TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Új korszak a digitális tudásban: A kódexektől a magára ismerő szövegig
--Térey Jánosról elnevezett ösztöndíjat indít a Petőfi Irodalmi Múzeum
PÁLYÁZATOK
--Az Irodalmi Jelen vers- és prózapályázata középiskolásoknak
--Tabéry-novellapályázat: mimikri, emlékezet, határlét
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Beszélő Könyvek: Tér-kép-történetek a Tékában
--Adventi könyvvásárt tartottak a gyergyószentmiklósi könyvtárban
--Doboznyi szeretet – adventi adakozással zárta az évet a gyergyóditrói könyvtár
--Karácsonyi műhely a nagykárolyi kastélyban
--A székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár karácsonyi programja
KITEKINTŐ
--A hónap műtárgya: A nemzeti könyvtár gramofonlemez-gyűjteménye
--Nem könyvtár, hanem Fórum nyílt Groningenben – ide nézz az Oodi után
--Kultúrháló – Szolidaritási program indult
HAZAI
--Új kultúrafogyasztók kellenek – Kovászna megye művelődésszervezői találkoztak
--A Székely Mikó Kollégiumról szóló irodalom bibliográfiája
--Előadás és könyvbemutató a szatmárnémeti Szent István irodalmi körben
--Kettős bemutató és születésnap Szatmáron
--A jelen mögötti múlt – Patak Márta prózaíró volt a Várad folyóirat vendége
--Folyamatosan megrongálják a könyvkuckókat, de így sem hátrálnak a kezdeményezők
--Januártól bezár a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum
--Salamon Ferenc oktatástörténeti régészkönyve
INTERJÚ
--Egy könyv szülője nem csak az író – interjú Szonda Szabolccsal
ÉVFORDULÓK
--Fennállásának 160. évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Múzeum Egyesület
--Nyomdai betűk mögött. Kriterion 50 − konferencia
DÍJAK
--Ferdinandy György Prima Primissima-díjas
--Markó Béla kapta a Zelk Zoltán-díjat
--Gazda Józsefet díjazták
--Harag Anita lett a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj győztese
--Gál Hunor erdélyi költő kapta a Petri György-díjat
--Látó-nívódíjak 2019
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Kovács Sándor Iván irodalomtörténész
--Elhunyt Ormos Mária történész
--Meghalt Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke
--Meghalt Gábor Dénes bibliográfus, a Művelődés és a Könyvesház belső munkatársa
AJÁNLÓ
--Almáskertből meséskönyv
--A legvadabb képzeletünket is felülmúlják Gileád újabb borzalmai
--Hatszáz éves örökség Székelyderzsen
--Bolyai János: egy lángész, akit elfelejtettünk
--Győrfi Kata első verseskötetének bemutatója Sepsiszentgyörgyön
--Könyv fél évezred templomi asztalosmunkáiról
--Kötetekbe sűrített beszélgetések
--A lélek nyitott mesekönyve
--Megjelent Lucian Boia történész legújabb könyvének magyar fordítása
--Turóczi Ildikó afrikai történetei
--Lázáry René Sándor posztumusz versei
--Cukor.baj: könyvbemutató Sepsiszentgyörgyön
--A Korunk 2019. decemberi száma
MOZAIK
--A 2019-es év TOP5 könyvei – ahogyan a kiadók látják
--Kutató: a digitális függés olyan, mint az alkoholizmus
--PISA-felmérés: a nemzetközi átlag alatt teljesítenek a romániai diákok
--Ebben az üzletben könyvvel fizethetnek a vásárlók a könyvekért
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
 
--Új korszak a digitális tudásban: A kódexektől a magára ismerő szövegig
Az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Névtér (abcd.hu) projektje és készülő egységes országos könyvtári platformja, valamint a törekvés, hogy a webtérben a kapcsolatok rendszerezetten jöjjenek létre, éveken belül átalakítják a magyar könyvtári adatkincs megosztását. A könyvtárosok szerint izgalmas időszak következik, amelynek végeredménye az lesz, hogy az információk a virtuális térben is a valóságnak megfelelő kapcsolatokba kerülnek. A nehezen kereshető mély web aljáról előkerülnek a kapcsolódó adatok, összefüggéseikben találunk az információkra.
A delmagyar.hu oldalon izgalmas cikket olvashatunk a témáról. Kokas Károly és Nagy Gyula, az SZTE Klebelsberg Könyvtár igazgatóhelyettesei egyetértenek: nagyot fordulhat a világ a könyvtáros szakmában.
'Megvalósulhat-e az álom, hogy a könyvtárak adatkincse a legszélesebb körben, a weben legyen elérhető?
Nagy Gyula: – Legalábbis egyre közelebb kerülünk ehhez. A könyvtárak katalógusai most is elérhetők a neten, sőt, együtt is elérhetők, a Mokka nevű szolgáltatásban. Az Országos Széchényi Könyvtár új projektje ezt egy szinttel feljebb viszi, mert nemcsak az úgynevezett metaadatokat (például a bibliográfiai adatokat) fogja elérhetővé tenni, hanem egy összekapcsolt felhőben közös felhasználókezelést, közös könyvfeldolgozást, vagyis egy országos integrált platformot fog jelenteni.
Kokas Károly: – Az integrált könyvtári rendszereket úgy kell elképzelni, mint az egészségügyi pénztár receptrendszerét. Az orvosok receptet írtak, és a felhasználó az ország minden patikájában kiveheti a felírt gyógyszert. Egy-egy számítógép minden rendelőből a központi géppel kommunikál, s azt látja a patikus is, bárhol legyen földrajzilag. Az OSZK-projektben is egyetlen országos rendszert telepítenének a felhőbe, ehhez pedig központilag csatlakoznának a könyvtárak.
– Az országos könyvtári platform adatai a névtereken keresztül kerülnek be a szemantikus webtérbe. A Nemzeti Névtér weboldalán is látszik: a magyar személy-, földrajzi és testületi nevek hitelesített és összefüggésbe helyezett adatokkal kerülnek fel. Ezek alkotják a névtereket. Annak mértékében, ahogyan sorra jönnek létre a hitelesített névterek mint fix keresési pontok, a Google-keresésünk is relevánsabb, több összefüggést kínáló találatokat nyújt majd. Nézzünk egy példát! A Wikipediában egy magyar író oldalán láthatók a művei; ha alapos a szócikkíró, akkor minden mű benne van, ha őrülten elhivatott, akkor lehet, hogy minden kiadás is. Mihelyt összekapcsoljuk az író Wikipedia-szócikkét a névtérrel, átjárót kapunk az összes könyvtár katalógusaihoz. (...)
Nagy Gyula: – Akik a magyar névteret építik szemantikus webes alapon, számos meglévő adatforrást használnak fel, köztük könyvtári katalógusokat, életrajzi lexikonokat. Ezeket az adatokat és összefüggéseiket könyvtárak, levéltárak, múzeumok hitelesítik. Napjainkban a könyvtárak, egyfajta modern 'hiteles helyként' tekintve önmagukra, fontos küldetésüknek tartják az információk megbízhatóságának ellenőrzését. A félinformációktól, átverésektől, áltudományos tartalmaktól, 'fake news-októl' hemzsegő világban erre a tevékenységre minden eddiginél nagyobb az igény.
(...) A Klebelsberg Könyvtárban mintegy 3 millió oldal digitalizált tartalomnál tartunk, ami nagy munka, de a teljes állomány elenyésző százaléka. Ha a weben elérhető digitális tartalmat nézzük, a magyar kiadású napilapok, folyóiratok 80-90 százaléka ott van valamelyik adatbázisban. Az ADT és a Hungaricana oldalain 30-35 millió oldalnyi tartalom érhető el. Az Akadémiai Könyvtár repozitóriuma néhány millió oldalas.. Ha összeadjuk a többi, néhány millió oldalas tartalmat, kijönne még 35 millió. Ugyanakkor az összes magyar digitális sajtótermék, könyv együtt több száz millió oldal. Vannak országok, mint Ausztrália vagy Új-Zéland, ahol elmondhatják, hogy a periodikák tartalma 100 százalékban elérhető a weben.
Kokas Károly: – Ha nyernénk 2 milliárd forintot, egy légkondis épületben, felszerelve modern eszközökkel, 60 tanítvánnyal 3 műszakban digitalizálva, 5 éven belül az egész magyar könyvtári kultúra még nem digitalizált tartalmát mindenestül talán be lehetne digitalizálni. Csakhogy az, hogy egy könyv elolvasható-e a neten fizetősen vagy ingyenesen, alapvetően nem könyvtári, hanem jogi kérdés. Amíg a globális szerzői jogi szabályozás nem változik, addig ezt nem lehet könyvtár-informatikával megoldani.'
Forrás és teljes cikk itt: https://www.delmagyar.hu/kultura/helyi-kultura/a-kodexektol-a-magara-ismero-szovegig-4745004/


--Térey Jánosról elnevezett ösztöndíjat indít a Petőfi Irodalmi Múzeum
A PIM 2020 elejétől a nemrég elhunyt Térey János költőről, íróról elnevezett ösztöndíjat indít a középgenerációhoz tartozó írók, költők, műfordítók részére.
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója levélben kereste meg az írószervezetek, könyvkiadók, folyóiratok, egyetemi tanszékek, szakmai műhelyek vezetőit, hogy tegyenek javaslatot az ösztöndíjjal támogatandó alkotók személyére.
A díjat 35 és 65 év közötti, magyar nyelven alkotó szerzők kapják abból a célból, hogy nyugodtabb alkotói körülményeket biztosítson számukra a Múzeum. A díjazottak száma egyszerre 30 fő. A kezdeti tervekkel ellentétben, amelyek az ösztöndíjban részesülők közül kizárták volna az irodalmi akadémiák tagjait, a jelölésnek nincsenek adminisztratív korlátai. Az odaítélésről várhatóan januárban hoz döntést a 14 fős szakmai kuratórium. A zsűri elnöke dr. Harmath Artemisz, Térey János özvegye, tagjai pedig az írószervezetek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia és a PIM delegáltjai.
Mivel a PIM a közelmúltban a kultúrstratégiai intézmények sorába lépett, a vonatkozó jogszabály szerint a Kormány öt évre köt vele szerződést. Így az eredetileg háromévesre tervezett alkotói ösztöndíjat öt évre lehetett meghosszabbítani. A Térey-ösztöndíj a most induló PIM – Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Program elemeként fontos szerepet kap annak az intézményi szándéknak a megvalósításában, hogy a múzeum a legkiválóbb kortárs szerzők tevékenységét alkotói pályájuk minden szakaszában támogatni tudja.
Forrás: https://litera.hu/hirek/terey-janosrol-elnevezett-osztondijat-indit-a-petofi-irodalmi-muzeum.html

 
PÁLYÁZAT

--Az Irodalmi Jelen vers- és prózapályázata középiskolásoknak
Az Irodalmi Jelen szépirodalmi és kulturális folyóirat vers- és prózapályázatot hirdet középiskolásoknak:
'Tudod-e, hogy a költészet trendi, és tizenéves fiataloknak vannak a legmerészebb elképzelései a világról? Hogy Arthur Rimbaud már 17 évesen befutott költő volt? Hogy az Irodalmi Jelen főmunkatársa volt Faludy György, aki csak fiatalokkal vette körül magát? Hogy olyan kortárs költők publikálnak nálunk, akikről esetleg te is tanulsz az iskolában?
Ha foglalkoztat az irodalom, költő vagy író szeretnél lenni, de még senki nem fedezett fel, nem voltál elég bátor, hogy írásaidat megmutasd az irodalomtanárodnak, a barátaidnak, elküldd folyóiratnak, akkor most itt a kihagyhatatlan alkalom. Pályázz!'
A pályázatra két verset vagy két prózai művet várnak. Egyik mű kötött témájú (két téma közül lehet választani, nem kell mindkettőt megírni, csak az egyiket), a másik pályamű szabad. A pályázók 9–12. osztályos diákok lehetnek. A szerkesztőség tagjaiból álló zsűri bírálja el a műveket. A pályaműveket az ijpalyazat@gmail.com e-mail címre kérik beküldeni. Beküldési határidő: 2020. március 31.
Forrás és a felhívás teljes szövege, a kötött témák megjelölésével is, itt: https://www.irodalmijelen.hu/kulcsszo/rovatok/kolteszet-trendi
 

--Tabéry-novellapályázat: mimikri, emlékezet, határlét
Kettős célja van a Tabéry Géza-novellapályázatnak, amelyet hatodik alkalommal hirdet meg a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja, valamint a Várad kulturális folyóirat. A szervezők fontosnak tartják felhívni a figyelmet a Tabéry-életműre, ugyanakkor a tehetséges fiataloknak is lehetőséget biztosítanak a megmutatkozásra. Újdonság, hogy ezúttal felsős gimnazisták is pályázhatnak, a felső korhatárt pedig kibővítették, tizenhattól harmincéves korig lehet jelentkezni novellával.
A pályázatra szerzőnként maximum két novella küldhető be. A novellák egyenként legfeljebb 15 000 leütés hosszúságúak lehetnek (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-ös sortávolság, 2,5-ös margó). A zsűri eleve nem veszi figyelembe a terjedelemhatárt túllépő szövegeket. Nevezési díj nincs. Beküldési határidő: 2020. február 10.
A küldeményen fel kell tüntetni: Tabéry novellapályázat. A pályamunkákhoz kérik minden esetben mellékelni a pályázó pontos elérhetőségeit!
A pályázatok beküldhetők a taberypalyazat@gmail.com e-mail címre, vagy postai úton a Várad szerkesztősége címére (Revista culturală Várad, 410068 Nagyvárad / Oradea, Piaţa 1 Decembrie nr. 12, judetul Bihor).
A pályázat résztvevői a pályamunkák beküldésével egyúttal felhasználási engedélyt adnak a meghirdetők részére egyéves időtartamra, amely révén azok szerzői jogdíj nélkül, magyar nyelvterületen bármilyen formában közzétehetik a pályaműveket.
A zsűri jogosult dönteni a díjak kiadásáról, esetleges összevonásáról vagy visszatartásáról is.
Eredményhirdetés és ünnepélyes díjátadás 2020 áprilisában.
Forrás: http://www.varad.ro/tabery-novellapalyazat-mimikri-emlekezet-hatarlet/

