PÁLYÁZATOK

-- Könyvtár, ami összeköt
-- Indulhat a jelentkezés a Margó-díjra
-- Tanév végi könyvjutalmazási és könyvtárbővítési pályázat
-- HIT - Ha Istennel Találkozol. Pályázati felhívás gyermekeknek
AJÁNLÓ
-- Szakácskönyvek anno: évszázados receptek a Teleki Tékából
--A temesvári felsőoktatás intézményeinek hallgatói
--Értékmentő kötet a Bánság magyar festőjéről
--Színháztörténet - mindenkinek
-- A román és magyar névrendszer egyedi és lefordíthatatlan keresztneveiről
MOZAIK
-- Könyvfaló olvasójáték: „kell a show” az irodalomhoz
-- Lezárult a 9. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
-- Borsodi L. László a Székelyföld új főszerkesztője
-- A háborús időkben is voltak felolvasások
-- Brassói irodalmi műhelyek
--Nagy-Britanniában kell maradnia a Lady Chatterley szeretője című regény egy eredeti példányának
 

KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

-- Biblioterápiás továbbképző Sepsiszentgyörgyön
2019. április 23. és 24. között a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Domokos Géza könyvtárában biblioterápiás képzés zajlott, amelyet László Emese, a sepsiszentgyörgyi Csutak Vilmos Pedagógusok Házának könyvtárosa, valamint Forreiter Csilla, a házigazda helyszín könyvtárosa nyitottak meg. Rövid bevezető után a biblioterápiás képzést Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa tartotta, ’A biblioterápia alkalmazása az iskolai könyvtárban és a pedagógusi munkában’ címmel. A továbbképzőn összesen 22-en vettek részt. A képzés első napján a résztvevők megismerkedhettek a biblioterápia fogalmával, történetével, visszanyúlva múltbéli gyökereihez, a jelenben zajló tevékenységek ismertetéséig elmenően. Ebédszünet után folytatódott a munka a biblioterápiás módszer alkotóelemeinek bemutatásával. Másnap inkább az elhangzottak gyakorlatba ültetéséről esett szó, így a biblioterápiás tevékenység előkészítésének, lebonyolításának és kiértékelésének módszereiről. Hangsúlyt fektetett a képző az irodalomtanítás és a biblioterápiás tevékenységek közötti kapcsolatok és eltérések bemutatására is. A végén a résztvevők készítettek egy foglalkozási tervet, amelyet be is mutattak. A képzés a tevékenység kiértékelésével ért véget. A program szervezésében részt vettek: Forreiter Csilla, a Székely Mikó Kollégium könyvtárosa, László Emese, a Csutak Vilmos Pedagógusok házának könyvtárosa, Nagy Erika, a Csutak Vilmos Pedagógusok házának programszervező tanára, valamint Török Julianna, a Puskás Tivadar Szakközépiskola könyvtárosa, mindnyájan Sepsiszentgyörgyről.
Forrás és teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2019/04/sepsiszentgyorgyi-biblioterapias.html

