KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

-- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Sinka István-emlékest
Rendhagyó felolvasóesttel lépett közönség elé a sepsiszentgyörgyi Parnasszus Irodalmi Önképzőkör 2018. június 7-én a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A formabontó műsor Sinka István (1897–1969) posztumusz Kossuth-díjas juhászköltő életrajzát feldolgozó, A fekete bojtár című Vitézy László-filmre épült. László Károly színművész mutatta be a Parnasszus-csapatot és vezetőjét, Józsa Attilát, valamint jelezte, ehhez a műsorhoz nagy bátorság, kihívás és kockázatvállalás kellett.
Azért példamutató ma Sinka István költészete – mondta el Józsa Attila –, mert határtalan szeretet van benne a föld, a magyar nép és sors iránt. Sinka költészetében visszaköszön Arany balladáinak hatása, a maga mélységében és komorságában. A Parnasszus vezetője elmondta: a közeljövőben szeretnének eljutni ezzel az előadással a megye több településére, valamint terveznek egy Áprily Lajos-estet is.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/113814/sinka_istvan-est_a_konyvtarban
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-igazsag-hirdetoje/
Őrzők, vigyázzatok a strázsán! – Az első Fórum-kötet bemutatója
Rendhagyó esemény színhelye volt 2018. június 13-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasóterme, hiszen bemutatták az egykori Megyei Tükör (1968–1989) Fórum cím alatt kiadott művelődési, művészeti, irodalmi és politikai mellékletének első három számát magába foglaló kötetet, amelyet szándék szerint a többi is követ. Ez pedig legjobb tudomásunk szerint eddig példátlan vállalkozás.
E merész próbálkozás előzményeiről, valamint indokairól Kopacz Attila, a könyv megjelenését biztosító Tinta Könyvkiadó tulajdonosa számolt be a hallgatóságnak. Elmondta, hogy a Fórum anyagának újbóli közreadásával tulajdonképpen az erdélyi magyar, illetve sepsiszentgyörgyi újságírás múltjában történő eligazodást szeretné segíteni. És ugyanakkor bebizonyítani, hogy kellő hozzáállás és bátorság birtokában még egy diktatórikus rendszerben is el lehet jutni a jó irodalom, igényes tanulmányok, sőt, merész politikai írások közléséig. Ez viszont még akkor is történelmi léptékkel mérhető tett, ha erre hat év alatt csak tizenegy alkalommal kerülhetett sor. Ezzel ugyanis jelezni tudták, hogy létezik a hivatalostól eltérő és magának szabad utat kereső gondolkodás is Erdélyben. Éppen ezért a szerzők, szerkesztők és olvasók cinkos összekacsintással bizonyos fokig az ellenállás kifejezőjének tekintették ezt a kiadványt, az egyre aggasztóbb méreteket öltő és nyomasztóbb hivatalos propagandával szemben. De vajon az volt-e igazából – tevődik fel óhatatlanul az utólagos kérdés, vagy csak az önigazoló újságírói magatartás egyik erőtlen megnyilvánulása? A kiadó véleménye szerint a cikkek újraolvasása ennek a megválaszolásához is hozzásegít.
Azt már Gajzágó Márton, a Fórum akkori és újrakiadásának mostani szerkesztője mesélte el, hogy ezt miként lehetett megoldani, és mibe került. No, nem anyagilag, hanem idegileg és szellemileg, hiszen egy olyan korban történt, amikor a társadalom egészét ellenőrzése alatt tartó kommunista párt jóváhagyása nélkül egyetlen szót sem lehetett nyilvánosan leírni, vagy kiejteni. Ha pedig a Jóisten segítségének köszönhetően, valamint a székely furfang, illetve bátorság következtében ez mégis sikerült, utólag is viselni kellett a következményeit. Ezek viszont nagyon súlyosak is lehettek.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/kultura/ma-sem-kell-szegyenkezniuk/
Sajtóvisszhang: http://www.3szek.ro/load/cikk/113949/sotet_idok_foruma
Album a népi tudásról
Igényes kivitelezésű albumot indított útjára a Kovászna Megyei Művelődési Központ: Kinda István néprajzkutató munkája egy állomása annak a programnak, amely a nemzedékről nemzedékre öröklődött tudást kívánja dokumentálni és felmutatni.
A 2018. június 14-én lezajlott könyvismertető rendhagyó módon Gál József zabolai kerekesmester bemutatójával kezdődött, aki készségesen magyarázta, illetve mutatta be Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében rögtönzött „műhelyében”, hogyan készül a hagyományos szekérkerék. Az idős mester mellett, aki egyébként a kiadvány címlapján is munka közben jelenik meg, harminc ma is űzött mesterség bemutatására vállalkozott a szerző, a mesterségek történetiségét, leírását tartalmazó szövegek mellett összesen négyszáz, többségében Vargyasi Levente által készített fotó illusztrálja a kötetet. A méhészkedéstől a pálinkafőzésig, a mészégetéstől a kőfaragásig, a kőművességtől a kerékkészítésig, a hagyományos ruhakészítéstől a nemezelésig, a kárpitosmesterségtől a csontfaragásig a szerző öt fejezetben rögzítette azt a tudást, amely vidékünkön még él, de itt is kiveszőben van már. Az igényes kivitelezésű album, amelyet Tusa Nóra „elsőkönyves” grafikus, a kulturális központ munkatársa tervezett, egy nagyobb program részeként jelent meg.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/113986/album_a_nepi_tudasrol_hagyomanyos_nepi_mestersegek
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/kultura/kezmuves-ertekeink-tisztelete/
Megvannak a csernátoni olvasó- és kézművestábor résztvevői
Szárnyas bocs és lázadó szalmabábuk – ezzel a címmel szervezett, immár hatodik alkalommal műveltségi és kreativitási vetélkedőt 5–8. osztályos háromszéki diákoknak a csernátoni Haszmann Pál Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
A 2018. június 9-én a csernátoni múzeumban lezajlott, egésznapos programot kínáló rendezvény középpontjában idén kerek évfordulós magyar írók, költők munkássága állt, akik ifjúsági vagy ma akként is olvasható irodalmat is írtak, közöltek (Janikovszky Éva, Karinthy Frigyes, Lengyel Balázs, Páskándi Géza, Rejtő Jenő, Szilágyi Domokos és mások), így a vetélkedő feladatanyaga az ő műveiken alapult. A május elején közzétett felhívásra 25 háromfős csapat jelentkezett a megye nyolc településének tizenegy iskolájából. Objektív okok miatt végül 23 csapat, azaz 69 diák érkezett a vetélkedő helyszínére és méretkezett meg egymással, hogy a végén kiderüljön: kik vesznek részt jutalomképpen a július 18. és 22. között esedékes, csernátoni olvasó- és kézművestáborban.
A diákok két fordulóba osztva mérkőztek meg egymással a Damokos-kúriában. Teljesítményüket háromtagú zsűri értékelte: Kőmíves Noémi magyartanár, szaktanfelügyelő, Tóth-Wagner Anikó, a társszervező könyvtár munkatársa, valamint Dimény H. Árpád költő, a Székely Hírmondó napilap szerkesztője.
Szoros versenyben a következő csapatok nyerték el a tábori részvételt: Leszámolók (Ozsdola, Kun Kocsárd Általános Iskola), Kultúrsokk (Uzon, Tatrangi Sándor Általános Iskola), L & L Könyvmolyok (Sepsiszentgyörgy, Váradi József Általános Iskola), Különböző trió (Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó Kollégium), Szentgyörgyi srácok (Székely Mikó Kollégium), Egy húron pendülők (Kézdivásárhely, Molnár Józsiás Általános Iskola), Könyvvadászok (Sepsikőröspatak, Kálnoky Ludmilla Általános Iskola) és Mesekalandorok (Felsőcsernáton, Bod Péter Általános Iskola).
Mindegyik csapat könyvjutalomban részesült, minden versenyző, a felkészítő tanárok és a rendezvényen közreműködők részvételi oklevelet kaptak a szervezőktől, akik a diákokat elkísérők munkáját, hozzájárulását ajándékkönyvvel köszönték meg.
A nap programjában közös ebéd is volt, az alsócsernátoni Enikő Vendégház közreműködésével, a diákok kézműves, bútorfestő műhelyben tevékenykedtek, Haszmann Gabriella irányításával, valamint szabadtéri drámajátékokat játsztak, Hollanda Andrea és Nagy Tímea könyvtárosok vezetésével.
Az eredményhirdetés előtt a jelenlévők Kiss László színművész Karinthy kávéház című előadását nézhették meg, a kézdivásárhelyi Városi Színház Karinthy Frigyes irodalmi karikatúrái nyomán készült, Kolcsár József által rendezett produkcióját.
A szervezői tapasztatalok alapján elmondható, a résztvevők visszajelzései is erre engednek következtetni, hogy maradandó, hasonló részvételekre ösztönző, jó élményekkel távozott minden jelenlévő a tartalmas nap után, amelynek sikere nem lett volna lehetséges elsősorban a részt vevő csapatok, valamint tanáraik, segítőik munkája nélkül.
A vetélkedő résztvevőinek válaszaiból készült válogatás a http://kmkt.ro/files/documents/esemenyek/Vetelkedo_2018/valogatas-a-csapatok-valaszaibol.pdf címen érhető el.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/kultura/hatodik-alkalommal-vetelkedtek/
Bővebb beszámoló és fotók itt: http://kmkt.ro/megvannak-a-csernatoni-olvaso-es-kezmuvestabor-resztvevoi
 

