ReMeK-e-hírlevél
XIV. évf., 2019/9. szám                              ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

 
TARTALOM

FELHÍVÁS
--A Népmese Napja 15. alkalommal történő megünneplésére
PÁLYÁZAT
--Pályázat fiatalok számára a nagykorúvá válás tapasztalatához kapcsolódó alkotások beküldésére
--A Román Kulturális Alap (AFCN) pályázati kiírása
--A Székelyföld folyóirat újabb diákpályázata
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése
--Községi könyvtár mint közösségi tér
--Vakáció a Sarmasági Községi Könyvtárban
--Kreativitássuli a székelyjói könyvtárban
--A Teleki Téka a Vásárhelyi Forgatagon
-- Könyvtári programok a kézdivásárhelyi Őszi Sokadalomban
--A Román Könyvtáros Szövetség (ABR) tisztújító közgyűlése
--Könyvtárról és anyanyelvhasználatról a Partiumi Magyar Napokon
KITEKINTŐ
--85. Könyvtári és Információs Világkongresszus Athénban
--Megbízott igazgató az Országos Széchényi Könyvtár élén
--Miniszteri biztos felügyeli az OSZK költöztetését
--Ilyen lesz az OSZK Archivális Raktára Piliscsabán
--Bővítésen munkálkodik a szabadkai könyvtár
--Finnugor írók kongresszusa Kolozsváron
--Könyvpusztítás Törökországban
MÚLTIDÉZŐ
--A váradi főpapok és kanonokok könyvtárainak titkairól
--Megfejtik az 1497-es csíki Biblia titkait
HAZAI
--Megjöttek a könyvtárosképzésről szóló oklevelek Nagykárolyba
-- Még több puff a nyári könyvtárban Aradon
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Toni Morrison
INTERJÚ
--A könyvek birodalmának őre
KITÜNTETÉSEK
--Kitüntetések a magyar államalapítás ünnepe alkalmából
--Új állami irodalmi díjat alapított az Emberi Erőforrások Minisztériuma
AJÁNLÓ
--Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyveiről szóló könyvet mutattak be
--Aki felépítette a modern Kolozsvárt - Pákei Lajos-albumot mutattak be
--Fodor úr, a boldog óriás - monográfia Fodor Sándorról
--Bánffy Miklós Erdély-trilógiája nyolcvan év után románul is
MOZAIK
--Az ezredforduló szülötteinek olvasási szokásai - a nagy Library Journal-felmérés
--Két magyar is felkerült a női szerzők 100-as listájára
--Digitálisan is kiadják Salinger műveit
--Előkerültek Saint-Exupéry rajzolt vázlatai a kis hercegről
--Először láthatja a nagyközönség a Kafka-trezor tartalmát
--Nemecsek Ernő szobra a Füvészkertben
 

FELHÍVÁS

--A Népmese Napja 15. alkalommal történő megünneplésére
Benedek Elek születésének (1859. szeptember 30.) 160. évfordulójához közeledve tisztelettel és hálával emlékezve kérjük a szülők, nagyszülők, pedagógusok, könyvtárosok százezreit, egyszerűbben szólva társadalmunk minden felnőtt tagját, hogy szeptember utolsó napjaiban különös gonddal keressék és alkossák meg minden gyermek számára a mesehallgatás varázslatának mással nem pótolható alkalmait! A generációk sora által kimunkált, mély értelmű, sokjelentésű, a figyelmet erősen vonzó, megragadó népmesékkel egész életükre eligazító gesztusokat, szavakat, mondatokat, fordulatokat csepegtetünk gyermekeink lelkébe: „Jó tett helyébe jót várj! Ezer szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál. Hét teljes évet kell szolgálnod ingyen, hogy elnyerhesd szíved választottjának kezét! Ásó, kapa és a nagyharang válasszon el minket egymástól!” A három testvér közül kettő rendszerint elbukik, de az irgalom, a segítőkészség hiánya, az önérdek dominanciája, gőgjük, gyengeségük, gyávaságuk láttán, azokból tanulva győzedelmeskedhet a legkisebb. A hármas útelágazás nehéz döntést jelent mindenki számára, az üveghegyek, a tengerek, a szakadékok leküzdéséhez a korábban önzetlenül megsegített állatok, táltosok, sárkányok, griffek vagy tündérek, boszorkányok hozzák el a biztos megoldást, a végső győzelmet. A mesék hőseit erősítő küzdelmek, kudarcok, áldozatok nélkül magunk sem érhetünk el maradandó sikereket.”
Ráadásul köztudottan a fejből mondott vagy felolvasott mese az az első „ábécéskönyv”, amelyből a gyermek akaratlanul is megtanul saját lelkében olvasni. Hiszen a mesék szimbólumai, a hősök gondolkodásmódja, tettei, magatartása, konfliktusai, megküzdő stratégiái öntudatlan azonosulási folyamatokat indítanak el a hallgatóban. Vagyis a szavak nyomán óhatatlanul kialakuló belső képek már főként a hallgató, olvasó gyermek szorongásairól, félelmeiről, tudatos, tudattalan vágyairól szólnak majd. Ezek a belső képek pedig megfoghatóvá, megnevezhetővé teszik az addig csak tudattalan feszültségeket hordozó szorongásokat, vágyakat, mozgató rugókat. Tehát a mese hatása a gyermeki lélekre szükségképpen jóval sokrétűbb, rejtettebb, hosszabb távú, mintsem azt annak első elolvasása, hallása után mi felnőttek gondolhatnánk.
Végső soron népmeséink indirekt módon adhatnak, kínálnak támaszt mind gyermekeink, unokáink, tanítványaink, mind a felnőtt társadalom tagjai számára saját életútjuk alakításához, legmélyebb gyökereink felismeréséhez, felfedezéséhez, valamint a megmaradásunk zálogát jelentő egyéni és/vagy nemzetstratégiánk megalkotásához. Van remény!
Csupán ezek a szerény célok vezérelnek mindünket, akik meséink világát másfél évtizede a betakarítás heteiben, hónapjaiban, a jövő iránti felelősséget átérezve, a gyermekek közelében élő felnőttek szíves figyelmébe ajánljuk. Hiszen közös feladatunk ennek a hatalmas népmesekincsnek az újraélesztése, terjesztése, közkincs-mivoltának tudatosítása, az eddigieknél szélesebb körű birtokba vétele, begyakorolt, naponkénti, természetes használata.
Ki hitte volna 3-4 évtizede, de akár még a 2004-es európai uniós csatlakozásunk idején is, hogy a 21. század második évtizedének derekától kontinensünk első számú politikai, gazdasági és kulturális dilemmája a nemzetek fennmaradásának elméleti és gyakorlati kérdése lesz, ez kerül majd a közéleti viták centrumába? Közép-Európa népei számára régi történeteket idéznek fel ezek a nagy gazdasági és közigazgatási összevonásokat, birodalmi centrumokat kijelölő, határokat és nyelveket megszüntető tervek, majd a várható intézkedések sora. 1100 éves történelmünk ilyen irányú gazdag példatárából elegendőnek tűnik csupán egy-egy tragikus dátum felidézése: 907 – pozsonyi csata vagy éppen 1956. Az Európai Uniónak örömmel lettünk és leszünk tagjai mindaddig, amíg azok maradhatunk, akik voltunk. Amíg nyelvünket, zenénket, hagyományaikat, irodalmunkat, történelmünket, ünnepeinket, szokásainkat, táncainkat, népdalainkat, népmeséinket, mondáinkat, nemzetmítoszunkat, továbbá a felekezeti eltérésektől független vallási kötődéseinket korlátozások nélkül, szabadon őrizhetjük, használhatjuk, mert nem engedjük a kollektív felejtés homályába hullani. (Nagy Attila PhD)
Forrás: http://www.hunra.hu/hirek/1731-felhivas-a-nepmese-napja-15-eves-megunneplesere

