--Lehet pályázni a 2019. évi Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjra
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a MANK Nonprofit Kft. pályázatot hirdet azon fiatal írók, irodalmárok részére, akik szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj elnyerésével. A pályázat szakmai lebonyolítója a Petőfi Irodalmi Múzeum, a pályázatok benyújtásának határideje 2019. február 11. Az ösztöndíj célja, hogy tehetséges fiataloknak segítséget nyújtson a pályakezdéshez, kedvező feltétételeket teremtsen a magas színvonalú alkotó tevékenységhez. Pályázhatnak azok az 1984. január 1. után született írók, irodalmárok, akik eddig színvonalas orgánumokban, szakmai színtereken megjelentek. Már publikált kötet megléte előnyt jelent. Korábbi ösztöndíjasok is pályázhatnak abban az esetben, amennyiben az előző ösztöndíjuk lejárta óta eltelt öt év, és a korhatárnak még megfelelnek. Az ösztöndíj időtartama 12 hónap, a 2019. január 1. és december 31. közötti időszakra Az ösztöndíj összege bruttó 200 000 forint havonta.. A pályázatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kinevezett, a PIM által működtetett szakértői kuratórium bírálja el.
Részletes pályázati felhívás itt: https://pim.hu/hu/palyazati-felhivas-2019-evi-moricz-zsigmond-irodalmi-alkotoi-osztondij-elnyeresere
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10968&Lehet_palyazni_a_2019._evi_Moricz_Zsigmond_alkotoi_osztondijra

