--Ady 100 - Ady arcai
A Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. alkotópályázatot hirdet alkotó- és előadóművészeknek Ady arcai címmel. Az Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázat célja Ady sokszínű életművének és örökségének bemutatása kortárs megfogalmazásban.
Pályázni irodalmi alkotásokkal, versszínházi produkciókkal, képző- és iparművészeti alkotásokkal, illetve előadóművészeti darabokkal lehet. Írók, költők, drámaírók, zenészek, képző- és iparművészek, grafikusok, fotóművészek, előadóművészek, színjátszó csoportok és más művészek alkotásait várják.
Beadási határidő: 2019. szeptember 23. Bővebb információ itt: ady100@alkotomuveszet.hu, http://www.alkotomuveszet.hu/index.php/550-ady-100-ady-arcai
Forrás: http://kultura.kreativeuropa.hu/palyazatok/ady_100_-_ady_arcai_-_alkotopalyazat/41386

 
--Esszépályázat az irodalmi műfajok megújításának lehetőségeiről
A Kortárs Online esszé- és tanulmánypályázatot hirdet Irodalmunk újulása – Milyen utakon, módokon tud megújulni a magyar irodalom a 21. századi multimédiás és multikulturális világban? címmel. A pályázatra olyan írásokat várnak, amelyekben a pályázók kifejtik, milyen kihívásoknak, elvárásoknak kell megfelelni az irodalmi műveknek, és ezeket milyen újításokkal tudja az író teljesíteni.
Az eredményeket a Kortárs-díj átadó ünnepségén teszik közzé.. Pályázati határidő: 2019. augusztus 15.
Bővebb információ itt: kortars.esszepalyazat@gmail.com, kortars.palyazatok@gmail.com
https://www.kortarsfolyoirat.hu/esemenyek/palyazat-irodalmunk-ujulasa.html
Forrás: http://kultura.kreativeuropa.hu/palyazatok/esszepalyazat_az_irodalmi_mufajok_megujitasanak_l


--Regényíró pályázatot hirdet a Holnap Magazin
A Holnap Magazin regényíró pályázatot hirdet amatőr szerzőknek. A pályázaton kész és még be nem fejezett regényekkel lehet részt venni. A nyertes pályaművet e-könyv formában jelentetik meg.
Beküldési határidő: 2019. december 31.
Bővebb információ itt: holnapmagazin@gmail.com
Forrás: http://holnapmagazin.hu/news.php?readmore=1146
 

--Régi mesék új színekben – pályázati felhívás a Népmese Napjára
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a „Pro Libris” Könyvtári Egyesület pályázatot hirdet Régi mesék új színekben címmel az V-VIII., illetve a IX-XII. osztályos diákok részére. A pályázóknak egy magyar népmesét kell megjeleníteniük papírszínház formájában, vagyis 15-23 képben meg kell rajzolniuk a választható öt mese közül az egyiket – a szöveg megadott tagolása szerint. A tagolt meseszövegeket és a papírszínházzal kapcsolatos kérdéseket a könyvtár Gyermekrészlegén lehet kérni személyesen, vagy e-mailben, illetve telefonon (secretariat.bibliohr@gmail.com, 0730/641667, 0266/371988, 0753/073489).
Választható népmesék: A lusta és a szorgos lány, A makrancos asszony meg az ördög, Kőleves, A három kívánság, A szerencsepróbáló királyfi (a letölthető meseszövegek elérhetők a könyvtár honlapján).
A rajzok mérete: 37 x 27,5 (középvastag lap méretre vágva). Tájolás: minden rajz fekvő! Kb. 15-23 rajz – a meseszövegek tagolása szerint. Rajzeszközök: színes filctoll, akvarell ceruza, színes ceruza, zsírkréta, krétafesték, vízfesték, olajfesték, akrill stb. Rajztechnikák: rajzolás, festés, kollázs, vegyes technikák stb.
Fontos: a rajzok egészítsék ki, erősítsék a szöveget, az alakok, motívumok nagyok, jól kivehetőek, élesek, 3-4 m távolságból is jól láthatóak legyenek. Továbbá fontosak az élénk, eleven színek!
A zsűri pontozza a fentebbi kritériumok betartását, a szöveg és rajz összhangját, a tartalom és üzenet minél pontosabb megjelenítését, a stílus egyediségét, a kreativitást, a rajzok kifejező erejét, esztétikumát, hangulatát, a színek elevenségét.
Benyújtási határidő: 2019. szeptember 20. (a postai bélyegző dátuma), személyesen vagy postán. Postacím: Kájoni János Megyei Könyvtár 530223 Csíkszereda, Stadion utca 1/b sz.
A beérkezett pályamunkák a könyvtár tulajdonába kerülnek. A pályamunkák mellett a következő adatokat kérik feltüntetni: pályázó neve, osztály, iskola neve, helység, elérhetőség (tel.sz., e-mail cím).
A pályázaton két kategóriában osztanak ki díjakat. Az V-VIII. osztályosok díjai: I. díj - 300 lej értékű jutalom; II. díj - 200 lej értékű jutalom; III. díj - 100 lej értékű jutalom. A IX-XII osztályosok díjai. I.: díj - 350 lej értékű jutalom II. díj - 250 lej értékű jutalom; III. díj - 150 lej értékű jutalom; 2 különdíj 100-100 lej értékben.
A nyertes munkákat kiállítják a Kájoni János Megyei Könyvtár alagsori előadótermében, ugyanott kerül sor a díjazásra a megyei könyvtár által megszervezett Népmese Napja keretében, 2019. szeptember 30-án.
A pályázat célja személyesebbé tenni, népszerűsíteni a népmesék világát, mondanivalóját a fiatal generációk körében, ráirányítani a figyelmet a magyar népi kultúra által képviselt értékekre, teret kínálni a népmesék világát közvetítő programoknak. A pályázat fő támogatói: Hargita Megye Tanácsa, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Communitas Alapítvány.
A pályázat felhívása elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://www.konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/766/regi-mesek-uj-szinekben--palyazati-felhivas, valamint Facebook oldalán: https://www.facebook.com/events/353690861970840/
 

KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Csodalámpa Olvasóklub idén nyáron is
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár évek óta szervezi az olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozásait, a nagy érdeklődésre való tekintettel az utóbbi időben több turnusban is.
Az 5-6. osztályos diákokkal 2019. június 24. és 28. között Anja Stürzer német szerző Somniavero című ifjúsági regényét olvasták. A nem túl távoli jövőben, 2031-ben és 2121-ben játszódó, időutazós történet kapcsán olyan témákról beszélhettek, mint környezetvédelem, barátság, klímamenekültek, magány, bátorság. A naponta 10 és 14 óra között zajló tevékenységek második részében a diákok csoportos munkában környezetvédelmi témájú kisfilmeket készítettek, melyekben hangsúlyozniuk kellett, mit tesznek / tehetnek, hogy jobbá, élhetőbbé tegyék környezetüket, a világot. Az elkészült kisfilmek a tábor miniblogján megtekinthetők, a csodalampasomniavero.tumblr.com címen.
Július 1. és 5. között a legkisebbek, az 1-2. osztályosok voltak intézményünk vendégei. Sara Pennypacker Klementin és a barátság című regényét olvasták és dolgozták fel. A barátság volt a központi téma, barátságfüzetet készítettek, melyre a monogramjukat varrták. A játékok és feladatok során számba vették eddigi életük legfontosabb eseményeit, beszélgettünk a család és a barátok fontosságáról, naplórészletet írtak a főhős nevében, csapatban egyéni ünnepet teremtettek, szokásokkal, ünnepi ételekkel és saját tánccal. A gyermekek a életkorukra jellemző lelkesedéssel vettek részt a dramatizálásban és a fantáziajátékokban is. A könyvben szereplő biciklis felvonulás mintájára feldíszített kerékpárokkal, rollerekkel körbejárták Sepsiszentgyörgy főterét, az olvasást népszerűsítve. Délutáni, pihentető olvasmányként Guus Kuijer Manka és az eltévedés művészete című könyvéből olvastunk részleteket.
A felnőtté válás nehézségeire fókuszáltunk Kate Scott Óriás című ifjúsági regénye kapcsán, melyet a 3-4. osztályosoknak olvastak fel július 8. és 12. között. Nem volt könnyű olvasmány, sok érzékeny téma felmerült: az iskolai bántalmazás, a csúfolódás, a családban betöltött szerep, az érdekérvényesítés nehézségei, ennek ellenére a gyermekek szerették, ráhangolódtak. Az öt nap során izgalmas vitát szerveztek a rend és a megtervezettség, illetve a szabad élet és a spontenaitás problémájáról, levelet írtak, izgalmas, családi portrékat festettek, az általuk kitalált szuperhős alakjából képregényt is készítettek. Lazításként Fóris-Ferenczi Rita Bezzeg című könyvéből olvastak.
Az idei Csodalámpa Olvasóklub újat is hozott a már megszokott szerkezetéhez képest. A 2018 végén alakult Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület révén sikeresen pályáztak a városi önkormányzatnál, így lehetőség adódott egy-egy kirándulónapot is beiktatni a programba. Az olvasóklubok utolsó napján mindhárom csoporttal ellátogattak az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumba, ahol, az olvasott regények világában maradva, szabadtéri tevékenységekkel, játékokkal, kincskereséssel és pizzázással zárták a hetet.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/kornyezetvedelemrol-baratsagrol-csaladrol-szolt-a-nyari-csodalampa-olvasoklub
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/a-nyar-utolso-csodalampaja/
Vannak vidékek legbelül - olvasó- és kézművestábor
Hat korábbi kiadást követően, amelyek 2013-tól évente jöttek létre, idén hetedik alkalommal szervezett olvasó- és kézműves tábort a csernátoni Haszmann Pál Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár, 5–8. osztályos háromszéki diákoknak. A 2019. július 3. és 7. között, Vannak vidékek legbelül címmel, a múzeumban lezajlott rendezvényen 20 diák vett részt, meghívottak és a szervező intézmények képviselőinek társaságában.
A résztvevők az idén júniusban a két említett intézmény által azonos címmel szervezett, kerek évfordulós magyar szerzők, kiemelten Kányádi Sándor műveire alapozó internetes vetélkedőn érdemelték ki a jutalomtáborozást. A vetélkedőre, rendhagyó módon, olyan tanárokat kértek fel a szervezők diákok kiválasztására és versenybe hívására, akik az eddigiek során három vagy négy alkalommal már jelen voltak tanítványaikkal a táborokat megelőző megmérettetéseken.
A tábornak idén is partnere volt a Magyar Olvasástársaság, amelynek alelnöke, Gombos Péter kaposvári egyetemi tanár, a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom kutatója, író vezette az olvasótábori tevékenységeket, Gombosné Szabó Sára könyvtáros, a Kaposvári Egyetemi Könyvtár munkatársa egyenrangú közreműködésével. Hozzájuk társult a tábor utolsó két napján Fándly Csaba, nagykárolyi születésű kaposvári színművész, akinek irányításával a diákok általuk választott versek ihlette rövid jeleneteket találtak ki, gyakoroltak be, majd adtak elő, olyan fogalmakkal ismerkedve meg, mint a helyszín és a háttér, a hangkulissza, a forgatókönyv, a díszlet és a kellékek, illetve ezeknek az előadásban betöltött szerepét tapasztalták meg.
A kézműves műhelyfoglalkozásokat a házigazda múzeum vezetője, Dimény-Haszmann Orsolya, valamint André Csongor (agyagozás) biztosították a résztvevőknek, mindketten beavatva a táborozó diákokat nem csupán a gyakorlati, technikai ismeretekbe a jelzett két foglalkozás témájában, hanem azok kulturális és tudományos hátterébe is betekintést nyújtottak.
A hagyományos tábori lappal, a Betűfalók soron következő lapszámával kapcsolatos munkában Dimény-Haszmann Árpád költő, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője adott eligazítást és feladatokat a diákoknak.
A vasárnapi táborzárón a szervezők elmondták: idén nagy mértékben megújult a tábori részvétel, olyanok nyerték el a jelenlétet, akik még nem találkoztak ezzel a fajta önképzési és kikapcsolódási formával, amit a csernátoni együttlét nyújt, és közel egyforma arányban volt a táborozók körében 5.-es és 6.-os, illetve 7.-es és 8.-os, valamint lány és fiú. Kiemelték a közös munka hasznát és élményét, amely gyorsan a kölcsönös figyelem és az együttműködés által jellemezhető csapattá kovácsolta a Csernátonból, Kézdivásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Zaboláról és Zágonból érkezett diákokat, és amely, a természetesség, spontaneitás és nagyfokú kíváncsiság, érdeklődés, reagálókészség mellett, meghatározta az együttlétet a gyermekekkel és a közreműködőkkel. Elmondták azt is: örülnek, hogy egyre több ötödikes és hatodikos diák is a rendezvény vonzáskörzetébe kerül, ami fontos az utánpótlás szempontjából, és bíznak abban, hogy valódi irodalmi-kulturális élményekkel, a későbbiekben is hasznosítható tapasztalatokkal távoznak a résztvevők, illetve hogy kapcsolatban maradnak egymással a Haszmann Pál Múzeumban töltött néhány napot követően is.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kmkt.ro/vannak-videkek-legbelul-olvaso-es-
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/124499/%E2%80%9Evannak-videkek-legbelul%E2%80%9D-a-
https://www.hirmondo.ro/korkepek/mozgalmas-nyar-a-muzeumban/?
Magyar nyelvű online szakirodalom és közművelődési források érhetők el a Bod Péter Megyei Könyvtárban
Több mint ötezer magyar nyelvű szakirodalmi és közművelődési e-könyv érhető el a Bod Péter Megyei Könyvtárban, a magyarországi Innovációs és Technológiai Minisztérium által határon túli kulturális intézményeknek nyújtott teljeskörű támogatásnak köszönhetően. Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program által a következő kilenc online platform adatbázisa vált elérhetővé kutatók, diákok, olvasók számára: Akadémiai Kiadó, Kronosz Kiadó, L’Harmattan Kiadó, Mentor Kiadó, Osiris Kiadó, Szaktudás Kiadó, Tinta Könyvkiadó és Typotex Kiadó, illetve az Arcanum Digitális Tudománytár. Az adatbázisokat az interneten a  könyvtárban, helyben lehet tanulmányozni.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kmkt.ro/magyar-nyelvu-online-szakirodalom

