PÁLYÁZATOK
-- Szabad a vers!
--Ismered A székelység történetét? - Felhívás vetélkedőre
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A magyar költészet napja a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban
--Népviseletben a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
--Könyvjelzőt és ölelést kaptak
KITEKINTŐ
--Vezetőváltás a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárban
--Éljen az olvasás! – Átadták az első POKET Zsebkönyvautomatát
--Ennyit költ könyvre egy átlag magyar – érdekes eredményeket hozott a felmérés
--Budapest legszebb olvasótermei
--A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei kiadásáról
--Olvasunk, csak másképp
--Mi kerüljön a magyar webarchívumba?
INTERJÚ
--„Könyvtár mindig volt és mindig lesz”
HAZAI
--Jó ötlet ma Nyirő Józsefről elnevezni Erdélyben egy könyvtárat?
--Alkotmányellenes a törvény
--Brassóban megdöntötték a láncolvasás világrekordját
--Brassó megye magyar sajtótörténeti bibliográfiája
--A kolozsvári magyar közösség felé nyit a megyei könyvtár
--Por alatt parázs – Beszélgetés Farkas Árpád Kossuth-díjas és Pro Urbe díjas költővel
DÍJAK
--Az EMKE 2018-as díjazottjai
--Orcsik Roland kapta a Hazai Attila Irodalmi Díjat
AJÁNLÓ
--Megjelent az EKE Hírlevél 2018/1. száma
--Lassan a tájékoztató könyvtáros is lecserélhető - itt a Google Talk to Books
--Csatlakozz a Jane Austen-könyvklubhoz!
--Nem csak túrakönyv - Az Erdélyi-Alpok
MOZAIK
--Könyv a történelem legnagyobb műtárgylopásáról
--Hetvenöt éves A kis herceg
--Hajléktalan a könyvtárban - hogyan segíthet a könyvtáros?
--Modern Bibliát vehetünk a kezünkbe
 

PÁLYÁZATOK

-- Szabad a vers!
2018 a Családok éve. Ennek keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága, Szabad a vers! címmel, országos verspályázatot hirdet nagy költők családhoz köthető, családról, családtagokról, kötődésekről szóló verseinek újragondolására, átfogalmazására.
A nyereményjáték időtartama: 2018. április 11. – május 11., 24:00 óra. Eredményhirdetés 2018. május 26-án Budapesten. A közönségszavazás időtartama: 2018. május 15–20.
A nyereményjátékban részt vehet minden magyarországi és határon túli általános iskola felső tagozatán vagy középiskolában tanulói jogviszonnyal igazoltan rendelkező diák. Egy pályázó egy verssel pályázhat. Egy osztályból legfeljebb 3 alkotó indulhat saját átirattal, így viszont az adott osztály több előadásban is részt vehet.
Részletes kiírás itt: https://csaladokeve.hu/szabadavers/jatekszabalyzat

 
--Ismered A székelység történetét? - Felhívás vetélkedőre
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Alapítvány, a Székely Mikó Kollégium, a Tanulók Háza és a MERT Egyesület 2018 tavaszán immár negyedik alkalommal szervezi meg A székelység története – Kádár Gyula emlékverseny című vetélkedőt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat támogatásával.
Célja, hogy a diákok olvassák A székelység története című tankönyvet, illetve megismerjék és megszeressék szülőföldjük múltját. A megmérettetésre a VI–VII. osztályosok köréből várják háromfős csapatok jelentkezését.
Az első fordulóban egy-egy pályamunkát kell készíteniük, amelyben szabadon választott formában (dokumentumfilm és PP-prezentáció: max. 30 Mb és 10 perc időtartam, vagy legtöbb 10 oldal terjedelmű írás) ismertetik szülőföldjük vagy településük egy meghatározó épített örökségét. Feldolgozható témák: 1. Kerített templomok, vártemplomok, templomvárak. 2. Kúriák, kastélyok és az ezekhez kapcsolódó legendák.
Benevezni a szekelysegvetelkedo@gmail.com címen igényelhető jelentkezési lap kitöltésével lehet május 14-ig. Ugyanitt a vetélkedővel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdések is feltehetők. Az elkészült pályamunkákat szintén a fenti email-címre kell eljuttatni június 14-ig. Az eredmények 2018. szeptember 1-ig érkeznek meg a felkészítő tanár drótposta-címére. A második fordulóra 2018. október 26–27-én kerül sor, és az első 10, legtöbb pontszámot szerzett csapat kap rá meghívást.
A VI. és VII. osztályosok számára 2015-ben újra kiadott és minden magyar tannyelvű iskola könyvtárában megtalálható, A székelység története című tankönyv I., II., III. és IV. fejezete (39–71. oldal) mindenképpen használandó, de a pályamunkák elkészítésénél kérik a szabadon használt forrásanyagok megnevezését is.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/felhivas-vetelkedore/

