ReMeK-e-hírlevél
XIII. évf., 2018/6. szám                               ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.


TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- 10 változat a használó fogadására
PÁLYÁZATOK
-- „Könyvtár, ami összeköt” - 2018-ban is
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-- A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-- Fotós tanfolyam az Arad Megyei Könyvtárban
-- Szabadulószoba az udvarhelyi könyvtárban
-- A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése
-- Halotti címerek kiállítása a Teleki Tékában
KITEKINTŐ
-- MIBE-konferencia
-- 89. Ünnepi Könyvhét Budapesten
-- Idén senki sem fog irodalmi Nobel-díjat kapni
INTERJÚ
-- A könyv esztétikai manifesztum - Beszélgetés Tőzsér László csíkszeredai nyomda- és kiadótulajdonossal
-- Biblioterápiáról Bartos Évával
-- Romániát nem a statisztikák, hanem az irodalom tudja igazán bemutatni
-- Kolozsvári költő shanghaji irodalmi konferencián
HAZAI
-- Átadták a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár felújított épületét
-- Visszatekintés a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre
-- Beszámoló az idei Csíkszeredai Könyvvásáról
-- Egyedülálló kulturális központ Vetésen
-- Az aradi kortárs irodalom képviselőit gyűjtenék össze
-- Könyvtárak és levéltárak digitalizációja Erdélyben
-- Mesevásár Marosvásárhelyen
DÍJAK
-- Arany János-életműdíjban részesült Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész
-- Tompa Andrea Omertája nyerte a Libri irodalmi díjat
-- Méhes György-díjban részesült László Noémi és Sztercey Szabolcs
-- Ezek a könyvek esélyesek az Év Gyerekkönyve Díjra
-- Lengyel írónő nyerte az idei Man Booker-díjat
-- Fred Vargas francia írónő nyerte az Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában
-- Díjazták Bogdán Lászlót
AJÁNLÓ
-- A reformáció könyvespolca
-- Új könyv a tudományos könyvtárügy trendjeiről
ELHALÁLOZÁS
-- Elhunyt Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomkritikus
-- Meghalt Philip Roth, a modern amerikai irodalom egyik legismertebb alakja
MOZAIK
-- Könyvtárak a mesterséges intelligencia korában
-- Már egy perc olvasás is élmény - Bookline-Örkény kampány
-- Könyvbemutató a bihari reformáció múltjáról
-- Ballagási könyvajándékozás - választék van, kereslet kevésbé?


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-- 10 változat a használó fogadására
A Demco Interiors szerint az alábbi terek nélkülözhetetlenek egy sikeres 21. századi közkönyvtárban.
1. Fogadótér - Hívogató, minden része jól megközelíthető, pezsgő, élénk környezet. Tele van információval vagy olyan emberekkel, akik tudják, hol található az információ. Megtalálható benne minden, ami a könyvtár működését, szolgáltatásait, programjait promotálja. Berendezése egyszerű, tiszta, jelző- és tájékoztató rendszer, feliratai jól láthatók és könnyen értelmezhetők.
2. Kávézó - Egy igazi közösségi hely, amely ösztönzi a beszélgetést és a magányos olvasgatást, relaxálást egyaránt. Akár még csendes háttérzene is szólhat benne. Legyen benne többféle ülőalkalmatosság - bárpult is akár, s tegyünk ki napilapokat, hetilapokat is.
3. Könyvesbolt a könyvtárban - Avagy egy könyvesbolt-jellegű terület az új beszerzések, a sikerkönyvek, helyi programok szórólapjainak vagy éppen a helyi művészek alkotásainak, esetleg turisztikai célú tárgyak, ajándékok bemutatására. Különösen jó, ha a bejárat közelében van! A dizájn meghatározója: találjanak meg mindent az olvasók, amit keresnek; lehessen böngészgetni, nézelődni, kutatgatni, véletlenszerűen megtalálni valamit. Jó hatást érhetünk el speciális bútorokkal, kreatív dizájnnal.
- A továbbiak: sokgenerációs nappali, egy koszos helyiség, közösségi rendezvényterem, csendes(ebb) (olvasó)terem, üzleti inkubátor tér, pop-up library, közösségi kert / „kültér”. Részletek és fotók itt: http://librariandbd.blogspot.ro/2018/05/a-10-legfontosabb-ter-egy-sikeres-xxi.html
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=753&kithirev=2018#a22267

 


-- „Könyvtár, ami összeköt” - 2018-ban is
Az Országgyűlés elnöke immár nyolcadik alkalommal hirdeti meg a „Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című ösztöndíjprogramot. A kezdeményezés célja a fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása.
2018. október 13. és november 11. között ismét nyolc, határon túli, illetve két magyarországi szakember kap lehetőséget, hogy egy hónapot eltöltsön az Országgyűlési Könyvtárban, melynek részeként nemcsak utóbbi intézmény szakmai munkájával ismerkedhetnek meg közelebbről, hanem ellátogathatnak sok más magyarországi könyvtárba is, azaz betekintést nyerhetnek a teljes ottani könyvtári rendszer működésébe.
Akárcsak az elmúlt években, ezúttal is Horvátországból, Magyarországról, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából várják a kollégák jelentkezését. A pályázat beküldési határideje: 2018. június 30.
Forrás: https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/konyvtar-ami-osszekot-2018-ban-is

 

-- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Könyvbemutató: Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője
Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője című legutóbbi, a Gutenberg Kiadónál nemrég megjelent könyvét mutatta be dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében, 2018. május 5-én. A vendéget Szonda Szabolcs könyvtárigazgató üdvözölte, megköszönve, hogy ismét megtisztelte az intézményt, a várost.
A születéshez, párválasztáshoz, nemiséghez és halálhoz kötődő székely szokásvilágot Csíkszentdomokoson négy évtizeden át kutató szerző bevezetőjében elmagyarázta, hogyan keletkezett ez a könyv. A Nyergestetőn sorshelyzetet érzett meg, hiszen ott egy társadalmi folyamat indult el. Párhuzamot vont a szabadságharcban elesett székely hősök emlékműve és a szembeni magaslaton keletkezett ágkeresztes-kopjafás emlékhely között. Előbbi állításának szorgalmazója Ábrahám István csíktusnádi származású, Bukarestben dolgozó kovácsmester volt, így az 1897. augusztusi avatóünnepség hivatalos lett. Utóbbi keletkezése nem hivatalos, kronológiája homályba vész, az első emlékjelek állítói nem ismertek.
Ez a különleges temető a székely-magyar nemzeti közösség együvé tartozásának, helyben maradásának makacs akarása, az életüket ott hagyó székely katonák becsületének, méltóságának védelmezője, emlékeztetője, olyan, mint a katolikus templomokban az örökmécses, amely a szentlélekre emlékeztet – szögezte le a szerző.
Ezért A nemzeti kegyelet néprajzi földrajza az alcíme a gazdagon illusztrált könyvnek.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/112777/a_nemzeti_lelkiismeret_orokmecsese
Szárnyas bocs és lázadó szalmabábuk - kreativitási és műveltségi vetélkedő
A csernátoni Haszmann Pál Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár, mint az utóbbi öt évben hagyományosan, idén is kreativitási és műveltségi vetélkedőt szervez, ezúttal Szárnyas bocs és lázadó szalmabábuk címmel, háromszéki, 5–8. osztályos diákoknak.
A rendezvény több, idén kerek évfordulós magyar író, költő munkássága előtt tiszteleg, akik ifjúsági vagy ma akként is olvasható irodalmat is írtak, közöltek (Janikovszky Éva, Karinthy Frigyes, Lengyel Balázs, Páskándi Géza, Rejtő Jenő, Szilágyi Domokos és mások). A vetélkedő feladatanyaga meghatározó mértékben az ő műveikre alapoz.
Huszonhat háromtagú csapat jelezte részvételi szándékát, a megye nyolc településének – ábécé-sorrendben: Csernáton, Kézdivásárhely, Kovászna, Ozsdola, Sepsikőröspatak, Sepsiszentgyörgy, Uzon, Zabola – tizenegy iskolájából.
A vetélkedőre június 9-én a társszervező múzeumban kerül sor.
Forrá: http://www.hirmondo.ro/kultura/ingyen-taborozhatsz/
http://www.kmkt.ro/szarnyas-bocs-es-lazado-szalmababuk
Sepsiszentgyörgyön járt az Arany-busz
Rendhagyó, autóbuszban berendezett kiállítással emlékezik Arany János születésnek 200. évfordulójára a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum. A mozgótárlat idén májusban Háromszéken is járt, Csernátonban, Kézdivásárhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön állomásozott.
Az Arany János életét és költészetét bemutató vándorkiállítás a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak immár a negyedik, autóbuszban berendezett tárlata, amely 2017 júliusától járja a magyarországi és határon túli magyarlakta településeket.
Takács Erika projektkoordinátor szerint a kiállítás nem csak a helyszíne miatt különleges. A tárlat látogatói először Arany János életrajzával megismerkedhetnek, majd a balladái kerülnek előtérbe.
A busz külseje is különleges, egy Toldi-képregény látható, olvasható rajta, a helyszín hangulatát pedig egy, a felszálláskor kapott buszjegy fokozta.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/113184/sepsiszentgyorgyon_az_arany-busz
http://www.hirmondo.ro/kultura/kulonleges-arany-busz/
Fotók itt: http://kmkt.ro/buszos-arany-mozgokiallitas-sepsiszentgyorgyon
Délvidéki dokumentumfilmek vetítése
Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, délvidéki dokumentumfilmes műhelyek alkotásait mutatta be 2018. május 25-én, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében, Művészeti Karaván címmel.
Sepsiszentgyörgyön a következő filmeket láthatta a közönség (mindegyik a magyarkanizsai Cinema Filmműhely alkotása):
„Ki vagy mi voltam” (rendező Iván Attila, 2007); „Még oda nem ér az idő...” (rendező Csubriló Zoltán, 2008); Fohász a déli végeken (rendező Fejős Csilla, 2017).
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/delvideki-dokumentumfilmek-vetitese-sepsiszentgyorgyon
Gyermeknap a könyvtárban
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár a Gyermeknap alkalmából zenés-bábos előadásra és kézműves foglalkozásra várta a kicsiket.
2018. május 31-én 17 órától a könyvtár Gábor Áron-termében Várkonyi Eszter Tengerember című, interaktív, zenés-bábos előadását láthatták a gyermekek, ezt követően ugyanott az előadáshoz kapcsolódó kézműves foglalkozások voltak, könyvtárosok vezetésével.
A zenés-bábos mesejáték Finy Petra verseire, Tor Ågr Bringsvaerd meséje nyomán készült. Jelmezek és bábok: Fekete-Lovas Flóra, hangszerelés: Kónya-Ütő Bence.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/gyermeknap-a-konyvtarban


