--A Rákóczi Szövetség rajzpályázata
Várak és erődtemplomok, történelmünk dicső hírmondói címmel rajzpályázatot hirdet a budapesti Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei és diaszpórában élő általános iskolásoknak. Két korcsoportban indulhatnak az általános iskolák 1–8. évfolyamain tanuló diákok:
Az én váram – 1–4. osztályos tanulóknak: ebben a korcsoportban a lakóhelyhez közeli vagy a tanuló szívéhez közel álló várról készített rajzzal lehet pályázni. A rajzhoz kapcsolódó, saját élményeket feldolgozó, rövid történeteket is fogadnak.
Magyar várak a történelem viharaiban – 5–8. évfolyamos tanulóknak: ebben a korcsoportban egy, a Kárpát-medence területén fellelhető várról, erődtemplomról készített rajzzal lehet pályázni.
A rajzok elbírálásakor kiemelt szempont lesz egy konkrét történelmi eseményre vagy irodalmi alkotásra való reflektálás. Pályázni legfeljebb egy A/4-es vagy A/3-as méretű rajzzal lehet. A rajzpályázatra színes (akvarell, tempera, pasztell stb.) vagy grafikai (ceruza, szén, tus, monotípia, különböző nyomatok, vegyes technika stb.) alkotást várnak. Nevezni a pályaműről készített fotó beküldésével lehet. A fotó készülhet mobiltelefonnal vagy egyéb digitális eszközzel, de fontos szempont, hogy jó minőségű felvétel legyen. A nevezés és a pályázaton való részvétel ingyenes. A fotók beküldési határideje: 2020. szeptember 30.
Az alkotásokról készített felvételeket az info@rakocziszovetseg.hu e-mail-címre várják. Az elektronikus levélben fel kell tüntetni: az alkotó nevét, életkorát és osztályát, a rajz címét/mottóját, a pályázati kategóriát, a felkészítő tanár nevét és e-mail-címét, az iskola nevét és elérhetőségeit.
Forrás és bővebb információk itt: https://www.rakocziszovetseg.org/fooldal-n/64-aktualis/1262-

 
KITEKINTŐ

--Ismét Balázs Géza a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke
Tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, korábbi, közismert nevén: Anyanyelvi Konferencia. A Társaság idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját Szili Katalin miniszterelnöki megbízott védnökségével. A jubileumi ünnepséget a járványhelyzet miatt őszre halasztotta az elnökség, de a tisztújító közgyűlést 2020. június 30-án megtartották.
A közgyűlés egyhangúlag ismét bizalmat szavazott az elnöki poszton Balázs Géza nyelvészprofesszornak, az ELTE egyetemi tanárának. Cservenka Judit újságíró-szerkesztőt és Moritz László újságírót alelnökké, Blankó Miklóst, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda irodavezetőjét pedig főtitkárrá választották. A közgyűlés által megszavazott további funkciók betöltői arányosan képviselik a Kárpát-medencét, a nyugati diaszpórát és Magyarországot.
Az eseményen Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, tiszteletbeli elnök köszöntötte a jelenlévőket. A trianoni döntés évfordulója alkalmából a Kultszó Egyesület tagjai és Havas Judit műsorát tekinthették meg a jelenlévők, A Kárpát-medence színei címmel. Két kiadványt is bemutattak: Cseke Péter Őrtüzeink parazsa című tanulmánykötetét, valamint a Nyelvünk és Kultúránk 2019. évi nyomtatott számát. A folyóirat állandóan megújuló online-változata, az e-Nyék olvasottsága egyre nagyobb – állapította meg Balázs Géza, egyúttal örömmel tudatta, hogy a csaknem 150 éves folyóirat, a Magyar Nyelvőr átkerült a Társaság szerkesztésébe.
Forrás: https://mnyknt.hu/2020/07/03/tisztujito-kozgyules-2020/

 
HAZAI

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Csodalámpa Olvasóklub: szűkebb körben, bő jókedvvel
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár idén is megszervezte az előkészítő, első és második osztályos kisdiákok számára az olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozást, a Csodalámpa Olvasóklubot.
A sepsiszentgyörgyi helyi tanács támogatásával megvalósult foglalkozás – a járványhelyzetre való tekintettel – idén szűkebb körben, csökkentett létszámmal, szabadtérben zajlott.
Mintegy 10-12 kisdiák kapcsolódott be a tevékenységekbe, amelyek során Hollanda Andrea és Tóth-Wagner Anikó csoportvezetők Wéber Anikó Visszhangország című kisregényét és Kertész Erzsi Állati vállalat – Virágzoo című mesekönyvét olvasták fel. A kisdiákok együtt kalandoztak Cinkével a titokzatos Visszhangországban, ahol különös emberekkel ismerkedtek meg, és rádöbbentek, milyen fontos az egymásra figyelés. Aztán Antikával és Lopezzel megteremtették a Nagy Közös Boldogság szigetét a dzsungel egy lakályos részén, ahol a móka és a kacagás a mindennapok része.
A csoportvezetők játékos módszerekkel, drámajátékokkal igyekeztek gyerekközelbe hozni a történeteket. Megelevenítették és feldolgozták az olvasottakat, minden részhez totójáték kapcsolódott, amely a szövegértést, a koncentrálást volt hivatott fejleszteni. A 10 és 14 óra között zajló programban szereplő kézműves foglalkozások során csillagtérképet készítettek, batikoltak, karkötőt készítettek, origamiztak a gyermekek, Nagy Tímea, Szilágyi-Nagy Imola és Sándor Attila könyvtárosok vezetésével.
– Sokat vacilláltunk, hogy a jelen helyzetben megszervezzük-e a Csodalámpa Olvasóklub vakációs foglalkozást, végül bevállaltuk, mert azt láttuk, tapasztaltuk, hogy az elzártság, a karantén után a gyerekekben óriási az igény arra, hogy közösségben legyenek. Olyan játékokat kerestünk, amelyekhez nem kell közel menniük egymáshoz. A visszhang- vagy tükörjátéknál pár méterre állnak, nem érintik meg egymást, hanem szemkontaktust tartanak fenn. Szerencsére sok ilyen játék van, amit most alkalmaztunk is. Nagyon vigyáztunk, hogy betartsunk minden járványügyi előírást. Érkezéskor megmértük a gyerekek testhőmérsékletét, felügyeltük a kézmosást, fertőtlenítést – magyarázta Hollanda Andrea.
A járványhelyzet alakulásának függvényében augusztus 3. és 7. között a 6-7. osztályosokat, majd egy későbbi időpontban a 3-4. osztályos tanulókat várja a Csodalámpa Olvasóklub. A foglalkozások mindkét csoport esetében hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között, a könyvtár melletti kiskertben, kizárólag szabadtéren zajlanak majd. A vakációs foglalkozások során a szervezők arra vállalkoznak, hogy irodalmi értékkel bíró, a résztvevők korosztályának és érdeklődési körének megfelelő olvasmányok ajánlása és játékos feldolgozása révén felmutassák a gyerekek számára az olvasásban rejlő lehetőségeket: fejlettebb önismeret, a világban való könnyebb tájékozódás, magabiztosság, jobb iskolai teljesítmény.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/csodalampa-olvasoklub-7/
A karantén-időszakban a könyvtár által indított kezdeményezések közül folytatódott a Cím-szó-tár interaktív játék az intézmény Facebook- és Instagram-oldalán, új témákat ajánlva ezek követőinek. Újabb bemutató, ajánló kollázsok is készültek az újonnan beszerzett könyvekről.
Forrás: Bod Péter Megyei Könyvtár - Olvasószolgálat

