ReMeK-e-hírlevél
XV. évf., 2020/9. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Nyakig a Demboviccben – a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének pályázata
KITEKINTŐ
--Drámai fogyatkozás az EU-s könyvkiadásban
--Fontos, hogy egy gyerek mennyi könyv között nő fel
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Kincskereső játékot indít a Román nyelv napján a Kájoni János Megyei Könyvtár
--„Szóban-képben” – kiállítás a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár fotógyűjteményeiből
--Közel fél évszázad után új és saját otthonába költözik a Szatmár Megyei Könyvtár
--Őszi felvételi a Könyvtár- és információtudomány képzésre (Kolozsvár)
--A Romániai Közkönyvtári Szövetség idei díjazottjai
INTERJÚ
--Beszélgetés Bartha Katalin Ágnes irodalom- és színháztörténésszel
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Bogdán László író, költő, újságíró
--Meghalt Gittai István költő, író, újságíró
--Elhunyt Vremir Mátyás, az erdélyi tömzsi sárkány felfedezője
DÍJAK
--Krasznahorkai László írta az év mondatát Görögországban
--Átadták a Magyar írószövetség 2020-as Debüt-díjait
--Magyar állami kitüntetést kapott több erdélyi művész
AJÁNLÓ
--Európa nyári olvasmányajánlója: járványok, háborúk és szerelem minden mennyiségben
--Bemutatták a Székelyföld Trianon-lapszámát
--Elkészült a székelység történetét bemutató könyv román változata
--Bemutatták Teleki Sámuel naplóját
--We do still exist! – Trianonról angolul
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Digitalizált fényképritkaságokon elevenedik meg a polgári Székelyudvarhely
--Újból elérhető lesz az ARCANUM Digitális Adattár
--„Földabrosz” néven új digitális tartalomszolgáltatást indít az OSZK
--Segédanyagok előítéletesség, radikalizáció és szélsőségesség ellen
MOZAIK
--Könyvekkel könnyebb: művészetterápia a kolozsvári kórházakban
--Hunyadi Jánosról szóló, 18. századi, ellopott könyv került vissza a kolozsvári Akadémiai Könyvtárba
--Szerzőjük valódi nevén publikálnak újra 25 regényt, amelyet férfi álnéven alkotó nők írtak
--Zsidó Ferenc a Székelyföld folyóirat új főszerkesztője
--Egy kétnyelvű kiadványról: családtörténet tanulságokkal
PÁLYÁZATOK
--Nyakig a Demboviccben – a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének pályázata
A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) a 2018-ban kiírt Magyarok a román nemzetállamban című sikeres riportpályázata és a 2019-ben meghirdetett Voltunk, vagyunk, leszünk című filmpályázata után, idén ismét pályázatot hirdet, Nyakig a Demboviccben címmel, amelyre ironikusan összegző véleménycikkeket várnak az utóbbi száz év nemzetpolitikájának témakörében.
Bárki pályázhat életkortól, lakhelytől és állampolgárságtól függetlenül. A beküldött munkák terjedelme nem haladhatja meg a 6000 leütést (szóközökkel együtt). Pályázni kizárólag magyar nyelvű, a benevezésig közzé nem tett írással lehet.
A pályaműveket erdélyi idő szerint 2020. december 22-én 24 óráig lehet benyújtani PDF formátumban, egy szintén PDF formátumban csatolt levél kíséretében, a lebonyolításért felelős Bedő Zoltán SZMÚE- elnök címére: (bedozoltan59@gmail.com).
A beérkezett pályaműveket szakmai testület bírálja el. A pályázat eredményének közzétételére a Magyar Kultúra Napján, 2021.. január 22-én kerül sor. Az első díj 500, a második díj 300, a harmadik díj 200 euró.
Forrás: https://www.erdely.ma/nyakig-a-demboviccben-a-szekelyfoldi-magyar-ujsagirok-egyesulete-altal-kiirt-palyazat/
KITEKINTŐ
--Drámai fogyatkozás az EU-s könyvkiadásban
Tanulmányt tett közzé az Európai Kiadók Szövetsége Európa könyvpiacának alakulásáról a koronavírus után. Ebből kiderült, hogy az európai uniós tagországokban alig néhány hát alatt drámaian csökkent az eladások mennyisége. Például Olaszországban 75%-kal, ami 20 millió eurós kiesést jelent, Portugáliában 78, Spanyolországban 80, Romániában 85, Franciaországban 66%-kal. A Covid-19 miatt 90%-os visszaesés tapasztalható az EU-ban. A járványnak tulajdonítható az online kalózkodás térhódítása, valamint régi hagyományokra visszatekintő rangos nemzetközi könyvvásárok elmaradása Párizsban, Londonban, Bolognában, Prágában, Anvers-ben, Tallinnban, Szalonikiben, Budapesten, Torinóban, Göteborgban, Lisszabonban, Rómában, Bukarestben stb.
Grigore Arsene, a Romániai Kiadók Egyesületének elnöke abban bízik, hogy az Európai Kiadók Szövetsége képes lesz nyomást gyakorolni az Unió művelődésügyi biztosára a szakágazatot erőteljesen támogató politikai döntések meghozataláért.
Forrás: https://www.observatorcultural.ro/stire/cum-a-schimbat-pandemia-industria-cartii/
https://mcusercontent.com/5931cd4d5c491e2a84134f211/files/54bfd050-5dd0-4f71-89f5-65922f743797/FEP_Report_Consequences_of_COVID_19.pdf
--Fontos, hogy egy gyerek mennyi könyv között nő fel
Az otthoni könyvtárak méretének nagyobb szerepe van a gyerekek fejlődésében, mint gondoltuk, egy új kutatás szerint legalábbis nagyobb eséllyel tesznek szert fontos képességekre azok, akik sok könyv között nőnek fel.
Számos kutatás foglalkozott az olvasás pozitív hatásaival, bizonyítva, hogy a könyvek csökkentik a stresszt és a szorongást. Hat perc olvasás után átlagosan 68%-kal csökken az ember stressz-szintje. A könyvek lassítják a mentális öregedést is, azokhoz az emberekhez képest, akik nem szoktak olvasni, az olvasók 32%-kal kevesebb eséllyel tapasztalnak mentális problémákat idős korukban. Az olvasás egyértelműen hatással van az agy működésére, már öt nap után erősödni kezd a kapcsolat a nyelvért és az érzésekért felelős területek között. Az Oxford University Pressnél megjelent, Reading for Life című könyv szerint a nyelvi kihívások beindítják az agyat, és ezáltal jó hatással vannak a mentális állapotunkra.
Egy 2018-ban végzett kutatás révén még ezeken túl is fontos pozitív hatásokra derült fény. A vizsgálat során 31 országban összesen 160 000 embert kérdeztek ki. A kutatók arra jutottak, hogy minél több könyv volt a résztvevők otthonában gyerekkorukban, felnőttként annál jártasabbak lettek három fő területen: az olvasottság terén, a matematikai képességeket tekintve, valamint a technológia használatában, legyen szó kommunikációról vagy információk összegyűjtéséről és analizálásáról. (A kutatásban átlagos szintnek azt állapították meg, ha legalább 80 könyv volt otthon, a fejlődés ott volt látványos, ahol sok, 80 és 350 közötti példány volt a házi könyvtárban, nagyobb könyvmennyiség esetén a különbségek már nem voltak számottevők.)
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/olvasasi_szokasok_kutatas_kepessegek_otthoni_konyvtar.html
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Csodalámpa gimnazistáknak
Az előkészítős, elsős és második osztályosok után a 6–7 osztályosok számára nyitotta meg kapuját a Csodalámpa Olvasóklub nevet viselő, olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozás a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A tevékenységek során a tizenegy gimnazista a barátságról, a felnőtté válásról szóló történettel ismerkedett meg.
A járványhelyzetre való tekintettel idén szűkebb körben, csökkentett létszámmal és szabadtérben zajlottak a tevékenységek. A csoportvezetők, Hollanda Andrea, Kolumbán Melinda, Nagy-Bákai Réka, Szilágyi-Nagy Imola és Nagy Tímea David Almond A nap színe című könyvét olvasták fel, beszélgettek a tinédzserkorra jellemző útkeresésről, az önismeretről, az élet értelméről és a gyászról is.
A felolvasás, a szövegértést és feldolgozást segítő játékok mellett filmnézés, batikolás, agyagozás és nemezelés is szerepelt a programban.
A résztvevők egy része visszajáró, de akadtak olyanok is, akik első alkalommal kapcsolódtak be a könyvtár által szervezett vakációs foglalkozásokba.
A Bod Péter Megyei Könyvtár tevékenységei által arra törekszik, hogy olyan könyveket adjon a gyerekek, fiatalok kezébe, amelyek felkeltik érdeklődésüket, ugyanakkor irodalmi értékkel is bírnak. Ennek az olvasóvá nevelésnek a részét képezi az évről évre megszervezett vakációs foglalkozás, a Csodalámpa Olvasóklub, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend a családok és a diákok körében.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/csodalampa-gimnazistaknak/
Karan-zine
A Bod Péter Megyei Könyvtár arra hívja olvasóit, hogy életkortól függetlenül legyenek cselekvő részesei kezdeményezésének, együtt, kreatív módon dolgozva föl a világjárvány személyes tapasztalatait. Külföldi könyvtárak kezdeményezéseiből ihletődve arra biztatja olvasóit, hogy vizuális jellegű zine alakjában jelenítsék meg a járványhelyzettel kapcsolatos gondolataikat, majd juttassák el a könyvtárba, ahol a beérkezett alkotásokat virtuális kiállítássá rendezik.
Zine: (ejtsd: [zín]) saját gondozású, saját kezűleg vagy online készített könyvecske vagy képeslap („magazin”), amely a leggyakrabban valamilyen sajátos, esetleg különleges témakörre összpontosít.
Karan-zine: a karantén és a (maga)zine szavak összevonásából..
Az alkotás lehet rajz, festmény, vers, rövid elbeszélés, fotó, képregény, kollázs vagy mindezek keveréke – bármi, zene és videó kivételével.
Lehet készíteni kézzel – ez esetben csak papírra, írószerre és kb. 30 percre van szükség. Lehet fekete-fehér vagy színes – szóval elő a ceruzákkal, filctollakkal, zsírkrétákkal, vízfestékkel! Lehet digitálisan is dolgozni, ez esetben egyszerű képszerkesztő program fog segíteni. Nem korlátozzák sem a zine méretét, sem az oldalszámot – olyan legyen, amilyennek az olvasó szeretné!
Fontos, hogy saját alkotás legyen, a nagyon személyes tapasztalatoktól a vírus globális hatásaiig terjedően bármiről: Mi (volt) a legnehezebb dolog számodra a járványhelyzetben? Mi változott az életedben ebben az időszakban? Melyek voltak a meglepően örömteli pillanataid ezalatt? Milyen új dolgot tanultál magadról és/vagy másokról? Mi segített át a bezártság és távolságtartás hónapjain? Hogyan változtatta meg a pandémia azt, ahogyan önmagadat / a világot szemléled?
Az alkotás beküldhető névtelenül, csupán fantázianévvel ellátva – viszont kérik, jelöljék pontosan, ha másvalaki munkáját használják fel benne.
Az elkészült egy vagy akár több zine-t, kérik, hozzák be a könyvtárba, vagy küldjék el a könyvtár e-mail címére (biblio@kmkt.ro), a Tárgy / Subject rovatban jelezve: Karan-zine.
10 MB-nál nagyobb csatolt fájl esetében kérik, használják a wetransfer.com vagy más nagyfájl-küldő alkalmazást, a címzetthez a jelzett e-mail címet írva be. Emellett kérik, hogy az e-mailben szerepeljen a következő mondat: „Beleegyezem az általam készített alkotás közösségi célra történő, térítésmentes közzétételébe.”, alatta pedig a küldő neve (kiskorú esetében a szülőé).
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/3272256289479182
--Kincskereső játékot indít a Román nyelv napján a Kájoni János Megyei Könyvtár
Kétfordulós kincskereső játékot indít a Kájoni János Megyei Könyvtár, 'Luna bună pentru lumea bună' (Jó hónap egy jó világért) címmel, a Román nyelv napján, 2020. augusztus 31-én.
'Négy hét játékos tanulás, szórakozás, izgalom és több mint félszáz díj vár Csíkszereda románul többé vagy akár kevésbé tudó apraja-nagyjára 2020. augusztus 31. - szeptember 25. között.0
A többnyire román nyelven zajló játékban fontos, de nem kizárólagos a román nyelvismeret szintje, sokat segít a problémamegoldó képesség és leginkább a tudásvágy.' – írják a szervezők a felhívásban. Az érdeklődő iskolásokat és felnőtteket várják a könyvtárban benevezés és további tájékoztatás végett.
Kapcsolattartó: Bedő Melinda (bedomelinda@gmail.com, 0720 544 013).
