel és a Bethlen Gábor Kollégiummal kapcsolatos írásai az erdélyi magyar sajtóban. 2008-ban az EMKE Monoki István-díját vehette át könyvtárosi-kutatói munkásságáért. Sebestyén Spielmann Mihály akkori laudációját idézve: Győrfi Dénes 'visszaépíthette mindannyiunk tudatába az enyedi könyvtárat, méltó helyére kerül az értékek őrzője és ápolója, az intézmény. Publikációi, könyvei, közleményei újdonságokat, felfedezéseket, értékítéleteket, adatokat szállítottak az iskoláról, az Enyedhez köthető személyiségekről, a könyvtár ritkaságairól, a könyvtárnak az erdélyi művelődésben elfoglalt helyéről.'
Forrás: Gordán Edina, Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, https://www.facebook.com/BethlenGaborDokumentaciosKonyvtar/posts/3234866796591928
http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=559
--Meghalt Hernádi Miklós író
Hernádi Miklós író, szociológus, műfordító, publicista 2020. szeptember 9-én, életének 76. évében elhunyt. Dolgozott az Élet és Irodalom, illetve a Valóság munkatársaként is, 1980 és 1989 között a Gondolat Könyvkiadó, később pedig a Magyar Tudomány szerkesztője lett. Részt vett a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület megalapításában, emellett ő volt 1989 és 1992 között a Szombat első főszerkesztője. ‘Sokoldalú és nyugtalan alkotó egyéniség volt, újságcikk, esszé, regény, tanulmánykötet egyaránt kikerült keze alól. Egyesületeket, folyóiratokat alapított, konferenciákat szervezett, haláláig szenvedélyes érdeklődéssel kutatta az örök rejtélyt jelentő zsidóság történetét, szociológiáját.’ – írja a Szombat.
Számos fontos könyvet fordított, köztük Randolph L. Braham A magyar holokauszt című kötetét, emellett foglalkozott az elvált férfiak helyzetével, a zsidó viccek és a magyar-zsidó együttélés problémaköreivel is, egyik legismertebb műve azonban az 1976-ban megjelent Közhelyszótár.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/elhunyt-hernadi-miklos.html
--Elhunyt Bertók László pécsi író, költő
Életének 84. évében elhunyt Pécs irodalmi életének egyik legnagyobb alakja, Bertók László. A hírt Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője közölte 2020. szeptember 15-én.
Bertók László 1935-ben született a Somogy megyei Vésén. Csurgón érettségizett, a pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakát 1963-ban végezte el. 1965 óta élt feleségével Pécsett.
Előbb a tanárképző főiskolán volt könyvtáros, majd 1977-től a Városi Könyvtár igazgatója lett. 1988-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1975-től lett tagja a Jelenkor szerkesztőségének, 1999-től főmunkatársa. Első versei 1953-ban jelentek meg, de önálló verseskötetet csak 1972-ben adhatott ki, mivel 1955-ben államellenes izgatás vádjával börtönbe zárták versei miatt. Számos verseskötetet adott ki, emellett több prózát is írt. Munkásságát több tucat elismeréssel díjazták, többek között megkapta a Kossuth-díjat, a József Attila-díjat, a Weöres Sándor-díjat, az Artisjus díjat. Pécsen is számos elismerést kapott, a város 2008-ban díszpolgárának is választotta.
Forrás: https://www.pecsma.hu/top/elhunyt-bertok-laszlo-pecsi-iro-kolto/
ÉVFORDULÓK
--Aki beszéltette a múltat: 90 éve született Szabó Gyula író
'Méltán nevezhetjük nagy székely írónak a kilencven évvel ezelőtt Homoródalmáson született Szabó Gyulát (1930–2004): fél évszázadon át alkotott, súlyos, ma is elgondolkodtató műveket, kordokumentumokat hagyva az utókorra. Az életmű feldolgozása még mindig tart, ám az írónak nemcsak alkotói munkája, hanem élete is nagyon érdekes és példamutató. Ez a ‘rendtartó’ székely író akkor élt és alkotott, amikor az élet egyre szűkebb lett, de ő ezt is olvasói ‘javára’ tudta fordítani.' Az író születésnek 90. évfordulójára jelent meg Katona Zoltán megemlékező írása a Székelyhon Liget című életmód-kiadványában, 2020. szeptember 11-én.
'Az 1930. szeptember 11-én született Szabó Gyulának ugyanis a munka és a teremtés volt a mindene: földműves családból származott, tehát gyerekkora óta dolgozott szülőfaluja, Homoródalmás határában. Íróként később olyan ‘kettős életet’ élt Kolozsváron, hogy az sok értelmiségi számára ma is példamutató. (...)
Filep Tamás Gusztáv irodalomtörténész úgy jellemezte Szabó Gyulát, hogy 'nem tartozott azok közé, akik igyekeznek megszervezni saját ünnepeltetésüket'. Ami pedig írásainak világát illeti, arról is Filep fogalmazott meg sok-sok értő sort, például ezeket: 'Szabó Gyula világképe nem rokon sem a Tamási Áronéval, sem a Nyirő Józsefével. (...) Klasszikus stilizáltság helyett nála a népi köznyelv átpoétizálásával, a népnyelv logikájának végsőkig vitt kiaknázásával találkozunk.'
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/regmult/aki-beszeltette-a-multat-kilencven-eve-szuletett-szabo-gyula-iro
--'Szenvedélyes igazságkereső' – 75 éve született Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész
Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvész, irodalomtörténész professzor, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara irodalomtudományi tanszékének volt tanszékvezetője. Az erdélyi magyar kulturális, szellemi élet jeles személyiségére, a 75 éve született, 2011-ben elhunyt kultúrszemélyiségre Balázs Imre József irodalomtörténész emlékezett a Krónika 2020. szeptember 20-i számában.
'Egyike volt azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – ennek reményében 1989 után rövid ideig politikai szerepet is vállalt. Talán 2011-ben, önként választott halála napján úgy érezte: bizonyos, általa lényegesnek gondolt változások nem történtek meg. Elemzései, kritikai észrevételei azonban továbbra is érvényesek és aktuálisak, szakmai igényessége pedig követendő mérce' – fogalmaz Balázs Imre József.
'Cs. Gyimesi Éva élete utolsó éveiben a kolozsvári Szabadságban és más lapokban közölt publicisztikáit leggyakrabban ’Gyimesi Éva’ néven jegyezte, ennek az időszaknak az írásait talán a korábbinál is szenvedélyesebb igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte. De alapvető gondolkodói habitusa mindvégig következetes maradt önmagához: a szellemi bátorság, a szuverén véleményformálás iránti elkötelezettség, a kritikai irányultság, a teoretikusan megalapozott és megvitatható érvelések híve volt.'
'Sokak számára meghatározó tanáregyéniség: 75. születésnapján rengeteg egykori tanítványa osztotta meg emlékeit egyetemi óráiról a közösségi oldalakon. A rendszerváltás után a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete az ő intézményépítő munkája nyomán alakított ki több szakmai kapcsolatot különböző európai egyetemekkel, és formálódott újjá a nyolcvanas évek elsorvasztó kísérleteit követően' – összegzi a cikkíró.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-szenvedelyes-igazsagkereso-es-hiteles-ellenzeki-n-balazs-imre-jozsef-irodalomtortenesz-a-75-eve-szuletett-cs-gyimesi-evarol
--József Attila-szobrot avattak a költő nevét viselő csíkszeredai iskolánál
A csíkszeredai József Attila Általános Iskola emléket kívánt állítani az általuk ünnepelt hármas évfordulónak. A járványügyi előírások tiszteletben tartásával, szoboravatással egybekötött tanévnyitót tartottak 2020. szeptember 14-én.. Az iskola névadója születésének 115., az iskola himnuszaként számon tartott Kertész leszek című vers megírásának 95., illetve a tanintézmény alapításának 30. évfordulója alkalmából a fiatal József Attilát ábrázoló ülőszobrot helyeztek el az iskola előtti lépcsőn. Az átadón Ferencz-Salamon Alpár iskolaigazgató és Borbáth Erzsébet alapító, korábbi igazgató beszéltek József Attila életútjáról, költészetéről és szellemi hagyatékáról, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szólt a jelenlévőkhöz.
A Csíkszereda első ülő- és gyermekszobrának számító alkotás létrejöttét a magyar kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a csíkszeredai önkormányzat támogatta. A szobor Berze Imre székelyudvarhelyi szobrászművész és Sánta Csaba szovátai öntőmester munkáját dicséri.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/jozsef-attila-szobrot-avattak-a-kolto-nevet-viselo-csikszeredai-iskolanal?letterid=4505
DÍJAK
--Illyés Gyula-díjban részesült Szávai Géza
Illyés Gyula-díjban részesült Szávai Géza Déry Tibor-díjas író, műfordító, kritikus. Sokrétű, kiterjedt életművével, prózaírói, kritikusi, szerkesztői munkásságával jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt negyven év magyar irodalmának sokszínűségéhez, értékeinek gyarapításához. Műveiben a rendszerváltás utáni Magyarország egyéni és közösségi válsághelyzetének hiteles elemzőjeként a világregény műfajának megteremtésére tesz kísérletet – áll a Magyar Művészeti Akadémia sajtójközleményében.
A Hargita megyei Küsmödön született, Magyarországon élő író legújabb regényéről, a Cérnapórázról, írói szemléletmódjának összetevőiről beszélt a Krónikának.
’A Cérnapóráz elé illesztett 'világtérképben' így fogalmaztam: 'az eurázsiai kontinens közepén elterülő Transzilvánia országot nem lehetett csupán egyetlen nép nevével megnevezni, hiszen itt évezrede élnek együtt magyarok, németek, románok'. Szóval érdemes alaposabban belegondolni ebbe a világba, amelyben élünk, és amelyre folyton hivatkozunk.’
Forrás és teljes beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-tortenetek-amelyek-megvilagitjak-egymast-n-szavai-geza-iro-illyes-gyula-dijarol-a-vilagregeny-mufaji-kiserleterol
Szávai Gézával készült interjú az M5 Libretto című műsorában (2020. szeptember 14.): https://mediaklikk.hu/video/libretto-2020-09-14-i-adas/
Forrás: https://www.helikon.ro/illyes-gyula-dijban-reszesult-szavai-geza/
--Hajdú Farkas-Zoltánt díjazta a Romániai Írók Szövetsége
2020. szeptember 11-én a bukaresti Vernescu Házban kiosztották a Romániai Írók Szövetsége éves díjait. Mint a korábbi években, a kisebbségi irodalmak alkotói is elismerésben részesültek.
A díjazott művek között szerepelt Hajdú Farkas-Zoltán Csonkamagyar 1919 című kötete (Bookart, Csíkszereda, 2019). Debüt-díj kategóriában Borcsa Imola Magnebéhat című novelláskötetét (Erdélyi Híradó, Kolozsvár – Napkút Kiadó, Budapest, 2019) részesítették elismerésben.
’Ócskapiacon talált családi levéltár indította el a –né című könyvsorozatot, amely lassan egy évtizede foglalkoztatja Hajdú Farkas-Zoltán csíkszeredai származású, Heidelbergben élő írót, aki a sorozat negyedik részéért, az Erdély elcsatolásának évéről szóló, Csonkamagyar 1919 című könyvért megkapta a Romániai Írók Szövetségének díját. A Bookart kiadónál, Vidák Zsolt képregényszerű illusztrációival megjelent kötetben – amely alcíme szerint ’regresszív lektűr’ –, (...) naplókból, levelezésekből, kultúrtörténeti írásokból, a csíkszeredai sajtóhírekből mazsolázva rakta össze 1919 Európáját, de mindez csak része egy hosszabb, korántsem lezárult írói folyamatnak.’