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Versek között – irodalmi évzáró három kortárs költővel
A Versek között című irodalmi találkozóval zárta 2019-es év rendezvényeinek sorát a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. A rendezvényt a budapesti Szépírók Társasága, valamint Hargita Megye Tanácsa támogatta. December 17-én a könyvtár előadótermében népes közönség gyűlt össze az irodalmi évzáróra, amelynek három kortárs költő volt a vendége: a magyarországi Jász Attila mellett Kovács András Ferenc és Markó Béla. Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író elsőként a szerző túlélési stratégiájáról és a 'szerzői készenlétről', majd arról kérdezte a költőket, hogy mit tekintenek sikernek. Kovács András Ferencnek a Bookart kiadónál jelent meg a legújabb könyve – Lázáry René Sándor: Néhány egykori költemény –, a kötet kapcsán arról kérdezte a költőt, hogy ki ez a titokzatos személy, Lázáry René Sándor, illetve mit szabad tudni róla. A Marosvásárhelyen élő és dolgozó Kovács András Ferenc (közkedvelt jelnevén: KAF) a kortárs magyar líra kiemelkedő alakja, gyakran szólal meg más személyiségek álarca mögé bújva – ezek lehetnek fiktív személyek, a költő által teremtett alteregók, ilyen például a Lázáry-figura. A fiktív szerzőnek még saját életrajzot is alkotott, amely a kötet bevezetőjében olvasható, Prelúdium egy Lázáry-válogatáshoz címmel.
Markó Bélát és Jász Attilát főként a Csontváry-versek születéséről faggatta Murányi, arról, hogy miképpen és miért jött be Csontváry alakja a költészetükbe. A hangulatos költői esten a közönség örömére a költők több verset is felolvastak.
A Hargita Stúdió videofelvétele a könyvbemutatóról itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?time_continue=3&v=jkPdBPf4dtk&feature=emb_title
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/817/versek-kozott--irodalmi-talalkozoval-zartuk-az-evet-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Cseke Gábor olvasónaplóit mutatták be a könyvtárban
Cseke Gábor író, költő, szerkesztő volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2019. december 16-án, akivel a Sorsok könyve (2016) és a Hadiösvények tegnap és ma (2019) című olvasónaplóiról Sarány István, a Hargita Népe napilap főszerkesztője beszélgetett.
Mindkét olvasónapló a Hargita Népe Kiadó gondozásában jelent meg, Sarány István szerkesztésében, a kötetek borítója Ádám Gyula fotóművész munkáját dícséri. A szerkesztő megfogalmazásában 'Cseke Gábor könyvei irodalmi ripotokból és olvasónaplókba oltott esszékből álló dokumentumpróza-kötetek'. A szerző a kötetekbe foglalt írások többségét műfajilag olvasónaplónak tekinti – ahogy az alcímben is jelzi. A könyvtárban működő Olvasókör megalakulásától kezdve, 2015 óta Cseke Gábor irányításával működik, a két kötetben összegyűjtött, változatos témájú esszék közt több olyant is találunk, amelyek az olvasóköri tevékenység kapcsán születhettek meg, ilyen értelemben valóban olvasónaplónak is nevezhető mindkét kötet.
A Sorsok könyve, amint címe is mutatja, emberi sorsokat ábrázol, de alkotások sorsát is bemutatja. A 2019-ben megjelent Hadiösvények tegnap és ma című kötetben helyet kapott huszonkét írás több időszerű gondolat és téma köré építkezik, több esszé témája a 19. század végi és 20. század eleji Erdély belső ellentmondásainak, konfliktusainak irodalmi megjelenítése.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/egyeni-sorsok-alakitasa-felezer-oldalban-elet-adta-temakorok/
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/816/cseke-gabor-olvasonaploit-mutattak-be-a-konyvtarban
Fekete Vince Vargaváros című verseskötetét mutatták be
Vargaváros címmel jelent meg Fekete Vince új verseskötete a Magvető Kiadónál. 2019. december 13-án mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban.. A szerzővel Lövétei Lázár László költő beszélgetett. Kozma Attila színművész előadásában hallgathatott meg a közönség néhányat a kötet verseiből. Fekete Vince a bemutatón elmondta, közel tíz éven át dolgozott a kötet szövegén, közben több más kötete is megjelent. A versek világa Kézdivásárhely, a költő szülővárosa köré szövődik, az a maga történeteivel és tereivel, tradícióival és titkaival jelenítődik meg benne. Fekete Vince epikus-ironikus lírai körpanorámája olvasói számára kalandos kirándulást nyújt archaikus és posztmodern világ között, ereje teljében mutatja költészetét, a drón-perspektíva tágulását, a költői nyelv felszabadulását.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/bemutattak-fekete-vince-legujabb-kotetet-sajatos-vilag-versben/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/815/fekete-vince-vargavaros-cimu-kotetet-mutattak-be
Karácsonyi gyöngyvarázs – egyedi ékszerek kiállítása
A Gyöngyitisz gyöngyfűző klub tagjai 2019-ben is megszervezték hagyományos decemberi kiállításukat Karácsonyi gyöngyvarázs címmel. A Kájoni János Megyei Könyvtár előterében 2019. december 17-én megnyílt kiállításon a klubtagok legújabb alkotásait, kézzel készített egyedi alkotásokat, modern gyöngyékszereket láthatnak az érdeklődők 2020. január 16-ig. A Gyöngyitisz klubot Berényi Zsófia könyvtáros hozta létre 2010-ben, aki azóta rendszeresen szervezi a klubtagok találkozóit a könyvtárban, és oktatja is a modern gyöngyfűzés alapjait.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/814/karacsonyi-gyongyvarazs-2019--egyedi-gyongyekszerek-kiallitasa-a-konyvtarban
Írd meg magad! – kreatív írótábor diákoknak
Középiskolás diákoknak szervezett kreatív írótábort 2019. december 2. és 6. között a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A mentorok – Borsodi László költő, irodalomkritikus, tanár, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője,  Lövétei Lázár László író, műfordító és Miklós Réka (Bleeding Bride, Valeria Screwy) író – hasznos útmutatással és ötletekkel segítették a részt vevő fiatal írójelölteket. A workshopra jelentkező fiatalok egy héten át elmerülhettek az írásban és alkotásban. A stílusgyakorlatok és kreatív feladatok mellett egymással is megbeszélhették gondolataikat, hasznukra válhattak a visszajelzések, amelyeket társaiktól kaptak..
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/813/ird-meg-magad--zajlik-az-iroi-alkototabor-a-konyvtarban
Kettős könyvbemutató: Élő ház – Testfüggőség
Kettős könyvbemutatóra került sor 2019. december 6-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban, Tamás Dénes Az élő ház és Miklóssi Szabó István Testfüggőség című könyvét mutatták be. A frissen megjelent prózakötetek seppsiszentgyörgyi szerzői egymás beszélgetőpartnerei voltak a találkozón. A rendezvényt Hargita Megye Tanácsa támogatta. Az élő ház című regény a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg, a kilencvenes évek elején, egyik székelyudvarhelyi középiskola bentlakásában játszódik cselekménye. 'A főhős húsz éves érettségi találkozója apropóján néz szembe középiskolás, bentlakásos éveivel, annak minden frusztrációjával, szerelmével, útkeresésével. .... Okosan tette a szerző, hogy novellaszerű részekre darabolta a könyvét, így sokkal könnyebb a szétválasztás, jobban lehet egy adott eseményre koncentrálni, de az olvasó is könnyebben tud azonosulni a történtekkel, hiszen bizonyos szinten mindannyiunk középiskolai éveiről szól a regény' – írta az erdélyi Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap 2019. szeptemberi számában a könyvről Miklóssi Szabó István.
Testfüggőség című könyvében Miklóssi Szabó István főként az emberi kapcsolatokat kutatja, annak hatásait a környező világra, teszi ezt filozófiai, történeti és szellemi síkon. Az első ciklus, A tagadás történetei a görcsös ragaszkodás, a fizikailag be nem teljesíthető kapcsolatok, a szorongás és a pánikbetegség, az apa és fia közti kapcsolat tematikáját dolgozza fel.
Sajtóvisszhang: https://liget.ro/studio/kettos-konyvbemutato-az-elo-haz-es-testfuggoseg
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/812/kettos-konyvbemutato-elo-haz--testfuggoseg
Code Kids Hargita megyében
Mikulásváró ünnepi találkozóval zárták a Kájoni János Megyei Könyvtárban a Code Kids projekt első évét 2019. december 5-én. Áttekintették az éves klubtevékenységet, a gyerekek gyors vetélkedőn mérték össze tudásukat és agyafúrtságukat. Mi fán terem a dinamó-elv, mire jó a bináris számrendszer, mekkora volt régebb a számítógép, hogyan csatlakoznak egymáshoz a mobil eszközök – mindez nem titok a tízévesek számára. Az eddig elvégzett, többnyire elméleti jellegű feladatok elvégzéséért jutalmat kaptak a gyermekek, Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásával.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/810/code-kids-hargita-megyeben
Joannes Kájoni 390 – Ex libris pályázat díjazása és kiállítás
A Joannes Kájoni 390 emlékév és a Könyv Éve jegyében, Hargita Megye Tanácsának támogatásával hirdetett képzőművészeti pályázatot diákoknak a Kájoni János Megyei Könyvtár, 14-18 éves fiatalok számára. A kiírás szerint a 17. századi polihisztor Kájoni személyisége által hordozott értékek olyan életpéldát jelenthetnek, amellyel képesek azonosulni a mai fiatalok is. Az ex libris műfajában készült munkákból kiállítás nyílt a könyvtárban 2019. december 3-án. Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatásával a legjobb alkotások díjazására is sor került, a díjazottak oklevélben és értékes könyvcsomagban részesültek. Összesen 49 alkotás érkezett a pályázatra, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola és a gyergyószentmiklósi Tanulók Háza diákjai küldtek be pályamunkákat, amelyeket képzőművészekből álló szakmai zsűri értékelt: Csillag István grafikus, Csillag Imola textilművész, Koszti István-Miklós festőművész és grafikus, valamint Nagy Edina textilművész. A legjobb alkotásokat két kategóriában díjazták, a 14-15 évesek korcsoportjában az első díjas Balló Éva, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola diákjának munkája, a 16-18 évesek korcsoportjában Máthé Balázs és Vajda Emőke részesült első díjban, mindketten a Nagy István Művészeti Szakközépiskola diákjai.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/folytatodnak-a-joannes-kajoni-390-emlekev-esemenyei-diakok-kepzomuveszeti-alkotasait-dijaztak/
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/809/joannes-kajoni-390--ex-libris-palyazat-dijazasa-es-kiallitas
Korképek és kórképek: Albert Ildikó új könyvét mutatták be
A Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthont Albert Ildikó pszichológus Korképek és kórképek című könyve bemutatójának 2019. december 4-én.. A szerzővel Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője beszélgetett. Albert Ildikó legújabb könyvének írásait a Hargita Népe napilap hasábjain közölte először. A könyv fogódzókat ad ahhoz, hogyan igazodjunk el a külvilágban és önmagunk lelki világában. Korunk jellegzetes társadalmi, erkölcsi, gondolkozásbeli változásait, az értetlenségünket és mindezek lehetséges hozadékait mutatja be. A második részben a legismertebbnek tűnő, mondhatnánk, mára leggyakoribb pszichés betegségeket írja le közérthetően a szerző, miközben kiderül, hogy valójában még mindig milyen keveset tudunk róluk, mennyi előítélettel, téves elképzeléssel és helytelen értelmezéssel találkozunk velük kapcsolatban. A végszó természetesen azt fejti ki, mit hogyan használhatunk, illetve fordíthatunk mindebből magunk és mások javára.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/811/korkepek-es-korkepek--albert-ildiko-uj-konyvet-mutattak-be-a-konyvtarban
Könyvtárosok módszertani napja
2019. december 2-án zajlott a Kájoni János Megyei Könyvtárban az év utolsó könyvtárosi módszertani napja. A szakmai megbeszélés mellett aznap sor került A Könyv Éve Romániában országos programhoz kapcsolodó könyvcsomagok szétosztására, valamint a Települési könyvtárfejlesztő program keretében meghirdetett, egészséges életmódra nevelő foglalkozássorozat indítására is. Hargita megye több mint harminc közkönyvtárának képviselői voltak jelen a szakmai rendezvényen, ahol a 2019-es év közös könyvtári projektjeinek kiértékelésére, valamint a jövő évre vonatkozó tervek megbeszélésére is sor került. Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásával a könyvtárak könyvadományban részesültek. Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke megköszönte a szakmabeliek éves tevékenységét, és a részvevők kérdéseire válaszolva pályázati és egyéb támogatási lehetőségekről tájékoztatott.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/807/konyvtarosok-modszertani-napja
 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Karácsony a magyar irodalomban - dr. Nagy Éva előadása
Jézus Krisztus születésének napja a karácsony, a legbensőségesebb keresztény ünnep, amelynek misztériuma számos magyar írót és költőt is megihletett. A műveikben való tükröződéséről tartott érzelmekkel telített veretes gondolatokból szőtt előadást Karácsony a magyar irodalomban címmel dr. Nagy Éva hungarológus, a MTA köztestületi tagja 2019. december 3-án, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. Az eseményre a Háromszéki TÉT – estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) sorozatban került sor.
Dr. Nagy Éva szerint a karácsony Isten irántunk érzett szeretetének az ünnepe, hiszen ennek kinyilvánításaként jelent meg a Földön emberi testet öltvén az Ő fia, hogy magára vegye az emberiség bűneit. A Megváltó születésének emléknapja tehát, az öröm és békesség, a család és gyermekek, az otthon és szülőföld ünnepe, bár ez utóbbi tölteteire a Bibliában nincs utalás. Így nem véletlenül nevezi Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének. És annak ellenére, hogy hagyományosan a keresztény ünnepkörhöz tartozik, a szeretet ünnepeként a más hitűek közül is sokan megülik. A rá való felkészülés és várakozás adventi időszakát a magyar nyelv Úrjövetnek is nevezi.
„A szépirodalom különleges érzékenységgel énekli meg mind az angyali üdvözletet, mind karácsony éjszakájának csodáját: József aggódó fáradozását, Mária könnyes örömét, a pásztorok naiv jámborságát, a napkeleti bölcsek illő ajándékait. Ezt kellene minden embernek átvennie, hogy el ne vesszen. Isten szeretetének a megismerése ugyanis megváltoztatja a szívet, és ezt a szeretetet adhatjuk tovább családtagjaink és embertársaink felé, az év minden napján” – fogalmazott az előadó.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/unnepek-unnepe-a-magyar-irodalomban/
Fekete Vince: Vargaváros - könyvbemutató
Adott egy város és vidéke: Kézdivásárhely a maga történeteivel és tereivel, tradícióival és titkaival. A hely és az idő mitológiája köré íródik Fekete Vince epikus-ironikus lírai körpanorámája, amely gyűjtőlencseként fogja be nem csupán a térség megannyi érzéki részletét és gazdagságát, hanem működésében és ereje teljében mutatja Fekete Vince költészetét, a drónperspektíva tágulását, a költői nyelv felszabadulását.
A Székelyföldön élő költő, Fekete Vince új kötete kalandos kirándulás, különleges szintézise az archaikusnak és a posztmodernnek, egymás mellé kerülnek a hiedelmek, legendák, az idézetek és források. „Árvalányhaj nyílik mindenik ablakban. / A házak mind kürtőskalácsból vannak.” A költő a talált tárgyakat pedig nekünk adja tovább. A Vargaváros a magyar költészettörténetben nagy hagyománnyal bíró, az epikára nyitó, a balladák felé mélyülő szerelmes földrajz újabb szép példája.
Fekete Vince újonnan megjelent könyvét 2019. december 10-én mutatták be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A szerző beszélgetőtársa a rendezvényen Bogdán László író, költő volt.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/128784/fekete-vince:-vargavaros-megjelent
https://www.hirmondo.ro/kultura/a-hely-es-az-ido-mitologiaja/
Hatszázan kalandoztak a könyvek világában
Hatszáz háromszéki diák kapcsolódott be a Bod Péter Megyei Könyvtár által két korcsoportban (5-6. és 7-8. osztály) meghirdetett Könyvkaland vetélkedőbe. Szeptember és október folyamán a benevezett csapatok három levelezős fordulót teljesítettek, pontszámuk alapján az első hat csapat jutott a döntőbe, amelyet december 3-án és 4-én tartottak meg a magyar és román anyanyelvű háromszéki résztvevőknek.
Az olvasójátékra összesen 200, zömmel (158) magyar diákok alkotta csapat nevezett be. Az első három forduló során a versenyzőknek nem kellett mást tenniük, mint elolvasni az interneten közzétett szövegeket, megoldani a feladatokat, beküldeni a megoldásokat. A döntőben hat-hat csapat mérte össze tudását.
Az értékes könyvajándék mellett a győztesek jutalma egy kirándulás.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/hatszazan-kalandoztak-a-konyvek-vilagaban/?
A vetélkedő internetes oldala, feladványokkal, részletes infókkal: http://kmkt.ro/konyvkaland-2019
Harminc éve remény: B. Kovács András könyvbemutatója
A romániai történelmi fordulat harmincadik évfordulójára jelent meg B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző 1989, te csillag! Interjúk, riportok, visszaemlékezések (ARTprinter Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2019) című válogatása, amelyben a rendszerváltó események háromszéki és nem csak háromszéki koronatanúi vallanak ezekről, ahogyan azon melegében megélték három évtizede. A könyvet a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében mutatták be 2019. december 18-án. A rendezvényt, a kötet kiadója részéről, Kopacz Attila vezette fel.
A kötetben megszólal a székely ügyész, későbbi szenátor, a magyar költő, az iskoláját önállósító tanár-igazgató, a fővárosi székely ácsmester, a templomépítő református lelkipásztor, jelenlegi püspök, a két világháború utáni időszakra emlékező, volt országos magyar párti irodavezető, az amerikai magyar Erdély-szakértő, a titokban filmező mérnök kisiparos, a székely gazda, a hírneves néprajzkutató, az agronómus akadémiai tag szakíró, a jogvédő kisebbségi ügyvéd, az unitárius püspök, a nekünk szurkoló angliai egyetemi tanár, későbbi brüsszeli parlamenti képviselő, illetve sokan mások.
A könyvet Kopacz Attila 1989. december 22-i fotói illusztrálják.
Forrás: http://www.kmkt.ro/harminc-eve-remeny-b-kovacs-andras-konyvbemutatoja
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/129164/milyen-forradalom-volt-ez-b-kovacs-andras-konyvbemutatoja
Befogadott rendezvény
Világszem: a magyar költészet dicsérete - dr. Reisinger János előadása
Újabb nagyívű és sajátos gondolatmenetre felépített ismeretterjesztő előadást tartott Magyar költők a szerelemről címmel dr. Reisinger János magyarországi irodalomtörténész a Bod Péter Megyei Könyvtárban 2019. december 5-én. Ezúttal a magyar szerelmi költészet legjavát tárta egyéni látószögén keresztül a Gábor Áron termet megtöltő közönség elé.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/istentol-jovo-tuz/
 