Benevezési határidő: 2020. szeptember 4.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2020-08-31
--„Szóban-képben” – kiállítás a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár fotógyűjteményeiből
Szabadtéri kiállítás formájában került sor a 11. Kolozsvári Magyar Napok keretében a helybeli Egyetemi Könyvtár egyik kevésbé feltárt gyűjteményének bemutatására: a fényképészeti anyagból válogatott „ízelítőre”. A rendhagyó könyvtárbemutatón az intézmény több mint 30 000-es, régi és kurrens fényképeket, fotónegatívokat, üvegnegatívokat, diapozitíveket, mikrofilmeket és más mikroformátumokat felölelő gyűjteményéből most valamivel több mint 30 darab került fel digitalizálás és nagyítás után a fotópannókra. A digitalizációs tevékenység kiterjesztését a sérülékeny formátumú régi fényképekre és üvegnegatívokra a kolozsvári Accenture Industrial Software Solution adománya tette lehetővé.
A hozzávetőlegesen 100 évet felölelő időszakban (1870–1970) készült képek között műtermi és szabadtéri fotókat, a város életében jelentős eseményeket megörökítő képeket, családi, esküvői és gyermekportrékat, városképeket és beltéri részleteket lehetett megtekinteni.
Forrás: https://magyarnapok.ro/2020/program/kepben-es-szoban-rendhagyo-kiallitas-es-konyvtarbemutato/
--Közel fél évszázad után új és saját otthonába költözik a Szatmár Megyei Könyvtár
Közel fél évszázad után új és saját otthonába költözik a Szatmár Megyei Könyvtár, az új székhely számára megvásárolt Ankora üzletközpont nagysága és kialakítása pedig megengedi, hogy igazi kulturális központot hozzon létre a megyei tanács. Az elmúlt években a megyei tanács szinte folyamatosan kereste az új könyvtárszékhelyet (az építkezés ötletét teljesen elvetették a hatalmas összeg és beláthatatlan időtartam okán), mivel az egyre zsúfoltabbá váló és inkább könyraktárra vagy lerakatra emlékeztető könyvtárban már a dolgozók megfelelő munkakörülményeit sem lehetett biztosítani.
Potenciális megoldásként felmerült az egykori Luceafărul-mozi épülete, de a Nagyzsinagóga is, ám amíg nem állt rendelkezésükre konkrét anyagi támogatás, túl sok mindent nem tudtak lépni. Ez az akadály tavaly év elején hárult el, amikor az országos költségvetésben tételesen 12 millió lej lett elkülönítve épületvásárlás számára..
A 1976 négyzetméter beépített területű, alagsorból, földszintből, emeletből és tetőtérből álló épület megengedi, hogy a szükséges, apróbb átalakításokat követően nem csak könyvtárat, hanem igazi kulturális központot hozzunk létre benne.” – mondta el Pataki Csaba tanácselnök.
Forrás: https://www.frissujsag.ro/tobb-lesz-mint-megyei-konyvtar
https://www.maszol.ro/index.php/kultura/130621-sajat-epuletbe-koltozhet-a-szatmar-megyei-konyvtar
--Őszi felvételi a Könyvtár- és információtudomány képzésre (Kolozsvár)
Sikerrel történt meg a könyvtár- és információtudomány szak újraakkreditálása a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán.
Az őszi felvételire 2020. szeptember 7-én kerül sor, a magyar tagozaton 3 államilag támogatott és 16 tandíjköteles helyre lehet jelentkezni.
A felvételire való beiratkozás online történik a következő honlapon: kmti.hiphi.ubbcluj.ro
Forrás: http://kmti.hiphi.ubbcluj.ro/felveteli/alapkepzes_nappali
--A Romániai Közkönyvtári Szövetség idei díjazottjai
2020. augusztus 24-én hirdette ki a Romániai Közkönyvtári Szövetség (ANBPR) a tavalyi év tevékenységeire meghirdetett pályázatának nyerteseit. Ez alkalommal a meghirdetett nyolc kategóriában hét megyei könyvtár versenyzett: Beszterce-Naszód, Brăila, Dâmbovița, Ialomița, Iași, Tulcea, összesen 5 pályázat érkezett be.
A beérkezett pályázatok elbírálása után a szakmai zsüri az alábbi díjakat ítélte meg:
A legjobb szakkönyv kategóriában a Dâmboviţa Megyei Könyvtár különgyűjteményeit bemutató monográfia (Agnes Erich, Victor Petrescu, Alexandru Ştefănescu: Colecţiile speciale ale Bibliotecii Judeţene „Ion Heliade Rădulescu” Dâmboviţa – Târgoviște, Bibliotheca Kiadó, 2019).
A legjobb szakmai kiadvány (könyvtári folyóirat) kategóriában a jászvásári (Iași) „Gheorghe Asachi” Megyei Könyvtár által kiadott Asachiana c. folyóirat.
A legjobb szakcikk kategóriában a Ion Voicu által jegyzett, a brăilai községi könyvtárra vonatkozó, 1916 és 1920 közötti levéltári forrásanyagot feldolgozó és a könyvtár Ex Libris c. saját folyóiratában megjelent tanulmány (Ion Voicu: Biblioteca comunală din Brăila reflectată în documente de arhiv, 1916-1920. Ex Libris. Buletinul Bibliotecii Județene Brăila, nr. 11-12., decembrie 2019, 38-42).
A legjobb könyvtári program/projekt kategóriában – megyei könyvtárak szintjén – a Brăila Megyei Könyvtár által szervezett, helyismereti témájú dunai nyári tábor (Școala de vară dunăreană – activități non formale pentru zona Brăilei).. Ugyanezen kategórián belül – községi könyvtári szinten – a zsűri legjobbnak a Tulcea megyei Dorobanțu község könyvtára által benyújtott pályázatot ítélte: ifjúsági vegyeskórus megalakítása Buzatu Lăcrămioara községi könyvtáros vezényletével.
A leginnovatívabb könyvtári program kategóriát a Brăila Megyei Könyvtár Élő Könyvtára („Cartea vie a profesiei”) nyerte, az év könyvtárosa pedig a Brăila megyei Mircea Vodă községi könyvtár munkatársa lett.
Forrás: https://anbpr.org.ro/index.php/castigatorii-premiilor-anbpr-pentru-activitatea-pe-anul-2019/
INTERJÚ
--Beszélgetés Bartha Katalin Ágnes irodalom- és színháztörténésszel
Bartha Katalin Ágnes Sepsiszentgyörgyön nőtt fel, édesanyja magyartanár, édesapja geológus volt, egyik nagyapja nyelvész, történész, levéltáros. A Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar–angol szakán diplomázott. Szakdolgozatát részben színházi témában írta, Shakespeare erdélyi fogadtatásáról monográfiát. 2020 májusa óta a kolozsvári Színház és Film Kar dékánhelyettese, ahol jelenleg épp új diákok toborzásán fáradozik.
– Már középiskolás koromtól vonzott az irodalom mellett a színház – vallja Ágnes. – Remek tanáraim voltak, a családi környezet miatt is természetesnek tűnt számomra, hogy a Mikóból a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakára felvételizzem. Egy csíkszeredai magyar országos olimpián láthattam a Bocsárdi László rendezte, felújított Übü királyt, ami elemi erővel hatott rám, olyan színházi élmény volt, ahol a játék húsba maróan tragikus és derűs is tudott egyszerre lenni, ledőlt a negyedik fal, s hat-hetedikesként a lélegzetem elállt, gondolkodásra, megszólalásra serkentett. A rendszeres színházlátogatás mellett a színháztudomány iránt való érdeklődésemet a bölcsészkaron zajló, Egyed Emese által vezetett színházi kutatói kör befolyásolta erőteljesen. A színháztörténeti kutatás beszippantott, továbbra is szeretek múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban színházi forrásokkal dolgozni.
A színháztudományról azt vallja, hogy „ma nem egy elszigetelt tudomány, hanem a humán- és társadalomtudományok, művészeti-tudományos diskurzusok tágabb kontextusába illeszkedik: a színház területén, a társadalomban, mediális környezetünkben és a többi diszciplínában is zajló változásokra egyaránt reflektál. Ilyen értelemben maga a szak és a megújuló oktatási modell igyekszik a színház fogalmának tágulásával, kereteinek fellazulásával és tudományköziségével lépést tartani. Az itt végzettek sokféle pályán dolgoznak: kulturális újságíró, kritikus, színháztörténész, dramaturg, drámapedagógus, színházi nevelési szakember, színházi rendező, színházmenedzser stb.”
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/135377/akit-megtalalnak-a-feladatok-irodalomtol-a-szinhaztudomanyi
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Bogdán László író, költő, újságíró
Életének 73. évében, 2020. augusztus 10-én elhunyt Bogdán László, József Attila- és Márai Sándor-díjas író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék napilap főmunkatársa.
Bogdán László Sepsiszentgyörgyön született 1948 március 8-án, 1969-től szülővárosában a Megyei Tükör munkatársaként dolgozott. 1987-től A Hét című hetilap szerkesztője volt, majd az 1990-es évektől a Háromszék főmunkatársaként közölt főként kulturális és közéleti témákban. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az 1995. évre nívódíjjal jutalmazta publicisztikai tevékenységét. Számos vers- és prózakötete jelent meg, amelyekért több elismerésben részesült: többek között 2008-ban Márai Sándor-díjat, 2010-ben József Attila-díjat kapott, de a Román Írószövetség prózadíját is elnyerte kétszer. A Magyar Művészeti Akadémia tagjává választotta. Széleslátókörű gondolkodóként, rendkívül sokoldalú érdeklődésű értelmiségiként a Háromszék meghatározó munkatársai közé tartozott.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/elhunyt-bogdan-laszlo-iro-kolto-ujsagiro
https://www.hirmondo.ro/kultura/utban-a-feny-fele/
--Meghalt Gittai István költő, író, újságíró
Életének 73. évében, 2020. augusztus 6-án elhunyt Gittai István, József Attila-díjas költő, író, újságíró.
Gittai (családi nevén Szilágyi) István Tótiban született 1946-ban, tanulmányait Margittán, majd Nagyváradon folytatta. 1990-91-ben a Kelet-Nyugat hetilap, 1991-től a Bihari Napló munkatársa. 2002-től a Várad folyóirat alapító szerkesztője.
Versei több antológiában is megjelentek. Forrás-kötete a Megmentett visszhang (1975). Szikár, szűkszavú versei főleg a magányosság érzetének kifejezésében hitelesek. Ködöböcz Gábor írta róla: „A gyermekember ártatlanságával és jóhiszeműségével megáldott Gittai István esetében már az is költészet, ahogyan él. Ahogyan széles öleléssel, határtalan életimádattal és mélységes alázattal a környezetéhez, a természethez, az embertársaihoz és önmagához viszonyul. Ahogyan szereti, óvja és teremti az életben a szépet, a jót, az embernek valót. Gittai fokozottan természet- és valóságközeli beállítottsága, a dolgokhoz, jelenségekhez közel hajoló természete, egyenes szókimondása, törhetetlen derűje, időtlen bölcsessége és csillámló játékossága önmagában is költemény.”
Utolsó éveiben Csepelen élt. 2016-ban megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, 2018-ban József Attila-díjban részesült.
Forrás: http://www.varad.ro/elhunyt-gittai-istvan/
--Elhunyt Vremir Mátyás, az erdélyi tömzsi sárkány felfedezője
Életének 49. évében, 2020. július 24-én elhunyt Vremir Mátyás kolozsvári geologóus, paleontológus. Felfedezései közül a legismertebb a zömök sárkány, azaz tudományos nevén Balaur bondoc és az Eurazhdarcho langendorfensis. Tudományos újdonsággal bíró, világraszóló leleteit nemes nagylelkűséggel az EME gyűjteményeinek gyarapítására ajánlotta fel, és általuk egy új paleontológiai gyűjtemény létrehozását ösztönözte. „Fontosnak tartom, hogy az EME őrizhesse és kezelhesse ezeket a rendkívüli leleteket, amelyek egyúttal megfelelő »magot« képezhetnének az EME egykor híres kőzet-, ásvány- és őslénygyűjteményének újbóli megalapozásához” – írta az adományozó Vremir Mátyás szándéknyilatkozatában.
2010-től az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyéni kutatójaként vezetett geológiai, rétegtani és őslénytani kutatásokat az Erdélyi medence dél-nyugati régiójában. Ugyanakkor őslénytani feltárást vezetett a bajorországi Solnhof-medence aktív kőbányák által veszélyeztetett lelőhelyein, illetve számos mentőásatást vezetett a Krím félsziget magashegységeiben. Kutatásainak eredményeit több mint 100 publikációban tette közzé, rangos nemzetközi lapokban is (PNAS, AMNH Science, Cretaceous Research, Quaternary Research, Naturwissenschaften stb.).
Forrás: https://eme.ro/web/guest/hir/-/tartalom/elhunyt-vremir-matyas-paleontologus-az-eme-tudomanyos-munkatarsa-253801
DÍJAK
--Krasznahorkai László írta az év mondatát Görögországban
Krasznahorkai László Kossuth-díjas író nyerte a literature.gr nevű görög irodalmi újság díját az év legfontosabb mondatáért, amely a Sátántangó című regényből származik. A fordító Ioanna Avramidou volt.
