ReMeK-e-hírlevél
XIV. évf., 2019/9. szám                              ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

 
TARTALOM

FELHÍVÁS
--A Népmese Napja 15. alkalommal történő megünneplésére
PÁLYÁZAT
--Pályázat fiatalok számára a nagykorúvá válás tapasztalatához kapcsolódó alkotások beküldésére
--A Román Kulturális Alap (AFCN) pályázati kiírása
--A Székelyföld folyóirat újabb diákpályázata
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése
--Községi könyvtár mint közösségi tér
--Vakáció a Sarmasági Községi Könyvtárban
--Kreativitássuli a székelyjói könyvtárban
--A Teleki Téka a Vásárhelyi Forgatagon
-- Könyvtári programok a kézdivásárhelyi Őszi Sokadalomban
--A Román Könyvtáros Szövetség (ABR) tisztújító közgyűlése
--Könyvtárról és anyanyelvhasználatról a Partiumi Magyar Napokon
KITEKINTŐ
--85. Könyvtári és Információs Világkongresszus Athénban
--Megbízott igazgató az Országos Széchényi Könyvtár élén
--Miniszteri biztos felügyeli az OSZK költöztetését
--Ilyen lesz az OSZK Archivális Raktára Piliscsabán
--Bővítésen munkálkodik a szabadkai könyvtár
--Finnugor írók kongresszusa Kolozsváron
--Könyvpusztítás Törökországban
MÚLTIDÉZŐ
--A váradi főpapok és kanonokok könyvtárainak titkairól
--Megfejtik az 1497-es csíki Biblia titkait
HAZAI
--Megjöttek a könyvtárosképzésről szóló oklevelek Nagykárolyba
-- Még több puff a nyári könyvtárban Aradon
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Toni Morrison
INTERJÚ
--A könyvek birodalmának őre
KITÜNTETÉSEK
--Kitüntetések a magyar államalapítás ünnepe alkalmából
--Új állami irodalmi díjat alapított az Emberi Erőforrások Minisztériuma
AJÁNLÓ
--Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyveiről szóló könyvet mutattak be
--Aki felépítette a modern Kolozsvárt - Pákei Lajos-albumot mutattak be
--Fodor úr, a boldog óriás - monográfia Fodor Sándorról
--Bánffy Miklós Erdély-trilógiája nyolcvan év után románul is
MOZAIK
--Az ezredforduló szülötteinek olvasási szokásai - a nagy Library Journal-felmérés
--Két magyar is felkerült a női szerzők 100-as listájára
--Digitálisan is kiadják Salinger műveit
--Előkerültek Saint-Exupéry rajzolt vázlatai a kis hercegről
--Először láthatja a nagyközönség a Kafka-trezor tartalmát
--Nemecsek Ernő szobra a Füvészkertben
 

FELHÍVÁS

--A Népmese Napja 15. alkalommal történő megünneplésére
Benedek Elek születésének (1859. szeptember 30.) 160. évfordulójához közeledve tisztelettel és hálával emlékezve kérjük a szülők, nagyszülők, pedagógusok, könyvtárosok százezreit, egyszerűbben szólva társadalmunk minden felnőtt tagját, hogy szeptember utolsó napjaiban különös gonddal keressék és alkossák meg minden gyermek számára a mesehallgatás varázslatának mással nem pótolható alkalmait! A generációk sora által kimunkált, mély értelmű, sokjelentésű, a figyelmet erősen vonzó, megragadó népmesékkel egész életükre eligazító gesztusokat, szavakat, mondatokat, fordulatokat csepegtetünk gyermekeink lelkébe: „Jó tett helyébe jót várj! Ezer szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál. Hét teljes évet kell szolgálnod ingyen, hogy elnyerhesd szíved választottjának kezét! Ásó, kapa és a nagyharang válasszon el minket egymástól!” A három testvér közül kettő rendszerint elbukik, de az irgalom, a segítőkészség hiánya, az önérdek dominanciája, gőgjük, gyengeségük, gyávaságuk láttán, azokból tanulva győzedelmeskedhet a legkisebb. A hármas útelágazás nehéz döntést jelent mindenki számára, az üveghegyek, a tengerek, a szakadékok leküzdéséhez a korábban önzetlenül megsegített állatok, táltosok, sárkányok, griffek vagy tündérek, boszorkányok hozzák el a biztos megoldást, a végső győzelmet. A mesék hőseit erősítő küzdelmek, kudarcok, áldozatok nélkül magunk sem érhetünk el maradandó sikereket.”
Ráadásul köztudottan a fejből mondott vagy felolvasott mese az az első „ábécéskönyv”, amelyből a gyermek akaratlanul is megtanul saját lelkében olvasni. Hiszen a mesék szimbólumai, a hősök gondolkodásmódja, tettei, magatartása, konfliktusai, megküzdő stratégiái öntudatlan azonosulási folyamatokat indítanak el a hallgatóban. Vagyis a szavak nyomán óhatatlanul kialakuló belső képek már főként a hallgató, olvasó gyermek szorongásairól, félelmeiről, tudatos, tudattalan vágyairól szólnak majd. Ezek a belső képek pedig megfoghatóvá, megnevezhetővé teszik az addig csak tudattalan feszültségeket hordozó szorongásokat, vágyakat, mozgató rugókat. Tehát a mese hatása a gyermeki lélekre szükségképpen jóval sokrétűbb, rejtettebb, hosszabb távú, mintsem azt annak első elolvasása, hallása után mi felnőttek gondolhatnánk.
Végső soron népmeséink indirekt módon adhatnak, kínálnak támaszt mind gyermekeink, unokáink, tanítványaink, mind a felnőtt társadalom tagjai számára saját életútjuk alakításához, legmélyebb gyökereink felismeréséhez, felfedezéséhez, valamint a megmaradásunk zálogát jelentő egyéni és/vagy nemzetstratégiánk megalkotásához. Van remény!
Csupán ezek a szerény célok vezérelnek mindünket, akik meséink világát másfél évtizede a betakarítás heteiben, hónapjaiban, a jövő iránti felelősséget átérezve, a gyermekek közelében élő felnőttek szíves figyelmébe ajánljuk. Hiszen közös feladatunk ennek a hatalmas népmesekincsnek az újraélesztése, terjesztése, közkincs-mivoltának tudatosítása, az eddigieknél szélesebb körű birtokba vétele, begyakorolt, naponkénti, természetes használata.
Ki hitte volna 3-4 évtizede, de akár még a 2004-es európai uniós csatlakozásunk idején is, hogy a 21. század második évtizedének derekától kontinensünk első számú politikai, gazdasági és kulturális dilemmája a nemzetek fennmaradásának elméleti és gyakorlati kérdése lesz, ez kerül majd a közéleti viták centrumába? Közép-Európa népei számára régi történeteket idéznek fel ezek a nagy gazdasági és közigazgatási összevonásokat, birodalmi centrumokat kijelölő, határokat és nyelveket megszüntető tervek, majd a várható intézkedések sora. 1100 éves történelmünk ilyen irányú gazdag példatárából elegendőnek tűnik csupán egy-egy tragikus dátum felidézése: 907 – pozsonyi csata vagy éppen 1956. Az Európai Uniónak örömmel lettünk és leszünk tagjai mindaddig, amíg azok maradhatunk, akik voltunk. Amíg nyelvünket, zenénket, hagyományaikat, irodalmunkat, történelmünket, ünnepeinket, szokásainkat, táncainkat, népdalainkat, népmeséinket, mondáinkat, nemzetmítoszunkat, továbbá a felekezeti eltérésektől független vallási kötődéseinket korlátozások nélkül, szabadon őrizhetjük, használhatjuk, mert nem engedjük a kollektív felejtés homályába hullani. (Nagy Attila PhD)
Forrás: http://www.hunra.hu/hirek/1731-felhivas-a-nepmese-napja-15-eves-megunneplesere

 
PÁLYÁZAT
 
--Pályázat fiatalok számára a nagykorúvá válás tapasztalatához kapcsolódó alkotások beküldésére
A 18 éves Pagony Könyvkiadó olyan fiatal írókat és költőket keres, akik a nagykorúvá váló kiadóval együtt nőttek fel. A pályázatra olyan, máshol még nem publikált verset, slamet vagy novellát várnak, ami a tágan értelmezett 18. évhez, a felnőtté válás tapasztalatához kapcsolódik.
A pályázaton minden, 16 és 30 év közötti pályázó egy-egy művel pályázhat, 15 000 karakternél (szóközökkel) nem nagyobb terjedelmű szöveggel. A pályamunkákat a tizennyolc@pagony.hu e-mail címre kell beküldeni, 2019. szeptember 15-ig.
Forrás: https://www.pagony.hu/tizennyolc