 
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Irodalmi programok a Szent György Napokon
"Ahány test épp annyi lélek": Erdős Virág közönségtalálkozója
A 28. Szent György Napok irodalmi rendezvényeinek sorát Erdős Virág magyarországi költő, író "Ahány test épp annyi lélek" című közönségtalálkozója nyitotta 2019. április 29-én a sepsiszentgyörgyi Szimplában. A meghívottal László Noémi kolozsvári költő-műfordító beszélgetett, ahol a közönség határozottan bonyolultan összeszorulva fért el. Költő költővel beszélget, szinte elkerülhetetlen, hogy a közönség számára túlzottan műhelyi jellegű beszélgetés alakuljon ki. Leginkább a ritmus és rím szerepéről esik szó, arról, hogy ezek olyan formák, amelyek trék és snasszok, és mégis működnek, mert Erdős Virág 51 éves és „legalább 15 kötete van”, és saját bevallása szerint tankként haladt végig tulajdon életén, mégis legalább egy reggeltől estig tartó, tudatos és konkrét értelemben vett böjtölésre van szüksége ahhoz, hogy verset írjon, indulatosan, mert indulatból ír, mert, bár gyengeség szóval illeti ezt a tulajdonságát, így tud írni.
Költő és költő beszélgetésében van valami hadarás, részint mert kevés az idő, részint mert sok-sok dologról kell beszélniük, mintha valami kényszer alatt állnának, és tényleg a több mint 15 kötet idejét kellene átfogni egyetlen óra alatt. A gépszíj a közönséget is elkapja, mert Erdős Virág, mintha verset írna, picit játékosan beszél Budapest egyik durván problémás helyszínéről, a két hosszú épületnyi Hős utcáról, a közönséget pedig beszívja a hangulat, a mélyszegénység pórusokig ható közömbös kétségbeesése, a rímbe szedett szereplők és helyszínek pedig a telefonról (mert hol tartaná valaki 2019-ben a kiadatlan verseit) felolvasva egyre élesebb képet festenek arról, hogy mi is történik ott.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/122681/leromlas-viraga-szent-gyorgy-napok
https://www.hirmondo.ro/kultura/a-tehetseg-nem-tanulhato/
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/erdosvirag
Örök rajongók: Hartay Csaba közönségtalálkozója
Az irodalmi rendezvények sorát folytatta 2019. április 30-án este Hartay Csaba magyarországi író, költő, blogger közönségtalálkozója a Szimplában, amely az Örök rajongók címet viselte.
A költő nyers őszinteséggel és humorral számolt be fiatalkori emlékeiről, a gimnáziumban töltött korszakáról és a szarvasmarha-telepén töltött idejéről, a szerző ugyanis Szarvason él, társtulajdonosként egy szarvasmarha-telepen dolgozik.. Ez ihlette a kirobbanó humorú, terepnaplószerű tehenészregényét, amely Nem boci! címmel 2015-ben jelent meg, és amelyből néhol már-már székely humort idéző frissességgel olvasott fel.
Mint az a fotós barátjával, Bach Mátéval folytatott beszélgetésből kiderült, Hartay Csaba a társadalom visszáságairól szóló írásait a Viharsarki Kattintós elnevezésű humorblogján kezdte népszerűsíteni. S bár elmondása szerint elkerülhetetlen, hogy valaki ne sértődjön meg egy-egy oda felkerülő írása miatt, vállalja a kockázatot, és eléggé őrült figurának tartja magát ahhoz, hogy bejegyzésein elég gyakran ő maga is elmosolyodjon.
A Holtág (2016) című prózakötete talán egyike azon munkáinak, amely – úgymond – mélyebb ihletésű, amely a generációk közti párbeszédre épül. Valójában a kötet a nagyapa és az unoka barátságáról szól egy érzékeny kisfiú szemszögéből, látomásokkal szőtt emlékekből építi fel a nikotinfüggő családfő agóniáját, amelyben tulajdonképpen édesapja élettörténetét alkotta meg.
Ugyanakkor a Rajongók voltunk című novellakötete is egyfajta nosztalgia, az első dolgokba való visszalapozásként említette, amely a fiatalkor rácsodálkozásáról szól a világra, ahol egy 12 éves Hartay Csabát aktivál a szerző. Róla (is) mesél, de közben visszalapoz a ’80-as évek ébredező Magyarországára, az addig ismeretlen termékekre, divatra, gondolatokra. Erre utal a Turbó rágót felidéző könyvborító is, ami számtalan gyerekkori emléket elevenít meg.
A költő a beszélgetés alatt és a felolvasott írásaival is, hol tréfásan, hol komolyabban, azt sugallta, hogy a lelkesedés lángja, a fiatalkori rajongásnak, a dolgokra való rácsodálkozásnak nem szabad kivesznie belőlünk. Hogy mindezt életben tartani nem lehetetlen feladat, arra maga Hartay Csaba a bizonyíték.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/122680/amugy-az-elet-szent-gyorgy-napok
https://www.szentgyorgynapok.ro/hartay-csaba-a-fiatalsag-orok-rajongoja/
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/orok-rajongok-hartay-csaba-a-szent-gyorgy-napokon
Fénypecázás: Bach Máté előadása
Az Athaeneum kiadó, a Magyar Nemzet napilap, a Prae kulturális portál munkatársaként dolgozó Bach Máté szociális munkásnak készült, ám fotográfusi hivatásában is megőrizte érzékenységét, amivel minden élethelyzetben az Embert próbálja megragadni. A 2019. május 1-jei rendezvényen, a Magma Kiállítótérben vetített képsorozatai is ezt bizonyítják.
A fiatal magyarországi fotósnak, aki Hartay Csaba íróval együtt a Bod Péter Megyei Könyvtár meghívására érkezett Sepsiszentgyörgyre, a dokumentarista riportfotózás a szakmai eleme, a különböző kultúrájú emberek megismerése és bemutatása, ezért kattintás előtt szeret elbeszélgetni a megörökített szereplőkkel. Dolgozott hajléktalanszállón, élt együtt dél-magyarországi beás cigányokkal, mindezt fotósorozatban és dokumentumfilmben is rögzítette.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/122706/fenypecazas-bach-mate-fotografussal-szent-gyorgy-
https://www.hirmondo.ro/kultura/fenypecazas-a-magmaban/?
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/fenypecazas-bach-mate-a-szent-gyorgy-napokon
Történések és szereplők: közönségtalálkozó Florin Lăzărescu íróval
Florin Lăzărescu személyében a kortárs román irodalom egyik meghatározó személyisége látogatott Sepsiszentgyörgyre a Szent György Napok alkalmából. A moldvai Doroşcani faluban, 1974-ben született és Jászvásárban (Iaşi) élő próza- és forgatókönyvíróval Adrian Lăcătuș brassói irodalomkritikus beszélgetett 2019. május 2-án a Tein Teaházban.
Lăzărescu sem szerzőként, sem emberként nem tartozik a szokványos csoportba. A szépirodalom és olvasás hamarosan bekövetkező végét jóslókkal szemben ugyanis ő hisz ezek jövőjében, mert szerinte az embereknek továbbra is szükségük van a bennük tálalt történetekre.. Ennek oka pedig az értelmes létben rejlik, hiszen minden életút tulajdonképpen érdekes és a maga nemében egyedi, de valahogy mégis hasonló történet. Ezért azonosulni tudunk a művek szereplőivel és tartalmával.
Ennek köszönhetően változás esetleg az olvasási szokásokban áll be, mely következtében a nyomtatott könyvekről a virtuális világban fellelhetőkre tevődik a hangsúly. Sajnos, ezt a tevékenységet már most felületesebben végzik, mint ahogy azt néhány évtizede tették.
A zömében magyar ajkú közönség érdekes és ugyanakkor értékes tapasztalattal gyarapodott a végig román nyelven zajló találkozó során.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/optimista-alkoto/
https://www.3szek.ro/load/cikk/122739/az-iro-aki-nem-fel-szent-gyorgy-napok
Fotók itt: www.kmkt.ro/intampl-ri-i-personaje-florin-l-z-rescu-la-zilele-sfantu-gheorghe
Névadójára emlékezett a Bod Péter Megyei Könyvtár
Halálának 250. évfordulóján kettős könyvbemutatóval hajtottak fejet a felsőcsernátoni születésű református lelkész, tudós, irodalom- és egyháztörténész, kartográfus, Bod Péter (1712–1769) emléke előtt 2019. május 10-én, Sepsiszentgyörgyön.
„A kerek föld közepe ott vagyon, ahol te állasz” – köszöntötte a Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője, Szonda Szabolcs, az intézmény Gábor Áron-termét megtöltő népes közönséget. Az idézet Bod Péter Szent Hilárius című munkájában található, és a könyvtárigazgató véleménye szerint szerzőjének az önazonosság-tudatát tükrözi, ugyanakkor két, egymást kiegészítő módon értelmezhető. A világ közepe a szülőföld – nem véletlen tehát, hogy az egyházi férfiú mindvégig büszke volt székely származására. Ugyanakkor az embernek önmagában kell hogy legyen egy biztos pontja, amelyre világát ráépítheti, mint ahogy Bod Péter ezt meg is tette.
Gudor Kund Botonddal, az elsőként bemutatott, Bod Péter, a történetíró címet viselő kötet szerzőjével, a könyv megjelenését biztosító baróti Tortoma Könyvkiadó igazgatója, Demeter László beszélgetett. Ennek során kiderült, hogy az egykor Magyarigenben szolgáló lelkész, ma gyulafehérvári református esperes, kutató közel érzi magát nagy elődje életművéhez. Indoklása szerint azért, mert a Magyarigenben eltöltött 19 év alatt abban a házban lakott, amelyet Bod Péter épített, és amelyben élt, így körülvette a szellemisége. Az a szellemiség, Gudor megfogalmazása szerint, amit „nevezhetünk akár a barokk vagy a korai felvilágosodás szellemiségének, de mindenképpen olyan megtermékenyítő közeg a magyarigeni miliőben, amelyet meg kellett érteni, és a megértés folyamata szülte ezt a könyvet.” Megírásának célja pedig az volt, hogy átfogó képet nyújtson a szakemberek által a 18. századi Erdély legkiválóbb protestáns tudósának tekintett férfiú történetíró munkásságáról, amely később a magyar öntudat kialakulásában és ebből fakadó helytállásban is fontos szerepet játszott. Nyilván nem véletlenül, hiszen amint Gudor megjegyezte, arra kell építenünk, amit örököltünk, amit a szüleinktől, nagyszüleinktől, dédszüleinktől kaptunk, és amit kötelességünk összegyűjteni és megőrizni. Ilyen értelemben a románok is sokat köszönhetnek neki, hiszen megírta a történelmüket, annak világi, egyházi és néprajzi vonatkozásaival együtt.
Gudor Kund Botond és Gróf László Bod Péter, a kartográfus című, a Háromszék Vármegye Kiadónál frissen megjelent könyve bemutatóját Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, térképgyűjtő vezette fel. Elmondta, a kötet a jeles személyiség kevésbé ismert térképészeti munkásságát és annak határtémáit járja körül tudományos alapossággal, népszerűsítő jelleggel, gazdag illusztrációs anyaggal. Rámutatott, mindmáig kevésbé ismert Bod Péter jártassága a történelem segédtudományaiban. Az Isten vitézkedő Anyaszentegyháza című műve mérföldkő volt a térképkiadás történetében, hiszen Bod Péter – bár nem volt a szó szoros értelmében kartográfus – az első magyar nyelvű világrésztérképeket jelentette meg ennek mellékleteként.
Gróf László térképtörténész, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagja elmondta, 1956-ban hagyta el Magyarországost, és a sors Angliába sodorta. Ugyanúgy véletlenek sorozata az is, ahogyan találkozott Bod Péterrel, kezdve egy megjelöletlen Amerika-térképével, s aztán kutatni kezdte a tudós munkásságát. Ő fedezte fel, hogy a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őrzik Bod Péter korabeli portréját, és szintén a véletlen műve, hogy a gyulafehérvári múzeumban szóba hozta az olajfestményt, és Ana Dumitran történész, aki vallástörténeti kiállítást rendezett, oda kölcsönkérte a művet és megtisztíttatta.
A könyv kapcsán Gudor Kund Botond elmesélte, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában Bod Péter egyháztörténeti munkásságát kutatva rábukkant a Historia Hungarorum ecclesiastica című kézirat mellékleteként csatolt térképre, amely a magyarok vándorlását mutatja be az őshazától a Kárpát-medencéig. Ezt tanulmányozhatta Kőrösi Csoma Sándor is, mielőtt elindult ázsiai útjára – vélte.
Feiszt György nyugalmazott szombathelyi levéltáros, heraldikus, akinek a felsőcsernátoni Bod család címeréről jelent meg tanulmánya a kötetben, a jelképről elmondta, az a vérrel szerzett nemesség szimbóluma.
Az est záróakkordjaként a Filip Ignác vezette Codex régizene-együttes Bod Péter korát idézte meg, a Sepsiszentgyörgyi kéziratból (1757) játszottak, énekeltek dalokat, majd Bocskor János gyűjteményének egy, a közönséget is megmozgató dalával fejezték be a minihangversenyt.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/122966/a-vilag-kozepe-a-szulofold-nevadojara-emlekezett-a-
https://www.hirmondo.ro/kultura/szulofoldunk-a-vilag-kozepe/
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/bod-peter-250-emlekrendezveny-kettos-konyvbemutatoval
Gyermeknapi előadás a könyvtárban: A legkisebb fiú
„Zenés-mesés kurutty”-ként meghatározott, Kántor Péter verseire épülő, interaktív gyermekelőadás volt A legkisebb fiú címmel, 2–8 éves résztvevőknek 2019. május 30-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A rendezvény fellépőjeként Várkonyi Eszter színművész mesélt, énekelt, hegedült és játszott kalimbán, ütőhangszereken pedig közreműködtek a részt vevő gyermekek. Az előadás után a jelenlévők a gyermekkönyvtárosok vezetésével hangszereket készíthettek.
Forrás: http://www.kmkt.ro/gyermeknapi-eloadas-a-konyvtarban-a-legkisebb-fiu
Befogadott rendezvények
Dr. Antalka Ágota könyvbemutatója
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár az idei Szent György Napok kultúrhete alatt adott otthont dr.. Antalka Ágota Modern világunk népbetegsége: a kiégés című könyve második, bővített kiadása bemutatójának, amely a szerző jelenlétében zajlott le 2019. április 30-án. Beszélgetőtársa Kovács István lelkész, a Magyar Unitárius Egyház Közügyigazgatója volt a rendezényen.
Antalka Ágota PhD (1981, Sepsiszentgyörgy) egyetemi társtanár, pszichopedagógus. Kutatási területe a pszichológia és a neveléstudományok. Jelent meg könyve Lettországban, Németországban, 2019-ben itthon, utóbbi Apáczai-díj elismerésben részesült. A szerző ezúttal bemutatott könyve, a Modern világunk népbetegsége: a kiégés már tavasszal megjelent, a nagy érdeklődésre való tekintettel szükségessé vált második kiadásához új borítóterv készült, és egyetemi nyomda kiadásában jelent meg.
A könyv ajánlott pedagógusok, segítő szakmákban és egészségügyben dolgozók, üzletemberek, lelkészek és mindazok számára, akik emberekkel dolgoznak, és tapasztalták vagy tapasztalják saját magukon vagy munkatársaikon, családtagjaikon a kiégés, elfáradás tüneteit, hatásait. A könyv segítséget nyújt a felismerésben és a megelőzésben.
Forrás: https://www.szentgyorgynapok.ro/artist/dr-antalka-agota/
Világszem: a magyar költészet dicsérete - dr. Reisinger János előadása
Dr. Reisinger János művészet- és irodalomtörténész Világszem című irodalmi kitekintő-sorozatának negyedik előadására került sor 2019. május 23-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, Magyar költők a szeretetről címmel. A versmondással, verselemzésekkel tarkított előadásra ezúttal is népes közönség volt kíváncsi.
Forrás: http://www.kmkt.ro/vilagszem-a-magyar-kolteszet-dicserete-dr-reisinger-janos-eloadasa