-- A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Több mint kétezren vettek részt a könyvtár ifjúsági és gyerekprogramjain
Idén áprilisban és májusban is naponta több alkalommal keresték fel a Kájoni János Megyei Könyvtárat az iskolák és óvodák csoportjai. Ebben az időszakban szervezte meg ugyanis számos tanintézmény az Iskola másként programot, ugyanakkor 2018. május 7. és 14 között zajlottak az Ifjúság Hete programjai, Hargita Megye Tanácsa és alintézményei szervezésében. 2018. május 14-15-én az idei, XIV. Hargita Megyenapok keretében ugyancsak az ifjúság volt a programok legfőbb célcsoportja. Több mint 2000-en vettek részt április-május folyamán különböző könyvtári foglalkozásokon. Magyar és román nyelvű csoportos ifjúsági programok egyaránt szerepeltek a foglalkozások közt.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/628/tobb-mint-ketezren-vettek-reszt-ifjusagi-es-gyerekprogramjainkon-aprilisban-es-majusban
Nagyjaink: Hargita megyei neves személyiségek portréi könyvjelzőkön
A XIV. Hargita Megyenapok rendezvényeinek sorában 2018. május 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtár új kiadványát, a harminc neves Hargita megyei személyiség portréját tartalmazó Nagyjaink című könyvjelző-sorozatot Kelemen Katalin ismertette az érdeklődő közönségnek. A kiadvány Hargita Megye Tanácsa támogatásával jelenhetett meg. A könyvtár új könyvjelzősorozata Hargita megyéhez kötődő neves személyiségek portréit rövid életrajzi összeállítás kíséretében mutatja be. 'A bemutatott személyiségek kiemelkedő alkotók, tudósok, írók, művészek, kiváló pedagógusok vagy más területen tevékenykedő közismert személyek, akik életművükkel, alkotásaikkal hozzájárultak térségünk hírnevének öregbítéséhez' – mondta el Kelemen Katalin. A neves személyiségek életpályájának bemutatása révén a könyvtár a regionális identitás erősítéséhez szeretne hozzájárulni, ahhoz, hogy a Hargita megyei értékek ismertté váljanak és beépüljenek a köztudatba.
Sajtóvisszhang:
https://hargitanepe.eu/nagysorolvasas/
https://hargitanepe.eu/kettos-rendezveny-a-megyei-konyvtarban/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/171/nagyjaink--hargita-megyei-jeles-szemelyisegek
Hargita megyei tájak, emberek az idő tükrében  – fotókiállítás a könyvtárban
A XIV. Hargita Megyenapok rendezvényeinek sorában, 2018. május 18-án Dr. Molnár Attila fotótörténész Hargita megyei tájak, emberek az idő tükrében című fotókiállításának megnyitóján Hargita megyei vonatkozású fotóritkaságokat mutatott be vetítéssel kísért előadásában a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A fotótörténész által létrehozott Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület Hargita megyei vonatkozású fotóritkaságait tekinthetik meg a kiállításon az érdeklődők. Amint elmondta, az erdélyi antikváriumokban, bolhapiacokon és külföldi aukciókon jutott a ritka, többnyire erdélyi vonatkozású képekhez a csíkszeredai fotós. A kiállításon a gyimesi, csíki, gyergyói vidék vagy a Kászonok hagyományos faluképe, szokásvilága, életmódja, a hagyományok képi világának megörökítése tárul fel régi fotódokumentumok reprodukciója révén. A kiállítás júniusban is megtekinthető a könyvtárban.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/96550-hargita-megyei-fotoritkasagokbol-nyilt-kiallitas-csikszeredaban
Ismerjük meg nagyjainkat! – interaktív kiadvány-bemutató
Ismerjük meg nagyjainkat! címmel a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2018. május 17-én fiataloknak mutatták be a könyvtár új kiadványát, a neves Hargita megyei személyiségek portréit  tartalmazó könyvjelzősorozatot. Az Ifjúság Éve keretében, a XIV. Hargita Megyenapok eseményeinek sorában szervezett interaktív bemutatón csíkszeredai középiskolák csapatai vettek részt a könyvtár előadótermében. A játékos vetélkedőre négy csapat jelentkezett Csíkszereda három középiskolájából: a Segítő Mária Gimnázium két csapata, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola és a Márton Áron Főgimnázium egy-egy csapata képviselte iskoláját.
A diákok felkészülhettek a Kájoni János Megyei Könyvtár által létrehozott és a könyvtár honlapján elérhető Hargita megyei személyiségek adatbázisa segítségével, de használhattak más forrásokat is.
A könyvjelzők hátoldalán látható QR kódot beolvasva okostelefonon is könnyen elérhető az adatbázis. A vetélkedőt Kelemen Katalin neves személyiségekről tartott ismertetője előzte meg. A csapatoknak először a kivetített illusztrációkkal bemutatott kvíz-kérdésekre kellett válaszoniuk, majd mindegyik csoport bemutatott egy kiemelkedő, Hargita megyében született vagy tevékenykedő személyiséget. A csapatok mindegyike ügyesen teljesített, a legjobb a Segítő Mária Gimnázium XI. B. osztályos csapata lett. A részt vevő diákok oklevelet és a könyvtár által kiadott könyvjelzősorozat egy-egy példányát kapták ajándékul. A legügyesebbek könyvjutalomban is részesültek. A részt vevő iskolák könyvtárai is könyvjelzősorozatot kaptak ajándékba. Az interaktív bemutatóról a Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, Borbé Levente a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján számolt be: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2018/05/interaktiv-vetelkedo-kajoni-janos.html
Forrrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/627/ismerjuk-meg-nagyjainkat--interaktiv-kiadvany-bemutato-diakoknak
Erdélyi-Alpok 2 – Székely Árpád új albumának bemutatója
Székely Árpád geográfus, természetjáró vetítéssel kísért könyvbemutatójára került sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, az Erdélyi-Alpok című, háromkötetes kiadvány második részét ismerhette meg a közönség a szerző előadásában, 2018. május 16-án. Székely Árpád Székelyudvarhelyen élő földrajzatanár és természetjáró, túrakönyvei 2012 óta jelennek meg a Déli-Kárpátok jelentős hegyvonulatairól. Az Erdélyi-Alpoknak méltán nevezett monumentális hegylánc, a Déli-Kárpátok legmagasabb, 2500 m fölé emelkedő vonulatainak földrajzinév-anyagát és -használatát vizsgálja a szerző a kiadvány első kötetében. A második, legterjedelmesebb kötet természet-földrajzi áttekintést, általános túrainformációkat és részletes túraismertetéseket tartalmaz, míg a harmadik kötet a hegyalji épített örökséget mutatja be. Utóbbi kötet a későbbiekben kerül kiadásra.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/626/erdelyi-alpok-2--szekely-arpad-ujabb-albumanak-bemutatoja
Arany-busz 200 – több mint nyolcszázan tekintették meg a rendhagyó kiállítást
Az Arany 200 busz elnevezésű interaktív tárlaton Arany János életútjával, munkásságával ismerkedhetett 2018. május 14-15. között több száz csíkszeredai gyermek. Az idei Hargita Megyenapok rendezvénysorozatára hívta meg a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany-buszát. A rendhagyó irodalmi kiállítást bemutató busz a könyvtár parkolójában állva várta a helyi látogatókat, csoportokat. Az egyedi látványvilágú kiállítás elvarázsolta látogatóit korhatár nélkül. Az ingyenesen megtekinthető tárlaton a Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei kísérték a vendégeket, szakszerű tárlatvezetést nyújtva a csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján. 830 látogató tekintette meg két nap alatt a kiállítást. Az autóbusz látogatóit kalauzoló Erdődy Kristóf elmondta, a mozgó tárlatot már több mint 55 ezer ember látta, az egyik legnézettebb Kárpát-medencei kiállítás. A Vajdaság kivételével szinte minden magyarlakta településen voltak már, Csíkszereda az autóbusz 151. állomása volt.
Sajtóvisszhang:
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/96333-csikszeredaban-hoditott-az-arany-busz
https://szekelyhon.ro/aktualis/tobb-mint-hetszaz-diak-nez-be-az-arany-buszba-csikszeredaban
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/621/arany-busz--tobb-mint-nyolcszazan-lathattak-a-rendhagyo-irodalmi-kiallitast-csikszeredaban
Ifjúsági irodalmi vetélkedő Gyergyóvárhegyen az Ifjúsági Napok keretében
2018.. május 9-én ifjúsági irodalmi vetélkedőre került sor a Gyergyóvárhegyi Községi Könyvtárban, a helyi Miron Cristea Iskolaközpont és a Gyergyóhollói Szakközépiskola diákjai részvételével. Különleges élmény volt több év olvasmányát rövid idő alatt feleleveníteni, meglepő összefüggések derültek ki egymástól látszólag nagyon távol álló irodalmi művek között. Az emlékező- és érvelőképességet tesztelő kérdésekre villámgyors válaszokat vártak a szervezők, de az agilitás mellett a versenyben helyet kapott a jószerencse és a játék is. Az esemény fénypontjaként elhangzott Hamlet híres monológja Viorel Moldovan gyergyóvárhegyi tanuló előadásában. Hargita Megye Tanácsa és a gyergyóvárhegyi Dobreanu Kulturális Egyesület anyagi támogatásának köszönhetően, a Mirela Laurențiu és Crina Gabor tanárnők, valamint Anca Ţepelus, Dana Cotfas és Dan Dobrean könyvtárosok közreműködésével felkészült versenyzők könyvjutalomban részesültek. A rendezvény a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében, Bedő Melinda szakirányító vezetésével zajlott.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/620/ifjusagi-irodalmi-vetelkedo-a-gyergyovarhegyi-kozsegi-konyvtarban-a-hargita-megyei-ifjusagi-napok-kereteben