 
--A Román Kulturális Alap (AFCN) pályázati kiírásai
2019. szeptember 1-én nyílik meg a Román Kulturális Alap (AFCN) idei második pályázati ciklusa, amely kulturális projektek finanszírozását teszi lehetővé. Irina Cios, az AFCN vezetője felhívta a figyelmet, hogy ebben a ciklusban hosszabb időtartamú (2020 és 2021 között lebonyolított) programokkal is lehet pályázni, illetve megnövelték a megpályázható keretösszegeket (a rendelkezésre álló teljes összeg 20 000 000 lej).
Forrás: https://www.afcn.ro/media/AFCN%20Informare%20de%20presa%2030%20august.pdf

 
--A Székelyföld folyóirat újabb diákpályázata
„Félre, köny­vek, dokt­rinák, / hív az édes dáridó! / Ki­vi­rult az if­juság, / szûzi csokrát szed­ni jó, / vénhez il­lik a ko­mo­lyság, / neki már csak az való!” (Középko­ri diákdal)
„És most beszél. Va­la­mit beszél. A máso­dik mon­datnál arra számít, hogy félbe­szakítják – lop­va néz a tanár felé. De az moz­du­lat­lan arc­cal néz, se azt nem mond­ja, hogy jó, se azt, hogy rossz. Nem szól.” (Ka­rin­thy Fri­gyes: Tanár úr kérem)
Tanár, diák, is­ko­la, diákélet, su­lis évek – mit je­len­te­nek Ne­kem? Tanár úr, kérem!, vagy: Diák úr, kérem! Mit ad, mit adott ne­kem az is­ko­la, mit ho­zok, mit vi­szek ebből ma­gam­mal majd egy éle­ten ke­resztül? Majd ho­gyan adom ezt tovább, il­let­ve továbba­dom-e? Mit adok tovább és mennyit? A vi­szo­nya­ink egymáshoz, az is­ko­la-diák, a tanár-diák kap­cso­la­tok; szere­tet, oda­adás, tisz­te­let, függés, hiány, ha­rag, bármi. Sza­bad va­gyok-e, szárnyal­ha­tok-e az iskolában? Vagy kötöttség, köte­lesség csupán? Ho­gyan le­he­tek önma­gam a su­li­ban? Mi­ben segít az is­ko­la ne­kem? Mi­ben akadályoz? Mi­ben sti­mulál, mi­ben ser­kent? Léte­zik-e va­jon kultúra is­ko­la, ta­nulás nélkül? Miért fon­to­sak a jó tanárok? A példaképek? Szükség van-e rájuk? Fon­to­sak-e va­jon ma? Mi­vel ta­risznyálnak fel egy éle­tre min­ket az is­kolában? Fel­tarisznyálnak-e? Tanár-diák kap­cso­lat, diák-diák (avagy a diáktársak­kal, barátnőkkel, barátok­kal való) vi­szony, mit kezdünk, kezd­hetünk fel­gyor­sult világunk­ban a va­la­mi­ko­ri tanár-diák-is­ko­la örökséggel: csu­pa olyan kérdés, amely – főleg ka­ma­szodó fi­a­ta­lok esetében – újból és újból „megér egy misét”.
Arra kérünk tehát ben­ne­te­ket, mai középis­koláso­kat, hogy írja­tok ezekről a kérdésekről: miért fon­tos nek­tek (ha fon­tos egyáltalán) az is­ko­la, örömforrás-e, vagy inkább meg­ol­dandó, csak legyünk túl raj­ta probléma stb. Ami fon­tos, hogy min­denképp a Ti­e­tek le­gyen az élmény: vers­ben, prózában, akár esszében. Ver­se­ket (ma­xi­mum két-három ver­set, de 60 sornál nem többet) és prózai szöve­ge­ket (ma­xi­mum 10 000 ka­rak­ter­nyit) várunk tőle­tek, a mai 14–18 éve­sektől (IX–XII. osztályos diákoktól) a Székelyföld folyóirat pos­tacímére (530 170 Csíkszere­da, T. Vla­di­mi­re­scu u. 5. sz.), avagy a szekelyfold@hargitamegye.ro címre. A borítékra kérjük ráírni: Pályázat: DIÁK ÚR, KÉREM! Beküldési határidő: 2019. október 31.
A pályázat díjai: I. díj – 1000 lej, II. díj – 750 lej, III. díj – 500 lej. Eredmény­hir­detés 2019 de­cem­berében. A díja­zott művek közlési jogát a Székelyföld folyóirat fenn­tart­ja.
Forrás: https://www.eirodalom.ro/palyazatok/item/4345-a-szkelyfld-dikplyzata.html

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Román nyelv napja nyelvművelő játékokkal
A Román nyelv napja hivatalosan augusztus 31-e, 2010 óta. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár idén is megünnepelte a jeles napot, nyelvművelő játékok és vetélkedők szervezésével. 2019. augusztus 28-án Gyergyóvárhegyen a helyi községi könyvtárral és a Miron Cristea iskolával együttműködve, augusztus 30-án a megyei könyvtár előadótermében várták az érdeklődőket ezekre a programokra. A játékos feladatok megoldásához mindössze alapfokú nyelvtani ismeretekre, cseppnyi szerencsére, agyafúrtságra és spontaneitásra volt szükség. A játékok nyerteseit kortárs román irodalmi művekkel díjazták, Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatásával.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2019-08-30
Code Kids programozó gyermekklubok Hargita megyei nyári találkozói
2019. augusztus 7-én és 13-án került sor a Hargita megyei Code Kids programozó gyermekklubok nyári találkozóira. Augusztus 7-én Csíkkozmáson találkoztak a csíkszeredai, a csíkszentmártoni és a csíkkozmási gyermekek, augusztus 13-án Borszéken a csíkszeredai, csíkszentdomokosi és borszéki klubtagok. Játékos tanulás, szórakoztató vetélkedők, borvíztöltőde- és múzeumlátogatás képezte a vakációs program tartalmát. A résztvevők számára nem volt kétséges, hogy a papírrepülő készítése és a borvíz teljes mértékben automatizált palackozása ugyanúgy „lépéseken”, a lépések sorrendjén és a (gyártási) feltételek, követelmények maradéktalan teljesítésén, egyszóval algoritmusokon alapszik. Az algoritmusok pedig az eddigi programozói feladatok kiemelt témáját képezték. A Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásának köszönhető díjak is ezúttal a nyári kikapcsolódást szolgálták. Az elmúlt négy hónap folyamán elvégzett feladatok és a nyári vetélkedők jutalmaként sporteszközöket kaptak a gyermekek.
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a megye négy települése (Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Csíkszentdomokos, Borszék) idén csatlakozott a CODE KIDS (Copiii fac coding în bibliotecile publice) elnevezésű országos projekthez, amelynek lényege programozó gyermekklubok megalakítása és működtetése a könyvtárakban. A projekt időtartama két év (2019-2020), záróeseményként tudományos vásárt szerveznek, ahol a CODE KIDS-klubtagok és más, a téma iránt érdeklődő gyermekek saját munkáikat mutatják be. A projekt országos finanszírozója a Romanian-American Foundation, megyei szinten a programot Hargita Megye Tanácsa is támogatja, a Kájoni János Megyei Könyvtár által megvalósított Települési könyvtárfejlesző program keretében.
Forrás: Bedő Melinda programkoordinátor, Kájoni János Megyei Könyvtár
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/769/code-kids-hargita-megyeben

 
--A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése
A székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár szervezésében került sor 2019. augusztus 29-30-án „A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése” című konferenciára, mintegy száz fő részvételével.
A konferencia első napján, délelőtt, a résztvevők négy aktuális témakörben hallgathatták meghívott előadók bemutatóit: Koreny Ágnes (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) a könyvtár közösségi tér minőségéről értekezett, Marosvásárhelyi Adrienn (Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) a könyvtárakban zajló drámapedagógiai foglalkozásokról beszélt, ezt követte Lotta Muurinen (Oodi Központi Könyvtár, Helsinki) kitekintője az Óda (Oodi Helsingin keskustakirjasto) és a közkönyvtárak Finnországban betöltött szerepére. Az előadásokat  Juhász Zoltán és Kertész Zoltán Kollabor és Digilabor – a Békés Megyei Könyvtár újdonságai című bemutatója zárta.
A délután a gyakorlati foglalkozások jegyében telt, a résztvevők számos tevékenység közül választhattak: fizikai kísérletek, papírcsík-technika, könyvtárpedagógia, fényírda és cianotípia, olvasóklub, digitális planetárium, illetve 3D-filmek.
Másnap délelőtt az előadások hozadékát kerekasztal-beszélgetéseken gondolták tovább a jelenlévők, akik egy része később városnézésen, másik részük a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének éves közgyűlésén vett részt, a nap további programjában pedig Székelyudvarhely környéki kiránduláson, illetve a Nyitott könyvek éjszakájának gazdag programján való részvétel lehetősége szerepelt.
Forrás: https://www.facebook.com/events/492628174836312

