ReMeK-e-hírlevél
XIV. évf., 2019/1. szám                              ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A hírlevél szerkesztősége boldog új esztendőt, erőt, egészséget, elégtételeket kíván minden olvasójának!
 
TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--"A magyar sajtó lelőhelyjegyzéke, 1850-1952" elektronikus változata elérhető a MEK-ben
PÁLYÁZATOK
--Két kor küszöbén – meghirdették a fiatal szerzőknek szóló Tabéry-novellapályázatot
--A Divers Egyesület esszéíró versenye
--Rajzverseny óvodásoknak, elemi és általános iskolásoknak
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Beszélő Könyvek a Teleki Tékában
--Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör elbúcsúztatta a 2018-as esztendőt
--Hargita megyei iskolai könyvtárosok hírei
KITEKINTŐ
--Megnyílt Magyarország első képregénykönyvtára
--Szokatlan helyszínen nyílt ingyenes becsületkönyvtár Budapesten
--Demeter Szilárd író a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatója
--Oodi, az új, helsinki központi könyvtár
HAZAI
--Könyvbarátok: akik irodalommal, tudománnyal és egymással találkoznak
--December 13. és 16. között zajlott a kolozsvári Adventi Könyvvásár
--Meséskönyv rászoruló óvodásoknak
--Öreg Sasok új kötete
--Díjak adattára
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Grendel Lajos
--Elhunyt Ámosz Oz
ÉVFORDULÓ
--Tandori Dezső 80 éves
--Száz éve született Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin
DÍJAK
--Díjazták Az álom hídját
--Selyem Zsuzsa Komlós Aladár-díjas
--Átadták a 2018-as Prima Primissima díjakat
--Életműdíjat kapott Spiró György
--Harag Anita és Fekete Ádám vehették át a Petri György-díjat
--Magyar Nyelvőr Díjak 2018
--Prózadíj Böszörményi Zoltánnak
--Átadták az idei Látó-nívódíjakat
--Filológiai Nobel-díjat kapott egy román tudós
AJÁNLÓ
--Két krimi után mesekönyv
MOZAIK
--Radnóti Miklós eddig ismeretlen verssorát fedték fel a hagyatékkezelők
--Kétszáz éves freskókat restaurálnak a Teleki Tékában
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--"A magyar sajtó lelőhelyjegyzéke, 1850-1952" elektronikus változata elérhető a MEK-ben
A magyar sajtó hiánypótló mű lelőhelyjegyzéke, 1850-1952: A Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent, valamint a külföldi hungarika hírlapok és folyóiratok lelőhelyjegyzéke a magyar és külföldi könyvtárakban elérhető a http://mek.oszk.hu/18900/18916 címen.
Forrás: Góczán Andrea, MEK-könyvtáros

 
PÁLYÁZATOK

--Két kor küszöbén – meghirdették a fiatal szerzőknek szóló Tabéry-novellapályázatot
A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja, valamint a Várad irodalmi és művészeti folyóirat ötödik alkalommal hirdeti meg a Tabéry Géza novellapályázatot.. A kiírás szerint a pályaműveknek tematikusan az író Két kor küszöbén című önéletírásából kiemelt szövegrészek valamelyikéhez kell kapcsolódniuk. Kiindulópont lehet a rész(ek) alaptémája, mozzanata vagy szimbolikus képi síkja(i).
Pályakezdő és gyakorló szerzők egyaránt jelentkezhetnek, a felső korhatár 30 év. A pályamunkákat szakértői zsűri értékeli a felhívást kiíró két intézmény részéről. A legjobb pályamunkákat beküldő három szerző pályadíjat és könyvcsomagot kap az alábbiak szerint: a győztes pályamű 50 ezer Ft, illetve ennek megfelelő RON + könyvcsomag; a második helyezett 30 ezer Ft, illetve ennek megfelelő RON + könyvcsomag; a harmadik helyezett 20 ezer Ft, illetve ennek megfelelő RON + könyvcsomag díjazásban részesül. A legjobbnak ítélt novellákat a Várad folyóirat publikálja. A pályázatra szerzőnként maximum két novella küldhető be, egyenként legfeljebb 10 gépelt oldal terjedelemben (mintegy 24 000 karakter). A zsűri eleve nem veszi figyelembe a terjedelemhatárt jelentősen túllépő szövegeket. Nevezési díj nincs. Beküldési határidő: 2019. február 28. A pályázatokat a taberypalyazat@gmail.com címre vagy postán (Revista culturală Várad, 410068 Oradea, Piața 1 Decembrie nr. 12, jud. Bihor) várják, eredményhirdetés és ünnepélyes díjátadás 2018 áprilisában lesz.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/105944-ket-kor-kuszoben-meghirdettek-a-fiatal-szerz-knek-szolo-tabery-novellapalyazatot

 
--A Divers Egyesület esszéíró versenye
A megmérettetés témája: a rasszizmus velünk van. A kiindulópont, az ihletforrás Jim Jarmusch amerikai filmrendező remekművének, az Éjszaka a földön / Night on Earth című alkotásnak a párizsi jelenete, amely angol felirattal a Youtube-on megnézhető. Az esszéből ki kell tűnnie, hogy szerzője megnézte és megértette a jelenetet. A legalább kétoldalas esszéket (Times New Roman, 12-es karakter, min. 800 szó) az office@divers.org.ro címre várják 2019. január 30-ig. A szervezők két díjat osztanak ki, amely nyertesként egy-egy harmincórás Cambridge- vagy IELTS-tanfolyamon való részvételt jelent.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/esszeiro-verseny

 
--Rajzverseny óvodásoknak, elemi és általános iskolásoknak
A Háromszék nem alkuszik című rendezvénysorozat részeként, Kovászna Megye Tanácsa és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár rajzversenyt hirdet, három életkori kategóriában, a 4–7, 7–10 és 10–14 évesek korcsoportja számára. A pályázat tárgya: „Háromszék nem alkuszik” – akár történelmi-történeti, akár mai értelmezésben. Ehhez a következő fogalmakat lehet hozzárendelni, illetve ezeket értelmezni a jelzett kettős szemszögből: hűség, bátorság, kitartás, szülőföld.
A rajzok szabad technikával készíthetők el, A4-es méretben. Minden jelentkező egyetlen rajzzal nevezhet be. A pályamunkákat 2019. február 10-ig lehet elküldeni a könyvtár postacímére (Biblioteca Județeană „Bod Péter”, 520008 Sf. Gheorghe, str. Gábor Áron nr. 14, jud. Covasna) – a borítékon feltüntetve: „Háromszék nem alkuszik” –, vagy beadni a könyvtár gyermekrészlegére.
A rajzok hátoldalán fel kell tüntetni a következőket:
- készítője neve, életkora, csoportja vagy osztálya
- óvodája / iskolája neve, annak elérhetősége (település, telefonszám, e-mail cím)
- a rajz címe, ha van (amennyiben nincs, a verseny témája a cím).
A legjobb rajzok szabadtéri kiállításon lesznek majd láthatók Sepsiszentgyörgy főterén, a 2019-ben sorra kerülő március 15-i ünnepségek alkalmával, szerzőik pedig háromszéki honismereti jutalomkiránduláson vehetnek részt.
Forrás: http://www.kmkt.ro/rajzverseny-ovodasoknak-elemi-es-altalanos-iskolasoknak

