–Irodalmi emlékház a Mészöly-tanyán
Új irodalmi emlékházat és rendezvényhelyszínt épít a szekszárdi önkormányzat az egykori, porkoláb-völgyi Mészöly-tanya helyén, ahol Mészöly Miklós több fontos művén dolgozott. Az új Mészöly-ház adhat otthont később a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Irodalmi Akadémiának, irodalmi, zenei, kamaraszínházi előadásoknak és tavasztól őszig szabadtéri kiállításoknak.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/irodalmi-emlekhaz

 
--Könyvtárak és közösségépítés
A könyvtár a kölcsönzői szolgáltatások mellett olyan térré válhat, amely lehetőséget ad a közösségformálásra és -építésre, illetve minden korosztálynak tud programot biztosítani – közölte Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár 2018. július 4-én Keszthelyen, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 50., jubileumi vándorgyűlésén.
Fekete Péter hangsúlyozta, hogy a könyvtár az egymással beszélgető, szót értő, egymásra figyelő emberek közösségét jelenti, amelynek alapja az írott kultúra, a műveltség és a tájékozottság. Mindezek alapján a könyvtár olyan közösségi térré válhat, ahol az emberek nemcsak kölcsönöznek, hanem jól érzik magukat, ahova szívesen térnek be. Kiemelte: ez lehet a könyvtárak újraértelmezett szerepe a 21. században.
Az államtitkár felidézte, hogy az elmúlt időszakban a könyvtári terület jelentős változásokon ment keresztül. A könyvtár évtizedeken keresztül ugyanazt jelentette: könyvespolcokon összegyűjtött, rendszerezett tudást. A könyvtár ma azonban már mást jelent, olyan átalakulás, olyan „kultúrtörténeti versenyhelyzet” alakult ki, amelyben minden kreativitásra, kritikára és ötletre szükség van – fogalmazott Fekete Péter.
Barátné Hajdu Ágnes, az Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az Értékeink a jövőt formálják – Vándorgyűléseink öröksége című jubileumi vándorgyűlés egyik kiemelt témaköre az volt, hogy miként lehet a több évtizedes alapokra építve továbblépni. A digitalizálás, a könyvtári feladatok és kompetenciák átalakulása, fejlődése, a közösség szervezés, a szociális területen nyújtott szolgáltatások bővítése folyamatos feladatot jelent a könyvtáraknak – tette hozzá.
A vándorgyűlés csaknem 850 résztvevője a tanácskozás napjain Keszthely nevezetességeit, turisztikai látványosságait is megismerhette, a konferenciához kiállítás és díjátadás is kapcsolódott.
Forrás: http://www.kultura.hu/konyvtarak-180705

 
--Pályázatok kultúratámogatásra
A Kultúráért Felelős Államtitkárság Irodalmi Karaván és Művészeti Karaván címmel meghívásos pályázatot hirdet a külhoni magyar kultúra támogatására.
A 10 millió forint keretösszegű pályázatok célja a nemzeti összetartozás és a határon túli, magyarok lakta régiók egymás közötti kapcsolatainak erősítése, a külhoni magyar írószervezetek, közművelődési intézmények, egyesületek programjainak bővítése, a kulturális értékekhez való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű területek, a határon túli magyar irodalom, képző-, ipar- és fotóművészet, továbbá filmes műhelyek értékeinek megjelenítése, népszerűsítése, a kortárs irodalom és művészetek értékeinek széles rétegekhez történő eljuttatása, a határon túli művészeti műhelyek megmutatkozási lehetőségeinek bővítése.
Az Irodalmi Karaván című meghívásos pályázat határon túli magyar írócsoportok, irodalmi műhelyek felolvasókörútjainak, irodalmi rendezvénysorozatainak megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. A pályázaton elnyerhető támogatás mértékének alsó határa programonként 300 ezer forint, felső határa egymillió forint.
A pályázat benyújtására jogosult az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva), a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
A Művészeti Karaván című meghívásos pályázat a határon túli magyar képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások, valamint filmszakmai programok megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. A pályázaton elnyerhető támogatás mértékének alsó határa programonként 300 ezer forint, felső határa egymillió forint.
A pályázat benyújtására jogosult az EMKE – Közép-Erdélyi Művelődési Intézet, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva), a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
Forrás: http://www.kultura.hu/kulturpolitika/palyazatok

 
--Csomagban a magyar kultúra értékei
A Közénk tartozol! című projekt keretében a szórványvidéken élő mintegy 800 családnak juttat el alapvető magyar kulturális értékeket tartalmazó könyv- és hangzóanyagcsomagot a magyarországi kulturális kormányzat. „Olyan kiadványok ezek, amelyeknek minden magyar család könyvespolcán ott kell lenniük” – mondta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár..
A csomagban, Bartók Béla Képeskönyv gyermekeknek című népdalfeldolgozás-gyűjteménye és annak CD-melléklete mellett, megtalálható Jankovics Marcell Magyar népmesék című DVD-jének első része, Szép Ernő Mátyás király tréfái című hangoskönyve, valamint Benedek Elektől a Világszép nádszál kisasszony, Petőfi Sándortól a János vitéz, Arany Jánostól a Toldi, Gárdonyi Gézától az Egri csillagok, Molnár Ferenctől A Pál utcai fiúk, valamint Hász Róbert A künde című regénye.
A könyvek és más adathordozók beszerzését, csomagolását és a külhoni helyszínekre való eljuttatását a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. vállalta, a projektet az Emberi Erőforrások Minisztériuma 10 millió forintos forrásból finanszírozza.
Forrás: http://www.kultura.hu/csomagban-magyar-kultura

 
-- Hódít a hangoskönyv, megtorpanóban az e-könyv
A nagy nemzetközi könyvpiacokon közel félmilliárd nyomtatott könyvet vásároltak 2017-ben, az ismeretterjesztő könyvek globálisan maguk mögé utasítják az irodalmi műveket, ugyanakkor erős a gyermekirodalom is..
Nincs ok panaszra a Gutenberg-galaxisban: 2017-ben az Egyesült Királyságban a teljes lakosság kétharmada vásárolt könyvet, legtöbben saját maguk számára. A nyomtatott kiadványok toronymagasan a legnépszerűbb könyvformátumnak számítanak: tízből hatan hetente mélyednek el valamilyen irodalmi vagy non-fiction szövegben. Naponta a lakosság harmada olvas. Alternatív könyvet, például e-könyvet tízből hárman olvasnak heti rendszerességgel, de jönnek föl a különféle hangoskönyvek is, amelyekkel minden hetedik brit szórakoztatja magát hetente.
Az irodalmi műfajok közelebbi vizsgálatánál élesen elkülönülnek a nyomtatott és digitális könyvek közötti preferenciák: míg klasszikus szépirodalmat még mindig inkább nyomtatott könyvként vásárolnak az angolok, addig például a romantikus könyvek háromnegyede e-könyv. Az erotikus irodalom, a detektívregények és a thrillerek, a fantasy és történelmi művek esetében is igen erőteljes a digitális könyvek piaci részesedése.
Forrás: https://www.mediapiac.com/mediapiac/Hodit-a-hangoskonyv-megtorpanoban-az-e-

 
INTERJÚ

--A művelődéstörténet szolgálatában - Születésnapi beszélgetés Róth András Lajossal
Hatvanöt évet töltött 2018. június 21-én Róth András Lajos történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárőre. Kutat, digitalizál, tanulmányokat ír, kiállításokat nyit meg – sokoldalú, gazdag munkásságáról kérdezte a Hargita Népe napilap munkatársa.
„Amikor az ember nekiáll digitalizálni, a régi könyveknek a címlapjáról készít egy másolatot. Eleinte így is volt: címlapmásolat, és kész. Később rájöttem, hogy ezekben annyi más információ is van: illusztrációk, iniciálék, fejlécek, portrék, záródíszek, és ezeket most mind kigyűjtöm. Hatalmas adatbázis jött így létre, például százhúsz féle A-betűs iniciálét is fel tudnék sorakoztatni, csak persze, ezt mind fel kell dolgozni. Egyik fiam kifejlesztett egy adatbázis-kezelőt, amelynek segítségével le tudom írni, hogy melyik nyomdászjelvény mit ábrázol, hol jelenik meg, mi a könyv címe stb., ez már összetett dolog – nem biztos, hogy egyszemélyes munka. Vannak olyan dolgok, amikhez már intézmények kellenek, és nem egy embernek a tettvágya.”
A teljes beszélgetés itt olvasható: https://hargitanepe.eu/a-muvelodestortenet-szolgalataban/
Számos eredményes, erőben-egészségben eltöltött esztendőt, munkabírást, elégtételeket kívánunk kollégánknak!