 
--Ha lesz 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, nagyon megéri majd részt venni
A szervezők nagyon úgy készülnek, hogy október első hétvégéjén legyen mit ünnepelni. Ha a járványügyi helyzet engedi, 2020. október 1. és 4. között tartják meg a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, amelynek idén kibővült a szervezőcsapata, ennek megfelelően pedig a kínálatuk is igen gazdag lesz. A szervezők részéről Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, illetve Kinizsi Zoltán, az Iskola Alapítvány munkatársa tartott sajtótájékoztatót arról, hogy ha megtartják az ünnepi könyvhetet, mire számíthatunk. És igazán kár lenne, ha kimaradna. A szervezők közlése szerint jelen lesz például a dalszövegíróként és forgatókönyvíróként is elismert Bereményi Géza, aki az idén megjelent, Magyar Copperfield című kötetét hozza el. Jelen lesz a friss AEGON művészeti díjas Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, akinek idén tavasszal két könyve is kijött: a Milyen nyelv a magyar? című ismeretterjesztő munkája, illetve A szakállas Neptun című novelláskötete. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy Nyáry Krisztián is részt vesz a könyvhéten, akinek addigra már legújabb könyvét forgathatják az olvasók, az Általad nyert szép hazát - A Himnusz és a himnuszok kalandos élete című érdekfeszítő kultúrtörténeti csemegét. Emellett azt is ígérik, hogy eljön Garaczi László, Gárdos Péter, sőt, Dániel András is, akit a gyerekes szülők az Egy kupac kufliról már biztosan jól ismernek, vagy az igazi bestseller-szerző Fábián Janka, akiről tudjuk, hogy előszeretettel olvassák az erdélyiek. És ez csak a bemelegítés volt.
Ha koncertek nem is lesznek, a kísérőprogramok mégsem fognak teljesen elmaradni. Kinizsi Kövi Pál híres, Erdélyi lakoma című szakácskönyvének az újragondolásában kulcsszerepet játszó Cserna Szabó Andrást említették aki Nyáry Krisztiánnal közösen fog irodalmi-gasztronómiai délutánt szervezni. Ha már gasztronómia, elmondták az is, hogy Borbás Marcsi is meg fogja látogatni a rendezvényt.
Forrás és teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28501&ha_lesz_10._kolozsvari_unnepi_konyvhet

 
--Kacagást hozó olvasmányokat kínál a Covidám Könyvcsomag
Három zseniális gyerekkönyv megjelenését lehet támogatni egy előrendeléssel.
Közösségi projektet indít a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó. Céljuk, hogy a járvány miatt igencsak nagy próbatételt jelentő időszakában is könyvújdonságokat jelentethessenek meg. A projektben három, gyakorlatilag már nyomdakész gyerekkönyvet ajánlanak elővételben megvásárlásra, amiből aztán finanszírozni tudják a könyvek megjelenését. A Covidám csomag kötetei: Markus Majalouma Apa-sorozatának utolsó, ötödik darabja, az Apa, vegyünk nyaralót!, André Ferenc Bújócskaverseny című verses mesekötete, illetve Kiss Ottó Legszebb költéseim c. gyerekkönyve.
Forrás és teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28491&kacagast_hozo_olvasmanyokat_kinal_covidam_ko

 
--A „büszke székely” hazatért
Szurkos András költő, író, újságíró Meggyámbászott, büszke székely című kötetét mutatták be 2020. július 7-én, Kézdivásárhelyen. A háromszéki, pontosabban haralyi születésű szerzővel Iochom István újságíró, közíró, a Háromszék napilap munkatársa beszélgetett.
A már több mint 30 éve Magyarországon élő szerzőnek idén jelent meg Budapesten a publicisztikákat, morfondírokat és jegyzeteket tartalmazó kötete. Mint mondta, nem tud elszakadni háromszéki gyökereitől, így nem csoda, hogy írásainak központjában gyakran Kézdivásárhely, itthoni történetek, események, élethelyzetek állnak.
A kötetből Mike Bernadett, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem keleti nyelvek és kultúrák, török szakirány mesterszakos hallgatója olvasott fel két írást.. A Megesett a baj című műben a szerző 2018-ban a centenáriumra reflektál, míg a Székely furfang című írás a székely észjárást járja körül. Bernadettet követően a szerző is felolvasta a kedvenc írását, a Nem találok szavakat címűt, amely a magyar nyelvről, annak szépségéről szól.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-buszke-szekely-hazatert/

 
--Virágzik a járványfolklór, átalakulnak a népszokások
A járványhelyzethez kapcsolódó emlékeket, dokumentumértékű képeket gyűjt számos múzeum, hogy a mostani tapasztalások a történelem részeként fennmaradjanak, kutathatóvá váljanak az utókor számára. Virágzik a járványfolklór, átalakultak a virtuális térbe költözött népszokások, a kézzel készített maszk pedig kortárs népművészeti alkotásnak is tekinthető – mondta el a Krónikának Borsos Gyöngyi muzeológus, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum munkatársa.
Számos múzeum archiválja és megőrzi a járványhelyzethez fűződő egyéni, közösségi élményeket, tárgyi emlékeket, hogy a most rögzített tapasztalások a történelem részeként fennmaradjanak, és kutathatóvá váljanak az utókor számára.
A virtuális térbe került a mindennapi élet számos vetülete, erről árulkodik a virágzó járványfolklór is, ami többek közt mémek formájában terjed, és azonnal reagál a körülöttünk zajló történésekre.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/szines/viragzo-jarvanyfolklor-atalakulo-

 
INTERJÚ

--Minden élet igazságát hitelesen képviselni - Interjú a 60 éves Háy Jánossal
Nemrég ünnepelte 60. születésnapját Háy János, a Helikon 2020/10. számában olvasható Pál -Lukács Zsófia interjúja vele.
Forrás és az interjú itt: https://www.helikon.ro/minden-elet-igazsagat-hitelesen-kepviselni-interju-a-

 
--Erdélyi magyar író bárki lehet
Könyvhét, írótábor, irodalmi karaván, alkotói díjak: csak néhány az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) tevékenységei közül, amelyekkel a szervezet az erdélyi magyar irodalom minél szélesebb körű ismertségét támogatja. A sokszínű feladatok mellett arról is beszélgettek Karácsonyi Zsolt elnökkel, hogy erdélyi magyar író bárki lehet, aki annak érzi magát.
Forrás és teljes interjú itt: https://hajonaplo.ma/irodalom/erdelyi-magyar-iro-barki-l

 
--Kriterion: a nemzetiségi könyvkiadás zászlóshajója
A Kriterion kiadó ötven éve, nevében hordozott, sokszínű, többnyelvű értékteremtő és kulturális tevékenysége már önmagában is történelmi jelentőségű. H. Szabó Gyulával, a kiadó vezetőjével beszélgettek.
Forrás és az interjú itt: https://hajonaplo.ma/irodalom/kriterion-a-nemzetisegi-konyvkiadas-

