ReMeK-e-hírlevél
XIV. évf., 2019/11. szám                              ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

TARTALOM
 
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--"Külhoni magyarok" honlap indulása
--Nyilvános a TINTA Könyvkiadó szerzői adatbázisa
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
KITEKINTŐ
--Tudósítás a Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogramról
--Minikönyvek a Nemzeti Könyvtárból
HAZAI
--Korszerű könyvtári szolgáltatások és digitális átalakulás - országos konferencia
-- Könyvtárépület kerestetik Szatmárnémetiben
--Olvass többet! konferencia
--„Határtalanul” mottóval nyit a 25 éves Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
--Magyar gyermekirodalmat népszerűsítenek Bukarestben
--Írói-műfordítói találkozó Marosvásárhelyen
--Budapestről is bátorítják az erdélyi magyar irodalmi tevékenységet
--Vigyázzunk sírkertjeinkre!
INTERJÚ
--Aki nem képes másképp lélegezni, maradjon az írásnál – véli Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke
--Születésnapi beszélgetés a 80 éves Deé Nagy Anikó bibliográfussal, íróval
DÍJAK
--Erdélyi magyar is van az Európai Unió Irodalmi Díjának 14 kitüntetettje között
--Olga Tokarczuk és Peter Handke kapta az irodalmi Nobel-díjat
--Ők kapták a 2019-es Orbán Balázs-díjakat
--Átadták Szépíró-díjakat
--Fehér Boldizsár nyerte az idei Margó-díjat
--Margaret Atwood és Bernardine Evaristo megosztva kapta az idei Booker-díjat
--Átadták a Székelyföld-díjakat
--Arany János-díj Szávai Gézának
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Harold Bloom, a legmeghatározóbb amerikai kritikus
AJÁNLÓ
--Megjelent az EKE Hírlevél 2019/3. száma
--A semmiből új világot teremtő Bolyai nyomában
MOZAIK
--Irodalmi alapítványt hoz létre Olga Tokarczuk
--Páratlan középkori zsidó imakönyv került vissza Kölnbe hat évszázad után
--Új technológia fedheti fel a 2000 éves római papirusztekercsek titkát
--Jövőre Franciaországban is megjelenik a Mein Kampf kritikai kiadása
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--"Külhoni magyarok" honlap indulása
Külhoni magyarok elnevezéssel új honlapot indított a magyar kormány, a felület célja, hogy újszerű módon mutassa be a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek életét és az anyaország értük végzett munkáját.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az volt a cél, hogy legyen egy újszerű felület, ahol minden elérhető egy helyen, és egyúttal az egész személyes is legyen.
A www.kulhonimagyarok.hu honlapot három részre lehet osztani:
- hírportálként küldetése a tájékoztatás, hogy egy helyen elérhetők legyenek a külhoni magyarságot érintő hírek. Elérhetők a nemzetpolitikai programok, pályázatok is, köztük a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, a Kőrösi Csoma Sándor-program, a Petőfi Sándor-, valamint a Mikes Kelemen- és a Julianus-programok. A honlapról egy kattintással el lehet jutni a Határtalanul! program új, folyamatosan frissülő honlapjára is.
A miniszterelnök-helyettes beszámolt egy nemzetismereti középiskolai vetélkedő tervéről is, amelynek meghirdetése őszre várható az új honlapon.
Semjén Zsolt kiemelte a diaszpórában működő magyar iskolákat, amelyek interaktív térképen tekinthetők meg a honlapon.
A tervek között szerepel valamennyi tárca külhoni magyarságot érintő programjának egy helyen való bemutatása.
- A felület másik részét alkotja egyfajta tudástár, ahol az aktuális jogszabályok, stratégiák, különböző kiadványok érhetők el.
Megtalálható a testvértelepülési program, amelynek bővülését interaktív térképen követhetik az érdeklődők.
- A honlap harmadik, és egyben legfontosabb része a személyes történetek bemutatása, a Kárpát-medence arcai és a magyarok a diaszpórában rovatokban kisfilmekből, interjúkból lehet megismerni külhoni magyar fiatalokat, családokat, vállalkozókat. Első körben ötven ilyen történetet töltöttek fel, de ezek száma bővülni fog – jelezte Semjén Zsolt.
Az új honlapnak rövidesen angol változata is elkészül.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor
 