-- A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Spanyolországi nemzetközi találkozón számoltak be a könyvtár digitalizálási eredményeiről
2018. június 19. és 22. között került sor a spanyolországi Valladolidban a CD-ETA – „Collaborative Digitization of Natural and Cultural Heritage” európai uniós projekt keretében az ötödik tematikus szemináriumra. A projektben Hargita Megye Tanácsa partnerként vesz részt. A spanyolországi szakmai egyeztetés tematikáját a könyvtárak és levéltárak digitalizációja képezte, házigazdája pedig ezúttal a spanyolországi partner, a Santa María la Real Alapítvány projektcsapata volt.
A találkozón Hargita Megye Tanácsának képviseletében Zonda Erika projektmenedzser, a Programok, projektet és közbeszerzések vezérigazgatóságának vezetője, illetve Iochom Zsolt, a projekt marketingfelelőse vett részt. A Kájoni János Megyei Könyvtárat Máthé Izabella könyvtáros képviselte, aki bemutatta a megyei tanács alintézményeként működő munkahelye digitalizációs tevékenységét, illetve regionális online tartalmak, Hargita megyei regionális adatbázisok közzététele terén elindított projektjeit.
2009-ben indult el a digitalizálási tevékenység a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Székelyföldi digitális emlékezet című projekt partnere az Országos Széchenyi Könyvtár, ezáltal a könyvtár gyűjteményeiből digitalizált dokumentumok a Magyar Elektronikus Könyvtárban és az Elektronikus Periodika Archívumban és Adatbázisban is elérhetővé válnak. 2018 májusáig a könyvtár gyűjteményeiből online elérhető dokumentumok közel 100 000 oldalt tesznek ki. A Kájoni János Megyei Könyvtár gyűjteményeiből jelenleg 240 digitalizált dokumentum elérhető az Európai Unió (EU) multimédiás elektronikus könyvtára, az EUROPEANA oldalán, ugyancsak az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársainak köszönhetően. Jelenleg két Hargita megyei, regionális tartalmú adattár érhető el a könyvtár weboldalán: a helyismereti adatbázis, valamint a személyiségek adatbázisa.
Forrás: http://www.hargitamegye.ro/hirek/hargita-megyei-jo-peldakat-mutattak-be-spanyolorszagban.html
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/631/a-spanyolorszagi-valladolidban-szervezett-nemzetkozi-talalkozon-szamoltunk-be-digitalizalasi-eredmenyeinkrol-online-adatbazisainkrol
Együttélési modellek a Kárpát-medencében
Együttélési modellek a Kárpát-medencében címmel jelent meg az Erdélyi Magyar Örmények Szövetsége (EMÖSZ) kiadásában a 2016-ban, Budapesten, az Országház felsőházi termében szervezett konferencia erdélyi vonatkozású előadásainak anyaga a székely-magyar, örmény, zsidó és szász együttélésről Erdélyben, illetve néhány magyarországi nemzetiség bemutatkozása. A kötet szerzői dr. Puskás Attila, dr. Turgyán Tamás, dr. Zsidó Roland. Csíkszeredai bemutatójára 2018. június 28-án került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
Dr. Puskás Attila, az EMÖSZ elnöke mutatta be a kötetet, az est házigazdájaként Sarány István újságíró, a Hargita Népe napilap főszerkesztője beszélgetett a szerkesztővel és szerzővel. Dr. Puskás Attila kifejtette, az együttélés alapfeltétele a saját hagyományok megélésének lehetősége, amely feltételezi a közösségek önszerveződését, ennek példaértékű modelljeit találjuk meg a történelmi Erdély területén.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2018-06-28

 
-- Nagyonrövid filmek fesztiválja a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
2018. június 6. és 8. között a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban tartották a Nagyonrövid filmek fesztiválját. A maximum 4 perces filmek fesztiválján az érdeklődők megismerhették a világ négy sarkából érkező audiovizuális alkotások legjavát, azok közül is a legrövidebbeket. E sok kis vitamindús pirula, amelybe nagy mennyiségű találékonyság és képzelőerő van sűrítve, bizonyítottan jótékony hatásúnak bizonyult ezúttal is. A vetítések ingyenesek voltak. A program létrehozását támogatta Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és a Francia Intézet.
Forrás: https://www.facebook.com/events/202246993921458/

 
-- Most aztán mesélhetsz!
2018. június 1-én 14 és 16 óra között, a székelyudvarhelyi Városi Parkban, Elek Apó Kútjánál gyermeknapi mesemondó versenyt szervezett a helybeli Városi Könyvtár. Olyan vállalkozó kedvű gyermekek jelentkezhettek , akik mesét mondtak, vagy felolvastak Mátyás királyról . Sok értékes nyereménykönyv várta gazdáját. Az eseményre jelentkezhettek osztályközösségek is.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/?fref=ts