 
MÚLTIDÉZŐ

--Százhúsz éve született az elfeledett történetíró, Passuth László
Passuth László 1900. július 15-én Budapesten látta meg a napvilágot. Generációk kedvenc történetírója volt, akinek ifjú évei szorosan kötődtek Erdélyhez.
Számos korosztály nőtt fel Berkesi András és Szilvási Lajos ifjúsági könyvein. Aki mélyebb műveltségre vágyott, az Passuth László történelmi köteteit olvasta. Az 1970-es és 1980-as években ez az írói triumvirátus volt az, amelyik Erdélyben is népszerűnek számított a fiatalság körében. Passuth könyvei is voltak olyan szórakoztatók, mint az előbbi kettő regényei, azzal a jelentős különbséggel, hogy tanulni is lehetett belőlük. Mára nagyrészt feledésbe merült, a modern korok gyermekei megkérdőjelezik Passuth könyveinek olvasmányosságát.
Forrás és teljes cikk itt: https://erdelyinaplo.ro/szabadido/akinek-kolozsvar-volt-a-bolcsoje-n-szazhusz-eve-szuletett-az-elfeledett-tortenetiro-passuth-

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Juan Marsé
Nyolcvanhét éves korában, 2020. július 18-án meghalt Juan Marsé spanyol író, forgatókönyvíró, újságíró.
Marsét a társadalmi realizmus és irónia jellemezte regényei a polgárháború utáni Barcelona "portréfestőjévé" avatták. Szülővárosa gyakori helyszíne műveinek.
Juan Faneca néven született 1933-ban, ám mivel édesanyja belehalt a szülésbe, a Marsé család fogadta örökbe. Tanulmányait 13 évesen abbahagyta, egy ékszerműhelyben kezdett dolgozni, miközben meséket, elbeszéléseket írt, majd egy filmes lapban is publikált.
1960-ban Párizsba költözött, ahol spanyoltanárként, filmfordítóként, forgatókönyvíróként és a Pasteur Intézet segédlaboránsaként is dolgozott. Itt ismerte meg Jacques-Lucien Monod Nobel-díjas biológust, akinek hatására belépett a spanyol kommunista pártba, amelynek négy éven át tagja maradt. Úgy gondolta: a kommunista párt volt az egyetlen, amely tett valamit a diktatúra ellen.
Marsé 1962-ben tért vissza Barcelonába, három év múlva megjelent, magyarul is olvasható, Utolsó délutánok Teresával című regényével hatalmas sikert aratott, és végleg az irodalomnak szentelhette az életét. Az 1973-ban kiadott, Si te dicen que caí (Ha azt hallod, hogy elestem) című könyvét a cenzúra betiltotta, és csak három évvel később, a diktátor halálát követően kerülhetett az olvasók kezébe a mű, amelyet időközben Mexikóban irodalmi kitüntetéssel jutalmaztak. Az alkotást 1986-ban Vicente Aranda filmesítette meg, aki Marsé több regényéből is készített mozgóképet.
Juan Marsé az úgynevezett "századközépi" nemzedék íróihoz tartozott, olyan neves és elismert spanyol szerzőkkel együtt, mint Juan Goytisolo vagy Eduardo Mendoza, akiknek gyermek- vagy ifjúkorát a polgárháború határozta meg, és az ötvenes évektől kezdtek publikálni. Regényei közül magyarul a Gyíkfarkak, az Utolsó délutánok Teresával, a Szerelmi dalok a Lolita Klubban és Az álmok kalligráfiája jelent meg. Marsé 2008-ban átvehette a legrangosabb spanyol irodalmi kitüntetést, a Cervantes-díjat.
Forrás: https://index.hu/kultur/2020/07/20/meghalt_juan_marse_a_gyikfarkak_iroja/

 
ÉVFORDULÓK

--430 éve készült el a Vizsolyi Biblia
Négyszázharminc éve, 1590. július 20-án fejezték be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyon a Károlyi Gáspár által fordított Biblia, a 16. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának nyomtatását.
A Bibliát először a 15. században, a huszita felkelés idején fordították magyarra, de nyomtatásban nem jelent meg, és csak korai másolatai maradtak fenn. Az első, nyomdába került fordítás Komjáthy Benedek Az Szent Pál levelei magyar nyelven című munkája volt 1533-ban. Ezt követte Sylvester János Újtestamentuma 1541-ben, majd Heltai Gáspár kísérelte meg 1551 és 1565 között a teljes kiadást.
Az eredeti kiadás 800 példányából 52 darab maradt fenn, közülük 24 külföldön van. Egyet a 2017-ben történelmi emlékhellyé nyilvánított vizsolyi templomban őriznek.
A Vizsolyi Biblia hasonmás kiadása 1981-ben 28 ezer példányban jelent meg, s a borsos ár ellenére újra kellett nyomni. 2002. február 10-én a vizsolyi templomból ellopták az ott őrzött példányt, amelyet végül Komáromban találtak meg, így visszakerült eredeti helyére.
A Vizsolyi Biblia nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette. Károlyi fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. Hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen. Ma is a legnépszerűbb bibliafordítás magyar területen, javított kiadásaival együtt ez a legtöbbször megjelent magyar könyv.
2007-ben megjelent a Vizsolyi Biblia DVD-változata, amelyen az egyes oldalak mellett a modern szöveg is megjeleníthető. 2017-re, a reformáció 500. évfordulója tiszteletére az eredeti helyszínen, korhű nyomdagépen és papírra 200 példányban nyomtatták újra a 2015 elején a hungarikumok sorába is bekerült Vizsolyi Bibliát. Mivel a fakszimile kiadást egyre többen keresik, idén februárra újabb 800 példányt készítettek ebből.
Forrás: https://kultura.hu/430-eve-keszult-el-a-vizsolyi-biblia/

 
DÍJAK

--Elke Erb kapta meg a Büchner-díjat
Elke Erb német költőnek ítélte a 2020-as Georg Büchner-díjat a Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung. Az elismerést várhatóan idén október 31-én adják át Darmstadtban. A 82 éves költő a tizenegyedik női kitüntetett a díj történetében.
Elke Erb 1938-ban született, édesapja a háború után Halléban (NDK) lett egyetemi tanár. A költő ott tanult, ott lett kiadói szerkesztő és műfordító, például Marina Cvetajeva fordítója. Versei már az 1970-es években megjelentek mindkét Németországban.
Forrás: https://litera.hu/hirek/elke-erb-kapta-meg-a-buchner-dijat.html

 
--A Csillagharcos nyerte a PesText írópályázatát
A PesText Fesztivál idei írópályázatára a tavalyinál kétszer több, 437 pályázatból a szakmai zsűri tagjai, Nádasdy Ádám nyelvész, költő, prózaíró, műfordító, esszéista, egyetemi tanár (ELTE), Terék Anna, Csáth Géza-díjjal jutalmazott költőnő és Hász Róbert, a Tiszatáj folyóirat főszerkesztője ítélték oda az előzsűri által kiválasztott 12 írásból a szakmai díjat Abafáy-Deák Csillagnak a Csillagharcos című prózaírásáért.
Abafáy-Deák Csillag Marosvásárhelyen született, Kolozsváron szerzett bölcsészdiplomát magyar-angol szakon. Első írásai Kolozsváron az Utunk (ma Helikon), Korunk, Echinox lapokban jelentek meg. 1979-ben Németországba emigrált, a müncheni egyetem pszichológia szakán diplomázott. 1992 óta él Budapesten, prózát ír és publikál, valamint művészeti íróként rendszeresen közöl esszéket a kortárs képzőművészetről. Legutóbbi kötete Gyilkos karakterek címen jelent meg 2020-ban, a Parnasszus Kiadó gondozásában.
Az eredeti terv szerint 11 mű került volna a shortlistre, de olyan erős mezőny alakult ki a válogatás során, hogy végül 12 alkotást küldött tovább az előzsűri.
A PesText közönségdíjra július 15-től lehet szavazni a PesText weboldalán, valamint a PesText Facebook és Instagram oldalán.
Forrás: https://kultura.hu/a-csillagharcos-nyerte-a-pestext-iropalyazatat/