Erről az intellektuális kalandról kérdezte a Maszol újságírója Hajdú Farkas-Zoltánt. Az interjú itt olvasható: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/132218-hiszek-a-gondviselesben-talalt-elethelyzetekb-l-irta-meg-erdely-elcsatolasanak-konyvet-hajdu-farkas-zoltan
Hajdú Farkas-Zoltánnal a Hargita Népe napilapban is olvasható interjú: https://hargitanepe.ro/hu/az-idobeli-rendetlensegrol-1600414026590
Forrás: https://www.helikon.ro/magyar-szerzoket-is-dijaztak-bukarestben/
--Cseke Péter erdélyi irodalomtörténészt díjazta az MMA
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közgyűlésén 2020.. szeptember 7-én a Pesti Vigadóban adták át a köztestületi díjakat. A Művészeti Írói Díj 2020-as kitüntetettje Cseke Péter Kolozsváron élő irodalomtörténész, egyetemi tanár, aki kimagasló publikációs tevékenységéért érdemelte ki az elismerést.
A 2020. évben a testület a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját Dubrovay László zeneszerzőnek, a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét Spányi Antalnak, a Székesfehérvári Egyházmegye megyés püspökének, a Katolikus Rádió vezérigazgatójának, a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díját Cseke Péter irodalomtörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmet pedig Duray Miklós felvidéki írónak ítélte oda. Ebben az évben nem adták ki a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíját, amelyet az idén nyáron elhunyt Reigl Judit festőművésznek adományoztak volna. (MTI)
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/131683-cseke-peter-erdelyi-irodalomtorteneszt-egyetemi-tanart-dijazta-a-magyar-m-veszeti-akademia
--Lövétei Lázár László nyerte a Quasimodo-költőversenyt
2020. szeptember 17-én kezdődött Balatonfüreden a Salvatore Quasimodo költőverseny és irodalmi fesztivál, amelynek programjait idén szabadtéren rendezték meg. 149 alkotótól, köztük külföldön élő szerzőktől, csaknem háromszáz vers érkezett a költőversenyre, amelynek emlékdíját Lövétei Lázár László székelyföldi költő nyerte. A Salvatore Quasimodo tiszteletére 1992 óta megrendezett költőverseny idén háromnapos fesztivállá bővült. Költők, írók beszélgettek könyveikről, koncertek és kiállítások egészítették ki a programot. (MTI)
Az emlékdíjat Lövétei Lázár László Melyik Nap alatt? című versével, a különdíjat Zsávolya Zoltán Munkacímre című versével nyerte el. A Debrecen városa által felajánlott Térey-díjat Garaczi László az In Cauda Venenum című versével érdemelte ki – mondta el Cserép László fesztiválszervező, megjegyezve, hogy a zsűri augusztus végén hozta meg döntését.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/132140-lovetei-lazar-laszlo-nyerte-a-quasimodo-kolt-versenyt
--A Széchenyi-örökség Okmányával tüntették ki Farkas Árpádot
A Széchenyi-örökség Okmányát idén Törőcsik Mari, Kossuth-díjas színművész, Eperjes Károly, Kossuth-díjas színművész, Farkas Árpád, Kossuth-díjas költő, Fazekas István, Jókai-díjas drámaíró, Koncz Gábor, Kossuth-díjas színművész, Serfőző Simon, Kossuth díjas költő, drámaíró és Szőcs Géza, Kossuth-díjas költő, író kapta.
Szeptember 21-e gróf Széchenyi István születésnapja, és egyben a magyar dráma napja is. A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartott díjátadó ünnepélyen Széchenyi ifjabb testvérének, Pálnak a leszármazottai, Tímea és István a Széchenyi család elismerését kifejező díját osztottak ki azoknak a magyar vállalkozóknak, akik a társadalmi felelősség vállalásában, az újító szellemben élen jártak az elmúlt évben. A család e nemzeti ügyet felkaroló tevékenységét a magyar kormány is támogatja, s így az idén már hatodik alkalommal került sor a legjobb vállalkozók díjazására. A Széchenyi család Alapítványa 2020-ban először tüntetett ki közismert művészeket a magyar nyelv és a magyar nyelvet beszélők ügyéért folytatott munkásságukért.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/135923/a-szechenyi-orokseg-okmanyaval-tuntettek-ki-farkas-arpadot
--Ők kapják idén a Szép Magyar Könyv díjat
Dragomán György Jég című könyvének illusztrátora, Turi Lilla lett az Év Illusztrátora, a legjobb könyvsorozat pedig a Magyar Népmesekincstár-sorozat lett. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) 1929-ben szervezte meg először a Szép Magyar Könyv versenyt, majd 1952-től kezdve, minden évben, az Ünnepi Könyvhéten rendezett díjátadón hirdetik ki a győzteseket. Az MKKE és a különdíjak felajánlói a díjakkal a minőségi könyvkészítést és az abban közreműködő műszaki szerkesztők, illusztrátorok, képszerkesztők, tipográfusok, nyomdák munkáját ismerik el évről évre.
A Szép Magyar Könyv 2019 versenyre 56 magyarországi és határon túli magyar kiadó 109 könyve pályázott. A szakmai zsűri hat műnek, illetve alkotóközösségnek ítélte oda a Szép Magyar Könyv 2019 díjat, a különdíjak felajánlói pedig további hat könyv alkotóit díjazták. A 2020. szeptember 17. és 20. között az online térbe áthelyezett 91. Ünnepi Könyvhét egyik legjelentősebb eseménye volt a verseny győzteseinek kihirdetése.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/ok_kapjak_iden_a_szep_magyar_konyv_dijat.html
--A magyar irodalom fordítóit díjazták
A Budavári Önkormányzat 2011-ben, Tóth Árpád születésének 125. évfordulóján alapította meg a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díjat. Az elismerést minden évben olyan szerző kaphatja meg, aki műfordítói tevékenységével gazdagítja a magyar kultúrát, és hozzájárul a magyar nyelv népszerűsítéséhez. 2020-ban ezt a díjat Peter Sherwood kapta, aki 'munkásságával nagyon sokat tesz a magyar prózáért és a magyar költészetért'.
Sherwood 53 éve fordít magyarról angolra, az ő munkájának köszönhetően olvasható angolul Hamvas Béla, Selyem Zsuzsa, Szécsi Noémi és Vámos Miklós is.. Selyem Zsuzsa Moszkvában esik című novellafüzére, amelyet Mihálycsa Erikával együtt fordított, idén fog megjelenni a Contra Mundum Press gondozásában. Sherwood számos fordítása online is hozzáférhető, a The Guardian oldalán Tóth Krisztina A világ minden országa című verse olvasható, míg a HLO nemrég tette közzé Grecsó Krisztián Verájának egy részletét angolul.
Forrás: https://litera.hu/magazin/osszeallitas/a-magyar-irodalom-forditoit-dijaztak-az-irodalmi-dijak-rovidlistait-kihirdettek.html
--Marius Tabacu kapta a legjobb műfordításnak járó díjat a Romániai Írók Szövetségétől
Marius Tabacu kolozsvári műfordító, zongoraművész, a kolozsvári Állami Filharmónia igazgatója kapta a Romániai Írók Szövetségétől a 2019-es év legjobb műfordításának járó díját, Bánffy Miklós Erdély-trilógiájáért.
A Romániai Írók Szövetsége a tavaly megjelent legjobb könyvekért járó irodalmi díjakat különböző kategóriákban osztotta ki. A Mihai Zamfir, Gabriela Gheorghișor, Ioan Holban, Angelo Mitchievici, Ovidiu Pecican, Cornel Ungureanu és Răzvan Voncu alkotta zsűri a műfordítás kategóriában a Bánffy Miklós regényének három kötetét román nyelvre átültető Marius Tabacu munkáját értékelte a legjobbnak.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/marius-tabacu-kapta-a-2019-es-ev-legjobb-muforditasaert-jaro-irodalmi-dijat
--Kiosztották a Gyergyószárhegyi Írótábor díjait
A kétévente megrendezésre kerülő Szárhegyi Írótáborban már tízéves hagyománya van a Csiki László-díj átadásának. Ezt korábban Karácsonyi Zsolt (2010), Szabó Róbert Csaba (2012), Papp Attila Zsolt (2014), Márton Evelin (2016) és Varga László Edgár (2018) vehették át.
A XII. Gyergyószárhegyi Írótábor azonban a tizedfordulóval újabb irodalmi díjjal bővítette a repertóriumot, ezúttal debüt kategóriában. A díjakat Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője, valamint Lövétei Lázár László költő osztotta ki 2020. szeptember 26-án. Az idei Csiki László-díjat Serestély Zalán költő érdemelte ki közös hűlés című verseskötetéért (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2019), debütdíjban Sánta Miriám részesült Hétfőn meghalsz című kötetéért (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2019).
Forrás: https://www.helikon.ro/kiosztottak-a-gyergyoszarhegyi-irotabor-irodalmi-dijait/
--Trianoni nősorsok – Litera-díj 2020
Határon túli kötődésű szerzőktől kért novellákat a magyarországi Litera irodalmi portál Trianoni nősorsok című sorozatához. A meghívásos pályázat nyertese kapja a két év kihagyás után ismét kiosztott 2020-as Litera-díjat. A felkért szerzők, Bencsik Orsolya, Durica Katarina, Iancu Laura, Józsa Márta, Láng Orsolya, Péntek Orsolya, Radics Viktória, Szabó T. Anna, Szőcs Petra és Ugron Zsolna női szemszögből írnak nők és asszonyok Trianonnal kapcsolatos történeteiről, Trianon utáni sorsáról, arról, hogy milyen hatással volt a történelmi fordulópont az utódaik életére. A portál folyamatosan közli a beérkezett novellákat (https://litera.hu/dosszie/trianoni-nosorsok-litera-dij-2020.html).
Ezekből az Ablonczy Balázs történész, a Trianon100 kutatócsoport vezetője (MTA), Bonivárt Ágnes kritikus (Litera, gyakornoki program), Jánossy Lajos szerkesztő, író, kritikus (Litera), Menyhért Anna író, egyetemi tanár (OR-ZSE), kutató (Wiesenthal Holokausztkutató Intézet) alkotta zsűri választja ki a nyertest. A Litera-díjat október közepén adják át.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/132442-trianonnal-kapcsolatos-n-sorsokrol-kozol-novellasorozatot-a-litera
AJÁNLÓ
--Puszta név – kritika Monok István Könyvtári (?) problémák című kötetéről
Az Élet és Irodalom 2020. szeptember 4-i számában számban Géczi János méltatja Monok István Könyvtári (?) problémák című kötetét (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei. Új sorozat 41. / 116, Budapest, 2020, 272 oldal).
'Stat rosa pristina nominee, nominee nula tenetus (A hajdani rózsa név csupán, puszta neveket markolunk) – állította Bernard de Morlaix a XII. században, s tette a kijelentést ismertté Umberto Eco A rózsa neve című művében. Monok István művelődés- és könyvtártörténész ezt a gondolatot vizsgálja öt nagyfejezetbe tagolt, majdhogynem monografikus munkájában. A könyvtáros, amikor a gyűjteményben elhelyezi a műveket, a rábízott kéziratok és kiadványok megőrzése során etikai, politikai és tudományszemléleti álláspontot nem érvényesíthet. A feladata a puszta nevek megjelölése és a műveknek az emberiség kultúrájába illesztése, és tárolásának, olvashatóságának a biztosítása.