 
--Községi könyvtár mint közösségi tér
A Hargita megyei Csíkszentsimon könyvtára tíz éven át üresen álló épületben nyílt meg 2018 nyarán. A létesítményben nem csak könyveket kölcsönözhetnek vagy olvashatnak a helyiek, változatos és vonzó tevékenységeivel igazi közösségi teret képez az intézmény. A vakáció ideje alatt is találkozási, nevelési helyszín a diákoknak. A könyvtár gazdag könyvállománnyal rendelkezik, új kortárs kiadványokkal is gyarapodott, adományok, projektek révén. Jánossy Tímea könyvtáros a Hargita Népe napilapnak arról számolt be, hogy számos rendezvényt szerveznek gyermekeknek, például hetente beszédfejlesztésre, meseolvasásra várják őket a könyvtárban. A felnőttek számára is nyitva áll, kéthetente a Női klub tagjai találkozóinak, előadásoknak ad otthont a könyvtár. A könyvtáros kiemelte, hogy a helybeli gyermekek a nyári vakációban akár szabad idejüket is feláldozzák, hogy a könyvtári tevékenységeken részt vehessenek.
Forrás: https://hargitanepe.eu/kozsegi-konyvtar-mint-kozossegi-ter/

 
--Vakáció a Sarmasági Községi Könyvtárban
A tavalyi év sikerein felbuzdulva idén is megszervezték Sarmaságon a „Vakáció a könyvtárban” programot. A foglalkozásokat hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön tartják, minden napnak megvan a saját témája. Foglalkoztak már űrutazással, sütöttek kenyeret és muffint, ültettek búzát, tartottak egészség- és sportnapokat, elkészítették néhány ország zászlaját, illetve népdalokat énekeltek, és kipróbálták a citerán és harmonikán játszást is. Az interaktív, tanító jellegű programokat a könyvtárosok és a gyermekek egyaránt élvezték.
A rendezvényekről itt olvasható sajtóhír: https://www.szilagysagiszo.ro/vakacios-program-sarmasagon/
Forrás: https://www.szilagysagiszo.ro/vakacio-a-konyvtarban-izelito/

 
--Kreativitássuli a székelyjói könyvtárban
Augusztus elején a Bihar megyei Székelyjó könyvtára egyhetes, Kaszás György Kreativitássuli című módszertani könyvének gyakorlataira épülő játékos foglalkozások színhelye volt.
Az egy hét alatt a résztvevők arra törekedtek, hogy lehetőség szerint minden témából oldjanak meg minél több feladatot, valamint, hogy a hét végére elsajátíthassák a gyermekek a kreatív gondolkodásfolyamatok három közös módszerét. E három módszer: a Mind Map - avagy a sugárirányú lejegyzés, a Ki a csőből!-vagyis új gondolkodási irányok megtalálása, végül pedig A kreatív gondolkodófolyamat felépítése - vagyis hogyan rendszerezhetjük gondolatainkat. Főként a Mind Map, vagyis a gondolatvázlat az, ami majd a későbbiekben a leginkább hasznára válhat a résztvevőknek, hisz ennek alapján készíthetnek többek között olvasónapló-vázlatot, óravázlatot, feleletvázlatot is.
Forrás: http://bibliotecasacueni.blogspot.com/2019/08/curs-pentru-dezvoltarea-gandirii.html

 
--A Teleki Téka a Vásárhelyi Forgatagon
A marosvásárhelyi Teleki Téka is jelen volt az idei Vásárhelyi Forgatagon, Olvasókuckója beköltözött a fák közé, feltöltődést nyújtva felnőttek és gyermekek számára, ha kissé elfáradtak a forgatag-pörgésben. 2019. augusztus 30-án Verne-projekt volt Brassai Eszterrel, 31-én könyves matatások Márton Krisztinával, és kettős gyermekkönyv-bemutatóra is sor került. Augusztus 29-én nyitotta kapuit a Teleki Tékában a Tékaforgatag, a könyvvásárt megnyitotta Vida Gábor író, a Látó főszerkesztője és Lázok Klára, a Teleki–Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa.
„Arról szól a jelenlétünk a Vásárhelyi Forgatagban, hogy ehhez a mindig pörgős, rendkívül izgalmas, fiatalos rendezvényhez adjuk hozzá a Teleki Téka komolyságát, de tegyük mindezt könnyedén, lazán, informálisan, úgy, hogy közben a tékát és ezzel együtt a könyv és az olvasás szeretetét is lopjuk be és tartsuk meg a vásárhelyiek szívében.” - mondta bevezetőjében Lázok Klára.
A kerekasztal-beszélgetések és tematikus séták mellett több könyvbemutatón, kiállításon, gyermekfoglalkozásokon, beszélgetéseken – például a Te még olvasol? Miért? Olvasásra nevelési gyakorlatok Marosvásárhelyen címűn – lehetett részt venni.
A Kovács Bányai Réka könyvtáros által vezetett könyvtári séta során a Teleki Téka rejtett zugaival, a nagyközönség által többnyire ritkán látogatható terekkel is megismerkedtek az érdeklődők. A Forgatag keretében immár hagyományos könyvtárlátogatás idén a hallássérült érdeklődők számára is lehetővé vált.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/koenyvek-tekas-forgataga
https://kronikaonline.ro/szines/a-patinas-teleki-teka-ritkan-lathato-tereit-is-bemutattak-a-vasarhelyi-forgatag-kereteben-tartott-vezetett-setan

 
--Könyvtári programok a kézdivásárhelyi Őszi Sokadalomban
Az előző évekhez hasonlóan a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár is saját programokkal kapcsolódik be az idei városnapok, a 30. Őszi Sokadalom forgatagába.
A 2019. augusztus 29. és 31. közötti könyvtári rendezvények sorát Vántsa Judit főkönyvtáros nyitotta meg, aki a meseolvasás szövegértésre gyakorolt hatását mutatta be, ugyancsak ő tartott előadást a gyógyszirupok, tinktúrák, teák készítéséről. A felnőtteknek szóló előadások mellett természetesen a kisebbekre is gondoltak a szervezők: a gyermekfoglalkozások mellett a kicsik papírszínházi előadásokat tekinthettek meg, ezen kívül mindhárom napon könyvturkáló várta az érdeklődőket a könyvtár udvarán, valamint ingyenesen be is lehetett iratkozni az intézménybe.
Forrás: https://www.kezdi.info/news/konyvtari-programok-a-30-oszi-sokadalomban-2019/10002

 
--A Romániai Könyvtáros Szövetség (ABR) tisztújító közgyűlése
2019. szeptember 5-én kerül sor a Romániai Könyvtári Szövetség (ABR) tisztújító közgyűlésére, a 2019 és 2023 közötti mandátumra beérkezett pályázatokat a szövetség honlapján lehet böngészni: http://abr.org.ro/candidaturi-abr/
A tisztújító közgyűlésen az elnöki, főtitkári, kincstárnoki, a 3 szakosztályi elnöki és a 8 szekcióelnöki pozícióra leadott jelölések elbírálása és szavazása történik meg.
Forrás: http://abr.org.ro/convocare-adunarea-generala-a-asociatiei-bibliotecarilor-din-romania-abr/
 

--Könyvtárról és anyanyelvhasználatról a Partiumi Magyar Napokon
A Partiumi Magyar Napok forgatagának hosszú évek óta elmaradhatatlan programja az önkormányzati vezetőkkel, politikusokkal való, hivatalos keretektől mentes beszélgetés, amelynek során egy pohár finom fröccs mellett bárki kötetlenül kérdezheti a megye és a város vezetőit, a parlamentereket, akik igyekeznek megoldásokat keresni a felvetett problémákra, illetve válaszokat adni a kérdésekre.
Az idén a felmerült kérdések között a Szatmár megyei könyvtári és levéltári alkalmazottak magyar nyelvtudása is terítékre került, hiszen a résztvevők nagyon kedves és segítőkész, de magyarul egyáltalán nem tudó dolgozókról számoltak be. Pataki Csaba megyei tanácselnök válaszában azt részletezte, hogy a magyar könyvtáros-levéltáros egész Erdély-szerte „hiánycikk”, ugyanis a meghirdetett egyetemi helyekre nem jelentkezik senki, viszont az önkormányzat a törvény értelmében csak szakvégzettséggel rendelkezőket alkalmazhat az állásokba.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/komoly-temak-egy-froccs-mellett/
 
