PÁLYÁZATOK

--Székelyföldi Kincskereső
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SzTT) pályázati kiírása általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2018. október 1. - 2019 április 6. közötti időszakra.
A programban való részvétel előfeltétele egy szándéknyilatkozat beküldése, amelyet az sztt@tehetsegpont.ro címre várnak.
A pályamunkák beküldési határideje minden kategóriában: 2019. április 6. (beérkezés dátuma).
A borítékon, illetve az elektronikus formában beküldött pályamunkák esetében az üzenet tárgyaként szerepeljen a Székelyföldi Kincskereső és a pályázati kategória megnevezése.
Postázási cím: Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács, Templom utca 1/A, 520014 Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye. E-mail cím: sztt@tehetsegpont.ro, telefon: 0267-351-959.
Forrás és részletes pályázati kiírás itt: https://www.tehetsegpont.ro/hu/10-hu/hirfolyam/187-szekelyfoldi-kincskereso-palyazati-felhivas-2018-19.html

 
--Wekerle Sándor könyvtári állománygyarapítási pályázat
A budapesti TINTA Könyvkiadó idén ősszel is kiírta, 2018. október 8-án, 3,5 millió forintos keretösszeggel, a Wekerle Sándor könyvtári állománygyarapítási pályázatot. Most Erdélyből is várják a jelentkezéseket, ahová díjmentesen küldik a pályázaton elnyert kiadványokat Budapestről. Így próbálják segíteni az erdélyi könyvtárak állományának fejlesztését is.
A kiadó 65 új, illetve a közelmúltban megjelent nyelvkönyvet, szótárt vont be a pályázatba, amelynek révén az iskolai és a közkönyvtárak 50%-os pályázati támogatással szerezhetik be az MTA által kitüntetett új magyar szótárakat, kézikönyveket. A kiadványok mindegyike hatékonyan segíti a nyelvi kultúra fejlesztését, az anyanyelvi kompetencia növelését, a szövegértést.
Nyelvészeti folyóiratok és pedagógiai szaklapok méltató ismertetéseket közöltek a szótárak magas színvonaláról, a szerzők közül több elnyerte az Arany Penna díjat.
A pályázatról további információ található a http://www.tintakiado.hu címen.
A magyarországi és a határon túli iskolai és a közkönyvtárak folyamatosan, de legkésőbb 2018. november 16-ig nyújthatják be pályázatukat.
Forrás: A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének levelezőlistája

 
--Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2018/2019
Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum a jelen tanévben is meghirdeti a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyt.
A verseny célja a tehetséggondozás, a tanulók információs műveltségének – azon belül is legfőképpen könyvtárhasználati eszköztudásuk, szövegértésük, logikus gondolkodásuk és kreativitásuk – fejlesztése. Célja továbbá az önálló tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése, az iskolai tanulási folyamat során részekre bontott ismeretelemeket egységbe foglaló, szintetizáló, az információs műveltséget és a forráshasználati képességeket mozgósító tudás mérése, értékelése.
A verseny korcsoportjai:
I. kategória – 7-8. évfolyamos tanulók
II. kategória: 9-10. évfolyamos tanulók.
A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny magyar nyelvű egyéni verseny, bármely magyarországi és kárpát-medencei iskola 7-10. évfolyamos tanterv szerint tanuló diákját nevezheti felkészítő tanára, könyvtárostanára vagy iskolai könyvtárosa.
A verseny témájához – könyvtárhasználati, információkeresési verseny lévén – nincs megadott bibliográfia. Ugyanakkor a verseny fordulóin (fordulónként eltérő módon) a tanulóktól elvárás, hogy használjanak nyomtatott és elektronikus forrásokat, katalógusokat és egyéb adatbázisokat.
A verseny honlapjáról letölthetők lesznek a határon túli versenyszervező intézmény, illetve személy neve, elérhetősége 2018. október 15-étől: http://www.opkm.hu/Bod_verseny
A versenyre nevezés határideje: 2019. január 18., péntek, 24 óra.
A versennyel kapcsolatos további információkat a versenyszabályzatból és a verseny honlapján található bejegyzésekből lehet folyamatosan megismerni és nyomon követni.
A felhívás teljes szövege itt: http://www.opkm.hu/download/file/Bod/2019/Bod_versenykiiras_2018_2019_vegso.pdf
 

--Gúzsba kötve táncolni
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke idén tizedik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára, négy kategóriában:
Román-magyar fordítás; Magyar-román fordítás; Angol-magyar fordítás; Magyar-angol fordítás.
A jelentkezőknek a Sapientia honlapjára, a http://csik.sapientia.ro/hu/hirek/x-guzsba-kotve-tancolni-forditoi-verseny-kozepiskolasoknak címre feltöltött román/angol szövegek pirossal kijelölt részét kell magyarra fordítaniuk, illetve a teljes magyar szöveget románra/angolra ültetniük. Egy versenyző több kategóriában is jelentkezhet.
A verseny első szakasza interneten zajlik: a fordításokat jeligével ellátott dokumentumban juttatják el a versenyzők a Humántudományok Tanszék titkárának e-mail címére (siposkatalin@uni.sapientia.ro). Külön dokumentumnak kell tartalmaznia a jelige feloldását (név, iskola, osztály, lakcím).
A fordítások beküldési határideje: 2018. november 11. Eredményhirdetés a Kar honlapján 2018. november 26-án.
Döntő és díjazás az egyetem Csíkszeredai Karán (Szabadság tér 1. sz.), 2018. december 8-án.
Kapcsolattartó: dr. Lajos Katalin (lajoskati@yahoo.com).
Forrás: https://www.eirodalom.ro/palyazatok/item/4070-g%C3%BAzsba-k%C3%B6tve-t

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

-- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
A teremtés a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóin
2018. október 11-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termébe várták az érdeklődőket, A teremtés a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóin című előadásra, amely december végéig tartó időszakos sorozat része.
Az előadó, Dr. Reisinger János magyarországi irodalomtörténész, az irodalomtudomány kandidátusa (MTA) 35 éve tart ismeretterjesztő előadásokat a Kárpát-medence különböző településein, bemutatva a magyar költészet és képzőművészet legjelesebb darabjait vagy kellőképpen nem méltányolt alkotásait. Előadásai tíz éve szerepelnek rendszeresen a Duna TV műsorán, a www.bibliacentrum.hu honlapról több száz előadása ingyenesen letölthető.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/a-teremtes-a-sixtus-kapolna-mennyezetfreskoin
Czilli Aranka: Ablak a versre - könyvbemutató
A 9. Székelyföld Napok rendezvénysorozatának részeként került sor 2018. október 16-án, a Bod Péter Megyei Könyvtár Olvasótermében Czilli Aranka kovásznai költő Nyitott ablak című, első verskötetének sepsiszentgyörgyi bemutatójára. A szerző beszélgetőtársa Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Tanítja és írja a verset – nem ritka társítás. Ám hogy úgy írjon verset, hogy megszerettesse a diákokkal a lírát – az már fölöttébb ritka dolog. Mindenekelőtt adottság szükséges hozzá.
És – bár ez egyértelműen nem derült ki a könyvbemutatón, de ott bujkált a szavak mögött – elhivatottság. Czilli Aranka rendelkezik mindezekkel a tulajdonságokkal. Tanár és költő (a sorrend esetleges), de verset nem feltétlen azért ír, hogy önmaga által tanítson. Bár az is előfordult. A Szeptember végént diákjai jobban szeretik és értik, mióta Január elején címmel átiratot készített belőle. Azért igazából a belső kényszer szüli verseit. Ha épp van ihlete hozzá. Olyankor emészti magát és kínozza környezetét, míg fejben elkészül a vers. Aztán már csak le kell írni. Az alkotás folyamata minden költőben másként zajlik. Őbenne valahogy így. Ki kell nyitnia belső ablakát. Amúgy „ablakot” sokat tart nyitva. Többek közt a tanításban is arra törekszik, hogy diákjai rejtett ablakait sorra kinyitogassa. A versre, talán kicsit a világra.
Forrás: https://www..3szek.ro/load/cikk/117516/ablak_a_versre?fbclid=IwAR1a3Jh8JY28i
Préda Barna: Azok az évegcsűri legények - könyvbemutató
Előbb Zalánpatak monográfiáját írta meg Préda Barna, aztán az évek során a vonatkozó történeteket is.
Az ott született fiatalember – különösképp, hogy már kisgyerekkorában megkapta a szülőhely szeretetének édes betegségét – nem hagyhatta annyiban: meg kellett írnia a falu történetét. A kezdetektől, az 1692-es üveghuta alapításától, amit a nép nyelve üvegcsűrnek hívott, a zalánpatakiak meg évegcsűrnek ejtettek. S ha már megírta Zalánpatak hiteles történetét, falumúzeumot is alapított. És az évek során hozzácsapódott történeteket is átmentette. Így született az Azok az évegcsűri legények című, a Bod Péter Megyei Könyvtárban 2018.október 18-án bemutatott, szintén helytörténeti jellegű, de ezúttal a falu embereit, történeteiket ismertető kötet.
A könyv két fő adatközlője, történetmesélője Préda Barna nagytatája, Farkas József volt vadászmester, illetve Préda Jenő muzsikus, de mások – köztük már nem élők – is elmondták olykor tanulságos, többnyire szórakoztató történeteiket magukról, családjukról, a falu régi embereiről, úgyhogy – a kiadvány lektora, Péter Sándor szerint – nincs olyan zalánpataki, aki ne szerepelne benne. Néhány történet a könyvbemutatón is megelevenedett, hiszen Farkas József és Préda Jenő is jelen volt az eseményen, utóbbi nemcsak „szereplői” minőségében, hanem muzsikusként is.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/117597/a_falu_emberei_preda_barna_konyvenek_bemutatoja
Az Utolsó ítélet szereplői és jelentése
2018. október 25-én a Gábor Áron-teremben, Az Utolsó ítélet szereplői és jelentése című előadásban dr. Reisinger János művészettörténész Michelangelo újabb, bibliai ihletettségű alkotására tért ki részletesebben.
Az év végéig hátralévő rendezvényeken az irodalomtörténészként is ismert előadó, az irodalomtudomány kandidátusa (MTA) az európai művészettörténetből, Michelangelo melett, Rembrandtot mutatja be, a sorozat utolsó két előadásán pedig Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor ismert és kevéssé ismert műveit idézi fel a hallgatóság előtt.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/az-utolso-itelet-szereploi-es-jelentese
Kedvelt rendezvényhelyszín a könyvtár
Október folyamán a Bod Péter Megyei Könyvtár több, partnerségével létrejövő, intézmények és szervezetek által tető alá hozott kulturális rendezvénynek is helyet adott. Ezek sajtóvisszhangját szemlézzük az alábbiakban:
"170 év után is szolgál tanulsággal 1848. A magyar forradalom és szabadságharc, illetve az utána következő időszak eseményeit, összefüggéseit sokan kutatták már, és ma is megkerülhetetlenek, a nők hol kényszerű, hol önkéntes szerepvállalása, helytállása egy fenekestől felfordult világban pedig a huszonegyedik században is fogódzót nyújthat a most már egész más kihívásokkal szembesülő szebbik nem számára – legalábbis ez derült ki Fábri Anna kedd (2018. 10. 02. – szerk. megj..) esti előadásából, amelyet a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében tartott. A házigazda Balassi Intézet vezetője, Szebeni Zsuzsanna elmondta: régi álmuk egy nőtörténeti előadás-sorozat megszervezése Erdélyben, és különös örömére szolgál, hogy ez épp egy ilyen rangú eseménnyel rajtolhat.”
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/117192/sepsiszentgyorgyon_is_van_kutatni_valo_fabri_anna_a_noi_sorsokrol
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/kultura/kemnok-es-nemesasszonyok
„A székelyudvarhelyi Péter Mária Imelda ferences nővér a Kneipp-terápiáról tartott telt házas előadást Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban pénteken (2018. 10. 19. – szerk. megj.) este. A vendéget Bálint Beáta, a Magyar Erdélyért Egyesület tagja mutatta be. Kiemelte: a rendezvényt szervező egyesület amellett, hogy erősíti a nemzeti öntudatot különböző rendezvényeivel, fontosnak tartja odafigyelni a székely ember egészségére. Életünkben létfontosságú a víz, amit megiszunk, főzésre, tisztálkodásra használjuk, de nem csak ebben rejlik ereje és jelentősége.”
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/117665/gyogyuljunk_a_viz_erejevel_termeszetgyogyaszati_eloadas
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/eletmod/mire-kepes-a-viz/
„Marosán Csaba kolozsvári színművész, Intés az őrzőkhöz című, versekből, népdalokból és egyházi énekekből összeállított lírai estjével vette kezdetét hétfőn (2018. 10. 22 – szerk. megj.) Sepsiszentgyörgyön az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc eseményeit felidéző, valamint hősei előtt tisztelgő megemlékezés-sorozat. A megyeszékhely önkormányzata által szervezett rendezvény Benkő Levente újságíró, történész előadásával folytatódott.”
Forrás és teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/kultura/peldajuk-kotelez
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/117653/otvenhatrol_56_kockaban