--Beszélő Könyvek: Tér-kép-történetek a Tékában
A Beszélő Könyvek adventi kiadásán, 2019. december 12-én, a marosvásárhelyi Teleki Téka freskós termében dr. Bartos-Elekes Zsomborral, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének docensével Lázok Klára, a Teleki- Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa az első Székelyföld-térképekről, a Székelyföld-fogalom változásairól, a térképek és a hatalom interakciójáról, illetve erdélyi térképgyűjtemények izgalmas meglepetéseiről, erdélyi és európai digitalizálási projektjeiről beszélgetett.
Forrás: https://www.facebook..com/events/787031148405295/?active_tab=about


--Adventi könyvvásárt tartottak a gyergyószentmiklósi könyvtárban
Első alkalommal rendezett adventi könyvvásárt 2019 decemberében a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Az intézmény emeletén 330 különböző kötetből lehetett válogatni, ráadásul kézműves termékeket is vásárolhattak az érdeklődők.
 'A rendezvénynek az elsődleges célja az volt, hogy azokat is bevonzzuk, akik nem rendszeres látogatói az intézménynek. Szeretnénk egy szélesebb réteget megszólítani, ezért is vannak a könyvek mellett kézműves termékek is' – hangsúlyozta Vincze Csilla, a szervező könyvtár igazgatója. Helyi nyomdákat kértek fel a partnerségre, de nem csak helyi, hanem más erdélyi kiadók könyveit is megtalálták az érdeklődők. Mesekönyvek, egészen kicsiknek ajánlott, kartonlapra nyomtatott könyvek, lelki tartalmak, sportkötetek, Biblia, fotóalbumok egyaránt megtalálhatóak voltak a könyvvásáron. Aki vásárolt, a könyvtár tevékenységét is támogatta, hiszen a bevétel egy részét az intézmény kapta meg. Ebből az összegből neves előadókat tudnak meghívni, és új könyveket is vásárolnak a könyvtár számára, tovább bővítve a kínálatot.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/adventi-konyvvasart-tartanak-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtarban

 
--Doboznyi szeretet – adventi adakozással zárta az évet a gyergyóditrói könyvtár
Egészéves tevékenységüket adventi adakozással és ünnepi rendezvénnyel zárták 2019 decemberében a gyergyóditrói községi könyvtár munkatársai. Doboznyi szeretet címmel idén már hatodik alkalommal szervezték meg süteményadományozó akciójukat. Az összegyűlt finomságokat önkéntesek segítségével juttatták el a rászorulóknak, nagycsaládosoknak, egyedül élő időseknek.
Az ünnepvárás időszakában, december 18-án adventi hangolóra hívták az irodalomkedvelőket a községi könyvtárba, ahol versekkel, adventi történetekkel és énekekkel közösen élhették meg a várakozás csodáját. Köllő Enikő könyvtáros a Hargita Népe napilapnak elmondta, a közelgő ünnepek alkalmat nyújtanak arra, hogy egymást megajándékozzuk, főként azokat, akiknek az év többi napján kevesebb jut. Az adományozási akció évek óta zajlik, és évről-évre többen tartják fontosnak, hogy ajándékozzanak, szebbé téve a szeretet ünnepét.
Forrás: https://hargitanepe.eu/unnepi-hangulat-a-gyergyoditroi-konyvtarban-adventi-hangolora-es-adakozasra-hivnak/

 
--Karácsonyi műhely a nagykárolyi kastélyban
2019. december 14-én a nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében rendezték be a Télapó műhelyét a Nagykárolyi Kulturális Igazgatóság, a Nagykárolyi Városi Könyvtár és a Gróf Károlyi Idegenforgalmat Népszerűsítő Központ munkatársai. A közös karácsonyi készülődés sokakat vonzott, a gyerekek lelkesen készítették a különböző figurákat, kiegészítőket. A kézzel festett, gipszből készült angyalkákon kívül különböző mintákat kaptak a mézeskalácsok is, és a Borókagyökér Egyesület tagjainak irányításával, segítségével további kiegészítőkkel gyarapodott a gyűjtemény. A könyvtár munkatársai is kivették a részüket a dekorációk készítéséből, papírból készültek a hópelyhek és a különböző, origami-technikával előállított figurák. A foglalkozás remek alkalmat biztosított ahhoz is, hogy a még nem kézbesített, karácsonyi kéréseket tartalmazó leveleket betegyék a Télapó postaládájába. A szervezők köszönik a Reitler cukrászda működtetőinek a finom süteményeket, amiket a rendezvény során a résztvevők elfogyaszthattak.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/karacsonyi-muhely-a-kastelyban/

 
--A székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár karácsonyi programja
2019. december 24-én 16 és 21 óra között angyalváró foglalkozást szerveztek kisgyerekek számára, a székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár Látvány- és hangzóanyag termében.
A korhatár 3 évtől felfelé volt megszabva, a gyerekek csakis egyik szülő, nagyobb testvér vagy nagyszülő jelenlétében maradhattak a foglalkozáson. Lehetőségük nyílt rajzolni, kifestőzni, mesét olvasni és hallgatni, rajzfilmeket nézni. Természetesen otthonról hozott játékkal is játszhattak.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/

 
KITEKINTŐ

--A hónap műtárgya: A nemzeti könyvtár gramofonlemez-gyűjteménye
Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatnak be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyet eddig alkalmakként vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség. 2019 decemberében a nemzeti könyvtár gramofonlemez-gyűjteményének egyik különleges darabjával készültek az ünnepi időszakra. A Magyar karácsony című lemez 1940 körül Kelen Péter Pál kiadásában jelent meg, aki az államosítás előtti magyar hanglemezipar egyik meghatározó személyisége volt. A csaknem 80 éves lemezen olyan dalok csendülnek fel, mint az Ó, gyönyörű szép titokzatos éj vagy a Mennyből az angyal.
A lemez anyaga meghallgatható az  Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) blogján: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2019/12/16/a_honap_mutargya_a_nemzeti_konyvtar_gramofonlemez-gyujtemenye
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/120335-csaknem-nyolcvan-eves-felvetelen-hallgathato-a-mennyb-l-az-angyal

 
--Nem könyvtár, hanem Fórum nyílt Groningenben – ide nézz az Oodi után
Tíz emelet, nyitvatartás 9-től 24 óráig; öt mozi, két kiállítóterem, egy idegenforgalmi iroda, három vendéglátóhely, történeti részleg (a volt képregény-múzeum) és egy könyvtár (amelyet a helyi népfőiskola üzemeltet) – plusz egy amfiteátrum a tetőn. A Groninger Forum néhány évvel ezelőtt, különböző profilokból összeállt szervezet, részlegei azonban különböző helyszíneken maradtak. Az egyesüléssel azonban a részlegek egymáshoz csiszolódtak, a korábban elkülönült szervezetek megszokták egymást. Funkcióik összeolvadnak.
2019 november végén nyílt a holland Groningen tartományi főváros új kulturális létesítménye. Nem könyvtár, hanem ahogyan nevezik: Fórum (https://forum..nl/en). (Nem könyvtár nevű könyvtárakat már láthattunk: Oodi vagy a szintén 2019-ben nyílt, tilburgi LocHal.) A több oldalról csapott téglának tűnő, ferde falú épület szerkezete különleges: közepén 14 mozgólépcső juttatja fel az érdeklődőket a kétoldalt eltérő szinten lévő emeletekre.
A könyvtári rész berendezése zavarba ejtő: az egyik könyvespolcba bárszekrényt süllyesztettek (benne viszkinek látszó tárggyal), a másik helyiségben biliárdasztalt látunk. A gyerekkönyvtárban a két szintet elválasztó átriumrészen embereket megbíró hálót feszítettek ki: a gyerekek az alsóbb szint könyvespolcai felett olvashatnak, ‘a levegőben’. A hagyományos kellékek is megvannak persze, a 3D nyomtató, a könyvespolcok, a kódoló helyiség.
Az épületnek rengeteg dolgozó és élőterülete van. Sok fotel és kanapé; terek egyének, csoportok számára. Ezeket gyakran az ablak mellett helyezték el, hogy élvezni lehessen a gyönyörű kilátást. Akár az aarhusi Dokk1-et, ezt is úgy tervezték, hogy a diákok, hallgatók és az egész család is hosszú ideig maradhasson benne. Szó szerint egy áruház, ahol a családtagok együtt vagy külön-külön is csinálhatnak dolgokat..
A tetőszinten társalgó és klubszerű vendéglátóhely működik. A kis amfiteátrum szabad (tető)téri filmvetítésre is alkalmas, egyúttal csodás kilátás nyílik a belvárosra. Az esti mozi után egy itallal a kézben - méltó befejezése lehet a napnak.
Annak ellenére, hogy a Storyworld és a kiállítóhely még nem nyitott meg, ez az épület mély benyomást tett a könyvtári szakértőre: Groningen a képzelet gazdagabb áruháza - írja Mark Deckers. Ritka, jól átgondolt koncepció, sokféle kiegyensúlyozott funkcióval. Kívülről kemény, belül szelíd. Talán olyan kissé, mint a legtöbb groningeni. (ref.: MG)
Forrás: KIT hírlevél, 2019. december 11. (44. szám)