 
HAZAI

–Székelyföldi kutatás az oktatásról
Hargita megyében a közelmúltban végzett kutatás eredményei szerint a román nyelv nem megfelelő oktatása miatt nem tanulnak meg kellőképpen románul a székelyföldi diákok. A kutatás eredményeit a Csíki Hírlap ismertette.
A 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megye önkormányzata, tanfelügyelősége, a Hargita Megyéért Egyesület, valamint a Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ 2017 októbere és decembere között készítette a kutatás alapját képező felmérést a magyar ajkú hetedik és tizenegyedik osztályos tanulók, szüleik és román nyelvet oktató tanáraik körében. A munkacsoport 833 tanuló, 799 szülő és 136 román szakos tanár által kitöltött kérdőív adatait összesítette. Ezek alapján fogalmazott meg következtetéseket és tett javaslatokat.
A kutatás szerint a magyar nyelvi környezetben felnövő tanulók nem kedvelik a román nyelvet. Ezt ugyanis csak az iskolai órákon gyakorolhatják, és ehhez mérten túlzottak az elvárások az iskolában és a vizsgákon egyaránt. A kutatás készítői kifogásolták, hogy a nyelvoktatás módszertana nem teszi érdekessé a tananyagot, és a gyermekeknek nincs sikerélményük a román nyelv tanulása közben. A tanulmány szerint a székelyföldi magyar gyermekek szívesebben tanulnak angolul, mert ezt érdekesebbnek tartják, és az angol nyelv tanulása során sikerélményekben is részesülnek. A diákok a román nyelvű írásbeli követelményeknek többnyire eleget tudnak tenni, többségük viszont nem tud vagy nem mer románul beszélni.
A kérdőívre válaszoló székelyföldi romántanárok szerint legfőképpen az akadályozza a tanulókat a román nyelv elsajátításában, hogy nincs lehetőségük az élő nyelvet gyakorolni, és túlméretezett a tananyag. Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy javuljon tanítványaik románnyelv-tudása, nagy többségben úgy vélték, folyamatosan kell keresniük a hatékony nyelvtanítás módszereit, illetve törekedniük kell a diákok motiválására e téren.
A kutatás készítői azt javasolták, hogy szervezzenek továbbképzéseket az olyan tanítók és tanárok részére, akik magyar ajkú gyerekeknek oktatják a román nyelvet. Ugyanakkor románnyelv-táborok, csereprogramok szervezését is javasolták. Utóbbi révén a székelyföldi elemi, általános és középiskolás magyar ajkú gyerekek, illetve román vidéken élő román gyerekek tölthetnének legalább egy hetet a másik környezetében. Azt is javasolták, hogy tegyék játékossá az élő román nyelv tanítását, és alakítsanak ki egy olyan internetes felületet, amely interaktív feladatokkal segíti a román nyelv megtanulását.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/romania/szekelyfoldi-kutatas-az-oktatasrol/

 
--Az erdélyi magyar irodalom nagyjait idéző kiállítás Tusványoson
Az erdélyi magyar irodalom és szellem nagyjait idéző szabadtéri kiállítás nyílt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tusnádfürdői táborhelyét átszelő sétányon.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által szervezett kiállításnak a kerítésre rögzített pannóin Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Székely János, Sütő András, Jékely Zoltán, Ignácz Rózsa, Dsida Jenő, Tamási Áron, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Kós Károly, Benedek Elek, Kriza János, Brassai Sámuel, Jósika Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Mikes Kelemen, Apáczai Csere János és Dávid Ferenc arcképe volt látható, életrajzi adataik, valamint egy-egy tőlük vett idézet társaságában.
Forrás: https://www.irodalmijelen.hu/hirek/tusvanyos-az-erdelyi-magyar-irodalom-nagyjait-idezo-

 
--Jön az Előretolt Helyőrség
2018 szeptemberétől Kárpát-medencei szórásúvá válik az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet, Erdélyben többek között a Háromszék is „becsempészi” havonta egyszer az irodalmat olvasói asztalára. Az ötágú síppá válás folyamatát az idei Tusványoson mutatta be az átalakult és kibővült szerkesztői csapat.
Az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet 2017 novemberében kezdte el pályafutását, Magyarországon 17 megyei lap betétjeként jelenik meg szombatonként, összesen 260 ezer példányban. Alapításakor Demeter Szilárdot bízták meg a főszerkesztői feladattal, aki elmondta, a megjelent 32 lapszám azt bizonyítja, működik elképzelésük, van igény a lapra, és most már eljött az ideje annak, hogy Kárpát-medencei terjesztésűvé váljon a melléklet. Ehhez régiónként szerkesztőségeket hoztak létre (az erdélyi melléklet felelős szerkesztője Sántha Attila), illetve az online felületen is jelen lesznek (ezt Farkas Wellmann Endre kezeli), az egész irányítását pedig főszerkesztői funkcióban Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke végzi.
Az új főszerkesztő – miután átvette elődjétől a szerkesztőségi pálinkásüvegeket – felelevenítette, a kortárs magyar irodalomnak még nem oly régen nemzetmegtartó szerepe volt, az írók egyfajta iránytűként szolgáltak – hogy ez mára leáldozott, az vérveszteség a magyarság számára. Hozzátette, a melléklet a főszerkesztőváltással és a terjeszkedéssel semmit sem változik, továbbra is az olvasóbarát irodalom közvetítése a céljuk, illetve a tehetséges pályakezdőknek közlési lehetőség biztosítása. Szentmártoni szerint korszakalkotó missziót vállaltak: hogy eljuttassák az irodalmat azokba a körökbe, amelyektől technikai, politikai vagy bármilyen más okból megvonták ezt a lehetőséget.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/115264/jon_az_eloretolt_helyorseg_tusvanyos