 
--Átadták az első Heller Ágnes-díjat
2020. július 19-én, halálának első évfordulója alkalmából Budapesten, a XXI. Század Társaság rendezvényén átadták az első Heller Ágnes-díjat. A díj névadójának, a jeles filozófusnak az emléke előtt tisztelegtek az ünnepi rendezvénnyel.
A kiírás szerint a díjat egy negyven év alatti fiatal magyar filozófus kaphatja, aki mögött már jelentős tudományos teljesítmény áll. Az elismerést, amelyet a kilenctagú, kiváló társadalomtudósokból álló kuratórium nevében Gábor György, filozófus nyújtott át, az idén Boros Bianka, generációjának egyik legjelentősebb fiatal filozófusa nyerte el.
Az emlékezéshez kapcsolódik, hogy a Noran Libro Kiadónál az évfordulóra jelent meg Heller Ágnes Az akarat szabadsága – Válogatás 50 év filozófiai esszéiből című kötet, amely a Heller-életmű utolsó ötven évének szövegeiből kínál olvasnivalót.
Forrás: https://litera.hu/hirek/atadtak-az-elso-heller-agnes-

 
AJÁNLÓ

--A művészetfilozófia a téma a júliusi Korunkban
A kortárs képzőművészetben a „kézügyességet” (technikai, mesterségbeli tudást) egyre inkább a nagy újító, Marcel Duchamp által emlegetett „agyügyesség” váltja fel. Ennek eredménye azonban nem csupán a konceptuális művészet elburjánzása (túlburjánzása?), hanem paradox módon az is, hogy az újabb művek értelmezése és megértése csaknem a teljes művészettörténeti hagyomány ismeretét, elméleti jártasságot is igényel – és nem csupán hedonisztikusan esztétikai viszonyulást; hiszen az újonnan születő, formabontó művek nagyon is szorosan kötődnek a hagyományhoz a reflexió, a tagadás vagy akár a pastiche gesztusai által. Ebből a sajátos problémahelyzetből indulnak ki a kolozsvári Korunk folyóirat művészetfilozófia-súlypontú lapszámának szerzői, akik kritikailag reflektálnak a művészettörténeti múlttal ebben a felemás viszonyban kapcsolatot tartó alkotásokra, sőt, magára a kritikára is.
A tartalomból: Földényi F. László • Múzeumi napló (Részletek); Perenyei Monika • Creative Acts. Az Udvarhölgyek megelevenítése Pablo Picasso és Thomas Struth munkáiban; Darida Veronika • Képgyűjtemények. Giorgio Agamben és a festészet kérdése; Bacsó Béla • A művészet fogalmának terjedelméről. Edgar Wind vitája Schleiermacherrel; Radnóti Sándor • A fölperzselt táj. Anselm Kieferről; Horváth Gizella • Less is more – Bauhauson innen és túl; Korpa Tamás • Lánykérés a Belvederében, Mielőtt a Belvederébe mentem, Giacometti-szobor a Bánffy-palotában, A hírre, hogy… (versek); Zuh Deodáth • A vizuális kultúra kezdetei. Egy definíció és egy definíció története; Hausmann Cecília • Otthonos és idegen terek az építészet és a modern képzőművészet elméletében; Demeter Tamás • Az „új zene” szellemtörténeti szociológiája; Gálosi Adrienne • Emberi – még mindig –, nagyon is emberi; Széplaky Gerda • Állat-e az asszony? Poszthumán feminizmus a képzőművészetben.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11534&a_muveszetfilozofia_a_tema

 
-- BIJ: Tíz mondat arról, ahogy megy tovább
Demény Péter járvány alatt közzétett Facebook-bejegyzéseiből adtak ki kötetet: Korona-változatok.. Paródiák. Könczey Elemér illusztrációival. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2020. Tízmondatos kritika az első erdélyi magyar karanténkönyvről.
1. Maszk, korona, kijárási nyilatkozat, karantén, home office és zoom meeting: tárgyak és szavak, amelyek meghatározták sokunk hónapjait az utóbbi időszakban.
2. Vizuálisan pedig egy sokcsápos gömbforma, valahol a kráterszabdalta bolygófelszín, kis zöld ufó és sokkarú tengeri szörny kombinációjában.
3. Demény Péter Korona-változatok című könyve, Könczey Elemér rajzaival megtámogatva ezeknek az elemeknek az életünkbe való szervesüléséről szól: mint amikor a vírus vizuálja és a víruskorszak tárgyi kellékei, szavai megfertőznek korábbi szövegeket, korábbi képi világokat is, és paródiák, stílusjátékok formájában tesztelik is őket egyben.
4. A Korona-változatok voltaképpen optimista könyv, hiszen azt jelzi: szövegeink és képeink továbbra is, ezeknek az elemeknek a beépítésével is működőképesek.
5. Mert az élet akkor is továbbhalad, ha épp korábbi pályaívéről letérítve araszol: ez a letérítettség is maga az élet, még ha más dolgokkal telik is, mint korábban.
6. Demény Péter szövegei Facebook-bejegyzések formájában jutottak el az olvasókhoz a kijárási tilalom idején, és humorukkal, váratlan effektusaikkal emelkedtek ki a hírfolyamból.
7. Kedélyimmunitásfejlesztő írások ezek, amelyek ugyanakkor a helyzetek, hírfejlemények abszurditásaira is rendre reagálni tudtak - a délutáni himnuszjátszó rendeletektől a húsvéti fények vélt terapeutikus hatásáig.
8. Valahol Raymond Queneau Exercices de style-kötete (Queneau maga is kap egy jelzésszerű fejezetet), Karinthy Így írtok ti-ja és Varró Dániel Boci, boci, tarka-átiratai környezetében járunk, Demény Péter abban Karinthyhoz és Varróhoz közelít, hogy ismert szerzők szövegeinek paródiáit nyújtja, abban viszont Queneau-hoz, hogy általánosabb-köznapibb szövegtípusokká is átírja a vírushelyzetet: nem csak Apollinaire, Ady és Shakespeare beszél itt a koronavírusról, hanem a népmese, a történelemnépszerűsítés és a férfiklub-panelek, sőt, magyar közszereplők is.
9. A könyv sikerrel birkózik meg azzal, hogy nem könnyű eleve parodisztikus szövegeket (Esterházyt, Parti Nagyot, Jack Cole-t) parodizálni, remekel a zord pátoszú művek stílusimitációinál, megtalálja a gyermekirodalmi művek és a populáris regények immunizálatlan sarokpontját, talán csak a slágerátiratoknál válik kissé túlságosan is kiszámíthatóvá és alkalmivá.
10. Azáltal, hogy június első napjaiban már könyvformában is hozzáférhetővé vált a Korona-változatok, olyan, karantén-mindennapokat leképező kordokumentum született meg, amelyik segíthet bennünket mentálisan lezárni a járvány első szakaszát, és még szórakoztat is közben.