 
KITEKINTŐ

--85. Könyvtári és Információs Világkongresszus Athénban
A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége 85. Könyvtári és Információs Világkongresszusát Athénban tartották meg 2019.. augusztus 24. és 30. között. Az IFLA-konferencián átadásra került a Zöld könyvtári díj, 2019-ben a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár is a díjazottak között volt.
Forrás: https://2019.ifla.org, https://mke.info.hu/


--Megbízott igazgató az Országos Széchényi Könyvtár élén
Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere 2019. augusztus 23-i hatállyal Hammerstein Juditot bízta meg az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói feladatainak ellátásával. Hammerstein Judit 2011 és 2014 között a kultúráért felelős tárca helyettes államtitkára, majd 2014 és 2018 között a Balassi Intézet főigazgatója volt. Minderről 2019. augusztus 22-én az állományülésen Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár tájékoztatta az Országos Széchényi Könyvtár munkatársait.
Forrás: https://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/kulturaert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megbizott-igazgato-az-orszagos-szechenyi-konyvtar-elen

 
--Miniszteri biztos felügyeli az OSZK költöztetését
Költözik a jelenlegi helyéről az Országos Széchényi Könyvtár – erősítette meg Szőcs Géza, az Országos Könyvtári Kuratórium elnöke, aki a HVG-ben ugyanakkor határozottan cáfolta a sajtóhíreket, hogy a volt Kilián laktanya lenne a nemzeti könyvtár új otthona.
„Zoboki Gáborral együtt megvizsgáltuk az épületet, és kiderült, hogy annyira nedvesek a falak, hogy horribilis összeg lenne a szigetelés, gyakorlatilag el kellene bontani, és visszaépíteni az egykori laktanyát.” Szőcs szerint ezért a kormány lemondott a tervről, és egy új épületet kap a nemzeti bibliotéka. A palotából Szőcs szerint azért is minél hamarabb hurcolkodnia kell a nemzeti könyvtárnak, mert a vártnál sokkal több a mérgező azbeszt az épületben, így a rekonstrukció – akármi is lesz az új funkciója – nem végezhető el az intézmény működése közben.
Szőcs Géza megerősítette, hogy Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója miniszteri biztosként fogja felügyelni az OSZK költöztetését és revitalizációját. Demeter Szilárd feladata elsősorban az lesz, hogy megtalálja a könyvtár új helyszínét, a volt államtitkár szerint ugyanis a kormány elkötelezett, hogy a nemzeti bibliotéka egy új, könyvtárnak épülő otthont kapjon (egyes források szerint a legvalószínűbb helyszín, a lágymányosi Duna-part jöhet szóba).
Demeter feladata lesz még a könyvtár anyagi konszolidálása is. A harmadik csapás pedig a szakmai állomány megerősítése lesz, „az informatikus könyvtárosok egymás után hagyják ott az OSZK-t, és helyezkednek el a piacon jóval magasabb fizetésért” – mondja Szőcs, s így a 10 milliárdos informatikai fejlesztés sem valósítható meg.
Forrás: https://hvg.hu/itthon/20190829_Szocs_Geza_oszk_demeter_szilard_hammerstein_judit_miniszteri_biztos_koltozes

 
--Ilyen lesz az OSZK Archivális Raktára Piliscsabán
Bemutatta az OSZK piliscsabai épületének látványterveit a generáltervező TSPC Csoport: ilyen lesz az Archivális Raktár, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából készül: https://www.tspc.hu/kepgaleria-ilyen-lesz-az-oszk-archivalis-raktara-piliscsaban
 

--Bővítésen munkálkodik a szabadkai könyvtár
Már látszik a 130 éves Szabadkai Városi Könyvtár (https://www.subiblioteka.rs/hu/vesti/) udvarában az az új olvasóterem - építés alatt -, amelyet a jelenlegi szolgáltatás fizikai kiterjesztése céljából építenek. Raichle J. Ferenc patinás épülete városi kaszinónak épült, ezért fekvése jó, de az épület korlátozottan alkalmas a modern könyvtári funkciókra. Az olvasóterem mennyezetét egy csodaszép festmény díszítette, melyet a 1945-ben sajnálatos módon lefestettek (tehát feltételezhetően feltárható). A jelenlegi terek zsúfoltak. Bár van nagyolvasó az emeleten, az inkább rendezvények szervezésére alkalmas.
A KIT-Hírlevél oldalán látható képgaléria (http://www.kithirlevel.hu/) a jelen állapotot mutatja be. Érdekesség, hogy a Szabadkai Városi Könyvtár - Szerbiában egyedüliként - három nyelven szolgáltat: magyarul, szerbül és horvátul.
Berényi Eszter törzskönytáros mindehhez hozzáteszi: a könyvtár kapui nyitva állnak olvasói, leendő olvasói, de akár a turisták előtt is, akik megcsodálva az épületet térnek be hozzájuk.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/#a23672


--Finnugor írók kongresszusa Kolozsváron
Első ízben szervezték Kolozsváron a Finnugor Írók Szövetségének kongresszusát, amelyet 1993 óta kétévenként tartanak olyan országok valamelyikében, ahol finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélnek.
A találkozók célja a finnugor népek irodalmi kapcsolatainak fenntartása és bővítése, valamint információ-, eszme- és tapasztalatcsere az irodalmi és társadalmi élet történéseiről.
„Európa több sarkából és az Ural hegységen túlról is érkeztek résztvevők, a hagyományosan finnugor országokon – Magyarország, Észtország, Finnország és az Orosz Föderáció egyes tartományai, mint például Udmurtia – kívül voltak Csehországból, Franciaországból, Németországból is. Utóbbiak többnyire tudományosan közelítenek a finnugor kérdésekhez, nem anyanyelvi beszélőként” – mondta a főszervező, Varga P. Ildikó, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Oroszország Uralon inneni és túli részéből is érkeztek résztvevők, a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszk városból is: itt élnek a magyarok legközelebbi nyelvrokonai, a hanti (vagy az oroszoktól kapott néven: osztják) és manysi (régebbi nevén: vogul) népcsoport. Jöttek nyelvrokonok Udmurtiából, a Mari Köztársaságból – itt élnek a cseremiszek, akik a finnugor nyelvcsalád finn ágához tartoznak.
Ezeknek a találkozóknak az is a lényege, hogy a nyelvrokonok egymás irodalmát fordítsák. „Mindig a nagy nyelvek irodalmairól beszélünk, az angol, francia, német irodalom fordításáról, és a finnugor közösségben is általában csak a nagy nyelvek, vagyis a finn, észt és magyar irodalom viszonylatában szokás fordítani. Holott a kis népek számára fontos, hogy megmutassák irodalmukat, legalább nyelvrokonaiknak” – összegzett a kongresszus főszervezője.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/tavoli-megis-kozeli-nyelvrokonok-kolozsvaron-az-uralon-tulrol-is-jottek-vendegek-a-finnugor-irok-szovetsegenek-kongresszusara

 
--Könyvpusztítás Törökországban
Törökországban a közelmúltban 301 878 kötetet semmisítettek meg, mivel a kormány fellép minden, a jelenleg Amerikában tartózkodó Fethullah Gülen muszlim hitszónokhoz köthető dolog ellen.
A könyvpusztítás iskolákat és könyvtárakat is érint, és sokszor egészen bizarr okok miatt kerülnek indexre a kiadványok. A Turkey Purge oldal arról számolt be, hogy 2016-ban egy matematikakönyvet azért vontak ki a forgalomból, mert az egyik feladatban „F pontból G pontba” kellett vonalat húzni, ezek pedig Fethullah Gülen monogramjának betűi. A BirGün napilap szerint pedig 1 800 000 iskolai olvasókönyvet azért zúztak be és nyomattak újra, mert megemlítették bennük Pennsylvaniát, ahol jelenleg Fethullah Gülen meghúzza magát.
És, ahogy a cenzúra-projekteknél lenni szokott, a mindenre kiterjedő szellemi tisztogatás során átnevezték Ankara Gülen nevű utcáit is.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvkultura.kello.hu/egypercesek/2019/08/gullen