A nyertes mondat: „[…] Szomorúan nézte a baljós eget, a sáskajárásos nyár kiégett maradványait, és hirtelen ugyanazon az akácgallyon látta átvonulni a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mintha csak megérezte volna, hogy az örökkévalóság mozdulatlan gömbjében bohóckodik az idő egésze, a zűrzavar hepehupáin át ördögi egyenest csalva, és megteremtve a magasságot, a tébolyt szükségszerűséggé hamisítja… és látta önmagát, a bölcső és koporsó fakeresztjén, amint kínlódva rándul egyet, hogy végül – rangjelzések és kitüntetések nélkül – lecsupaszítva a halottmosók kezére adja egy szárazon pattogó ítélet, a dolgos bőrnyúzók röhejébe, ahol aztán irgalmatlanul látnia kell az emberi dolgok mértékét, anélkül hogy akár csak egyetlen ösvény is visszavezesse, mert akkor már azt is tudni fogja, hogy olyan partiba keveredett a hamiskártyásokkal, amely már jó előre le van játszva, s amelynek végén utolsó fegyverétől is megfosztják, a reménytől, hogy egyszer még hazatalál. […]”
Forrás: http://kulter.hu/2020/08/krasznahorkaie-az-ev-mondata/
--Átadták a Magyar írószövetség 2020-as Debüt-díjait
Átadták a 2020-as Debüt-díjakat. A rangos elismerést a Magyar Írószövetség 2019-ben alapította, fiatal, első kötetes alkotókat jutalmazva ezzel három kategóriában (vers, széppróza, tanulmány). A díjjal bruttó 1 millió forint pénzjutalom jár, és az alkotó a Magyar Írószövetség tagjává válik. Más esetben a tagsághoz minimum két megjelent kötet, két tag ajánlása és tagfelvételi eljárás szükséges.
A 2020. évi Debüt-díjak átadására a Tokaji Írótáborban került sor idén augusztus 19-én, ünnepélyes keretek között. A díjakat Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke adta át. A fiatalok meghívást kaptak az írótáborba is.
A 2020. évi díjazottak: Bék Timur költő, az Aszterión című könyv szerzője, Vöröskéry Dóra prózaíró, a Röpképtelen madarak szerzője és Smid Róbert irodalomtörténész, a Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei című kötet szerzője.
Forrás: https://hajonaplo.ma/aktualis/ok-kaptak-az-idei-debut-dijat.html
--Magyar állami kitüntetést kapott több erdélyi művész
A koronavírus-járvány miatt az állami kitüntetéseket idén március 15., az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója helyett az államalapítás ünnepéhez kapcsolódóan adták át. Az erdélyi díjazottak közé tartozik dr. Aniszi Kálmán író, publicista, szerkesztő, a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem nyugalmazott egyetemi oktatója és Tóth-Páll Miklós marosvásárhelyi születésű színművész, rendező, nyugdíjazásáig a szatmárnémeti Harag György Társulat tagja, mindmáig a művelődésszervező feladatokat ellátó Ady Endre Társaság alapítója és elnöke. Ők a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesültek..
A magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.
A népművészet területén hosszabb időszak alatt kifejtett munkássága során kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Népművészet Mestere díjban részesült Györgyicze András gyimesi népzenész, Józsa János korondi fazekasmester, Tankó Csukuj Anna hidegségi hagyományőrző táncos, Türi István nagymedvési népzenész, Újvári Sámuel szucsági hagyományőrző táncos és Zsoldos István széki hagyományőrző táncos.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/135176/magyar-allami-kituntetest-kapott-tobb-erdelyi-muvesz
https://litera.hu/hirek/allami-kitunteteseket-adott-ma-at-az-emmi-minisztere.html
AJÁNLÓ
--Európa nyári olvasmányajánlója: járványok, háborúk és szerelem minden mennyiségben
2020 nyarára, a koronavírus miatti korlátozásokra való tekintettel is, olvasmányajánlót állított össze az Európai Tanács, hogy ezen a kevesebb utazással járó vakáción képzeletben felfedezhessük Európát. Arra kérték az EU-hoz delegált állandó képviseleteket, hogy az országuk irodalmi kínálatából emeljenek ki egy-egy olvasmányt, amit idén nyáron különösen érdemes lenne forgatni. Eddig 17 képviselet tette meg a maga javaslatát, és a képregényektől kezdve a tündérmesékig ezekbe minden belefért.
Magyarország ajánlata Szerb Antal Utas és holdvilág című, 1937-ben megjelent munkája volt, ami az ajánló szerint a szerző álomszerű kalandozása, teljesen egyedi keveréke varázslatnak, őrületnek, romantikának és fenyegetettségnek.
Románia ajánlata Gabriela Adameșteanu Az elveszett délelőtt (Dimineața pierdută) című regénye volt, amely 1983-ban jelent meg először, azóta számos idegen nyelvre lefordították, köztük magyarra is, és az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2010-ben.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28544&europa__nyari_olvasmanyajanloja_jarvanyok_haboruk_es_persze_szerelem_minden_mennyisegben
https://hvg.hu/kultura/20200805_Szerb_Antal_Brusszel_Allando_Kepviselet
--Bemutatták a Székelyföld Trianon-lapszámát
A Székelyföld kulturális folyóirat 2020. júniusi száma teljes mértékben a Trianon-diskurzus köré szerveződik. A tematikus lapszám bemutatójára 2020. augusztus 20-án került sor a Kolozsvári Magyar Napok keretében, az esemény meghívottjai Benkő Levente és Molnár Vilmos lapszerkesztők voltak, akikkel Karácsonyi Zsolt beszélgetett.
Kezdésképp, Karácsonyi Zsoltnak a a Trianon-szám „mélyebb rétegeire” vonatkozó kérdésére, Molnár Vilmos elárulta: mivel a Székelyföld nem csak irodalmi lap, hanem olyan kulturális folyóirat is, amelynek nagy szegmensét történelmi tartalom teszi ki, így egyértelmű volt, hogy olyan, máig megrázó történelmi momentumra, mint Trianon, valamilyen módon reflektálniuk kell.
A megközelítés módja elsősorban áttekintő, amolyan „hogyan-jutottunk-ide” szcénáriót követ a magyarországi politikusok tehetetlenségétől és apátiájáról a legkritikusabb pillanatokban, egészen addig, hogyan érintett ez különböző erdélyi lakosokat. Molnár Vilmos hozzátette, abban is biztos, hogy annyi elhallgatott, napjainkig tisztázatlan esemény maradt, hogy bőven lenne még anyag az erdélyi vagy székelyföldi közelmúltról.. A lapszámban közlő szerzőkről elmondta, jó részük már a Székelyföld „tősgárdájához” tartozik, mind magyarországi, mind hazai szerzők (többek közt Benkő Levente, Garda Dezső, Gazda József, Gottfried Barna, Mihály János, Nagy Szabó Csaba, Romsics Ignác). A lapszámot két erdélyi költő, Farkas Árpád és Ferencz Imre versei nyitják.
Forrás: https://www.helikon.ro/mit-mondhatunk-el-szaz-evvel-trianon-utan-bemutattak-a-szekelyfold-trianon-lapszamat/
--Elkészült a székelység történetét bemutató könyv román változata
Megjelent A székelység története című kézi- és tankönyv átdolgozott, román nyelvű változata. Az Istoria ilustrată a secuilor (A székelység képes története) című kiadványt Hargita Megye Tanácsa gondozásában a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont adta ki, tudományos koordinátora Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, az előszavát Lucian Năstase-Kovács történész, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója írta.
A román nyelvű kiadványt már nem feltétlenül a diákoknak, hanem inkább a nagyközönségnek szánják, abban bíznak, a románok körében is érdeklődésre tart számot, hogy betekinthetnek a székelység történetébe, kultúrájába.
A szerző elmondta, ez az első olyan, román közönségnek írt könyv a székelyek történelméről, amelynek szerzője magyar történész, és bekerült a román könyvkereskedelembe. Emlékeztetett, hogy a kiadó már korábban is nyitott a magyar kultúra irányába, hiszen több magyar szépirodalmi alkotást román nyelven adtak ki. Hermann elmondta: azt a felkérést kapta, hogy írjon a román olvasóközönségnek egy rövid, áttekinthető és könnyen befogadható könyvet a székelyek történelméről.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/elkeszult-a-szekelyseg-tortenetet-bemutato-kiadvany-roman-valtozata?letterid=4471
https://www.3szek.ro/load/cikk/135198/roman-konyv-a-szekelyekrol
--Bemutatták Teleki Sámuel naplóját
Teleki Sámuel nevéhez legalább annyira szervesen kapcsolódik az utazás fogalma, mint a Teleki Téka megalapítása. Ugyan kortársaihoz képest naplóirodalma kevésbé tartalmas, rendkívül olvasmányos és tanulságos akár a mai olvasónak is. Peregrinációs naplója Deé Nagy Anikó nyugalmazott könyvtáros gondozásában látott napvilágot a Kriterion Könyvkiadónál, a kötet bemutatójára pedig 2020. augusztus 19-én került sor a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat keretében..
Teleki Sámuel négy évig tartó peregrinációja Svájcban kezdődött, majd Bécsben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban folytatódott. Ez igen szokatlan annak ismeretében, hogy viszonylag korán elárvult (előbb édesanyját, majd édesapját, Teleki Sándort veszítette el), és egy hasonlóan nagy mértékű nemesi „grand tour” komoly anyagi finanszírozást igényelt, amely később gyümölcsöző emberi kapcsolatokban, politikai, papi vagy diplomáciai gyakorlat formájában térült meg. Teleki Sámuel mindezeket sikeresen hasznosította, többek közt a Téka megalapításában.
Több szempontból is tanulságos olvasmány Teleki Sámuel peregrinációs irodalma napjainkban, ugyanis számos korabeli gyakorlat lehet érvényes ma is: például a jó kommunikációs készség fejlesztése, illendő megjelenés vagy a kapcsolatkiépítés fontossága. Ezekre Teleki külön szabályrendszert dolgozott ki, amely a könyvbemutató végén el is hangzott: egy jó közösségi ember legyen tisztelettudó, ne fitogtassa tudását, ne legyen szószátyár, ne folyamodjék hízelgéshez, intrikához.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28559&facebookposztok_es_progressziv_ertelmiseg_a_18._szazadban_mitol_igazan_erdekes_teleki_samuel_naploja?
https://www.helikon.ro/barangolni-orszagokban-konyvtarakban-kulturakban-bemutattak-teleki-samuel-peregrinacios-naplojat/
--We do still exist! – Trianonról angolul
Trianonról és a magyarságról szóló versek, angolul. A kötet címe: A Nation Dismembered – The 1920 Trianon Treaty in Hungarian Poetry. Bertha Csilla és Kodolányi Gyula válogatta az antológia anyagát.
Egy magyar olvasó nagyjából ismeri a könyv tartalmát – ám sokaknak tartogathat meglepetéseket is –, de olvasásakor értjük meg igazán, hogy mindaz, amit a Trianon szóval, gyűjtőfogalommal fejezünk ki, mennyire átadhatatlan tény és érzés. Nem a versfordítások miatt, hisz azok kiválóak, és különösen érdekes, hogy mennyire érvényes ugyanaz a mondat angolul, mint magyarul. Erős, jól kiválogatott versek ezek, olyanok, amelyeket mi is ajánlanánk egy angolul beszélő ismerősünknek, ha érdeklik a versek, és az, hogy mi történt velünk, magyarokkal a huszadik században. Mégis az az igazság, hogy Trianonnal egyedül vagyunk. Igyekeztem angol szemmel olvasni a könyv verseit, mintha mit sem tudnék az egészről. Panasz, fájdalom, létbizonytalanság, létbizonyosság és a „csak azért is” elszánt magyar érzése árad belőlük, nagyjából ezeket az érzelmeket olvastam ki a versekből. Lehet, hogy ezekben minden benne van. (...)
Jó, hogy a fontos klasszikusaink mellett sok kortárs és közel kortárs költőt válogattak be a kötetbe, így többek között Székely János, Egyed Emese, Döbrentei Kornél, Makkai Ádám, Wass Albert, Ferenczes István, Kányádi Sándor, Csoóri Sándor, Kiss Dénes, Lezsák Sándor, Vári Fábián László, Dutka Ákos, Dsida Jenő, Kosztolányi Dezső, Reményik Sándor verseit olvashatjuk. A kötet elején Donald E. Morse előszavát és Pomogáts Béla tanulmányát, a végén pedig a költők és fordítók részletes, jól kidolgozott életrajzait is elolvashatjuk. Magyaroknak kuriózum, angolul beszélő külföldieknek pedig kötelező olvasmány. (Pataki Tamás / magyarnemzet.hu)
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/135309/we-do-still-exist-%E2%80%93-trianonrol-angolul-magyaroknak-kuriozum-kulfoldieknek-kotelezo-olvasmany
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Digitalizált fényképritkaságokon elevenedik meg a polgári Székelyudvarhely
Egyetemi hallgatók és önkéntesek segítségével zajlik az archívum digitalizálása és rendszerezése a székelyudvarhelyi Kováts Fényképészetnél: a párját ritkító, az országban legnagyobb, magánkézben lévő gyűjtemény Udvarhelyszék 130 évét dokumentálja. A mintegy 80 ezer negatívot felölelő gyűjtemény digitalizálása hosszú évek munkája lesz, az első ötezer darabot nyár végére már számítógépes rendszerben is rögzítik. Az így lajstromba vett negatívok digitalizált változatai Kovátsék belső számítógépes rendszerébe kerülnek, ezekből majd többet a fényképészet honlapján is megosztanak.