 
PÁLYÁZAT
 
--Pályázat fiatalok számára a nagykorúvá válás tapasztalatához kapcsolódó alkotások beküldésére
A 18 éves Pagony Könyvkiadó olyan fiatal írókat és költőket keres, akik a nagykorúvá váló kiadóval együtt nőttek fel. A pályázatra olyan, máshol még nem publikált verset, slamet vagy novellát várnak, ami a tágan értelmezett 18. évhez, a felnőtté válás tapasztalatához kapcsolódik.
A pályázaton minden, 16 és 30 év közötti pályázó egy-egy művel pályázhat, 15 000 karakternél (szóközökkel) nem nagyobb terjedelmű szöveggel. A pályamunkákat a tizennyolc@pagony.hu e-mail címre kell beküldeni, 2019. szeptember 15-ig.
Forrás: https://www.pagony.hu/tizennyolc

 
--A Román Kulturális Alap (AFCN) pályázati kiírásai
2019. szeptember 1-én nyílik meg a Román Kulturális Alap (AFCN) idei második pályázati ciklusa, amely kulturális projektek finanszírozását teszi lehetővé. Irina Cios, az AFCN vezetője felhívta a figyelmet, hogy ebben a ciklusban hosszabb időtartamú (2020 és 2021 között lebonyolított) programokkal is lehet pályázni, illetve megnövelték a megpályázható keretösszegeket (a rendelkezésre álló teljes összeg 20 000 000 lej).
Forrás: https://www.afcn.ro/media/AFCN%20Informare%20de%20presa%2030%20august.pdf