 
DÍJAK

--Az angol beteg lett az elmúlt ötven év legjobb könyve
Michael Ondaatje Az angol beteg című regénye lett a legjobb irodalmi alkotás az utóbbi öt évtized Man Booker-díjas művei közül.
Az abszolút győztest közönségszavazással választották ki a Man Booker-díj eddigi nyertesei közül a rangos brit irodalmi elismerés alapításának 50. évfordulója alkalmából. A szavazáshoz öttagú zsűri válogatott ki az eddigi 52 győztes közül minden évtizedből egy-egy irodalmi művet. A testület tagjai egy-egy évtized nyertes munkáit olvasták újra, hogy a legjobbat kiválasszák.
Robert McCrum, a The Observer szerzője a hetvenes évekből V. S. Naipaul művét, az In a Free State-et, Lemn Sissay költő a nyolcvanas évekből Penelope Lively művét, a Moon Tigert, Kamila Shamsie regényíró a kilencvenes évekből Az angol beteget, Simon Mayo rádiós a 2000-es évekből Hilary Mantel Farkasbőrben című alkotását, Hollie McNish költő a 2010-es évekből George Saunders Lincoln és a bardo című könyvét jelölte a Golden Man Booker-díjra – ismertette a The Guardian. Az öt döntős könyvre a közönség egy hónapig szavazhatott a Man Booker honlapján.
„Az angol beteg magával ragadó regény – költői és filozofikus –, megérdemelten nyerte el az Arany Man Booker-díjat” – mondta el Helena Kennedy, a Man Booker Alapítvány elnöke. Hozzáfűzte: a díj értékét tanúsítja, hogy az elmúlt fél évszázad díjnyertes műveit még mindig újra és újra kiadják.
Michael Ondaatje a világ egyik legjelentősebb írója, munkái írók és olvasók nemzedékeire voltak hatással. Bár regényeit ismerik a legtöbben, költeményeket is ír, memoárja is megjelent, továbbá filmekben is dolgozott. Ondaatje a két író egyike, akinek műve a Man Booker-díjat és az Oscar-díjat is elnyerte.
A 74 éves Michael Ondaatje az ünnepségen arról beszélt, hogy sohasem olvasta újra a regényt. „Egy percig sem gondolom, hogy ez lenne a legjobb könyv a listán, különösen, mivel azon korunk egyik olyan mesterének műve szerepel, mint V. S. Naipaul vagy olyan alkotások, mint a Farkasbőrben. Gyanítom és valószínűleg én tudom a legjobban, hogy Az angol beteg némiképp ködös, és zavaró hibák vannak benne” – fogalmazott az író. Beszédében fontosnak tartotta, hogy megemlékezzen olyan nagyszerű írókról, akik még nem kapták meg a Booker-díjat, mint William Trevor, Barbara Pym és Alice Munro.
Az angol beteg 1992-ben kapta meg a Booker-díjat nagy vitát követően, amelynek eredményeként két győztest is hirdettek: Michael Ondaatje mellett Barry Unsworth is nyert. A műből Anthony Minghella rendezésében 1996-ban készült film. A produkció 9 Oscar-díjat kapott, köztük a legjobb film és a legjobb rendező díját.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/114714/az_angol_beteg_a_legjobb_regenyek_kozott

 
–Írószövetségi díjakat adtak át Kolozsváron
2018. július 16-án került sor a Romániai Írók Szövetségének kolozsvári fiókszervezetének díjátadójára. Az idei zsűri tagjai Andrei Moldovan – elnök, Ioan-Pavel Azap, Rodica Marian, Balázs Imre József és Karácsonyi Zsolt voltak.
Idén Egyed Emese kapta a Dsida Jenő-díjat, a marosvásárhelyi Lector Kiadónál 2017-ben megjelent Paian című verseskötetéért.
A Páskándi Gézáról elnevezett díjat Király Farkasnak ítélte oda a zsűri Sortűz című regényéért (Sétatér Könyvek, Kolozsvár, 2017).
Demeter Zsuzsa Bretter György-díjban részesült a Kinde Annamáriáról írt kismonográfiáért (Szandra May a hóhullásban. Kinde Annamária költészete, kismonográfia, Lector, Marosvásárhely, 2017).
A Romániai Írók Szövetségének kisebbségi bizottsága (tagok: Markó Béla, Slavomir Gvozdenovici, Ivan Kovaci és Karácsonyi Zsolt) döntése szerint idén Bogdán László részesült elismerésben, A vörös pók hálójában című, a sepsiszentgyörgyi Tinta Kiadónál megjelent verseskötetéért.
A kolozsvári fiók díjátadóján ugyanakkor köszöntötték azokat a kerek évfordulós tagokat, akik az első félévben ünnepelték születésnapjukat: Benkő Samut (február 25-én töltötte 90. életévét), Gaal Györgyöt (70, február 16), és Végh Balázs Bélát (65, március 3).
In memoriam diplomát állítottak ki a nemrég elhunyt Bréda Ferencnek.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/atadtak-az-iroszovetseg-dijait
https://www.helikon.ro/romaniai-irok-szovetsegenek-dijai/

 
AJÁNLÓ

–Ezeket nem tudja letenni a gyerek!
Milyen könyvet adjunk gyermekünk kezébe, ha szeretnénk, hogy lelkes olvasóvá váljon? Ha a kötelező olvasmányokat kedvetlenül emeli fel? A cikkben olyan regényeket ajánlanak, amelyek elérik, hogy a számítógép, a telefon, a tévé helyett az írott szöveget válasszák a fiatalok. Az összeállításban a 10-14 éves korosztály talál magának kedvére való könyvet.
Hansági Ágnes a Mesebeszéd – A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve című tanulmánykötetében kifejti, hogy a klasszikus művek távoli, múltbéli világa nyelvileg és sokszor tartalmilag is idegen a gyerek olvasó számára. Az időben tőlünk távoli és éppen ezért idegen világtapasztalatot, műveltséget és nyelvet „beszélő” klasszikus irodalmi szövegek nem alkalmasak arra, hogy segítsenek egy gyereknek gyakorlott olvasóvá válni. Ezek a művek nem lehetnek beavató olvasmányok, hiszen nem tapasztalhatja meg az olvasás örömét az a gyerek, akinek folyamatosan „szótáraznia”, kérdezgetnie kell, hogy megértse a szöveget – állítja Hansági Ágnes.
1. Időfutár-sorozat
Tasnádi István - Jeli Viktória - Gimesi Dóra
Az első kötet: A körző titka
Hanna nemrég költözött Budapestre, minden szokatlan: új lakás, új iskola, új tanárok és persze új osztálytársak. Ha ez még nem lenne elég: úton-útfélen egy fura öregemberbe ütközik, megbolondul a számítógépe... és az egésznek valahogy köze van ahhoz a rozsdás körzőhöz, amit az utcán talált. Vajon miért kell mindenkinek ez a körző?
2. Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
Ki ne vágyna rá, hogy esténként, mikor elalszik, egy beszélő farkaskölyök szegődjön mellé álmában, és elkísérje kalandozásaiban? A Gergő és az álomfogók hőse, Gergő viszont egyáltalán nem kívánja a farkaskölyök társaságát, mint ahogy azt se, hogy az általa csak Bolhásnak becézett segítőjével együtt vágjon keresztül az álmok néha mulatságos, máskor fenyegető erdején.
A Gergő és az álomfogók színes, kavargó világba repíti olvasóját, de hétköznapi gondjainkra ad választ.
3. Seita Parkkola: Vihar
A Vihar egy hétköznapi fiúról szól, aki rendkívüli tetteket visz véghez, hogy leromboljon egy zsarnoki intézményt. A mágikus realizmus és a science fiction hagyományaiból merítkezve Seita Parkkola (született 1971-ben) ragyogóan eredeti regényt alkotott, amely elejétől végéig fogva tartja az olvasót.
4. Seita Parkkola: Pára
Párát Felhőkarcolóként emlegetik. Egyik nyáron hirtelen megnyúlik, csupa keszekusza comb és kar, hosszú végtagú különc lesz belőle. Mögötte marad a barbizás és legjobb barátnője, akiből most Pára legfőbb ellensége válik. A város közepén egy aranytól és egzotikus illatoktól lüktető áruház emelkedik, ennek csábító világa adja a helyszínt Bestia tizenharmadik szülinapjához. Pára rádöbben, hogy a buli vendégéből egyik műsorszámává vált, és miközben a vendégek elől bujkál, találkozik egy Puma nevű sápadt fiúval, aki a titokzatos Gyógyítót keresi. Az utcákon felügyelő, örökké tizenhárom éves katonák tudják, hol találni rá. Seita Parkkola a Finnországban ritka mágikus realizmus zsánerében ír.
5. Kertész Erzsi: Panthera – A hógömb fogságában
Íme, a könyv, amely függővé teszi a kiskamaszokat. A szerethető és hóbortos karakterek, a kiszámíthatatlan fordulatok olyan világba repítik az olvasót, amely tele van varázslattal, bölcsességgel és kalanddal. Egy maroknyi iskolás, egy fifikás portás néni és egy különleges masina a legmerészebb kincsvadászokat is tőrbe csalhatja. Legalábbis muszáj lesz valamit tenniük, ha túl akarják élni a hegymászó szakkört... Vajon hogy alakul a kis csapat sorsa? Vajon mi a Panthera titka? Szerezd meg a könyvet és függj a sorokon!
6. Kertész Erzsébet: Teleki Blanka
„Blankának boldognak kell lennie, azt akarom, hogy boldog legyen!” – rendelkezik unokája jövőjéről apai nagyanyja, Teleki Mária grófné. „A boldogságát keresi? Hát ez miféle újmódi hóbort? Létezik lány számára a családon kívül is boldogság?” – értetlenkedik az édesapa, Teleki Imre gróf. „Azt akarom, hogy önálló ember légy!” – inti anyai nagynénje, Brunszkvik Teréz grófnő. Melyik utat választja Teleki Blanka? A nehezebbiket, amely végül Kufstein börtönébe vezet. Jól látja ifjú rajongója, Vasvári Pál: „Ez az asszony: ember! Ember, akinek akarata, célja van.”
7. Dávid Ádám: Millennium Expressz – A potyautas
„Mikor Teri kidugta fejét a csatornából az Oktogon közepén, elsüvített mellette egy gőzmozdony. Amennyire a hajnali ködben ki tudta venni, a mozdony egy tucat vagont húzott maga után.” Milyen vonat halad át Budapest szívén? A Millennium expressz! Még sosem hallottál róla? Akkor itt az ideje! Teri sem tudott az árva gyerekeket mentő vonat létezéséről, amíg rajta nem találta magát. De ő a híres Zsolnay családból származik, és élnek a szülei! Miért vette fel a Millennium? Mert üldözi valaki, akiben megbízott. A vonaton azonban menedékre és barátokra lel. Közben üldözője egyre közelebb kerül hozzá, és az egész szerelvény veszélybe sodródik… Merre visz tovább a Millennium expressz útja? Dávid Ádám regénye a századfordulón játszódik – tele kalanddal, váratlan fordulattal és szerelemmel.
8. Lois Lowry: Az emlékek őre
A 12 éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő társadalmat a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik életévüket betöltött fiúk és lányok egész életre szóló pályáját kijelölik, egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt feltárul, milyen titkok lapulnak az őt körülvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát. Az ifjúsági regény sajátos hangulata, cselekményének feszültsége a gyermek és felnőtt olvasót egyaránt fogva tartja. Az emlékek őre kivételes lehetőséget kínál a továbbgondolásra, arra, hogy szülők és gyerekek, tanárok és tanítványok elbeszélgessenek az élet nagy kérdéseiről.
Forrás és teljes írás itt: http://www.kultura.hu/ezeket-nem-tudja-letenni