 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A Joannes Kájoni 390 emlékév rendezvényei
A Joannes Kájoni 390 emlékév rendezvényeinek sorában a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, 2019. május 23-án Róth András Lajos történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője a korai nyomtatványok művészetéről tartott előadást. Kilépve a hétköznapokból, az elmúlt korokba kalandozhattak jelenlévők az előadás képi világa és a Kájoni-dalok által. Róth András Lajos betekintést nyújtott a könyvnyomtatás első századainak könyvművészeti, nyomdatechnikai és könyvgrafikai sajátosságaiba. Vetítéssel kísért előadásában elsősorban azt mutatta be, hogy a korabeli nyomdászok és kiadók milyen illusztratív eljárásokat használhattak, hogy kiadványaikat szebbé, elegánsabbá varázsolják. Az előadást a Role zenekar által megszólaltatott dallamok foglalták keretbe. Nagy Tivadar, Nagy Edina, és Sántha Zsuzsanna előadásában hangzottak el a Kájoni János által a 17. században gyűjtött és lejegyzett dallamok.
A Hargita Stúdió videofelvétele a rendezvényről: https://www.youtube.com/watch?v=EGyPGBSMwPI
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/753/korai-nyomtatvanyok-muveszete--roth-andras-lajos-eloadasa
A Joannes Kájoni 390 emlékévben a 17. századi polihisztor, ferences szerzetes nevét viselő Hargita megyei könyvtár egyik célja közelebb vinni a fiatalokhoz Kájoni személyiségét, sokoldalú életművét, az általa képviselt szellemi értékeket. Kájoni János öröksége címmel rendhagyó könyvtári órákra várják a középiskolás csoportokat. 2019. május 15-én iskolájuk névadójának munkásságával ismerkedhettek a Joannes Kájoni Szakközépiskola tizenegyedikes diákjai és a Határtalanul projekt keretében Csíkszeredában vendégeskedő, budapesti Európa 2000 Középiskola tanulói a megyei könyvtár előadótermében. Kájonira vonatkozó dokumentumok, kiadványok, képek felhasználásával készült virtuális kiállítás révén idézték fel, a középiskolás diákok számára közel hozva, Kájoni rendkívüli, polihisztori személyiségét és életművét. A bemutató után Kájoni János életével, munkásságával kapcsolatos online kvízjáték kérdéseire válaszoltak a diákok, kis csoportokban, okostelefon segítségével.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/748/kajoni-janos-oroksege--rendhagyo-konyvtari-ora-es-kvizjatek-a-kajonis-diakokkal
A zenész Kájoni címmel tartott rendhagyó zenetörténeti órán ugyancsak a Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai vettek részt a könyvtárban. Ifj. Szabó András, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola zenetanára vetítéssel és hanganyaggal illusztrálva ismertette meg a diákokat Kájoni zenei munkásságával, főként a Kájoni Kódex jelentőségével, amelyből ízelítőt is kaptak a diákok. Kájoni korának történelmi-társadalmi vonatkozásaiba is betekintést nyújtott a könyvtári óra.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/751/a-zenesz-kajoni--rendhagyo-konyvtari-zeneora-kajonis-diakokkal
Életlecke Kolozsi Lázár Ildikóval
Kolozsi Lázár Ildikó, írói álnevén L. I. Lázár, a Rejtőző kavicsok szerzője, író, pedagógus, sportriporter, többszörösen kitüntetett újságíró volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2019. május 6-án. A reggeli könyvbemutató a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában zajlott két nyolcadik osztály tanulóinak lelkes részvételével, a délutáni alkalomra a Nagy István Művészeti Líceum és a Venczel József Iskolaközpont diákjai körében került sor a megyei könyvtár előadótermében. A gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő író, Nívó-díjas és Ezüsttoll-díjas újságíró közvetlen hangnemben, a tinédzserek nyelvén szólította meg közönségét. A kezdetben tartózkodó fiatalok csillogó szemmel figyeltek rá, történeteivel, minden mondatával igazi ’életleckét’ adott számukra, amelynek jó hasznát veszik, ha eltévednek ’az élet sűrűjében’. A fiatalokról, mai tizenéves diákokról szóló regényének már két része is megjelent, a második kötet 2018-ban látott napvilágot.
A találkozó végén elhangzott: ‘Nem a könyvemet akarom ajánlani, hanem azt szeretném, hogy megértsétek, mit jelent kavicsnak lenni, hogy mindenki értékes. Nagyon fontos pozitív megerősítést kapni, hogy ne közömbösen menjünk el egymás mellett, ismerjük fel egymásban az értékeket és éljük meg igazán az életet.’
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/749/eletlecke-kolozsi-lazar-ildikoval-a-rejtozkodo-kavicsok-cimu-regeny-szerzojevel
Éhe a szépnek. Énekelt és mondott versek – előadás a könyvtárban
‘Éhe a szépnek...’ címmel került sor Gyulai Zsuzsanna és a Strófa trió irodalmi műsorára a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2019. május 3-án. Az előadók Budapestről érkeztek, a Strófa trió 2006-ban alakult, tagjai Dara Vilmos, Silling Tibor és Tábi Tamás, hozzájuk társult Gyulai Zsuzsanna, Radnóti-díjas versmondó, és együtt fantasztikus hangulatot teremtettek a könyvtár alagsorában. A zenés-verses estről Anton Anita és Ozsváth-Berényi Tímea gyakornokok számoltak be a könyvtár honlapján: ‘A 28 produkció között elhangzottak Arany János Letészem a Lantot, Évnapra, József Attila Reménytelenül, Amit szívedbe rejtesz, Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című versei. A Strófa trió különleges hangszerekkel hozott színt az előadásba. Ady Endre Héja-nász az avaron című versét egy, a nevéhez híven, csobogó, csörgő hangot kiadó, esőfa nevű hangszerrel kísérték.’
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/746/...ehe-a-szepnek....enekelt-es-mondott-versek--eloadas-a-konyvtarban
Code Kids Hargita megyében
A Code Kids országos programhoz csatlakozva, 2019 márciusa óta működnek Hargita megye könyvtáraiban is a programozó gyermekklubok. Jó hangulat, csapatmunka és játékos tanulás jellemzi a Csíkszeredában (a megyei könyvtárban) és a megye öt településén (Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Csíkszentdomokos, Csíkszépvíz, Borszék) működő klubokat. A gyermekek többsége sikeresen megoldotta az első programozási feladatokat, elkészültek a szakszerű plakátok és a csapatbemutatók. Csíkszentdomos csapata minden határidőnek és feltételnek megfelelt, ezért az országos versenybe is benevezett.
A Code Kids országos program a PROGRESS Alapítvány közreműködésével, ismert külföldi és romániai szervezetek anyagi támogatásával valósul meg.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/747/code-kids-hargita-megyeben

 
-- BrExLibris a Teleki Tékában
2019. május 18-án nyitotta meg tavaszi kiállítását a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár. A tárlat kurátora Kovács-Gorbói György. A BrExLibris. Válogatás angol könyveinkből című tárlat célja reprezentatív képet nyújtani a Teleki Sámuel tékájában és a Református Kollégiumban fellelhető angol könyvekről és szerzőkről. Ugyanakkor látható lesz néhány olyan ritkaság is, amely révén a könyvtár méltán tarthat igényt nemcsak a nemzetközi könyvtörténeti kutatások, de a nagyközönség érdeklődésére is: például Newton Principiájának első kiadása (1687), a Londonban megjelent, kilencnyelvű Biblia Sacra Polyglotta (1657) vagy a 17. századi gyulafehérvári professzor, Kaposi Sámuel Angliát bemutató jegyzetei.
A kiállítás íve a reprezentatív egyházi kiadványoktól az angol tudományos forradalom és eszmetörténet kötetein keresztül az erdélyi–angol kölcsönhatásokig követi az állományok gyarapodását a kezdetektől a 19. század elejéig.
A Teleki–Bolyai Könyvtár igen gazdag bibliagyűjteménnyel rendelkezik. Teleki Sámuel a teljesség igényével szerezte be a különböző (reprezentatív) kiadásokat közkönyvtára számára, míg a Református Kollégiumból származó kötetek a reformáció és protestantizmus szellemében kerültek a gyűjteménybe. A kiállításon látható angliai egyházi kiadványok legszebbike, a Walton-féle 1657-es londoni Biblia Sacra Polyglotta latin, görög, héber, arámi, szír, arab, perzsa, etióp és szamaritán nyelven közli a Szentírás szövegét.
Ugyanakkor a Református Kollégium egykori diákjainak angliai peregrinációja révén, illetve Teleki Sámuel gyűjtőmunkája eredményeként a tudományos forradalom jelentős kötetei (Francis Bacon, William Harvey, Isaac Newton munkái) és a korszak politikai és filozófiai gondolkodóinak munkái is megtalálhatók a Teleki–Bolyai Könyvtár polcain, akár eredeti kiadásokban, akár fordításokban, tükrözve azt, hogy mit is tartottak fontosnak és megengedettnek Erdélyben a szigetország tudományos és eszmetörténeti irodalmából.
Az erdélyi–angol civilizációs kölcsönhatásokról szóló ismereteink egyrészt az erdélyi peregrinus diákok és követségben járó nemesek angliai tapasztalataira épülnek, másrészt az angol utazók élménybeszámolóin alapulnak. Peregrinusok latin vagy angol nyelven készített munkáit, a gyulafehérvári kollégium professzorának, Kaposi Sámuelnek Anglia és Skócia földrajzáról és híres helyeiről szóló iskolai jegyzetét, Szepsi Csombor Márton útleírását, az Europica varietast, valamint sok más apró vonatkozó részletet böngészhetünk.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/brexlibris-a-tekaban
 

-- Kirándul a Nagyinet
A Maros Megyei Könyvtár kövesdombi részlege által működtetett Nagyinet program résztvevői számára 2019. június 14–15-én a Kazán-szoroshoz és a Bigér-vízeséshez szerveznek kirándulást. A jelenlevők ellátogatnak Ocnele Mari-ba, és megtekintik az Isten hídját, amely Románia legnagyobb természetes hídja. Érdeklődni, feliratkozni Illyés Claudia könyvtárosnál lehet a kövesdombi könyvtárban, illetve a 0748-741-507-es telefonszámon.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/kirandul-a-nagyinet-2

 
KITEKINTŐ

-- „Kettős költözés előtt” az OSZK?
2019. május 14-én sajtótájékoztatón jelentette be Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, hogy a nemzeti könyvtár előtt álló fő feladatok egyike a „kettős költözés”, vagyis „az intézmény digitális térben és modern könyvtári épületben való új működésének megtervezése és előkészítése. Ez utóbbi esetben felmerült a Kilián-laktanya (Mária Terézia laktanya), mint egyik szóban forgó lehetőség. Erről azonban továbbra sincs kormányzati döntés.”
A főigazgató hozzátette, hogy 2014-ben kezdték el tervezni az OSZK „kettős költözését”, és hogy folyamatban van egy archiválisraktár tervezése is Piliscsabán.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a könyvtár jelenlegi épületében a következő héten indul az azbesztmentesítés első szakasza, valamint belsőépítészeti munkák is kezdődnek.
A digitális átállásról azt mondták, a közintézmények, múzeumok, könyvtárak adatbázisait összekötő digitális névtér-rendszert hoz létre az OSZK, erről Rétvári Bence Emmi-államtitkár annyit árult el, hogy ezzel olyan internetes tudásbázis jön létre, amely okosabb, bővebb, pontosabb és megbízhatóbb, mint a Wikipédia.
A Magyar Nemzeti Névtér ugyanis a különféle, eddig széttagolt adatbázisokban, katalógusokban és online lexikonokban szereplő személy-, földrajzi és testületi neveket teszi könnyen kereshetővé és elérhetővé egyetlen nyitott rendszerben.
Forrás: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/egyelore_nincs_dontes_az_orszagos_szechenyi_konyvtar_koltozteteserol_javitott_verzio_.684204.html