Forrás: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28466&bij_tiz_mondat_arrol_ahogy_megy_tovabb

 
--Farkas Jenő és az új román–magyar szótár
A budapesti Tinta Könyvkiadó a legnagyobb magyar szótárkiadó, számos kiadványa elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Magyar Szótár díját.
Egyik újdonsága a TOP 2000 ROMÁN–MAGYAR SZÓTÁR, amelyről azt olvassuk a két kötetből álló kiadvány ismertetőjében: „Sajátos módon egyesíti a szótárak és a társalgási könyvek előnyeit. A román nyelv legfontosabb kétezer szavának használatát egy-egy példamondattal világítja meg, megadva a szavak és a példamondatok pontos magyar megfelelőjét is.
Az előszó röviden összefoglalja a román szavak kiejtési, szótagolási és elválasztási szabályait.
A szócikkekben elöl állnak a román szavak, mellettük a magyar megfelelőjük. A szótár közli a román szó kiejtését, és megfelelő eligazítást ad a helyes hangsúlyozáshoz is. A kiadvány hatékony segédeszköz a legfontosabb szavak megtanulásához, mivel a jól megválasztott példamondatok életszerű beszédhelyzetekben hangzanak el, ezzel elősegítik, hogy később könnyen felidézze őket a nyelvtanuló.
A szótár használatával a román nyelv iránt érdeklődő magyar anyanyelvű diákok vagy felnőttek alapos és gyakorlati nyelvtudásra tesznek szert. A nyelvtanulók egyénileg, akár tanár nélkül is gyorsan és eredményesen sajátíthatják el a román nyelvet az alapszinttől a középszintig.
A TOP 2000 ROMÁN–MAGYAR SZÓTÁR hasznos azoknak a román anyanyelvűeknek is, akik a magyar nyelv iránt érdeklődnek.”
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/farkas-jeno-es-az-uj-roman-magyar-szotar

 
--Megjelent a Berecki Harangszó huszadik évkönyve
Nemrég jelent meg Balogh András, a berecki művelődési központ nyugalmazott igazgatója főszerkesztésében és Ferentzi László, a Comenius-iskola nyugalmazott iskolaigazgatója társszerkesztésében, Tímár Réka, Fejér Laura és Biszak Tünde munkatársak közreműködésével, a Berecki Harangszó közel négyszáz oldalas jubileumi, 20. évkönyve.
A kiadvány a maga nemében páratlan, hiszen a berecki az egyetlen háromszéki művelődési ház, amely évről évre saját évkönyvet jelentet meg. De a húsz esztendő alatt nemcsak húsz évkönyv, hanem 240 Berecki Harangszó-újságszám, három emlékkönyv, egy monográfia és számos más kiadvány is napvilágot látott Balogh András főszerkesztésében.
Balogh András a jubileumi évkönyv bevezetőjében arról ír, hogy az összeállításnál eltértek az eddigi évkönyvek tartalmi felosztásától, a kalendáriumi részt követően képekben és szövegben visszatekintettek az elmúlt esztendő legfontosabb eseményeire, a második, Harangot kongatunk című részben pedig az olvasó ízelítőt kap a két évtizedes lapszerkesztési munkából. A vaskos évkönyvben több mint ötven tollforgató írása szerepel. Az igényes nyomdai kivitelezésű évkönyv borítóján Debreczeni Mihály drónos felvétele látható, a kiadvány műszaki szerkesztője pedig András Levente.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/134413/megjelent-a-berecki-harangszo-huszadik-evkonyve

 
--Szótár a karanténhoz köthető új szavakról
Négyszáz, a karanténhoz köthető új szót és kifejezést gyűjtött össze Veszelszki Ágnes nyelvész. A Karanténszótár: Virális tartalom címmel megjelent kiadványban többek között olyan szavak szerepelnek mint maradjotthonka, a karanténkovászolás, a covideo-party vagy az aperitif törzs.
A szerző, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a vírusjárvány magyar nyelvi hatásait vizsgáló kutatásának egyik eredményeként alkotta meg a Karanténszótárt, amely a 2020 januárja és júniusa között keletkezett új kifejezéseket tartalmazza – olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem MTI-hez elküldött közleményében.
A szótárban különböző stílusrétegekből, nyelvváltozatokból összegyűjtött szókincselemek szerepelnek: a köznyelvi, szlengszerű, gyakran játékos szavaktól az újságírói-publicisztikai leleményeken át a mindennapi használatba bekerült orvosi szakkifejezésekig és a hivatali nyelv szókészleti eleméig.
A szavak és példamondatok elsődleges forrásaként a közösségi oldalon és egy online űrlapon szavakat beküldők hozzájárulásai szolgáltak, de a közösségimédia-felületek és a sajtónyelv szövegeit is vizsgálta a szerző.
A gyűjtésben szerepelnek olyan szavak, amelyek jelentése magától értetődő, mint például a home ovi, a karanténháj vagy a vizespalacksúlyzó; de vannak köztük olyanok is, amelyek magyarázatra szorulnak. A szótárban a címszót rövid definíció vagy magyarázat követi, és – ha van a másik fogalomnak kidolgozott szócikke – utalások más szavakra, minden szócikket pedig példamondat zár.
A közel fél éve szinte minden nap használt szavak mellé bekerültek okkazionalizmusok (alkalmi használatban lévő lexikai egységek), sőt, hapax legomenonok (egyszeri szóalkotások) is. Több szó angolból történt (tükör)fordításban jelent meg magyar szövegkörnyezetben
A Karaténszótárban szerepel még például a kenyérszűz (aki a kijárási korlátozás alatt kezd el kenyeret sütni); a vécépapír-bűnözés; a fotelvirológus (a koronavírus-járvány álszakértője) vagy a maszkdivat, a járványszett, a maszkot is magába foglaló trikini, valamint a karantorna.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/tudomany/szotar-jelent-meg-a-karantenhoz-kotheto-uj-szavakrol/