--Nyilvános a TINTA Könyvkiadó szerzői adatbázisa
2019. október 28-tól nyilvános, bárki számára elérhető a TINTA Könyvkiadó szerzői adatbázisa a http://tintakiado.hu/ címen. A szerzői adatbázis tartalmazza a TINTA Könyvkiadó által 1998 óta kiadott 520 szótár, nyelvészeti szakkönyv és konferenciakötet személyekhez kapcsolható bibliográfiai adatát. Az adatbázis összesen 5778 tételt tartalmaz 2348 személyhez kötődően. A szerzői adatbázis a kiadványok készítésében közreműködő személyeket a következő kategóriákba sorolja:
- Szerző
- Társszerző
- Cikkszerző
- Főszerkesztő
- Szerkesztő
- Szerkesztésben közreműködött
- Sorozatszerkesztő
- Illusztrátor
- Fordító
- Lektor
- Nyelvi lektor
- Lexikográfiai tanácsadó
- Anyaggyűjtésben közreműködött
- Egyéb.
A kiadó munkatársai várják a visszajelzéseket az info@tintakiado.hu címre.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Ajándék könyv másodikosoknak
Két év szünet után folytatódott a kisiskolásoknak szóló Könyvkelengye program: minden sepsiszentgyörgyi másodikos, összesen ötszáznál is több gyerek kapott ajándékkönyvet a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal jóvoltából, melyek átadása alkalmával a könyvtárosok különböző gyerekfoglalkozásokat is tartottak, igyekeztek vonzóvá tenni az olvasást az elemisták számára.
Az 539 kisdiákból 442 magyar és 97 román osztályba jár, a magyar gyermekek Kertész Erzsi Ludmilla megoldja című kötetét vehették át, a román gyermekeknek pedig Lavinia Braniște Rostogol păzește pepenii című könyvét a szerző jelenlétében adták át, aki dedikált is az eseményen.
Hollanda Andrea könyvtáros, programfelelős szerint a tanítók is örültek a könyvadománynak, mert ha egy könyv mindenkinek megvan az osztályban, közösen olvashatják azt, és különböző közös tevékenységeket is szervezhetnek köréje. Azt is tervezi a könyvtár, hogy tavasszal meghívja a szerzőt Sepsiszentgyörgyre: Kertész Erzsi sok gyerekkönyvet írt, így minden bizonnyal nagy olvasótábora van a városban.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/127319/ajandek-konyv-masodikosoknak-
Eclogák haragról és más égi-földiekről – Lövétei Lázár László estje
Lövétei Lázár László Miféle harag című friss verskötetének bemutatójára került sor, a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében, 2019. október 9-én a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban. A József Attila-díjas költő, esszéíró, műfordító beszélgetőtársa Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Ritka ember az, aki képes szembenézni önmagával, valamint a körülötte változó világgal, aki levonja, a saját nyelvezetén megfogalmazza, valamint közzé is teszi ennek tanulságait. És még ritkább, aki élete folyásán változtatni mer. Mindehhez ugyanis tartás és bátorság szükségeltetik. Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő, műfordító viszont e kevesek közé tartozik – derült ki kötete bemutatóján.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/127137/a-kivonulas-lehetetlen-lovetei-lazar-laszlo-
https://www.hirmondo.ro/kultura/ki-lehet-e-vonulni-ebbol-a-vilagbol/
El a hontalanságba... – Könyvbemutató
Az idei, tizedik Székelyföld Napok jegyében az „El a hontalanságba…”.. Az 1916-os román betörés az unitárius egyházi forrásokban című könyv bemutatójának színhelye volt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron terme 2019. október 16-án.
A kötet összeállítói Gidó Csaba, Márk Attila, Pál János, munkájukról a rendezvényen Sarány István, a könyvet megjelentető csíkszeredai Hargita Népe Kiadó vezetője beszélgetett Márk Attilával.
A rendezvényen közreműködött Ürmösi-Incze Hunor énekes és Iffiú Szabolcs prímás.
Az eseményszámba menő, hiánypótló könyv fülszövegéből:
„Az elmúlt évtizedekben megjelent szakmunkák, visszaemlékezések különböző szemszögből igyekeztek körbejárni az 1916-os román betörés eseményeit és annak az erdélyi társadalomra gyakorolt hatását. A szakirodalom tekintetében elmondható, hogy szinte minden érintett határmenti megyéről, városról jelentek meg az adott időszakot feldolgozó elemzések, leírások. Az utóbbi években megjelent munkák esetében megfigyelhető az a törekvés – a politikai, hadtörténeti események feldolgozása mellett –, hogy a korabeli polgári lakosság mindennapjainak feltárása kerüljön előtérbe.
A kötetünkben közzétett – a román betöréssel kapcsolatos – dokumentumok sajátossága, hogy azokat egy jól körülhatárolható társadalmi közeg, az unitárius egyház hívei és tisztviselői hozták létre. A néha szubjektív, a történések hatása alatt készült jelentések, jegyzőkönyvek, főhatósági iratok több szempotból is értékesek: egyfelől élethűen tárják az olvasó elé a kor történéseit és hangulatát, másfelől rávilágítanak arra, hogy az olyan kisközösségek, mint az egyházközségek, hogyan élték meg és miképpen reagáltak a román betörés szülte eseményekre.”
Forrás: http://www.kmkt.ro/el-a-hontalansagba
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/127403/mesel-az-orgonak-szerelmese-az-1916-os-roman
https://www.hirmondo.ro/kultura/megrendult-a-falukozossegek-egysege/
Véletlen égzsák – Közönségtalálkozó Szkárosi Endrével
Véletlen égzsák címmel került sor Szkárosi Endre magyarországi költő interaktív happeningjére, szerzői estjére Sepsiszentgyörgyön, a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben, 2019. október 19-én, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében. A rendezvény a szerző válogatott verseinek (Véletlenül nem jártam itt) és megjelenés előtt álló, válogatott hangverseinek (Égzsák) bemutatója is volt egyben. A meghívottal Ütő Gusztáv képzőművész, egyetemi tanár beszélgetett.
Szkárosi Endre (1952, Budapest): költő, műfordító, kritikus, irodalomtörténész. 1977-ben végzett az ELTE magyar-olasz szakán. 1978 és 1983 között a Mozgó Világ szerkesztőségében, majd 1984-től a JATE-n és 1994-től az ELTE Olasz Tanszékén tanít irodalmat és művelődéstörténetet, egyetemi docensi beosztásban. A Szépírók Társaságának jelenlegi elnöke.
A hetvenes évek elején kezd közölni, költői-művészi kutatásai a nyolcvanas években mélyülnek el: verseskötetei mellett hangköltészeti alkotásokat, költői installációkat és vizuális költészeti munkákat készít, költői performanszokat mutat be. Számos könyvet, hangkiadványt, katalógust, videómunkát publikált.
Szerteágazó, hiánypótló munkásságát több fontos szakmai elismeréssel jutalmazták: Kassák-díj (Párizs, 1986), Eötvös-ösztöndíj (1989), Locus Signi-díj (1994), Stella della Solidarietà Italiana (2004), József Attila-díj (2007), Mészöly Miklós-díj (2012).
Forrás: http://www.kmkt.ro/veletlen-egzsak
Fotók itt: https://www.sepsiszentgyorgy.info/esemenynaptar/rendezvenyek/3855-szkarosi
Lakatos Mihály súlyos ügyei
Lakatos Mihály Súlyos ügyek című tárcanovella-kötetének (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019) bemutatójára került sor 2019. október 23-án a sepsiszentgyörgyi Tein teaházban. A szerzővel Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója beszélgetett. Közreműködött Derzsi Dezső, a Tamási Áron Színház művésze.
Írásaival az egyetemesen emberi és sajátosan nemzeti értékek megtartása mellett kardoskodik a szerző, hogy utódai ne legyenek rákényszerítve arra, hogy egy elidegenedett, mű világban éljenek. Korunk nagy, általa érzékelt általános és sajátos gondjaira már a tárcák címe is rávilágít, hiszen ilyenek találhatók közöttük: A bank mindent visz, Megtérés a pirulához, Levente, a román, Diktatúra és Magyar állampolgárság. Ez utóbbit Derzsi Dezső színművész tolmácsolásában meg is ismerhette a hallottak hatására percekig döbbent csendbe burkolózó közönség.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/lakatos-mihaly-sulyos-ugyei/
https://www.3szek.ro/load/cikk/127596/a-vilag-jott-szembe-velem
Fotók itt: https://www.sepsiszentgyorgy.info/…/3859-ez-nem-az-az-abel-
Voltam valaki - Török Zoltán könyvbemutatója
Török Zoltán székelyföldi szerző Voltam valaki című könyvének bemutatója volt 2019. október 25-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében.
Mit tesz az ember, ha amolyan íróforma, azaz kipróbálta magát korábban, mondjuk, a tárcanovella műfajában? Hát megírja élményeit. E két dolog „összejött” Török Zoltánnál: 2010-ben elszegődött taxisofőrnek egy dél-angliai kisvárosba, két és fél éven át fuvarozta az utasokat a ködös Albionban, és ez idő alatt számtalan különleges élményben volt része. Egyszer egyet megírt, elküldte egy hazai lapnak – küldjél még, mert jó, volt a válasz. És aztán sorra írta a tárcáit, életesen, mert hiszen az ország hétköznapi arcát látta, az ország hétköznapi emberei között élt. Ezekből született a Voltam valaki című kötet, melyet a Bod Péter Megyei Könyvtárban ismertetett a szentgyörgyi közönséggel a szerző.
A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány gondozásában idén megjelent kötetről, szerzője szavaival:
„A szigetországban sok erdélyi, székely honfitársunk dolgozik – főleg fiatalok –, és nagyon sokan kívánkoznak ott elhelyezkedni. Közel sem fiatalon, ötvenhárom évesen vizsgáztam angol taxisofőr-engedélyre (igen, jobb oldali kormány és british english) majd harmincegy hónapot őfelsége kincstárának adóztam. Előtte gyakran közöltem napi-, hetilapokban így kézenfekvő volt, hogy a nem mindennapi emlékeimet megörökítsem. Többre sikeredett, mint egyszerű memoir. Számos, Egyesült Királysággal kapcsolatos kérdésre válaszoltam a saját tapasztalataim alapján, sokszor párhuzamban azzal, ami idehaza történik.
Végül hazajöttem, a cikksorozatom nyilvánvalóvá tette, hogy előbb vagy utóbb sokan hasonló elhatározásra jutnak. Megfigyelhető a hangulat- és véleményalakulásom, amit minden kényszerű emigráns hasonlóan élhet meg. Több mint harminc darab cikkről van szó, amelyek először a kolozsvári Szabadság hasábjain jelentek meg. Újabb írásokkal és fényképekkel kiegészítve most könyv alakjában bocsájtom az olvasók rendelkezésére. De azóta is sokszor felteszem saját magamnak a kérdést: vajon nem álmodtam mindezt?”
A könyvbemutatón Pálffy Tibor színművész olvasott fel részleteket a könyvből.
Forrás: http://www.kmkt.ro/voltam-valaki-torok-zoltan-konyvbemutatoja
https://www.3szek.ro/load/cikk/127597/egy-kenyszer-vendegmunkas-hetkoznapja
Vízen járni tilos - irodalmi családlátogatás Lackfi János költővel, íróval
Irodalmi családlátogatáson vehetett részt Lackfi János költővel, íróval a sepsiszentgyörgyi közönség 2019. október 27-én a könyvtár Gábor Áron termében.
Kiáll a termet zsúfolásig megtöltő közönség elé (bárhol jár, mindig telt ház fogadja), és beszél. Valamiféle laza forgatókönyv szerint, de szabadon. És nagyon humorosan. Mégsem stand-up comedy. Időnként versét adja elő (mert az nem felolvasás!), de előadása nem ettől más, mint a dumaszínház. Attól sem, hogy zenei betétek tagolják. Egyszerűen más. Lackfi János nagyon tehetséges költő, az átlagosnál sokkal jobb előadó, és most kicsit belekóstolt a popszakmába. Akárcsak az irodalomban, ebben is jól teljesít.
Vízen járni tilos címmel indult zenés családi látogatásra a Lackfi család egy kis része, hozzájuk társulva Sinha Róbert gitárművész. Már a cím magyarázatra szorul, hiszen a vízen járás „ellentmond a józan észnek, mégis megcselekedete valószínűleg hatósági közbelépést vonna maga után”, de hát ha ez a címe annak a könyvének, amelyikben „kis családom történetét foglalom össze”, hát legyen ez az előadás elnevezése is – mondta bevezetőül Lackfi János.
A családja a legfőbb ihletforrása. Felesége, akivel „gazdag természetű párkapcsolatban élünk”, és aki most olyan épp, akár a tengerészfeleségek: otthon várja férje hazatértét, mert „ilyen ez a popszakma”. Huszonharmadik házassági évfordulójukra írt 23 hosszú verset. „Amennyit Te engedsz, annyi megy ki ezekből a világba”, nyújtotta át feleségének a csokrot. Ő egyet fogott vissza. „Én pont arra az egyre lettem volna kíváncsi, mondta egy barátom.”
Költő elsősorban, de prózaíróként is kipróbálta magát. Regényében egy vak lány is szerepel. Dokumentálódott, persze, de nem végzett a nemlátás fogyatékában elmélyülő esettanulmányokat. Csak elképzelte, milyen lehet az, ha valaki nem lát.. Egy interjúban szakirodalomként hivatkozik regényére egy született vak...
És lenne még néhány sztori.. Például: abban az irodalomtörténeti eseményben volt része, hogy egy iskola informatikusa odavitte hozzá dedikáltatni a routert. De hadd mesélje a történeteket Lackfi. Néhány szót a „csapat” másik két tagjáról. Dorottya lányáról, aki Sinha Róbert csodálatos gitárkíséretével énekelte el apja néhány megzenésített versét. Melyek ellen csupán annyi kifogása volt a büszke apának, hogy „én vidám gyerek vagyok, mégis a bús verseimet zenésítik meg”.
Egy óra tömény irodalom, család- és irodalomtörténettel fűszerezve, humorral tálalva. Aztán nagy taps (közben is, sokszor), persze hogy kellett a ráadás. „Szilágyi / Örzsébet / E-mailjét megírta, / Emoti- / Konokkal / Azt is telesírta. // Fiának / Megy a mail / London városába, / Ahol az / Mosogat / Egy setét kocsmába’.” Utolsó taps. Dedikálás.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/127660/lackfi-