 
-- Könyvautomata, könyvtárbusz és élőlánc Egerben
2019. június 15-én kezdődik az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár felújítása, amely egy évig tart, ezért nyárra a könyvtár bezár, hogy szeptemberben, új, ideiglenes helyén nyíljon meg. A könyvtár munkatársai önkéntesek jelentkezését várják, akik segítenek a könyvek költöztetésében. Bár a központi intézmény bezár, a könyvtárosok nyáron a Strandkönyvtárban, a Plázakönyvtárban és Parkkönyvtárban továbbra is várják az olvasókat, ráadásul a könyvhét napján a Dobó téren Poket könyvautomatát állítanak fel.
A könyvtár vezetője arra biztatja az egrieket, hogy mielőtt bezár a központi könyvtár, nyugodtan vegyenek ki több könyvet a szünet idejére – a kölcsönzési idő ezúttal egészen szeptember közepéig tart –, hiszen minél több kötetet vesznek ki az olvasók, annál kevesebbet kell a következő hónapokban átköltöztetni.
A költözéskor 300 000 könyvet kell majd megmozgatni, így elkelnek majd a segítő kezek, ugyanis az ideiglenes új épületbe élőlánccal szeretnék elindítani a köteteket. Aki szeretne az akcióhoz csatlakozni a következő e-mail címen jelezheti szándékát: info@brody.iif.hu
A könyvtár ideiglenes helyén, a HEMO-ban (Helyőrségi Művelődési Otthon) már modernebb kölcsönzési rendszerrel várják majd az olvasókat, sőt, kialakítanak egy digitális labort is. Így, aki szeretné, az önmaga is el tudja majd intézni a kölcsönzést, illetve egy könyv visszaadását, könyvtáros segítsége nélkül. A digitális laborban pedig lehetőség lesz videó- és hangfelvétel készítésére, ezek utómunkálatainak elvégzésére is.
A könyvhét nulladik napján átadnak az egri Dobó téren egy POKET automatát, amelyből könyvet lehet majd vásárolni. Ősszel útnak indul a könyvtárbusz, amely Heves megye huszonhárom olyan településére jár majd, ahol nincs könyvtár vagy kevésbé széles a szolgáltatási kör. A buszból könyveket, folyóiratokat lehet kölcsönözni, de kis létszámú programok is lesznek, például informatikai képzések és könyvtármozi is.
Forrás: https://mindennapkonyv.hu/hirek/friss/konyvautomata-konyvtarbusz-es-elolanc-egerben

 
-- A német hatóságok átadták Kafka írásait Izraelnek
Franz Kafka bizalmas barátjának, Max Brodnak mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át 2019. május 22-én a német hatóságok Izraelnek.
Max Brod Kafka közeli jó barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el tuberkulózisban, de halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet.
Brod azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is, amelyek révén Kafka posztumusz a 20. század egyik legnagyobb írójává vált.
A Brod-hagyaték Németországba került részét az izraeli nagykövetségen adták át a német hatóságok David Blumenbergnek, az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatójának, aki az eseményt „történelmi igazságszolgáltatásként” méltatta.
Brod a náci megszállás elől Csehországból 1938-ban az egész gyűjteménnyel, amelyben saját kéziratai, dokumentumai és Kafka kéziratai is voltak, a brit fennhatóság alatt álló Palesztinába szökött. Halála után az egész hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a megbízással, hogy Kafka írásait egy tudományos intézetben helyezze el. Hoffe azonban a következő négy évtizedben megtartotta a dokumentumokat, néhányat el is adott közülük, A per kézirata egy 1988-as árverésen 1,8 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény néhány darabját egy tel-avivi széfben tartotta, másokat Svájcban, és saját, tel-avivi lakásában is őrzött kéziratokat.
Németországban a gyűjteménynek az a része volt, amelyet tíz éve Hoffe tel-avivi lakásából loptak el. A kéziratok egy izraeli műkereskedőnél kötöttek ki, aki megpróbálta eladni őket a Német Irodalmi Archívumnak, de az intézmény jelentette az ajánlatot az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak, amely megtette a szükséges lépéseket a hatóságoknál.
Forrás: https://444.hu/2019/05/22/a-nemet-hatosagok-atadtak-kafka-irasait-izraelnek

 
HAZAI

-- Mennyi bevétele van a Szatmár Megyei Könyvtárnak?
Közel 30 millió lejjel kisebb költségvetésből gazdálkodik idén Szatmár megye, mint 2018-ban, de a 429,5 millió lejt sikerült úgy elosztani, hogy a működési költségek év végéig biztosítva legyenek, és a beruházások redőnyét sem kell teljesen lehúzni.
Fajsúlyos tanácsülésre gyűltek össze a megyei grémium tagjai április végén, hiszen végre napirendre kerülhetett a költségvetés – igaz, több hónapos késéssel, s a tételek megvitatásánál a szociáldemokrata tanácsosok akkora öngólokat rúgtak, hogy a képzeletbeli háló kiszakadt, de még a kapufa is összedőlt. Jóformán még el sem kezdődött a gyűlés, de az örökké felszólaló Pop Ioan máris jelentkezett, nehezményezve, hogy az előző ülésen beiktatott két frakciótársa még nem kapott szakbizottsági tisztséget, ám ennél is komolyabb gondot jelentett számára, hogy a vaskos költségvetési határozattervezetben nem találta azt a lapot, amely a megyei könyvtár bevételeit, saját jövedelmét tartalmazza. Nem kis meghökkenéssel vette tudomásul, hogy a kulturális intézménynek nincs saját jövedelme, hiszen a könyvek kikölcsönzése bizony teljesen ingyenes, ráadásul az intézmény által szervezett különböző rendezvényekre is díjtalan a belépés. Ám nem hiába volt hosszú évtizedekig a város egyik elit főgimnáziumának a tanára, városi tanácsos és most már harmadik éve megyei, nem tudott csak úgy napirendre térni e tény fölött, s azon akadékoskodott, hogy miért nincs feltüntetve a könyvtár saját jövedelmeként az az összeg, amellyel a megyei tanács támogatja a működését. Pataki tanácselnök angyali türelemmel magyarázta el: azt az összeget nem lehet saját jövedelemnek minősíteni, mert azt nem a könyvtár termeli ki. Látszott, hogy Pop tanácsos nincs megelégedve sem a válasszal, sem magával a ténnyel, de a teremben ülők már-már kirobbanó nevetése, valamint az, hogy a költségvetés határozattervezetét a jogászok és a megye jegyzője teljesen szabályosnak és törvényesnek láttamozta, azt sugallta számára: jobb, ha nem keresi tovább a kákán a nem létező csomót, ha még annyira „hamarosan lejár a mandátum, és számot kell adni választóinknak minden tettünkről.”
Forrás és teljes cikk itt: http://www.frissujsag.ro/%E2%80%9Emennyi-bevetele-van-a-konyvtarnak/

 
-- Felújítás a Maros Megyei Könyvtárban
A felújítás miatt a Maros Megyei Könyvtár központi részlege áprilisban zárva volt néhány hétig. Az intézmény 2019. május 2-án, csütörtökön nyitott újra, könyvet kölcsönözni munkanapokon 9 és 17 óra között lehet. Az olvasóterem a javítási munkálatok miatt továbbra is zárva, a könyvtár a Városháza utca 2. szám alatt, a volt Park Szálló épületében működtet egy tanulótermet.. Agyagási Hajnal könyvtáros, az intézmény munkatársa szerint erre a vizsgaidőszak miatt is nagy szükség van. A terem naponta 8–13 és 14–20 óra között látogatható.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/utazo-koenyvek-nyitott-koenyvespolc

 
-- Bővülő könyvtári szolgáltatások a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
Elsősorban diákok, egyetemi hallgatók, oktatók és kutatók számára szóló, évi 700 000 forint értékű könyvtári szolgáltatással bővül a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár ajánlata - a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára ugyanis a magyarországi Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programján keresztül céltámogatást biztosít a székelyföldi könyvtár részére. Jelenleg nyolc adatbázis, köztük több kiadónak a teljes e-könyv kínálata elérhető. 25 millió oldalnyi beszkennelt újság vált így hozzáférhetővé.
Az erdélyi intézmények közül eddig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet csatlakozott a programhoz. (Korábban a Székely Nemzeti Múzeum, a napokban a Bod Péter Megyei Könyvtár is. – szerk. megj.) Egyszerre ötven oldal tölthető le, nyomtatható vagy használható telefonon, laptopon is, de csak a könyvtár hálózatán keresztül. Ötven oldalanként teljes iratanyag, könyvek, szakdolgozatok is letölthetőek.. Főként tudományos és ismeretterjesztő kiadványok szerepelnek a "kínálatban", de szépirodalmi e-könyvek is hozzáférhetőek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2018-ban döntött arról, hogy a határon túli magyar intézmények számára céltámogatást biztosít az EISZ Nemzeti Programon keresztül. A támogatás célja, hogy minél teljesebb legyen az intézményi hozzáférés a nemzeti programban biztosított online adatbázisokhoz. A nemzeti programról bárki részletesen tájékozódhat a http://eisz.mtak.hu honlapon.
Az anyaországi céltámogatásnak köszönhetően díjmentesen igénybe vehető nagyszámú adatbázis, ami óriási segítséget nyújt nem csak a kutatók, de a középiskolások és egyetemi hallgatók munkája során is.
Forrás: https://hargitanepe.eu/bovult-a-konyvtari-szolgaltatas/

 
-- BiblioTech - tudományos vásár és kiállítás a Bihar Megyei Könyvtárban
A nagyváradi „Gheorghe Şincai” Megyei Könyvtár a Learning Communities Egyesülettel és a Nagyváradi Közösségért Alapítvánnyal közösen 2019. május 24-25-én tudományos vásárt és kiállítást szervezett gyermekek és fiatalok számára (elsődleges célközönség a 6–18 éves korosztály volt). Az esemény Erasmus+ finanszírozással jött létre, a „STEM Education for Responsible Citizenship in EU” projekt keretében.
A BiblioTech tudományos vásár és interaktív kiállítás révén a szervezők a fiataloknak a tudományok iránti érdeklődését kívánták serkenteni és újabb platformot biztosítani a STEM (Science-Technology-Engineering-Math) körébe tartozó tevékenységek népszerűsítésének. A STEM Club spanyol, már öt hónapja Romániában dolgozó önkéntesei voltak az esemény főszervezői, akik a vásáron különböző tudományokhoz kapcsolódó asztalokat állítottak fel, így volt fizikaasztal, biológiaasztal, ahol a napközben érkezők maguk próbálhattak ki egyszerű, de nagyszerű, izgalmas kísérleteket.
Saját készítésű kaleidoszkópokat is ki lehetett próbálni, illetve különböző mágneses kísérletek is voltak, és a szervezők Szabadulószobát is összeállítottak, ami a kiállítóterem egyik sarkában, fekete anyagokkal elkerített részt jelentette. Nagyon jól összeállított, komplex feladatsort találtak ki ebben, számkódokat kellett megfejteni, valamint szöveges feladványt, és különböző, a megoldáshoz vezető nyomokat is elhelyeztek. A STEM Clubosok mellett a környező településekről is érkeztek kiállítók, például a szentmártoni Floare de Lotus Gimnázium könyvtárának képviselői, illetve két fiatal kísérletező Esküllőről érkezett, akik egy kis markológépet készítettek kartonból és fecskendőkből. Ezzel az interaktív kiállítással szépen összevonták az elméleti és gyakorlati ismeretek szerepét, a tudomány szerelmesei könyvek és kísérletek között sétálgathattak.
Forrás: https://www.biharinaplo.ro/szolgaltatas/2019/05/26/biblio-tech-tudomanyos-vasart-kiallitast-szerveztek.biharinaplo