 
--Hazalátogatnak egy napra a mikházi kolostor legszebb könyvei
A mikházi ferences kolostor könyvtárának legnagyobb része a rendház államosítása után a marosvásárhelyi Teleki Tékába került. 2019. augusztus 3-án a mikházi kolostortemplomban az 1500 kötetes gyűjtemény legszebbjeiből láthatnak majd összeállítást az érdeklődők.
Az 1509-ben, Rouenben megjelent nyomtatvány magát a szerzetesi szabályzatot, azaz az alapító Szent Ferenc reguláját tartalmazza. A gyönyörű iniciálékkal díszített könyv már 1512-ben a kolozsvári ferencesek tulajdonában volt. Vaknyomásos reneszánsz kötése budai műhelyben készült, a Corvina-kötéseket idéző motívumokkal.
Forrás: https://www.facebook.com/Teleki-T%C3%A9ka-Bibliotheca-Telekiana-

 
KITEKINTŐ

--Világörökség: új kulturális helyszínek a listán
Nyolc további kulturális világörökségi helyszínt vett fel listájára 2019. július 7-én az UNESCO Világörökségi Bizottsága soros tanácskozásán, Bakuban. Az új kulturális helyszínek Azerbajdzsánban, Portugáliában, Oroszországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és az Amerikai Egyesült Államokban vannak.
A listára került helyszínek között szerepel a Lisszabontól 30 kilométerre fekvő Mafra-palota. A 18. századi barokk épületegyüttes négy fő része a palota, a kolostor, a könyvtár és a székesegyház.
Az észak-portugáliai Bragában a Bom Jesus do Monte szentély lett a világörökség része.
Oroszországból a pszkovi építészeti iskola templomait vették fel a listára. A Velikaja-folyó partján fekvő történelmi városban a 12. század óta épültek a jellegzetes építészeti iskolához fűződő templomok, kolostorok, erődítmények, tornyok és hivatali épületek. A templomok és a katedrálisok a kertek révén integrálódnak a természeti környezetbe.
Gazdag biodiverzitású, hegyekkel szabdalt vulkanikus tája és különleges kulturális öröksége miatt vették fel a listára a spanyol Kanári-szigeteki Risco Caidót. A térségben számos nyoma van a spanyol hódítás előtti kultúrának. A berber eredetű őslakók évszázadokig elszigetelten éltek, barlangi kultúrájuk két szentélyében szezonális ceremóniákat rendeztek.
A Jodrell Bank Obszervatórium Északnyugat-Anglia elhagyatott részén áll, mentesen minden rádió-interferenciától. 1945 óta a világ egyik vezető rádiócsillagászati obszervatóriuma. Számos rádiótávcső és munkaépület tartozik hozzá. Az obszervatórium különösen fontos munkát végzett a meteorok és a Hold megfigyelésében, a kvazárok felfedezésében, a kvantumoptika terén és az űrhajók nyomon követésében.
Az azerbajdzsáni történelmi város, a Kaukázus lábánál fekvő Seki központja is a világörökség része lett. A városközpontot a 18. században építették újjá egy természeti katasztrófa után. A város északkeleti részén áll a Kán palotája, valamint számos egykori kereskedőház. Seki 18-19. századi virágzását a selyemkészítésnek és kereskedelemnek köszönhette.
A Világörökségi Bizottság bakui tanácskozásán az észak-olasz Conegliano-Valdobbiadene prosecco bortermelő vidéket is felvette a listára. A venetói dombos tájon teraszos szőlőműveléssel termesztik a fehér prosecco borhoz a szőlőt. A 17. század óta művelt területeken a lejtőkkel párhuzamos és arra merőleges szőlősorok révén különleges, sakktáblaszerű tájkép alakult ki.
Forrás: http://www.kultura.hu/kulturpolitika/vilagorokseg-uj