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

-- A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Elismerés a könyvtárban tevékenykedő önkénteseknek
2018. december 21-én elismerésben részesítette az önkéntesek munkáját a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár vezetősége. Az önkéntes ifjak és felnőttek vagy a szakmai gyakorlatra jelentkező fiatalok a közösség szolgálatában hasznosan tölthetik a rendelkezésükre álló szabadidőt a könyvtárban, illetve új ismeretekkel is gyarapodhatnak. 2018-ban ban a könyvtár új menedzsmentje még jobban odafigyelt arra, hogy lehetőséget teremtsen az önkéntes könyvtári tevékenységre. Az évzáró rendezvényen Gyulai Arthur igazgató méltatta az önkéntesek értékes, hasznos és kreatív munkáját. Évek óta természetes a fiatal önkéntesek jelenléte a könyvtárban, 2018 nyara óta középiskolások és frissen diplomázott fiatalok is tevékenykednek a könyvtárban, de akad felnőtt is, aki kipróbálja az önkéntes munkát. Péter Katalin könyvtáros koordonálásával kapcsolódnak be a könyvtár mindennapjaiba az önkéntesek: nyolcan vehették át az elismerő oklevelet köszönetképpen munkájukért.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/692/elismeres-a-konyvtarunkban-tevekenykedo-onkenteseknek
Díjazták a BookFace fotóversenyre érkezett fotókat
Légy kreatív! címmel BookFace fotóversenyt hirdetett 2018 novemberében a Kájoni János Megyei Könyvtár. A játékban olyan fotókkal lehetett részt venni, ahol egy könyvborítón látható emberi arcot, kezet, szemet, alakot egy valóságos személy helyettesít vagy egészíti ki – minél eredetibb, művészibb, esetleg humoros módon –, azt az illúziót keltve ezáltal, hogy a kettő azonos. A könyvtárban a BookFace játék elindítását az önkéntesként tevékenykedő Kovács Kinga javasolta. A versenyre bárki benevezhetett egy-egy fotóval, korosztálytól függetlenül. A legjobb fotókat díjazta a könyvtár, a díjak átadására 2018. december 21-én ünnepség keretében került sor. Az első díjat a legfiatalabb versenyző nyerte, a könyvtár munkaközösségének szvazatai alapján. A versenyre beérkezett fotók a könyvtár előadótermében láthatók jelenleg..
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/693/dijaztuk-a-bookface-fotoversenyre-erkezett-fotokat
A végtelen vonzásában – Xantus Géza albumbemutatója
2018. december 17-én töltötte be 60. életévét Xantus Géza képzőművész. A Csíkszeredában élő, de festményeivel, szobraival, üvegablakaival, grafikáival és könyvillusztrációival a Kárpát-medencében és annak határain túl is állandóan jelen lévő művész életéről és munkásságáról jelent meg album a Hargita Népe műhelyében. A végtelen vonzásában című kötet Xantus Géza munkásságának elmúlt tíz évét összegzi. A Kájoni János Megyei Könyvtárban Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője mutatta be az albumot a művész születésnapján, emellett rögtönzött tárlatot is megtekinthettek az érdeklődők.
Sarány István kiemelte: ’újszerű látásmódja, innovatív technikája révén Xantus újra megteremtette a magyar – s azon belül az erdélyi magyar – képzőművészet és az európai művészet egységét, személyes példája, életpályája és alkotásai révén újrafonta az ideológiák és impériumok által elvágott szálakat. Ezt bizonyítja a régiónk határain túl is jegyzett és számontartott munkássága, alkotói jelenléte.’
Xantus Géza úgy fogalmazott: alkotásaiban olyan dimenziót próbál képileg megragadni, amely meghaladja a mi vizuális világunkban kitapintható formákat. Hozzáfűzte: tíz évvel korábban is megjelent egy hasonló kiadvány, a most megjelent album az egy évtizeddel ezelőtti folytatása.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/lathato-vilagon-tuli-dimenzio/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/691/a-vegtelen-vonzasaban--xantus-geza-albumbemutatoja
Ferencz Imre Válogatott versei a Székely Könyvtárban
Ferencz Imre, a Hargita Népe napilap hajdani főmunkatársának, jelenleg is állandó szerzőjének új verseskötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2018. december 13-án. A Válogatott versek című kötet a Székely Könyvtár sorozat 69. darabjaként jelent meg. A bemutatón a szerző Fekete Vince és Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat vezetői kérdéseire válaszolt. Bözödi György nyomdokain járó, népi költőként határozta meg önmagát Ferencz Imre, aki 2018-ban töltötte be hetvenedik évét. Beszélt a korai költői indulását követő hosszas hallgatás okairól, a mintegy tíz évvel ezelőtt bekövetkezett újraindulásáról, költői pályája kiteljesedéséről. Elmondta azt is, hogy számára a faluhoz kötődő élményei jelentik a legfontosabb ihletforrást. Szó esett jövébeni terveiről, készülő munkáiról is. Végül a szerző dedikálta a kötetet.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/bozodi-gyorgy-nyomdokain/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/690/ferencz-imre-valogatott-verseinek-bemutatoja
Fekete Vince Szárnyvonal című verseskötetét mutatták be
A Kájoni János Megyei Könyvtárban az irodalombarátok Fekete Vince legújabb, Szárnyvonal című verseskötetét ismerhették meg 2018. december 11-én. A jelenlévők a szerző alkotói világába Borsodi L. László költő, irodalomtörténész bevezetője révén kaptak betekintést. A Szárnyvonal a budapesti Magvető kiadó gondozásában jelent meg, a kötet verseiből Szabó Enikő színművész előadásában ismerhetett meg néhányat a közönség, a találkozó végén maga a költő olvasta fel Cété című költeményét. Borsodi L. László kérdéseire válaszolva erdélyi költőként határozta meg önmagát Fekete Vince. A Kézdivásárhely – Kézdiszentkereszt (Polyán) – Csíkszereda hármasában élő és alkotó, József Attila-díjas szerző hangsúlyozta, hogy a kötet címe is a peremvidéken való létet sugallja, ahol azonban éppen úgy meg lehet élni az élet teljességét mint a világ bármely pontján.
A beszélgetésben kitértek a kötet szerkezetére, a benne foglalt szövegek elő- és utóéletére, más kötetekben való előfordulására is. Szabó Enikő színművész meglepetésként az egyik verset saját megzenésítésben gitárkísérettel adta elő a közönségnek.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/erdelyi-koltokent-hatarozta-meg-onmagat/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/688/fekete-vince-szarnyvonal-cimu-verseskotetenek-bemutatoja
Modern, egyedi gyöngyékszerek kiállítása
Karácsonyi gyöngyvarázs címmel negyedik alkalommal került sor a Gyöngyitisz gyöngyfűzőklub tagjai által készített modern, egyedi gyöngyékszerek kiállítására a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A klubtagok újabb alkotásait bemutató kiállítás megnyitóján, 2018. december 6-án a vendégeket Csiszer Veronika, a klub elnöke köszöntötte. A szemet gyönyörködtető ékszerkiállítást decemberben a könyvtár földszintjén tekinthették meg a látogatók. A Gyöngyitisz klubot Berényi Zsófia, a könyvtár volt munkatársa hozta létre 2010-ben, aki azóta rendszeresen szervezi a klubtagok találkozóit és a modern gyöngyfűzés alapjait oktató tanfolyamokat..
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/687/egyedi-gyongyekszerekbol-nyilt-kiallitas-a-konyvtarban
Találkozz a népmesével! – több mint 600 gyermek részvételével
Az adventi időszak kezdetén, 2018. december 3. és 6. között a Tekergő Meseösvény Egyesület volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége. A karácsonyi ünnepkör és a decemberi jeles napok témája köré felfűzött népmesecsokorral, interaktív mesehallgatással, meséléssel készült több száz gyerek az ünnepre. A Találkozz a népmesével! elnevezésű program keretében, Hargita Megye Tanácsának támogatásával, a megye nyolc településére vitték el a népmeséket, hogy örömet szerezzenek a gyerekeknek és felnőtteknek. Lövétén, Szentegyházán, Máréfalván, Csíkrákoson, Madéfalván, Gyergyószárhegyen, Gyergyócsomafalván és végül Csíkszeredában összesen több mint hatszáz gyerek kapcsolódott be az élőszavas mesemondásba. amelynek révén megelevenedtek a mesék, a hallgatósággal való együttműködésben. Az egyórás foglalkozás során a mesélők bevonták ugyanis a résztvevőket a mese fonalába.
‘Kifejezetten 5-8. osztályos diákokra szegeztük tekintetünket, rájuk figyeltünk, nekik szóltak a mesék, régi idők örökségeit segítségül híva’ – fogalmazott Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár vezetője. A könyvtár menedzsere jövőbeni tervükről is beszámolt: a könyvtár földszintjén szeretnének kialakítani egy Népmese-pontot, ahol rendszeresen lehet majd népmesét hallgatni. Ugyanakkor ez a terem használható lenne a hangoskönyv-állomány hallgatására, így a vakok és gyengénlátók is jobban igénybe tudnák venni a megyei könyvtár szolgáltatását.
Sajtóanyag: https://hargitamegye.ro/hirek/tobb-mint-600-fiatal-talalkozott-a-nepmesevel.html
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/686/talalkozz-a-nepmesevel--nyolc-telepulesen-tobb-mint-600-fiatal-reszesult-a-mese-oromeben
Kortárs román történetírás magyarul
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2018. december 4-én megtartott találkozón a neves kortárs román történész, Lucian Boia műveit magyar nyelvre fordító Rostás-Péter Istvánnal Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója beszélgetett. Lucian Boia történésznek 33 kötete jelent meg a rendszerváltás után – hangzott el a találkozón. Legújabb esszékötete a modern Románia megalakulásának centenáriumára jött ki 2017 decemberében, a bukaresti Humanitas Kiadó gondozásában. Magyar nyelven Rostás-Péter István fordításában, Az 1918-as nagy egyesülés – Nemzetek, határok, kisebbségek címmel 2018-ban jelent meg a kötet, a Koinónia Kiadó gondozásában. A kolozsvári műfordítóról a találkozó közönsége megtudhatta: eredetileg régész szeretett volna lenni, innen az érdeklődése a történelem iránt. Azt is elmondta, mindeddig soha nem találkozott személyesen Boiával, összesen három alkalommal beszélgettek telefonon. A fordító kifejtette: Lucian Boia a román történetírás ‘sztártörténésze’, akinek érdeme, hogy esszéisztikus stílusú kötetei olvasmányossá, izgalmassá, eladhatóvá teszik a történelmet. Annyira népszerű történész, hogy egy időben a legtöbbet lopott könyvek listáját is vezette a könyvesboltokban.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/lucian-boia-magyar-hangja-csikszeredaban/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/685/kortars-roman-tortenetiras-magyarul--talalkozo-lucian-boia-tortenesz-muveinek-magyar-forditojaval

