ReMeK-e-hírlevél
XV. évf., 2020/5. szám                               ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Biblioterápia karantén idején
--Egy új törzshely: az Irodalmi KávéZoo
--Nem szerencsés az olvasási szintek szerint osztályozott könyvek hatása
--Az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság segítséget ajánl
--Ingyenesen letölthető könyvek, mesék, kifestők
PÁLYÁZATOK
--Előretolt Helyőrség: Karantének
--Tavasz 2020 – Pályázat általános és középiskolásoknak
KARANTÉN IDEJÉN A KÖNYVTÁRAK
--Igyunk egy kávét... – Beszélgetéssorozat Székelyudvarhelyről
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Szünetel a Kájoni János Megyei Könyvtár tevékenysége
--A Teleki Téka a járvány idején
--Kis távmunka-interjú - Kovács Erzsébet, Székelyudvarhely
KITEKINTŐ
--Kölcsönzés vagy sem - de hogyan (nem)? - vírusveszély idején
--A Magyarországi Evangélikus Egyházhoz került az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár
--A könyvágazat megmentését kérik
--Karanténkönyvtár: ez az 50 legolvasottabb kötet most Magyarországon
--Tájékoztatás a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 52. Vándorgyűléséről
--A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2019/2020-asdöntője
--Beszámoló a „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogramról
HAZAI
--Az EME tavaszi közgyűlésének munkálatai
--Versbörze a magyar költészet napján
--Könyvre, kiadásra járvány után is szükség lesz
--Báró Wesselényi Miklósra emlékeztek
INTERJÚ
--Beszélgetés Kovács András Ferenccel
--Félelmeinkkel szembe kell néznünk – beszélgetés Kádár Annamáriával
--Vágyni az egyszerűségre – Beszélgetés Kürti Andrea illusztrátorral
--Tiszta, költői beszéd
--Mit csinál a költő a költészet napján?
ÉVFORDULÓ
--35 éve nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár a budavári palotában
--A Könyvtári Intézet idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Gróf László
--Koronavírusban halt meg Luis Sepúlveda író
--Meghalt Fekete György
--Elhunyt Péter I. Zoltán helytörténész, író, újságíró
--Meghalt Per Olov Enquist svéd író
DÍJAK
--Gergely Ágnes Tiszatáj-díjas
--Fiatal erdélyi kutatókat díjazott a 160 éves Erdélyi Múzeum-Egyesület
--A Litera főszerkesztője az idei Osvát Ernő-díjas
--Cirok Szabó István a Makói Medáliák-díjban részesült
--Nádasdy Ádám 2020 Aegon Irodalmi Díjasa
--Kiss Tibor Noé kapja a 2020-as Hazai Attila Irodalmi Díjat
--Ők az idei év Communitas Alkotói Ösztöndíjasai
AJÁNLÓ
--Istennek nehéz – megjelent az Index első novelláskötete
--Megjelent a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2020.. áprilisi száma
--Újra kiadták Faludy Villon-átköltéseit
--12 könyv, amivel otthonról is bejárhatod a világot
--Megjelent a megújult EKE Hírlevél 2020/1. száma
--Fűzfa Balázs monográfiája a húszezredik kötet a Magyar Elektronikus Könyvtárban
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK
--Nyilvánosan is elérhetővé és interaktívvá vált az OSZK webarchívuma
--Bartos Erika ingyenessé tette a meséit, amit fel is olvas a gyerekeknek
MOZAIK
--Mi lesz a könyvtári terekkel a járvány után?
--A digitális kultúra funkciói - nem csak járványhelyzet idejére
--Hogyan hatnak a könyvautomaták a könyvtári forgalomra?
--A Mesterember sorozatban a könyvtáros
--Így alakulhat át a digitális életünk a járvány után
--Az Operaházból ellopott kora újkori könyvek kerültek haza Londonból
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Biblioterápia karantén idején
Biblioterápia karantén idején címmel Dr. Gulyás Enikő tart előadást 2020. május 5-én arról, hogy a mostani helyzetben milyen lehetséges módok/alkalmazások állnak rendelkezésünkre fejlesztő biblioterápiás foglalkozásmegtartásához.
Jelenleg nagyon sok ember érzi magát egyedül, magára hagyatva, s bár a társadalmi távolságtartás megakadályozza, hogy hagyományos módon találkozzunk barátainkkal, ismerőseinkkel, biblioterápiás csoportunkkal, a 21. század technológiai vívmányai lehetővé tehetik mindezt.
A vírus okozta félelmeinket most nehezebb megosztani, holott nem vagyunk egyedül aggályainkkal. A biblioterápia a frusztráció, stressz, magány és elszigetelődés feloldása mellett segít rádöbbennünk erre.
A felhívást idézve: ’Amennyiben érdekel, milyen lehetőségek vannak a rendkívüli körülmények között, amelyben jelenleg élünk, hogy biblioterápiás foglalkozást szervezz, vagy csak hiányzik a biblioterápia és a műhelynapok, akkor várunk Téged is szeretettel az első online „műhelynapunkra”.’
A részvétel ingyenes, előzetes regisztrációt NEM igényel.
Mivel ez egy élő adás lesz, a chat segítségével kérdezni is lehet, az előadás közben vagy az előadást követően.
Forrás és helyszín: https://www.facebook.com/events/228014621860811/

 
--Egy új törzshely: az Irodalmi KávéZoo
’Néhány hónappal ezelőtt a Cerkabella Kiadó csapata összetanakodott, és arra jutott, hogy milyen nagyszerű lenne létrehozni egy felületet, ahol végre egy helyre gyűjthetünk mindent, ami a kiadónkhoz kapcsolódik: a híreinket, a kritikákat, ajánlókat, tudósításokat, és ahol bemutathatjuk munkatársainkat, szerzőinket és megoszthatjuk a velük készült interjúkat, riportokat is. Ahol mi magunk is ajánlhatunk könyveket, vagy közzétehetjük „Utánpótlás Csapatunk” kamaszainak véleményét egy-egy kiadványunkról.
És aztán arra is gondoltunk, hogy milyen nagyszerű lenne, ha ezen a felületen lenne mindenféle izgalmas segédanyag meg játék meg mesék meg belelapozók a könyveinkhez. Hogy segíteni tudjuk azoknak a pedagógusoknak és könyvtárosoknak a munkáját, akik valamelyik kötetünket szeretnék feldolgozni a tanórájukon, tevékenységükön akár hagyományos, akár drámapedagógiai módszerekkel.
Aztán még arra is gondoltunk, hogy milyen jó lenne, ha a munkatársaink, barátaink felolvasnának egy-egy mesét vagy részletet a könyveinkből, és elindulna a Mesél a kiadó videósorozatunk, ahol a felolvasott mesékhez apró játékos feladatok, foglalkozások készülhetnének. Olyanok, amiket nemcsak egy egész osztálynyi gyerek tud játszani, hanem akár otthon, egyedül vagy szülőkkel, testvérekkel együtt is mókás lehet.
És mivel mindezt remek ötletnek találtuk, a sok tanakodást tett követte, és (kölcsönkérve, továbbgondolva Kertész Erzsi szerzőnk egyik kötetcímét) megszültetett blogunk, az Irodalmi KávéZoo.
Reméljük, sok kellemes és hasznos percet szerez majd olvasóinknak! Legyen az Irodalmi KávéZoo az új törzshelyük!
https://cerkabella.blog/
Forrás:Pásztor Csörgei Andrea, az Irodalmi KávéZoo szerkesztője

 
--Nem szerencsés az olvasási szintek szerint osztályozott könyvek hatása
Leginkább idegen nyelvű fikciós gyerekkönyveknél láthatjuk, hogy olvasási képességek – pl. ismert szavak száma – szerint jelölik ezeket. A rendszer célja, hogy a könyvet olvasó gyerekeket ne érje kellemetlen élmény a túl sok idegen szó vagy a nehéz nyelvtani szerkezetetek miatt. A szándék azonban visszájára is fordulhat: kísérletek szerint a túl kevés szövegértési "stresszel" szembesülő gyerekek fejlődése lelassul - szemben azokkal, akik nem e szintek szerint választják ki olvasmányaikat. (ref.: MG)
Forrás: KIT Hírlevél, 2020. április 8. (15. szám)


--Az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság segítséget ajánl
Az EMMT 2005-ben alakult civil szervezet. Tagjai erdélyi magyar mentálhigiénés segítő szakemberek (orvosok, lelkészek, pszichológusok, tanárok, gyógypedagógusok, szociális munkások stb.), akik segítségüket ajánlják beszélgetés, levelezés formájában mindazoknak, akik ebben a néhéz időszakban szükségét érzik annak, hogy gondjaikat titoktartási kötelezettség mellett megosszák. Online, illetve telefonon az alábbi szolgáltatást nyújtja szakmai közösségük: segítő beszélgetés, tanácsadás, információnyújtás, szupervízió, krízis-intervenció.
Az adatlapokon látható és olvasható a segítők bemutatkozása, ajánlata. Bizalommal várják megkeresésüket!
https://www.facebook.com/EMMT-El%C3%A9rhet%C5%91-meg%C3%A9rt%C5%91-
Forrás: https://www.facebook.com/kondor.agota/posts/2835996186448504

 
--Ingyenesen letölthető könyvek, mesék, kifestők
Ingyenesen letölthető lett a legmenőbb viktoriánus Shakespeare-színező: https://konyvesmagazin.hu/friss/ingyenesen_letoltheto_lett_a_legmenobb_shakespeare_szin
Minden, amit a koronavírusról el kell mesélned a gyerekeknek! Ingyenes képeskönyv Axel Schefflertől: https://www.pagony.hu/cikkek/minden-amit-a-koronavirusrol-el-kell-meselned-
Mesés természet – Ökomese-gyűjtemény: https://recity.hu/okomese-
A Szivárvány és a Napsugár gyermeklapok áprilisi számai:https://www.napsugar.ro/
A Cimbora – kíváncsi diákok lapja áprilisi lapszáma: https://issuu.com/cimbora/docs/cimbora_2020_aprilis___belivek___webes
Már én is olvasok! – szülőknek, nagyszülőknek szóló könyvajánló segédlet: https://www.csgyk.hu/mar-en-olvasok-letolthetove-valt-legujabb-szulokneknagyszuloknek-
15+1 újabb színvonalas meselelőhely karantén idejére – a túlélésért: https://wmn.hu/kult/52589-151-ujabb-szinvonalas-meselelohely-karanten-idejere--a-
Nógrádi Gábor négy könyve: https://nogradi.hu/
10 online is elérhető mese a Macskamuzsikából: https://kultura.hu/macskamuzsika-
A bölcsődéseknek és óvodásoknak szóló „KEREKÍTŐ ÉVKERÉK" dalos – mondókás – jeles napos – játékos kötet dalanyaga ide kattintva letölthető: http://www.kerekito.hu/mondokak
Kötelező olvasmányok itt: https://konyvespolc.com/category/kotelezo_olvasmanyok/
Székelyföldi legendák itt: http://www.legendarium.ro/legendak5330/legendak?
Rumini-hangjátékok itt: https://minimatine.hu/ingyenesen-letoltheto-rumini-
 

PÁLYÁZATOK

--Előretolt Helyőrség: Karantének
Az Előretolt Helyőrség szerkesztősége a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával nyílt pályázatot hirdet írók, költők számára. A szerkesztők által közlésre elfogadott pályaműveket a lehető leghamarabb kifizetik, így segítve a magyar szerzőket, egyben friss minőségi tartalommal kívánják ellátni a kijárási korlátozás alatt a magyar olvasókat. Az eddig még nem publikált irodalmi alkotások közléséért egységesen nettó 25 ezer forint honoráriumot fizetnek, hogy minél több magyar szerzőt támogathassanak a rendelkezésre álló több millió forintos keretből. Egy szerző többször, több művel is jelentkezhet. A pályázat és az elbírálás folyamatos. Az elbírálás során előnyt élveznek a gyesen, gyeden lévő vagy legkevesebb két gyermeket nevelő szerzők. A nyertes pályázatokat naponta közzéteszik a helyorseg.ma portálon. A pályázati felhívás a vészhelyzet végéig vagy visszavonásig érvényes.
A pályázatokat elektronikus úton várják a helyorseg.szerkesztoseg@gmail.com címre.
A pályázatra magyarul alkotó magyarországi és határon túli szerzők jelentkezhetnek.
Forrás és a pályázat teljes szövege itt: https://helyorseg.ma/rovat/hirek/eloretolt-helyorseg-
 

--Tavasz 2020 – Pályázat általános és középiskolásoknak
Tavasz 2020 címmel pályázatot hirdetnek általános és középiskolás diákok számára, hogy megörökítsék, összegyűjtsék és megőrizzék a jövő számára ezeket a rendkívüli helyzetben született alkotásokat. Nevezni lehet verssel, novellával, rajzzal, fotóval, videóval, az a fontos, hogy általános és középiskolás diákok készítsék ezen a tavaszon.
A beküldési határidő: 2020. május 31.
A beérkezett pályaműveket neves művészekből, írókból, költőkből állószakmai zsűri fogja elbírálni. A legjobb alkotásokból kiállítást rendeznek, az irodalmi műveket közlik a média platformjain, és nyomtatásban is megjelentetik. A legügyesebb alkotások szerzői értékes könyvcsomagban is részesülnek.
Az ünnepélyes eredményhirdetést és találkozót a veszélyhelyzet feloldását követő első könyvünnepen rendezik meg.
Egy pályázó egy pályaművet nyújthat be.Az alkotásokat a tavasz2020@mkke.hue-mail-címre lehet elküldeni. A verset, novellát, videó linkjét e-mailben vagy mellékletként, arajzot és más képet csatolt fotóként várják.
Forrás és a teljes kiírás itt: https://mkke.hu/hirek_esemenyek/tavasz_2020