 
--PesText – új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten
2019. szeptember 25. és 28. között a világirodalom Budapestre látogat a PesText – Borders and Bridges Nemzetközi Irodalmi Fesztivállal, olyan hírességeket felvonultatva, mint Terézia Mora író, műfordító; Tibor Fischer író; David Szalay író vagy épp a hálózatkutató Barabási Albert László.
A 2019-ben induló PesText Fesztivál egyedülálló módon kívánja ráirányítani a figyelmet a világirodalomra és erősíteni a magyar irodalom nemzetközi kapcsolatait. A Borders and Bridges szlogennek megfelelően a nemzetközi kitekintés fókuszába a visegrádi országok és a nem Magyarországon élő magyar származású alkotók kerülnek.
„Számos nagyszerű irodalmi fesztivál van Magyarországon, de olyan nem, ami elsősorban a világirodalmat venné célba. Fontosnak tartjuk, hogy hazánkban is legyen egy nemzetközileg jegyzett irodalmi fesztivál, ami erősíti a magyar irodalom külföldi ismertségét, a magyar kultúra hírnevét nemcsak a szakma szemében, de a legszélesebb körben is. Így született meg a PesText Fesztivál gondolata. A »visegrádi négyek« ráadásul ma olyan hívószó, amelyhez nem csak nemzetközi, de nemzeti, illetve közösségi szinten is rengeteg lehetőség kapcsolódik. A fesztiválon kiemelt figyelmet kapnak azon magyar alkotók, akik már más nyelven alkotnak: Terézia Mora író, műfordító Németországból, Barabási Albert László hálózatkutató az Egyesült Államokból, Tibor Fischer Nagy-Britanniából érkezik a budapesti közönséghez” – mondta Kollár Árpád, a MISZJE vezetője.
A PesTexten bemutatják többek között a PIM V4-es rezidens programjában részt vevő alkotókat, de érkeznek vendégek többek között Indiából, Izraelből, Törökországból, Horvátországból, Szerbiából, Észak-Macedóniából és Ausztriából is.
A fesztiválhoz kapcsolódóan nyílt, magyar nyelvű irodalmi pályázatot is hirdet a MISZJE, amelynek hívószava a szabadság. A neves szakmai zsűri által kiválasztott legjobb 11 pályamunka közül kerül majd ki a fődíjas alkotás, a fesztivál látogatói pedig a közönségdíjasra szavazhatnak.
A nyertes műveket 200 000 forinttal díjazzák, lefordítják angol nyelvre, és megjelentetik a fesztiválra kiadott különleges zine-ban is. Mindemellett exkluzív POKET Zsebkönyvvel is készülnek a szervezők: június végén a sorozat részeként jelenik meg a kortárs lengyel irodalom kiemelkedő írója, Piotr Szewc magyar nyelven hosszú idő után újra kiadott kultkönyve, a Pusztulás című regény – a fesztiválon pedig Szewccel is találkozhatnak az olvasók.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/pestext-uj-nemzetkozi

 
--Könyvritkaságot ajándékoztak a Bibliamúzeumnak
Egy hanaui bibliát, a vizsolyi biblia második, Szenci Molnár Albert által javított kiadását ajándékozta egy magánszemély a Ráday Gyűjtemény Bibliamúzeumának.
A hanaui biblia a vizsolyi biblia után jelent meg 1608-ban a németországi Hanauban. Egyik érdekessége, hogy Szenci Molnár Albert, aki a kiadást gondozta, ebben javította az 1590-ben Károli által nyomtatott vizsolyi biblia fordítási és sajtóhibáit, valamint a Szentírás szövege mellett helyet kapott benne saját, irodalmi igényű zsoltároskönyve is. Szenci Molnár Albert kiskamaszként tanúja volt a vizsolyi biblia kiadásának, ott „lábatlankodott" Károli körül, akinek üzeneteit hozta-vitte a korrektorok között.
Az első teljes magyar nyelvű biblia, a Károli-biblia nagy, vaskos, nehezen forgatható kötet volt, nem lehetett otthon olvasni. Szenci szemei előtt viszont egy olyan biblia képe lebegett, amely könnyen forgatható, praktikusabb formátumú, ezért döntött a kézre álló negyedrétméret mellett.
Berecz Ágnes gyűjteményigazgató szerint az akkori körülmények között a magyarországi nyomtatás szóba sem jöhetett, ezért jelent meg a biblia Hanauban. A munkálatok során összesen mintegy 1500 darab készült, és olyan népszerű lett a kiadás, hogy már 1612-ben újra kellett nyomtatni. Egy korábbi adat szerint 37 könyvtárban 58 példánya ismeretes.
Nagy Dolriis Zsófia elmondta, hogy a hanaui biblia a létezése óta családja tulajdonában van, de tartalma miatt többször rejtegetni kellett. Nagyapja Búcson volt kántortanító, aki 1919 környékén egy Dunakanyar-közeli református lelkészre bízta a bibliát, aki azt a templom tornyában rejtette el. Később, 1945 után, amikor kitelepítették nagyszüleit Felvidékről, a biblia ott maradt a földben elásva, és valamikor a 70-es években hozták át Magyarországra.
Eredetileg három Biblia érkezett egyszerre Hanauból, abrakos tarisznyában csempészték őket. A másik kettő sorsáról nincs tudomásuk.
A Ráday Kollégiumban pusztító januári tűzvész a gyűjteményt is érintette, levéltáruk, modern könyvtári állományuk abban az épületrészben volt, amelyet most ki kellett üríteni. Megkezdődött az épületrész bontása, újjáépítése. Ennek idejére levéltárukat Budapest Főváros Levéltára fogadta be, ősztől ott fog üzemelni.
A könyvtári állományt Törökbálintra szállítják, átmenetileg az MTA könyvtára adott helyet a gyűjteménynek. Mint mondta, a gyűjtemény múzeumrészét kevésbé érinti az átépítés, de ott is korlátozott lesz a hozzáférés az elkövetkező két-három év folyamán.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/bibliaritkasagot

 
--"Könyvtár, ami összeköt" 2019 - ösztöndíjasok
A "Könyvtár, ami összeköt" – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése ösztöndíj keretében az Országgyűlési Könyvtár 2019-ben ismét nyolc, határon túli és két magyarországi szakembert lát vendégül. Az egy hónap alatt a résztvevők lehetőséget kapnak, hogy változatos szakmai és kötetlen programok segítségével bővítsék tudásukat, tapasztalatokat cseréljenek, valamint erősítsék a magyarországi és a határon túli könyvtárak közötti együttműködést.
Ide kattintva megtekinthető azon könyvtáros kollégák listája, akik a pályázatokat elbíráló bizottság döntése alapján 2019. szeptember 28. és október 26. között részt vesznek a programon.
Forrás: https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/konyvtar-ami-osszekot-2019-

 
--Úszó könyvtárat építettek Hamburgban német művészek
150 négyzetméteres, úszó könyvtárat csináltak német művészek az Elba egyik csatornáján Hamburgban. A projekt három művészcsoport ötlete volt, és a kész épület félig tutaj, félig pedig ideiglenes építményekből áll. Csak a nyári hónapokban áll, illetve úszik a fűzfák és a vadkacsák között az északnémet város Wilhelmsburg nevű negyedében.
Ennek a könyvtárnak nem az a célja, hogy dolgokat, első sorban könyveket archiváljanak és tároljanak benne, hanem, hogy egy nyitott hely legyen, ahol történetek születnek. A mobilkönyvtárban írási és nyomtatási lehetőségek is vannak, így az itt elmesélt történeteket lejegyzik, összegyűjtik, lefordítják, kinyomtatják.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.origo.hu/kultura/20190716-uszo-konyvtarat-epitettek-