 
--A Székelyföld folyóirat újabb diákpályázata
„Félre, köny­vek, dokt­rinák, / hív az édes dáridó! / Ki­vi­rult az if­juság, / szûzi csokrát szed­ni jó, / vénhez il­lik a ko­mo­lyság, / neki már csak az való!” (Középko­ri diákdal)
„És most beszél. Va­la­mit beszél. A máso­dik mon­datnál arra számít, hogy félbe­szakítják – lop­va néz a tanár felé. De az moz­du­lat­lan arc­cal néz, se azt nem mond­ja, hogy jó, se azt, hogy rossz. Nem szól.” (Ka­rin­thy Fri­gyes: Tanár úr kérem)
Tanár, diák, is­ko­la, diákélet, su­lis évek – mit je­len­te­nek Ne­kem? Tanár úr, kérem!, vagy: Diák úr, kérem! Mit ad, mit adott ne­kem az is­ko­la, mit ho­zok, mit vi­szek ebből ma­gam­mal majd egy éle­ten ke­resztül? Majd ho­gyan adom ezt tovább, il­let­ve továbba­dom-e? Mit adok tovább és mennyit? A vi­szo­nya­ink egymáshoz, az is­ko­la-diák, a tanár-diák kap­cso­la­tok; szere­tet, oda­adás, tisz­te­let, függés, hiány, ha­rag, bármi. Sza­bad va­gyok-e, szárnyal­ha­tok-e az iskolában? Vagy kötöttség, köte­lesség csupán? Ho­gyan le­he­tek önma­gam a su­li­ban? Mi­ben segít az is­ko­la ne­kem? Mi­ben akadályoz? Mi­ben sti­mulál, mi­ben ser­kent? Léte­zik-e va­jon kultúra is­ko­la, ta­nulás nélkül? Miért fon­to­sak a jó tanárok? A példaképek? Szükség van-e rájuk? Fon­to­sak-e va­jon ma? Mi­vel ta­risznyálnak fel egy éle­tre min­ket az is­kolában? Fel­tarisznyálnak-e? Tanár-diák kap­cso­lat, diák-diák (avagy a diáktársak­kal, barátnőkkel, barátok­kal való) vi­szony, mit kezdünk, kezd­hetünk fel­gyor­sult világunk­ban a va­la­mi­ko­ri tanár-diák-is­ko­la örökséggel: csu­pa olyan kérdés, amely – főleg ka­ma­szodó fi­a­ta­lok esetében – újból és újból „megér egy misét”.
Arra kérünk tehát ben­ne­te­ket, mai középis­koláso­kat, hogy írja­tok ezekről a kérdésekről: miért fon­tos nek­tek (ha fon­tos egyáltalán) az is­ko­la, örömforrás-e, vagy inkább meg­ol­dandó, csak legyünk túl raj­ta probléma stb. Ami fon­tos, hogy min­denképp a Ti­e­tek le­gyen az élmény: vers­ben, prózában, akár esszében. Ver­se­ket (ma­xi­mum két-három ver­set, de 60 sornál nem többet) és prózai szöve­ge­ket (ma­xi­mum 10 000 ka­rak­ter­nyit) várunk tőle­tek, a mai 14–18 éve­sektől (IX–XII. osztályos diákoktól) a Székelyföld folyóirat pos­tacímére (530 170 Csíkszere­da, T. Vla­di­mi­re­scu u. 5. sz.), avagy a szekelyfold@hargitamegye.ro címre. A borítékra kérjük ráírni: Pályázat: DIÁK ÚR, KÉREM! Beküldési határidő: 2019. október 31.
A pályázat díjai: I. díj – 1000 lej, II. díj – 750 lej, III. díj – 500 lej. Eredmény­hir­detés 2019 de­cem­berében. A díja­zott művek közlési jogát a Székelyföld folyóirat fenn­tart­ja.
Forrás: https://www.eirodalom.ro/palyazatok/item/4345-a-szkelyfld-dikplyzata.html

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Román nyelv napja nyelvművelő játékokkal
A Román nyelv napja hivatalosan augusztus 31-e, 2010 óta. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár idén is megünnepelte a jeles napot, nyelvművelő játékok és vetélkedők szervezésével. 2019. augusztus 28-án Gyergyóvárhegyen a helyi községi könyvtárral és a Miron Cristea iskolával együttműködve, augusztus 30-án a megyei könyvtár előadótermében várták az érdeklődőket ezekre a programokra. A játékos feladatok megoldásához mindössze alapfokú nyelvtani ismeretekre, cseppnyi szerencsére, agyafúrtságra és spontaneitásra volt szükség. A játékok nyerteseit kortárs román irodalmi művekkel díjazták, Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatásával.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2019-08-30
Code Kids programozó gyermekklubok Hargita megyei nyári találkozói
2019. augusztus 7-én és 13-án került sor a Hargita megyei Code Kids programozó gyermekklubok nyári találkozóira. Augusztus 7-én Csíkkozmáson találkoztak a csíkszeredai, a csíkszentmártoni és a csíkkozmási gyermekek, augusztus 13-án Borszéken a csíkszeredai, csíkszentdomokosi és borszéki klubtagok. Játékos tanulás, szórakoztató vetélkedők, borvíztöltőde- és múzeumlátogatás képezte a vakációs program tartalmát. A résztvevők számára nem volt kétséges, hogy a papírrepülő készítése és a borvíz teljes mértékben automatizált palackozása ugyanúgy „lépéseken”, a lépések sorrendjén és a (gyártási) feltételek, követelmények maradéktalan teljesítésén, egyszóval algoritmusokon alapszik. Az algoritmusok pedig az eddigi programozói feladatok kiemelt témáját képezték. A Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásának köszönhető díjak is ezúttal a nyári kikapcsolódást szolgálták. Az elmúlt négy hónap folyamán elvégzett feladatok és a nyári vetélkedők jutalmaként sporteszközöket kaptak a gyermekek.
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a megye négy települése (Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Csíkszentdomokos, Borszék) idén csatlakozott a CODE KIDS (Copiii fac coding în bibliotecile publice) elnevezésű országos projekthez, amelynek lényege programozó gyermekklubok megalakítása és működtetése a könyvtárakban. A projekt időtartama két év (2019-2020), záróeseményként tudományos vásárt szerveznek, ahol a CODE KIDS-klubtagok és más, a téma iránt érdeklődő gyermekek saját munkáikat mutatják be. A projekt országos finanszírozója a Romanian-American Foundation, megyei szinten a programot Hargita Megye Tanácsa is támogatja, a Kájoni János Megyei Könyvtár által megvalósított Települési könyvtárfejlesző program keretében.
Forrás: Bedő Melinda programkoordinátor, Kájoni János Megyei Könyvtár
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/769/code-kids-hargita-megyeben