KARANTÉN IDEJÉN A KÖNYVTÁRAK
--Igyunk egy kávét... – Beszélgetéssorozat Székelyudvarhelyről
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hétvégenként videóbeszélgetést közvetít a település, illetve Udvarhelyszék kultúrájában ismert emberekkel. A projektet vezető és benne beszélgetőtársként jelenlévő Szőcs Endre a KIT-nek elmondta:
Az ötlet már hónapokkal ezelőtt megszületett, és valamikor április végén indult volna, de a körülmények egy picit megsürgették, hisz most mindenki ráér...
- felszerelés: két laptop (egyik a felvételhez, másik a diavetítéshez), négy Logitec 922-es webkamera, három 20W-os led reflektor, egy 124 cm képátlójú televízió, reflektor- és kameraállványok.
- 4 kameraállás van, a beköszönő külön kamerával készül.
- a kamerák Full HD minőségre képesek, de csak HD-ben rögzítünk 30 fps-el (képek száma másodpercenként)
- sajnos, hiába van megfelelő hangeszközünk, a laptop képességét meghaladja a kamerák és a digitális hang egyidejű kezelése
- a Facebook és a Youtube valóban rontja a minőséget, de ha jó felbontásból indulunk ki, akkor a kép nem lesz élvezhetetlen még egy nagyobb képernyőn sem
- nem elő az adás, mert a használók kedvelte esti időpontban nehezebb a felvétel készítése.
A vágás élő; vagyis a kamerák képét én váltogatom a bal kézzel. Jobb kézzel a vendég által hozott képeket váltom.
A végén egy program segítségével ellátom az anyagot feliratokkal, kivágom az esetleges hibákat, elkészítem a kis előzetest, amely után jöhet a pr-munka (pl. a könyvtári Facebook-oldalon: https://www.facebook.com/Biblioudv).
Az alanyokkal néhány nappal előtte egyeztetek. Megkérem, hozzanak magukkal 15-20 fényképet, de javasolhatnak egy könyvet vagy ajánljanak egy könyvszerzőt is.
Az a cél, hogy olyan személyekkel beszélgessek - a tervek szerint a projektben 50-60 fővel -, akik meghatározó személyiségei Udvarhelyszéknek (itt nem a politikára gondolok...); emberközelivé tegyem őket. Nem utolsó sorban: ezek a beszélgetések évek, évtizedek múlva kordokumentumnak fognak számítani, részét fogják képezni a helytörténeti gyűjteményünknek - fejtette ki Szőcs Endre.
Forrás: KIT Hírlevél, 2020. április 8. (15. szám)
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/igyunk-egy-kavet-a-konyvtarban-neves-udvarhelyiek-emberkozelben/

 
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Online üzemmódban a könyvtár
Más kulturális intézményekhez hasonlóan, több mint egy hónapja a nagyközönség előtt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár is zárva tart, alkalmazottjai azonban minden szinten dolgoznak, csak az olvasók közvetlen kiszolgálása nem működik. A munkakörök átalakulásáról, új kezdeményezéseikről, az online munka nehézségeiről, lehetőségeiről Szonda Szabolcs igazgatót kérdezték.
Amit lehet, megtartottak szolgáltatásaik közül, de a kényszerhelyzet miatt sajnos éppen az szünetel, ami a lényegét adta az intézmény működésének: a személyes kapcsolat a könyvtárlátogatókkal – kezdi beszámolóját az igazgató.
A könyvtár csapatának is sok mindent át kellett gondolnia az utóbbi hetek során, de teljes gőzzel zajlik a távmunka. Igyekeznek olyan tartalmakat közzétenni a könyvtár virtuális felületein, amelyek kapcsolódnak eddigi tevékenységeikhez. A feladatkörök nagyrészt megmaradtak, mindenki végzi a dolgát, hetente beszámol napi bontásban, hogy hol tart a munkájában. Statisztikák, bibliográfiák, beszerzési hiánylisták, könyvajánlók készülnek, zajlik a digitalizált anyagok repertorizálása, javítják az elektronikus katalógus tartalmát, előkészítik a periodikák (újságok, folyóiratok) leírását, új tartalmakkal töltik fel a könyvtár honlapját, Instagram- és Facebook-oldalait. Külön oldala van a könyvtárnak, a fiókkönyvtárnak és a gyermekrészlegnek is, így jobban lehet rendszerezni, súlyozni a bejegyzéseket, a közönség különböző rétegeire figyelve. Felolvasnak, kulturális híreket népszerűsítenek, az internetre szánt szövegek, rajzok, fotók, filmecskék mellett a jelenleg szünetelő gyermekfoglalkozásokhoz kellékek készülnek, például meseszőnyeget varrnak. Az alkalmazottak kisebb része adminisztrációs teendőkkel foglalkozik, a könyvkötészet igyekszik behozni a lemaradást, épület-karbantartási munkálatokat végeznek, többek közt alaposan kitakarítva, fertőtlenítve az épületet. Egyes kollégák, a jogszabályok lehetőségeivel élve, kénytelenek voltak szabadságot kivenni, hogy gyermekükkel legyenek otthon, csökkentett fizetéssel – magyarázza Szonda Szabolcs, hozzátéve, hogy a szükségállapot miatt szerencsére senkit nem kellett elbocsátani állásából, és hogy biztató, ahogyan munkatársai feltalálták magukat.
Legfontosabb céljaikként a közölt információk személyessé tételét és az interaktivitást nevezi meg az igazgató: igyekeznek olyan akciókat kitalálni, amelyek visszajelzésre ösztönzik közösségi oldalaik látogatóit. Jelenleg is várnak hang- és videofelvételeket az olvasóktól, amelyeken irodalmi alkotásokat olvasnak fel, hogy feltölthessék ezeket a könyvtár internetes felületeire. A gyermekkönyvtár oldalán is olyan felhívások voltak az utóbbi időben, amelyek visszajelzést igényeltek, így is próbálják valamelyest pótolni a személyes kapcsolat hiányát.
A távmunkára áttérés komoly tanulási folyamat, másfajta időbeosztást igényel – mondja az igazgató: „Otthon egészen más erőforrásokat kell mozgósítani, mint a munkahelyen, nehéz elválasztani a munkát a környezettől, de a lelkesedés olykor csodákat tesz, ötletekben nincs hiány.” Kisebb munkacsoportokat alakítottak, ahol naphosszat zajlik az egyeztetés, mert az online kommunikáció több időt és energiát vesz igénybe. Amíg tart ez az áldatlan állapot, igyekeznek maximálisan kihasználni a virtuális tér lehetőségeit, arra is figyelve, hogy mostani munkájuk eredményeit a szükségállapot után is hasznosítani lehessen. A magyar költészet napja alkalmából versmaraton zajlott a könyvtár Facebook- és Instagram-oldalán: reggel kilenctől éjfélig óránként közzétettek egy-egy, a munkatársak által ajánlott verset. „Kétségkívül riasztó időket élünk, de ez szakmai szempontból alkalmat ad olyan projektek véghezvitelére, amelyekre a közönségszolgálat mellett nem jutna elegendő idő” – fogalmaz az igazgató, hozzátéve, hogy azért egyre jobban hiányzik az a pörgés, ami a közönség jelenlétével együtt jár.
Kérdésünkre, hogy van-e érdeklődés az interneten zajló programjaik iránt, Szonda Szabolcs elmondta, hogy egyes bejegyzésekre jobban, másokra kevésbé reagálnak a látogatók, de az eddigi érdeklődés nem csappant, ami már eredménynek számít a jelenlegi helyzetben, amikor „irdatlan mennyiségű értékes információ zúdul a virtuális felületek látogatóira”. Az online kommunikáció jó működtetése hosszú távú folyamat, amelyhez nap mint nap kell tenni egy-egy új elemet. Fenn kell tartani az érdeklődést, azt fokozatosan erősítve, ahogyan az olvasószolgálat és a rendezvények esetében is történik. A könyvtár jelenlegi közönsége évek során formálódott, és nem a számszerűsége a meghatározó, hanem az, ahogyan figyel, reagál, amit igényel.
A könyvtárosok világnapjára kaptak egy szép olvasói üzenetet – mondja az igazgató. A feladó hálás volt azért, hogy itt nemcsak kedves könyveit találja meg, de mindig barátságosan fogadják. „Örülök, ha ezt érzik a látogatóink, hisz ez a célunk. A könyvtáros munkája nemcsak abból áll, hogy kiad és visszavesz könyveket, különböző rendezvényeket, foglalkozásokat szervez. Rengeteg háttérmunkát is végez, tájékozódik, adatokat gyűjt, és ami döntően fontos: beszélget az emberekkel. Amennyire egyszerűnek tűnik ez a fel­adat, annyira nehéz jól végezni, pedig valójában ezen is múlik, hogy mennyire szeretnek bennünket az olvasók. Úgy kell dolgoznunk, hogy minden napot a könyvtárosok világnapjának érezhessék látogatóink” – zárta szavait Szonda Szabolcs.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/132382/online-uzemmodban-a-
Mutasd, mit olvastál?
Karanténjátékra hívta olvasóit a Bod Péter Megyei Könyvtár: bárki felolvashat kedvenc művéből egy részletet, melyet az intézmény oldalán tesznek közzé. A virtuális felolvasások a személyes találkozást pótolják.
Mutasd, mit olvastál? Jó? – erre a könyvtárban gyakran elhangzó kérdésre építették fel azt a kihívást, amelyhez bárki kapcsolódhat. Mivel a könyvtár bezárt, hiányzik a személyes találkozás, az ismerős arcok, és csak az online térben érintkezhetnek a könyvtárosok, olvasók. Ezért hívták életre a képes-hangos találkozókat, melyek révén aktuális vagy kedvenc olvasmányaikat oszthatják meg egymással az olvasók.
Arra kérik látogatóikat, azokat, akik részt vennének a kezdeményezésben, hogy olvassanak fel egy-egy rövid irodalmi alkotást vagy részletet, rögzítsék a felolvasást, amelyet a könyvtár közzétesz Facebook-oldalán és honlapján is. A felolvasás javasolt időtartama 3–5 perc hangfelvétel vagy videó formájában rögzítve, illetve fotót is várnak arról, aki felolvas. A video- vagy audioanyaghoz csatolni kell a szerző nevét és a mű címét is, illetve egy rövid nyilatkozatot arról, hogy a felolvasó beleegyezik a felvétel közösségi célokra való használatába térítésmentesen. Kiskorúak esetében a szülő beleegyezése szükséges.
Az önkéntes olvasókat arra kérik, érthetően, élvezhetően olvassanak, hiszen ezeket a felvételeket tudják majd közzétenni. Fontos még, hogy a felolvasott szöveg ne sértse a közerkölcsöt, ne tartalmazzon obszcén kifejezéseket, rasszista vagy más jellegű gyűlöletkeltést.
A felvételeket e-mailben lehet elküldeni bodpeterkonyvtar74@gmail.com e-mail-címre.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/mutasd-mit-olvastal/?
Mit csinál a Gyermekrészleg karantén idején?
„Elsősorban hangsúlyoznám az összefogás jelentőségét, azt, hogy egymást támogatjuk, segítjük, biztatjuk, bátorítjuk. Úgy érzem, mindenki olyan rejtett tehetségeket fedezett fel magában, ami másként esetleg nem derült volna ki. Itt is csapatösszefogás van, igaz, csak virtuálisan, de minden egyes munkát egyeztetünk a többiekkel, véleményt kérünk, sokszor éjszakába nyúlóan ötletelünk, hol írásban, a messenger-csoportban, hol videóbeszélgetésben.
Elindítottunk egy Facebook-oldalt Gyermekkönyvtár#sepsi néven, itt osztunk meg olvasóinkkal/követőinkkel olvasásnépszerűsítő cikkeket, olvasnivalót, meséket. Megemlékeztünk a jeles napokról: a Költészet napjáról, a Föld napjáról. Képes bibliográfiával készülünk Anyák napjára, a méhek világnapjára és más jeles alkalmakra.
Az élő meseolvasást általunk készített videókkal helyettesítjük. Ebben a munkában is mindenki megtalálja a neki való feladatot. Van, aki a mesét olvassa gyönyörűen, van, aki a mesét illusztrálja, és van, aki összevágja ezeket, hogy filmmé alakuljon. Egy-egy mese vagy filmecske kapcsán interaktív játékra hívjuk olvasóinkat is, vicces feladatokat adunk nekik. Nagy örömmel fogadtuk, amikor felhívásunkra kis olvasóink válaszoltak. Egy kislánypéldául felolvasott, elküldte nekünk videóját, amit közzétehettünk oldalunkon.
Bár nem tudunk együtt lenni a kézimunkakörös olvasóinkkal, most sem hagyjuk cserben az alkotni vágyókat Az Összekötő kézimunkakör is felköltözött az internetre, saját készítésű videókkal ösztönözzük olvasóinkat: olyan könnyen elkészíthető, kevés anyagot és egy pici kézügyességet igénylő kézimunkákat mutatunk be, amelyeket bárki könnyedén el tud készíteni.
Deziderátákat és hiánylistákat készítünk állományunk bővítésére, különböző témakörökben, más-más korosztálynak keressük az új olvasnivalót.Könyvajánlókat írunk, hogy kedvet kapjanak olvasóink egy-egy könyvhöz, melyeket szintén megosztunk oldalunkon.
És várjuk a startvonalon, hogy újra találkozhassunk olvasóinkkal valós térben is, ne csak virtuálisan.”
Forrás: Sánta Zsófia, gyermekkönyvtáros (https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/)
Fióklét karanténban
„2018 novemberétől vettem át a fiókkönyvtárat, de nyitás előtt még maradt idő a saját képemre formálni, asztalokat, polcokat hurcolni, szinte a teljes állományt megmozgatni – nyilván kollegiális segítséggel –, olyan dolgokat belopni otthonomból, amelyeket kissé otthonossá teszi a négy szoba-konyhás lakrészt az Olt negyedben. Az első nyitástól azért még történtek változások, mert a lassan visszaköltöző élet átírt dolgokat. Még abban a hónapban beindult a Nevesincs heti gyerekfoglalkozás. Emlékszem, lecsaptam a kisgyerekkel megjelenő szülőkre, és kifaggattam, hogy mit szólnának hozzá. Tetszett az ötlet, hát indítottam,keddenként. Az első hetekben ketten, hárman voltak, de olyan is volt, hogy egyetlen gyerek.Mindenképpen megtartottam. Tavaly ősz óta a csütörtököt is feldobtam, mert nem egy nevesincses gyerek iskolát kezdett, változott a program, és hogy ne kelljen lemondaniuk a ’táncról’, hát fogadtam csütörtökön. Repetára. Előbb egyet, aztán kitudódott, és lassan majd’ minden keddi gyerek megjelent csütörtökön is... Mennyire hiányoznak!
Március 10-én, kedden még együtt voltunk, csütörtöktől már nem fogadhattuk az olvasókat. Aznap tettem fel először távirányítású Nevesincset, Gyopárra gondolva elsősorban, aki lemaradt a keddiről. Az első napok szörnyűek voltak olvasók nélkül, hogy nem engedhettem be az ajtón, azt kellett mondanom, hogy bocs..., de nem cserélheted ki a könyveket. Olyan olvasókat kellett elutasítani, akikről tudtam, hogy számukra is létszükséglet az olvasás. Mert egy ilyen kicsi könyvtárban az ember eléggé hamar megismeri az olvasókat, legalábbis ami az igényeiket illeti.
A második héten még a könyvtárban készítettem elő és tettem fel a Nevesincset, ott, a helyemen találtam ki, hogy csütörtökre vers lenne jó. Elméláztam, hogy mire lejár a járvány, megismernek jó pár verset, szépen illusztrálják, s esetleg, majd megtanuljuk össze is fűzni. Lassan formálódott, alakult, azon a csütörtökön fel is dobtam az elsőt: Petőfitől A napot. De azt már itthonról. Akkor már tudtuk, hogy hosszú lesz, és már nagyon hiányoztak a gyermekek. Elvonási tüneteim kezdtek lenni, valószínűleg ezért pattant ki a fejemből a Négy fal között online karanténkiállítás ötlete a gyerekek munkáiból. Sokat nem gondolkodtam, feldobtam, rá két napra ugyanezt a szülőknek.
Csakhogy nem szívesen tolakodik senki az online térbe, meg az elvonási tüneteim is arra sarkalltak, hogy megkeressem messengeren a szülőket. Elsősorban tényleg a gyerekekre voltam kíváncsi, meg arra, hogyan bírják, de biztattam is, hogy küldjék bátran a fotókat. Ez a kapcsolattartás megmaradt, és kell is. Barátkozunk a háttérben, ahogy a könyvtárban is tesszük, mert a szimpátián túl azért muszáj megismerni az olvasót, ahhoz, hogy kielégítően tudjuk kiszolgálni. Ez vett rá a jegyzetelésre is. Szinte ösztönösen vallottam személyes facebook oldalamon.
Tehát van a Nevesincs, heti rendszerességgel, erre nagyon kevés a reakció, viszont elolvassák a mesét, azt tudom. Máskor internetről is merítek ötleteket, bár annak vagyok a híve, hogy lehetőleg kézenfekvő dolgokból dolgozzunk, olyasmikből, ami minden otthonban van. Most egyáltalán nem nézek internetes ötletekre, megpróbálok eredeti dolgokat hozni... Van Az én verseskötetem és a két online karanténkiállítás. Sok munka, elfoglal, de nagyon jó. És van a mese...Igen, járt a Mikulás a fiókkönyvtárban, kis csomagok formájában, házi készítésű zsebnaptárakkal, amire rányomtattam a fényképüket, és alma, dió kíséretében, így hát eszembe jutott, hogy a nyuszinak is kell hoznia valamit. Mesét írtam, rajzoltam és elküldtem minden nevesincses gyereknek messengerben, azzal, hogy ez a könyvtár ajándéka számukra. Csak azután került fel az oldalra, vasárnap. Nagy volt az öröm, nagyon szerették – ez is messenger-üzenetben jött, nem az oldalon, hálából még meg is locsolt egyik kis olvasóm messengeren szépen felöltözve, verssel, ahogy kell –, ezért döntöttem a folytatás mellett. Múlt héten feldobtam a második részt, most jön a harmadik...
Valamelyik nap azon morfondíroztam, mi lenne, ha felvenném a mesét a Nevesincsbe, hogy hangzóanyagot kapjanak. Aztán nagyon gyorsan elvetettem az ötletet, hiszen megszoktam, hogy a reakciójuk függvényében olvassak, hogy megbeszéljük, hogy abbahagyjuk, ha unjuk, de keresünk közösen valami mást, s akkor most olvassak csak úgy a semmibe? Akkor inkább olvassa az anyukája vagy ő maga. Ezért szerkesztem át nagybetűsre az éppen aktuális mesét.
Néhány számadat kiegészítésül. A Négy fal között online kiállításon jelenleg (április 25.) a gyermekeknél 150, a felnőtteknél 17 munka fotója látható, Az én verseskötetem albumban pedig a hat vershez 26 illusztráció érkezett.
Bármit dolgozok is itthonról, mindig magam előtt látom őket, másképp lehetetlen lenne – számomra legalábbis!”
Forrás: Éltes Enikő könyvtáros, a fiókkönyvtár felelőse (https://www.facebook.com/kmkt.fiok/)