 
HAZAI

--Már a polcokra kerültek az adományba kapott könyvek
Kétszáz új kötettel gazdagodott a székelyudvarhelyi városi könyvtár gyerekrészlegének gyűjteménye: magánkezdeményezésre több mint hatezer lej értékben gyűltek adományok, amelyek már fel is kerültek a téka polcaira.
Rendkívül hálásak a sok szép kötetért, osztotta meg portálunkkal Szőcs Endre. A városi könyvtár igazgatója korábban már kifejtette, nagyon gyorsan „rongyolódnak” a gyermekrészleg kötetei, hiszen ezeket olvassák a legtöbben. Kidobni nem szoktuk az elhasznált, megrongálódott könyveket, hanem újrakötjük, rendbe tesszük, de így is nagy szükség volt a frissítésre – jegyezte meg az intézményvezető.
Egy helybéli édesanya kezdeményezésére indult a gyűjtés gyermeknapkor, az igénylistát a könyvtár állította össze, a folyamat lebonyolításában pedig a polgármesteri hivatal és egy könyvesbolt is közreműködött. „Mintegy negyvenezer kötetből áll a részleg gyűjteménye, úgy tűnhet, hogy ez a kétszáz könyv csupán csepp a tengerben, számunkra viszont óriási segítség. Ugyancsak elismerésre méltó, hogy mindez egy magánkezdeményezésből indult” – hangsúlyozta Szőcs Endre.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/mar-a-polcokra-kerultek-az-adomanyba-kapott-konyvek

 
--Kányádi Sándor első köztéri szobrát Nagygalambfalván állíttatták
Születésének 90., síri nyugalmának első évfordulóján előbb istentiszteleten emlékezett Kányádi Sándor költő szülőfalujának népe, a testvértelepülési küldöttségek és a vendégek, majd a helyi általános iskola udvarán felavatták a község legnevesebb szülöttének első köztéri szobrát.
A 20. század második felének legjelesebb erdélyi lírikusáért, a határtalan magyarság szóvivőjéért szólt Czapp József mikepércsi református lelkész és a gyülekezet imája a református műemléktemplomban. Azért is hálát mondtak, hogy a „véreink közül való”. Nagygalambfalván „tarisznyálták fel becsületből”, és elismertté válhatott Szabófalvától San Franciscóig – hangzott el a Sándor Irén nyugalmazott tanár által fogalmazott méltatásban. Korokon átívelő, maradandó üzenete: az igazmondás erkölcsi kötelesség minden időben. Hatalmas ívű, gazdag életpályája után oda tért vissza, ahonnan indult.
A csomafalvi származású, Budapesten élő Polgár Botond szobrászművész, az alkotás készítője személyesen is ismerte a költőt, mély benyomást tett rá vibráló személyisége, páratlan előadó-képessége – mondta el Bálint Hajnal igazgató.
A szobor a személyes élmények és a Haáz Rezső Múzeumban megrendezett Kányádi-emlékkiállításon látott portrék szintéziseként jött létre.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/kanyadi-sandor-elso-kozteri-szobrat-nagygalambfalvan-

 
--Balla Ede Zsolt könyvbemutatója - Oltáron az Olt
Az idén márciusban nyílt sepsiszentgyörgyi LibriM Könyvudvar első alkalommal szervezett könyvbemutatót 2019. július 25-én. Balla Ede Zsolt székelyudvarhelyi író nagy érdeklődés mellett tartott vetített képes előadást, ismertetve Oltáron az Olt című kötetét.
Balla Ede Zsolt tíz éve foglalkozik szakrális földrajzkutatással. Ahogy az Oltáron az Olt című könyvének előszavában írja: a szakrális földrajz „a tér szentségével, a helyek minőségével és a Teremtés élő egészként való kezelésével foglalkozik”. Egységként látja a világot, amely nemcsak fizikai, hanem lelki és szellemi vonatkozásban igazodik a kozmikus rendhez. A szakrális földrajz a szerző szerint segít megtalálni helyünket a világban. Az embert három összetevő alkotja: teste, lelke és szellemisége, és csak akkor tud létezni a világban, ha mindhárom síkon egészségesen mozog. A mai világ azért szenved, mert ebből a háromból a lelket kiveszik; nagyon nagy szellemi tudással rendelkezhetünk, ma már interneten, könyvtárakban gyakorlatilag hozzá lehet férni bármihez, ez viszont nem elégséges, ha a lelkiséggel nem foglalkozunk.
Ugyanez a helyzet saját népi hagyományainkkal és épített örökségünkkel is, ha nem ismerjük meg azt a lelkiséget, amely létrehozta templomainkat, amely megálmodta őket, akkor képtelenek vagyunk megérteni, hova születtünk és mi a dolgunk a világon. Ezért kezdett a szerző a szakralitással is foglalkozni: kutatja Székelyföld kitüntetett helyeit, olyanokat, amelyek lelki szempontból is fontosak számunkra, legyen az egy épített környezet vagy egy különleges helyszín, ahol a lélek érzi azt, hogy ott több van annál, mint egy fizikai természeti környezet. Számos lelki érték gazdagítja Székelyföldet, és ezekkel tisztában kell lennünk ahhoz, hogy ténylegesen egészségesebb, boldogabb és jobb életet tudjunk itt élni. Az Oltáron az Olt című könyvben a szerző folytatja azt a gondolatsort, amelyet a szent helyekről és azok rendszeréről kezdett feltárni előző, A szent Földünk rajza című könyvében. Az új könyv rajzokat és légi felvételeket is tartalmaz, hogy rálátásunk legyen a dolgokra és jobban felismerjük az összefüggéseket.
A lélek szimbóluma a víz, vízben születik az élet. A Kárpát-haza telis-tele van szenteltvizekkel, olyan gyógyforrásokkal, fürdőkkel, folyókkal, amelyek tanítással, üzenettel bírnak számunkra. Az Olt folyó egy kitüntetett víz itt, a Kárpát-medencében. A könyv végigköveti a szent helyeket az Olt forrásától a torkolatig, különböző régiók és tájegységek csoportosításával. A szerző kitér a szakrális fürdőzés fontosságára is. Balla Ede Zsolt néze­tében az Olt beszédes név, mert szomjúhozást, perzselő tüzeket, vágyakat olt, kiolthatja magát az életet, áradása az oltár és az oltalom. „Az Olt old, felold, megold, kiold. Engedjük, hogy az oldás áldássá váljék bennünk” – hangsúlyozza a szerző.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/125072/oltaron-az-olt-balla-ede-zsolt-konyvbemutatoja