 
--Kultúrháló – Szolidaritási program indult
2019 szeptemberében a Világháló-Irodalom Alapítvány (VIA) Kultúrháló címmel elindította szolidaritási akcióját, amelynek célja, hogy a maga eszközeivel, az irodalom segítségével erősítse a társadalmi szolidaritást. A program keretében a Literán naplókat, interjúkat, szépirodalmi szövegeket olvashatnak, és hamarosan indul egy pályázat is.
A program egy kulturális védőháló létrehozásába kezd, amelynek célja, hogy összegyűjtse, összekösse és közös térben bemutassa azt a kulturális értéket, amely alkalmas a társadalmi szolidaritás erősítésére, és inspirálja azoknak a szociálisan érzékeny, problémafeltáró műveknek a megszületését, amelyek elősegítik a kölcsönös megértést és felelősségvállalást.
Forrás és részletek itt: https://litera.hu/hirek/kulturhalo-szolidaritasi-program-indult.html

 
HAZAI

--Új kultúrafogyasztók kellenek – Kovászna megye művelődésszervezői találkoztak
Ugyanazokat a problémákat görgetik maguk előtt sok-sok év óta: ez derült ki Kovászna megye művelődésszervezőinek 2019. decemberi, kétnapos találkozóján, amelyet a Fundamentum Egyesület szervezett a Kovászna Megyei Művelődési Központ támogatásával. A rendezvényen a megyeszékhely kultúraszervezőinek egyharmada képviseltette magát: a Magma Kiállítótér, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Kónya Ádám Művelődési Ház, a Balassi Intézet, a Lármafa Egyesület és a szervező egyesület képviselője ült le a művelődési központ tetőtéri kistermében egy kötetlen szakmai megbeszélésre. Knop Ildikó, a sepsiszentgyörgyi városnapok egyik főszervezője dobta fel a labdát: egy-egy nagy programhoz kevés a megfelelő ember, ugyan van sok önkéntes, de több év befektetett munka kell ahhoz, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a sikerhez.
Már a találkozó első napján szóba került a többi probléma is: nem elég a jó programokat megszervezni, azokat el is kell „adni”, eljuttatni azokhoz, akik a stabil kultúrafogyasztó réteg mögött egy karnyújtásnyira vannak, s még bevonhatók a programokba. Ennek a módszerei viszont külön képzettséget és ráadásul nagyon sok időt kívánnak, ráadásul Szentgyörgy egyik legnagyobb hiányossága, hogy nincsenek hirdetőfelületei, a városnegyedekben pedig különösen nehéz megszólítani a potenciális kultúrafogyasztókat. A találkozó második napján Farkas András, a kolozsvári Pont csoport vezetője beszélt a stratégiai projektekről, ennek kapcsán pedig arról, mennyire nehéz Romániában hosszú távra tervezni, a kultúraszervezők többnyire egy-egy pályázati kiíráshoz igazítják terveiket. Pedig a finanszírozás, közönségszervezés és -nevelés, humán erőforrás bevonásának feladatát csak módszeresen, a szervezők összefogásával, évente egy-egy problémára koncentrálva lehet megoldani – vonta le a konklúziót.
Nagyon szükséges lenne megszervezni, hogy a vidékieket különjáratokkal a megyeközpontba hozzák egy-egy jó programra, de még ennél is égetőbb megismerni, kik a kulturális kínálat fogyasztói, illetve akik nem azok, mi és miért tartja vissza őket.
Ez volt a fő vonulata a megyei művelődési központ igazgatója, Imreh István gondolatmenetének is, amelyben a hiányok felmutatása mellett elhangzott az is: falun is lehet teltházas műsorokat szervezni, ha ismerjük a közönséget, és ha van ott a helyszínen egy karizmatikus és elkötelezett ember, aki megszólítja falusfeleit, és felkelti az érdeklődésüket, motiválja őket.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/uj-kulturafogyasztok-kellenek/

 
--A Székely Mikó Kollégiumról szóló irodalom bibliográfiája
Amint azt hírlevelünk előző lapszámában jeleztük, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumról szóló irodalom bibliográfiáját Csikós Júlia, a híres háromszéki iskola dokumentációs könyvtárának őre állította össze. Erről az évtizedeken át végzett bibliográfusi munkáról írt Péter Sándor a Háromszék napilap 2019. december 3-i számában:
'Bizony meglepődtünk, amikor a Székely Mikó Kollégium ünnepségsorozatának egyik rendezvényén kézbe vehettük azt a tízezernél jóval több címszót tartalmazó két kötetet, amelyek a tanintézetről szóló irodalom bibliográfiáját tartalmazzák. Egyelőre egyetlen példány létezik, úgy tudjuk, de ha valakit nagyon érdekel, létrejötte óta kik, hol, mennyit írtak erről a tanintézetről, forgathatja, tanulmányozhatja az iskola dokumentációs könyvtárában. A szerző, a sok ezer dokumentumot megvizsgáló, elolvasó, az adatokat rendszerező, számítógépre író Csikós Júlia szívesen kalauzol el mindenkit, aki tájékozódni akar, és bizony az évek során soknak a tollán születtek nagy alkotások, amelyekhez ő 'szállította' a nyersanyagot.
(…) Azon a szép rendezvényen a bibliográfus Csikós Júlia felvázolta azt a hatalmas erőfeszítéssel járó munkát, amelyet évtizedeken át végzett szerényen, s most az eredményt felmutatva az addig kétkedők is rácsodálkoztak arra a gazdagságra, amelyet iskolájuk fel tud mutatni. Már az is látványos eredmény, hogy a kollégium hosszú időn át megjelenő, Gyökerek című folyóiratának teljes bibliográfiája elkészült. Ugyanígy a kollégiumról szóló irodalom teljes bibliográfiája is.. Ezt az tudja igazán értékelni, aki tudományos vagy ismeretterjesztő tanulmányok készítése során adatok után kutat.
A jelen könyvészetben szépirodalmi, tudományos, publicisztikai anyagokat dolgozott fel a szerző, levéltári anyagokat, dokumentumokat, fényképeket, értesítőket, évkönyveket böngészett át, s az általa átfésült hatalmas anyagból kigyűjtött minden olyan helyet, ahol a Mikóról esik szó, akár egyetlen utalásban is. A Székely Mikó Kollégium iránt már az első lépéseitől nagy volt az érdeklődés. Összesen közel háromszáz sajtótermékben, folyóiratban, közlönyben és más írott forrásban tesznek említést róla, hisz aránylag rövid idő alatt nőtt fel más neves iskolák mellé. Például a Pesti Hírlap 1893-ban ír az első itteni érettségiről. Ismertsége egyre fokozódott, 1941-ben még Móricz Zsigmond is tiszteletét tette falai között. (...)’
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/128665/a-bibliografia-tudomanya

 
--Előadás és könyvbemutató a szatmárnémeti Szent István irodalmi körben
A szatmárnémeti Szent István Kör előadással és könyvbemutatóval készült az 1989-es romániai forradalom 30. évfordulójára. A rendezvényre 2019. december 11-én az Iparosotthon kistermében került sor. A meghívott előadó Sárándi Tamás volt, aki 1989 decembere Szatmárnémetiben címmel, a korabeli sajtó és visszaemlékezések segítségével elevenítette fel a Szatmárnémetiben történteket, a történész eszközeivel rendszerezve az értelmezési lehetőségeket. Ezt követően Nagy Mihály Zoltán és Denisa Bodeanu (Le)hallgatásra ítélve – Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957–1960) címmel megjelent kötetét mutatta be Nagy Mihály Zoltán társszerző. A kötet a romániai egyházüldözés módszereire és a hit megvallásának lehetséges formáira mutat rá, a romániai magyarság emblematikus személyisége, Márton Áron püspök lehallgatási iratain keresztül. A kötetet a helyszínen meg lehetett vásárolni.
Az 1989-es forradalomról való megemlékezések másnap, december 12-én folytatódtak.
Forrás:  http://www.frissujsag.ro/eloadas-es-konyvbemutato/

 
--Kettős bemutató és születésnap Szatmáron
2019. december 19-én a Szatmári Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának tanácstermében házigazdaként Király Lajos esperes köszöntötte a kettős vagy, ha úgy tetszik, hármas bemutatóra egybegyűlteket, amelynek során a Szatmári Kalendárium 2020, a Szamos folyóirat asztali naptára s maga az első születésnapját ünneplő, új Szamos folyóirat került – képletesen és a valóságban is –  terítékre. Első születésnapját ünnepelte a Szamos, pontosabban az új Szamos, hiszen Szatmárnémetiben 1869-ben nyomtatták az első példányt, majd 1944-ben szüntették meg, aztán a 2000-es évek elejétől ismét kezükbe vehették az olvasók bő másfél évtizeden keresztül, majd öt év szünet után ismét újraéledt.
Az a nagyon szép, hogy kompromisszum nélkül próbál kultúrát eljuttatni az olvasóhoz — mondta Bessenyei Gedő István dramaturg, a Harag György Társulat művészeti igazgatója, nyomatékosan hangsúlyozva azt is: sok, mára már szórvánnyá vált településen, kis magyar közösségekben az egyetlen magyar nyelvű olvasmány, példaként édesapja szülőfaluját, a tájegységileg a Szilágysághoz, megyeileg Máramaroshoz tartozó Égerhátot említve, ahová ő juttatja el minden hónapban a Szamos példányait, hogy legyen magyar nyelvű olvasnivaló.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/kettos-bemutato-es-szuletesnap/

 
--A jelen mögötti múlt – Patak Márta prózaíró volt a Várad folyóirat vendége
Patak Márta prózaíró, műfordító volt a Várad folyóirat vendége 2019. december 10-én. Új regényéről Gálfalvi Ágnes, a Lector Kiadó vezetője beszélgetett a szerzővel a szerkesztőségben. A Lector Kiadó gondozásában 2019-ben megjelent, Mindig péntek című regény a szerző harmadik prózakötete. A regény önéletrajzi ihletésű, ez nem titok, mondta a szerző. Az írónő Kaposváron született, de sokat élt falun, a nagyszüleinél. Erős, meghatározó gyermekkori élményekről ír (nagyjából elsőtől hetedik osztályig), amelyek ugyanakkor univerzálisak. És hogy milyen volt Kaposvár akkortájt? ’Mintha fekete-fehérben látnám a gyermekkoromat’ – mesélte Patak Márta.
Az író jelenleg Leányfaluban él, édesanyja szülőfalujában. Szabadúszó, rendszeresen közöl novellákat különféle lapokban, például az ÉS-ben, Forrásban, Jelenkorban. Fegyelmezetten, céltudatosan dolgozik, és kell is önmagával szemben ez a fegyelmezettség, hogy ne folyjanak szét a napok, hiszen prózát, főleg regényt rendszeresen kell írni, nem az ihletre várva – mondta. Végezetül arról esett szó, miszerint a fordítói munka nem jelentett akadályt a saját stílus kialakításában. Teljesen külön tudja választani a kettőt, ez sosem zavarta, ugyanis annyira más az a szöveg, amit fordít, meg az, amit ír.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.varad.ro/jelen-mogotti-mult/

 
--Folyamatosan megrongálják a könyvkuckókat, de így sem hátrálnak a kezdeményezők
Három cserekönyvkuckót helyezett ki a Spektrum Oktatási Központ 2017 nyarán a csíkszeredai központi parkba. Az elmúlt két és fél évben azonban a kis faházikókat többször is megrongálták: mindhárom kuckó ajtaját tönkretették, az ablakaikat betörték, illetve kettőt a sarkaiból is kitéptek.
Eredetileg cserekönyvkuckóként képzeltük el a működési elvet, azaz aki kivesz egy könyvet, tesz helyébe másikat, vagy ha kiolvasta, visszaviszi a kölcsönzött kiadványt. Ez sajnos nem így működik, hanem úgy, hogy időnként például azok, akik otthon rendet csinálnak a könyvespolcaikon, a kiselejtezett könyveikkel feltöltik a kuckókat. Csakhogy amint kiteszik a könyveket, azok nagyon hamar el is tűnnek a faházikókból – magyarázta Ferencz Katalin, az oktatási központ munkatársa, a kuckók kihelyezésének kezdeményezője. Hozzátette, ráadásul valóban nagyon sokszor megrongálják, tavasztól őszig havi rendszerességgel javították a házikókat. Ugyanakkor jó néven vették, hogy nemcsak ők tekintették szívügyüknek a kezdeményezést, hanem a civilek önkéntesen megjavították a kuckók ajtóit. Bár nem tartott sokáig, amíg újra tönkretették...
Egyelőre a helyükön maradnak a faházikók, viszont 2020 tavaszán elköltöztetik azokat a város olyan pontjaira, ahol térfigyelő kamerák vannak. Abban bíznak, hogy így elejét vehetik az újabb rongálásoknak. Az egyik új helyszínként a Szabadság térre gondoltak, mivel ott sokan kiülnek a padokra, így pihenés közben egy-egy könyvet is ellapozhatnak. A másik két kuckónak még nem találtak új helyet, de tavasszal majd eldöntik, hova költöztetik.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/folyamatosan-megrongaljak-a-konyvkuckokat-de-igy-sem-hatralnak-a-kezdemenyezok