 
--Szünetel a Kájoni János Megyei Könyvtár tevékenysége
A koronavírus-járvány miatti országos intézkedésekre hivatkozva a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár 2020. március 12-étől beszüntette közönségszolgálati tevékenységét, ugyanakkor zárt ajtók mögött vagy otthonról az intézmény munkatársai továbbra is végezték a könyvtári tevékenységeket április 22-éig, illetve működtették az online szolgáltatásokat. A könyvtári dokumentumok kölcsönzési idejét automatikusan meghosszabbították, a kollégák naponta munkaidőben telefonon vagy e-mailben is válaszoltak használói kérdésekre, információkat nyújtottak. Ez az időszak lehetőséget kínált olyan munkálatok elvégzésére, amelyekre korábban, a számos program és rendezvényszervezése mellett nem volt elég idő. Többek között sor került, az újonnan bevételezett dokumentumok feldolgozása mellett, retrospektív, visszamenőleges állományfeldolgozásra is. Több idő jutott állományrendezési, selejtezési munkákra.A korábban megkezdett digitalizálási tevékenységet is intenzíven folytatták.Ez az időszak alkalmat adott arra, hogy előtérbe kerüljenek mindazok a könyvtári tevékenységek, amelyek a távolról elérhető, virtuális könyvtári szolgáltatásokat erősítik. A könyvtár honlapján és Facebook-oldalán, valamint újraindított blogján is rendszeresen tettek közzé könyvtári híreket, digitális tartalmakat, főként távolról elérhető online adatbázisok,gyűjtőoldalak, nagy könyvtárak virtuális állományainak elérhetőségét, a képzés és tanulás, távoktatás vagy távmunka területén hasznosítható linkeket, internetes oldalakat.Újraindították az online könyvajánlókat az intézmény blogján. Folyamatosan dolgoztak ebben az időszakban azon is a könyvtárosok, hogy még több helyi és regionális vonatkozású tartalmat, információt tegyenek online elérhetővé regionális helyismereti adatbázisaikban.
2020. április 22-étől kezdődően az intézmény felfüggesztette tevékenységét, a munkatársakat kényszerszabadságra küldték. Az intézkedést a megyei könyvtárat fenntartó Hargita Megye Tanácsa azzal indokolta, hogy a járványhelyzet miatt lehetetlenné vált a könyvtári tevékenység.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/en/h/187/news
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/848/konyvtari-tevekenyseg-jarvany-idejen--erositjuk-online-szolgaltatasainkat

 
--A Teleki Téka a járvány idején
Homeoffice-ból kissé nehezebb dolgozni, mivel folyamatosan jelen van az ember életének többi részvevője is. Azt bizonyára észrevették/észrevettétek, hogy igyekszünk naponta valami „tékásat” bevinni a Facebook-világba. Emellett, az első héten: építettük az elektronikus katalógust (89 tétel bevezetése, 551 tétel kiegészítése), készítjük a 17. századi könyveink katalógusához a nyomdászok mutatóját, a Teleki-Bolyai Könyvtár különbözőállományait feldolgozó, három tanulmányon dolgozunk. Ugyanakkor nekiálltunk az elmúlt periódusban restaurált könyvek restaurálási dokumentációját elkészíteni a munkafázisfotók alapján, honlapunk román és angol nyelvre fordítását és az elkészült anyagok feltöltését végeztük, múzeumpedagógia-csoportjaink kérésére tanácsokat nyújtottunk onlinemúzeumpeda-foglalkozáshoz, és, nem utolsósorban, elkészítettük a 2019-es évre kapott Bethlen Gábor Alap-támogatás pályázati elszámolásához szükséges szakmai beszámolót.
Április 1 és 15. között bevezettünk az elektronikus katalógusba 215 új tételt, átnéztünk 16700 régi bevezetést, amelyeken 1068 javítást eszközöltünk, illetve bevezettük a Színházi Élet folyóiratadományt az adatbázisba. A 17. századi könyveink katalógusának egységesítésén is dolgoztunk, illetve a mikházi kolostorból bekerült könyvek katalógusának elkészítésén.
A grófnő és könyvtára című időszakos kiállításunk is készül, amely Teleki Sámuel feleségét, iktári Bethlen Zsuzsannát mutatja be könyvgyűjteményén keresztül. Az elmúlt két hétben 4 pannó elkészítésével és román-angol fordításával készültünk el. Elkezdtük az online múzeumpedagógiai anyagaink előkészítését is.
Folytattuk a 2019-ben restaurált könyvek restaurálási dokumentációjának elkészítését a fázisfotók alapján (19 könyv dossziéja).
Befejeztünk két, a könyvtárunkban található anyagokat feldolgozó tanulmányt (iktári Bethlen Zsuzsa könyvtárának possessorbejegyzéseiről, illetve a marosvásárhelyi minoriták 20. századi működéséről), elkezdtük az adatgyűjtést egy, Teleki Sándorról szóló újabb tanulmányhoz, amely szintén a Tékában található forrásokat dolgoz fel.
Kedves barátaink, működésünkből nyilvánvalóan a Facebook-jelenlét volt a legérzékelhetőbb az elmúlt időben. Eközben azonban, a háttérben, otthoni dolgozószobáinkban, konyhaasztalainkon, teraszaink nyugodt zugaiban igyekeztünk könyvtárosi, rendezvényszervezési, restaurátori, kutatói és múzeumpedagógiai munkálatainkat is folytatni, illetve honlapunkat tökéletesíteni.
Forrás: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=3108033459208188&id