Vitairat? A könyvtári gondok enciklopédiája? A könyvtár intézményét fenntartók kritikai és összehasonlító elemzése? Kultúraelméleti esettanulmány? Művelődéstörténeti bevezetés? Hatalompolitikai széljegyzet? A hatalmas háttérismerettel, tudósi alapossággal és szellemességgel megírt, érthető beszédmóddal előadott összegző munka akár mindegyik lehet. Méltó néhány nagykönyvtár korábbi vezetőjének munkásságához.
(...) Miközben a könyvtáros feladatának eszméje két évezrede nem sokat változik, a tennivalója korszakonként és államberendezésekként különböző. A könyvtár reprezentációs és hatalmi érdekeket érvényesítő tér és tárhely, s ez a sajátossága időszakonként új és újabb megvitatandó kérdéseket vet fel. Ki birtokolja a kultúrát? Mi az, ami nyilvános, s mi az, ami nem? A könyvtár miféle szerephez jut az önazonosításban és a kanonizációban?
A kötet akár Monok István (közintézményi) munkásságának eszenciája is lehet. Az eszme- és mentalitástörténeti áttekintés révén világossá teszi a magyar könyvtárazás ügyének valamennyi kérdését. (...)
Ezeregy föltárt, szakszerűen tematizált könyves helyzetjelentés a korunkból, amelyek mindegyikéről igazolja a szerző, hogy túlmutatnak a szakmán, s mindezekre átfogó és bevett nézetté vált kultúraelmélet és jövőkép híján válasz nem adható.'
Forrás és teljes írás itt: https://www.es.hu/cikk/2020-09-04/geczi-janos/puszta-nev.html
--Kötet a 110 éve született Faludy kalandos életútjáról, szerteágazó életművéről
110 éve, 1910. szeptember 22-én született Faludy György, Kossuth-díjas költő, műfordító, író, akit sokan a 20. század egyik legsikeresebb magyar költőjének tartanak. Az évforduló alkalmából az idei balatonfüredi Quasimodo költőverseny és irodalmi fesztivál keretében emléktáblát állítottak 2020. szeptember 19-én a városhoz több szállal kötődő Faludynak az Anna Grand Hotel panteonjában. Faludy egyébként épp húsz évvel ezelőtt nyerte el a költőverseny nagydíját. Az idei jubileumi évben látott napvilágot a kolozsvári Korunk – Komp-Press kiadónál Csiszár Gábor magyarországi irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjának Faludy Györgyről szóló kötete, amely a 2006-ban elhunyt költő életútját bemutató hiteles életrajz.. ’Faludy úgy vált a magyar költészettörténet legendás alakjává, hogy kevés átfogó tanulmány íródott műveiről, életével kapcsolatos tudásunkat pedig leginkább a szerző önéletrajzi könyvei alakították.’
'Csiszár Gábor monográfiája új alapokra helyezi a Faludy-kutatást: az élettörténet mítoszait korabeli dokumentumokkal, levelekkel szembesíti, a művek értelmezésébe pedig korábban kiaknázatlan összefüggések bevonásával hoz fordulatot' – írja a kötet szerkesztője, Balázs Imre József irodalomtörténész, kitérve arra, hogy a korai Faludy-publikációk között fontos szerepe van azoknak a Villon-átköltéseknek, Heine-átiratoknak és egyéb verseknek, amelyeket a szerző a kolozsvári Korunkban közölt.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/kotet-faludy-kalandos-eletutjarol-szetagazo-eletmuverol
--Öt hét alatt írta meg első regényét
Idén szeptemberben jött ki a nyomdából a kézdivásárhelyi Székely Ildikó első regénye, Ha fázik a lélek – Egy nő házasságon kívüli boldog kapcsolatban címmel. A Czernay Hajna néven publikáló, újdonsült írónő a céhes városban született 1972-ben, tanulmányait itt kezdte, majd Nagyszebenben folytatta a Lucian Blaga Egyetemen, ahol bank- és pénzügyet tanult. A regény születéséről, női sorsokról a Székely Hírmondó újságírója beszélgetett a szerzővel.
'A regény középpontjában egy olyan nő áll, aki vallási dogmák közepette nevelkedett, gyerekkorában szeretethiánnyal küzdött, mindig úgy élt, ahogyan szerinte elvárták tőle. Éppen ezért sok szerepet ölt magára, azt akarja, hogy szeressék, ennek nevében pedig megerőszakolja magát. Beleragad egy párkapcsolatba azért, hogy legyen, aki szereti, aki vele van. Majd belép egy harmadik személy életébe, aki felkarolja őt, szereti, akivel lélekben kapcsolódnak egymáshoz. A regény arról szól, hogyan éli meg ezt a helyzetet. Azt hiszem, napjainkban rengeteg nő küszködik hasonló gondokkal. Ez nem egy önéletrajzi regény, több nő sorsát vonja össze, tárja fel.'
Forrás és teljes beszélgetés itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/ot-het-alatt-irta-meg/
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Elérhető a Helikon az Arcanum-adatbázisban
520 605 oldallal bővült az Arcanum Digitális Tudománytár, az új anyagok között megtalálható a kolozsvári Helikon teljes digitalizált anyaga is 1990-től egészen 2019-ig (https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/HelikonKolozsvar/). Az anyag megtekintése előfizetést igényel az Arcanum szolgáltatásaira, hozzáférhető azonban többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárából.
Forrás: https://www.helikon.ro/elerheto-a-helikon-az-arcanum-adatbazisban/
VÉLEMÉNY
--Székelyföld mint kulturális erőtér
A fenti címmel jelent meg a Székely Hírmondó napilapban Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnökének gondolatébresztő véleménye:
'A mi kultúránk nem jobb és nem rosszabb, mint másoké. Hogy más? Az kétségtelen. Hogy a miénk, és ezért számunkra a világ legtermészetesebb dolga? Ez bizonyos. Hogy minden pillanatban alakítjuk, és alakítanunk is kell? Ez számunkra nem kérdés.
Kultúra minden, amit az ember maga teremt. Kultúránk része az is, ahogyan táncolunk, festünk, írunk, énekelünk, a kultúránk szerves része a szimbólumvilágunk, a címereink, az anyanyelvünk.
Ha úgy tetszik: a kultúránk az identitásunk.
A magyar nemzet részeként székelyek vagyunk.
A kérdés az, hogy mindez miként hat ránk? Mibe kapaszkodunk, miközben az életünkben ‘utazunk’? Tudatosan nyúlunk-e a fogódzók után, támaszkodunk-e a megtartó biztos pontokra, amikor beveszünk egy-egy kanyart. Hogyan hat ránk a kultúránk, az épített örökségünk, milyen hatással vannak életünkre a gazdasági mutatóink, miként befolyásolják egyensúlyozásunkat a példaképeink: akár az aktuálisak, akár a néhai székelyföldi Nagyok?
Érdemes elgondolkodnunk azon, hogyan hat ránk az a kulturális erőtér, ami körülvesz bennünket. Felfedeztük-e? Kiaknáztuk-e lehetőségeit? Töltekezünk-e belőle? És a legfontosabb kérdés: tudatosan alakítjuk-e?
Értékeinket, intézményeinket, épített örökségünket, identitáserősítő kezdeményezéseinket számbavéve számunkra nyilvánvaló, hogy Székelyföld mint kulturális erőtér nem vált a múlttá. Sőt! Újra- meg újrateremti önmagát.'
Forrás és teljes írás itt: https://www.hirmondo.ro/kozerdeku/szekelyfold-mint-kulturalis-eroter/
MOZAIK
--László Noémi veszi át a Napsugár főszerkesztői feladatait
László Noémi költő, műfordító lesz 2020 novemberétől a Napsugár és a Szivárvány erdélyi gyermeklapok, illetve a hozzájuk tartozó kiadványok főszerkesztője, Müller Katitól pedig Bak Sára veszi át a képszerkesztői munkát, jelentette be Facebook-oldalán Zsigmond Emese, nyugdíjba vonuló főszerkesztő. A József Attila-díjas László Noémi az 1990-es évek óta ír gyermekverseket, szövegei rendszeresen megjelentek a Napsugárban, amelynek ebben az évben szerkesztője is lett. 'Azt a szellemiséget akarom tovább vinni, amit eddig is képviselt a Napsugár, ezt szeretném, amennyire csak lehet, a gyakorlatba ültetni és megvalósítani' – nyilatkozta László Noémi a Transindexnek. Mint mondta, a lap célja, hogy teret adjon a kortárs erdélyi magyar gyermekirodalomnak, de az is, hogy egyensúlyt teremtsen múlt, jelen és jövő között.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/132118-laszlo-noemi-veszi-at-a-napsugar-f-szerkeszt-i-feladatait
--Nádori Lídia a MEGY új elnöke
A Magyar Műfordítók Egyesülete 2020. szeptember 3-án megtartotta tisztújító közgyűlését. A leköszönő elnökség, Ádám Anikó elnök, Vihar Judit alelnök, Gulyás Adrienn, Kiss Kornélia és Tax Ágnes elnökségi tagok helyét új elnökség vette át: Nádori Lídia elnök, Hetényi Zsuzsa alelnök, Dányi Dániel, Galambos Dalma és Mesterházi Mónika elnökségi tagok. Javaslatukra a közgyűlés új tisztséget vezetett be, és tiszteletbeli elnöknek választotta Nádasdy Ádámot.
Nádori Lídia műfordító Budapesten született 1971-ben. 2000 óta jelennek meg fordításai. Főként kortárs német prózát és gyerekirodalmat fordít. Mások mellett Terézia Mora, Ingo Schulze, Herta Müller, Otfried Preußler műveit ültette át magyarra. Számos műfordítói szemináriumot vezetett Magyarországon és Németországban. Munkájáért a Marion Gräfin Dönhoff Alapítvány díjában részesült. A MEGY alapító tagja, első elnökségi tagja volt. A Műfordítók Szakmai Hétvégéje alapítója, 2010 és 2018 között szervezője.
Forrás: https://litera.hu/hirek/nadori-lidia-a-megy-uj-elnoke.html
--Bartókra, Bánffyra emlékeztek Marosvécsen, az egykori helikoni írótalálkozók helyszínén
Kettős esemény helyszíne volt 2020. szeptember 6-7-én a marosvécsi kastély. A Helikon Kemény János Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet szervezésében Bánffy Miklós író, polihisztor halálának 70., Bartók Béla zeneszerző halálának 75. évfordulója alkalmából szabadtéri kiállítást nyitottak meg, valamint megszervezték a helikoni írók leszármazottainak hagyományos, 2004 óta évente sorra kerülő találkozóját. Az eseményről a szervezők, H. Szabó Gyula irodalomtörténész, valamint Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője beszélt a Krónikának.
H. Szabó Gyula irodalomtörténész, a Kriterion Kiadó igazgatója, a találkozó szervezője, Szentimrei Jenő költő, író leszármazottja a lapnak elmondta: a marosvécsi kastélyban 1926 és 1944 között évente tartották meg az erdélyi magyar írók és költők szabad íróközösségének fórumát, ezekre az irodalomtörténeti jelentőségű találkozókra szoktak emlékezni minden évben.