Fotók itt: http://kmkt.ro/vizen-jarni-tilos-irodalmi-csaladlatogatas-lackfi-janos-koltovel-iroval
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/lackfi-janos-vizen-jarni-tilos/
Ki az „úr” a háznál? - Simó Irma előadása Sepsiszentgyörgyön
A Bod Péter Megyei Könyvtár Háromszéki TÉT-estek (Tudás - Élmény - Tapasztalat) előadássorozatának vendége volt Simó Irma, Csíksomlyón élő klinikai pszichológus, mentálhigiénés szakember, művészetterapeuta. Ki az „úr” a háznál? - Függőségeinkről, a hatalom, kontroll és a határok mentén című előadásában a függőség kialakulásáról, családi háttérről, fiatalok valós és ál-lehetőségeiről osztotta meg tudását, tapasztalatát a sepsiszentgyörgyi közönséggel, 2019. október 30-án, a könyvtár Gábor Áron termében.
Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/ki-az-ur-a-haznal-simo-irma-eloadasa-sepsiszentgyorgyon
Befogadott rendezvények
Folytatódik dr. Reisinger János sepsiszentgyörgyi előadássorozata
A nyári szünet után, októbertől folytatja dr. Reisinger János művészet- és irodalomtörténész Világszem című, sepsiszentgyörgyi irodalmi kitekintőinek sorát. Az előadások helyszíne továbbra is a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron terme.
Előadásaiban ezúttal is a magyar költészet fontos vetületeire és alkotóira nyújt versmondással, verselemzésekkel tarkított rálátást, a következő három nagy téma mentén: Magyar költők az önismeretről (2019. október 10-én), Magyar költők a szerelemről (2019. november 7-én), Magyar költők a boldogságról (2019. december 5-én).
Forrás: http://www.kmkt.ro/vilagszem-a-magyar-kolteszet-dicserete
Egy erdélyi magyar értelmiségi életútja
Az erdélyi magyarság utóbbi három évtizedének küzdelmeit is tükröző riportregényt mutattak be 2019. október 18-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által nemrég kiadott, Fedelet a fejünk fölé címet viselő kötet egy vállalkozó és politikus rendszerváltáson átívelő életútjának ismertetésén keresztül villantja fel nemzeti közösségünk sorsának alakulását.
A könyv szerzője, B. Kovács András közíró elmondása szerint azért figyelt fel Bálint Józsefre, „mert hitelesek voltak a szavai.” Ez a „rendszercserét követő nagy érzelmi-világnézeti váltás idején” történt, amikor a „magyar közéletben új, kritikus szemléletet képviselő helyi csapatban” megszólalt egy olyan hang, amelyre érdemes volt odafigyelni. Életútja több mint tanulságos, ezért annak számbavételét a legkorábbi időkkel kezdték, „mikor eljött e pályakép megírásának ideje.” És annak is, hogy „átfogóbb képét nyújtsák magának az erdélyi sorsnak egy egyéni életbe szövődő változatáról, politizálás és szakma, a vállalkozói problematika, közélet és magánélet ellentmondásos összefonódásáról.”
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/egy-erdelyi-magyar-ertelmisegi-
 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Lackfi János tartott rendhagyó irodalomórát a csíkszeredai diákoknak
Lackfi János, József Attila-díjas író és költő, Lackfi Dorottya és Sinha Róbert gitárművész kíséretében érkezett Csíkszeredába, 2019. október 28-án, a Kájoni János Megyei Könyvtár meghívására. Az egyik legnépszerűbb kortárs magyar szerző sajátos irodalomóra keretében mesélt a diákoknak a Szakszervezetek Művelődési Házában. Minden szempontból rendhagyónak számított a 800-850 személynek tartott rendezvény. Lackfi János életteli, humoros előadásmódja, a versek köré font kis történetek, irodalmi anekdóták, elemzésmórzsák, a Lackfi Dorottya és Sinha Róbert által énekelt, kísért és megzenésített, saját és Lackfi János-versek magukkal ragadták a zsúfolásig telt terem főként diák közönségét, hol tapsra, hol nevetésre indítva őket. Elhangzottak klasszikusok átírt versei, mint a Keltető (József Attila: Altató), a Vesztes dal (Petőfi Sándor: Nemzeti dal), de a Cirmos cica, haj című mondóka ómagyar, Csokonai, Berzsenyi, Ady, Kassák rap változata stb. Végül olyan kérdések következtek, mint: Hogy tudott hat gyermek mellett írni?, Mennyi ideig írta, hogyan fogadták és nehéz volt-e kiadni első művét?  Mi szeretett volna lenni, ha nem író? Mi ihlette a Levágott fül c. regényének megírását? stb. Lackfi Jánost hallgatva a magyar nyelv és irodalom egyből izgalmassá, személyessé és szebbé vált. ’Szerelmes vagyok az életbe. Szerintem több ötlet jön velem szembe egy nap, mint amit meg tudnék írni egy élet alatt’ - fejezte be irodalomóráját Lackfi János.
Sajtóvisszhang: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/118142-szia-te-meg-elsz-lackfi-janos-rendhagyo-irodalomorat-tartott-csikszeredaban
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/796/lackfi-janos-tartott-rendhagyo-irodalomorat-a-csikszeredai-diakoknak
Tapintható tárlat a könyvtárban
A székelyudvarhelyi székhelyű Romániai Magyar Nemlátók Egyesülete elhozta Csíkszeredába is a budapesti Ver-Deco Művészeti Kör és Alkotóegyesület kiállítását látók és nem látók számára. A kiállítást a Ver-Deco elnöke, Veress Gabriella nyitotta meg 2019. október 24-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az RMNE munkatársa, Máté Zsuzsa Enikő Fehér bottal a világ című előadását követően zenés-verses kulturális műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek. A kiállítást november 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/792/tapinthato-tarlat-nyilt-a-konyvtarban
Lakatos Mihály Súlyos ügyek című könyvét mutatták be
Lakatos Mihály székelyföldi származású, Budapesten élő író legújabb könyve, az összegyűjtött tárcáit tartalmazó Súlyos ügyek az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában nemrégiben látott napvilágot. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2019. október 24-én mutatták be a kötetet, a Székelyföld folyóirat szerkesztősége és a Hargita Kiadóhivatal szervezésében. Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat szerkesztője beszélgetett a szerzővel. Lakatos Mihály több mint tíz éven keresztül fáradhatatlanul figyelte a közélet makro- és saját életének mikrotörténéseit (vagy éppen fordítva), és sajátságos, hihetetlenül szellemes stílusában nemcsak reflektált rájuk, hanem irányt szabott nekik és tovább is gondolta őket.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/795/lakatos-mihaly-sulyos-ugyek-cimu-konyvet-mutattak-be
A különleges Meditittimó kalandjai – könyv egy autista kisfiúról
Csender Levente, székely származású, Magyarországon élő, József Attila-díjas prózaíró A különleges Meditittimó kalandjai című könyvét a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be 2019.október 23-án. A könyv egy autista kisfiúról szól, hogyan teszi első lépéseit a világban, hogy viszonyulnak „furcsaságához” az emberek, hogy látja ő a világot? Csender Levente könyvében, saját kisfia esetén keresztül volt alkalma valójában szembesülni ezekkel a kérdésekkel. A könyvbemutatón Molnár Vilmos író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője beszélgetett a szerzővel. A könyvben a kisfiú (és családja) története két szálon fut, egyik mesei, a másik valóságos, a kettő érdekes összefonódása a mágikus realizmus nagyjait idézi - állapította meg Molnár Vilmos. Még nincs egy éve, hogy megjelent a könyv, de készül már belőle a harmadik kiadás is, ami könyvsikernek mondható.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2019-10-23
Öltések üzenete – Kisné Portik Irén új könyvét mutatták be
Az Öltések üzenete címet viseli Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató új könyve, amelynek bemutatóját 2019. október 18-án tartották, a X. Székelyföld Napok eseményeinek sorában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban, az eseményt támogatta Hargita Megye Tanácsa valamint a gyergyószentmiklósi  Gránátalma Egyesület. A könyvhöz Hegedűs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Nőszervezete ügyvezető elnöke írt ajánlást. A neves szerzővel Ráduly Andrea, Hargita Megye Tanácsának munkatársa beszélgetett. Kisné Portik Irén könyvének tárgya a magyar hímzéskultúra jellemzőinek megismertetése, valamint a technikai kivitelezés leírása ábrákkal, fotókkal való segítése az újratanulásnak, a hagyományos tárgykészítésnek. Több mint 400 kép segít a száznál több öltéstechnika elsajátításában. A különböző hímzésekhez hozzávaló alapanyag megválasztása, előkészítése, a segédeszközök beszerzése mind fontos tudnivaló azok számára, akik éltetni szeretnék ezt a nagy múltú és sokoldalú tudást.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/785/oltesek-uzenete--kisne-portik-iren-neprajzkutato-uj-konyvet-mutattak-be
Virtuális séták Hargita megye településein
A X. Székelyföld Napok eseményei értékeink megmutatása jegyében zajlottak. A Hargita Megye Tanácsa támogatásával elindított Virtuális séták Hargita megye településein című programban részt vevő települések könyvtáraiban meghívott előadók, szakemberek tartottak előadásokat, saját településeik értékeit, hagyományait mutatták be 2019. október 14. és 17. között. A program részeként bemutatták a Kájoni János Megyei Könyvtár virtuális kiállítását, amely a ‘kiterjesztett valóság’ technológiával készült. Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatával 2019-ben indította el a könyvtár a Virtuális séták Hargita megye településein című projektjét. Ennek célja az interaktív tudás- és kultúraközvetítés, a megye településeinek bevonása a helyi értékek megőrzésébe és széles körű megismertetésébe. A program első évében a megyei könyvtár mellett 9 Hargita megyei település könyvtára kapcsolódott be. A X. Székelyföld Napok keretében október 14-én Csíkszentsimonban, Csíkszentmáronban és Csíkpálfalván Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros Asszonyélet Csíkszentdomokoson a 20. század elején című, vetítéssel kísért előadásában képek segítségével elevenítette fel a nehéz huszadik századi falusi asszonysors hétköznapjait és ünnepeit, egy-egy élettörténet megrázó vagy derűs momentumait. Október 15-én Lövétén, Siménfalván és Szentegyházán Mihók Edit gyimesközéploki könyvtáros és helytörténész a gyimesi néphagyományokról és népviseletről beszélt vetítéssel kísért előadásában. András Ignác kászoni helytörténész és néprajzi író Gyergyóremetén, Gyergyószárhegyen, Gyimesben és Csíkszeredában tartott tartott vetítéssel kísért előadást Őrzők a keleti gyepűn címmel.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/786/virtualis-setak-hargita-megye-telepulesein--orzok-a-keleti-gyepun--andras-ignac-vetitessel-kisert-eloadasa
Négykerék - slam poetry est a könyvtárban
Négykerék címmel ismét slam poetry estre került sor a könyvtár előadótermében 2019. október 13-án, amelyen a műfaj kiváló képviselői voltak az intézmény vendégei: Bárány Bence, Mészáros Péter és Galló Bence léptek fel, Murányi Sándor Olivér író moderálásával.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/794/negykerek--a-magyar-slam-poetry-neves-kepviseloi-leptekt-fel-a-konyvtarban
Közönségtalálkozók kortárs szerzőkkel
Tzveta Sofronieva, bolgár származású berlini költő volt a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett irodalmi találkozó meghívottja 2019. október 11-én. Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író beszélgetett a többnyelvű és többműfajú szerzővel. A jelenlevők izgalmas beszélgetésen vehettek részt, betekinthettek a költő műhelytitkaiba. Tzveta Sofronieva (1963, Szófia) közel kéttucatnyi kötete lírai, prózai, drámai művek mellett esszét és műfordítást is tartalmaz. Számos kanadai és egyesült államokbeli állomás után jelenleg Berlinben él. Németül, bolgárul, angolul ír. Számos irodalmi díjat kapott. Válogatott írásaiból magyarul megjelent kötete: A föld színén (fordította Csörgő Viktória, Kovács Ildikó Eszter és Katzenbach Klaudia).
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/784/egy-mareknyi-viz--tzveta-sofronieva-bolgar-szarmazasu-berlini-kolto-estje-a-konyvtarban
Szkárosi Endre József Attila-díjas költő, művészeti író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, a Szépírók Társaságának elnöke volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2019. október 21-én. A meghívottal Murányi Sándor Olivér író beszélgetett kortárs irodalom, kultúra és művészet sajátosságairól..
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/787/szo-zene-kep--irodalmi-talalkozo-szkarosi-endrevel
Üvegarcok - Kőrösi Sándor Zoltán művészeti kiállítása
A Budapesten élő, jelenleg Csíkszeredában tartozkodó díszlet- és jelmeztervező, festőművész és fotós, Kőrösi Sándor Zoltán művészeti kiállításának megnyitójára sokan gyűltek össze a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe 2019. október 3-án. A művészt és alkotásait Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja méltatta, majd Laczkó Gyula, a Nagy István Művészeti Líceum zenetanára szaxofonjátékát hallgatták a jelenlevők a kiállított alkotások megtekintése közben. A budapesti festőművész 2018 novembere óta él Csíkszeredában, ahol először mutatkozott be alkotásaival.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/782/uvegarcok--korosi-sandor-zoltan-kepzomuvesz-kiallitasat-nyitottak-meg
 

