ReMeK-e-hírlevél
XV. évf., 2020/7. szám                        ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--COVID-19 Tudástérkép és Tudásbázis Portál
--Három nap alatt eltűnik a vírus a könyvekről – kutatási eredmény
--Kétszeresére nő a DIA digitális könyvtára
PÁLYÁZATOK
--Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia új pályázata fiatal íróknak és irodalomkritikusoknak
--Kiadványpályázat olvasókörök, tanodák és magántanulói közösségek számára
ERDÉLYI KÖNYVTÁRAK ÚJRANYITÁS UTÁN
--Fokozatos nyitás a Kájoni János Megyei Könyvtárban
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Könyvtárszemlén – egy héttel nyitás után a Maros Megyei Könyvtárban
--Kapunyitás után a Teleki Tékában
--Oklevél a könyvtár barátainak
--Újranyitott a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
--Megnyílt a Szatmár Megyei Könyvtár olvasóterme
--Járványkönyvtár avagy az iskolai könyvtárak lehetőségei a koronavírus idején
KITEKINTŐ
--Az MKE szakmai ajánlása a magyarországi könyvtárak és könyvtárosok számára
--A Könyvtári Intézet és az OSZK összeállítása a koronavírus-járványt követő időszakra
--Újranyitott az OSZK – júliustól tervezi a nyitást a FSZEK
--Az Országos Széchényi Könyvtár új felületet indított a tengerentúli magyaroknak
--Az egész európai könyvpiacot súlyosan érintette a járvány
--Hekkeld meg a kulturális örökséget! Egy németországi program: Coding da Vinci
HAZAI
--Dsida-emlékplakettet lepleztek le Kolozsváron
--Kolozsvári Kulturális Központ: alig van anyagi tartalékuk a kulturális szervezeteknek
--Erdélyi magyarok a nagyvilágban: elindult a nagyszabású kutatás
--A könyvnek nincs ára, értéke van – Könyves Kincsesbánya Váradon
INTERJÚ
--A Szentföld felé kihegyesedik a nyolcas – beszélgetés Kemény Istvánnal
--Elmenni könnyű, megérkezni nehéz... – Tompa Andrea-interjú
--Néha úgy érzem, szárnyaim vannak... – portrébeszélgetés Köllő Enikő könyvtárossal
--Az „elsuttogott” történetek segítik a következő nemzedéket – beszélgetés Vallasek Júliával
--Hogy bühnagyot kacagjon az Isten – interjú Sántha Attilával
--Elég volt egyszeri kalandnak – interjú Pengő Zoltánnal
MÚLTIDÉZŐ
--Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében – az OSZK blogjának sorozata
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Carlos Ruiz Zafón spanyol író
--Meghalt Kéri Piroska irodalomszervező
ÉVFORDULÓK
--140 éve született Kaffka Margit, a Nyugat legismertebb nőírója
--Tíz éve hunyt el José Saramago Nobel-díjas portugál író
DÍJAK
--Kihirdették az idei Év Gyerekkönyve-díjasait
--A Brit Könyvdíj történetében először díjaztak fekete szerzőket
AJÁNLÓ
--Gyurgyák János: Trianon 100 – Novák Csaba Zoltán recenziója
--A Székelyföld folyóirat júniusi száma: 100 éve írták alá a trianoni békediktátumot
--Jánó Mihály műemlékkalauzai
--Elkészült az Emberkatedrális fotóalbum
--FÁK – a Korunk 2020. júniusi tematikus lapszáma
--Vártunk téged - emlékirat
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Már online is szét lehet nézni Mátyás király könyvtárában – 3D virtuális kiállítás
--Erdélyi fotók ezrei böngészhetők az OSZK új online adatbázisában
--Könyvtárak tematikus oldalai és kiállításai Trianon 100. évfordulójára
MOZAIK
--Krasznahorkai és Cărtărescu komoly favoritjai lehetnek a következő irodalmi Nobel-díjnak
--Új regénye jelenik meg a Nobel-díjas Ishigurónak
--A mi kockánk – tíz országban jelenik meg Rubik Ernő első könyve
--Az Arcanum-sztori: A Bibliával robbantak be, ma 40 millió digitalizált oldalnál tartanak
--A kiadók beperelik az ingyen könyveket közzétevő Internet Archive-ot
--Valóra vált CSI: homályos fotókból éles képet varázsol a Myheritage új appja
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--COVID-19 Tudástérkép és Tudásbázis Portál
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szakmai és tudományos információmennyiség hétről hétre növekszik, de a felhasználható tudás jelentős része rejtve és szétszortan található meg, ami alapvető információkezelési kihívások elé állítja a szakmai közösséget. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) tudományelemzéssel foglalkozó munkatársai bibliometriai elemzésen alapuló kutatással segítik a jelenlegi járványhelyzetben a kutatókat, orvosokat, döntéshozókat. Öt különböző csoportba sorolták a Web of Science adatbázisban megjelent szakirodalmi cikkeket, és a tudástérkép segítségével megjelenítik ezek összefüggéseit is.
Az így létrehozott COVID-19 tudástérkép és tudásbázis platform (https://www.covidscimap.org/home) azért egyedülálló, mert a hivatkozások alapján összefüggésekre irányítja a figyelmet, és ezt a legmodernebb tudástérképpel vizualizálja a Pro-Sharp Research and Innovation Center ingyenes munkájának köszönhetően.
A kutatástámogató portál folyamatosan bővül, jelenleg 400 cikket dolgoztak föl, amely mind hozzáférhető Magyarországon a Web of Science adatbázison keresztül. Ez pontosan 44 intézményi hozzáférést jelent a legnagyobb egyetemi könyvtáraktól a különböző kutatóintézetekig. Az MTA Könyvtár és Információs Központ kutatói folyamatosan bővítik a tudásbázist bevonva más adatbázisokat is (pl.: Scopus, Dimensions) a bibliometriai elemzésbe.
Forrás: https://konyvtarak.hu/hirek/covid-19-tudasterkep-es-tudasbazis-portal

 
--Három nap alatt eltűnik a vírus a könyvekről – kutatási eredmény
A KIT több éve, kórházkönyvtári könyvek kapcsán már adott közre hírt a kölcsönzött dokumentumok higiéniájáról. Az akkori megállapítás szerint 3 nap elég a vírusok és baktériumok pusztulásához a számukra nem barátságos élőhelynek számító könyvtári dokumentumokon. Ezt a Covid-19-cel kapcsolatos kutatások most megerősítik. (MG)
Az elmúlt hetekben a Battelle-i (USA) tudósok különféle felületeken tesztelték a vírus továbbélését változatos körülmények között: többféle hőmérsékleten, páratartalomnál, általában és légkondicionált irodákban is. Vizsgáltak keménytáblás könyveket, puha kötésűeket, csukott könyvben normál papírlapokat, védőborítókat, valamint műanyag DVD-tokokat. A tesztek szerint a vírust egy nap múlva már nem észlelték keménykötésű és puhakötésű könyvek borítóin, valamint a DVD-tokon. Nem volt kimutatható a könyv belsejében és a mylar könyvköpenyben három nap elteltével. 'Az életképességük a detektálási határ alatt van' – mondta a Battelle fő kutatója, Will Richter. (ref.: MG)
Forrás: KIT hírlevél 2020/26., 2020. június 24., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=harom_nap_alatt_eltunik_a_virus_a_konyvekrol_-_kutatasi_eredmeny

 
--Kétszeresére nő a DIA digitális könyvtára
Duplájára nőhet a következő években a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) adatbázisa, miután a testület tagjainak többsége jóváhagyta 113 posztumusz író, költő, irodalomtudós akadémiai taggá jelölését.
A DIA posztumusz tagjelöltjeit a mindenkori PIM-főigazgató javaslatára az akadémiai tagok választják. A Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának előterjesztésére megválasztott, 113 tagjelölt örököseivel a PIM ütemezetten, a következő három év során köti meg a tagságról szóló szerződést.
Az 1998-ban alakult DIA a tagok teljes szépirodalmi életművét digitalizálja, és új szövegkiadásként, ingyenesen közzéteszi a honlapján. Az élő, elhunyt és posztumusz tagok száma jelenleg 100 fő. A Nemzeti Összetartozás Napján bejelentett 113 új tagjelölt névsora széles körű szakmai egyeztetés után, a főigazgató által felkért öttagú zsűri döntésével alakult ki. A listán olyan, 1949 után elhunyt magyarországi, határon túli és emigráns alkotók szerepelnek, akiknek életműve jelentős, és ma is érvényes hatást gyakorolt az elmúlt évtizedek kultúrájára.
A Litera.hu portálon elérhető interjú Radics Péterrel, a DIA vezetőjével a 113 új posztumusz DIA-tagról és az írói életpályamodellről: https://litera.hu/magazin/interju/radics-peter-ez-a-legnagyobb-valtozas-a-dia-eddigi-torteneteben.html
Forrás és a DIA tagjelöltjeinek névsora itt: https://litera.hu/hirek/ketszeresere-no-a-dia-digitalis-konyvtara.html

 
PÁLYÁZATOK

--Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia új pályázata fiatal íróknak és irodalomkritikusoknak
A 2020–21-es tanévben 15 alkotó – 10 szépíró és 5 irodalomkritikus – részesülhet jelentős szakmai és anyagi támogatásban. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) a pályázat nyerteseinek egyedülálló tanulási és továbbképzési lehetőségeket kínál: jeles írók irányításával műhelymunkákon vehetnek részt, megvalósíthatják alkotói kiteljesedésüket, és korszerű önmenedzselési módszereket sajátíthatnak el.
Olyan 18 és 25 (irodalomkritikusok esetében 18 és 30) év közötti, szépreményű tehetségek jelentkezését várják, akik még nem rendelkeznek önálló szépirodalmi kötettel, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket, és úgy érzik: alkotói pályájuk kibontakozását elősegítheti az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóinak iránymutatása, szakmai tapasztalata, egy alkotói közösséghez való tartozás, a pályakezdés nehézségeinek áthidalásához nyújtott szakmai, szellemi és anyagi támogatás.
Az íróakadémiai képzés időtartama 3 év. A pályázat nyerteseinek a KMTG 1 évre szóló, havi nettó100 000 (százezer) forint tanulmányi-alkotói támogatást ítél oda. Amennyiben a hallgató teljesíti az Íróakadémia szakmai elvárásait, a KMTG a szerződést további 1 + 1 évre meghosszabbítja.
A KMTG elősegíti továbbá a szerzők arra érdemes műveinek megjelentetését, író–olvasó-találkozók, fellépési lehetőségek szervezéséről és médiajelenlétről gondoskodik, valamint szakmai kérdésekben képviseli a pályakezdők érdekeit.
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában, az Enumeráció debütsorozatban már 9 kötet jelent meg, és az idén újabb 18 könyv lát napvilágot. Az ifjú szerzők eddig 3 Gérecz Attila-díjat, a Magyar Írószövetség 2 debütdíját, a Magyar PEN Club 3 Khelidón-díját és a Magyar Művészeti Akadémia nívódíját is elnyerték, számos egyéb díj és ösztöndíj mellett.
A pályázatok benyújtásának határideje 2020. augusztus 16-a éjfél. A pályázatokról további információk a KMTG honlapján találhatók: https://kmtg.hu/palyazati-kiiras-palyakezdo-szepirok-es-irodalomkritikusok-reszere-2020/
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/palyazatot-irt-ki-az-eloretolt-helyorseg-iroakademia-fiatal-alkotok-es-irodalomkritikusok-reszere-1-2

 
--Kiadványpályázat olvasókörök, tanodák és magántanulói közösségek számára
A Liget Műhely Alapítvány pályázatot hirdet magyarországi és határon túli olvasókörök, tanodák és magántanulói közösségek számára. Várják már működő vagy most induló csoportok jelentkezését, akik vállalják, hogy 2021. június 30-ig minimum havi rendszerességgel (legalább tíz alkalommal) felhasználják foglalkozásaikon a kiíró szervezet kiadványait (könyveket, illetve a Szitakötő folyóirat példányait).
Előnyben részesítik a kistelepüléseken lévő, hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekeknek, időseknek vagy rászoruló felnőtteknek szóló, rendszeres programokat működtető szervezeteket, illetve a nagyobb létszámot és/vagy gyakoriságot vállaló csoportokat.
A pályázók maximum 100 000 Ft értékű Liget-kiadványcsomagot nyerhetnek, amelyet könyvtári állományba kell venniük vagy más, igazolt módon regisztrálniuk. A kiadványok a pályázó szervezet/csoport tulajdonában maradnak.
A könyvcsomagot az alapítvány állítja össze a pályázatban feltüntetett célcsoport számára, az életkor és a létszám figyelembevételével. A javasolt kiadványlistát egyeztetik a nyertes pályázókkal. A kiadványokat nem lehet kereskedelmi forgalomban hasznosítani. Minden kiadványban pecsét jelzi, hogy a könyv a Liget ajándéka. Felhívják a figyelmet, hogy a Liget e-kiadványai bárki számára ingyenesen letölthetők, itt: https://konyv.ligetmuhely.com/
Nevezési díj nincs. A pályázati adatlap letölthető innen: https://ligetmuhely.com/liget/kiadvanypalyazat-olvasokoroknek/
A pályázatot kérik szkennelve, elektronikus úton eljuttatni a palyazat@ligetmuhely.com címre.
A pályázat beküldésének határideje 2020. július 24. A nyertesek listáját 2020. július 30-ig a honlapon teszik közzé, illetve emailben értesítést küldenek nekik. A pályázatok beszámolásának határideje: 2021. július 30. Az elszámolás kötelező elemei: szakmai beszámoló, amely tartalmazza az olvasott művek listáját, aláírt jelenléti ívek másolata, minimum 3 fotó, sajtómegjelenések, internetes posztok.
Kérik minden esetben feltüntetni az Alapítvány nevét, honlapcímét, Facebook oldalát (facebook.com/szitakoto.folyoirat vagy facebook.com/liget.folyoirat).
Az alapítvány a kiadványcsomagok szállítási, postázási költségét nem fedezi, arról a nyertes pályázónak kell gondoskodnia. A kiadványcsomagok egyeztetés után az alapítvány raktárában (1028 Budapest, Úrbéres u. 75/a) vagy a szerkesztőségben (1122 Budapest, Kissvábhegyi út 4-6/b) vehetők át személyesen, vagy a postaköltség megtérítésével (címzett fizet szolgáltatással) kérhetik postai küldésüket.
További információ: Horgas Judit, +36 20 322 6869, palyazat@ligetmuhely.com
Forrás: https://ligetmuhely.com/liget/kiadvanypalyazat-olvasokoroknek/