A most feldolgozott, az 1900-től 1925-ig terjedő időszakot megörökítő fotóanyagból kirajzolódik a hajdani Székelyudvarhely, Udvarhelyszék élete. Igazi polgári kisváros mindennapjaiba nyerünk betekintést, hiszen a fényképészet nemcsak az ünnepi alkalmakat, hanem a hétköznapokat, családi eseményeket, sőt, a lakásbelsőket is megörökítette.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/digitalizalt-fenykepritkasagokon-elevenedik-meg-a-polgari-szekelyudvarhely#
--Újból elérhető lesz az ARCANUM Digitális Adattár
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ötvenmillió forinttal támogatja – a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központján keresztül –, hogy az ARCANUM digitalis adattára ingyenesen elérhető legyen az ország minden jelentősebb közgyűjteményében, a megyei és az egyetemi könyvtárakban, a megyei múzeumokban, a levéltárakban, valamint a határon túli magyar gyűjteményekben. A szolgáltatást több mint 130 gyűjtemény részére fizeti elő az NKA, amelyet így nem csupán a támogatott intézmények munkatársai, hanem azok látogatói is igénybe vehetnek.
Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) közel harmincmillió oldalon több mint 2300 újság és folyóirat, lexikon és egyéb kiadvány online elérését teszi lehetővé a felhasználóknak. Az ADT korábban az elektronikus információszolgáltatás nemzeti program keretében volt elérhető a közgyűjteményeknek, azonban 2020-ban kikerült a támogatott tartalmak közül. Ennek következtében sok közgyűjteményben – és ez különösen a határon túli magyar intézményeket sújtotta – anyagi okokból megszűnt a szolgáltatás – részletezi az előzményeket a közlemény.
Forrás: https://magyarnemzet.hu/kultura/a-nka-50-millio-forinttal-tamogatja-az-adt-elerhetoseget-8563518
--„Földabrosz” néven új digitális tartalomszolgáltatást indít az OSZK
„Földabrosz” néven indít új, folyamatosan bővülő adatbázist az OSZK, amely jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott, magyarországi és külföldi térképet tartalmaz, amelyek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtár alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt.
A cél a sokrétű gyűjtemény közkinccsé tétele a lehető legszélesebb körben, kiemelt figyelemmel a középiskolai és a felsőfokú oktatásban résztvevők, valamint a kutatók igényeire. A nemzeti könyvtári küldetést szem előtt tartva ezeket ezek a kultúrkincsek jó minőségben és szabad licenccel kerülnek publikálásra, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetőek, letölthetőek és felhasználhatóak. A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók földrajzi elhelyezkedés (világ, Európa, Magyarország, távoli tájak) és tematikus csoportosítás (történelmi, hadtörténelmi, város-, hajózási és általános térképek) szerint is válogathatnak. A tájékozódást a térképek részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segíti az intézmény.
A „Földabrosz” szolgáltatás folyamatosan bővül az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának további részeivel.
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/foldabrosz-uj-digitalis-tartalomszolgaltatas
--Segédanyagok előítéletesség, radikalizáció és szélsőségesség ellen
Egy helyen érhetőek el a Political Capital által, illetve közreműködésével készült anyagok, amelyek hasznosak tanárok és fiatalokkal foglalkozó más szakemberek (pl. ifjúsági munkások, civil szervezetek munkatársai) számára, ha a demokratikus értékekkel és részvétellel kapcsolatos társadalmi témákkal és jelenségekkel kívánnak foglalkozni. Az anyagok a Political Capital radikalizmusprevenciós és szélsőségesség elleni tevékenysége keretében készültek, és számos témát lefednek, amelyek közvetve vagy közvetlenül, de mind kapcsolódnak a radikalizációhoz és szélsőségességhez. Ilyenek például az előítéletesség, a gyűlölködő és gyűlöletkeltő megnyilvánulások az online térben, a szélsőséges érvekkel szembeni ellenérvelés, az álhírek és dezinformáció felismerése, viselkedésünk a közösségi médiában, a társadalmi részvétel és érdekképviselet.
Az anyagok akár háttéranyagként, akár fiatalokkal való foglalkozásokon segédanyagként is felhasználhatóak. Vannak köztük információs anyagok, gyakorlati fókuszú útmutatók, prezentációk, videók, infografikák és foglalkozástervek is.
Forrás: https://www.politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=2554
MOZAIK
--Könyvekkel könnyebb: művészetterápia a kolozsvári kórházakban
A kolozsvári kórházakba beutalt páciensek közérzetén szeretne javítani a Create.Act.Enjoy Egyesület, amely kisebb könyvtárakat alakít ki az intézményekben. A kezdeményezés ötletét egyrészt az adta, hogy a beutalt páciensek idejük nagy részét egyedül töltik a kórteremben, másrészt a kincses városbeli szervezet szerint az aggodalom csökkentése, az erről való figyelemelterelés fontosabb, mint bármikor. A művészetterápia projekt keretében kis faházikókat helyeztek el több helyszínen, ahová az adománygyűjtő kampány végéig, augusztus 31-ig lehetett olvasmányokat tenni.
A kezdeményezés szeretné kiegészíteni az orvosok, páciensek és közeli hozzátartozók erőfeszítéseit. Évente számos helyi művész és önkéntes működik együtt annak érdekében, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsék a művészetfogyasztás jelentőségét.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/muveszetterapia-a-kincses-varosi-korhazakban
--Hunyadi Jánosról szóló, 18. századi, ellopott könyv került vissza a kolozsvári Akadémiai Könyvtárba
A kolozsvári rendőrség magyarországi kollégáikkal együttműködve találta meg és szerezte vissza Pálóczi Horváth Ádám 1787-es, Hunniás című elbeszélő költeményének azt a példányát, amelyet a kolozsvári Akadémiai Könyvtárból loptak el. A kötetre egy magyarországi aukciós honlapon bukkantak rá.
A kolozsvári rendőrség 2019. október 1-én hivatalból indított eljárást a „Hunniás, vagy magyar Hunyadi: az az ama' híres magyar vezér Hunyadi János' életének egygy része, mellyet a' Virgilius' Éneisse' formájába öntve, négy sorú magyar strófákkal le-írt Horváth Ádám” című kötet eltűnése ügyében.
A könyvet a román hatóságok fedezték fel az online aukción, majd nemzetközi eljárás keretében lefoglalták, és 2020. augusztus 17-én visszakerült a kolozsvári Akadémiai Könyvtárba.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/130890-hunyadi-janosrol-szolo-18-szazadi-konyvet-loptak-el-a-kolozsvari-akademiai-konyvtarbol
--Szerzőjük valódi nevén publikálnak újra 25 regényt, amelyet férfi álnéven alkotó nők írtak
Gyűjteménybe szedve, szerzőjük valódi neve alatt publikálnak újra 25 olyan regényt, amely férfi álnéven alkotó írónők tollából származik.
A kiválasztott művek között szerepel George Eliot, valós nevén Mary Anne Evans 19. századi angol írónő Middlemarch című regénye, valamint francia kortársa, Amantine Aurore Dupin, írói álnevén George Sand Indiána című könyve - adta hírül a BBC hírportálja. A Reclaim Her Name elnevezésű gyűjtemény az angol nyelven alkotó női szerzőket jutalmazó Women's Prize for Fiction nevű díj alapításának 25. évfordulóját ünnepli. "A történelem folyamán nagyon sok női író férfi álnevet használt, hogy a műveik nyomtatásba kerüljenek vagy komolyan vegyék őket" - olvasható a program hivatalos honlapján, amely szerint a mostani kezdeményezés célja, hogy "tisztelegjen ezeknek a nőknek a sikerei előtt, és megadja nekik azt őket megillető elismerést".
A 25 kötet ingyenesen letölthető e-könyv formátumban. A Nagy-Britannia szerte működő könyvtárak ajándék példányokat kapnak a teljes gyűjteményből. A könyveknek női tervezők álmodtak új borítókat.
A kollekció részét képezi a Marie of the Cabin Club című írás az Arnold Petri néven alkotó Ann Petrytől, valamint Mary Bright (George Egerton), Fatemeh Farahani (Shahein Farahani) és Julia Constance Fletcher (George Fleming) egy-egy műve is.
A kiválasztott regények műfajukat tekintve a sci-fitől egészen a horrorig terjednek.
Forrás: http://www.ma.hu/kulturport.hu/349649/Szerzojuk_valodi_neven_publikalnak_ujra_25_regenyt_amelyet_ferfi_alneven_alkoto_nok_irtak
-- Zsidó Ferenc a Székelyföld folyóirat új főszerkesztője
2020. augusztus 24-étől Zsidó Ferenc székelykeresztúri író, kritikus a csíkszeredai Székelyföld folyóirat főszerkesztője, aki, a szerkesztői munka koordinálása mellett, az új honlap bejáratására és irodalmi rendezvények lebonyolítására koncentrál.
Zsidó Ferenc 1976-ban született Székelyudvarhelyen, 1999-ben a Bukaresti Egyetemen szerzett magyar-német szakos diplomát, 2008-ban a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen a bölcsésztudományok doktorává avatták.. 1999 és 2003 között a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában tanított, 2003-2004-ben a Krónika napilapnál volt szerkesztő, 2005-től a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceum magyartanára, 2013 és 2019 között a www.eirodalom.ro című irodalmi portált szerkesztette.
Tagja a Romániai Írók Szövetségének, a Magyar Írószövetségnek, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, a Fiatal Írók Szövetségének, kuratóriumi tagja az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványnak.
Fontosabb kötetei: Szalmatánc (regény). Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002.; Csigaterpesz (novellák). Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár – FISZ, Budapest, 2005.; Autóstoppal Európában (regényes útirajz). Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2007. Laska Lajos (rövidprózák), Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2012., Csak egyenesen! (irodalomkritikák), Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár – FISZ, Budapest, 2016., Huszonnégy (regény), Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2017, 2018.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11559&zsido_ferenc_lett_a_szekelyfold_folyoirat_uj_foszerkesztoje
--Egy kétnyelvű kiadványról: családtörténet tanulságokkal
Csak azok nem tudnak róla, hogy a jeles román festőművész, Nicolae Grigorescu (1838–1907) felesége csomakőrösi magyar asszony volt, akik életvitelszerűen nem követik a sajtót, netalán a folyóiratokat.
(...) Nem igaz az, hogy egy szűk kör nem tudhatott a családi kapcsolatról, mert derült égből villámcsapásként, 1997-ben a festő két, Párizsban élő unokája (N. Grigorescu és Ruxanda) azért érkeztek Csomakőrösre, hogy meggyőződjenek, a nagyon ritkán Maria Danci vagy Danciu néven szereplő nagymama valóban magyar-e és valóban innen származott-e. Szerencséjük volt, mert a helybeli református lelkipásztor híján – akit a vendégek nem találtak otthon – Debreczi Pálné Szász Irénke fogadta őket, akit úgy tisztelünk ma is, mint Csomakőrös népnek jó ismerőjét, családkutatót, aki tanulmányt is írt a falu családairól. A vendégekkel egy közös fényképfelvétel is készült, Szász Irénke megnyugtatta őket, hogy él a Dancs família a faluban. A látogatók visszautaztak, s az „örömhírt” közölték Remus Nicolescuval (1927–2005), aki akkor a Román Akadémia Művészettörténeti Intézetének igazgatója volt, és adatokat kért Bíró Sándor korabeli kőrösi lelkésztől egy, a témához kötődő tanulmányhoz, amely – feltételezzük, hogy több ok miatt – soha nem készült el, s így továbbra is lepel fedi a festő családi kapcsolatát, amit sem ő, sem élettársa nem tartott fontosnak felfedni. Bizonyára titokban szerették volna tartani azt, hogy a fiatal hölgy előbb szeretője, utóbb gondos élettársa volt, és csak a festő halála évében lett hivatalosan Grigorescu felsége.
Időközben azonban két rövidebb, román nyelven megjelent kiadványban is esett szó „a festő feleségének kilétéről”. Gondolva arra, hogy a családtörténeti felfedezésnek el kell jutnia a mai művészettörténeti berkekbe, a Sepsiszentgyörgyön élő dr. Nagy Lajos nyugalmazott családorvos és említett Debrecziné, miután már fotokópián lehetett kutakodni a családkönyvekben, kiderítették, hogy Dancs Mária a csomakőrösi Dancs József és Ördög Zsuzsanna 1865-ben született lánya volt, aki – akárcsak sok más székely lány is – szolgálni szegődött Bukarestbe, itt ismerkedhetett meg az agglegény festőművésszel, s lett modellje, később szeretője, közös gyermekük édesanyja, férjének odaadó gondozója. (...) Dr. Nagy Lajos egy román–magyar nyelvű összefoglaló tanulmányt adott ki ez év nyarán, melyet szándékában van – egyfajta tudomásulvétel végett – eljuttatni a câmpinai Nicolae Grigorescu Emlékmúzeumba. A festő ugyanis ebben a Prahova-völgyi városban élte élete második felét, ennek a városnak a temetőjében nyugszanak porai. Síremléke mellett egy jeltelen sír is van, bizonyára oda temették feleségét, Dancs Máriát is, aki halála után nem kapott síremléket...
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/135439/csaladtortenet-tanulsagokkal-egy-ketnyelvu-kiadvanyrol
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr; Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), Kelemen.katalin@yahoo.co.uk; Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com; Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai..magdolna@gmail.com címen.