 
-- Fotós tanfolyam az Arad Megyei Könyvtárban
Az A. D. Xenopol Megyei Könyvtár évek óta jó kapcsolatot ápol az Aradi Fotóklubbal (Asociaţia Foto Club Arad), több közös tervet, megvalósítást tudnak már maguk mögött.
Együttműködésük legújabb „gyümölcse” egy fotós tanfolyam, amelyet Mircea Octavian Boran, a Fotóklub elnöke tart, középiskolát végzettek számára.
A kurzusokat heti egy alkalommal, szerdánként tartják a könyvtár Astra Termében, 17 és 21 óra között, három hónapig, majd utána kezdődik elölről.
A kurzus célja az aradi fotósok új generációjának felkészítése a művészetre, amely egyre több követőt tud magáénak – mondta Mircea O. Boran.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/fotos_tanfolyam_a_konyvtarban.php

 
-- Szabadulószoba az udvarhelyi könyvtárban
Szabadulószobát hoztak létre a székelyudvarhelyi városi könyvtárban, ezenkívül számos szabadidős foglalkozással, filmvetítésekkel, vándorkiállítással várják a látogatókat, ugyanakkor esszéíró pályázatot is hirdettek. A nyári vakációban idén is megszervezik az olvasótábort, a Nyitott könyvek éjszakájával párhuzamosan pedig első alkalommal nemzetközi szakmai konferenciát is tartanak.
Egyre népszerűbbek a városi könyvtár programjai és szolgáltatásai, olyannyira, hogy már nemcsak a helyi iskolákból, hanem a környező településekről is behozzák a pedagógusok a gyerekeket, nem pusztán könyvtárlátogatásra, hanem filmvetítésre, társasjátékra vagy éppen a Csodák termében zajló kísérletekre, napmegfigyelésre. Tavaly óta közel ezerrel nőtt a beiratkozottak száma, főként a társasjátékoknak és a 3D-s filmvetítéseknek köszönhetően, közülük 750-en legalább egyszer könyvet is kölcsönöztek a téka 147 ezer kötetes állományából. A régi és új szolgáltatásokról, a közelgő programokról, rendezvényekről tartottak sajtótájékoztatót 2018. május 9-én a városi könyvtár igazgatója és az intézmény munkatársai. Május 12-én és 13-án 9 és 18 óra között a könyvtár előtti parkolóban a Petőfi Irodalmi Múzeum Aranybusz című vándorkiállítása volt megtekinthető, ugyanakkor  megkezdődött a Kinedok, amely novemberig minden hónap második keddjén 17 órától várja a közép-európai dokumentumfilmek kedvelőit. Május végén – a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm-fesztiválhoz csatlakozva – itthon is természetfilmeket vetítettek, majd június 6. és 9. között megrendezik a nagyon rövid filmek fesztiválját. Diákoknak szóló esszéíró pályázatot is hirdettek, ennek kiértékelőjét május 25-én tartották, a nyerteseket pedig június 1-jén hirdették ki. Június 18-ától nyári programra váltanak, így 9 és 17 óra között tartanak nyitva majd, de előzetes egyeztetést követően délutánonként továbbra is lesz lehetőség születésnapok megünneplésére, csoportos társasjátékokra.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szabaduloszoba-az-udvarhelyi-konyvtarban

 
-- A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése
Idén első alkalommal kerül megrendezésre a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése elnevezésű szakmai konferencia, 2018. augusztus 30-31-én, a rendezvényre a szervezők szeretettel várják a könyvtáros kollégákat. Az összejövetel célja a kapcsolatépítés, -tartás, az intézmények bemutatása és tevékenységeik ismertetése, a különféle szakmai témák megbeszélése.
A program még alakulóban van, azonban a következő témákról lesznek előadások:
1. „Az én könyvtáram” projekt. Előadó: Farkas Ferenc, szakmai vezető – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest; 2. Biblioterápia, e-biblioterápia – lehetőségek, hasznosítások, tapasztalatok. Előadó: Király Hajnal, tudományos munkatárs, biblioterapeuta – Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Budapest, illetve: Gulyás Enikő, informatikus könyvtáros – Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger; 3. Gyerek és könyvtár – programok, foglalkozások, lehetőségek, eszközök, terek. Előadó: Budavári Klára, gyermekkönyvtáros – Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet, Budapest; 4. Bármi is lehet könyvtár – formabontó lehetőségek, tudomány, életmód, sport és egyéb tevékenységek, eszközök a könyvtár szolgálatában. Előadó: Szőcs Endre, igazgató – Városi Könyvtár, Székelyudvarhely.
Ezekről a témákról kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor, ezért a szervezők arra kérik a jelentkezőket, hogy döntsék el, melyiken szeretnének részt venni.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 35 kolléga részvétele biztosított.
További információ itt: Gálovits Rózsa, biblioudv@yahoo.com


-- Halotti címerek kiállítása a Teleki Tékában
Az idei Múzeumok Éjszakája rendezvény keretében a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár a halotti címerekből rendezett kiállítást, ugyanis több olyan típusú dokumentumot őriz, amely a halállal, valamint a végtisztességadással kapcsolatos. Temetési prédikációk és versek, fekete keretes gyászjelentések mellett a képi ábrázolás is hangsúlyosan szerepet kap. A szövegekhez képest alacsonyabb számban, de változatos formában képviseltetik magukat a halotti címerek, mivel a temetések szervezői a zene és a prédikáció mellett a látvány nyújtotta lehetőségeket is megpróbálták kihasználni. Ezért jelenhettek meg a különböző típusú temetési címerek, mivel ezzel az elhunyt előkelőségét is megkísérelték kidomborítani.. A kiállítás révén a közönséggel ezt a kevéssé ismert műfajt szerették volna megismertetni, amelyet az intézményben összesen 31 dokumentum képvisel.
Az erdélyi nemességet átszövő rokoni kapcsolatok a könyvtárban őrzött halotti címereken is felfedezhetők. A gyűjtők nyilvánvalóan elsősorban a hozzájuk közel álló személyekkel kapcsolatos dokumentumokat őrizték meg. Az elhunytak között is felfedezhetünk családi kötelékeket: négy személy (összesen tíz címerrel) a Telekiek népes famíliájából származott, illetve többen is kötődtek hozzájuk házasság révén.
A halotti címereket eleve rövid távú használatra tervezték, a gondosan megkomponált temetési szertartás keretében a nemesi reprezentációnak tettek eleget, majd a búcsúztatás végével a dokumentumok már csak az emberi mulandóságra való emlékezés jelképeivé váltak. Jelentőségük azonban ma már túlmutat ezeken a célokon. Az általuk továbbörökített, megbízható adatok számos kutatási területnek jelentenek forrást, mint például a címertan, családtörténet vagy akár a művészettörténet.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/halotti-c%C3%ADmerek-teleki-t%C3%A9k%C3%A1ban-avagy-%E2%80%9E%E2%80%A6hogy-l%C3%A1ss%C3%A1k-nem-voltam-p%C3%B3r%E2%80%9D

 