 
--Olvasóvá nevelnek
Sokféleképpen lehet olvasni: egyénileg, csoportosan, magunkban, hangosan, egy teremben, a szabadban – mindezt ki is próbálták azok a brassói diákok, akik részt vettek a Sepsiszentgyörgy melletti Benedek-mezőn 2019. július 19-én zárult olvasótáborban. A kilencedik alkalommal szervezett Irodalom és természetbarátok táborának célja, hogy olvasóvá neveljék a tizenéveseket, ezért a rendezvény hat napja alatt minden a könyv világa körül forgott.
Az olvasótábor kezdeményezője Ugron Levente brassói, magyar irodalom és nyelv szakos tanár, aki Kovács Enikő és Tamás Tünde tanárkollégáival közösen szervezi a programokat. Idén Weber Anikó két kamaszregényét választották olvasásra, az ötödikesek és hatodikosok Az osztály vesztese című regényt olvasták el a tábor ideje alatt, a hetedikesek és nyolcadikosok az El fogsz tűnni címűt.
Olvastak csoportban, egyénileg, hallgatták tanáraikat, ahogy egy-egy szövegrészt felolvasnak, írtak és rajzoltak az olvasottakról, kreatív feladatokat oldottak meg, szerepjátékokban vettek részt, kirándultak. Egy délután a tábor meghívottja volt Fekete Vince költő, másnap Orbán Katica brassói középiskolás mutatott be a táborban József Attila-műsort, de még Weber Anikó íróval is találkoztak, igaz, virtuálisan, azaz Skype segítségével.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/124855/olvasova-nevelnek

 
--Kolozsvár mellett székelyföldi városok vezetik a romániai „kulturális életerő” rangsorát
Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda voltak 2016 kulturális szempontból legéleterősebb romániai városai, vonta le a következtetést a román kulturális minisztérium alárendeltségében működő Országos Kulturális Kutató- és Továbbképző Intézet (Institutul Naţional pentru Cercetare şi Formare Culturală).
A 2019-es román-francia kulturális évad keretében elvégzett felmérés azt vizsgálta, hogy a romániai nagyvárosokban – Bukarest kivételével, amely kulturális kínálat szempontjából nem összehasonlítható a többivel – milyen változások voltak észlelhetőek 2016-ban humán erőforrás, finanszírozás, infrastruktúra szempontjából, idézi a felmérést végző intézmény igazgatóját, Carmen Croitorut az Agerpres. A cél az volt, hogy konkrét adatokkal vezessék rá az önkormányzatokat arra, hogy min kellene változtassanak a lakosok életének jobbá tétele érdekében. A felmérés során 46 olyan várost vizsgáltak, amelyekben 50 ezernél több ember lakik. „Kulturális életerő” szempontjából a következőképpen rangsorolták őket: az első helyen Kolozsvár áll, ezután jön Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Nagyszeben, Marosvásárhely, Craiova, Gyulafehérvár, Brassó, Temesvár, Slobozia. A 46 várost tartalmazó lista sereghajtói Vaslui, Roman, Bârlad, Medgyes és Oneşti. Kulturális infrastruktúra szempontjából is Kolozsvár vezet, majd Târgu Jiu, Csíkszereda, Marosvásárhely és Botoşani következik.. A kulturális célokra fordított büdzsé szempontjából az első helyen Sepsiszentgyörgy áll, majd Craiova, Arad, Csíkszereda és Nagyszeben következik. A kulturális területen dolgozó szakemberekből Kolozsváron van a legtöbb, majd Marosvásárhelyen, Târgu Jiuban, Csíkszeredában és Gyulafehérváron. A kultúrafogyasztók szempontjából Nagyszeben vezet, Botoşani, Marosvásárhely, Kolozsvár és Târgu Jiu van még benne az első ötben. A kreatív ipar jelenléte Kolozsváron a leghangsúlyosabb, majd Nagybánya, Gyulafehérvár, Nagyvárad és Brassó következik.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/113653-kolozsvar-mellett-szekelyfoldi-varosok-vezetik-a-romaniai-kulturalis-eleter-rangsorat

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Bart István író, műfordító, könyvkiadó
1973 óta dolgozott a magyar könyvkiadásban, először az Európa Könyvkiadó legendás időszakában szerkesztőként, majd két évtizeden keresztül a Corvina Könyvkiadó igazgatójaként Az ezredforduló utáni évtizedben a CEU könyvkiadóját vezette, szerkesztette a Valóság című folyóiratot, és csaknem egy évtizeden keresztül a Magyar Pen Club főtitkáraként tevékenykedett. A rendszerváltástól 2008-ig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) első embere, majd a szervezet örökös, tiszteletbeli elnöke lett.
Kezdeményezésére jött létre a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE), amely az elnöksége alatt több mint kétmilliárd forinttal támogatta a magyar szerzőket és könyvkiadókat.
Legfontosabb regényei közé tartozott az először 1984-ben megjelent A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös, amelyet tucatnyi nyelvre fordítottak le, és tavaly újra kiadták. Az 1990-ben megjelent Elemér utca három bővített kiadása idén látott napvilágot.
Műfordítóként a brit és amerikai irodalom olyan nagyságainak műveit tolmácsolta magyar nyelvre, mint Jack London, Philip Roth, Bernard Malamud, Norman Mailer, Arthur Koestler, Bret Easton Ellis, Cormac McCarthy, Jonathan Franzen vagy F. Scott Fitzgerald.
Számos alapművet írt a műfordítás-elméletről nyelvész feleségével, Klaudy Kingával közösen, és teljesen új műfajt teremtett az angol-magyar, valamint az amerikai-magyar kulturális szótár megalkotásával.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/elhunyt-bart-istvan-iro

 
--Elhunyt Heller Ágnes filozófus
2019. július 19-én, Balatonalmádiban, 90 évesen elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Heller Ágnes 1929. május 12-én született Budapesten. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései voltak. A Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége.
A budapesti egyetemen magyar–filozófia szakon folytatott felsőfokú tanulmányokat 1947-től 1951-ig. 1951-ben nyert magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet, majd a Budapesti Iskola megalapítója, Lukács György tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken, ám politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban. 1958 és 1963 között középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult.
Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor beválasztották az MTA levelező (1990), majd rendes (1995) tagjai sorába. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője volt napjainkban is. 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén.
Forrás: https://litera.hu/hirek/elhunyt-heller-agnes.html