 
ERDÉLYI KÖNYVTÁRAK ÚJRANYITÁS UTÁN

--Fokozatos nyitás a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár 2020. május 25-én nyitotta meg újra kapuit a közönség számára, szigorú óvintézkedések mellett, a szolgáltatások részleges működtetésével. A nyitás utáni első három nap alatt mintegy ötszázan fordultak meg a könyvtárban, közel ezer kötetet kölcsönöztek.
A szolgáltatások fokozatos, majd teljes körű újraindítása a korlátozások enyhítésének függvényében történik. Jó hír a tanulni vagy kutatni vágyók számára, hogy 2020. június 15-étől ismét látogathatók a könyvtár olvasótermei, betartva a kötelező egészségügyi óvintékedéseket – tájékoztatta a Hargita Népét a Kájoni János Megyei Könyvtár.
Egyszerre csak egy olvasó tartózkodhat a termekben, kötelező a távolságtartás, valamint a maszk viselése az épületben. A földszinten található Helyismereti és különgyűjtemények valamint az emeleti olvasóterem állományához is hozzáférhetnek a regisztrált olvasók, akik tanulás, kutatás, információszerzés céljából keresik fel az intézményt. Frissen megjelent kiadványok, helytörténeti munkák, az erdélyi művelődés- és tudománytörténet újdonságai is várják a kutatni vagy tanulni vágyó olvasókat. Akik új nyári olvasnivalót szeretnének hazavinni, azok sem távozhatnak csalódottan. Kortárs magyar és román szerzők legújabb művei és világirodalmi alkotások közül választhatnak, de friss szakirodalom is megtalálható az első emeleti kölcsönző részlegen, illetve a gyermekkönyvtárban is újdonságok várják a vakációs olvasmányért betérőket.
A könyvtár rendezvényei szünetelnek, remélhetőleg nyár végére lehetőség lesz a közönségnek szóló programok fokozatos újraindítására, és elindulhatnak az olvasókörök találkozói is.
Forrás: https://hargitanepe.eu/fokozatos-nyitas/

 
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár 2020. május 26-án részben újraindította olvasószolgálatát. A járványügyi előírásokat figyelembe véve, kertkönyvtárként működünk: az olvasók nem lépnek be az épületbe, így nem szükséges számukra a lázmérés és a maszkviselés sem. Mi, könyvtárosok, természetesen betartjuk az előírásokat, maszkot, kesztyűt viselünk, rendszeresen fertőtlenítünk.
Az olvasószolgálat kertre néző ablakánál zajlik a könyvek visszavétele, a kölcsönzés és az iratkozás (egy hónap alatt kb.. 3500 igénylő számára). A visszahozott dokumentumokat hét napra karanténba helyezzük, ennek lejárta után kerülnek vissza a forgalomba, válnak újra kölcsönözhetővé. Az olvasóterem ebben az időszakban zárva van.
Fiókkönyvtárunk is kinyitott, az olvasók lázmérés után, maszkban léphetnek be. A polcról egyelőre itt is csak a könyvtáros vehet le könyvet..
A könyvtár közösségi felületein továbbra is jelennek meg videók, ajánlások, érdekességek, mind a Facebook-on (https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/), mind az Instagramon (https://www.instagram.com/bodpeterlibrary/). Horgolt karkötő gyönggyel című videóját tette közzé a könyvtár Össze-kötő elnevezésű kézimunkaköre a Gyermekkönyvtár facebook-oldalán, amelynek segítségével a teljesen kezdők is kipróbálhatják a horgolás technikáját, a haladók pedig örömüket lelhetik benne (https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/videos/651255092400972).
A Gyermekkönyvtár facebook oldala itt böngészhető: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi
Egyre élénkebb, interaktivitásba is áthajló forgalom zajlik a könyvtár által nemrég, tinédzsereknek indított Instagram-oldalán (https://www.instagram.com/tinizug.sepsi/).
A karantén-időszakban indított kezdeményezések közül folytatódott a Cím-szó-tár interaktív játék, öt új témát ajánlva azóta az intézményi Facebook-oldal követőinek. Elkészült 25 bemutató kollázs az újonnan beszerzett könyvekről, 17 már elérhető a közösségi felületeken.
Forrás: Hollanda Andrea, könyvtáros, olvasószolgálati vezető, Bod Péter Megyei Könyvtár

 
--Könyvtárszemlén – egy héttel nyitás után a Maros Megyei Könyvtárban
2020. május 25-től újra látogathatók a Maros Megyei Könyvtár részlegei. A nyitás utáni helyzetről Agyagási Hajnal, a könyvtár központi részlegének könyvtárosa számolt be a Népújságnak:
’Érezhető a több mint két hónapos szünet, és az, hogy az olvasók óvatosakká váltak a karantén idején, ugyanis sokkal kevesebb a látogató. Minden bizonnyal az is visszatartja a könyvbarátokat, hogy nem lehet bemenni a polcok közé válogatni, kérésre hozom elő a kért köteteket.’ – mondta a könyvtáros.
Az olvasóterem tanulóhelyként nem használható, kizárólag a vizsgadolgozatra készülők tölthetnek itt el egy órát, amíg az anyaggyűjtéshez szükséges dokumentumokat lefotózzák. A könyvtárosi munka az intézmény bezárásának idején sem szünetelt, az adminisztrációs feladatok és az állományrendezés mellett a munkatársak a megvásárolandó könyvekről állítottak össze listákat.
‚Az elkövetkezőkben igyekszünk ezeket az új köteteket beszerezni. Ugyanakkor bízunk benne, hogy a korlátozások feloldása után újraindíthatjuk a korábbi programjainkat, a könyvek vetélkedőjét és talán a vakációs tevékenységeket is. Egyes olvasóink könyvbemutatókat szeretnének, amint lehetőségünk lesz rá, az ilyen jellegű igényeknek is eleget teszünk’ – összegzett a könyvtáros.
Illyés Claudia, a megyei könyvtár kövesdombi részlegének könyvtárosa szintén a látogatószám jelentős csökkenéséről számolt be a lapnak: ’Főként az olvasásfüggő réteg, ezen belül is az idősebb korosztály jelentkezett, többnyire kalandregényeket, szerelmes történeteket választottak. Mivel a helyiségbe nem engedhetem be a látogatókat, azoknak, akik nem határozott céllal érkeznek, igyekszem ajánlani valamilyen kedvükre való olvasmányt, megmutatom a javasolt kötetet, esetleg bele is olvasok.’
A megyei könyvtár munkatársai az említett feladatok mellett a virtuális térben is tevékenykednek, júnus 1-jén például verseket, meséket olvastak fel a legfiatalabb könyvbarátoknak. Ezek a felvételek továbbra is megtekinthetők a könyvtár Facebook-oldalán.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/egyelore-keves-a-latogato

 
--Kapunyitás után a Teleki Tékában
A szükségállapot feloldása után a marosvásárhelyi Teleki Téka is megnyitotta kapuit. A legendás könyvtárban és múzeumban újrainduló életről Lázok Klára osztályvezető főkönyvtárossal a Népújságban jelent meg beszélgetés:
'– Két hónap után hála Istennek újra megnyitottunk a nagyközönség előtt, nyitva az olvasóterem, nyitva a téka nagyterme és a Bolyai Múzeum. Természetesen a Maros Megyei Könyvtárral közösen kidolgoztuk a megfelelő óvintézkedéseket is, hogy minden szempontból biztonságos legyen a látogatók, olvasók, érdeklődők számára az ittlét. Mint minden közintézményben, nálunk is fertőtlenítőszeres lábtörlők, kézmosók és lázmérés fogadja a kapu alá betérőt, illetve bizonyos korlátozásokat a közönség fogadása terén is kénytelenek voltunk bevezetni. Ugyanakkor igyekeztünk úgy kialakítani ezeket a védekezési szabályokat, hogy a lehető legkevésbé akadályozzuk a közönség hozzáférését a téka szolgáltatásaihoz. Olvasótermünkbe várjuk tehát továbbra is a kutatókat, helytörténészeket, diákokat, történészeket, az egyetlen komoly változás az, hogy egy ideig csak kifejezetten a téka anyagainak tanulmányozása végett lehet beülni az olvasóterembe, tehát tanulni, dolgozatot írni, olvasgatni nem. A másik változás az, hogy egyidőben csak két olvasó tartózkodhat a teremben.'
'– Az igazán komoly változás a múzeumi látogatást érinti. Sajnos, a hatályban lévő törvények értelmében csoportokat egy ideig nem fogadhatunk, egyszerre csak két látogatót vihetünk be a múzeumi terekbe. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez most a vásárhelyi látogatók nagy lehetősége, eljött végre az idő, hogy családdal, barátokkal újra megnézzék a tékát. (...)
Egyelőre a rendezvényeink is szünetelnek, a nagyközönséggel igyekszünk a közösségi oldalainkon tartani a kapcsolatot. Remélhetőleg a nyár végére, iskolakezdésre lehetőség lesz arra, hogy az udvaron fokozatosan újraindulhassanak – kis létszámmal – a közösséget érintő programjaink: a Beszélő Könyvek, gyerekprogramok, könyvturidélutánok. Nagyon várjuk már, hogy fokozatosan visszatérhessünk a normalitáshoz, hogy újra megnyithassunk ténylegesen, hogy újra találkozhassunk rendezvényeinken a megszokott és új arcokkal. De egyelőre a legfontosabb az, hogy mindenki biztonságban érezze magát, aki belép a Teleki Tékába.'
Forrás: https://e-nepujsag.ro/articles/a-vasarhelyi-latogatok-nagy-lehetosege

 
--Oklevél a könyvtár barátainak
'A Gyergyóditrói Községi Könyvtár az idei tanév végén is oklevéllel ajándékozta meg barátait. Azok a diákok kapták, akik az elmúlt tanévben rendszeres olvasói voltak a könyvtárnak. Örömmel mondhatom, most is sokan részesültek elismerésben! Hosszú lenne itt felsorolni.
A könyvtári munka egyik kedves szelete a gyermekekkel, az óvodával, iskolával való közös tevékenység. Számos alkalom adódott ebben a tanévben is könyvtári találkozásokra. Külön öröm a sok visszajelzés, hogy szívesen jönnek a könyvtár eseményeire, rendezvényeire. Egyre többen olvasóként is visszatérnek. Ez örömmel, bizakodással és reménnyel tölt el. Mert érdeklődőek, együttműködőek, kedvesek, ügyesek és okosak!
Köszönöm a Siklódi Lőrinc Általános Iskolának, a Puskás Tivadar Iskolaközpontnak az együttműködést, a közös tevékenységeket ebben a tanévben is! Rengeteg apró visszajelzés tükrözi, van értelme és eredménye a közös munkának.
Kedves diákok és pedagógusok, olvasmányélményekben gazdag, tartalmas, szép vakációt kívánok! A könyvtár, a könyvek a vakációban is szeretettel várnak! Az okleveleket a könyvtári találkozások alkalmával adom át.Vigyázzatok magatokra!'
Forrás: Köllő Enikő, a Gyergyóditrói Községi Könyvtár könyvtárosának Facebook-bejegyzése

 
--Újranyitott a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésének köszönhetően, 2020. június 17-én nyitott ki újra, sokak örömére, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Megváltozott programmal és kölcsönzési móddal újra fogadhatja az olvasókat az intézmény.
'Ez az a nap, amit a könyvtárosok és az olvasók vártak hetek óta. Bizonyos intézkedéseket  azonban be kell tartani, sajnos, az olvasók nem jöhetnek be a polcok közé, ezért a gyermek- és felnőttkönyvtár ajtaját átalakítottuk, hogy ablakon keresztül kiadhatóak legyenek a könyvek – ismertette Vincze Csilla, az intézmény vezetője.
Az olvasók, amikor visszaviszik a könyveket, az ablakon keresztül felmutatják a könyvtárosnak, aki bevezeti azt a számítógépes adatbázisba, de nem fogja meg azokat. A kölcsönzők a kihelyezett kosárba teszik, innen kerülnek majd a könyvek a dátummal ellátott polcokra tíznapos karanténba, és csak annak lejárta után lesznek ismét kikérhetők..
A könyvtár nyitvatartási programja: hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 9 és 15 óra, szerdán 10 és 17 óra között, az olvasóterem azonban továbbra is zárva van.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/ujranyitott-a-gyergyoszentmiklosi-varosi-konyvtar

 
--Megnyílt a Szatmár Megyei Könyvtár olvasóterme
A Szatmár Megyei Könyvtár vezetőségének döntése értelmében az intézmény 2020. június 22-től ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt; könyvkölcsönzésre és az olvasóterem használatára egyaránt van lehetőség, természetesen a koronavírus-fertőzés terjedésének megelőzésére vonatkozó szigorú előírások betartása mellett. A könyvtár közleményében kitérnek arra is, hogy csak azok léphetnek be az épületbe, akik nem utasítják vissza a testhőmérséklet ellenőrzését. Több mint három hónapja tartó kényszerszünet után  megnyílt a könyvtár Gheorghe Bulgăr olvasóterme is, ahol egy időben maximum 6 személy tartózkodhat, újságok, folyóiratok olvasásával maximum napi egy órát lehet eltölteni, tanulmányok céljából pedig napi két órát. A könyvkölcsönző részlegen, a felnőtt- és gyermekrészlegen egyaránt maximum 2 személy tartózkodhat egyidőben, csakúgy, mint a megyei intézmény lakónegyedekben működő, kihelyezett könyvtáraiban.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.frissujsag.ro/megnyilik-a-konyvtar-olvasoterme