-- MIBE-konferencia
Mesterséges intelligencia az információkeresésben és -feldolgozásban címmel szervez konferenciát 2018. június 6-án a Magyar Információbrókerek Egyesülete (MIBE). A MIBE konferenciáin a térítéses információt nyújtó szakemberek és a téma iránt érdeklődők megismerhetik a rokon területek tevékenységét, módszereit, lehetőségeit, és szakértőikkel kapcsolatba kerülve együtt is működhetnek velük.
A konferencia részletes programja elérhető itt: http://mibeinfo.hu/wp-content/uploads/2018/05/MIBE-konferencia-2018.pdf
Forrás: http://mibeinfo.hu/

 
-- 89. Ünnepi Könyvhét Budapesten
2018. június 7. és 11. között 89. alkalommal kerül megrendezésre az Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri ünnepe. Supka Géza álma az irodalom, a könyvkiadás, író és olvasó találkozásáról – „ingujjban, közvetlen, bohém formában” – öt napon át tartó, majdnem kétszáz kiállítót megmozgató, könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, dedikálásokkal, zenés programokkal tarkított rendezvénnyé terebélyesedett idénre. És ezzel még csak a központi helyszínről, a budapesti Vörösmarty térről esett szó, holott a könyvhét alkalmából a főváros más pontjain, valamint több vidéki városban és a határon túl, Kolozsváron is szerveződnek helyi események.
Az Ünnepi Könyvhét ünnepélyes fővárosi megnyitójára június 7-én, csütörtökön, 16 órakor kerül sor a Vörösmarty téren, ahol ez alkalomból Berg Judit írónő mond beszédet. A vidéki megnyitó helyszíne idén Szekszárd városa.
A rendezvény honlapján (http://www.unnepikonyvhet.hu/) tájékozódni lehet a programok részleteiről, a kiadók által tervezett dedikálások időpontjairól, a Szép Magyar Könyv Verseny 2017-es mezőnyének legjobbjairól, a Könyvlista menüpont alatt pedig megtalálható a magyar kiadók könyvhétre időzített friss megjelenéseinek - több mint háromszáz új kötetnek - a listája.
Forrás: http://www.unnepikonyvhet.hu/

 
-- Idén senki sem fog irodalmi Nobel-díjat kapni
A Svéd Akadémia május elején bejelentette, hogy idén nem ítéli oda az irodalmi Nobel-díjat. A döntés szerint egy évvel elhalasztják a díj odaítélését, amire már többször is volt példa az elismerés történetében. Legutóbb 1943-ban - és az 1901 óta odaítélt elismerés történetében mindössze hétszer - fordult elő, hogy nem osztották ki a legrangosabb irodalmi díjat.
Az 1786 óta működő Svéd Akadémiát nemrégiben alapjaiban rázta meg, hogy Katarina Frostenson költőt, a 18 tagú testület egyik tagját és férjét, Jean-Claude Arnault-t súlyos vádak érték. A botrányok nyomán különböző okokból az akadémia hat tagja visszalépett, ketten pedig már régebben inaktívvá váltak. Katarina Frostensonnak az egész testülettel közeli kapcsolatot ápoló férjét 18 nő vádolta meg tavaly szexuális zaklatással és visszaéléssel. A férfit ezen kívül azzal is vádolják, hogy kiszivárogtatta a Nobel-díj győzteseinek nevét.
A bizottság három tagja, Peter Englund, Klas Ostergren és Kjell Espmark nemrég bejelentette, nem vesz részt többé a testület munkájában, tiltakozásul az akadémián belüli molesztálási botrány kezelése miatt, azaz, hogy nem zárták ki a testületből Frostensont. Ezután lemondott a Svéd Akadémia vezetője, Sara Danius, miután a testületen belüli feszültségek miatt éles bírálatok érték a Nobel-alapítvány bizottságának részéről, és XVI. Károly Gusztáv svéd király is aggodalmát fejezte ki a Nobel-díjat odaítélő testület munkájának hitelessége miatt.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10692

 


-- A könyv esztétikai manifesztum – Beszélgetés Tőzsér László csíkszeredai nyomda- és kiadótulajdonossal
Tőzsér László, az idén tízéves Gutenberg Nyomda és a hozzá tartozó könyvkiadó tulajdonosa szerint nem érdemes a könyves szakma hanyatlására panaszkodni, mert akkor nem marad idő a minőségi munkára.
- Fölismerhető, egyedi arcéle van a kiadónak, interneten is összetéveszthetetlen. Mondhatjuk, hogy „házi dizájnere” van a Gutenbergnek Kürti Andrea személyében?
- Könyveinken kívül szintén saját termékeinknek számítanak az Üres könyvek, azaz jegyzetfüzetek, a naptárak és a különféle memóriakártyák. Lényegük, hogy az igényes vizuális kiállítást hirdessék, majd mélyítsék el a gyermekekben. Ezek korábban is erdélyi képzőművészek munkájával készültek, a legtöbb mostanság, ahogy említette, Kürti Andrea munkáiból. Ő nemcsak egy kiváló illusztrátor, hanem az a művész is, akivel megismerkedésünk első pillanatától fogva nagyon jól tudtunk közösen gondolkodni.
Nagyon szeretnénk elérni azt, hogy ha az olvasó minőségi könyvélményre gondol, akkor azt a Gutenberg műhellyel is asszociálja. De ha azt mondom, hogy ennek érdekében elköteleztük magunkat, hogy a szó igazi értelmében szép és jó könyveket hozzunk létre, az gyermetegen hangzik. Ezért inkább úgy fogalmazok: olyan könyveket gondozunk, amelyeket jelen időben el lehet helyezni a Bukarest–Budapest–Berlin–Bologna tengelyen, és ott érdeklődést váltanak ki, fenntartások nélkül működnek. Az arculatunk ennek a törekvésnek, efféle egyéniségünknek a visszatükröződése, annak, hogy esztétikai manifesztumnak is tekintjük a könyvet, hogy fontos nekünk a minőségi szöveg és a művészi illusztráció – s ha alkalom van rá, miért ne, a zene – találkozása. Ezt akarjuk érdekesen és igényesen megjeleníteni.
- Kiadó, nyomda, könyvesbolt, webshop is a Gutenberg műhely. Hogyan alakult ez ki, és mi a koncepciójuk?
- A jó könyv egy rendszer, megteremtéséhez nélkülözhetetlen a közös gondolkodás és a csapatmunka. Nem azért, mert így hangzik jól, hanem mert ha tehetséggel, tudással rendelkező embereket tudunk egy asztalhoz ültetni, akkor annál az asztalnál jó eséllyel izgalmas, alkotó jellegű párbeszéd alakul ki. Nem akarok ködösíteni, van, akinek fontosabb, látványosabb a feladata, van, akinek kevésbé, de a cél eléréséhez, egy új, jó könyv születéséhez nélkülözhetetlen, hogy mindenki legjobb tudását, felelős munkáját adja. Ami ehhez a munkához a keretet biztosítja, az jelenleg így néz ki: a Gutenberg Nyomda idén lesz tíz éves, azzal a koncepcióval hoztuk létre, hogy magasan kvalifikált minőséget legyünk képesek előállítani. Sokat fejlesztettük, mert éreztük annak a fontosságát, hogy technikai szempontból szorosan lépést tartsunk a korral.
Forrás és teljes interjú itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/95729-a-konyv-esztetikai-manifesztum-t-zser-laszlo-csikszeredai-nyomda-es-kiadotulajdonossal-beszelgettunk

 
-- Biblioterápiáról Bartos Évával
A biblioterápiáról beszélt egy interjúban (Forráspont) Bartos Éva, az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság alapítója, a beszélgetés során számos gyakorlati kérdés is szóba került.
„Felelőtlenség volna a könyvekben, az irodalomban és a könyvtáros személyében rejlő lélekgyógyító erőt kiaknázatlanul hagyni... mert az, mint egy természetes, szelíd gyógymód, magától értetődően kapcsolódik a könyvtárosok munkaterületéhez... a humán értékek védelme, az életminőség javítása, az értelmes élet kialakításának igénye, az esztétikai, érzelmi érzékenyítés szükségessége, a személyiség finomhangolása ugyancsak indokolttá teszi ennek a terápiának az intenzív, széles körű alkalmazását.”
A hanganyag itt érhető el:
https://soundcloud.com/konyvben-utazom-olah-andreaval/biblioterapiarol-bartos-evaval
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor

 
-- Romániát nem a statisztikák, hanem az irodalom képes igazán bemutatni
Dan Lungu a kortárs román irodalom egyik legsikeresebb, külföldön is elismert szerzője. Könyveit számos nyelvre fordították le, a legújabb fordítás magyar nyelvre történt (a Noran Libro Kiadó gondozásában, az ünnepi könyvhétre jelent meg A kislány, aki Istent játszott című regénye). Dan Lungu témái között ott vannak a diktatúra „biztonságára” nosztalgiázva gondolók, a város peremére szorult volt gyári munkások, akik felett eljár az idő, a szektákba menekülő értelmiségiek és a vendégmunka miatt kettészakadt családok is.
A szerző az új fordítás kapcsán adott interjút, ebben a romániai írótársadalom helyzetéről, az ideális olvasóról is beszélt, illetve külön kitért a romániai magyar irodalomhoz való kapcsolatára:
„Nekem a román írók közül az egyik legjobb kapcsolatom az erdélyi irodalmi élet szereplőivel van, voltam felolvasni Sepsiszentgyörgyön, voltam a Székelyföld folyóirat lapbemutatóján Bukarestben, sok hazai magyar szerző barátom van, és mégis jobban ismerem a magyarországi irodalmat, mint az itteni magyart.”
Forrás és teljes interjú itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=27261