 
--A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése
A székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár szervezésében került sor 2019. augusztus 29-30-án „A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése” című konferenciára, mintegy száz fő részvételével.
A konferencia első napján, délelőtt, a résztvevők négy aktuális témakörben hallgathatták meghívott előadók bemutatóit: Koreny Ágnes (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) a könyvtár közösségi tér minőségéről értekezett, Marosvásárhelyi Adrienn (Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) a könyvtárakban zajló drámapedagógiai foglalkozásokról beszélt, ezt követte Lotta Muurinen (Oodi Központi Könyvtár, Helsinki) kitekintője az Óda (Oodi Helsingin keskustakirjasto) és a közkönyvtárak Finnországban betöltött szerepére. Az előadásokat  Juhász Zoltán és Kertész Zoltán Kollabor és Digilabor – a Békés Megyei Könyvtár újdonságai című bemutatója zárta.
A délután a gyakorlati foglalkozások jegyében telt, a résztvevők számos tevékenység közül választhattak: fizikai kísérletek, papírcsík-technika, könyvtárpedagógia, fényírda és cianotípia, olvasóklub, digitális planetárium, illetve 3D-filmek.
Másnap délelőtt az előadások hozadékát kerekasztal-beszélgetéseken gondolták tovább a jelenlévők, akik egy része később városnézésen, másik részük a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének éves közgyűlésén vett részt, a nap további programjában pedig Székelyudvarhely környéki kiránduláson, illetve a Nyitott könyvek éjszakájának gazdag programján való részvétel lehetősége szerepelt.
Forrás: https://www.facebook.com/events/492628174836312

 
--Községi könyvtár mint közösségi tér
A Hargita megyei Csíkszentsimon könyvtára tíz éven át üresen álló épületben nyílt meg 2018 nyarán. A létesítményben nem csak könyveket kölcsönözhetnek vagy olvashatnak a helyiek, változatos és vonzó tevékenységeivel igazi közösségi teret képez az intézmény. A vakáció ideje alatt is találkozási, nevelési helyszín a diákoknak. A könyvtár gazdag könyvállománnyal rendelkezik, új kortárs kiadványokkal is gyarapodott, adományok, projektek révén. Jánossy Tímea könyvtáros a Hargita Népe napilapnak arról számolt be, hogy számos rendezvényt szerveznek gyermekeknek, például hetente beszédfejlesztésre, meseolvasásra várják őket a könyvtárban. A felnőttek számára is nyitva áll, kéthetente a Női klub tagjai találkozóinak, előadásoknak ad otthont a könyvtár. A könyvtáros kiemelte, hogy a helybeli gyermekek a nyári vakációban akár szabad idejüket is feláldozzák, hogy a könyvtári tevékenységeken részt vehessenek.
Forrás: https://hargitanepe.eu/kozsegi-konyvtar-mint-kozossegi-ter/

 
--Vakáció a Sarmasági Községi Könyvtárban
A tavalyi év sikerein felbuzdulva idén is megszervezték Sarmaságon a „Vakáció a könyvtárban” programot. A foglalkozásokat hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön tartják, minden napnak megvan a saját témája. Foglalkoztak már űrutazással, sütöttek kenyeret és muffint, ültettek búzát, tartottak egészség- és sportnapokat, elkészítették néhány ország zászlaját, illetve népdalokat énekeltek, és kipróbálták a citerán és harmonikán játszást is. Az interaktív, tanító jellegű programokat a könyvtárosok és a gyermekek egyaránt élvezték.
A rendezvényekről itt olvasható sajtóhír: https://www.szilagysagiszo.ro/vakacios-program-sarmasagon/
Forrás: https://www.szilagysagiszo.ro/vakacio-a-konyvtarban-izelito/

 
--Kreativitássuli a székelyjói könyvtárban
Augusztus elején a Bihar megyei Székelyjó könyvtára egyhetes, Kaszás György Kreativitássuli című módszertani könyvének gyakorlataira épülő játékos foglalkozások színhelye volt.
Az egy hét alatt a résztvevők arra törekedtek, hogy lehetőség szerint minden témából oldjanak meg minél több feladatot, valamint, hogy a hét végére elsajátíthassák a gyermekek a kreatív gondolkodásfolyamatok három közös módszerét. E három módszer: a Mind Map - avagy a sugárirányú lejegyzés, a Ki a csőből!-vagyis új gondolkodási irányok megtalálása, végül pedig A kreatív gondolkodófolyamat felépítése - vagyis hogyan rendszerezhetjük gondolatainkat. Főként a Mind Map, vagyis a gondolatvázlat az, ami majd a későbbiekben a leginkább hasznára válhat a résztvevőknek, hisz ennek alapján készíthetnek többek között olvasónapló-vázlatot, óravázlatot, feleletvázlatot is.
Forrás: http://bibliotecasacueni.blogspot.com/2019/08/curs-pentru-dezvoltarea-gandirii.html