 
INTERJÚ

-- Gyanakszom, ha egy könyv kész válaszokat ad
Tóth Krisztinával a tabu- és rétegirodalomról, fiatal olvasókról beszélgetett a Transindex munkatársa, és arra is megpróbált rájönni, milyen lehet egy jó gyerekkönyv.
Mi változik meg, amikor főleg gyerekek vesznek részt egy író-olvasó találkozón, illetve ha előtte csapatokban készülnek rá?
- Azt gondolom, ha különböző feladatok vannak, az egy mélyebb és koncentráltabb olvasást igényel. Többször végig kell gondolni ahhoz a szöveget, hogy fotókat vagy bábokat készítsen el valaki, de mindenképpen mélyebben megismerkedik vele, mint egy sima író-olvasó találkozón, ahol először találkozik a szöveggel. Én nagyon örülök ennek, mert, hogyha ennek szervezett keretei vannak, akkor segítséget is kapnak a fölmerülő értelmezési kérdésekhez. Ezért nagyon kedvelem például az iskolai alkalmakat is, ahol egy-egy tanár veti föl, hogy dolgozzanak föl egy könyvet.
Milyen típusú kérdéseket tesznek fel ilyen alkalmakon a diákok?
- Tapasztalatom szerint leginkább az érdekli őket, hogy milyen az alkotás testközelből, hogyan zajlik az alkotási folyamat. Vannak olyanok a kamaszok között, akik írnak is, őket az is nagyon érdekli, hogy hogyan lehet elindulni egy pályán, hogyan lehet megjelentetni verseket, kinek a véleményét kértem ki, amikor én annyi idős voltam. A kisebbeknél meg a könyvkészítés folyamata érdekes, hogy lesz egy szövegből, amit én otthon elmesélek a kislányomnak, megjelenő könyv. S nekem nagyon érdekes tapasztalatom, hogy amikor a fiamnak írtam az első gyerekvers-kötetet, akkor ezeket otthon neki elmondtam. Amikor meglátta könyvformában, és a könyvbemutatón idegen gyerekek mondtak belőle verseket, akkor ő méregbe gurult. Emlékszem, hogy nem tudta földolgozni, hogy valamit, ami a kettőnk ügye volt, hirtelen közkinccsé tettem, és bárki, idegen gyerek is hozzáférhetett.
Forrás és beszélgetés folytatása itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=27812
 

-- Könyvek és mesehősök sorsa - Interjú Marék Veronikával
Marék Veronika könyvei sokunk első olvasmányélményei közé tartoztak, és a népszerűsége töretlen: precízen körberajzolt mesei világokban zajló történeteiért ma is rajonganak a gyerekek. Nemcsak Magyarországon: a Távol-Keleten kicsik és felnőttek körében is hatalmas kultusz övezi.
PRAE.HU: Azon szerencsés meseírók közé tartozol, akik maguk rajzolják a könyveiket. Mindig foglalkoztatott a kérdés, hogy a Boribon vagy Kippkopp könyvek esetében a történet hívja életre a rajzot, vagy a rajz táplálja a történetet? A meséből születik a vizuális világ, vagy fordítva?
Nálam együtt történik ez a csoda. Amikor kitalálok valamit, akkor firkálok, rajzolok, és szövegeket írok: mondatokat, felkiáltásokat. Együtt születik a kép és a mese, majd összeállnak történetté, és attól fogva együtt élnek. Kippkopp kivétel. Az a figura úgy született, hogy a füvek világához kerestem egy felfedezőt, akinek a fű akkora, mint az erdő, aki abban bolyong, és mindenre rácsodálkozik. Nem volt jó az, aki a fű között él, mint a béka, az egér, mert nekik a rét már nem érdekes. Nekem olyan kellett, aki csodálkozik. Lehetett volna manócska, tündérke, törpike, de ezeket nem nagyon használom. Így jutott eszembe a gesztenyebaba, ami pont akkora, hogy ha egy pitypang alatt leül, az neki olyan, mintha erdőben lenne.
PRAE.HU: Fontosnak tartod a grafikusok számára az intézményi képzést. Egy évig jártál az akkori Iparművészeti Főiskolára.
Számomra a Főiskola olyan volt, mint a paradicsomkert. Fantasztikusan inspiráló környezet volt, és nagyon bántam, amikor az első év után kirostáltak. Az egyik lány, aki részt vett abban a beszélgetésben, hogy kit rúgjanak ki – két jelölt volt –, utólag azt mesélte, hogy ő azt mondta, Veronika olyan élelmes és okos, bárhol megállja a helyét, rúgjuk ki őt, mert ő biztos talpra áll. De nagyon fájdalmas volt kiszakadni abból a környezetből.
Ráadásul nekem mai napig nehéz elhinni saját magamról, hogy tudok rajzolni. Volt egy nagy kísérletem: a japánok kérték, hogy írjak egy rövid mesét. Végre írhattam a kavicsokról. Kavicsmese, ez a címe, és elhatároztam, hogy itt szabadon engedem az elnyomott egómat, és gyönyörűeket fogok rajzolni, lírai, szép figurákat, mint Szegedi Katalin. Rajzoltam, elküldtem, és küldték vissza, hogy nem jó. Erre elővettem az én dinnyefejű gyerekeimet, azokkal megrajzoltam, tetszettek, és végül úgy jelent meg.
Forrás és a beszélgetés folytatása itt: https://www.prae.hu/article/11012-konyvek-es-mesehosok-sorsa/

 
ÉVFORDULÓK
 
-- „A vers az, amit mondani kell” – 90 éve született Kányádi Sándor
„A vers az, amit mondani kell.” Kányádi ezt a választ jegyezte fel magának, miután egy iskolás gyerek megkérdezte tőle: „Mi a vers?” Később aztán ez a mondat a költő kedvenc szólása lett.
Kányádi Sándor, a kortárs irodalom egyik legmeghatározóbb költője 1929. május 10-én született Nagygalambfalván, székely földműves családban. Első versét Páskándi Géza közölte a bukaresti Ifjúmunkás nevű lapban 1950-ben, ezután lett az Irodalmi Almanach segédszerkesztője. Öt éven át volt a Dolgozó Nő munkatársa, majd húsz évig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője. Itt nem saját nevén publikált – írói álneve Kónya Gábor volt.
1958-ban megnősült, felesége Tichy Mária Magdolna tanár és szerkesztő lett; két gyermekük született.
Költészete nagy része gyermekekhez szól, sok verse általános iskolás tankönyvekben is megtalálható, ugyanakkor messze nem volt „gyerekköltő” – erőteljesen képes megszólítani a felnőtteket is. Szövegei bár elsőre könnyűnek tűnnek, valójában összetettek, gondolkozásra késztetnek.
Gyakran szólt az erdélyi magyarság egzisztenciális veszélyeztetettségéről, illetve minden kisebbségi, kiszolgáltatott ember sorsának igazságtalanságairól.
Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Erdélyben, majd Magyarországon és a környező országok magyarlakta településein – írja róla a Petőfi Irodalmi Múzeum szócikke.
Forrás: https://vasarnap.hu/2019/05/10/a-vers-az-amit-mondani-kell-90-eve-szuletett-kanyadi-sandor/

 
DÍJAK

-- Nemzetközi irodalmi díjat kapott Darvasi László
Az irodalmi díjat a 2016-ban alapított Aleksandar Tišma Alapítvány ítéli oda kétévente egy olyan írónak, akinek életműve vagy egy kötete megjelent bármely világnyelven, és azt angolra, németre vagy franciára is lefordították. Darvasi László a német fordításban Wintermorgen címen olvasható Isten. Haza. Csal. kötetért kapta az elismerést. A kötet németül Heinrich Eisterer fordításában, 2016-ban jelent meg a Suhrkamp kiadónál.
A zsűri – Peter Handke, Ilma Rakusa, Mathias Énard, Vladislava Gordić-Petković és Konrád György – indoklása szerint Darvasi László nyelvének mágiája képes a legszörnyűbb dolgokat is felemelni, és ez a novelláskötetét egyedi olvasói élménnyé teszi. „A szerző 35 novellán keresztül foglalkozik a rendezetlen családi viszonyokkal, a szociális nincstelenséggel és elhagyatottsággal, az idegengyűlölettel, a bűnözéssel és balesetekkel, de titokzatos történésekkel is, amelyek a mindennapi életet kibillentik megszokott kerékvágásából. Darvasi alakjait valamiféle nosztalgikus vigasztalanság jellemzi, amely abszurditása időnként Kafkát idézi. A szerző bravúrosan fejezi ki a karakterek érzelmeit, és mutatja be tetteiket, szuggesztív erejével pedig olyan rémálomszerű világokat teremt, amelyek egyszerre ijesztenek meg és nyűgöznek le" – olvasható az indoklásban.
Az emlékplakettből és 10 ezer eurós pénzjutalomból álló díjat 2019. június 24-én adják át Újvidéken.
Darvasi László novelláskötetének szerb fordítását hamarosan a szerbiai Akadémiai Könyvkiadó (Akademska Knjiga) adja ki, az az intézmény, amely Aleksandar Tišma teljes életművét is kezeli.
A díj rövidlistáján Darvasi mellett szerepelt a magyar Bodor Ádám, a szerb Dragan Velikić, a lengyel Andrzej Stasiuk és a bosnyák Dževad Karahasan.
Aleksandar Tišma (1924–2003) a kortárs szerb irodalom egyik legismertebb alakja. Az író-költő a Szerb Tudomány és Művészeti Akadémia tagja volt, számos elismerést kapott szerb nyelven írt műveiért, valamint fordításaiért. (MTI)
Forrás: https://litera.hu/hirek/nemzetkozi-irodalmi-dijat-kapott-darvasi-laszlo.html