 
--12 könyv a 12 éven túliaknak nyárra - Gombos Péter könyvajánlói
Dr. Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke ajánl a szünidőre fontos és jó ifjúsági regényeket.
Louis Sachar: Stanley, a szerencse fia (az újabb fordításban: Stanley kincse)
Amikor először olvastam a regényt, azt gondoltam, mostanra olyan ismert lesz, mint, mondjuk, A kis herceg. (Azzal a különbséggel, hogy ez valóban gyerekkönyv.) Szellemes, eredeti, izgalmas, és hatalmas élmény a végén összekötni a szálakat, három idősík történéseit. Ráadásul a szerző hagy néhány betemetetlen lyukat (az eredeti cím Lyukak/Gödrök), és jó játék továbbgondolni a nagyon szerethető főhősök sorsát.
Lois Lowry: Az emlékek őre
Lehet, hogy egyébként a film miatt (nem mintha annyira jó lenne…), de ez a regény elég ismert Magyarországon is. Elgondolkodtató, eredeti, egyszerre ijesztően valóságos és fantáziadús. És az utolsó oldalt garantáltan kétszer fogod elolvasni!
Valószínűleg azok olvassák szívesebben, akik könnyebben elengedik a fantáziájukat.
Lois Lowry: Valahol, messze
Lowry nem akart folytatást írni Az emlékek őréhez, de a kiadó rávette. De hogy neki is igaza legyen, ez a történet csak egy mondattal kapcsolódik az előzőhöz. (Izgalmas feladat megtalálni azt a mondatot.) Kira kalandjai Jonasétól függetlenül is olvashatók. Ez a könyv azért egy kicsit lányosabb, talán nem csak a főhős neme miatt. S persze, ha ez tetszett, nehéz itt megállni, van még két rész…
Patrick Ness: Kés a zajban
Az egyik legjobb kortárs ifjúsági szerző. Na, ő aztán biztosan nem a megszokott panelekből építkezik. Képzeljünk el egy világot, ahol az emberek – egy vírus „mellékhatásaként” – hallják egymás gondolatait. Ijesztő, ugye? Hát még, ha a nők mindenkiét hallják, de a férfiak csak egymásét… Mindehhez adjunk hozzá egy üldözéses-meneküléses kalandot csipetnyi szerelemmel, izgalmas nyelvezettel. Hát, ezt is nehéz letenni az első kötet után…
Silvana de Mari: Az utolsó tünde
Ha nem vagy fantasy-rajongó, ezt a könyvet valószínűleg kihagyod. Pedig hiba lenne! Yorsh története izgalmas, vicces, ugyanakkor néha könnyfakasztóan szép is. Számomra alapmű, igaz, én kifejezetten szeretem Tolkien vagy Peter Beagle világát, a tündék, sárkányok kalandjait – megkockáztatom, de Mari jobban ír az említett uraknál. A humora például elképesztően jó. S nem utolsósorban ez a regény mindenekelőtt az emberekről és az emberségről szól.
Anna Woltz: Black Box
Ezt inkább 14 év fölöttieknek ajánlom. A világ, amelyet Anna Woltz elénk tár, félek, itt van a nyakunkon. Egy valóságshow, a mindenható közösségi média, a külsőségek dominanciája, a koruknál érettebbnek gondolt kamaszok s a tőlük már-már irreális érettséget elváró felnőttek kora ez. Zseniális a befejezés! Ha elsőre nem érzed így, gondold végig, fontos-e, hogy mi történik még, nem elég-e azt tudnunk, amit eddig tettek a szereplők…
Jean-Claude Mourlevat: Jakabak
Elsőre egy „egyszerű” állatos meseregénynek tűnhet a könyv, vándorlással, üldözéssel, fogsággal, mentőexpedícióval – de ennél jóval többről szól. Hűség, barátság, elfogadás. Legalábbis számomra. Mindez humorral, kedvességgel, szókimondással együtt. Ne ijedjenek meg a nagyobbak sem, ezt még felnőttként is jó buli olvasni… És Rofusz Kinga illusztrációi csodálatosak!
Mészöly Ágnes: Szabadlábon
Középiskolásoknak ajánlom a regényt, s bár kulcsfontosságú benne a foci szeretete, a lányokat is garantáltan be fogja szippantani.. Egy gimis srác anyja hitelkártyájával elindul világgá, pontosabban egy Barcelona-meccsre. Nem mellesleg kerekesszékes a fiú… Ezek alapján talán furcsán hangzik, de a történet szinte minden mondata hihető, átélhető, s persze, itt is többet kapunk izgalmas kalandoknál.
Robert Williams: Luke és Jon
Ha szereted a „mélyebb” könyveket, ha nem csak a derűt és a szövevényes cselekményt keresed a regényekben, ez biztosan tetszeni fog. Luke és édesapja életük legnagyobb traumájával küzd: egyikük az édesanyját, másikuk a feleségét veszítette el. Egy hollywoodi történetben a feldolgozás simán menne, a kérdés csak az lenne, melyiküket találja meg előbb az új szerelem. Hát, itt nem így van. Ez a két pasi nem járja végig a gyász útját, sem magukkal, sem egymással nem tudnak mit kezdeni. Egészen addig, amíg nem találnak egy náluk is szerencsétlenebb sorsú fiút…
Beate Teresa Hanika: Soha senkinek
Szigorúan 14+-os könyv, a fiúknál talán még idősebbeknek ajánlanám. Ha egyszer is vihogsz, miközben olvasod, tedd le, mert még nincs itt az ideje, hogy elolvasd, ez még nem a Te könyved (lásd még: Janne Teller Semmijét). Nem azért, mert az unokáját szexuálisan zaklató nagypapáról nem való kisebbeknek olvasni. De itt nagyon fontos, hogy jól értsd, hogy megértsd, mit és hogyan élt át, élt túl Malvina. Mindazonáltal jó lenne, ha 18 éves korára mindenki elolvasná Hanika regényét.
Michael Ende: A Végtelen Történet
Talán 12 éves lehettem, amikor először olvastam, s ahogy befejeztem, azonnal újrakezdtem. Még a szörnyű film sem rontotta el a regény emlékét, amely Fantáziáról és a fantáziáról szól. S persze mindenféle hősi erényekről is, bátorságról, kitartásról, barátságról. Ami miatt kicsit félve ajánlom: számomra ez téli könyv, de hátha nem csak „bekuckózva”, két szánkózás között lehet belemerülni…
Timothée de Fombelle: Ágrólszakadt Tóbiás
A francia szerző mindegyik, magyarul megjelent könyvét nagyon szeretem, most azért pont ezt választottam, mert ez már 12 éveseknek is érdekes lehet, de nagykamaszok is belemerülhetnek. A regény alapötlete kifejezetten eredeti (egy-egy fán egész társadalmak élnek, csak azért nem látjuk a különös lényeket, mert nagyon-nagyon kicsik – nagyjából másfél milliméteresek), de amúgy klasszikus eszközökkel él az író. Kaland, próbatételek, szerelem, hűség a kulcsszavak. Persze, hősünknek, Tóbiásnak nehezebb dolga van, mint a népmese szegénylegényeinek. Neki nemcsak egy diktátorral kell megküzdenie, de néha még az övéi is ellene fordulnak. Szerencsére van egy lány, aki…
Forrás: https://igyic.hu/konyvajanlok/12-konyv-a-12-even-tuliaknak-nyarra.html