KITEKINTŐ

--Tudósítás a Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogramról
Az ismerkedéssel, bemutatkozással telt első napok után a programban idén részvételt nyert könyvtárosok betekintést kaphattak az Országgyűlési Könyvtár Szakreferensi, Olvasószolgálati és Tartalomszolgáltató, valamint Gyűjteményszervezési Osztályának működésébe. Villám Judit, a Szakreferensi Osztály vezetője, bemutatta a könyvtár páratlan muzeális könyvritkaságait. Az ösztöndíjasok emellett a Hungaricana Közgyűjteményi Portál és az Országház Könyvkiadó kiadványaival is megismerkedtek, valamint alkalmuk nyílt megtekinteni a Parlamenti Múzeum látványos tárlatait is.
A hétvége sem volt eseménytelen, hiszen Kecskeméten jártak az ifjú könyvtárosok, ahol látogatást tettek a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban, majd részt vettek az Országos Könyvtári Napok rendezvényén. A program során elültették a Kárpát-medencei könyvtárosok fáját, és örökbe fogadták a Vadasparkban az örvös medvéket, ezt követően pedig különböző gyermekfoglalkozásokba nézhettek bele.
Az ösztöndíjprogram második hetében, amellett, hogy a résztvevők az Országgyűlési Könyvtár munkatársainak mindennapjaiba kóstolhattak bele, lehetőségük nyílt nézőpontjuk kiszélesítésére, hiszen elkezdődött a budapesti intézménylátogatás-sorozat. A fiatal könyvtárosok a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Corvinus Egyetem Könyvtára, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, illetve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársai segítségével a fővárosi múzeumokban, felsőoktatási, szak- és közkönyvtárakban zajló munkafolyamatokba láthattak bele, valamint tájékozódhattak az azokban fellelhető gyűjtemények összetételéről, gyarapításáról.
Az előző héthez hasonlóan a második hét is kirándulással zárult, az ösztöndíjasok Sárospatakon töltöttek két napot, ahol megtekintették a Szent Erzsébet bazilikát, majd ellátogattak a Református Kollégium Nagykönyvtárába és a sárospataki vár kiállítótereibe.. A környéken járva nem maradhatott ki a programból a Kazinczy Ferenc egykori lakhelyén, Széphalmon található Magyar Nyelv Múzeuma sem, ahol anyanyelvünk érdekességeivel találkozhattak a résztvevők.
Forrás: http://forumhungaricum.hu/kulturkincs/tudositas-a-konyvtar-ami-osszekot-c-

 
--Minikönyvek a Nemzeti Könyvtárból
Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán látható és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatnak be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig ritkán vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
Miért készültek minikönyvek? Ki és miért akart tenyérnyi vagy ujjhegynyi könyvecskéket kiadni? Ki olvasta ezeket? A hónap műtárgya sorozat első alkalmával egy igazi „könyves Liliputba” utazva mutatták meg az ország legkisebb rekordereit.
„Ha a fecsegő Pliniusnak hinni lehet, már Cicero is ismert egy olyan Illiast, amelyet parányi betűkkel és olyan kis lapokra írtak, hogy egyetlen dióhéjban el lehetett helyezni.” Az egyik legrégibb ismert mikrokönyv, az Exercice du chrétien 1737-ben jelent meg Párizsban, egy példánya pedig az Országos Széchényi Könyvtárban is megtalálható.
A legidősebb magyar nyelvű miniatűr könyvet Kolozsváron adták ki 1759-ben, címe Elein való megtérésnek gyümöltse. A kiadvány népszerűségét mutatja, hogy négy kiadását is őrzik az intézményben.
A kisméretű könyvek előállításának célja a hordozhatóság volt, mivel az emberek már a középkorban is szerették magukkal vinni olvasmányukat. Az első, nyomtatásban megjelent miniatűr könyvek nagy része még vallási témában íródott. A 18. század végén viszont már megjelentek az almanachok és naptárak miniatürizált változatai is. Ezek elsősorban hölgyek számára készültek, amelyre a könyvek belsejébe ragasztott tükör, illetve a díszes kötéstábla utal.
A nemzeti könyvtár egyik legszebb „liliputi” könyve egy, az első világháborúban harcoló magyar katonához köthető. A Ferenc József portréjával díszített apró kötet, amely A király szózata a nemzethez címet kapta, 1914. július 28-án jelent meg. A díszes könyvecske feltételezhetően viselője nyakában lógott, tulajdonosát győzelemhez segítve.
Kevéssé köztudott, hogy a miniatűr könyvek nem a kora újkorban vagy az előző század elején, hanem az 1960-70-es években számítottak igazán népszerűnek. Az OSZK legkisebb könyve egy 1974-ből származó, 5×5 mm-es mikrokönyv, amely A kapa nevet viseli, és a világhírű grafikus, nyomdász Andruskó Károly linómetszeteit tartalmazza egy közönséges kapáról. A művész ugyanis alkotásaiban előszeretettel fordult a foglalkozásokat, tájakat, városokat bemutató témákhoz.
A nemzeti bibliotéka minikönyv-gyűjteménye több mint 5000 kötetet tartalmaz. A gyűjtemény 2012-ben 2900 darab minikönyvvel gazdagodott, miután a Zrínyi Nyomda egykori vezetőjének, Bolgár Imrének a hagyatéka is az intézménybe került. Özvegye kérésének megfelelően a miniatűr kötetek egy állandó kiállításon láthatók. A tárlat olyan műveket is tartalmaz, amelyek Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Jack London vagy Ibsen nevéhez köthetők.
Forrás: https://kultura.hu/minikonyvek-a-nemzeti-konyvtarbol/

 
HAZAI

--Korszerű könyvtári szolgáltatások és digitális átalakulás - országos konferencia
A Romániai Közkönyvtári Egyesület (Asociaţia Naţională a Bibliotecarilor şi Bibliotecilor Publice din România – ANBPR) és a Kájoni János Megyei Könyvtár közös szervezésében került sor Csíkszeredában, a Jakab Antal Tanulmányi Házban, 2019. október 21-22-én az év legjelentősebb könyvtári szakmai rendezvényére, a Korszerű könyvtári szolgáltatások és digitális átalakulás című konferenciára. Az ország 27 megyéjéből érkezett 145 résztvevő színes előadássorozaton és műhelymunkákon vehetett részt. A szakmai szervezet tagkönyvtárainak képviselete mellett az országos egyesület hagyományos partnerei, valamint szponzorok képviselői is részt vettek a rendezvényen. A Kájoni János Megyei Könyvtár társszervezői szerepvállalását Hargita Megye Tanácsa támogatta. A konferencia programjában szereplő előadások és workshopok a könyvtári szolgáltatások aktuális európai trendjeire is rálátást nyújtottak, valamint az innovatív könyvtári szolgáltatások kérdéskörével foglalkoztak. A résztvevők számos újszerű könyvtári kezdeményezéssel, az online szolgáltatások új lehetőségeivel és hazai jógyakorlatokkal is megismerkedhettek.
Sajtóvisszhang: Innovatív lehetőségekről tanultak. Országos könyvtári konferencia. Hargita Népe, 2019. október 23.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/791/korszeru-konyvtari-szolgaltatasok-es-digitalis-atalakulas--orszagos-konyvtari-konferencia-csikszeredaban

 
-- Könyvtárépület kerestetik Szatmárnémetiben
Majd’ fél évszázad után költözni fog a Szatmár Megyei Könyvtár – új otthonára várja az ajánlatokat a megyei önkormányzat, s az ingatlannak mind méretileg, mind elhelyezkedésileg megfelelőnek kell lennie. Szatmár megye történelmében több végtelen történet is húzódik, melyek közül az egyik a Szatmár Megyei Könyvtár székhelyének regénye.
A történet jelenkori szálai közel hét évtizedre nyúlnak vissza, 1951-ig, amikor megalakult a „Rajoni Könyvtár”, majd 1974-től mint Szatmár Megyei Könyvtár átköltözött jelenlegi székhelyére, a Decebal (Várdomb) utca 2. szám alatti impozáns palotába – amely mindeen tekintetben könyvtárhoz méltó székhely.
Csak épp az épület tulajdonjogi helyzete körül lettek bonyodalmak a rendszerváltást követően, olyannyira, hogy a pereskedések miatt a könyvtár hosszú éveken át zárva is volt. Az áldatlan állapot 2011-ben ért véget, amikor az ingatlan tulajdonosa, a Federalcoop és a megyei önkormányzat bérleti szerződést kötött, ugyanakkor mind a tanács vezetősége, mind a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a megyei könyvtár székhelygondját mihamarabb meg kell oldani, hogy a hároméves bérleti szerződés lejárta után az intézmény olyan épületbe költözhessen, melyért nem kell majd borsos bérleti díjat fizetni – és amely nem ilyen szűkös. Mert palota ide vagy oda, a könyvek, kötetek száma folyamatosan bővült (hiszen egyrészt igyekeznek beszerezni a megjelenő újdonságokat, másrészt magánszemélyek is felajánlották, rájuk testálták gyűjteményüket) akárcsak a folyóiratoké, újságoké s ma már (szó szerint!) pincétől a padlásig mindent el- és beborítanak a könyvek, élvezhetetlenül összezsúfolva. 2012-ben megfogalmazódott egy vadonatúj épület felépítésének ötlete – segítségként Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala felajánlotta a tulajdonában lévő, városközponti, 1700 négyzetméteres területet-ingatlant, azzal a kikötéssel, hogy a könyvtárépítés munkálatai bizonyos időn belül meg kell kezdődjenek. Akkor még úgy gondolták, 2013-ban befejezik a közbeszerzési eljárást s megkezdik az építkezést, ami két évig tartott volna, és 2015-ben a Szatmár Megyei Könyvtár beköltözhet új és végleges otthonába. Sajnos nem így történt, a folyamatos „újragondolások” miatt még a közbeszerzési eljárás sem kezdődött el.
A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) a könyvtár kérésére 2012 óta felméréseket készít, amelyekből kiderült, hogy mikroorganizmusok veszélyeztetik a könyvtárosok egészségi állapotát, ráadásul a régi könyvek különösen gazdag gyűjteményének karbantartására szükség lenne egy iratkonzerváló laboratórium létrehozására is – hogy a különböző, könyvhöz és olvasáshoz kapcsolódó felnőtt- vagy gyermekrendezvények számára alkalmatlan helyiségeket, a múltkorszaki olvasótermet már ne is említsük.
Az elmúlt években a megyei tanács jelenlegi vezetősége szinte folyamatosan kereste az új könyvtárszékhelyet, potenciális megoldásként felmerült az egykori Luceafărul-mozi épülete, de a Nagyzsinagóga is, ám amíg nem állt rendelkezésükre konkrét anyagi támogatás, túl sok mindent nem tudtak lépni. Ez az akadály év elején hárult el, amikor az országos költségvetésben 12 millió lejt különítettek el épületvásárlásra – s most várják az ajánlatokat a könyvek új otthona számára. Nem könnyű olyan épületet találni, ami egyrészt megfelel a törvény által előírt szigorú kritériumoknak, másrészt a helyi specifikumoknak, s miután meglesz az új otthon, maga a költözés is hosszú hónapokat, de akár éveket fog igénybe venni, hiszen több mint 450 ezenyi könyvtári dokumentumot (köteteket, folyóirat- és újsággyűjteményeket, speciális tárolást igénylő régi könyveket, könyvritkaságokat) kell elmozdítani jelenlegi helyéről.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/117049-konyvtarepulet-kerestetik-szatmarnemetiben