 
-- Láng Gusztáv kapta az E-MIL Méhes György-nagydíját
Láng Gusztáv irodalomkritikusnak adták át az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Méhes György-nagydíját életműdíjként, Kali Ágnes fiatal költő pedig Méhes György-debütdíjat kapott 2019. május 13-án a kolozsvári Bulgakov kávézóban tartott átadón.
Láng Gusztáv „emberöltőnyi irodalmi munkássága elismeréseként” kapta a díjat, meggyőződéssel és kitűnően művelte az irodalomkritikát. Az irodalomtörténész és -kritikus munkásságát Balázs Imre József irodalomtörténész laudálta, aki pár Láng Gusztáv-i mondatból kiindulva méltatta a díjazottat. Mint elhangzott, Láng modern magyar irodalomtörténetet oktatott a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, a huszadik század első felének magyar irodalmát, az erdélyi magyar irodalmat. Az 1936-ban Budapesten született irodalmár 1984 óta él Magyarországon.
A Méhes György-debütdíjat Ópia című verseskötetéért kapta Kali Ágnes sepsiszentgyörgyi születésű, Kolozsváron élő költő. Az 1996-ban született szerző első kötete tavaly látott napvilágot.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronika.ro/kultura/lang-gusztav-kapta-az-e-mil-mehes-gyorgy-nagydijat-begy-emberoltonyi-irodalmi-munkassagaertr

 
-- Mán-Várhegyi Réka nyerte az Európai Unió Irodalmi Díját
A European Prize for Literature magyar zsűrije meghozta a nyertesre vonatkozó döntését. A kislistára három szerző került fel (Mán-Várhegyi Réka, Milbacher Róbert és Szilasi László), és közülük végül Mán-Várhegyi Réka kapta a díjat a Mágneshegy (Budapest, Magvető, 2018) című regényéért.
A díjat olyan szerzőnek, „emerging writer”-nek ítélhette oda a zsűri, akinek az elmúlt másfél évben jelent meg figyelemre méltó fikciós munkája, és ez minimum a második, maximum a negyedik ilyen műve.
A magyar zsűri tagjai: Deczki Sarolta, Joelle Dufeuilly, Kőrössi P. József, Szkárosi Endre (elnök), Szolláth Dávid.
Forrás: http://www.jelenkor.net/hirek/1356/man-varhegyi-reka-nyerte-az-europai-unio-irodalmi-dijat

 
-- Mikola Emesének ítélték oda a Kinde-díjat
A Kinde Annamária összes verse című könyvet mutatták be 2019. május 11-én a nagyváradi Szigligeti Stúdióban, majd a Kinde Annamária-díj 2018 ünnepélyes átadása következett. A kötetről Demeter Zsuzsa beszélt, a díjat a költő lánya, Kinde Anna adta át Mikola Emesének.
Az elismerést harmadik alkalommal ítélték oda: első ízben 2016-ban az Élő Várad Mozgalom költőinek, 2017-ben Varga Melinda költőt díjazták, most pedig a nagyváradi születésű, Kolozsváron élő Mikola Emese nyerte el a Deák Árpád képzőművész által tervezett díjat. Azért nem a tavalyi Nagyváradi Könyvmaratonon tartották meg a díjátadó ünnepséget, mert megvárták, hogy megjelenjen a Kinde-összes első kötete. Mikola Emese a 2018-ban megjelent, nagysikerű, Félrehallgatások című családregényéért részesült a díjban, ám esszéiért és más műfajú írásaiért is kiérdemelte az elismerést. Szűcs László a laudációban kifejtette: Mikola Emese írásai markáns véleményt tükröznek a világról. Érzékenységgel, empátiával ír hőseiről, de nem menti fel őket. Úgy ír a nőkről, hogy nincs benne férfigyűlölet, tomboló feminizmus.
Forrás: http://www.varad.ro/mikola-emese-kapta-az-idei-kinde-dijat/

 
-- Tudor Arghezi-díjat kapott Pál Dániel Levente
Az idén 39. alkalommal megrendezett Tudor Arghezi Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon Pál Dániel Levente költő is Tudor Arghezi-díjat vehetett át.
A hagyományosan Târgu Jiu-ban (Zsilvásárhely) május utolsó napjaiban megrendezett irodalmi fesztivál évtizedek óta fontos eseménye a romániai irodalmi életnek, és ez alkalommal, a Romániai Írók Szövetsége költőversenyének díjai mellett, kiosztásra kerülnek nemzetközi és életműdíjak is.
Az egyik legjelentősebb 20. századi román költőről elnevezett nemzetközi fesztiválon idén Pál Dániel Levente mellett díjat kapott még az izraeli Liliana Galor (1960) és Menachem M. Falek (1951), a moldovai Ion Anton (1950), az ukrán Vasile Bâcu (1967) és Valeriu Ţibulenţko (1956); „Opera Omnia” életműdíjat kapott a spanyol Enrique Nogueras (1956), a szerb Vojislav Karanović (1961), illetve a román költő Nora Iuga (1931) és irodalomkritikus Vasile Spiridon (1958) is.
Pál Dániel Levente eddig négy önálló verseskötetet és egy prózakötetet publikált, 2003-tól a Prae irodalmi folyóirat szerkesztője, majd 2006-tól a prae.hu művészeti portál főszerkesztő-helyettese, 2012 és 2016 között az ELTE Eötvös Kiadó főszerkesztője volt, 2016 óta a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja. Verseit és kisprózáit George Volceanov és Vitályos-Bartalis Réka fordították román nyelvre.
A Tudor Arghezi-díjjal eddig csupán egy magyar alkotót tüntettek ki, 2014-ben Balázs F. Attila kapott életműdíjat.
Forrás: https://www.prae.hu/news/35173-tudor-arghezi-dijat-kapott-pal-daniel-levente/

 
PÁLYÁZATOK

-- Könyvtár, ami összeköt - Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése
A program célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött egy hónap során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére; gyakorlati munkavégzésre, saját szakmai tevékenységük bemutatására; kapcsolatépítésre; közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve azokban való részvételre.
A programra az alábbi országokból lehet pályázni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. A programra felsőfokú végzettséggel és dokumentálható, könyvtárban végzett szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek vagy középfokú végzettségű, több éves könyvtárszakmai tapasztalattal rendelkező könyvtárosok pályázhatnak, akiknek életkora nem haladja meg a 40 évet.
A pályázat beküldési határideje: 2019. június 29.(postára adás és e-mail dátuma).
Forrás: https://www.parlament.hu/hu/web/guest/palyazati-kiirasok-konyvtar
https://www.parlament.hu/documents/10181/1954854/K%C3%B6nyvt%C3%A1r%2C+ami+osszekot+2019+p%C3%A1ly%C3%A1zati+felh%C3%ADv%C3%A1s/938456b1-80b5-741f-0622-3043d1d5b3ff
 
 
-- Indulhat a jelentkezés a Margó-díjra
A Margó Irodalmi Fesztivál - a Könyvesblog szakmai együttműködésével - 2019-ban ismét a legjobb első prózakötetet keresi!
A díj célja, hogy a pályakezdő szerzők minél nagyobb reflektorfénybe kerüljenek. A nyertes így a díjjal járó 500 ezer forint mellett nagy-nagy médiafigyelemre, próbafordításra és mentorra számíthat. A Bookline 15 millió Ft értékű médiatámogatással járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez.
A Margó-díj, melynek kiemelt támogatója a Bookline és az Aegon-díj, magas szakmai presztízzsel bíró elismerés, a kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsíti.. A díjra minden olyan, magyar nyelvű szerző által jegyzett első prózakötet nevezhető, amely 2018. július 1. és 2019. június 30. között jelent (vagy jelenik) meg és kerül(t) kereskedelmi forgalomba.
Forrás: https://konyves.blog.hu/2019/05/27/margo-dij_2019_indul_a_jelentkezes


-- Tanév végi könyvjutalmazási és könyvtárbővítési pályázat
A budapesti Tinta Könyvkiadó pályázatot ír ki könyvtárak bővítésére, könyv- és szótárállományuk gyarapítására 50%-os kedvezményes pályázati áron.
A pályázat célja a magyar könyvtárak ellátása a magyar nyelv új kézikönyveivel, korszerű szótáraival. Egy reprezentatív felmérés eredménye azt mutatja, hogy a könyvtárak túlnyomó részében sajnálatos módon csak több évtizedes, elavult magyar szótárak találhatók. Ezek a régi, korszerűtlen szótárak nem tükrözik szókincsében gyorsan változó nyelvünk mai állapotát, alkalmatlanok az anyanyelvi kompetencia hatékony fejlesztésére.
A Kazinczy Ferencről elnevezett, tanév végi könyvtárbővítési pályázatra 2019. május 7-től június 8-ig folyamatosan nyújtható be pályázat. A pályázaton részt vehet minden könyvtár és alsó-, közép-, felsőfokú tanintézet, az intézet alapítványa, illetve fenntartója.
Forrás: http://www.tintakiado.hu/news_view.php?id=670


-- HIT - Ha Istennel Találkozol. Pályázati felhívás gyermekeknek
Téma: Istennel való találkozásom - saját élmény, Isten-kép. Bármi, ami ehhez a témához köthető a gyermekek fantáziavilágában. Korosztály: 7–12 év.
Műfaj:
1. kategória: Rajz, vizuális munka (lehet rajz, festmény stb.)
2. kategória: vers, történet, mese.
Terjedelem, formai kritériumok:
A vizuális munka az A4-es méretet ne haladja meg..
Az írott pályamunkát nyomtatva várják (Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, másfeles sorközzel, max. 2–2,5 oldal) a hit.udvarhely@gmail.com címre és/vagy a Bagolyvár Könyvesbolt, Székelyudvarhely, Márton Áron tér 2 sz. címre, postán.
A pályamunkák leadási határideje: 2019. június 8.
Díj: a legsikeresebb munkák megjelennek egy könyvben, amelyből minden, abban szereplő szerző kap egy ajándékpéldányt.
Csak máshol még meg nem jelent műveket fogadnak el pályamunkaként!
A megjelenéshez szülői beleegyezés szükséges, amelyet majd az érintettekkel egyeztetnek a szervezők.
A beküldött pályamunkákat nem áll módjukban visszajuttatni.
Minden pályamunkához kérik csatolni (a rajzoknak legfeljebb a hátoldalán, semmiképpen nem a színén feltüntetni) a gyermek nevét, életkorát, lakhelyét és a szülő telefonszámát, email-címét.
Egy gyermek több munkával is pályázhat.
Forrás: https://www.facebook.com/groups/2263096380388684/
 