--Regények az Austen-klub kedvelőinek
Ezek a könyvek hitelesen szólnak a 18–19. századi nők életéről, problémáiról, és élvezetes olvasmányok lehetnek azok számára, akik Jane Austen és a Brontë nővérek regényein nőttek fel.
1. Elizabeth Gaskell: Sylvia szerelmei
Az írónő Charlotte Brontë, a Jane Eyre írójának kortársa volt. Pár évvel korábban született, mint híres írótársa. Elizabeth 1810-ben látta meg a napvilágot, és személyes kapcsolatban állt Charlotte Brontëval, akinek halála után életrajzát is megírta. Regényei egy lapon említhetőek a Brontë nővérek műveivel, sőt, Elizabeth Gaskell hősei nem fekete-fehérek, nem jók és gonoszok, nem nemes erkölcsű hölgyek és ármánykodó ellenségek. Karaktereit az életből veszi, így nem meglepő, hogy gyakran hibáznak, tévednek és sokszor hoznak rossz döntéseket is. Sorsukat pedig nem a véletlenek irányítják, sokkal inkább a társadalmi helyzetük, a politika és saját döntéseik. Éppen ezért a történetei pontos korrajzok, melyekben sok-sok színnel dolgozva festi meg a különböző társadalmi rétegek tagjainak problémáit, lehetőségeit, korlátait.
Ez igaz a Sylvia szerelmeire is, amelynek középpontjában egy szerelmi háromszög áll. Az írónő azonban nemcsak a hihetetlen mély érzelmeket mutatja be, hanem azt is, mennyire megnehezíti az állam a szegény emberek megélhetését. Hogyan viszik el kegyetlen állami toborzás során a férfiakat a francia-angol háborúk idején katonának – nem törődve azzal, mi lesz az otthon hagyott családtagok, gyerekek, asszonyok sorsa. A szereplők döntéseik folytán egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és bőven van mit megbocsátaniuk egymásnak és maguknak. De meg lehet bocsátani őszintén a másiknak, aki megváltoztatta egész sorsunkat? A válasz kiderül a regényből.
2. Elizabeth Gaskell: Észak és dél
Ha valaki az Észak és dél címet hallja, elsőnek Amerika jut eszébe, illetve az amerikai polgárháború. Ez azonban ennek a regénynek az esetében óriási tévedés. Elizabeth Gaskell regénye Angliában játszódik, és Észak-Angliát állítja szembe a déli országrészekkel. Északon már elindult az iparosodás, hatalmas gyárak teszik tönkre az addig szép tájakat, és koszos városokba, szűk utcákba szorulnak a gyári dolgozók, akiket a gyárigazgatók sokszor könyörtelenül kihasználnak. Kevés bérért dolgoznak nők, gyerekek, férfiak. Ezt tekintik azonban a fejlődés útjának déllel szemben, ahol még „háborítatlan békében”, ám még nagyobb szegénységben és kiszolgáltatottságban élnek a parasztok. Melyik a jó út és melyik a rossz? Az írónő nem ad rá didaktikus választ. Bemutatja mindkét világ értékeit és hibáit – természetesen egy gyönyörű, szerelmi történeten keresztül. Lehetséges a szerelem két különböző háttérből érkező ember számára? Erről mesél a regény, miközben bemutatja a korabeli Anglia iparosodását, a gyárosok és munkások harcait.
3. Émile Zola: Hölgyek Öröme
A francia regényírót a naturalista irányzat megteremtőjének tartják, a Hölgyek Örömében mégis a romantika, a szerelem és a becsvágy találkozik a valósággal, a pénz utáni hajszával, szennyes üzelmekkel. Mondhatni, a modern pláza „elődjének” történetét mutatja be az író, könyvéből tévésorozat is készült.
Zola társadalmi és biológiai vizsgálódásainak színhelye ezúttal egy hatalmas párizsi áruház, az Au Bonheur des Dames. Octave Mouret, a csinos és szemfüles dél-franciaországi kereskedősegéd érdekházasság révén előkelő üzlethez jut. A császárság talmi ragyogásában, a párizsi újgazdagok eszeveszett pompaszeretetében azonnal meglátja a nagy lehetőséget: hideg módszerességgel elnyeli a kispénzű, „szolid” konkurenciát, és a végsőkig kizsákmányolt elárusítónők hadával megteremti a divathölgyek tündérálmát, a káprázatos, csillogó „modern” áruházat. Arisztokrata nők, színésznők, könnyűvérű lányok, a párizsi élet ezer meg ezer fénybogara szédül bele az omló csipkék, a meleg fényű selymek, a lenge tüllök lobogásába... – áll a könyv fülszövegében.
Mire vágytak abban a korban a nők? A regényből mindez kiderül.
Forrás és teljes írás itt: http://www..kultura.hu/regenyek-austen-klub