 
INTERJÚ

--„Jó regényt akartam írni, amibe könnyű belemenni, de nehéz kijönni belőle” – Interjú Miklya Luzsányi Mónikával
Miklya Luzsányi Mónikának az idei budapesti könyvhétre megjelent regénye, Az ecsedi boszorkány lapjain Török Bálinttól Báthory Gáboron, Bethlen Gáboron és Bocskai Istvánon át egészen Török Katáig megelevenedik a magyar történelem számtalan szereplője.
Forrás és az interjú szövege itt: https://mindennapkonyv.hu/interju/kerdes-es-valasz/jo-regenyt-akartam-irni-amibe-konnyu-belemenni-de-nehez-kijonni-belole-interju-miklya-luzsanyi-
 

--Mesék, hősök, kamaszok – Beszélgetés Zalka Csenge Virág mesemondóval
Hallgatnak még a kamaszok mesét? Milyen történetekkel lehet őket elvarázsolni? Kik a tricksterek, és miben hasonlítanak a kamaszokhoz? Miben különböznek az amerikai fiatalok a magyaroktól? A válaszokat Németh Eszter interjújában lehet megtalálni, aki egy hivatásos mesemondóval, Zalka Csenge Virággal beszélgetett nemrég megjelent Hősök és pimaszok című könyve kapcsán.
Forrás és az interjú szövege itt: https://www.prae.hu/article/11100-mesek-hosok-kamaszok/

 
--Akinek élete összefonódott a könyvkiadással – Interjú Nagy Péterrel
Nagy Péter olyan ember, akit a szakmájában nem lehet becsapni. A kolozsvári Idea társtulajdonosa és ügyvezető igazgatója, a Gloria nyomda igazgatója, az Idea Plus grafikusműhely és az Exit Kiadó ügyvezetője és társtulajdonosa végigjárta a szamárlétrát, büszke arra, hogy a legalacsonyabbról a legmagasabb fokra jutott el. Szerencsére nem megosztó jellem, másként nem tudná elvégezni szerteágazó tevékenységét. Az Erdélyi Napló számára Nánó Csaba készített vele pályakép- és portréinterjút.
Forrás és a beszélgetés szövege itt: https://erdelyinaplo.ro/interju/nagy-peter-akinek-elete-osszefonodott-a-konyvkiadassal

 
DÍJAK

--Ők nyerték a Müpa kritikaíró pályázatát
A Müpa a 2018/2019-es évadában harmadik alkalommal hirdette meg a Karc kritikaíró pályázatot, ahova fiatal szerzők szövegeit várták.
A pályázat díjazottjainak listája a szakmai zsűri döntése alapján a következőképpen alakult:
Az I. és II. díjat Gubán Mária Vetkőzni senki nem szeret és A Te földed is című pályaművei érdemelték ki.
A III. díjat Molnár Fanni Kárhozat és gyász című kritikája nyerte el.
A Müpa weboldalán leadott szavazatok alapján a közönségdíjas Nagy Klára Benned a létra című pályamunkája lett.
A szakmai zsűri által közönségszavazásra bocsájtott kritikák – immár a pályázók neveit felfedve – a Müpa Karc oldalán olvashatók.
A Müpa a következő, 2019/2020-as évadban ismét kiírja majd a Karc pályázatot, mely a sikeres debütálás után ismét szakmai szimpóziummal kezdődik majd, és a komolyzenétől a világzenén át az újcirkuszig számtalan műfajban várja majd a fiatal kritikusok egyedi hangvételű, olvasmányos írásait.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/ok-nyertek-mupa

 
--A Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának díjai
2019. július 24-én osztották ki a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának díjait.
A 2018-ban megjelent, díjazott kötetek szerzői között ezúttal is szerepeltek magyar alkotók. Gaál György Keresztül kasul a nagyvilágban című (a kolozsvári Polis kiadónál megjelent) kötetéért Kacsó Sándor-díjban, Vajda Anna Noémi Hámozottak című (a kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület gondozásában megjelentetett) első (próza)kötetéért Páskándi Géza-díjban részesült.
Forrás: https://www.helikon.ro/romaniai-irok-szovetsege-kolozsvari-fiokjanak-dijai/

 
AJÁNLÓ

--Könyvben az oltszemi Mikó-kastély
Az erdélyi klasszicizmus egyik kivételes alkotását képviselő épületben több mint száz érdeklődő jelenlétében ismertették a Benczédi Sándor – Csáki Árpád szerzőpáros Az oltszemi Mikó-kastély című kötete születésének körülményeit, a kutatási munka eredményeit és hiányosságait.
Az alkalomból Tamás Sándor vetített képes előadást tartott Oltszem nevének történetéről.
Kovács András akadémikus, egyetemi tanár, a könyv lektora elmondta, viszonylag gazdag levéltári anyag állt a szerzők rendelkezésére az épületegyüttes múltjának feltárása során, és ezáltal majdnem összefüggő képet alkothatunk az erdélyi, székelyföldi művelődés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű építészeti alkotásról. A művészettörténész röviden ismertette az építtető gróf Mikó Miklós életútját, és hangsúlyozta, sokoldalú személyiségének legfontosabb tárgyiasult lenyomata az 1827-ben elkészült oltszemi kastély. Párhuzamot vont a gróf Bethlen Lajos által korábban Kerlésen (Beszterce-Naszód megye) építtetett kastély és az oltszemi között; a hasonlóságot azzal magyarázta, hogy személyi kapcsolata is volt a két családnak egymással. Lektorként méltatta a két szerző munkáját: Csáki Árpád történész végezte a levéltári kutatásokat és írta meg a Mikó család és az oltszemi birtok történetét, gróf Mikó Miklós életrajzát, a kastély birtoklástörténetét, összegezte a korábbi vonatkozó kutatásokat, Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök pedig bemutatja a kastélyt, a benne található falképeket, a berendezést és az épület környezetét.
Csáki Árpád szólt a kutatás hiányosságairól is: nem találtak adatokat a kastély építésének körülményeiről, nem sikerült megbizonyosodni arról, hogy Bodor Péter ezermester festette-e a falképeket, miként erről Kelemen Lajos művészettörténész vélekedett. Az ötéves munka folytatását, további források felkutatását, egy bővített kiadás megjelentetését tartja fontosnak Benczédi Sándor, és hangsúlyozta, elengedhetetlen a kastély restaurálása.
Az oltszemi Mikó-kastély című kötet Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által támogatott kutatás eredményeként jött létre a Székely Nemzeti Múzeummal partnerségben. A könyvet a Háromszék Vármegye Kiadó adta ki, a T3 Kiadó nyomdájában készült..
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/124299/konyvben-az-oltszemi-miko-