 
--Januártól bezár a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum
Hosszas előkészületek után, 2020-ban elkezdődik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum három évesre tervezett felújítási-korszerűsítési munkálata, amelynek végére Székelyföld legkorszerűbb múzeumát ígérik. A közgyűjtemény a munkálatok ideje alatt sem szünetelteti tevékenységét, a Lábas Ház emeleti kiállítóterében szerveznek kiállításokat, könyvbemutatókat, kamarazene-koncerteket, de a Szent György Napok ideje alatt is aktívak lesznek, mondta Vargha Mihály múzeumigazgató. Emellett a felújítás miatti kényszerszünet jó alkalom arra is, hogy a múzeum értékes tárgyait ne raktárba vigyék, hanem bemutassák Magyarországon, ezzel is öregbítsék a sepsiszentgyörgyi intézmény jó hírét.
Vargha szerint a Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly által tervezett épületeiben 2020 tavaszán kezdődik a felújítás. A gyűjtemény 80 százalékát már korábban kiköltöztették, januárban kezdik elbontani és biztonságos raktárakba költöztetni az állandó kiállítások anyagát.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/120268-januartol-bezarjak-a-sepsiszentgyorgyi-szekely-nemzeti-muzeumot

 
--Salamon Ferenc oktatástörténeti régészkönyve
2019. december 14-én a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben került első alkalommal bemutatásra a Torján lakó – jelenleg Csángóföldön magyar nyelvet és irodalmat tanító – Salamon Ferenc tanár, helytörténész ötvenéves kutatói munkájának eredményeit összefoglaló vaskos, 374 oldalas kötet, az Oktatástörténeti régészkedés Háromszéken 1948-ig című könyv.
A szerző ötödik könyvét Tulit Ilona, a kötet szerkesztője és Molnár G. Márta, a torjai Kicsi Antal Általános Iskola pedagógusa mutatta be, utóbbi a könyv születése és annak tartalma kapcsán kérdezte is a szerzőt, aki azt is elárulta, hogy következő könyve a Művelődéstörténeti barangolás Háromszéken címet fogja viselni.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/129026/bemutattak-salamon-ferenc-konyvet
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/oktatastorteneti-kutatas/
Recenzió a könyvről: https://www.3szek.ro/load/cikk/128979/tulit-ilona:-salamon-mester-adomanya
 

INTERJÚ

--Egy könyv szülője nem csak az író – interjú Szonda Szabolccsal
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője, Szonda Szabolcs műfordítói munkásságát ismerhetjük meg a fenti címmel készült interjúból, amelyből részletet közlünk alább:
(...) 1974-ben születtem Sepsiszentgyörgyön, ahol jelenleg is lakom. A helybeli Székely Mikó Kollégiumban érettségiztem, aztán a Bukaresti Egyetem Hungarológia Tanszékén szereztem tanári diplomát magyar-román szakon, ugyanott végeztem el a mesterképzést és védtem meg doktori disszertációmat. Dolgoztam a sajtóban, napilapok kulturális mellékletének szerkesztőjeként, tanítottam a Hungarológián tíz évig, és tizenegyedik éve vagyok a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője.
Valóban, a költőségen „átestem” én is, ahogy majd’ mindenki, aki szépírásra adja a fejét, és a vers iránti érdeklődésem, mivel kötet is jelent meg belőle, megmaradt, tán a lírikusi vénám is, mert nem csak érintőleges volt a kapcsolatom a versírással. A műfordítás talán úgy jött be az életembe, hogy az egyetemi tanulmányok során, a román mellékszakon nagyon jó tanáraim voltak, Mircea Cărtărescu és társai, akik igen érdekes témákkal, szerzőkkel, művekkel találkoztatták hallgatóságukat. Akkor kaptam rá a rendszerváltás előtti, az ún. „nyolcvanas nemzedék” román szerzőinek írásaira és a kortárs román irodalomra is, ezeket érzem alkatilag, olvasóként is a legközelebb magamhoz.
Hol jelennek meg cikkeid és milyen témában olvashatunk tőled? Két könyvről tudok, melyeket román-magyar nyelvre fordítottál. Simona Popescu:Vedlések és Dan Lungu: Tyúkok a mennyben. Miért pont ezt a két művet választottad? Miért éreztél kedvet, hogy ezt elvállald?  Melyik könyvet szeretted jobban fordítani?
Saját írásokat, szépirodalmiakat és recenziókat, kritikákat, az erdélyi irodalom hetvenes és nyolcvanas éveiről szóló tanulmányokat, valamint műfordításokat 1994 körül kezdtem közölni, előbb idehaza, aztán magyarországi és más külföldi lapokban, folyóiratokban, antológiákban is. A minap összeszámoltam, egy előadásra készülve, hogy eddig kb. 35 román szerző egyes írásait vagy teljes kötetét fordítottam magyarra, zömmel kortárs írókat, költőket. A kérdésben szereplő két regényen kívül a fordításomban jelent meg, ugyancsak a budapesti Pont Kiadónál, mint az előbbi kettő, Simona Popescu Xilofon című verskötete, Vlad Arghir Képek egy Leonard Cohen koncertről című monografikus nagyesszéje és Ardian-Christian Kuciuk A hattyú feltalálásának éve című regénye. (...)
Forrás és a teljes interjú itt: https://ujalmok.blogspot.com/2019/12/egy-konyv-szuloje-nemcsak-az-iro.html

 
ÉVFORDULÓK

--Fennállásának 160. évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Múzeum Egyesület
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002 óta – az EME 1859-es alapító közgyűlésére emlékezve – a november 23-hoz közeli hétvégén tartja a Magyar Tudomány Napja Erdélyben (MTNE) című fórumát. 2019-ben kerek évfordulót ünnepeltek, ugyanis idén volt az EME megalakulásának 160. évfordulója. 'Ez nemcsak a mi ünnepünk volt, hanem a magyar tudományosságé is, hiszen e több mint másfél évszázad alatt született eredményeink szervesen hozzájárultak az összmagyar tudományossághoz. A rendezvény fővédnöke ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A 18. Magyar Tudomány Napja Erdélyben két részből állt, a hagyományos, november 22-i,  központi ünnepi rendezvény egyben a 160 éves évfordulóra is fókuszált. 2019. november 23-án az EME hét szakosztálya és fiókegyesületei tartották meg a saját tudományterületükhöz szabott konferenciájukat' – jelzi a szervezők közleménye. Az ünnepi rendezvény nagy érdeklődésnek örvendett, sokan köszöntőleveleket írtak, illetve több rangos intézmény képviselője is jelen volt. A Sapientia – EMTE Tordai úti épületében, illetve délután a 'Lucian Blaga' Központi Egyetemi Könyvtárban tartott megnyitón részt vett Bokor József, az MTA alelnöke, valamint több romániai és külföldi intézmény képviselője. Az ünnepség alkalmából először az EME elnöke, Keszeg Vilmos köszöntötte az egybegyűlteket. Üdvözölte a résztvevőket az MTA alelnöke, Bokor József, Grezsa Csaba konzul, Soós Anna BBTE-rektorhelyettes, Dávid László, a házigazda Sapientia EMTE rektora, Néda Zoltán, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, Lévai Attila, a komáromi Selye János Egyetem, Református Teológia Kar dékánja, Némedi Imre, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola intézetigazgatója, Nagy András, a Dunaújvárosi Egyetem tudományos és kutatási rektorhelyettese, valamint Székely István RMDSZ alelnök.
A megnyitó ünnepségen – amelyen 159-en vettek részt – zárómozzanatként Egyed Ákos akadémikust, történészt köszöntötték 90. születésnapja alkalmából.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11322
https://www.maszol.ro/index.php/kultura/119033-fennallasanak-160-evfordulojat-unnepli-az-erdelyi-muzeum-egyesulet

 
--Nyomdai betűk mögött. Kriterion 50 − konferencia
2019. december 9-én ötvenéves fennállását ünnepelte a Kriterion Könyvkiadó, az alkalomból sorozatnyitó konferencia zajlott a kolozsvári Vallásszabadság Házának nagytermében. A könyvkiadó és munkatársai egy olyan eseménysorozatot indítottak el, amely több éven keresztül tervezi bemutatni itthon és Magyarországon a Kriterion Könyvkiadó indulását, a kezdetleges, majd a folyamatosan törekvő munkálatokat, sikereket, megpróbáltatásokat, illetve az ott dolgozókat is. Emellett állandó kiállítás megalapozása is tervben van, amely a képi archívumok anyagából készül, és amely még közelebb hozza a szóban elmesélt történeteket. A nyitókonferenciát H. Szabó Gyula kiadóigazgató ünnepi köszöntője indította, amelyben összefoglalta az esemény és ezzel együtt a kiadó jelentőségét, kihangsúlyozva a konferencia célját, amely arra hivatott, hogy bemutassa azon viszonyokat és előzményeket, amelyek kialakították az intézményt. Ezúton mondott köszönetet az egykori és a mai munkatársaknak, illetve azoknak a szervezeteknek, amelyek segítségével létrejöhetett az ünnepi esemény. Ez alkalommal csak a kiadó előtörténete képezte az előadások alapját: a Minerva nyomda és kiadó 1948-as államosítása, kolozsvári fiókszerkesztőségek, illetve a Kriterion bukaresti és kolozsvári részlegének kialakítása.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/nyomdai-betuk-mogott-kriterion-50-%e2%88%92-konferencia/
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/119970-harminc-evvel-a-rendszervaltas-utan-is-adossagot-torlesztunk-h-szabo-gyula-a-kriterion-kiadorol
 

DÍJAK

--Ferdinandy György Prima Primissima-díjas
2019. december 6-án este átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima-díjakat és a Közönségdíjat Budapesten. Irodalom kategóriában Alexa Károly, Ferdinandy György és Sárközi Mátyás érdemelte ki a Prima-díjat. Közülük került ki az idei Prima Primissima-díjas, Ferdinandy György személyében.
Ferdinandy György írót, költőt 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. December 13-án elhagyta az országot. 1969-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964 és 1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója, főszerkesztője volt. 1965-ben Münchenben jelent meg első magyar prózakötete Futószalagon címmel. Budapesten 1988-ban került a polcokra első, Magyarországon kiadott regénye. Könyveiben hangsúlyosan volt jelen az '56-os forradalom, az életérzés krónikásaként az emberi helyzeteket, sorsokat, arcokat mutatta meg. Szépírói és műfordítói munkásságáért József Attila-díjban és több külföldi irodalmi díjban részesült. Ferdinandy György helyett, aki egészségügyi okokból nem tudta személyesen átvenni a díjat, képviselője, Mészáros Márton kulturális újságíró, könyveinek szerkesztője köszönte meg az elismerést.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/ferdinandy-gyorgy-prima-primissima-dijas.html

 
--Markó Béla kapta a Zelk Zoltán-díjat
Markó Béla nyerte el a 2019-es Zelk Zoltán-díjat. Az elismerésről a díj kuratóriuma döntött: Forgó Zsuzsa, Bazsányi Sándor, Kántor Péter. Markó 2019. december 3-án vehette át a díjat, laudációt mondott: Bazsányi Sándor.
Markó Béla 1951-ben született Kézdivásárhelyen. Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is. Az Igaz Szó kiadásában szerkesztett ifjúsági antológiákat. Magyar irodalmi tankönyvet írt Izsák Józseffel, amelyet 1981-től évenként kiadtak. 1984-ben lefordította Lucian Blaga Manole mester című drámáját, Markó verseiből pedig egy kötetre valót Paul Drumaru fordított román nyelvre. 1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Romániai Írók Szövetsége Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke. Tagja a Romániai Írók Szövetségének, a Magyar Írószövetségnek és a Szépírók Társaságának.
A Zelk Zoltán-díjat 2000-ben alapította a Zelk Zoltán Alapítvány. Az alapítvány célja, hogy mind erkölcsi, mind anyagi értelemben segítse a költők munkáját és irodalmi, művészeti tevékenységét a már meglévő irodalmi és művészeti értékek megőrzése és gyarapítása érdekében. Az alapítvány kuratóriuma évente egy alkalommal, minden év decemberében, Zelk Zoltán születésnapja (december 18.) környékén adja át a Zelk Zoltán-díjat egy arra érdemesnek tartott költő részére a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/marko-bela-kapta-a-zelk-zoltan-dijat.html