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Szó-képek a 80 éves Szilágyi Domokossal
Idén lenne nyolcvan éves Szilágyi Domokos költő, író, műfordító (1938–1976). Emlékére, illetve a Magyar Költészet Napja tiszteletére és a Szent György Napok jegyében a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár közösségi vers- és fotógyűjtő akciót hirdetett, amelynek hozadékából virtuális tárlatot hozott létre a honlapján és Facebook-oldalán.
A beérkező küldeményekből készült összeállítást az idei sepsiszentgyörgyi városnapok nyitónapján tették közzé, és megtekinthető itt: https://www.facebook.com/pg/bodpeterlibrary/photos/?tab=album&album_id=17295569637491
Forrás: http://www.kmkt..ro/szo-kepek-a-80-eves-szilagyi-domokossal
A rend a dolgok végén - Közönségtalálkozó Nádasdy Ádámmal
Költészetről, oktatásról, műfordításról, gyerekkorról, belső vívódásokról, másságáról beszélt természetes könnyedséggel 2018. április 24-én Nádasdy Ádám Artisjus irodalmi nagydíjjal kitüntetett alkotó a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. Beszélgetőtársa, Szegő János irodalomkritikus, a budapesti Magvető kiadó szerkesztője – a teremben kiállított kisautók, repülőgépek apropóján – a játékokkal, a játékokhoz való viszonyulással indította a beszélgetést.
A szerző felolvasásaival tűzdelt társalgásuk során megtudhattuk, hogy a 20. század legfontosabb magyar színházi és operarendezője, Nádasdy Kálmán és a német anyától, valamint olasz apától származó Birkás Lilian operaénekesnő harmadik sarjaként látta meg a napvilágot Budapesten. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) angol–olasz szakán szerzett diplomát. 1972 óta az ELTE Bölcsésztudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít.
Első, általa „komolyabbnak” mondott versét 19 éves fejjel írta, amikor szerelmes lett egy fiúba, és ezáltal rádöbbent, hogy őt az azonos neműek vonzzák. Nagyon megijedt ettől, mert akkoriban (1966) nem volt tanácsos erről beszélni, és az apját sem akarta terhelni vele. Álca mögé bújni sem volt azonban kedve, ezért apja tíz évvel később bekövetkezett haláláig senkinek sem mutatta meg az időközben megszületett verseit. Így adódott, hogy már 30 éves is elmúlt, amikor megjelent az első verseskötete. Saját bevallása szerint költeményei révén senkire sem akarja ráerőszakolni a felfogását vagy a véleményét, inkább a saját gondolkodás- és látásmódja, illetve a világhoz való viszonyulása megismertetésére törekszik.
Nádasdy Ádám fordítóként is a saját útját járja, hiszen az általa különben nagyra becsült elődeitől eltérően nem a mű zeneiségének megőrzésére, hanem tartalmának pontos tükrözésére helyezi a hangsúlyt. Ezt az alapelvet szem előtt tartva ültette át angolból magyarba Shakespeare számos művét, de neki köszönhető Dante Isteni színjátékának olasz nyelvből magyarra történő színvonalas fordítása is.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/kultura/nyelvesz-kolto-es-mufordito/
További sajtóvisszhangok: http://www.3szek.ro/load/cikk/112589/altalanos_nyelvmunkas_vagyok_szent_gyorgy_napok
http://www.szentgyorgynapok.ro/nadasdy-adam-kozonsegtalalkozo-a-rend-a-dolgok-vegen/
https://www.helikon.ro/rend-a-dolgok-vegen-nadasdy-adam-a-szent-gyorgy-napokon/
Fotók itt: http://kmkt.ro/a-rend-a-dolgok-vegen-kozonsegtalalkozo-nadasdy-adammal
Közönségtalálkozó Doru Pop íróval
2018. április 25-én a Tein Teaházban Doru Pop román íróval, esszéíróval találkozohatott a sepsiszentgyörgyi irodalomkedvelő közönség. Szocialista szappanopera című regényéről Szonda Szabolcs költő, műfordító beszélgetett a szerzővel. Az esemény a Szent György Napok irodalmi programsorozatának részeként valósult meg.
A bemutatásból megtudhattuk, Doru Pop nem csak írással foglalkozik, hanem egyben kutatói, filmes és tévés munkakörben is dolgozik, így máris adódott a kérdés, hogy miként fér meg egymással ez a sokféle tevékenység. A közönség legnagyobb meglepetésére az író magyarul szólalt meg, elárulva, hogy magyar gyökerei vannak, de aztán visszatért a román nyelvre, és kifejtette, őt ezeken a szerteágazó területeken tulajdonképpen ugyanaz a dolog érdekli, ez pedig a modern populáris mitológia.