 
MÚLTIDÉZŐ

--A váradi főpapok és kanonokok könyvtárainak titkairól
Váradon az első könyvek és kódexek vallási jellegűek voltak, amelyek a szaporodó templomok mindennapi egyházi életének és szertartásainak ellátásához voltak szükségesek. A bihari püspökség ugyan egyike volt az I. István magyar király által alapított tíz katolikus püspökségnek, de ezen a vidéken az egyházi viszonyok az ismétlődő pogány felkelések (1046, 1061) következtében csak I. Szent László idején szilárdulhattak meg annyira, hogy kezdetét vehette a könyvgyűjtemények létrehozása is. Mindkét uralkodó az új templomok felszerelését és a misékhez nélkülözhetetlen szertartási könyvek beszerzését és gyarapítását a püspökök kötelességévé írta elő. Továbbá az általuk megfogalmazott javaslatok szabályozták a könyvtárak kezelését és gyarapítását (a váradiét) is. Említettem már, hogy ezt a döntést megelőzően volt olyan eset, amikor az egész Magyar Királyság hozzájárulása kellett a szertartási könyvek a beszerzéséhez – amely komoly anyagi erőfeszítést is jelentett. Másik ritka opció az volt, hogy az uralkodó a saját birtokában lévő könyvekből adományozott az alapított püspökségnek.
Az akkortájt ismert váradi kódexállomány majdnem egészében liturgikus jellegű volt. A napjainkban használatos könyvtári belső rendszerezéseket ismerve megállapíthatjuk, hogy ezeknek tárolása régebben sem lehetett másként. A használati sűrűség, valamint az értéktartás szempontjából a gyors átláthatóság mindig fontos szempont volt. Korabeli leírásokból tudjuk, hogy az egyház/kolostor liturgikus könyvei a sekrestyében, a többi könyv feltehetően a keresztfolyosón, további hely hiányában pedig az iskolákban volt elhelyezve. A továbbiakban viszont két külön nézet mentén kell haladnunk, amelynek egyik ága újabb két irányba osztható. Ez a székesegyházak, valamint székeskáptalanok esetében a székesegyházi könyvtárra és a székesegyházi iskolákra bontható, a társaskáptalanok esetében a káptalani iskolák megközelítéséből pedig csak a káptalani könyvtárra. Megkülönböztethető viszont a székeskáptalanok esetében a káptalani/püspöki és egy szerzetesi/kolostori ág is.
A Váradhoz kapcsolható eredeti mennyiségbeli állományról igazából nagyon keveset tudunk, mivel, sajnos, a középkori püspöki székhelyek majdnem kivétel nélkül elpusztultak a török/tatár háborúk folyamán, és emiatt velük együtt pusztultak el az ott őrzött könyvtárak is.
Forrás és teljes írás itt: https://programguru.hu/a-varadi-fopapok-es-kanonokok-konytarainak-titkai-1/
Forrás: http://www.erdon.ro/a-varadi-fopapok-es-kanonokok-konyvtarainak-titkairol-2/4235034


--Megfejtik az 1497-es csíkszeredai Biblia titkát
Megkezdte a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között júniusban talált 1497-es Szentírás restaurálását a gyulafehérvári főegyházmegye csíkszeredai levéltára. Az ősnyomtatvány ritkaságszámba megy, Romániában ez az egyedüli példány belőle, ráadásul a borítójában található nyomtatványtöredékek révén a vártnál is értékesebb lehet.
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár restauráló műhelyében már hozzáfogtak a több száz éves könyv restaurálásához, amit digitalizáció előzött meg. A kötet elérhető a gyfl.ro oldalról. Az ősnyomtatványon látszik, hogy már átesett egyfajta javításon, ragasztások vannak rajta, feltételezik, hogy ezt beköttetésekor végezték el rajta. „Restauráláskor egyebek közt szétbontjuk a borítóját, a kötéstáblában ugyanis korábbi nyomtatványtöredékek vannak. Előfordult már, hogy a kötésből előkerülő töredékek értékesebbeknek bizonyultak, mint maga a könyv, amit bekötöttek” – jegyezte meg Bernád Rita Magdolna, a gyulafehérvári főegyházmegye levéltárosa.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/ertekes-lapokat-es-titkokat-rejthet-az-1497-es-biblia


HAZAI
 
--Megjöttek a könyvtárosképzésről szóló oklevelek Nagykárolyba
Több mint egytucatnyi résztvevőnek beszéltek tavasszal az informatikai lehetőségek praktikus felhasználásáról: sikeres volt az ingyenes nagykárolyi könyvtárosképzés idei kiadása.
Partiumban első helyszínként Nagykárolyban tartottak tavaly ősszel könyvtárosképzést. Mindezt egy oktatássorozat keretében tették, amelyet idén tavasszal folytattak. A program célja, hogy az itteni könyvtárosok számára is a magyarországihoz hasonló lehetőséget biztosítsanak. A képzésre a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület szervezésében került sor, amelyet a Könyvtári Intézet kért fel erre. Az Országos Széchényi Könyvtár keretében működő módszertani központ 2008 óta szervezi a határon túli magyar könyvtárosok továbbképzését. Eleddig több állandó képzőhelyet alakított ki, és 2018-tól lehetőség nyílt arra, hogy bővítse ezek létszámát, így került Nagykárolyba.
A Könyvtári Intézetnek célja az akkreditált képzéseit, amelyek megtartásához kevés számú oktató szükséges, minél több helyre elvinni. Ezenkívül nem akkreditált képzéseket is elvisz, ám azok is igazodnak tartalmukban, felépítésükben a könyvtári kurzusokhoz. Ezzel azt szeretné elérni, hogy a határon kívül élő magyar könyvtárosok is hasonló képzéseken vehessenek részt, mint a magyarországiak. Nyilván sem az óraszámot, sem teljes egészében a tantestületet nem tudják egy-egy kihelyezett képzésen biztosítani, mindazonáltal törekednek a kurzus hasznosságára. Ebben a viszonylatban kérték fel a megyei könyvtárakat, azok munkatársait arra, hogy vállaljanak részt a képzéssorozatban. Így a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár munkatársai tartották a képzést Nagykárolyban, akik egyébként rendszeresen járnak Kárpátaljára is. Erdélyben Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön van még képzőhely, és immár Nagykárolyban is…
A mostani előadások tulajdonképpen számítógépes gyakorlati foglalkozások, és a humáninformatikai alkalmazások használata a digitális kompetenciafejlesztés jegyében címszó alatt a következő tematikákban szóltak a jelenlévőkhöz: a 21. századi könyvtárak szolgáltatási színterei, a könyvtár külső és belső kapcsolatrendszere, a hagyományos és az online kommunikáció könyvtári eszköztára.
A tavaszi kurzust tizenötön végezték el, a helyieken és környékbelieken kívül voltak szatmárnémetiek is, de például Érmihályfalváról is érkeztek ketten. Nagy a szórás szakmai szempontból is, a könyvtárosok mellett van művészettörténész, pedagógus, de például állatorvos is. Elmondásuk szerint hasznos volt a képzés, sok újdonságot hallottak. A kurzus elvégzéséről szóló oklevelek megérkeztek, a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület székházában át is vehetők.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/megjottek-a-konyvtarosi-kepzesrol-szolo-oklevelek/

 
--Még több puff a nyári könyvtárban Aradon
Júliusban kezdte meg működését a nyári vakáció idejére létrehozott szabadtéri könyvtár Aradon, a Maros-parton, két helyszínen: az Európa parkban és a mikelakai sportcsarnok közelében lévő Gyermekparkban. Az Arad Megyei A. D. Xenopol Megyei Könyvtár kezdeményezésére, az Arad Megyei Tanács támogatásával sikerült megvalósítani, hogy a vakáció ideje alatt kulturális, szórakoztató szabadtéri tevékenységeknek otthont adó helyet biztosítsanak.
„Nagyon örvendünk, hogy viszonylag rövid idő alatt elterjedt a hírünk, és naponta egyre többen látogatják meg helyszíneinket. Sokan már tudják, hogy kedden, szerdán és csütörtökön kollégáink különböző tevékenységeket tartanak a gyermekeknek, így nyilván ezeken a napokon sokkal többen jönnek” – olvasható a könyvtár közleményében.
Az intézmény vezetősége, látva a nagy sikert, és hogy még kényelmesebbé és kellemesebbé tegye a helyszínt a látogatók számára, időközben még több komfortos ülőkét, puffokat szállított ki a zöldbe. „Látva a rendezvény népszerűségét, fenntartások nélkül támogattuk a könyvtárat további kerti ülőalkalmatosságok beszerzésében, hogy minél több gyermek számára tehessük így kényelmessé, élvezetessé az izgalmas tevékenységeket” – nyilatkozta Răzvan Cadar, az Arad Megyei Tanács alelnöke.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/meg_tobb_puff_a_nyari_konyvtarban..php


ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Toni Morrison
88 éves korában, 2019. augusztus elején elhunyt a Nobel-díjas írónő, Toni Morrison.
Chloe Ardella Wofford néven született az Egyesült Államokban, legismertebb regénye az 1988-ban megjelent Beloved (A kedves), amelyért Pulitzer-díjat is kapott, de jelentős művei közé tartozik a The Bluest Eye (Nagyonkék), a Song of Solomon (Salamon ének), a Jazz és a Paradicsom (Paradise) című regények is. 1993-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat, első fekete nőként. Három évvel később, 1996-ban megkapta az amerikai állam legmagasabb humántudományos kitüntetését, 2012-ben pedig Barack Obama elnök is kitüntette a Szabadság-medállal. Mielőtt világhírű íróvá vált volna, 19 éven át volt a Random House kiadó szerkesztője, ahol számos fiatal fekete írónak biztosított megjelenési lehetőséget.
Forrás: https://contextus.hu/elhunyt-toni-morrison-irono/
 

INTERJÚ
 
--A könyvek birodalmának őre
Forreiter Csilla, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium könyvtárosa beszélt egy interjúban arról, hogy milyen körülmények játszottak közre abban, hogy ezt a hivatást választotta.
„Szüleim tanítók voltak, édesapám éveken át igazgatóként is tevékenykedett, én ott nőttem fel az iskolaudvaron, s ezt a példát követve, én is pedagógusnak készültem. Tanítottam is németet helyettesítő tanárként hat évet a Mikes Kelemen Líceumban, kettőt pedig a Székely Mikó Kollégiumban. Közben megszűnt a helyettesítői állásom, s akkor bízták rám a könyvtárat. Ennek immár 17 éve. Időközben elvégeztem az egyetemet, mesteriztem. Mindig szerettem a könyveket, s tudat alatt már kisgyerekként vonzott ez a pálya, hiszen másodikos diákként megszámoztam a könyveimet, és kikölcsönöztem őket a faluban a gyerekeknek, hiszen akkoriban nem volt mindenkinek olyan sok meséskönyve, mint nekem. S a sorsnak köszönhetően újra könyvekkel dolgozom. Itt minden együtt van, amit szeretek: a gyerekek és a könyvek” – mesélte Forreiter Csilla.
Könyvtárosként igyekszik „kiszolgálni” a diákokat.
„Megtörténik, hogy nem tudom adni azt, amit kérnek, de ők kell érezzék, hogy én megpróbálok segíteni nekik, hogy bizalommal fordulhatnak hozzám. Hallom a kollégáktól, hogy más iskolákban, városokban mennyire eltávolodtak a könyvtártól a diákok, az utóbbi tíz évben itt is érződik egyfajta visszaesés, de szerencsére nálunk ez a folyamat lassabb. Mindig vannak diákok, akik szeretnek olvasni, nemcsak a kötelezőt, s ebben nagy szerepük van az irodalomtanároknak. A könyvtár háromszor költözött, több mint 33 ezerre tehető a könyvállomány, s a Kós Károly Líceum átvételével újabb tízezer könyvvel gazdagodtunk. Az emeleten négy számítógép is van, s az olvasóterem egyfajta osztályteremként is működik, irodalom, angol, német órákat tartanak itt” – tette hozzá.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/a-konyvek-birodalmanak-ore/

 
DÍJAK

--Kitüntetések a magyar államalapítás ünnepe alkalmából
A magyar államalapítás ünnepe, augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára 2019. augusztus 16-án Budapesten, a Pesti Vigadóban.
Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át: Dr. GAZDA ISTVÁN tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti Intézet ügyvezető igazgatója.
Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült: POPRÁDY GÉZA, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott főigazgatója
További kitüntetések:
Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült: FODOR ISTVÁN FERENC nyugalmazott könyvtáros, helytörténész, KÖKÉNY GÁBOR, a Jászapáti Városi Könyvtár és Művelődési Központ nyugalmazott vezetője, SEBESTYÉNNÉ HORVÁTH MARGIT, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese.
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapta: GUTAI ISTVÁN író, szociográfus, helytörténet-kutató, a paksi Pákolitz István Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója és DEMETER LAJOS, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott helytörténész könyvtárosa.
Könyvtári szakterületen hosszabb időn át végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Szinnyei József-díjban részesült: PAPPNÉ BEKE JUDIT, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár igazgatója, RÁCZ ÁGNES, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményszervezési igazgatója, RAKONCZÁS SZILVIA, a Békés Megyei Könyvtár könyvtárosa, igazgatója, SZAKMÁRI KLÁRA Budapest XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium nyugalmazott könyvtáros tanára.
Forrás: https://mke.info.hu/blog/2019/08/allami-kituntetesek-nemzeti-unnepunk-alkalmabol/
https://ki.oszk.hu/hir/konyvtari-intezet/kituntetesek-augusztus-20-alkalmabol-4

 
--Új állami irodalmi díjat alapított az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Új állami irodalmi díjat alapított saját hatáskörben Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.. A most született Herczeg Ferenc-díjat évente két írónak adják majd át.
A frissen létrehozott elismerést a két világháború közötti korszak írófejedelméről, Herczeg Ferencről nevezték el, akit 1945 után mellőztek, elhallgattattak, emlékezetét is igyekezett kitörölni a diktatúra az irodalmi múltból.
Az új irodalmi díj a Magyar Közlönyben közzétett rendelet szerint Herczeg Ferenc szellemi és irodalmi örökségét méltóképpen képviselő, kiemelkedő fikciós vagy dokumentarista jellegű történeti irodalmi – történetírói, történelmi regény- vagy drámaírói – teljesítmény elismerésére adományozható. Átadására minden év március 15-e alkalmából kerül sor (ez alól az idei év kivétel, ugyanis október 23-án már át is adják).
Forrás: http://konyvkultura.kello.hu/egypercesek/2019/08/herczeg_f-dij

 
AJÁNLÓ

--Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyveit feldolgozó könyvet mutattak be
A Nagy Zoltán Mihály és Denisa Bodeanu által jegyzett, (Le)hallgatásra ítélve című könyv a két történész-kutató tanulmánya mellett a püspök dolgozószobája lehallgatása jegyzőkönyveinek a válogatását tartalmazza az 1957–1960 időszakból.
Amint a 2019. augusztus 22-i kolozsvári könyvbemutatón Bánkuti Gábor, a Pécsi Tudományegyetem docense felidézte: Márton Áron 1955-ben szabadult a börtönből, és 1957 júniusától rendelték el számára a kényszerlakhelyet. Ekkortól hallgatta le a Securitate a beszélgetéseit. A róla készített titkosszolgálati anyag 80 ezer oldalt tesz ki, részletes és hiteles képet rajzol a püspök alakjáról, a püspökségi döntéshozatalról.
Nagy Mihály Zoltán elmondta: a jegyzőkönyvek azt mutatják meg, hogy mit jelentett „pengeélen táncolni” egy roppant nehéz történelmi korban. A történész szerint az óriási mennyiségű anyag feldolgozása „folyamatos lelkigyakorlat” volt számára.
A történész elmondta: terveik szerint még két könyv készül a püspök lehallgatási jegyzőkönyveiből.
Forrás: http://www.erdon.ro/marton-aron-erdelyi-puspok-lehallgatasi-jegyzokonyveit-feldolgozo-konyvet-mutattak-be-kolozsvaron/4235812
 

--Aki felépítette a mai Kolozsvárt – Pákei Lajos-albumot mutattak be
Mintegy tízéves munka eredményét tárták az érdeklődők elé azon a könyvbemutatón, amelyen a neves kolozsvári építész, Pákei Lajos munkásságát és életútját összegző, átfogó kiadványt méltatták. Gy. Dávid Gyula 10 évig tartó munkával felkutatta és rendszerezte a Pákei-hagyatékot, óriási vállalkozás eredményeképpen született meg a Pákei Lajos hagyatéka című kötet, amelyet a 10. Kolozsvári Magyar Napok alkalmával ismerhetett meg a kincses város olvasóközönsége.
Pákei életútját Kovács András művészettörténész ismertette: a Kolozsváron született építész 1872-ben kezdte meg tanulmányait családja támogatásával a budapesti Műegyetemen. 1873-ban már a müncheni Politechnikum diákja, majd három év után a bécsi Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Tanára, a dán származású Theophil Hansen hamar megkedvelte őt, és bevonta a bécsi Parlament építkezési munkálataiba. 1880-tól szülővárosába, Kolozsvárra visszatérve a város főépítészeként tevékenykedett. Középületei és kastélyai, villái nemcsak Kolozsváron, hanem Brassótól kezdve Déván és Székelyudvarhelyen keresztül egészen Budapestig megtalálhatók.
A művészettörténész kitért arra is, hogy Pákei nagyszabású terveinek létrejöttéhez, a kincses város arculatának megváltoztatásához óhatatlanul egyfajta „rombolás” is szükségeltetett. Rendre elbontották a középkori város falait, több telket egyesítettek a városon belül, hogy létrejöhessenek a többemeletes, impozáns paloták, középületek. „Építészként Pákei Lajos is részese volt ennek a pusztító megújulásnak, azonban kolozsvári polgárként és a historizáló reneszánsz építészet kiemelkedő művelőjeként rengeteg energiát fordított a város építészeti emlékeinek megörökítésére és átmentésére.”
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/115471-aki-felepitette-a-mai-kolozsvart-pakei-lajos-hagyatekat-osszegz-kotetet-mutattak-be-a-kincses-varosban