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Módszertani napon találkoztak a háromszéki közkönyvtárosok
Az eddigi hasonló összejövetelek hagyományát erősítő, évkezdő találkozón vettek részt 2019. január 14-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban Kovászna megye közkönyvtárosai. A házigazda intézmény módszertani irányítóként így értesül közvetlenül a régióban zajló szakmai tevékenységről, illetve így teremt alkalmat arra, hogy vélemény- és tapasztalatcsere, rövid tevékenységi beszámolók által a megye közkönyvtárosainak kapcsolati hálója élő maradjon. A rendezvény társszervezője a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesületének (ANBPR) Kovászna megyei tagszervezete volt.
A találkozó alatt a mintegy harminc résztvevő beszámolt az elmúlt év szakmai történéseiről, a közkönyvtárak helyzetéről, programjairól, beszerzésről, fejlesztésekről, beruházásokról – vagy azok hiányáról. Általánosságban elmondható, hogy a Kovászna megyében működő közkönyvtárak helyzete 2018-ban is hasonlóan alakult, mint a korábbi években. Továbbra is jellemző, hogy a könyvtáros fő tevékenysége mellett más feladatköröket is ellát, illetve felvállalja községében a kultúraszervező szerepet, ez gyakran munkaidőn kívül vagy felül valósul meg, saját szándékból, találékonyságból, plusz lelkesedésből.
A könyvtárak állományának gyarapítását illetően a felszólalók mintegy fele számolt be arról, hogy nem tudtak új könyveket vásárolni tavaly. A szerencsésebbek átlag ezer lej értékben vásároltak új könyveket, értelemszerűen a városi könyvtárak esetében az állománygyarapításra fordított összegek valamennyivel nagyobbak voltak. A felszólalók közül többen is jelezték, hogy adományozók által jutottak hozzá újabb kötetekhez, és örültek ennek, azzal együtt, hogy a könyvadományok gyakran alapos átválogatást igényelnek, és olykor kevés bennük a használható kötet.
A mindennapi működéshez szükséges feltételek a legtöbb községi könyvtárban adottak, néhány esetben még adódnak fűtésgondok, nem megfelelő tárolási felületek vagy éppen nincs internetszolgáltatás indokolatlanul hosszú ideje.
Az elhangzottak tükrében mindenképp kiemelendő, hogy egyre több közkönyvtáros – lehetőségeihez mérten – igyekszik gazdagítani a könyvtár programkínálatát, és hangsúlyt fektet arra, hogy a községben működő ifjúsági és más civil szervezetekkel, iskolákkal, óvodákkal jól együttműködve vegye ki részét a közösség kulturális életének szervezéséből. Így kínálnak a könyvtárak gyerekeknek mesedélutánokat vagy közös rajzfilmnézést, szerveznek könyvtárbemutatókat, vándormozit, ünnepkörökhöz kötődő kézműves tevékenységeket.
Az önkormányzatokkal való jó együttműködésre példák a szorgalmas olvasásért könyvcsomaggal megjutalmazott gyerekek, vagy éppen az olvasók számára is elérhető, állománykövető szoftver megvásárlásának szándéka.
Amint az kiderült, a körülményekhez alkalmazkodva ugyan, de a tenni akarás szándékával folytatják munkájukat ebben az évben is a megye közkönyvtárosai.
A találkozón köszönt el a jelenlévőktől, nyugdíjba vonulása alkalmából, Lokodi Anna, aki, a megyei könyvtárban dolgozva, módszertani szakirányítóként és kapcsolattartóként volt több évig közvetlen munkatársa a Kovászna megyei közkönyvtárosoknak.
Tartalmas, a régebbről a szakmában lévő könyvtárosok tapasztalatait és az újonnan érkezettek lendületét ötvöző találkozó volt, amely közös ebéddel és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/modszertani-napon-talalkoztak-a-haromszeki-kozkonyvtarosok
Roncs és ragyogás – Adyról másként
Három olyan óriási tehetségű magyar költő volt az elmúlt 500 esztendőben, akinek önromboló életmódja miatt nagyon korán kellett sírba szállnia, és aki életének utolsó 10-15 évét a legnagyobb testi és lelki nyomorúságban töltötte: Balassi, Ady és Pilinszky – hangzott el Reisinger János irodalomtörténész 2019. január 10-én megtartott előadásán a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Reisinger szerint az éppen 100 évvel ezelőtt elhunyt Ady Endre (1877. november 22. – 1919. január 27.) legalább öt területen olyan önsorsromboló életmódot folytatott, amelyek közül egy is elég lett volna a korai halála előidézéséhez. Hiszen kicsapongásai során nemi bajt kap, alkoholistává válik, különböző kábító- és ajzószereket használ, vagyonokat ver el szerencsejátékokon, és a dohányzás rabjává válik. Mindezt számba véve valóságos csoda, hogy megélt 42 esztendőt. Az emberi életnek két nagy értéke van, a tehetség és a jellem. Tehetség szerint Ady az első sorban állt, a már említett költőtársaival együtt, a jellem tekintetében viszont nagyon hátul. Nem véletlen tehát, hogy életvitele, munkássága és életműve a mai napig szélsőséges indulatokat gerjeszt a magyar nyelvterületen, amely következtében egyesek magasztalják, mások támadják és elítélik. Roncs és ragyogás – ezzel a két szóval lehetne Adyt a legtalálóbban jellemezni, az előadó azonban inkább tehetségére kívánta felhívni a figyelmet, ami nagyobb volt az Arany Jánosénál és a Petőfiénél is. Nagyságának egyik összetevője az emberiség és a magyarság sorsproblémáira való ráérzésében rejlik. Köztük olyanokra is, amelyek mellett nála sokkal képzettebb és tanultabb költők szótlanul mentek el. Ő az egyetlen például, aki az első világháború kitörésekor prózában és versben egyaránt megfogalmazza, akárki is nyeri azt meg, a magyarság mindenképp vesztesen kerül ki belőle. Ha ugyanis a németek győznek, akkor rövidesen bekebeleznek bennünket, ha pedig nem, akkor feldarabolják az országot.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/roncs-es-ragyogas-adyrol-maskent
Sissi-szimfónia
A Román Kultúra Napja alkalmából kettős könyvbemutatóra és beszélgetésre került sor 2019. január 15-én, a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a marosvásárhelyi Lector Kiadó társszervezésében, a Romániai Képzőművészek Szövetsége helyi fiókszervezetének és a házigazda teaháznak a partnerségével. Pavel Șușară író, költő, teoretikus és képzőművész Sissi című rendhagyó verskötetéről és annak magyar kiadásáról beszélgetett a szerzővel és Demény Péter költővel, íróval, a kötet fordítójával Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
A Bánságban is, mint mindenütt a néhai Habsburg Birodalom peremvidékein, még mai napig élő a Sissi-legenda. A birodalom katonái a nagy háborúból hazatérve a sok történet közt hazavitték a magyarok királynőjének drámáját is, szépségéről regéltek, szerelmeiről meséltek.
És ez a legendákba burkolt, de nagyon is valós női ideál vagy istenség nem hagyhatta nyugton azt a felnőttet, akinek gyerekkorában a családi történetek közt sokszor előfordultak Sissi-históriák is – különösképp, ha ez a felnőtt íróember, helyesebben sokoldalú alkotó, többek közt költő is. Pavel Șușară a neve, és a birodalom szülöttének vallja magát. Hát megírta leveleit Sissinek, találóbb megnevezés híján költeménynek nevezett műfajban, szerepjátékot játszva, családi történeteket beleszőve, Sissi verseit is felhasználva – és lett végül egy szövegszimfónia. A 2013-ban a bukaresti Tracus Arte Kiadónál megjelent kötet magyar fordítása 2018-ban készült el, a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában olvasható.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/pavel-u-ar-sissi-cimu-konyvenek-bemutatoja
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/119824/sissi-szimfonia
https://www.hirmondo.ro/kultura/level-sissinek/
„Többfelvonásos” rendezvény a Magyar Kultúra Napján
A magyar kultúra napja alkalmából Nyelvi-vallási együttélésünk érdekességei Erdélyben címmel tartott előadást Vetési László református egyházi író, szórványkutató, szociográfus 2019. január 22-én, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. Az esemény alkalmat teremtett a Háromszék Kultúrájáért Díj ünnepélyes átadására, amelynek idei kitüntetettje Nemes Levente színművész, a Tamási Áron Színház társulati tagja, korábban igazgatója. A rendezvényen közreműködött a baróti Bujka énekegyüttes.
Vetési László vetített képes előadása a többségi nemzet és a kisebbségek kapcsolataira, az együttélés kölcsönhatásaira, a nyelvi kérdések mai napig vita tárgyát képező problematikájára mutatott rá, megannyi érdekes példát ismertetve.
Forrás és teljes cikk it: https://www.3szek.ro/load/cikk/120017/nemes-levente-szinmuvesz-kapta-az-elismerest-
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/magyar-kultura-napja
Külső-benső rálátás a székelyekre
A székelyekről sok könyvet írtak már, igaz, azokat általában mi írtuk magunkról, ezért is érdekes, hogyan lát bennünket egy külső szemlélő, egy nyitott elméjű magyarországi értelmiségi, aki sokat járt Erdélyben – vezette fel Sántha Attila költő, nyelvtörténész Száraz Miklós György Székelyek című könyvének sepsiszentgyörgyi bemutatóját 2019. január 24-én, a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
A szerző elmondta, objektív és szubjektív okok egyaránt közrejátszottak abban, hogy ismeretterjesztő jellegűnek szánt könyvét megírja: mert például nehéz egy spanyolnak megmagyarázni, ki a székely – amúgy Száraz Miklós György szerint az, akinek anyja, apja székely és Székelyföldön él –, de az is tény, hogy a székelyek élete sosem volt könnyű, száz évvel ezelőttig azért, mert a magyarság peremvidékén éltek, száz év óta meg egy más néptől körülvéve, és úgy vélte, ennyi már önmagában elég kellene legyen ahhoz, hogy valakit érdekeljen a székelység. Erre tevődnek rá a már kisgyerekkorától kezdődött Erdély-járások, így hát könyve hivatásos történészek kutatásaira alapozott szubjektív élményanyag feldolgozása, mondta. Hozzátette, nem lévén történész, nem foglalt állást például a székelység őstörténete kérdésében, de azon igyekezett, összességében valós, létező képet nyújtson olvasóinak a székelyekről, hiszen abban bízott: nemcsak fontos, de szükséges is egy, a székelységet bemutató könyv (hogy ebben mennyire lehetett igaza, azt a kiadó képviselője árulta el: az októberben megjelent Székelyek decemberben a piac egyik legjobban eladott könyve volt).
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/120095/szubjektiv-szekelysegkep
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/milyenek-a-szekelyek/
Könyvtártámogató egyesület alakult
Könyvbarát támogatók és a szakmának elkötelezett könyvtárosok segítségével, a múlt év végén történt hivatalos bejegyzése nyomán, megalakult Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület, az azonos nevű megyei könyvtár civil háttérszervezeteként. Kezdeményezői úgy gondolják, ily módon az eszközök és lehetőségek még szélesebb tárával szolgálhatják az olvasást, a könyv általi kultúraközvetítést, a megbízható dokumentálódást és az írott műveltséget. Tervekben, ötletekben nincs hiány, így bíznak benne, hogy a jövőben programokkal, rendezvényekkel is viszonozhatják a bizalmat a közösségnek.
Forrás: http://kmkt.ro/megalakult-a-bod-peter-konyvtartamogato-egyesulet
 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Száraz Miklós György Székelyek című könyvének bemutatója
Száraz Miklós György, József Attila-díjas íróval találkozhatott csíkszeredai olvasóközönsége a Magyar Kultúra Napján, 2019. január 22-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
Székelyek – Történelemről és hagyományról című, a Scolar kiadó gondozásában megjelent művelődéstörténeti könyvéről beszélgetett a szerzővel Lövétei Lázár László költő, esszéíró, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője. A helyszínen a Scolar kiadó több kiadványát is megvásárolhatta a találkozóra érkező népes közönség. Lövétei Lázár László kérdéseire, hogy miként került kapcsolatba a székelyekkel, és miért éppen a székelyeket választotta könyve témájául, Száraz Miklós György a gyerekkorát meghatározó székelyföldi élményeiről, ifjúkori erdélyi és székelyföldi útjairól, kalandozásairól is mesélt a jelenlévőknek.
Kívülállóként, objektíven és mégis szubjektíven írni a székelységről nem volt könnyű feladat számára, fejtette ki a szerző. Lövétei Lázár László megállapítása szerint kellett a távolság, a rálátás arra, hogy miben vagyunk mások mi, székelyek, mint a magyarság többi része.
A Székelyek című kötet negyvenkilenc írást, fejezetcímet foglal magába, érintve nagyon sok témát, a székely eredet kérdésétől a székelykapukig és az unitáriusokig, Bethlen Gábortól a csíksomlyói búcsúig, az utolsó írás Márton Áron püspökkel kapcsolatos.
Ahhoz, hogy az olvasó valamiféle székelységképet össze tudjon rakni magában, kellett a vezérfonal, az egyik ilyen vezérelv az időrend, a másik, az írásokat össszefogó vezérelv, ahogy az író a beszélgetés során kifejtette: 'A székely szabadságot tekintem olyan erőnek, ami ezt a népcsoportot vezérli, ami mindig visszahat valamiképpen, és erre nagyon erős emberi példa Márton Áron.' Besszélgetőpartnere kérésére felolvasta a szerző a kötetből az Ácsok című írását.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/699/szaraz-miklos-gyorgy-szekelyek-cimu-konyvenek-bemutatoja-a-magyar-kultura-napjan
Így készült a Nagy Ödön-emlékkönyv – az Olvasókör januári találkozója
A Kájoni János Megyei Könyvtár olvasókörének idei első találkozóján, 2019. január 21-én Székedi Ferenc közíró, szerkesztő beszélt Nagy Ödön képzőművész életútjáról, munkásságáról. A 2017. június 12-én, életének 60. évében hirtelen elhunyt művészről készülő monográfiájának anyagából nyújtott ízelítőt a jelenlevőknek, vetítéssel kísérve előadását. Nagy Ödön munkásságát az eltelt hat évtizeded társadalmi hátterébe, változásaiba ágyazva mutatta be, és beszélt a könyv elkészítésének folyamatáról, a gyűjtés és rendszerezés korántsem egyszerű munkájáról. A monográfia kézirata elkészült, fotókkal, reprodukciókkal, forrásanyagokkal, névmutatóval, román és angol nyelvű összefoglalókkal kiegészítve nyomdai megjelenés előtt áll. Botár László képzőművész és Ádám Gyula fotóművész jelenleg a kötet reprodukciós mellékletén dolgoznak. Székedi azt is elmondta a jelenlevőknek, hogy reméli, a megjelenő kötet a kezdete lesz annak, hogy a művész oly szerteágazó munkásságát, alkotói hagyatékát a jövőben még pontosabban fel lehessen mérni.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/697/hogyan-keszult-a-nagy-odon-emlekkonyv--az-olvasokor-januari-talalkozoja
A Román Kultúra Napja Csíkszeredában és Gyergyóvárhegyen
2019. január 21-én, néhány nappal a hivatalos dátum (január 15-e) után, Csíkszeredában és Gyergyóvárhegyen ünnepelte a Kájoni János Megyei Könyvtár a Román Kultúra Napját. Mindkét helyszínen nagy érdeklődés fogadta a meghirdetett programot, középiskolások, egyetemi hallgatók, pedagógusok, könyvtárosok, örökifjú olvasók tisztelték meg jelenlétükkel a rendezvényeket.
Az esemény meghívottjai a brassói George Bariţiu Megyei Könyvtár munkatársai voltak, akik ezúttal a 'CLIPLIT – Carte în 7 arte' elnevezésű projektet mutatták be. A projekt keretében kortárs román ifjúsági regényekről készült, 1-3 perces filmes bemutatók kerültek vetítésre, ugyanakkor kitértek a forgatókönyvírás és a filmezés jellegzetességeire is. A csíkszeredai fiatalok kívánságának megfelelően, együttműködés körvonalazódik a két megyei könyvtár között, amely eredménye egy forgatókönyvíró műhely lenne Csíkszeredában.
A bemutatót követően került sor az 'Olvasás pro és kontra' elnevezésű vitára. Ennek keretében, a mai fiatalok számára meglepő, régmúlt idők olvasás elleni érvei kerültek felszínre: az olvasás lustaság, az olvasás mozgáshiánnyal és látáskárosodással járó tevékenység. Az olvasás mellett szóló aktuális érvek közül: az olvasás közösséget épít, az olvasás meghatároz. Az olvasás segít a pályaválasztásban, a felnőtté válásban. A sci fi a „földönjárók” és a „fellegekben járók” kedvence egyaránt. A vita minden részvevője díjat érdemelt volna, ezért a díjak odaítélését sorsolás döntötte el. A szerencsés nyertesek kortárs román ifjúsági irodalmi könyveket kaptak. A 'Clipul de literatură' elnevezésű nagydíjat a gyergyóvárhegyi Huruba Alexandru, a 'Clipa de literatură' nagydíjat pedig Raluca Stroia csíkszeredai tanuló nyerte.
Sajtóvisszhang: http://informatiahr.ro/clipul-clipa-de-literatura-omagiu-adus-zilei-culturii-nationale-si-inegalabilului-mihai-eminescu-la-biblioteca-judeteana/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/698/a-roman-kultura-napja