--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Iskola másként – változatos foglalkozások
Az országos iskolai program keretében idén is változatos könyvtári foglalkozásokat kínál a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár minden korosztály számára. Októberben naponta keresték fel a könyvtárat óvodai és iskolai csoportok, nem csak a város oktatási intézményeiből, hanem a környékbeli településekről is. A csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Általános Iskola 60 tanulója vett részt a Fakalinka bábcsoport előadásán. A Petőfi Sándor Iskola előkészítő osztályai, a József Attila Általános iskola harmadikos és elsős kisdiákjai, valamint csíkszentkirályi ötödik és hatodik osztályosok csoportjai a gyermekkönyvtárral ismerkedtek, közben a gyermekkönyvtárosok papírszínházzal, meseolvasással szórakoztatták őket. Volt tematikus rajzverseny, ahol klasszikus mesejeleneteket elevenítettek meg a Liviu Rebreanu Általános Iskola előkészítő osztályának tanulói, Haţegan Corina könyvtáros szervezésében. A Nagy István Művészeti Szakközépiskolából érkező hetedikesek két alkalommal vettek részt rendhagyó román órán október 29-én.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/666/iskola-maskent-valtozatosan-babjatek-papirszinhaz-rajzverseny-es-rendhagyo-konyvtari-orak
Nagy érdeklődésnek örvendett a Primanima Nemzetközi Animációs Filmfesztivál
Csíkszeredában idén a Kájoni János Megyei Könyvtár adott helyet október 23. és 26. között a Primanima Nemzetközi Animációs Filmfesztivál vetítéseinek. A rendezvény megszólította az óvodásokat és az alsó, illetve felső tagozatos általános iskolásokat. Francia, német, angol, belga, lengyel, orosz és cseh animációs rendezők meséit ismerhették meg a jelenlévők, akik magyar gyártású filmekből is szemelgethettek. A Túros Eszter művészettörténész által szervezett vetítéseken 5 alkalommal 300 napközis, kis- és középiskolás vett részt.
A fesztivál helyi szervezője a Hargita Népe napilap újságírójának elmondta: 'A Magyarországról indult kezdeményezés idén hetedik kiadását ünnepli, és a korábbi évekhez hasonlóan most is a minőségre fekteti a hangsúlyt. A fesztivál kínálatát közel 500 film közül válogatta ki az előzsűri, biztosítva a színvonalat.'
'Nagyon sok érdeklődőt vonz ez a rendezvény, és ennek nagyon örülök, hiszen minőségi és változatos, tartalmas kikapcsolódást nyújt a gyermekeknek. Úgy gondolom, hogy vizuális nevelésként is kezelhető, mivel válogatott filmekről van szó, amelyek, a televízióban látott műsorokkal ellentétben, átestek egy minőségi szűrőn' – fogalmazta meg Túros Eszter.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/663/elkezdodott-a-primanima-nemzetkozi-elsofilmes-animacios-fesztival
Forrás: https://hargitanepe.eu/nemzetkozi-mesefilmek-csikszeredaban/
Csete Örs 1956 személyesen című új albumát mutatták be
2018. október 22-én 1956 hőseiről emlékeztek meg a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Csete Örs fotográfus 1956 személyesen címmel megjelent új albumát ismerhették meg a jelenlevők. A szerzőről és a kötet létrejöttéről Cseke Gábor író beszélt, majd Csete Örs mutatta be az 1956-os hősökkel, a forradalom résztvevőivel és segítőikkel készült interjúkat  és portrékat tartalmazó albumot. A kötet 111 finn, lengyel, magyar, olasz, osztrák és román hős portréja, egyszerű emberek, akik nem mindennapi tetteket hajtottak végre. Csete Örs érdekfeszítő történeteket mesélt a könyvben szereplő 56-os magyarokról, köztük erdélyiekről, de azokról a küfdöldiekről is, akik segítették az 1956-os forradalmárokat.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/662/csete-ors-1956-szemelyesen-cimu-albumat-mutattak-be
Múlt és jövő találkozása - örökségünkről innovatív módon: online kvíz-vetélkedő diákoknak
„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása" – ez volt az idei, IX. Székelyföld Napok programsorozatának mottója. A tematikához igazodva, a Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett online kvíz-vetélkedőkön honismereti témákban mérhették össze tudásukat a Hargita megyei iskolák diákjai. A kvíz-játék résztvevői játékos és innovatív módon ismerhették meg térségünk kulturális, természeti értékeit, hagyományait, neves személyiségeink munkásságát. 2018. október 18-án három Hargita megyei helyszínen szervezték meg a kvíz-vetélkedőt: délelőtt 10 órától Tusnádfürdőn a városi könyvtárban, 13 órai kezdettel Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban, valamint Csíkdánfalván a település könyvtárában. Az interaktív kvíz-játék során okostelefonos applikáció segítségével válaszoltak a diákok a feltett kérdésekre, Kiss László sepsiszentgyörgyi könyvtárostanár vezetésével. A Kájoni János Megyei Könyvtárban öt intézményből 32 diák jelentkezett a játékos megmérettetésre. A három helyszínen összesen 67 diák vett részt a vetélkedőkön. A versenyző diákoknak nem csupán helyes választ kellett adniuk a kérdésekre, a gyorsaság is számított. A játék végén a legeredményesebb kvíz-játékosokat díjazta a megyei könyvtár.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/659/ismerjuk-meg-ertekeinket-honismereti-online-kviz-vetelkedo-diakoknak
https://hargitanepe.eu/ma-meg-lehet-jelentkezni/?fbclid=IwAR1meu0vJebopj9E0Gx2ID17KI_MHWOld_bfGESLyrMjKbAQWvzDTUI6UvQ
Borbé Levente, a Márton Áron Főgimnáziuum könyvtárosa is beszámolt a vetélkedőről: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2018/10/honismereti-kviz-vetelkedo-kajoni-janos.html
A 20. századi falusi asszonysors hétköznapjairól és ünnepeiről
A IX. Székelyföld Napok programjainak sorában 2018. október 17-én két helyszínen került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében Sándor Edit Asszonyélet Csíkszentdomokoson a 20. század elején című előadására, a gyergyóújfalusi művelődési házban, valamint Csíkszeredában, a megyei könyvtár előadótermében. Sándor Edit, a csíkszentdomokosi községi könyvtár könyvtárosa, a település idős embereitől hallott és lejegyzett élettörténetekből és régi fotográfiákból összeállított, vetítéssel kísért előadásában az idős csíkszentdomokosiak 'mesévé szépült élettörténeteit' elvenítette fel. A könyvtáros fontosnak tartja, hogy meséltessük az idős embereket, és továbbadjuk az általuk őrzött tudást, hogy megőrizzük értékeinket a jövő számára. A régi fotográfiákat bemutató előadásában rendkívül ízes székely nyelvjárásban eleveníti fel a nehéz huszadik századi falusi asszonysors hétköznapjait és ünnepeit, egy-egy élettörténet megrázó vagy derűs momentumait.
Sajtóvisszhang: https://liget.ro/eletmod/nem-volt-cifra-elet-asszonynak-lenni-a-20-szazad-elejen
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/661/sandor-edit-a-20.-szazadi-falusi-asszonysors-hetkoznapjairol-es-unnepeirol-meselt
Györffi Kálmán novellái a Székely Könyvtár sorozatban
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Györffi Kálmán íróval találkozhattak olvasói a 2018. október 16-án szervezett könyvbemutatón. A Gyergyószentmiklóson élő író Válogatott novellák című kötete apropóján Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, a kötetben megjelent novellaszövegek válogató-szerkesztője beszélgetett a szerzővel. A hét novellát tartalmazó kötet a Hargita Kiadóhivatal Székely Könyvtár sorozatának 60. kötete.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/658/gyorffi-kalman-novellai-a-szekely-konyvtar-sorozatban--konyvbemutato
Képekbe zárt történelem címmel nyílt kiállítás székelyföldi fotóritkaságokból
A IX. Székelyföld Napok rendezvényeinek sorában Képekbe zárt történelem címmel nyílt kiállítás az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület értékes, székelyföldi témájú fotóritkaságaiból, 2018. október 15-én. A Kájoni János Megyei Könyvtár kiállítótermében dr. Molnár Attila fotótörténész értékes gyűjteményéből válogatott képek reprodukciói révén a hagyományos székely falu képe, szokásvilága, életmódja, hagyományainak képi világa tárult fel a kiállítás látogatói előtt. A fotótörténész vetítéssel kísért előadásban mutatta be a dokumentumértékű felvételeket.
A kiállítás ingyenesen megtekinthető naponta a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, október és november folyamán.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvbemutato-eloadas-kviz-vetelkedo-a-megyei-konyvtarban
Nagy siker volt a Vakrandi egy könyvvel
Nagy sikernek örvendett a Kájoni János Megyei Könyvtár legújabb olvasásnépszerűsítő akciója, a Vakrandi egy könyvvel, amely 2018. október 8-án indult a könyvtár kölcsönző részlegén. A Hargita Népe napilap is beszámolt a sikerről: 'Az évente visszatérő felolvasómaratonon és a szintén rendszerességgel működő felnőtt és ifjúsági olvasókörön kívül újabb zseniális ötlettel szólította meg az embereket a Kájoni János Megyei Könyvtár. Amint arról már korábban beszámoltunk, az intézmény 250 új könyvet kapott az elmúlt időszakban, és a könyvtárosok, mielőtt a már meglévő könyvek közé helyezték volna ezeket, papírba csomagolták, kis piros cetlivel látták el és meghirdették a Vakrandi egy könyvvel című eseményt.
Randi helyszíneként talán nem könyvtárt választanak az emberek, de mi van akkor, ha egy könyv hív vakrandira – ennek a lehetőségét teremtette meg a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. A könyvtár életében nem ez az egyetlen tevékenység, mely az olvasást népszerűsíti, a befektetett munka eredménye pedig, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az intézményt látogatók száma. A könyvtárosok 'bombát robbantottak', megtörték az átlagos hétköznapok hangulatát, valami újat, rendkívülit adtak az olvasóknak: az ismeretlen újdonságát, a meglepetés erejét és az olvasás élményét.
(…) az intézmény munkaközössége rengeteg író-olvasó találkozót, kiállítást, gyermekfoglalkozást, sőt koncertet szervez, ezzel pedig aktív résztvevője a megyeközpont kulturális életének, az olvasók szívesen töltenek itt időt. (…)  A statisztikai adatok szerint a 14–25 év közötti korosztály a legaktívabb, könyvtári kölcsönzőnk, de jelentős számban használja a szolgáltatásainkat a 30-as korcsoport is – egészítette ki Gyulai Arthur igazgató. A számokon túl pedig a hétről hétre elérhető kulturális rendezvények is önmagukért beszélnek, és a könyvtári élet habitusát jellemzik.'
Forrás: https://hargitanepe.eu/aktiv-lenduletes-elet-a-megyei-konyvtarban/
Idősek Világnapja a könyvtárban
Az Idősek Világnapján, 2018. október 1-én, 12 órakor köszöntötték a Kájoni János Megyei Könyvtár számítógépkezelői tanfolyamán részt vett nyugdíjasokat. André Katalin könyvtáros köszöntője után meghívott előadóként Szathmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészek Egyesületének elnöke a népművészetről tartott előadást. A rendezvény végén a jelenlevő idősek egy csésze tea és sütemény mellett beszélgethettek.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/652/idosek-vilagnapja-a-konyvtarban--szathmari-ferenc-a-nepmuveszetrol-tartott-eloadast