A Bánffy Miklósról és Bartók Béláról szóló kültéri tárlatot Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/bartokra-banffyra-emlekeztek-marosvecsen-az-egykori-helikoni-irotalalkozok-emleket-is-felelevenitettek
--Könyvbemutatók Aradon és Pécskán
2020. szeptember 22-én, a Pro Identitas Egyesület szervezésében került sor Nagy Gizella Sündörgő című gyermekverskötetének bemutatására az aradi Jelen Ház nagytermében. A verseket Ódry Mária festőművész illusztrálta. A kötetet dr. Brauch Magda ny. magyartanár mutatta be, mondván: a költő versekbe szedve bővíti a legkisebbek szókincsét, vicces, néha elgondolkodtatóan kifacsart képeivel és szójátékaival még a felnőtteknek is feladja a leckét.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/nagy_gizella_konyvbemutatoja_a_jelen_hazban.php
https://www.nyugatijelen.com/kultura/szokincsbovites_versekbe_szedve.php
A Pro Identitas Egyesület adta ki Balta János könyvét, amelynek címe 100 Év Romániában – Örökségünk Arad megyében. Idén a második kötet került az olvasók elé, amely Pécskával és az elmúlt 100 év pécskai történéseivel is foglalkozik. Az aradi Szabadság-szobor Egyesület gondozásában jelent meg Arad, a magyar Golgota címmel az a díszes kiállítású kötet, amely a Szabadság-szobor újraállításának 15. évfordulójára született. A két kötetet – a szerzők közreműködésével – 2020. szeptember 24-én a pécskai könyvbarátok is megismerhették a Pro Identitas Egyesület és a Szabadság-szobor Egyesület közös rendezvényén.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/kettos_konyvbemutato_pecskan_3.php
--Kulthelyek: Tein Teaház
Sepsiszentgyörgy kulthelye a Tein Teaház, ahol az elmúlt másfél évtizedben számtalan művelődési programra került sor. Ádám Szabolcs adminisztrátort kérdezte a Jelenkor folyóirat a jelenlegi helyzetről.
Forrás és teljes írás itt: http://www.jelenkor.net/interju/1797/kulthelyek-tein-teahaz
--Román nyelvre fordított magyar irodalmi művek népszerűségi online-párbaja
A magyar irodalmat román nyelvű fordítások által népszerűsítő Fehér Holló Médiaklub Egyesület (Corbii Albi) ún. interliterális párbaj-konferenciára hívta meg azokat, akik Bajor Andort, Karinthy Frigyest, Molnár Ferencet és Gárdonyi Gézát románul olvassák.
A román olvasók két kategóriában 'vívtak': a bukarestiek a Bajor Andor – Karinthy Frigyes témakörben állítottak össze pódiumműsort, a két szerző írásaiból olyanformán olvasva fel, hogy a nézőknek kellett kideríteniük, ki a szerző. Az Adriana Macsut, Florina Anghelescu si Dan Bălășoiu által létrehozott Fehér Holló Román-Magyar Röpszínház olyan szinten adta elő a két humorista írásait, hogy valójában csak a történetekben előforduló pénznemek (korona, illetve lej) nyújtottak támpontot a digitális környezetben berendezett ’online-vívóteremben’.
A román nyelvre fordított A Pál utcai fiúk és az Egri csillagok (Băieții din strada Pál, Stelele din Eger) ‚népszerűségi vitája’ eleinte az Egri csillagok javára látszott eldőlni (...)
A román nyelvű népszerűségi online-párbaj ‘segédei’ Lőrinczi Edit és Szente B. Levente, a Székelykeresztúri Városi Könyvtár munkatársai voltak, akik felkértek mindenkit, hogy a román nyelv és irodalom keretében használatos kötelező olvasmányok (Ion, Baltagul, Ultima noapte…) magyar fordításait gyűjtsék össze a Fehér Holló Médiaklub szimpatizánsai, és juttassák el a könyvtár címére.
Forrás: https://www.erdely.ma/miert-nem-kapott-nemecsek-piramidont-roman-nyelven-vivtak-meg-az-egri-csillagok-es-a-pal-utcai-fiuk-nepszerusegi-online-parbajat/
--Így lett a magyar TikTok sztárja egy középkorú könyvtáros
Bő két éve indult a kínai hátterű videomegosztó közösségi hálózat, a TikTok, amelyre annak rendje és módja szerint azonnal lecsaptak a digitális újdonságokra fogékony felhasználók, azaz főként természetesen a Z-generáció tagjai. A platform azóta rendkívül népszerűvé vált, óvatos statisztikák szerint is már több mint 800 millió aktív felhasználója van, az okostelefonokra telepíthető változatot pedig már több mint kétmilliárd alkalommal töltötték le az Apple és a Google szervereiről. (...)
Az egyik legkülönlegesebb tartalmakat posztoló TikTok-felhasználó Varga András, a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának főkönyvtárosára és tudományos kutatója, aki a néhány másodperces videókkal többet tesz az irodalom és általában a könyvek népszerűsítéséért, mint három nemzeti alaptanterv együttvéve. Ez persze afféle újságírói túlzás, de hol máshol találkozhatnának az internetező fiatalok például az első magyar nyelven – 1689-ben Kolozsváron – nyomtatott szakácskönyv egyetlen még létező példányával, vagy olyan 500 éves (!) magyar kártyával, amelynek lapjait egy könyv borítójából ‘operálták ki’ ügyes kezű restaurátorok.
'Valamilyen szenzációra kell helyezni a dolgot, hogy egy-egy könyv hány millió forintot ér, melyik a legrégebbi, a legnagyobb, tehát valami különlegességet kell találni bennük – osztotta meg a titkot 'Andris bácsi', ahogy rajongói közül sokan nevezik. Varga András nagyon örül a váratlan népszerűségnek, de tisztában van vele, hogy mennyire gyorsan és kiszámíthatatlanul alakul az online világ.
Forrás: https://nlc.hu/szabadido/20200902/tiktok-varga-andras-szte-konyvtar-konyv-video-zene/
--Margaret Atwood életműdíjat kap béketeremtő irodalmi munkásságáért
A Dayton Irodalmi Békedíjhoz tartozó Richard C. Holbrooke Distinguished Achievement Award idei nyertese Margaret Atwood lett – tájékoztat a Lithub. Sharon Rab, a Dayton Irodalmi Békedíj Alapítvány alapítója és elnöke szerint Atwood írásain keresztül az emberek sürgető társadalmi és környezetügyi kérdésekkel ismerkedhetnek meg. Atwood a díj elnyerése kapcsán azt nyilatkozta, hogy az olvasás azért segítheti elő a békét, mert képes közelebb hozni az embereket egymáshoz: ‘ha átérezzük, megértjük és megkedveljük a másikat, miért akarnánk háborúzni vele?’
Forrás: https://litera.hu/magazin/osszeallitas/a-magyar-irodalom-forditoit-dijaztak-az-irodalmi-dijak-rovidlistait-kihirdettek.html
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr; Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk; Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com; Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Oroszfalu lakói hármas esemény: könyvbemutató, szentmise és emlékplakett-avatás tanúi lehettek 2020. szeptember 20-án a helyi templom, illetve a kultúrotthon udvarán.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/szemelvenyek-a-tortenetbol/
INTERJÚ
--Olvasni nem luxus, hanem lélekerősítő gyakorlat
Szeptember 8-a, Az olvasás világnapja, valamint a tanévkezdés kapcsán funkcionális analfabétákról, Kárpát-medencei utakról és a kutatás irányát is kijelölő barátságról beszélgetett Gereben Ferenc és Nagy Attila olvasáskutatókkal a Magyar Nemzet szerkesztője. A Lugas rovatban megjelent cikkből idézünk:
‘Nagy Attila: Nem becsülném le a számítógép jelentőségét, magam is rengeteget tanulok általa, de az olvasás nem egyszerűen ismeretszerzés. Amikor szépirodalmat olvasok, időnként lassítok, és már nem is a könyvben haladok tovább, hanem a magam párhuzamos történetében. Elindul a saját életem filmje. Olvasni nem luxus, nem úri huncutság, hanem lélekgyógyító, sebeket hegedni segítő, a nagy kérdésekben újabb és újabb stratégiákat kipróbáló, lélekerősítő gyakorlat. Ezt tudja és sikeresen alkalmazza a biblioterápia és a meseterápia korunkban. Ezektől a gyakorlatoktól, varázslatos pillanatoktól nem kellene megfosztanunk magunkat! De megfosztjuk, mert teljesíteni kell, számítógép előtt ülni egész nap, és még a kikapcsolódás pillanatai is a monitorhoz kötnek.
Lugas: Ennek mi az ára?
Nagy Attila: Maryanne Wolf bostoni agykutató szerint a digitális olvasás jelentősen roncsolja a figyelmünket. Képernyőn olvasva egész egyszerűen gyengül a részletek feldolgozására való képességünk. Az iskolai oktatásban feltétlenül szükség van a hagyományos olvasás megőrzésére.(...)
Gereben Ferenc: A könyv fejleszti az önálló gondolkodást, a kreativitást és a nyitottságot. A könyv felé billenti a mérleg nyelvét az is, hogy Kopp Máriáék éppen Kelet-Magyarországon mérték a legtöbb betegséget, ott, ahol az olvasás leggyengébb bázisait találtuk. Ahogy a népegészségügyi mérésekre rátettük az olvasási eredményeinket, rájöttünk: ezek illeszkednek egymáshoz. Családtípusonként szintén megvizsgáltuk a helyzetet, és úgy találtuk, az egyszülős családokban kevesebbet olvasnak. Ahol anya és apa egyaránt elérhető a gyerekek számára, ott valahogy erősebb az a harmonizáló erő, amely teljes bevetéssel működteti a kultúra energiáit.’
Forrás és teljes interjú itt: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/lebetonozott-forras-8615718/
--Beszélgetés az olvasókörök történetéről és társadalmi szerepéről
A hagyományos olvasókörök történetéről és társadalmi szerepéről Barátné Hajdu Ágnessel, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökével beszélgetett Karafiáth Orsolya. Az interjút a Magyar Narancs közölte:
’A hivatalos definíció szerint az olvasókörök olyan kisebb társadalmi egyesületek, amelyek célja ismeretterjesztő és szépirodalmi művek olvasása és megbeszélése.
Barátné Hajdu Ágnes: A két legfontosabb szervező gondolat az olvasás erejének felismerése és a közös fejlődés. Az angolszász országokban és a német nyelvű területeken indult el a mozgalom, de a francia forradalom idején francia körök is léteztek, és a Balkánon is szerveződtek ugyanebben az időben. Nálunk az első klasszikus olvasókörök a reformkorban alakultak, de a 19. század utolsó harmadában terjedtek el általánosan, amikor az olvasás még nem volt általános, ám a tudásmegosztás, az információk átadásának igénye egyre többekben megszületett. A közösségekbe szerveződés ősi igénye kapott új formát ezáltal. Az olvasmányélmények elmesélése révén még a legzárkózottabb emberek is meg tudtak nyílni, keretet kaptak ahhoz, hogy az érzéseiket kifejezhessék.’