 
-- Vajon ennél a turkálónál fognak-e nyitás előtt sorban állni?
Hozd el megunt könyveidet, és turkálj magadnak másikat! – ezzel a mottóval szervezték meg, 2018. június 12-én, Marosvásárhelyen első alkalommal a „Könyvturi a szabad polcon” rendezvényt, amely a Teleki Téka Nyitott könyvespolcának népszerűsítését tűzte ki célul, elsősorban a fiatalok körében. A könyvtár nyitottpolc-programja 2013 óta működik, alapgondolata az, hogy erre a polcra bárki behozhatja megunt könyveit, illetve bármikor betérhet kiválasztani egy jó könyvet az ide elhelyezett kiadványokból. Noha öt év alatt már több ezer könyv cserélt gazdát a Téka kapuja alatti polcnak köszönhetően, mégis úgy tűnik, hogy az egyetemi ifjúság nem tud a program létéről. Ezt a helyzetet szerették volna orvosolni a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem impresszárió mesterképzéses diákjai, akik izgalmas eseményt szerveztek a Nyitott könyvespolc népszerűsítésére a jelzett napon. Az általuk külön e célra összegyűjtött könyvekből ezen a napon ingyenes könyvturkálót nyitottak a Teleki Téka udvarán, így minden érdeklődő felfrissíthette otthoni könyvtárát, elhozhatta már nem használt könyveit, és válogathatott több száz könyv közül. Az esemény kiegészítő programpontjaként délután öt órától Kult-turi címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelynek központi témája a kultúra ma volt, ezen belül a fiatalok kultúrához való viszonyát, a marosvásárhelyi kulturális élet külső és belső szempontjait járta körbe. A beszélgetés meghívottjai Brassai Eszter, Fülöp Tímea, Lázok Klára, Purosz Leonidasz és Szabó Róbert Csaba voltak, moderátora pedig Kurta Kinga volt.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/vajon-ennel-a-turkalonal-fognak-e-nyitas-elott-sorban-allni

 
-- Ferenczi Attila költő a gyegyószentmiklósi Városi Könyvtárban
2018. június 26-án Ferenczi Attila gyergyószentmiklósi tanár, költő a város neves szülöttjéről, Salamon Ernő gyegyószentmiklósi költő, riporter, lapszerkesztő és politikus életútjáról és műveiről beszélt a Városi Könyvtárban. Az eseményen a városi Könyvbarátok Klubjának tagjai és érdeklődők tették tiszteletüket.
Forrás: http://gyvk.ro/hu_HU/

 
-- Véget ért a Tóth Árpád Irodalmi Kör évada
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2018. június 19-én tartotta évadzáró munkaülését a megyei könyvtár Centenárium Termében. A kör alkotóműhely-jellegét ezúttal két aradi művész biztosította. Ódry Mária képzőművész-költő A völgyben lefelé, Éjjel a tenger és Kék piramis című verseit hozta hallgatóközelbe, Szarvashegyi Rozália ny. pedagógus pedig Ötvenéves találkozó című prózai írását ismertette.
A rendezvény második részében dr. Brauch Magda ny. tanár, író Kaffka Margitra emlékezett az írónő halálának századik évfordulója alkalmából. Magvas előadásában Kaffka életéről, körülményeiről, első íráspróbálkozásairól, valamint Színek és évek, Mária évei, Állomások, Hangyaboly című műveiről értekezett. Szabadon előadott tanulmányát Brittich Erzsébet, Kolumbán Zsolt, Hevesi József, Kiss Anna és Czernák Ferenc illusztrálta felolvasással. Meglepetésképpen Bátkai Sándor olvasta fel Túrmezei Erzsébet Mindig csak adni című költeményét. Az irodalmi délután Kolumbán Zsolt képkiállításával és gazdag szeretetvendégséggel zárult.
Forrás: Regéczy Szabina Perle műfordító, az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/veget_ert_az_evad_1.php

 
-- Évadzáró ülés Lippán
A lippai Degré Alajos Olvasókör 2018. június 13-án a Hildegardis Ház nagytermében tartotta évadzáró ülését. Az irodalmi összejövetel vendége Benyovszky Pál mezőkövesdi szavaló volt, aki előadásában neves költők verseit, illetve írók prózai műveit osztotta meg hallgatóságával. Az agapéval záruló évadzáró ülésen a helybeli magyarok mellett szép számmal vettek részt a környékbeliek is.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/evadzaro_ules_lippan_3.php

 
-- Csoportok látogatása a „Tudj többet, légy jobb!” héten a gimnáziumban
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban számos érdekes program várta a diákokat a „Tudj többet, légy jobb!” héten. A szokásos, pedagógusokat kisegítő munkán kívül három csoport tette tiszteletét a könyvtárban.
Az első csoport Jobbágytelkéről érkezett, Boldizsár Ágoston nyugdíjas magyar nyelv és irodalomszakos tanár vezetésével. Tagjai megismerhették a könyvtár múltját és jelenét. Mivel több mindent tudtak már az iskola történetéből, nagyjából érdeklődésükre, kérdéseikre igyekezett választ adni a könyvtáros. Búcsúzóul megtekintették a könyvtár régi állományát.
A második csoport a csíkmindszenti Nagy István Általános Iskola 7-8. osztályaiból érkezett Csibi Erzsébet hittantanárnő irányításával. Ők is láthatták a könyvtárat, a régi könyveket. Később megtekintették a tornatermet és a dísztermet. A szokásos történeti bemutatón kívül felvilágosítást kaptak azokról a lehetőségekről, amelyeket az újonnan érkező 9.-es diákok tapasztalhatnak meg majd.
A harmadik csoport a csíkrákosi Cserei Mihály Általános Iskola 5. osztálya volt. Őket Bodor Annamária román nyelv- és irodalomszakos tanár, osztályfőnökük kísérte el. Ők is szemügyre vehették a könyvtárat. Kipróbálták az öreg írógépet, valamint jártak a díszteremben és a tornateremben is.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2018/06/csoportok-latogatasa-tudj-tobbet-legy.html

 
-- Rendhagyó irodalomóra a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában
2018. június 7-én, még a vakáció előtti pezsgésben sikerült rendhagyó irodalomórát tartani a jelzett iskola diákjainak. A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat júniusi, gyermekirodalomnak szentelt számát mutatták be Lövétei Lázár László költő, a folyóirat főszerkesztője, Borsodi L. László költő, szerkesztő és Molnár Vilmos író, szerkesztő. A bemutatón negyedik, ötödik és hetedik osztályos tanulók vettek részt.
A meghívottak meséltek arról, hogyan keletkezett a folyóirat, hogyan jött létre a bemutatott lapszám, majd a legérdekesebb rész következett, amikor felolvastak saját írásaikból, hozzáfűzve néhány személyes gondolatot a keletkezés körülményeiről, saját életükből, írói hitvallásukról. Néhány diák a bemutató végével haza is vihetett egy-egy példányt a bemutatott kötetekből.
A diákok örömmel fogadták a rendhagyó irodalomórán elhangzottakat. Pozitív visszajelzés az is, hogy szeretettel, tapssal üdvözölték az egy előző rendezvényről általuk már ismert Borsodi L. Lászlót és újabb írásait.
A személyes találkozás mindig új dimenziót nyit az irodalom és az olvasás megszerettetésében.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2018/06/rendhagyo-irodalomora-petofi-sandor.html

 
-- Csűrszínházi Napok
2018. június 29. és július 1. között 16. alkalommal rendezték meg Mikházán a Csűrszínházi Napokat. A rendezvénysorozat június 29-én délután nyárádmenti alkotók képzőművészeti kiállításának megnyitójával kezdődött, ezt Marosán Csaba Arany János-estje követte, este pedig a budapesti Nemzeti Színház társulata előadta Szergej Medvegyev Fodrásznő című darabját Viktor Rizsakov rendezésében. Június 30-án Dsida Jenő – Nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak címmel Bogdán Zsolt, Kovács Éva és Csutak Réka verses előadása volt látható, majd a Csíki Játékszín Tamási Áron Csalóka szivárvány című darabját adta elő Parászka Miklós rendezésében. Július elsején Póra Zoli és a Stone Hill együttes tartott gyermekeknek és fiataloknak koncertet.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/op/article/cs%C5%B1rsz%C3%ADnh%C3%A1zi-napok-3