--Zajlik az élet a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár alagsorában
Szabó Károly a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és hangzóanyagtárának vezetőjeként számos filmes rendezvényt szervezett az utóbbi hetekben Székelyudvarhelyen.
A könyvtár egyébként is több filmes eseménynek ad otthont, júniusban szervezik minden évben a Nagyon rövid filmek fesztiválját, és nemrég ért véget a Dokumentumfilm-fesztivál.
– Öt évvel ezelőtt a Székelyföld Napokon vetődött fel a kérdés, hogy teremtsünk egy fórumot a székelyföldi dokumentumfilmeknek. A Kovászna Megyei Kulturális Központ is bekapcsolódott, de időközben kiderült, hogy évi rendszerességgel nem tudjuk izgalmassá tenni, ezért kitaláltuk, hogy kétévente lesz, felváltva a Fotográfiai Biennáléval. Idéntől a dokumentumfilm-fesztivál a Kaptár nevet kapta, s habár eddig csupán szemlejellege volt, ettől az évtől díjaztuk is az alkotásokat. Azokat a filmeket, amelyekkel a filmkészítők beneveznek a szemlére, kiajánltuk a három székelyföldi megye néhány településére, és az ottani kulturális vezetők választottak. Harminc film érkezett be idén, bárki benevezhetett, aki dokumentumfilmet készít Székelyföldről – mondta Szabó Károly. Nyilván, elsősorban a székelyföldi alkotókat érdekelte, de sok külföldi is elküldte alkotását. A szervező szerint idén nem volt olyan nagy érdeklődés a dokumentumfilm iránt, valószínűleg azért, mert a helyi alkotóknak – rajta kívül – nem volt új filmjük. A tapasztalat azt mutatja, hogy friss filmek bemutatásakor rendszerint teltház van.
– A Filmtettfeszt idén volt húszéves, és azért éreztem fontosnak csatlakozni már a legelején, mert lehetőséget kapunk jó magyar játékfilmeket vetíteni ingyen, nagyteremben, rendes körülmények között. Voltak próbálkozásaink autós mozival is, kinti helyszíneken is vetítettünk – fogalmazott Szabó Károly, aki magánemberként is számos filmet hozott el Székelyudvarhelyre, legutóbb Wass Albertnek A funtineli boszorkányát vetítették a városi moziban.
Mint mondta, jó kapcsolatot ápol az ország néhány filmforgalmazójával, tőlük kapja a filmajánlatokat, de idén már nem lesz több vetítés.
A Primanimafeszt – ami októberben zajlott a könyvtárban – gyermekeknek szóló animációs filmek versenye. A gyermekek képes szavazólappal dönthetnek arról, hogy melyik film tetszett jobban.
A könyvtár alagsorában folyamatosak a kiállítások, nemrég a Schenk-babákat tekinthették meg, jelenleg pedig, november 9-ig, A magyar géniuszok címmel, Pálfi György tudománytörténeti vándorkiállítása látogatható, amely a Magyarországon született tudós elmék világraszóló eredményeit mutatja be képekben.
Forrás: https://hargitanepe.eu/zajlik-az-elet-a-konyvtar-alagsoraban/

 
--A gyermekek olvasóvá nevelésének módszerei az iskolai könyvtárosi munkában
2018. november 26. és 28. között A gyermekek olvasóvá nevelésének módszerei az iskolai könyvtárosi munkában című továbbképzésre kerül sor a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában. A képzést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára szervezi, együttműködve a Magyar Könyvtári Intézettel. A 20 órás tanfolyam Hargita, Kovászna, Brassó, Maros, Bihar, Bukarest, Bákó megyei iskolai könyvtárosoknak, könyvtárért felelős pedagógusoknak szól.
A nemzetközi szövegértési mérések (PISA, PIRLS) eredményei egyre inkább középpontba állítják az olvasással kapcsolatos képességek, készségek fejlesztését. Ebben kiemelt szerep jut az iskolai könyvtárosoknak pedagógiai tevékenységük keretében. A képzés során a célcsoport megismeri - rövid történeti áttekintés után - a 21. századi nemzetközi és magyarországi jó gyakorlatokat, valamint képessé válik mindennapi pedagógiai tevékenységének értékelésére az olvasási-szövegértési fejlesztések tekintetében. A képzés alkalmat teremt a tehetségfejlesztés és felzárkóztatás könyvtári lehetőségeinek számbavételére.
A résztvevők számára az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, az Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Magyar Könyvtári Intézet is tanúsítványt állít ki.
A beiratkozás október végétől on-line, az RMPSZ honlapján történik majd, de előzetesen lehet jelentkezni az ajka.mardirosz@ccd.eduhr.ro címen is.
Forrás: Márdirosz Ajka-Klára, programszervező, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára

 
--Hargita megye iskolai könyvtárosainak módszertani napja
2018. október 12-én Hargita megye iskolai könyvtárosainak, IDK felelőseinek Módszertani napjára került sor Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában. Az Újdonságok az iskolai könyvtárosi tevékenységekben című találkozót Márdirosz Ajka-Klára, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza módszertanos könyvtárosa nyitotta meg, őt követte Dáné Szilárd magyar nyelv és irodalom szakos és iskolai könyvtárakért felelős megyei tanfelügyelő rövid beszéde.
A program első részében a napirendi pontok között szerepeltek: 1. A személyi adatvédelemről szóló legújabb rendelet ismertetése, megbeszélése, amelyet Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezető könyvtárosa vezetett fel nagyon praktikus és hatékony megközelítésben; 2. Az iskolai könyvtárakban használt, érvényben lévő műveleti procedúrák, eljárások bemutatása, amelyet Crăciun Mariana, a balánbányai Liviu Rebreanu Szaklíceum könyvtárosa vázolt fel röviden, példaként bemutatva saját könyvtárának a műveleti leírásait; 3. Az évi, félévi munkatervek, vezetői tervek, továbbképzési lehetőségek ismertetése, statisztikák készítése és elemzése, amelyekről újra Márdirosz Ajka-Klára módszertanos könyvtáros beszélt, modelleket is bemutatva a megye könyvtárosainak, bíztatva őket a továbbképzéseken való részvételre. Hatos Melinda, a székelykeresztúri Orbán Balázs Líceum könyvtárosa is bemutatta röviden a 2018-2019 évi munkatervét; 4. Az érdemfokozati dosszié összeállítása is a program része volt, ezt röviden Gal Rodica, a maroshévízi Mihai Eminescu Líceum könyvtárosa mutatta be. 5. Tartalmas, megszívlelendő, tanácsokkal, de ugyanakkor ötletekkel ellátott bemutatót tartott Egyed Daniela, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum könyvtárosa 'A könyv fontossága a mai társadalomban' címmel.
A módszertani tevékenység második részében az iskolai könyvtárosok csoportos műhelymunkában tevékenykedtek, területenként felelősöket neveztek ki, módszertani körök szervezését beszélték meg, különféle tevékenységekről tapasztalatcsere történt, a jövőbeli tevékenységek helyét, időpontját is egyeztették, egymást meginvitálva, bevonva rendezvényeikre. A workshop témája az Iskolai Könyvtárak Világhónapja felhívásához is csatlakozott, amelynek 2018-as mottója: 'Miért szeretem az iskolai könytáramat?'. Októberben, a világhónap alkalmával kiemelten népszerűsítjük az iskolai könyvtár fontosságát az oktatásban, kultúránkban, társadalmunkban, tevékenységeink révén ösztönözzük a tanulókat nemcsak az olvasásra, tanulásra, hanem az iskolai könyvtár használatára, értékelésére is.
A közel 50 iskolai könyvtáros kellemes hangulatú találkozója végén mindenki egyöntetűen megegyezett abban, hogy bár nagyon nehéz idők járnak - a statisztikák is jelzik a sok leépítéstHargita  megyében, jobb esetekben leépítés helyett, a könyvtárosi munkája mellett számos más tevékenységi területen helyt kell állnia egy iskolai könyvtárosnak, ami nagy megpróbáltatásokat jelent sokaknak -, a könyvtárosi szakma öröme, a szakma iránti elkötelezettség, a hivatástudat és a mély hivatásérzet felül kell hogy kerekedjen a nehézségeken, és a jövőbeni könyvtári tevékenységeket csakis pozitívan, előrelátóan lehet és kell megszervezni.
Forrás: Márdirosz Ajka-Klára, programszervező, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2018/10/hargita-megye-iskolai-konyvtarosainak.html