XV. évf., 2020/9. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Nyakig a Demboviccben – a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének pályázata
KITEKINTŐ
--Drámai fogyatkozás az EU-s könyvkiadásban
--Fontos, hogy egy gyerek mennyi könyv között nő fel
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Kincskereső játékot indít a Román nyelv napján a Kájoni János Megyei Könyvtár
--„Szóban-képben” – kiállítás a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár fotógyűjteményeiből
--Közel fél évszázad után új és saját otthonába költözik a Szatmár Megyei Könyvtár
--Őszi felvételi a Könyvtár- és információtudomány képzésre (Kolozsvár)
--A Romániai Közkönyvtári Szövetség idei díjazottjai
INTERJÚ
--Beszélgetés Bartha Katalin Ágnes irodalom- és színháztörténésszel
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Bogdán László író, költő, újságíró
--Meghalt Gittai István költő, író, újságíró
--Elhunyt Vremir Mátyás, az erdélyi tömzsi sárkány felfedezője
DÍJAK
--Krasznahorkai László írta az év mondatát Görögországban
--Átadták a Magyar írószövetség 2020-as Debüt-díjait
--Magyar állami kitüntetést kapott több erdélyi művész
AJÁNLÓ
--Európa nyári olvasmányajánlója: járványok, háborúk és szerelem minden mennyiségben
--Bemutatták a Székelyföld Trianon-lapszámát
--Elkészült a székelység történetét bemutató könyv román változata
--Bemutatták Teleki Sámuel naplóját
--We do still exist! – Trianonról angolul
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Digitalizált fényképritkaságokon elevenedik meg a polgári Székelyudvarhely
--Újból elérhető lesz az ARCANUM Digitális Adattár
--„Földabrosz” néven új digitális tartalomszolgáltatást indít az OSZK
--Segédanyagok előítéletesség, radikalizáció és szélsőségesség ellen
MOZAIK
--Könyvekkel könnyebb: művészetterápia a kolozsvári kórházakban
--Hunyadi Jánosról szóló, 18. századi, ellopott könyv került vissza a kolozsvári Akadémiai Könyvtárba
--Szerzőjük valódi nevén publikálnak újra 25 regényt, amelyet férfi álnéven alkotó nők írtak
--Zsidó Ferenc a Székelyföld folyóirat új főszerkesztője
--Egy kétnyelvű kiadványról: családtörténet tanulságokkal
PÁLYÁZATOK
--Nyakig a Demboviccben – a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének pályázata
A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) a 2018-ban kiírt Magyarok a román nemzetállamban című sikeres riportpályázata és a 2019-ben meghirdetett Voltunk, vagyunk, leszünk című filmpályázata után, idén ismét pályázatot hirdet, Nyakig a Demboviccben címmel, amelyre ironikusan összegző véleménycikkeket várnak az utóbbi száz év nemzetpolitikájának témakörében.
Bárki pályázhat életkortól, lakhelytől és állampolgárságtól függetlenül. A beküldött munkák terjedelme nem haladhatja meg a 6000 leütést (szóközökkel együtt). Pályázni kizárólag magyar nyelvű, a benevezésig közzé nem tett írással lehet.
A pályaműveket erdélyi idő szerint 2020. december 22-én 24 óráig lehet benyújtani PDF formátumban, egy szintén PDF formátumban csatolt levél kíséretében, a lebonyolításért felelős Bedő Zoltán SZMÚE- elnök címére: (bedozoltan59@gmail.com).
A beérkezett pályaműveket szakmai testület bírálja el. A pályázat eredményének közzétételére a Magyar Kultúra Napján, 2021.. január 22-én kerül sor. Az első díj 500, a második díj 300, a harmadik díj 200 euró.
Forrás: https://www.erdely.ma/nyakig-a-demboviccben-a-szekelyfoldi-magyar-ujsagirok-egyesulete-altal-kiirt-palyazat/
KITEKINTŐ
--Drámai fogyatkozás az EU-s könyvkiadásban
Tanulmányt tett közzé az Európai Kiadók Szövetsége Európa könyvpiacának alakulásáról a koronavírus után. Ebből kiderült, hogy az európai uniós tagországokban alig néhány hát alatt drámaian csökkent az eladások mennyisége. Például Olaszországban 75%-kal, ami 20 millió eurós kiesést jelent, Portugáliában 78, Spanyolországban 80, Romániában 85, Franciaországban 66%-kal. A Covid-19 miatt 90%-os visszaesés tapasztalható az EU-ban. A járványnak tulajdonítható az online kalózkodás térhódítása, valamint régi hagyományokra visszatekintő rangos nemzetközi könyvvásárok elmaradása Párizsban, Londonban, Bolognában, Prágában, Anvers-ben, Tallinnban, Szalonikiben, Budapesten, Torinóban, Göteborgban, Lisszabonban, Rómában, Bukarestben stb.
Grigore Arsene, a Romániai Kiadók Egyesületének elnöke abban bízik, hogy az Európai Kiadók Szövetsége képes lesz nyomást gyakorolni az Unió művelődésügyi biztosára a szakágazatot erőteljesen támogató politikai döntések meghozataláért.
Forrás: https://www.observatorcultural.ro/stire/cum-a-schimbat-pandemia-industria-cartii/
https://mcusercontent.com/5931cd4d5c491e2a84134f211/files/54bfd050-5dd0-4f71-89f5-65922f743797/FEP_Report_Consequences_of_COVID_19.pdf
--Fontos, hogy egy gyerek mennyi könyv között nő fel
Az otthoni könyvtárak méretének nagyobb szerepe van a gyerekek fejlődésében, mint gondoltuk, egy új kutatás szerint legalábbis nagyobb eséllyel tesznek szert fontos képességekre azok, akik sok könyv között nőnek fel.
Számos kutatás foglalkozott az olvasás pozitív hatásaival, bizonyítva, hogy a könyvek csökkentik a stresszt és a szorongást. Hat perc olvasás után átlagosan 68%-kal csökken az ember stressz-szintje. A könyvek lassítják a mentális öregedést is, azokhoz az emberekhez képest, akik nem szoktak olvasni, az olvasók 32%-kal kevesebb eséllyel tapasztalnak mentális problémákat idős korukban. Az olvasás egyértelműen hatással van az agy működésére, már öt nap után erősödni kezd a kapcsolat a nyelvért és az érzésekért felelős területek között. Az Oxford University Pressnél megjelent, Reading for Life című könyv szerint a nyelvi kihívások beindítják az agyat, és ezáltal jó hatással vannak a mentális állapotunkra.
Egy 2018-ban végzett kutatás révén még ezeken túl is fontos pozitív hatásokra derült fény. A vizsgálat során 31 országban összesen 160 000 embert kérdeztek ki. A kutatók arra jutottak, hogy minél több könyv volt a résztvevők otthonában gyerekkorukban, felnőttként annál jártasabbak lettek három fő területen: az olvasottság terén, a matematikai képességeket tekintve, valamint a technológia használatában, legyen szó kommunikációról vagy információk összegyűjtéséről és analizálásáról. (A kutatásban átlagos szintnek azt állapították meg, ha legalább 80 könyv volt otthon, a fejlődés ott volt látványos, ahol sok, 80 és 350 közötti példány volt a házi könyvtárban, nagyobb könyvmennyiség esetén a különbségek már nem voltak számottevők.)
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/olvasasi_szokasok_kutatas_kepessegek_otthoni_konyvtar.html
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Csodalámpa gimnazistáknak
Az előkészítős, elsős és második osztályosok után a 6–7 osztályosok számára nyitotta meg kapuját a Csodalámpa Olvasóklub nevet viselő, olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozás a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A tevékenységek során a tizenegy gimnazista a barátságról, a felnőtté válásról szóló történettel ismerkedett meg.
A járványhelyzetre való tekintettel idén szűkebb körben, csökkentett létszámmal és szabadtérben zajlottak a tevékenységek. A csoportvezetők, Hollanda Andrea, Kolumbán Melinda, Nagy-Bákai Réka, Szilágyi-Nagy Imola és Nagy Tímea David Almond A nap színe című könyvét olvasták fel, beszélgettek a tinédzserkorra jellemző útkeresésről, az önismeretről, az élet értelméről és a gyászról is.
A felolvasás, a szövegértést és feldolgozást segítő játékok mellett filmnézés, batikolás, agyagozás és nemezelés is szerepelt a programban.
A résztvevők egy része visszajáró, de akadtak olyanok is, akik első alkalommal kapcsolódtak be a könyvtár által szervezett vakációs foglalkozásokba.
A Bod Péter Megyei Könyvtár tevékenységei által arra törekszik, hogy olyan könyveket adjon a gyerekek, fiatalok kezébe, amelyek felkeltik érdeklődésüket, ugyanakkor irodalmi értékkel is bírnak. Ennek az olvasóvá nevelésnek a részét képezi az évről évre megszervezett vakációs foglalkozás, a Csodalámpa Olvasóklub, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend a családok és a diákok körében.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/csodalampa-gimnazistaknak/
Karan-zine
A Bod Péter Megyei Könyvtár arra hívja olvasóit, hogy életkortól függetlenül legyenek cselekvő részesei kezdeményezésének, együtt, kreatív módon dolgozva föl a világjárvány személyes tapasztalatait. Külföldi könyvtárak kezdeményezéseiből ihletődve arra biztatja olvasóit, hogy vizuális jellegű zine alakjában jelenítsék meg a járványhelyzettel kapcsolatos gondolataikat, majd juttassák el a könyvtárba, ahol a beérkezett alkotásokat virtuális kiállítássá rendezik.
Zine: (ejtsd: [zín]) saját gondozású, saját kezűleg vagy online készített könyvecske vagy képeslap („magazin”), amely a leggyakrabban valamilyen sajátos, esetleg különleges témakörre összpontosít.
Karan-zine: a karantén és a (maga)zine szavak összevonásából..
Az alkotás lehet rajz, festmény, vers, rövid elbeszélés, fotó, képregény, kollázs vagy mindezek keveréke – bármi, zene és videó kivételével.
Lehet készíteni kézzel – ez esetben csak papírra, írószerre és kb. 30 percre van szükség. Lehet fekete-fehér vagy színes – szóval elő a ceruzákkal, filctollakkal, zsírkrétákkal, vízfestékkel! Lehet digitálisan is dolgozni, ez esetben egyszerű képszerkesztő program fog segíteni. Nem korlátozzák sem a zine méretét, sem az oldalszámot – olyan legyen, amilyennek az olvasó szeretné!
Fontos, hogy saját alkotás legyen, a nagyon személyes tapasztalatoktól a vírus globális hatásaiig terjedően bármiről: Mi (volt) a legnehezebb dolog számodra a járványhelyzetben? Mi változott az életedben ebben az időszakban? Melyek voltak a meglepően örömteli pillanataid ezalatt? Milyen új dolgot tanultál magadról és/vagy másokról? Mi segített át a bezártság és távolságtartás hónapjain? Hogyan változtatta meg a pandémia azt, ahogyan önmagadat / a világot szemléled?
Az alkotás beküldhető névtelenül, csupán fantázianévvel ellátva – viszont kérik, jelöljék pontosan, ha másvalaki munkáját használják fel benne.
Az elkészült egy vagy akár több zine-t, kérik, hozzák be a könyvtárba, vagy küldjék el a könyvtár e-mail címére (biblio@kmkt.ro), a Tárgy / Subject rovatban jelezve: Karan-zine.
10 MB-nál nagyobb csatolt fájl esetében kérik, használják a wetransfer.com vagy más nagyfájl-küldő alkalmazást, a címzetthez a jelzett e-mail címet írva be. Emellett kérik, hogy az e-mailben szerepeljen a következő mondat: „Beleegyezem az általam készített alkotás közösségi célra történő, térítésmentes közzétételébe.”, alatta pedig a küldő neve (kiskorú esetében a szülőé).
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/3272256289479182
--Kincskereső játékot indít a Román nyelv napján a Kájoni János Megyei Könyvtár
Kétfordulós kincskereső játékot indít a Kájoni János Megyei Könyvtár, 'Luna bună pentru lumea bună' (Jó hónap egy jó világért) címmel, a Román nyelv napján, 2020. augusztus 31-én.
'Négy hét játékos tanulás, szórakozás, izgalom és több mint félszáz díj vár Csíkszereda románul többé vagy akár kevésbé tudó apraja-nagyjára 2020. augusztus 31. - szeptember 25. között.0
A többnyire román nyelven zajló játékban fontos, de nem kizárólagos a román nyelvismeret szintje, sokat segít a problémamegoldó képesség és leginkább a tudásvágy.' – írják a szervezők a felhívásban. Az érdeklődő iskolásokat és felnőtteket várják a könyvtárban benevezés és további tájékoztatás végett.
Kapcsolattartó: Bedő Melinda (bedomelinda@gmail.com, 0720 544 013).
Benevezési határidő: 2020. szeptember 4.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2020-08-31
--„Szóban-képben” – kiállítás a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár fotógyűjteményeiből
Szabadtéri kiállítás formájában került sor a 11. Kolozsvári Magyar Napok keretében a helybeli Egyetemi Könyvtár egyik kevésbé feltárt gyűjteményének bemutatására: a fényképészeti anyagból válogatott „ízelítőre”. A rendhagyó könyvtárbemutatón az intézmény több mint 30 000-es, régi és kurrens fényképeket, fotónegatívokat, üvegnegatívokat, diapozitíveket, mikrofilmeket és más mikroformátumokat felölelő gyűjteményéből most valamivel több mint 30 darab került fel digitalizálás és nagyítás után a fotópannókra. A digitalizációs tevékenység kiterjesztését a sérülékeny formátumú régi fényképekre és üvegnegatívokra a kolozsvári Accenture Industrial Software Solution adománya tette lehetővé.