 
--Haza - Tompa Andrea legújabb regénye
Tompa Andrea megírta negyedik könyvét, Haza címmel, és ezúttal is sikerült egy teljesen új, az előző háromtól egészen eltérő történettel meglepnie olvasóit.
A szerzö legújabb regényének főhőse az igazi otthont keresi. A könyv nem nevesíti a szerző szülővárosát, és nem a múltat járja körül, hanem a mát. A főhős ezúttal egy befutott író, aki egykori hazáját hátrahagyva új hazát, új életet választ.
Elmenni könnyű, megérkezni nehéz, de hazatérni lehetséges egyáltalán? Ráfordulni az otthonról haza vezető útra az egykori osztálytársak hívására nehéz feladatnak ígérkezik a regény főhőse számára, aki bár országot váltott, nyelvet mégsem sikerült. A középkorú íróból nemcsak az utazás, a kaland iránti szenvedély párolgott el, de oda indul most vissza, ahol már nem várja senki, legfeljebb az emlékek, a család még élő tagjai is elköltöztek a városból.
De hol a haza, és hol van az otthon? Az az otthon, amit évtizedek alatt épített fel az ember felnőtt élete során, vagy ahol megszületett, ahonnan eljött, amit talán mégsem hagyott maga mögött egészen? Mi történt a harminc év alatt, mióta a regény elbeszélője a kezdeti könnyűséggel és izgatottsággal útra kelt, hogy átélje a saját kalandját, mi történt a többiekkel, akik szétszóródtak a világban, s hogyan boldogultak, akik maradtak a régi hazában? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Tompa Andrea negyedik regénye, két világ közé szoruló főhősét végigkísérve a hosszú úton, amely talán hazulról haza vezet, s amely egyúttal váratlan felfedezéseket is tartogat a múltból.
„Amíg valaki az élők sorában van, haza kell mennie, mert várják haza, mert nem lehet, hogy nem otthon ünnepli valaki az ünnepeket, aki elment, akkor is, ha neki viszont minden erőfeszítése arról szól, hogy megérkezzen egy másik tájba, egy másik házba, egy bérház negyedik emeletén egy parányi lakásba – nem hagyhatja egyedül az anyját az ünnepekre.”
Beszélgetés a könyvről itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28520&uton_a_hazak_kozott_8211_tompa_andrea_legujabb_regenyenek_fohose_az_igazi_otthont_keresi
Forrás: https://moly.hu/konyvek/tompa-andrea-haza

 
--Megjelent Szilágyi István új regénye
Történelmi nagyregény Szilágyi István Kossuth-díjas kolozsvári író új regénye, a Messze túl a láthatáron. A Rákóczi-szabadságharc korát bámulatos érzékkel megidéző író egyetemes szinten fogalmazza meg az önmagával számot vető ember tragikumát.
A Magyar Művészeti Akadémia kiadójánál napvilágot látott regény volumenében és szerkezetében az író korábban megjelent, Hollóidő című művét idézi, és méltó folytatása a korábbi nagy műveknek.
A Tompay Wajtha Mátyás visszaemlékezéseire építő első rész a kuruc „zajdulás” végnapjait beszéli el. A rejtélyektől és személyes tragédiáktól sem mentes szakaszt Tompay harminc évvel későbbi alakja köti át, amint – immár főbíróként – babonás, hiedelmes, boszorkányos perekben hozott ítéleteire tekint vissza.
„Szilágyi István arisztokratikus író, várat magára, hiszen erre a könyvre közel húsz évig vártunk. Történelmi nagyregény, benne vannak azok a tipikus szilágyis prózaírói és bölcseleti erények, amelyek korábbi könyveit is jellemzik” – mondja Pécsi Györgyi irodalomtörténész.
A mű két egységből áll, mint a Hollóidő, egy kisebb, epikusabb és egy nagyobb részből. Az első részt memoárnak nevezi az író, a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiről szól, itt hagyományos elbeszélő formát alkalmaz Szilágyi István. A főhős Rákóczi diplomatájaként szolgál, közben a felesége tragikus módon eltűnik. „Egészen más képet találunk a könyvben a Rákóczi-szabadságharcról, mint amit megszoktunk történelemből. A második rész meghökkentően izgalmas prózakísérlet, dialógusformában íródott. Nincs szabályos cselekmény, történet, nem lineárisan halad előre, hanem a párbeszédekben jelenik meg egyfajta világértelmezés. Körülbelül 3-4 évtizeddel a szabadságharc után vagyunk, de nem annak következményeit, nem a kor társadalmát, történelmét jeleníti meg Szilágyi, hanem elkanyarodik, és a szegedi boszorkánypereknek a világát idézi föl” – mondja Pécsi Györgyi.
Mi a bűn, mi a bűnhődés, van-e büntetés, jogosult-e az ember ítélni másokat? – ezek a kérdések tevődnek fel a regényben. „A legfontosabb, hogy számtalan titok veszi körül az életünket, és vajon tudjuk-e értelmezni ezeket a titkokat. A végkonklúzió, hogy részigazságokat, részvalóságokat ismerhetünk meg, és a részek megismeréséből viszont nem következhet ítéletalkotás az egészről. Ez az ítéletalkotás egyedül a Teremtőé” – fogalmaz az irodalomtörténész.
Az MMA kiadó tavaly jelentette meg Katlanváros címmel Szilágyi Istvánnak az 1960-as, 1970-es években írt esszéit, visszaemlékezéseit, személyes vallomásait.
Szilágyi István 1938. október 10-én született Kolozsváron. A bécsi döntést követően szülei Zilahra költöztek, így ott töltötte gyermekkorát. 1956-ban érettségizett Szatmáron, kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban nyert jogi diplomát. Az Utunk munkatársa, majd 1968 és 1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon főszerkesztője 2012 végéig.
Fontosabb regényei: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).
Forrás: https://kultura.hu/megjelent-szilagyi-istvan-uj-regenye/

 
--Az egész világot kinyitják a Gingalló meséi
Bajzáth Mária Népmesekincstára újabb gyűjteménnyel bővült: a Gingalló népmeséi között minden mesetípus megtalálható az állatmeséktől a tündérmeséken át a falucsúfolókig.
A Gingalló magyar népmesékből válogat az 5+-os korosztály számára. A válogatott történeteken keresztül a gyermekek elmerülhetnek a születés és az élet csodájában, a család fontosságában, de kiemelt szerepet kap az idősek tisztelete és az elvégzett munka értéke is.
Bajzáth Mária mesepedagógussal, a kötet szerkesztőjével a Kolibri Kiadó főszerkesztője, Balázs Eszter Anna online beszélgetett.
Forrás és az interjú itt: https://kultura.hu/gingallo/
 

--Kultika - új lap az erdélyi magyar sajtópiacon
Kultika címmel indított saját lapot a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom.
A Nagyváradon megjelenő időszakos kiadványt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kertjében is bemutatták, 2020. július 17-én.
Az eseményen a folyóiratot Balogh László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárigazgatója méltatta, létrehozásáról pedig Derzsi Ákos lapigazgató beszélt. Elmondta, a Kultikát az őszinte véleményformálás fórumának szánják, tematikus lapszámokat terveznek készíteni, az első a család fogalmát járta körül, a másodikat azonban már az élet írta, hiszen nem a tervezett témát dolgozták fel benne, hanem az időközben a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot kapcsán szólaltattak meg embereket. Sorbán Attila, a Kultika főszerkesztője ismertette, a negyedéves megjelenésűnek szánt folyóirat sem formájában, sem tartalmában, sem szerkesztésében nem hagyományos, a műfajok korlátait, szabályait akarattal lépik át, a periodika vizuális tálalása is más, mint a jelenleg a piacon levő más lapoké. Semmi mást nem akarunk, csak beszélni dolgokról, foglalta össze a szerkesztőség célját Sorbán Attila.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/134440/kultika-%E2%80%93-uj-lap-az-erdelyi-magyar-
https://www.hirmondo.ro/kultura/mindenrol-ami-