 
--Megtekinthető a Teleki Tékában található legrégibb halotti címer
Lázok Klára intézményvezető bemutatta azt a selyemből készült halotti címert, amelyet közadakozásból restauráltak.
Tavaly június elsején hirdette meg a Téka a „Fizess egy öltésért!” jelmondatú adománygyűjtő kampányt, amelynek célja az intézmény gyűjteményében levő 31 selyem halotti címer egyikének a restaurálása volt. A Téka állományában található halotti címerek 1783 és 1916 között készültek. A legrégebbi és egyben legszebb darab az erdőcsinádi származású hadnagy, később tordai főbíró Szucsáki Ferenc halotti címere 1783-ból. Szucsáki Ferenc Erdőcsinád mellett Marosjárához is kötődik, hiszen ő adományozta a járai templom szószékkoronáját. 1777-től a marosvásárhelyi Református Kollégium főgondnoka volt.
Az igazgatónő kifejtette, az adományozást nemcsak pénzgyűjtés céljából hirdették meg, hiszen ezáltal szeretnék a marosvásárhelyieket közelebb hozni a könyvtárhoz. Pozitív ez irányú tapasztalatuk van, hiszen néhány évvel ezelőtt a bejárati kapu fölött álló bagoly felújítására meghirdették a „Fizess egy sört a bagolynak!” akciót, amelyre nagyon sokan jelentkeztek.
A címerrestaurálásra is több pénz folyt be, mint amire számítottak, annak ellenére, hogy egy öltésért mindössze 10 lejt kellett adni. Volt olyan is, aki jóval többet adományozott, de idős kisnyugdíjasok is szívesen adtak 50 lejt a nyugdíjukból. Mivel a Teleki Téka csak könyvek restaurálásával foglalkozik, a selyemtárgyat a szebeni Brukenthal múzeum szakértőjének, Iulia Teodorescunak küldték el a nyáron, és néhány napja kapták vissza, hiszen elég hosszas volt az eljárás. Az igazgatónő elmondta, ez volt a könyvtár legmegrongálódottabb címere. A restaurálása magába foglalta az elsődleges tisztító eljárást, a selyemanyag konzerválását és restaurálását, a címerkép tisztítását és restaurálását.
Különlegesen szép és ritka ez a Szucsáki-címer, ezért gondoltak arra, hogy ne csak egyszerűen megpályázzák a helyrehozásához szükséges összeget, hanem adják meg mindenkinek a lehetőséget, hogy részese lehessen a munkának, ezáltal öltve szorosabbra a múlthoz fűződő szálakat – részletezte az igazgatónő. Hozzátette, egy másik címert is elküldtek Szebenbe, így a Tékát szerető, támogató marosvásárhelyieknek köszönhetően egy újabb értékes tárgyat sikerül konzerválni a jövőnek.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/a-magyar-kultura-napjan-megtekintheto-a-teleki-tekaban-talalhato-legregibb-halotti-cimer

 
KITEKINTŐ

--Behatoltak a Széchényi Könyvtár titkos helyeire, megmutatják, amit a legtöbben nem láthatnak
Olyan helyen jártunk Budapesten és olyan dolgokat láthattunk, ami a legtöbb ember számára csak ritkán vagy egyáltalán nem érhető el. Bejutottunk ugyanis az Országos Széchényi Könyvtár rejtett zugaiba. A restaurálóműhelytől az igazán értékes kódexekig megnéztünk mindent, amit egy átlagos látogató nem vehet szemügyre. A könyvtárban őriznek például olyan kötetet, amelynek a biztosítási értéke 10-15 milliárd forint. De azt is megtudtuk, miért tárolnak játék versenyautót is a raktárban, melyik volt a könyvtár első bélyegzője, és hogyan restaurálják a régi könyveket.
Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/behatoltunk-a-szechenyi-konyvtar-titkos, via: KIT Hírlevél, 2019/5., 2019. január 30.

 
INTERJÚ

--A könyv szolgálatában
Mindent összevetve jó évet zártunk, és ha az intézmény működésére, üzemeltetésére fordított energiáinkat is alapvető szolgáltatásunk érdekében tudtuk volna felhasználni, még jobb évünk is lehetett volna – értékelte Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója a 2018-as esztendőt. Az örömbe csúszó üröm oka az immár évek óta húzódó épületfelújítás, ugyanis az elkezdett, de azóta is befejezetlen munkálat okozza a könyvtárnak a legnagyobb gondot – bár ezt igyekeznek úgy kezelni, hogy a könyvtár látogatói, olvasók és rendezvényekre érkezők, ne vegyék észre.
Mert a Bod Péter Megyei Könyvtár – bár sokan a könyv végnapjait vizionálják – igenis nagy forgalomnak örvend, tavaly például 8661 könyvtári belépővel rendelkező „ügyfelük” volt, ebből közel nyolcszázan az év folyamán iratkoztak be. A forgalomnak és az igényeknek megfelelően könyvállományukat is folyamatosan bővítik.
Szonda Szabolcs elmondta, bár tavaly „többször meg kellett húznunk a nadrágszíjat”, merthogy az épület fenntartási költségei sok pénzt felemésztettek, „sokat kellett sakkozni ahhoz, hogy könyvvásárlásra is jusson”. Végül ez is megoldódott, az év vége felé sikerült vásárolniuk közel 1700 új könyvet is.
Másik forrásuk az állomány bővítésére az adományozás: mintegy 3500 kötetet vittek be könyvbarátok, akik jobb helyét látták a sokféle okból fölöslegessé vált könyveknek a könyvtárban, mint a kukában.
A tárolást és általában az intézmény működését sokban segítené, ha az egykor adminisztratív rendeltetésűre tervezett épület könyvtári célra való átalakítása megvalósulna, de az évek óta húzódó munkálat végét még mindig nem látni. Szonda Szabolcs szerint valójában egy új, eleve a célnak tervezett épület oldhatná meg leginkább gondjaikat.
A könyvtárnak addig is működnie kell, és lehetőleg szolgáltatásait is állandóan bővítenie. Ezt tervezik a már létező katalógus-szoftverükhöz tavaly megrendelt új modullal, ami egy helytörténeti adatbázis kiépítését szolgálná, terveik szerint az idei év végére ez is hozzáférhetővé válna a közönség számára. Rendezvényeiket is annak jegyében szervezik, hogy mind-mind kapcsolatban legyenek a könyvvel – így például tavaly 86 kulturális eseménynek adott otthont a könyvtár, ebből 39 saját szervezésű, a többi befogadott volt.
Világszerte a könyvtárak előszeretettel foglalkoznak a gyerekekkel – ez nemcsak trend, de jól felfogott érdek is, hiszen a jövendő könyvtárhasználó közönség kinevelése a cél. A Bod Péter Megyei Könyvtárnál annyiban módosítottak ezen az elven, hogy olyan programokat is igyekeznek szervezni, amelyekkel a gyerekek révén szüleiket is a könyvtárba csábítsák. Alapvető, jól bejáratott és immár igényelt programjaikat – Varázskuckó, Csodalámpa, Adventi történetek, mozgó könyvtár – folytatják, a nyolc éve működő Könyvkelengyét is megpróbálják kimozdítani ideiglenes holtpontjáról, az évek óta kimaradt Könyvkaland vetélkedőt szándékszanak felújítani, és az egyszer már nagy sikernek örvendő fordított napot – amikor meghívott jeles személyiségek szolgálták ki az olvasókat – is újra megszerveznék idén – sorolja Szonda Szabolcs terveiket.
A Bod Péter Megyei Könyvtár mindig is partnere volt a nemcsak a városban, hanem egész Háromszék-szerte szervezett művelődési rendezvényeknek: rendszeresen kiveszik részüket a Szent György Napok kulturális hete vagy a PulzArt összművészeti fesztivál programjainak szervezéséből, de a tematikus évekbe is bekapcsolódnak, így a jelenleg zajló Háromszék nem alkuszik címűbe, amelynek részeként gyerekrajzverseny lebonyolítását vállalták el.
Számos „évfordulós” írónk, költőnk van idén, róluk valamilyenképp szó lesz az év során. Kányádi Sándor most lenne 90 éves, Benedek Elek 160 éve született és 90 éve halt meg, Örkény István negyven, Weöres Sándor harminc éve hunyt el, és 250 esztendeje hunyt el a könyvtár névadója. Bod Péter emlékét egy tanulmánykötetben idézik meg, amely ezúttal „a késő barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósának” térképészeti munkásságát összegzi.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/119519/a-konyv-szolgalataban?

