--Újranyíltak a kolozsvári könyvtárak is
2020. május 11-én indította újra a könyvkölcsönzést a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár (az online szolgáltatások folyamatosan üzemeltek a szükségállapot időszaka alatt is). A vészállapotra való tekintettel a kölcsönzés nemcsak a helyszínen kialakított kiszolgáló pultnál történik, hanem igénylés alapján a könyvtár hetente egyszer Kolozsvár területén haza is szállítja a megrendelt könyveket azon egyetemi oktatók vagy tudományos kutatók számára, akik nem tudnak személyesen érte jönni. Tekintettel arra, hogy a város egyetemi diáksága őszig nem térhet vissza (az oktatás és vizsgáztatás kizárólag online formában történik), méltányossági alapon az Egyetemi Könyvtár május elején felére csökkentette a beiratkozási díjat, illetve 2 lejről 0,2 lejre csökkentette az elektronikus dokumentumszolgáltatás díját is. Az egyetemi tananyagok, kötelező szakirodalmi tételek újonnan kialakított, biztonságos informatikai közegben működő digitális platformon váltak ingyenesen elérhetővé az olvasószolgálat szüneteltetése alatt a regisztrált olvasók számára.
A Kolozs Megyei Octavian Goga Könyvtár 2020. május 18-án nyílt újra az olvasók számára, a vészállapot idejére fizikai szolgáltatási közül a könyvkölcsönzést téve lehetővé. A nem kölcsönözhető anyagok esetében igénylés alapján digitális másolatot biztosítanak.
2020. május 19-tól megnyitott a kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem könyvtára is, amely valamennyi szolgáltatását újból elérhetővé tette, beleértve az olvasótermek használatát és a helyben olvasást is (előzetes regisztráció alapján), ülőhelyei számát ugyanakkor egyharmadára, nyitvatartási idejét pedig felére csökkentette annak érdekében, hogy a biztonsági feltételeknek eleget tehessen (a nyitvatartási időszak ideje alatt is két alkalommal kerül sor fertőtlenítésre).
Forrás: https://www.bcucluj.ro/ro/noutati/acces-la-publica%C8%9Bii
https://www.bjc.ro/new/, http://www.umfcluj.ro/component/k2/item/780-nou-la-biblioteca

 
--Újranyit a Maros Megyei Múzeum és a Maros Megyei Könyvtár
A Maros Megyei Könyvtár 2020. május 25-től nyílt ki az olvasók előtt. Az általános védelmi intézkedések mellett a könyvtár esetében további korlátozások is lesznek, így az olvasók egyelőre nem mehetnek be a polcok közé, a kért könyvet minden esetben a könyvtáros hozza ki számukra, a könyveket a kölcsönzés után 4-5 napig nem veheti ki más személy, illetve nincsenek megnyitva az olvasótermek, csak otthoni kölcsönzésre lehet kikérni a könyveket.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/ujra-kinyit-a-maros-megyei-muzeum-es-a-maros-megyei-koenyvtar
Vonatkozó írás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/errol-jut-eszembe-345

 
--Újranyit a Bihar Megyei Könyvtár
2020. május 27-től nyitott újra a Bihar Megyei Könytár, a Rulikowszky (ma Armatei Române) utcai székhelyén és a nagyvásártéri (ma 1 Decembrie park) orvosi részlegén hétfőtől péntekig 8 és 19 óra között, a Dacia, Decebal és Cazaban utcai, valamint a félixfürdői kirendeltségeknél 9 és 17 óra között várják a látogatókat. A látogatóknak követniük kell a padlóra ragasztott jelzéseket, és be kell tartaniuk egymás között a másfél méteres távolságot. Azok, akik a kikölcsönzött könyveket viszik vissza vagy újat kölcsönöznek, legtöbb 15 percet lehetnek a könyvtár termeiben. Az olvasótermet egyszerre legtöbb nyolc ember használhatja, nekik a könyvtáros jelöli ki a helyüket, egy ember legtöbb két órán át maradhat, majd fertőtlenítés következik.
Forrás:https://www.maszol.ro/index.php/kultura/127389-ismet-lehet-konyvet-kolcsonozni-nagyvaradon

 
--Újranyit az Arad Megyei Könyvtár
2020. május 20-tól újra megnyitotta kapuit az Arad Megyei Könyvtár, egyelőre részlegesen: csak az intézmény központi épülete látogatható (kölcsönzés, szépművészeti részleg) és a kerületi fiókok. Zárva marad az olvasóterem és a gyűjteményes részleg. A látogatók hőmérsékletét a bejáratnál mérik, egy-egy részlegre csak két személyt engednek be. Kérik az érintetteket, igényeljenek időpontot telefonon vagy emailben.
Nyitvatartás a központi épületben és a kerületekben hétköznaponként 10 és 13, illetve 14 és 17 óra között (Újaradon 10–12 és 13–15). Az egyórás szünetek alatt fertőtlenítenek.
Minden további egészségügyi óvintézkedésről tájékoztatnak az épületben.
Forrás:https://www.aradinap.ro/blog/2020/05/19/reszlegesen-ujranyit-a-megyei-konyvtar/

 
KITEKINTŐ

--A járvány ellenére is megtartják a frankfurti könyvvásárt
A rendezvény felügyelőtanácsa május vége felé meghozta a döntést arról, hogy a koronavírus-járvány ellenére megtartják októberben a könyves szakma legfontosabb rendezvényét, a frankfurti könyvvásárt.
A testület szerint az idén október 14-től 18-ig tartó irodalmi seregszemle sok mindenben különbözni fog az eddigi könyvvásároktól, és még nem lehet megmondani pontosan, hogy milyen változtatások lesznek, mert azok sokban függnek a járványügyi helyzettől, az aktuális egészségügyi előírásoktól.
Idén minden korábbinál fontosabb, hogy megtartsák a könyvvásárt, amely azonban egyfajta, a vírus által meghatározott különkiadás lesz – jelentette ki Juergen Boos, a vásár igazgatója.
Az 1949 óta megrendezett frankfurti könyvvásár az utóbbi években több mint 100 országból már csaknem 7500 kiállítót, valamint több mint 300 ezer látogatót vonzott. A pavilonokban nagy volt a tolongás, az emberek sűrű, tömött sorokban várakoztak az előadásokra és a dedikálásokra, a résztvevők jegyzéke olyan vastag volt, mint egy könyv.
Az idei, 72. könyvvásár a jelenlegi tervek szerint nemcsak a frankfurti vásárvárosban zajlik majd, hanem szétszórtan az egész Majna-parti nagyvárosban, és részben virtuálisan. A látogatók, a kiállítók és az alkalmazottak biztonságáról részletes egészségügyi és higiéniai előírásokkal gondoskodnak – ígérik a szervezők.
Az elképzelések szerint idén például a standok nagyobbak, a folyosók szélesebbek lesznek, nem nagyon lesznek színpadok, ez utóbbiakra vonatkozó eseményeket inkább a virtuális térben rendezik meg. A látogatók számát korlátozzák a teljes vásárterület nagyságától függően, a beléptetés kontaktmentesen történik előzetes regisztráció után.
Várhatóan kevesebben lesznek a nemzetközi vendégek is az utazási korlátozások miatt, és egyelőre azt sem tudni, miként néz majd ki a díszvendég, Kanada szereplése, amely a Singular Plurality mottó alatt irodalmának többnyelvűségét kívánja hangsúlyozni.
A szervezők kiemelték, hogy a könyvvásáron való részvétel feltételeit az utolsó pillanatig nagyfokú bizonytalanság jellemzi, mert várhatóan még októberben is érvényben lesznek bizonyos járványügyi korlátozások.
Tavasszal számos nagy németországi irodalmi eseményt lemondtak a koronavírus-világjárvány miatt, köztük a rangos Lipcsei Könyvvásárt és a kölni könyvvásárt (lit.Cologne).
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/megtartjak_a_frankfurti_konyvvasart.html
https://index.hu/kultur/2020/05/28/a_jarvany_ellenere_megtartjak_a_frankfurti_konyvvasart/