 
--Nyílt nap a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Rendhagyó eseményre, másféle nyitásra került sor 2018. október 29-én 18 órától, a napi közönségszolgálati program után a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
Ezúttal a könyvtár munkatársai betekintést engedtek a háttérmunkába, beszéltek sikeres pályázatokról, szakmai célkitűzésekről, már létező, valamint a jövőben lehetséges partnerségekről. A legkisebb könyvtárhasználók birtokba vették az újonnan kialakított gyerekklubbot, miközben a szülők, szakemberek, előadóművészek az iskoláskor előtti olvasásra nevelés jelentőségéről értekeztek. Ezt követően a résztvevők a könyvtári szolgáltatásokat segítő műszaki eszközökkel ismerkedhettek. A gyergyói könyvtár felszereltsége pályázati forrásokból gyarapodott, jelenleg okostábla és tartozékok segítik az intézményben zajló oktatási programokat, megfelelő eszközökkel várják az olvasni vágyó gyengénlátókat. A továbbiakban az olvasószolgálattal kapcsolatos rutinműveletek jelentősen kevesebb időt fognak igénybe venni, mivel az intézmény hamarosan áttér a vonalkódos kölcsönzésre. A szükséges műszaki eszközöhöz kollégáink szintén pályázati úton jutottak hozzá.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/670/nyilt-nap-esti-zaras-utan-a-gyergyoszentmiklosi-varosi-konyvtarban
https://szekelyhon.ro/aktualis/gyermekklub-indul-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtarban

 
--Névadó ünnepség a Borszéki Városi Könyvtárban
Kamenitzky Antal (1947-2015) borszéki költő és képzőművész nevét vette fel a Borszéki Városi Könyvtár. Kamenitzky Antal neve a borszéki művelődési ház és könyvtár homlokzatán a szülőföld ismeretét, szeretetét és egyben a helyi értékek megbecsülését is jelképezi. A 2018. október 13-án szervezett névadó ünnepségen felidézték a költő munkásságát.. A Kájoni János Megyei Könyvtár is képviseltette magát az eseményen.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/660/nevado-unnepseg-a-borszeki-varosi-konyvtarban

 
KITEKINTŐ

--Az erdélyi magyarság helyzetét ismertető köteteket mutattak be Strasbourgban
Az erdélyi magyarság helyzetét, az elmúlt 25 év kisebbségvédelmi törekvéseit ismertető, angol nyelvű köteteket mutattak be Strasbourgban, az Európai Parlamentben. Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők meghívására a Kós Károly Akadémia Alapítvány gondozásában megjelent két tanulmánykötetről Kovács Péter, az alapítvány alelnöke, valamint Kiss Tamás szociológus beszélt a Minority Intergroup gyűlésén.
Kiss Tamás szociológus, a romániai magyarság helyzetét bemutató kötet egyik szerzője szerint azért fontos ilyen helyzetjelentéseket elkészíteni angolul, hogy az erdélyi magyar közösség helyzetét máshol is megismerjék, illetve ezt egy összehasonlító kontextusba tudják behelyezni. „Az ilyen esettanulmányok ebben az irányban jelentenek nagyon fontos lépést, az összehasonlító kutatásnak az az előnye is megvan, hogy az erdélyi magyarokkal kapcsolatos, sokszor magától értetődő tapasztalatokat más és új szempontok szerint lehet elemezni” – hangsúlyozta a szerző.
A két angol nyelvű kötetet kétszáz EP-képviselőhöz juttatják el, megkapják a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi csoport (Minority Intergroup) tagjai mellett az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (LIBE) és a Kultúra és oktatás (CULT) szakbizottságok tagjai is. A The 25 Years of Minority Protection Policy Making. 25 Years of Minority Legislation. A Contextual Analysis of the Hungarian Minority in Romania című kötetek szerzője Horváth István, Bogdán Andrea és Mohácsek Magdolna, a The situation of the Hungarian Minority in Romania 26 Years after the Fall of the Communist Regime című könyvet Kiss Tamás, Barna Gergő és Székely István jegyzi.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10867&Az_erdelyi_magyarsag_helyzetet_ismerteto_koteteket_mutattak_be_Strasbourgban

 
--Lezajlott az idei Frankfurti Könyvvásár
A 2018. október 9-én kezdődött, ötnapos vásáron 110 országból nagyjából 7500 kiállító vett részt. A vásár az első három szakmai nap után irodalmi fesztivállá alakult át. A szervezők a tavalyihoz hasonlóan nagyjából 300 ezer vendéget vártak. Több ezer felolvasást, konferenciát, író-olvasó találkozót szerveztek nekik. A díszvendég Grúzia volt, amely, a megnyitó grúz szónoka, Mamuka Bahtadze kormányfő szavai szerint „a költészet hazája”. Ezt jelzi az is, hogy a grúz államiság alapdokumentumait is „versbe szedve” alkották meg – mondta.
A magyar kiállítók a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által üzemeltetett standon vonultatták fel legújabb könyvtermésüket.
Danyi Zoltán A dögeltakarító, Kiss Noémi Sovány angyalok és Márton László Két obeliszk című regényeit is bemutatták a könyvvásáron.
A magyar standon az a Publishing Hungary Program jóvoltából a könyvvásárra elkészült német és angol nyelvű antológia is helyet kapott, amely idegen nyelven még meg nem jelent szerzők, például Kerékgyártó István, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Ugron Zsolna, Bencsik Orsolya vagy Temesi Ferenc műveiből közöl részleteket, és ajánlja írásaikat a külföldi kiadók, műfordítók figyelmébe.
Forrás: http://www.kultura.hu/megnyilt-frankfurti-181010
http://www.kultura.hu/irodalom/sikeres-volt-frankfurti

 
--Feltárul a magyar karikatúrairodalom 170 éves történelme
Az Országos Széchényi Könyvtár törzsgyűjteményében található élclapok és vicclapok karikatúráiból, grafikáiból és rajzaiból, valamint négy kortárs művész, Dluhopolszky László, Gaál Tibor, Prihoda Judit és Takács Krisztián munkáiból nyílt kiállítás Grafityisz címmel az OSZK-ban.
A magyar sajtókarikatúrából áttekintést nyújtó bemutató történeti válogatásában helyet kaptak a könyvtár állományát képező legjellegzetesebb címlapok, így a 170 éve alapított Charivari-Dongó és a 150 éves Borsszem Jankó humorlap számos képe is. A Charivari-Dongó a szabad sajtó első vicclapjaként 1848. június 1-jén indult, a Bolond Miska pedig 1865-ben jelent meg először, ebbe többek közt Jókai Mór is írt és rajzolt.. A Borsszem Jankó a kiegyezés évében, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezésére született meg az ország első politikai vicclapjaként, majd 70 éven át jelent meg.
A 19. század végén, az 1900-as évek elején megindult a szatirikus lapok dömpingje. Ekkor száznál több kabaré működött Budapesten és negyvennél több szatirikus lapot adtak ki. Az I. világháború után ez a felfutás megtorpant, és 1938-ban megszűnt a nagy példányszámú Borsszem Jankó, viszont a Pesti Posta a II. világháború alatt is megjelent. A kommunista színezetű vicclap, a Ludas Matyi 1956 májusában indult és az 1956-os forradalom idejét leszámítva 49 évet élt meg, hivatalosan 1994-ben szűnt meg. Azóta néhány hosszabb-rövidebb kísérletet tettek felélesztésére.
Formátumban és tartalomban a Ludas Matyi köszön vissza a kiállításhoz kapcsolódva megjelent, nyolcoldalas, Grafityisz című kiadványban. A lap ötletét Dluhopolszky László a Kaján Tibor szerkesztésében megjelent Grotex című karikatúraújságból merítette, amely 1968-ban, az akkor 120 éves magyar karikatúrának szentelt nagyszabású, Műcsarnok-beli tárlathoz készült.
A kiállítás kurátorai úgy vélik, a mostani bemutató egyik célja lehet a magyar karikatúra megmentése is. Felidézik, hogy számos magyar karikaturista futott be világkarriert: John Halas az angol rajzfilmgyártás elindítója volt, az erdélyi André Francois a legnagyobb francia írók illusztrátora, Major Henriket pedig a politikai portrékarikatúra műfajának meghonosítójaként jegyzik Amerikában.
Forrás: https://mult-kor.hu/feltarul-a-magyar-karikaturairodalom-170-eves-trtenelme-20181010

 
–„Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogram
Az idei ösztöndíjprogram tíz, határon túli könyvtáros szakember és hat, budapesti könyvtárakból delegált kolléga részvételével zajlik Budapesten, az Országgyűlési Könyvtárban, 2018. október 13. és november 9. között.
Az idei ösztöndíj nyertesei: Bak Ágnes (Románia), Illyés-Gulácsi Andrea (Románia), Kolumbán Melinda (Románia), Nyilas Csilla (Románia), Smidt Veronika (Szlovákia), Tóth Andrea (Szlovákia), Ficze Tímea (Szerbia), Molnár István (Ukrajna), Bús Péter János (Magyarország), Takács Eszter Judit (Magyarország).
Az Országgyűlési Könyvtár Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködését célzó ösztöndíjprogramja során a résztvevőknek az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is alkalmuk nyílik ellátogatni számos magyarországi könyvtárba, ezáltal megismerve a vonatkozó könyvtári rendszer sajátosságait, intézménytípusait. A kollégák természetesen hosszabb időt töltenek az Országgyűlési Könyvtárban, ahol nem csak intézményünk, hanem a felettes szervezeti egység, a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság munkájában is elmélyedhetnek. Mindemellett szakmai kirándulások is várják vendégeinket, melyek lehetőséget teremtenek a személyes kapcsolatépítésre és tapasztalatcserére.
A könyvtári programmal egyidőben, azzal időnként találkozva, zajlik a „Múzeum határok nélkül” című ösztöndíjprogram, amelynek keretében hat, határon túli és három magyarországi muzeológus tölthet egy hónapot az Országgyűlési Múzeumban.
Forrás: https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/szombaton-indul-a-konyvtar-ami-osszekot-oesztondijprogram
http://forumhungaricum.hu/kulturkincs/tudositas-a-karpat-medencei-konyvtarosok-talalkozojarol/?fbclid=IwAR3CQaiCgjzl2aE6Ks2dUDute6bZVcz4gxN4Z-D00c_ZrCyJ9MZoWOSIvZ4