Forrás és teljes interjú itt: https://magyarnarancs.hu/sorkoz/a-pusztakutasi-olvasoegylet-egy-egesz-telepulest-alapitott-utakkal-kozvilagitassal-133102
--A tápai nadrágos ember – beszélgetés Ilia Mihállyal
Tanárként és szerkesztőként generációk útját egyengette a magyar irodalomban, miközben munkahelyén kívül otthonában is lehallgatták. Ha kellett, József Attila és Radnóti Miklós anyakönyvét mentette az egyetem pincéjéből, máskor pályakezdő költők kezébe adott meghatározó olvasmányokat. A tápai származású, Szegedhez sok szállal kötődő Ilia Mihály 2019-ben ünnepelte 85. születésnapját. Az irodalommal való kapcsolatának kezdetéről, pályájának fordulópontjairól, és többek között a kultúrpolitika, a tanárképzés fontos kérdéseiről Ilia Mihállyal Boldog Zoltán beszélgetett. Az interjúból az is kiderül, hogyan telnek a mindennapjai, és miért törölte magát a Facebookról.
Forrrás és teljes beszélgetés itt: http://www.esolap.hu/archive/90/2300.htmlBalog
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Tótfalusi István író, költő, műfordító
2020. augusztus 29-én, 84 éves korában elhunyt Tótfalusi István, József Attila- és Füst Milán-díjas író, költő, nyelvész, műfordító – többek közt Tolkien, Byron, Graves, Carroll, Vonnegut, London, Nabokov, Conan Doyle fordítója –, több mint harminc irodalmi, nyelvészeti, zenei ismeretterjesztő szakkönyv írója, szerkesztője.
Tótfalusi István 1936-ban született Budapesten. Az ELTE BTK magyar–angol szakos hallgatójaként végzett. 1959 és 1980, valamint 1984 és 1996 között a Móra Ferenc Könyvkiadó felelős szerkesztőjeként tevékenykedett, 1981-től 1983-ig az Interpress Magazint szerkesztette.
Több mint harminc ismeretterjesztő könyv szerzője, köztük a népszerű Operameséké. Az Európa Könyvkiadó Írók világa című sorozatában a hetvenes években két kötete is megjelent. Verseket, regényeket és drámákat fordított angol, német, svéd, norvég, francia, olasz, spanyol, portugál és latin nyelvből, és a legnagyobb magyar írók, költők műveit ültette át angolra. Szinte felmérhetetlenül gazdag és sokszínű irodalmi életművet hagyott maga után.
Munkásságát számos díjjal ismerték el: az Év Gyermekkönyve díj (1983, 1991, 1993, 1998, 2005), az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1984, 1986, 1991), a Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990), az Év Könyve jutalma (1993), a Svéd Irodalmi Alap díja (1995), a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztje (1996), a József Attila-díj (1997), a Tokaji Írótábor díja (1997), a Füst Milán-díj (2014), a Wessely László-díj (2015).
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalttotfalusiistvan.html
--Meghalt Szőcs István író, kritikus
Életének 93. évében, 2020. szeptember 10-én elhunyt Szőcs István író, kritikus, műfordító, művelődéstörténész, a kolozsvári Helikon folyóirat főmunkatársa, a Magyar Írószövetség, a Romániai Írók Szövetsége és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja.
1928. augusztus 2-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem pedagógia-lélektan szakán végzett 1951-ben. 1951-től az Ifjúsági Könyvkiadó, 1958-tól az Utunk, 1968-69-től nyugdíjazásáig az Előre szerkesztője. A kilencvenes évek közepétől a Helikon főmunkatársa. Több mint 2000 közleménye jelent meg elsősorban erdélyi folyóiratokban, napilapokban.
Fontosabb kötetei: Kritikus holdölte (regény, 1965); Rovarcsapda (bűnügyi regény, 1969); Üvegfedő (regény, 1971); Délibáb (polemikus pamflet, 1973); Más is ember (illemtan, 1975); Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, 1979); Antiszumir álláspontok kritikája (1984); Félrejáró ingák (tanulmányok, cikkek, 2004.); Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, bővített kiadás 2004); Délibábos ég alatt (Tanulmányok történelmi és nyelvtörténeti hiedelmekről, 2013).
Forrás: https://www.helikon.ro/elhunyt-szocs-istvan/
--Elhunyt Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár egykori könyvtárosa
Életének 72. évében, 2020. szeptember 8-án elhunyt Győrfi Dénes, a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár egykori könyvtárosa, aki 1977 és 2013 között gondoskodott a gyűjtemény megőrzéséről. A könyvtár állományának jó ismerőjeként számos helytörténeti kiadvánnyal gyarapította a szakirodalmat. Rendszeresen jelentek meg Nagyenyeddel és a Bethlen Gábor Kollégiummal kapcsolatos írásai az erdélyi magyar sajtóban. 2008-ban az EMKE Monoki István-díját vehette át könyvtárosi-kutatói munkásságáért. Sebestyén Spielmann Mihály akkori laudációját idézve: Győrfi Dénes 'visszaépíthette mindannyiunk tudatába az enyedi könyvtárat, méltó helyére kerül az értékek őrzője és ápolója, az intézmény. Publikációi, könyvei, közleményei újdonságokat, felfedezéseket, értékítéleteket, adatokat szállítottak az iskoláról, az Enyedhez köthető személyiségekről, a könyvtár ritkaságairól, a könyvtárnak az erdélyi művelődésben elfoglalt helyéről.'
Forrás: Gordán Edina, Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, https://www.facebook.com/BethlenGaborDokumentaciosKonyvtar/posts/3234866796591928
http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=559
--Meghalt Hernádi Miklós író
Hernádi Miklós író, szociológus, műfordító, publicista 2020. szeptember 9-én, életének 76. évében elhunyt. Dolgozott az Élet és Irodalom, illetve a Valóság munkatársaként is, 1980 és 1989 között a Gondolat Könyvkiadó, később pedig a Magyar Tudomány szerkesztője lett. Részt vett a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület megalapításában, emellett ő volt 1989 és 1992 között a Szombat első főszerkesztője. ‘Sokoldalú és nyugtalan alkotó egyéniség volt, újságcikk, esszé, regény, tanulmánykötet egyaránt kikerült keze alól. Egyesületeket, folyóiratokat alapított, konferenciákat szervezett, haláláig szenvedélyes érdeklődéssel kutatta az örök rejtélyt jelentő zsidóság történetét, szociológiáját.’ – írja a Szombat.
Számos fontos könyvet fordított, köztük Randolph L. Braham A magyar holokauszt című kötetét, emellett foglalkozott az elvált férfiak helyzetével, a zsidó viccek és a magyar-zsidó együttélés problémaköreivel is, egyik legismertebb műve azonban az 1976-ban megjelent Közhelyszótár.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/elhunyt-hernadi-miklos.html
--Elhunyt Bertók László pécsi író, költő
Életének 84. évében elhunyt Pécs irodalmi életének egyik legnagyobb alakja, Bertók László. A hírt Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője közölte 2020. szeptember 15-én.
Bertók László 1935-ben született a Somogy megyei Vésén. Csurgón érettségizett, a pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakát 1963-ban végezte el. 1965 óta élt feleségével Pécsett.
Előbb a tanárképző főiskolán volt könyvtáros, majd 1977-től a Városi Könyvtár igazgatója lett. 1988-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1975-től lett tagja a Jelenkor szerkesztőségének, 1999-től főmunkatársa. Első versei 1953-ban jelentek meg, de önálló verseskötetet csak 1972-ben adhatott ki, mivel 1955-ben államellenes izgatás vádjával börtönbe zárták versei miatt. Számos verseskötetet adott ki, emellett több prózát is írt. Munkásságát több tucat elismeréssel díjazták, többek között megkapta a Kossuth-díjat, a József Attila-díjat, a Weöres Sándor-díjat, az Artisjus díjat. Pécsen is számos elismerést kapott, a város 2008-ban díszpolgárának is választotta.
Forrás: https://www.pecsma.hu/top/elhunyt-bertok-laszlo-pecsi-iro-kolto/
ÉVFORDULÓK
--Aki beszéltette a múltat: 90 éve született Szabó Gyula író
'Méltán nevezhetjük nagy székely írónak a kilencven évvel ezelőtt Homoródalmáson született Szabó Gyulát (1930–2004): fél évszázadon át alkotott, súlyos, ma is elgondolkodtató műveket, kordokumentumokat hagyva az utókorra. Az életmű feldolgozása még mindig tart, ám az írónak nemcsak alkotói munkája, hanem élete is nagyon érdekes és példamutató. Ez a ‘rendtartó’ székely író akkor élt és alkotott, amikor az élet egyre szűkebb lett, de ő ezt is olvasói ‘javára’ tudta fordítani.' Az író születésnek 90. évfordulójára jelent meg Katona Zoltán megemlékező írása a Székelyhon Liget című életmód-kiadványában, 2020. szeptember 11-én.
'Az 1930. szeptember 11-én született Szabó Gyulának ugyanis a munka és a teremtés volt a mindene: földműves családból származott, tehát gyerekkora óta dolgozott szülőfaluja, Homoródalmás határában. Íróként később olyan ‘kettős életet’ élt Kolozsváron, hogy az sok értelmiségi számára ma is példamutató. (...)
Filep Tamás Gusztáv irodalomtörténész úgy jellemezte Szabó Gyulát, hogy 'nem tartozott azok közé, akik igyekeznek megszervezni saját ünnepeltetésüket'. Ami pedig írásainak világát illeti, arról is Filep fogalmazott meg sok-sok értő sort, például ezeket: 'Szabó Gyula világképe nem rokon sem a Tamási Áronéval, sem a Nyirő Józsefével. (...) Klasszikus stilizáltság helyett nála a népi köznyelv átpoétizálásával, a népnyelv logikájának végsőkig vitt kiaknázásával találkozunk.'
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/regmult/aki-beszeltette-a-multat-kilencven-eve-szuletett-szabo-gyula-iro
--'Szenvedélyes igazságkereső' – 75 éve született Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész
Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvész, irodalomtörténész professzor, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara irodalomtudományi tanszékének volt tanszékvezetője. Az erdélyi magyar kulturális, szellemi élet jeles személyiségére, a 75 éve született, 2011-ben elhunyt kultúrszemélyiségre Balázs Imre József irodalomtörténész emlékezett a Krónika 2020. szeptember 20-i számában.
'Egyike volt azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – ennek reményében 1989 után rövid ideig politikai szerepet is vállalt. Talán 2011-ben, önként választott halála napján úgy érezte: bizonyos, általa lényegesnek gondolt változások nem történtek meg. Elemzései, kritikai észrevételei azonban továbbra is érvényesek és aktuálisak, szakmai igényessége pedig követendő mérce' – fogalmaz Balázs Imre József.
'Cs. Gyimesi Éva élete utolsó éveiben a kolozsvári Szabadságban és más lapokban közölt publicisztikáit leggyakrabban ’Gyimesi Éva’ néven jegyezte, ennek az időszaknak az írásait talán a korábbinál is szenvedélyesebb igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte. De alapvető gondolkodói habitusa mindvégig következetes maradt önmagához: a szellemi bátorság, a szuverén véleményformálás iránti elkötelezettség, a kritikai irányultság, a teoretikusan megalapozott és megvitatható érvelések híve volt.'