AJÁNLÓ

-- Szakácskönyvek anno: évszázados receptek a Teleki Tékából
Szakácskönyvek már az ókortól léteznek, a régi görögöknél és az ókori rómaiaknál is használtak már receptes könyveket. Napjainkig fennmaradt Apicius szakácskönyve, amelyből Marosvásárhelyen a Teleki Téka is őrzi annak 17–18. századi kiadásait. László Lóránd történészt, a könyvtár munkatársát a Krónika újságírója faggatta e korabeli szakácskönyvekről, receptekről.
Elsősorban azt kell tudni, hogy ezek a receptes könyvek kézzel írt szakácskönyvek – tisztázta az elején a történész. Az 1100-1200-as években főleg Franciaországban, Itáliában és a német nyelvterületen léteztek, de abból kifolyólag, hogy kézzel írták, túl sok emberhez nem jutottak el. Sokáig az az elképzelés élt, hogy az első magyar recept a 15. századból származik, azonban még a 14. században megjelent egy olasz szakácskönyvben, a Libro di cucina receptesgyűjteményben egy Magyar torta című tétel. Ez egy húsos töltelékkel készített rétestorta volt, valószínűleg apróra vágott, darált húsból készült elsősorban.
Forrás és teljes cikk itt:  https://liget.ro/regmult/szakacskonyvek-anno-evszazados-receptek-a-teleki-tekabol

 
--A temesvári felsőoktatás intézményeinek hallgatói
A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára és Levéltára kiadásában, az MTA ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport átfogó és alapos munkájának eredményeképpen 2018 végén megjelent Szögi László A temesvári felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1804–1852 című kötete. A könyv temesvári bemutatójára 2019. május 14-én került sor, két helyszínen: a mehalai plébánián, ahol a temesvári és a dettai esperesi kerület ülésének keretében a szerző az egybegyűlt lelkipásztoroknak ismertette a kötet tartalmát, délután pedig a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban, az iskola középiskolás növendékei előtt.
A „Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat” 17. köteteként napvilágot látott könyv két temesvári felsőoktatási intézmény, az Egyházmegyei Szeminárium és az 1841-ben Lonovics József püspök által megnyitott és 1850-ig működött, bölcsészeti, valamint jogi képzést nyújtó Líceum 1245 hallgatójának névsorát, azok személyi és tanulmányi adattárát tartalmazza.
A könyvbemutatón a szerző elmondta: a nemzeti identitás szempontjából gyakorlatilag minden nép számára fontos, hogy honnan származik, hol tanul, milyen képzést szerez az értelmisége. A téma feldolgozásában a magyar történetírás lépéshátrányban volt, így az Egyetemtörténeti Kutatócsoport hiánypótló munkát végez. A kutatás a történelmi Magyarország teljes területére kiterjed, vagyis magában foglalja a mai Magyarországot és Szlovákiát teljes egészében, a teljes (történelmi) Erdélyt, a Bánságot, a Partiumot, Kárpátalját, Horvátországot és Szlavónia egy részét.
A Temesváron gyűjtött adatokból két érdekességet is kiemelt a szerző: az egyik az etnikai összetétel, a hallgatók többsége ugyanis magyar, német és szerb anyanyelvű, a másik pedig a társadalmi összetétel. A temesvári felsőoktatásban tanuló diákok származását tekintve ugyanis sajátosság, hogy döntően polgári családok gyermekei, csak elvétve akad köztük arisztokrata, illetve, hogy a nemesség aránya is kicsi. – Az adatokból az is kiderül, hogy egy magyar nemes akkoriban többnyire jogásznak vagy papnak adta a gyermekét, egy korabeli zsidó ember pedig mérnöknek, orvosnak, később művészeti pályára is küldte – fűzte hozzá érdekességként a szerző.
Forrás: http://hetiujszo.ro/dr-szogi-laszlo-tortenesz-konyvbemutatoja-temesvaron/

 
-- Értékmentő kötet a Bánság magyar festőjéről
A Szórvány Alapítvány gondozásában, a Magyar Kormány támogatásával újabb értékmentő kötet jelent meg Szekernyés János műkritikus és műtörténész tollából, amely a Bánság magyar festőművészének, Ferenczy Józsefnek állít méltó emléket. A mester reprezentatív alkotásainak reprodukcióival és családi fotókkal illusztrált, igényes kivitelezésű könyvet dr. Bodó Barna, a kötet szerkesztője és Nüszl Erzsébet rajztanár a szerző jelenlétében mutatták be a temesvári Küttel Klubban 2019. május 1-én.
Dr. Bodó Barna egyetemi tanár, a Szórvány Alapítvány elnöke szerint a modern Temesvár Ferenczy József „működésétől datálhatja az itteni organikus művészi élet kezdetét”. A 20. század első évtizedeiben alkotott, azóta méltatlanul elfeledett festőművész emlékét a Szórvány Alapítvány a Bánsági Magyar Panteon első kötetében idézte fel először, Miklósik Ilona hozzájárulásával, majd születésének 150. évfordulója tiszteletére konferenciát és kamarakiállítást szerveztek, és kiadták a konferencia anyagait tartalmazó Ferenczy-albumot is. A most megjelentetett, Ferenczy József életét és munkásságát bemutató kötet, bár kiváló munka, sajnos nem tartalmazza a Ferenczy-hagyatékban található dokumentumok „kincseit”, mondta dr. Bodó Barna, mert a hagyaték magánkézben van, és a tulajdonos nem engedett betekintést ezekbe az anyagokba, így lehetséges, hogy egy harmadik nekirugaszkodásra is szükség lesz a Ferenczy-életmű teljességre törekvő bemutatása kapcsán.
Nüszl Erzsébet rajztanár a művész szemével értékelte Ferenczy József festőművész munkásságát. Ferenczy a portréfestés mestere volt, aki a fizikai hasonlóságon túlmenően a láthatatlan jellemvonásokat, a lélek apró rezdüléseit is képes volt ábrázolni – mondta Nüszl Erzsébet, aki szerint valójában a művész minden alkotása portré, a tájképeinek is lelke van. Ferenczy József, tökéletes rajztudására alapozva, realista stílusban festett, de alakjait földöntúli megvilágításba helyezte, ezért alkotásainak sajátos aurája, kisugárzása van.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/temesvar_az_o_mukodesetol_datalhatja_az_itteni_organikus_muveszi_elet_kezdetet.php


-- Színháztörténet - mindenkinek
Salamon András monumentális, Színháztörténet kezdőknek és haladóknak című, képekkel gazdagon illusztrált, alaposan megszerkesztett, vaskos munkája öt fő fejezetre oszlik, az ókori görög színháztól a rokokó koráig tárgyalja a színház történetét, kiegészítve egy színházi kisszótárral. A kolozsvári Koinóniánál idén megjelent könyvnek, olvasóközpontú érdeme mellett, az is emeli értékét, hogy a szerző az adott kor kontextusába helyezi az éppen tárgyalt darabot, így hozzásegít a jobb megértéshez. Nem feledkezik meg a fontosabb történelmi események, korszakok bemutatásáról sem, hiszen azoknak is hatásuk volt a színház fejlődésére.
A szerző bevallottan nem törekedett az eredetiségre, a különféle drámaelméletek fölállítására, azok tárgyalására. Ennek ellenére mégis sikerült egyedit alkotnia: a színház szeretetét, lázas izgalmát adja át az olvasónak, aminek központjában az Ember áll, minden kételyével, fájdalmával, szenvedélyével, örömével. Bár a mű bárhonnan fellapozható és olvasható, igazi értékét úgy lehet fölfedezni, ha elejétől a végéig elolvassuk. Erre a gondos, már-már szeretetteljes útvezetésre (mint Dantét Vergilius) csakis egy olyan író volt képes, aki évtizedeken át önzetlenül foglalkozott a diákjaival és a színházzal.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/123328/szinhaztortenet-%E2%80%93-mindenkinek


-- A román és magyar névrendszer egyedi és lefordíthatatlan keresztneveiről
J. Kovács Magda Magyar-román, román-magyar összehasonlító keresztnévszótár. Dicționar comparativ maghiar-român, român-maghiar al numelor de botez című kötete az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó gondozásában jelent meg.
Az udvarhelyszéki szerző munkáját megnehezítette, hogy még nem létezik hivatalos és nyilvános román keresztnévkönyv, ezért több forrásmunkából kellett összegyűjtenie a román neveket. „A magyar-román fejezet szerkesztésekor Ladó János Magyar utónévkönyvét és Hajdú Mihály Magyar-angol, angol-magyar keresztnévszótárát vettem alapul. A neveket román megfelelőikkel igyekeztem egyeztetni, és a hibás azonosításokat kiigazítani” – részletezte J. Kovács Magda. Hozzátette, először a történeti szótárban (N. A. Constantinescu: Dicţionar onomastic românesc. 1963), majd a mai román keresztneveket tartalmazó szótárban (Christian Ionescu: Mica enciclopedie onomastică. 1975) nézte meg, hogy van-e a magyar névnek román megfelelője, ha nem volt, akkor röviden elmagyarázta a név eredetét. Ugyanakkor, ha tévesen azonosítottak román és magyar neveket, megmagyarázta a tévedés okát. Példának megemlítette, hogy az Adalbert nevet gyakran azonosítják a Béla névvel, és az Ákos sem azonos a mesterségesen alkotott Acațiuval.
A szótár értékét külön emeli, hogy ahol van ilyen, ott közli a nevek angol változatát is. A szerző kiemelte, távol áll tőle a szándék, hogy a szótár ezen nevek lefordításának eszköze legyen, mert amint hangsúlyozta, mindkét névrendszer nevei egyediek, lefordíthatatlanok. Az egyén neve kizárólag eredeti, anyanyelvi formában juttatja kifejezésre a személy önazonosságát. J. Kovács Magda szerint a keresztnévszótárak az egymás mellett élő népek hagyományainak, kultúrájának kölcsönös, jobb megismerésén túl segíthetik a határokon túli kisebbségi nyelvhasználatot, személynévtervezést.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/a-roman-es-magyar-nevrendszer-nevei-egyediek-lefordithatatlanok-n-kotetbemutato-kolozsvaron