 
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
A lélek tájain - Fekete Vince könyvbemutatója
2018. december 14-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatta be Fekete Vince a Magvetőnél nem sokkal korábban megjelent verseskötetét, melynek létrejöttéről, belső világáról Bogdán László és Szonda Szabolcs faggatta.
Egy nagy – talán összegző? – kötetből kilógó ciklus Kizökkent idő felcímmel. Amúgy összeáll egésszé, csak nem találja ott a helyét. Viszont egymagában... Csak a felcím nem való kötetcímnek, mintha valami német filozófus eszmefuttatását rejtené.
Legyen Szárnyvonal. Nem vasúti szakkönyv, hanem a vidéklét felvállalását jelenti, azt, hogy „nekem ez a periféria a centrum”. És hogy mi van az ötven plusz kettő versben? Látszólag a természet. Az a táj, amelyik „az én Bermuda-nyolcszögem”. Sarokpontjai a Szent Anna-tó, Bálványos, Kommandó, a Perkő, és így körbe. De „a táj soha nem csak arról szól, hogy a levelek rezegnek, a bogárka mászik, a Nap rásüt szárnyaira, a táj sosem személytelen”. Mint ahogy a természetviszony sem csupán a szülőföld szeretetét jelenti, ez „abszolút érzelmi viszony, a természettel való szimbiózis része”. Ahogyan körülöttünk mindig történik. Tavasz, nyár, ősz, tél. „És megint elölről, ciklikusan, az élet megy tovább”. Vagy a táj lehet a haza is, a táj, melynek „bármelyik magaslata azt is jelképezheti, hogy erről a pontról is ugyanúgy átélhető és megélhető a lét, mint a világ bármely helyéről”. A lélek tájai ezek.
A kötetből felolvasott Pálffy Tibor színművész, illetve a szerző is.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/119096/a-lelek-tajain-fekete-vince-konyvbemutatoja
Fotók itt: http://kmkt.ro/konyvbemutato-fekete-vince-szarnyvonal
Adventi történetek 2018 - Várakozz könyvekkel, varázsolj betűkkel!
A Bod Péter Megyei Könyvtár Gyermekrészlege karácsonyváró, olvasásnépszerűsítő programot hirdetett idén is, 8-12 és 13-15 éves olvasóinak, Adventi történetek – Várakozz könyvekkel, varázsolj betűkkel! címmel.
A 2018. december 3-14. időszakban, hétköznaponként, egy-egy történet és egy hozzá kapcsolódó, írásos feladat várta a gyermekeket a könyvtár Gyermekrészlegén és a Sport utcai fiókkönyvtárban elhelyezett katalógusszekrény fiókjában.
Az olvasójáték zárórendezvényére a könyvtár Gábor Áron termében és gyermekrészlegén került sor 2018. december 19-én. Nyitányában olyan sepsiszentgyörgyi meghívottak olvastak fel a többhetes program során a résztvevők által megkapott rövid irodalmi alkotásokból, akikkel a rendezvény közönsége valamilyen más módon kapcsolatban van, ismeri és kedveli őket: Sztakics Éva-Judit alpolgármester, Forreiter Csilla-Éva, a Székely Mikó Kollégium iskolakönyvtárosa, Kispál Ágnes-Evelin, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér munkatársa, Vincze Tímea, a Cimborák Bábszínház társulatának tagja, Hadnagy Attila, a Sepsi OSK labdarúgója, Kónya-Ütő Bence színművész, lemezlovas, Vetró Bodoni Barnabás képzőművész, tanár. A felolvasásokat követően a program legszorgalmasabb 65 résztvevőjét megajándékozták a játék során elolvasott szövegek kötetté rendezését szolgáló borítóval, illetve minden jelenlévő gyerek a program logójával és jelmondatával ellátott jelvénnyel térhetett haza. Az estet a Varázskuckó hangulatos karácsonyi különkiadása zárta, változatos kézműveskedési lehetőségeket kínálva a résztvevőknek, tea és mézespogácsa társaságában.
Forrás: http://www..kmkt.ro/adventi-tortenetek-2018-varakozz-konyvekkel-varazsolj-betukkel
Fotók itt: https://www.facebook.com/pg/bodpeterlibrary/photos/?tab=album&album_id
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/dijaztak-az-olvasokat/
Tudósítás a rendezvényről az M5 tévécsatorna híradójában, 12 perc 23 másodperctől: https://www.mediaklikk.hu/video/m5-hirado-2018-12-19-i-adas/
Dr. Reisinger János irodalomtörténész előadásai
Mi tilt jobbakká válnotok?
A Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termét 2018. december 6-án megtöltő közönség döbbent csendben hallgatta végig dr. Reisinger János Irtózatos hazugság mindenütt! című előadását. Vörösmarty Mihály (1800–1855) költészetéről megfogalmazott, fájdalmasan őszinte gondolatai, valamint verseinek szenvedélyes megszólaltatása mélyen megérintették a hallgatóságot.. Az irodalomtörténész megítélése szerint – Arany János és Petőfi Sándor mellett – Vörösmarty Mihály egyike a magyar költészet három legnagyobb egyéniségének, de világviszonylatban is az élvonalhoz tartozik.
Reisinger az Emberek (1846), Előszó (1850-51) és A vén cigány (1854) című verseit tartja legnagyobb alkotásainak, amelyeket az est során elszavalt és elemzett. Az elsőben a költő a világtörténelem 6000 évét tekinti át mindössze 7 versszakban, az egyes emberek hibáira, éspedig az ész és akarat egységének hiányára vezetve vissza az emberiség tévelygéseit. A második költeményt Pilinszky János a legnagyobb magyar versnek tartotta, nyilván, nem véletlenül. Szóvirágainak köszönhetően filmkockák sorozataként pereg le előttünk létünk borzalmakkal tűzdelt története, amelyek elkövetéséért az általa félig istennek, félig állatnak nevezett ember tehető felelőssé. A harmadikban az Istentől való elfordulást és ezzel járó elfajulást kéri számon az emberiségen 70 sorban, de egyúttal a változásba vetett hitét is kifejezi, mondván: „lesz még egyszer ünnep a világon”.
Forrás: https://www..hirmondo.ro/kultura/mi-tilt-jobbakka-valnotok/
„S tulajdonképpen mi a boldogság? Hisz minden ember azt másban leli”
2018. december 20-án a könyvtár Gábor Áron termében Dr. Reisinger János irodalomtörténész „S tulajdonképpen mi a boldogság? Hisz minden ember azt másban leli” – Petőfi Sándor hét éve a magyar költészetben címmel a klasszikus költő ismert és kevéssé ismert műveit idézte fel a hallgatóság előtt.
Petőfi Sándor életének huszonhat és fél évéből alig 7 esztendőt fordíthatott alkotásra, mégis 856 verset hagyott maga után, amelyek a világ legnagyobb költőjévé tették. Ennek ellenére azonban a magyar nyelvterületen alig ismernek néhányat a műveiből, mondta el az előadó. Állítása alátámasztásaként Reisinger elmondta, Milánóban például az Ambrosiana könyv- és képtár belső udvarán öt költőóriásnak emeltek szobrot, Homérosz, Dante, Goethe és Puskin mellett Petőfi is helyet kapott. Hozzáértők véleménye szerint viszont lírai tehetség terén, vagyis dalszerzőként a magyar poéta közülük is kiemelkedik, hiszen a világirodalomban eddig példátlan módon több mint 400 költeménye tekinthető a műfaj gyöngyszemének. Nagyságának egyik fokmérője egyszerű, keresetlen és őszinte hangja, mellyel bárki azonosulni tud - annak ellenére is, hogy mélyen szántó gondolatokat fogalmazott meg. A költészethez szent dologként viszonyult, és az Arisztotelész által megfogalmazott igazság, jóság és szépség hármas elvét érvényesítette. Az év vége közeledtével költeménybe öntött számvetést tartott, és az új esztendőt az elvárásai rímbe szedett megfogalmazásával köszöntötte. Sajátosságai közé tartozik továbbá, hogy minden verssorát nagybetűvel kezdte, és a költeményei túlnyomó részét datálta, így megszületésük időpontja napra pontosan behatárolható.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-legismertebb-koltonk/
Fénylő dallamok - karácsonyi koncert
Fénylő dallamok címmel karácsonyi koncert volt 2018. december 21-én a könyvtár Gábor Áron termében, a házigazda intézmény és a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület szervezésében. Az esten felléptek: Dézsy Erika (szoprán), Mocanu-Prezsmer Erika (mezzoszoprán), Barabás Lajos-Zsolt (tenor). Zongorán kísérte őket Lőfi Gellért, verset mondott Kovács Petra, a Székely Mikó Kollégium tizedik osztályos tanulója.
Forrás: http://www.kmkt.ro/fenylo-dallamok-karacsonyi-koncert
Vendégrendezvény-kavalkád a könyvtárban
A Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron terme az év utolsó hónapjában is kedvelt helyszíne volt az intézmény által befogadott kulturális rendezvényeknek:
- December 7-én a a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör lépett fel, A bodosi füstös kocsma című estjéhez Jánosi Józsefnek Erdővidék tánckultúrájáról szóló előadása társult. (https://www.hirmondo.ro/kultura/a-nota-szarnyain/)
- December 11-én délelőtt Tóth Viktor magyarországi dzsessz-szaxofonos elevenítette fel rendhagyó módon, interaktív előadás keretében, diákközönségnek, a magyar népmesék világát. (https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/a-nepmese-es-a-jazz-talalkozasa/)
- December 12-én vitaest Székelyföld jövőjéről, Pakó Benedek kanonok, Czegő Zoltán író, költő és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő szervezésében (https://www.3szek.ro/load/cikk/119051/szekelyfold-jovojerol-veget-kell-vetni-a-rettegesnek-vitaest, https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/a-nemzeti-megmaradas-lehetosegeit-latolgattak/)
- December 13-án Árpád-házi szentek címmel a székelyudvarhelyi Bálint Huba tartott előadást, a Magyar Erdélyért Egyesület szervezésében. (https://www.hirmondo.ro/kultura/eloadas-az-arpad-haz-szentjeirol/)
- December 18-án a sepsiszentgyörgyi Snaps Vocal Band tartott jeles előadókat felvonultató, sokszínű dallamokban gazdag koncertet, fennállása 15. évfordulója alkalmából.
 