 
--Kis távmunka-interjú - Kovács Erzsébet, Székelyudvarhely
1. Milyen munkát végzel otthonodban? - Elsősorban a könyvtári adatbázisunk kiegészítését végzem visszamenőlegesen, hogy minél pontosabb bibliográfiai leírások készüljenek, a példányadatok minél teljesebben jelenjenek meg. Mindezt a helyrajzi katalógus (amelynek felépítése követi a könyvek elhelyezését a polcon) segítségével teszem. Másodsorban próbálom éltetni a kapcsolatot azokkal a 11-14 éves diákokkal, akikkel nemrég olvasóklubot hoztunk létre (élő találkozásunk csak kétszer volt, márciusban már nem tarthattuk meg). Zárt csoportban biztatom őket, hogy olvassanak és osszák meg a csoporttagokkal élményeiket, akár kedves idézetekkel tarkítva.
2. Melyek a kihívások, tanulságok e munkáddal kapcsolatban? - Az adatbázis kiegészítésénél a legnagyobb kihívás a saját teljesítésem és az időgazdálkodás, illetve az, hogy csak a helyrajzi katalógusra szorítkozhatok, az esetleges felmerülő kérdésekre más forrásokból (például maga a könyv) nem kereshetek választ. A technika teljes mértékben megfelelő, a munkatársakkal nem kell egyeztetnem, mivel ez a munka egyénileg végezhető. Az olvasóklubos tevékenységnél a legnagyobb kihívás annak hiánya, amiért létrejött a csoport: az élő kapcsolat olvasni szerető gyerekekkel.
3. Mi az, ami örömöt jelent munkádban? - Ami néha kihívásnak tűnik (saját teljesítésem és az időgazdálkodás), lehet pozitív tapasztalat is, hiszen saját döntésem, hogyan osztom be az időmet, és jobban sikerülhet a zavaró tényezők kizárása. Örvendek, hogy a technika segítségével megtarthattam a kapcsolatot az olvasóklub tagjaival. Egyértelműen új tapasztalat számomra a távmunka, saját magamat tanulom és tanítom egyszerre.
Bármilyen észrevétel, megjegyzés? - Szívesen olvasnék más tapasztalatokat, beszámolókat.
Forrás: KIT Hírlevél, 2020. április 22. (17. szám)

 
KITEKINTŐ

--Kölcsönzés vagy sem - de hogyan (nem)? - vírusveszély idején
Hollandiában is vita tárgya, hogy a könyvtárak kölcsönözzenek-e házhoz szállítással. (A könyvtárak zárva tartását most hosszabbították meg április 6. helyett április 29-ig - legalábbis a jelen helyzet figyelembe vételével.) Vannak, akik megoldják a kölcsönzést, más könyvtárak elzárkóznak tőle. Már csak azért fontos kérdés, mert a holland könyvtárak a lakosság 80%-a által látogatott, azaz a legkeresettebb közintézmények. Vannak, akik úgy látják, hogy óvintézkedések betartása mellett ez járható út.
A forráslinken elérhető videóban egy groningeni könyvtáros számol be saját gyakorlatukról (hollandul). Óvintézkedések (a Magyarországon is ismertek mellett):
- legalább 1,5 m széles kiszolgálópult (pl. visszahozatal esetén)
- papírtasak használata (a papíron rövidebb a vírus élettartama, mint műanyagon)
- a kiszállított könyvet gyakran a lábtörlőre helyezik
- a visszahozott könyveket néhány napos karanténba helyezik.
A kormány bezárást előíró határozata a nagyobb jót - életvédelmet, a vírus továbbadási lehetőségének megszüntetését - szolgálja. Kisebb, de szintén méltányolható jó, hogy az emberek az otthonukba zárva nem maradnak életminőségüket növelő olvasmányok nélkül. Dilemma, hogy akik a fenti eljárást nem tartják bármilyen okból megfelelőnek, azoknak meg kell magyarázniuk ettől való elzárkózásukat. Másfelől a kölcsönzést végzők tevékenységének hatását rontja, hogy tevékenységük kommunikálható úgy, mint ha az az ország egészére kiterjedne - ami komoly társadalmi tőke lenne.
Mark Deckers könyvtári tanácsadó a könyvkölcsönzésen kívüli lehetőségekre is felhívja a figyelmet, bár megjegyzi: azok sem tökéletesek. A felnőtt könyvtárhasználók 23%-ának van ugyan emailfiókja, de alig használja azt. (Más kérdés, hogy a könyvtárnak megvan-e ez a kontaktforma, és van-e szabályozott lehetősége ezt használni.) Emellett adott a lehetőség, hogy a könyvtárak Skype-on vagy Zoom-on keresztül keressék meg használóikat.
Vannak könyvtárak, amelyek minden 70 / 80 év feletti használójukat felhívják, hogy megkérdezzék tőlük: miben, hogyan segíthetnének. Ne feledjük: a választól függetlenül az érdeklődés önmagában is nagy jelentőségű.
Legbiztonságosabb megoldás persze az otthon elérhető (e-)könyvek olvasása. (ref.: MG)
Forrás: KIT Hírlevél, 2020. április 8. (15. szám)

 
--A Magyarországi Evangélikus Egyházhoz került az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár
Esterházy Péter 70. születésnapján az Esterházy-család a Magyarországi Evangélikus Egyháznak ajándékozta az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat. A könyvtár kezelője az Evangélikus Országos Gyűjtemény – Evangélikus Országos Könyvtár lett.
2019. október 29-én aláírásra került a család és az evangélikus egyház között az ajándékozási szerződés, és a tél folyamán megtörtént a mintegy négyszáz könyvfolyóméternyi kötet bedobozolása.
Hubert Gabriella kifejtette, hogy „a magyar irodalom és a német irodalom hangsúlyosan szerepel ebben a könyvanyagban. Néhány, a családban öröklődő könyv is előfordul a könyvgyűjteményben, és természetesen rengeteg dedikált kötettel is találkozhatunk. Főleg Esterházy Gitta érdeklődési körét tükrözi a nagy számú képzőművészeti album és természetesen nagy számú történelmi tárgyú könyv is alkotja a könyvgyűjteményt.”
Fabiny Tamás elmondta, hogy az Esterházy család a könyvtár egyházunknak adományozásán túl azt is vállalta, hogy összegyűjti és a gyűjteménynek adja Esterházy Péter eddig megjelent könyveinek összes kiadását, mely az idegen nyelvű kötetekre is kiterjed.A családdal való jó együttműködést jelzi továbbá, hogy mindezt nem csak visszamenőlegesen, hanem a jövőre vonatkozóan is vállalta család. Mint megtudtuk, a tervezett könyvtárrészlegen nem csak a könyvek kerülnek majd bemutatásra, hanem egyes személyes tárgyakat is ki fognak állítani. A gyűjteményi igazgató elmondta, hogy2022 őszére tervezik a könyvtár méltó körülmények közötti megnyitását, addigra elkészítik a könyvtár számítógépes feldolgozását is. „Addig is a virtuális térben lesz jelen a könyvtár” – tette hozzá a gyűjteményvezető.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/a-magyarorszagi-evangelikus-egyhazhoz-kerult-

 
--A könyvágazat megmentését kérik
A magyarországi Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) – amelynek több erdélyi kiadó is tagja – hathatós kormányzati intézkedéseket sürget a könyvágazat megmentésére. Gál Katalin, az MKKE elnöke levélben fordult Demeter Szilárdhoz, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztoshoz, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárhoz és Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez, ismertetve a könyvágazat kritikus helyzetét. Levelében azonnali kormányzati intézkedéseket sürget, konkrét intézkedési tervet javasol a könyvágazatban tevékenykedő munkaadók, munkavállalók, könyvszakmai vállalkozások megsegítésére.A javasolt intézkedések, amelyek egyaránt érintik a munkaadókat, vállalkozásokat, különböző formában (vállalkozók, alkalmazottak) a munkavállalókat, hozzájárulhatnak a szakma, valamint a nemzeti könyvkultúra fennmaradásához – áll a levélben..
Közben európai parlamenti képviselők is kezdeményezést indítottak az európai művészek és a kulturális szektor megmentésére. Az MKKE honlapján idézte Niklas Nienaß és Salima Yenbou nyílt levelét, amelyben a képviselők több, a kulturális ágazat szereplői számára fontos intézkedés meghozatalát és támogatását sürgetik a koronavírus-járvány kapcsán, így a kulturális és kreatív szektorok (CCS) anyagi támogatását, a szabadúszók szociális támogatásának lehetőségét, a kis- és középvállalkozások különböző típusú támogatását, valamint olyan fiskális intézkedések meghozatalát, amelyek csökkentik a forgalomtól függő nyomását a szektoron. A járvány elvonulása után javasolják egy csomagterv elkészítését a tagállamok számára, amely biztosítja, hogy a kulturális és kreatív szektorok megbirkózzanak a válság hosszú távú következményeivel.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/a-konyv-segit-fenntartani-a-

 
--Karanténkönyvtár: ez az 50 legolvasottabb kötet most Magyarországon
Emberek tömegeinek kell most valahogy elütniük az idejüket odahaza. Öröm az ürömben, hogy ilyenkor például rengeteg olyan könyvet elolvashatunk, amit egyébként a mindennapi tevés-vevésben nem igazán tudunk. És bár a legnagyobb könyvértékesítő-láncok fizikálisan bezártak, interneten azért még lehet rendelni. Mutatjuk, hogy a szakértők szerint milyen könyveket érdemes most keresgélni, mik voltak a magyar vásárlók kedvencei márciusban.
Karantén-bestsellerek
A Libri-Bookline márciusi sikerlistája a következőképpen alakult:
Orvos-Tóth Noémi: Örökölt Sors
Andrzej Sapkowski: Vaják III. - The Witcher - Tündevér
Jodi Ellen Malpas: Ki ez a férfi?
Anne L. Green: Joyce csapdájában
Fábián Janka: A könyvárus lány
Khuc Cay: Amigurmi tarka forgatag
Lakatos Péter: Kortalanul!
Andrzej Sapkowski: Vaják II. - The Witcher - A végzet kardja
Bartos Erika: Bogyó és Babóca - Hónapok meséi
Andrzej Sapkowski: Vaják I. - The Witcher - Az utolsó kívánság.
A könyvkereskedő-lánc vezérigazgatója szerint, bár érdekes, de nem látunk változást a keresett és megvásárolt könyvek tekintetében. Jelen pillanatig nem változtak meg az olvasási szokások, úgy tűnik, ugyanazokat a könyveket olvassák az emberek, mint eddig.
Mindez azt is jelenti, hogy a keresési, illetve a vásárlási statisztikák fedik egymást. Érdekes kivétel azonban Dean R. Koontz A sötétség szeme című regénye, amiben egy Wuhan-vírus okozta világjárványról írt, de ez a könyv jelenleg nem kapható, magyarul 2007-ben jelent meg, az eredeti könyv egyébként 1981-es. Sokan kerestek rá ezen felül Romy Hausmann Drága gyermek című thrillerére is, de ezeken kívül semmi más kiugró tendencia nem volt eddig.
Ugyanígy nem volt semmilyen, az eddigiektől eltérő kiugró keresletnövekedés a Líránál sem.. Náluk a következőképpen alakult március hónap legnépszerűbb könyves listája:
Beatrix Potter: Nyúl Péter és barátai
Orvos Tóth Noémi: Örökölt sors
Andrzej Sapowski: Vaják III. - The Witcher - Tündevér
Eugenia Victoria Henao: Mrs. Escobar - Életem Pabloval
Bereményi Géza: Magyar Copperfield
Albert Barillé: Egyszer volt - Az emberi test titkainak enciklopédiája
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
David Baldacci: Bukottak
Lee Child: Sohanapján
Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás.
Az tehát jól látszik a könyvterítő-láncok adataiból, hogy egyelőre Magyarországon nincs olyan karantén-regény, mint például Franciaországban Camus Pestise, amire a járvány óta bődületesen megnőtt volna a kereslet.
A Lírának van egy külön összeállítása a hivatalos oldalán az #otthonolvasok fül alatt. Ebből a listából azonban öt könyvet kiemeltek a Pénzcentrum kérdésére, ezek a következők:
Bereményi Géza: Magyar Copperfield
Grecsó Krisztián: Magamról többet
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?
Vámos Miklós: Hetvenkedő
Balázsy Panna: Csendháborítás.
A kialakult helyzetben, amikor mindannyian otthon vagyunk, bízunk benne, hogy többet olvasnak az emberek. És ha igen, akkor azt látjuk, hogy elsősorban pszichológiai tanácsokat, izgalmas történeteket, elvarázsoló meséket esetleg kipróbálandó recepteket bemutató szakácskönyveket forgatnak. Ezért egy olyan listát állítottunk össze, ami ajánl pszichológiai, gasztronómiai, szórakoztató és kortárs irodalmi tematikájú műveket egyaránt- mondta el a Pénzcentrumnak a Libri-Bookline vezérigazgatója, aki a következő könyvcsomagot ajánlja az otthoni karantén-időszakra:
Szórakoztató irodalom:
Fábián Janka: A könyvárus lány
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Sara Collins: Frannie Langton vallomásai
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája.
Pszichológia:
Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
Edith Eva Eger: A döntés.
Gyermekkönyvek:
Művészetről gyerekeknek
Benedek Elek: Gyémánt mesekönyv
Sophie Collins: Info+grafika – Kahlo.
Gasztronómia:
Lakatos Márk: Márk konyhája
Náray Tamás: Utolsó reggeli Párizsban
Tóthné Libor Mária - Limara Péksége - Házi Pékek Alapkönyve.
Kortárs magyar irodalom:
Babarczy Eszter: A mérgezett nő
Barnás Ferenc: Életünk végéig
Bodor Ádám: Sehol
Darvasi László: Magyar sellő
Grecsó Krisztián: Vera
Láng Zsolt: Bolyai
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Tóth Krisztina: Fehér farkas
Závada Pál: Hajó a ködben.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/karantenkonyvtar-ez-az-50-
 