 
--Járványkönyvtár avagy az iskolai könyvtárak lehetőségei a koronavírus idején
Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok Blogján számol be az iskolai könyvtárosok tevékenységéről a karantén idején:
'2020. március 11-től az iskolák zárva maradtak a diákok és a tanárok előtt. A személyzet továbbra is bejárt, noha a tevékenységük más formát öltött. Az iskolai könyvtárosok nagyrésze minden további nélkül bekapcsolódott az iskolai teendők elvégzésébe, valamint online módon folytatta munkáját. Elsőnek a tankönyvrendelés feladatát teljesítették, majd később a diákokkal és a tanárokkal való kapcsolattartást élesztették fel.
Eme tevékenységek alatt meglátszott a könyvtárostársadalomban lévő összetartás, hiszen a közkönyvtárosok munkája tekintélyes mértékben segítette a tevékenységüket. Gondolok az online könyv- és folyóirat-ajánlókra, az ingyenesen felajánlott könyvek elérhetőségére, diákoknak meghirdetett pályázatokra és online versenyekre, kvízjátékokra.. Természetesen, elsősorban a székelyföldi közkönyvtáraktól kaptak tömérdek anyagot, amelyet hasznosítani tudtak a munkájuk során. Főleg a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár naprakész online elérhetőségét vették igénybe. Itt lehetett tájékozódni a hazai, a magyarországi és a nemzetközi könyvtárak online tevékenységéről. (...) Sokan közülünk könyvajánlókat és a tanuláshoz hasznos anyagokat tettek fel a könyvtárosi, valamint iskolai honlapokra, blogokra a diákok számára, ezzel enyhítve a kialakult helyzet adta online oktatás nehézségét. Mindezek mellett e-mailen is továbbküldtük a diákoknak a kért anyagokat és köteteket.
A biblioterápiás tevékenység sem maradt félbe. A facebook-os Székelyföldi biblioterápia oldalra számos könyvajánlót, biblioterápiai tevékenységekhez tartozó linkeket ismertettem az érdeklődőkkel.'
A csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola könyvtárosa, Egyed Daniela is beszámolt erről az időszakról: ‘Zoom órákat tartottam és tartok több osztállyal (IV-VII.). Könyvajánlokat küldtem a diákoknak. Ezeket az elektronikus könyveket biztonságos helyről töltöttem le. Számtalan könyvbemutatót javasoltam nekik különböző formátumban. Ennek letöltését megtanítottam a diákoknak is. Számos más online tevékenységnél nyújtottam segítséget nekik.’
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2020/06/jarvanykonyvtar.html
http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2020/06/p-margin-bottom-0.html

 
KITEKINTŐ

--Az MKE szakmai ajánlása a magyarországi könyvtárak és könyvtárosok számára
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a könyvtári társszakmai szervezetek – az Informatikai és Könyvtári Szövetség, az Egyházi Könyvtárak Egyesülése, a Könyvtárostanárok Egyesülete, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma és a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége – szoros szakmai együttműködésben és együttgondolkodásban a hatékony újraindulás előkészítése érdekében elkészítettek egy részletes szakmai ajánlást a magyarországi könyvtárak és könyvtárosok számára.
A szakmai szervezet szándéka az ajánlással eredményesen segíteni a könyvtáros szakmát, a könyvtárakat és a könyvtáros kollégákat ebben a mindenki számára ismeretlen, nehéz és bizonytalan helyzetben.
Forrás és az ajánlás szövege itt: https://mke.info.hu/blog/2020/05/ujranyitas-2020-szakmai-ajanlas/

 
--A Könyvtári Intézet és az OSZK összeállítása a koronavírus-járványt követő időszakra
Készülve a koronavírus-járványt követő időszakra, a Könyvtári Intézet és az OSZK munkatársai két újabb összeállítást készítettek. Az egyik az Olvasás és könyvpiac a koronavírus-járvány ideje alatt, a másik a Könyvtárak a koronavírus-járványt követő időszakban címet viseli:
https://ki.oszk.hu/dokumentumtar/olvasas-es-konyvpiac-koronavirus-jarvany-ideje-alatt-es-utan
https://ki.oszk.hu/dokumentumtar/konyvtarak-koronavirus-jarvanyt-koveto-idoszakban
Az első az alábbi témákat öleli fel:
- a járvány hatása az olvasásra,
-  a szépirodalom iránti érdeklődés növekedése és a járványban betöltött pozitív szerepe,
- a járványveszélynek a könyves szakma szereplőire gyakorolt negatív hatásai és az ellensúlyozásukra indított új, online kezdeményezések,
- a könyvkereskedelmi forgalom, a nyomtatott napilapok és folyóiratok kelendőségének vészes csökkenése,
- a könyvszakma támogatására indított akciók,
- a járványt követő gazdasági visszaesés hatása és az állam várható szerepe a könyvpiaci szereplők és a közgyűjtemények támogatásában,
- a könyvtárak szerepének jelentősége a mélyülő digitális szakadék áthidalásában.
A második kitekintés arra összpontosít, hogy a látogatók elől bezárt könyvtárak újranyitásának közeledtével felmerül a kérdés: milyen változásokra lehet számítani a járvány után? Sokan úgy vélekednek, hogy ez az időszak jelentősen el fog térni a megszokottól. Hogy milyen módon, arról az Amerikai Könyvtárak Egyesületétől (ALA), a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetségétől (IFLA), Romániából, Hollandiából, Finnországból, Észtországból, Görögországból és Olaszországból kapunk válaszokat.
Forrás: https://ki.oszk.hu/hir/konyvtari-intezet/konyvtarak-az-olvasas-es-konyvpiac-lehetosegei-koronavirus-jarvanyt-koveto

 
--Újranyitott az OSZK – júliustól tervezi a nyitást a FSZEK
Annak érdekében, hogy tudjuk biztosítani a megfelelő távolságtartást, az olvasók és a kollégáink egészségének védelmét, egyelőre 50 főben korlátoztuk az épületben egyszerre tartózkodó olvasók számát – közölte az InfoRádióban Rózsa Dávid, a karantén után 2020. június 16-án újranyitó Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) július elejére tervezi az újranyitást, három ütemben.
Az OSZK olvasótermei közül kettő látogatható: az egyik az általános olvasóterem, a másik pedig a Könyvtártudományi Szakkönyvtár olvasóterme, ahová főleg az ország könyvtárosait várják.
'Az új helyzetre reagálva bevezettük az előzetes helyfoglalás lehetőségét: azt javasoljuk az olvasóinknak, főleg a távolról vagy más településekről érkezőknek, hogy előzetesen adjanak le helyfoglalási igényt, és akkor egészen biztosan bejutnak az olvasóterembe.' – mondta a főigazgató.
Elmondta, hogy egyelőre rövidített nyitvatartással várják az olvasókat: keddtől péntekig 10 és 17 óra között. Hozzátette: a hosszú, kényszerű zárvatartás miatt azt tervezik, hogy nem tartanak nyári szünetet, és júliusban és augusztusban is működni fog a könyvtár.
A mostanra már mindenki által jól ismert járványvédelmi intézkedéseket a könyvtárban is nagyon szigorúan betartják. A használt könyveket 72 órás könyvkaranténba teszik, és csak utána szolgáltatják újból. Ideiglenesen beszedték az olvasói számítógépeket, és minden látogató csak a saját eszközét használhatja – igaz, az épületben biztosítják az ingyenes wifit ehhez. Egyelőre az önkiszolgáló másolatkészítési szolgáltatás sem működik. A másolási kéréseket elektronikus vagy postai úton teljesítik hat munkanapos határidővel. Emellett a munkatársak védelme érdekében a munkapultoknál plexifalakat építettek – sorolta fel Rózsa Dávid.
A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár igazgatója, Fodor Péter elmondta: első körben a központi könyvtár mellett a 14 forgalmasabb könyvtár megnyitását tervezik, amelyekben az alapszolgáltatások lesznek csak biztosítva.. Így többek között várják vissza a korábban kikölcsönzött köteteket, hiszen jelen pillanatban 231 457 könyv van kint, 63 688 olvasónál – emelte ki a főigazgató, aki szerint ennek lebonyolítása önmagában is komoly logisztikai feladat lesz.
Forrás: https://infostart.hu/belfold/2020/06/16/ujra-latogathato-az-orszagos-szechenyi-konyvtar
https://infostart.hu/kultura/2020/06/13/uj-konyvekkel-es-turelmi-idovel-keszul-a-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar

 
--Az Országos Széchényi Könyvtár új felületet indított a tengerentúli magyaroknak
A tengerentúlon élő magyaroknak már az országhatárokon kívül született leszármazottai közül egyre kevesebben olvasnak ugyan magyarul, de sokan még mindig fontosnak tartják, hogy a felmenőik által becsben tartott, magyar vonatkozású írott örökségük ne vesszen el. Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália magyar közösségeinek kérésére a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megszervezte az adományok Magyarországra szállítását, és felkérte az Országos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Levéltárat, hogy gondoskodjon a felajánlások hasznosításáról. A programot a világon bárhol élő magyarok számára szimbolikus jelentőséggel bíró történelmi személyiségről, Mikes Kelemenről (1690–1761) nevezték el.
A Magyar Diaszpóra Tanács 2013-as ülésének nyomán, 2014-ben elindult programnak köszönhetően eddig közel harminc szállítmány mintegy 260 köbméternyi dokumentumát vették át a nemzeti könyvtár munkatársai. Nagyrészt könyvek, periodikaszámok, de több ezer aprónyomtatvány, hangfelvételek, kéziratok és fotók érkeztek, amelyeket egy, erre a célra elkülönített raktárban kezelnek. A program egyik célja, hogy a Magyarországra szállított könyvtári és iratanyagokkal teljesebbé tegye a magyar szellemi örökségről alkotható képet, forrásul szolgáljon a mindenkori kutatóknak. A Mikes Kelemen Programban hazatért dokumentumok összességének várakozáson felül jelentős része, kb. 8%-a hasznosul az OSZK állományában. A fennmaradó rész által a nemzeti könyvtár hidat képez a tengerentúli és a Kárpát-medencei magyarság között, a könyvadományok által is segítve a határon túli magyar oktatást és a kultúra megőrzését.
A Mikes Kelemen Program keretében felhalmozott dokumentumállomány kiajánlása 2016 áprilisában kezdődött meg heti rendszerességgel megjelenő válogatólisták közzétételével. A négy év alatt összegyűlt tapasztalatok alapján az OSZK munkatársai 2020 júniusától indították el a megújult, a felhasználói igényekhez jól alkalmazkodó, adatbázisalapú szolgáltató felületet, (https://mikesprogram.oszk.hu/), amelyen a közgyűjteményi partnerek kiadványokat igényelhetnek.
A szolgáltatás kapcsán a nemzeti könyvtárral a 2016-os indulás óta mintegy 180 könyvtár lépett kapcsolatba. Ezek közül 30 határon túli, amelyek között megtalálhatók egyetemi könyvtárak, tudományos gyűjtemények, települési közkönyvtárak és iskolai könyvtárak egyaránt.
Az eddig elért eredményekre visszatekintve az Országos Széchényi Könyvtár sorozatot is indít, a https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2020/06/05/a_nemzeti_osszetartozasrol_a_mikes_kelemen_program_kapcsan címen. Ebben olyan gyűjteményeket és érdekes dokumentumokat mutat be a nagyközönségnek, amelyek alapján jól rekonstruálható a kulturális örökség, amelyet a diaszpórában élő honfitársaink adtak a magyarságnak.
Forrás: https://librarius.hu/2020/06/06/az-orszagos-szechenyi-konyvtar-uj-feluletet-inditott-a-tengerentuli-magyaroknak

 
--Az egész európai könyvpiacot súlyosan érintette a járvány
A Szépírók Társasága is részt vett abban a kutatásban, amelyet az Európai Írók Tanácsa (EWC), a 41 szervezet és 27 ország 150 ezer hivatásos íróját és fordítóját képviselő európai platform, a tagországok írószervezeteinek segítségével végzett arról, milyen konkrét gazdasági hatásokat gyakorolt a koronavírus-járvány a könyvszektorban az irodalom képviselőire, főként az írókra és fordítókra. A kutatás kiterjedt az EU-n kívüli országokra is (Fehéroroszország, Svájc, Egyesült Királyság, Izland, Norvégia). Az EWC végül 37 javaslattal fordult az EU, illetve a tagállami kormányok döntéshozóihoz.
A jelentés összességében úgy vélte, a járvány nagyon súlyos következményekkel járt a könyvágazatra nézve, hozzátéve azt is, hogy azok főként második hullámban fogják érinteni a szerzőket, ezzel pedig közvetlenül fogják veszélyeztetni az európai irodalom sokszínűségét. Éppen ezért támogatni kellene a könyvpiaci szereplők online tevékenységét és a digitális terjesztést - ez megvalósulhat finanszírozás, valamint szerzőbarátabb jogszabályok és díjazás révén is.
(…) Az EWC a tanulmányban 37 ajánlást fogalmazott meg a szerzők támogatására. Ezek között szerepel például egy kompenzációs alap a múlt- és jövőbeli veszteségek enyhítésére, díjazási rendszerek létrehozása a szerzők online tevékenységeihez, valamint a fizetési funkciókat kínáló portálok támogatása. Az EWC növelné a nemzeti oktatási anyagok költségvetését, és hatékonyabban lépne fel az e-bookokat és hangoskönyveket érintő kalózkodás ellen. A szervezet fontosnak tartja a munkakörülmények és a társadalombiztosítási rendszerek harmonizálását, valamint az olvasás népszerűsítésének támogatását is (‘minden gyermeknek egy könyv’).
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/konyvpiac_valsag_jarvany_felmeres.html