 
--Dokumentumfilm készül a bukovinai székelyek történetéről
Maroknyi székely címmel újabb dokumentumfilm készül a bukovinai székelyek történetéről Bonyhádon: a film bemutatja a népcsoport kényszerű vándorlását Madéfalvától a Dél-Dunántúlig, és megszólaltatja az 1944-es Magyarországra menekülés még élő résztvevőit.
Az Otthon az ötödik hazában alcímű film készítői végigmennek azon az úton, amelyen a székelyek is vándoroltak. A stáb már forgatott Madéfalván, Moldvában, az öt székely bukovinai faluban, az Al-Dunánál fekvő Hertelendyfalván, és a közeljövőben rögzítik Szerbiában a bácskai évek helyszíneiről készülő képsorokat - mondta Kindl Gábor rendező az MTI-nek.
„A film arról is szól, hogy mi, akik nem ott születtünk Bukovinában, hogyan őrizzük meg a székelységünket” - fogalmazott. A képsorokon bemutatják a kismányoki székely házat, az évente megrendezett néprajzi tábort és a bukovinai táncokat őrző néptáncegyütteseket is.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=11175&Dokumentumfilm_keszul
 

--Idén nyáron lenne 90 éves Anne Frank
Ebből az alkalomból jelentette meg a Ki volt Anne Frank? című könyvet a Móra Könyvkiadó.
A különleges kivitelezésű kiadvány számos új információval gazdagítja a kamasz lány bujkálásának történetét, a személyes hangvételű visszaemlékezéseknek köszönhetően pedig a holokauszt és második világháború eseményei még inkább átérezhetővé válnak. A szerzők, akik az Anne Frank Ház munkatársai, a látogatók által leggyakrabban feltett kérdésekre is válaszolnak e könyvben, amelyet a rengeteg fotó és Huck Scarry illusztrációi igazán szemléletessé tesznek.
Forrás: https://kulturpart.hu/2019/06/26/iden_nyaron_lenne_90_eves_anne_frank

 
--Királyok orra alá törtek borsot - középkori bihari oligarchákról jelent meg könyv
Több mint száz éve nem foglalkozott a történetírás a Bihart uraló középkori kiskirályokkal, ezt pótolja Zsoldos Attila történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Adorján három ostroma – Oligarchák a Tiszántúlon a 13–14. század fordulóján című kötetével, amelyet Nagyváradon mutattak be 2019. július 4-én.
A könyv a Tanulmányok Biharország történetéről című sorozat hatodik kötete, és két, a bihari régió történetét meghatározó korabeli oligarchacsalád, a Geregyék és a Borsák történetét, s ezen keresztül Adorján várnak három ostromát is taglalja.
Szó esett a bemutatón a Geregyék és a Borsák nemzetségéről, a két család időben egymást követően volt a környék kiskirálya. Párhuzamok és különbözőségek is akadnak történetükben, hangzott el, mindketten királyokkal kerültek szembe, a Geregyék családja azonban a Nyugat-Dunáltúlról került Biharba, a Borsák nemzetsége őshonos család. A Geregyék családjából származó Pált 1249-ben IV. Béla bőkezű adománya emelte a megye legjelentősebb birtokosai közé, alattuk éri 1277-78-ban Adorjánt az első ostrom. A másik két ostrom már a Borsák idején következik be, az 1317-18-as harmadik után szóródik szét a család, amelynek tagjairól az 1330-as évek közepéig szólnak források, eddig követi sorsukat a megjelent kötet. Borsa Kopaszt I. Károly nádorrá is tette, ennek ellenére a család egy orosz herceget invitált vele szemben a magyar trónra, ennek kitudódása váltotta ki a harmadik ostromot. Rég adós a történetírás a bihari kiskirályok bemutatásával, hangzott el, hiszen például Csák Mátéról vagy Kőszegi Henrikről az 1897-es években jelentek meg írások, Borsa Kopaszról pedig legutóbb Bunyitai Vince kanonok írt tanulmányt 1888-ban.
A könyvet kereskedelmi forgalomba nem bocsátják, a Bihar megyei RMDSZ székházában igényelhető.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/113806-kiralyok-orra-ala-tortek-borsot-

 
MOZAIK

--Magyar képregényben éled újjá Zorro
Bár az inspirációt a mára klasszikussá vált Disney-sorozatból merítik, korábban sosem látott eredettörténettel és kalandokkal épít saját Zorro-mítoszt egy magyar művészekből álló csapat. Egy kisebb amerikai kiadón kívül jelenleg csak ők készítenek Zorro-képregényt, Magyarországon pedig ők az elsők, akik egy nemzetközileg ismert hős licencjogait megszerezték saját gyártású képregény kiadásához.
„A Zorro-mitológia elengedhetetlen figurái közé tartozik Diego apja, Garcia őrmester és Bernardo, a néma szolga karaktere. Amikor elkezdtem tervezni a saját Zorro-változatunkat, a legtöbb inspirációt a Disney 1957-es, kultikussá vált tv-sorozatából merítettem, ami valószínűleg itthon is a legismertebb feldolgozása a Róka kalandjainak. Azt is tudtam, hogy nem akarom ugyanazt elmesélni, amit korábban már megtettek, ezért a karaktereken is változtattam némiképp. Így lett Garcia Diegoval egykorú, a néma Bernardo egy szószátyár, szoknyavadász fickó, Don Alejandro pedig egy kimért, szigorú férfi” – meséli a sorozat írója és kiadója, Tálosi András.
A magyar gyártású Zorro-sorozat a kezdetektől meséli el a hős történetét. Az első szám már elkészült, a tervek szerint háromhavonta jönnek majd ki az új részek, és a nemzetközi piacra lépés is a célok között szerepel. A világon ugyanis eddig csupán néhány Zorro-sorozatot adtak ki: Amerikában az ötvenes években jelent meg egy képregény, amit a magyar származású Alex Toth rajzolt, és a Disney adott ki a saját filmsorozatához, valamint a kilencvenes évek elején a Marvel jött ki egy rövid életű képregénysorozattal, amit a 2000-es években a Dynamite Kiadó követett. Jelenleg egy kis amerikai kiadó és a magyar csapat dolgozik a karakterrel.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/magyar-kepregenyben-eled

 
Szerkesztők:
 
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.