-- Tájékoztatás a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 52. Vándorgyűléséről
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elnöksége 2020. április 1-én tartott elnökségi ülésén áttekintette az 52., Budapestre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre tervezett vándorgyűlés szervezésének helyzetét.
Sajnálattal kellett megállapítani, hogy a vándorgyűlés szervezése, az elnökség és a szervező kollektíva minden erőfeszítése ellenére, az ismert járványügyi helyzet következtében ellehetetlenült, sem technikai, sem munkatársi oldalról nem lehet biztosítani ennek az országos nagyrendezvénynek a lebonyolítását. A vezetőség egyértelműen kinyilvánította, hogy a résztvevők egészségének megóvása a legfontosabb prioritásuk.
Mindezek figyelembevételével az Elnökség úgy határozott, hogy lemond az idei könyvtáros vándorgyűlés megszervezéséről.
A vándorgyűlés programjával összefüggő, de önállóan is lebonyolítható pályázatok, elismerések közül meghirdetésre kerül az Év Fiatal Könyvtárosa pályázat, az MKE Emlékéremre jelölés, és lehetőség lesz a Fitz József-díj odaítélésére is.
Az Elnökség köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki a vándorgyűlés eddigi előkészületeiben, szakmai, kulturális vagy egyéb programjainak szervezésében közreműködött, ötleteivel, kezdeményezéseivel segítette munkájukat.
Forrás: KATALIST

 
--A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2019/2020-as döntője
A vírusjárvány okozta veszélyhelyzetben a szervező Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) úgy döntött, hogy a döntő nem marad el, hanem online formában valósul meg.. Ennek megfelelően a versenyt videóüzenetben nyitotta meg Péterfi Rita, az OPKM főigazgatója és Dömsödy Andrea, a verseny szakmai felelőse. Ezt követően a diákokat egyesével "hívta be" a zsűri a feladat megoldására.
A megnyitó az OPKM videócsatornáján érhető el:https://youtu..be/zRWWqqSah7A
Forrás: https://www.facebook.com/orszagos.pedagogiai.konyvtar.es.muzeum

 
-- Beszámoló a „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogramról
2016-ig minden évben megjelent interjú a „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogram résztvevőivel a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című lapban. Ezt a hagyományt elevenítették fel, amikor az utóbbi három évről elkészült a beszámoló, ami most megjelent a folyóiratban. A 2017., 2018. és 2019. évi ösztöndíjasok beszámolóiból is idéztek véleményeket a programról.
A beszámoló itt olvasható:https://epa.oszk..hu/01300/01367/00325/pdf/EPA01367_
Forrás: IFLA-HUN - Villám Judit (Országgyűlési Könyvtár, Budapest)

 
HAZAI

--Az EME tavaszi közgyűlésének munkálatai
Az EME Dr. Gaal Györgyöt tiszteleti tagjává választotta.A kutató és tudós pályáját, érdemeit Egyed Emese méltatta. Laudációja kiemeli: dr. Gaal György az átadható tudásban hívő ember, aki már több mint félévszázada beköltözött a tudomány bástyájába. Egyetemi hallgatóként már szerkesztette az Echinox folyóirat magyar oldalait, később oktatóként is fáradhatatlanul szerkesztett, ismeretet terjesztett a kolozsvári iskolákról, a város magyar egyeteméről, nevezetes gyógyászairól, utcáiról, kispalotáról és embereiről. Portrésorozata olyan neveket ölel fel, mint Járosi Andor, Kelemen Lajos, Éjszaki Károly, Brassai Sámuel, Berde Áron, Haller Károly, id. Gyergyai Árpád, Gyergyai Ferenc, Bánffy Miklós, Gál Kelemen, Farkas Gyula. Kutatta a román–magyar viszonyt, a helybeli zsidóság intézményeit, a kolozsvári temetőkertek emberi históriáját.
A szakmai bizottság döntése értelmében az EME Kiadójának tavalyi kiadványai közül idén is kiválasztották az Év Könyvét, méghozzá, a bőséges és minőségi felhozatalnak köszönhetően, ezúttal kettőt. Az egyik a Fehér Andrea által jegyzetekkel és bevezető tanulmánnyal közzétett Gróf Székely László élete s ez idők alatt lött világi viszontagságainak leírása – 1716-72. A könyv a Magyar Családtörténetek: Források sorozat első köteteként egy 18. századi erdélyi főnemes, gróf Székely László mintegy ezer oldalt kitevő önéletírásának első teljes, jegyzetekkel ellátott forráskiadása. A másik kiemelt kiadvány Maczelka Csaba:A kora újkori angol utópiák magyar története. A könyv szerzője, a Pécsi Tudományegyetem Anglisztika Intézetének adjunktusa új információkkal bővíti a korszakra vonatkozó ismereteket. A történeti áttekintés után irodalmi szempontból vizsgálja a kora újkori utópiákat, és kitér 16–17. századi erdélyi és magyarországi analógiákra is.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.eme.ro/hir/-/tartalom/az-eme-tavaszi-kozgyulesenek-

 
--Versbörze a magyar költészet napján
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a rendkívüli helyzet ellenére is megünnepelte április 11-én a magyar költészet napját. Az idei összeállítás a társulat tagjainak otthonában készült, és a színház online felületein volt elérhető. Annak érdekében, hogy a közönség is aktív részese lehessen a virtuális előadásnak, az intézmény vezetősége arra kérte a nézőket, hogy e-mailen küldjék el a színház munkatársaihoz kedvenc verseiket, amelyekből válogatva készítette el a társulat a szóban forgó online-előadást.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/versboerze-a-magyar-koelteszet-napjan

 
--Könyvre, kiadásra járvány után is szükség lesz
Mivel a könyvkiadók is nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt, érintettek szerint jó lenne, ha az állam és a civil társadalom támogatná a kultúrának ezt az ágazatát, ezen belül a könyvkiadást. Erdélyi kiadók vezetői a Krónikának elmondták: stratégiai ágazatról van szó, hiszen csak a tudomány, a kultúra, a könyvkiadás segítségével lehetséges fenntartani a civilizációnkat.
Miként hat a járványhelyzet az erdélyi könyvkiadásra? Tekintve, hogy a könyvesboltok bezártak, elhalasztják a könyves eseményeket, vásárokat, milyen kiutat látnak a nehéz gazdasági helyzetben? Megmutatkozik-e az online könyvvásárlásban is, hogy a karanténban többen olvasással töltik a kényszerű szabadidejüket? Hogyan alakulhatnak a kultúrára szánt források?– ezeket a kérdéseket tették fel erdélyi könyvkiadók vezetőinek.
Forrás és a válaszok itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-konyv-segit-fenntartani-a-civilizaciot
http://multikult.transindex.ro/?cikk=28354&8222a_munka_sokkal_jobban_halad_sajnos_mer

 
--Báró Wesselényi Miklósra emlékeztek
Mivel a rendkívüli helyzet miatt nem tudtak közönség jelenlétében megemlékezni a Zsibón 1796. december 3-án született báró Wesselényi Miklósról halálának 170. évfordulóján (elhunyt Pesten 1850. április 21-én), dr. Dimény Attila, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum vezető muzeológusa a Céhtörténeti Múzeum szimpatizánsai Facebook-oldalára 26 perces videót állított össze, ott tekinthető meg a város első díszpolgáráról szóló kisfilm.
A filmben Dimény Attilán kívül Vántsa Judit, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár igazgatója és az ötletgazda, a zsibói származású dr. Erdélyi Csaba belgyógyász főorvos méltatja a reformkor egyik legjelentősebb személyiségének életét és munkásságát, osztja meg gondolatait Zsibó és Wesselényi kapcsolatáról.
A film itt tekinthető meg: https://www.facebook.com/cehmuzeum/videos/687906921976779/
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/132419/baro-wesselenyi-miklosra-

 
INTERJÚ

--Beszélgetés Kovács András Ferenccel
A kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb alkotója, a Marosvásárhelyen élő Kovács András Ferenc nemrég Artisjus Irodalmi Nagydíjban részesült. Elismerésekről, diktatúráról és Mozartról is beszélgettek vele.
Forrás és a teljes interjú itt: https://kultura.hu/mindig-azt-kell-korulbelul-tudni-hogy-

 
--Félelmeinkkel szembe kell néznünk – beszélgetés Kádár Annamáriával
A marosvásárhelyi pszichológussal beszélgettek a kezdetekről, hitvallásáról, vágyaink felismeréséről, félelmeinkről.
Forrás és a teljes interjú itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/vigado/felelmeinkkel-szembe-
 

--Vágyni az egyszerűségre – Beszélgetés Kürti Andrea illusztrátorral
Kürti Andrea nagy utat járt be, amíg illusztrátorként megismerhette a szélesebb közönség. A középiskolai reálszakok után divattervezői tanulmányokat folytatott, a színházi jelmezek és gyerekruhák tervezése mellett pedig egyre inkább a rajz vette át a főszerepet életében, s mára Erdély egyik legismertebb gyerekkönyv-illusztrátorává vált.
Megkérdezték:
-Hogyan él, gondolkodik, ötletel a mindennapokban, szabadidejében az illusztrátor, aki munkaidőben állandó mesevilágban él?
-Hogyan születik az illusztráció?
-Min dolgozik, milyen tervek állnak előtte?
Forrás és a teljes interjú itt:https://helyorseg.ma/rovat/kepzomuveszet/balint-tamas-vagyni-

 
--Tiszta, költői beszéd
Ötven esztendő pergett le az idő rokkáján azóta, hogy a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Czegő Zoltán első, Pogány liturgia címet viselő verseskötete. Az Úr 1970. esztendejében jártunk akkor, húsvét nagyszombatja volt. És azóta bizonyosságot nyert, hogy az olvasó asztalára letett versfüzér nem hirtelen fellángolás eredménye volt, hiszen a szerzőben munkáló tehetség és szólásvágy 31 vers- és prózakötettel gazdagította a magyar szépirodalom kincsestárát.
Czegő Zoltán 1938. június 18-án látta meg a napvilágot Bukarestben, az ő szavaival élve „egy udvarhelyszéki szolgáló és egy háromszéki asztalos harmadik fiaként”. Sepsiszentgyörgyön érettségizett a Székely Mikó Kollégiumban, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem filológia karán szerzett pedagógia–magyar szakos oklevelet 1962-ben. Korondra helyezték, az akkor alakuló középiskolához, majd a kötelező katonai szolgálat letétele után a sepsibükszádi általános iskolához került. Itt kezdődött az a máig tartó alkotói folyamat, amelynek gyümölcseit immár 54 esztendeje szüreteljük.
„Aztán egy éjszaka végleg eldöntöttem, hogy nem tudom magam kibeszélni a katedrán 12–15 éves gyermekek előtt, nem tudom elmondani mindazt, amit az ember látható és láthatatlan világáról gondolok. Cikkezni kezdtem, majd verseket közölni. Első verseimet az Igaz Szó közölte 1966-ban” – írja költői szárnybontásáról szintén a könyv fülszövegében. Egy fél évszázad elteltével pedig így fogalmaz a kezdetekről: „Akkor, 1970-ben már a Megyei Tükör lapnál dolgoztam, írtam, hittem többek között abban, hogy lesz még jobb is, meglásd”(…).
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/tiszta-koltoi-beszed/

 
--Mit csinál a költő a költészet napján?
Lackfi Jánossal József Attiláról, a karanténszínházról, sőt, a kisbaba első söréről is beszélgettek április 11. alkalmából.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kulturpart.hu/2020/04/11/mit_csinal_a_kolto

 
ÉVFORDULÓ

--35 éve nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár a budavári palotában
A budavári királyi palota a II. világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítása évtizedeket vett igénybe, sőt, az 1950-es évek átalakításai a korábbi háborús pusztítással voltak egyenértékűek. Sokáig vita volt arról, hogy mire használják a hatalmas épületet, felmerült a teljes elbontása, de állami, illetve pártcélokra való hasznosítása is, és ezzel párhuzamosan gyakorlatilag minden belső díszítést eltüntettek, lecsupaszítottak. Az Országos Széchényi Könyvtár csak néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1985-ben költözött be a palota krisztinavárosi szárnyába.
A Budavári Palotaegyüttes hatalmas épületében a 16. század ótatartósan király nem lakott. Horthy Miklós – mint kormányzó – 1920-ban ugyan beköltözött, és ekkor 1944-ig valóban lakott volt a palota, de a II. világháború után ezt a funkcióját is elvesztette.
A könyvtár, amely sokáig a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött, már a 19. században kinőtte a rendelkezésére álló helyet, ezért az I. világháború előtt is szó volt arról, hogy a könyvtárnak önálló, saját épület kell. A II. világháború előtt és után sem sikerült ezt felépíteni, így a helyhiányt úgy oldották meg, hogy több épületben kapott helyet az 1949-től önálló, a Nemzeti Múzeumból kivált intézmény.
Arról, hogy a Széchényi Könyvtár a Budavári Palota F épületbe költözzön, már 1959. december 30-án döntött a kormány Gazdasági Bizottsága. Nemcsak a könyvtár költözéséről szólt a döntés, hanem arról is, hogy a palotaegyüttesbe kulturális intézmények költözzenek.
Akkor úgy vélték,a könyvtár részére a Várban kialakítandó hely 50 évre megoldja a helyhiányt, ám senki sem gondolta, hogy az új helyen csak 26 év múlva fog megnyitni a könyvtár, azaz addig eltelik annak a bizonyos ötven évnek a fele.
Forrás és teljes cikk itt: http://pestbuda.hu/cikk/20200404_domonkos_csaba_35_eve_nyilt_