--Fodor úr, a boldog óriás - monográfia Fodor Sándorról
Megszületett a Fodor Sándor életművét feldolgozó első monográfia: mivel „Fodor úr” a felcseperedő írónemzedék életében is jelentős szerepet töltött be, a róla szóló első monográfiát épp egy szárnyai alatt kísérletező, fejlődő író, Sántha Attila írta meg. A Fodor úr, a boldog óriás című kötetet a Kolozsvár Társaság székhelyén mutatták be, ahol nemcsak a kötet szerzője és a kötet mellé csatolt Fodor Sándor-bibliográfia összeállítója, Kuszálik Péter szólalt fel, de a közönség is megosztotta a Fodor Sándorhoz kötődő élményeit, személyes történeteit.
A Fodor Sándorról készült monográfia meglepő és nagyigényű, Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezsőről vagy Kerényi Ferenc Petőfi Sándorról készített monográfiasorozatába illő kötet, amely komoly rálátást nyújt a problémáinkra, a kolozsvári társadalomra, vélte az irodalomtörténész. A kötetet Kuszálik Péter Fodor Sándor életmű-bibliográfiája teszi teljessé, ez a teljesítmény egy „igényes filológusi szemet” takar, mondta Egyed Emese irodalomtörténész, egyetemi tanár, a beszélgetés moderátora.
A bibliográfiáról Kuszálik Péter elmondta, hogy már van tapasztalata szerzők bibliográfiájának összeállításában, nevéhez kötődik a Méhes György- és a Sűtő András-életmű feldolgozása is, ugyanakkor azt is kiemelte, hogy minden írónak megvan a lenyomata, ezért minden bibliográfiaírásnak másképp kell nekifogni.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/fodor-sandor-muvei-azert-irodtak-hogy-eletunk-reszei-legyenek


--Bánffy Miklós Erdély-trilógiája nyolcvan év után románul is
Akár abból is könyv lehetne, hogy mennyi egyeztetés, telefonbeszélgetés, levélváltás kellett ahhoz, hogy gróf Bánffy Miklós Erdély-trilógiája nyolcvan év után román fordításban is megjelenjen. Kósa András László már 2012-ben, amikor a Balassi Intézet igazgatói tisztségébe került, fontos célként fogalmazta meg a trilógia román nyelven való megjelentetését, hangzott el a tusványosi könyvbemutatón.
Ott rajta kívül Andrea Carteny történész, Kelet-Közép-Európa-szakértő, a római Sapienza egyetem tanára, Krizbai Béla, a Román Kulturális Intézet aligazgatója, valamint Lucian Năstase-Kovács történész, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója, a Bánffy-trilógia bevezető tanulmányának szerzője voltak jelen.
Miután négy éve egy bukaresti kiadó megvásárolta a román fordítás kiadásának jogát, ám gyakorlatilag semmit nem kezdett vele, a hosszas „altatás” után a Román Kulturális Intézetnek sikerült azokat megszereznie, Krizbai közbenjárásának köszönhetően. A fordítást a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Külgazdasági és Külügyminisztérium finanszírozta – részletezte Kósa az előzményeket. A sokak által várt román kiadás 1500 példánya gyakorlatilag hetek alatt elfogyott.
– Szerettük volna, hogy a könyv 2018-ban jelenjen meg, az egyesülés 100. évfordulójára, mintegy történelmi és kulturális restitúcióként, ugyanakkor egy dialógusra való felhívásként és megbékélési gesztusként, de végül ez nem sikerült – mondta Krizbai Béla.
Marius Tabacué az érdem, hogy az 1600 oldalas korrajzot sok éves munkával átültette románra, a történelmi regényt pedig Năstase-Kovács tette bevezető tanulmányában a román olvasók számára is értelmezhetővé, bemutatva a mű szereplőit, az abban szereplő helységeket. (Ez a tanulmány megjelent a Pro Minoritate folyóirat 2018-as őszi számában.)
A kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója, aki Bánffy gróf titkosszolgálati megfigyelési dossziéját is megszerezte, kiemelte azt a korrajzot, amely kirajzolódik a 20. század elejének történelmét a mindennapokban megélő Bánffy tollából, a magánéleti aspektusokat is magába foglaló regényből, és megemlítette, az egész román irodalomban nehezen találni a románokról olyan szép portrékat, mint az Erdély-trilógiában.
A bemutatón szóba került, hogy mi lehetne a következő irodalmi mű, amelyet szükségszerű, aktuális lenne a román közönség elé vinni, illetve a nyugati olvasók kinek a fordítása által ismernék meg jobban a transzilván jelenséget.
Andrea Carteny Egyed Péter filozófus műveit javasolta Európa elé tárni, mert meglátása szerint nagyon kiegyensúlyozottan viszonyult a magyar és román kultúrához egyaránt. Kósa András megemlítette, hogy Rostás Zoltán bukaresti újságíró birtokolja az 1970–80-as években Bukarestben élő magyar értelmiségiek életút-interjúit, ezek kiadása is felmerült. Lucian Năstase-Kovács szerint a románok még nem nyitottak arra, hogy szembenézzenek a történelemmel, amelyet ő is igyekszik tanulmányaiban feltárni, ennek ellenére – vagy éppen ezért – saját műveit is szívesen látná fordításban. – Amennyire emberileg lehetséges, igyekszem kiegyensúlyozott lenni – jegyezte meg. Krizbai Béla az írói pályafutását magyarul kezdő Liviu Rebreanut említette.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/80-ev-utan-sikerult/


MOZAIK

--Az ezredforduló szülötteinek olvasási szokásai - a nagy Library Journal-felmérés
Újabb amerikai kutatás mutatja a fiatalok lankadatlan olvasási kedvét. 2014-ben a Pew Research bemutatta, hogy a 30 alattiak 88%-a olvasott el legalább egy könyvet az előző évben, a 30 felettieknek pedig 79%-a. Egy 2016-os kutatás szerint pedig a fiatalok gyakrabban látogatnak könyvtárakba is. Most a Library Journal kereste a választ, hogyan és hol találnak könyveket. A 23-28 éves korosztályból 491-en töltötték ki az online kérdőívet.
A válaszadók 60%-a folyamatosan keres valami jó olvasnivalót. Csak 10%-uk mondta, hogy egyáltalán nem érdeklik a könyvek. Azok, akik kedvtelésből is szívesen olvasnak, átlagban 11 könyvet olvastak az elmúlt évben. Csaknem a válaszadók fele szerint most többet olvasnak, mint 3 éve.
A fiatalok 34%-a kölcsönöz legalább havonta könyvet a könyvtárból, 31%-uk pedig legalább havonta vásárol egyet. Legnépszerűbb beszerzőhely az Amazon, könyvárusító láncok és általános boltok. Sokan azért veszik meg inkább a könyvet, mert vágynak a megszerzésére (58%), illetve nyugodtabban szeretnék olvasni, mint hogy a késedelmi büntetéstől féljenek (44%). További 30% szerint pedig egyszerűbb online megvenni egy könyvet.
A felmérés résztvevői közül 69%-nak van könyvtári olvasójegye. Leggyakrabban akkor kölcsönöznek, ha kinézett könyv túl drága (44%), vagy egy új szerzőt, könyvet ingyen szeretnének kipróbálni (42%). Érdekes módon, 60%-uk meg is veszi később ugyanazt a könyvet, 77%-uk pedig ugyanattól a szerzőtől vesz más könyeveket is. A vásárlás melletti döntést befolyásolhatja még a tartalmi kivonat (69%), a borító (51%).
A fiatalok háromnegyede a papír- vagy keményborítós könyvet preferálja. Az előzetes feltevésekkel ellentétben, mindössze 41%-uk kedveli emellett az ekönyveket is. A legfőbb érv az e-könyvek mellett, hogy éjszakai is olvashatók nagyobb megvilágítás nélkül. (ref.: Habók Lilla)
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/#a23776