'Sokak számára meghatározó tanáregyéniség: 75. születésnapján rengeteg egykori tanítványa osztotta meg emlékeit egyetemi óráiról a közösségi oldalakon. A rendszerváltás után a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete az ő intézményépítő munkája nyomán alakított ki több szakmai kapcsolatot különböző európai egyetemekkel, és formálódott újjá a nyolcvanas évek elsorvasztó kísérleteit követően' – összegzi a cikkíró.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-szenvedelyes-igazsagkereso-es-hiteles-ellenzeki-n-balazs-imre-jozsef-irodalomtortenesz-a-75-eve-szuletett-cs-gyimesi-evarol
--József Attila-szobrot avattak a költő nevét viselő csíkszeredai iskolánál
A csíkszeredai József Attila Általános Iskola emléket kívánt állítani az általuk ünnepelt hármas évfordulónak. A járványügyi előírások tiszteletben tartásával, szoboravatással egybekötött tanévnyitót tartottak 2020. szeptember 14-én.. Az iskola névadója születésének 115., az iskola himnuszaként számon tartott Kertész leszek című vers megírásának 95., illetve a tanintézmény alapításának 30. évfordulója alkalmából a fiatal József Attilát ábrázoló ülőszobrot helyeztek el az iskola előtti lépcsőn. Az átadón Ferencz-Salamon Alpár iskolaigazgató és Borbáth Erzsébet alapító, korábbi igazgató beszéltek József Attila életútjáról, költészetéről és szellemi hagyatékáról, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szólt a jelenlévőkhöz.
A Csíkszereda első ülő- és gyermekszobrának számító alkotás létrejöttét a magyar kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a csíkszeredai önkormányzat támogatta. A szobor Berze Imre székelyudvarhelyi szobrászművész és Sánta Csaba szovátai öntőmester munkáját dicséri.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/jozsef-attila-szobrot-avattak-a-kolto-nevet-viselo-csikszeredai-iskolanal?letterid=4505
DÍJAK
--Illyés Gyula-díjban részesült Szávai Géza
Illyés Gyula-díjban részesült Szávai Géza Déry Tibor-díjas író, műfordító, kritikus. Sokrétű, kiterjedt életművével, prózaírói, kritikusi, szerkesztői munkásságával jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt negyven év magyar irodalmának sokszínűségéhez, értékeinek gyarapításához. Műveiben a rendszerváltás utáni Magyarország egyéni és közösségi válsághelyzetének hiteles elemzőjeként a világregény műfajának megteremtésére tesz kísérletet – áll a Magyar Művészeti Akadémia sajtójközleményében.
A Hargita megyei Küsmödön született, Magyarországon élő író legújabb regényéről, a Cérnapórázról, írói szemléletmódjának összetevőiről beszélt a Krónikának.
’A Cérnapóráz elé illesztett 'világtérképben' így fogalmaztam: 'az eurázsiai kontinens közepén elterülő Transzilvánia országot nem lehetett csupán egyetlen nép nevével megnevezni, hiszen itt évezrede élnek együtt magyarok, németek, románok'. Szóval érdemes alaposabban belegondolni ebbe a világba, amelyben élünk, és amelyre folyton hivatkozunk.’
Forrás és teljes beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-tortenetek-amelyek-megvilagitjak-egymast-n-szavai-geza-iro-illyes-gyula-dijarol-a-vilagregeny-mufaji-kiserleterol
Szávai Gézával készült interjú az M5 Libretto című műsorában (2020. szeptember 14.): https://mediaklikk.hu/video/libretto-2020-09-14-i-adas/
Forrás: https://www.helikon.ro/illyes-gyula-dijban-reszesult-szavai-geza/
--Hajdú Farkas-Zoltánt díjazta a Romániai Írók Szövetsége
2020. szeptember 11-én a bukaresti Vernescu Házban kiosztották a Romániai Írók Szövetsége éves díjait. Mint a korábbi években, a kisebbségi irodalmak alkotói is elismerésben részesültek.
A díjazott művek között szerepelt Hajdú Farkas-Zoltán Csonkamagyar 1919 című kötete (Bookart, Csíkszereda, 2019). Debüt-díj kategóriában Borcsa Imola Magnebéhat című novelláskötetét (Erdélyi Híradó, Kolozsvár – Napkút Kiadó, Budapest, 2019) részesítették elismerésben.
’Ócskapiacon talált családi levéltár indította el a –né című könyvsorozatot, amely lassan egy évtizede foglalkoztatja Hajdú Farkas-Zoltán csíkszeredai származású, Heidelbergben élő írót, aki a sorozat negyedik részéért, az Erdély elcsatolásának évéről szóló, Csonkamagyar 1919 című könyvért megkapta a Romániai Írók Szövetségének díját. A Bookart kiadónál, Vidák Zsolt képregényszerű illusztrációival megjelent kötetben – amely alcíme szerint ’regresszív lektűr’ –, (...) naplókból, levelezésekből, kultúrtörténeti írásokból, a csíkszeredai sajtóhírekből mazsolázva rakta össze 1919 Európáját, de mindez csak része egy hosszabb, korántsem lezárult írói folyamatnak.’
Erről az intellektuális kalandról kérdezte a Maszol újságírója Hajdú Farkas-Zoltánt. Az interjú itt olvasható: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/132218-hiszek-a-gondviselesben-talalt-elethelyzetekb-l-irta-meg-erdely-elcsatolasanak-konyvet-hajdu-farkas-zoltan
Hajdú Farkas-Zoltánnal a Hargita Népe napilapban is olvasható interjú: https://hargitanepe.ro/hu/az-idobeli-rendetlensegrol-1600414026590
Forrás: https://www.helikon.ro/magyar-szerzoket-is-dijaztak-bukarestben/
--Cseke Péter erdélyi irodalomtörténészt díjazta az MMA
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közgyűlésén 2020.. szeptember 7-én a Pesti Vigadóban adták át a köztestületi díjakat. A Művészeti Írói Díj 2020-as kitüntetettje Cseke Péter Kolozsváron élő irodalomtörténész, egyetemi tanár, aki kimagasló publikációs tevékenységéért érdemelte ki az elismerést.
A 2020. évben a testület a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját Dubrovay László zeneszerzőnek, a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét Spányi Antalnak, a Székesfehérvári Egyházmegye megyés püspökének, a Katolikus Rádió vezérigazgatójának, a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díját Cseke Péter irodalomtörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmet pedig Duray Miklós felvidéki írónak ítélte oda. Ebben az évben nem adták ki a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíját, amelyet az idén nyáron elhunyt Reigl Judit festőművésznek adományoztak volna. (MTI)
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/131683-cseke-peter-erdelyi-irodalomtorteneszt-egyetemi-tanart-dijazta-a-magyar-m-veszeti-akademia
--Lövétei Lázár László nyerte a Quasimodo-költőversenyt
2020. szeptember 17-én kezdődött Balatonfüreden a Salvatore Quasimodo költőverseny és irodalmi fesztivál, amelynek programjait idén szabadtéren rendezték meg. 149 alkotótól, köztük külföldön élő szerzőktől, csaknem háromszáz vers érkezett a költőversenyre, amelynek emlékdíját Lövétei Lázár László székelyföldi költő nyerte. A Salvatore Quasimodo tiszteletére 1992 óta megrendezett költőverseny idén háromnapos fesztivállá bővült. Költők, írók beszélgettek könyveikről, koncertek és kiállítások egészítették ki a programot. (MTI)
Az emlékdíjat Lövétei Lázár László Melyik Nap alatt? című versével, a különdíjat Zsávolya Zoltán Munkacímre című versével nyerte el. A Debrecen városa által felajánlott Térey-díjat Garaczi László az In Cauda Venenum című versével érdemelte ki – mondta el Cserép László fesztiválszervező, megjegyezve, hogy a zsűri augusztus végén hozta meg döntését.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/132140-lovetei-lazar-laszlo-nyerte-a-quasimodo-kolt-versenyt
--A Széchenyi-örökség Okmányával tüntették ki Farkas Árpádot
A Széchenyi-örökség Okmányát idén Törőcsik Mari, Kossuth-díjas színművész, Eperjes Károly, Kossuth-díjas színművész, Farkas Árpád, Kossuth-díjas költő, Fazekas István, Jókai-díjas drámaíró, Koncz Gábor, Kossuth-díjas színművész, Serfőző Simon, Kossuth díjas költő, drámaíró és Szőcs Géza, Kossuth-díjas költő, író kapta.
Szeptember 21-e gróf Széchenyi István születésnapja, és egyben a magyar dráma napja is. A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartott díjátadó ünnepélyen Széchenyi ifjabb testvérének, Pálnak a leszármazottai, Tímea és István a Széchenyi család elismerését kifejező díját osztottak ki azoknak a magyar vállalkozóknak, akik a társadalmi felelősség vállalásában, az újító szellemben élen jártak az elmúlt évben. A család e nemzeti ügyet felkaroló tevékenységét a magyar kormány is támogatja, s így az idén már hatodik alkalommal került sor a legjobb vállalkozók díjazására. A Széchenyi család Alapítványa 2020-ban először tüntetett ki közismert művészeket a magyar nyelv és a magyar nyelvet beszélők ügyéért folytatott munkásságukért.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/135923/a-szechenyi-orokseg-okmanyaval-tuntettek-ki-farkas-arpadot
--Ők kapják idén a Szép Magyar Könyv díjat
Dragomán György Jég című könyvének illusztrátora, Turi Lilla lett az Év Illusztrátora, a legjobb könyvsorozat pedig a Magyar Népmesekincstár-sorozat lett. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) 1929-ben szervezte meg először a Szép Magyar Könyv versenyt, majd 1952-től kezdve, minden évben, az Ünnepi Könyvhéten rendezett díjátadón hirdetik ki a győzteseket. Az MKKE és a különdíjak felajánlói a díjakkal a minőségi könyvkészítést és az abban közreműködő műszaki szerkesztők, illusztrátorok, képszerkesztők, tipográfusok, nyomdák munkáját ismerik el évről évre.
A Szép Magyar Könyv 2019 versenyre 56 magyarországi és határon túli magyar kiadó 109 könyve pályázott. A szakmai zsűri hat műnek, illetve alkotóközösségnek ítélte oda a Szép Magyar Könyv 2019 díjat, a különdíjak felajánlói pedig további hat könyv alkotóit díjazták. A 2020. szeptember 17. és 20. között az online térbe áthelyezett 91. Ünnepi Könyvhét egyik legjelentősebb eseménye volt a verseny győzteseinek kihirdetése.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/ok_kapjak_iden_a_szep_magyar_konyv_dijat.html
--A magyar irodalom fordítóit díjazták
A Budavári Önkormányzat 2011-ben, Tóth Árpád születésének 125. évfordulóján alapította meg a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díjat. Az elismerést minden évben olyan szerző kaphatja meg, aki műfordítói tevékenységével gazdagítja a magyar kultúrát, és hozzájárul a magyar nyelv népszerűsítéséhez. 2020-ban ezt a díjat Peter Sherwood kapta, aki 'munkásságával nagyon sokat tesz a magyar prózáért és a magyar költészetért'.
Sherwood 53 éve fordít magyarról angolra, az ő munkájának köszönhetően olvasható angolul Hamvas Béla, Selyem Zsuzsa, Szécsi Noémi és Vámos Miklós is.. Selyem Zsuzsa Moszkvában esik című novellafüzére, amelyet Mihálycsa Erikával együtt fordított, idén fog megjelenni a Contra Mundum Press gondozásában. Sherwood számos fordítása online is hozzáférhető, a The Guardian oldalán Tóth Krisztina A világ minden országa című verse olvasható, míg a HLO nemrég tette közzé Grecsó Krisztián Verájának egy részletét angolul.