 
--A Könyvtári Intézet idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját
2000. március 24-én született meg az intézet alapításáról szóló jogszabály. Ez idő alatt számos képzést, programot szerveztek, szolgáltatási kínálatuk folyamatosan megújult.
Az elkövetkező időszakban 20 olyan projektről fognak számot adni videós és szöveges formában, amelyek alapvetően határozzák meg az intézet arculatát. Eddigi tartalmaik itt érhetők el:20 éves a Könyvtári Intézet
Az elmúlt évek legjelentősebb, nemzetközi együttműködésben megvalósított kutatása, amelyben a Könyvtári Intézet is részt vett, azALMPUB projekt volt, amely európai összehasonlításban vizsgálta a könyvtárak, levéltárak és múzeumok mint nyilvános intézmények szerepét a társadalomban.
Az erről szóló cikk és videó itt érhető el:„KI 20-20” - Nemzetközi együttműködések: az ALMPUB projekt
Forrás: KATALIST, a Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztálya nevébenNagy Andor

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Gróf László
2020. április 6-án, Oxfordban elhunyt Gróf László térképtörténész, az angol Királyi Földrajzi Társaság tagja. Szombathelyen született, 1945-től Sárváron nevelkedett. A tejipari szakiskolát végzett fiatalember 1956 novemberében emigrált Angliába. Hazájához való kötődését a hozzá írt levelek bélyegeinek összegyűjtése tette szorossá. Szisztematikusan fejlesztett gyűjteményei több kiállítás aranyérmét nyerték el. Egyik alapítója volt az Egyesült Királyságban működő „Hungarian Philatelic Society of Great Britain”-nek. Az egyesület félévenként megjelenő értesítőjét négy évtizeden át szerkesztette. Az Oxfordi Egyetemen diplomázott. Az angliai szalmafonásról írt egyetemi dolgozatát, professzora javaslatára, a Barracuda kiadó 1988-ban önálló kötetben jelentette meg. A mű második, magyarországi és erdélyi szalmafonó hagyományokkal kiegészített kiadása 2002-ben hagyta el a nyomdát. Az 1960-as évektől kutatta és gyűjtötte Magyarország régi térképeit. Ezzel kapcsolatos eredményeit magyarországi és nemzetközi szaklapokban rendszeresen publikálta. A kartográfus szakma Európa szerte Gróf Lászlót tartja Abraham Ortelius munkássága vezető szakértőjének. Több mint 100 lapból álló Ortelius-térképgyűjteménye ma már az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményét gazdagítja. Munkatársa és szakmai konzulense volt Szántai Lajos unikális, 1996-ban megjelent, Magyarország 16-19. századi nyomtatott térképeit publikáló, kétkötetes „Atlas Hungaricus”-ának. Gróf László nevéhez fűződik a magyar kartográfia elmúlt évtizedeinek legnagyobb felfedezése. Több ország könyvtáraiban végzett, minden részletre kiterjedő kutatással kiderítette, hogy az 1760-ban megjelent első magyar nyelvű világrész-térképeket az erdélyi Bod Péter készítette. Ennek köszönhetően a magyarigeni református lelkész ma már nemcsak a magyar irodalomtörténet és teológia, hanem a kartográfia panteonjában is méltó helyet kapott.
A megnyilvánuló érdeklődés hozta, hogy ebben a témakörben az elmúlt másfél évtizedben Feiszt György levéltáros barátjával Erdély közel száz településén több mint kétszáz előadást tartott.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/in-memoriam-grof-laszlo-

 
--Koronavírusban halt meg Luis Sepúlveda író
Luis Sepúlvedaés felesége február végén került a spanyolországi Oviedo kórházába, miután COVID-19-et diagnosztizáltak náluk. A 70 éves, chilei származású, ám jó ideje Európába áttelepült író nem élte túl a betegséget, 2020. április 16-án elhunyt.
Sepúlveda a 70-es évek elején diákmozgalmat vezetett, majd aktív szerepet vállalt a megbuktatott Salvador Allende kormányában, ám Augusto Pinochet hatalomra kerülésével börtönbe került, és csak évekkel később szabadult az országból az Amnesty International segítségével. Politikailag később is aktív maradt, közben könyveket írt és filmeket rendezett. Magyarul olyan művei jelentek meg, mint Az öreg, aki szerelmes regényeket olvasott, illetve A sirályfióka esete a macskával, aki megtanította repülni.
Forrás: https://24.hu/kultura/2020/04/16/luis-sepulveda-halal-koronavirus-iro/


--Meghalt Fekete György
88 éves korában, 2020. április 15-én elhunyt Fekete György, aki több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint az MMA elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a kulturális élet gazdagítását szolgálta. Kultúrpolitikusként, az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette „a magyar kultúra csúcsintézményét”, az MMA-t, összhangban azzal, ahogyan Makovecz Imre megálmodta.
1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítészi diplomát az Iparművészeti Főiskolán. 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében, az Általános Épülettervező Vállalatnál irányító tervezőként.
Több száz szakcikk és tanulmány írója, hat televíziós sorozat környezetkultúrával foglalkozó adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt.
Újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként jegyezve.Művésztársaival folytatott beszélgetései, esszéi, versei, cikkei 18 kötetes könyvsorozatban jelentek meg.
Fekete György 1966-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1981-ben érdemes művész lett, 1998-ban megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevelét, 2008-ban Magyar Művészetért Díjban részesült. 2011-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét, 2012-ben Kossuth-díjat kapott. 2017-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át, 2018-tól a nemzet művésze volt.
Forrás és teljes cikk itt: https://mandiner.hu/cikk/20200415_meghalt_fekete_gyorgy

 
--Elhunyt Péter I. Zoltán helytörténész, író, újságíró
Életének 72. évében, 2020. április 18-án Nagyváradon váratlanul elhunyt Péter I. Zoltán helytörténész, író, újságíró, a Várad folyóirat főmunkatársa.
Péter I. Zoltán érettségi után a Nagyváradi Műszaki Politechnikum épületgépészeti tervező szakán végzett, majd a BME műemlékvédelmi szakmérnöki karának hallgatója volt. A nagyváradi Constructorul Szövetkezet tervezője, majd osztályvezetője; a Bihari Napló munkatársa, majd a nagyváradi Várad című folyóirat főmunkatársa volt. Több könyvet írt Ady nagyváradi tartózkodásairól, a városba érkezésétől utolsó látogatásáig, illetve erdélyi életéről. A Liviu Borcea-Gheorghe Gorun szerkesztette Nagyvárad-helytörténet, az Istoria orașului Oradea (Nagyvárad, 1995) című városmonográfia munkatársaként Nagyvárad 18-19. századi építészettörténetét dolgozta fel. Szerzője a Nagyváradi séta című rövidfilm-sorozatnak és a Zarándokúton Ady Endrével című dokumentumfilmnek.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/125460-elhunyt-peter-i-zoltan-

 
--Meghalt Per Olov Enquist svéd író
Életének 86. évében, 2020. április 25-én meghalt Per Olov Enquist svéd író.
Per Olov Enquist, egy észak-svédországi faluban, Hjoggbölében született. Még csecsemő volt, amikor édesapja meghalt, ezért falusi tanító édesanyja egyedül nevelte. Mélyen vallásos közösségben nevelkedett, a gyermekkorát meghatározó baloldali keresztény közösségről regényt is írt Lewi útja címmel.
1964-ben szerzett bölcsészdiplomát az Uppsalai Egyetemen. A Svenska Dagbladet és Expressen című újságoknál dolgozott kritikusként. Ebben az időszakban indult írói karrierje is: 1961-ben jelent meg első regénye, a Kristallögat (Kristályszem). Az 1960-as években lett népszerű író hazájában, oknyomozó könyveinek és később drámáinak köszönhetően, az áttörtést a 1968-ban megjelent, Legionärerna című könyve hozta. A mű azokról a német Waffen-SS-ben szolgált balti katonákról szól, akik a háború után Svédországba menekültek, és a svédeknek kellett dönteniük arról: kiszolgáltatják-e őket a Szovjetuniónak.
Második, még sikeresebb alkotói korszaka az alkoholizmusával való leszámolását követően a kilencvenes évek elején kezdődött.
2011-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége volt.
..nem félt a haláltól, de azt kérdezte magától, milyen volt élni, és ha már élt, akkor miért élt.-olvasható a magyarul legutoljára megjelent, Példázatok könyve című művében, amelyet Kunos László fordított és a Magvető adta ki.
Forrás: https://fidelio.hu/konyv/elhunyt-per-olov-enquist-sved-iro-154723.html

 
DÍJAK

--Gergely Ágnes Tiszatáj-díjas
A Tiszatáj Alapítvány kuratóriumának döntése alapján a 2019-es év Tiszatáj-díját Gergely Ágnes költő kapta.
Gergely Ágnes 1989-ben közölte a Péter-Pál után című versét a Tiszatájban, vagyis 31 éve rendszeres szerzője a lapnak. Több olyan darabot is közölt a folyóiratban, amelyre a szakma is felfigyelt.. 20. századi szerzőként a holokauszt, a vasfüggöny, a rendszerváltás ellentmondásainak túlélője, emlékezője.Többször írt a magyar társadalom morális kátyúiról, mégsem tagadja meg a magyarságot. Művészete ellentmond annak, hogy pusztán társadalmi-politikai, illetve történelmi referenciák szerint olvassuk. Különféle kultúrák, műveltségromok merülnek föl a verseiben az emberi civilizáció kollektív emlékezetéből. Gergely művei jó példái annak, hogy a világirodalom a magyarban, a magyar a világirodalomban teljesedhet ki. „Vasesztergályos, tanár, újságíró, szerkesztő; költő, író, műfordító, esszéista és egyetemi oktató: fordulatos pálya, gazdag életút a Gergely Ágnesé”, írja róla monográfusa, Halmai Tamás. Költőként az Újhold folyóirat nyugatos esztétizmusához kötődik, azzal, hogy számára a művészet nem pusztán menedék, nem is egészen lázadás, hanem az etika, illetve a létezés problémáinak feszegetése.
Prózaíróként hasonló kérdések foglalkoztatják, mint a költészetben. Az idegenség, a magány, a szenvedés, a szerelem motívumai jelennek meg a regényeiben, illetve a nagy sikerű emlékirataiban is. Gergely műfordítóként is kötődik a világirodalomhoz, valójában először műfordítóként ismerték el. Kezdetben angolszász költőket tolmácsolt magyarra, később afrikaiakkal gazdagította a magyar műfordítás történetét. Ugyanakkorbármerre is elkalandozott, bármilyen költői divatok is tűntek fel és süllyedtek el az évtizedek során, Gergely alkotói világa autonóm sziget maradt.
Forrás: https://litera.hu/hirek/gergely-agnes-tiszataj-dijas.html

 
--Fiatal erdélyi kutatókat díjazott a 160 éves Erdélyi Múzeum-Egyesület
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) tavaszi közgyűlése a járvány miatt elmaradt ugyan, az éves díjazottak nevét azonban közzétették. Fiatal erdélyi térképészt és könyvtáros-történészt ismertek el. A 35. életévüket be nem töltött magyar kutatók munkáinak járó Gróf Mikó Imre Díjat idén Gordán Edina könyvtáros A dési ferences rendház könyvtárának régi állománya című, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ kiadásában megjelent kötete kapta. Monok István méltatása szerint az idén díjazott kötet szerzője: „…sok éves munkával rendezte a dési ferences rendház könyvtárát, és az 1850 előtti dokumentumokat le is írta.”(…) „Gondosan figyelt arra, hogy az egyháztörténeti hagyományt alapul véve az Erdély-történeti irodalom szempontjait is érvényesítse munkájában.” A45 év alatti magyar szakemberek elismerésére alapított Szabó T. Attila-díjat, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat díját Bartos-Elekes Zsombor, a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének docense kapta. A díjra Bárth M. János korábbi díjazott javasolta, akinek laudációja szerint Bartos-Elekes Zsombor munkássága nem a szűkebben vett nyelvészet tudományterületéhez tartozik, de a térképi és hivatalos névhasználat vizsgálata, az erdélyi helynévhasználat tanulmányozása ezer szálon kötődik az alapítók céljaihoz és a díj névadójának, Szabó T. Attilának munkásságához is.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/124653-fiatal-erdelyi-kutatokat-dijazott-a-1

 
--A Litera főszerkesztője az idei Osvát Ernő-díjas
A Litera főszerkesztője, Nagy Gabriella kapja idén a 2018-ban alapított Osvát Ernő-díjat.
Az Osvát Ernő-díjat Janáky Marianna író, költő privát kezdeményezésként 2018 januárjában alapította abból a célból, hogy az irodalmi, művészeti folyóiratok szerkesztőinek munkája is érdemi elismerést kaphasson.Az elismerést minden évben az kaphatja, aki a legtöbbet tett a fiatalok ízlésformálásáért, és részrehajlás nélkül csak a minőséget tartotta fontosnak a műalkotások és a róluk szóló recenziók megjelentetésekor.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/a-litera-foszerkesztoje-az-idei-osvat-erno-dijas.html