 
--Kamaszkönyvtár nyílt Gödöllőn
2018. október 12-én adták át ünnepélyesen a legújabb kamaszkönyvtár kulcsát a Gödöllői Városi Könyvtárban. A részleg egy funkcióját vesztett épületrészben kapott helyet. A korábban Infohídként működő helyiség elhelyezkedése szimbolikus: a gyermek és felnőtt könyvtárat összekötő folyosó tökéletes a kamaszok számára. Távol van a nagyobb forgalmú helyektől, elzárt, ugyanakkor üvegablakaival mégis a tágasság érzetét kelti. Kialakítása, tervezése során a gödöllői könyvtárosok a fiatalok segítségét kérték: tervezőpályázatot írtak ki, hogyan rendeznének be ők egy könyvtárat maguknak. Az eredmény egy otthonos, modern, szerethető hely, melynek különleges atmoszférája van.
A Gödöllői Városi Könyvtár Kamaszhídja nem csak egy új részleg a fiatalok számára a könyvtárban, nem csak egy gyűjtemény és nem csak egy fizikai hely. A Kamaszhíd egy jelkép is, mely összeköti a fiataloknak fontos értékeket a felnőttekével, közvetítve azt a feladatot is, mely a könyvtárak előtt áll a jövőben.
Fotók és teljes cikk itt: https://librarius.hu/2018/10/20/kamaszkonyvtar-nyilt-godollon/?

 
HAZAI

--Színházi ősbemutató, irodalmi estek, koncertek - ilyen lesz a 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Színházi ősbemutatóval, irodalmi estekkel, koncertekkel, gyerekprogramokkal, olvasójátékkal, színházjegyekkel és persze a magyar könyvkiadás legújabb termésével várja az érdeklődőket 2018. november 15. és 18. között a 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár.
A lassan fesztiválként számon tartott vásár idén a Több, mint könyv mottó szellemében hívja közönségét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokába. Ahogyan Káli Király István főszervező is hangsúlyozta, ez a tér a kultúrát szerető emberek találkozóhelye, egy olyan környezet, amelyben kiteljesedhet az életöröm. A szervezők feladata pedig évről évre az, hogy minél színvonalasabb kínálattal, minél több látogató bevonásával üljék meg a könyv marosvásárhelyi ünnepét.
Nagy sikernek örvend a vásár Olvasd el, és játssz velünk! vetélkedője, amelyet idén 5. alkalommal hirdettek meg, és rekordszámú, több mint 300 csapat, azaz közel 1000 gyerek jelentkezett rá.
Ami a gyermekprogramokat illeti, arra törekednek a szervezők, hogy a meghirdetett foglalkozásokkal a könyvvel, az irodalommal való találkozás pozitív, maradandó élményét nyújtsák a fiataloknak. Mindezt úgy, hogy az adott korosztály életkori sajátosságaihoz, igényeihez igazodva, nevelő-fejlesztő-szórakoztató tevékenységeket szervezzenek: olvasóvetélkedőket, író-olvasó találkozókat, bábelőadásokat, gyerekkoncerteket, könyvbemutatókat, mesefoglalkozásokat, drámapedagógiai tevékenységeket stb. Gáspárik Attila színházigazgató hangsúlyozta a kulturális szervezeteknek, rendezvényeknek szolidaritást kell vállalniuk egymással. A kultúra a közös ügyük, ezért a színház a vásáron 100 lej vagy annál nagyobb értékben könyvet vásárlókat két színházjeggyel ajándékozza meg.
Forrás: http://multikult..transindex.ro/?hir=10869

 
--A Könyv Éve lesz 2019 Romániában
A román szenátus elfogadta az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet. Eszerint a tanulók hetente találkozni fognak közismert személyekkel: írókkal és újságírókkal, akik részleteket fognak felolvasni a diákoknak irodalmi művekből, hogy őket is olvasásra buzdítsák. A tervezet szerint a Román Televízió és a Rádió beszámol a Könyv Éve kapcsán szervezett eseményekről.
Forrás: http://erdelyfm.ro/a-konyv-eve-lesz-2019-2/


--Romániai könyvtárak a statisztika tükrében
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Erdélyben Kolozs megyében olvasnak a legtöbben. Országos viszonylatban Kolozs megye 157 ezer könyvtárba járó olvasójával, Bukarest és Jász (Iași) megye után a harmadik helyet foglalja el. Bukarestben 285 ezer könyvtári aktív regisztrációt tartanak számon, Jász megyében pedig 159 ezret. Őket követi Szucsáva megye 134 ezer olvasóval, Temes 130 ezer olvasóval, Prahova megye 119 ezer olvasóval, Argeș megye 110 ezer olvasóval stb. Könyvtárainak száma szerint Kolozs megye a 8. helyet foglalja el 293 könyvtárral. Őt megelőzi Jász megye 450, Argeș megye 376, Bákó megye 358, Prahova 348, Bukarest 339, Szucsáva megye 305, és Dolj megye 303 könyvtárral. Maros megye 275 könyvtárával a 12. helyet, Hargita megye 167 könyvtárral és Kovászna megye 151 könyvtárral a 32., illetve a 36. helyre került. Az elmúlt 17 év során azonban az aktív olvasók országos száma 2,77 millióval csökkent. 2000-ben például 6 millió aktív olvasót tartottak számon Romániában, ez a szám 2017-re 3,23 millióra csökkent.
Forrás és teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?hir=53293
Forrás: https://www.edupedu.ro/bibliotecile-din-fiecare-judet-si-cati-cititori-le-mai-trec-pragul

 
INTERJÚ

--Ma is Benedek Elek nyomdokain cimborálnak
Ma is Benedek Elek nyomdokait kívánja követni a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, amely a magyar nyelvterületen az egyetlen, 10–15 éves diákoknak szóló irodalmi, kulturális folyóirat. A Cimbora az Erdélyi Médiatér Egyesületnek köszönhetően hamarosan új honlappal jelentkezik, és tervben van a Cimbora Kaláka Tábor újbóli megszervezése is. Erről beszélgettek Farkas Kinga főszerkesztővel.
Az interjú itt olvasható: https://liget.ro/studio/ma-is-benedek-elek-nyomdokain-a-kivancsi-diakok-lapja

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Zudor János költő
Életének 65. évében, 2018. október 30-án a Bihar megyei Margittán elhunyt Zudor János költő – adta hírül honlapján a Várad folyóirat.
Zudor János 1954. április 27-én született Nagyváradon. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet (1983). Közben 1981–82-ben Nagyszalontán, 1982–83-ban Nagyváradon tanított; az egyetem elvégzése után a kágyai Mezőgazdasági Líceum tanára, 1987-től a nagyváradi Sinteza Vegyigyár alkalmazottja. 1990–91-ben a Bihari Naplónál, majd 1993-ig az Erdélyi Naplónál dolgozott újságíróként. 1989-től 2012-ig több kötete látott napvilágot, köztük a Pygmalion monológja, a Romániából jöttem, a Filmzene, az Isten asztalán, A mindenség zenéje, 2012-ben pedig A rusnya valcer. 1993-ben Sziveri János-díjjal tüntették ki.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/meghalt-zudor-janos-nagyvaradi-kolto

 
DÍJAK

--Korunk-díj Kész Orsolyának
A 2013 decemberében fiatal esszéírók, kritikusok, próza- és esszéfordítók számára meghirdetett, a Korunkban megjelent szövegek alapján kiosztott És tovább…-díjat 2018-ban Kész Orsolyának ítélte a szerkesztőség. A díjat Kántor Lajos alapította Kántor Erzsébet emlékére, és a Kántor család támogatja. Idén ötödik alkalommal került sor a szerkesztőségi díjátadóra, az oklevelet és az elismeréssel járó pénzjutalmat Kántor László és Kántor István adták át a díjazottnak.
Kész Orsolya 1994-ben született Csíkszeredában, 2018-ban mesteri oklevelet szerzett a kolozsvári BBTE magyar nyelv és irodalom mesteri programjában. Kritikákat és tanulmányokat ír, az aszem.info portál szerkesztője. Idén hat kiváló színvonalú írása jelent meg a Korunkban.
Forrás: https://www.helikon.ro/korunk-dij-kesz-orsolyanak/

 
--Merítés-díj 2018: Vida Gáboré a legjobb próza
Vida Gábor Egy dadogás története című regénye meghódította a moly.hu könyves közösségi oldalt. A felhasználók által odaítélt díj történetében ez az első prózakötet, ami a közönségszavazásban és a zsűri szavazásán is az élen végzett.
Az oldalon működő Merítés magazinhoz kapcsolódó díjat immár negyedszerre ítélik oda az elmúlt év legjobb magyar könyveinek. A felhasználók négy kategóriában szavazhatnak. Elsőnek hagyományosan a széppróza győztese derült ki.
Néhány jellemző mondat a zsűri tagjai által írt véleményekből:
„Vida Gábor nemcsak saját eddigi legjobbját alkotta meg, de ezzel a kötettel egyértelműen ott a helye a legnagyobb kortárs magyar írók között is.” (giggs85)
„Egyszerre személyes és távolságtartó, kritikus és önkritikus, bevállalva a kudarcot, saját határait, közben meg olyan olvasmányélményt nyújt, amelyet nem egykönnyen felejt el az ember.” (eme)
„Őszinte, szépen megírt könyv az Egy dadogás története, ha nem is a Nagy Erdély-regény, de legalább nem is próbálja annak álcázni magát, ami külön dicséretes.” (Csabi)
„A mai 40-eseket, 50-eseket ettől a könyvtől kezdve én a dadogók generációjának fogom nevezni". (balagesh)
A győzteshez hasonlóan mindkét szavazáson egyetértésben végzett a második helyen Nádas Péter Aegon-díjas Világló részletek című könyve, míg a harmadik legtöbb szavazatot a közönségszavazáson Szeifert Natália Az altató szerekről, a zsűri szavazásán pedig Gyurkovics Tamás Mengele bőröndje című könyve kapta.
A Merítés-díj tízes listája itt található: https://moly.hu/karcok/1110630
A teljes végeredmény itt: https://moly.hu/karcok/1167468
Három kategóriában még folyik a szavazás: https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-gyermekirodalom-kozonsegdij
https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-ifjusagi-irodalom-kozonsegdij
https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-lira-kozonsegdij
A díjról és a korábbi győztesekről további információk itt olvashatók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mer%C3%ADt%C3%A9s-d%C3%ADj