 
--Rendhagyó formában került sor az EU irodalmi díjainak kiosztására
2020. május 19-én hozták nyilvánosságra az Európai Unió Irodalmi Díjának nemzeti zsűrijei a győztesek nevét. A rendkívüli helyzet miatt sajátos körülmények között dolgoztak az idén az Európai Unió Irodalmi Díjának nemzeti zsűrijei, hiszen nem volt lehetőségük személyes találkozásokra, megbeszélésekre, és a könyv, a kultúra lehetőségei is másak már, mint tavaly voltak.Habár rengeteg könyves rendezvény maradt el az idei tavaszon, az olvasás szerepe éppen ezért talán még fontosabb lett. Nem csak azért, mert segítséget nyújt a karanténba szorult emberek sokaságának, de azért is, mert a kibontakozó válság ismét a populizmusnak, a nemzeteket egymás ellen fordító hazardőr politikának kedvezhet. Ebben a helyzetben felértékelődik egy olyan díj szerepe is, amely deklaráltan a kulturális diverzitást, a nemzetek közötti együttműködést, egymás kultúrájának a megismerését segíti.
A díjazottak műveit számos nyelvre lefordítják, a korábbiak közül nagyon sok a magyar nyelvű könyvpiacon is felbukkant már.
Forrás:https://litera.hu/hirek/rendkivuli-korulmenyek-kozott-dontottek-iden-a-zsurik-az-europai-unio-irodalmi-dijairol.html

 
--Online Margo Irodalmi Fesztivál
A Margó Irodalmi Fesztivál a járványhelyzetre való tekintettel 2020. június 3. és 7. között online valósítja meg a kilenc év alatt megkerülhetetlenné vált irodalmi ünnepet, ami idén ötven programmal jelentkezik. Az elmúlt hetekben a szervezők újragondolták a lehetőségeket, és a főtámogató Bookline-nal, valamint a szerzőkkel és a kiadókkal együttműködésben valósítják meg az eseményt, mert fontosnak tartják megmutatni, hogy az olvasással nemcsak élményt kapunk, hanem világlátást is, ezért a kultúrának kiemelten fontos szerepe van a jelenlegi helyzetben.
„A rendkívüli helyzetben a júniusi Margót online valósítjuk meg. Sokféle szempontot kellett mérlegelni, de az elmúlt évtizedek olvasással töltött idejéből egy dolgot megtanultunk: az irodalom minden szélsőséges élethelyzetben segít jobban megérteni magunkat és a társadalmunkat, és erre most nagy szükségünk van” - mondta Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója.
A Margón új kötetét mutatja be Erdős Virág, Fiala Borcsa, Krusovszky Dénes, a friss Aegon Irodalmi Díjas Nádasdy Ádám, Selyem Zsuzsa, Spiró György, Szentesi Éva és Tompa Andrea, valamint találkozhatnak a nézők az idei Libri irodalmi díjasokkal és Bereményi Gézával is. A fesztivál második napján, június 4-én Trianon 100. évfordulójára emlékeznek: többek között beszélgetnek Ablonczy Balázs történésszel, bemutatják az Osiris Kiadó exkluzív dokumentumgyűjteményét, valamint a Cserna-Szabó András szerkesztésében készült alternatív irodalmi Trianon-antológiát.
Forrás:https://konyvesmagazin.hu/margo2020/online_margo_irodalmi_fesztival.article.html

 
--Kihirdették a megújult fordítástámogatási pályázat első nyerteseit
A Petőfi Irodalmi Ügynökség Irodalmi Export-Import Igazgatósága 2019 decemberében írta ki első fordítástámogatási pályázatát. A magyar irodalom műveinek fordítását és külföldi megjelentetését elősegítő pályázat keretösszege sokszorosa volt a korábbi hasonló pályázatokénak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Fordítástámogatási Iroda és a Publishing Hungary összevonásával létrehozott Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ) Irodalmi Export-Import Igazgatóság (Petőfi Literary Fund) elsődleges feladata a magyar irodalom külföldi népszerűsítése. Az igazgatóság portfóliójába tartozik többek között a nemzetközi könyvvásárok magyar pavilonjának szervezése, a fordítástámogatási pályázati portfóliókezelése, az 1749 című világirodalmi folyóirat kiadása, illetve – a külképviseletekkel, a magyar intézetekkel és a számos külföldi partnerintézménnyel együttműködve – a klasszikus és a kortárs magyar irodalom minél szélesebb közönséget elérő terjesztése.
Az első pályázat még nem kíván elszakadni az eddigi gyakorlattól, külföldi kiadók által megjelentetésre kiválasztott magyar művek idegen nyelvű fordítását segíti. A 70 500 euró (kb. 25 millió forint) keretösszeg nagyjából háromszorosára érkezett igény, a könyvkiadói szakma és az irodalmi élet széles világát reprezentáló szakmai zsűri döntése alapján 31 pályázóval kerül sor a szerződéskötésre.
A Petőfi Irodalmi Ügynökség 31 kötet fordítását támogatta, a szerzők között klasszikusokat és kortárs szerzőket is találunk (Bánffy Miklós, Rakovszky Zsuzsa, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Totth Benedek, Márton László, Mészöly Ágnes, Kertész Imre, Mán-Várhegyi Réka), a fordítások pedig mind világnyelvekre (angol, francia), mind más nyelvekre (bolgár, cseh, izlandi, héber, horvát, lengyel stb.)történnek.
A PIÜ Irodalmi Export-Import Igazgatóság újabb pályázat kiírását is tervezi 2020 közepén, a hagyományos fordítás- és kiadástámogatási pályázatok mellett újdonságként junior és senior fordítók, magyar könyvkiadók (promóciós célú mintafordításokra), illetve klasszikus és kortárs magyar darabokat bemutatni tervező színházak és színtársulatok számára.
Forrás és teljes cikk itt:https://hajonaplo.ma/aktualis/kihirdettek-a-megujult-forditastamogatasi-palyazat-elso-nyerteseit.html

 
--Erdélyi könyvkiadók tevékenysége a karantén alatt
A Transindex portál még a szükségállapot ideje alatt végzett felmérést arra vonatkozóan, megmutatkozik-e az online könyvvásárlásban is, hogy a karanténban többen olvasással töltik a kényszerű szabadidejüket? Hogyan alakulhatnak a kultúrára szánt források? A körkép szinte valamennyi erdélyi kiadót érintette, megszólaltak a Kriterion, Exit, Lector, Bookart, Koinónia, Gutenberg, Mentor vezetői.
A könyvkiadás a kultúránk és civilizációnk egyik alapja, mégis sokan luxuscikknek tartják, mondta Gálfalvi Ágnes, a marosvásárhelyi Lector kiadó vezetője. Miközben a pandémia sok embernek lehetőséget adott arra, hogy olvasson, a könyvesboltok bezártak és a könyvbeszerzési lehetőségek az online térre korlátozódtak. Hogyan érinti mindez az erdélyi magyar kiadókat? A megszólalások egybecsengőek voltak a tekintetben, hogy maguk a könyvkiadási munkálatok tovább zajlanak.
A könyvkiadóknak nemcsak a könyvesboltok bezárása jelent komoly problémát, hanem általában a kapcsolattartási lehetőség az olvasókkal, hiszen számtalan esemény lehetetlenné vált. Nemrég megírtuk, hogy például a Kriterion számos eseménnyel készül 2020-ra, megemlékezve a kiadó 50 éves létezéséről. Ezzel kapcsolatban H. Szabó Gyula elmondta, hogy az események halasztódnak, de mivel eleve nem úgy tervezték, hogy önmagukat ünnepeljék, hanem a kiadó és általában a könyvkiadás múltjáról és jelenéről, bizonyos kérdésekről együtt gondolkodjanak másokkal, a halasztás nem olyan súlyos gond. „Hogy ezek az alkalmak az 51. esztendőben vagy az 52. első felében zajlanak le, olyan nagyon nem változtat” - vélekedett.
Gálfalvi Ágnes szerint sokat hangoztatják az online értékesítést, de egy hónap után már meg lehet vonni a mérleget. Ebből az derül ki, hogy bár lehet, hogy sokan olvasással töltik a kényszerű szabadidejüket, ez a könyvvásárlásban nem feltétlenül mutatkozik meg. A Lector, annak ellenére, hogy nagyon sok energiáját elvonja maga a fennmaradás, a megszokott napirend betartása, reménykedve készül az őszi könyvvásárokra, arra számítva, hogy a tavaszi-kora nyári kieséseket valamelyest pótolni tudják.
Forrás és teljes cikk itt:https://multikult.transindex.ro/?cikk=28354&8222a_munka_sokkal_jobban_halad_sajnos_mert_most_mindenki_raer.8221_konyvkiadok_vezetoivel_beszelgettunk
 