 
--Beszélő Könyvek a Teleki Tékában
2018. december 14-én 18 órától különleges Beszélő Könyv estre került sor a marosvásárhelyi Teleki Téka freskós termében. Ez alkalommal a régi könyvekről nemcsak meséltek, hanem készítésük, kiadásuk, terjesztésük momentumait varázsolták élővé, a teljes 20. századot átívelve, egykori készítőjük és kiadójuk, Krón Ernő 94 éves könyvkötő megszólaltatása által. A korabeli vásárhelyi olvasóközönségről Krón Ernő mellett Spielmann Mihály történészt kérdezte Lázok Klára könyvtárvezető, az est házigazdája.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/beszelo-koenyvek-a-teleki-tekaban

 
--Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör elbúcsúztatta a 2018-as esztendőt
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2018. december 18-án tartotta karácsonyi és egyben óévbúcsúztató rendezvényét a Megyei Könyvtár Astra Termében.
A műsor első részében neves költőink karácsonyi költeményei hangzottak el lelkes szavalók előadásában. Juhász Gyula, József Attila, Babits Mihály, Dsida Jenő és Ady Endre verseit Kolumbán Zsolt művész-tanár, Brittich Erzsébet képzőművész-író, Nagy Gizella tanár-költő, Hevesi József egyházi közíró, Bátkai Sándor vállalkozó és Czernák Ferenc ny. ezredes olvasták fel, mondták el, mindenki örömére.
Az Erdőhegyi Általános Iskola Szikra csapata idén is kitett magáért. Az immár hagyománynak számító betlehemes játékukat most is bemutatták nagy sikerrel. Előadásukat ökumenikus karácsonyi énekekkel ékesítették, amelyeket a kör tagjaival együtt énekeltek.
A műsor második részében az irodalmi kör néhány alkotója mutatkozott be. Nagy Gizella két megjelent gyermekvers-kötetéből olvasott fel, Varjú a ködben és Csízvendéglő című gyöngyszemei vastapsot arattak. A költő kedvessége, szerénysége és alázata minden irodalmár számára követendő példa.
Dr. Brauch Magda ny. tanár, prózaíró Töltöttkáposzta című írásával ajándékozta meg a közösséget. Munkája egy feledhetetlen karácsonyi élményét örökíti meg. Színes, élvezetes módon tárulnak elénk belőle a szerző egyetemi évei, a diákélettel járó megannyi nehézség és küzdelem. A memoárértékű írást a körtagok nagy érdeklődéssel hallgatták.
Ódry Mária képzőművész-író Zarándhegységi anzix című versciklusával kedveskedett. Impresszionista képei a természet szépségeit hozzánk elénk pazar művészi megközelítésben.
Regéczy Éva ny. röntgen-asszisztens Tor című karcolatával jelentkezett. A téli történet mosolyt csalt a hallgatóság arcára. Brittich Erzsébet képzőművész-író Felhő felhő hátán című költeményét ismertette. Szavakban kifejezett festménye nagy tetszést aratott. Regéczy Szabina Perle műfordító, a kör elnöke, John Donne Te alkottál s most elpusztítanál engem?, valamint Ravaszul alkotott kis világ vagyok című verseit tolmácsolta az irodalom barátainak (mindkettő az evangélikus Kisharangban látott napvilágot).. Hevesi József Szabolcska Mihály versét olvasta fel, Czernák Ferenc Márai Sándor Mennyből az angyal című költeményét szavalta el mély átéléssel.
Kolumbán Zsolt képkiállítása, ajándékozás, szeretetvendégség és baráti beszélgetés búcsúztatta a 2018-as esztendőt.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/elbucsuztattak_a_2018_as_esztendot.php

 
--Hargita megyei iskolai könyvtárosok hírei
Továbbképző az olvasóvá nevelésről
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége A gyermek olvasóvá nevelésének módszerei az iskolai könyvtári munkában címmel szervezett továbbképzőt az iskolai könyvtárosok számára.
A tanfolyam 2018. november 26-án kezdődött, 25 könyvtáros iratkozott fel különböző székelyföldi iskolákból és 2 a csíkszeredai, valamint a sepsiszentgyörgyi pedagógusok házától.
A továbbképzésnek helyet adó intézmény a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza volt. A képző Magyarországról érkezett, a budapesti Könyvtári Intézet munkatársa, Hock Zsuzsanna személyében.
A 20 órás, háromnapos továbbképző inkább azokra a könyvtárosi gyakorlatokra összpontosított, amelyeket könnyebben lehet kivitelezni az iskolai könyvtárban.
Három nap intenzív elmélet és gyakorlati munka segítőeszközként használt minden egyes résztvevő számára, hiszen a jó ötletek iskolai könyvtárakra nézve, ha nem is teljes egészében, de a továbbiakban mindenképp beépíthetőek tudnak lenni.
Forrás és teljes cikk itt: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2018/12/tovabbkepzo-az-olvasova-nevelesrol.html
Spontán munka eredménye a könyvtárban
A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola könyvtárában a heti egy órás korcsolyázásról lemaradt másodikosokkal a könyvtáros irányításával összeállították és feldíszítették a könyvtár karácsonyfáját. Előkerültek a színes kartonok, ollók, ceruzák, és létrejöttek a kis csodák. A fa alá doboz került, amelybe az olvasók kedvenc könyveik címét dobták be, vagy azon könyvek címét, amelyekre vágynak a kis olvasók.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2018/12/spontan-munka-eredmenye-konyvtarban.html
Csíki iskolai könyvtárosok karácsonyi ajándékozása
Az iskolai könyvtárosoknak a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum könyvtárosa, Egyed Daniela ötletéből megvalósult karácsonyi meglepetése 2018-ban is folytatódott. Szintén az ő szervezése által sikerült több csíki iskolai könyvtárt mozgósítani.
Adományokból kiválogatott könyvek, amelyek nem feleltek meg az iskola profiljának, de hasznos olvasmányok, kerültek be az ajándéknak szánt dobozba. Az ajándékcsomagokat a csíksomlyói tüdőkórház betegeinek állították össze. A csomagok elsősorban könyveket és folyóiratokat tartalmaztak, játékokkal, írószerekkel, gyümölcsökkel és édességekkel kiegészítve. Az ajándékcsomagokat Borbé Levente, Egyed Daniela és Vass Márta tanárnő a Nagy István Művészeti Líceumból 2018. december 20-án adták át az ott jelenlévő nővéreknek.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2018/12/csiki-iskolai-konyvtarosok-karacsonyi.html

 
KITEKINTŐ

--Megnyílt Magyarország első képregénykönyvtára
2018. december 13-án a budapesti, nyolcadik kerületi Magdolna utcában nyílt meg Magyarország első közösségi képregénykönyvtára. A képregényes polcokat a Nem Adom Fel Kávézó és Étterem fogadta be, ahol csak helyben lehet olvasni, kölcsönzésre nincs lehetőség. Mivel a könyvtár közösségi jellegű, a polcokon magánszemélyek saját példányait és a kiadók felajánlásait lehet megtalálni. A szervezők szeretnék, ha a könyvtár folyamatosan új képregényekkel bővülne, várják tehát kiadók és magánemberek felajánlásait, a képregények akár rövid időre is ott tarthatók. Különösen várják azokat a címeket, amelyekből kevés példány található az országban.
A KépregényKönyvtár logóját Németh Gyula grafikus, illusztrátor, képregényrajzoló tervezte, promóciós képét pedig Michael DeForge kanadai képregényalkotó készítette.
Forrás: KIT-hírlevél, 2018/45., 2018. december 12., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=megnyilik_magyarorszag_elso_kepregenykonyvtara_-_egy_kavezo_nyitotta

 
--Szokatlan helyszínen nyílt ingyenes becsületkönyvtár Budapesten
A plázák, mint a fogyasztás modern templomai, itthon nem igazán jeleskednek a közösségi funkciók terén. Bár Nyugat-Európában már ismert a koncepció, Magyarországon ez lesz az első, bevásárlóközpontban kialakított, bizalmon alapuló közösségi könyvtár, ahol bárki leadhatja kiolvasott vagy megunt könyveit, és cserébe, ha talál valami kedvére valót a polcokon, nem csak helyben olvasgathatja, de haza is viheti. A tervek szerint a bizalomkönyvtár a jövőben különböző ingyenes közösségépítő programoknak is helyet biztosítana.
A jelzett becsületkönyvtárat Nyáry Krisztián író nyitotta meg 2018. december 5-én. A budapesti Camponában megvalósuló koncepció az első ilyen kezdeményezés Magyarországon.
Forrás: https://welovebudapest.com/2018/12/03/szokatlan-helyszinen-nyilik-ingyenes-becsuletkonyvtar-budapesten/

 
--Demeter Szilárd író a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatója
Demeter Szilárd írót bízta meg a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatói tisztségének ellátásával Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere – tette közzé a minisztérium 2018. december 17-én. A Petőfi Irodalmi Múzeum végleges főigazgatói pályázata nyilvános, annak elbírálása után kerül sor a vezetői tisztség betöltésére – áll az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében.
Demeter Szilárd író, szerkesztő, 1976-ban született Székelyudvarhelyen. 1995-ben végzett a Benedek Elek Tanítóképzőben, 1999-ben Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen filozófusi diplomát szerzett. Ezt követően három évig a Korunk kulturális folyóirat filozófiai szerkesztője volt, emellett a Partiumi Keresztény Egyetem oktatójaként létrehozta és sok évig vezette az egyetemi kiadót, valamint felelő szerkesztője volt az egyetemi tudományos folyóiratnak. Több mint tíz évig a Kellék szakfilozófiai folyóirat szerkesztőjeként is tevékenykedett (jelenleg szerkesztőbizottsági tagja). 2008 és 2014 között Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő mellett dolgozott, előbb mint sajtófőnök, később mint irodavezető. 2014-től a Századvég Alapítvány kutató-elemzője. 2017 novemberétől 2018 júliusáig alapító főszerkesztője a magyarországi regionális napilapok mellékleteként megjelenő Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális kiadványnak, júliustól lapigazgatóként azon dolgozik, hogy a mellékletet kárpát-medencei méretűvé szervezze. Prózaíróként az ezredfordulón debütált, legelső írásával megnyerte a Tiszatáj novellapályázatát. Hat kötete jelent meg, legújabb regénye a Kéket kékért című (2017), amelynek 2018-ban megjelent a román nyelvű kiadása is – olvasható a közleményben..
Forrás: https://kronika.ro/kultura/demeter-szilard-iro-a-petofi-irodalmi-muzeum-ideiglenes-foigazgatoja