 
-- Kolozsvári költő shanghaji irodalmi konferencián
„A költő csak akkor maradhat hivatásához hű, ha szívéből beszél, Kínában is szívemből beszéltem” – mondta el a Krónikának László Noémi kolozsvári költő, műfordító, aki egyedüli alkotóként vett részt a teljes magyar nyelvterületről Sanghajban a 2018. május 21. és 27. közt szervezett, európai és kínai alkotók részvételével zajló irodalmi konferencián.
A másodízben szervezett EU–China International Literary Festival elnevezésű rendezvényen 26 kínai szerző, valamint számos európai országból – többek közt Spanyolországból, Szlovéniából, Portugáliából, Lettországból, Írországból, Németországból, Franciaországból, Csehországból – érkező író, költő, fordító értekezett az irodalom, a prózaírás, történetmesélés különféle vonatkozásairól, fikció és igazság viszonyáról, arról, hogy miképpen olvas az író..
Forrás: https://kronika.ro/kultura/bkinaban-is-szivembol-beszeltemr-n-laszlo-noemi-kolozsvari-kolto-egyeduli-magyarkent-vesz-reszt-a-sanghaji-konferencian)

 


-- Átadták a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár felújított épületét
2018. május 30-án, szerdán hivatalosan is átadták, a város elöljáróinak jelenlétében, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár felújított épületét. Az intézmény aznap egyébként házigazdája volt a helyi önkormányzat rendkívüli ülésének. Ezt követően, délelőtt 10 és 12 óra között, a megyebeli érdeklődő könyvtárosokat is meghívták könyvtárbemutatóra, beszélgetésre, koccintásra.
Vántsa Judit könyvtárigazgató vetített képes előadásában mutatta be az elöljáróknak a 2013-ban elkezdett és nemrég befejezett felújítást. Bokor Tibor polgármester elmondása szerint az utóbbi öt esztendő alatt több mint négyszázezer lejt fordítottak saját költségvetésükből az épület tatarozására.
A könyvtárvezető elmondta: a fenntartó intézmény, a polgármesteri hivatal támogatásával sikerült a pincétől a tetőig felújítani, átalakítani az épületet. A hatvanhatezer kötetből álló állományt összepakolták, majd rendszerezték – ez óriási, több hónapos munka volt. Az épület amúgy nem a legmegfelelőbb könyvtár számára: nagyon zsúfolt volt, sem tűzvédelmi, sem szakmai szempontból nem tudtak normális körülmények között működni.
Már a kilencvenes évek elején látták, hogy miközben egy jól működő könyvtárban a könyvállomány hetven százalékát szabad polcról el kellene érni, esetükben ez az arány éppen fordított volt.
2007 őszén az akkori városvezető, Török Sándor megnézte a kihasználatlan boltíves pincét, és a következő év tavaszán elkezdődtek a munkálatok, de aztán gyorsan abba is maradtak. 2012-ig nem történt semmi. Azt követően a pince egyik felében rendezvények szervezésére alkalmas helyiséget alakítottak ki, a pince másik részét a városháza munkatársai bepolcozták, és ott raktár kapott helyet. A földszint nagyon zsúfolt volt, ezért a régi beosztást teljesen felborították, és átrendezték a termeket. Az olvasóterem más arculatot kapott, és gyermekkönyv-részleget alakítottak ki. A könyvtárvezető megköszönte a támogatást a város vezetőségének, az önkormányzati képviselőknek, külön kiemelve Hegedüs Ferenc vállalkozó, kultúrmecénás nevét, akinek a pince központi fűtése köszönhető.
Forrás: Vántsa Judit, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely
http://www.hirmondo.ro/aktualis/tanacsules-konyvek-kozott/
http://www.3szek.ro/load/cikk/113555/befejeztek_a_konyvtar_korszerusiteset_kezdivasarhely

 
-- Visszatekintés a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre
Nagy érdeklődés övezte a 2018. május 11. és 13. között lezajlott 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet. Az immár hagyományosnak számító, gazdag kulturális programsorozatot kínáló rendezvényeken nemcsak rengeteg kiadó ajánlotta portékáját, de összefonódott az irodalom a zenével és a színházzal is.
„A tavalyi évhez képest idén többen vettek részt a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, amelynek programkínálata, ha nem is gazdagabb, de változatosabb volt az eddigieknél. Szerintem még egy lépést tettünk az irodalom felé, többek között a színpadi programjainkkal.” – értékelte a rendezvénysorozatot H. Szabó Gyula szervező, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke.
Ugyanakkor elégedetlenséget váltott ki az erdélyi könyvkiadók körében, hogy egyazon időpontban – május 10. és 13. között – tartották Erdély egy másik hasonló nagyrendezvényét, a Csíkszeredai Könyvvásárt. Erdélyben évente három nagy könyves esemény várja a közönséget: a novemberi Marosvásárhelyi Könyvvásár, valamint a kincses városbeli és a csíki könyvünnep – utóbbi kettőt májusban szokták tartani. Bár a közönség szempontjából természetesen nem okoz problémát az időpont-egybecsúszás, a részt vevő kiadók, egyes meghívottak számára nehézkes a mindkét eseményen való jelenlét. A csíkszeredai és kolozsvári könyvünnep szervezői sem örülnek az egybeesésnek, de nem sikerült együttműködniük a kérdésben.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/meg-egy-lepes-az-irodalom-fele-n-sikeresen-zarult-a-kolozsvari-unnepi-konyvhet-es-a-csikszeredai-konyvvasar
https://kronika.ro/kultura/gondot-okoz-a-kiadoknak-a-csikszeredai-es-kolozsvari-konyvvasar-egyidejusege

 
-- Beszámoló az idei Csíkszeredai Könyvvásárról
A 2018. május 10. és 13. között megrendezett Csíkszeredai Könyvvásár fő helyszíne az Erőss Zsolt Aréna volt, de más helyszínek is ízelítőt adtak a könyv, az irodalom ünnepéből. Az alkotók ugyanis május 11-én „házhoz mentek”, azaz csíkszeredai általános és középiskolákba látogattak, hogy rendhagyó irodalomórák keretében nyelvhez való viszonyukról, olvasmányaikról, az írásról, az íróvá válás lépéseiről, műhelytitkokról vagy éppen újonnan megjelent könyvükről beszéljenek a diákoknak.
A Csíkszeredai Könyvvásár díszvendégei Szabó T. Anna és Dragomán György voltak. A „Ketten és külön” elnevezésű, teltházas előadóestjükön a meghívott alkotóházaspár beszélgetőtársa Márton Evelin volt, akinek kérdései arra irányultak, hogy hogyan fér meg két író egy fedél alatt, hogyan tudják egyeztetni az írás gyakorlatát a hétköznapi teendőikkel, miközben két gyereket nevelnek, valamint a műfordítással, amely a megélhetési forrásukat jelenti.
Forrás: http://eirodalom.ro/aktualis/item/3924-l%C3%A1togat%C3%B3k%C3%A9nt-a-cs%C3%ADkszeredai-k%C3%B6nyvv%C3%A1s%C3%A1rr%C3%B3l.html

 
-- Egyedülálló kulturális központ Vetésen
Szatmár megyei viszonylatban Vetés községben hozták létre az elmúlt évtizedekben az egyik legmodernebb kulturális központot. A könyvtárral, kiállítóteremmel és helytörténeti múzeummal rendelkező központ a polgármesteri hivatal egykori épületében kapott helyet.
A könyvtár állománya körülbelül ötezer kötetből áll, de ezek közül elég sokat nem lehet a polcokra tenni, ugyanis amikor 2011-ben lebontották a vetési Szerdahelyi-kúriát, a benne lévő könyveket zsákokba dobálták, és sokáig az óvári Multikulturális Központ pincéjében tartották, nem éppen megfelelő körülmények között. A most berendezett könyvtár két részből áll: vannak szépirodalmi és szakirodalmi kiadványok. A könyvespolcokat a helyi bútorgyárban készítették. Török József, a központ irányítója elmondta, hogy a könyvtárnak vannak látogatói — gyerekek és felnőttek egyaránt —, ugyanis nagyon sok olyan könyv található ott, ami máshol nem lelhető fel.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.frissujsag.ro/egyedulallo-kulturalis-kozpont-vetesen/