 
--Kolozsvári műfordító a Hieronymus-díj idei kitüntetettje
Szenkovics Enikő műfordító kapta az idei Hieronymus-díjat. Az 1982-ben alapított elismerést hosszú kihagyás után ítélte oda újból a Magyar Írószövetség által alapított Telegdy Polgár István Alapítvány kuratóriuma.
A díjat a jövőben minden évben szeptember 30-án, Szent Jeromos, a Biblia fordítója, a fordítók védőszentjének napján osztják ki. Szenkovics Enikő 2018.október 24-én vehette át az elismerést ünnepélyes keretek közt a budapesti Magyar Napló könyvesboltban.
A közlemény szerint az 1974-ben született Szenkovics Enikő eddigi munkásságát és érdeklődési irányát két forrásnyelv határozta meg, mind a román, mind a német irodalom köréből készít műfordításokat. Hosszú ideje gondos és figyelmes fordítója az erdélyi német irodalomnak, fordításain keresztül a magyar olvasó átfogó képet kaphat a romániai németség szépirodalmából.
Mindemellett Franz Hodjak nagyszebeni születésű, Németországban élő német író prózájának (Legenda a kútról, Határkövek, A vég neve: Nabucco), valamint Doina Ruști román írónő műveinek is állandó fordítója. A Zogru, a Lizoanca tizenegy évesen című regények után idén ősszel jelenik meg a budapesti Orpheusz Kiadó gondozásában Szenkovics Enikő harmadik Ruști-fordítása Ártó receptek könyve címmel.
Szenkovics Enikő nem csupán műfordítóként, hanem sok esetben lektorként, kontrollfordítóként is részt vesz román és magyar szépirodalmi művek megjelentetésében, emellett 2017 májusában Bukarestben a romániai német irodalom román és magyar fordításait tematizáló konferenciát és műhelybeszélgetést is szervezett.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/102493-kolozsvari-m-fordito-a-hieronymus-dij-idei-kituntetettje

 
--Vickó Árpád kapta a Balassi Műfordítói Nagydíjat
Vickó Árpád szerb műfordító vehette át a Balassi Műfordítói Nagydíjat 2018. szeptember 27-én a Magyar Tudományos Akadémián, Budapesten.
Vickó Árpád műfordítói életműve mintegy 80 művet takar, ezek kulturális hatása vitán felül áll, munkássága pedig hozzájárul egy közös közép-európai intellektuális horizont létrejöttéhez – hangsúlyozta a díjátadón Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár. Az államtitkár kiemelte, hogy a művészet, az irodalom, a kultúra olyan helyekre is el tud jutni, úgy tudja megszólítani az emberek szellemét és szívét, ahogyan semmi más nem. „Ezért is tartozunk különös hálával azoknak, akik a kultúrát képviselik, akik a kultúrán keresztül öregbítik Magyarország hírnevét és viszik a jó hírünket a világban” – mutatott rá.
A díjazott Vickó Árpád arról szólt, hogy a műfordítás alapjaiban véve létszükséglet, különösen a kis nyelvi közösségek számára és különösen most, amikor előtérbe kerülnek és fokozatosan felgyorsulnak a különböző integrációs folyamatok, azt a látszatot sugallva, hogy csak egy világkultúra létezik. Elmondta azt is, hogy csodálja a költőket, és mindig azokat a műveket fordította, amelyeknél az eszmei gondolatréteg volt az elsődleges, amelyek szemantikai síkon hatnak.
Vickó Árpád 1950-ben született Újvidéken, jelenleg is Szerbiában él. Több mint nyolcvan kötetnyi szépirodalmi művet ültetett át szerb nyelvre. Munkásságából kiemelkednek Esterházy-, Kertész-, Tolnai- és Petri-fordításai.
A Balassi műfordítói nagydíj az első, tavaly alapított állami díj, amellyel olyan műfordítókat ismer el Magyarország, akik kiemelkedő szakmai tevékenységükkel hírnevet szereztek a magyar irodalomnak külföldön.
Forrás: http://www.kultura.hu/vicko-arpad-kapta-dijat

 
--Kiket jelöltek az Astrid Lindgren Emlékdíjra?
Csukás István és Zalán Tibor írót, költőt jelölte az Astrid Lindgren Emlékdíjra a Magyar Gyermekirodalmi Intézet, amelynek két nemzetközi jelöltje a díjra két illusztrátor: az Olaszországban élő Szulyovszky Sarolta és Kürti Andrea Erdélyből, Romániából. Idén 64 ország 246 jelöltje került fel a listára, amelyet a Frankfurti Könyvvásár keretében hozott nyilvánosságra az emlékdíj zsűrije.
A díjazott nevét a tavaszi bolognai könyvvásáron hozzák nyilvánosságra, majd júniusban, Stockholmban adják át az elismerést.
Magyarországról az IBBY (International Board of Books for Young Readers) nemzetközi gyermekirodalmi szervezet magyar szekciója, a HUBBY – Magyar Gyermekkönyv fórum is jelölhet a rangos listára. Jelöltjeik idén is Lackfi János író, költő és a budapesti Mesemúzeum.
Forrás: http://www.kultura.hu/kiket-jeloltek-dijra

 
--Mécs Anna kapta a Margó-díjat 2018-ban
2018 október 18-án a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként megvalósuló Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron negyedik alkalommal adták át a Margó-díjat a legjobb idei első prózakötet szerzőjének, Mécs Annának. Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte a Holtverseny című regényével, másodjára Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével, harmadjára pedig Szöllősi Mátyás kapta meg az elismerést Váltóáram című könyvéért.
Mécs Anna novelláiban korosztálya egzisztenciális kérdéseit teszi fel családról, párkapcsolatról, nőiségről, munkáról és önmegvalósításról. A Gyerekzár lendületesen és izgalmasan beszél nagyapáról, Tinder-kapcsolatról, rákról, szexről vagy autóvezetésről. A Scolar Kiadónál megjelent novelláskötet elbeszélői apákkal, anyákkal küzdenek, történelmi sérelmek, természettudományos elméletek és vallásos dogmák között próbálnak utat törni maguknak. A gyerekzár véd, de egyben gyerekszerepben is tart, így nem érezhetik meg tetteik súlyát, babásítva maradnak hosszú éveken át.
Idén 52 pályaművet neveztek, amelyek közül a tíz legjobbat előzsűri választotta ki, majd a szakmai zsűri döntött a legjobb háromról: Mécs Anna könyve mellett Csutak Gabi Csendélet sárkánnyal és Juhász Tibor Salgó Blues című kötete került az élmezőnybe. Csutak Gabi novellafüzére a KKM Publishing Hungary Program próbafordítási különdíjában részesült.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/mecs-anna-kapta-a-margo-dijat-2018-ban

 
–Átadták az idei Déry-díjat
Danyi Zoltán író, költő, Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő, valamint Mariarosaria Sciglitano műfordító vehette át idén a magyar irodalmi élet kimagasló teljesítményeit elismerő Déry-díjat. A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott kitüntetést az Artisjus székházában adták át 2018. október 18-án.
Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál író, titkára az Artisjus főigazgatója, dr. Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József, valamint Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, a tavalyi évben pedig Lábass Endre és Vida Gábor részesült az elismerésben.
Danyi Zoltán író, költő 1972-ben született Zentán, jelenleg Budapesten, illetve szülővárosában él. Művei 2002 óta jelennek meg az Etna, a Timp, a Magvető Kiadó és az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. A Kivezetés a szövegből című esszékötetét Hamvas Béla regényeiről írta, később Hamvas levelezését és naplóit is gondozta. Prózai munkáiért 2009-ben az Irodalmi Jelen-díjjal, 2016-ban Mészöly Miklós-díjjal jutalmazták. A dögeltakarító című regénye németül Der Kadaverräumer címmel jelent meg Terézia Mora fordításában a Suhrkamp kiadónál. További kötetei a Gyümölcsversek (2006), a Hullámok után a tó sima tükre (2010), a Több fehér (2012) és A dögeltakarító (2015).
Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő Marosvásárhelyen született, Budapesten él. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végezte szociológia és esztétika szakon. Jelenleg a Babilon gyerekkönyvkiadó szerkesztőjeként dolgozik. A JAKkendő díjat 2013-ban nyerte el, ennek köszönhetően a következő évben megjelent az első novelláskötete a József Attila Kör és a Prae.hu kiadásában. A későbbiek során ifjúsági regényt, illetve gyerekeknek szóló könyveket és foglalkoztató kiadványokat írt. Az első regénye 2018-ban Mágneshegy címmel jelent meg a Magvetőnél. Írásai olvashatók angol, német és észt nyelven is. További kötetei Boldogtalanság az Auróra-telepen (2014), Dóri és Marci nyomoz (2014), A szupermenők (2015), Kókusz Franci, a fodrász titkosügynök (2015) és Mágneshegy (2018) címmel jelentek meg.
Mariarosaria Sciglitano műfordító és újságíró, egyetemi tanulmányait magyar nyelv- és irodalom szakon a nápolyi Istituto Universitario Orientale bölcsészkarán folytatta. PhD fokozatát irodalomtudományok szakon 2003-ban az ELTE Doktori Iskolájában szerezte. A Magyarországi Olasz Kultúrintézet által kiadott Nuova Corvina című irodalmi és művészeti folyóiratnak 1999-től 2004-ig volt a szerkesztője. Vendégtanárként kortárs olasz irodalmat tanított 1991 és 1999 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának olasz tanszékén, 1993 óta pedig a Budapesti Corvinus Egyetem IOK olasz anyanyelvi lektora. Rendszeres fordítói és műfordítói tevékenységet folytat. Elnyerte 1997-ben a „Frankfurt ’99” műfordítói pályázatának, 2006-ban a „Babits Mihály műfordítói ösztöndíj” pályázatának fődíját, 2008 óta a Balassi Intézet olasz műfordításokért felelős konzulense.
Műfordításai (többek között):
- Péter Esterházy: Lo sguardo della contessa Hahn-Hahn (Hahn-Hahn grófnő pillantása, 1995), Non c’è arte (Semmi művészet, 2012);
- Imre Kertész: Kaddish per il bambino non nato (Kaddis a meg nem született gyermekért, 2006), L’ultimo rifugio (A végső kocsma, 2016);
- Szilárd Borbély: I senza terra (Nincstelenek, 2016);
- András Forgách: Gli atti di mia madre (Élő kötet nem marad, 2018).
Forrás: http://www.kultura.hu/atadtak-dery-dijat