HAZAI

--Új időpontban kerül sor az EMKE közgyűlésére és a díjátadóra
Az EMKE tisztújító közgyűlésére és az „Erdélyi Oscar” ,azaz az EMKE-díjak átadására az eredeti áprilisi időpont helyett 2020. november 7-én kerül sor Kolozsváron, miután még a júniusi időpont körül is túl sok lett volna a bizonytalanság. A novemberi rendezvényen kerül sor a romániai könyvszakma által kiosztott szakmai díjak kiosztására, a Monoki-díjra (ezt a Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület vezetősége 2020-ban Bedő Melinda, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa számára ítélte meg). A helyszín változatlan, ugyancsak a Protestáns Teológiai Intézetben szervezik meg
Forrás: www.emke.ro
 
 
--Fotós kampányt indít a Romániai Könyvtáros Szövetség az olvasás népszerűsítéséért
A Romániai Könyvtáros Szövetség fotós kampányt indít az otthoni olvasás népszerűsítése érdekében, figyelembe véve, hogy 2020-at eredetileg az olvasás évének hirdették meg, és a még mindig érvényben levő társadalmi távolságtartás igénye miatt az olvasás jó eszköznek mutatkozik arra, hogy az embereket virtuálisan összekapcsolja. Ennek érdekében arra buzdítanak mindenkit, töltsön fel ahttps://tinyurl.com/AsociatiaBibliotecarilorRohonlapra egy képet önmagáról és az éppen olvasott könyvéről, illetve egy képet kedvenc könyvtáráról. „Kedvcsinálónak” a képek mellé egy rövid szöveget várnak arról, hogy miért tartja fontosank az olvasást, mi hiányzik legjobban a jelen helyzetben a külső világból, és mi hiányzik legjobban megszokott könyvtárából. A képeket és a kis szövegeket a Szövetség tervei szerint a Facebook-oldalán is megosztja
Forrás:https://abr.org.ro/bibliotecadeacasa/


--Kányádi-versek járványidőben
A Nagygalambfalvi Általános Iskola által 18. alkalommal, ezúttal online megszervezett, Fától fáig – verstől versig Kányádi-versmondó vetélkedőn 548 diák és felnőtt bizonyította a jeles szerző lírájának töretlen népszerűségét. Napokon át pörögtek a versmondók kisfilmjei a közösségi oldalon – a vetélkedő mottója szerint „somvirággal, kakukkfűvel, / kakukkszóval, tele szívvel”. Noha a közönségdíjasok már a hivatalos eredményhirdetés előtt nyilvánosak voltak, sok ezren tekintették meg a szülőfaluban készült kisfilmet, amelyben a versmondó vetélkedő hatvan díjazottjának a neve is elhangzott.
Az elején még kérdés volt számukra, hogy milyen új elemmel gazdagítsák az eseményt, és a nagygalambfalvi Feleki Miklós Művelődési Ház felújítása miatt hol is szervezzék meg a Kányádi Sándor májusi születésnapja táján hagyományos, verses köszöntőrendezvényüket. A járványhelyzet „zsákutcából autópályára juttatta” a szervezőket, versenyzőket egyaránt, és teljes sebességbe kapcsoltak. A megyeközi vetélkedő a világhálón kiszélesedett, a legkisebb erdélyi falutól, ahol talán még iskola sincs, a nagy városokig, a szórványtól a színmagyar településekig mindenhonnan érkeztek a kisfilmek. Amint a zsűri egyik tagja, Kacsó Anna Julianna is kiemelte, beengedték a gyermekek és az őket felkészítő szülők otthonaikba, udvaraikba a hallgatóságot.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szarnyra-keltek-a-jarvanyidoben-a-kanyadi-versek

 
INTERJÚ

--Beszélgetés Rózsa Dáviddal, az OSZK főigazgatójával
Fiatal, de a könyvtárosok között jól ismert szakember került a közelmúltban az Országos Széchényi Könyvtár élére. Rózsa Dávidot 2020. március 16-i hatállyal bízta meg a nemzeti könyvtár főigazgatói feladatainak ellátásával Dr. Kásler Miklós miniszter.Az új főigazgató eddigi pályájáról, kutatásairól, a szakkönyvtárak és a nemzeti könyvtár feladatairól beszélt egy interjúban.
Rózsa Dávid 2013 és 2018 között a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgató-helyettese, majd 2018 és 2020 között főigazgatója volt. Innen állt 2020 márciusában az Országos Széchényi Könyvtár élére. Pályafutását tájékoztató könyvtárosként és tudományos titkárként kezdte, 2013-tól a statisztikatörténeti kutatásokat és a kutatástámogató szolgáltatásokat végző részleg vezetőjeként, valamint a KSH Könyvtár főigazgató-helyetteseként dolgozott. 2016-ban a magyar könyvtárosok veszprémi vándorgyűlésén Az év fiatal könyvtárosa elismerést kapta.
2016 óta szervezi a tudományos könyvtárak együttműködését, komoly szerepet vállalt például a tudományos könyvtárügy aktualitásait bemutató éves országos konferenciák rendezésében, közreműködött az országos szakkönyvtárak stratégiai tervének megalapozásában.
2019 októbere és decembere között a területért felelős miniszteri biztos felkérésére elvégezte az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárszakmai tevékenységének átvilágítását. A több hónapos felmérés eredményeiről a következőket mondta el: „ Alapvetés, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a legfontosabb gyűjteményünk, a nemzet emlékezete, rendkívüli értékek gyűjtőhelye. Ez a megállapítás a munkatársainkra is vonatkozik, hiszen kivételes szellemi kapacitást halmozott föl az intézmény. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a nagyszerű adottságok ellenére nem úgy muzsikál a könyvtár, ahogy kellene. Ennek részben financiális okai vannak. Köztudottan és bántóan alacsonyak a fizetések, ezért kicsi a könyvtár megtartóképessége. Mindezek számszerűsíthető nehézségek. De van egy másik, nem számokban kifejezhető problémacsoport is. A kívánatosnál és lehetségesnél kevésbé látható teljesítmény mögött a szervezet elavult működése áll. A könyvtárban apró és elszigetelt műhelyek működnek, sokszor a ház folyamataihoz nem kapcsolódó projektekkel. Az elmúlt évtizedekben szétfejlődött struktúrában párhuzamosságok, ismétlődő feladatok, nem tisztázott hatáskörök kusza hálózata jött létre. Persze, minden műhely kiválóan működik és a maga perspektívájából nagyszerűnek tetszik, az intézmény egésze szempontjából azonban ezek egymástól magas falakkal elválasztott kertecskék, amelyek között nincs érdemi átjárás. A nemzet legfontosabb könyvtára nem működhet ilyen töredezetten. Szerencsére ezen lehet változtatni, van mód egy racionálisabb, átgondoltabb működés kialakítására. Ezen az alapon azután megújulhat a könyvtár sokféle szolgáltatása. A digitális kínálattól kezdve a kiadványokon át a szakmai-tudományos konferenciákig olyan programokat indíthatunk, amelyek – mondjuk úgy – házhoz viszik a könyvtárat, elébe mennek az olvasói igényeknek, utat nyitnak a gyűjtemény felé. (…)
– Az OSZK – mint a nemzet könyvtára és az egyedüli könyvtár a kultúrstratégiai intézmények között – csak akkor tudja betölteni küldetését, ha a teljes könyvtári, sőt, közgyűjteményi szférával, valamint az egyéb kiemelt kulturális-tudományos intézményekkel törekszik az együttműködésre. A XXI. században már egyetlen könyvtár, az OSZK sem maradhat sziget. Ennek kifejeződése az Országos Könyvtári Platform jelenleg is zajló fejlesztése. Szeretnénk, ha középtávon a teljes magyar könyvtári rendszer nyilvános metaadat-vagyona kereshetővé válna benne, így biztosítva az információkhoz és a digitális tartalmakhoz való, lehető legszélesebb körű hozzáférést az olvasók számára – határainkon innen és túl” – emelte ki Rózsa Dávid.
Forrás és a teljes interjú itt:https://hajonaplo.ma/aktualis/a-konyvtarak-nem-maradhatnak-szigetek.html