 
--Cirok Szabó István a Makói Medáliák-díjban részesült
A Makói Medáliák magyar irodalmi díjat 2005-ben, a József Attila-emlékév alkalmából alapította Makó Város Önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. A díjat 2020-ban a kuratórium Cirok Szabó István Agancspark című verseskötetének elismeréséül ítélte oda.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/a-litera-foszerkesztoje-az-idei-osvat-erno-dijas.html

 
--Nádasdy Ádám 2020 Aegon Irodalmi Díjasa
2020 Aegon Irodalmi Díja és a vele járó 3 millió forint nyertese Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete. A 73 éves költőnek, műfordítónak, egyetemi tanárnak 2019-ben jelent meg verseskötete, amelynek versei úgy egyensúlyoznak a komolyság és komolytalanság határán, mint a vízisízők a víz felszínén, akiket száguldás közben csodálattal teli félelemmel nézünk, az elbukás pillanatában azonban nevetünk rajtuk. A Jól láthatóan lógok itt szövegeit ez a kettősség jellemzi: a versek témájukban súlyosak, sok helyen megjelennek bennük az öregedés, a halál, a létösszegzés motívumai, mégis van bennük könnyedség és irónia is. A tragikum és a komikum azonban nem külön-külön, hanem együtt hatnak, egymást erősítve ütnek igazán nagyot. Szonettek és szabadversek, rímesek és rímtelenek, könnyed-humorosak és mélyen felkavaróak - Nádasdy Ádám költészete sokformájú és sokhangú, Aranytól Adyn át József Attiláig és Esterházyig idézi meg a magyar irodalmi hagyományt, és teremt önálló, erős hangot. Halálközeliség és túlélés, szerelem és féltékenység, elvágyódás, hazatalálás, megérkezés – csak néhány Nádasdy verseinek nagy témái közül.
Forrás és teljes cikk itt:https://konyvesmagazin.hu/friss/nadasdy_adam_2020_

 
--Kiss Tibor Noé kapja a 2020-as Hazai Attila Irodalmi Díjat
A Hazai Attila Alapítvány ebben az évben, ötödik alkalommal is a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra tervezte a díjazott nevének nyilvánosságra hozását. A megváltozott körülmények miatt azonban idén rendhagyó módon a Hazai Attila facebook-oldalon online jelentették be (a közvetítés a Literán is látható volt), 2020. április 30-án, Hazai Attila születésnapján, hogy a szakmai zsűri döntése szerint 2020-ban Kiss Tibor Noé író veheti áta Hazai Attila Irodalmi Díjat.
Forrás és teljes cikk, szerzői pályaképpel, itt: https://litera.hu/hirek/kiss-tibor-noe-kapja-a-2020-as-hazai-attila-irodalmi-dijat.html

 
--Ők az idei év Communitas Alkotói Ösztöndíjasai
Idén 18. alkalommal részesít ösztöndíjban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány harmincöt év alatti romániai magyar alkotókat irodalom, vizuális művészetek, zeneművészet, színházművészet, film, televízió, rádió és multimédia területén. A Irodalom kategóriában a 2020. évi díjazottak a következők: Ugron Nóra, Gothár Tamás, Imre Eszter, Kulcsár Árpád, Lovassy-Cseh Tamás, Mihók Tamás, Rusu Szidónia és Varga László Edgár.
A 39 fiatal erdélyi díjazott egy éven át havi 900 lejes támogatásban részesül. A Communitas Alapítvány által szervezett, már hagyománnyá vált Alkotói Ösztöndíj Gála idén sem marad el, de a rendkívüli egészségügyi helyzetre való tekintettel online tekinthetik meg az érdeklődők a Communitas Alapítvány Facebook-oldalán, valamint az Erdélyi Magyar Televízióban. Az ünnepi műsor keretében találkozhatnak a 2019-ben nyertes ösztöndíjasokkal és alkotásaikkal, ugyanakkor bemutatják és díjazzák az idei év nyertes ösztöndíjasait is.
Forrás és a teljes névsor itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=11468&ok_az_idei_


AJÁNLÓ

-- Istennek nehéz – megjelent az Index első novelláskötete
Az Istennek nehéz a címadó Grecsó Krisztián-írással együtt összesen tizenhét szerző 26 novelláját tartalmazza.
A könyv alapvetően válogatáskötet, a tavaly májusban indult tárcasorozatírásaiból gyűjtötték ide a novellákat – de került bele öt olyan tárcanovella is, amelyek először itt és most olvashatók.
Szerzői között szerepelnek a kortárs magyar prózairodalom olyan meghatározó szereplői, mint Benedek Szabolcs, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Háy János, Kiss Tibor Noé, Lackfi János vagy Szív Ernő (Darvasi László).
A kötetet, ahogyan az online megjelent prózákat is, Fillér Máté grafikái illusztrálják.
Forrás:https://index.hu/kultur/2020/04/17/istennek_nehez_-

 
--Megjelent a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2020. áprilisi száma
Ízelítő alapszámból:
- Nagy Gyula - Zeller Rozália: Tudománymetria egy tudományegyetemen
-Zsömle Viktor: Egy felmérés tanulságai - Az Internet of Things (IoT) a magyar könyvtárakban
- Prokné Palik Mária: Visszatekintés a Szakkönyvtári seregszemlére (beszámoló)
- Hírek.
A következő szám várható megjelenése: 2020. május 26.
A folyóirat csak online jelenik meg (elérhetősége:https://tmt.omikk.bme.hu), 2020-tól előfizetés nélkül, ingyenesen elérhető.
Forrás: KATALIST
 

--Újra kiadták Faludy Villon-átköltéseit
Hátborzongató érzés újraolvasni a harmincas években íródott, a középkorra reflektáló, de nagyon aktuális költeményeket.
Hiánypótló klasszikus jelent meg a Helikon kiadó gondozásában: a magyar költőgéniusz, az elmúlt időszakban méltatlanul mellőzött Faludy György Villon-átköltéseit vehetjük kezünkbe újra, ezúttal Keresztes Dóra grafikusművész illusztrációival. Faludy 27 évesen robbant be Villon-átköltéseivel a közéletbe, és a kötet 1937-es megjelenése hosszú időre meghatározta a fiatalember pályáját. Nemzedékek fújták kívülről az akkor még vékonyka kötet verseit, amelyek nem annyira a francia reneszánsz bohém zsiványának művei, mint inkább Faludy végtelen fantáziájának és tehetségének sziporkái – tanulságuk pedig összeköti a középkor emberét a mi nemzedékünkkel. Rarunkel úr, a Kövér Margot, a Senki Fia vagy a Párizsi Szépasszonyok mind újra mesélik olykor vidám, olykor szomorú, de tanulságos történetüket.
Forrás: https://kulturpart.hu/2020/04/04/faludy-villon-atkoltesek-konyv

 
--12 könyv, amivel otthonról is bejárhatod a világot
Mivel tervezett utazásainkat egy időre el kell halasztanunk, íme 12 könyv, amelyek az utazás illúzióját nyújtják – szinte minden korosztálynak.
Gerald Durrell: Korfu-trilógia
A szerző neve garancia a tökéletes kikapcsolódásra: minden könyvében új tájakat és állatfajokat ismerhetünk meg, miközben könnyesre kacagjuk magunkat az emberi (és olykor állati) viselkedés kiszámíthatatlan furcsaságain.
A Durrell-rajongók kollektív tudatának része lett a Korfun megtapasztalt szabadság és kiteljesedés, ami szerencsére bármikor újra átélhető, hiszen csak le kell emelni ezeket a könyve(ke)t a polcról.
Molnár Krisztina Rita: Kréta-rajz
A költőként, múzeumpedagógusként és novellistaként is aktív Molnár Krisztina Rita csodálatosan ráérzett arra, hogyan kell olyan ifjúsági regényeket írni, amelyeket aztán a felnőttek is örömmel olvasnak. A Kréta-rajz egyfajta spin-off: aMaléna Kertjecímű könyvből megismert baráti hármas nyári kalandjait nyújtja át az olvasóknak napló formájában. A három gyerek nagyon különbözőképpen tölti a szünidőt: egyikük otthon marad, de cserébe fölfedezi az írás szabadító erejét, másikuk egy Nógrád megyei kis faluban bandázik az unokatesókkal, a harmadik (mondhatnánk, hogy a legszerencsésebb, de az író szándékosan nem tesz értékbeli különbséget a háromféle nyaralás között) pedig egy varázslatos görög szigeten, Krétán ismerkedik az európai kultúra bölcsőjének kincseivel.
Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög
A világirodalom egyik nagyágyúja: úgy hat az olvasóra, mint egy testes, nehéz vörösbor, egészségre gyakorolt pozitív hatása azonnali és megkérdőjelezhetetlen. Amikor Camus 1957-ben átvette a Nobel-díjat, beszédében megjegyezte, hogy a másik jelölt, Nikosz Kazantzakisz 'százszor jobban' megérdemelte volna a kitüntetést. A görög írót még összesen kilenc alkalommal jelölték a rangos irodalmi elismerésre, de ne ezért olvassuk el a könyvet, hanem azért, mert reményt ad - Krétán még a legbesavanyodottabb könyvmolyok is új életre kelhetnek. A módszer nem is olyan bonyolult: épüljünk be a helyi közösség életébe, engedjünk a szépasszonyok csábításának, vesztegessünk el egy lignitbányát száz nap alatt, aztán vigadjunk sírva a tengerparton.
Jack London: Farkasvér
Miért feltételeznénk, hogy csak a napsütötte mediterrán vidékek késztetik álmodozásra az olvasót? Akit a sarkvidéki hideg vonz inkább, az maximálisan megtalálja a számítását Jack London írásaiban.
Robert Franklin Leslie: A Medvék - és Én
Mi lett volna, ha Jack London a kutyák helyett a mackókat szereti? Hát megírta volna ezt a könyvet, így viszont nem ő írta meg, hanem Robert Franklin Leslie, akinek az életéről nem sokat tudunk azon kívül, hogy ő is szeretett a vadonban kalandozni, és szerencsénkre a tapasztalatait sem volt rest papírra vetni közben. Ez a különleges memoár még mindig a hidegtűrő olvasóknak kedvez.
James Herriot: Az állatorvos is nős ember
Yorkshire megye Angliában azért már nem a vadon, cserébe viszont Európa-szerte híres kedvezőtlen időjárásáról és keménykötésű lakosairól. James Herriot például egy vidéki állatorvos megpróbáltatásait tárja elénk, méghozzá roppant szellemes és szórakoztató stílusban.
Narine Abgarjan: Égből hullott három alma
Ha eddig az embert időnként elfogta az a kicsit mazochista vágy, hogy elővegye aSzáz év magány-t és elmerüljön abban, hogyan is volt az, amikor Aurelio Buendía ezredest elővezették a kivégzésére, hát ezentúl az a vágy is gyakran megrohanja majd, hogy újra elmélyedjen abban, milyen is volt az, mikor Szevojanc Anatolija megetette a tyúkokat és lefeküdt meghalni.
Timothée de Fombelle: Perle könyve
"Fenntartható irodalmat akarok írni" - nyilatkozta egyszer Timothée de Fombelle, és a Perle könyvével ez kétségkívül sikerül is neki: miután lecsillapodik az első olvasás izgalma, évek múlva is elővesszük majd ezt a valóság és mese között egyensúlyozó hibridet. Remek olvasmány kamaszoknak, felnőtteknek egyaránt, a könyvben ugyanis annyiféle réteg van a '30-as évekbeli period-drámától a háborús kalandregényen át az ősi skandináv regékig (némi posztmodern beütéssel megspékelve, hiszen a szöveg a cselekményen túl az irodalom természetéről is beszél), hogy gyakorlatilag bárkit le tud nyűgözni. Az elmúlt 10 év legkomplexebb ifjúsági regénye.
Bökös Borbála: Szmirkó
Egy szó: szipolymacska. Az állattartók, persze, tudják, hogy hajnali három körül a teljesen közönséges házimacska is szipoly, de azért ez a jópofa szó remekül érzékelteti a szerző affinitását a nyelvhez és a mesebeli lényekhez. Ez a könyv tulajdonképpen a Tündér Lala modernizált és feminista verziója: a megoldás ugyan a kis Szmirkó kezében van, de azért a nőalakok jóval aktívabbak és harciasabbak Szabó Magda meséjéhez képest.
Satoe Tone: Pipó utazása
A japán képzőművésznő albumait cukorkaként kapkodják szét a legtöbb európai országban. Magyarul eddig két műve jelent meg a Kisgombos kiadó gondozásában, illetve Budapesten, a Deák17 galériában tartott kiállítása is nagy sikert aratott a magyar közönség körében. A 'lepkeujjú' illusztrátor bevallottan a szöveggel áll egy kicsit hadilábon, ám a Pipó utazásában sikerült tökéletes egyensúlyt teremtenie az írott és rajzolt tartalom között.
Bodor Ádám: A Sinistra-körzet
Egy hamisítatlan kelet-európai westernfilmbe csöppen az a bátor olvasó, aki társául szegődik a könyvbeli főhősnek, és bebarangolja vele ezt a furcsa, mégis valahol ismerős tájat. Az ember szinte hallja nyikorogni a kis csehó ajtaját, és érzi a bőrén a barátságtalan tekinteteket, ahogy Andrej Bodor kívülállóként megérkezik a román-ukrán határmenti faluba, a Sinistra körzetbe.
Győrffy Ákos: Haza
A szerzőt talán sokan ismerik a Bajdázó zenekarból vagy a Havazás Amiens-ben verseskötet szerzőjeként, de most mint esszéíró mutatkozik be az olvasóknak. Természetközeliség, spiritualitás - ezek a hívószavak mindig fölmerülnek vele kapcsolatban, ez a könyv sem kivétel: a Haza a Börzsöny bükköseitől az Adriai-tenger partjáig, majd vissza kalauzolja az olvasót, ám a nem egészen koherens rövid történetekből tulajdonképpen valamiféle belső utazás bontakozik ki, ami az embert kalandozásra hívja a saját tudatában.
Forrás és teljes cikk itt: https://kulturpart.hu/2020/03/22/top-12-konyv-utazas-otthon-karanten
 