 
--Kritikusak, de hálásak az udvarhelyiek - Beszélgetés Szőcs Endre könyvtárigazgatóval
Saját pénzből, adományokból közel 1300 kötettel gyarapodott tavaly a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár könyvállománya. Az olvasás mellett ugyanakkor számos izgalmas tevékenységre, fejlesztő foglalkozásra nyílt lehetőség a tékában. Ezt a vonalat viszik tovább idén is – derült ki a Szőcs Endre igazgatóval készült beszélgetés során.
– Hogyan értékeli intézménye szempontjából a 2018-as évet? Megfelelt az elvárásoknak, sikerült megvalósítani a célokat?
– Céljainkat, terveinket sikerült haladéktalanul megvalósítanunk, de amit talán a legfontosabbnak tartok, hogy újonnan beiratkozott olvasóink száma folyamatosan növekszik (2017-ben 1387 személy, 2018-ban 1485 személy), bizonyítva, hogy mekkora szükség van könyvtárra, valamint a hozzá tartozó tevékenységekre.
– Mi okozott nehézséget, csalódást a múlt évben?
– Nem beszélhetek csalódásról, hisz minden tervünk, elképzelésünk megvalósult, sőt még olyanok is, amelyek nem voltak betervezve! Ilyen a planetárium, amely egyedülálló térségünkben, vagy a könyvtár- és olvasásnépszerűsítő kisfilmünk, amely népszerű magyar írók, színészek, énekesek és sportolók bevonásával készült a Székelyföldi Stúdió önzetlen közreműködésével, valamint a virtuális séta, amellyel bárki, bármikor, bárhonnan a nagyvilágból a Google-térkép segítségével betérhet könyvtárunkba…
– Mi volt a legkedvesebb élmény tavaly az Ön számára?
– Több emlékezetes esemény volt, de most szubjektíven egyet emelnék ki: augusztus végén nemzetközi szakmai konferenciát szerveztünk, amelynek résztvevői barátsággal és szeretettel közeledtek felénk. Örömmel konstatáltuk, hogy könyvtárunk fejlődése helyes irányba halad, valamint számíthatunk a szakma segítségére is.
– Mit vár el a fenntartótól?
– Remélem, ebben az éven is számíthatunk annyi támogatásra, hisz a kultúrába fektetett energia és pénz rövid, közép- és hosszú távon gyors, pozitív eredményhez vezet.
– Hogyan tovább?
– Néhány évvel ezelőtt jóformán semmi pénz nem állt a könyvtár rendelkezésére új könyvek vásárlása céljából. Az állomány gyarapítását helyi és magyarországi adományokból végeztük. Mára ez jelentősen megváltozott, de sajnos még mindig kevésnek bizonyul… Iskolaváros lévén, nagy szükség van új szakmai könyvekre, folyóiratokra, amelyek beszerzése prioritást élvez. Folytatjuk közművelődési (író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, kulturális programok), művészeti (kiállítások, filmklubok, quilling, olvasótáborok), tudománynépszerűsítő (kísérletek, planetárium, 3D technológia) tevékenységünket is, ezáltal biztosítva minden korosztály számára a tartalmas kikapcsolódást, szórakozást, amely mindig a könyvekre, az olvasás fontosságára hívja fel a figyelmet.
– Magánemberként milyennek találja a város kulturális életét?
– Tudom, hogy nincsenek óriásfesztiváljaink, grandiózus kiállításaink vagy évente visszatérő megasporteseményeink, de vannak nagyon tartalmas, színvonalas rendezvényeink az év szinte minden napján.. Persze mindig úgy látjuk, hogy kevés a közönség, de ez nagyon relatív. Szerintem az udvarhelyi kultúrafogyasztó réteg nagyon népes, nagyon igényes, nagyon kritikus, de végtelenül hálás!
Forrás: https://hargitanepe.eu/kritikusak-de-halasak-az-udvarhelyiek/

 
HAZAI

--Könyvtári sikerlista
Bestsellerek, de kortárs szépirodalmi művek is szerepelnek a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár 2018-as olvasási-kölcsönzési listáján. A legkisebbek továbbra is Bartos Erika könyveit szeretik a legjobban.
Hollanda Andrea, a könyvtár munkatársa elmondta: a kisgyerekek, óvodások a Bartos Erika által írt Anna, Peti, Gergő- és a Bogyó és Babóca-könyveket kedvelték legjobban, ezeket kölcsönözték legtöbbször a szülők. De keresettnek bizonyult Beck Andrea Titoktündér című, problémafelvető, önbizalom-erősítő mesegyűjteménye is.
A kisiskolások Berg Judit Rumini-sorozatát, Jeff Kinley Egy ropi naplója-sorozatát és Lázár Ervin meséit olvasták legtöbbször. De többen vettek ki szövegértést fejlesztő, rövid történeteket tartalmazó kiadványokat, illetve kezdő olvasóknak szóló könyveket. Az 5–8. osztályos diákok az iskolai erőszakkal foglalkozó, Sándor Anikó Az osztály vesztese című könyvét adták kézről kézre, de továbbra is nagy sikernek örvendenek a Harry Potter-sorozat kötetei és Leiner Laura szerelmes, romantikus tini-regényei is.
A felnőtt olvasók körében legnépszerűbbek a magyar bestsellerek voltak, tavaly Fábián Janka könyveit és Borsa Brown Az Arab lánya című regényét keresték. A külföldi írók közül Anthony Doerr A láthatatlan fény című, a második világháború idején játszódó regénye volt a legolvasottabb, de William Young A viskó, Markus Zusak A könyvtolvaj és Margaret Atwood A szolgálólány meséje című könyve is megtalálható a listán.. Emellett kalandregényeket, egzotikus helyszíneken játszódó, utazásra csábító regényeket, krimiket olvastak legtöbbet a háromszékiek. A magyar kortárs szépirodalomból különösen keresettek voltak Tompa Andrea Omerta, illetve Fejtől s lábtól című regényei, de folyamatosan kölcsönzik Vida Gábor Egy dadogás története című regényét és Dragomán György prózáit.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/konyvtari-sikerlista/
Sajtóvisszhang: https://sepsinet.ro/sepsinet/ezeket-a-konyveket-kolcsonoztuk-a-tavaly-a-konyvtarbol
A lista itt tekinthető meg: http://kmkt.ro/legkeresettebb-konyveink-2018-ban

 
--Emlékkiállítással tisztelegtek Kányádi életműve előtt
A 20. századi erdélyi irodalom legnagyobb egyéniségére, Kányádi Sándor költőre emlékezve, a Magyar Kultúra Napja székelyudvarhelyi rendezvénysorozatának kiemelt mozzanataként nyitották meg a neki szentelt emlékkiállítást 2019. január 20-án.
A Kányádi-életmű mély és tiszta vizű kútjából merítenek mindazok, akik betérnek augusztus 20-ig a Haáz Rezső Múzeumba. A szülőfalu, Nagygalambfalva mellett Székelyudvarhely és Budavár is díszpolgárának tekinti a közelmúltban elhunyt költőt – jelképes volt a megnyitón e három település népes képviseletének jelenléte. Húgának, Róza néninek és a jelenlévő rokonoknak sokféle érzelem tükröződött a tekintetében.
A kiállítás-megnyitón jelen lévő gyermekek hamar megtalálták a multimédiás eszközöket, és elvarázsolódtak a megidézett Kányádi-világban. Mások a virtuális valóság szemüvegén keresztül haladtak a lovait kereső kisfiú nyomába – fától-fáig. Közben hol megzenésített versei szóltak a háttérben, hol pedig korabeli felvételekről a költő maga. Könyvek, hanghordozók, kéziratok és sok-sok fotó, műtárgy – klasszikus és nem hagyományos kiállításelemek. Egy gazdag életút és -mű velünk maradó tanúi. Érdemes betekinteni a kútba, és majd elmesélni másoknak is az élményt. Aki szeretné, virtuális interjúkészítésre vállalkozhat, nem fog csalódni. Egy páratlan relikvia is látható: Sándor bácsi első laptopját dedikálva Balázs Feri bácsinak ajándékozta, amit most ő kölcsön adott az emlékkiállítás idejére a múzeumnak. A tárlat sok apró részletet rejt, érdemes mélységében felfedezni.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/emlekkiallitassal-tisztelegtek-kanyadi-eletmuve-elott

 
ÉVFORDULÓ

--Kerek évfordulók 2019-ben
Több jelentős erdélyi és magyarországi író, költő születésének, illetve halálának kerek évfordulója van az idei évben: többek közt a 100 évvel ezelőtt, január 27-én elhunyt Ady Endrére emlékeznek Erdélyben és Magyarországon is, valamint arra is – természetesen, szülőföldjén, Háromszéken kiemelten – , hogy 90 éve hunyt el a kisbaconi Elek apó, vagyis Benedek Elek író, újságíró (1859–1929).
Ady Endréről a Kolozsváron szerkesztett Helikon irodalmi folyóirat hasábjain is megemlékeznek – mondta el a Krónikának Karácsonyi Zsolt költő, a lap főszerkesztője. Rámutatott, nem véletlen, hogy a Helikon 2019-es naptárán Ady és Lászlóffy Aladár arcképe látható, hiszen emlékezni kell a 100 éve elhunyt költőóriásra, valamint a tíz éve elhunyt Lászlóffy Aladár (1937–2009) Kossuth-díjas kolozsvári költőre, íróra, műfordítóra, szerkesztőre is.
Karácsonyi Zsolt azt mondta, a Látó szépirodalmi folyóirat is készül egy igényes Ady-összeállítással.
A kisbaconi születésű Benedek Elekről az általa alapított gyermeklap utódja, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora folyóirat is megemlékezik. Amint Farkas Kinga főszerkesztő a Krónikának kifejtette, irodalmi antológiával, meglepetés-különszámmal is fejet hajt a szerkesztőség 2019-ben Benedek Elek előtt, csatlakozva a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, a Kovászna Megyei Tanács, valamint Sepsiszentgyörgy önkormányzata szervezte emlékév rendezvénysorozatához. „Emellett – öt év után – idén nyáron ismét összegyűjtjük legkíváncsibb olvasóinkat, és a 15. Cimbora Kaláka Táborban is Elek apó körül forog majd a világ, hiszen, bár szinte száz év telt el azóta, hogy vállára vette az első erdélyi gyermeklapot, a Cimborát, ma is sokat tanulunk tőle” – fogalmazott a főszerkesztő.
2019-ben számos íróra, költőre emlékeznek születésének vagy halálának kerek évfordulóján. Nyolcvan éve született Lászlóffy Csaba (1939–2015) József Attila-díjas költő, író, műfordító, esszéista, Lászlóffy Aladár öccse, harminc éve hunyt el Márai Sándor író, költő (1900–1989), Weöres Sándor költő, műfordító (1913–1989). Idén negyven éve hunyt el Örkény István író, drámaíró (1912–1979), ötven éve hunyt el Benedek Marcell, irodalomtörténész, író (1885–1969), Sinka István író, költő (1897–1969). Hetvenöt éve hunyt el a második világháború zsidó deportálásainak áldozataként Karácsony Benő gyulafehérvári születésű író (1888–1944), valamint Radnóti Miklós költő, műfordító (1909–1944) is. 250 éve hunyt el Bod Péter református lelkész, történetíró (1712–1769), a sepsiszentgyörgyi könyvtár névadója, akiről a háromszéki intézmény is megemlékezik.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/ady-es-benedek-elek-evfordulok-2019-ben-a-szaz-eve-elhunyt-kolto-es-a-90-eve-elhunyt-elek-apo-emleke-elott-is-