 
--A Teleki Téka a Vásárhelyi Forgatagon
A marosvásárhelyi Teleki Téka is jelen volt az idei Vásárhelyi Forgatagon, Olvasókuckója beköltözött a fák közé, feltöltődést nyújtva felnőttek és gyermekek számára, ha kissé elfáradtak a forgatag-pörgésben. 2019. augusztus 30-án Verne-projekt volt Brassai Eszterrel, 31-én könyves matatások Márton Krisztinával, és kettős gyermekkönyv-bemutatóra is sor került. Augusztus 29-én nyitotta kapuit a Teleki Tékában a Tékaforgatag, a könyvvásárt megnyitotta Vida Gábor író, a Látó főszerkesztője és Lázok Klára, a Teleki–Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa.
„Arról szól a jelenlétünk a Vásárhelyi Forgatagban, hogy ehhez a mindig pörgős, rendkívül izgalmas, fiatalos rendezvényhez adjuk hozzá a Teleki Téka komolyságát, de tegyük mindezt könnyedén, lazán, informálisan, úgy, hogy közben a tékát és ezzel együtt a könyv és az olvasás szeretetét is lopjuk be és tartsuk meg a vásárhelyiek szívében.” - mondta bevezetőjében Lázok Klára.
A kerekasztal-beszélgetések és tematikus séták mellett több könyvbemutatón, kiállításon, gyermekfoglalkozásokon, beszélgetéseken – például a Te még olvasol? Miért? Olvasásra nevelési gyakorlatok Marosvásárhelyen címűn – lehetett részt venni.
A Kovács Bányai Réka könyvtáros által vezetett könyvtári séta során a Teleki Téka rejtett zugaival, a nagyközönség által többnyire ritkán látogatható terekkel is megismerkedtek az érdeklődők. A Forgatag keretében immár hagyományos könyvtárlátogatás idén a hallássérült érdeklődők számára is lehetővé vált.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/koenyvek-tekas-forgataga
https://kronikaonline.ro/szines/a-patinas-teleki-teka-ritkan-lathato-tereit-is-bemutattak-a-vasarhelyi-forgatag-kereteben-tartott-vezetett-setan

 
--Könyvtári programok a kézdivásárhelyi Őszi Sokadalomban
Az előző évekhez hasonlóan a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár is saját programokkal kapcsolódik be az idei városnapok, a 30. Őszi Sokadalom forgatagába.
A 2019. augusztus 29. és 31. közötti könyvtári rendezvények sorát Vántsa Judit főkönyvtáros nyitotta meg, aki a meseolvasás szövegértésre gyakorolt hatását mutatta be, ugyancsak ő tartott előadást a gyógyszirupok, tinktúrák, teák készítéséről. A felnőtteknek szóló előadások mellett természetesen a kisebbekre is gondoltak a szervezők: a gyermekfoglalkozások mellett a kicsik papírszínházi előadásokat tekinthettek meg, ezen kívül mindhárom napon könyvturkáló várta az érdeklődőket a könyvtár udvarán, valamint ingyenesen be is lehetett iratkozni az intézménybe.
Forrás: https://www.kezdi.info/news/konyvtari-programok-a-30-oszi-sokadalomban-2019/10002

 
--A Romániai Könyvtáros Szövetség (ABR) tisztújító közgyűlése
2019. szeptember 5-én kerül sor a Romániai Könyvtári Szövetség (ABR) tisztújító közgyűlésére, a 2019 és 2023 közötti mandátumra beérkezett pályázatokat a szövetség honlapján lehet böngészni: http://abr.org.ro/candidaturi-abr/
A tisztújító közgyűlésen az elnöki, főtitkári, kincstárnoki, a 3 szakosztályi elnöki és a 8 szekcióelnöki pozícióra leadott jelölések elbírálása és szavazása történik meg.
Forrás: http://abr.org.ro/convocare-adunarea-generala-a-asociatiei-bibliotecarilor-din-romania-abr/
 

--Könyvtárról és anyanyelvhasználatról a Partiumi Magyar Napokon
A Partiumi Magyar Napok forgatagának hosszú évek óta elmaradhatatlan programja az önkormányzati vezetőkkel, politikusokkal való, hivatalos keretektől mentes beszélgetés, amelynek során egy pohár finom fröccs mellett bárki kötetlenül kérdezheti a megye és a város vezetőit, a parlamentereket, akik igyekeznek megoldásokat keresni a felvetett problémákra, illetve válaszokat adni a kérdésekre.
Az idén a felmerült kérdések között a Szatmár megyei könyvtári és levéltári alkalmazottak magyar nyelvtudása is terítékre került, hiszen a résztvevők nagyon kedves és segítőkész, de magyarul egyáltalán nem tudó dolgozókról számoltak be. Pataki Csaba megyei tanácselnök válaszában azt részletezte, hogy a magyar könyvtáros-levéltáros egész Erdély-szerte „hiánycikk”, ugyanis a meghirdetett egyetemi helyekre nem jelentkezik senki, viszont az önkormányzat a törvény értelmében csak szakvégzettséggel rendelkezőket alkalmazhat az állásokba.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/komoly-temak-egy-froccs-mellett/
 
 
KITEKINTŐ

--85. Könyvtári és Információs Világkongresszus Athénban
A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége 85. Könyvtári és Információs Világkongresszusát Athénban tartották meg 2019.. augusztus 24. és 30. között. Az IFLA-konferencián átadásra került a Zöld könyvtári díj, 2019-ben a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár is a díjazottak között volt.
Forrás: https://2019.ifla.org, https://mke.info.hu/


--Megbízott igazgató az Országos Széchényi Könyvtár élén
Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere 2019. augusztus 23-i hatállyal Hammerstein Juditot bízta meg az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói feladatainak ellátásával. Hammerstein Judit 2011 és 2014 között a kultúráért felelős tárca helyettes államtitkára, majd 2014 és 2018 között a Balassi Intézet főigazgatója volt. Minderről 2019. augusztus 22-én az állományülésen Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár tájékoztatta az Országos Széchényi Könyvtár munkatársait.
Forrás: https://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/kulturaert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megbizott-igazgato-az-orszagos-szechenyi-konyvtar-elen