 

KITEKINTŐ

-- Ásványi Ilona a főapátsági könyvtár új igazgatója Pannonhalmán
Ásványi Ilona korábbi igazgatóhelyettest nevezték ki 2018. június 12-én a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatójának. Dejcsics Konrád bencés szerzetest váltja a főkönyvtár élén, a nagy múltú intézmény első világi igazgatója.
Ásványi Ilona általános és középiskolai tanár, könyvtáros, könyvtári szakértő, vezető szakfelügyelő. 1990-ben általános iskolai magyar nyelv és irodalom tanári, valamint könyvtárosi oklevelét a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, 1993-ban középiskolai magyar szakos tanári diplomáját az ELTÉ-n szerezte. Teológiát hallgatott, majd 2003 és 2006 között különböző képzéseken és továbbképzéseken vett részt minőségmenedzsment, a kulturális örökség védelme, állományvédelem területeken.
1990-től a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár könyvtárosa, 1998-tól helyettes igazgatója. 1999 és 2004 között az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének titkára, 2004–2007 között elnöke, 2007-től 2010-ig elnökségi tagja volt, majd 2016-tól ismét elnöke. 2000 és 2009 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Országos Katolikus Gyűjteményi Központ könyvtári referense volt. 2001 óta könyvtári szakértő. 2006-tól 2012-ig vezető szakfelügyelő volt. 2014 és 2017 között részt vett a szakértői vizsgálatokban. Előadóként közreműködött a szakfelügyelők képzésében is. Munkáját 2010-ben az Informatikai és Könyvtári Szövetség által létrehozott „A könyvtárügyért” kitüntetéssel, 2011-ben pedig Szinnyei József-díjjal jutalmazták.
Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/asvanyi-ilona-foapatsagi-konyvtar-uj-igazgatoja-pannonhalman

 
-- Ingyen kávét, teát és süteményt ígér Erdogan a törököknek
Ingyen kávét, teát és süteményt ígért Recep Tayyip Erdogan török elnök június végi kampánybeszédében a nyilvános könyvtár-kávézók (kiraathane) közönségének - írta az ensonhaber.com török hírportál.
Erdogan központi szerepet szán a közösségi élet új színfoltját jelentő kiraathanéknak, amelyek tervei szerint a hét minden napjának minden órájában nyitva tartanának.
„Fiatalok és idősek jönnek majd” – mondta a kampánygyűlésen részt vevő tömegnek Erdogan, a szíriai határ közelében található Hatayban. „Könyveket olvashatnak, teát és kávét ihatnak, süteményt ehetnek, és mindezt ingyen” – tette hozzá, az ingyenességet többször hangsúlyozva.
A török elnök hangsúlyozta, hogy ezek a kávézók nem olyan helyek lesznek, ahol kártyáznak, szerencsejátékot játszanak az emberek. Az úgynevezett kiraathanék egyre népszerűbbek azóta, hogy Erdogan az év elején kijelentette: a kávéházak nem a szerencsejáték, hanem az olvasás szentélyei.
Forrás: https://www.hirado.hu/kulfold/kulpolitika/cikk/2018/06/07/ingyen-kavet-teat-es-sutemenyt-igert-kampanybeszedeben-erdogan-a-torokoknek/

 

INTERJÚ

-- Felívelő pályán – Interjú Boka Lászlóval, az OSZK tudományos igazgatójával
Az Országos Széchényi Könyvtár könyvkiadója hosszú évek óta rangos kiadványokkal van jelen a magyarországi könyvpiacon. A kiadó – amely az intézmény páratlan állományára és tudományos munkatársai szaktudására épít – önállóan vagy rangos magyarországi és nemzetközi társkiadókkal karöltve, hasonmás kiadásokat, díszalbumokat, konferencia- és tanulmányköteteket, könyv-, sajtó- és művelődéstörténeti szakmunkákat, hézagpótló bibliográfiákat és kiállítási katalógusokat, évente mintegy 25–40 kiadványt jegyez. Boka László irodalomtörténészként, szerkesztőként 2005-től vállal aktív szerepet a kiadó életében, 2010-től a kiadó vezetője.
- Mióta létezik a kiadó?
- A magyar nemzeti könyvtár a maga 215 évre visszatekintő múltjában természetesen mindvégig foglalkozott könyvkiadással, azaz mindig volt évkönyve, kiállítási katalógusa, különféle konferencia- és tanulmánykötete, a különböző bibliográfiák megjelentetése is alapfeladata, de ezeket nem profi kiadóként jelentette meg. Hangsúlyosan az ezredfordulótól kezdtünk könyvek tudatos kiadásával foglalkozni. Az akkori főigazgató Monok István kezdeményezte, hogy a nagy hazai professzionális kiadókkal összefogva jelentessünk meg anyagokat, például a gyűjteményekre jellemző díszalbumokat, unikális kincseket. Bő öt évig vállvetve intéztük a könyvkiadást, az első pár év után átvettem a stafétabotot, s 2008-tól kezdtem el felépíteni az OSZK Kiadó brandjét. Ekkor kezdtünk el olyan sorozatokat indítani, amelyek megfelelnek a 21. századi modern nemzeti könyvgyűjtemény elvárásainak.
Forrás és teljes interjú itt: http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2018/06/04/felivelo_palyan_interju_boka_laszloval_az_oszk_tudomanyos_igazgatojaval_az_oszk_kiado_vezetojevel

 

HAZAI

-- Könyvtárat avattak a csíkszentsimoni falunapokon
Kétnapos falunapi programmal várták a kikapcsolódni vágyókat Csíkszentsimonba június utolsó hétvégéjén. 2018. június 30-án délben adták át a helyi könyvtárat, amely már több éve nem működött, mostanra viszont nemcsak felújították, hanem be is rendezték, hogy újra használatba vehessék a községbeliek.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvtarat-avatnak-a-csikszentsimoni-falunapokon

 
-- A kölcsönzőpult másik oldalán
Barátai azt hiszik, hogy egész nap olvas. Szülei azt hiszik, hogy lépten-nyomon a könyvet népszerűsíti. A betérők azt hiszik, hogy folyton a számítógépen passziánszozik vagy zoknit kötöget. De mit csinál valójában a könyvtáros? A székelykeresztúri könyvtár újszerű, szokatlan kezdeményezéssel rukkolt elő: fordított napokat hirdetett a nyárra. 'Egy-két héten belül csökkenni fog a forgalom a szünidő miatt, hiszen mindenki elutazik, elengedi magát. Ezért szoktunk kitalálni mindenfélét, hogy az ifjúságot becsalogassuk' – nyilatkozta Lőrinczi Edit könyvtáros. Az intézményben korábban már volt önkénteskedési lehetőség, főleg költözködéskor, amikor cipekedni kellett vagy betűrendbe szedni az állományt, de ez az első alkalom, hogy a kölcsönzőpult mögé lehet ülni, kiszolgálni, körbevezetni az olvasókat, segíteni az olvasnivaló kiválasztásában, a keresgélésben. A feladatok közé tartozik még a naponta érkező folyóiratok rendezése, a sérült kiadványok kijavítása, „mert a ragasztáshoz sokszor nem elég két kéz, valakinek tartania is kell a könyvet”. A könyvtár ugyanakkor beveszi azokat a könyveket is, amelyeket az otthonokból száműznek – ezeket a példányokat mind fel kell venni a rendszerbe, belepecsételni, megszámozni, osztályozni. Hasonlóképpen az adományba kapott köteteket, amelyeknek köszönhetően a negyvenötezres állomány folyton bővül.  'Sok kiadót kerestünk meg azzal a kéréssel, hogy enyhén sérült, kereskedelembe nem küldhető könyveiket mi elfogadjuk. Így érkezett be pár ezer mostanában, csak a magyarországi Scolar Kiadó 256 darab, főleg új könyvet küldött legutóbb, melyek értéke tízezer lejre rúg' – magyarázta a könyvtárosnő.. A leendő gyakornokoknak arra is lesz lehetőségük, hogy saját ötleteket valósítsanak meg, különféle akciókat, eseményeket szervezzenek, bekapcsolódjanak már meglévő projektekbe. A legújabb tevékenység egyébként, amibe belevágott a könyvtár, a közösség javát szolgálja: vászonszatyrokat varrnak, hogy városszinten kiváltsák a műanyag zacskókat.. Ehhez várnak felnőtteket, gyerekeket, akik szabni-varrni-fércelni tudnak. 'A varrógépet már beállítottuk, és turkálós használt anyagokból, otthoni szövetmaradékokból dolgozunk majd, így semmi nem kerül pénzbe' – jegyezte meg Lőrinczi Edit. A téka további ötletes megoldásokkal is próbálja fenntartani az olvasás iránti érdeklődést: időnként tematikus, egy műfaj vagy könyv köré szerveződő kiállítást szervez. Volt már krimisarok, mostanában Óz, a nagy varázsló körül forgott minden, a következő pedig az Öreg néne őzikéje lesz, amelynek népszerűsítéséhez reklámfilmet is forgattak.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-kolcsonzopult-masik-oldalan