 
--Olvass többet! konferencia
Második alkalommal tartották meg 2019. október 19-én, Kovásznán az Olvass többet! határtalanul–magyarul nemzetközi konferenciát a művelődési ház Ignácz Rózsa-termében. A rendezvény keretében helyi és határon túli pedagógusok tartottak előadásokat az olvasás fontosságáról, illetve azon programokról, amelyekkel az olvasást népszerűsítik diákjaik körében.
A konferencia keretében megtörtént az alkalomra meghirdetett esszéíró pályázat kiértékelése. A pályázat témája Az olvasás mint belső utazás volt, összesen 20 pályamunka érkezezett kovásznai, baróti, nagyenyedi, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és debreceni diákok részéről.
A nap további részében előadások hangzottak el, emellett az előtérben berendezett könyvkiállításon azokba a kötetekbe lehetett belelapozni, amelyeket a szervezők ajánlottak elolvasásra.
Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Fögimnázium könyvtárosa a mesélés megéléséről, az olvasóvá válásról és ennek a tudásnak a továbbadásáról beszélt. Az olvasás átadása a jövő generációnak boldogulásuk zálogának egyik kulcsa – hangzott el.
A Bod Péter Megyei Könyvtár képviseletében Kolumbán Melinda és Nagy-Bákai Réka volt jelen a szakmai rendezvényen, vetített képes előadást tartva olvasásra és könyvtárhasználatra ösztönző gyermekprogramokról
A konferenciát Karinthy Frigyes A cirkusz című darabja zárta a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum Diákszínpadának előadásában, Molnár János rendezésében.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/olvass-tobbet-konferencia/
Részletes beszámoló itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2019/10/olvass-tobbet-
 

--„Határtalanul” mottóval nyit a 25 éves Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
A 25. éves Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár szervezői október végén sajtótájékoztató keretében ismertették az idei vásár legnagyobb érdeklődésre számot tartó programjait. A kortárs magyar irodalom jeles szerzőivel, színházi előadásokkal és koncertekkel, valamint 41 kiadó 15-20 ezer könyvcímével várják a látogatókat 2019. november 14. és 17. között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épületébe.
Természetesen nem lesz hiány irodalmi estekből, író-olvasó találkozókból sem, idén is érdekes beszélgetéseknek ad helyet az Irodalmi Kávéház. November 15-én Darvasi László, Grecsó Krisztián, Láng Zsolt, Németh Gábor, Vida Gábor – Gáspárik Attila, Szegő János moderálásával –, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeinek közreműködésével nyújtják át Prózaajándékukat a városnak. November 16-án A mai magyar próza tere, avagy szükség van-e mostanság a Bajza–Toldi–Vörösmarty-támaszra a Petőfi-gyártáshoz? kérdés mentén vitázik Darvasi László, Grecsó Krisztián és Németh Gábor, valamint a „kívülálló érdeklődő” Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője.
A könyvbemutatókkal karöltve számos író-olvasó találkozóra is sor kerül, így többek között Keresztesi Józseffel, Kovács András Ferenccel, Zágoni Balázzsal, Balázs Imre Józseffel, Demény Péterrel, Sikó-Barabási Eszterrel, Szőcs Margittal, és sok más neves szerzővel és illusztrátorral találkozhatnak a gyerekek. Emellett játékos mese- és könyves foglalkozásra várják idén is az olvasókat. Nem marad el ezúttal sem az Olvasd el és játssz velünk olvasóvetélkedő, melyre 266 csapat jelentkezett, többek között Maros, Hargita, Kolozs és Szilágy megyékből. Ez azt jelenti, hogy minimum 798 diák elolvasta a kijelölt műveket, és ez nem kis eredmény az olvasóvá nevelés terén.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11265

 
--Magyar gyermekirodalmat népszerűsítenek Bukarestben
A gyermekirodalmat népszerűsíti Bukarestben a Balassi Intézet, amely műfordítói projekt keretében gyermekirodalmi börzét kezdeményezett, gyermekvers-illusztrációs kiállítást szervezett és megemlékezett a 160 éve született Benedek Elekről, október utolsó felében.
Bemutatták a Román Nemzeti Könyvtár épületében Berg Judit A holló gyűrűje című könyvét, amelyet Bara Hajnal műfordító ültetett át román nyelvre. A könyvvásáron külön programként Berg Judit Lavinia Braniște román íróval is beszélgetett.
A Balassi Intézet bukaresti székhelyén megnyílt a Benedek Elek 160. című emlékkiállítás, amely a mesegyűjtő és író, folyóirat-szerkesztő, szépíró, kritikus és irodalomszervező Benedek Elek kevésbé ismert oldalát, a pedagógust mutatta be születésének 160. és halálának 90. évfordulóján.
2019. október 22-én Vers-képek címmel magyar versillusztrációs kiállítás nyílt a Román Irodalmi Múzeumban. A válogatás egyebek mellett reprezentatív képet nyújt a mai magyar gyermekkönyv-illusztráció sokszínűségéről.
Október 28-án ugyanott tartották a romániai gyermekirodalmi kiadók számára meghirdetett európai gyerekirodalmi börzét. A program célja bemutatni romániai könyvkiadók számára kortárs európai gyermekirodalomból válogatott műveket, románra fordítás céljából. A francia, görög, német, svéd és török gyermekkönyvek mellett a kiadók bepillantást nyerhettek két magyar gyermekirodalmi szerző művébe: Kertész Erzsi Dalia és Dália című könyvébe, illetve Zágoni Balázs A gömb. Fekete fény című ifjúsági regényébe. A hét ország nyolc művéből összeállított felolvasószínházi előadást fiatal román színészek közreműködésével Kovács Zsuzsánna vitte színre.
Forrás:http://multikult.transindex.ro/?hir=11283&fbclid=IwAR3xFgCSs6YCTh6Mwj_hw8O


--Írói-műfordítói találkozó Marosvásárhelyen
Érdekesnek és hasznosnak bizonyuló, valószínűleg hagyománnyá váló kezdeményezésbe fogott a Romániai Írók Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókja: az idén második alkalommal szervezte meg, 2019. október 12-én, a Román–magyar irodalmi interferenciák című írói találkozót, amely ezúttal A fordítás – megismerés és önismeret alcímet viselte, és mint ilyen, elsősorban az egymás irodalmának, kortárs írótársadalmának megismerésére, a fordítás és az általa kialakulható kölcsönös bizalom fontosságára fókuszált.
A szövetség Maros megyei fiókja nem csak konferenciát és találkozót szervez a témában: A folyó és a híd címmel kétnyelvű antológiát adtak ki, amelyben kortárs, elsősorban Maros megyéhez köthető román és magyar költők, írószövetségi tagok versei találhatók.
A könyvbemutatót Mihók Tamás és Szonda Szabolcs előadása vezette be, majd román és magyar nyelven történő felolvasások követték, Eugeniu Nistor moderálásával. Ennek utána közös ebéddel ért véget az idei, kultúraközti kapcsolatot erősítő, családias közvetlenségű, jó hangulatban zajló írói, fordítói találkozó.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/iroi-muforditoi-talalkozo-marosvasarhelyen

 
--Budapestről is bátorítják az erdélyi magyar irodalmi tevékenységet
A magyar szellemi élet mindig is Budapest-centrikus volt, ezért is döntött úgy a Szépírók Társasága, hogy vidéken is kiépíti tagszervezeteit, más magyarországi városokban is megpróbálja dinamizálni, bátorítani az irodalmi tevékenységet. És mivel a magyar irodalom nem áll meg az országhatároknál, az ösztönző tevékenységet a teljes Kárpát-medencére kiterjesztik, így Nagyvárad és Marosvásárhely után Kolozsváron is Szépíró Kör alakult.
Létrehoznak egy olyan felületet, ahol egyszerre jelennek meg a magyarországi és határon túli irodalmi események, mindenki számára látható, milyen irodalmi tevékenység folyik a teljes magyar nyelvű kultúrtérben. Céljuk összefogni az irodalmi tevékenységet, az arról való tudást, anyagilag és szervezésileg is támogatni, hogy minél több erdélyi alkotó mutatkozhasson be Magyarországon.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/budapestrol-is-batoritjak-az-erdelyi-magyar-irodalmi
https://litera.hu/magazin/tudositas/ezennel-megalakult.

 
--Vigyázzunk sírkertjeinkre!
Dr. Dimény Attila néprajzkutató Kegyelet emlékéül állították – A kézdivásárhelyi református temető kulturális öröksége című könyvét mutatták be a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban. A bemutató házigazdája dr. Kinda István néprajzkutató, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa volt. A népes közönséggel dr. Jánó Mihály művészettörténész ismertette a könyvet.
„Az utóbbi évtizedben a háromszéki temetők az elhanyagolás jeleit mutatják. Szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy ennek nem kellene így lennie, hiszen a temetőkben különböző értékek vannak: néprajzi, művészettörténeti, akár emberi értékek is, amelyeknek gondozása, felleltározása, bemutatása és tovább örökítése a mi feladatunk. Ezt a célt szolgálja Dimény Attila könyve is” – hangzott el dr. Kinda István köszöntőbeszédében.
Jánó Mihály ismertetőjében rámutatott, ez a munka azért is rendkívüli, mert Dimény az első, aki tudományosan foglalkozik a város polgári életével. „Nem nagyon van hagyománya a temetőmonográfiának, alapvetően nincs is nagyon minta, amelyen el lehet indulni. Úgyhogy ilyen szempontból nagy feladat lehetett a kutató számára ezt összerakni” – tette hozzá.
A szerző is betekintést nyújtott a kutatásaiba, általa készített térképekbe, megismerhettük az egészen régi, 1700-as években készült és a későbbi sírkövek, illetve maga a temető különlegességeit. „A főtért birtokba vevő polgárság ott is kiszakította magának a helyét, és igyekezett a túlvilági létet is »kényelmesebbé« tenni. Ez látható a református temetőben, illetve kevésbé látható máshol, tehát ez egy kuriózum” – mondta el Dimény.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/vigyazzunk-sirkertjeinkre/