A hozzávetőlegesen 100 évet felölelő időszakban (1870–1970) készült képek között műtermi és szabadtéri fotókat, a város életében jelentős eseményeket megörökítő képeket, családi, esküvői és gyermekportrékat, városképeket és beltéri részleteket lehetett megtekinteni.
Forrás: https://magyarnapok.ro/2020/program/kepben-es-szoban-rendhagyo-kiallitas-es-konyvtarbemutato/
--Közel fél évszázad után új és saját otthonába költözik a Szatmár Megyei Könyvtár
Közel fél évszázad után új és saját otthonába költözik a Szatmár Megyei Könyvtár, az új székhely számára megvásárolt Ankora üzletközpont nagysága és kialakítása pedig megengedi, hogy igazi kulturális központot hozzon létre a megyei tanács. Az elmúlt években a megyei tanács szinte folyamatosan kereste az új könyvtárszékhelyet (az építkezés ötletét teljesen elvetették a hatalmas összeg és beláthatatlan időtartam okán), mivel az egyre zsúfoltabbá váló és inkább könyraktárra vagy lerakatra emlékeztető könyvtárban már a dolgozók megfelelő munkakörülményeit sem lehetett biztosítani.
Potenciális megoldásként felmerült az egykori Luceafărul-mozi épülete, de a Nagyzsinagóga is, ám amíg nem állt rendelkezésükre konkrét anyagi támogatás, túl sok mindent nem tudtak lépni. Ez az akadály tavaly év elején hárult el, amikor az országos költségvetésben tételesen 12 millió lej lett elkülönítve épületvásárlás számára..
A 1976 négyzetméter beépített területű, alagsorból, földszintből, emeletből és tetőtérből álló épület megengedi, hogy a szükséges, apróbb átalakításokat követően nem csak könyvtárat, hanem igazi kulturális központot hozzunk létre benne.” – mondta el Pataki Csaba tanácselnök.
Forrás: https://www.frissujsag.ro/tobb-lesz-mint-megyei-konyvtar
https://www.maszol.ro/index.php/kultura/130621-sajat-epuletbe-koltozhet-a-szatmar-megyei-konyvtar
--Őszi felvételi a Könyvtár- és információtudomány képzésre (Kolozsvár)
Sikerrel történt meg a könyvtár- és információtudomány szak újraakkreditálása a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán.
Az őszi felvételire 2020. szeptember 7-én kerül sor, a magyar tagozaton 3 államilag támogatott és 16 tandíjköteles helyre lehet jelentkezni.
A felvételire való beiratkozás online történik a következő honlapon: kmti.hiphi.ubbcluj.ro
Forrás: http://kmti.hiphi.ubbcluj.ro/felveteli/alapkepzes_nappali
--A Romániai Közkönyvtári Szövetség idei díjazottjai
2020. augusztus 24-én hirdette ki a Romániai Közkönyvtári Szövetség (ANBPR) a tavalyi év tevékenységeire meghirdetett pályázatának nyerteseit. Ez alkalommal a meghirdetett nyolc kategóriában hét megyei könyvtár versenyzett: Beszterce-Naszód, Brăila, Dâmbovița, Ialomița, Iași, Tulcea, összesen 5 pályázat érkezett be.
A beérkezett pályázatok elbírálása után a szakmai zsüri az alábbi díjakat ítélte meg:
A legjobb szakkönyv kategóriában a Dâmboviţa Megyei Könyvtár különgyűjteményeit bemutató monográfia (Agnes Erich, Victor Petrescu, Alexandru Ştefănescu: Colecţiile speciale ale Bibliotecii Judeţene „Ion Heliade Rădulescu” Dâmboviţa – Târgoviște, Bibliotheca Kiadó, 2019).
A legjobb szakmai kiadvány (könyvtári folyóirat) kategóriában a jászvásári (Iași) „Gheorghe Asachi” Megyei Könyvtár által kiadott Asachiana c. folyóirat.
A legjobb szakcikk kategóriában a Ion Voicu által jegyzett, a brăilai községi könyvtárra vonatkozó, 1916 és 1920 közötti levéltári forrásanyagot feldolgozó és a könyvtár Ex Libris c. saját folyóiratában megjelent tanulmány (Ion Voicu: Biblioteca comunală din Brăila reflectată în documente de arhiv, 1916-1920. Ex Libris. Buletinul Bibliotecii Județene Brăila, nr. 11-12., decembrie 2019, 38-42).
A legjobb könyvtári program/projekt kategóriában – megyei könyvtárak szintjén – a Brăila Megyei Könyvtár által szervezett, helyismereti témájú dunai nyári tábor (Școala de vară dunăreană – activități non formale pentru zona Brăilei).. Ugyanezen kategórián belül – községi könyvtári szinten – a zsűri legjobbnak a Tulcea megyei Dorobanțu község könyvtára által benyújtott pályázatot ítélte: ifjúsági vegyeskórus megalakítása Buzatu Lăcrămioara községi könyvtáros vezényletével.
A leginnovatívabb könyvtári program kategóriát a Brăila Megyei Könyvtár Élő Könyvtára („Cartea vie a profesiei”) nyerte, az év könyvtárosa pedig a Brăila megyei Mircea Vodă községi könyvtár munkatársa lett.
Forrás: https://anbpr.org.ro/index.php/castigatorii-premiilor-anbpr-pentru-activitatea-pe-anul-2019/
INTERJÚ
--Beszélgetés Bartha Katalin Ágnes irodalom- és színháztörténésszel
Bartha Katalin Ágnes Sepsiszentgyörgyön nőtt fel, édesanyja magyartanár, édesapja geológus volt, egyik nagyapja nyelvész, történész, levéltáros. A Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar–angol szakán diplomázott. Szakdolgozatát részben színházi témában írta, Shakespeare erdélyi fogadtatásáról monográfiát. 2020 májusa óta a kolozsvári Színház és Film Kar dékánhelyettese, ahol jelenleg épp új diákok toborzásán fáradozik.
– Már középiskolás koromtól vonzott az irodalom mellett a színház – vallja Ágnes. – Remek tanáraim voltak, a családi környezet miatt is természetesnek tűnt számomra, hogy a Mikóból a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakára felvételizzem. Egy csíkszeredai magyar országos olimpián láthattam a Bocsárdi László rendezte, felújított Übü királyt, ami elemi erővel hatott rám, olyan színházi élmény volt, ahol a játék húsba maróan tragikus és derűs is tudott egyszerre lenni, ledőlt a negyedik fal, s hat-hetedikesként a lélegzetem elállt, gondolkodásra, megszólalásra serkentett. A rendszeres színházlátogatás mellett a színháztudomány iránt való érdeklődésemet a bölcsészkaron zajló, Egyed Emese által vezetett színházi kutatói kör befolyásolta erőteljesen. A színháztörténeti kutatás beszippantott, továbbra is szeretek múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban színházi forrásokkal dolgozni.
A színháztudományról azt vallja, hogy „ma nem egy elszigetelt tudomány, hanem a humán- és társadalomtudományok, művészeti-tudományos diskurzusok tágabb kontextusába illeszkedik: a színház területén, a társadalomban, mediális környezetünkben és a többi diszciplínában is zajló változásokra egyaránt reflektál. Ilyen értelemben maga a szak és a megújuló oktatási modell igyekszik a színház fogalmának tágulásával, kereteinek fellazulásával és tudományköziségével lépést tartani. Az itt végzettek sokféle pályán dolgoznak: kulturális újságíró, kritikus, színháztörténész, dramaturg, drámapedagógus, színházi nevelési szakember, színházi rendező, színházmenedzser stb.”
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/135377/akit-megtalalnak-a-feladatok-irodalomtol-a-szinhaztudomanyi
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Bogdán László író, költő, újságíró
Életének 73. évében, 2020. augusztus 10-én elhunyt Bogdán László, József Attila- és Márai Sándor-díjas író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék napilap főmunkatársa.
Bogdán László Sepsiszentgyörgyön született 1948 március 8-án, 1969-től szülővárosában a Megyei Tükör munkatársaként dolgozott. 1987-től A Hét című hetilap szerkesztője volt, majd az 1990-es évektől a Háromszék főmunkatársaként közölt főként kulturális és közéleti témákban. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az 1995. évre nívódíjjal jutalmazta publicisztikai tevékenységét. Számos vers- és prózakötete jelent meg, amelyekért több elismerésben részesült: többek között 2008-ban Márai Sándor-díjat, 2010-ben József Attila-díjat kapott, de a Román Írószövetség prózadíját is elnyerte kétszer. A Magyar Művészeti Akadémia tagjává választotta. Széleslátókörű gondolkodóként, rendkívül sokoldalú érdeklődésű értelmiségiként a Háromszék meghatározó munkatársai közé tartozott.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/elhunyt-bogdan-laszlo-iro-kolto-ujsagiro
https://www.hirmondo.ro/kultura/utban-a-feny-fele/
--Meghalt Gittai István költő, író, újságíró
Életének 73. évében, 2020. augusztus 6-án elhunyt Gittai István, József Attila-díjas költő, író, újságíró.
Gittai (családi nevén Szilágyi) István Tótiban született 1946-ban, tanulmányait Margittán, majd Nagyváradon folytatta. 1990-91-ben a Kelet-Nyugat hetilap, 1991-től a Bihari Napló munkatársa. 2002-től a Várad folyóirat alapító szerkesztője.
Versei több antológiában is megjelentek. Forrás-kötete a Megmentett visszhang (1975). Szikár, szűkszavú versei főleg a magányosság érzetének kifejezésében hitelesek. Ködöböcz Gábor írta róla: „A gyermekember ártatlanságával és jóhiszeműségével megáldott Gittai István esetében már az is költészet, ahogyan él. Ahogyan széles öleléssel, határtalan életimádattal és mélységes alázattal a környezetéhez, a természethez, az embertársaihoz és önmagához viszonyul. Ahogyan szereti, óvja és teremti az életben a szépet, a jót, az embernek valót. Gittai fokozottan természet- és valóságközeli beállítottsága, a dolgokhoz, jelenségekhez közel hajoló természete, egyenes szókimondása, törhetetlen derűje, időtlen bölcsessége és csillámló játékossága önmagában is költemény.”
Utolsó éveiben Csepelen élt. 2016-ban megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, 2018-ban József Attila-díjban részesült.
Forrás: http://www.varad.ro/elhunyt-gittai-istvan/
--Elhunyt Vremir Mátyás, az erdélyi tömzsi sárkány felfedezője
Életének 49. évében, 2020. július 24-én elhunyt Vremir Mátyás kolozsvári geologóus, paleontológus. Felfedezései közül a legismertebb a zömök sárkány, azaz tudományos nevén Balaur bondoc és az Eurazhdarcho langendorfensis. Tudományos újdonsággal bíró, világraszóló leleteit nemes nagylelkűséggel az EME gyűjteményeinek gyarapítására ajánlotta fel, és általuk egy új paleontológiai gyűjtemény létrehozását ösztönözte. „Fontosnak tartom, hogy az EME őrizhesse és kezelhesse ezeket a rendkívüli leleteket, amelyek egyúttal megfelelő »magot« képezhetnének az EME egykor híres kőzet-, ásvány- és őslénygyűjteményének újbóli megalapozásához” – írta az adományozó Vremir Mátyás szándéknyilatkozatában.
2010-től az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyéni kutatójaként vezetett geológiai, rétegtani és őslénytani kutatásokat az Erdélyi medence dél-nyugati régiójában. Ugyanakkor őslénytani feltárást vezetett a bajorországi Solnhof-medence aktív kőbányák által veszélyeztetett lelőhelyein, illetve számos mentőásatást vezetett a Krím félsziget magashegységeiben. Kutatásainak eredményeit több mint 100 publikációban tette közzé, rangos nemzetközi lapokban is (PNAS, AMNH Science, Cretaceous Research, Quaternary Research, Naturwissenschaften stb.).
Forrás: https://eme.ro/web/guest/hir/-/tartalom/elhunyt-vremir-matyas-paleontologus-az-eme-tudomanyos-munkatarsa-253801
DÍJAK
--Krasznahorkai László írta az év mondatát Görögországban
Krasznahorkai László Kossuth-díjas író nyerte a literature.gr nevű görög irodalmi újság díját az év legfontosabb mondatáért, amely a Sátántangó című regényből származik. A fordító Ioanna Avramidou volt.