 
--Oodi, az új, helsinki központi könyvtár
A finnek hatalmas és csúcsmodern könyvtárkomplexum építésével ünnepelték függetlenségük 101. évfordulóját. Az építészeti kuriózumnak is tekinthető intézmény Finnország 730. közkönyvtára, melyről a finn média a megnyitó óta zengi ódáit. 2018. december 5-én nyitották meg az új helsinki központi könyvtárat, az Oodit, aminek a neve annyit tesz: Óda. A Helsinki központjában fekvő új, világszínvonalú könyvtár építészeti, statikai és egyben belsőépítészeti remekmű is, külön kiemelve a kivitelezés magas színvonalát.
A Magyaroknak Finnországról portál cikksorozata első részében főként építészeti, statikai és belsőépítészeti szempontból mutatja be az Oodit.
Az Oodi több mint könyvtár: kulturális központ, rendezvényközpont, találkozóhely, munkahely, tanulóhely, alkotóhely, játszóház, kiállítóterem, mozi, kávéház. És természetesen a sok funkció mellett 21. századi, minden igényt kielégítő, magas szinten automatizált könyvtár is egyben. Mindenki számára nyitott, aki tanulni, olvasni, szórakozni szeretne. Az amúgy is élénk finn könyvtári élet legszebb gyöngyszeme az Oodi.
Forrás, teljes cikk és fotók itt: http://finnorszag-unkari.hu/index.php/home/elet-finnorszagban/151-oodi-az-uj-helsinki-kozponti-konyvtar-oodi-helsingin-keskuskirjasto
Fotók itt is: https://www.myhelsinki.fi/en/see-and-do/sights/oodi-central-library-has-been-opened-and-welcomes-allfbclid=IwAR2ldaMSHGAoxvJShuy0Ok7rGeEwVrOopUlOKUq8Ews7VAAhe39tOB7f1A8
Tervezésekor minden arról szólt, hogy igazi örömmé tegyék a könyvtárlátogatást, ezért sokfunkciós közösségi tereket alakítottak ki benne. A klasszikus könyvtár a bárkára emlékeztető komplexum harmadik szintjén kapott helyet, míg a földszinten például beltéri játszótér várja a legkisebbeket. Itt nemcsak a mozgás örömét, hanem színes foglalkozásokat is kínálnak az érdeklődőknek.
A tudomány legújabb vívmányait (például: 3D-nyomtató) éppúgy elérhetővé teszik a látogatók számára, mint a hagyományos eszközök vagy a kis moziterem használatát. A könyvtárakat már nem úgy használják az olvasók, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt, de szimbolikus jelentőségük megmaradt. Finnországban nincs könyvtári tagdíj és a kölcsönözhető könyvek számát sem korlátozzák! Ha tudjuk, hogy az óvodások és szüleik akár szatyorszámra viszik haza az olvasnivalót, akkor a finn oktatási csoda is érthetőbbé válik számunkra.
Az első finnországi közkönyvtárat 1794-ben alapították Vaasa városában, így aligha csodálkozunk azon, hogy a Finn Könyvtárszövetség elnöke, Rauha Maarno így nyilatkozott: „Meggyőződésünk, hogy az irodalmi műveltség előreviszi Finnországot. Könyvtárak nélkül nem fejlődhettünk volna napjaink jóléti társadalmává”.
Forrás: https://www.facebook.com/groups/312261069629/permalink/10156923619699630/

 
HAZAI

--Könyvbarátok: akik irodalommal, tudománnyal és egymással találkoznak
Közel két éve alakult a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban a Könyvbarát Klub, melynek tagjai mára már közösséggé formálódtak. Középkorú és idős emberek ők, akik számára hasznos elfoglaltság az irodalom és tudomány különböző területeinek megismerése, ismereteik frissítése és a modern korhoz való igazítása. A 2018-as év utolsó találkozóján a könyvbarátok visszaemlékeztek, hogy az elmúlt tizenkét hónapban voltak könyvbemutatók, előadások, amelyeket többször a klub tagjainak egyike tartott, vagy vendégelőadót hívtak meg.
A színes programot olyan előadások képezték, mint: Salamon Ernő életútja és munkássága (Ferenczi Attila magyarszakos tanár), Egyéni utak a stressz leküzdésére (Borsos Annamária pszichológus), A könyv története (Csergő Aliz könyvtáros), Földünk és a csodálatos naprendszer (Tenger János), A víz új megközelítésben (Lemhényi Pál), Egy hajómalom születése (dr. Márton László), Kiegészítés Székelyföld régészeti repertóriumához (Székely Zsolt), Éghajlati kockázatok napjainkban (dr. Dombay István). Könyvbemutatókra is sor került, ismertették Garda Dezső Gyergyó kulturális értékei, illetve Dénes Géza Egy vers, egy dal, egy történet című kötetét. Az év eseményeit vetített fényképek segítségével elevenítették fel, volt kulturális műsor karácsonyi dalokkal, Danaliszyn József és műkedvelő színjátszótársai egy darabot mutattak be, és a klubtagok közül is többen mondtak verset, olvastak fel novellát, volt, aki szintetizátoron játszott. Kedvelik az együttléteket, ennek adtak hangot, így reménykednek abban, hogy továbbra is lesz lehetőségük a könyvbarátoknak Gyergyószentmiklóson találkozniuk.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvbaratok-akik-irodalommal-tudomannyal-es-egymassal-talalkoznak

 
--December 13. és 16. között zajlott a kolozsvári Adventi Könyvvásár
Új helyszínen, a nemrég felújított Vallásszabadság Házában várta 2018-ban a könyvbarátokat az Idea Könyvtér által immár hatodízben szervezett kolozsvári adventi könyvvásár. Meghittebb, klasszikusabb környezetbe költözött z immár hagyományosan advent 3. hétvégéjén tartott rendezvénysorozat, a nyáron átadott új közösségi, kulturális térbe, ahol kiadványok ezrei várták a kiadók és könyvüzletek standjain mindazokat, akik idén is fontosnak tartották, hogy karácsonyra könyvet ajándékozzanak szeretteiknek. Nagy Péter, az Idea Könyvtér vezetője, a vásár főszervezője a Krónikának elmondta, a szemle kiteljesedik azzal, hogy a kincses város szívében, a központban szervezték meg, könnyebbé vált az érdeklődőknek megközelíteni a helyszínt, mint a korábbi években. Az Idea elsősorban az erdélyi kiadókat karolta fel, így javarészt erdélyi kiadványokat kínáltak a könyvvásáron.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/kiteljesedik-a-kolozsvari-konyvszemle-a-vallasszabadsag-hazaban-varja-az-erdeklodoket-csutortoktol-az-adventi-konyvvasar

 
--Meséskönyv rászoruló óvodásoknak
Háromszéken nyolcszáz óvodásnak juttat meséskönyvet a bukaresti OvidiuRo egyesület a Minden gyermek megérdemel egy mesét elnevezésű országos programban, és kilenc hátrányos helyzetű település óvodájában rendeznek be könyvtársarkot.
A kezdeményezés célja a mese, a könyv megszerettetése már kisgyermekkorban, ehhez az is szükséges, hogy a gyermeknek legyen saját könyve, ami a célcsoportok esetében nem mindig biztosított – mondta el lapunk érdeklődésére Szőcs Imola, a magyar nyelvű óvodai nevelésért felelős háromszéki tanfelügyelő. Kiemelte, olyan könyvekről van szó, amelyek megfelelnek az óvodás gyermek életkorának, sok képpel, kevés és egyszerű szöveggel.
Az ajándékkönyveket a gyermekek hazavihetik, a könyvtársarkokat az óvodákban rendezik be, ehhez bútorzatot is kapnak és hozzá paravánt, amelyet bábozásra lehet használni. Könyvtársarkot kap a bardoci, torjai, bölöni, magyarhermányi, nagybaconi, kőröspataki, kisvirágospataki, hídvégi óvoda és a sepsiszentgyörgyi Speciális Iskola, az egyéni könyvajándékot falusi óvodákban és a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szépmezőn osztják szét. Ugyanakkor az egyesület a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárnak is adományozott egy, a fentiekben jelzett felszerelést, amelyet a helyszínen igénybe vehetnek elsősorban a program kedvezményezettjei, foglalkozások keretében.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/119009/meseskonyv-raszorulo-ovodasoknak

 
--Öreg Sasok új kötete
Kettős könyvbemutató volt Sepsiszentgyörgyön 2018. december 21-én, rendhagyó környezetben, kitüntetéssel. Bár a rendhagyó környezet csak annyiban igaz, amennyiben a Sugás vendéglő törzsasztala – és közönsége – annak számít, de igazából nem is kivételes környezet, annál is inkább, mert mindkettejüknek – Czegő Zoltánnak és Bogdán Lászlónak is – volt már ugyanott könyvbemutatója.
A nyolcvanadik évén magát sikeresen túltevő Czegő Zoltán az éppen aktuális utolsó előtti könyvét, az Ítéletidő című verseskötetét, Bogdán László meg a két ciklusban, több mint másfél évtized különbséggel megírt, A démon Berlinben című Lermontov-átiratait tette le az olvasó asztalára. A két szerző egyúttal Arany Sas-díjban is részesült – ez a magánalapítású, célját illetően egyelőre még nem teljesen letisztult kitüntetés onnan ered, hogy Kopacz Attila, a két új könyv kiadója felkérte György Attilát, írjon valami köszöntőfélét a szerzőknek, a Székelyföld szerkesztője meg rákérdezett: annak a két öreg sasnak? Hát így született a Sasok című prózavers, és ez adta az ötletet az Arany Sas-díjhoz is, amelyet Szebeni Zsuzsa, Tamás Sándor és Kopacz Attila alapított és adott át a kitüntetést kiérdemelteknek.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/119304/oreg-sasok-uj-kotetei