 
INTERJÚ

--Aki nem képes másképp lélegezni, maradjon az írásnál – véli Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke
„Sokan a Gutenberg-galaxis és a hagyományos folyóiratok haláláról vizionálnak. Én nem.” Miért utálják minden korban a kötelező olvasmányokat? Lehet-e egy költő rockgitáros? Mi a szerepe az íróknak a digitális korban? Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével készült erről beszélgetés.
Forrás és a teljes interjú itt: https://mandiner.hu/cikk/20191018_szentmartoni_janos_interju

 
--Születésnapi beszélgetés a 80 éves Deé Nagy Anikó bibliográfussal, íróval
- Bár egy ideje Egerben él, Ön tősgyökeres marosvásárhelyi. Meséljen szüleiről és gyermekéveiről. 1965-től ’81-ig volt a Teleki Téka bibliográfusa. Miből állt ez a munka? Mit kutatott a hosszú évek során a Teleki–Bolyai könytárban? Mivel foglalkozik jelenleg, mik a tervei?
Deé Nagy Anikó bibliográfust, írót kérdezték minderről.
Forrás és a teljes interjú itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/vasarhelyi-

 
DÍJAK

--Erdélyi magyar is van az Európai Unió Irodalmi Díjának 14 kitüntetettje között
A román Tatiana Ţibuleac és az erdélyi származású Mán-Várhegyi Réka is az Európai Unió Irodalmi Díjának 14 kitüntetettje között szerepel.
A román kulturális minisztérium közleményben tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy az Európai Unió Irodalmi Díjának 14 idei kitüntetettje Tatjana Ţîbuleac (Románia), Laura Fredenthaler (Ausztria), Piia Leino (Finnország), Sophie Daull (Franciaország), Mán-Várhegyi Réka (Magyarország), Beqa Adamashvili (Grúzia), Nikos Chryssos (Görögország), Jan Carson (Írország), Giovanni Dozzini (Olaszország), Daina Opolskaite (Litvánia), Marta Dzido (Lengyelország), Ivana Dobrakovova (Szlovákia), Halya Kerosina Shyyan (Ukrajna) és Melissa Harrisson (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága).
A díjazottak névsorát 2019. május 22-én tették közzé, az ünnepélyes átadásra a brüsszeli Bozar-palotában került sor.
Az Európai Unió Irodalmi Díját karrierjük elején álló kortárs írók kapják, akik Európa kulturális és nyelvi gazdagságára hívják fel a figyelmet alkotásaikkal.
Mindeddig - a díj alapításától eltelt egy évtized alatt - 41 ország 108 szerzője kapta meg az elismerést.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11264
 

--Olga Tokarczuk és Peter Handke kapta az irodalmi Nobel-díjat
Olga Tokarczuk 1962-ben született pszichológus és regényíró, a kortárs lengyel próza kiemelkedő alkotója. Már gyermekként felkeltette érdeklődését az irodalom, apja könyvtárosként dolgozott, és mindent elolvasott, amit egyszer csak elolvashatott a könyvtárban. A Varsói Egyetemen pszichológiából diplomázott, egyetemi tanulmányai idején önkéntesként viselkedészavaros serdülők pszichiátriai gondozóintézetében dolgozott. 1985-től terapeutaként praktizált, és Jungot tanulmányozta, ami a kritika szerint hatással volt írásaira is. Első regénye 1993-ban jelent meg, az igazi áttörést az 1996-ban kiadott harmadik regénye, a Prawiek i inne czasy (magyarul Őskor és más idők címmel jelent meg 2011-ben) hozta meg számára. Ebben egy család több nemzedékének történetét dolgozza fel, a cselekmény 1914-ben kezdődik, és végigköveti a 20. századi lengyel történelem változását. Hatalmas kritikai sikert hozott számára az 1998-ban kiadott Dom dzienny, dom nocny from (magyarul Nappali ház, éjjeli ház címmel jelent meg 2014-ben) című regénye is, melyben a térség emlékezetkultúrájának változását mutatja meg. A díj indoklásában a 2014-ben Księgi Jakubowe (hivatalos magyar fordítása nincs, szabad fordításban Jakob könyvei lehetne) című regényét említik Tokarczuk igazi mestermunkájaként, ebben megmutatja a regénynek azt a legfelsőbb képességét, hogy egy ügyet szinte az emberi megértésen túl is kinyilvánítson.
Peter Handke 1942-ben született osztrák író és fordító. Több mint 70 regény, színdarab, forgatókönyv és rádiójáték köthető nevéhez. A német nyelvterület egyik legismertebb írója. 1961-től jogásznak tanult, de 1965-ben abbahagyta a tanulmányait, hogy csak az írással foglalkozhasson. 1966-ban jelent meg első regénye, Die Hornissen címmel. Ismertebb művei közé tartozik az 1967-ben kiadott Kaspar (magyarul 1975-ben jelent meg), az 1970-ben megjelent Die Angst des Tormanns beim Elfmeter (magyarul A kapus félelme tizenegyesnél. Négy kisregény címmel jelent meg 1979-ben), az 1986-ban publikált Die Wiederholung (magyarul Az ismétlés címmel jelent meg Tandori Dezső fordításában 1990-ben). Számos műfajban kipróbálta magát, drámától regényig mindent írt. Sőt, a film világa iránt is érdeklődik, tucatnyi filmnek jegyzi a forgatókönyvét, ezek közül a legismertebb a Wim Wenders rendezte Berlin fölött az ég (1987).
1901 óta összesen 110 alkalommal osztottak irodalmi Nobel-díjat, ebből négy alkalommal megosztva ítélték oda, így összesen 114 irodalmi Nobel-díjas van eddig. A legfiatalabb irodalmi díjazott Rudyard Kipling, aki 41 éves volt, amikor 1907-ben megkapta a díjat, a legidősebb díjazott pedig Doris Lessing, akinek 2007-ben, 88 éves korában ítélték oda a díjat. 2017-ig összesen 14 nő kapott irodalmi Nobelt. Eddig két személy utasította el a Nobel-díjat. A szovjet Borisz Paszternaknak 1958-ban ítélték oda a díjat, aki előbb el is fogadta azt, de hatósági nyomásra végül visszautasította. 1964-ben pedig Jean Paul Sartre utasította vissza a díjat, mert ő következetesen elutasított minden hivatalos kitüntetést. A legtöbb díjazott, szám szerint 29, az angol nyelvterületről származik, utána következnek a franciák 14, majd a németek 13 díjazottal. Eddig egyetlen magyart ismertek el a díjjal, 2002-ben kapta meg az elismerést Kertész Imre. Román nyelven író díjazottja nincs az irodalmi Nobelnek, a bánsági származású Herta Müller, aki 2009-ben vehette át a díjat, németül ír. Az eddigi talán legnagyobb meglepetést Winston Churchill díjazása jelenti, aki nagy hatású beszédeiért kapta meg az elismerést 1953-ben. A díjat általában egy életműért ítélik meg, de volt 9 alkalom, hogy egy adott irodalmi művet külön kiemeltek az indoklásban. Például Ernest Hemingway 1954-es díjazásakor Az öreg halász és a tenger című regényét említették.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11274&olga_tokarczuk_es_peter_handke_kapta

 
--Ők kapták a 2019-es Orbán Balázs-díjakat
Az idei, tizedik Székelyföld Napok keretében adták át a 2019-es Orbán Balázs-díjakat Sepsiszentgyörgyön, a Fidelitas Szállóban.
„Az idei díjakat olyan személyiségek kapják, akik fáradhatatlan tevékenységük révén, Orbán Balázs szellemi hagyatékához hűen, konok kitartással gyűjtik össze Székelyföld értékeit, dokumentálják és népszerűsítik természeti kincseinket, hírét viszik kulturális örökségünknek, a köz javára és szolgálatára fordítva. Nemcsak a múlt értékei iránt érdeklődnek, hanem megörökítik a jelen eredményeit, sajátos rajzát nyújtva a mai Székelyföldnek” - írja sajtóközleményében Kovászna Megye Tanácsa. 2019-ben Kovászna megyéből Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai és helytörténeti szakíró, újságíró, Hargita megyéből Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a szejkefürdői Mini Erdélypark megálmodója és kivitelezője, Maros megyéből dr. Pál-Antal Sándor történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja vehette át a rangos elismerést.
A díj átadását követően Kisgyörgy Zoltán a geológia, geográfia iránti vonzódása kapcsán idézett fel egy-egy villanásnyi történetet, hogyan nevezett el a sepsiszentgyörgyi Debren-patak után egy endemikus csigafajt, a Viviparus debrenit, hogyan szerette volna megírni a föld alatti rétegek meséjét, megjegyezve, a barátok becsaphatnak, de a kövek nem. A 84. életévében járó ismert újságíró úgy fogalmazott, köszöni a díjat, de ígéri, dolgozik tovább, vannak ötletei, hogy miket kellene megírni, például szeretné, ha elkészülne Háromszék monográfiája, de egy földtörténeti kalauzt vagy ipartörténetet is kellene írni.
Hargita megye díjazottja Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a szejkefürdői Mini Erdélypark megálmodója és kivitelezője, a székelyföldi rajzfilmgyártás elkötelezettje. Fazakas Szabolcs elmondta, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja a díjat. Ő maga, állítása szerint, gyermekkora óta kötődött Orbán Balázshoz és az általa képviselt világhoz. A Legendárium elindításának alapját is a Székelyföld leírása képezte, meggyőződésük, hogy a legendák és mondák őseink üzenetei a múltból, és utat mutatnak jövőnkbe.
Maros megyéből dr. Pál-Antal Sándor történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja meghatódva köszönte meg az elismerést és felidézte: „Bármilyen kérdéssel foglalkoztam, mivel levéltári forrásaim voltak, és ellenőriztem az eddigi adatokat, az volt a megdöbbentő, hogy a múltunkra vonatkozó minden ismeretünket ellenőrizni kell, és új alapokra kell helyezni. Kutatásaimat mindig olyan kérdésekre helyeztem, ahol vagy fehér foltot kellett besatírozni, vagy árnyalni kellett.”
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11286&ok_kaptak_a_2019es_orban_balazsdijakat&