Forrás: https://litera.hu/magazin/osszeallitas/a-magyar-irodalom-forditoit-dijaztak-az-irodalmi-dijak-rovidlistait-kihirdettek.html
--Marius Tabacu kapta a legjobb műfordításnak járó díjat a Romániai Írók Szövetségétől
Marius Tabacu kolozsvári műfordító, zongoraművész, a kolozsvári Állami Filharmónia igazgatója kapta a Romániai Írók Szövetségétől a 2019-es év legjobb műfordításának járó díját, Bánffy Miklós Erdély-trilógiájáért.
A Romániai Írók Szövetsége a tavaly megjelent legjobb könyvekért járó irodalmi díjakat különböző kategóriákban osztotta ki. A Mihai Zamfir, Gabriela Gheorghișor, Ioan Holban, Angelo Mitchievici, Ovidiu Pecican, Cornel Ungureanu és Răzvan Voncu alkotta zsűri a műfordítás kategóriában a Bánffy Miklós regényének három kötetét román nyelvre átültető Marius Tabacu munkáját értékelte a legjobbnak.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/marius-tabacu-kapta-a-2019-es-ev-legjobb-muforditasaert-jaro-irodalmi-dijat
--Kiosztották a Gyergyószárhegyi Írótábor díjait
A kétévente megrendezésre kerülő Szárhegyi Írótáborban már tízéves hagyománya van a Csiki László-díj átadásának. Ezt korábban Karácsonyi Zsolt (2010), Szabó Róbert Csaba (2012), Papp Attila Zsolt (2014), Márton Evelin (2016) és Varga László Edgár (2018) vehették át.
A XII. Gyergyószárhegyi Írótábor azonban a tizedfordulóval újabb irodalmi díjjal bővítette a repertóriumot, ezúttal debüt kategóriában. A díjakat Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője, valamint Lövétei Lázár László költő osztotta ki 2020. szeptember 26-án. Az idei Csiki László-díjat Serestély Zalán költő érdemelte ki közös hűlés című verseskötetéért (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2019), debütdíjban Sánta Miriám részesült Hétfőn meghalsz című kötetéért (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2019).
Forrás: https://www.helikon.ro/kiosztottak-a-gyergyoszarhegyi-irotabor-irodalmi-dijait/
--Trianoni nősorsok – Litera-díj 2020
Határon túli kötődésű szerzőktől kért novellákat a magyarországi Litera irodalmi portál Trianoni nősorsok című sorozatához. A meghívásos pályázat nyertese kapja a két év kihagyás után ismét kiosztott 2020-as Litera-díjat. A felkért szerzők, Bencsik Orsolya, Durica Katarina, Iancu Laura, Józsa Márta, Láng Orsolya, Péntek Orsolya, Radics Viktória, Szabó T. Anna, Szőcs Petra és Ugron Zsolna női szemszögből írnak nők és asszonyok Trianonnal kapcsolatos történeteiről, Trianon utáni sorsáról, arról, hogy milyen hatással volt a történelmi fordulópont az utódaik életére. A portál folyamatosan közli a beérkezett novellákat (https://litera.hu/dosszie/trianoni-nosorsok-litera-dij-2020.html).
Ezekből az Ablonczy Balázs történész, a Trianon100 kutatócsoport vezetője (MTA), Bonivárt Ágnes kritikus (Litera, gyakornoki program), Jánossy Lajos szerkesztő, író, kritikus (Litera), Menyhért Anna író, egyetemi tanár (OR-ZSE), kutató (Wiesenthal Holokausztkutató Intézet) alkotta zsűri választja ki a nyertest. A Litera-díjat október közepén adják át.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/132442-trianonnal-kapcsolatos-n-sorsokrol-kozol-novellasorozatot-a-litera
AJÁNLÓ
--Puszta név – kritika Monok István Könyvtári (?) problémák című kötetéről
Az Élet és Irodalom 2020. szeptember 4-i számában számban Géczi János méltatja Monok István Könyvtári (?) problémák című kötetét (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei. Új sorozat 41. / 116, Budapest, 2020, 272 oldal).
'Stat rosa pristina nominee, nominee nula tenetus (A hajdani rózsa név csupán, puszta neveket markolunk) – állította Bernard de Morlaix a XII. században, s tette a kijelentést ismertté Umberto Eco A rózsa neve című művében. Monok István művelődés- és könyvtártörténész ezt a gondolatot vizsgálja öt nagyfejezetbe tagolt, majdhogynem monografikus munkájában. A könyvtáros, amikor a gyűjteményben elhelyezi a műveket, a rábízott kéziratok és kiadványok megőrzése során etikai, politikai és tudományszemléleti álláspontot nem érvényesíthet. A feladata a puszta nevek megjelölése és a műveknek az emberiség kultúrájába illesztése, és tárolásának, olvashatóságának a biztosítása.
Vitairat? A könyvtári gondok enciklopédiája? A könyvtár intézményét fenntartók kritikai és összehasonlító elemzése? Kultúraelméleti esettanulmány? Művelődéstörténeti bevezetés? Hatalompolitikai széljegyzet? A hatalmas háttérismerettel, tudósi alapossággal és szellemességgel megírt, érthető beszédmóddal előadott összegző munka akár mindegyik lehet. Méltó néhány nagykönyvtár korábbi vezetőjének munkásságához.
(...) Miközben a könyvtáros feladatának eszméje két évezrede nem sokat változik, a tennivalója korszakonként és államberendezésekként különböző. A könyvtár reprezentációs és hatalmi érdekeket érvényesítő tér és tárhely, s ez a sajátossága időszakonként új és újabb megvitatandó kérdéseket vet fel. Ki birtokolja a kultúrát? Mi az, ami nyilvános, s mi az, ami nem? A könyvtár miféle szerephez jut az önazonosításban és a kanonizációban?
A kötet akár Monok István (közintézményi) munkásságának eszenciája is lehet. Az eszme- és mentalitástörténeti áttekintés révén világossá teszi a magyar könyvtárazás ügyének valamennyi kérdését. (...)
Ezeregy föltárt, szakszerűen tematizált könyves helyzetjelentés a korunkból, amelyek mindegyikéről igazolja a szerző, hogy túlmutatnak a szakmán, s mindezekre átfogó és bevett nézetté vált kultúraelmélet és jövőkép híján válasz nem adható.'
Forrás és teljes írás itt: https://www.es.hu/cikk/2020-09-04/geczi-janos/puszta-nev.html
--Kötet a 110 éve született Faludy kalandos életútjáról, szerteágazó életművéről
110 éve, 1910. szeptember 22-én született Faludy György, Kossuth-díjas költő, műfordító, író, akit sokan a 20. század egyik legsikeresebb magyar költőjének tartanak. Az évforduló alkalmából az idei balatonfüredi Quasimodo költőverseny és irodalmi fesztivál keretében emléktáblát állítottak 2020. szeptember 19-én a városhoz több szállal kötődő Faludynak az Anna Grand Hotel panteonjában. Faludy egyébként épp húsz évvel ezelőtt nyerte el a költőverseny nagydíját. Az idei jubileumi évben látott napvilágot a kolozsvári Korunk – Komp-Press kiadónál Csiszár Gábor magyarországi irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjának Faludy Györgyről szóló kötete, amely a 2006-ban elhunyt költő életútját bemutató hiteles életrajz.. ’Faludy úgy vált a magyar költészettörténet legendás alakjává, hogy kevés átfogó tanulmány íródott műveiről, életével kapcsolatos tudásunkat pedig leginkább a szerző önéletrajzi könyvei alakították.’
'Csiszár Gábor monográfiája új alapokra helyezi a Faludy-kutatást: az élettörténet mítoszait korabeli dokumentumokkal, levelekkel szembesíti, a művek értelmezésébe pedig korábban kiaknázatlan összefüggések bevonásával hoz fordulatot' – írja a kötet szerkesztője, Balázs Imre József irodalomtörténész, kitérve arra, hogy a korai Faludy-publikációk között fontos szerepe van azoknak a Villon-átköltéseknek, Heine-átiratoknak és egyéb verseknek, amelyeket a szerző a kolozsvári Korunkban közölt.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/kotet-faludy-kalandos-eletutjarol-szetagazo-eletmuverol
--Öt hét alatt írta meg első regényét
Idén szeptemberben jött ki a nyomdából a kézdivásárhelyi Székely Ildikó első regénye, Ha fázik a lélek – Egy nő házasságon kívüli boldog kapcsolatban címmel. A Czernay Hajna néven publikáló, újdonsült írónő a céhes városban született 1972-ben, tanulmányait itt kezdte, majd Nagyszebenben folytatta a Lucian Blaga Egyetemen, ahol bank- és pénzügyet tanult. A regény születéséről, női sorsokról a Székely Hírmondó újságírója beszélgetett a szerzővel.
'A regény középpontjában egy olyan nő áll, aki vallási dogmák közepette nevelkedett, gyerekkorában szeretethiánnyal küzdött, mindig úgy élt, ahogyan szerinte elvárták tőle. Éppen ezért sok szerepet ölt magára, azt akarja, hogy szeressék, ennek nevében pedig megerőszakolja magát. Beleragad egy párkapcsolatba azért, hogy legyen, aki szereti, aki vele van. Majd belép egy harmadik személy életébe, aki felkarolja őt, szereti, akivel lélekben kapcsolódnak egymáshoz. A regény arról szól, hogyan éli meg ezt a helyzetet. Azt hiszem, napjainkban rengeteg nő küszködik hasonló gondokkal. Ez nem egy önéletrajzi regény, több nő sorsát vonja össze, tárja fel.'
Forrás és teljes beszélgetés itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/ot-het-alatt-irta-meg/
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Elérhető a Helikon az Arcanum-adatbázisban
520 605 oldallal bővült az Arcanum Digitális Tudománytár, az új anyagok között megtalálható a kolozsvári Helikon teljes digitalizált anyaga is 1990-től egészen 2019-ig (https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/HelikonKolozsvar/). Az anyag megtekintése előfizetést igényel az Arcanum szolgáltatásaira, hozzáférhető azonban többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárából.
Forrás: https://www.helikon.ro/elerheto-a-helikon-az-arcanum-adatbazisban/
VÉLEMÉNY
--Székelyföld mint kulturális erőtér
A fenti címmel jelent meg a Székely Hírmondó napilapban Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnökének gondolatébresztő véleménye:
'A mi kultúránk nem jobb és nem rosszabb, mint másoké. Hogy más? Az kétségtelen. Hogy a miénk, és ezért számunkra a világ legtermészetesebb dolga? Ez bizonyos. Hogy minden pillanatban alakítjuk, és alakítanunk is kell? Ez számunkra nem kérdés.
Kultúra minden, amit az ember maga teremt. Kultúránk része az is, ahogyan táncolunk, festünk, írunk, énekelünk, a kultúránk szerves része a szimbólumvilágunk, a címereink, az anyanyelvünk.
Ha úgy tetszik: a kultúránk az identitásunk.
A magyar nemzet részeként székelyek vagyunk.
A kérdés az, hogy mindez miként hat ránk? Mibe kapaszkodunk, miközben az életünkben ‘utazunk’? Tudatosan nyúlunk-e a fogódzók után, támaszkodunk-e a megtartó biztos pontokra, amikor beveszünk egy-egy kanyart. Hogyan hat ránk a kultúránk, az épített örökségünk, milyen hatással vannak életünkre a gazdasági mutatóink, miként befolyásolják egyensúlyozásunkat a példaképeink: akár az aktuálisak, akár a néhai székelyföldi Nagyok?