 
--Díjak adattára
Csapody Miklós Díjak könyve Trianontól máig című kötetét mutatták be 2018. december 28-án Sepsiszentgyörgyön, az Árkosi Kulturális Központban. A Magyar PEN Club által kiadott, az Állami és más fontosabb irodalmi-művészeti díjak, kitüntetések, elismerések a díjazottak adattárával, 1919–2019 alcímű kötetet annak főszerkesztője, Szőcs Géza költő mutatta be. Születésének körülményeiről elmondta, a magyar kulturális külpolitika szereplőjeként találkozott a ténnyel, hogy a magyar elismerésrendszer áttekinthetetlen, ezért kezdeményezte az adattár létesítését. A kötet nem tökéletes, főleg az utódállamok területén élők esetében vannak hiányosságok, de terv szerint rendszeresen korrigálják és bővítik a katalógust – mondta el annak főszerkesztője.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/119412/dijak-adattara

 
ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Grendel Lajos
Súlyos betegséget követően, hetvenéves korában, 2018. december 18-án meghalt Grendel Lajos Kossuth- és József Attila-díjas író, a szlovákiai magyar irodalmi élet egyik legtekintélyesebb vezéralakja.
Grendel Lajos 1948. április 6-án született Léván, értelmiségi családban. A helyi magyar gimnáziumban érettségizett, 1966-tól a pozsonyi Komensky Egyetemen matematikát és fizikát hallgatott, majd szakot váltott, és 1973-ban magyar-angol szakon diplomázott. Egyetemistaként a József Attila Ifjúsági Klub estjeit látogatta, első írása is a klub később betiltott lapjában, a Hangban jelent meg.
1970-ben az Irodalmi Szemle közölte első novelláját, Teniszlabda címmel. 1973-ban a Madách Könyvkiadó szerkesztője lett, 1979-ben pedig megjelent első novelláskötete, a Hűtlenek.
Írói pályája a nyolcvanas évek elejétől felfelé ívelt, regényeivel - Éleslövészet, Galeri, Áttételek - új fejezetet nyitott a szlovákiai magyar irodalomban. A magyar nyelvű eredetivel egyidőben mindhárom kötet szlovákul is megjelent. Újító szemlélete megnyilvánult a Bőröndök tartalma című 1987-es novelláskötetében is. 1999-ben jelent meg nagysikerű regénye, a Tömegsír. Az ezt követő regényeiben - Nálunk, New Hontban és Mátyás király New Hontban - a nemzetiségi és a közép-európai létezés nehézségeit ironikus elemzéssel megvilágító előadásmódot használt.
A regények és novellák mellett Grendel Lajos esszéivel, tanulmányaival és glosszáival is jelentőset alkotott. Az Elszigeteltség vagy egyetemesség (1991), a Rosszkedvem naplója (1992), a Hazám, Abszurdisztán (1998) írásaiban az anyanyelvi kultúrával, a szlovákiai magyar irodalmi hagyomány kérdéseivel, a kisebbségi irodalmak státuszával, az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. Munkásságáért 1990-ben József Attila-, 1999-ben Kossuth-, 2006-ban Giuseppe Acerbi-, 2007-ben Márai Sándor-, 2011-ben Hazám-díjjal, 2005-ben a Szépírók Társasága díjával és Magyar Művészetért Díjjal jutalmazták, 2003-ban pedig a magyarok és a szlovákok közeledésének előmozdításában szerzett érdemeiért a legmagasabb szlovák állami díjat, a Pribina Kereszt első fokozatát is megkapta.
Forrás: http://www.origo.hu/kultura/20181219-meghalt-grendel-lajos.html
https://www.maszol.ro/index.php/kultura/105976-elhunyt-grendel-lajos-kossuth-dijas-iro
Az íróra emlékező egyik összeállítás itt olvasható: https://konyves.blog.hu/2018/12/19/igy_bucsuzik_az_irodalmi_elet_grendel_lajostol
 

--Elhunyt Ámosz Oz
2018. december 28-án meghalt, 79 éves korában, Ámosz Oz világhírű izraeli író – közölte a The Jerusalem Post című izraeli lap online kiadása. Ő volt a legismertebb kortárs izraeli író, műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Az Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartott szerző prózája erősen kötődött a szürrealizmus irányzatához. Mind szépirodalmi műveiben, mind esszéiben kitűnt tematikai sokszínűsége és nyelvi virtuozitása, rendre az irodalmi Nobel-díj várományosai között emlegették, 2007-ben megkapta az Asztúria Hercege díjat. 2010-ben a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt, ő vehette át a Budapest Nagydíjat. Magyarul megjelent művei között van a Miháél, Miháél, a Fekete doboz, a Félálom, a Rímek életre, halálra, a Párduc a pincében és minden idők legnépszerűbb izraeli családregénye, a Szeretetről, sötétségről.
Ámosz Oz 1939-ben Jeruzsálemben, értelmiségi családban született Ámosz Klauszner néven. Litvániai zsidó parasztcsaládból származó apja Vilniusban tanult történelmet és irodalmat, tucatnyi nyelvet beszélt, majd a jeruzsálemi héber egyetemre iratkozott be. Anyja a cári birodalomban, az ukrajnai Rovnóban született, és mielőtt Palesztinába vándorolt volna ki az erősödő antiszemitizmus elől, a prágai Károly Egyetemen hallgatott filozófiát és történelmet. A két európai értelmiségi identitású és kultúrájú fiatal a jeruzsálemi egyetemen szeretett egymásba, de beilleszkedésük a palesztinai életbe nem volt egyszerű. Gyermeküket nem nevelték vallásosnak, s csak egyetlen nyelvet, a hébert tanították meg neki (amit ők sosem beszéltek hibátlanul, egymással oroszul érintkeztek). Ámosz már akkor elkezdett írni, amikor megtanították neki az ábécét, később azt mondta: semmiben nem volt kiemelkedő, csak a mesélésben, ezzel igyekezett lenyűgözni barátait és a lányokat. Tizenkét éves korában, édesanyja öngyilkossága után egy kibucba került, és nevét a bátorságot jelentő Ozra változtatta. Egy család örökbe fogadta, így lett mostohatestvére Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere. Oz harminc éven át élt a kibucban, ahol megismerkedett a korai szocialista cionizmussal, s elkötelezett baloldali gondolkodású emberré vált. Első írásai a kibuc újságjában jelentek meg, majd a Davar című lapba írt. Első könyvét 1965-ben adták ki. Amikor kibuctársai megtudták, hogy mivel foglalkozik, heti egy napot biztosítottak neki az írásművészetre, majd amikor My Michael (Mihaél, Mihaél) című könyve 1968-ban bestseller-íróvá tette, a közösség három napot is adott neki az írásra. A nyolcvanas években már négy napot írt és kettőt tanított, de szombatonként még mindig dolgozott a kibuc éttermében. Katonai szolgálata után a jeruzsálemi Héber Egyetemen irodalmat és filozófiát tanult, később Oxfordban szerzett mesterfokozatot. Hazatérése után egy kibuc középiskolájában tanított, majd gyermeke asztmája miatt a Holt-tenger közelében fekvő Arad városba költözött. Tevékenyen részt vett az ország közéletében, rendszeresen megjelent a baloldali és békepárti tüntetéseken, és gyakran hallatta hangját az emberi jogok és a kisebbségek védelmében. Élete utolsó éveiben Tel-Avivban élt és alkotott, ahol felesége és három gyermeke gyászolja.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/106236-meghalt-amosz-oz-vilaghir-izraeli-iro

 
ÉVFORDULÓ

--Tandori Dezső 80 éves
Az Élet és Irodalom 2018/49. számában Kálmán C. György köszönti a 80 éves Tandori Dezsőt:
„Vannak jelentős alkotók. Jelentősnek azt nevezhetjük, aki megváltoztatja az irodalom (zene, művészet) történetének csendes csordogálását, aki módosít mindazon, ami megszokottá vált, aki kizökkent, átalakít, újat hoz – először szükségképpen szűk körben, de azután maga is elfogadottá, hovatovább megszokottá válik. Mindenesetre utána már nemigen lehet ugyanazt, ugyanúgy alkotni, mint előtte.
Korszakos jelentőségű alkotó már sokkal kevesebb van – ők hosszabb időre és alapvetően határozzák meg egy-egy művészeti ág történetét. Olyat lépnek, ami váratlan, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, ami arra készteti a kortársakat és az utódokat, hogy – akár követve, őt, akár ellenszegülve neki – mindenképpen hozzá képest helyezzék el saját alkotásukat.
Tandori Dezső korszakos jelentőségű költő.”
Bedecs László A legfőbb ideje címmel közöl ugyanott esszét Tandoriról, a lapszámot több, más műfajú, a születésnapos szerzőnek szentelt írás egészíti ki.
Forrás: http://librarius..hu/2018/12/07/tandori-dezso-80-eves-az-elet-es-irodalom-2018-49-szamabol/
Az ünnepi alkalomból a Litera portálon Tandori Dezső volt a hónap szerzője decemberben: http://www.litera.hu/hirek/a-honap-szerzoje-tandori-dezso
A szerzőnek a Tiszatáj Könyveknél szintén decemberben megjelent új kötetéről itt olvashatnak: http://www.litera.hu/hirek/tandori-dezso-nincs-beszedules-reszlet-a-konyvbol
 

--Száz éve született Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin
Száz éve, 1918. december 11-én született Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író, akinek magányos küzdelmeiből születtek meg prófétai erejű írásai, a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/szaz-eve-szueletett-a-nobel-dijas-alekszandr-szolzsenyicin
 