 
-- Az aradi kortárs irodalom képviselőit gyűjtenék össze
Az aradi A. D. Xenopol Megyei Könyvtár projektet indít a román Nemzeti Kulturális Alap társfinanszírozásával, A mai aradi irodalom könyvtára címmel.
A felhívás íróknak és olvasóknak egyaránt szól, célja az aradi kortárs irodalom képviselőinek kiemelése, összegyűjtése, azok online környezetben való népszerűsítése.
A cél elérése érdekében első körben létrehoznának:
- egy online adatbázist, amely nemcsak a kortárs szerzők számára lenne elérhető,
- minden jelentkezőnek egy saját online felületet, melyen alkotásait publikálhatja, és egy e-book webes alkalmazást,
– események sorozatát, nyilvános író–olvasó találkozókat, amelyek célja a szerzők és a projekt miatt született „termékek” népszerűsítése.
A program közel hét hónapig – április és október között – tartana, és minden hozzá kapcsolódó termék, szolgáltatás és esemény ingyenes és bérmentve látogatható.
„Ezúttal felhívjuk az aradi irodalmi világ szereplőinek figyelmét (szerzők, szerkesztők, kritikusok vagy akár a nagyközönség), hogy vegyenek részt, és támogassák tervezetünk első szakaszát, a kortárs aradi szerzők adatbázisának létrehozását. Az adatbázis elérhető lesz a könyvtár honlapján, a digitizare.bibliotecaarad.ro/lod/s/literatura címen olyan formában, hogy a projekt végrehajtó csapata folyamatosan tudja módosítani, kiegészíteni a már meglévő bibliográfiák, valamint külső visszajelzések alapján. Hogy ez jól működjön, van egy információgyűjtési-felület, ahol azok, akik részt akarnak venni a projektben, frissíthetnek az adatbázisban: digitizare.bibliotecaarad.ro/lod/s/literatura/page/colectare. A beérkezett adatokat – amennyire csak lehetséges – a szerzőktől közvetlenül kapott információkkal vetjük majd össze és támasztjuk alá. További részletek a hivatalos honlapon – bibliotecarad.ro/literatura-aradeana – találhatók” – nyilatkozta a tervekről Marius Stoica könyvtáros, a projekt koordinátora.
A részletekről érdeklődni, illetve egyéb információt kérni Marius Stoicától lehet a 0787-331-632-es telefonszámon vagy a digitizare@bibliotecaarad.ro elektronikus postacímen.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/az_aradi_kortars_irodalom_kepviseloit_gyujtenek_ossze.php
 

-- Könyvtárak és levéltárak digitalizációja Erdélyben
A CD-ETA - „Collaborative Digitization of Natural and Cultural Heritage” elnevezésű projekt keretében 2018. május 16-án tartották a helyi érintettek hatodik találkozóját Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának márványtermében.
A helyi érintettek találkozójának sorozata a Hargita Megyenapok részeként folytatódott, ezúttal a könyvtárak és levéltárak digitalizációja témában. Az EU-s projekt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Hargita megyének egy szakszerű értéktára legyen. A tanácskozást a csíkszeredai megyeháza márványtermében Zonda Erika, a CD-ETA projekt menedzsere nyitotta meg röviden ismertetve az elmúlt időszakban történt tevékenységeket, valamint a jövőre vonatkozó tennivalókat, kiemelve a helyi érintettek hozzájárulásának fontosságát.
A CD-ETA projekt - amely az Interreg Europe program által nyert finanszírozást - fő célkitűzése a kulturális és természeti örökség digitalizálására vonatkozó politikák elfogadása és gyakorlatba ültetése, valamint a projektben részt vevő intézmények jó gyakorlatainak átvétele. A projekt keretében eddig több szeminárium szervezésére került sor, különböző témákban, így a természeti értékek, galériák és múzeumok, valamint a szellemi örökség értékeinek digitalizációjához kapcsolódó egyeztetések folytak a projektpartnerekkel és a helyi érintettekkel, akik aktív részvétele nagyban segíti a projekt sikeres és hasznos kivitelezését.
A résztvevők között a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, a tusnádfürdői városi könyvtár, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, illetve a gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár képviselői is beszámoltak az intézményük keretében zajló digitalizációs jó gyakorlatokról.
Forrás: http://csikirmdsz.ro/hu/nd/11396/konyvtarak-es-leveltarak-digitalizacioja--vannak-jo-peldak-hargita-megyeben

 
-- Mesevásár Marosvásárhelyen
A Pro-Kaart Kulturális Egyesület és az Ariel gyermek- és ifjúsági színház szervezésében 2018. június 1. és 3. között második alkalommal került sor a Mesevásár című eseménysorozatra az Ariel színházban, illetve annak udvarán. A rendezvényen számos gyerekelőadás és kiegészítő programpont, műhelymunka, koncert és mesekönyvvásár várta a kisebbeket és nagyobbakat, a mesekönyvvásár 10 és 19 óra között naponta nyitva tartott.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/kezd%C5%91dik-m%C3%A1sodik-mesev%C3%A1s%C3%A1r

 


-- Tompa Andrea Omertája nyerte a 2018-as Libri irodalmi díjat
Átadták az idei Libri irodalmi díjat a Budapest Music Centerben. A 2016-ban alapított Libri irodalmi díj az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, a díjakra szakmai zsűri és a közönség szavazhatott. A díjat elnyerő könyvek szerzői 1-1 millió forintot kapnak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, amit bármelyik könyvük promóciójára felhasználhatnak.
Tompa Andrea Omerta című regénye kapta a 2018-as Libri irodalmi díjat, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Addig se iszik című kötete.
A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A magyarországi kulturális élet több mint 100 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2017-ben megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson a közönség.
„Az a könyv, amely a díjat kapja, Tompa Andrea Omerta című regénye, szenvedélyesen beszél. És erős nyelve van ehhez a szenvedélyességhez. Nem is egy, hanem négy. Három különlegesen érzékeny nő és egy kissé félszegen megszállott férfi elragadó szólamát halljuk. Ez a regény ráadásul eléri azt, hogy akár egy olyan téma, mint a rózsanemesítés (nőies? nem: kifejezetten férfias) témája érdekelje az embert, amennyiben ilyen virágzóan írnak róla” – mondta el a zsűri nevében Károlyi Csaba irodalomkritikus.
Tompa Andrea és Bödőcs Tibor könyve mellett esélyes volt a díj elnyerésére Földény F. László A melankólia dicsérete című könyvéjért, Kemény István Lúdbőr című kötetéért, Nádas Péter Világló részletek I-II. című könyvéért, Parti Nagy Lajos Létbüfé és Peer Krisztián 42 című verskötetéért, Spiró György Kőbéka és Tolnai Ottó Nem könnyű című könyvéért, valamint Vida Gábor Egy dadogás története című könyvéért. A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.
Forrás: https://index.hu/kultur/2018/05/15/bodocs_es_tompa_andrea_nyerte_a_libri_irodalmi_dijat/

 
-- Méhes György-díjban részesült László Noémi és Sztercey Szabolcs
A 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét negyedik napján került sor a Bulgakov irodalmi kávéházban a Erdélyi Magyar Írók Ligájának idei ünnepélyes díjátadójára. A rendezvényen két díj került átadásra, a 3000 euró értékű Méhes György-nagydíj, amelyet Nagy Elek ajánlott fel a szövetségnek, illetve az 1000 eurós debütdíj. A debütdíjat Sztercey Szabolcs elsőkötetes szerzőnek ítélték oda, A nyelvtani közép című verseskötetéért, amely 2017-ben jelent meg az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában. A díjazottat Horváth Benji méltatta hat pontban: „A nyelv alszik, de nem halt meg” – hangzott el a laudációban, amelyben a debütdíjas verseinek „sebészi pontosságát” és kíméletlenségét hangsúlyozta ki.
Az E-MIL Méhes György-nagydíját László Noémi vehette át Bodzabél című verseskötetéért és készséges irodalomszervezői munkájáért. A díjazottat Egyed Emese méltatta, elismerésében megszólaltatta utalások vagy intertextusok formájában a kitüntetett szerző versvilágát, illetve kiemelte a versek érzékenységét, játékosságát, igényességét.
Forrás: http://eirodalom.ro/aktualis/item/3923-%C3%A1tadt%C3%A1k-az-e-mil-m%C3%A9hes-gy%C3%B6rgy-d%C3%ADjait.html

 
-- Arany János-életműdíjban részesült Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész
A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-életműdíjban részesült Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész.
A rangos elismerést Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanárának.
Szilágyi N. Sándor a díjat a kiemelkedő nyelvtudományi teljesítményének, iskolateremtő munkájának, valamint a társadalmi és etnikai konfliktusok csökkentését célzó nyelvészeti és társadalomtudományi munkásságának elismeréseként kapta, amellyel sokat tett és tesz a magyar tudomány és a társadalmi közjó szolgálatában - hangsúlyozta a méltatás.
Az Akadémiai Aranyérmet Kiefer Ferenc, Széchenyi-díjas nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézet - Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa vehette át úttörő jelentőségű jelentéstani, mondattani, pragmatikai és morfológiai eredményei elismeréseként, a modern magyar grammatikai kutatások megalapozásáért, a magyar nyelvészet tartalmi és intézményi modernizációjának megszervezéséért, valamint a magyar nyelvtudománynak a nemzetközi nyelvészeti életbe való integrációjában játszott meghatározó szerepéért.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/95930-arany-janos-eletm-dijban-reszesult-szilagyi-n-sandor-kolozsvari-nyelvesz