 
--Hekkeld meg a kulturális örökséget! Egy németországi program: Coding da Vinci
Németországban 2014 óta rendeznek 'kulturális hackathonokat': olyan vállalkozó kedvű informatikai fejlesztők szállnak minden évben versenybe, akik a különböző alkalmazások, alkalmazásprogramozási felületek (API) és egyéb virtuális projektek révén valami újat hoznak ki a nyílt hozzáférésű, szabadon felhasználható digitális kulturális örökségből és azok metaadataiból. Az adatok és dokumentumok újrahasznosítása, újszerű kontextusba helyezése révén nemcsak a közönséget sikerül megmozgatni, de a közgyűjteményekben őrzött kincsek is újra bekerülhetnek a kulturális vérkeringésbe.
2014-ben rendezték meg először Berlinben a Coding da Vinci (https://codingdavinci.de/) nevű 'kulturális hackathont': a 'programozói maratonon' itt a kulturális területet, közelebbről a szabadon felhasználható közgyűjteményi adatokat és dokumentumokat hozzák össze az informatika világával és persze az emberi kreativitással. Azóta évente került sor az eseményre, az ország különböző regionális központjaiban. A szervezők a nyílt hozzáféréssel és a digitális kulturális örökséggel foglalkozó német intézmények: a Deutsche Digitale Bibliothek, az Open Knowledge Foundation Deutschland, a Forschungs- und Kompetenzzentrum Digitalisierung, valamint a Wikimedia Deutschland.
A Coding da Vinci program honlapján mind a korábbi nyílt forráskódú projektmunkák, mind a közgyűjtemények által rendelkezésre bocsátott, szabadon felhasználható, strukturált adatállományok elérhetőek. Az elmúlt években több mint 400 résztvevő 54 digitális kulturális projektet valósított meg 60-nál több kulturális intézmény több mint 100 adategyüttese alapján. A jelszavak: 'Kapcsold össze! – Mozgasd meg! – Fedezd fel! – Fejleszd!' (Mash it – Move it! – Discover it! – Improve it!). És hogy mi indítja be leginkább a 'kulturális hekkerek' fantáziáját? Szép számmal készültek történelmi tematikájú játékok, ötletes mobilapplikációk, de kiterjesztett valóságon alapuló alkalmazásra, interaktív térképes vizualizációra vagy éppen egy atlaszbogár-robotra is akadt példa.
A tervek szerint a Coding da Vinci 2020-ban is folytatódik, immár Franciaországra és Luxemburgra is kiterjesztve.
Forrás: https://konyvtarak.hu/hirek/hekkeld-meg-kulturalis-orokseget-egy-nemetorszagi-program-coding-da-vinci

 
HAZAI

--Dsida-emlékplakettet lepleztek le Kolozsváron
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Dsida Jenő (1907-1938) emlékplakettjét avatták fel 2020. június 26-án, Kolozsváron annak a Fürdő (Cardinal Iuliu Hossu) utcai háznak a falán, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte. Vetró András kolozsvári születésű, Kézdivásárhelyen élő szobrászművész alkotását összefogás eredményeként állították fel, az emlékplakett kivitelezési munkálatait az Erdélyi Magyar Írók Ligája, valamint három erdélyi folyóirat, a Helikon, a Látó és a Székelyföld támogatta. Mint az eseményen elhangzott, a plakett elhelyezése nem történhetett volna meg a katolikus egyház, valamint Guttman Szabolcs építész intézményi ügyintézésben jártas segítőkészsége nélkül. A római katolikus egyház tulajdonában lévő épületben, amelynek falán már eddig is emléktábla őrizte a fiatalon elhunyt költő emlékét, ma a Szent Imre római katolikus óvoda működik. Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános az eseményen elmondta, remélhetőleg hamarosan a költő jelentőségéhez méltó emlékszoba is őrizni fogja Dsida emlékét. Az ünnepségen felszólalt Demeter Stefánia Katalin, Magyarország kolozsvári konzulja és Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze részleteket mondott el a költő Psalmus Hungaricus című költeményéből, és elszavalta az Itt feledtek című verset is.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/emlekplakettet-kapott-kolozsvaron-dsida-jeno-bmulandon-atsugarzo-arcar

 
--Kolozsvári Kulturális Központ: alig van anyagi tartalékuk a kulturális szervezeteknek
A Kolozsvári Kulturális Központ egyesület online kérdőívére 2020. március 26. és április 16. között válaszoló 51 romániai, ebből 27 kolozsvári kulturális szervezet 60 százalékának nincsenek anyagi tartalékai, azoknak, amelyeknek van, ez a következő 2-3 hónap alapköltségeire elég. Az egyesület javaslatcsomagot nyújtott be a kolozsvári önkormányzathoz a szektor támogatására.
Mint kiderült, a válaszadók 31 százaléka teljesen felfüggesztette a tevékenységét, 41 százaléka részben, 28 százalék pedig online-ra váltott, átgondolta a betervezett programjait, és kutatással, projektírással, újratervezéssel foglalkozott a járvány romániai terjedésének első hónapjában. A rendelkezésre álló adatok szerint ezalatt Kolozsváron több mint 335 kulturális eseményt mondtak le, amelyre kb. 22 500 személyt vártak. Ebben az időszakban a válaszadó szervezetek anyagi vesztesége 12 ezer lej és 350 ezer lej között mozgott. 2019 hasonló időszakához képest átlag 70 százalékkal csökkent a bevételük. A válaszadó szervezetek 60 százalékának nincsenek anyagi tartalékai, azoknak, amelyeknek van, ez a következő 2-3 hónap alapköltségeire elég. 19 százalékuk azonnali leépítésre kényszerült, 30 százalékuk pedig úgy becsüli, hogy a következő 3-6 hónapban meg kell válnia néhány alkalmazottjától. Annak kapcsán, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester közvitát kezdeményezett a kolozsvári kulturális szektorról, a Kolozsvári Kulturális Központ egyesület 104 tagintézménye közös javaslatcsomagot küldött el az önkormányzatnak. Beadványukban emlékeztetnek arra, hogy a kolozsvári kulturális szektorhoz tartozó 14 közintézmény, mintegy 1000 civil szervezet és számos magánvállalkozás legalább 2000 főt foglalkoztat állandó munkaszerződéssel, további 2000-et idényszerűen, ezen kívül pedig külsősöket is, illetve évente 2,5 millió főt tesz ki a kulturális szektor közönsége, és évi 170 millió lej bevételt generál.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/128406-kolozsvari-kulturalis-kozpont-alig-van-anyagi-tartaleka-a-kulturalis-szervezeteknek

 
--Erdélyi magyarok a nagyvilágban: elindult a nagyszabású kutatás
2020. június 22-én elindult az Erdélyi magyarok a nagyvilágban című, nagyszabású online kérdőíves közvéleménykutatás, amelynek szakmai partnere a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara, médiapartnere a Székelyhon lapcsaládja. A Bálványos Intézet Nyugaton élő erdélyi magyarokat megcélzó kutatásának (https://balvanyos.org/erdelyi-magyarok-nagyvilagban/) célja, hogy válaszokat kapjunk: miért hagyják/hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogyan élnek ott, ahol jelenleg tartózkodnak, illetve mennyire tudnak maguk köré egy ’kis magyar világot teremteni.’
Továbbá fontos kérdés, hogyan viszonyulnak Romániához és Magyarországhoz, terveznek-e visszajönni, illetve mennyire kötődnek szülőföldjükhöz. A fentiek mellett fontos kérdés, hogy léteznek-e erdélyi magyar hálózatok a különböző országokban, vagy az erdélyi magyarok meglévő összmagyar hálózatokhoz csatlakoznak, esetleg összmagyar hálózatokat alakítanak ki maguknak. A kutatás előzményeihez tartozik az MTA TK Kisebbségkutató Intézet által végzett, Magyarok külföldön című kutatás, amely a magyarországi kivándorlást és a külföldön munkát vállaló vagy lakó magyarországiak életvitelét vizsgálta.
Forrás: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/erdelyi-magyarok-a-nagyvilagban-elindult-a-nagyszabasu-kutatas

 
--A könyvnek nincs ára, értéke van – Könyves Kincsesbánya Váradon
'A nagyváradi Könyves Kincsesbánya székhelyén minden szabad felületen, polcokon, ládákban könyvek, a helyiséget belengi a könyvek illata.' Bota Krisztával, a Nagyváradi Könyvmentők Egyesület elnökével és Lőrincz István Gyulával, a projektek koordinátorával a könyvmentésről, tevékenységük lényegéről a Várad kulturális folyóirat és portál közölt beszélgetést:
'Ez nem csak könyvmentés, ez érték, mert kultúrát mentünk. Lassan-lassan tele vagyunk olyan könyvekkel, amelyeket nem is fognak újranyomtatni, például azért, mert akiknél vannak a jogok, nem akarják kiadni, eladni, vagy nagyon sokat kérnek értük' – árulta el Lőrincz István Gyula.
A könyvmentésbe nemcsak a szépirodalom vagy a szórakoztató irodalom tartozik bele, hanem a gyermekkönyvektől a műszaki könyvekig minden. Vannak például orvosi szakkönyveik, régiek, amelyek az egyetemistáknak kincset jelentenek.
'Sokan kérdik, hogy egy-egy könyv mennyibe kerül, erre az a válaszuk, hogy annak nincs ára, mert értéke van – mondta Bota Kriszta. 'Nálunk mindenki eldönti, hogy mennyit tud adni egy könyvért, mert az egyesület nem ad el és nem vesz könyveket. 'Mi inkább olvasási programokat igyekszünk indítani, s az az »ár«, hogy olvasd és add tovább... ' – tette hozzá.
(...) 'Egy könyv nem merül le. Ez a szlogenünk a Könyvek az útra projektben: A telefon lemerülhet, de a könyv soha. A projekt lényege, hogy lesz egy helyiség a váradi vasútállomáson, ahonnan fix összegért bárki elvehet egy könyvet, melyben ott az egyesület pecsétje. Ha kiépülne egy hálózat, az nagyon csodás dolog lenne, mert egy könyv Váradról eljutna Brassóig, az utas kiolvasná, Brassóban pedig cserélhetne.'
Forrás és az egyesület munkájáról, további tervekről, érdekes projektekről itt: http://www.varad.ro/konyvnek-nincs-ara-erteke-van-konyves-kincsesbanya-varadon/

 
INTERJÚ

--A Szentföld felé kihegyesedik a nyolcas – beszélgetés Kemény Istvánnal
Kemény István költővel a Helikon 2020/9. számában jelent meg interjú a fenti címmel. A beszélgetésben a Nílus című, legutóbbi verseskötete kapcsán kérdezte a szerzőt Vermesser Levente:
'– Transzhumán, sőt poszthumán világok is megjelennek a könyvben szingularittal, száraz szabadságot legelő csordával, áldozati állatként a padlón fekvő új porszívóval. Ideje lenne megbarátkoznunk a gondolattal, hogy vége az emberközpontúságnak, amiben mi, európaiak, a görögök óta – egyre központosítottabban – élünk? De hát ez egy rettenetesen kényelmetlen gondolat, hogy nem mi vagyunk a legfontosabbak, ennek elviseléséhez egészen az óegyiptomiakig vissza kell menni – úgy tűnik, ők ezzel a nagy ártérben együtt tudtak élni. Igaz, hogy a lélek három formájában hittek, és tiramisu helyett piramisuk volt…
– Igen, rettenetesen kényelmetlen gondolat, és én nem is tudom elképzelni, hogy valaha teljesen megbékéljek azzal, hogy vége az emberközpontúságnak. Nekünk mi vagyunk a legfontosabbak. És ha utánunk más jön, akár a mesterséges intelligencia, akár a sívó pusztaság, az már az ő ügyük lesz, és nem a mienk. És ha nem lennének gyerekeim, talán át tudnám venni azt a retorikát, hogy van abban valami felemelő, hogy épp abban a korban élek, amikor nemcsak rettegünk a pusztulástól, hanem szabad szemmel ellátunk odáig. Vagyis, hogy tulajdonképpen az emberi világ (vagy a semmi ága) végén pont én ülök és nem Gilgames vagy Newton vagy a dédanyám. De vannak gyerekeim, és ettől még jobban megkeseredik ez az amúgy is keserű vigasz.. Mindez nem jelenti azt, hogy ne egyfolytában ezek a témák kattognának a fejemben kényszeresen.
– Egy olyan világban élünk, ahol az új bálványok már megvannak, csak az isteneket kellene melléjük újra megtalálni. A Hipnoterápia elegáns, önironikus, ugyanakkor érzelmes főszereplője egy élet alkonyán virágot locsol, A leglassúbb teve táncában türelemmel és szeretettel várják a leglassúbb táncát, míg a záróvers, egyúttal a kötet utolsó szava a csoda. Alázat, türelem, szeretet – ezzel a hárommal végrehajthatjuk a csoda és legalább egy isten keresését?
–  Csakis ennek van értelme. Ha nem kérdezed meg, ezzel folytattam volna.'
Forrás és teljes interjú itt: https://www.helikon.ro/a-szentfold-fele-kihegyesedik-a-nyolcas-beszelgetes-kemeny-istvannal/