 
DÍJAK

-- Szvoren Edina Mészöly-díjas
Átadták az idei Mészöly Miklós-díjat az író szülővárosában, Szekszárdon. A Mészöly Miklós Egyesület Szvoren Edina 2018-ban, a Magvető Kiadónál megjelent, Verseim című novelláskötetéért nyerte az elismerést. Szörényi László méltatásában megjegyezte, hogy „az írónő szereti rejtélyességgel felruházni minden szereplőjét”, és több párhuzamot említett Mészöly és a díjazott művei között.
Szvoren Edina 1974-ben született Budapesten. 1998-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián, 2005 óta publikál rendszeresen, azóta több díjat és ösztöndíjat is elnyert. Első elbeszéléskötete Pertu címmel 2010-ben jelent meg. 2014-ben József Attila-díjat kapott, a 2015-ben az Európai Unió irodalmi díját elnyert Nincs és ne is legyen című kötete többek közt szerb, horvát, olasz nyelven is olvasható.
A Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó egyesület 2004-ben alapított elismerést kortárs magyar íróknak; 2005-től Márton László, Darvasi László, Macsovszky Péter, Cserna-Szabó András, posztumusz Baka István (1948-1995), Péterfy Gergely, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Győrffy Ákos és Borbély Szilárd (1963-2014), Danyi Zoltán, Szabó Róbert Csaba és Lábass Endre kapta meg a díjat.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/szvoren-edina-meszoly
 

--Idén is átadta az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat az RMDSZ
Hetedik alkalommal adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat az RMDSZ a Magyar Kultúra Napján. Az eddigi alkalmaktól eltérően, 2019-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség négy kategóriában, irodalom, képzőművészet, előadóművészet és immár műfordítás terén adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat: Zágoni Balázs írónak, Köteles Pál festőművésznek, Hatházi András színművésznek és Marius Tabacu műfordítónak. A Szövetség évente jutalmazza a magyar kultúra napján azokat a művészeket, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak. Az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában – idénre is kiterjesztett – programsorozat részeként, a román-magyar párbeszéd jegyében az RMDSZ egy olyan műfordító munkáját is elismete, akinek témái erdélyiségünkről, transzilvanizmusunkról, továbbá egymás kultúrájának megismertetéséről szólnak.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex..ro/?hir=10977&Iden_is_atadta_az_Erdelyi_Magyar_Kortars_Kulturaert_Dijakat_az_RMDSZ


–Költői és újságírói díjakat adott át a Magyar Írószövetség
A Magyar írószövetség 2019-ben is Érden ünnepelte a magyar kultúra napját – ezúttal január 20-án –, ahol Szentmártoni János elnök és T. Mészáros András polgármester mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség során átadták a 2008-ban közösen alapított Bella István-díjat, valamint a Magyar Írószövetség elismerő oklevelét nyolc, a kulturális területen kiemelkedő munkát végző rádiós újságírónak.
A Bella István-díjat Simon Adri költőnek ítélte a kuratórium. A Bella István-díj annak a költőnek adományozható, aki munkásságában kötődik a nemzeti irodalom értékes hagyományaihoz, így Bella István életművének szellemiségéhez, és olyan fiatal vagy középnemzedékhez tartozó alkotó, aki a költői, műfordítói pályán már eredményeket ért el.
Iancu Laura laudációjában így jellemezte Simon Adri költészetét: „Simon Adri költészete mögött tehetség és szakmai felkészültség együttese rejlik. A József Attila Tudományegyetem magyar nyelv és irodalomelmélet szakán szerzett tudása az olvasó nagy örömére a hazai szépirodalom legjelesebb alkotásairól készült elemzéseiben, kritikáiban is tükröződik, hasznosul. Hangja nyughatatlan és szenvedélyes, lírája apokaliptikus. Simon Adri költészete azt üzeni, hogy a reményt nem lehet aprópénzre váltani. Sokféle veszteségünk nem lehet nagyobb hűségünk jutalmánál.”
Magyarországon első alkalommal, a magyar kultúra területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó rádiós újságíróknak adott át elismerő oklevelet az Írószövetség elnöke. A díjazott újságírók: Albert Zsuzsa, Bicsák Eszter, Házi Hunor, Kövesdy Zsuzsa, Kulcsár Katalin, Liptay Katalin, Stifner Gábor, Völgyi Tóth Zsuzsa.
Forrás: http://www.kultura..hu/kulturpolitika/koltoi-ujsagiroi-dijakat

 
AJÁNLÓ

--Ezeken az oldalakon lehet ingyenesen könyveket letölteni
Egyre több olyan honlap létezik, ahonnan ingyenesen (és legálisan) lehet letölteni magyar nyelvű könyveket. Bár ezeket már most is sokan használják, a lehetőség még nem jutott el mindenkihez, ezért Kerekes Pál és Kiszl Péter, az ELTE információ- és könyvtártudományi tanszékeinek oktatói összegyűjtötték, hogy milyen fórumokon tudnak a magyarok szabadon könyvekhez hozzáférni. Kutatásaik eredményét a Magyar irodalom @ világhálón című kötetükben tették közzé, amit ITT bárki ingyenesen elolvashat.
A magyar irodalom digitalizálása viszonylag friss dolog, körülbelül huszonöt éve merült fel először, hogy a kulturális örökség megőrzése és átörökítése érdekében nem ártana feltenni az internetre a legfontosabb szövegeinket.. A világ azóta nagyot fordult. Mint a kötet előszavából is kiderül, húsz évvel ezelőtt, 1998 tavaszán még csak 3,5 ezer webhely volt bejegyezve a „.hu” felső szintű közdomén alatt, míg ma csaknem 730 ezer domént tartanak nyilván. Ráadásul mostanra már a magyar lakosság nagy része, kb. 70%-a rendszeresen használ internetet.

Ez a kötet elsősorban az ingyenesen elérhető magyar nyelvű irodalmi szöveggyűjteményekre koncentrál. A szerzők olyan honlapokat szedtek össze, ahonnan törvényesen lehet szövegrészleteket, cikkeket, műfordításokat, illetve teljes könyveket letölteni. „A klasszikus magyar szépirodalom jó része elérhető ingyenesen, valamint jelentős számú kortárs magyar irodalom is található szabad adatbázisokban, szerzői portálokon” – írják, de azért hozzáteszik azt is, hogy eddig még a magyar kulturális örökségnek csak töredékét sikerült digitalizálni.
Az oldalak listája itt található: https://konyves.blog.hu/2018/09/21/ezeken_az_oldalakon_
A Magyar irodalom @ világhálón szerzői a művek digitalizálásával foglalkozó intézmények honlapjai mellett ajánlanak számos más forrást is. Például bizonyos e-könyv áruházak (iTunes, Kobo, Smashwords, Multimédiaplaza, Book&Walk, Adamobooks, Publioboox) oldalait, ahol olykor időlegesen ingyenesen hozzáférhetővé tesznek egy-egy művet. De szó esik a kötetben Google Play könyváruházáról, a Google Booksról vagy a Scribdről, valamint a jelentősebb magyar szerzői oldalakról, szövegmúzeumokról és szöveggyűjteményekről is.
A Kerekes Pál és Kiszl Péter által készített teljes felsorolás ITT található.
Forrás: https://konyves.blog.hu/2018/09/21/ezeken_az_oldalakon_lehet_ingyenesen_konyveket

 
--Balla Zsófia volt a hónap szerzője a Literán januárban
A Litera nevű irodalmi portál minden hónapban kiválaszt egy szerzőt, aki abban a hónapban a figyelem a középpontjába kerül és aki több műfajban is megmutatja magát. Készül vele interjú, közlik friss műveit, megkérdezik más művészeti területek alkotásairól és a fiatal irodalomról is. 2019 januárjában Balla Zsófia volt a hónap szerzője a Literán. A portál 2017-ben indította ezt a sorozatát, idáig huszonhárom szerző volt a vendége a Literának. A Litera választását Balla Zsófia hetvenedik születésnapjával indokolta. A szerző A vers hazája című, eredetileg a Széchenyi Akadémiának írt esszéjének első részével indították a hónapot, aztán olvashatóvá vált az akadémiai székfoglaló folytatása, a január 15-i születésnapot megelőző hétvégére pedig a szerzővel készült interjút és emellé készült videót időzítettek. Továbbá kulturális ajánlót lehetett olvasni Balla Zsófiától, végül a költő ismertetett egy általa kedvelt ifjú tehetséget és annak műveit.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?