 
-- Ezek a könyvek esélyesek az Év Gyerekkönyve Díjra
Idén is az Ünnepi Könyvhéten adják át az Év Gyerekkönyve Díjakat, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum a blogján (http://hubbyinfo.blogspot.ro/) hozta nyilvánosságra a különböző kategóriák rövid listáit.
A jelöltek a következők:
Fordítói – Christelle Dabos: A tél jegyesei (fordította Molnár Zsófia, Kolibri Gyerekkönyvkiadó), Caroline Solé: Szavazz rám (fordította Pacskovszky Zsolt, Móra Könyvkiadó), Erwin Moser: Tigrisbogár (fordította Nádori Lídia, Manó Könyvek), Guus Kuijer: Polli 2. Derült égből boldogság (fordította Wekerle Szabolcs, Pozsonyi Pagony).
Innováció – Szívlapát (szerkesztette Péczely Dóra, Tilos az Á Könyvek), Franck Pavloff - Grela Alexandra: Barna hajnal (fordította Piróth Attila, Csimota Könyvkiadó), A házicsoki színe (Molnár Krisztina, Koinónia Kiadó), Világvége alsó (szerkesztette Kertész Edina, Naphegy Kiadó), Az első (szerkesztette Csapody Kinga és Nagy Boldizsár, Menő Könyvek).
Illusztráció – Egyik kutya, másik eb (illusztrálta Schmidt Cecília, Csimota Könyvkiadó), Holle anyó birodalma (illusztrálta Szegedi Katalin, Cerkabella Könyvek), A vadhattyúk (illusztrálta Békés Rozi, Scolar Kiadó), Bodzabél (illusztrálta Kürti Andrea, Gutenberg Books), Pesti mese - Nagymamáknak és unokáknak (illusztrálta Pásztohy Panka, Pozsonyi Pagony).
Ifjúsági könyv – Sepsi László: Ördögcsapás (Tilos az Á), Wéber Anikó: El fogsz tűnni (Pozsonyi Pagony), Pacskovszky Zsolt: Titkos mozi (Móra Könyvkiadó), Kalapos Éva: Muszáj?! (Menő Könyvek), Szokács Eszter: József (Csimota).
Gyerekkönyv – Varró Dániel - Szabó Borbála: Líra és Epika (Pozsonyi Pagony), Gimesi Dóra: A Macskaherceg kilencedik élete (Pozsonyi Pagony), Tóth Krisztina: Felhőmesék (Magvető), Zalán Tibor: Háry - A rettentő magyar vitéz (Pozsonyi Pagony), Kertész Erzsi: Fény Sebestyén (Cerkabella), M. Kácsor Zoltán: Utazás Dínómdánomba - Zabaszauruszok 1. (Kolibri Gyerekkönyvkiadó)
Az Év Gyerekkönyve Díjakról öttagú szakmai zsűri dönt, amelynek Bacsó Péter magyartanár (Eötvös József Gimnázium), Hermann Zoltán irodalomtörténész, Pálfi Zsuzsanna könyvtáros-tanár (Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola), Orosz Ildikó újságíró-szerkesztő és Varga Emőke irodalomtörténész, főiskolai tanár a tagja, tiszteletbeli tagja pedig Péterfy Gergely író. A kategórianyerteseket, ahogy a HUBBY írói és illusztrátori díjának nyertesét is az Ünnepi Könyvhéten hirdetik ki; utóbbi díjakat olyan alkotók kapják, aki kiemelkedő tevékenységet végeznek a gyerekirodalomban.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2018/05/18/ezek_a_konyvek_eselyesek_az_ev_gyerekkonyve_dijra

 
-- Lengyel írónő nyerte az idei Man Booker-díjat
Olga Tokarczuk lengyel írónőnek ítélték az idei Nemzetközi Man Booker-díjat, angolul Flights címmel megjelent regényéért. A külföldi szerzők angolul megjelent műveinek elismerésére alapított legrangosabb brit irodalmi díj idei nyertesének nevét a londoni Victoria and Albert múzeumban rendezett gálán hozták nyilvánosságra.
A 2018-as Nemzetközi Man Booker-díj esélyeseinek listáján szerepelt Krasznahorkai László is, Megy a világ című elbeszéléskötetével. Az angolul The World Goes On címen megjelent könyv fordítását John Batki, Ottilie Mulzet és George Szirtes készítette.. Krasznahorkai László 2015-ben már elnyerte a díjat, neve most másodszor került fel a Man Booker International Prize döntnökei által 108 író műveiből kiválogatott rövidített listára.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/lengyel-irono-kapta-az-idei-nemzetkozi-man-booker-dijat

 
-- Fred Vargas francia írónő nyerte az Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában
Fred Vargas francia írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában – jelentette be döntését a zsűri Oviedóban. Az indoklás szerint Fred Vargas művei eddig ismeretlen irodalmi horizontokat nyitnak az olvasó számára, újjáélesztik a krimi műfaját.
A 60 éves régész, történész, középkor-szakértő, polgári nevén Frédérique Audoin-Rouzeau tudományos esszéi mellett több mint húsz bűnügyi regény szerzője, amelyek közül tizenkettőnek Jean-Baptiste Adamsberg felügyelő a főhőse. Írásai közül kettő, a Talpra halottak! és a Messzire fuss, sokáig maradj! jelent meg magyarul.
A bűnügyi regények európai királynőjének is tartott Fred Vargas munkásságát több francia és nemzetközi irodalmi kitüntetéssel is elismerték, köztük a Landernau-díjjal és a Dagger-díjjal, amelyet háromszor is megkapott. Az Asztúria hercegnője-díj nyertesét 21 ország 35 jelöltje közül választották ki. A díj fennállásának 38 éves történetében Fred Vargas a hetedik nő, aki győzött az irodalom kategóriában.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/aszturia-hercegnoje-dij-fred-vargas-francia-irono-az-irodalom-kategoria-kituntetettje

 
-- Díjazták Bogdán Lászlót
A vörös pók hálójában című, tavaly megjelent verseskötetéért a Romániai Írók Szövetsége díjában részesült Bogdán László sepsiszentgyörgyi író, költő.
Az elismerést 2018. május 28-án adták át Bukarestben, az írószövetség éves gáláján, Bogdán Lászlót – egyedüli magyar kitüntetettként – a nemzeti kisebbségek nyelvén írt művek kategóriájában díjazták.
A háromszéki szerző korábban két alkalommal is részesült már az írószövetség elismerésében.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/113523/dijaztak_bogdan_laszlot




-- A reformáció könyvespolca
A kötet annak az Országos Széchényi Könyvtárban A reformáció könyvespolca. Reprezentatív kiadványok Magyarországon a reformáció korából címmel rendezett konferenciának az előadásait adja közre, amellyel a kora újkorral foglalkozó könyvtörténészek tisztelegtek a reformáció kezdetének 500. évfordulója előtt 2017. október 16-án. Az előadók az OSZK és más nagy történeti könyvtárak állományából mutattak be olyan nyomtatványokat, nyomtatványsorozatokat és kéziratokat, amelyeknek kiadás-, könyv-, kötéstörténeti vagy tartalmi szempontból szimbolikus vagy reprezentatív szerepük volt a magyarországi és európai reformáció történetében. Ilyenek a reformátorok, Luther Márton és Kálvin János művei az egyházi és világi gyűjteményekben, az egyes főúri családok (pl. a Rákócziak, a Thurzók, Ráday Pál stb.) mecénási szerepével készült reprezentatív kiadványok, a legjelentősebb zsoltáros- és énekeskönyvek, prédikációs kötetek, elmélkedő és imádságos könyvek, katekizmusok, hitvallások. A rendezők nagy örömére az előadók között volt a Szlovák Nemzeti Könyvtár két munkatársa, Klára Komorová és Helena Saktorová, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárából Ősz Előd. A tanácskozáson több, magyarországi egyházi intézményben dolgozó kutató is előadást tartott. Az Evangélikus Országos Gyűjteményt H. Hubert Gabriella, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárát Csorba Dávid, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtárat pedig Oláh Róbert képviselte. Az Országos Széchényi Könyvtár részéről öt, kora újkorral foglalkozó munkatárs is számot adott kutatási eredményeiről (Borvölgyi Györgyi, Földesi Ferenc, Heltai János, Koós Balázs és P. Vásárhelyi Judit).
A reformáció könyvespolca. Reprezentatív kiadványok Magyarországon a reformáció korából. Szerkesztette: P. Vásárhelyi Judit. OSZK – MTA BTK ItI – MOKKA-R Egyesület, Budapest, 2017.
[A Magyar Könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület füzetei 9., sorozatszerk. Monok István], 148 oldal.
A Reformáció 500. évfordulója alkalmából megjelentetett kiadványok közös ismertetésére 2018. május 30-án rendeztek könyvbemutatót az OSZK-ban.
Forrás: http://www.oszk.hu/rendezvenyek/uj-konyvek-reformacio-konyvespolcan, http://www.oszk.hu/kiadvany/reformacio-konyvespolca
 