--Lázok Klára mozaikdarabkái – interjú
Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa egy interjúban mesélt élete „mozaikdarabkáiról”, így a Téka-mozaikról is: „– Néhány hónap után tudtam, hogy itt szeretném leélni az életemet, ezek között a falak között. Ez az a hely, ahol mindaz, amiért valaha külföldön szerettem volna élni, ott van, vagy ott a megteremtésének lehetősége.” 2008-ban ban néhány spontán, lelkes, gesztusszerű akció döbbentette rá, hogy mekkora közösségépítő ereje van ennek az intézménynek, és mennyire igénylik a vásárhelyiek ezt a másfajta Tékát is. 2008-tól Márton Krisztinával, a Téka restaurátorával elindítottak egy múzeumpedagógia-projektet, a Tékagyerekeket, amely a kicsik számára érdekes művelődéstörténeti témákat tárgyal a könyvtár könyveire támaszkodva. Szervezett néhány »örökbefogadási« akciót is, amelyek meglepően sikeresek voltak, annak ellenére, hogy tényleg csak spontán magánkezdeményezésből indultak. A Fogadj örökbe egy széket a Téka 14 műemlékszékének és két asztalának restaurálására szervezett kampány volt, a Fizess egy sört a bagolynak a könyvtár bagolycégérének felújítására szervezett gyűjtés a helyi ifjúsági zenei fesztiválon, és igazából nem is az összeg gyors összegyűlése volt az igazi siker, hanem az, hogy a város elkezdett egy más kontextusban is beszélni a Tékáról. 2012 után pedig ezek a spontán akciók lassan beépültek a Téka intézményi stratégiájába, állandósultak a gyerekprogramok és az örökbefogadási akciók, illetve a nagyközönséget célzó felnőttprogramok is, mint a Beszélő Könyvek művelődéstörténeti sorozat, a Téka Könyvvására a Vásárhelyi Forgatagon, a Nyitott Könyvespolc-program és a jó hangulatú könyvturkáló a Tékaudvaron, nyilván az intézmény „komoly” oldalának, a kutatókönyvtári és múzeumi tevékenységeknek erősítése mellett – magyarázza lelkesen Lázok Klára.
Forrás és a teljes interjú itt:https://liget.ro/eletmod/manoleny-a-teleki-tekaban-lazok-klara-mozaikdarabkai

 
--Beszélgetés André Ferenc költővel
Míg szinte mindenki hajlamos volt a bezártság miatt depresszióba esni, addig André Ferenc költő, slammer és a kolozsvári Bold kreatív ügynökség csapata úgy döntöttek, hogy Bújócskaverseny címmel egy kisebbecske verses meseregénnyel rukkolnak elő.
„Már régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy kipróbáljam magam a gyerekvers műfajában. Körülbelül fél évvel ezelőtt írtam meg az elsőket, felkérésre, azóta néha-néha előbukkant néhány költemény. A karantén csak katalizálta a dolgokat: jelenleg a Bold Branding Studionál dolgozom félnormás szövegíróként. Amikor feje tetejére állt a világ, azon gondolkodtunk a csapattal, hogyan tehetjük társadalmilag hasznossá magunkat. Készítettünk (értsd: a hozzáértők készítettek) infógrafikákat a fontos tudnivalókról, videót arról, hogy ne pánikvásároljanak az emberek, meg ilyesmiket. Egy idő után viszont már a csapból is a járványtéma csöpögött: ne menj ki, mit csinálj, ha felmegy a lázad, mindenki tudott mindent. Világossá vált, hogy szükség van valamire, ami segít átvészelni és kicsit felvidítani ezeket a betonszürkeségbe szorult hétköznapokat. Ekkor érkezett az ötlet, hogy gyerekversekkel tartsuk a lelket az emberekben. Aztán az egy-két versből jóval több lett, elkezdett körvonalazódni a történet és hirtelen előállt egy szövevényes kaland.
- Fontos, hogy a gyerekekkel beszéljünk a kialakult helyzetről, arról, hogy valóban sokféle veszéllyel jár ez a egész: egészségügyi, gazdasági, pszichológiai hatásokra kell készülnünk. Vannak izgalmas oktatóvideók, azonban amikkel én találkoztam, azok többnyire azt mondják el, hogy mit kell tennünk, hogyan legyünk elővigyázatosak, ami fontos. A verssel viszont azt szerettem volna elérni, hogy kicsit kiszakítson a monotóniából, fűszerként játékkedvet szórjon a hétköznapokra, de közben beszéljen arról is, hogy a helyzet komplikált, hogy fontos egymásra figyelni, és nem utolsó sorban arról is szó lesz a folytatásban, hogy normális az, ha az ember ilyenkor kimerül, szorongani kezd és egyedül érzi magát.
A Bújócskaverseny ITT olvasható:https://www.wearebold.ro/bujocskaverseny
Forrás és a teljes interjú itt:https://multikult.transindex.ro/?cikk=28391&8222sokkal_konnyebb_megszeliditeni_a_felelmeket_ha_ismerjuk_oket.8221_villaminterju_andre_ferenccel

 
--Interjú a friss Libri-díjas Láng Zsolttal
A Libri irodalmi díjnyertese 2020-ben Láng Zsolt Bolyai című regénye – a szerzőt egy interjúban arról is faggatták: „sorsszerűnek érződik, hogy a koronavírus idején, az önkéntes szeparálódás alatt épp ezt a könyvet választotta a zsűri, melynek hőse (és írója) egy kolostor magányában alkot? Önben felmerült esetleg ez a vetület, vagy a svájci ösztöndíj nem jelentett ilyen elszigetelődést?” Ennek kapcsán a szerző elmondta, hogy „az alkotóház egy kolostor egyik szárnyában működik, fent a Zugerberg oldalában, minden adva van a nyugodt alkotómunkához, ugyanakkor nem tilos utazgatni, sőt, az alapítvány munkatársai kifejezetten biztatják az ösztöndíjasokat, nézzenek körül Svájcban. Megtettem, körülnéztem. A dupla-szivacs élmény. Egyrészt szivacsként tunkoltam fel Svájcot, másfelől hagytam, hogy Svájc engem is felitasson.. Nem az elszigetelődésben van hasonlóság a két állapot között. Hanem inkább abban, hogy ennek a karanténfílingnek is van egy meditatív jellege, befelé néz az ember, és igyekszik megfogalmazni azt, amit lát.
- Mit gondol, mit hoz majd a díj a regény, illetve az ön életébe?
- Valószínűleg megsokszorozza olvasóinak számát, engem legalábbis, ha egy könyv díjat kap, arra ösztönöz, hogy elolvassam, és "ellenőrizzem" a zsűri döntését. Így szerettem meg nemrég Alice Munro novelláit a Nobel-díja után. Az én életemben hoz-e változást?Ez a díj mindenképpen odalép a könyv mellé, erősítésként, úgyhogy rám most már kevésbé van szüksége, belekezdhetek valami másba.”
Forrás és teljes interjú itt:https://fidelio.hu/konyv/lang-zsolt-mar-a-kezdetekkor-olyan-uton-jart-ez-a-konyv-amire-irasa-kozben-nem-szamitottam-155173.html