A nyertes mondat: „[…] Szomorúan nézte a baljós eget, a sáskajárásos nyár kiégett maradványait, és hirtelen ugyanazon az akácgallyon látta átvonulni a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mintha csak megérezte volna, hogy az örökkévalóság mozdulatlan gömbjében bohóckodik az idő egésze, a zűrzavar hepehupáin át ördögi egyenest csalva, és megteremtve a magasságot, a tébolyt szükségszerűséggé hamisítja… és látta önmagát, a bölcső és koporsó fakeresztjén, amint kínlódva rándul egyet, hogy végül – rangjelzések és kitüntetések nélkül – lecsupaszítva a halottmosók kezére adja egy szárazon pattogó ítélet, a dolgos bőrnyúzók röhejébe, ahol aztán irgalmatlanul látnia kell az emberi dolgok mértékét, anélkül hogy akár csak egyetlen ösvény is visszavezesse, mert akkor már azt is tudni fogja, hogy olyan partiba keveredett a hamiskártyásokkal, amely már jó előre le van játszva, s amelynek végén utolsó fegyverétől is megfosztják, a reménytől, hogy egyszer még hazatalál. […]”
Forrás: http://kulter.hu/2020/08/krasznahorkaie-az-ev-mondata/
Átadták a 2020-as Debüt-díjakat. A rangos elismerést a Magyar Írószövetség 2019-ben alapította, fiatal, első kötetes alkotókat jutalmazva ezzel három kategóriában (vers, széppróza, tanulmány). A díjjal bruttó 1 millió forint pénzjutalom jár, és az alkotó a Magyar Írószövetség tagjává válik. Más esetben a tagsághoz minimum két megjelent kötet, két tag ajánlása és tagfelvételi eljárás szükséges.
A 2020. évi Debüt-díjak átadására a Tokaji Írótáborban került sor idén augusztus 19-én, ünnepélyes keretek között. A díjakat Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke adta át. A fiatalok meghívást kaptak az írótáborba is.
A 2020. évi díjazottak: Bék Timur költő, az Aszterión című könyv szerzője, Vöröskéry Dóra prózaíró, a Röpképtelen madarak szerzője és Smid Róbert irodalomtörténész, a Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei című kötet szerzője.
Forrás: https://hajonaplo.ma/aktualis/ok-kaptak-az-idei-debut-dijat.html
--Magyar állami kitüntetést kapott több erdélyi művész
A koronavírus-járvány miatt az állami kitüntetéseket idén március 15., az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója helyett az államalapítás ünnepéhez kapcsolódóan adták át. Az erdélyi díjazottak közé tartozik dr. Aniszi Kálmán író, publicista, szerkesztő, a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem nyugalmazott egyetemi oktatója és Tóth-Páll Miklós marosvásárhelyi születésű színművész, rendező, nyugdíjazásáig a szatmárnémeti Harag György Társulat tagja, mindmáig a művelődésszervező feladatokat ellátó Ady Endre Társaság alapítója és elnöke. Ők a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesültek..
A magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.
A népművészet területén hosszabb időszak alatt kifejtett munkássága során kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Népművészet Mestere díjban részesült Györgyicze András gyimesi népzenész, Józsa János korondi fazekasmester, Tankó Csukuj Anna hidegségi hagyományőrző táncos, Türi István nagymedvési népzenész, Újvári Sámuel szucsági hagyományőrző táncos és Zsoldos István széki hagyományőrző táncos.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/135176/magyar-allami-kituntetest-kapott-tobb-erdelyi-muvesz
https://litera.hu/hirek/allami-kitunteteseket-adott-ma-at-az-emmi-minisztere.html
AJÁNLÓ
--Európa nyári olvasmányajánlója: járványok, háborúk és szerelem minden mennyiségben
2020 nyarára, a koronavírus miatti korlátozásokra való tekintettel is, olvasmányajánlót állított össze az Európai Tanács, hogy ezen a kevesebb utazással járó vakáción képzeletben felfedezhessük Európát. Arra kérték az EU-hoz delegált állandó képviseleteket, hogy az országuk irodalmi kínálatából emeljenek ki egy-egy olvasmányt, amit idén nyáron különösen érdemes lenne forgatni. Eddig 17 képviselet tette meg a maga javaslatát, és a képregényektől kezdve a tündérmesékig ezekbe minden belefért.
Magyarország ajánlata Szerb Antal Utas és holdvilág című, 1937-ben megjelent munkája volt, ami az ajánló szerint a szerző álomszerű kalandozása, teljesen egyedi keveréke varázslatnak, őrületnek, romantikának és fenyegetettségnek.
Románia ajánlata Gabriela Adameșteanu Az elveszett délelőtt (Dimineața pierdută) című regénye volt, amely 1983-ban jelent meg először, azóta számos idegen nyelvre lefordították, köztük magyarra is, és az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2010-ben.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28544&europa__nyari_olvasmanyajanloja_jarvanyok_haboruk_es_persze_szerelem_minden_mennyisegben
https://hvg.hu/kultura/20200805_Szerb_Antal_Brusszel_Allando_Kepviselet
--Bemutatták a Székelyföld Trianon-lapszámát
A Székelyföld kulturális folyóirat 2020. júniusi száma teljes mértékben a Trianon-diskurzus köré szerveződik. A tematikus lapszám bemutatójára 2020. augusztus 20-án került sor a Kolozsvári Magyar Napok keretében, az esemény meghívottjai Benkő Levente és Molnár Vilmos lapszerkesztők voltak, akikkel Karácsonyi Zsolt beszélgetett.
Kezdésképp, Karácsonyi Zsoltnak a a Trianon-szám „mélyebb rétegeire” vonatkozó kérdésére, Molnár Vilmos elárulta: mivel a Székelyföld nem csak irodalmi lap, hanem olyan kulturális folyóirat is, amelynek nagy szegmensét történelmi tartalom teszi ki, így egyértelmű volt, hogy olyan, máig megrázó történelmi momentumra, mint Trianon, valamilyen módon reflektálniuk kell.
A megközelítés módja elsősorban áttekintő, amolyan „hogyan-jutottunk-ide” szcénáriót követ a magyarországi politikusok tehetetlenségétől és apátiájáról a legkritikusabb pillanatokban, egészen addig, hogyan érintett ez különböző erdélyi lakosokat. Molnár Vilmos hozzátette, abban is biztos, hogy annyi elhallgatott, napjainkig tisztázatlan esemény maradt, hogy bőven lenne még anyag az erdélyi vagy székelyföldi közelmúltról.. A lapszámban közlő szerzőkről elmondta, jó részük már a Székelyföld „tősgárdájához” tartozik, mind magyarországi, mind hazai szerzők (többek közt Benkő Levente, Garda Dezső, Gazda József, Gottfried Barna, Mihály János, Nagy Szabó Csaba, Romsics Ignác). A lapszámot két erdélyi költő, Farkas Árpád és Ferencz Imre versei nyitják.
Forrás: https://www.helikon.ro/mit-mondhatunk-el-szaz-evvel-trianon-utan-bemutattak-a-szekelyfold-trianon-lapszamat/
--Elkészült a székelység történetét bemutató könyv román változata
Megjelent A székelység története című kézi- és tankönyv átdolgozott, román nyelvű változata. Az Istoria ilustrată a secuilor (A székelység képes története) című kiadványt Hargita Megye Tanácsa gondozásában a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont adta ki, tudományos koordinátora Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, az előszavát Lucian Năstase-Kovács történész, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója írta.
A román nyelvű kiadványt már nem feltétlenül a diákoknak, hanem inkább a nagyközönségnek szánják, abban bíznak, a románok körében is érdeklődésre tart számot, hogy betekinthetnek a székelység történetébe, kultúrájába.
A szerző elmondta, ez az első olyan, román közönségnek írt könyv a székelyek történelméről, amelynek szerzője magyar történész, és bekerült a román könyvkereskedelembe. Emlékeztetett, hogy a kiadó már korábban is nyitott a magyar kultúra irányába, hiszen több magyar szépirodalmi alkotást román nyelven adtak ki. Hermann elmondta: azt a felkérést kapta, hogy írjon a román olvasóközönségnek egy rövid, áttekinthető és könnyen befogadható könyvet a székelyek történelméről.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/elkeszult-a-szekelyseg-tortenetet-bemutato-kiadvany-roman-valtozata?letterid=4471
https://www.3szek.ro/load/cikk/135198/roman-konyv-a-szekelyekrol
--Bemutatták Teleki Sámuel naplóját
Teleki Sámuel nevéhez legalább annyira szervesen kapcsolódik az utazás fogalma, mint a Teleki Téka megalapítása. Ugyan kortársaihoz képest naplóirodalma kevésbé tartalmas, rendkívül olvasmányos és tanulságos akár a mai olvasónak is. Peregrinációs naplója Deé Nagy Anikó nyugalmazott könyvtáros gondozásában látott napvilágot a Kriterion Könyvkiadónál, a kötet bemutatójára pedig 2020. augusztus 19-én került sor a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat keretében..
Teleki Sámuel négy évig tartó peregrinációja Svájcban kezdődött, majd Bécsben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban folytatódott. Ez igen szokatlan annak ismeretében, hogy viszonylag korán elárvult (előbb édesanyját, majd édesapját, Teleki Sándort veszítette el), és egy hasonlóan nagy mértékű nemesi „grand tour” komoly anyagi finanszírozást igényelt, amely később gyümölcsöző emberi kapcsolatokban, politikai, papi vagy diplomáciai gyakorlat formájában térült meg. Teleki Sámuel mindezeket sikeresen hasznosította, többek közt a Téka megalapításában.
Több szempontból is tanulságos olvasmány Teleki Sámuel peregrinációs irodalma napjainkban, ugyanis számos korabeli gyakorlat lehet érvényes ma is: például a jó kommunikációs készség fejlesztése, illendő megjelenés vagy a kapcsolatkiépítés fontossága. Ezekre Teleki külön szabályrendszert dolgozott ki, amely a könyvbemutató végén el is hangzott: egy jó közösségi ember legyen tisztelettudó, ne fitogtassa tudását, ne legyen szószátyár, ne folyamodjék hízelgéshez, intrikához.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28559&facebookposztok_es_progressziv_ertelmiseg_a_18._szazadban_mitol_igazan_erdekes_teleki_samuel_naploja?
https://www.helikon.ro/barangolni-orszagokban-konyvtarakban-kulturakban-bemutattak-teleki-samuel-peregrinacios-naplojat/
--We do still exist! – Trianonról angolul
Trianonról és a magyarságról szóló versek, angolul. A kötet címe: A Nation Dismembered – The 1920 Trianon Treaty in Hungarian Poetry. Bertha Csilla és Kodolányi Gyula válogatta az antológia anyagát.
Egy magyar olvasó nagyjából ismeri a könyv tartalmát – ám sokaknak tartogathat meglepetéseket is –, de olvasásakor értjük meg igazán, hogy mindaz, amit a Trianon szóval, gyűjtőfogalommal fejezünk ki, mennyire átadhatatlan tény és érzés. Nem a versfordítások miatt, hisz azok kiválóak, és különösen érdekes, hogy mennyire érvényes ugyanaz a mondat angolul, mint magyarul. Erős, jól kiválogatott versek ezek, olyanok, amelyeket mi is ajánlanánk egy angolul beszélő ismerősünknek, ha érdeklik a versek, és az, hogy mi történt velünk, magyarokkal a huszadik században. Mégis az az igazság, hogy Trianonnal egyedül vagyunk. Igyekeztem angol szemmel olvasni a könyv verseit, mintha mit sem tudnék az egészről. Panasz, fájdalom, létbizonytalanság, létbizonyosság és a „csak azért is” elszánt magyar érzése árad belőlük, nagyjából ezeket az érzelmeket olvastam ki a versekből. Lehet, hogy ezekben minden benne van. (...)
Jó, hogy a fontos klasszikusaink mellett sok kortárs és közel kortárs költőt válogattak be a kötetbe, így többek között Székely János, Egyed Emese, Döbrentei Kornél, Makkai Ádám, Wass Albert, Ferenczes István, Kányádi Sándor, Csoóri Sándor, Kiss Dénes, Lezsák Sándor, Vári Fábián László, Dutka Ákos, Dsida Jenő, Kosztolányi Dezső, Reményik Sándor verseit olvashatjuk. A kötet elején Donald E. Morse előszavát és Pomogáts Béla tanulmányát, a végén pedig a költők és fordítók részletes, jól kidolgozott életrajzait is elolvashatjuk. Magyaroknak kuriózum, angolul beszélő külföldieknek pedig kötelező olvasmány. (Pataki Tamás / magyarnemzet.hu)
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/135309/we-do-still-exist-%E2%80%93-trianonrol-angolul-magyaroknak-kuriozum-kulfoldieknek-kotelezo-olvasmany
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Digitalizált fényképritkaságokon elevenedik meg a polgári Székelyudvarhely
Egyetemi hallgatók és önkéntesek segítségével zajlik az archívum digitalizálása és rendszerezése a székelyudvarhelyi Kováts Fényképészetnél: a párját ritkító, az országban legnagyobb, magánkézben lévő gyűjtemény Udvarhelyszék 130 évét dokumentálja. A mintegy 80 ezer negatívot felölelő gyűjtemény digitalizálása hosszú évek munkája lesz, az első ötezer darabot nyár végére már számítógépes rendszerben is rögzítik. Az így lajstromba vett negatívok digitalizált változatai Kovátsék belső számítógépes rendszerébe kerülnek, ezekből majd többet a fényképészet honlapján is megosztanak.