 
--Hiánypótló könyv a Szent Anna-tóról
Boér Hunor és Tamás Sándor nemrég megjelent, Szentanna című könyve (Kovászna Megyei Művelődési Központ – Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2018) nem a fürdőzésről szól. Elsősorban a táj jelenti az elragadó látványt az arra barangoló ember számára. Több szép mondat is szól erről, például, amikor „...magasba emelt szenteltvíztartónak” nevezik a könyv szerkesztői az egykori tűzhányó – tavat őrző – magas hegyét.
A könyvben az első képek között látható egy festmény reprodukciója, amely a magyar szabadságharc idején zajló sepsiszentgyörgyi csata egyik epizódját ábrázolja. A jó szemű szerkesztők észrevették, hogy a képen az ütközet hátterében a Csomád-hegytömeg magasodik.
A kötet külön érdekessége azoknak a térképeknek a reprodukciója, amelyeken a Szent Anna-tavat is feltüntették a 18. és a 19. század folyamán.
Régi, Szent Anna-napi búcsújárásokról szóló leírásokat is olvashatunk a kötetben. Erre utazó idegenek jegyezték fel – olykor kritikai éllel – a tóhoz fűződő népi hagyományokat, amelyek szerint a tó: „tengerszem, feneketlen mély, sehonnan víz nem foly belé, dagálya és apálya van, átúszhatatlan, mert közepénél besiríti a vakmerészt, csattogó télben sem fagy be, soha legkisebbet sem zavarodik, semmi állat nem tenyészik benne, vize kristálytiszta”.
További nagyon szemléletes természettudományi vagy művelődéstörténeti értékű leírásokat válogattak még a kötetbe a szerkesztők, például Kőváry László, Benkő Károly, Orbán Balázs, Jókai Mór, Roediger Lajos, Hankó Vilmos és Gelei József írásaiból.
Az említett szerzők írásaiból kiválogatott szemelvényeknek pedig szellemes címeket adtak: Báró Apor Péter akkor százhuszadik éves csínye: a Pogányok vára (Kőváry László); A dokumentarista, aki nem a Lago Albano áradásaira gondolt Szilatseket olvasva (Benkő Károly); Rabonbán folklorizálás... (Jókai Mór); ... És a tündérmese (Jókai Mór); Egy könyv a tízből, amelyet Jókai Mór magával vitt volna a lakatlan szigetre (hosszú idézet Orbán Balázs leírásából); Fürdővendégek és csodák (Roediger Lajos); Az idill igézete (Jókai Mór); Veszendő édenünk az iskolai jutalomkönyvben (Hankó Vilmos); Búcsúzó sárkányok (Gelei József). Mindezeket a szövegeket szép és olykor eddig ismeretlen képek kísérik.
Egészen ritka, sajátos szempontokat figyelembe vevő, érdekes kis breviáriumot vehetünk a kezünkbe, amelyet érdemes volna egy újabb kiadásban kibővíteni.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/119430/hianypotlo-konyv-a-szent-anna-torol

 
--Tanulmány a Tarnóczy–Mikes-kastélyról
A Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi történész által írt, A kézdiszentléleki Tarnóczy–Mikes-kastély építéstörténete című kötet birtok- és építéstörténeti tanulmány. A kifogástalan kivitelezésű könyv a csíkszeredai Alutus Print Nyomda fényszedő műhelyében készült, és a kézdiszentléleki önkormányzat megbízásából látott napvilágot. A kötetet Bartos Lóránt kézdivásárhelyi újságíró rendezte sajtó alá, a szakmai lektorálást pedig Kovács András kolozsvári művészettörténész végezte. Tavaly Felső-Háromszéken ez volt az egyetlen olyan könyv, amely egy önkormányzat anyagi támogatásával jelent meg.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/119521/tanulmany-a-tarnoczy%E2%80%93mikes-


--2018 könyvekben mérve – A tavaly megjelent legsikeresebb könyvek
Mind a méltán elismert magyar írók és költők, mind a jelenkor világirodalmának alakjai bőven elláttak minket olvasnivalóval tavaly is.
Kepes András: Istenek és emberek
A korábban újságíróként és televíziós műsorvezetőként befutott, és immáron sikeres íróvá is avanzsálódó Kepes András Istenek és emberek című, harmadik nagyregénye mintha csak elődei folytatása lenne. Palettára kerül benne a szerelem, a szexualitás, az emberi viszonyok, a hatalomvágy, a gyanakvás és a párbeszéd lehetetlenségének problémája is.
Simon Márton: Rókák esküvője
Simon Márton harmadik kötete öt évet váratott magára, az olvasóközönség egyöntetű ovációja azonban arról árulkodik, hogy a hosszú munkafolyamat minden kiizzadt cseppje arany. Sorainak rendkívül színes érzelmi, hangulati és stílusbeli palettája könyörtelen őszinteséggel festi meg élet és halál egymásba mosódó vonalait.
Szabó Magda: Csigaház
Igazi irodalmi szenzáció Szabó Magda posztumusz és egyben legelsőként megírt kisregénye, amelynek a szerző hagyatékából előkerült kézirata egyszerű kockás füzetek lapjain díszeleg. A Csigaházban egymásba fonódó szerelmi és politikai történetszálak minden bizonnyal az írónő Bécsben töltött fiatal éveinek prózai lenyomata.
Dragomán György: Rendszerújra
2018 egyik nagy durranása Dragomán György tizenöt évének szerzői terméséből összeállított novelláskötete, melynek címe nemcsak önmagáért beszél, de mintegy belső szervezőerőként össze is fűzi a különféle hatalmi rendszerek uralma alól kitörni próbáló karakterek történeteit.
Szabó T. Anna: Határ
Szabó T. Anna legújabb prózakötete olyan személyes hangvételű, költői nyelvezetű szövegek kaleidoszkóp-csokra, amelyek emlékek, érzékelési ingerek mentén, térben és időben utazva, a felnövés fázisait mikroszkóp alá helyezve kérdeznek rá a személyiség határaira. Ebben az összeállításban a család, az egyén és a saját történetével, illetve a történelemmel szembesülő ember kerül középpontba. Öröm és szégyen, szabadság és korlátok, fikció és realitás hálójában forgolódik a makacs határfeszegetés, mely a minden élethelyzetben oly nehezen behatárolható identitását keresi.
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
Méltán ünnepelt költő első regénye számos idő- és térbeli síkon átívelő, mozaikszerű történetével zajos sikert aratott a könyvpiacon. A könyvben a történelmi múlt összeér a magánélettel, a társadalmi ügyekkel, benne, zavaros helyzetben, egy menekülésre kódolt generáció igyekszik felelős, szabad felnőtté válni, megtalálni helyét a világban és a maga életében.
Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek
A köztudottan szókimondó írónő második regénye a tőle várható módon arcul csapón nyers, húsba vágón őszinte stílussal és nyelvezettel tálalja egy fiatal nő kimondottan sivár, agyoncsócsált felnövés-történetét hétéves korától egészen harmincas éveiig. Tömény, némileg fullasztó sorai – társadalomkritikával és aktuálpolitikával bőségesen nyakon öntve – arra keresik a választ, vajon képes-e a szeretetre egy olyan személy, aki soha életében nem kapott hasonló élményanyagot, rátalál-e önmagára és boldogságára a legalapvetőbb emberi helyzetek idegenségében ténfergő, a saját valóságában elveszett lélek?
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
A jeruzsálemi egyetemi tanár napjaink egyik kiemelkedő és nagy népszerűségnek örvendő gondolkodója, aki az előző műveiben feltárt, az emberiség múltjával és távoli jövőjével foglalkozó elmélkedései után idei kötetében jelene és közvetlen jövője globális körülményeire helyezi a hangsúlyt.
David Foster Wallace: Végtelen tréfa
A húsz éve íródott, megosztó, mégis bombasikerként robbanó, kultuszteremtő regény tavaly magyar fordításban is megjelent. Az időközben öngyilkosságot elkövető amerikai író kötete az X-generáció technológiai valóságértelmezését és a sorozatos újítások társadalmi hatásait boncolgatva, ezeket alapul véve mintegy megjövendöli jelenünk valóságának jegyeit (okostelefon, Skype, Netflix).
Christoph Ransmayr: Cox vagy az idő múlása
A széles körben ünnepelt osztrák író regényében olyan, látszólag ellentétes erők feszülnek egymásnak, mint kelet és nyugat, hagyomány és modernség, amelyeket a költőiség és brutalitás egyvelege köt furcsa csokorba.
Forrás és teljes cikk itt: https://f21.hu/irodalom/2018-konyvekben-merve-a-tavaly-megjelent-legsikeresebb-
 
 
--Szerelmek, múzsák, szeretők
Huszonhárom újabb történetben mutatja be múzsák és művészek kapcsolatát a művészetpszichológia eszközeivel Gerevich József pszichiáter a Teremtő vágyak című könyvének frissen megjelent, harmadik kötetében.
A könyv az előzőekhez hasonló: egy vagy több festményből indul ki, és ezeknek a háttértörténetét meséli el, azonban az új kötetben sokkal több a magyar alkotó, és nagyon sok olyan művész szerepel benne, akikről a magyar közönség csak keveset vagy egyáltalán nem hallhatott. Gwen John, Sarah Goodridge vagy Louis Wain nemzetközi szinten jól ismertek és több életrajzírójuk is van, de magyar nyelven nem nagyon jelent meg eddig róluk könyv. A magyar művészek között szerepel a kötetben Dénes Valéria és Galimberti Sándor, Rippl-Rónai József és Bányai Elza, Ország Lili és Bálint Endre, Czigány Dezső és Szilasi Borbála, valamint Berény Róbert és Breuer Etelka története.
A pszichiáter elmondta, hogy a kötetek írásakor általában először a műalkotás ragadja meg, ezután kezdi felfejteni a mű keletkezéstörténetét. Amennyiben van elég dokumentum róla, és a kép mögött egy találkozás története is kirajzolódik, akkor bekerülhet a kötetbe. Voltak olyan történetek, amelyeknél komoly nyomozást kellett folytatnia egy-két szál kibontásáért, és ez leginkább a magyar alkotókra volt jellemező.
Az első rész 2016-ban, a második tavaly jelent meg, de már gyűlnek az újabb találkozások, így a közeljövőben a sorozat negyedik kötetére is számíthatunk.
Ezzzel párhuzamosan Gerevich József dolgozik a Szemfényvesztő művészet címmel készülő új könyvén is. „Az új kötet alapvető művészetpszichológiai kérdése az, amit ez az előző három kötet is feszeget, hogy hogyan függ össze az élettörténet az alkotással. Erre próbálok válaszolni és típusokat, összefüggéseket keresni, ezekhez szolgálnak adalékul ezek a keletkezéstörténetek” – fűzte hozzá.
A Teremtő vágyak harmadik része a Noran Libro kiadó gondozásában jelent meg.
Forrás: http://www.kultura.hu/szerelmek-muzsak