 
--Miniszteri biztos felügyeli az OSZK költöztetését
Költözik a jelenlegi helyéről az Országos Széchényi Könyvtár – erősítette meg Szőcs Géza, az Országos Könyvtári Kuratórium elnöke, aki a HVG-ben ugyanakkor határozottan cáfolta a sajtóhíreket, hogy a volt Kilián laktanya lenne a nemzeti könyvtár új otthona.
„Zoboki Gáborral együtt megvizsgáltuk az épületet, és kiderült, hogy annyira nedvesek a falak, hogy horribilis összeg lenne a szigetelés, gyakorlatilag el kellene bontani, és visszaépíteni az egykori laktanyát.” Szőcs szerint ezért a kormány lemondott a tervről, és egy új épületet kap a nemzeti bibliotéka. A palotából Szőcs szerint azért is minél hamarabb hurcolkodnia kell a nemzeti könyvtárnak, mert a vártnál sokkal több a mérgező azbeszt az épületben, így a rekonstrukció – akármi is lesz az új funkciója – nem végezhető el az intézmény működése közben.
Szőcs Géza megerősítette, hogy Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója miniszteri biztosként fogja felügyelni az OSZK költöztetését és revitalizációját. Demeter Szilárd feladata elsősorban az lesz, hogy megtalálja a könyvtár új helyszínét, a volt államtitkár szerint ugyanis a kormány elkötelezett, hogy a nemzeti bibliotéka egy új, könyvtárnak épülő otthont kapjon (egyes források szerint a legvalószínűbb helyszín, a lágymányosi Duna-part jöhet szóba).
Demeter feladata lesz még a könyvtár anyagi konszolidálása is. A harmadik csapás pedig a szakmai állomány megerősítése lesz, „az informatikus könyvtárosok egymás után hagyják ott az OSZK-t, és helyezkednek el a piacon jóval magasabb fizetésért” – mondja Szőcs, s így a 10 milliárdos informatikai fejlesztés sem valósítható meg.
Forrás: https://hvg.hu/itthon/20190829_Szocs_Geza_oszk_demeter_szilard_hammerstein_judit_miniszteri_biztos_koltozes

 
--Ilyen lesz az OSZK Archivális Raktára Piliscsabán
Bemutatta az OSZK piliscsabai épületének látványterveit a generáltervező TSPC Csoport: ilyen lesz az Archivális Raktár, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából készül: https://www.tspc.hu/kepgaleria-ilyen-lesz-az-oszk-archivalis-raktara-piliscsaban
 

--Bővítésen munkálkodik a szabadkai könyvtár
Már látszik a 130 éves Szabadkai Városi Könyvtár (https://www.subiblioteka.rs/hu/vesti/) udvarában az az új olvasóterem - építés alatt -, amelyet a jelenlegi szolgáltatás fizikai kiterjesztése céljából építenek. Raichle J. Ferenc patinás épülete városi kaszinónak épült, ezért fekvése jó, de az épület korlátozottan alkalmas a modern könyvtári funkciókra. Az olvasóterem mennyezetét egy csodaszép festmény díszítette, melyet a 1945-ben sajnálatos módon lefestettek (tehát feltételezhetően feltárható). A jelenlegi terek zsúfoltak. Bár van nagyolvasó az emeleten, az inkább rendezvények szervezésére alkalmas.
A KIT-Hírlevél oldalán látható képgaléria (http://www.kithirlevel.hu/) a jelen állapotot mutatja be. Érdekesség, hogy a Szabadkai Városi Könyvtár - Szerbiában egyedüliként - három nyelven szolgáltat: magyarul, szerbül és horvátul.
Berényi Eszter törzskönytáros mindehhez hozzáteszi: a könyvtár kapui nyitva állnak olvasói, leendő olvasói, de akár a turisták előtt is, akik megcsodálva az épületet térnek be hozzájuk.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/#a23672


--Finnugor írók kongresszusa Kolozsváron
Első ízben szervezték Kolozsváron a Finnugor Írók Szövetségének kongresszusát, amelyet 1993 óta kétévenként tartanak olyan országok valamelyikében, ahol finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélnek.
A találkozók célja a finnugor népek irodalmi kapcsolatainak fenntartása és bővítése, valamint információ-, eszme- és tapasztalatcsere az irodalmi és társadalmi élet történéseiről.
„Európa több sarkából és az Ural hegységen túlról is érkeztek résztvevők, a hagyományosan finnugor országokon – Magyarország, Észtország, Finnország és az Orosz Föderáció egyes tartományai, mint például Udmurtia – kívül voltak Csehországból, Franciaországból, Németországból is. Utóbbiak többnyire tudományosan közelítenek a finnugor kérdésekhez, nem anyanyelvi beszélőként” – mondta a főszervező, Varga P. Ildikó, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Oroszország Uralon inneni és túli részéből is érkeztek résztvevők, a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszk városból is: itt élnek a magyarok legközelebbi nyelvrokonai, a hanti (vagy az oroszoktól kapott néven: osztják) és manysi (régebbi nevén: vogul) népcsoport. Jöttek nyelvrokonok Udmurtiából, a Mari Köztársaságból – itt élnek a cseremiszek, akik a finnugor nyelvcsalád finn ágához tartoznak.
Ezeknek a találkozóknak az is a lényege, hogy a nyelvrokonok egymás irodalmát fordítsák. „Mindig a nagy nyelvek irodalmairól beszélünk, az angol, francia, német irodalom fordításáról, és a finnugor közösségben is általában csak a nagy nyelvek, vagyis a finn, észt és magyar irodalom viszonylatában szokás fordítani. Holott a kis népek számára fontos, hogy megmutassák irodalmukat, legalább nyelvrokonaiknak” – összegzett a kongresszus főszervezője.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/tavoli-megis-kozeli-nyelvrokonok-kolozsvaron-az-uralon-tulrol-is-jottek-vendegek-a-finnugor-irok-szovetsegenek-kongresszusara