 
--Online adatbázisban neves elődeink – interjú Kelemen Katalinnal
Hosszú évek kutatómunkájának eredménye Hargita megyei személyiségeknek a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján elérhető adatbázisa (http://szemelyisegek.konyvtar.hargitamegye.ro/),amely nemrégiben újabb szócikkekkel bővült. A Székelyhon napilap Liget mellékletében Kelemen Katalin könyvtáros Péter Beáta újságírónak mesélt az adatbázissal kapcsolatos fontosabb tudnivalókról.
2016 óta érhető el a könyvtár honlapján az az adatbázis, ahol olyan, Hargita megyei neves személyiségek életrajzát, munkásságát mutatják be, akiknek már lezárult az életművük. Mostanra mintegy 140 neves személyiségről található adat itt, és az oldal felkeresése nem csak kutatóknak ajánlott, hisz a cél, hogy minél szélesebb közönség megismerje az itt felsorakoztatott jeles elődöket. ‘Egy ideig cédulákra írtam az életrajzi adatokat, aztán egy idő után számítógépen hoztunk létre adatbázist, és ezt 2016-tól a könyvtár honlapján is elérhetővé tettük. Ezzel párhuzamosan pedig a helyismereti adatbázist is közzétettük, ahol a helyi épített örökségre, műemlékekre, természeti értékekre, hagyományokra vonatkozóan találhatóak információk’ – magyarázta Kelemen Katalin. A könyvtáros rámutatott, az adatbázisban alfabetikus sorrendben találhatóak meg a neves személyiségek, de több szempont szerint is visszakereshetők a szócikkek. Kiemelte, mindenkinek helye van itt, aki egy adott közösség számára bizonyos szintű életművet alkotott, akinek a munkássága fontos a helyi közösségnek.
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/online-adatbazisban-neves-elodeink#

 
--Rangrejtett lelkesedés – beszélgetés Hollanda Andrea olvasószolgálati vezetővel
Hollanda Andrea negyedszázada szegődött el könyvtárosnak, azóta a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei könyvtár csapatát erősíti, annak olvasószolgálatát irányítva. Hiányérzetek, megvalósítások, tervek és mindenek felett a könyv tisztelete és szeretete – minderről szó esett a Kolozsvári Rádió által készített interjúban. Beszélgetőtárs: Rostás-Péter István.
Forrás és a beszélgetés hanganyaga itt: http://www.kolozsvariradio.ro/2020/05/03/rangrejtett-


MÚLTIDÉZŐ
 
--A csíksomlyói búcsú – az 1980-as évektől
A ’80-as évek óta jár fotózni a csíksomlyói búcsúba Ádám Gyula, 2011 óta készült felvételein az élő, változóban levő hagyomány pillanatai láthatók. A járvány miatt elmaradó zarándoklat hangulatát a Maszol portál és az Erdélyi Audiovizuális Archívum Időutazó című közös sorozatának részeként idézi fel. Az Erdélyi Audiovizuális Archívum célja az erdélyi és Erdélyhez kapcsolódó audiovizuális örökség megőrzése, az archív felvételek, amatőr fotók és filmek szakszerű gondozása.
Ádám Gyula 1961-ben született Csíkkarcfalván. 1981-ben végzett a Marosvásárhelyi Szakközépiskola grafika szakán, itt ismerkedett a fényképezéssel. Miután nem jutott be a képzőművészeti egyetemre, Barabás Zsolt fotográfus barátjával elkezdték a falvakat járni és fotózni, többek között azzal a céllal, hogy dokumentálják, ami még a csángó kultúrából látható. Az akkori rendszerben azonban csángó falvakban gyűjteni nem volt veszélytelen, Ádám Gyula felvételeit így csak a rendszerváltás után, 1990-ben ismerte meg a nagyközönség egy csíkszeredai kiállításon, amit külföldi tárlatok sora követett.
A csíksomlyói búcsúba négy évtizede jár, kialakult útvonala van, hajnalban három-négy helyet is felkeres, pontosan tudja, hogy melyik az a falu, az a rét, ahol „csodák történnek”.
„A ’80-as évek óta rengeteget változott a búcsú. Akkor még nem volt a mai vallásos turizmus jellege. Meghittebb, áhítatosabb, vallásosabb esemény volt 1990 előtt.”
Forrás és teljes cikk itt:https://www.maszol.ro/index.php/idoutazo/39-a-bucsu-lehet-seg-hogy-embereket-fotozzak-adam-gyula-fotom-vesszel-zarandokolunk-csiksomlyora/

 
ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Borbás Mária műfordító
Kilencvenéves korában, 2020. május 1-jén elhunyt Borbás Mária, József Attila-díjas író, műfordító, Kurt Vonnegut, Jane Austen és Agatha Christie köteteinek fordítója.
1930-ban született Budapesten. 1948 és 1953 között az ELTE BTK magyar-francia szakos hallgatója volt. 1953–54-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1955 és 1995 között az Új Magyar Könyvkiadó illetve – ennek folytatásaként – az Európa Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1956 és 1961 között elvégezte az ELTE BTK angol szakát is.
Fordította többek között Roald Dahl, Doris Lessing, Henry Fielding, Edward Albee, Herman Melville, Gerald Durrell, P. L. Travers, Jane Austen, Agatha Christie, Arthur Ransome, Kurt Vonnegut, Erik Kästner, Robert Louis Stevenson, William Makepeace Thackeray, Virginia Woolf, Irwin Shaw, A. A. Milne, Anne Brontë, Raymond Chandler, Arthur Koestler, Isaac Bashevis Singer, Alice Munro, Joyce Carol Oates műveit. Válogatásában és szerkesztésében olyan könyvek jelentek meg, mint Shakespeare Összes drámái I–IV., Firenzei éjszakák (1981), Halhatatlan szerelmesek (1983), Élhetetlen szerelmesek (1984), Karácsonyi ének (1995).
Forrás: https://litera.hu/hirek/elhunyt-borbas-maria-mufordito.html


--Elhunyt Papp Gábor író
2020 májusának közepén elhunyt Papp Gábor szatmárnémeti író és helytörténész.
Szatmárhegyen született, ott töltötte gyerekkorát, s bár a sors később elvezette szülőfalujából, mindig szívesen tért vissza oda, hogy találkozzon gyerekkori ismerőseivel, megismerje a ma ott élő embereket, és összehasonlítsa a régi Szatmárhegyet a maival.
„Életem mezején már rég eltakarta lábaim nyomait az idő múlása. De még tisztán látom a vihar seperte utat, minden emlékeim újraszületnek, mint a főnixmadár. És ekkor megpendülnek a múltat éneklő lant húrjai, és táncra csábítják a szivárványszínben ékesedő emlékeimet…” — írta Papp Gábor mottóként a Emlékek királynéja, Szatmárhegy című kötete előszavában, melyben szülőfalujáról, Szatmárhegyről megmaradt emlékeit idézi fel, összehasonlítva az akkori életet a jelennel.
Nagyon sok változás ment végbe, ezek közül nagyon sok elkerülhetetlen és szükségszerű volt. Papp Gábor mindig büszke volt arra, ahonnan indult, mert tudta, hogy értékeket, kincseket, soha el nem múló emlékeket vitt magával, olyan tapasztalatot, amit városon aligha lehet megszerezni, ami egy többlet ahhoz képest, amit a városon felnövő emberek megszerezhetnek. Helyszínekről, emberekről írt Papp Gábor, fel akarta hívni a figyelmet „erre a dombok karjaitól átölelt Emlékországra. Nem hiába választották annak idején ezt a helyet a városi gazdagok hétvégi nyugodtságot keresve a pihenésükhöz. Szépségét kötelessége minden lakójának megbecsülni, elismerni, tenni érte valami hasznosat és előmozdítani, terjeszteni a hírnevét.”
Papp Gábor gyakran tért vissza szülőfalujába. Az volt a véleménye, hogy a sors elől nem lehet menekülni, és ha elszólít, menni kell, de amikor lehetőség adódik, vissza kell térni. Az emlékezés nagyon fontos, mert „mi történne, ha egy nap arra ébrednénk, hogy nagyon közel vagyunk a 70-es vagy akár a 80-as éveinkhez és még emlékeink sincsenek..”
Papp Gábor Szatmárhegyről írt helytörténeti munkái mellett bűnügyi regényeket írt.. Kötetei nagy részét szülőfalujában mutatták be, nagy sikerrel.
Forrás és teljes cikk itt:https://www.frissujsag.ro/bucsu-papp-gabortol