Érdemes elgondolkodnunk azon, hogyan hat ránk az a kulturális erőtér, ami körülvesz bennünket. Felfedeztük-e? Kiaknáztuk-e lehetőségeit? Töltekezünk-e belőle? És a legfontosabb kérdés: tudatosan alakítjuk-e?
Értékeinket, intézményeinket, épített örökségünket, identitáserősítő kezdeményezéseinket számbavéve számunkra nyilvánvaló, hogy Székelyföld mint kulturális erőtér nem vált a múlttá. Sőt! Újra- meg újrateremti önmagát.'
Forrás és teljes írás itt: https://www.hirmondo.ro/kozerdeku/szekelyfold-mint-kulturalis-eroter/
MOZAIK
--László Noémi veszi át a Napsugár főszerkesztői feladatait
László Noémi költő, műfordító lesz 2020 novemberétől a Napsugár és a Szivárvány erdélyi gyermeklapok, illetve a hozzájuk tartozó kiadványok főszerkesztője, Müller Katitól pedig Bak Sára veszi át a képszerkesztői munkát, jelentette be Facebook-oldalán Zsigmond Emese, nyugdíjba vonuló főszerkesztő. A József Attila-díjas László Noémi az 1990-es évek óta ír gyermekverseket, szövegei rendszeresen megjelentek a Napsugárban, amelynek ebben az évben szerkesztője is lett. 'Azt a szellemiséget akarom tovább vinni, amit eddig is képviselt a Napsugár, ezt szeretném, amennyire csak lehet, a gyakorlatba ültetni és megvalósítani' – nyilatkozta László Noémi a Transindexnek. Mint mondta, a lap célja, hogy teret adjon a kortárs erdélyi magyar gyermekirodalomnak, de az is, hogy egyensúlyt teremtsen múlt, jelen és jövő között.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/132118-laszlo-noemi-veszi-at-a-napsugar-f-szerkeszt-i-feladatait
--Nádori Lídia a MEGY új elnöke
A Magyar Műfordítók Egyesülete 2020. szeptember 3-án megtartotta tisztújító közgyűlését. A leköszönő elnökség, Ádám Anikó elnök, Vihar Judit alelnök, Gulyás Adrienn, Kiss Kornélia és Tax Ágnes elnökségi tagok helyét új elnökség vette át: Nádori Lídia elnök, Hetényi Zsuzsa alelnök, Dányi Dániel, Galambos Dalma és Mesterházi Mónika elnökségi tagok. Javaslatukra a közgyűlés új tisztséget vezetett be, és tiszteletbeli elnöknek választotta Nádasdy Ádámot.
Nádori Lídia műfordító Budapesten született 1971-ben. 2000 óta jelennek meg fordításai. Főként kortárs német prózát és gyerekirodalmat fordít. Mások mellett Terézia Mora, Ingo Schulze, Herta Müller, Otfried Preußler műveit ültette át magyarra. Számos műfordítói szemináriumot vezetett Magyarországon és Németországban. Munkájáért a Marion Gräfin Dönhoff Alapítvány díjában részesült. A MEGY alapító tagja, első elnökségi tagja volt. A Műfordítók Szakmai Hétvégéje alapítója, 2010 és 2018 között szervezője.
Forrás: https://litera.hu/hirek/nadori-lidia-a-megy-uj-elnoke.html
--Bartókra, Bánffyra emlékeztek Marosvécsen, az egykori helikoni írótalálkozók helyszínén
Kettős esemény helyszíne volt 2020. szeptember 6-7-én a marosvécsi kastély. A Helikon Kemény János Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet szervezésében Bánffy Miklós író, polihisztor halálának 70., Bartók Béla zeneszerző halálának 75. évfordulója alkalmából szabadtéri kiállítást nyitottak meg, valamint megszervezték a helikoni írók leszármazottainak hagyományos, 2004 óta évente sorra kerülő találkozóját. Az eseményről a szervezők, H. Szabó Gyula irodalomtörténész, valamint Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője beszélt a Krónikának.
H. Szabó Gyula irodalomtörténész, a Kriterion Kiadó igazgatója, a találkozó szervezője, Szentimrei Jenő költő, író leszármazottja a lapnak elmondta: a marosvécsi kastélyban 1926 és 1944 között évente tartották meg az erdélyi magyar írók és költők szabad íróközösségének fórumát, ezekre az irodalomtörténeti jelentőségű találkozókra szoktak emlékezni minden évben.
A Bánffy Miklósról és Bartók Béláról szóló kültéri tárlatot Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/bartokra-banffyra-emlekeztek-marosvecsen-az-egykori-helikoni-irotalalkozok-emleket-is-felelevenitettek
--Könyvbemutatók Aradon és Pécskán
2020. szeptember 22-én, a Pro Identitas Egyesület szervezésében került sor Nagy Gizella Sündörgő című gyermekverskötetének bemutatására az aradi Jelen Ház nagytermében. A verseket Ódry Mária festőművész illusztrálta. A kötetet dr. Brauch Magda ny. magyartanár mutatta be, mondván: a költő versekbe szedve bővíti a legkisebbek szókincsét, vicces, néha elgondolkodtatóan kifacsart képeivel és szójátékaival még a felnőtteknek is feladja a leckét.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/nagy_gizella_konyvbemutatoja_a_jelen_hazban.php
https://www.nyugatijelen.com/kultura/szokincsbovites_versekbe_szedve.php
A Pro Identitas Egyesület adta ki Balta János könyvét, amelynek címe 100 Év Romániában – Örökségünk Arad megyében. Idén a második kötet került az olvasók elé, amely Pécskával és az elmúlt 100 év pécskai történéseivel is foglalkozik. Az aradi Szabadság-szobor Egyesület gondozásában jelent meg Arad, a magyar Golgota címmel az a díszes kiállítású kötet, amely a Szabadság-szobor újraállításának 15. évfordulójára született. A két kötetet – a szerzők közreműködésével – 2020. szeptember 24-én a pécskai könyvbarátok is megismerhették a Pro Identitas Egyesület és a Szabadság-szobor Egyesület közös rendezvényén.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/kettos_konyvbemutato_pecskan_3.php
--Kulthelyek: Tein Teaház
Sepsiszentgyörgy kulthelye a Tein Teaház, ahol az elmúlt másfél évtizedben számtalan művelődési programra került sor. Ádám Szabolcs adminisztrátort kérdezte a Jelenkor folyóirat a jelenlegi helyzetről.
Forrás és teljes írás itt: http://www.jelenkor.net/interju/1797/kulthelyek-tein-teahaz
--Román nyelvre fordított magyar irodalmi művek népszerűségi online-párbaja
A magyar irodalmat román nyelvű fordítások által népszerűsítő Fehér Holló Médiaklub Egyesület (Corbii Albi) ún. interliterális párbaj-konferenciára hívta meg azokat, akik Bajor Andort, Karinthy Frigyest, Molnár Ferencet és Gárdonyi Gézát románul olvassák.
A román olvasók két kategóriában 'vívtak': a bukarestiek a Bajor Andor – Karinthy Frigyes témakörben állítottak össze pódiumműsort, a két szerző írásaiból olyanformán olvasva fel, hogy a nézőknek kellett kideríteniük, ki a szerző. Az Adriana Macsut, Florina Anghelescu si Dan Bălășoiu által létrehozott Fehér Holló Román-Magyar Röpszínház olyan szinten adta elő a két humorista írásait, hogy valójában csak a történetekben előforduló pénznemek (korona, illetve lej) nyújtottak támpontot a digitális környezetben berendezett ’online-vívóteremben’.
A román nyelvre fordított A Pál utcai fiúk és az Egri csillagok (Băieții din strada Pál, Stelele din Eger) ‚népszerűségi vitája’ eleinte az Egri csillagok javára látszott eldőlni (...)
A román nyelvű népszerűségi online-párbaj ‘segédei’ Lőrinczi Edit és Szente B. Levente, a Székelykeresztúri Városi Könyvtár munkatársai voltak, akik felkértek mindenkit, hogy a román nyelv és irodalom keretében használatos kötelező olvasmányok (Ion, Baltagul, Ultima noapte…) magyar fordításait gyűjtsék össze a Fehér Holló Médiaklub szimpatizánsai, és juttassák el a könyvtár címére.
Forrás: https://www.erdely.ma/miert-nem-kapott-nemecsek-piramidont-roman-nyelven-vivtak-meg-az-egri-csillagok-es-a-pal-utcai-fiuk-nepszerusegi-online-parbajat/
--Így lett a magyar TikTok sztárja egy középkorú könyvtáros
Bő két éve indult a kínai hátterű videomegosztó közösségi hálózat, a TikTok, amelyre annak rendje és módja szerint azonnal lecsaptak a digitális újdonságokra fogékony felhasználók, azaz főként természetesen a Z-generáció tagjai. A platform azóta rendkívül népszerűvé vált, óvatos statisztikák szerint is már több mint 800 millió aktív felhasználója van, az okostelefonokra telepíthető változatot pedig már több mint kétmilliárd alkalommal töltötték le az Apple és a Google szervereiről. (...)
Az egyik legkülönlegesebb tartalmakat posztoló TikTok-felhasználó Varga András, a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának főkönyvtárosára és tudományos kutatója, aki a néhány másodperces videókkal többet tesz az irodalom és általában a könyvek népszerűsítéséért, mint három nemzeti alaptanterv együttvéve. Ez persze afféle újságírói túlzás, de hol máshol találkozhatnának az internetező fiatalok például az első magyar nyelven – 1689-ben Kolozsváron – nyomtatott szakácskönyv egyetlen még létező példányával, vagy olyan 500 éves (!) magyar kártyával, amelynek lapjait egy könyv borítójából ‘operálták ki’ ügyes kezű restaurátorok.
'Valamilyen szenzációra kell helyezni a dolgot, hogy egy-egy könyv hány millió forintot ér, melyik a legrégebbi, a legnagyobb, tehát valami különlegességet kell találni bennük – osztotta meg a titkot 'Andris bácsi', ahogy rajongói közül sokan nevezik. Varga András nagyon örül a váratlan népszerűségnek, de tisztában van vele, hogy mennyire gyorsan és kiszámíthatatlanul alakul az online világ.
Forrás: https://nlc.hu/szabadido/20200902/tiktok-varga-andras-szte-konyvtar-konyv-video-zene/
--Margaret Atwood életműdíjat kap béketeremtő irodalmi munkásságáért
A Dayton Irodalmi Békedíjhoz tartozó Richard C. Holbrooke Distinguished Achievement Award idei nyertese Margaret Atwood lett – tájékoztat a Lithub. Sharon Rab, a Dayton Irodalmi Békedíj Alapítvány alapítója és elnöke szerint Atwood írásain keresztül az emberek sürgető társadalmi és környezetügyi kérdésekkel ismerkedhetnek meg. Atwood a díj elnyerése kapcsán azt nyilatkozta, hogy az olvasás azért segítheti elő a békét, mert képes közelebb hozni az embereket egymáshoz: ‘ha átérezzük, megértjük és megkedveljük a másikat, miért akarnánk háborúzni vele?’
Forrás: https://litera.hu/magazin/osszeallitas/a-magyar-irodalom-forditoit-dijaztak-az-irodalmi-dijak-rovidlistait-kihirdettek.html
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr; Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk; Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com; Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
__._,_.___
Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
| Reply via web post | • | Reply to sender | • | Reply to group | • | Start a New Topic | • | Messages in this topic (2) |
.