A most feldolgozott, az 1900-től 1925-ig terjedő időszakot megörökítő fotóanyagból kirajzolódik a hajdani Székelyudvarhely, Udvarhelyszék élete. Igazi polgári kisváros mindennapjaiba nyerünk betekintést, hiszen a fényképészet nemcsak az ünnepi alkalmakat, hanem a hétköznapokat, családi eseményeket, sőt, a lakásbelsőket is megörökítette.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/digitalizalt-fenykepritkasagokon-elevenedik-meg-a-polgari-szekelyudvarhely#
--Újból elérhető lesz az ARCANUM Digitális Adattár
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ötvenmillió forinttal támogatja – a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központján keresztül –, hogy az ARCANUM digitalis adattára ingyenesen elérhető legyen az ország minden jelentősebb közgyűjteményében, a megyei és az egyetemi könyvtárakban, a megyei múzeumokban, a levéltárakban, valamint a határon túli magyar gyűjteményekben. A szolgáltatást több mint 130 gyűjtemény részére fizeti elő az NKA, amelyet így nem csupán a támogatott intézmények munkatársai, hanem azok látogatói is igénybe vehetnek.
Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) közel harmincmillió oldalon több mint 2300 újság és folyóirat, lexikon és egyéb kiadvány online elérését teszi lehetővé a felhasználóknak. Az ADT korábban az elektronikus információszolgáltatás nemzeti program keretében volt elérhető a közgyűjteményeknek, azonban 2020-ban kikerült a támogatott tartalmak közül. Ennek következtében sok közgyűjteményben – és ez különösen a határon túli magyar intézményeket sújtotta – anyagi okokból megszűnt a szolgáltatás – részletezi az előzményeket a közlemény.
Forrás: https://magyarnemzet.hu/kultura/a-nka-50-millio-forinttal-tamogatja-az-adt-elerhetoseget-8563518
--„Földabrosz” néven új digitális tartalomszolgáltatást indít az OSZK
„Földabrosz” néven indít új, folyamatosan bővülő adatbázist az OSZK, amely jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott, magyarországi és külföldi térképet tartalmaz, amelyek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtár alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt.
A cél a sokrétű gyűjtemény közkinccsé tétele a lehető legszélesebb körben, kiemelt figyelemmel a középiskolai és a felsőfokú oktatásban résztvevők, valamint a kutatók igényeire. A nemzeti könyvtári küldetést szem előtt tartva ezeket ezek a kultúrkincsek jó minőségben és szabad licenccel kerülnek publikálásra, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetőek, letölthetőek és felhasználhatóak. A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók földrajzi elhelyezkedés (világ, Európa, Magyarország, távoli tájak) és tematikus csoportosítás (történelmi, hadtörténelmi, város-, hajózási és általános térképek) szerint is válogathatnak. A tájékozódást a térképek részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segíti az intézmény.
A „Földabrosz” szolgáltatás folyamatosan bővül az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának további részeivel.
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/foldabrosz-uj-digitalis-tartalomszolgaltatas
--Segédanyagok előítéletesség, radikalizáció és szélsőségesség ellen
Egy helyen érhetőek el a Political Capital által, illetve közreműködésével készült anyagok, amelyek hasznosak tanárok és fiatalokkal foglalkozó más szakemberek (pl. ifjúsági munkások, civil szervezetek munkatársai) számára, ha a demokratikus értékekkel és részvétellel kapcsolatos társadalmi témákkal és jelenségekkel kívánnak foglalkozni. Az anyagok a Political Capital radikalizmusprevenciós és szélsőségesség elleni tevékenysége keretében készültek, és számos témát lefednek, amelyek közvetve vagy közvetlenül, de mind kapcsolódnak a radikalizációhoz és szélsőségességhez. Ilyenek például az előítéletesség, a gyűlölködő és gyűlöletkeltő megnyilvánulások az online térben, a szélsőséges érvekkel szembeni ellenérvelés, az álhírek és dezinformáció felismerése, viselkedésünk a közösségi médiában, a társadalmi részvétel és érdekképviselet.
Az anyagok akár háttéranyagként, akár fiatalokkal való foglalkozásokon segédanyagként is felhasználhatóak. Vannak köztük információs anyagok, gyakorlati fókuszú útmutatók, prezentációk, videók, infografikák és foglalkozástervek is.
Forrás: https://www.politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=2554
MOZAIK
--Könyvekkel könnyebb: művészetterápia a kolozsvári kórházakban
A kolozsvári kórházakba beutalt páciensek közérzetén szeretne javítani a Create.Act.Enjoy Egyesület, amely kisebb könyvtárakat alakít ki az intézményekben. A kezdeményezés ötletét egyrészt az adta, hogy a beutalt páciensek idejük nagy részét egyedül töltik a kórteremben, másrészt a kincses városbeli szervezet szerint az aggodalom csökkentése, az erről való figyelemelterelés fontosabb, mint bármikor. A művészetterápia projekt keretében kis faházikókat helyeztek el több helyszínen, ahová az adománygyűjtő kampány végéig, augusztus 31-ig lehetett olvasmányokat tenni.
A kezdeményezés szeretné kiegészíteni az orvosok, páciensek és közeli hozzátartozók erőfeszítéseit. Évente számos helyi művész és önkéntes működik együtt annak érdekében, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsék a művészetfogyasztás jelentőségét.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/muveszetterapia-a-kincses-varosi-korhazakban
--Hunyadi Jánosról szóló, 18. századi, ellopott könyv került vissza a kolozsvári Akadémiai Könyvtárba
A kolozsvári rendőrség magyarországi kollégáikkal együttműködve találta meg és szerezte vissza Pálóczi Horváth Ádám 1787-es, Hunniás című elbeszélő költeményének azt a példányát, amelyet a kolozsvári Akadémiai Könyvtárból loptak el. A kötetre egy magyarországi aukciós honlapon bukkantak rá.
A kolozsvári rendőrség 2019. október 1-én hivatalból indított eljárást a „Hunniás, vagy magyar Hunyadi: az az ama' híres magyar vezér Hunyadi János' életének egygy része, mellyet a' Virgilius' Éneisse' formájába öntve, négy sorú magyar strófákkal le-írt Horváth Ádám” című kötet eltűnése ügyében.
A könyvet a román hatóságok fedezték fel az online aukción, majd nemzetközi eljárás keretében lefoglalták, és 2020. augusztus 17-én visszakerült a kolozsvári Akadémiai Könyvtárba.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/130890-hunyadi-janosrol-szolo-18-szazadi-konyvet-loptak-el-a-kolozsvari-akademiai-konyvtarbol
--Szerzőjük valódi nevén publikálnak újra 25 regényt, amelyet férfi álnéven alkotó nők írtak
Gyűjteménybe szedve, szerzőjük valódi neve alatt publikálnak újra 25 olyan regényt, amely férfi álnéven alkotó írónők tollából származik.
A kiválasztott művek között szerepel George Eliot, valós nevén Mary Anne Evans 19. századi angol írónő Middlemarch című regénye, valamint francia kortársa, Amantine Aurore Dupin, írói álnevén George Sand Indiána című könyve - adta hírül a BBC hírportálja. A Reclaim Her Name elnevezésű gyűjtemény az angol nyelven alkotó női szerzőket jutalmazó Women's Prize for Fiction nevű díj alapításának 25. évfordulóját ünnepli. "A történelem folyamán nagyon sok női író férfi álnevet használt, hogy a műveik nyomtatásba kerüljenek vagy komolyan vegyék őket" - olvasható a program hivatalos honlapján, amely szerint a mostani kezdeményezés célja, hogy "tisztelegjen ezeknek a nőknek a sikerei előtt, és megadja nekik azt őket megillető elismerést".
A 25 kötet ingyenesen letölthető e-könyv formátumban. A Nagy-Britannia szerte működő könyvtárak ajándék példányokat kapnak a teljes gyűjteményből. A könyveknek női tervezők álmodtak új borítókat.
A kollekció részét képezi a Marie of the Cabin Club című írás az Arnold Petri néven alkotó Ann Petrytől, valamint Mary Bright (George Egerton), Fatemeh Farahani (Shahein Farahani) és Julia Constance Fletcher (George Fleming) egy-egy műve is.
A kiválasztott regények műfajukat tekintve a sci-fitől egészen a horrorig terjednek.
Forrás: http://www.ma.hu/kulturport.hu/349649/Szerzojuk_valodi_neven_publikalnak_ujra_25_regenyt_amelyet_ferfi_alneven_alkoto_nok_irtak
-- Zsidó Ferenc a Székelyföld folyóirat új főszerkesztője
2020. augusztus 24-étől Zsidó Ferenc székelykeresztúri író, kritikus a csíkszeredai Székelyföld folyóirat főszerkesztője, aki, a szerkesztői munka koordinálása mellett, az új honlap bejáratására és irodalmi rendezvények lebonyolítására koncentrál.
Zsidó Ferenc 1976-ban született Székelyudvarhelyen, 1999-ben a Bukaresti Egyetemen szerzett magyar-német szakos diplomát, 2008-ban a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen a bölcsésztudományok doktorává avatták.. 1999 és 2003 között a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában tanított, 2003-2004-ben a Krónika napilapnál volt szerkesztő, 2005-től a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceum magyartanára, 2013 és 2019 között a www.eirodalom.ro című irodalmi portált szerkesztette.
Tagja a Romániai Írók Szövetségének, a Magyar Írószövetségnek, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, a Fiatal Írók Szövetségének, kuratóriumi tagja az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványnak.
Fontosabb kötetei: Szalmatánc (regény). Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002.; Csigaterpesz (novellák). Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár – FISZ, Budapest, 2005.; Autóstoppal Európában (regényes útirajz). Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2007. Laska Lajos (rövidprózák), Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2012., Csak egyenesen! (irodalomkritikák), Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár – FISZ, Budapest, 2016., Huszonnégy (regény), Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2017, 2018.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11559&zsido_ferenc_lett_a_szekelyfold_folyoirat_uj_foszerkesztoje
--Egy kétnyelvű kiadványról: családtörténet tanulságokkal
Csak azok nem tudnak róla, hogy a jeles román festőművész, Nicolae Grigorescu (1838–1907) felesége csomakőrösi magyar asszony volt, akik életvitelszerűen nem követik a sajtót, netalán a folyóiratokat.
(...) Nem igaz az, hogy egy szűk kör nem tudhatott a családi kapcsolatról, mert derült égből villámcsapásként, 1997-ben a festő két, Párizsban élő unokája (N. Grigorescu és Ruxanda) azért érkeztek Csomakőrösre, hogy meggyőződjenek, a nagyon ritkán Maria Danci vagy Danciu néven szereplő nagymama valóban magyar-e és valóban innen származott-e. Szerencséjük volt, mert a helybeli református lelkipásztor híján – akit a vendégek nem találtak otthon – Debreczi Pálné Szász Irénke fogadta őket, akit úgy tisztelünk ma is, mint Csomakőrös népnek jó ismerőjét, családkutatót, aki tanulmányt is írt a falu családairól. A vendégekkel egy közös fényképfelvétel is készült, Szász Irénke megnyugtatta őket, hogy él a Dancs família a faluban. A látogatók visszautaztak, s az „örömhírt” közölték Remus Nicolescuval (1927–2005), aki akkor a Román Akadémia Művészettörténeti Intézetének igazgatója volt, és adatokat kért Bíró Sándor korabeli kőrösi lelkésztől egy, a témához kötődő tanulmányhoz, amely – feltételezzük, hogy több ok miatt – soha nem készült el, s így továbbra is lepel fedi a festő családi kapcsolatát, amit sem ő, sem élettársa nem tartott fontosnak felfedni. Bizonyára titokban szerették volna tartani azt, hogy a fiatal hölgy előbb szeretője, utóbb gondos élettársa volt, és csak a festő halála évében lett hivatalosan Grigorescu felsége.
Időközben azonban két rövidebb, román nyelven megjelent kiadványban is esett szó „a festő feleségének kilétéről”. Gondolva arra, hogy a családtörténeti felfedezésnek el kell jutnia a mai művészettörténeti berkekbe, a Sepsiszentgyörgyön élő dr. Nagy Lajos nyugalmazott családorvos és említett Debrecziné, miután már fotokópián lehetett kutakodni a családkönyvekben, kiderítették, hogy Dancs Mária a csomakőrösi Dancs József és Ördög Zsuzsanna 1865-ben született lánya volt, aki – akárcsak sok más székely lány is – szolgálni szegődött Bukarestbe, itt ismerkedhetett meg az agglegény festőművésszel, s lett modellje, később szeretője, közös gyermekük édesanyja, férjének odaadó gondozója. (...) Dr. Nagy Lajos egy román–magyar nyelvű összefoglaló tanulmányt adott ki ez év nyarán, melyet szándékában van – egyfajta tudomásulvétel végett – eljuttatni a câmpinai Nicolae Grigorescu Emlékmúzeumba. A festő ugyanis ebben a Prahova-völgyi városban élte élete második felét, ennek a városnak a temetőjében nyugszanak porai. Síremléke mellett egy jeltelen sír is van, bizonyára oda temették feleségét, Dancs Máriát is, aki halála után nem kapott síremléket...
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/135439/csaladtortenet-tanulsagokkal-egy-ketnyelvu-kiadvanyrol
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr; Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), Kelemen.katalin@yahoo.co.uk; Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com; Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai..magdolna@gmail.com címen.
__._,_.___
Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
| Reply via web post | • | Reply to sender | • | Reply to group | • | Start a New Topic | • | Messages in this topic (1) |
.