 
--Megjelent A magyar nyelv nagyszótára hetedik kötete
Bemutatták A magyar nyelv nagyszótára hetedik kötetét, valamint online változatát Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kötetet méltatva azt mondta: a kiadvány hatalmas szolgálat a magyar kultúrának.
„Egy ilyen nagyszótárnak az elkészítése igazi sziszifuszi, heroikus, hatalmas munka" – mondta a kötetet méltatva Lovász László, hozzáfűzve: ahhoz, hogy egy ilyen kiadvány elkészüljön hatalmas háttérirodalmat, rengeteg adatot kell feldolgozni.
Ahhoz, hogy ez a kiadvány létrejöjjön, a nyelvtudományi intézet a legmodernebb technológiát fejlesztette ki és tartja fent – mondta. Az MTA elnöke szerint ez jó példa arra, hogy a különböző tudományterületeket nem lehet egymástól elkülönítve kezelni, a legnagyobb sikert az hozza, ha ezeket összekapcsolják.
A több mint húsz kötetesre tervezett sorozat hetedik kötete az el- és él- kezdetű címszavakat tartalmazza: 1200 oldalon több mint 2 ezer címszó található, és több mint 9 ezer jelentésük van ezeknek a feldolgozott szavaknak. A szavak bemutatását 35 536 példamondat gazdagítja..
A nagyszótár nem a terjedelemre utal, hanem sokkal inkább egy műfaj – mondta Ittzés Nóra főszerkesztő. A magyar nyelv nagyszótára általános értelmező szótár, amely nem szűkíti vizsgálódását a nyelv egy rétegére, egy kiválasztott szeletére, hanem a köznyelv és a szépirodalom, a legkülönfélébb szak- és rétegnyelvek szókincséből egyaránt válogat – tette hozzá. Mint megjegyezte, a nagyszótárak a szerkesztőik választotta szempontok szerint egyfajta teljességre törekszenek, visszanyúlva a múltba. Az angol nagyszótár például a teljes írásbeliséget feldolgozza, a magyar nagyszótár pedig az 1700-as évek végétől dolgozza fel az adatokat – mondta, hozzátéve, hogy ez egy történeti jellegű szótár, ezért mindig konkrét szövegek alapján dolgoznak.
A szöveggyűjtemény, amelynek elemzésével a szótárt létrehozták, összességében több száz millió szövegszót tartalmaz. Ezek jó része az 1800-as évek végétől gyűjtött archivális cédulagyűjteményükben található, másik része a Magyar történeti szövegtárban, de a munka során sok publikált, kereskedelmi forgalomban lévő CD-t is feldolgoztak. A jelentésekre mindig példákat is adnak a szöveggyűjteményből, pontos bibliográfiai adatok megjelölésével.
Az eseményen bemutatták A magyar nyelv nagyszótára online változatát is. Merényi Csaba informatikus elmondta, hogy az online kiadvány a nagyszotar.nytud.hu címen mindenki számára ingyenesen elérhető regisztráció nélkül. Az online szótár mind a hét eddigi nyomtatott kötet teljes anyagát tartalmazza, egységesen kereshető formátumban. A szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló bibliográfiai adatbázisokhoz is.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/megjelent-magyar-nyelv

 
--Digitalizált családi emlékek: erdélyi Fortepan született
A magyarországi Fortepan digitális képarchívum mintájára indította be az Azopan Fotóarchívumot Szőcs Edgár közgazdász. A háromnyelvű képadatbázis tartalma önkéntes adományokból bővül, nem kereskedelmi célra pedig szabadon felhasználható.
Analóg technikával készült fotók átmentése céljából indította az Azopan Fotóarchívum háromnyelvű honlapot a marosvásárhelyi származású, Budapesten élő Szőcs Edgár közgazdász. Az archívummal az összegyűjtött fotókat megpróbálja átmenteni a digitális korba, hogy hozzáférhetővé és kutathatóvá tegye azokat. A képek ingyenesen hozzáférhetők, és forráshivatkozással, nem kereskedelmi jellegű tevékenységre felhasználhatók. „Térben főleg Románia mai területe érdekel, tekintet nélkül a nemzetiségi szempontra. Nem véletlen, hogy az Azopan Fotóarchívum háromnyelvű. Reméljük, hogy a sajtó, a bloggerek is felfedezik, és képeinket használni fogják tartalmaik illusztrálására” – fejtette ki Szőcs Edgár.
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/digitalizalt-csaladi-emlekek-erdelyi-fortepan-szuletett

 
--Harminc bátorító, féleleműző gyermekkönyv
A könyvek mindegyike olyan történeteket kínál, amelyek gyereknek és szülőnek is segíthetnek: megtanítanak bennünket átlépni, túljutni, legyőzni, kibeszélni, megoldani, segítséget kérni és kapni… Csupa hasznos tudomány, olykor megható, szívet melengető, olykor kacagtató formában!
Forrás és teljes cikk itt:https://egigerokonyvek..blog.hu/2019/01/15/30_batorito_gyerekkonyv

 
MOZAIK

--Buta termék maradt az e-könyv, és nem is csinált forradalmat
Bármennyire várták, az e-könyv nem forgatta fel fenekestül a könyvpiacot és az olvasási szokásokat.
Az eget ostromló büszke bércek helyett inkább szelíd, olykor már lefelé induló lankaként jellemezhető az e-könyvek utóbbi évekbeli forgalmi adatait ábrázoló görbe. Nem vált valóra az évtizeddel ezelőtti jóslat a nyomtatott könyvek haláláról, olyannyira nem, hogy a digitális formátumú olvasnivaló még meghatározó részt sem tudott szerezni a piacon. Az Egyesült Államokban, ahol a világszerte e-könyvekből származó bevételek fele képződik, az összforgalom 20 százaléka körül stabilizálódtak az eladások. A nagy nemzetközi kiadók is egyre kevésbé lelkesek e „műfaj” iránt, miután 2017-ben tíz százalékkal estek az e-könyves értékesítéseik.
Az eKönyv Magyarország idei sikerlistáját többnyire nemzetközi bestsellerek vezetik, közülük is kiemelkedik az emberiség történelmét, jelenét és lehetséges jövőjét rendhagyó módon tárgyaló izraeli sztártörténész, Yuval Noah Harari, akinek három kötete is szerepel az első tizenötben (az 1., a 4. és a 14. helyeken). A magyar szerzők közül mindössze a humorista Bödőcs Tibor (2.) és a hálózatkutató Barabási Albert-László (15.) került be ebbe az elitbe.
Forrás és teljes cikk itt: https://hvg.hu/tudomany/201846__digitalis_konyvek__szetvalo
 

--Braille-írásos e-könyv
Mióta Louis Braille a 19. században megalkotta a Braille-írást, sok millió vak vagy látássérült ember számára vált elérhetővé az olvasás. Ám a Braille-írással nyomtatott könyvek elég terjedelmesek, a Biblia Braille-írásos példánya másfél métert foglalhat el egy könyvespolcon.
A Bristol Braille Technology brit cég ezen akar változtatni a Canute 360 elnevezésű, vakok számára fejlesztett olvasójával. A Braille-írásban minden egyes karakter hat pontból áll, téglalap alakban elrendezve, két oszlopban. Az olvasón egyszerre kilencsornyi szöveg jelenik meg Braille-írással, amely egy normál nyomtatott oldal egyharmada. Így nem minden 20 karakter után kell lapozni, hanem csak minden 360 karakter után.
Az új Braille-olvasó a lapozás után az új oldal tetejétől lefele haladva egymás után frissíti a sorokat, ez egyúttal lehetővé teszi, hogy szinte azonnal lehessen folytatni az olvasást a lapozás után. A Canute-ra bármely szöveget fel lehet tölteni, amelyet lefordítottak Braille-formátumra, így az ujjukkal olvasók potenciálisan hatalmas mennyiségű könyvhöz juthatnak hozzá.
A prototípus tömeggyártása még idén megkezdődik, a gép ára nagyjából egy csúcsminőségű laptop árához hasonló lesz.
Forrás: http://www.kultura..hu/irodalom/braille-irasos-konyv