 
–Anna Burns kapta a Man Booker-díjat
Első ízben vehette át észak-írországi szerző a Man Booker-díjat. A legrangosabb, éppen fél évszázada alapított brit irodalmi elismerésben az idén Anna Burns részesült a Bajok (The Troubles) néven emlegetett három évtizedes észak-írországi fegyveres felekezeti konfliktus idején játszódó, Milkman című kötetéért. A díjnyertes könyv cselekménye egy névtelen észak-írországi városban bontakozik ki, egy fiatal nő és egy nős férfi kapcsolatának történetére felfűzve.
A rangos irodalmi elismerést 50. alkalommal adták át. Az idei évben a női szerzők domináltak a rövidlistán, Anna Burns mellett Esi Edugyan, Daisy Johnson, Rachel Kushner, Richard Powers és Robin Robertson szerepelt rajta. Az 50 ezer font pénzjutalommal járó Man Booker-díjat korábban V.S. Naipaul, Salman Rushdie, Margaret Atwood és Hilary Mantel is elnyerte. Eredetileg brit, ír és a brit Nemzetközösséghez tartozó országok írói részesülhettek az elismerésben, 2013-ban azonban megváltoztatták a szabályokat. Azóta minden, angol nyelven alkotó jelölhető a díjra, ha a művük megjelent az Egyesült Királyságban.
Tavaly az amerikai George Saunders nyert Lincoln in the Bardo című kötetével. Az előző évben diadalmaskodó Paul Beatty után ő volt a második amerikai író, aki megkapta a díjat.
Forrás: https://konyves.blog.hu/2018/10/16/anna-burns_nyerte_a_man_bookert

 
--Székelyföld-díjak idén is
Két háromszéki kitüntetettje is van idén a Székelyföld folyóiratnak. A Csíkszeredában huszonegy éve megjelenő kulturális havilap minden esztendőben díjazza szerzői közül a legkiemelkedőbbeket.
A Székelyföld-díjat ebben az évben dr. Nagy Lajos helytörténész, nyugalmazott rétyi körorvos és Karácsonyi Zsolt költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnöke vehette át. A Székely Bicskarend Díjával magyarországi szerzők munkáját értékelik, ez évben Villányi László költő, a győri Műhely folyóirat főszerkesztője érdemelte ki, Szabó Gyula-emlékdíjjal pedig pályakezdő, kötettel még nem rendelkező fiatal alkotókat méltatnak, ezt a kitüntetést Voloncs Attila ifjú kézdiszentléleki író kapta.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/117596/szekelyfold-dijak_haromszekieknek

 
–Tíz kötetet ismertek el
Bejelentették a tizedik alkalommal meghirdetett Canon Digitális Könyvnyomtatási Pályázat nyerteseit. A Magyar Írószövetség zsűrije idén is tíz kötetet díjazott. A nyertes szerzőket az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár nyitónapján, 2018. október 18-án jelentették be.
A Canon Digitális Könyvnyomtatási Pályázat nyertes műveinek piaci megjelenését a Canon Hungaria Kft. digitális, kis példányszámú nyomtatással segíti. Az elmúlt években a pályázat keretében 100 új könyv jelenhetett meg, összesen csaknem 3,5 millió nyomtatott oldal terjedelemben.
A nyertes művek között szerepel Debreczeny György A zengőkövön szirmok zápora című verseskötete, amelynek buddhista fogantatású költeményei a lét nagy alapkérdéseit járják körbe, valamint a kolozsvári születésű Magyary Ágnesnek a létezés abszurditását, a kelet-európai sorsok kafkai panorámáját olvasó elé táró, Víziló a Szamosban című regénye. Az idei válogatásban két novelláskötet kapott helyet: az elsősorban képzőművészként ismert Magén István A bedeszkázott ház és Pásty Júlia Árnylelkek című kötete, amelynek hősei a szerbiai Vajdaságból a katonai behívó, a délszláv háború pokla elől menekülnek Magyarországra az újrakezdés reményében.
Ugyancsak a nyertesek között van a jelentős magyar drámaíró, Kárpáti Péter munkásságát bemutató esszé-, kritika- és interjúgyűjtemény, valamint a matematikusként is ismert Merza Józsefnek az emberi lét legfontosabb kérdéseivel foglalkozó esszékötete Naplemente címmel. Persovits József nyertes tanulmánykötetében a nyomdászat feltalálójának, Johannes Gutenbergnek állít emléket.. A pályázat tíz nyertes kötete közé bekerült Müller Ferenc Levelek gyermekeimnek, unokáimnak című memoárja, amelynek emlékiratai és személyes ihletettségű történetei a huszadik századi magyar történelem egyik drámai és tragikus periódusát, az 1944 és 1956 közötti időszakot örökítik meg.
Kőrösi Csoma Sándortól Hamvas Béláig a magyar utazók és művészek buddhizmussal való kapcsolatát mutatja be öt előadáson keresztül Weiner Sennyey Tibor Magyar Buddha című díjazott kötete. Steep Path címmel egy angol nyelvű modern magyar költészeti antológia is nyert a pályázaton, a kötet spektruma Dsida Jenőtől, Vas Istvántól és Pilinszky Jánostól kezdve Petri Györgyön át egészen a kortárs Szabó T. Annáig és Rakovszky Zsuzsáig terjed. Az antológia verseit Gömöri György és Clive Wilmer fordította angolra.
A művek a téli szezonra kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/tiz-kotetet-dijazott

 
--23. EMIA-díjátadó
2018 október 6-án tartotta Székelyudvarhelyen hagyományos díjátadó ünnepségét az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA). Hídverő díjban részesült a határokon átívelő munkásságáért Mezey Katalin költő, író, szerkesztő, az MMA irodalmi tagozatának elnöke. Laudációját Lőrincz György, az EMIA elnöke mondta. EMIA-díjat kaptak az idén 70. születésnapjukat ünneplők: Bogdán László (Fekete Vince laudálta), Kozma Mária (Zsidó Ferenc laudálta) és Varga Gábor (Gálfalvi György laudálta). Életmű-díjban részesült Gálfalvi Zsolt – pályáját Markó Béla méltatta. A rendezvényről készült videofelvétel a https://www..youtube.com/watch?v=L4BUKkFl9Qw címen tekinthető meg.
Forrás: https://www.eirodalom.ro/aktualis/item/4058-az-emia-d%C3%ADj%C3%A1tad%C3%B3j

 
--Elismerések a forradalom napján
Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért, 2018. október 23-án, a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.
Tóth Erzsébet költő laudációjában kiemelte: Kontra Ferenc a magyarság azon írói közül való, akik a trianoni döntés miatt elszakadtak az anyaországtól. „Kontra nagyszerű versei, regényei, drámái és novellái mellett megírta Horvátország magyar irodalmának történetét. Egész életműve erről a mostohaságról, a térség reménytelen kitörési lehetőségeiről, az elvágyódásról és a menekülési kísérletekről szól.” Tóth Erzsébet hangsúlyozta, hogy Kontra Ferenc szinte minden novellájában ott van a háborús fenyegetettség, a „sehol sem otthon” érzése, de a mindig erőt adó súlyos hűségérzés is: „A feladat, amit a római katona őstől kapott: őrizni a hazát a szívben, ha már máshol nem lehet.” „Az ember létbevetettségét Kontra olyan magas művészi színvonalon ábrázolja, hogy ott lehetne minden magyar és világirodalmi antológiában. Eddig is több nyelvre lefordított művei alapján jogos az igény, hogy lassan világszerte megismerhetik az olvasók” – fűzte hozzá. Az írónak eddig húsz kötete jelent meg, „de egyik se mellékállomás”, regényei és novellái rendkívüli érzékenységgel, összetéveszthetetlen hangon megírt alkotásai a közép-európai ember sorsának – mondta róla a költő.
Dezső Katának markáns, egyedi hangja van és specifikus, csak rá jellemző képalkotási módszere, ami feltűnő a mai kortárs, fiatal irodalomban. „Játszi könnyedséggel írja radioaktív érzelmeket sugárzó fölzaklató verseit, melyek súlyosak, mint az ólom, mégis mintha valamiféle transzcendens vízen lebegnének” – véli Orbán János Dénes. Mint írja: Dezső Kata költeményeinek van témája, mondandója, nem köti gúzsba az illedelmesség vagy a politikai korrektség. „Falusi lány, akit az élet nem kímélt, ellenben önállóságra és túlélésre, sőt harcra nevelt, miközben belül hiperérzékennyé vált.” A költő szerint Dezső Kata megrajzolja a vidéki élet lélekrajzát, abortuszokkal, alkoholizmussal teli depresszív világát, ezáltal „a kötet sokkoló, ugyanakkor fülbemászó is egyben”.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/elismeresek-forradalom

 
KÖNYVAJÁNLÓ

--Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadását
A nagyméretű, reprezentatív kötet, amely a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány együttműködésében valósult meg, Magyarország természeti környezetét mutatja be – hangzott el a kiadvány bemutatóján. Az MNA Természeti környezet című kötete interneten is hozzáférhető és szabadon letölthető, az online változatot folyamatosan frissítik a legújabb adatokkal.
Az előző kiadványokhoz képest újdonság, hogy a kötet nem csupán Magyarországra, hanem a Kárpát-medencére és annak szomszédságára, 12 ország csaknem félmillió négyzetkilométernyi területére és több mint 30 ezer településre vonatkozóan mutatja be a természeti, gazdasági és társadalmi adottságokat teljes részletességgel.. A kötet egyrészt ismerteti a kőzet-, a víz- és a levegőburok állapotát, az élővilág életterét, másrészt olyan szintetizáló fejezeteket, témaköröket is tartalmaz, melyek a természeti környezet és a társadalom összefonódását, kölcsönhatásait elemzik. Az egy csokorba gyűjtött, szemléletes tematikus térképeket lapozgatva olyan témakörök területi sajátosságairól tájékozódhatunk, mint a mérnökgeológia, a földrengések, az éghajlati elemek várható változása, az időjárási rekordok, a talaj-, réteg- és karsztvizek, ásvány- és hévizeink, talajaink jellemzői, a földminőség, a tájtípusok és tájkarakterek, a tájképi értékesség, a hazai élővilág elképesztő fajgazdagsága, a környezet állapota és a hulladék kezelése, védett természeti területeink, az ökoturizmus, a kiemelkedő fontosságú hazai természeti veszélyek: az ár- és belvíz, az aszály, a talajerózió, az özönfajok terjedése és a virágpor allergia.
Kocsis Károly akadémikus, a kiadvány főszerkesztője elmondta, hogy a térképsorozat további három kötete a tervek szerint évente jelenik majd meg, A magyar állam és helye a világban, Társadalom, valamint Gazdaság címmel. Hozzátette: hogy a most megjelent kötet angol nyelvű kiadása három hónap múlva lát majd napvilágot. Jelen kötet mától kapható a könyvesboltokban is – tette hozzá. Felidézte, hogy a nemzeti atlaszok története régmúltra tekint vissza, már az Osztrák Magyar Monarchia idején is készítettek szöveges magyarázatokkal is kiegészített térképsorozatot, legutóbb pedig 1989-ben jelent meg Magyarország Nemzeti Atlasza. Az atlasz elkészítését akkor is az MTA kezdeményezte még Szentágothai János elnöksége alatt, 1983-ban.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/bemutattak-atlasz-uj