 
--Elmenni könnyű, megérkezni nehéz... – Tompa Andrea-interjú
Elmenni könnyű, megérkezni nehéz, de hazatérni lehetséges-e egyáltalán? – ilyen kérdéseket feszeget új, Haza című regényében Tompa Andrea, aki az elmúlt harminc évben a saját bőrén élte át, milyen országot váltani. Ma már mindkét hazájában otthon érzi magát, de sokáig még magyar útlevelével a zsebében is úgy gondolta, hogy egy nagyobb szél el tudná fújni (…) Tompa Andreával a regény megjelenése kapcsán Jankocich Márton beszélgetett a 24.hu portálon:
'– A Haza című könyve szerintem épp azt mutatja meg, hogy irdatlan sok érzelmi munkát követel, ha ezt a túlterhelt és elkoptatott szót valaki meg akarja tölteni személyes tartalommal. Talán nehezíti ezt az is, hogy a leggyakrabban a hazafi és a hazaáruló összetételekben fordul elő.
– Valóban hajtott az írás során, hogy vissza akartam venni a 'haza' kifejezést magamnak. Vagy ha nagyon ambiciózus vagyok, azt mondom: magunknak. A hazafi és a hazaáruló a nyilvánosság, nem a személyes létünk kifejezései, és sokszor másokra mondhatók ki inkább, mint magunkra. Nagy terhet ró rájuk, hogy végletekben gondolkodunk, így eltűnnek a személyes árnyalatok és az, hogy az elődeink hogyan viszonyultak ezekhez a szavakhoz. A hazaárulózás puszta megbélyegzés. Ez abból is látszik, hogy egymillió emberből talán egy mondaná magára, mindig másra vonatkoztatjuk. A politika roppantul szereti kijelölni, kik a hazaárulók, de képtelen megmutatni azt, hogy is kell a négy fal között, személyesen patriótának lenni. Hogy milyen az, amikor valaki az érzelmeivel és a cselekedeteivel kapcsolódik a helyhez, amit ő hazának nevez, legyen az egy ház, kerület, ország, táj vagy etnikum. A hazafit többen használják magukra, de ebben is ott visszhangzik az ítélkezés. (…)'
A Haza című regényt a 2020-as nyári Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be. A regény június 23-án került a könyvesboltokba.
A Könyves Magazinban a szerzővel Ruff Orsolya beszélgetett a kötetről (https://konyvesmagazin.hu/nagy/tompa_andrea_haza_jelenkor.html).
Forrás és teljes interjú itt: https://24.hu/kultura/2020/06/21/tompa-andrea-interju-haza-konyv-regeny-irodalom-politika-emigracio-kolozsvar/

 
--Néha úgy érzem, szárnyaim vannak... – portrébeszélgetés Köllő Enikő könyvtárossal
'A gyergyóditrói könyvtár több, mint kölcsönzési, informálódási hely: igazi kulturális-közösségi központ benyomását keltette amikor pár alkalommal ott jártam. Igaz, mindkétszer könyvbemutatóra mentem, de érződött, hogy a résztvevők otthon vannak a könyvtárban, számukra az ott szervezett események szinte hétköznapjaik szerves részei… Ami először meglepetésként ért, az teljesen érthetővé vált számomra, amikor megismertem a könyvtárost: Köllő Enikőt. Lelkesedése, érdeklődése, mosolya, felkészültsége, esztétikai érzéke vele születettnek tűnő vezetői képességekkel társulnak.' Bereczki Silvia mutatja be Köllő Enikőt, aki lelkesen mesél a könyvtárosi pályával való találkozásáról, a könyvtárosi lét mindennapjairól. Részlet a Romkat.ro portálon olvasható beszélgetésből:
'– Sokrétű tevékenységedből mi a kedvenced?
– Nem tudnék csak egyet kiragadni. Nagyon szeretem a diákokkal való közös könyvtári tevékenységeket. Sok alkalom adódik arra, hogy több osztály, akár az egész iskola részvételével ünnepeljünk jeles évfordulókat (például a Magyar kultúra napja, a Magyar nyelv napja, Költészet napja, felolvasómaraton stb.) A velük való tevékenységek után mindig megtelik a szívem reménnyel, hittel és bizakodással. Hogy mégiscsak van miért, van kiért.
Három napig is szokott tartani egy-egy ünnep, ugyanis mindenki szeretne bekapcsolódni és osztályonként a könyvtárba jönni. Tanítóktól, tanároktól tudom: ha a könyvtárba hivatalosak, nincs ellenkezés, szívesen jönnek. Ez külön örömmel tölt el. Egyre többen beiratkoznak, olvasóként is visszatérnek. Mindig a szállóige jut ilyenkor eszembe: 'Apró  cseppekből lesz a zápor.' És bízom a metaforikus eső áldásában. (...)
Az olvasókkal való kapcsolat szintén kedves szelete a könyvtárosságnak. Sokkal több rejlik a kölcsönzés mögött, mint egy sima könyvcsere. Minden emberrel van személyes kapcsolatom, kötődésem. A könyvválasztás sokat elárul az olvasó személyiségéről. (...)
Másik kedvenc tevékenység az események szervezése. (…) Elmondhatatlan érzés egy sikeres könyvbemutató, előadás, kiállítás, koncert. Napokig táplálkozik a lelkünk ezekből. Az is meghat, hogy a résztvevők  utána is bejönnek a könyvtárba megosztani az átélt élményeket, elmesélni, kinek mit nyújtott. Van a könyvtárnak egy 'alapcsapata': olvasók, rendezvénylátogatók, így nagy fába is merem a fejszét vágni, mert mindig számíthatok rájuk. Neves írók, költők, színművészek, festők, zongoristák, népzenészek, együttesek voltak sokszor a vendégeink, és még sorolhatnám.
(…) Ha kihívásként élném meg, az életem és minden napom az lenne, reggeltől estig. Hosszú lenne a lista: korlátok, megoldhatatlan dolgok, csupa nehézség. Mégsem érzem annak. Valamiért simának, gördülékenynek tűnik minden, szinte mindig. Néha úgy érzem, szárnyaim vannak. Ellensúlyozva a járásképtelenséget. (...)
– Üzeneted a Vasárnap olvasói számára?
– Szeretem a munkám. Szeretem az életemet. Elégedett vagyok. Ma már tudom, sehol máshol nem lennék boldogabb, mint itthon. Már rég érzem, a helyemen vagyok. Ott, ahol lennem kell. Valaki fent szeret minket. Csakis ezért lehetek ma itt.
Egyik kedvenc íróm, Fredrik Backman gondolatát osztom meg: 'Mert az élet több a csónaknál, amelyben evezünk. Több, mint az ember, aki vagyunk. Összetartozás. Saját magunk darabkái valaki másban.' Ugye önök is így gondolják?'
Forrás és teljes interjú itt: https://romkat.ro/2020/06/14/neha-ugy-erzem-szarnyaim-vannak/


--Az „elsuttogott” történetek segítik a következő nemzedéket – beszélgetés Vallasek Júliával
A mostani fiatal generációk hatalmas előnye a korábbiakkal szemben, hogy rengeteg hiteles információ áll rendelkezésükre Trianonról, és mivel már nincs szemtanú, aki mesélne nekik erről, maguknak kell tájékozódni, ami fáradságos munka, mondja Vallasek Júlia irodalom- és sajtótörténész, egyetemi oktató. Egy, a témában készült jó könyv, jó film lehetőséget teremt számukra a személyes bevonódásra, de azért is fontos, mert kérdéseket vet fel, gondolkodásra késztet. A kortárs próza Trianon-olvasatát, akárcsak a két világháború közötti irodalomét, Erdély, annak társadalmi, gazdasági, vallási viszonyrendszere monopolizálja. Vallasek Júliával a Krónika újságírója, Pap Melinda beszélegett a témáról:
'– Nemrég Gyógyítható-e a Té-szindróma? Trianon alakváltozatai a kortárs magyar prózában címmel jelentetett meg tanulmányt az utóbbi időszakban született 'Trianon-regényekről'. Mi keltette fel az érdeklődését a téma iránt?
– Engem elsősorban a korszak, a huszadik század eleje kezdett érdekelni, illetve az a rengeteg változás, amely az első világháború idején, majd annak nyomán történik a társadalmakban világszerte. Nyilván az első világháború centenáriuma 'népszerűvé' tette a korszakot, 2014 óta folyamatosan belebotlok olyan írásokba, cikkekbe, filmekbe, fotókba, sőt még reklámokba is, amelyek valamilyen formában ezzel az időszakkal foglalkoznak. Egy korábbi médiakutatásom során, amelyben azt vizsgáltam, hogyan jeleníti meg a sajtó a hadirokkantakat, sebesülteket, általában a sérült testet, rengeteg korabeli újságot átlapoztam, és lenyűgözött a mindennapi élet, a mikrotörténetek ott megtalálható lenyomata. (…) Engem igazán a nagy léptékű társadalmi változások megjelenítése érdekelt, az, hogy hogyan reflektálunk mi itt és most, száz év elteltével a történtekre.'
'– A tanulmányban hat regényt – Szabó Magda: Für Elise (2002), Tompa Andrea: Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben (2013), Vida Gábor: Ahol az ő lelke (2013), Selyem Zsuzsa: Moszkvában esik (2016), Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla (2017) és Térey János: Káli holtak (2018) – elemez. Miért esett épp ezekre a választás, és mi a közös bennük?
– Mint minden válogatás, természetesen ez is bővíthető, igyekeztem olyan szövegeket kiválasztani, amelyek eltérő narratív megközelítésekkel, szempontokkal dolgoznak, vagy eltérő regiszterekben mozognak.'
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/kultura/az-belsuttogottr-tortenetek-segitik-a-kovetkezo-nemzedeket

 
--Hogy bühnagyot kacagjon az Isten – interjú Sántha Attilával
Zelegor cinkák kalandjainak elmesélője, a székely szavak vaskos kötetbe gyűjtője, az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap felelős szerkesztője. József Attila-díjas költő, író, nyelvész, a Magyar Arany Érdemkereszt és a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj birtokosa – egyebek mellett. Sántha Attilával a Teremtőről, irodalomról, kultúráról, valamint a székely nőkről és férfiakról is beszélgetett Péter Beáta, az interjú online olvasható a Nőileg magazinban:
'– Az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap felelős szerkesztője vagy. Miben más ez az 1994-ben általad (is) létrehozott Előretolt Helyőrség című folyóirattól?
– Annyiban más, hogy 25 évvel idősebb vagyok. Ellenben azok az értékek, amelyekben az első Előretolt Helyőrség indulásakor hittem, nyilván benne vannak a mostani lapban is. Elsősorban az, hogy olvasóbarát irodalmat és kultúrát próbálunk közvetíteni az olvasó felé, nem pedig egy elvont eszménynek megfelelni. Azt hiszem, az 1990-es évek elején sikerült egy olyan irodalom- és kultúrafelfogást kidolgoznunk, amely azóta is megállja a helyét, sőt, manapság kezd igazából fontos lenni.'
'– Bühnagy székely szótár: miért érezted szükségét annak, hogy szótárba gyűjtsd a székely szavakat? Székelyföldön használják-e manapság ezeket?
– Soha nem csináltam belőle titkot, hogy székely vagyok (jelentsen ez bármit, például azt, hogy csak a székelységem megtartásán keresztül lehetek magyar), és ezért zavart, ha az irodalmi magyart próbálták rám erőltetni tanáraim. Egyfajta dacból is indult a szavak gyűjtése, hogy megmutatom, a mi székely nyelvjárásaink legalább olyan értékesek, mint az irodalmi nyelv.
Az elhatározást aztán körülbelül 25 éves munka követte, amíg meglett a Bühnagy székely szótár mai formája. És igen, ezeket a szavakat használják ma is Székelyföldön, ugyanis csak azokat a szavakat vettem fel például Kriza János 1863-as székely népnyelvi gyűjtéséből, amelyek használatát ma is bizonyítani lehet – amúgy nagyon kevés szó veszett ki az azóta eltelt másfél évszázadban. A legbüszkébb azokra a szavakra vagyok, melyek itt jelennek meg először nyomtatásban.’
Forrás és a teljes interjú itt: https://noileg.ro/hogy-buhnagyot-kacagjon-az-isten/

 
--Elég volt egyszeri kalandnak – interjú Pengő Zoltánnal
Nagyenyedről indult 2019. szeptember 1-én, Kőrösi Csoma Sándor egykori útvonalát követte, és 2020. március 15-én ült repülőgépre, hogy hazatérjen Indiából. Mi motivál egy újságírót arra, hogy belevágjon egy ilyen hosszú útba? Pengő Zoltánnal kalandjáról, nehézségekről, élményekről beszélgetett a Székely Hírmondó újságírója:
'– Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain haladva tartott Indiába. Mi jelentette a napi rutint?
– Mindig magamtól ébredtem, sosem telefonos ébresztőre. Megreggeliztem, aztán útra keltem, általában 8 óra körül. Két és fél, három órán át általában megállás nélkül haladtam, utána rövid pihenőket, illetve félórás ebédszünetet tartottam. Napi 8–9 órát gyalogoltam, kizárólag napvilág. Rendszeres időközönként beiktattam egy-egy pihenőnapot, néha kettőt is.
– Ha összeszámolnánk, hány lépést, kilométert, illetve napot foglal ez magában?
– 2019. szeptember 1-én indultam el Enyedről, és 2020. március 15-én ültem repülőre Delhiben. 197 napig voltam úton, ám ennél lényegesen kevesebbet, körülbelül 170 napot töltöttem gyaloglással. A fennmaradó időt a pihenőnapok teszik ki, két alkalommal betegeskedtem egy-egy hetet, pár nap pedig utazással telt el, Delhiből ugyanis vonattal mentem Dardzsilingbe, és vissza. Összesen 5,1 millió lépést, 6062 kilométert tettem meg.
(…) – Mi motivál egy újságírót arra, hogy elinduljon egy ilyen hosszú útra? Mikor fordult meg először a fejében, hogy megteszi ezt az utat?
– Kedvet éreztem hozzá. Érdekesebb, mint napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra bemenni egy irodába, leülni a számítógép elé, és valami rutinmunkát végezni, főleg, ha az ember ezt csak pénzkeresés céljából teszi, nincs egyéb, mélyebb motivációja.
(...)
– Sok nagyszerű élményben volt részem, nem tudok egyet kiemelni. Már az fantasztikus élmény, hogy ha nem is éppen úgy, ahogy elterveztem, de végig tudtam csinálni. Embereket ismertem meg, barátságokat kötöttem. Az egyik legnagyszerűbb élmény a nagyenyedi indulás volt a Református Kollégiumtól, ahonnan egykor Kőrösi is útra kelt.'
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/eletmod/eleg-volt-egyszeri-kalandnak/


MÚLTIDÉZŐ

--Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében – az OSZK blogjának sorozata
’A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul.’ A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából ezeket az emlékműveket mutatja be, tematikus csoportokba rendezett válogatásban, hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön, az Országos Széchényi Könyvtár blogjának új sorozata, a https://nemzetikonyvtar.blog.hu weboldalon.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/trianon-utan-lerombolt-magyar-emlekmuvek-nyomaban