 
--Elhunyt Kéri Piroska irodalomszervező
2020. május 29-én, életének 68. évében meghalt Kéri Piroska szerkesztő, irodalom- és művelődésszervező, egykori könyvkiadó, a Szépírók Társasága alelnöke – közölte a hírt a család.
Kéri Piroska 1952-ben született.Népművelő-könyvtáros szakon végzett Debrecenben. Kilenc évig dolgozott könyvtárosként, 1986-tól az Új Írásnál volt szerkesztőségi titkár, majd a Múlt és Jövőhöz került művészeti titkárnak. 1992-től a Cserépfalvi Könyvkiadó művészeti titkára volt, 1994 és 1999 között a Seneca Könyvkiadó ügyvezető igazgatójaként több mint kétszáz kötetet adott ki, elsősorban elsőkötetes kortárs írókat. 2000-től a Magyar Könyvklub művészeti menedzsereként tevékenykedett, aztán került az IPM havilaphoz irodalmi rovatvezetőnek.
2004 júliusától a Szépírók Társasága titkára, 2012-től haláláig alelnöke. Egyetlen saját könyve Sugárkoszorú – Sós Júlia és köre címmel, 2003-ban jelent meg nevelőanyjáról, Sós Júliáról. 1986-ban elnyerte a Magyar Történelmi Társulat pedagógiai pályázatának különdíját.
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-keri-piroska.html
Kortársak tisztelgő emlékezései itt:
https://litera.hu/irodalom/publicisztika/bucsu-keri-piroskatol-1.html
https://litera.hu/irodalom/publicisztika/bucsu-keri-piroskatol-2.html
https://litera.hu/irodalom/publicisztika/bucsu-keri-piroskatol-3.html
 

--Meghalt Oplatka András történész, újságíró
Hetvennyolc éves korában, 2020. május 27-én elhunyt Oplatka András Prima Primissima-díjas újságíró, történész, fordító, a Neue Zürcher Zeitung egykori szerkesztője, a néhai Heti Válasz rendszeres szerzője.
Az 1956 óta Svájcban élő Oplatka a reformkor és a rendszerváltozás kiváló kutatója volt, tanított az Andrássy Egyetemen, nagyhatású könyvet írt Széchenyi Istvánról, Németh Miklósról. Több 19. és 20. századi magyar író (mások mellett Jókai és Mikszáth) művét fordította németre.
Forrás: https://www.facebook.com/valaszonline/posts/2292914844350913
Forrás: https://index.hu/kultur/media/2020/05/29/meghalt_oplatka_andras_ujsagiro/

 
--Elhunyt Beder Tibor közíró, pedagógus
Immár a csillagösvényen folytatódik Beder Tibor csíkszeredai tanár, pedagógus, világjáró és író önkereső, magyarságkutató vándorútja, immár odafentről kíséri, támogatja és segíti a megmaradásért folytatott fogcsikorgató küzdelmünket, amelynek idelenn egyik élharcosa volt. 2020. május 3-án, anyák napján hagyott itt minket, és csatlakozott a nemzetet földi létében három gyermekkel megajándékozó, de egy esztendeje közülünk szintén eltávozott szeretett feleségéhez.
„A veszendőben lévő szórványmagyarság nemzettudatának óvója, a nemzetközi hírű Julianus Alapítvány létrehozója. A Magyarok Székelyföldi Társaságának lelkes vezetője, hős Árpád-házi királyunk, Szent László emlékének, történelmi emlékhelyeinknek, hagyományainknak őrzője és cselekvő ápolója. A Török–Magyar Baráti Társaság alapítója, aki emberfeletti erővel sok ezer kilométert volt képes gyalogolni, hogy eljusson fiatalkori álmai színhelyére. Többszörösen kitüntetett, Rodostóban és Isztambulban székely kapukat állító ’tiszteletbeli’ török” – összegezte áldásos tevékenységét a teljesség igénye nélkül Papp Kincses Emese az Orbán Balázs-díj átadása alkalmából született méltatásában, 2012-ben. Szellemi hagyatékát számos újságcikk és 13 könyv őrzi.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/bucsu-a-nemzet-szolgajatol/
 

DÍJAK

--Rangos francia elismerést kap Joyce Carol Oates
Joyce Carol Oates amerikai író kapja Franciaország legmagasabb pénzdíjjal járó irodalmi elismerését. A gyakran a Nobel-díjhoz vezető lépcsőfoknak tekintett Cino del Duca World Prize 200 ezer eurós díjazással jár.
Az elismerést elnyerte korábban Andrej Dmitrijevics Szaharov, Mario Vargas Llosa és Patrick Modiano is, akik később Nobel-díjban is részesültek.
A Simone del Duca olasz születésű üzletemberről, filmproducerről és jótékony műpártolóról elnevezett Cino del Duca-díjat a Francia Intézet gondozza.
Forrás: https://www.erdon.ro/kultura/nemzetkozi-kultura/rangos-francia-irodalmi-elismerest-kap-joyce-carol-oates-2873916/

 
--Láng Zsolt Libri-díjas
A Libri irodalmi díj nyertese 2020-ban Láng Zsolt Bolyai című regénye lett, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Grecsó Krisztián Vera című regénye kapta.
Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója elmondta:idén rekordszámú, több mint 34 ezer szavazat érkezett a tíz döntős műre, a nyertes könyvek szerzői pedig 2 millió forint pénzjutalom és 30 millió forint médiatámogatás fölött rendelkezhetnek.
A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A magyarországi kulturális élet 180 képviselője tett javaslatot, hogy a 2019-ben megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson közönség. A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.
Az átadó apropóján Károlyi Csaba irodalomkritikus így nyilatkozott Láng Zsolt művéről: „Van benne élet és halál, élet és szerelem, élet és tudomány, élet és irodalom. Van egy író és van egy tudós, mindketten a világról akarnak megtudni valami alapvetően fontosat. Világtanon dolgoznak ugyanis a maguk módján mindketten. Szóval tudósregény is ez, aparegény, művészregény, útirajz, történelmi regény, és még krimi is van benne. Izgalmas, nagyon olvasmányos, rejtélyes, sőt, humoros és erotikus. Bravúros dialógusokat is kapunk. Burkolt önéletrajz s egy regény arról, hogyan születik a regény. Mindez egyetlen szóban összefoglalva: Bolyai.”
Forrás:https://index.hu/kultur/2020/05/13/libri_irodalmi_dijak_2020_lang_zsolt_bolyai_grecso_krisztian_vera/