 
--Tiltott, tűrt, támogatott kultúrák
A vasfüggöny mögötti népek nem egyformán élték meg a szocialista évtizedeket, és a korszaknak nemcsak közgyűjteményekben maradt nyoma. Egy hároméves nemzetközi kutatás a közelmúlt gyakran láthatatlanul maradt emlékeit tárja fel. Erről készült beszélgetés Horváth Sándorral, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, a kutatóprogram szakmai vezetőjével.
Elmaradt társadalmi megemlékezést pótol a kutatás?
Nem teljesen. A korszakot a kulturális ellenzékiség szemszögéből próbáljuk feltárni. Hogyan vihet át a kultúra a hatalom által megtűrt vagy éppen tiltott értékeket? Hogyan maradt fenn az ellenzékinek minősített kultúra? Kik őrizték meg, miért maradtak meg inkább, mint sok, széles körben terjesztett propagandaszöveg? A magángyűjtők által megőrzött emlékek hogyan kerültek közgyűjteményekbe?
Segítette vagy gátolta a kutatást az, hogy a közelmúlt eseményeit vizsgálták? A még életben lévő szemtanúkkal személyesen is tudtak beszélni. Ugyanakkor ez sok sebet is feltép.
Ez mindennapos probléma. 15 országban zajlott a kutatás, 12 intézet, illetve egyetem vett részt a projektben. Mivel az ellenzékiség kultúrájáról szóló dokumentumok között kevés az írott forrás, a kutatás számára nagyon fontosak ezek az interjúk. Célként tűztük ki, hogy minden gyűjtemény történetéhez keresünk egy interjúpartnert.
Vannak párhuzamosságok, különbözőségek a vizsgált országok ellenkultúrái között?
Minden országban hasonló módon összeállított kérdőíveket használtunk, s mivel hasonlóak voltak a kérdések, összehasonlíthatóvá váltak a kutatások, amire eddig nem volt lehetőség.
Milyen magyar sajátosságot találtak?
Magyarországon a tűrt és a tiltott kategóriák között viszonylag szabadon lehetett mozogni, volt egy bizonyos szürke zóna, leginkább a képzőművészetben. Esetükben ez azt jelentette, hogy néha a megélhetésért a propagandához kapcsolódva készítettek alkotásokat, emellett a művészi autonómiájukat kifejező, értékes műveket hoztak létre, melyeket aztán vagy tűrt, vagy tiltott a hatalom. Így időnként szabadon, időnként tilosban járva, de néha nyilvánosan is alkothattak. Más országokban ezek a határok kevésbé voltak átjárhatóak. A szankció nálunk legfeljebb annyiban nyilvánult meg, hogy nem támogatták őket, de többnyire nem járt a tiltott tevékenységükért börtön, mint például Litvániában vagy Romániában.
A kutatás eredménye felhasználható oktatási segédanyagként is?
A középiskolások számára is érthetőbbé válik a korszak története, ha több ország eseményeit össze tudják hasonlítani. Ha megnézzük, máshol hogyan működött, akkor például érthetőbbé válik a cenzúra jelentése az 50-es, 60-as, 70-es vagy 80-es években. A honlapunkon minden elérhető több nyelven: kézikönyv, online kiállítás, adatbázis, valamint az egyes országokról szóló összefoglaló elemzések is.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/tiltott-turt-tamogatott
 

--Támogatás a „női írás” megmentésére
Az Európai Kutatási Tanács 1,5 millió euróval támogatja Carme Font spanyol akadémikus kutatási tervét, amelynek célja az 1500 és 1780 közötti női szerzők életművének feltárása. Font a Barcelonai Egyetemen tanít angol irodalmat, és olyan, méltatlanul elfelejtett nőírók munkáit vizsgálja levelek, versek, esszék és feljegyzések formájában, amelyek az európai irodalmi hagyományon kívül esnek. Font célja, hogy olyan egyének hangját szerezze vissza, akiknek munkáját hagyományos értelemben figyelmen kívül hagyták, túlságosan személyes, anekdotikus „női írásként” bélyegezve. A kutató elmondása szerint a vizsgált szövegeket olyan nők írták, akik nem részesültek formális neveltetésben, ezért vallási és politikai tárgyú írásaik híres nőírók munkájához képest kevésbé kifinomultak. Az írások nem csupán a Bibliáról szólnak, hanem az életről, filozófiáról, a lélek természetéről is. Némely szövegek hétköznapi témákat tárgyalnak, mint például a család, a házasság, szexuális természetű problémák és abúzus, személyes frusztrációk. A szövegkorpusz egészét tekintve egyértelművé válik, hogy a koramodernség időszakában a nők nem voltak passzív egyéniségek, sem „intellektuális bámészkodók”. Elismerésük hiányát Font nemük, az oktatáshoz való korlátolt hozzáférésük és társadalmi, illetve intellektuális konvenciók rovására írja.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?

 
--Drága festékanyaggal dolgozhatott a kék fogú német apáca
Egy ezeréves női csontváz vizsgálatakor talált kék fog árulkodik arról, hogy a középkori Európában a nők sokkal nagyobb szerepet játszhattak a kéziratok megszületésében, mint azt eddig vélték a kutatók. A németországi Max Planck Történettudományi Intézet és az angliai Yorki Egyetem kutatói a festők által hajdanán kék színezőanyagként használt lazurit nyomait fedezték fel az 1000-1200 között eltemetett nő fogmaradványain. A csontvázat a nyugat-németországi Dalheim egy kolostorához tartozó temetőben tárták fel.
A szakemberek szerint felfedezésük megkérdőjelezi azon régóta fennálló elképzelést, amely szerint a nők csupán kis szerepet játszottak a középkori Európa döntően vallási intézményekből származó irodalmi és egyéb írott műveinek megszületésében. Az intézet munkatársa, Christina Warinner szerint a 11. századból származó lelet példa nélküli bizonyítékként szolgál arra, hogy akkoriban igenis szép számmal voltak írni-olvasni tudó, művelt nők, akiket bátorítottak az olvasásra.
Forrás: https://mult-kor.hu/draga-festekanyaggal-dolgozhatott-a-kek-fogu-nemet-apaca-

 
--Második világháborús Varázshegyként tervezte megírni a Sorstalanságot Kertész Imre
Thomas Mann Hans Castorp élet és halál közötti történetét egy átlagos lélek tükrében akarta újraírni a szerző. Ez derül ki a Nobel-díjas magyar író első alkalommal publikált, 1959-1962-es napló- és munkajegyzeteiből, amelyeket a Berlini Művészeti Akadémia Sinn und Form című lapjának januári számában mutattak be.
Kertész Imre 15 éves korában túlélte az auschwitzi és a buchenwaldi koncentrációs táborok poklát. Erről szól Sorstalanság című regénye, amelyért megkapta az irodalmi Nobel-díjat 2002-ben. Kertész Imre saját szavai szerint a „Thomas Mann humanizmusa és Sartre egzisztencializmusa közötti szintézist” szerette volna elérni.
Albert Camus Közöny című műve is fontos inspirációt jelentett számára, de Camus, Sartre, Beckett vagy Huxley esetében hiányolja jegyzeteiben a hitelességet. A saját tapasztalat nélküli költészetnek kevés értéke van, „minden más csupán elméleti körbejárás, pózolás, terméketlen rémületkeltés" – írta.
Saját emlékezéseit és feljegyzéseit többek között „az auschwitzi víz szaga" és a „koncentrációs tábor udvarán a párás napfény” járja át. „Az én olvasómnak éreznie kell a haláltáborok életveszélyes varázsát, különben a regény beállhat a többi egyoldalú és unalmas lágerregények sorába” – írta feljegyzéseiben a 2016-ban elhunyt szerző.
Forrás: http://www.kultura..hu/irodalom/masodik-vilaghaborus

 
--Öt érv a rendszeres olvasás mellett
1. Segít megtartani a szellemi frissességed
Ahogy a torna a tested, úgy az olvasás az agyad erősíti meg, ezért ha rendszeresen forgatod a lapokat, lelassíthatod az időskori mentális problémák kifejlődését, és kordában tarthadod az Alzheimer-kórt.
2. Segít elaludni
Az olvasás gyorsan eltereli a figyelmed a valós élet nehézségeitől, és már hat perc után 68%-kal csökkenti a stresszt, a Sussexi Egyetem kutatása szerint.
Az olvasás másik nagy előnye, hogy mivel nem egy világító monitort kell nézned, az agyad könnyebben kapcsol ki este. A telefonok, TV-k és hasonló fényt kibocsájtó eszközök jelentősen megnehezítik az alvást, de egy olvasólámpa és egy könyv, még bőven belefér.
3. Jó memóriatuningoló
Az új szereplők, helyszínek és történések megjegyzése és visszaidézése segít a memória fejlesztésében. Az olvasás közben átélt dolgok szinte valósak az agyunk számára. Egy jó horror közben rettegünk, a szerelmes sztorikat megkönnyezzük, viszonyulunk a szereplőkhöz. Ezek a benyomások folyamatosan megmozgatják az agysejteket.
4. Javítja a szövegértést
Manapság minden információt leegyszerűsítve, videókkal, színes ábrákban kapunk, és gyakran csak gyorsan átfutunk dolgokat. Egy könyvre koncentrálni kell, el kell mélyülnünk a dolgok jelentésében, azaz meg tudjuk védeni a szövegértési tudásunkat a rohanó világtól.
5. Segít megérteni másokat
A fiktív történetek keveset foglalkoznak a valósággal, jobban elmélyülnek a karakterekben és a kapcsolataikban, mint a valóságon alapuló írások. Egy fiktív karakter esetében nem ismerünk minden részletet, motivációt. Nem tudjuk úgy feltérképezni, mint egy valós személyt. Ez esetben nekünk kell értelmeznünk a karaktert, meg kell értenünk a tettei okát.
Forrás: https://socfest.hu/kultura/irodalom/olvasas-pozitiv-hatasai/

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
 
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.