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Carlos Ruiz Zafón spanyol író
Hosszan tartó betegség után, 2020. június 19-én, 56 éves korában távozott Carlos Ruiz Zafón spanyol író. Magyarul az Elfeledett Könyvek Temetője című sorozata (A szél árnyéka, Angyali játszma, A mennyország fogságában, Lelkek labirintusa), és a Marina, illetve A Köd Hercege című könyvei jelentek meg.
Carlos Ruiz Zafón 1964-ben született Barcelonában, 1994-ben költözött Los Angelesbe, és életét innentől kezdve az írásnak szentelte. Első regényéért, az 1993-ban megjelent A Köd Hercege című alkotásáért Edebé irodalmi díjat kapott. A nemzetközi áttörést A szél árnyéka című mű hozta el a számára, 2005-ben Berry Award-dal jutalmazták. A Penguin Classics beválogatta a könyvet a világirodalom történetének huszonhat klasszikusa közé. Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le.
'Minden itt látható könyvnek, kötetnek lelke van. Mindegyikben benne rejtőzik annak a lelke, aki írta, és mindazoké, akik olvasták, átélték és álmodtak róla. Ahányszor csak valaki a kezébe vesz egy könyvet, s tekintetével átfutja a lapjait, a könyv szelleme újraéled, erőre kap.' (...)
Legismertebb könyve A szél árnyéka. Megjelenésekor a The Sunday Times ezt írta: 'Az a ritka regény, amelynek egyszerre briliáns a története, és nagyszerűen van megírva'; a Le Figaro így emlegette: 'Az év legjobb könyve. Művelt, de mindenki számára elérhető'; a New York Times még tovább ment: 'García Márquez, Umberto Eco és Jorge Luis Borges találkozása egy újszerű és elsöprő varázslatban'. 2014-ben a Penguin Classics kiválasztotta a világirodalom történetének huszonhat klasszikusát (az angol ábécé mindegyik betűjéhez egyet-egyet), és a Z-t A szél árnyékának ítélte. Carlos Ruiz Zafón így Charles Dickens, Jane Austen, Marcel Proust és James Joyce társaságába került. A történetet aztán tetralógiává bővítette, így született meg az Elfeledett Könyvek Temetője-sorozat.
Forrás: https://litera.hu/hirek/elhunyt-carlos-ruiz-zafon-spanyol-iro.html

 
--Meghalt Kéri Piroska irodalomszervező
2020. május 29-én, 68 éves korában meghalt Kéri Piroska szerkesztő, irodalom- és művelődésszervező, egykori könyvkiadó, a Szépírók Társaságának alelnöke.
1952-ben született, népművelő-könyvtáros szakon végzett Debrecenben. Kilenc évig dolgozott könyvtárosként, 1986-tól az Új Írásnál volt szerkesztőségi titkár, majd a Múlt és Jövőhöz került művészeti titkárnak. 1992-től a Cserépfalvi Könyvkiadó művészeti titkára volt, 1994 és 1999 között a Seneca Könyvkiadó ügyvezető igazgatójaként több mint kétszáz kötetet adott ki, elsősorban elsőkötetes kortárs írókat. 2000-től a Magyar Könyvklub művészeti menedzsereként tevékenykedett, aztán került az IPM havilaphoz irodalmi rovatvezetőnek.
2004 júliusától volt a Szépírók Társaságának titkára, 2012-től haláláig alelnöke. Egyetlen saját könyve Sugárkoszorú – Sós Júlia és köre címmel 2003-ban jelent meg nevelőanyjáról, Sós Júliáról. 1986-ban elnyerte a Magyar Történelmi Társulat pedagógiai pályázatának különdíját.
„Vannak nők, akiknek az a főművük, hogy vannak. Hogy megtartanak másokat. Segítenek. Többnyire észrevétlenek – az viszont azonnal feltűnik, ha nincsenek jelen. Fészkelődés támad. Enyhe elvonási tünetek. Mert nem helyettesíthetőek. Van bennük valami megnyugtató. Lecsesz vagy rád mosolyog: voltaképpen egyremegy. Lényeg, hogy a közelben legyen – írtuk róla 60. születésnapján. – Kéri Piroska ilyen megtartó és megnyugtató ember. Harminc éve biztos pont az irodalmi életben (...). Sok évtizedes minőségi szerkesztői-kiadói-irodalmári múlttal – mégis, mint aki ezzel a megtartó közösségi szereppel önazonos. Azzal, hogy jó. (...) hírneves szalonja kezdő szerzők szocializációs terepe, menedékhelye lett.”
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-keri-piroska.html

 
ÉVFORDULÓ
 
--140 éve született Kaffka Margit, a Nyugat legismertebb nőírója
Balázs Imre József irodalomtörténész szerint Kaffka Margit titka alighanem az, hogy úgy tudott formailag innovatív, a Móriczéhoz, Babitséhoz, Kosztolányiéhoz szemléletileg kapcsolódó prózát írni, hogy közben felvállalta a korszakban sajátosan nőiként számontartott témákat.
'Úgy készített jellegzetes tablót szülei korosztályának és saját nemzedékének átalakuló életformájáról, hogy a női perspektívát állította középpontba' – állapította meg a 140 éve Nagykárolyban született nyugatos írónő életművéről Balázs Imre József. Radnóti szerint a szabadvers úttörője volt Kaffka Margit – teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna – 1880. június 10-én született, Ady Endre a 'nagyon-nagy író-asszony'-nak nevezte. A kolozsvári irodalomtörténész úgy fogalmazott, Kaffka Margit a Nyugat folyóirat nagy korszakának legismertebb nőírója.
'A rendszerváltás utáni évtizedekben egyre inkább sikerült feltárniuk az irodalomtörténészeknek azt is, ahogyan regényei és versei bő tucatnyi más nőíró műveivel együtt erősítik egymást, a női szempont alternatív látásmódjait érvényesítve. Saját kortársai Színek és évek című regényét értékelték legtöbbre, később Radnóti Miklós doktori értekezésében a magyar szabadvers úttörőjeként emlegette' – mutatott rá Balázs Imre József. Hozzátette, Kaffka Margit nevelkedésének színhelyein, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben a lokális emlékezet is kiemelten őrzi munkásságának nyomait. 'A mostani járványhelyzetre utalva, nevét az első világháború utáni spanyolnáthajárvány kapcsán is emlegették, hiszen annak áldozataként hunyt el 1918-ban. Halálának századik évfordulója tiszteletére emlékkonferenciát szervezett a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), az előadások anyagát a napokban tette közzé elektronikus formában a PIM, a szakterület olyan kiemelkedő irodalomtörténészeinek tanulmányaival, mint Gintli Tibor, Rákai Orsolya vagy Borgos Anna' – hívta fel a figyelmet az irodalomtörténész.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/kaffka-margit-a-nyugat-legismertebb-noiroja-n-balazs-imre-jozsef-irodalomtortenesz-a-140-eve-szuletett-iro-eletmuverol

 
--Tíz éve hunyt el José Saramago Nobel-díjas portugál író
Tíz éve, 2010. június 18-án hunyt el leukémiában José Saramago Nobel-díjas portugál író, költő, a latin-amerikai gyökerű mágikus realizmus képviselője. Egy kis portugál faluban, Azinhagában született 1922. november 16-án. Kétéves volt, amikor szülei Lisszabonba költöztek, ahol apja közlekedési rendőr, anyja pedig szolgáló volt. 1939-től egy kórházban géplakatosként dolgozott, de irodalmi érdeklődése egyre erősödött, és a portugál történelem is foglalkoztatta. Az 1950-es évek közepétől kiadói kéziratokat lektorált, ekkor kezdett maga is írogatni, eleinte verseket, cikkeket, krónikákat, majd regényeket.
A hírnév 1982-ben vette szárnyára. Saramago művei gyakorta a misztikum és az utópia határán mozognak, stílusa esszéista, többnyire elmélkedik, boncolgat, magyaráz. Kőtutaj című regényéből George Sluizer rendezésében 2002-ben film is készült. Az 1995-ben megjelent, Vakság című regényében az elvakult önzésbe belefeledkezett emberiségre váró sorsot írta meg allegorikusan, ebből Fernando Meirelles rendezett filmet 2008-ban. A Vakság folytatása a 2004-es Megvilágosodás, amely borzongató vízió és látlelet arról, hogy mivé fajulhat a modern demokrácia. A Minden egyes név című regényében a nevek, a lét és a halál kérdéseit boncolgatja, míg az Embermás című munkája a klónozott emberek világába vezeti az olvasót. A halála előtt megjelent, Káin című regényében, ebben a provokatív Biblia-értelmezésben is tetten érhető a könyveire annyira jellemző tiszteletlen, mindent megkérdőjelező és profanizáló hangnem, amely egyben bővelkedik szórakoztató, abszurd elemekben.
Saramago 1995-ben megkapta a portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerésének tartott Camoes-díjat, majd 1998-ban az irodalmi Nobel-díjat is, az indoklás szerint, 'mert képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot'. Műveit számos nyelvre, köztük magyarra is lefordították.
Forrás és teljes cikk itt: https://fidelio.hu/konyv/geplakatosbol-lett-irodalmi-nobel-dijas-jose-saramago--155905.html

 
DÍJAK

--Kihirdették az idei Év Gyerekkönyve-díjasait
A 2019-es megjelenések legjobbjait, az Év Gyerekkönyve díjazottjait és a HUBBY különdíjasait az online megtartott Margó Irodalmi Fesztiválon hirdették ki 2020. június 5-én. Már ötödik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést öt kategóriában, független szakmai zsűri döntése alapján.. Gyerekkönyv-írói, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs kategóriában érkeztek a nevezések a 2019-ben megjelent könyvek közül. Az Év Gyerekkönyve címre ismét kiemelkedő gyerek- és ifjúsági könyvekkel neveztek a kiadók. Idén az Év Gyerekkönyve Díj a Libri támogatásával került megrendezésre. Az idei díjazottak:
Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Zalka Csenge Virág (Ribizli a világ végén, Móra Könyviadó). Laudációja az IBBY magyar szekciójának blogján olvasható: https://hubbyinfo.blogspot.com/2020/06/hansagi-agnes-laudacioja-zalka-csenge.html
Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Huszti Gergely (Mesteralvók hajnala, Ciceró Könyvstúdió)
Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony)
Az Év Fordítója: Havasi Attila és Varró Dániel (T.S. Eliot: Macskák, Pozsonyi Pagony)
Az Év Leginnovatívabb Könyve: Hogyne szeretnélek!, Shakespeare szonettjeit újrafordította Papolczy Péter, kiadta a Tilos az Á könyvek
A zsűri tagjai: Csatlós Judit muzeológus, a Kassák Múzeum munkatársa; Győrei Zsolt író, fordító, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó tanára; Hansági Ágnes irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanára; Halupa-Tiba Gabriella könyvtárostanár, a Könyvtárostanárok Egyesületének kitüntetett tagja; Tarr Ferenc, a HUBBY elnökségi tagja. A zsűri elnöke 2020-ban is Péterfy Gergely író volt.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/kihirdettek-az-ev-gyerekkonyve-dijasokat.html

 
--A Brit Könyvdíj történetében először díjaztak fekete szerzőket
A „fekete Bridget Jonesként” emlegetett,Queenie című regényéért Candice Carty-Williams kapta az év könyve díjat a Brit Könyvdíjak átadásán. Először nyert fekete szerző a díj történetében
A Brit Könyvdíjért mások mellett Lisa Taddeo, Oyinkan Braithwaite és Margaret Atwood művei is versenyben voltak.
A londoni díjátadón – szintén az első fekete íróként – Bernardine Evaristo kapta az év szerzőjének járó trófeát. Az írónő Booker-díjas regénye, a Girl, Woman, Other az év legjobb fikciós műve lett. A Booker-díjat megosztva kapta Evaristo és Margaret Atwood, aki szintén versenyben volt a Brit Könyvdíjért. Mint mondta a zsűri, képtelenek voltak dönteni, így két szerzőt díjaztak.
A Brit Könyvdíj kategóriadíjasai között szerepelt idén Oyinkan Braithwaite a My Sister, the Serial Killer című regényével, valamint Margaret Atwood is, akinek Testamentumok című regénye a legjobb hangoskönyv lett.
Forrás és teljes cikk itt: https://contextus.hu/candice-carty-williams-queenie-bernardine-evaristo-girl-woman-other-brit-konyvdij-2020-nyertesek-fekete-irok-black-lives-matter/

 
AJÁNLÓ

--Gyurgyák János: Trianon 100 – Novák Csaba Zoltán recenziója
Novák Csaba Zoltán történész recenziójából:
'Amint ez a Gyurgyák János által szerkesztett antológiából is kiderül, a magyar irodalomi életet sem lehet azzal vádolni, hogy nem szentelt elég teret e nemzeti tragédiának. Költők, írók generációit foglalkoztatta Trianon vagy annak tágabb értelemben vett kihatásai a nemzet életére. A Trianon 100 antológia fontos lépése lehet a nemzeti emlékezet tárházában történő rendteremtésnek, leltározásnak. A szerkesztő célja, hogy 'ideológiai, cenzurális és személyi megfontolásokat félretéve a teljes magyar gondolkodási spektrumot bemutatni Trianonnal kapcsolatban, úgy, ahogy az volt.' A háromkötetes, nagyszabású, 1500 oldalas antológia kronologikus sorrendben és nagyobb ciklusokra osztva mutatja be a trianoni békediktátumra, annak utóéletére vonatkozó irodalmi, történelmi, politikai és publicisztikai megnyilvánulásokat. Az első kötet a Kosztolányi Dezső által szerkesztett Vérző Magyarország. Ez a kötet tartalmazza a kiadvány 1920-as első, illetve 1928-as második kiadásának valamennyi szövegét. A kötet végén Gyurgyák János utószavát olvashatjuk a mű keletkezéstörténetéről. A második és harmadik kötet a Gyurgyák János által szerkesztett Emlékező Magyarország, amely több nagy fejezetre tagolódik: Tovább vérző Magyarország, Emlékező Magyarország, Okokat és igazságot kereső Magyarország, Megoldást kereső Magyarország, Reménykedő és újra reményét vesztő Magyarország, Felejtő Magyarország.
Az antológia vegyesen tartalmaz verseket, novellákat, regényrészleteket, értekező prózát és történelmi esszéket a korabeli meghatározó politikai, művelődési és eszmei irányzatok fontosabb képviselőitől. A válogatás egyik nagy érdeme a szerkesztő azon merész vállalkozása, hogy felülemelkedve a magyar társadalomra hosszú ideje jellemző 'szekértáboros' hozzáálláson, egymástól nagyon távol, sokszor szemben álló ideológiák képviselőit is felsorakoztatja pl. a kommunista Andics Erzsébettől a fajvédő Bajcsy-Zsilinszky Endréig. Ugyancsak fontosnak tartjuk kiemelni a szerkesztő által írt, az antológiát záró, Trianon-dilemmáink című tanulmányt, amelyben a szerző azt teszi, ami nekünk, olvasóknak is ajánlott, ha fellapozzuk a válogatást: számba veszi Trianon-dilemmáinkat (miért történhetett meg; miért nem lett volna szabad megtörténnie; lehet vagy nem lehet, ha lehet, hogyan; mit tegyünk?), pontosabban nem csak számba veszi, hanem a lehetséges cselekvési lehetőségekről is véleményt mond.'
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index..php/kultura/127775-gyurgyak-janos-trianon-100-novak-csaba-zoltan-recenzioja