 
-- Transzszilván délkörök
2018. június 9-én kézzel fogható formában, azaz nyomtatásban megjelent második könyvének bemutatójára érkezett Máriás József Szatmárnémetibe, ahol az esperesi hivatal tanácsterme ismét sajtókortörténeti momentumnak adott otthont, hiszen a kötetet Veres István mutatta be, a szerzővel pedig Elek György beszélgetett. Az egybegyűlteket Király Lajos esperes köszöntötte, a sziklára és a homokra épített vár történetével példázva a klasszikus és a gyorsolvasást. 'Az olvasáshoz idő kell. Valamit olvasok, elgondolkodom rajta, újraolvasom - az irodalom olvasásából pedig sokkal többet tanultam a pszichológiáról, mint a szakkönyvekből.' – summázta.
'Célom volt olyan írásokat csoportosítani, amelyek Erdélyhez kötődnek, ami örök adóssága annak az embernek, aki itt élt, s bár testben nem, de lélekben itt van mindig.' – vallotta Máriás József, s valóban, a kötet öt fejezetében szereplők elválaszthatatlanok vagy, ha úgy tetszik, kihagyhatatlanok az erdélyi irodalmi és közéletből. Legyen szó Németh László életművéről, „gondolatairól, amelyből élünk”, Kaffka Margitról, Bánffy Miklósról (a róla szóló tanulmány nem csak irodalomnépszerűsítő, de hatalmas irodalomtudási munka is), a „hűség és cselekvés embere” Kós Károlyról, a jelentős publiciszta és közéleti ember Tamási Áronról; Fábián Ernőről, akiről az erdélyi közélet szinte teljesen megfeledkezett, vagy éppen arról a Sütő Andrásról, aki szintén kiesett az erdélyi köztudatból, pedig 1989 előtt ő volt az a mérce, akire feltekintettek — s a sor folytatódik Gúzs Imrével, Cseke Péterrel, Csoóri Sándorral, Dávid Gyulával, Bertha Zoltánnal. „Akárcsak mestere, Németh László, Máriás József is a nemzet egyfajta szellemi őre - fontos, referenciális szerzőkre és műveikre emlékezteti az olvasót, olyanokra, akik nem kiestek, hanem valósággal kizuhantak a kánonból, a politikai okok miatt meghasonlott magyar irodalmi köztudatból.” – mondta hozzászólásában Kereskényi Sándor muzeológus.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/transzszilvan-delkorok/

 
-- Román–magyar párbeszédet segítő irodalom: a Helikon a Balassiban
Próbálunk kapcsolatot teremteni román kulturális intézményekkel, a fiatal magyar és román irodalmárok egyre gyakrabban működnek együtt, a kortárs irodalmak közti átjárhatóság pedig elősegítheti a két nemzet közti párbeszédet – állapította meg a Krónikának Karácsonyi Zsolt annak kapcsán, hogy az általa főszerkesztett Helikon szépirodalmi folyóirat bemutatkozott a bukaresti nagyközönségnek. Az ifjúsági irodalomról szóló, május végi lapszámát mutatta be a fővárosban a folyóirat, amelynek munkatársai felolvasást is tartottak a Balassi Intézetben, 2018. június 7-én. A rendezvényen Karácsonyi Zsolt mellett Papp Attila Zsolt és André Ferenc szerkesztők vettek részt. „A bukaresti Helikon-est szép számú közönség előtt zajlott. Nagyjából fele-fele arányban szokott jelen lenni a román és magyar közönség az ilyen rendezvényeinken, ezúttal inkább a magyarok érdeklődtek. Örvendek, hogy a bukaresti magyaroknak is be tudtuk mutatni kellőképpen a Helikon szerkezetét, sajátosságait, az ifjúsági irodalommal foglalkozó lapszámunkat” – mondta el megkeresésünkre Karácsonyi Zsolt. Rámutatott, a Helikon Bukarestben nem szervez rendszeresen eseményeket, de Erdély- és Partium-szerte igen, és fontosnak tartják, hogy a bukaresti érdeklődőknek is bemutatkozzanak. Önmeghatározása szerint irodalmi folyóirat a Helikon, de tág teret enged a társművészeteknek – színháznak, filmnek, képzőművészetnek, zenének – és az értekező műfajoknak, a kritikának is. A lap kezdetektől fogva egyik legfontosabb missziójának tartja a tehetséges fiatal pályakezdők felkarolását.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/romannmagyar-parbeszedet-segito-irodalom-a-bukaresti-balassi-intezetben-mutatkozott-be-a-kolozsvari-helikon

 

DÍJAK

-- Székely Csaba Arany János-átirata nyerte a Litera drámapályázatát
A budapesti Margó Fesztiválon jelentették be 2018. június 10-én a Litera portál Magyar ballada – Kortárs egyfelvonásosok Arany-balladákra című felhívásának győzteseit. Az első három díjazott között két erdélyi író is van.
Hét drámaíró Arany János javasolt balladáinak (Ágnes asszony, Szőke Panni, A hamis tanú, Árva fiú, Tengeri-hántás, Hídavatás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, A varró leányok, Éjféli párbaj) világát, hangulatát alapul véve, bizonyos főbb elemek (legalább egy ezek közül: szereplők, helyszín, szüzsé) megtartásával egyfelvonásos drámát írt a Litera felkérésére. Bartók Imre a Vörös Rébék (Rebeka), Király Kinga Júlia a Tetemre hívás (Ki mondja meg, mi történt Bárczi Benővel aznap este. Vagy még annak előtte), Kiss Tibor Noé a Hídavatás (Minden perfekt – fekete komédia), Kovács Viktor és Dominik az Éjféli párbaj (Bérnász), Papp Sándor Zsigmond az Ágnes asszony (A bűn), Székely Csaba a Vörös Rébék (Vörös Rébék) és Szil Ágnes a Szőke Panni (Cybergésa) témájára írt egyfelvonásost. A zsűri döntése értelmében Székely Csaba műve első, a Kovács Dominik és Viktor testvérpár alkotása második, Papp Sándor Zsigmond drámája harmadik lett. A Litera publikálja a drámákat, a legjobb művek felolvasószínházi bemutatójára Arany János halálának évfordulójához közeli napon, azaz október 22. táján kerül sor.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/97526-szekely-csaba-arany-janos-atirata-nyerte-a-litera-dramapalyazatat