-- Új könyv a tudományos könyvtárügy trendjeiről
Szakkönyvtár a holnap határán címmel, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent Rózsa Dávid új könyve a tudományos könyvtárügy trendjeiről és a magyar szakkönyvtárak helyzetéről, tevékenységéről. A kötet az utóbbi évtizedek szakirodalmában elsőként fest átfogó képet a teljes magyarországi szakkönyvtári rendszerről, bemutatva az országos, az egészségügyi, az akadémiai kutatóintézeti, a múzeumi, a jogi-igazságügyi, az egyházi, a levéltári, a honvédségi, a kormányzati, az egyesületi-alapítványi, a vállalati, az egyéb állami kutatóintézeti, a nemzetiségi önkormányzati, a pedagógiai oktatási központi, a külföldi kulturális intézeti és az egyéb köztestületi szakkönyvtárak munkáját.
A kötet adatlapja az alábbi linken érhető el: http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kiadvany_sajat_egyedi#egy_szakkonyvtar
Forrás: Horváth Balázs kutatástámogató könyvtáros, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, Budapest

 


-- Elhunyt Bréda Ferenc esszéíró, költő, műkritikus
62 éves korában elhunyt Kolozsváron Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomkritikus, műfordító.
Magyar, román és francia nyelven publikált folyamatosan, csak 2017-ben négy kötete jelent meg: a Levelek az Utókornak. Theatrum Temporis című filozófiai esszé, a Bab és Babér. Theatrum epicum című regény, a Cercetare în Cer (Kutatás az Égben) című filozófiai esszé és a Genius loci című esszé- és tanulmánykötet. 2018-ban jelent meg Copiile Copilului (Az Utód Útjai) című párbeszédkötete Valentin Trifescuval közösen.
Bréda Ferenc kapta 2018 januárjában az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díját irodalom kategóriában.
Forrás: http://www..maszol.ro/index.php/kultura/96392-elhunyt-breda-ferenc-esszeiro-kolt-irodalomkritikus

 
-- Meghalt Philip Roth, a modern amerikai irodalom egyik legismertebb alakja
2018. május 22-én, 85 éves korában elhunyt Philip Roth író, a modern amerikai irodalom egyik legismertebb alakja, a Portnoy-kór és az Amerikai pasztorál könyve szerzője. Életrajzírója, Blake Bailey közölte a hírt a Twitteren. Azt is írta: Roth barátai körében halt meg.
A Newarkban született, zsidó származásáról gyakran megemlékező Roth már egyetemistaként irodalmat tanult Chicagóban, később majdnem hatvan éven keresztül írt prózákat és más könyveket.
Már első kötete, a Goodbye Colombus elnyerte a National Book Award-ot, harmadik könyve pedig, az 1969-es Portnoy-kór (Portnoy's Complaint) országos és széles közönség előtt is sikert hozott neki.
Az állandó önmagát marcangoló, csak a szexen pörgő amerikai zsidó fiú, Alexander Portnoy karaktere inspirálta később Woody Allen színészi megjelenéseit is.
Szatirikus, önironikus, szókimondó stílusa miatt Rothot a ’60-as és ’70-es évek Amerikája egyik legkedveltebb és legőszintébb írójának tartották.
A ’90-es években írt, az „amerikai trilógia” néven ismertté vált kötetei (Amerikai pasztorál, Kommunistához mentem feleségül, A szégyenfolt) is világhírűek lettek, az 1997-es Amerikai pasztorálért Pulitzer-díjat is kapott. (Guardian)
Forrás: https://444.hu/2018/05/23/meghalt-philip-roth

 


-- Könyvtárak a mesterséges intelligencia korában
Ma bátran kérdezhetjük a Google-t, Alexát, Cortanat, Watsont vagy Sirit. Kérdezhetjük-e hasonlóképpen a könyvtárt (miközben éppen mosunk, takarítunk, cikket szerkesztünk, tanítunk vagy autót szerelünk)?
A mesterséges intelligencia alaposan próbára teszi a könyvtári intézményrendszer egészét; úgy, mint még soha, semmi korábban. Mit teszünk tehát könyvtárosként, ha gyökeresen megváltozott használóink döntéshozatali folyamata?
Az, hogy gépeket kérdezünk, pillanatokon belül természetes, mindennapi tevékenységgé válik. Ahogyan a mesterséges intelligencia egyre jobban megérti információs igényeinket (a Google begépelés közben igyekszik kitalálni várható kérdéseinket, a YouTube ízlésünknek 95%-ban megfelelő néznivalót kínál, a Facebook meglepően gyorsan és találóan ad fel érdeklődésünk szerinti reklámokat, az Amazon vagy az Elsevier pedig olvasnivalót (!)), várhatóan egyre jobban ki is használjuk ajánlásaikat.
A mesterséges intelligencia forradalma után nem fogunk könyveket, cikkeket olvasni, hiszen elektronikus tanácsadóink már mindet elolvasták, pláne, hogy jobban is elemeznek és készítenek elő döntéseket, mint mi...
Már ma is, ha egy problémára keressük a választ, egyre többször adatokat írunk be a gépbe, elemeztetjük vele, és hallgatunk a kapott eredményre. A gépi döntési folyamat azonban sötét doboz, egyre összetettebb és nem értjük, mi alapján áll elő az eredmény. Az Apple, Google, Facebook stb. azonban nem közlik velünk ezeket az algoritmusokat.
Éppen ezek miatt fontos, hogy a közintézmények szerepet játsszanak a nyílt mesterséges intelligencia megoldások elérhetővé tételében és szabályozásában. (összeállította: MG)
Forrás: http://www..kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=753&kithirev=2018#a22245

 
-- Már egy perc olvasás is élmény - Bookline-Örkény kampány
Új, meglehetősen innovatív kampányt idított a Bookline, amelynek célja az olvasás népszerűsítése, jellegénél fogva elsősorban a fiatalabb generáció megszólításával. Örkény Egyperces novelláit dolgozták fel rövid videók formájában, amelyekkel a közönség országosan találkozhat majd mozikban, koncerthelyszíneken, szórakozóhelyeken, színházakban, városi fényfestéseken is, tehát olyan helyeken, ahol nem feltétlenül számítanánk rá.
A kampány ideje alatt 7 különböző kisfilmmel találkozhatunk, amely 18 várost érint Budapesttől Pécsen, Szegeden és Miskolcon át, Salgótarjánig, továbbá természetesen a közösségi oldalakon és a sajtóban is. Emellett a kampány kiegészítéseként a Bookline olyan műveket is bemutat, amelyek elolvasására elég csak nagyon rövid időt fordítanunk (tehát akár a nagyon elfoglalt vagy olvasáshoz még nem szokott közönség számára is ideális lehet), mégis némi kultúrát csempészhetünk a mindennapokba.
A filmek megtekinthetők itt: https://bookline.hu/egyperc?utm_source=TIzkicsikonyv&utm_medium=Inf.tart.&utm_campaign=BL_egyperc
Forrás: http://tizkicsikonyv.blogspot.ro/2018/05/mar-egy-perc-olvasas-is-elmeny.html

 
-- Könyvbemutató a bihari reformáció múltjáról
A XXVII. Festum Varadinum keretében két könyv bemutatójára várták az érdeklődőket a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termébe. Egyrészt Keresztesi József várad-olaszi gyülekezetalapító, templomépítő lelkipásztornak (1748. december 29.. – 1812. május 15.) kétkötetes Naplójáról beszéltek, amelyet Tavaszi Hajnal, a Megyei Könyvtár ny. aligazgatónője gondozott és rendezett sajtó alá, és a Várad kiadónál jelent meg. A másik kötet, amelyről szó esett, a Holnap Kulturális Egyesület kiadványa: Protestantizmus és közélet a 19. századi Bihar vármegyében. Szilágyi Lajos életútja, amelynek szerzője dr. Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense.
A szervezők nevében Szűcs László beszélt, aki arra hívta fel a figyelmet: két érdekes személyiség élete és tevékenysége a téma, akik olyan korszakban éltek, amely a kevés forrásanyag miatt nem annyira tárgyalt Várad történetében, éspedig a 18. század második fele és a 19. század első fele. Mindkét kiadás komoly kutatómunka eredménye, és szerinte jelképes, hogy egyszerre mutatják be ezeket.
Tavaszi Hajnal bibliográfus a közművelődés szempontjából próbálta megközelíteni Keresztesi József alakját, akiben az olvasó embert kereste. Könyvtára volt, sokat írt, gróf Teleki Sámuel volt a mentora. Egyfajta kapocs lehetett a reformátusok és a katolikusok közt. Bátor volt és művelt, korának talán legjobb lelkésze, széles látókörű egyéniség.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.erdon.ro/konyvbemutatok-a-bihari-reformacio-multjarol/3858803

 
--Ballagási könyvajándékozás: válaszék van - kereslet kevésbé?
Székelyföldi városok (Barót, Kézdivásárhely, Kovászna és Sepsiszentgyörgy) könyvkereskedéseiben mérték fel, mennyire vásárolnak ballagásra könyvajándékot a végzős hallgatóknak, abból a meggondolásból, hogy a digitalizálódás világában visznek-e még ilyen ajándékot kicsengetésre. Az áttekintésből nyilvánvalóvá válik, hogy nagymértékben visszaesett a könyvajándék hagyománya, egyedül a nagyobb, sepsiszentgyörgyi könybesboltokban számoltak be arról, hogy továbbra is keresett ajándék a könyv, és a rokonok, barátok, ismerősök vásárolják a végzősöknek.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/aktualis/ballagasi-konyvajandekozas/

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

• Privacy • Unsubscribe • Terms of Use