 
--A Székelyföld folyóirat júniusi száma: 100 éve írták alá a trianoni békediktátumot
A Székelyföld kulturális folyóirat tematikus számot szentelt a trianoni békediktátum 100. évfordulójának. A lapszám tartalmából: Farkas Árpád és Ferencz Imre versei; Romsics Ignác: Magyar elképzelések Székelyföld jövőjéről 1918–1919-ben; Gottfried Barna: Élmények, benyomások Trianon előtt, közben és után. Epizódok egy erdélyi református lelkész életéből; Nagy Szabolcs: Paranoiás Nagy-Románia? (Kratochvil Károly, illetve más magyar tisztek, civilek a román hadbíróság előtt); Orbán Zsolt: 'Vége a komédiának' – Impériumváltás Csíkszeredában (1918–1920); Garda Dezső: Ahogy Csíkból látták a trianoni békediktátum felé vezető utat; Mihály János: 'Sokszor elénekeltük Jeremiással: örökségünk bitorlókra szállt, házunk idegenekre...'; Gazda József: A lelkek Trianonja; Benkő Levente: Erdővidéki első világháborús halottak az 1931. évi református összeírásban.
Forrás: https://www.facebook.com/SzekelyfoldKulturalisFolyoirat/


--Jánó Mihály műemlékkalauzai
Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténésznek négy műemléki ismertetője, kalauza jelent meg az utóbbi években. Olyan könyvecskék, amelyek végigvezetik az érdeklődőt az adott műemléken. Formátumra akkorák, hogy zsebbe tehetők és bárhol fellapozhatók. A sorozat A gelencei Szent Imre műemlék templom kalauzával kezdődött. A kötet a Kovászna Megye Tanácsa égisze alatt működő sepsiszentgyörgyi Háromszék Vármegye Kiadónál jelent meg 2013-ban. Másodikként A kézdiszentléleki Szent István-kápolna című kalauz került ki a nyomdából a kézdivásárhelyi Ambrózia Könyvkiadónál 2016-ban. Harmadikként A kilyéni unitárius templom kalauza látott napvilágot Mudrák Attila fényképeivel, a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadónál 2018-ban.
A sorozatban eddig utolsóként A székelyderzsi unitárius templom kalauza jelent meg 2019-ben a kolozsvári Verbum Kiadónál. A négy kötet négy különböző kiadónál jelent meg, mégis sorozatként kezelhető, hisz szerzőjük ugyanaz, formátumuk egységes, szerkezetük is: tömör településbemutatóval kezdődnek, majd a műemlék egyházi épület történetével folytatódnak, előtérbe helyezve annak művészettörténeti értékeit, főképp falképeit. (...) A műemlék kalauzával felfegyverkezve a látogató értően szemlélheti az épület értékeit, az olvasó pallérozhatja ismereteit, a művészettörténet vagy csak a történelem iránt érdeklődő hasznos olvasmányra lel.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/133707/jano-mihaly-muemlekkalauzai

 
--Elkészült az Emberkatedrális fotóalbum
A veszprémi Péter Pál Könyvkiadó folytatja népszerű honismereti albumsorozatát. A Lőwey Lilla – Váradi Péter Pál szerzőpáros értesítése szerint az Ünnepi Könyvhétre készítették el újabb kiadványukat, amely Márton Áron halálának 40. évfordulója alkalmából Emberkatedrális címmel mutatja fel a püspök emberi nagyságát, népéhez való ragaszkodását, hűségét. A könyv alcíme: Csíkszentdomokos hitvallója. Szép kötet ez is, ihletett képeket tartalmaz a mártír püspök drámai életútjáról és szülőfalujáról, Csíkszentdomokosról.
A koronavírus-járvány miatt megnehezedett a könyvforgalmazás, nyilvános könyvbemutatókra sincs lehetőség, de Váradi Péter Pál megpróbálja elérhetővé tenni az albumot az erdélyi olvasók számára is. Az érdeklődők az alábbi helyeken, illetve személyeknél juthatnak hozzá a kiadványhoz: Marosvásárhely: felsővárosi Paradigma könyvesbolt, Deák István; Szent Imre-templom, Sebestyén Péter; Nyárádszereda: művelődési ház, Suba Gyöngyi; Szováta: református parókia, Benczédi Szilárdka és Sándor; Parajd: református parókia, Iszlai Béla. Az album fotóiból készült válogatás virtuális kiállítását a következő linken lehet megtekinteni: https://erdelyalbum.hu/marton-aron-es-bolcsohelye-valogatas-a-fotoalbum-kepeibol/
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/elkeszuelt-az-emberkatedralis-fotoalbum

 
--FÁK – a Korunk 2020. júniusi tematikus lapszáma
A fa olyan kulturális szimbólum és mítoszi szereplő, amely világszerte meghatározó a népek alaptörténeteiben. Élőlény és világokat összekapcsoló tényező. A kortárs ökológiai kontextusban szerepe felértékelődött, jelenlétével és hiányával egyaránt befolyásolja az emberek életét, ez Erdély és a nagyvilág léptékét tekintve ugyanúgy világossá vált az elmúlt időszakban. A Korunk 2020. júniusi lapszáma többszempontú megközelítésben vizsgálja a fa jelenlétét a világban és az ember mentális térképein – az ökológia és ökokritika, a művészetelméletek és a történeti feldolgozások belátásait egyaránt hasznosítva.
Forrás: http://korunk.org/fak/#more-1043


--Vártunk téged - emlékirat
Megjelent a kézdivásárhelyi Ambrózia Kiadó 17. kötete, Jánó Erzsébet Vártunk téged című emlékirata.. A szerző 1920 és 1999 között élt, megbecsült belgyógyász orvosa volt Felső-Háromszéknek, nyugalomba vonulása után belső késztetésre és külső biztatásra megírta a háborús évek történetét.
A mű hiteles elbeszélése Kolozsvár 1944. júniusi bombázásának, majd az orvosi egyetem nyugatra való menekítésének, illetve a fiatal orvosházaspár próbatételeinek, de annak a beteljesülésnek is, amit a Németországban született fiuk jelentett számukra.
„Vaskó, te talán nem is tudod, hogy mikor arra kértél, írjam meg háborús bolyongásaink történetét, tartalmat adtál napjaimnak, tartalmat a nyugdíjazásom óta kissé széthullott életemnek, hiszen mindig szerettem volna írni, póz nélkül és lehetőleg őszintén. Lehet, hogy naivság az őszinteséget keresni. Hogy mégis mindig kerestem, azért volt talán, mert közeli hozzátartozóim, ismerőseim és magam között olyan kapcsolatot szerettem volna, ami mélyebb összefüggéseiben mutatja meg a dolgokat“– így kezdi emlékiratát a szerző, fiához fordulva, és a két évig tartó bolyongást követő hazaérkezés elbeszélésével fejezi be.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/vartunk-teged/

 
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK

--Már online is szét lehet nézni Mátyás király könyvtárában – 3D virtuális kiállítás
Otthon is megtekinthetővé váltak Mátyás király híres corvinái, az Országos Széchényi Könyvtár elérhetővé tette A Corvina Könyvtár budai műhelye című 2018/2019-es monumentális kiállításának 3D-s online változatát, a virtuális tárlaton többek között középkori kódexek, pénzérmék és a Mátyás-trónkárpit látható, valamint megtekinthetők a kiállításon levetített kisfilmek és a kurátor mozgóképes összefoglalója is.
A nemzeti könyvtár Mátyás király örökségének egyik legjelentősebb őrzője, 2018 őszén számos pompás corvina és díszkódex érkezett a nemzeti könyvtár időszaki kiállítására magyar gyűjteményekből és a világ távoli pontjairól, többek között New Yorkból, Párizsból, Rómából és Bécsből. A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal volt látható Magyarországon – olvasható az OSZK közleményében.
A virtuális kiállítás szerkesztője Zsupán Edina, az eredeti tárlat kurátora, a 3D-változat Takács István internetes túrakészítő munkája. Az online tárlat elkészültével egy időben az  A'Design Award nemzetközi szervezet Belsőépítészet és Kiállítás kategóriában bronzminősítéssel díjazta a 2018/2019 fordulóján megrendezett kiállítást, amelyet Gazdag Mária belsőépítész tervezett.
A virtuális térben bebarangolhatjuk a kiállítás teljes enteriőrjét rekonstruáló magyar-angol nyelvű szolgáltatást: https://exhibitioncorvina2018.oszk.hu/
A kiállított kódexek jelentős részének teljes digitalizált változata rendelkezésre áll a Bibliotheca Corviniana Virtualis (https://corvina.hu/hu/cimlap/) honlapon.
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/corvina-konyvtar-budai-muhelye-3d-valtozat
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11517&mar_online_is_szet_lehet_nezni_matyas_kiraly_konyvtaraban

 
--Erdélyi fotók ezrei böngészhetők az OSZK új online adatbázisában
Több mint tízezer első világháborús és archív erdélyi fotót tett közzé a Fotótér (https://fototer.oszk.hu/) elnevezésű új tartalomszolgáltatás keretében 2020. június 4-től az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján. Az adatbázis a könyvtár fejlesztésében, az Országos Könyvtári Platform projekt keretében készült el. A képek a nemzeti bibliotéka mintegy hatszázezer dokumentumot őrző Fényképtárából származnak – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.
Az Országos Széchényi Könyvtár (akkor még mint a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára) 1914 augusztusától gyűjtötte az első világháború képeit, törekedve arra, hogy minél szélesebb körből merítsen. Neves fotográfusok – Müllner János (1870-1925), Balogh Rudolf (1879-1944) és Erdélyi Mór (1866-1934) –, valamint amatőr fényképészek művei egyaránt megtalálhatók a gyűjteményben. A felvételek többsége nagyítás, de akad köztük üveglemez és diakép is. A képek jelentős hányada a katonák mindennapjait ábrázolja, a tábori élet mozzanatait, a frontra és a frontok közötti vonulásokat, a táborok létesítését, a harcokat és azok drámai következményeit: a temetőket, a kórházakat, a hadirokkantakat. Nem hiányoznak a gyűjteményből a hátország lakóinak mindennapjai sem: a szegénység, a pusztítás és a nélkülözés képei, de találhatók felvételek a gyermekek és a katonák kapcsolatáról, a nők szerepvállalásáról a kórházakban és a hátországban, emellett megjelennek a háborús propaganda dokumentumai is. Szabó Dénes (1907–1982) életművéből több mint háromezer üveg- és cellulóznegatív került a nemzeti könyvtár birtokába. A fényképeket a kolozsvári Fotofilm cég munkatársaként készítette a fényképész, döntő részük városkép és tájkép, amelyek a cég képeslapkiadói tevékenységéhez kapcsolódnak.
Az adatbázis fejlesztése nem zárult le, a szerkezetet a felhasználói visszajelzések alapján folyamatosan finomítani fogják a könyvtár munkatársai. Terveik között szerepel a Fényképtár további gyűjteményeinek közzététele is. Az adatbázis segítséget nyújt az online nem elérhető, csak az OSZK épületében kutatható fényképek hozzáférhetővé tételében is.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/127846-erdelyi-fotok-ezrei-bongeszhet-ek-az-oszk-uj-online-adatbazisaban
https://www.hirmondo.ro/kultura/tobb-mint-tizezer-vilaghaborus-es-regi-erdelyi-fotot-tesz-kozze-az-oszk/

 
--Könyvtárak tematikus oldalai és kiállításai Trianon 100. évfordulójára
A Kossuth Rádió 2020. május 30-i adásában beszélgetést közvetítettek dr. Fodor Péterrel, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával az intézmény újranyitási terveiről. Ott és akkor hangzott el az is, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye virtuális kiállítást készített Trianon témájában: 'Döntés Párizsban, hatása Budapesten / A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár trianoni emlékoldala' címmel, alcímmel, ugyanitt a téma válogatott bibliográfiája is elérhető: http://fszekweb.wixsite.com/trianon100
A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár (Kaposvár) a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára a Steiner Józsefné nagyatádi képeslapgyűjtő anyagából készült kiállítással emlékezik. A virtuális anyag közel 160 képes levelezőlapot és egyéb filatéliai elemet sorakoztat fel (...). A képeslapok felidézik a történelmi eseményeket, elcsatolt országrészeink értékeit, de megtalálhatók köztük a magyar tragédiára emlékeztető szobrok, emlékművek, országzászlók ábrázolásai is. A kiállítás megtekinthető a következő linken: http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/trianonkiallitas/
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin IFLA-HUN moderátor