 
-- Wass Albert-könyv és -díj
Tanka László, a Panoráma Világklub elnöke mutatta be a Wass Albert-örökségkönyvet a Hajdú-Bihari megyei művelődési központ pódiumtermében 2018. június 22-én. Az elnök az eseményen postumus Wass Albert Örökség-díjat adott át a Gróf Wass Albert Társaság alapítójának, dr. Vincze Piroskának. A díjat az alapító fia, Üsth Ágoston vette át.
Forrás: https://www.naplo.hu/helyi/2018/06/24/wass-albert-konyv-es-dij.naplo

 

AJÁNLÓ

-- A könyvtárvezetőkben nem tudatosul mikromenedzselésük kártéteménye
Javasolt lenne a vezetőknek feladni a részletekbe menő irányítást (mikromenedzselést) a munkatársak bátorítása érdekében. Ez viszont nehéz lehet számukra. A kulcs a konfliktushelyzet felismerése és a változtatás. Gyakori könyvtárospanasz a folyton beavatkozó vezető, aki megmondja, mit kellene csinálni, soha nem mutatva elismerést. Ez sérti a dolgozókat és csökkenti az elkötelezettséget. Gyakran a vezető nem veszi észre, mekkora kárt okoz.
A vezetőknek sokszor kérdezni kell, de nem mindegy a szándék - valóban magasabb hatáskörébe tartozik a kérdés? Stratégiai fontosságnál érdemes beavatkozni, egyébként nem. Ez a delegálástól való félelem jele. Úgy véli, hogy senki nem tud olyan jól dolgozni, mint ő. Rá akar látni minden csapatra.. Önbizalmát növeli, ha "megmentheti a napot".
Egy jó vezető elfogadja, hogy a dolgozók jól fogják végezni munkájukat, jó döntéseket fognak hozni. Ha mégsem teljesen elégedett, akkor irányt mutat, támogat. Felelős, megbízható felnőttként kezeli beosztottait. De ha valaki nem ad bizalmat, akkor hogy várhat bizalmat? A főnöki attitűd miatt a munkatársak félgőzzel fognak dolgozni, várva, hogy a főnök majd megmondja, mit kell tenni. A helyzeten négy stratégia változtathat:
1. Túllépni a nárcizmuson, hogy nélküle semmi nem sikerülhet. A pozitívumra kell gondolni, hogy valami jól is sikerülhet, ha nem avatkozik be.
2. Készíteni kell egy teendőlistát, és kihúzni róla a kevésbé fontos feladatokat. Ha majd a könyvtárosnak segítség kell, akkor kérdezni fog.
3. Azt mondd meg, "mit" kell tenni, ne azt, hogy "hogyan".
4. Fókuszálj a pozitív kimenetelre vezetői támogatással, az irányítás helyett. (ref.: Habók Lilla)
Forrás: https://lj.libraryjournal.com/2017/12/opinion/leading-from-the-library/micromanaging-library-leaders-rarely-know-damage-leading-library/
Via: http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=757&kithirev=2018

 
-- Digitális Tollak Könyvtár
A Fehér Holló Magyar–Román Küldőkönyvtár digitális szolgáltatásokkal bővült. Ismert román és magyar írók kötetei lapolvasott (szkennelt) alakban jelennek meg az új rovatban, lehetőséget adva az olvasónak arra, hogy bárhonnan – buszon, munkahelyen, számítógép előtt, unalmas percekben – rákattanhasson egy-egy, magyarra fordított román szerző hangulatára. A könyveket úgy választottuk meg, hogy a leggyakoribb, írókról elnevezett utcanevek tükröződjenek bennük. Az első könyvpáros a Móricz Zsigmond és Ion Agârbiceanu utcába invitálja az érdeklődőket. Slavici Erdei lány című kisregénye szinte szétfeszül a fojtott erotikától. Szerető és tiltás, szerelem és gyávaság. A vége, ugye, tudjuk, mi lesz...  Jó olvasást Móricz Zsigmond Fluturele (Pillangó) és Ion Agârbiceanu Man tisztelendő (Popa Man) című kisregényeihez is!
Forrás: http://corbiialbi.ro/index.php/biblioteca/

 

ELHALÁLOZÁS

-- Elhunyt Bán Magda
Bán Magda irodalmi szerkesztő, újságíró hosszú, méltósággal viselt betegség után 2018. június 13-án, 66 évesen elhunyt. A Magyar Rádió szerkesztő riportereként és műsorvezetőjeként nagy számú művet alkalmazott rádióra, kiváló interjúkat és életműinterjúkat készített.
1952. április 10-én született. Az ELTE BTK magyar-orosz szakán végzett, a MÚOSZ újságíróiskola elvégzése után újságíróként helyezkedett el, az Új Tükör, az Ország-Világ, a Film, Színház, Muzsika munkatársa volt, de írt a Magyar Nemzetbe és az Élet és Irodalomba is. 1981-ben Móricz Zsigmond ösztöndíjat kapott. 1977 és 2006 között a Magyar Rádió külső, majd belső munkatársa, szerkesztő, riporter, műsorvezető. Háromszor kapta meg a Magyar Rádió nívódíját. 20 évig szerkesztette az Ünnepi könyvhét Vörösmarty téri színpadjának programját. Életút-interjúkat készített olyan szerzőkkel, mint Poszler György, Beney Zsuzsa, Nádas Péter, Juhász Ferenc és Faludy György. Szerkesztőként is tevékenykedett, többek közt ő gondozta Nemes Nagy Ágnes Szőke bikkfák (verselemzések) című kötetét a Móránál, 1988-ban, valamint Mikszáthné Mauks Ilona visszaemlékezéseit a Palatinusnál, 2010-ben. 2008 és 2013 között a Nyitott Műhely Alapítvány elnöke volt. A Nyitott Műhelyben emellett sorozatokat szervezett, és beszélgetéseket vezetett. Rádióra alkalmazta Degré Alajos visszaemlékezéseit Máté Gábor előadásában, Mauks Ilona visszaemlékezéseit Tolnai Klárival, Szabó Magda Für Elisé-jét Molnár Piroskával, Bánki Éva Aranyhímzés című művét Kézdy Györggyel és Básti Julival, Sándor Iván Tengerikavicsát Gábor Miklóssal, Géczi János Viotti úr négy vagy öt élete című művét Vallai Péterrel és Bánsági Ildikóval, Márai Sándor Naplók 1956-57 című művét Bálint Andrással, Cserna Szabó András és Darida Benedek Nagy macskajajkönyv, avagy süssünk-főzzünk másnaposan című kötetét Scherer Péterrel és Tóth Józseffel, Esterházy Péter Harmonia caelestisét 10 részletben a szerző előadásában, Nádas Péter Párhuzamos történetek című művének részleteit 3x30 percben a szerző előadásában. Balassa Péterrel 1997-ben folytatott beszélgetése a Jelenkor oldalán olvasható. A Literán Ottlik Géza születésének 100. évfordulóján jelent meg az eredetileg a Film, Színház, Muzsikában közölt, 1985-ös interjúja Ottlik Gézával (előtte az ő visszaemlékezésével), 2007-es beszélgetése Nádas Péterrel szintén nálunk olvasható, Vizit címmel. A Szépírók Társaságának tagja volt. Életének utolsó éveiben Szépírók a KSH Könyvtárban című beszélgetéssorozatának többek közt Spiró György, Csaplár Vilmos, Szilágyi Ákos, Szávai Géza, Saly Noémi és Németh Gábor volt a vendége.
Kiváló rádiós szerkesztő volt, remek beszélgetőpartner, értő, érzékeny kérdező, tevékeny szervező, több mint harminc évig, haláláig az irodalmi élet pótolhatatlan alakja.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/meghalt-ban-magda