 
--Erdélyi kiadók friss könyveit ajánlják nyárra
Megkeresték az erdélyi magyar könyvkiadókat, hogy ajánljanak három, frissen megjelent könyvet a nyári vakáció esős (de nem csak) napjaira. A válaszaikból egy sokszínű, tarka lista kerekedett ki, amelyből mindenki kedvére válogathat: van itt minden a gyerekirodalomtól az ifjúsági irodalmon keresztül a szépirodalomig, de a történelmi és egyéb tudományos könyvek sem maradtak ki.
A dévai Corvin kiadó főleg gyerekeknek ajánl olvasnivalót. Ilyen az Első meseböngészőm, amely a most olvasni tanulgató gyerekeknek szánt rövid meséket tartalmaz, vagy a Meseszárnyon, amely klasszikus és kortárs írók meséit gyűjti össze, kicsik és nagyobbak okulására. De javasolják a már örök klasszikusnak tekinthető Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg-ét is, Csire Gabriella kiváló fordításában.
A marosvásárhelyi Kreatív kiadó is főként a legfiatalabb generációt célozta meg javaslataival: Benedek Elektől A Nap fája és más növénymeséket ajánlja. Az Anekdoták c. kötet válogatása Tóth Béla A magyar anekdotakincs monografikus gyűjteménye alapján készült, húsz rövid, humoros történetet tartalmaz, híres emberekről, történelmi személyiségekről, művészekről; 10-12 éves kortól ajánlják. A Világunk – gyermekatlasz lebilincselő nyári olvasmány lehet, akár utazáshoz is ajánlott: aktuális térképeket találunk benne teljes mutatóval; információkat kontinensekről, országokról, fővárosokról, valamint fontosabb hegyekről és folyókról; megismerhetjük a Föld országainak zászlaját, az egyes országokban használt nyelvekről, pénznemekről és azok népességéről olvashatunk.
A Gutenberg egyik ajánlata Szabó Róbert Csaba Vajon Nagyi és az aranyásók című ifjúsági meseregénye. Szőcs Margittól Az összecsukható nagymama ugyancsak izgalmas mesekönyv, seregnyi szereplővel és színtérrel. Zsidó Ferenc Huszonnégy c. könyve ún. blokkregény, amelyben a főhős, egy újságíró saját kiégése peremén elhatározza, hogy riportot készít a tömbházzal, ezzel a közeli ismeretlennel, amin már hét éve osztozik kéttucatnyi más emberrel.
A Világhírnév kolozsvári kiadó elsőként David Flusser, a híres judaizmus- és korai kereszténység-kutató egyik jelentős művét ajánlja, A galileai bölcs c. kétkötetes könyvet.
Anna Löwenstein A kőváros c. történelmi regényét is kínálják olvasásra, amely az ókor és a középkor közötti átmenetben játszódik Rómában, és amely a brit főhős számára csupa kő, ebből szép metszetet kaphatunk a kereszténnyé váló első korszakról. Harmadik javaslatuk, Löwy Dánieltől a Károlyka Gróf díszfogata beszélgetős családregény, amelyben egy erdélyi arisztokrata család és a főhős gróf Teleki Károly történetei bontakoznak ki, s kiderül, hogy a sáromberki Telki-kastélytól a NASA-ig milyen életút vezetett.
A marosvásárhelyi Lector kiadó szépirodalmi műveket ajánl. A méltán neves Paul Celan Voltak éjszakák című kötetében először olvashatók magyarul a szerző 1945–1947 között, viharos időkben, román nyelven írott versei. Demény Pétertől A kíméletlen látás. Bánffy Miklós irodalmi portréi sajátos irodalomkritikai tanulmány a szerző kevésbé ismert prózai írásainak és emlékiratainak portrérajzoló technikájáról. Gyukics Gábortól a Végigtapint. Válogatott és új versek első kötete a szerző megjelent könyveiből válogat, a második pedig 2011 és 2018 között írt költeményeinek szűrlete.
A csíkszeredai Bookart kiadó a következőket javasolja az olvasóknak: Hajdú Farkas-Zoltán – ki ez az Ipse?, amely egy kortárs legenda, benne a szerző a „ki vagyok?”, „hogyan váltam azzá?” kérdésekre reflektál: az olvasó, Ipse gyerek- és fiatalkorának felidézése során, újragondolhatja a rendszerváltás előtti kávé- és szabadsághiányos, akár a kivándorlásig szorító, de a reményeket is nevelő, újra táncházzenétől hangos erdélyi érát, a menni vagy maradni érveit elevenítve fel. Kántor Lajos – Láng Gusztáv: Száz év kaland. Erdély magyar irodalmáról; az elmúlt évszázad figyelemre méltó mozzanatait bemutató írások most nem a következetes rendszerezés igényével kerültek egy kötetbe, hanem a változó értékek megmaradásáról mutatnak árnyalt képet. Kovács András Ferenc: Lözsurnál dö Lüniver; a költő 2010 és 2017 között írt verseiből készült válogatás, amelyben KAF a közélet és aktualitások felé nyit, az anonim krónikás gesztusaival.
A kolozsvári Koinónia kiadó elsőként Lucian Boia Az 1918-as nagy egyesülés. Nemzetek, határok, kisebbségek című kötetének nemrég megjelent magyar fordítására hívja fel a figyelmet, amelyben ez erdélyi magyarok számára ismert történész mítoszromboló és kiegyensúlyozott megközelítése jó rálátást nyújt az egy évszázaddal ezelőtti történések tágabb, európai szintű kontextusára, egyúttal segít tájékozódni a kisebbség és a többség kapcsolatát napjainkban jellemző kérdésekben is. Zágoni Olga: Kajtikó, a derék sárkányfiú; „sárkányos” gyerekkönyv, amely a kisiskolásoknak kedveskedve nagyobb betűkkel van szedve, és számtani feladatokat tartalmaz, így kiválóan alkalmas az olvasás gyakorlására, de ami még fontosabb, annak megszerettetésére is. Markus Majaluoma: Apa, építsünk kuckót!; augusztus elején jelenik meg, a finn szerző harmadik, magyarul olvasható gyerekkönyve, kedves, korszerű meséivel, huncut rajzaival egyaránt szól kicsikhez és nagyokhoz, együttolvasásra, együttkalandozásra csábítva az egész családot.
A Bolyai Társaság kiadványai közül felhívja a figyelmet Serestély Zalán Életmű és környezete. Jorge Luis Borges munkásságának kultúra- és ismeretelméleti, valamint hatalomkritikai vonatkozásai c. könyvére, a fiatal bölcsész-költő doktori disszertációjára, amely a tudomány merev korlátai között az élő társadalmi problémák fele nyit. Rüsz-Fogarasi Enikő (főszerk.) Migráció. Integráció? c. könyvét is ajánlják, amely a BBTE Kolozsvári Magyar Történeti Intézetének második évkönyve, számos tanulmánnyal, értelmezéssel a ma igencsak aktuális, ám sokszor félreértett, félreértelmezett migrációról és integrációról. Veress Károly (szerk.) Emlékezet és felejtés. Az 5. interdiszciplináris párbeszéd konferencia eredménye című kötete olyan kérdéseket jár körbe, mint az emlékezet-felejtés viszonya az emberi lét végességével, hogyan működnek az emlékezetpolitikák, emlékezetmanipulációk, milyen egzisztenciális és etikai kérdéseket vet fel a téma stb.
A Korunk – Komp-Press két, júliusban megjelent történelmi kötetet ajánl, amelyeknek augusztusban lesz a bemutatójuk: Kovács Kiss György (szerk.): Szerelmek a magyar történelemben és Romsics Ignác (szerk.): Közelítések. Tanulmányok Erdély 19-20. századi történetéhez. Ugyancsak ajánlják a hamarosan megjelenő Serestély Zalán: One Way Ticket. Jegyzetek a nonhumánhoz című esszé- és tanulmánykötetet is.
A csíkszeredai Pro-Print Kiadó ajánlja Márton Áron Alkalmi beszédek c. könyvét, amely a püspök kéziratos hagyatékából válogatott beszédeket tartalmaz, és amelyben, a vallási ünnepekhez kapcsolódó szentbeszédek mellett, tanév- és kiállításmegnyitó szónoklatokat, sírbeszédeket, köszöntőket, de jubileumi vagy ünnepi felszólalásokat, zeneesztétikai előadások vázlatait is megtaláljuk. Vofkori László Utazások Székelyföldön című művének új kiadása javított, aktualizált formában továbbra is igényt tart mindazok figyelmére, akik a Székelyföldet kívánják beutazni, akár külföldiek, akik idelátogatnak, akár erdélyiek, akik pontosabban megismernék szülőföldjüket. Az Erdélyi Szép Szó 2018 című, már hagyományossá vált sorozat legújabb kötetét ezúttal is Fekete Vince és Lövétei Lázár László válogatta, és a 2017-es évben különböző folyóiratokban megjelent szépirodalmi munkák legjavának szűk, de azért átfogó gyűjteménye.
Az Exit kiadó egyik legfrissebb könyvüket ajánlja, a 15 éves szerző Czire Hanga Debóra Félutasok c. ifjúsági regényét, amely a mai tinik világába enged betekinteni, akik sajátos félutas érzésviláguk hullámvasútján haladnak, hol a lehetetlenül lassú időben, hol pedig az állandó lemaradás érzetének gyorsaságában. Lupescu Kata Kalózlány. Pokoli kör c. könyve a tavaly megjelent Kalózlány. Végső kezdet c. regény folytatása – szintén elsősorban a tizenéveseknek ajánlják, de egy nyári kikapcsolódásra vágyó felnőtt is élvezni fogja. Nánó Csaba Tegnap * Betegnapló c. kotete látszólag két különálló részt tartalmaz, de eléggé nyilvánvaló, hogy ugyanarról a karakterről szól: az első rész egy olyan történetet ír le, mely rengeteg családban előforduló gondokat beszél el, majd a folytatásban a főszereplőnek egy halálosnak mondott betegséggel kell megküzdenie.
A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó első javaslata az Erdélyi irodalom első kötete, amely az Erdélyi Toll irodalmi és művelődési folyóirat 2009–2010-es gazdag anyagából készít antológiát. Második ajánlatuk az Anyanyelvápolás, sajtó- és irodalomtörténet, irodalom, kritika, hit és néprajz, amely ugyancsak az Erdélyi Toll közléseiből alkot tematikus antológiát, ebben az értékes tudományos-népszerűsítő tanulmányokat a szerkesztők igyekeztek olvasmányossá is tenni, így az olvasók haszonnal és érdeklődéssel forgathatják. Beke Sándor (szerk.) Könyvterjesztés Erdélyben c. kötete beszélgetéseket tartalmaz a 21. század eleji erdélyi könyvterjesztésről.
A marosvásárhelyi Mentor kiadó Vári Attila Fénylő magnóliák, avagy a látomások könyve című novelláskötetét ajánlja, illetve a Bizony, csoda! Káli István beszélgetése gróf Bethlen Anikóval című riportkönyvet, végül pedig Makkai Sándor Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca c. történelmi esszéjét.
Forrás és teljes ajánló itt: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2018/07/10/erdelyi-kiadok-friss-konyveit-ajanljuk-nyarra/