DÍJAK

--Díjazták Az álom hídját
Kontra Ferenc Az álom hídja című regénye kapta a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját 2018 végén. A délvidéki, a horvátországi Darázs faluban született író novelláiban többször foglalkozott a délvidéki magyarságot sújtó világháborúk és a kilencvenes évek délszláv háborúinak emberi katasztrófáival.
Új regényének cselekménye – kimondatlanul ugyan, de felismerhetően – a Vajdaság fővárosának jelenkori, poszttraumás világában játszódik, ahol egy gyermekkórház sugárfertőzött, fiatal felnőtt bentlakóinak sorsán keresztül a fizikai és lelki sérülések valós következményeivel vet számot.
Csender Levente Örök utca és Király Farkas Sortűz című regényét könyvnívódíjjal ismerte el az MMA irodalmi tagozata.
A díjakat, amelyeket először 2015-ben osztottak ki, az Élőfolyóirat című irodalmi sorozat estjén adták át 2018. december 6-án a Műcsarnokban. A könyveket Tóth Erzsébet Babérkoszorú-díjas költő, író, Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas író és Zsille Gábor József Attila-díjas költő méltatta. Az Év legjobb könyve díjat 2015-ben Tőzsér Árpád, 2016-ban Fekete Vince és 2017-ben Lövétei Lázár László vehette át.
Forrás: https://magyaridok.hu/kultura/dijaztak-az-alom-hidjat-3733835/

 
--Selyem Zsuzsa Komlós Aladár-díjas
A Komlós Aladár-díjat 2018-ban Selyem Zsuzsa kapta. A díj zsűrije - Sándor Iván, dr. Salamon Ferenc főorvos, Bazsányi Sándor - a kolozsvári szerző irodalmi munkásságát honorálta ezzel. A díj átadására a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor, laudációt Radics Viktória mondott. Ezt követően a Komlós-életműről Heller Ágnes, Tverdota György és Takáts József tartott kiselőadást, közreműködött Fodor Tamás színművész.
A Komlós Aladár-díjat a Pen Klub szervezésében volt gimnáziumi tanítványai és tisztelői alapították. Az első díjazott 1998-ban Lengyel Balázs volt. A zsűri célja a kiemelkedő irodalomtörténészi-kritikusi teljesítmények díjazása.. Komlós Aladár-díjat korábban többek közt Margócsy István, Szilágyi Zsófia, Bazsányi Sándor, Dérczy Péter, Ungvári Tamás és Tverdota György vehetett át.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10934

 
--Átadták a 2018-as Prima Primissima díjakat
Tíz kategóriában 16. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten, 2018. december 7-én.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Nagy Csaba építész; magyar tudomány kategóriában Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár; magyar sajtó kategóriában a Portfolio.hu gazdasági portál, magyar képzőművészet kategóriában Korniss Péter fotográfus; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár vehette át az elismerést. Magyar sport kategóriában Magyar Zoltán tornász; magyar irodalom kategóriában Görgey Gábor író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Kallós Zoltán Alapítvány; magyar zeneművészet kategóriában Fischer Ádám karmester, a Budapesti Wagner Napok művészeti vezetője; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Szirtes Ági színész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.
Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat L. Ritók Nóra pedagógusnak ítélték oda a szavazók.
Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: a 2018-ban 16 éves alapítvány erkölcsi és anyagi támogatás terén is egyedülálló. A díj jelentős hozzájárulást jelent a kulturális sokszínűség megőrzéséhez, a nem termelői szférában dolgozó tudósok, művészek, köznevelők és sportolók elismeréséhez, munkásságuk megismertetéséhez. 'Mindannyiukban közös, hogy kimagasló tehetségük sok éven, akár egész életen át tartó kemény munkával és áldozatvállalással párosul' – hangsúlyozta az elnök.
Az elmúlt évek alatt 480 Prima és Primissima díjat adtak át – idézte fel, hozzátéve: a jelöltek, a díjazottak kiválasztásánál mindig a teljesítmény volt a meghatározó.
Forrás és teljes cikk, a díjazottak portréival, itt: https://magyaridok.hu/kultura/atadtak-a-2018-as-prima-primissima-dijakat-3747860/

 
--Életműdíjat kapott Spiró György
Néhány magánszemély nagyvonalú anyagi támogatásával megalakult a Városmajor 48. Irodalmi Társaság Alapítvány, amelyet 2018. szeptember 9-én jegyeztek be, s melynek célja a kortárs magyar irodalom támogatása. Az alapítvány első díját is kiadta. A Városmajor 48. életműdíját 2018-ban Spiró György kapta.
Spiró György 1946. április 4-én született Budapesten, író, drámaíró, irodalomtörténész, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át nemzetközileg is nagyra becsült regény-, dráma- és esszéírói munkásságáért. 2010-ben megkapta az egyik legmagasabb lengyel irodalmi kitüntetést, az Angelus-díjat Messiások című regényéért. József Attila-díjas, Kossuth-díjas, AEGON Művészeti-díjas, Artisjus Irodalmi díjas. (Írásai és róla szóló cikkek itt: http://www.litera.hu/dosszie/spiro)
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/spiro-gyorgy-kapta-a-varosmajor-48-irodalmi-tarsasag-alapitvany-eletmudijat

 
--Harag Anita és Fekete Ádám vehették át a Petri György-díjat
A Petri György-díj kuratóriuma 2018 áprilisában döntött a 2017-es díjazott személyéről. A díjat Fekete Ádám író, költő nyerte el. A 2018-as díjazottról a tavalyi év novemberében hozták meg a döntést. A díjat ezúttal Harag Anita prózaíró kapta. A két díjat egyszerre, 2018. december 22-én, Petri György 75. születésnapján adták át.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/harga-anita-es-fekete-adam-vehetik-at-a-petri-gyorgy-dijat

 
-- Magyar Nyelvőr Díjak 2018
"A magyar nyelv a legnagyobb kincsünk, a magyarság összetartó ereje" - hangsúlyozta Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára a díjátadón. Kiemelte: azok, akik a magyar nyelvvel foglalkoznak, kiemelt felelősséggel kell hogy végezzék munkájukat, mert ha anyanyelvünket nem műveljük megfelelően, akkor a magyar kultúra és az egész magyarság is széthull.
A Magyar Nyelvőr Alapítvány minden évben olyanoknak adja át a Magyar Nyelvőr Díjat, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért - emelte ki Keszi István, az alapítvány alapítói képviselője. Hozzáfűzte: az elismerést minden évben egy határon túli és egy Magyarországon élő személy kaphatja meg, továbbá az, aki a legtöbbet tett az alapítvány céljainak megvalósításáért - mondta el Keszi István.
Raátz Judit a magyar nyelv kutatásáért, oktatásáért, munkásságáért vehette át az elismerést, Hódi Éva pedig a magyar nyelv megőrzése és oktatása érdekében végzett külhoni tevékenységéért részesült az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló díjban és a vele járó pénzjutalomban.
A kuratórium döntése értelmében az idén az alapítványért legtöbbet tettek díját megosztották és majd azoknak a határon túli pedagógusoknak adják át, akik tevékenységükkel egész évben segítik a magyar kultúra megőrzését.
Az alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határokon innen és túl, valamint erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre átadja a Magyar Nyelvőr Díjakat. (MTI)
Forrás: https://www.irodalmijelen.hu/hirek/atadtak-magyar-nyelvor-dijakat

 
--Prózadíj Böszörményi Zoltánnak
A Romániai Írószövetség (USR) aradi tagozatának év végi díjkiosztó gálájára 2018. december 8-án került sor a Jelen Házban. A szép számban összegyűlt írószövetségi tagok, írók, költők, kritikusok részvételével megtartott estet Vasile Dan költő, a tagozat elnöke nyitotta meg, aki röviden vázolta annak 2018-as eredményeit. Elmondta továbbá, hogy az Írószövetség nagyra értékeli a (nem csak aradi tagokból álló) aradi tagozat tevékenységét, amelyet az ország legjobb tagozatai között tart számon.
A 2017-ben kifejtett tevékenységükért díjazottakat a háromtagú zsűri (Ioan Mateuţ, Traian Ştef, Gheorghe Schwartz) nevében utóbbi köszöntötte, miután megköszönte a támogatást az Aradi Polgármesteri Hivatalnak és a Municípiumi Kulturális Központnak, amelyek a díjak anyagi hátterét biztosították. Prózadíjat kapott Böszörményi Zoltán író a Füst című kötetének román nyelvű fordításáért (Fum, Brumar Kiadó, 2017, fordította: Gábos-Foarță Ildikó) és Lia Alb (Pași pierduți, Brumar Kiadó, 2017). Böszörményi Zoltán kötetét értékelve Vasile Dan elmondta, hogy a Füst az egyik legjobb rövidpróza-kötet, amit valaha olvasott, arra buzdítva a jelenlévő írókat, hogy forduljanak bátran a rövid prózák felé, ne csak a regényt részesítsék előnyben. Költészeti díjat is ketten kaptak: Ramona Băluțescu (De cretă, EMMA Kiadó, 2017) és Domnica Pop (Puntea, Trinom Kiadó, 2017). Esszédíjban részesült Florin Ardelean (Seducție. Voluptate, cruzime și amăgire, Eikon Kiadó, 2017). Debütdíjat kapott Ela Jakab (Cartea lui Athanasios, Grinta Kiadó, 2017) és Eugenia Crainic (Studenta criminală, Miador Kiadó, 2017).Végül a már hagyományosnak számító Irodalmi Jelen-díj is gazdára talált. A folyóirat főszerkesztő-tulajdonosa, Böszörményi Zoltán alapította díjat idén Ioan Moldovan író, esszéista, a Familia folyóirat igazgatója vehette át.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/prozadij_boszormenyi_zoltannak.php