--Megjelent a megújult EKE Hírlevél 2020/1. száma
A küllemében megújult, tartalmában változatlanul igényes és gazdagkiadvány az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) honlapján érhető el:https://www.eke..hu/hirlevelek/17-evfolyam-2020-1-szam
A kiadvány idéntől csak elektronikus formában jelenik meg, szerkesztői Török Beáta és Tegzes Béla.
Forrás: IFLA-HUN - Ásványi Ilona

 
--Fűzfa Balázs monográfiája a húszezredik kötet a Magyar Elektronikus Könyvtárban
Fűzfa Balázs szombathelyi professzor, irodalompedagógus monográfiája lett a húszezredik kötet a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) adatbázisában – közölte az Országos Széchényi Könyvtár.
Fűzfa Balázs a Magyar Elektronikus Könyvtáron keresztül ajánlotta fel a nagyközönségnek 2008 és 2011 között megjelent, korszerű szemléletű gimnáziumi irodalomtankönyveit. Ezzel a ...Sem azé, aki fut....: Ottlik Géza Iskola a határon című regénye a hagyomány, a prózapoétika, a hipertextualitás és a recepció tükrében című monográfiája lett a húszezredik kötet a MEK adatbázisában.
Forrás és teljes cikk itt: http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/18752/fuzfa_balazs_monografiaja_a_

 
AJÁNLÓ – ONLINE TARTALMAK

-- Nyilvánosan is elérhetővé és interaktívvá vált az OSZK webarchívuma
2020 márciusától az OSZK webarchívuma nyilvánosan is elérhetővé és interaktívvá vált.
2019 végén a webarchiválási tesztprojekt keretében a nemzeti könyvtár már mintegy 250 ezer webhelyet, 35 terabájt összmennyiségű adatot mentett le. A webarchívum azzal a céllal jött létre, hogy reprezentatív képet nyújtson az egy adott időszakban nyilvánosan elérhető, a magyar közönségnek szánt és a kulturális örökség részét képező online tartalomkínálatról, a hungaricumok körébe tartozó elektronikus anyagokról. Az eltárolt fájlok és URL-címek száma megközelíti a 600 milliót.
A nemrégiben megújult oldalon a webarchívum és a projekt bemutatása mellett külön érhetők el tartalmak a felhasználók, a tartalomgazdák, a téma iránt érdeklődő szakemberek és az újságírók számára. Egy űrlapot kitöltve bárki javasolhatja mindazokat a magyar webhelyeket, online információforrásokat, amelyeket érdemesnek tart hosszú távon is megőrizni.
A „webaratás” jelenleg azokat a szervereket érinti, ahonnan technikailag biztosítható a tartalom automatikus lementése, vagyis a gyűjtés során a könyvtár figyelembe veszi az adott webhely tulajdonosa által beállított korlátozásokat.
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/nyilvanosan-elerhetove-es-interaktivva-valt-az-oszk-

 
--Bartos Erika ingyenessé tette a meséit, amit fel is olvas a gyerekeknek
Bartos Erika Magyarország egyik legsikeresebb gyerekkönyv-szerzője, ezt az is bizonyítja, hogy nem nő ma fel úgy senki Magyarországon, hogy ne hallott volna az Anna, Peti, Gergő vagy épp a Bogyó és Babóca mesesorozatokról, és pláne, hogy a gyerekeknek ne ez lett volna az elsődleges nagy kedvence.
A szokatlan helyzetre való tekintettel, az otthon időző kisgyermekes családok segítésére Bartos Erika ingyenessé tett jó pár könyvét, amit Youtube-csatornáján fel is olvas a gyerekeknek. Több mint 60 mesével segíti őket a koronavírus-járvány idején, köztük a nagy kedvencekkel, Bogyó és Babóca, Brúnó, Marci, Lili és Orsi történeteivel.
Nemrég jelent meg egy Bogyó és Babóca-kifestő is, ebből is feltett több lapot, ingyen letölthetők:https://www.bartoserika.hu/aktualis/bogyo-es-baboca-honapos-konyv-felolvasva (kattints a kisképre, majd jobb klikk, és válaszd a kép mentését).
Forrás: http://kaposvar.imami.hu/orszagos-hirek/bartos-erika-ingyenesse-tette-

 
MOZAIK

--Mi lesz a könyvtári terekkel a járvány után?
A vírusszülte kényszerhelyzet miatt kiderülhet: a könyvtári tevékenységek egy része nem kötődik a könyvtár fizikai tereihez, azok a felhasználástól 10, 100 vagy akár 1000 km távolságban is elvégezhetők. Sőt, annak sincsen fizikai akadálya, hogy ezeknek a tevékenységeknek - dokumentumfeldolgozás, katalógusépítés, tájékoztatás - jelentős hányadát a témához értő szakemberek egyidejűleg, távolról több könyvtár számára szolgáltassák. Akár külső megbízotti státuszban -már amennyiben sikerül legyőzni az ezzel kapcsolatos mentális akadályokat.
Ezeket a folyamatokat a koronavírus közvetett hatása katalizálhatja. Sőt, hatással van a könyvtári terekre is: tovább zsugorodhatnak a feldolgozás terei a használók által közvetlenül igénybe vehető terek és szolgáltatások javára. Felértékelődik a beépített könyvtáros feladatköre - ha van hozzá innovatív szellem. A vírus áttételes hatására tehát növekedhet a hasznos használói tér. (MG)
Forrás: KIT Hírlevél, 2020. április 8. (15. szám)

 
--A digitális kultúra funkciói - nem csak járványhelyzet idejére
A digitális kultúra elsődleges fő funkciója az emberiség történetében az, hogy a városokba beáramló, ott sűrűn élő, naponta ezernyi interakcióba, információszerzésbe kényszerülő emberiség automatizáltan, könnyedén tudjon egymással együttműködni. Lehetővé tette, hogy barátok, idegenek, sőt, lassan, emberek szoftverekkel és gépekkel azonnali módon együtt tudjanak működni, a kívánt hatást elérve (legyen az akár egy információ, egy ideiglenesen használt autó, egy lakás bérbevétele vagy ételvásárlás). A digitális kultúra a városi életminőség biztosításának rendszere.
Napjainkban a koronavírus krízise határozza meg a közbeszédet, társadalmi alrendszereinket. Látnunk kell, hogy a jövőben többször is lesznek hasonló járványok, egy nagyon összekapcsolt, összezsugorodott bolygónkon (egy nap alatt körbe tudjuk utazni), ilyen lélekszám mellett, ezek elterjedése megakadályozhatatlan. Az emberiség azonban kifejlesztette a digitális kultúrát, a szenzorokat, az e-egészségügyet, a távmunkát, távoktatást, a hatékony digitális együttműködéseket. A digitális kultúra második fő funkciója az emberiség történetében az, hogy növelje védettségünket, rugalmasságunkat, megnövelje eszköztárunkat arra, hogy katasztrófák, járványok, rendkívüli események idején is közel hasonló életminőségben éljünk, mint azelőtt. Dolgozhatunk, szórakozhatunk, kapcsolatot tarthatunk, működtethetjük gazdaságunkat, a világ beköltözött a lakásunkba, hogy akkor és azt használhassuk, amire szükségünk van - mondja Rab Árpád Szörény.
Bővebben itt: ITKI Blog - 2020. április 02.
Forrás: KIT Hírlevél, 2020. április 8. (15. szám)

 
--Hogyan hatnak a könyvautomaták a könyvtári forgalomra?
Feltételezhető, hogy a sikerkönyveket áruló automaták csökkentik a könyvtári könyvek forgalmát az adott témában.. Erre vonatkozó felmérés még nem ismert. (MG)
- Kecskemét kulturális életének új színfoltja egy könyvautomata a város szívében. Egyre többen osztják meg az internetes közösségi oldalakon, hogy a Hírös Agóra oldalánál belebotlottak egy könyvautomatába, ami nemrég került kihelyezésre. Hogy is került oda? Mire jó egy könyvautomata? Utánajártunk.
Ezek az egyszerű, de összetett konstrukciók teljesen hasonlóan működnek, mint az ital- vagy ételautomaták. A vásárló kinézi az üvegezett vitrinen keresztül a számára kedves terméket, majd az ellenértékét bedobja készpénzben, vagy a megfelelő összeget a bankkártyájával lecsippantja, és már a kezében is tudhatja Szerb Antal Utas és holdvilág, Esterházy Péter "És mesélni kezdtem...", Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk vagy Rejtő Jenő Csontbrigád című könyveinek egyikét, de még sorolhatnánk, hiszen eddig összesen 33 kiváló minőségű kötetet dobtak piacra.
Forrás: KIT Hírlevél, 2020. április 8. (15. szám)

 
-- A Mesterember sorozatban a könyvtáros
A Mesterember című sorozatban hetente egy-egy szakmát mutatnak be testközelből, hogy segítse a bizonytalankodókat a pályaválasztásban.
A könyvtáros 1.: https://www.youtube.com/watch?v=NO1dc1EAe7Q&fbclid=IwAR0zmbPI
A könyvtáros 2.: https://www.youtube.com/watch?v=ETX3L9YUnNY&list=PLEiwVd6n_ -
 

--Így alakulhat át digitális életünk a járvány után
Ahogyan a világban milliók alkalmazkodtak a járvány miatti bezártsághoz, egyre világosabban látszik, hogy alapjaiban változhat meg a digitális életünk, ha elvonul a koronavírus. A videokonferenciák, az online oktatás vagy az otthonról végzett, interneten közvetített edzések ugyanis megnyitották a kaput számos olyan változás előtt, amelyek várhatóan tartósan velünk maradnak a jövőben.
Korábban egyszerűen adottnak vettük, hogy vannak bizonyos szolgáltatások a társadalomban, amelyekhez elengedhetetlen a személyes kapcsolat. A mostani helyzetben azonban egyre világosabban látszik, hogy ez a felfogás radikális átalakuláson megy át – mondta aCNBC-nek Carsten Wierwille, a digitális termékeket fejlesztő Ustwo vezérigazgatója.
A változásnak azonban két oldala van. Egyfelől az emberek sokkal jobb szolgáltatásokat kaphatnak olyan vállalkozásoktól, amelyek képesek növelni a digitális jelenlétüket, illetve a szolgáltatásaik színvonalát. Vagyis emberek sokasága tapasztalhatja meg, hogy közvetlenül az otthonaikba jutnak el olyan termékek és szolgáltatások, amelyek eléréséhez eddig kimozdultak otthonról.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.origo.hu/gazdasag/20200415-digitalis-munka-

 
--Az Operaházból ellopott kora újkori könyvek kerültek haza Londonból
A KKM égisze alatt működő Londoni Magyar Kulturális Központtól és a brit operaművészeti központnak számító Royal Opera House-tól néhány utcányira, egy antikváriumból kerültek elő értékes, gazdagon illusztrált, bőrkötéses operatörténeti könyvek, amelyeket a Magyar Állami Operaház levéltárából 2015-ben tulajdonítottak el illetéktelenek.
Az antikvárium tulajdonosa, miután látta a pecsétet a könyvekben, felvette a kapcsolatot a londoni rendőrséggel (The Metropolitan Police Art & Antiques Unit).
Ezt követően a könyvek a külügyminisztérium segítségével kerülhettek vissza Magyarországra.
A kötetek rövidesen visszajutnak majd az Operaház levéltárába.
Az Erb-Huldigung; Effigies Ducum et Regum Hungariae, valamint Les Peuples de la Russiecímű kötetek piaci értéke mintegy 40 millió forint, eszmei értékük azonban felbecsülhetetlen.
Nem ez az első eset, hogy Magyarországról eltulajdonított, értékes műtárgyak bukkannak fel Nagy-Britannia fővárosában.
Forrás: https://mult-kor.hu/az-operahazbol-ellopott-kora-ujkori-knyvek-kerultek-haza

 
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető.. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

 

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

.

__,_._,___