 
--Átadták Szépíró-díjakat
2019. október 28-án került sor Budapesten a Szépírók Társasága által alapított Szépíró-díjak átadására. A díjat szépirodalmi kategóriában Ungváry Rudolf, irodalomkritikai kategóriában Szilágyi Zsófia vehette át.. Az idén először odaítélt Junior Szépíró-díjat Ferencz Mónika kapta.
Azért, hogy a Szépírók Társasága életében ne teljen el év anélkül, hogy a társaság látókörét a gyakorlatban is megjelenő módon tágítsa, a Társaság elnöksége és a zsűri úgy határozott, hogy 2019-ben Junior Szépíró-díjat alapít és társít az eddigi elismeréshez. Ez olyan, 35 év alatti, bármilyen műfajban tevékenykedő irodalmi szerző munkáját hivatott elismerni, aki egyrészt érdemi figyelmet keltett irodalmunkban, másrészt tevékenysége adott esetben másokat is alkotásra inspirál. E díj elindításához Bitó László nagylelkű hozzájárulása teremtett anyagi lehetőséget.
Ungváry Rudolf 1936-ban született Budapesten. Egyetemi hallgatóként részt vett az 1956-os forradalomban, amiért 1957-ben Kistarcsára internálták, s csak 1959-től folytathatta gépészmérnöki tanulmányait. Dolgozott vasesztergályosként, a Vigília filmkritikusaként, információs mérnökként, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársaként. A rendező rendszerek és a fogalomelmélet kutatója. Az Örley Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja. 1959-től kezdve írt a második nyilvánosságban, elbeszélései és publicisztikai írásai 1989 óta jelennek meg rendszeresen. Megjelent irodalmi művei: A gépfegyver szálkeresztje (elbeszélések, Holnap Kiadó, 1991); Utána néma csönd (dokumentumregény, 56’-os Intézet, 1991); A láthatatlan valóság. A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon (politikai esszé, 2.. kiadás, Kalligram, 2014); Balatoni nyaraló (regény, 2. kiadás, Jelenkor, 2019).
Szilágyi Zsófia 1973-ban született Cegléden. 1996-ban szerzett magyar-orosz szakos középiskolai tanári diplomát az ELTE BTK-n, 2001-ben, ugyancsak az ELTÉ-n, megszerezte a PhD-fokozatot, 2013-ban ugyanitt az irodalomtudományok habilitált doktora címet. 2015-ben az MTA Doktora címet nyerte el. Tanulmányai, kritikái, esszéi, saját és szerkesztett kötetei 1994 óta jelennek meg. 2008-tól a Kalligram folyóirat és kiadó szerkesztője. Számos jelentős irodalmi és tudományos díj tulajdonosa, például 2016-ban megkapta a Balassa Péter-díjat, illetve a Komlós Aladár-díjat. 2012 és 2015 között a Szépírók Társasága alelnöke volt, 2012 szeptemberétől a Móricz Zsigmond Társaság elnöke.
Ferencz Mónika 1991-ben született Budapesten. A Budapesti Gazdasági Főiskolán szerzett diplomát marketingkommunikáció szakon. A Köménymag irodalmi csoport, a Fiatal Írók Szövetsége tagja és a József Attila Kör volt elnökségi tagja. 2016-ban Richard Siken Crush című kötetének lefordítására Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíjat nyert. 2017 tavaszán megjelent első kötete a Scolar kiadó L!ve sorozatának első költészeti darabjaként, Hátam mögött dél címmel. 2019-ben második kötetének elkészítésére Móricz Zsigmond Ösztöndíjat kapott.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/ungvary-rudolf-szilagyi-zsofia

 
--Fehér Boldizsár nyerte az idei Margó-díjat
Fehér Boldizsár 2018-ban a Magvetőnél megjelent regénye, a Vak majom nyerte az idei Margó-díjat.
Az idei Margó-díj tízes hosszúlistája után a három jelöltre szűkített rövidlistán Fehér Boldizsár Vak majom című regénye, Mucha Dorka Puncs című regénye és Moesko Péter Megyünk haza című novelláskötete szerepelt.
Fehér Boldizsár 1992-ben született, Budapesten él. 2018-ban végzett az ELTE művészettörténet és filozófia szakán. Írt forgatókönyvet és színdarabot, a Vak majom az első regénye. „Sziszüphosz voltam, akitől elvették a kövét” – mondja magáról Fehér Boldizsár regényének főhőse. Sorsa a boldogtalanság tökéletes receptje: anyja elhagyja, apja bekattan, a felesége pedig már a nászéjszaka után lelécel. Viszont alig huszonnégy évesen már a Forbes magazin címlapján szerepel, mint a világ leggazdagabb multimilliárdosa. Igaz, mindezért semmit se kell tennie. A Vak majom egy kifordított fejlődésregény, a főszereplő ugyanis megkap mindent, mégis összeomlik az élete. Érdekes módon azonban éppen ez mozdítja ki abból a céltalan állapotból, amibe kényelmesen belesüppedt. Az alapvető életfilozófiája ugyanis sokáig az, hogy ha nem csinál semmit, nem is ronthat el semmit. Csakhogy a világ nem így gondolja, saját felelősségére pedig csak az ébreszti rá, hogy belekeveredik egy nagyon bizarr pszichológiai kísérletbe, amelyet két Nobel-díjas boldogságkutató talált ki. (A regénybe itt olvashatnak bele.)
Idén már ötödik alkalommal adták át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amely nemcsak a pályakezdő írókat szeretné középpontba helyezni, de egyúttal a kortárs irodalmat és az olvasást is népszerűsíti. A tíz legjobb könyv a zsűri ítélete szerint Fehér Boldizsár, Forgács Péter, Jassó Judit, Mesterházy Balázs, Moesko Péter, Mucha Dorka, Nemes Péter, Novics János, Pungor András és Vass Norbert munkái voltak.
Forrás: https://litera.hu/hirek/feher-boldizsar-nyerte-az-idei-margo-dijat.html

 
--Margaret Atwood és Bernardine Evaristo megosztva kapta az idei Booker-díjat
Úgy tűnik, az idei év a dupla díjak éve az irodalomban. Nem csak dupla Nobel-díjat osztottak idén, hanem váratlan módon két szerző, Margaret Atwood és Bernardine Evaristo vehette át a Booker-díjat is.
A kanadai Margaret Atwood és a nigériai-brit Bernardine Evaristo megosztva vehette át Londonban az idei Booker-díjat. A legrangosabb brit irodalmi elismerést a szabályok szerint nem lehetne megosztva odaítélni, de a zsűri közölte, hogy egyszerűen nem tudott dönteni a két szerző művei között.
A 79 esztendős Atwood, a Booker-díj eddigi legidősebb kitüntetettje A szolgálólány meséje című regényének nemrégiben megjelent folytatásával, a magyarul is olvasható Testamentumok című kötettel érdemelte ki a díjat. A Testamentumok, amelynek története 15 évvel az eredeti regény vége után kezdődik, szeptemberi megjelenése után az első héten 100 ezer példányban kelt el a brit piacon. Margaret Atwood korábbi regényei közül ötöt jelöltek Booker-díjra, köztük 33 évvel ezelőtt A szolgálólány meséjét is. A vak bérgyilkos című regényével a kanadai írónő 2000-ben el is nyerte a rangos elismerést.
A Londonban élő, 60 éves Bernardine Evaristo nyolcadik regényéért, a Girl, Woman, Other című alkotásért részesült a Booker-díjban. Ő az első fekete női Booker-díjnyertes az irodalmi kitüntetés fél évszázados eddigi történetében.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/margaret-atwood-es-bernardine-evaristo-

 
--Átadták a Székelyföld-díjakat
2019. október 26-án átadták a Székelyföld Kulturális Folyóirat idei díjait Csíkszeredában. Magyarosi Sándort történészi munkáiért jutalmazták, Molnár Vilmos szerkesztő kiemelte laudációjában: a jelenleg Dublinban élő Magyarosi az első és második világháború székely vonatkozásait vizsgálja, tanulmányaiban szerencsésen ötvözi az oral historyt a levéltári forrásokkal.
Zsidó Ferenc eddigi prózaírói és kritikai munkásságáért részesült a rangos elismerésben, az őt laudáló Borsodi L. László főszerkesztő a Székelykeresztúron élő szerző sajátos prózanyelvét, humorát, ugyanakkor kritikaírói egyenességét méltatta.
A budapesti Kukorelly Endre, József Attila-díjas magyar író, költő a Székely Bicskarend Díjat vehette át. Fekete Vince szerkesztő hangsúlyozta, e díj olyan nem székely (anyaországi) szerzőnek jár, aki ezer szállal kötődik a régióhoz és a laphoz. A laudáló kiemelte Kukorelly eredetiségét, megújulásra való képességét mind lírai, mind prózaírói munkássága terén.
A szerkesztőség továbbá Szabó Gyula-díjat ad át minden évben fiatal, tehetséges, kötettel még nem rendelkező szerzőnek. Idén a kézdivásárhelyi Borcsa Imola részesült e jutalomban, akinek első prózakötete decemberre várható. Borcsa Imola a Nagy Mózes Elméleti Líceumban érettségizett, majd Kolozsváron, a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Gyógyszerészeti Karán szerzett oklevelet. Irodalmi téren a rövidpróza művelője. Első novellája 2014-ben jelent meg a kolozsvári Helikonban, ahol azóta is rendszeresen közöl. Emellett írásai jelennek meg a Székelyföldben, az Irodalmi Jelenben és különböző irodalmi portálokon. 2017-ben elnyerte az Irodalmi Jelen debütdíját. Egyik novelláját beválogatták az Erdélyi Szép Szó című antológia 2018-as kiadásába.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/borcsa-imolat-dijazza
https://www.eirodalom.ro/aktualis/item/4390-%C3%A1tadt%C3%A1k-a

 
--Arany János-díj Szávai Gézának
Az Arany János-díjal 1996 óta minden évben a Magyar Írószövetség egy tagját ismerik el kiemelkedő munkásságáért. A díjat idén Szávai Géza erdélyi magyar írónak ítélték oda.
Szávai Géza súlyos, nagy könyvek szerzője, aki felismerte, hogy nemcsak írni kell, de olvasót is kell nevelni — hangsúlyozta a díjátadón Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára.
Hozzáfűzte: Szávai Géza Székely Jeruzsálem című kötete az elmúlt évtizedek egyik legkülönlegesebb regénye, amelyben Erdély 400 éves művelődés- és egyháztörténete éppúgy megjelenik, mint az író szülőföld- és közösségélménye.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/a-forradalomra-emlekeztek-a-magyar-iroszovetseg