 
–Hiánypótló könyv magyar női példaképekről – az 50 elszánt magyar nő című kötet
Ötven magyar nő, akikről utcákat, tereket, bolygókat neveztek el, ám a tankönyvek sokszor meg sem említik őket. Ötven nő, akik mertek valamiben elsők lenni. Olyan nők, akik leleményességüknek és kitartásuknak köszönhetően mindig kimásztak a legmélyebb gödörből is, és közben sem feledkeztek meg arról, mit diktál az emberség. Izgalmas életutak, példaértékű történetek múltból és jelenből - a jövőnek.
A kötetben szerepel többek között Szent Erzsébet, Zrínyi Ilona, Hugonnai Vilma, Veres Pálné, Teleki Blanka, Kovács Margit, Fischer Annie, Dévény Anna, Lubics Szilvia és Polgár Judit.
Forrás: https://moly.hu/konyvek/fodor-marcsi-neset-adrienn-50-elszant-magyar-no

 
–A legjobb új könyveket ajánlják!
Az idei Ünnepi Könyvhétre megjelent köteteket ajánlják: a gazdag kínálatból öt művet választottak ki az olvasóknak.
1. Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra
A szerzőnek ez a könyve – a gyerekeknek és kamaszoknak szóló meséi, novellái és regényei után – napjaink Magyarországán játszódó, Agatha Christie nyomdokait követő, lebilincselően izgalmas krimi.
2. Térey János: Káli holtak
Térey János színházi regénye csípős szatíra és kíméletlen kritika. Játszódik Budapesten, a Káli-medencében, Rómában, Isztambulban, Szentpéterváron és Kolozsváron. Térey olvasói ismerős alakokkal is találkozhatnak a szerző első regényében, de bármilyen hasonlóság a kortárs magyar kultúra alakjaihoz és eseményeihez csupán véletlen. Egészen más a helyzet a tájjal.
3. Gerlóczy Márton: Nézd csak, itt egy japán! – az Altató borítójának története
A közelmúlt egyik legnagyobb irodalmi és közönségsikere volt Gerlóczy Márton Altató című regénye. Az irodalomból és történelemből ismert Jékely-Áprily család nőtagjainak sorsát elmesélő mű gyönyörű borítója önmagában is számos titkot rejt: miként került a magyar író kapcsolatba egy csodabogár japán fotóssal, hogyan jutott el a szerző Japánba, miként jött a japán fotóművész Magyarországra, és milyen furcsa helyzetekbe keveredett az író-fotós páros Budapesten és Erdélyben. És emellett természetesen a Jékely-Áprily család híres alakjaival is megismerkedhetünk: számos kortárs és családi fotó illusztrálja e különleges könyvet.
4. Garaczi László: Hasítás – Egy lemur vallomásai 5.
A szerző kultikus-klasszikus regényciklusának ötödik kötete. A magyar próza egyik legjobb stilisztája ezúttal is ironikusan és a rá jellemző érzékenységgel közlekedik keresztül-kasul a múlt és a jelen, egy lehetséges élet pontjai között. Garaczit olvasva mindig időben vagyunk: az elbeszélő kisgyerekkora, kamaszkora, írói pályakezdése és harmincas évei is megjelennek a regényben.
Csigalépcsőn haladunk a múlt felé, és a mindenkori jelenlét tükröződik a Városliget egén. Álmodozások sora. A Hasítás pulzáló korrajz, lapjain megelevenednek a közelmúlt évtizedei, hősünkkel együtt lődörgünk a Felszabadulás téren, csavargunk Párizsban és Berlinben. Emellett pedig a könyv varázslatos játék az életrajzi regény lehetőségeivel, azzal, hogy valóban mi a fikció.
5. Szabó Magda – Urbán László: Nekem a titok kell
Az Urbán László összeállította kötet az újdonság és meglepetés erejével hat, még közelebb hozva az olvasóhoz Szabót Magdát, az embert és az írót.
Forrás és teljes ajánló itt: http://www.kultura.hu/legjobb-uj-konyveket