 
--Könyvpusztítás Törökországban
Törökországban a közelmúltban 301 878 kötetet semmisítettek meg, mivel a kormány fellép minden, a jelenleg Amerikában tartózkodó Fethullah Gülen muszlim hitszónokhoz köthető dolog ellen.
A könyvpusztítás iskolákat és könyvtárakat is érint, és sokszor egészen bizarr okok miatt kerülnek indexre a kiadványok. A Turkey Purge oldal arról számolt be, hogy 2016-ban egy matematikakönyvet azért vontak ki a forgalomból, mert az egyik feladatban „F pontból G pontba” kellett vonalat húzni, ezek pedig Fethullah Gülen monogramjának betűi. A BirGün napilap szerint pedig 1 800 000 iskolai olvasókönyvet azért zúztak be és nyomattak újra, mert megemlítették bennük Pennsylvaniát, ahol jelenleg Fethullah Gülen meghúzza magát.
És, ahogy a cenzúra-projekteknél lenni szokott, a mindenre kiterjedő szellemi tisztogatás során átnevezték Ankara Gülen nevű utcáit is.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvkultura.kello.hu/egypercesek/2019/08/gullen

 
MÚLTIDÉZŐ

--A váradi főpapok és kanonokok könyvtárainak titkairól
Váradon az első könyvek és kódexek vallási jellegűek voltak, amelyek a szaporodó templomok mindennapi egyházi életének és szertartásainak ellátásához voltak szükségesek. A bihari püspökség ugyan egyike volt az I. István magyar király által alapított tíz katolikus püspökségnek, de ezen a vidéken az egyházi viszonyok az ismétlődő pogány felkelések (1046, 1061) következtében csak I. Szent László idején szilárdulhattak meg annyira, hogy kezdetét vehette a könyvgyűjtemények létrehozása is. Mindkét uralkodó az új templomok felszerelését és a misékhez nélkülözhetetlen szertartási könyvek beszerzését és gyarapítását a püspökök kötelességévé írta elő. Továbbá az általuk megfogalmazott javaslatok szabályozták a könyvtárak kezelését és gyarapítását (a váradiét) is. Említettem már, hogy ezt a döntést megelőzően volt olyan eset, amikor az egész Magyar Királyság hozzájárulása kellett a szertartási könyvek a beszerzéséhez – amely komoly anyagi erőfeszítést is jelentett. Másik ritka opció az volt, hogy az uralkodó a saját birtokában lévő könyvekből adományozott az alapított püspökségnek.
Az akkortájt ismert váradi kódexállomány majdnem egészében liturgikus jellegű volt. A napjainkban használatos könyvtári belső rendszerezéseket ismerve megállapíthatjuk, hogy ezeknek tárolása régebben sem lehetett másként. A használati sűrűség, valamint az értéktartás szempontjából a gyors átláthatóság mindig fontos szempont volt. Korabeli leírásokból tudjuk, hogy az egyház/kolostor liturgikus könyvei a sekrestyében, a többi könyv feltehetően a keresztfolyosón, további hely hiányában pedig az iskolákban volt elhelyezve. A továbbiakban viszont két külön nézet mentén kell haladnunk, amelynek egyik ága újabb két irányba osztható. Ez a székesegyházak, valamint székeskáptalanok esetében a székesegyházi könyvtárra és a székesegyházi iskolákra bontható, a társaskáptalanok esetében a káptalani iskolák megközelítéséből pedig csak a káptalani könyvtárra. Megkülönböztethető viszont a székeskáptalanok esetében a káptalani/püspöki és egy szerzetesi/kolostori ág is.
A Váradhoz kapcsolható eredeti mennyiségbeli állományról igazából nagyon keveset tudunk, mivel, sajnos, a középkori püspöki székhelyek majdnem kivétel nélkül elpusztultak a török/tatár háborúk folyamán, és emiatt velük együtt pusztultak el az ott őrzött könyvtárak is.
Forrás és teljes írás itt: https://programguru.hu/a-varadi-fopapok-es-kanonokok-konytarainak-titkai-1/
Forrás: http://www.erdon.ro/a-varadi-fopapok-es-kanonokok-konyvtarainak-titkairol-2/4235034