 
AJÁNLÓ

--Megjelent az Erdély – 1000 év öröksége című album
Az Iskola Alapítány Kiadó, a Libri Könyvkiadó és a Magyar Nemzeti Levéltár gondozásában, az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában program keretében jelent meg az Erdély – 1000 év öröksége című kötet. A mű betekintést nyújt az elmúlt ezer év sorsfordító pillanataiba, a hadjáratok mögötti motivációkba, ezáltal jobban megérthetjük, mely tényezők alakították múltunkat és jelenünket.
Tartalma gondos kutatómunka eredménye, amelyet a Magyar Nemzeti és más gyűjtemények egyedülálló kincseiről készült részletgazdag fotók illusztrálnak.
A könyv öt fejezete a honfoglalás korától egészen 1918. december elsejéig tekinti át Erdély történetét. Nemcsak a helyi politikai eseményekről és folyamatokról, hanem a társadalmi és gazdasági változásokról is részletes írások szólnak lapjain. Az egyes témák további érdekességeit keretes írások egészítik ki. A korszakokat áttekintő fejezeteket szakértő történész-levéltáros kollégáink: Kurecskó Mihály, H. Németh István, Kulcsár Krisztina, Németh György és Fiziker Róbert jegyzik. Az alapos kutatómunka eredményeként megjelenő kötet tudományos igényességgel mutatja be Erdély történetét, amelynek sajátos volta sok érdekességgel szolgálhat az olvasók számára.
A gazdagon illusztrált könyv további különlegessége, hogy a képanyag döntő többsége a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának állományából származik. Ezek között vannak olyan irat- és tárgyfotók is, amelyek korábban még nem voltak publikálva. A kötetet emellett színesítik olyan közgyűjtemények írásos és tárgyi emlékei, mint az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a bécsi Österreichisches Staatsarchiv.
Forrás:http://iskolaalapitvany.ro/az-alapitvanyrol/iskola-alapitvany-kiado/

 
--Júliusban jelenik meg Tompa Andrea új regénye
Eredetileg az Ünnepi Könyvhétre jelent volna meg Tompa Andrea új könyve, és bár a rendezvény a pandémia miatt elmarad, a regény elkészült, és várhatóan július 1-jén meg is fog jelenni. A címe Haza, témája az otthonkeresés. „Bő tíz éve merült fel először, hogy e történet mellé oda kellene ülnöm. Akkor még természetesen nem volt történet, ha lett volna, talán nem kerülgetem ennyi ideig” – mondta Tompa Andrea a Nyugati tér blognak. „Csak a kérdés volt: mi lesz, mi lett azokkal, akik elhagyták (elhagytuk) a hazájukat. Ehelyett száz évvel korábbi mesét kezdtem mondani, ebből lett a Fejtől s lábtól, azután az Omertát. Kétszer léptem el tehát előle, mint ami túl személyes, terhelt történet, ugyanakkor kibeszéletlen, amihez nem tudok, nem akarok közel kerülni. Még ha ez a könyv nem lett is könnyű suhanás, mégis természetes volt aztán odaülni, és meghallgatni a világgá mentek történetét. Az elbeszélést mindig nehezítik és árnyalják a külső világ eseményei, a migrációs hullámok, a »haza«fogalmának kisajátításai, én a történeteket belülről, inkább az érzelmek és álmok felől hallgatom, ahogy eddig is.”
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/tompa_andrea_jelenkor_haza.html
 

--Fotóalbum Kolozsvár 1944-es bombázásáról
Kolozsvár 1944-es bombázásáról mutattak volna be albumot, de a járvány közbeszólt: a kolozsvári Exit kiadó gondozásában április közepén jelent meg Papp Annamária történész, újságíró és Rohonyi D. Iván fényképész közös albuma a bombázás pusztításáról, Megsebzett Kolozsvár (A Fotofilm műhely fényképalbuma az 1944. június 2-i amerikai bombázásról) címmel. A kötet elsősorban a Fotofilm műhely fényképalbumát felhasználva mutatja be a szörnyű események következményeit, de hogy ne csak romos épületeket lássunk, Papp Annamária a túlélők visszaemlékezéseiből is csatolt részleteket a képek mellé, hogy ezáltal az emberi oldalát is lássuk a történteknek.
„Azt tapasztaltam, hogy a széles közvélemény a város történetének ezt a momentumát nem igazán ismeri. Az emberek elsősorban a szűk családon belül szerezhettek erről tudomást annak alapján, amit a túlélők, a nagyszülők vagy más, idős emberek elmeséltek.”
Hogy ne csak romos épületeket lásson az olvasó, hanem a történet emberi oldala is láthatóvá váljon, a túlélők emlékezéseiből töredékeket helyeztem el a képek mellé. Vannak olyan szövegrészek, amelyek már az előző kötetben is benne voltak, de teljesen új emlékek is, amiket a korábbi könyv megjelenése óta gyűjtöttem. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeket rögzítsük, mert a túlélők már idős emberek, lassan elmennek, és magukkal viszik az emlékeiket is. Kötelességünknek tartom összegyűjteni ezeket, mert csakis így kaphatunk tárgyilagosabb képet egy adott történésről.”
Forrás:https://multikult.transindex.ro/?cikk=28370&8222ne_csak_a_romos_epuleteket_lassak_hanem_az_emberi_szenvedest_is_mogotte8221

 
--Amiben segíthetnek a járványokról szóló klasszikus irodalmi művek
A járvány elleni védekezés újabb szakaszában az ember nem feltétlenül olyan olvasmányokat választ magának, amelyek a váratlanul elhatalmasodó, pusztító ragályról szólnak. Pedig e történetek segíthetnek perspektívába helyezni a félelmeit, s – azáltal, hogy szembesítik velük – oldhatják a szorongásait. A Háromszék napilap összeállításában felsorol néhány idevágó klasszikus művet, arra is kitérve, mit tanulhatunk belőlük.
A lista Mary Shelley Az utolsó ember című művével kezdődik, megtalálható rajta Edgar Allan Poe A vörös halál álarca és Jack London A skarlát című regénye is. Nem hiányzik Albert Camus-től A pestis és az amerikai Cormac MacCarthy Az út című immár klasszikusa sem.
„S hogy mit tanulhatunk e néhány, a teljesség igénye nélkül megemlített műből?
Nos, Az utolsó emberből talán azt, hogy nem sokkal a vég előtt se adjuk meg magunkat tétlenül az elkerülhetetlennek. Lionel Verney ugyanis a regény lezárásában – egy mellé szegődött kutya társaságában, málhájában Homérosz és Shakespeare műveivel – csónakba száll, és kifut a tengerre, hogy tanulmányozza a természetet s felidézze a szívének kedves emlékeket.
A vörös halál álarca arra mutat rá, hogy fennhéjázás s az élvezetek öncélú hajszolása senkitől sem tartja távol a betegséget; A skarlát arra, hogy az újonnan végbement társadalmi átrendeződés nem kíméli a korábbi berendezkedést, az akkor volt presztízsünket.
A pestis a tervezett cselekvés, az együttműködés és az ’embernek maradni’ fontosságát hangsúlyozza, olyan – kalauzként is használható – mondatokkal, mint: „Egyvalamit tehetünk: ismerjük el, amit el kell ismernünk, űzzük el a haszontalan árnyakat, és hozzuk meg a megfelelő intézkedéseket. Aztán a pestis megáll (…). Ha nem, akkor legalább tudjuk, hogy mivel állunk szemben, hogy együtt tudunk-e élni vele, mert csak úgy tudjuk legyőzni.”
Az út kapcsán pedig álljon itt egy részlet az egyik, a moly.hu-n közzétett olvasói értékelésből: ’Mindennapi luxusban élünk, több ruhám és könyvem, tárgyam van a kelleténél, turkálom az ételt, megáll a számban a falat, bámulom a villanykapcsolót, magamra húzom a takarót (…). Becsüljük meg, hogy így élhetünk.’ ”
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/133263/%E2%80%9E%C5%B0zzuk-el-a-haszontalan-arnyakat%E2%80%9Dmiben-segithetnek-a-jarvanyokrol-szolo-klasszikus-irodalmi-muvek