 
-- Meghalt Kányádi Sándor
Életének 90. évében, 2018. június 19-én elhunyt Kányádi Sándor költő, a nemzet művésze – tájékoztatta az MTI-t a család.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván székely földműves családban. Édesanyját korán, 1940 karácsonyán elveszítette. 1941-től Székelyudvarhelyen tanul 1944-ig a református kollégiumban, 1944–45-ben a Római Katolikus Főgimnáziumban, 1946–50-ben a fém- és villamosipari középiskolában.
1950-től Kolozsváron élt, előbb színire járt, majd a Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán tanul, 1954-ben itt szerez magyar irodalom szakos tanári diplomát. Tanárként soha nem dolgozott, költőként Páskándi Géza fedezi fel, 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban közli első versét, majd a kolozsvári Utunkban is megjelenik – írja pályája indulásáról a Digitális Irodalmi Akadémia.
1955-ben jelenik meg első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa, ezt még mintegy 25 önálló kötet követi, köztük az 1968-as Függőleges lovak és az 1970-es Fától fáig. Rengeteg gyerekverset írt, nagyon sok műfordítást készített, ezek egy részét megzenésítették. 1960-tól nyugdíjazásáig, 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt. 1958-ban vette feleségül Tichy Mária Magdolna tanárt, két gyermekük született. Költői pályájának korai időszakában „a szocialista lelkesedéstől megszállottan” bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A kijózanodás a hatvanas években következett be, ettől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).
Kányádi gazdag pályafutását számos díjjal elismerték, 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-díjat, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. Részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.
Forrás: http://foter.ro/cikk/20180620_meghalt_kanyadi_sandor
További sajtóvisszhangok: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/98040-elhunyt-kanyadi-sandor
https://szekelyhon.ro/aktualis/elhunyt-kanyadi-sandor
https://eszm.ro/2018/06/20/elhunyt-kanyadi-sandor/

 
-- Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kapui Ágota költő
Hatvannegyedik életévében, 2018. június 19-én tragikus hirtelenséggel elhunyt a sepsiszentgyörgyi születésű Kapui Ágota költő, újságíró, magyar–francia szakos tanár, a Dabasi Újság főszerkesztője, megannyi irodalmi lap szerkesztője.
1955. május 15-én született Sepsiszentgyörgyön. A középiskolát szülővárosában végezte el, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári diplomát szerzett. Első verseit a Gyökerek című folyóirat közölte. 1974-től rendszeresen jelentek meg költeményei az Utunk, a Korunk, az Igaz Szó, a Művelődés, a Dolgozó Nő, az Echinox, a Napoca Universitarǎ, a Napsugár, a Haza Sólymai, az Igazság, a Brassói Lapok és a Megyei Tükör hasábjain. Variánsok a szabadságra című versével nyitott a fiatal írók Ötödik Évszak című antológiája 1980-ban. Kányádi Sándort szellemi édesapjának tekintette. Az egyetem elvégzését követően tanítani készült, de egy baleset és egy súlyos magánéleti válság más irányba terelte, ezért a sepsiszentgyörgyi Gép- és Gépalkatrészgyártó Üzem fordítójaként helyezkedett el. Éveken keresztül megfigyelték, lázadó hangvételű költeményei miatt a Ceauşescu-rendszer indexre tette. Az 1980-as évek végére már egy kötetre való verse összegyűlt, és újságíróként próbált meg elhelyezkedni a gépgyári fordítás helyett. A pártbizottságra behívták és megfenyegették őt, hogy rendszerellenessége miatt soha többé nem kerülhet az irodalom közelébe.
Mindezek miatt a rendszerváltozás hajnalán, 1988-ban települt át Magyarországra férjével és kisfiával, második gyermeke már ott született. Dabason talált új otthonra, ahol a Táncsics Mihály Gimnáziumban kezdett el tanítani magyart és franciát, színjátszó kört indított, felkarolva olyan tehetséges gyerekeket, akik mára már elismert művészekké váltak. 2002-től a dabasi polgármesteri hivatal kabinetirodáját vezette. Színvonalas műsorokkal, feledhetetlen közösségi és kulturális eseményekkel gazdagította a város életét. Tizenhat éve volt a Dabasi Újság főszerkesztője, emellett a településről szóló megannyi kötet szerkesztője, nyelvi lektora, szöveggondozója.
Hatvanadik születésnapja alkalmából Székely Ferenc kereste fel, hogy hosszú hallgatás után egy interjúkötetben őt is megszólaltassa. Ennek hatására újra feléledt benne a költő, rendszerezte a Variációk a szabadságra című kötete verseit, és újabb költeményeivel együtt megjelent 2015 őszén A másik oldal című kötete. Ezt követte 2017-ben A lélek szárnycsapásai. 2015 óta újra az irodalmi élet megbecsült és aktív szereplőjévé vált. Számos irodalmi folyóiratban, internetes oldalon rendszeresen publikált, szerkesztőként az igényes, hagyományos értékeket közvetítő irodalom „harcos” képviselője volt. Gondot fordított a fiatal tehetségek felkutatására és az irodalmi életbe való bevezetésükre. 2017 októberében Sepsiszentgyörgyön tartott szerzői estet.
Kapui Ágota kultúraközvetítő és közösségépítő munkásságát Dabas város önkormányzata Dabas Kultúrájáért Karacsné Takács Éva-díjjal (2002), valamint Pro Urbe Dabas elismeréssel (2014) tüntette ki.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/114140/elhunyt_kapui_agota
http://lenolaj.hu/2018/06/19/tragikus-hirtelenseggel-elhunyt-kapui-agota-kolto/

 

MOZAIK

-- Székelyföld menti meg a romániai könyvpiac becsületét?
A romániai könyvpiaci forgalom szinte háromszor alacsonyabb, mint a feleakkora népességgel rendelkező Magyarországé, a romániaiak továbbá keveset költenek könyvekre, és még kevesebbet olvasnak. A több kutatásban is szereplő kedvezőtlen adatok azonban Székelyföldre nem érvényesek, mivel az általunk megkérdezett csíkszeredai illetékesek szerint itt az anyaországhoz hasonlóan „hagyománya van” a könyvolvasásnak. Az alacsony hazai könyvvásárlási kedv az olvasási szokásokon is meglátszik: a felmérés szerint a romániaiak mindössze 29,6 százaléka olvasott el legalább egy könyvet egy év alatt, Magyarországon ez az arány 61,4, Luxemburgban pedig 81,9 százalék. Romániában a megkérdezettek 68,4 százaléka állította azt, hogy egyetlen könyvet sem olvasott el a felmérés előtti évben. Egy másik, a romániai könyvkiadói piacot vizsgáló 2016-os felmérésben Ioana Ceobanu, George Cristian Dinu és Tatiana Cristea szerzők megyénként is megvizsgálták a hazai helyzetet. Mint kiderült, összesen 6175 kiadó található az országban, ebből több mint háromezer Bukarestben működik, de csak 792 aktív közülük. Ugyanez figyelhető meg a megyék tekintetében is: Maros megyében például a létező 98 kiadó közül csak 32, Kovászna megyében a 45 közül 15, Brassó megyében pedig a 174 közül mindössze 55 kiadó tevékeny. A romániai könyvpiac alacsony értékének, illetve az elkeserítő vásárlási és olvasási szokásoknak számos oka van az általunk megkérdezett csíkszeredai érintettek szerint, akik azt is kiemelték, hogy Székelyföld kiemelkedik ebből a szempontból az ország többi régiója közül. 'Székelyföldön kettős életet élünk: részben földrajzilag Romániában, részben pedig lelkileg Magyarországon tartózkodunk. Ez a magyarázata annak, hogy nálunk a könyvolvasási szokások sokkal inkább büszkeségre, mint szégyenkezésre adnak okot, főként, ha összehasonlítjuk a romániai alaphelyzettel' – mutatott rá érdeklődésünkre Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki a Csíkszeredai Könyvvásár főszervezője is. Mint mondta, véleménye szerint a romániai oktatási rendszer, beleértve az egyetemi éveket is, képtelen tartósan rávezetni a fiatalokat arra, hogy a kiegyensúlyozott személyiségfejlődés egyetlen biztos útja az olvasás.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szekelyfold-menti-meg-a-romaniai-konyvpiac-becsuletet