--Megjelent Légrádi Gergely új könyve
Légrádi Gergely író legújabb kötete, a Nélkülem című regény összetett témát boncolgat. Nevezetesen azt, hogyan rombolja le az Alzheimer-kór egy életerős marketing-szakember mindennapjait, ez hogyan hat a közvetlen környezetére, a folyamat pedig hogyan szembesíti azzal, milyen életet is élt valójában.
A könyv főszereplője, Miklós sikeres marketing-szakember, feleségével és két gyermekével jómódban élnek. Életük viharos gyorsasággal megváltozik, amikor kiderül: Miklós Alzheimer-kórban szenved. Az egyre sűrűbben és hangsúlyosabban jelentkező szótévesztések és emlékezetkihagyások arra sarkallják, hogy tudatosan rögzítse fel-felbukkanó emlékeit. Miklós naplót ír. Fájdalmas, de végre őszinte reflexiót arról, ami történik vele és arról, amit még vissza tud hívni a múltból. És életében először kérdez. Nem problémát old meg és az ügyfelek kéréseit, hanem megáll és kérdez. Felépíthető még egy teljes, értékes élet? És, ha igen, elkerülhető, hogy a semmibe vezessen?
A Nélkülem című regény számos gondolatébresztő mondata közül az egyik arra kérdez rá: hányan élik nélküled az életünket, melletted? A kötet fizikai megjelenése is formabontó: a fejezeteket Ordódi Tamás grafikus beszédes illusztrációi kötik össze, továbbá az olvasó más-más grafikával találkozhat a könyv védőborítóján és az alatta lévő keménytáblán. Nem véletlenül…
Forrás: http://www.kultura.hu/megjelent-legradi

 
--A szerelemről írt könyvet Müller Péter
Vallomás a szerelemről címmel jelent meg 2018. október 15-én Müller Péter író új könyve, amelyben a József Attila-díjas szerző saját élményein keresztül járja körbe a szerelem misztériumát. „Az életem és a gondolataim összegzése ez a könyv” – mondta az író.
Minden írónak a saját élete a nyersanyaga, ezért a kötetben saját benyomásai, életélményei, tapasztalatai segítségével tekint végig a világirodalom fontos művein, a számára sokat jelentő szerzők alkotásain, költészeten, drámán, „kincskereső útja megtalált darabjain”, hogy megértse, mi is az a szerelem, ami „nem alszik ki 62 éve már”. „Egy szerelmes ember vall ebben a könyvben a gondolkodásról, a világról, történelemről az Istenről, mindenről” – fogalmazott az író.
Müller Péter felidézte, hogy 19 éves korában szeretett bele későbbi feleségébe. Hozzá indult el egy nap, az 1956-os „forradalom poklában”, de az út Zuglótól a belvárosig napokon át tartott, és végül nem is sikerült célba érnie, hiszen az egyik utcasarkon hátba lőtte egy katona. „Meg is haltam. Voltam a szellemvilágban és visszajöttem onnan. Ez az életem alapélménye, ettől vagyok spirituális, hogy számomra ez nem könyvben olvasott dolog, nem is hit, hanem megtapasztalt valóság. Voltam, visszajöttem, kétszer születtem” – hangsúlyozta.
Mint mondta: korábban sosem foglalkozott azzal, miért jött vissza, miért folytatta az életét, de jóval később, egy meditációban felidézte ezt az érzést, és rájött, hogy a szerelem volt az oka annak, hogy az életet választotta a nyugalmas túlvilág helyett. Kiemelte, hogy amiben hatvankét éve él, az nem egy harmonikus, hosszú párkapcsolat története, hanem egy ugyanolyan szerelemé, amilyet 19 éves korában érzett.
„Ez a könyv meditáció, összegyűjtve mindazokat, akik nekem az életemben sokat jelentettek, írók, irodalmi példák, sorspéldák, életpéldák, nagy titkos szerelmek története” – mutatott rá az író.
Müller Péter szerint azért kell a szerelemről és a szeretetről minél többet beszélni, mert az emberiség egy nagyon előrehaladott válságot él meg. „A válságnak abszolút tünete a szeretet eltűnése. Elidegenedtünk egymástól és az állatoktól, a természettől is. Rossz állapotban van az ember manapság, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ha él még a parázs valakiben, akkor azt fújni kell, hogy abból láng legyen” – mondta. „Én élő egyenesben hallottam Hitlert, Sztálint, Rákosit, Horthyt, ott van mögöttem a történelem tapasztalata, és ott van mögöttem az a csodálatos élményem is, hogy a lélek halhatatlan és a szeretet megszüntethetetlen és megtörhetetlen” – fűzte hozzá.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/szerelemrol-irt-konyvet

 
--Szent László király ábrázolásait leltározták fel
Reprezentatív, sőt exkluzív kötettel gazdagodott a művészettörténeti könyvtár azáltal, hogy a kolozsvári Verbum Kiadó megjelentette a Szent László király – Erdély védőszentje című kiadványt, amely a nagy uralkodó erdélyi megjelenítéseit veszi számba, legyenek azok oltárképeken, freskókon, egyházi pecséteken vagy köztéri szobrok által.
Bernád Rita, a gyulafehérvári egyházmegye levéltárosa a Szent László védnöksége alatt álló plébániákról (Háromszéken a nyujtódi ilyen) és a pecsétábrázolásokról ír, a székelyföldi freskókat Jánó Mihály veszi számba a kötetben, aki legismertebb szaktekintély ezeket illetően. Kiss Loránd falkép-restaurátor a Medgyes környékén frissen felfedezett leleteket foglalja össze, Barabás Kisanna levéltáros-muzeológus egy jellegzetes barokk ábrázolásról, a vizet fakasztó lovagkirályról értekezik, Szabó Tekla a három szent király együttes ábrázolásairól, Hegedűs Enikő pedig főleg az oltárokon fellelhető újkori Szent László-ábrázolásokról ír. A könyvben külön térképeken szerepelnek a falképábrázolások, az oltárképek, üvegablakok, illetve a szobrok.
Művészettopográfiai szempontból jelentős tény, hogy ilyen hosszú történetet, mint az 1068-as kerlési csatában Szent László királlyal történtek, sehol Európában nem ábrázolnak valós, történelmi személyiségről – fejtette ki Jánó Mihály. A legtöbb ábrázolás ugyan nem képvisel magas művészi színvonalat, kicsi falusi templomokban készültek, ám megmaradásuk is pont annak köszönhető, hogy nem volt pénz ezeknek a templomoknak az átépítésére, legfeljebb kicsi toldásokkal bővítették őket. A reformációban ugyan sok falképet levakoltak, átfestettek, de a 19. században tömegesen előkerülve megkapták a megfelelő megbecsülést, ami a minden felekezet által értékelt Szent László királynak szól.
Igaz, teljesen más fotón és saját terükben, helyükön megszemlélni ezeket a freskókat a maguk szuggesztivitásukban (sok helyen már pusztulófélben, ahol a gyülekezetek kihaltak), viszont Jánó Mihály szerint nem lehet eléggé értékelni, hogy ilyen minőségű színes reprodukciókat tartalmaz a könyv, holott Erdélyben szinte lehetetlen hasonlókat megjelentetni egy-egy szakkiadványban.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-lovagkiralyhoz-melto-kotet/

 
–Kinek a füle hever az ablakban?
Lackfi János író, költő új regénnyel, a Levágott fül című kötetével jelentkezett. A történet tizenhét éves főhőse nem mindennapi helyzettel szembesül: egy levágott fület talál az ablakpárkányon. Kinek a füle és hogy került oda? A furcsa esetből nyomozás, majd élet-halál harc lesz. A József Attila- és Prima Primissima-díjas írónak eddig negyvenöt kötete jelent meg, legújabb regényét 2018. október 21-én mutatták be a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/kinek-fule-hever

 
MOZAIK

--Hat szuperképesség, amit az olvasás adhat
Bár a könyvmolyokról úgy tartja a sztereotípia, hogy esetlen, bogaras, furcsa szerzetek, ma már számos pszichológiai kutatás is bizonyítja, hogy a szépirodalmi olvasmányok pozitívan hatnak a társas készségeinkre, a gondolkodásunkra, az érzelmeinkre és a testi folyamatainkra egyaránt.
Egy kutatás szerint míg az emberek átlagos figyelmi terjedelme 2000-ben 20 másodperc volt, addig ez az érték 2015-re 8 másodpercre csökkent. Azért nem kell teljesen megijedni: arról a teljesítményről van szó, amikor egy inger átmenetileg ragadja meg a figyelmünket. A szándékosan fenntartott figyelem ennél jóval hosszabb időintervallumot képes elérni, kb. 20 percet, jelentősebb elkalandozás nélkül.
Annyi bizonyos, hogy az online térben sokkal felszínesebb, szkennelésszerű, ugrándozó olvasást végzünk. Egy regény fiktív valóságában elmerülni azonban egészen más élmény.
Hiába, hogy megváltozott a világ és benne az ember is, pszichológiai kutatások szerint is érdemes kitartanunk a könyveink mellett. Összegyűjtötték a legfontosabb okokat ehhez:
1.Minél több szót ismersz, annál differenciáltabban látod a világot.
2. Megtanulsz mások bőrébe bújni.
3. Egy jó könyv változásokat indíthat benned.
4. Ha sokféle könyvet olvasol, elfogadóbb leszel.
5. Ha rendszeresen olvasol, tovább élsz és még többet olvashatsz.
6. Minden könyv mentális kijárat.
Forrás és teljes cikk itt: https://divany.hu/eletem/2018/10/18/olvasas-pszichologiai-hatasai/

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.