 
--Pisztácia42 – könyvesblog a Szabadságon
Könyvajánló blogot indit a Szabadság napilap, a blogon „nagy öreg, vicces költő, tiniszerző műve egyaránt szerepel, a szerző-ajánlók között pedig akad újságiró, könyvtáros, tanár, de tinédzser is”. A portál szerkesztői arra is vállalkoznak, hogy megkeresik és megosztják az olvasókkal azt is, hogy melyik (elsősorban erdélyi könyvtárban) található az adott könyv, de arra is van már példa, hogy egy kattintással jogtisztán interneten is olvasható.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/legy-divatos-olvass-pisztacia42-konyvesblog-a-szabadsagon

 
--Ismerd meg Rose történetét!
Fábián Janka idén nyáron új könyvvel ajándékozta meg az olvasókat. A Rose regénye júniusban jelent meg, és ismét a múltba repít: a sok szálon futó, szerteágazó, fordulatos családregény a második világháború alatti és utáni Európa ellentmondásos, drámai történelmét idézi meg. A boldogság kék madarát kergető, esendő, mégis tiszteletre és szeretetre méltó hősei arra tanítanak, hogy mindig újra lehet és újra kell kezdeni az életet, és sosem szabad feladni – olvashatjuk a mű fülszövegében.
Interjú az írónővel itt olvasható: http://www.kultura.hu/olvasok-fedeztek-fel
Forrás: http://www.kultura.hu/ismerd-rose-tortenetet

 
--Kötetekben Cs. Szabó László munkássága
Cs. Szabó László (1905–1984) író, esszéista munkásságát a Hazajáró lélek című kötetben, az íróról szóló tavalyi emlékkonferencia anyagát pedig külön könyvben adta ki a Magyar Művészeti Akadémia. A köteteket 2018. július 23-án mutatták be a Pesti Vigadóban. Igazi polihisztor, „tanítva tanuló ember volt” – mondta Szakolczay Lajos irodalomtörténész az íróról.
Cs. Szabó László író, esszéíró, kritikus Budapesten született, Kolozsvárott nőtt fel. Közgazdasági tanulmányokat végzett Budapesten, majd 1925-ben és 1926-ban a párizsi Sorbonne-on tanult, gazdaságtörténetből doktorált. Ezt követően, 1935 és 1944 között a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetője volt, 1945-től a Képzőművészeti Főiskola művelődéstörténeti tanszékét vezette. 1948-ban emigrált, előbb Olaszországban, majd 1951-től Nagy-Britanniában élt, 1951 és 1972 között, valamint 1983-tól a BBC munkatársa volt. Fontos szerepet játszott a nyugati magyar irodalom összefogásában.
Forrás: http://www.kultura.hu/kotetekben-iro

 
--Újabb regény a diákok problémáiról
Az osztály vesztese és az El fogsz tűnni az iskolai agresszió problémakörével foglalkozik. A két mű bemutatja, mit éreznek az áldozatok, a bántalmazók és a szemlélők. Wéber Anikó harmadik ifjúsági regénye, a Zuhanórepülés szintén a diákok problémáira fókuszál. A téma azonban új: hogyan dolgozhatjuk fel a minket ért traumákat? Mi a szabadság? Ezekre a kérdésekre kereshetünk válaszokat a könyvben.
A tinédzserkor küszöbén, 11–13 évesen már nem vagyunk igazán gyerekek, de még nem vagyunk igazán felnőttek sem. Valahol a kettő között egyensúlyozunk: szeretnénk minél több dologban egyedül dönteni. Idegesít, ha kicsinek néznek, ha nem hagyják, hogy a magunk feje után menjünk. De amint súlyos problémával találkozunk, nagyon is szükségünk van a szüleink, a barátaink támogatására, segítségére. Ádám, a könyv 13 éves főhőse is éppen azokkal a problémákkal küzd, amelyekkel kortársai. Szeretné, ha az édesapja egyenrangú félként kezelné, ha megbeszélhetnék a kényes kérdéseket. Szeretné, ha a suliban mindenki felnézne rá. Ha különleges, vezető szerepet tölthetne be az osztályában. Szeretne sok-sok barátot szerezni. És szeretné, ha elég bátorsága lenne megszólítani a szomszéd lányt, aki már régóta tetszik neki. Eddig ismerős, igaz?
Az izgalmas, letehetetlen regény ismét a diákok olyan gondjaival foglalkozik, amelyekről érdemes olvasni, beszélgetni – nemcsak gyerekeknek, serdülőknek, hanem szülőknek, pedagógusoknak is. Ráadásul a világot, amelybe a mű elvisz minket, valódi magyar helyszín, a komáromi Monostori Erőd ihlette.
Forrás: http://www.kultura.hu/ujabb-regeny-diakok

 
ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Papp Tibor író
Elhunyt Papp Tibor író, költő, tipográfus. A József Attila-díjas alkotó, a magyar avantgárd meghatározó személyisége, a párizsi Magyar Műhely alapító szerkesztője 2018. július 18-án, Budapesten, 83. évesen halt meg – közölte a Magyar Írószövetség és a Magyar Műhely.
Papp Tibor 1936. április 2-án született Tokajban. Középiskolai tanulmányait a debreceni Szent József Gimnázium jogelődjének intézményében, a Piarista Gimnáziumban kezdte meg, majd az egyházi iskolák államosítása után, a rendszernek nem tetsző családi háttere miatt, a Fazekas Mihály Gimnáziumban folytatta tanulmányait. A kommunista diktatúrában családját osztályellenségnek tartották, ezért érettségi után kiváló tanulmányai ellenére sem vették fel az egyetemre. Így az egri Lakatosárugyárban lemezlakatosi szakmunkás képesítést szerzett, Miskolcon, Csongrádon, Debrecenben és Budapesten dolgozott.
Harmincnál is több könyvet publikált, írt prózai műveket, önéletrajzi ihletettségű regényeket, verseket, vizuális költeményeket, esszéket, tanulmányokat. Ő alkotta meg az első magyar automatikus versgenerátort: a Disztichon Alfa (1994) mágneslemeze hatmilliárd verseskötet anyagát rejti. A 2000-ben megjelent Hinta-palinta című művében a generált verseken, szövegen kívül a költő már vizuális költeményeket és hangverseket is létrehozott az általa írt számítógépes programmal. A Magyar Írószövetségben több cikluson át volt választmányi tag. Munkásságáról két monográfia jelent meg: Bohár András Papp Tibor című kötete 2002-ben, Kelemen Erzsébet Testet öltött szavak – Papp Tibor vizuális költészete című könyve 2012-ben. Irodalmi és közéleti munkásságát A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (1996) és József Attila-díjjal (2003) ismerték el.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/bucsu-papp-tibortol