 
--Átadták az idei Látó-nívódíjakat
2018. december 15-én teltházas közönség vette birtokba a marosvásárhelyi G. Cafét.
Az évente átadott díjat az adott esztendőben a lapban publikáló szerzők között osztják ki, 2018-ban immár 27. alkalommal – a korábbi huszonhat év alatt több mint 50 alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést. 2018-ban, a 95. Látó Irodalmi Játékok keretében Codău Annamária, Márton László, Ozsváth Zsuzsa és Závada Péter vehette át a díjjal járó pénzjutalmat.
A díjátadóra 2018. december 15-én került sor, a díjazottakat és a közönséget házigazdaként Kovács András Ferenc költő, a Látó főszerkesztője üdvözölte. – „Minden évben lehetőleg négy embernek adjuk át a nívódíjunkat, általában debüt, kritika, vers és próza kategóriában, de ezek mindig váltakoznak. Régebb hosszú laudációkat mondtunk a díjazottakról, most nem szeretnénk terjengősek lenni, ezért elkezdjük a beszélgetést” – mondta KAF, aki a méltatássorozat helyett beszélgetőestként szervezett esemény moderátora is volt. Kérdéseiben a díjazottak irodalmi múltjára, mindennapjaira volt kíváncsi – vannak közöttük olyanok, akik csak az írásból élnek, és olyanok is, akik más munkahelyen is dolgoznak –, de szó esett olvasmányélményekről, színházról, képzőművészetről, fordításról, dalszövegekről, illetve a színház és az irodalom viszonyáról is.
Forrás: https://www..e-nepujsag.ro/articles/atadtak-az-idei-lato-nivodijakat


--Filológiai Nobel-díjat kapott egy román tudós
Eugen Simion irodalmár, a Bukaresti Egyetem professzora kapta a 2018-as Alfred Nobel Filológiai Aranyérmet. A Nemzetközi Filológiai Társaság (International Society of Philology) díját korábban Umberto Eco és Noam Chomsky is megkapta. A díjátadó 2019 elején lesz az Európai Parlament strasbourgi székhelyén, amit később romániai ceremónia is követ, írja a News.ro. A Nemzetközi Filológiai Társaság ötévente, 2017 óta pedig évente adja át az irodalmi Nobel-díj filológiai megfelelőjét, amellyel a nyelvészet, irodalomkritika és irodalomtörténet terén nyújtott kiemelkedő teljesítményt díjazzák. A szervezet öt tudóst jelöl a díjra, a jelöltek közül pedig a világ több mint 200 egyetemének szavazatai alapján választják ki a nyertest. Korábban díjazták többek között Nikolaj Trubeckojt (1936), Louis Trolle Hjelmslevet (1956), Roman Jakobsont (1981), Yuri Lotmant (1991), Umberto Ecót (2001), Göran Malmqvistot (2011) és Noam Chomsky-t (2017) is. Eugen Simion kritikus, irodalomtörténész, esszéíró és szerkesztő, a Bukaresti Egyetem Bölcsészkarának professzora, aki az Université Paris IV (Sorbonne) és az Ecole Normale Supérieure de Paris (Fontenay-aux-Roses) előadója is volt. A Román Akadémia Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Intézetét vezeti.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/105983-filologiai-nobel-dijat-kapott-egy-roman-tudos

 
AJÁNLÓ

--Két krimi után mesekönyv
Kiadta első mesekönyvét Miklós Réka gyergyószentmiklósi író: a Miss Screwy csavaros árvái című kötet 2018 decemberében látott napvilágot.
Miklós Réka két korábbi könyve kicsit sem gyermekbarát. A Bleeding Bride írói álnéven megjelentetett, sötét hangulatú, pszicho-krimi műfajú regényei, a Fekete fivérek és a Téboly kertje után jelent meg a Miss Screwy csavaros árvái. A Főnix könyvműhely kiadásában napvilágot látott mű hősei egy világkatasztrófa után, mérgező ködkupola által borított ég alatt, maró savvá vált tengerek között kis kolóniákban próbálnak túlélni. Igyekeznek újjáépíteni a társadalmat úgy, hogy a modern technikai eszközök használhatatlanok, újra fel kell találni a régóta feledésbe merült eszközöket. Ebben a világban él Valeria Screwy, a „csavaros” főhősnő, aki megpróbál robotokat építeni, sikerrel. Az izgalmas történet fordulópontja az, amikor rádöbben, hogy lakóhelye közelében, a rézbányában árva gyermekeket dolgoztatnak. Robotgyermekeket készít, azokkal cseréli fel az embergyerekeket. A megmentett gyermekek azonban váratlanul eltűnnek azzal a léghajóval együtt, amelyben addig rejtőzködtek. Miss Screwy keresésükre indul. Mint időközben kiderül, többségük nem is árva, hanem munkaerőnek szánva rabolták el őket családjuktól. Aztán ahogy egy jó mesekönyvhöz illik, a végén minden jóra fordul.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/ket-krimi-utan-mesekonyv

 
MOZAIK

--Radnóti Miklós eddig ismeretlen verssorát fedték fel a hagyatékkezelők
2018. december 7-én árverezték el Budapesten, az Andrássy Egyetem tükörtermében Radnóti egy különleges kéziratát.
A Központi Antikvárium szervezésében zajló aukció azért egyedi, mert Radnóti minden piszkozatot megsemmisített. Az 1935 őszén elkészült Járkálj csak halálraítélt! azért egyedülálló darab, mert, bár a Nyugat folyóirat számára küldött átirat, tehát nem piszkozat, mégis tartalmaz egy szerzői kiigazítást, amely hangulatában megváltoztatja a verset. Az antikvárium egy gyűjtőtől vette át a kéziratot, majd megkeresték a Radnóti-hagyatékot kezelő Ferencz Győzőt, aki lelkesen segítkezett az irodalomtörténeti akcióban.
„Nagy felbontásban beszkenneltük a kisatírozott sort és az alatta, felette lévő néhány sort. Először azt vettem le, amiről látszott, hogy csak satírozás. Aztán a keresztirányú vonalakat néztük meg, ilyenek csak alul voltak, az eredeti szöveghez tartoztak”, mesélt a munkafolyamatról Lám Andrea, a Központi antikvárium munkatársa. „Aztán azt vizsgáltam, hol erőteljesebb a tinta, hol lehet dupla vonal. Ez alapján tűntek elő újabb részek. Aztán az íráskép, a kötések alapján célirányosan kerestem azokat a részeket, ahol kevésbé láthatóan lehet vastagabb a tinta. 'Zsugorodj, őszi levél hát!/ zsugorodj, rettentő világ!/ az égről hideg sziszeg le/ és rozsdás, merev füvekre/ ejtik árnyuk a vadlibák.' Ez a végleges, ma ismert versszak. Radnóti eredetileg azonban hangulatában is más sort szánt a versszaknak befejezésül: és rozsdás, merev füvekre/ villannak holnap a kaszák.
A kézirat egyébként tíz éve már volt aukción, akkor azonban a rejtett sor jelentősége elsikkadt. A kézirat amúgy védett, sorsát követi az állam, amelynek hozzájárulásához van szükség az értékesítéskor és külföldre nem vihető ki.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10938&Radnoti_Miklos_eddig_ismeretlen_verssorat_fedtek_fel_a_hagyatekkezelok

 
--Kétszáz éves freskókat restaurálnak a Teleki Tékában
Decemberben elkezdték a marosvásárhelyi Teleki Téka freskós termeként ismert, első emeleti nagy helyiség felújítását. Az eredetileg bálteremnek épített és használt terem többlépcsős felújítás során visszakapja eredeti szépségét – tájékoztatott Lázok Klára főkönyvtáros, a Téka vezetője. Azt követően, hogy 2012-ben kiürítették a raktárnak használt termet, a művészettörténészek falkutatást végeztek, és egy 19. század elején készített, természeti jeleneteket ábrázoló falfreskó maradványaira bukkantak. A könyvtár vezetője elmondta, feltételezhetően Franz Neuhauser szebeni festő munkája bukkant elő váratlanul a mészrétegek alól. A restaurátorok jelenleg ezeket a falfestményeket próbálják megmenteni úgy, hogy ahol lehetséges, ott restaurálják a színes képeket, azokon a falfelületeken pedig, ahol nagyobb sérüléseket szenvedtek, és már nem állíthatók helyre, megtisztítják és konzerválják. Lázok Klára arról is beszámolt, hogy a Maros megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó megyei könyvtár részlegeként működő Teleki Téka nagytermében többlépcsős felújítás vette kezdetét a falfreskók restaurálásával. A művészettörténészek által Palota-teremnek is nevezett helyiség évek óta a Beszélő könyvek elnevezésű rendezvénysorozatnak ad helyet, ahol az érdeklődő közönségnek is alkalma adódott többször is látni a falkutatások eredményeit, illetve a legutóbbi eseményen, amikor már elkezdődtek a munkálatok, egy jókora darabot is a freskókból. A kibontott hosszanti falon, ahol jelenleg tart a munka, természeti jelenetek láthatók. Azok, akik a Beszélő könyvek további rendezvényeire is eljárnak majd, ugyanúgy megtekinthetik a felújítás haladását, mint eddig – hangsúlyozta Lázok Klára. A terem, a báli összejövetelek mellett, közéleti funkciót is betöltött, például gyakran tartotta üléseit ott Marosszék közgyűlése, vagy különböző bankok ott szervezték meg zárszámadási gyűléseiket.. Ezt a funkcióját a Téka terme a Kultúrpalota felépítését követően elveszítette. Az 1945 után Marosvásárhelyen működő magyar nyelvű könyvtárosképző középiskola képzéseinek is helyet adott. A Bolyai és a Teleki könyvtárak egyesítésekor az emeleti nagytermet raktárnak rendezték be, amelyet 2012-ben ürítettek ki, és azóta művelődési rendezvényeknek ad helyet, leginkább a Beszélő könyvek sorozatnak, ahol művészettörténészek, irodalmárok, tudományos kutatók tartanak előadásokat. A könyvtár vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a falrestaurálás után a terem felújításának a következő lépése a mennyezet és a padló eredeti formában történő visszaállítása lesz.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/ketszaz-eves-freskokat-restauralnak-a-teleki-tekaban


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

• Privacy • Unsubscribe • Terms of Use

SPONSORED LINKS