 
MOZAIK

--Krasznahorkai és Cărtărescu komoly favoritjai lehetnek a következő irodalmi Nobel-díjnak
Mircea Cărtărescu román és Krasznahorkai László magyar írónak komoly esélye van az idei irodalmi Nobel-díjra, legalábbis egy, az El Pais napilapban megjelent cikk szerint. A spanyol lapnak Enrique Redel, az Impedimenta kiadó tulajdonosa mondta el, hogy nemrég a Svéd Akadémia ötfősre szűkítette azt a listát, amelyre az idei irodalmi Nobel-díjra esélyes szerzők nevei kerültek fel. Az eredetileg bővebb, 200-as listán is kevés európai szerző volt, a magyar és román író mellé felkerült még Nina Bouraoui francia, Sofi Oksanen finn, Jon Fosse norvég és Ljudmila Ulickaja orosz szerző neve is. Enrique Redel egyébként Cărtărescut tartja a legesélyesebbnek, többek között azért is, mert a román író Káprázat-trilógiájának második része, A test, 'El cuerpo' címmel most jelent meg újabb spanyol fordításban. Krasznahorkai és Cărtărescu neve egyébként az utóbbi években már számos alkalommal felmerült az irodalmi Nobel-díjra esélyesek között. Az ötös listán most mellettük a kenyai Ngugi wa Thiong’o, a guatemalai Maryse Condé és az izraeli David Grossman van. Cărtărescut legutóbb 2017-ben tartották a díjra esélyesnek, akkor azonban Kazuo Ishiguro, a japán gyökerekkel rendelkező brit szerző kapta meg az elismerést. A tavalyi évben pedig Krasznahorkai mellett Nádas Péter írót is az esélyesek között emlegették, azonban azt akkor Peter Handke osztrák író kapta.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/hir=11505&crtrescu_es_krasznahorkai_komoly_favoritjai_lehetnek_a_kovetkezo_irodalmi_nobeldijnak

 
--Új regénye jelenik meg a Nobel-díjas Ishigurónak
A Nobel-díja óta most először jelenik meg új regénye a brit Kazuo Ishigurónak. A Guardian szerint a Klara and the Sun című regény központi alakja egy Klara nevű 'mesterséges barát' lesz, aki egy emberi gazdára, tulajdonosra vágyik. A regény várhatóan 2021 márciusában jelenik meg Nagy-Britanniában. Ishiguro 2017-ben nyerte el a Nobelt, az indoklás szerint azért, mert 'nagy érzelmi erejű regényeiben feltárta az ember világgal való illuzórikus kapcsolatának mélységeit'. Kiadója szerint az új regény izgalmasan meglepő lesz, emellett pedig következetes marad az eddigi életműhöz. Ishigurónak legutóbb 2015-ben jelent meg regénye, ez volt Az eltemetett óriás, amelynek fontos témája az emlékezés és a felejtés, valamint az, hogy mindez hogyan hat az egyén életére és identitására. A Könyves Magazin azt írta róla, hogy Az eltemetett óriás is egy finom líraisággal szétszálazott fejlődésregény, melynek két idős és amnéziás hőse, Axl és Beatrice nekivág az ismeretlennek, hogy megtalálják rég elveszett fiukat. Útjuk egy sosemvolt, alternatív történelmi Anglián át vezet keresztül, melyet sárkányok, koboldok és ogrék laknak, magyar olvasóként azonban nem is ezért igazán érdekes: Ishiguro regényét ugyanis az egykori Jugoszlávia felbomlása ihlette, és könyvében is azt kutatja, mi történik, ha repedések jelennek meg a béke törékeny falán.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/ishiguro_regeny_nobel.html

 
--A mi kockánk – tíz országban jelenik meg Rubik Ernő első könyve
A Rubik-kocka 40 évvel ezelőtt, 1980-ban indult világhódító útjára, és lett mára mindenki számára ismert játék. Sokan sokféle dolgot mondtak már a Rubik-kockáról, ami jelenleg is meghatározó kulturális jelenség, de maga a feltaláló még soha nem mondta el a saját történetét. A Librinél jelenik meg Rubik Ernő A mi kockánk című könyve magyarul, ezzel párhuzamosan tíz másik országban is kiadják az eredetileg angolul írt könyvet. A Könyves Magazinban Halmos Ádámot, a Libri Kiadó ügyvezetőjét kérdezte Valuska László a Rubik-könyvről és a magyar szinten különleges nemzetközi megjelenésről:
'A mi kockánk nem életrajzi könyv (2019-ben Catherine Eccles irodalmi scout még memoárként hivatkozott rá), a rejtvényekről szól általában, és arról a rejtvényről is, ami mi magunk vagyunk' –  mondta Halmos Ádám. A kiadóvezető szerint olyan a könyv, mintha egy inspiráló, nagy tudású ember engedne bepillantást a gondolataiba, miközben megértjük, hogy a tanulás, a kreatív szemlélet és design mit jelent a mindennapokban, és közben megismerjük a kocka történetét, a feltalálásától a világsikerig és azon is túl. A Kossuth- és Széchenyi-díjas játéktervezőt, építészt, Rubik Ernőt a gyermeki kíváncsiság, a játékosság és az alkotókedv összefüggése érdekelte, és most ezt egy könyvben meséli el.'
'A mi kockánkon közel 4 éve dolgozik Rubik Ernő, angol nyelven készül, amerikai szerkesztővel, a kinti címe: Cubed – the puzzle of us all. A megjelenés előtt egy évvel már tíz országba adták el a nemzetközi branddé vált kockáról és egy feltaláló gondolkodásáról szóló könyv kiadási jogait.
Amerikában a Macmillan kiadói csoporthoz tartozó Flatiron adja ki a könyvet, a jogokat aukción nyerték el.' (…) A mi kockánk című könyv szeptemberben jelenik meg, de már előjegyezhető.
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/rubik_erno_halmos_adam_rubik_kocka_jatek_kreativitas..html

 
--Az Arcanum-sztori: A Bibliával robbantak be, ma 40 millió digitalizált oldalnál tartanak
'A családi kézben lévő Arcanum az elmúlt harminc évben szinte mindent beszkennelt, amit csak érdekesnek talált idehaza, ma már külföldi levéltárakkal is együttműködnek.' A budai központú, harmincéves családi cég, az Arcanum sztorija a Forbes magazin júliusi számában olvasható:
'Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) nem az egyetlen adatbázis, amit a Biszak család – az alapítóval, Sándorral az élen – szinte a semmiből épített fel. Gyűjtéseikkel felbecsülhetetlenül sok munkát megspórolnak levéltáraknak és könyvtáraknak, hiszen nem kell előhalászni az iratokat, és attól sem kell tartaniuk, hogy elrongyosodnak, vagy kár éri őket a sok használat során. Közel 75 ezer regisztrálójuk és hétezer előfizetőjük között vannak egyetemisták, kutatók, történészek, a számítógéphasználatot könyvből tanuló nyugdíjasok, térképrajongók, családfakutató civilek, sőt, honlapjuk tanúsága szerint, egyszerű Arcanum-függők is.'
Az alapító, Biszak Sándor a digitalizálás kezdeteiről is mesélt (…) ‘A 90-es és a 2000-es években aztán digitalizáltak mindent, amit csak tudtak, lexikonokat (például A Pallas Nagy Lexikonát), enciklopédiákat, irodalmi és történelmi gyűjteményeket, de feldolgozták például a Nyugat folyóirat 33 év alatt megjelent számait is.'
Az Arcanumról a Háromszék napilap 2020. június 17-i számában beszélgetést olvashatunk Biszak Sándorral:
'– (…) Igyekszünk az egész világon felkutatni és digitálisan hozzáférhetővé tenni a magyar lapokat, tartalmakat. És nem csupán a magyar nyelven megjelent lapokról van szó, hiszen – főleg a tudományos folyóiratok tekintetében – több idegen nyelvűt is rögzítettünk.
– Hogyan lehet ezt finanszírozni?
Tulajdonképpen az előfizetésekből – magán- és intézményes előfizetésekből – tudjuk finanszírozni a munkát, a fejlesztéseket. Például 2016 óta a teljes magyar felsőoktatási, kutatói és közgyűjteményszférát egy közös előfizetés keretében szolgáljuk ki.
– Milyen szolgáltatások érhetőek el most?
– Van az ADT, vagyis a lapok és folyóiratok adattára, van a Hungaricana, vagyis festmények, oklevelek, folklórgyűjtemény (több mint húszezer óra hanganyag), ez utóbbi a Nemzeti Kulturális Alap és az állam finanszírozásában készült, van a térkép-adatbázisunk, a MAPIRE, vagyis az a lehetőség, hogy, mondjuk, egy város térképét online különböző korokban meg lehessen nézni, egymásra tenni, és elindult a Szaktárs szolgáltatásunk, ahol 15 kiadó összes könyvét szolgáltatjuk, egyelőre csak intézmények részére. Maga a keresési szolgáltatások rendszere, nyugodtan mondhatom, világszínvonalú, gyors, kényelmes és látványos, a szolgáltatás egy pillanatra sem állhat le, még akkor sem, ha napi százezer látogatónk van. Egyébként a világ legnagyobb felhőszolgáltatójával, az Amazonnal van szerződésünk, hiszen mi vagyunk itt, Kelet-Európában az egyik legnagyobb felhasználójuk. (...)'
'– Most teszteljük például az arcfelismerő rendszert, ami már a mesterséges intelligencia felhasználása felé vezető út. (...) Alapelv, hogy a szolgáltatásaink felhasználóközpontúak és minél változatosabbak legyenek.. Azt is mondhatom, hogy egyre növekszünk, de ez egy szerves, több mint három évtizedet felölelő fejlődés eredménye. Na meg a hosszú távú együttműködés a szakmai partnereinkkel. S ami a legfontosabb: az üzletfeleink a barátaink, ugyanolyan elkötelezettséggel teszik a dolgukat, mint mi. És továbbra is keressük a partnereket, az intézményeken kívül egyre több magánszemély is felajánl nekünk dokumentációt, forrásokat, gyűjteményeket, újságokat, hiszen rájöttek, hogy akkor hasznosulnak a legjobban, ha digitálisan is elérhetőek.'
Forrás és teljes cikk itt: https://forbes.hu/a-magazin/a-bibliaval-robbantak-be-ma-mar-40-millio-digitalizalt-oldalnal-tartanak-az-arcanum-sztori/
Forrás és teljes interjú itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/133654/uzletfeleink-a-barataink-maganvallalkozas

 
--A kiadók beperelik az ingyen könyveket közzétevő Internet Archive-ot
A karantén kezdetén az Internet Archive több százezer könyvet tett ingyen elérhetővé a neten. Az írók már korábban is tiltakoztak az eljárás ellen. Négy kiadó most összeállt, hogy perre vigyék az ügyet. Szerintük szerzői jogi védelem alatt álló könyveket beszkennelni és csak úgy közzétenni: lopás. A karantén kezdetén a Könyves Magazin is írt róla, hogy létrejött egy olyan internetes giga-könyvtár, amelyben több mint egymillió könyv vált ingyenesen elérhetővé. Az úgynevezett National Emergency Library-n keresztül olyan, évek óta slágerkönyvnek számító regényeket is le lehet tölteni, mint A lány a vonaton vagy A Da Vinci-kód.
(...) Sok író márciusban tiltakozott az eljárás ellen, az írók érdekvédelmét ellátó Authors Guild pedig úgy nyilatkozott, az Internet Archive megtévesztette a felhasználókat, amikor azt a benyomást keltette, hogy régebbi és már közkincsnek számító könyvekhez ad hozzáférést, miközben egy csomó olyan könyvet is elérhetővé tett, amelyeket jelenleg is szerzői jog véd.
Most úgy tűnik, az ügy nem áll meg a felháborodásánál: az írók és a nagyobb kiadók ugyanis úgy döntöttek, hogy jogi lépéseket tesznek. Egyelőre négy kiadó állt össze – a Hachette, a Penguin Random House, a Wiley, és a Harper Collins –, hogy perre vigyék az ügyet.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/a_kiadok_beperelik_az_ingyen_konyveket_kozzetevo_internet_archive_ot.html

 
--Valóra vált CSI: homályos fotókból éles képet varázsol a Myheritage új appja
’Aki látott már helyszínelős, nyomozós, bűnügyi elemzős sorozatot, az valószínűleg találkozott már azzal a jelenséggel, amikor a terepen dolgozó nagykutyák egy biztonsági kamera által készített, elmosódott, alig kivehető fotóval lemennek a laborba, ahol a szakértők háromszor megnyomják az entert, és kristálytiszta minőségűre javítják fel a fényképet – így míg addig a gyanúsított arca sem volt beazonosítható, most már a nyaktetoválásának apró betűs szövegét is el tudják olvasni.
Valami ilyesmit valósított most meg az online családfakutatással foglalkozó izraeli MyHeritage, amely Photo Enhancer néven indított szolgáltatását egyenesen a létező legjobb fényképjavító technológiaként hirdeti. A megoldás a cég https://www..myheritage.hu/photo-enhancer weboldalán, valamint és iOS- és Android-alkalmazáson keresztül is elérhető.
Egy gyors tesztelés után máris félelmetes az eredmény. Az első random Wikipédia-oldalon talált fotó (amelyen Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós látható) letöltése után kb. 2 perc alatt megtörtént a feljavítás: Google-fiókkal regisztráltam, feltöltöttem a képet az oldalra, és nagyjából nyolc másodperc alatt végzett is a fekete-fehér fotó élesítésével. Ezután még tíz másodpercbe telt, míg színessé is varázsolta a képet. A szolgáltatás tíz fotó feljavításáig ingyenes (ez esetben vízjeles fotókat kap a felhasználó), míg tíz darab fölötti használatához elő kell fizetni a MyHeritage teljes csomagjára, amely évente 199 euró, bár az első évben a teljes ár helyett 129 eurót kell fizetni.
A mesterséges intelligenciát hasznosító szolgáltatás a 2020 februárjában indult MyHeritage In Color nevű megoldás továbbfejlesztése – ennek segítségével alig négy hónap alatt több mint 11 millió fekete-fehér fényképet színeztek már ki a felhasználók.’
Forrás: https://qubit.hu/2020/06/15/valora-valt-csi-homalyos-fotokbol-eles-kepeket-varazsol-a-myheritage-uj-appja

 
Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

.

__,_._,___