--Megfejtik az 1497-es csíkszeredai Biblia titkát
Megkezdte a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között júniusban talált 1497-es Szentírás restaurálását a gyulafehérvári főegyházmegye csíkszeredai levéltára. Az ősnyomtatvány ritkaságszámba megy, Romániában ez az egyedüli példány belőle, ráadásul a borítójában található nyomtatványtöredékek révén a vártnál is értékesebb lehet.
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár restauráló műhelyében már hozzáfogtak a több száz éves könyv restaurálásához, amit digitalizáció előzött meg. A kötet elérhető a gyfl.ro oldalról. Az ősnyomtatványon látszik, hogy már átesett egyfajta javításon, ragasztások vannak rajta, feltételezik, hogy ezt beköttetésekor végezték el rajta. „Restauráláskor egyebek közt szétbontjuk a borítóját, a kötéstáblában ugyanis korábbi nyomtatványtöredékek vannak. Előfordult már, hogy a kötésből előkerülő töredékek értékesebbeknek bizonyultak, mint maga a könyv, amit bekötöttek” – jegyezte meg Bernád Rita Magdolna, a gyulafehérvári főegyházmegye levéltárosa.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/ertekes-lapokat-es-titkokat-rejthet-az-1497-es-biblia


HAZAI
 
--Megjöttek a könyvtárosképzésről szóló oklevelek Nagykárolyba
Több mint egytucatnyi résztvevőnek beszéltek tavasszal az informatikai lehetőségek praktikus felhasználásáról: sikeres volt az ingyenes nagykárolyi könyvtárosképzés idei kiadása.
Partiumban első helyszínként Nagykárolyban tartottak tavaly ősszel könyvtárosképzést. Mindezt egy oktatássorozat keretében tették, amelyet idén tavasszal folytattak. A program célja, hogy az itteni könyvtárosok számára is a magyarországihoz hasonló lehetőséget biztosítsanak. A képzésre a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület szervezésében került sor, amelyet a Könyvtári Intézet kért fel erre. Az Országos Széchényi Könyvtár keretében működő módszertani központ 2008 óta szervezi a határon túli magyar könyvtárosok továbbképzését. Eleddig több állandó képzőhelyet alakított ki, és 2018-tól lehetőség nyílt arra, hogy bővítse ezek létszámát, így került Nagykárolyba.
A Könyvtári Intézetnek célja az akkreditált képzéseit, amelyek megtartásához kevés számú oktató szükséges, minél több helyre elvinni. Ezenkívül nem akkreditált képzéseket is elvisz, ám azok is igazodnak tartalmukban, felépítésükben a könyvtári kurzusokhoz. Ezzel azt szeretné elérni, hogy a határon kívül élő magyar könyvtárosok is hasonló képzéseken vehessenek részt, mint a magyarországiak. Nyilván sem az óraszámot, sem teljes egészében a tantestületet nem tudják egy-egy kihelyezett képzésen biztosítani, mindazonáltal törekednek a kurzus hasznosságára. Ebben a viszonylatban kérték fel a megyei könyvtárakat, azok munkatársait arra, hogy vállaljanak részt a képzéssorozatban. Így a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár munkatársai tartották a képzést Nagykárolyban, akik egyébként rendszeresen járnak Kárpátaljára is. Erdélyben Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön van még képzőhely, és immár Nagykárolyban is…
A mostani előadások tulajdonképpen számítógépes gyakorlati foglalkozások, és a humáninformatikai alkalmazások használata a digitális kompetenciafejlesztés jegyében címszó alatt a következő tematikákban szóltak a jelenlévőkhöz: a 21. századi könyvtárak szolgáltatási színterei, a könyvtár külső és belső kapcsolatrendszere, a hagyományos és az online kommunikáció könyvtári eszköztára.
A tavaszi kurzust tizenötön végezték el, a helyieken és környékbelieken kívül voltak szatmárnémetiek is, de például Érmihályfalváról is érkeztek ketten. Nagy a szórás szakmai szempontból is, a könyvtárosok mellett van művészettörténész, pedagógus, de például állatorvos is. Elmondásuk szerint hasznos volt a képzés, sok újdonságot hallottak. A kurzus elvégzéséről szóló oklevelek megérkeztek, a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület székházában át is vehetők.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/megjottek-a-konyvtarosi-kepzesrol-szolo-oklevelek/

 
--Még több puff a nyári könyvtárban Aradon
Júliusban kezdte meg működését a nyári vakáció idejére létrehozott szabadtéri könyvtár Aradon, a Maros-parton, két helyszínen: az Európa parkban és a mikelakai sportcsarnok közelében lévő Gyermekparkban. Az Arad Megyei A. D. Xenopol Megyei Könyvtár kezdeményezésére, az Arad Megyei Tanács támogatásával sikerült megvalósítani, hogy a vakáció ideje alatt kulturális, szórakoztató szabadtéri tevékenységeknek otthont adó helyet biztosítsanak.
„Nagyon örvendünk, hogy viszonylag rövid idő alatt elterjedt a hírünk, és naponta egyre többen látogatják meg helyszíneinket. Sokan már tudják, hogy kedden, szerdán és csütörtökön kollégáink különböző tevékenységeket tartanak a gyermekeknek, így nyilván ezeken a napokon sokkal többen jönnek” – olvasható a könyvtár közleményében.
Az intézmény vezetősége, látva a nagy sikert, és hogy még kényelmesebbé és kellemesebbé tegye a helyszínt a látogatók számára, időközben még több komfortos ülőkét, puffokat szállított ki a zöldbe. „Látva a rendezvény népszerűségét, fenntartások nélkül támogattuk a könyvtárat további kerti ülőalkalmatosságok beszerzésében, hogy minél több gyermek számára tehessük így kényelmessé, élvezetessé az izgalmas tevékenységeket” – nyilatkozta Răzvan Cadar, az Arad Megyei Tanács alelnöke.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/meg_tobb_puff_a_nyari_konyvtarban..php


ELHALÁLOZÁS

• Privacy • Unsubscribe • Terms of Use