 
MOZAIK

--Titkos, 19. századi naplót találtak
Egy alpesi francia falu kastélyának padlódeszkáira írta titkos naplóját egy 19. századi ács. Az őszinte feljegyzésekből kirajzolódik az egykori falusiak élete. A különleges naplót a Picomtal kastély új tulajdonosai találták meg, amikor felújították az épület emeleti szobáit. A ceruzás írás a padlólapok alsó felén rejtőzött, így azt csak a deszkák felszedésekor lehetett észrevenni.
A feljegyzéseket a dátumok szerint 1880 és 1881 között Joachim Martin készítette. A kutatás hamar kiderítette, hogy Martint bízta meg a kastély akkori tulajdonosa a parkettázással. Az ács különleges naplójából kiderül, hogy az utókornak szánta a feljegyzéseket. A 72 rövidebb-hosszabb naplórészlet némelyike pusztán a tényeket sorolja, másokban azonban személyes érzelmeit is megosztja a leendő olvasóval.
„Boldog Halandó. Mikor engem olvasol, én már nem leszek többé. Légy okosabb annál, mint én voltam 15 és 25 éves korom között, amikor csak a szerelemért és az alkoholért éltem, keveset tettem és sokat költöttem. Hegedűs voltam” – írta magáról az ács.
Joachim Martinról kevés maradt fenn, 1842-ben született és 1897-ben hunyt el. Fiatalemberként ünnepségeken hegedült. Négy gyermeke született. Nem tudni, hogy készült-e róla valaha fénykép. Boudon szerint az ács nyilvánvalóan okos és érzékeny ember volt. Naplóját kifejezetten a halála utáni időknek, egy jövendőbeli olvasónak szánta. „A történetem rövid és őszinte és egyenes, mivel rajtad kívül senki sem látja majd, mit írtam” – fogalmazott a padlódeszkán.
Forrás és teljes írás itt: http://www.kultura.hu/titkos-19-szazadi-naplot

 
--Kié lesz az alternatív irodalmi Nobel-díj?
Alternatív irodalmi Nobel-díj átadását jelentette be egy svéd írókból, színészekből, újságírókból és a kulturális élet más szereplőiből alakult új testület azután, hogy a Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémián kitört botrány miatt legalább egy évvel el kellett halasztani az idei díj átadását. Az Új Akadémia azt tervezi, hogy októberben adja át az alternatív irodalmi Nobel-díjat.
Az Új Akadémia felkérte az összes svéd könyvtárost, hogy nevezzen alkotókat az elismerésre. A világ minden tájáról lehet pályázni a díjra, a feltétel csupán az, hogy a szerzőnek legalább két megjelent könyve legyen, amelyek közül legalább egy az utóbbi tíz évben jelent meg. A testület olyan írót keres, aki „a világban élő emberek” történetét meséli el, szemben a Nobellel, amelynek hagyományai szerint olyan írót tüntetnek ki évről-évre Alfred Nobel végrendelete értelmében, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”. A nevezések lezárulta után az Új Akadémia nyilvános szavazást indít, és a négy legnépszerűbb szerző kerül a zsűri elé. A zsűri, amelyet Ann Palsson szerkesztő vezet, és amelynek munkájában Lisbeth Larsson, a Göteburgi Egyetem professzora és Gunilla Sandin könyvtáros is részt vesz, októberben hirdeti ki a díj nyertesét.
„A díjjal tiltakozásunknak adunk hangot. Meg akarjuk mutatni, hogy a komoly kulturális munkának nem kell a kényszerítés, szabálytalanságok vagy visszaélések között folynia” – idézte a szervezet közleményét a The Guardian. A testület egyúttal azt is bejelentette, hogy 2018. december 11-én, egy nappal a díj ünnepélyes átadása után, az Új Akadémia feloszlik.
Forrás és teljes írás itt: http://www.kultura.hu/kie-lesz-alternativ

 
--Kész vagyont ért a Micimackónak otthont adó Százholdas pagony térképe
A várakozásokat messze felülmúló áron, 430 ezer fontért kelt el a Micimackó első kiadásának a Százholdas pagonyt ábrázoló eredeti térképe a Sotheby's londoni árverésén.
Az aukciósház közleménye szerint egy könyvillusztrációért árverésen még soha nem ajánlottak annyit, mint E. H. Shepard Micimackót illusztráló 1926-os tintarajzáért. Az A. A. Milne-regényhez készült rajz leütési árát előzetesen 100-150 ezer fontra becsülték. A Sotheby's szerint a térkép azért különösen értékes, mert nagyon egyszerű áttekintést nyújt a Micimackó világáról.
A térképpel kezdődik az első kiadás, és ott van az utolsó lapon is. Szerepel a könyvből készült, 1966-ban bemutatott Disney-rajzfilmben is. Az árverésen áruba bocsátották Shepard négy másik, a Milne-regény szereplőit - Micimackót, Róbert Gidát, Malackát és Fülest - ábrázoló eredeti illusztrációját is, az öt tétel együttesen 917 500 fontért kelt el a becsült 310-440 ezer helyett.
Forrás: https://mult-kor.hu/kesz-vagyont-ert-a-micimackonak-otthont-ado-szazholdas-pagony-terkepe

 
–Előkerült az Odüsszeia eddigi legrégebbi változata
Az Odüsszeia legrégibbnek vélt részletét találták meg Görögországban görög és német régészek. A nemzetközi régészcsoport az ókori olimpiák színhelyén, Olümpiában bukkant rá egy vésett agyagtáblára, amely Homérosz Odüsszeia című eposzának 14. énekéből 13 verssort tartalmaz.
A részletben az Ithakába érkező Odüsszeusz hű kondásához, barátjához, Eumaioszhoz szól. Az előzetes becslések szerint a lelet még a 3. század előttről származik, a Római Birodalom korából. A tábla korának pontos meghatározására még várni kell, de a görög kulturális minisztérium így is „nagyszerű régészeti, irodalmi és történelmi leletként” írt róla.
A több mint 12 ezer verssorból álló epikus mű, az Odüsszeia mellett egy korábbi eposz, az Íliász szerzőjének is Homéroszt tartják. Az Odüsszeia Ithaka királya, a Trója ostromából hazatérő Odüsszeusz tízéves bolyongását írja le. A tudósok szerint a mű a Kr. e. 8. században keletkezett.
Forrás: https://mult-kor.hu/elokerult-az-odusszeia-eddigi-legregebbi-valtozata-20180711

 
--Sikeres régész is volt a Kincskereső kisködmönnel elhíresült Móra Ferenc
139 éve, 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán Móra Ferenc író, újságíró, könyvtár- és múzeumigazgató. A líra és a publicisztika mellett a húszas évek elejétől a regény műfajában is kiteljesedett alkotása.
Szerencsés kutatónak is mondhatta magát: 1907 és 1914 között a Torontál megyei Csókán európai hírű kőkori telepet tárt fel, s Szeged környékén szinte minden korból értékes leletekkel gyarapította a régészetet.
Forrás és teljes írás itt: https://mult-kor.hu/sikeres-regesz-is-volt-a-kincskereso-kiskdmnnel-elhiresult-mora-ferenc-20180719

 
--Képregény a versenyben
Először jelöltek rajzolt regényt a Man Booker-díjra. A Sabrina című képregényalbum – a 29 éves amerikai Nick Drnaso műve – egy eltűnt lányról szól, aki után hátramarad egy videófelvétel, benne nyomokkal az eltűnéséről. A Man Booker-díjra rekordszámú, 171 nevezés érkezett idén, ebből 13 esélyest válogattak ki. Az idei díj esélyeseinek szűkített hatos listáját 2018. szeptember 20-án, a győztest október 16-án jelentik be.
Tavaly az amerikai George Saunders lett a győztes, Lincoln in the Bardo című kötetével. Az előző évben diadalmaskodó Paul Beatty után ő volt a második amerikai író, aki megkapta a díjat.
Forrás: http://www.kultura.hu/rovidhirek/kepregeny-versenyben
http://multikult.transindex.ro/?hir=10787

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.