 
--Két magyar is felkerült a női szerzők 100-as listájára
A Biblibio nevű könyves blog arra kérte olvasóit, írják meg, szerintük melyik a legjobb olyan, angol fordításban megjelent könyv, amelyet női szerző jegyez. Így aztán kialakult egy tekintélyes százas lista az olvasók által két hónapon át küldözgetett jelölésekből, és az így javasolt és megszavazott mintegy 800 kötetből állt össze a végső 100.
Ennek a listának az ötödik helyét Szabó Magda foglalja el Az ajtóval, amelyet néhány éve Len Rix fordított angolra, és ugyancsak a listán található Agota Kristof, akinek trilógiáját (A nagy füzet - A bizonyíték - A harmadik hazugság) Alan Sheridan fordította franciáról angolra.
Forrás: https://konyves.blog.hu/2019/08/27/ket_magyar_kerult_a_forditasban_megjelent_noi_szerzok_100-as_listajara

 
--Digitálisan is kiadják Salinger műveit
E-könyvként is elérhető J. D. Salinger leghíresebb regénye, a Zabhegyező, további három írásával együtt. A 2010-ben meghalt regényíró kiadója, a Little, Brown and Company közleménye szerint az elektronikus könyvek augusztus közepétől vásárolhatók meg – írja az MTI.
Bár J. D. Salinger ellenezte regényei e-könyves megjelenését, fia, Matt Salinger szerint azért volt fontos mégis megtenni ezt a lépést, mert egyre többen használnak kizárólag e-könyvolvasót. Döntésére nagy hatással volt annak a nőnek a levele, aki 2014-ben arra kérte, hogy adják ki a könyveket digitális formátumban, mert ő fogyatékossága miatt nem képes máshogy elolvasni.
– Kevés dolog volt, amit apám jobban szeretett, mint a nyomtatott könyv olvasásának tapintható élvezete, de az olvasóit talán mégis jobban szerette, és nemcsak az ‘ideális olvasókat’, akikről egyszer írt, hanem minden olvasóját – mondta az író fia.
A Salinger-életműből a Zabhegyező mellett a Kilenc történet, a Franny és Zooey, valamint a Magasabbra a tetőt, ácsok! – Seymour: Bemutatás elérhető digitálisan is az író születésének századik évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat lezárásaként.
Miután 1951-ben megjelent a Zabhegyező, az író egyre inkább elzárkózott attól, hogy a műveit nyomtatásban publikálják. 1965 után nem is adtak ki újabb könyvet tőle, miközben Salinger élete végéig folyamatosan írt, csak ezeket a műveket a nagyközönség soha nem láthatta. Az író fia, Matt Salinger, illetve a hagyaték vagyonkezelője gondosan ügyelt arra, hogy ez így is maradjon, majd a család 2019 februárban bejelentette, mégis nyilvánosságra hoznak több írást is.
Matt Salingernek több mint egy évtizedébe került, hogy átnézze apja munkáit, és mivel nem tudott írásfelismerő szoftvert használni a digitalizáláshoz, ezért saját kezűleg gépelte be azokat. Salinger hozzátette, édesapja utálta az internetet, és állítólag elszörnyedt, amikor mesélt neki a Facebookról. Mivel az író elzárkózott attól is, hogy az írásai más formátumban elérhetőek legyenek, mások adják elő, tolmácsolják azokat, ezért hivatalosan hangoskönyvként nem jelennek meg a művei. (MTI)
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/dis-kiadjak-salinger-muveit/

 
--Előkerültek Saint-Exupéry rajzolt vázlatai a kis hercegről
Rábukkantak Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényéhez, A kis herceghez készült rajzok vázlataira egy ódon házban a svájci Winterthurban. A színes rajzokat maga a francia író és pilóta készítette. A vázlatok egy tavaly elhunyt svájci ingatlanmágnás hatalmas műgyűjteményében rejtőzködtek.
Az egyik rajz a jóllakott kígyót ábrázolja, amely felfalt egy elefántot, ám az a felnőtt szemével csupán egy kalapnak látszik. A dohos szagú irattartóban megtalált vázlatokon látható a kis herceg a rókával, valamint az iszákos, aki mindig asztalánál ücsörög és teljesen közönyös a külvilág történésire. A mappában rábukkantak egy szerelmes levélre is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt.
A 2018 decemberében, 94 éves korában elhunyt Bruno Stefanini zürichi műgyűjtő 1986-ban vásárolta a rajzokat egy aukción a svájci Bevaix-ben. Stefaninak volt az egyik legnagyobb műgyűjteménye Svájcban, amelynek kezelésére 1980-ban alapítványt hozott létre Winterthurban.
„A vázlatok meglepően jó állapotban vannak, ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen régiek, savmentes papírra készültek” – közölte Elisabeth Grossmann művészettörténész, a Művészeti, Kultúra és Történelem Alapítvány (SKKG) vezetője.
Saint-Exupéry vékony légipostapapírra tussal és akvarellfestékkel készítette a vázlatokat. Nincs rajtuk dátum, de a regény 1943-ban egyidőben jelent meg Párizsban és New Yorkban. A Winterthurban megtalált vázlatok tehát ezen időpont előtt készültek.
A regényhez felhasznált eredeti illusztrációkat a New York-i Morgan könyvtár őrzi. „Fel fogjuk venni a kapcsolatot velük, és tájékoztatjuk őket arról, hogy mit találtunk” – mondta Grossmann. Nem tudni, hogy a vázlatokat bemutatják-e a nyilvánosságnak, és ha igen, mikor.
Forrás: https://fidelio.hu/konyv/elokerultek-saint-exupery-rajzolt-vazlatai-a-kis-hercegrol-147655.html

 
-- Először láthatja a nagyközönség a Kafka-trezor tartalmát
Rajzokat, naplókat, leveleket, vázlatokat és héber nyelvű füzeteket találtak a majdnem tíz évig tartó pereskedés után megszerzett Franz Kafka-trezorban az izraeli Nemzeti Könyvtár szakértői - jelentette a Háárec című újság honlapja. A nagyközönség először láthatja a megtalált kéziratokat, köztük az Esküvői előkészületek vidéken című mű vázlatait, valamint a levél kéziratát, amely feltárja az író apjának kegyetlen viselkedését - közölték a könyvtár jeruzsálemi sajtótájékoztatóján.
A frissen megszerzett anyag fontos eleme Kafka 1911-es párizsi utazásának naplója. Kafka és Max Brod együtt utazott oda, és azt tervezték, hogy írnak egy regényt kettejüknek az utazás során vezetett naplójából. Emellett a gyűjtemény tucatnyi, Brodnak küldött Kafka-levelet is tartalmaz, köztük több olyan képeslapot, melyeket Kafka két hónappal tuberkulózis okozta halála előtt adott fel. A képeslapokban megemlítette betegségének súlyosbodását.
A szövegek mellett Kafka rajzai és illusztrációi is felbukkantak, a legtöbb egy fekete borítójú füzetben, de önálló lapokon is, elsősorban másokról és önmagáról készített karikatúrák és portrék.
A kéziratokat a könyvtár katalogizálni kezdi, majd fényképüket közzéteszik honlapjukon.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/115064-el-szor-lathatja-a-nagykozonseg-a-kafka-trezor-tartalmat
 
 
-- Nemecsek Ernő szobra a Füvészkertben
Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének egyik legfontosabb alakja Nemecsek Ernő, a látszólag törékeny, szőke fiúcska, aki hűségével, bátorságával és önfeláldozásával igazi hőssé válik a történet végére. Neki és az általa képviselt értékeknek állít emléket az a Zsigó András keramikus által készített szobor, amelyet 2019. augusztus 15-én adtak át az ELTE Füvészkertben. Az eseményen részt vett Sántha Péterné, Józsefváros alpolgármestere is.
A Füvészkertért Alapítvány és a kert látogatóinak támogatásával elkészült szobor ünnepélyes átadására egy különleges esti séta keretében került sor, melyet Orlóci László botanikus vezetett. Az ELTE Füvészkert igazgatója kiemelte: a szobor nemcsak a regényből jól ismert mozzanatot örökíti meg, de arra is felhívja a figyelmet, mennyire fontos, hogy a gyermekek kötődjenek valamihez, legyen szó otthonról, családról vagy barátokról.
Forrás és teljes cikk itt: https://jozsefvaros.hu/hir/7254/nemecsek-erno-szobra-a-fuveszkertben


Szerkesztők:
 
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
 
E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

 

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

.

__,_._,___

_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update