 
MOZAIK

-- Könyvfaló olvasójáték: „kell a show” az irodalomhoz
Nemcsak „könyvmolyok és kisirodalmárok” jelentkeztek az első Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékra, maguknak a szervezőknek is (Ábel Kiadó, Koinónia Kiadó, Cimbora – Kíváncsi diákok lapja és a Láthatatlan Kollégium) óriási meglepetés volt a kimagasló érdeklődés a diákok részéről, ami a játék legvégéig kitartott. Idén még csak tapogatóznak, sok mindenen változtatnának, ám mivel ennyire jól telt diákoknak, szervezőknek, tanároknak és íróknak egyaránt, mindenképpen folytatják – derült ki a Könyvfaló szervezőinek sajtótájékoztatóján. Berke Krisztina Ágnes és Szilágyi D. Szabolcs, a Koinónia részéről, valamint Szikszai Bóné Ildikó, az Ábel Kiadó vezetője kiértékelték a rendezvényt.
A szervezők kiemelték, óriási meglepetés volt számukra, hogy ekkora érdeklődés övezte a rendezvényt. A játékra összesen 158 csapat, azaz 474 diák nevezett be több mint 30 települést képviselve – a jelentkezőknek nagyjából a fele, 81 csapat volt kolozsvári. Az első forduló „bemelegítő feladatsorát” 130 csapat küldte vissza, a nagy kolozsvári olvasójátékra pedig több mint 110 csapat jött el, megközelítőleg 330 diák. Kolozsváron a csapatok az olvasójátékon vettek részt, ahol az általuk választott könyvhöz köthető kreatív feladatokat kellett elvégezniük, majd a választott kötet szerzőjével találkozhattak.
A legnagyobb érdeklődés a 3. és 4. osztályosok körében volt, akkora számban jelentkeztek, hogy a Vajon Nagyi és az aranyásók című meseregényhez szervezett programokat két, egy 120 és egy 114 fős csoportban kellett lebonyolítani. A tömeges jelentkezés miatt a 3 fős csapatokat a játék során párosították, így hatan kellett megoldják a feladatokat.
A szervezők számos pozitív visszajelzést is megosztottak a sajtó képviselőivel. Elmondták, hogy a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájából is érkeztek tanulók, akik A lány, aki nem beszélt című könyvből készültek, a feladatokat pedig jelelve oldották meg. „Nagyon jó, hogy ennyire befogadó a program, hogy nem rekeszti ki a hátrányos helyzetűeket sem”, mondta Szilágyi D. Szabolcs.
Forrás és teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/konyvfalo-olvasojatek-kell-a-show-az-irodalomhoz
 

-- Lezárult a 9. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A 9. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten bebizonyosodott: nagy az igény a család minden tagját megszólító kulturális rendezvényekre. A Communitas Alapítvány és a Romániai Magyar Könyves Céh által szervezett eseményre több százan látogattak el. „Számításainknak megfelelően, sikeres rendezvényt tudhatunk magunk mögött, amelyen megszólítottunk kicsiket és nagyokat egyaránt. A négy nap tele volt irodalommal, gyermekmosollyal és jó hangulattal. Az eső sem tántorította el a könyvfalókat, és még a legkisebbek is kijöttek a várfalakhoz, a nekik szervezett programokra“ – jelentette ki Molnár-Fekete Vivien, a rendezvény főszervezője. Hozzátette: „az a feladatunk, hogy keretet biztosítsunk ezeknek a találkozóknak, és támogassuk az erdélyi magyar kultúra fennmaradását, gyarapodását, legyen szó könyvkiadásról, irodalmi vagy zenés eseményekről.”
H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, az esemény egyik szervezője elmondta: „Az idei Könyvhét továbbépítette a hagyományt, és minden bizonnyal megfelelt Supka Géza eredeti elképzelésének, hogy a magyar emberek történelmi falak között találkozzanak a szerzőkkel. A járulékos programok pedig ezt a célt szolgálták. Fontos újdonságnak tudható ugyanakkor a Koinónia Könyvkiadó munkatársai által beindított Könyvfaló Olvasójáték, amely az iskolás diákok több tucatnyi csapatát mozgatta meg, késztette olvasásra, ugyanakkor találkozhattak a szerzőkkel, ami maradandó élményt nyújtott számukra.”
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11116&Minden_generacio_beolvasott_a_hetkoznapoknak_a_9._Kolozsvari_Unnepi_Konyvheten


-- Borsodi L. László a Székelyföld új főszerkesztője
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész váltja Lövétei Lázár Lászlót a Székelyföld folyóirat főszerkesztői székében. Amint 2019. május 9-i, hivatalos beiktatása alkalmával kijelentette, szeretné legalább olyan jól végezni e munkát, mint két elődje, a lapalapító Ferenczes István, majd Lövétei Lázár László.
Borsodi az Eirodalom kérdésére kifejtette: jól működő struktúrát vesz át, épp ezért számottevő, földrengésszerű újítást nem tervez, csupán apróbb változtatásokat. Elképzelései között szerepel újabb fiatal szerzők megszólítása, további húzónevek bevonzása, a tanulmány- és kritikarovatok (amelyeknek közvetlen felelőse) változatosabbá tétele. Amint elmondta, a jelenleg futó rovatok mind megmaradnak, ugyanakkor szeretne föltámasztani egy-két tetszhalott rovatot, például a székelyföldi sportélet lenyomataként működő Mens sanát, illetve a híres székelyföldi pedagógusokat bemutató Alma matert.
Középtávú tervei közt szerepel a nagyobb médianyilvánosság: internetes közösségi terekben, valamint a folyóirat honlapjának megújítása révén. Igyekszik rendszeressé tenni a lapszámbemutatókat (meghívott szerzők közreműködésével), illetve fontosnak tartja a középiskolákban való jelenlétet, mert az biztosíthatja a folytonosságot.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.eirodalom.ro/aktualis/item/4270-borsodi-l-l%C3%A1szl%C3%B3-a-sz%C3%A9kelyf%C3%B6ld-%C3%BAj-f%C5%91szerkeszt%C5%91je.html

 
-- A háborús időkben is voltak felolvasások
Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke a magyar kultúra napján (január 22-én) tartott egyesületi közgyűlésen jelentette be: megvásárolták a Kölcsey első időszakára vonatkozó dokumentumokat.
Egy ismert aradi (magyar) személyiség jelentette a Kölcsey vezetőségének: tudja, hol vannak a kezdeti periódusra vonatkozó iratok, s az illető – 2500 euróért – hajlandó átadni azokat. Szinte gondolkodás nélkül igent mondtak, hiszen Arad kulturális életének becses dokumentumairól van szó, a vételárat pedig közadakozásból kívánták összegyűjteni. Mivel egy nagylelkű szponzor egyből ezer eurót ajánlott fel, a vételár rövid idő alatt összegyűlt. Elismervények, nyugták készültek, s az iratcsomók rövidesen hivatalosan is az Egyesület birtokába kerültek.
A mintegy 2500 lapot tartalmazó iratcsomag az egyesület első húsz esztendejének, a tulajdonképpeni „hőskornak” a teljes anyaga – az ülésekről készült jegyzőkönyvek, az év végi titkári és elnöki beszámolók – ez utóbbiak 20-40 oldalas, kézzel szépen írott, tematikailag csoportosított dokumentumok. A kéziratok szép, érdekes részleteket tartalmaznak, amelyek átfogó képet adnak az akkori Arad magyar közművelődési életéről. Kiderült például, hogy a háborús időkben is voltak felolvasások – például Cholnoky Jenő 1916-os fellépésén megtelt a 2000 hely. (Akkoriban a széksorok szűkebbek, a székek kisebbek voltak.) El tudjuk képzelni, hogy ma egy felolvasáson – jöjjön akármilyen híres ember, tudós, irodalmár stb. – ennyien megjelenjenek? Sőt, olyan sikere volt az előadásnak, hogy másnap megismételték, telt ház előtt!
Forrás és teljes cikk itt: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/meg_egyszer_a_kolcsey_egyesulet_dokumentumairol.php

 
-- Irodalmi műhelyek Brassóban
Gál Andrea a Látó hasábjain érdekes cikket közöl az 1989-re majdnem teljesen iparivá minősült Brassó irodalmi életének beindulásáról. Volt színház és opera, filharmónia, múzeumok és néhány könyvesbolt, de igazi, pezsgő kulturális életnek csak a csírái voltak felfedezhetők a ’90-es évek elején.
Az irodalmi műhelyek tevékenysége néhány éve zajlik intenzívebben Brassóban, a kortárs világirodalom népszerűsítésében a Transilvania Eegyetem partnere leggyakrabban a George Barițiu Megyei Könyvtár, ahol több idegen nyelvű részleg működik, köztük magyar is.
Brassóban az egyetem bölcsészkarán a román szak mellett, amelyen nyilván az irodalmi megmozdulások nagy része zajlott, működött német, francia, angol szak, és 2012-ig a magyar is felvehető volt, igaz, csak távoktatási formában. Jelenleg amerikanisztika is tanulható itt, a dinamikusan működő szakok pedig egy-egy vendégtanár, meghívott, irodalomnépszerűsítő, szövegíró vagy -értelmező műhely formájában mind hozzájárulnak a brassói irodalmi élet gazdagodásához: irodalmi estek; majdnem heti rendszerességű könyvbemutatók; interakció az irodalmi, képzőművészeti és zenei események között; könyvvásár.
Forrás: http://www.lato.ro/article.php/A-b%C3%B6lcs%C3%A9szkar-%C3%A9s-a-v%C3%A1ros-Irodalmi-m%C5%B1helyek-Brass%C3%B3ban/4185/

-- Nagy-Britanniában kell maradnia a Lady Chatterley szeretője című regény egy eredeti példányának
A nemzeti kulturális örökség védelmének érdekében a brit kormány ideiglenesen leállította a Lady Chatterley szeretője című Lawrence-regény egy puhafedeles, rongyosra olvasott példányának kivitelét az Egyesült Királyságból.
A brit kormány nem engedi a nemzetük kulturális kincsének egy ékes darabját, a D. H. Lawrence által 1928-ban írt mű példányának kikerülését. Az indoklás szerint úgy érzik, meg kell védeniük a nemzeti kulturális örökségüket, amit a regény ezen példányánál csak úgy érhetnek el, ha otthon tartják a könyvet. A kormány a könyv exportengedélyének ideiglenes feltartóztatásával azt akarja biztosítani, hogy találjanak olyan vevőt, akinek révén a könyv Nagy-Britanniában maradhat.
A példány egyébként azért különleges, mert éppen azt használta a könyv angol kiadója, a Penguin ellen indított perben a bíró. A regény ugyanis a maga korában óriási botrányt kavart a szexuális tartalmú jelenetek kendőzetlen ábrázolása miatt. A kötet tavaly októberben a becsült ár több mint háromszorosáért, 56 250 fontért kelt el a Sotheby's árverésén.
Forrás: https://www.origo.hu/kultura/20190514-a-brit-kormany-leallitotta-a-lady-chatterley-szeretoje-cimu-regeny-hires-peldanyanak-kivitelet-az.html

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail..com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.