 
--Gazda Józsefet díjazták
A Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának díját vette át 2019. december 3-án Budapesten Gazda József. A háromszéki közíró mellett több más erdélyi alkotó is elismerésben részesült az akadémia közgyűlésének Pesti Vigadóban tartott ülésén, amelyen új tagok felvételéről is döntött a testület. A közgyűlésen átadták az MMA tagozatainak 2019-es elismeréseit. Az építőművészeti tagozatban Kubicka Kucsera Klára építésztörténészt és Tóth Vilmos építészt díjazták, a film- és fotóművészetben a csíkszeredai Ádám Gyula fotóművészt és Szekfü András filmtörténészt. Az iparművészeti tagozat díját Jahoda Ernő István formatervező és Rostoka László tervezőgrafikus kapta. Az irodalmi díjat Gazda József mellett Tóth László költő, író kapta. A képzőművészeti tagozat elismerését Nagy Árpád Pika és Maurits Ferenc festőművész nyerte, a művészetelméleti tagozat Miklósi-Sikes Csaba erdélyi magyar népművelőt, valamint Babus Antal irodalomtörténészt tüntette ki. Az MMA népművészeti díját az ugyancsak erdélyi Keszeg Vilmos és Harangozó Imre néprajzkutató, a színházművészeti díjat Bárány Frigyes színművész és Beke Sándor rendező kapta. A zeneművészeti tagozat elismerését Berczelly István operaénekes és Márkos Albert hegedűművész nyerte el.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/128681/gazda-jozsefet-dijaztak-magyar-muveszeti-akademia

 
--Harag Anita lett a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj győztese
Harag Anita író lett a hetedik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj 2019-es győztese. Az alapító jelenlétében lezajlott díjátadón, 2019. december 4-én Parti Nagy Lajos, a kuratórium tagja méltatta a díjazott Évszakhoz képest hűvösebb című, a Magvető által kiadott novelláskötetét, miután Keresztury Tibor, a kuratórium elnöke hangsúlyozta az ösztöndíj létrehozásának jelentőségét a kortárs magyar irodalom, legfőként pedig a fiatal írók, irodalmárok támogatására fordított anyagi források szűkössége idején. A nettó 6000 eurós ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, a tárgyévben új kötettel jelentkező, 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatása, számukra egy évnyi nyugodt munkakörülmények biztosítása, új művek megszületésének ösztönzése, a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítése.
A fiatal magyar szerzők legjelentősebb elismerésének számító ösztöndíjat Dr. Horváth Péter professzor, a stuttgarti székhelyű Horváth & Partners csoport alapítója, a magyar kultúra németországi közvetítésének, megismertetésének Pro Cultura Hungarica díjjal és a Magyar Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett mecénása, támogatója hozta létre 2013-ban. Az ösztöndíj teljes neve: Horváth Péter Ösztöndíj A Fiatal Magyar Irodalomért (Péter Horváth Stipendium für die Junge Ungarische Literatur). A támogatásban eddig Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Áfra János, Bencsik Orsolya, Závada Péter és Simon Márton részesült.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/harag-anita-lett-a-horvath-peter-irodalmi-osztondij-idei-gyoztese.html

 
--Gál Hunor erdélyi költő kapta a Petri György-díjat
Gál Hunor erdélyi költő kapta a 2019-es Petri György-díjat, amelyet december 22-én, Petri születésének 76. évfordulója alkalmából adtak át Budapesten. 2019 novemberében három fiatal költő került a fináléba: Élő Csenge Enikő, Gál Hunor és Vermes Nikolett. Közülük december 10-én választott a kuratórium, amelynek tagjai 2019-ben Forgách András, Kornis Mihály, Márton László, Tóth Krisztina és Várady Szabolcs, valamint a 2018-as díjazott, Harag Anita voltak. 2019-ben kéttagú jelölőbizottság vett részt a kuratórium munkájában, Áfra János és Pályi Márk személyében.
A díjazott, Gál Hunor 1995-ben született Gyergyószentmiklóson, jelenleg Kolozsváron él. Verset és prózát ír, festészettel is foglalkozik. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának magyar és komparatisztika szakos hallgatója volt. Dolgozott már raktárosként, főszakácsként és pincérként is. A Petri György-díj nyertese kettős jutalomban részesült: megkapta Jovánovics György szobrászművész Petri-bagatell című munkáját, továbbá a Magvető Kiadó megjelenteti a szerző első kötetét, amelynek kéziratáért az elismerés érte.
Forrás: http://kulter.hu/2019/12/gal-hunore-a-petri-gyorgy-dij/

 
--Látó-nívódíjak 2019
A Látó-nívódíjakat huszonnyolcadik alkalommal osztották ki 2019-ben. Az elmúlt években több mint 70 alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 dollárral járó Jackovics-díjjal bővül, amit a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség.
2019-ben Kántor Péter (vers), Kész Orsolya (kritika), Magyary Ágnes (próza), Tófalvi Zselyke (debüt) vehette át a díjjal járó pénzjutalmat. A Jackovics-díj nyertese: Ayhan Gökhan. A díj támogatói a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a Communitas Alapítvány.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/119850-k-kapjak-a-2019-es-lato-nivodijakat
 

ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Kovács Sándor Iván irodalomtörténész
A hírről a gyászoló család számolt be a Facebookon: a sokak által KSI-ként emlegetett irodalomtörténész 2019. december 8-án éjjel, szerettei körében halt meg. 'Irodalomtörténeti munkássága fennmarad az utókornak, és reméljük, minél többekhez eljut. Földi maradványait a Farkasréti temetőben helyezzük majd örök nyugalomra, édesanyánk mellett.' - áll a bejegyzésben.
Kovács Sándor Iván 1937. február 22-én született Esztáron. Tanított a JATE Irodalomtörténeti Intézetében, az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén, utóbbit tanszékvezetőként is igazgatta. Volt a Kortárs irodalmi folyóirat főszerkesztője, szerkesztette az Irodalomismeretet, ő alapította a Zrínyi-dolgozatokat és a Zrínyi-könyvtárat. 1985-től a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára, majd 1990-től elnöke volt. Megkapta az irodalomtudomány doktora címet, a József Attila-díjat és a Déry Tibor-jutalmat is. Mély barátságot ápolt Weöres Sándor költővel, valamint Szabó Magda íróval.
Forrás: https://nepszava.hu/3059861_meghalt-kovacs-sandor-ivan-irodalomtortenesz

 
--Elhunyt Ormos Mária történész
Életének 90. évében, 2019. december 8-án elhunyt Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Modernkori Történeti Tanszékének professor emeritája, korábban az egyetem rektora és a kar megbízott dékánja, a 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója – írja közleményében a Magyar Tudományos Akadémia.
Ormos Mária 1930-ban született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte, 1952-ben Debrecenben szerzett történelem–magyar szakos tanári diplomát.
1953-ig tanársegéd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1953-tól 1957-ig tanársegéd, majd adjunktus Szegeden a József Attila Tudományegyetemen. 1957-ben fegyelmi eljárással eltávolították az intézményből. 1957-től 1963-ig levéltári segédmunkatárs, általános iskolai tanár, majd lexikonszerkesztő. 1963-tól 1982-ig az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa. 1984 és 1992 között a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. 2001-től professor emerita.
Kutatási területe Európa és Magyarország 20. századi története 1945-ig. Kandidátus 1968-ban, a tudományok doktora 1980-ban lett. 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1993-ban rendes tagjává választották.
Közel 230 tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, közel negyven könyve közül ismertebb a Merénylet Marseille-ben, a Nácizmus-fasizmus, a Padovától Trianonig, Hitler, Magyarország a két világháború korában, Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II., A történelem és a történettudományok, Közép-Európa – Volt? Van? Lesz?, Németország története a 20. században.
Munkásságát 1984-ben Akadémiai Díjjal, 1995-ben Széchenyi-díjjal, 2001-ben Deák Ferenc-díjjal és Pulitzer-emlékdíjjal, 2003-ban Hazám-díjjal, 2003-ban Arany János-díjjal ismerték el. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át a 20. századi magyar és egyetemes történelem terén végzett rendkívül sokoldalú tudományos kutatómunkája, egyetemvezető és szervező, oktatói tevékenysége, tudományos életpályája elismeréseként. 2009-ben megkapta a Húszéves a Köztársaság Díjat, 2010-ben pedig a Radnóti Miklós antirasszista díjat.
Forrás: https://index.hu/techtud/2019/12/09/meghalt_ormos_maria_tortenesz

 
--Meghalt Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke
Hetvenkét éves korában, 2019. december 29-én tragikus hirtelenséggel elhunyt A Magyar Versmondók Egyesületének alapítóelnöke, Kiss László, a versmondás és az amatőr színjátszás egyik legjelesebb jelenkori képviselője.. Több szakmai és társadalmi szervezet vezetőjeként elvitathatatlan érdemeket szerzett az amatőr művészeti ágak kibontakozásában, a magyarországi és Kárpát-medencei tehetségkutatásban és tehetséggondozásban – áll az egyesület közleményében.
A Radnóti-, Csokonai- és Bessenyei-díjjal kitüntetett közművelődési és kulturális szakértő, rendező, szerkesztő, alapítója volt a Magyar Versmondók Egyesületének, a Magyar Szín-Játékos Szövetségnek, az Országos Diákszínjátszó Egyesületnek, életre hívója és kuratóriumi elnöke a Latinovits Emlékmű Alapítványnak, és főszerkesztője a Versmondó című, negyedévente megjelenő szakmai folyóiratnak. Nevéhez fűződik a Neszmélyi Vershajó és elődje, a balatonszemesi és a bajai versmondó táborok létrehozása, az általános iskolások legnagyobb versenye, a Regösök húrján... vers- és prózamondó verseny gondozása, szervezése, számos diák- és amatőr színjátszó találkozó megálmodása és fejlesztése éppúgy, mint a Bujtor István Filmfesztivál elindítása, a Latinovits versmondó találkozó megalapítása és szervezése, valamint a Kaleidoszkóp VersFesztivál elnevezése és a Ki viszi át a szerelmet díj megalapítása.
Az elmúlt években a Magyar Versmondók Egyesülete révén tevékenyen bekapcsolódott olyan európai uniós oktatási és közművelődési projektekbe, mint a magyarországi és határon túli testvériskolai programok, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek kistérségi megteremtése vagy a színházi nevelés pilot programjai, valamint segített hét megyei, illetve regionális NépmesePont létrehozásában. Innovatív, modern, de tradíciótisztelő szakember volt.
2018-ban Gyémánttengelyen címmel jelent meg életrajzi kötete, amiben a vele és róla készült interjúkat, portrékat, elemző írásokat olvashatjuk.
Forrás és teljes cikk itt: https://index.hu/kultur/2019/12/29/meghalt_kiss_laszlo_a_magyar_versmondok_egyesuletenek_elnoke/

 
--Meghalt Gábor Dénes bibliográfus, a Művelődés és a Könyvesház belső munkatársa
2019. december 28-án, 83 éves korában meghalt Gábor Dénes, tanár, könyvtáros, bibliográfus, szerkesztő, kisgrafikai szakíró. a Művelődés és a Könyvesház belső munkatársa, szerkesztője.  Gábor Dénes 1936-ban született Brassóban. A középiskolát  Székelyudvarhelyen végezte (1953), biológia–kémia szakon tanári diplomát szerzett a Bolyai Tudományegyetemen (1958), azóta a kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa volt. 1958–86 között betegnyugdíjazásáig a kolozsvári Egyetemi Könyvtár biológia kari könyvtárában szakbibliográfus. 1990-től dolgozik újra, ekkor lesz a Könyvesház és a Művelődés szerkesztője 2008-ig. A Korunk, Dolgozó Nő, Tanügyi Újság közölte írásait, bibliográfiai szakmunkásságát a Revista Bibliotecilor és Könyvtári Szemle, illetve a Művelődés Könyvtár-melléklete hasábjain fejtette ki. Összefoglaló tanulmánya: Kurrens nemzeti bibliográfiák Romániában (Magyar Könyvszemle, Budapest 1966/4). Számos romániai magyar írói életmű könyvészetét állította össze, a Művelődés Könyvtár-mellékletében  ’Periszkóp’ felcímmel állandó rovata volt ’bibliofil újrafelfedezések’ számára (1977–81), a Móricz Zsigmond közöttünk című gyűjteményes kötet (1979) könyvészeti adalékainak összeállítója. Az ex libris kisgrafikai művészetének szakértője és népszerűsítője; a könyvjegyek gyűjtője. Az ex libris múltja, jelene és jövője című írásával (Korunk 1968/6) a két világháború közt kibontakozott, majd hosszú ideig elhanyagolt erdélyi magyar könyvjegyművészetnek új lendületet adott, s a Könyvtári Szemlében bemutatta Gy.. Szabó Béla, Debreczeni László, Reschner Gyula könyvjegygrafikáját. Bevezetésével és szerkesztésében jelentek meg Herman Ottó válogatott írásai (Téka 1982).
Életrajza: https://lexikon.kriterion.ro/szavak/1105/
Forrás: https://www.facebook.com/zsolt.szabo.1428921/posts/3621852434499169

 
AJÁNLÓ

--Almáskertből meséskönyv
Fiatal alkotókkal és rájuk büszke szülőkkel, nagyszülőkkel telt meg zsúfolásig 2019. december 6-án a Székelyföldi vadászati kiállításnak otthont adó sepsiszentgyörgyi Bene-ház a Benedek Elek kilenc meséjét három nyelven – magyarul, románul és angolul – tartalmazó könyv bemutatójára.
A könyvet ugyanis a gyerekek rajzai illusztrálják – mint Demeter János, a Vadon Egyesület ügyvezető igazgatója felelevenítette, a könyv története az egyesület által meghirdetett rajzversennyel kezdődött, amelyet – Benedek Elek Emlékév lévén – tematikusan írtak ki, azaz arra kérték a gyerekeket, hogy Benedek Elek kilenc megadott meséjéhez készítsenek illusztrációt. A felhívásnak nagy sikere volt, 11 megye 67 településéről összesen 1552 rajz érkezett az egyesülethez, legjavukat aztán szabadtéri kiállításon mutatták be Kisbaconban. De ezt sem találták elégségesnek – mondta Demeter János, hát így született meg a háromnyelvű kötet ötlete, amelyből természetesen az illusztrátoroknak tiszteletpéldány járt. A könyv amúgy kettős jelentőségű – tette hozzá Sztakics Éva alpolgármester, a Vadon Egyesület elnöke: újabb lehetőséget ad Elek apó meséinek olvasására, és igazi gyerekrajzok illusztrálják, olyanok, amelyeket épp a gyerekek értenek meg legjobban.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/128786/almaskertbol-meseskonyv
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/haromnyelvu-mesekonyv/
 