 
-- Fizess egy öltést a Teleki Téka legrégebbi selyemcímerének restaurálásába!
Nemrég zárult a marosvásárhelyi Teleki Tékában található címereket bemutató kiállítás. A különleges dokumentumokat csak egy hétig lehetett látni a könyvtár nagytermében, viszont továbbra is a Téka napirendjén maradnak, hisz állapotuk szükségessé teszi mielőbbi restaurálásukat.
A Téka állományában található 31 halotti címer 1783 és 1916 között készült. A legrégebbi és egyben legszebb darab az erdőcsinádi származású hadnagy, későbbi tordai főbíró, Szucsáki Ferenc halotti címere 1783-ból. Szucsáki Ferencet Erdőcsinád mellett Marosjára is magáénak vallhatja, hisz a járai templom szószékkoronáját ő adományozta a falu lakosságának. 1777-től a marosvásárhelyi református kollégium főgondnoka is volt.
Különlegesen szép és ritka dokumentum ez a Szucsáki-címer, ezért gondoltak arra, hogy ne csak egyszerűen megpályázzák a helyrehozatalához szükséges 2500 lejt, hanem megadják a lehetőséget mindenkinek, hogy részese lehessen ennek a munkának. Biztosan lesznek, akik ezt a selyemcímert szépséges színei vagy művészettörténeti, illetve történeti értéke miatt érzik majd fontosnak, de vélhető, hogy a csinádi vagy a járai közösség, de akár a református kollégium diákjai is fontosnak érzik majd, hogy ezáltal öltsék szorosabbra a saját múltjukhoz fonódó szálakat.
A Múzeumok Éjszakája alatt az összeg 20 százaléka folyt be a Téka perselyébe, a fennmaradó 2000 lejt szeretnék szimbolikus öltésenként összegyűjteni. Egy öltés 10 lej, tehát 200 öltésre van szükség ahhoz, hogy a címer újra régi színeiben tündökölhessen. A jelzéseket a támogató szándékról a Teleki–Bolyai Könyvtár Facebook-oldalán, illetve az öltéseket a RO29BTRLRONCRT0383438001 számlaszámra (Szucsáki-címer megjegyzéssel) vagy személyesen a Teleki Tékában várják.
Forrás: Lázok Klára főkönyvtáros, Teleki–Bolyai Könyvtár
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/op/article/fizess-egy-%C3%B6lt%C3%A9st-teleki-t%C3%A9ka-legr%C3%A9gebbi-selyemc%C3%ADmer%C3%A9nek-restaur%C3%A1l%C3%A1s%C3%A1ba

 
-- Egy elfelejtett barátunk
'Gelu Păteanu költő, műfordító a saját románjainak nem annyira fontos, mint nekünk, nekünk viszont nagyon' – jelentette ki Farkas Wellmann Endre 2018. június 8-án, azon a sepsiszentgyörgyi kettős könyvbemutatón, melyen az általa írt, Gyalu, a spíler című dokumentum-gyűjteményt, illetve Arany János kétnyelvű (románra Gelu Păteanu által lefordított) Toldiját ismertették.
Hogy miért fontos a magyar barátai által Gyalunak becézett Gelu Păteanu számunkra? Mert egész életét arra áldozta, hogy a magyar irodalom legjavát román nyelvre átültesse, prózát és verset egyaránt fordított, és végül úgy „elmagyarosodott”, hogy még Romániát is el kellett hagynia. Különös életútjából érdemes pár adatot felidézni. 1925-ben született Kolozsváron, két évet elvégzett a jogon, politikai okokból eltávolították az egyetemről. Katonaság után egy cipőgyár személyzeti osztályán dolgozott, itt kezdődött kálváriája – a besúgóknak „hála”, 1952-ben kilenchónapos internálásban részesült a Duna-csatornához. Utána szabadúszó műfordítóként próbált megélni, A Hét 1971-es alapításakor annak bukaresti szerkesztőségébe került, ott dolgozott 1978-ig, amikor a folyamatos zaklatások elől önkéntes száműzetésbe menekült – Székelyföldre. Énlakán, majd Etéden élt, ott érte az 1989-es rendszerváltás, az első szabad március 15-én Fehéregyházán magyarul mondott beszéde után megfenyegették, ezt még bírta volna, de miután családtagjait is zaklatni kezdték, áttelepedett Magyarországra. Tanított az ELTÉ-n, bábáskodott a Duna Televízió alapításánál, Budapesten végre tisztelet és szeretet övezte Gelu Păteanut, aki egy alkalommal azt mondta magáról: román nemzetiségű magyar vagyok. Nagy műveltségű kultúrember volt, magánéletében bohém, villoni alkat, jellemezte Farkas Wellmann Endre, aki a spíler (hamiskártyást, de dörzsölt embert is jelent) jelzőt azért választotta a Gyalu életéről szóló könyvének címéül, mert Gelu Păteanu a szó jó értelmében vett szerencsejátékos volt, aki tudta, hogyan kell kicselezni a rendszert. Hatalmas fordítói munkássága váratlan halála után (1995-ben egy műtét után hunyt el Budapesten) visszhangtalan maradt, bár egész életét arra áldozta, hogy a magyar irodalmat megismertesse a román olvasókkal – ezért tartotta fontosnak a róla szóló dokumentumgyűjtemény összeállítását, mondta Farkas Wellmann Endre.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/113813/egy_elfelejtett_baratunk

 
-- Medvék Kispesten is!
Június utolsó napjaiban egyre több medveészlelésről adtak hírt Magyarországon, és ebből a az Üllői úti FSZEK-fiókkönyvtár sem maradhatott ki.
Könyvtárlátogatásra hívogató mondataik közül:
’Ha látogatást teszel hozzánk, meggyőződhetsz saját szemeddel is arról, mennyi bozontos mackó lakik itt.
Vajon hány medvét tudtunk a délelőtti pakolás alatt lencsevégre kapni? Felismersz néhány mesehőst?’
A reklám legvégén azért valós hírekkel nyomatékosítják: a természetben élő medvék nem éppen annyira cukik, mint a könyvtárukban „olvasó” plüsmacik.
Forrás: https://index.hu/mindekozben/poszt/2018/06/22/kispesti_konyvtarban_bukkantak_fel_a_medvek/

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.