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Harold Bloom, a legmeghatározóbb amerikai kritikus
2019. október 14-én, életének 90. évében elhunyt a nyugati kánon nagy védelmezője, a Yale-i „Négyek Bandájának” tagja, a hatásiszony-elmélet kidolgozója, az Egyesült Államok leghíresebb kritikusa, Harold Bloom.
Az Independent személyes hangvételű portrécikkét szemléztük az idén 90. életévébe lépő Harold Bloomról:
„Személyes vallomásrészletek irodalomról, könyvekről, melyek meghatározták az amerikai irodalomkritikus életét, gondolkodását: a Biblia, Proust, William Blake, Wordsworth és természetesen: Shakespeare. Andy Martin többször kitér Bloom fizikai korlátaira, csak hogy intellektusát, máig rezonáns, friss szellemiségét, mellyel a világra és saját halandóságára/halhatatlanságára tekint, mind jobban érzékeltesse. Három fogalom, mely újra és újra előkerül Bloom szövegeiben: szabadság, Isten és halhatatlanság. Mindhárom tévedés – írja Martin. De szórakoztató tévedések, legalábbis az irodalomban. Bloom élete pedig irodalom, misztikum és vallás: az irodalom a valláshoz legközelebbi dolog Harold Bloom számára. Shakespeare, Milton vagy Wordsworth művei olyanok neki, mint a Teremtés könyve. Érthető hát, miért ragaszkodik az irodalom szakralitásához, melynek nevében védelmezni kívánja a nyugati kánont (Homérosztól James Joyce-ig) a szkeptikusokkal és a hitetlenekkel szemben.
Harold Bloom számára minden irodalom – helyekre, eseményekre és emberekre könyveken, verseken keresztül emlékezik. Példaként említi egyik volt diákját, Fergyt: »Szeplős volt, vörös hajjal, és én mindig azt mondtam neki, olyan, mint Huck Finn női megfelelője. Magas volt, vékony, hihetetlenül kecses, és miközben sétáltunk, körülöttem futott, mivel ő gyors volt, én pedig lassú. Minden este elhagyott barátokról álmodom, és sokszor jelennek meg előttem valamelyik fiktív karakter képében.«”
Forrás: https://litera.hu/hirek/elhunyt-a-legmeghatarozobb-amerikai-kritikus-harold-

 
AJÁNLÓ

--Megjelent az EKE Hírlevél 2019/3. száma
Elérhető az EKE honlapján, itt: https://eke.hu/hirek/megjelent-eke-hirlevel-16-evfolyam-2019-3-szama
Forrás: Ásványi Ilona

 
--A semmiből új világot teremtő Bolyai nyomában
Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő író, a Látó folyóirat szerkesztője legújabb, a Jelenkor Kiadónál megjelent, Bolyai című regényét mutatták be a Margó Fesztiválon.
A magánmítoszok köré szerveződő, kora egyik legnagyobb matematikusának életébe bepillantást engedő kötetről Valuska László beszélgetett a szerzővel.
A 19. században Kolozsváron született és Marosvásárhelyen meghalt Bolyai János neve a nemeuklideszi geometria megalkotásával forrt össze, de zeneelméleti munkáiban is korszakos felfedezéseket tett, melyeket a korabeli tudományos körök hitetlenkedve fogadtak.
Bolyai Jánosig a geometria a körülöttünk lévő valóságot írta le.. Bolyai megmutatta, hogy logikailag egynél több geometria is lehetséges. Ahogy 1823-ban szintén matematikus apjának írta: ,,a semmiből egy új, más világot teremtettem”. Ezzel felszabadította az utat az emberi gondolkodás előtt a tér másként való felfogása számára. Egyben utat nyitott a 20. század fizikai elméletei előtt, melyek világképünket gyökeresen megváltoztatták.
A regény a zseni és az életét napjainkban tanulmányozó ösztöndíjas kutató párhuzamos története. Kibontakozik előttünk egy bonyolult apa–fiú kapcsolat, s tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek. A történet fonalát 12 683 jegyzetpapír története vezeti, amelyek szerzőjük halála után évtizedeken keresztül gondatlanul hányódtak, bizonyos lapjai gyújtósként végezték, egyik-másikkal ablakot is pucoltak.
A beszélgetés elején Láng Zsolt elmesélte, hogy 1990-ben került Marosvásárhelyre, ott ismerkedett meg testközelből a tizenkétezer oldalt kitevő Bolyai János-kéziratokkal.
„1992-ben Esterházy Péter a városban járt, szintén meglátogatta ezt a gyűjteményt, majd közölte az ottani könyvtárosokkal, valamikor visszajön, hogy alaposabban átnézhesse a jegyzeteket. Feltett szándéka volt ugyanis, hogy ír egy Bolyai-regényt” – emlékezett. Mint tudható, ez sajnos nem valósult meg.
Nagyon érdekes fejezete a két matematikus zseni életének és a regénynek az apa-fiú kapcsolat alakulása, amely mindkettőjük személyiségének és gondolkodásának formálódásába belejátszott. „Bolyai Farkas volt az egyetlen, aki megértette Bolyai Jánost” – vélte.
Forrás: https://kultura.hu/a-semmibol-uj-vilagot-teremto-bolyai-nyomaban/

 
MOZAIK

--Irodalmi alapítványt hoz létre Olga Tokarczuk
Új irodalmi alapítvány létrehozását jelentette be Olga Tokarczuk irodalmi Nobel-díjas lengyel írónő. Az írók, műfordítók munkáját, valamint irodalomtörténeti kutatásokat támogató intézmény a nyugat-lengyelországi Wroclawban fog működni.
Az alapítvány egy, Wroclaw város által adományozandó villában fog működni, a székhely teret nyújt majd olyan „nemzetközi párbeszédhez”, amely az irodalom lehetőségeiről szól „a látható és láthatatlan világ diagnosztizálásában”, abban, hogyan lehet leírni „az olyan valóságot, amelyben fenyegetően gyorsan növekednek az idegengyűlölő és nacionalista hangulatok” – közölték a Tokarczuk részvételével megtartott wroclawi sajtókonferencián.
Forrás: https://litera.hu/hirek/irodalmi-alapitvanyt-hoz-letre-olga-tokarczuk.html

 
--Páratlan középkori zsidó imakönyv került vissza Kölnbe hat évszázad után
Csaknem hatszáz év után került vissza Kölnbe egy zsidó imakönyv, amely 1424-ben tűnt el onnan, miután a zsidókat elűzték a városból. Az Amszterdami Máchzor néven emlegetett kötet már látható a kölni Wallraf-Richartz Múzeumban.
A 331 oldalas, illusztrációkkal, díszes betűkkel és aranyozott képekkel díszített ünnepi imakönyvet, azaz máchzort együtt vásárolta meg az amszterdami Zsidó Történeti Múzeum és a kölni Rajna-vidéki Regionális Tanács.
A kötet, amely a 15. században tűnt el Kölnből, a 17. században Amszterdamban került elő, ezért emlegetik Amszterdami Máchzor néven. Az imakönyvet a Wallraf-Richartz Múzeumban állították ki, de a kölni új zsidó múzeum elkészülte után oda kerül majd. A későbbiekben felváltva mutatják be Amszterdamban és Kölnben.
A kölni zsidó múzeum közleménye szerint a könyv az egyik legrégibb fennmaradt, illusztrált héber kézirat, amely német nyelvterületről származik. Thomas Otten, a múzeum igazgatója hozzáfűzte, hogy a dokumentum „páratlan rálátást nyújt a középkori Kölnre és a város zsidó történelmére”.
Forrás: https://mult-kor.hu/paratlan-kzepkori-zsido-imaknyv-kerult-vissza-klnbe-hat-

 
--Új technológia fedheti fel a 2000 éves római papirusztekercsek titkát
Egy brit részecskegyorsító technológiája segíthet megfejteni egy 2000 éve, a Vezúv kitörésekor elszenesedett, római kori papirusztekercsek tartalmát. A Kentucky Egyetem professzora, Brent Seales vezetésével dolgozó kutatók a Diamond Light Source-hoz, a brit országos részecskegyorsító intézethez fordultak segítségért a papirusz tanulmányozásához, amely „olyan törékeny volt, mint egy lepke szárnya”.
Arra gondoltak, hogy a részecskegyorsító – nagy teljesítményű szkennelésre képes elektronnyalábjaival – segíthet megfejteni az évtizedek óta megoldani próbált rejtélyt, és sikerül kideríteni, hogy a párizsi Institut de France tulajdonában lévő történelmi tekercsek mit rejtenek.
A régészeti talányok megoldásával foglalkozó Seales elmondta, hogy ezeket a tekercseket nem lehetett csak úgy kisimítani, mert az elszenesedés miatt olyan törékennyé váltak, hogy súlyosan károsodhatnának. A Diamond részecskegyorsító technológiája lehetővé tette, hogy a tudósok bármit tanulmányozhassanak a fosszíliáktól a vírusokig és vakcinákig.
„Amikor a sugár áthalad a mintán, olyan háromdimenziós képet képes alkotni, amihez más módon nem tudnánk hozzájutni” – mondta Seales. A tekercseket 1752 és 1754 között fedezték fel Herculaneumban, a Nápolyi-öböl mellett, Dél-Olaszországban folytatott ásatáson. A leletek egy házban pihentek, amely régészek szerint Julius Caesar családjáé lehetett.
A törékeny tekercset nagy elővigyázatossággal szállították Párizsból az angliai kutatóintézetbe. Francoise Bernard, a könyvtár igazgatója szerint ezt a kockázatot vállalni kellett, mert nem volt más mód az előrelépésre.
Michael Zink történész szerint nagyon ritka leletről van szó, ilyen tekercsek nem nagyon maradtak fenn épen. „Ezért is olyan fontosak ezek a tekercsek” – hangsúlyozta, hozzátéve, reméli, hogy egyszer egész mondatokat vagy talán az egész szöveget is ki tudják majd olvasni.
Forrás: https://mult-kor.hu/uj-technologia-fedheti-fel-a-2000-eves-romaipapirusztekercsek-

 
--Jövőre Franciaországban is megjelenik a Mein Kampf kritikai kiadása
Több mint hetven év után először, francia és német történészek jegyzeteivel ellátva jövőre ismét megjelenik Franciaországban a Mein Kampf, Adolf Hitler antiszemita és rasszista politikai kiáltványa - értesült a Le Journal du Dimanche (JDD) című hetilap internetes oldala.
A párizsi Fayard kiadó 2015-ben jelentette be a Mein Kampf kiadásának tervét, amelyet akkor heves vita kísért.
A JDD megkeresésére a nagy presztízsű könyvkiadó megerősítette, hogy a kötet 2020-ban kerül forgalomba. A kiadvány új francia fordításban jelenik meg, ezeroldalas kritikai kiadás kíséretében, amely mintegy 15 francia és német szakértő tanulmányait tartalmazza.
„A kézirat gyakorlatilag kész van” - mondta a lapnak Florent Brayard szerkesztő, a tudományos akadémiának megfelelő CNRS kutatója, a holokauszt francia szakértője. „Fontos volt, hogy nyugalomban dolgozzunk” - tette hozzá.
Németországban 2016-ban jelent meg hetven év után ismét a Mein Kampf, amelyet a második világháború után betiltottak. Franciaországban az utolsó kiadás 1934-re datálódik, későbbi és kritikai kiadása nem létezik, de nem volt soha betiltva, az interneten vagy könyvesboltokban megrendelhető. A korabeli fordítás azonban elavult a szerkesztő szerint, ezért volt szükség új változatra a kritikai kiadáshoz.
Forrás: https://mult-kor.hu/jvore-franciaorszagban-is-megjelenik-a-mein-kampf-kritikai-

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

• Privacy • Unsubscribe • Terms of Use