--A legvadabb képzeletünket is felülmúlják Gileád újabb borzalmai
A Testamentumok címmel magyarul is olvasható könyvről Tamás Attila kritikája a Liget.ro portálon:
‘Margaret Atwood neve már egyre kevesebbek számára lehet teljesen ismeretlen. Korunk egyik legnagyobb írója már egyszer megbotránkoztatta a világot azzal, hogy egy sötét disztópiáról írt, most pedig ennek a folytatását is kiadta a kezei közül. Az újabb regényt olvasva a rengeteg szörnyülködés mellett örülhetünk annak, hogy a világ még nem egy reménytelen hely, ahol a nők egy részét szülőgépeknek tekintik.
2019 túlzás nélkül Margaret Atwood éve. Az általa írt A szolgálólány meséjének köszönhetően világszerte ismerik a kanadai írónő nevét, a regénye alapján készült sorozat pedig már három éve ott van a köztudatban, mint az elrettentő, a nők totális kizsákmányolásán alapuló, sötét disztópia iskolapéldája. Atwood 2019-ben tette fel a pontot az i-re azzal, hogy 34 év után megjelent a kultikus regényének folytatása, ami rögtön megkapta a Booker-díjat (ezt minden évben a legjobb olyan angol nyelvű regény kapja, amelynek írója Nagy-Britannia, Írország vagy a Nemzetközösség állampolgára, ezt a díjat pedig a kanadai írónő regénye másodszorra kapta meg). Emellett az írónőt a brit becsületrend tagjává választották, és maga az angol királynő tüntette ki őt ezzel az elismeréssel. Margaret Atwood új könyvét érthető módon hatalmas várakozás előzte meg, hiszen a 2017-ben az ikonikus regénye alapján készült tévésorozat olyanokkal is megismertette A szolgálólány meséjét, akik addig nem is hallottak róla, emellett már volt a korábbi regénynek egy rajongóbázisa (akik 34 évet kellett várjanak a folytatásra), de most itt van, és magyarul is a kezünkben tarthatjuk Atwood újabb, Gileádról szóló elbeszélésgyűjteményét.’
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/a-legvadabb-kepzeletunket-is-felulmuljak-gilead-ujabb-borzalmai

 
--Hatszáz éves örökség Székelyderzsen
Éppen hat évszázada készült a székelyderzsi (mostani) unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló falképsorozata, amelyet egy, a nagyközönségnek szánt kiadványban ismertet Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész. A templom- és freskókalauzt 2019. december 17-én mutatta be a szerző városában, a Székely Nemzeti Múzeumban.
A középkori magyar királyság falképeinek kutatójaként ismert Jánó Mihály elmondta, a szakmai dolgozatok nem jutnak el a nagyközönséghez, viszont az érdeklődők szívesen vennék, ha „elkalauzolná” őket valami egy-egy műemlék templom látogatása alkalmával – ezért döntött a Kalauz sorozat elindítása mellett. A székelyderzsi templom bemutatója immár negyedik a sorozatban, a következő a bögözi templom restaurált falképének ismertetője lesz.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/129097/hatszaz-eves-orokseg-szekelyderzsben-jano-mihaly-konyvenek-bemutatoja

 
--Bolyai János: egy lángész, akit elfelejtettünk
'12 683 jegyzetpapír a Teleki Tékában, egy függelék az apja könyvében és egy igen ellentmondásos és furcsa, különleges élet. A megbecsülés, az elismertség teljes hiánya, utólag néhány intézmény-, illetve utcanév. Szobrok. És most egy könyv, Láng Zsolt tollából – Bolyai Jánosról, az elfelejtett erdélyi matematikus-zseniről, aki szerint a tér másképpen görbül, ha egy test belekerül.'
Katona Zoltán újságíró Láng Zsolt Bolyai-regényét bemutató írása a Liget.ro portálon olvasható:
'A 2019-es év legnagyobb és talán legjelentősebb erdélyi magyar regénye Láng Zsolt nevéhez fűződik – és természetesen ahhoz a személyhez, akiről szól. Bolyai János, a 19. század nagy erdélyi matematikusa elfelejtve, nagy szegénységben halt meg 1860-ban, korában egy magányos, haragos, frusztrált ember lehetett – az elmúlt másfél évszázadban sok-sok tudományos, illetve szépirodalmi mű is jelent meg életéről és munkásságáról, mégis 2019-ig kellett várni arra, hogy egy igazi, modern regény szülessen róla. Ezt írta meg Láng Zsolt, a kortárs erdélyi magyar irodalom egyik kevésbé mediatizált, de annál nagyobb és sokoldalúbb alakja – a kötet a pécsi Jelenkor kiadónál jött ki, az író az elmúlt hetekben-hónapokban több helyszínen is tartott könyvbemutatót. Mivel abban a szerencsében volt részem, hogy székelyudvarhelyi könyvbemutatót jómagam vezethettem, illetve az elmúlt hetekben a könyvet is elolvastam, megpróbálom egyfajta összegzést készíteni – bízva abban, hogy a könyvnek hosszú lesz az utóélete. Egy ilyen monumentális és ennyire jól megírt mű ugyanis kritikák, interjúk és recenziók tucatjait érdemelné ki nemcsak az erdélyi, hanem az anyaországi irodalmi 'szakma' részéről is.’
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/bolyai-janos-egy-langesz-akit-elfelejtettunk

 
--Győrfi Kata első verseskötetének bemutatója Sepsiszentgyörgyön
Te alszol mélyebben – ez Győrfi Kata első verseskötetének a címe, amelyet 2019. december 20-án mutattak be a sepsiszentgyörgyi Szimplában, figyelemre méltó érdeklődés mellett. A fiatal költővel Máthé Kincső beszélgetett, indításként rögzítve: „nagyon vagány” kötet vehető kézbe, amely harminc perc alatt végigolvasható, fiataloknak és időseknek egyaránt ajánlható olvasmány.
Annak idején, sepsiszentgyörgyi diákként Győrfi Kata a legmegfelelőbb embereknek mutatta meg szövegeit, és mint fogalmazott, két nagyon szuper magyartanárnője bátorította. Két alkalommal is eljuthatott a sárvári írótalálkozóra, ahol elindult az a folyamat, amely tizenvalahány év múltán a mostani kötetet eredményezte. Ám a sárvári versműhelyek során írásait „keményen szétszedték”, megtörtént, hogy sírva jött ki egy-egy megbeszélésről, ahol védeni sem igazán tudta magát. Ezután egy ideig nem írt verset, mert „nehezen jött vissza belém a lélek”.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/129217/szavak-osszeszervezoje-gyorfi-kata-elso-verseskotete

 
--Könyv fél évezred templomi asztalosmunkáiról
Festett famennyezetek és berendezések az unitárius templomokban címmel a Magyar Unitárius Egyház (MUE) megalakulásának 450. évfordulójára jelent meg az a míves könyv, amelyet a közreműködő egyházközségekben, székelyföldi kötetbemutató körúton ismerhettek meg az érdeklődők 2019 decemberében, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron.
Balassa M. Iván néprajzkutató 1970 óta tartó kutatásainak eredményeit tartalmazza a könyv, azokról az asztalosmunkákról, amelyek 'Az egy igaz Istennek és szent fiának Jézus Krisztusnak tiszteletére építtetett' templomokat ékesítették. A legkorábbiak az 1520-as évekből való ádámosiak, illetve a homoródszentpéteri karzat, a legfiatalabb pedig a Magyarandrásfalván az ezredfordulón készült berendezés. Kilencven templom több mint 350, csak dokumentumokban szereplő vagy ma is látható emléke 388 színes fotóval és átfogó levéltári kutatás eredményeivel mutatkozik meg a kötetben. Köztük vannak kazettás mennyezetek, karzatok, padok, szószékkoronák, úrasztalok, ajtók. A magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával megjelent kiadványt a rendezvényeken szerzője, illetve Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök ismertette.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyv-fel-evezred-templomi-asztalosmunkairol

 
--Kötetekbe sűrített beszélgetések
Egy sokoldalú, érzékeny lelkületű és éppen ezért értékes személyiség, Laczkó Vass Róbert kolozsvári színész, énekes, költő, író, utazó és oktató volt a vendége a sepsiszentgyörgyi Kovács Libris könyvesbolt első, 2019. december 3-án lezajlott könyvbemutatójának, amelyen távoli országokra is rálátás nyílt a szerző és beszélgetőtársa, dr. Turóczi Ildikó által kitárt ablakon.
Amennyiben nem leszünk jelen, ahol szükség van ránk, nem jutunk el a tényektől a valóságig, és nem figyelünk egymásra, a világban továbbra is süketek párbeszéde fog zajlani. Nézni fogunk, de nem látunk – figyelmeztetett a jelenlévőket házigazdaként köszöntő Kovács Attila, a rendezvényt befogadó könyvüzlet tulajdonosa, ezzel mintegy leütve az alaphangot.
Vagyok, aki vagyok – jelentette ki Laczkó Turóczi Ildikónak a személyiségét és tevékenységét firtató kérdésére válaszolván, hozzátéve, sokrétű tevékenysége okán még a vele közvetlen kapcsolatban állók is más-más szeletét ismerik az életének. Munkásságának szerelvényei több vágányon futnak, így nem marad túl sok ideje „az önmaga fölött való gondolkozásra”, ami elkényelmesedést vagy akár depressziót is okozhat. Nem vezet ugyanis jóra, ha túl sokat gyűjtünk magunknak, és keveset adunk másnak – fogalmazott.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/kotetekbe-suritett-beszelgetesek/

 
--A lélek nyitott mesekönyve
„Megtelítődtem lélekkel, s azt le kellett írjam” – vallotta a mesemondó lábbábosként ismert Csernik Pál Szende könyve 2019. december 9-i sepsiszentgyörgyi bemutatóján a Teinben, aztán Kolcsár József színművész kérdéseire válaszolva lassan kibontotta életét, mint az írás indítékát.
A Meselélek című könyv nem a hagyományos gyerekmese kategóriájába tartozik, de megtalálja az utat a gyerekekhez is. Inkább a Csernik Pál Szende által meseként megélt élet különböző fejezeteit tartalmazza belsőből külsővé, külsőből belsővé váló képekben, mindezeket végtelen fonalra felfűzve. A végtelenből ugyan csak egy kis szakaszt tartalmaz a könyv, de mint kiderült, a mesemondó számára az ősei által megélt és a gyerekeiben folytatódó eleven élet nagyon is igazi valóság.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-lelek-nyitott-mesekonyve/
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/128993/meselelek

 
--Megjelent Lucian Boia történész legújabb könyvének magyar fordítása
'Nem sáfárkodtak a legfényesebben az elmúlt száz évvel' – írja a népszerű történész, Lucian Boia legújabb könyvében, amelyet Rostás-Péter István fordításában a Koinónia Kiadó jelentetett meg. Az ókori Dáciától a nagy egyesülésen át a mai Romániáig című kötet bemutatóján hangzott el, hogy a szerző nemcsak rámutat a román történetírás mitikus elemeire, hanem kérdéseket is megfogalmaz: 'a kertvégi illemhelyek, a plagizált dolgozatok, a virágzó börtönirodalom, a kevés autópálya láttán miért nem lázadnak fel a mai fiatalok a jelenlegi rendszer ellen, akárcsak elődeik '89-ben?'
A könyy 2019. decemberi bemutatóján Rostás-Péter Istvánnal dr. Lőnhárt Tamás történész beszélgetett, aki a 'terjedelmében nem tekintetes, de annál inkább magvas' esszékötet társszerzőjeként mutatta be a fordítót. Hozzátette, az alig több mint nyolcvan oldalas kötet a fordító fogalomhasználatának köszönhetően néhány óra alatt átolvasható, de éveken keresztül elgondolkodtathatja az embert: fele a dák kortól az egyesülés befejezéséig tartó eseményekkel foglalkozik, a második rész pedig kimondottan a huszadik századra fókuszál.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/120061-miert-nem-lazadnak-ma-a-romaniai-fiatalok-megjelent-lucian-boia-legujabb-konyvenek-magyar-forditasa

 
--Turóczi Ildikó afrikai történetei
Varázslatok, járványok, missziók címmel jelent meg dr. Turóczi Ildikó legújabb könyve, amelyet 2019. december 10-én mutattak be a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár alagsori termében, népes közönség előtt. A kézdivásárhelyi író beszélgetőtársa Vántsa Judit könyvtárigazgató volt.
Turóczi Ildikó legújabb könyve a terepmunkái, önkéntes humanitárius missziói során szerzett tapasztalatok, benyomások, kételyek és gondolatok gyűjteménye. A doktornő Kamerunban, illetve Észak- és Dél-Szudánban dolgozott önkéntesként, ahol olyan betegségekkel találkozott, mint a kolera, malária, álomkór vagy lepra. Részletesen tárgyalja ezeket a betegségeket, ami azért is fontos, mert a klímaváltozás, illetve a turizmus fejlődése kedvez a kórokozók terjedésének is, így nem kizárt, hogy a jövőben mi is találkozhatunk ezekkel saját életterünkben.
A könyvbemutatón be- és rátekintést nyerhettünk a jelenlegi afrikai helyzetbe, az ottani háborús konfliktusokra, ezen belül pedig emberi sorsokra. Turóczi kiemelte, nagy gondot jelent Észak- és Dél-Szudán között a belső migráció, minek következtében a járványok egyre csak szaporodnak és terjednek.
Az írónő beavatott mindazon gondjaiba is, amelyekkel munkája során meg kellett küzdenie. Nyíltan beszélt az őt érintő fizikai és pszichés megterhelésekről. Arról, mennyire másképpen „működik” egy európai és egy afrikai ember, milyen nehéz volt elsősorban lenyugodni, és felvenni az ottani csendes, kimért tempót.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/turoczi-ildiko-afrikai-tortenetei/
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/128998/turoczi-ildiko-ujabb-konyve-afrikarol