 
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK

--Online nézhető a „nagy mesemondóról”, Benedek Elekről készült dokumentumfilm
Benedek Elek életének kevésbé ismert mozzanatait mutatja be egy játékfilmes betétekkel gazdagított dokumentumfilm, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum Youtube-csatornáján részletekben tettek közzé. Mátyássy Áron és Szögi László rendezők Istenke bicskája című dokumentumfilmje azt mutatja be, hogy ki volt Benedek Elek a „nagy mesemondón” túl. „Benedek Elek határozott tollú publicista, a társadalmi igazságtalanságok iránt különös érzékenységet mutató regényíró, a hazafias szellemű és megfelelő minőségű oktatás harcos képviselője az országgyűlésben, s a magyar gyermek- és ifjúsági irodalomnak nemcsak megteremtő-művelője, hanem számtalan lap szerkesztője, valamint Trianon után az erdélyi magyar irodalmi közélet egyik legfontosabb szervezője is volt. Mindezek mellett pedig egy szinte mesebeli szerelem főhőse.. Aki a művein és a közéleti tevékenységén túl a teljes életével is példát mutatott. Az utókor számára is” – olvasható az ajánlóban.
Benedek Elek és Fischer Mária „szinte mesebeli szerelme”, amely egy budapesti trafikban kezdődött, és olyan erős volt, hogy már házastársakként a pár megbeszélte, hogy nem tudnak egymás nélkül élni, ezért egyszerre fognak meghalni, ami aztán így is történt. A dokumentumfilm játékfilmes betéteiben többek között ez a történetszál elevenedik meg, de például az író öngyilkossági kísérletének mozzanata is. A fiatal Benedek Eleket Kenéz Ágoston, az idős Elek Apót Kőszegi Ákos alakítja a filmben.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/129398-online-nezhet-a-nagy-mesemondorol-benedek-elekr-l-keszult-dokumentumfilm

 
--Mostantól fotók alapján is lehet keresgélni az Arcanumban
„Feltöltöd a nagypapád képét, és rá tudsz keresni, hogy szerepelt-e az újságban.” Az Arcanum-alapító, Biszak Sándor fia, Előd ezzel az egyszerű példával magyarázta el, hogyan működik majd legújabb fejlesztésük. Nem csak kulcsszavak, hanem fotók alapján is lehet keresgélni több millió oldalon. Ha tehát van egy fotód, de nem tudod, kit ábrázol, vagy tudod, ki van rajta, de érdekel, hogy készült-e az illetőről a múltban más nyilvános felvétel, az adatbázisba való feltöltés után sok milliónyi sajtófotó és könyvillusztráció között az Arcanum megtalálja a róla készült fényképeket.
„Az arckereső szolgáltatás nem csak a portrékat, de a csoportképeket, metszeteket is elemzi, és jó eséllyel megtalálja úgy a fiatalkori képeket, mint az idősebb korban készült felvételeket” – írják közleményükben.
A családi kézben lévő Arcanum az elmúlt harminc évben szinte mindent beszkennelt, amit csak érdekesnek találtak Magyarországon, ma pedig már külföldi közgyűjteményekkel is együttműködnek.
Forrás: https://forbes.hu/uzlet/keress-ra-a-nagypapara-mostantol-fotok-alapjan-is-lehet-keresgelni-az-arcanumban/

 
--A rendszerváltást a romániai magyarok szemszögéből bemutató internetes oldal indult
A rendszerváltást a romániai magyarság szemszögéből bemutató interaktív internetes oldalt indított Elmúlt jelen címmel az erdélyi Eurotrans Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A projekt célja bemutatni a rendszerváltást úgy, hogy az 1989-es decemberi napok mellett az eseményeket megelőző időszakot és az utána következő hónapokat is felelevenítik. Közölték, hogy a cím ötlete Lőrincz József politológustól származik, aki egyik könyvében említi, hogy 1989-1990 még nem a múlt, hanem „egy olyan jelen, ami elmúlt”.
Az elmultjelen.ro oldal felidézi az időszak legfontosabb történéseit, a forradalmi eufóriától a marosvásárhelyi fekete márciusig, és az utána következő időszak stabilizációs törekvéseit és kétségeit is felvázolja. Forrásdokumentumok, emlékiratok, naplók, kortárs műalkotások, fényképek és mozgóképek lesznek a legfontosabb mesélői a romániai magyarok közelmúltbeli történetének. Mindez hármas felosztásban történik: bemutatja a szocializmus éveit, a forradalmi sorsfordító eseményeket, valamint az első szabad évet.
Az idővonalon 184 esemény és több mint 1500 fénykép várja a látogatót folyamatosan bővülő fotó- és videóanyagokkal. Az oldal a közösségi emlékezet felületeként is szolgál, így különböző anyagokat, korabeli fényképes vagy szöveges élményanyagot küldhet bárki a szerkesztőknek.
Utazó kiállítást is terveznek az anyagokból Erdély városaiban. Ennek első állomása Kolozsvár lesz 2020. augusztus 17-én.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-rendszervaltast-a-romaniai-magyarok-szemszogebol-bemutato-internetes-oldal-

 
MOZAIK

--Több mint fél évszázad után idén először nem rendezik meg a Nobel-díjak átadását
A koronavírus-járvány okozta félelmek miatt több mint fél évszázad után idén először nem rendezik meg Stockholmban a Nobel-díjak átadását – adta hírül a Dagens Nyheter című svéd napilap. A 2020. évi Nobel-díjak nyerteseit ősszel fogják kihirdetni, de a bankett – amelyet hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendeznek mintegy 1300 vendég részvételével – elmarad. „Két probléma is van. Ilyen sok embert nem lehet egymás mellé leültetni. És az is bizonytalan, hogy érkezhetnek-e akkor Svédországba emberek” – mondta Lars Heikensten, a Nobel Alapítvány elnöke.
Utoljára 1956-ban mondták le a bankettet a Magyarország elleni szovjet invázió elleni tiltakozásul, illetve az első és a második világháború alatt sem rendezték meg.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/tech-tudomany/129908-tobb-mint-fel-evszazad-utan-iden-el-szor-nem-rendezik-meg-a-nobel-dijak-atadasat

 
--Szülővárosa könyvtárának adományozza gyűjteményét Milan Kundera
Milan Kundera, a Párizsban élő, cseh származású világhírű író a szülővárosában, Brünnben (Brno) működő Morva Tartományi Könyvtárnak (MZK) adományozza kiadott könyveit, cikkei, levelei archívumát és más dokumentumokat - közölte Radoslav Pospíchal, a könyvtár munkatársa a CTK hírügynökséggel.
"A könyveket és a dokumentumokat az ősz folyamán szállítjuk át Kunderáék párizsi lakásából Brünnbe. A könyvtár azt tervezi, hogy a 91 éves brünni születésű író könyveit és archívumát a nyilvántartásba vétel után hozzáférhetővé teszi a kutatók és más érdeklődők számára" - mondta Pospíchal.
Milan Kundera személyes könyvtárában a szerző csehül és a világ több mint negyven nyelvén megjelent művei találhatók. A könyvtár részét képezik tovább az író különféle cikkeinek eredeti kéziratai, az író rajzai, illetve a róla írt cikek, tanulmányok, fényképek, amelyeket az író csehországi és franciaországi élete során rendszeresen gyűjtött. Ezt az anyagot az MZK digitalizálja, majd Milan Kundera Könyvtár néven egy külön részlegen hozzáférhetővé teszi az érdeklődőknek. (MTI)
Forrás és teljes cikk itt: https://index.hu/kultur/2020/07/31/szulovarosa_konyvtaranak_adomanyozza_gyujtemenyet_milan_kundera/

 
Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.