 
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK

-- Digitális oktatási anyag Trianon 100 címmel
Trianon 100 címmel olyan digitális oktatási anyag készült a békediktátum aláírásának 100. évfordulójára, amely 10 fejezeten keresztül – a Monarchia összeomlásától kezdve a békeszerződésen, nemzetiségi és gazdasági viszonyok tárgyalásán át a soproni népszavazásig – az események pontos és objektív bemutatásával nyújt segítséget elsősorban diákok, de a szélesebb olvasóközönség számára is a történések megismerésében és megértésében. Az interaktív digitális anyag könnyen beilleszthető az általános és középfokú oktatás tanrendjébe legyen szó történelemóráról vagy társadalomismeretről. Az átlátható, jól felépített tananyagkezelés egyaránt alkalmas egyéni és csoportos feldolgozásra. Külön erénye a módszertani tervezésnek, hogy többféle gyakorlófeladat mélyíti el az ismeretanyagot játékos formában (igaz-hamis, feleletválasztó, rendezd sorba! stb.), alapos, megbízható tudást adva ezzel.
A Trianon 100 ingyenes digitális oktatási anyagot a Balázs-Diák Kft. megbízásából Rácz András és Foki Tamás történészek készítették tudományos igényességgel, közérthető módon.
Forrás:www.trianonszaz.hu

 
--Jelentős bővülés az erdélyi lapokat egybegyűjtő Digitékában
Több mint 60000 oldallal bővült 2020 áprilisában az erdélyi lapokat egybegyűjtő Digitéka. Felkerültek a Romániai Magyar Szó 1947 és 1953 közötti évfolyamai, az Új Magyar Szó, illetve az Előre 1953 és 1989 közötti évfolyamai.
A Digitéka hivatalos indulásakor, 2019 áprilisban körülbelül félmillió oldalnyi tartalmat böngészhettek a felhasználók a honlapon. Azóta ez a szám több mint 740 ezerre nőtt. Az elmúlt hónapok során 16 új címmel gyarapodott az online archívum, hiszen újabb napi- és hetilapokat, illetve folyóiratokat sikerült digitalizálniuk a működtetőknek. Az ingyen elérhető Digitéka a tervek szerint hamarosan digitalizált és indexelt erdélyi térképgyűjteményekkel gazdagodik.
Forrás:http://iskolaalapitvany.ro/ujabb-62-500-oldallal-bovult-a-digiteka-ro/

 
--Új digitális szakirodalmi platform a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban
A szükségállapot, majd az ezt követő készenléti állapot korlátozásai, illetve a teljes egyetemi oktatás online térbe költözése kihívás elé állított mind tanárt, mint diákot. Noha a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár folyamatosan biztosította könyvtári belépő alapján az előfizetett, külföldi adatbázisokhoz való teljeskörű hozzáférést, a virtuális egyetemi oktatás követelményeit ez csak részben tudta kielégíteni, és a legnagyobb igény a román vagy magyar nyelvű szakirodalmi források (egyetemi tankönyvek, jegyzetek) iránt mutatkozott. Ennek érdekében, más intézményekhez hasonlóan, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár is létrehozott egy védett informatikai környezetben működő platformot, amely érvényes könyvtári belépő alapján teszi lehetővé a dokumentumok megtekintését (sem letöltést, sem a szöveg kimásolását nem engedélyezve). Hasonló elvek alapján, speciális böngészővel működő platform kiépítésére került sor például a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen is (https://www.ajk.elte.hu/content/a-tavoktatas-idejen-szabadon-elerheto-digitalis-tankonyvek-es-jegyzetek.t.5334). A megváltozott körülmények között sorra kerülő vizsgaidőszakban az intézmény ezáltal is kívánja segíteni a hallgatók felkészülését..
Forrás: https://www.bcucluj.ro/ro/resursele-bibliotecii/bibliografie-cursuri

 
--Közös platformon a romániai egyetemek listája és a diákélettel kapcsolatos információk
Egyetlen honlapon gyűjti össze a romániai egyetemek listáját és a diákélettel kapcsolatos hasznos információkat a romániai Országos Magyar Diákszövetség legújabb projektje, a Felvi.ro honlap.
Az Országos Magyar Diákszövetség 2020. május 28-án indította el a www.felvi.ro weboldalt. Az országban egyedülálló platformként tartalmazza Románia összes felsőoktatási intézményének kínálatát, a magyar diákszervezetek lakás- és álláskereső oldalát. Az oldal elsősorban a középiskolások továbbtanulásának döntési folyamatát segíti, de több, egyetemistáknak is szóló funkcióval rendelkezik. Az OMDSZ elnöke, Andacs Zsolt-Levente sajtótájékoztatóján elmondta, a www.felvi.ro oldalon 90 egyetem, több mint 500 kar és közel 2300 szak adatai érhetők el magyarul. „Csapatunk nem csak az egyetemek adatbázisát készítette el, hanem bentlakásokat, lakáskereső és munkaközvetítő oldalakat, diákélettel kapcsolatos információkat, egyetemi diákszervezeteket, szakosztályokat, szakkollégiumokat is listáz. A felvi.ro célja, hogy a középiskolások és az egyetemisták egy helyen találjanak meg minden információt az egyetemi élettel kapcsolatban, bármelyik romániai városban is tanulnának tovább” – számolt be az OMDSZ elnöke.
Forrás:https://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/127496-segitseg-a-felveteliz-knek-es-az-egyetemistaknak-is-elindult-a-felvi-ro

 
MOZAIK

--Samuel Beckett utolsó napjairól szól az idei Goncourt-díjas könyv
Maylis Besserie rádiós szerkesztő Le tiers temps című műve kapta meg 2020. május 11-én a legjobb első regénynek járó idei Goncourt-díjat, a legjelentősebb francia irodalmi elismerést. A díjazott fiktív történet Samuel Beckett életének utolsó napjairól szól. A 2020 februárjában megjelent regény a címadó, Le Tiers-temps nevű párizsi idősotthonban játszódik, ahol a Nobel-díjas író 1989-ben meghalt. Az ír szerző az elmúlásra várva felidézi élete nagy szenvedélyeit, szenvedéseit és örömeit, amelyek az intézmény mindennapjainak megfigyelésével keverednek a műben.
A Goncourt Akadémia tagjai a tavaszi díjak átadását szándékosan időzítették a koronavírus-járvány miatt március 17-én életbe lépett kijárási korlátozások feloldásának napjára, amikor is országszerte újranyitottak a könyvesboltok. A zsűri így kívánta a könyves szakmát támogatni, a figyelmet a kortárs irodalmi művekre irányítani.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/samuel-beckett-utolso-napjairol-szol-az-idei-goncourt-dijas-elso-regeny

 
--Több mint 36 000 euróért kelt el a Harry Potter szemétben talált példánya
A szemfüles megtaláló egy iskolai könyvtár selejtezéséről mentett meg három, első kiadású kötetet, köztük egy keménytáblásat. A Harry Potter és a bölcsek köve ritka példányára még 12 évvel ezelőtt bukkant rá egy tanár - számolt be aBBC. A kötetért 33 ezer fontot fizetett egy vásárló. A névtelenségét megőrző megtaláló az iskolai szemetesben fedezte fel a két papírborítós és egy keménytáblás, első kiadású kötetet, amikor a helyi fenntartó érkezése előtt rendet csináltak a könyvtárban.
„Az, hogy elégedett vagyok, nagyon enyhe kifejezés” - nyilatkozta a titokzatos megtaláló, miután a két papírborítójú regényt korábban 3400 és 3000 fontért sikerült eladnia Staffordshire-ben, a Bishton Hallban tartott online aukción.
A Harry Potter és a bölcsek kövének keménytáblás első kiadásból mindössze 500 darabot nyomtattak 1997-ben, ezt elsősorban iskoláknak és könyvtáraknak küldték el. Ezek alapján az azóta ikonikussá vált regényfolyam első kötetének árát előzetesen 8 és 12 ezer font (3,1 és 4,6 millió forint) közé becsülték. Végül heves licitharcban egy angol magánszemély vásárolta meg a könyvet - tudatta a Hansons Aukciósház.
Forrás: https://fidelio.hu/konyv/13-millio-forintert-kelt-el-a-szemetben-talalt-harry-potter-kotet-155365.html

 
Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros),borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros),kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros),kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros),twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató),szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen:ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.comcímen.