 
--Lázáry René Sándor posztumusz versei
’Szép karácsonyi ajándékkal lepte meg a versbarátokat 2019 decemberében Kovács András Ferenc. Az elfeledett, majd éppen KAF-nak köszönhetően pár évtizede újra felfedezett, és különböző lapokban ismét olvasható erdélyi költő, Lázáry René Sándor (1859–1929) több mint hatszáz verset tartalmazó hagyatékából válogatott és tett közzé egy kedvderítő, mutatós kötetet. A posztumusz kiadvány, a csíkszeredai Bookart Hajdú Áron tervezte új könyve Lázáry 1899 és 1919 között született költeményeiből gyűjt egybe harmincötöt. Az életmű felfedezője, kutatója, gondozója prelúdiumot írt a válogatáshoz, ebből is tudhatjuk, hogy hosszú évek óta foglalkoztatja a szövegkorpusz időigényes földolgozása, s e munka folyamata közelről sem zárult le.’ (A Népújság napilap Múzsa mellékletében megjelent ajánlóból)
Forrás: https://www.nepujsag.ro/articles/lazary-rene-sandor-posztumusz

 
--Cukor.baj: könyvbemutató Sepsiszentgyörgyön
„Barátom, meg fogsz dögleni! Bár ezzel nem mondtam újat, a könyv, amit kezedben tartasz, megpróbál segíteni neked egy keveset. A végkifejleten semmit sem változtat, bekövetkeztének időpontján talán igen. Vagy nem. Pont ezért nem ígér semmit ez a könyv, mert nem is fogja betartani. De hazudni sem fog. Azt éppen elegen teszik körülötted ahhoz, hogy a legkényelmesebben beleélhesd magad a beteg, az áldozat szerepébe, akinek lassan csak annyi köze lesz a saját életéhez, hogy beletörődik saját sorsába. Ha már cukorbeteg vagy, nagyjából ez a helyzet” – ezekkel a nem éppen könnyű mondatokkal kezdődik Farkas Wellmann Endre legújabb könyve, a Cukor.baj, amely nem az a könyv, amit a XX. század végén induló költőnemzedék egyik legkiválóbbjától az ember elvárna.
Így vélekedett az Árkosi Kulturális Központban, Sepsiszentgyörgyön 2019. december 6-án tartott könyvbemutatón a moderátori szerepet ellátó Kovács István unitárius lelkipásztor is, mondván, túlzás lenne azt kijelentenie, hogy élvezettel olvasta a könyvet. Hogyan is olvashatta volna élvezettel, amikor az a cukorbajról, egy súlyos betegségről szól, nem beszél félre, sőt, kegyetlenül őszintén vall róla, s már a kezdet kezdetén tudni lehet, nemhogy elmarad a történet boldog befejezése, hanem egyenesen a halállal szembesít.
A felvetett gondolatot Farkas Wellmann Endre vitte tovább. Az ember első negyven évében az életre készül, célokat fogalmaz meg, álmait próbálja megvalósítani, majd az elmú­lásra készül. És mi van akkor, ha a halál szele hamarabb csapja meg, mint arra számítani lehetett? – tette fel a kérdést.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/128830/cukorbaj:-kezdoknek-es-haladoknak-farkas-wellmann-endre-konyvbemutatoja

 
--A Korunk 2019. decemberi száma
Rendszerváltás Kelet-(Közép-)Európában. Milyen premisszái voltak és milyen utak vezettek a kelet-közép-európai rendszerváltásokhoz? Hogyan – és miképpen – hatott a Szovjetunió válsága a szovjet/szocialista tömb felbomlására? Melyek voltak e folyamat stációi? Hogyan zajlott a rendszerváltás a keleti blokk egyes államaiban? Milyen nehézségekkel kellett szembesülniük az érintett államoknak az átalakulás során?
Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a kolozsvári Korunk folyóirat decemberi összeállítása, hazai és nemzetközi szakértők – Romsics Ignác (A kelet-európai rendszerváltozások külpolitikai háttere); Tischler János (Lengyelország – 1989); Kiss Gy. Csaba (’Zónaidő’. A magyarországi átmenet néhány areális összefüggése); Duray Miklós (Forradalom vagy hatalomátvétel?); Németh István (Rendszerváltás az NDK-ban); Markó Béla (Hogyan váltsuk rendszerünket? A romániai rendszerváltás néhány tanulsága); Juhász József (Rendszerváltás vagy „államváltás”? Jugoszlávia az 1980-90-es évek fordulóján); Jeszenszky Géza (Az Antall-kormány szomszédsági és nemzetpolitikája); Novák Csaba Zoltán (A romániai rendszerváltás és a nemzetiségi kérdés megjelenése) – segítségével. A lapszámot Tettamanti Béla Munkácsy Mihály-díjas képzőművész illusztrálta.
Forrás: https://www.nepujsag.ro/articles/korunk-2019-december


MOZAIK

--A 2019-es év TOP5 könyvei – ahogyan a kiadók látják
A Napi.hu portál arra kért meg magyarországi könyvkiadókat és könyvkereskedőket, hogy értékeljék a szektor 2019-es évét, illetve hogy nevezzék meg, melyik az az öt kötet, amelyik valamiért kimagaslik az idén megjelent könyvek közül. Évente mintegy 14 ezer új címet adnak ki a kiadók, és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által bekért adatok azt mutatják, hogy továbbra is tart az évi 2-3 százalékos kiadói forgalmi emelkedés. A  könyves cégek összeállították a maguk TOP5-ös listáit. Ezeket összesítve az látszik, hogy a szép- és a tényirodalom erősebbé vált - ahogyan azt amúgy a piaci tendenciák is mutatják.
A kormány a könyves szektort alapjaiban megváltoztatni akaró elképzelése azonban mindezek fontosságát felülírni látszik. Ennek árnyékában is érdemes azonban végigmenni az alábbi könyves toplistákon. A 2019-es TOP5 könyvek – ahogyan azt a Líra, a Kalligram, a HVG könyvek, az Agave, a Libri és az Animus kiadó egy-egy meghatározó alakja látja –  az alábbi linkre kattintva érhetők el.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.napi.hu/allaspont/konypiac-allamositas-top5-konyv-lira-libri-kalligram-agave-animus.696665.html

 
--Kutató: a digitális függés olyan, mint az alkoholizmus
Steigervald Krisztián generációkutató népszerű és kedvelt előadója volt Az én könyvtáram című szakmai projekt rendezvényeinknek. Az Üzlet.hu portál az M1-nek adott interjúja kapcsán idézte 2019. december 11-i cikkében a kutatót:
'Nemcsak a gyerekeket és a fiatalokat veszélyezteti a digitális eszközök állandósult használata, a felnőttek is függővé válhatnak – hívta fel a figyelmet Steigervald Krisztián. A kutató elmondta, elindított egy 'kihívást', azt kéri a csatlakozóktól, hogy hetente legalább két órára függesszék fel a digitális eszközök használatát. A heti kétórányi 'digitális szünet' arra elég, hogy az emberek elkezdjék tudatosítani magukban a függőségüket, vagyis csak kezdeti lépés – tette hozzá.
A generációkutató korábban Az én könyvtáram című szakmai napon arról is beszélt, hogy a digitalizáció forradalmának kezdetén a monotonitás növelte a munkavégzés hatékonyságát, napjainkban viszont hátráltatja azt. A gyerekek, a felnőttek kiszakadnak az otthoni szabadidős digitális világból, és bekerülnek az iskola, a munkahely offline környezetébe. Ez dopaminmegvonást eredményezhet, és más függőségekhez hasonlóan – például alkohol, drog – elvonási tüneteket produkálhat. Emiatt pedig hibát hibára halmozhat a diák, a munkavállaló – magyarázta a kutató. Hozzátette: van olyan gyár, ahol emiatt óránként tíz perc Facebook-szünetet engedélyeznek a dolgozóknak.
Arra is kitért, hogy nemcsak a technika fejlődött rendkívüli ütemben, hanem a családi, a kulturális háttér is sokat változott az elmúlt hatvan évben. Korábban a felnőtt-orientált társadalom érvényesült, a tudást a magasabb korhoz kötötték. Ma, a mesterséges intelligencia világában azonban ez már nem állja meg a helyét. A számolásra ott egy eszköz, a gyerekek nem látják olvasni a szüleiket, helyette az audiovizuális készülékek, a televízió van előtérben.
Steigervald Krisztián szerint a legtöbb, amit szülőként tehet az ember, az, hogy minél több offline élményben részesíti a gyermekét. Ugyanakkor gondot jelent, hogy a magyar szülők nyolcvan százaléka nem tudja, hogyan tegye ezt – hangoztatta.'
Forrás: https://azuzlet.hu/kutato-a-digitalis-fugges-akar-az-alkoholizmus/

 
--PISA-felmérés: a nemzetközi átlag alatt teljesítenek a romániai diákok
Valamennyi területen – szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is – romlott a romániai diákok teljesítménye a legújabb PISA-felmérés szerint. Miközben számos szakértő aggasztónak tartja a hazai oktatás helyzetét, az új román kormány tanügyminisztere nem ennyire borúlátó, elismeri ugyanakkor, úgy kell felkészíteni a diákokat, hogy az elméletet alkalmazni lehessen a mindennapi életben.
A felmérésből kiderül, hogy szövegértés terén a romániai diákok teljesítménye az egyik legnagyobb mértékű javulást mutatja: 7 százalékponttal emelkedett a 2015-ben regisztrált eredményekhez viszonyítva, és ezzel Románia a 7. helyen áll annak a 29 országnak a ranglistáján, amelyekben nőtt ez a mutató. Matematikából viszont az egyik legnagyobb visszaesést könyvelheti el Románia 2015-höz képest: 14 százalékponttal csökkent a pontszám, és ezzel az utolsó annak a 16 országnak a ranglistáján, amelyben csökkent a mutató. A PISA-mérésből az is kiderül, hogy Romániában nagyon magas az állami oktatási intézményekben tanulók száma: 99 százalékos, és ezzel az ország a 9. helyet foglalja el a 75-ből. Ezzel szemben a magániskolákban tanuló 15 éves diákok aránya csak 1 százalék (66. hely a 75-ből).
Mircea Miclea volt tanügyminiszter egyszerűen sokkolónak nevezte a PISA-felmérés romániai eredményeit. Az egyetemi oktató – aki a Tăriceanu-kormányban, 2004-ben és 2005-ben irányította a szaktárcát – a pedagógusok általa gyengének tartott teljesítményében látja a jelenség okát. Miclea szerint minőségi elvárásokat kell támasztani a pedagógustársadalommal szemben, valamennyi tantárgy esetében rögzíteni kell egy teljesítményalapú feltételrendszert, a béreket pedig a pedagógusok teljesítménye alapján kell megállapítani.
A 2018 májusában 79 országban, 600 ezer tanuló bevonásával készült felmérés során mindhárom területen ázsiai országok érték el a legjobb eredményeket. Az első helyen négy kínai metropolis, illetve tartomány (Peking, Sanghaj, Csiangszu és Csöcsiang) végzett, amelyeket Szingapúr, Makaó, Hongkong, Észtország és Kanada követi a rangsorban. Az előző felméréshez képest néhány ország – köztük Észtország, Lengyelország és Portugália – jobb eredményeket ért el 2018-ban, elsősorban a pedagógusok továbbképzésére tett erőfeszítéseknek köszönhetően – hívja fel a figyelmet az OECD.
Forrás: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/pisa-felmeres-a-nemzetkozi-atlag-alatt-teljesitenek-a-romaniai-diakok

 
--Ebben az üzletben könyvvel fizethetnek a vásárlók a könyvekért
Európa egyik legnagyobb használt könyvesboltját, a Barter Books-ot 1991-ben nyitotta meg Mary és Stuart Manley, a történelmi angol város, Alnwick elhagyott, de mégis csodálatos viktoriánus vasútállomásán, írja az Atlas Obscura. A könyvesbolt üzleti modellje nem mindennapi módon barter-rendszeren alapul: a vásárlók saját könyveikkel kereskedhetnek a boltban, vagyis becserélhetnek egy saját könyvet egy, boltban lévő könyvért. Természetesen akinek nincsen cserekönyve, készpénzért is vásárolhat, ám az üzletek egy része barterrel köttetik, s a bolt olyan népszerűségnek örvend, hogy évente több mint 350 ezren látogatnak ide, sokan a térségen kívülről. A Barter Books a régi viktoriánus vasútállomás épületében elfoglalja az egykori állomás bejáratát, a poggyásztárolót, a központi épületet – ahol a pénztárak még ma is megvannak – és azt a részt, ahol régen az utasok a peronra kimehettek. Az üzletben ennek emlékére egy modellvonat zakatol a polcok közt fejmagasságban. Fölötte az egyik falon kapott helyet egy 2001-ben bemutatott, 12 méter hosszú freskó, amit Dodd helyi művész készített, s amely 33 író életnagyságú portréját ábrázolja, köztük Charlotte Brontë, Toni Morrison, Angela Carter, Virginia Woolf, Dorothy Parker, Walt Whitman, James Joyce és F. Scott Fitzgerald arcképét is.
Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2019/12/09/barter-books-anglia-konyvesbolt/

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető.. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.