Regénye keletkezéstörténete kapcsán elmondta, hogy a román kommunizmus egy olyan változatát akarta ebben megírni, amely nem a rendszer árnyoldalait és kriminális tényeit mutatja be, hanem parádés, szappanopera-szerű működését. Ugyanakkor a saját gyerek- és ifjúkorát szerette volna rekonstruálni, amelyet a legkevésbé sem a Ceaușescu alakja vagy a szocialista ideológia határozott meg, hanem a Beetles, a Rolling Stones és a nagyváradi moziban futó olasz neorealista filmek. Doru Pop azt is elárulta, hogy őt az úgynevezett nagy történelem és a személyes élettörténetek párhuzama izgatja, hiszen csak az utóbbiak, vagyis a kis történetek fényében nyerhet érvényt vagy cáfolatot bármilyen történelmi ideológia.
Szonda Szabolcs külön kiemelte a könyv humorát, amelynek kapcsán Doru Pop megjegyezte, szerinte a román fekete humor az egyik legjobb humor, ami létezik, de ennek is az erdélyi változata az, ami a legizgalmasabb számára.
Végül a Demény Péterrel közösen írt, Pălăvrăgeala vagabonzilor című beszélgető könyv került szóba, illetve a román és magyar együttélés problémái. A románok és magyarok Erdélyben párhuzamos világokban élnek, fogalmazott a szerző, ez a könyv pedig ezen a tényen próbál változtatni azzal, hogy a párbeszéd lehetőségét keresi.
A közönségtalálkozóról természetesen nem hiányoztak a felolvasások sem, az esemény után pedig dedikálásra is sor került.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/112564/megmenteni_a_csecsemot
További sajtóvisszhangok: https://www.helikon.ro/szocialista-szappanopera-kozonsegtalalkozo-doru-poppal-sepsiszentgyorgyon/
http://www.szentgyorgynapok.ro/doru-pop-a-fekete-humor-es-a-tuleles/
Ezeregy mondat a gépteremben - Balázs Imre József irodalmi estje
A 27. Szent György Napok kulturális hetének meghívottja volt 2018. április 26-án, a sepsiszentgyörgyi Tein tea- és kávéházban Balázs Imre József kolozsvári költő, irodalomkritikus, műfordító. Beszélgetőtársa az esten Szegő János irodalomkritikus, a budapesti Magvető Kiadó szerkesztője volt.
Elsőként a nemrég megjelent, Jung a gépteremben című verseskötet keletkezéstörténetéről hallhattunk, és megtudhattuk, hogy Balázs Imre József számára a jungi analitikus attitűd mérvadóbb, mint a Freud-féle analízis, a verseskönyv alapkoncepciója pedig az, hogy Jung analizálja a gépeket. Aztán értelemszerűen a gyerekkor került szóba és a 89-es események. Balázs Imre József normálisnak értékelte a gyerekkorát, amiből leginkább arra emlékszik, hogy mindenre volt idő. A forradalmat egy nagy felszabadulásként élte meg. Ennek egyébként meghatározó szerepe volt az életében, hiszen, mint kiderült, ennek köszönheti azt, hogy nem matematikai, hanem bölcsészi pályára lépett. Magát és generációját a szerző szerencsésnek nevezte, hiszen részesülhettek egyrészt a szabadságnak ebben a jó pár évig tartó eufóriájában, másrészt mert akkoriban nagyon sok munkalehetőség nyílt, például az egyetemeken, az újságoknál, a szerkesztőségekben.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/ezeregy-mondat-a-gepteremben-kozonsegtalalkozo-balazs-imre-jozseffel-a-szent-gyorgy-napokon/
További sajtóvisszhangok: http://www.szentgyorgynapok.ro/balazs-imre-kozonsegtalalkozo-az-erdelyi-irodalom-freudianus-olvasata/
http://www.3szek.ro/load/cikk/112587/tiz_tetelben_szent_gyorgy_napok
 
 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Gyimes a Lakiteleki Népfőiskola értéktárában – könyvbemutató
A Lakiteleki Népfőiskola által 2012 tavaszán indított, a Kárpát-medence valamennyi, magyarok által lakott területére kiterjedő helytörténeti-szociológiai felmérés tizenvalahányadik kötete 2017 októberében látott napvilágot Gyimes Kollégium címmel (Lakitelek, Antológia Kiadó), dr. Antal György, Antal Tibor és Halász Péter szakmai irányításával és szerkesztésében, Berszán Lajos kanonok, az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítójának előszavával. Az idei Könyvtári Napok rendezvényeinek sorában a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartott találkozón 2018. április 26-án mutatták be a kötetet. A szerkesztők, Halász Péter néprajzkutató és Antal Tibor gyimesi zenetanár ismertették, valamint a tanulmányok jelenlévő szerzői: Berszán Lajos kanonok, Imets László, Salamon József és Tankó Gyula. Gyimes csodálatos népdalkincseiből Vrencsán Anita, Kánya Tamás és Vrencsán Dávid, Csíkszeredában tanuló csángó diákok nyújtottak ízelítőt a rendezvény népes közönségének.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/613/gyimes-a-lakiteleki-nepfoiskola-ertektaraban--konyvbemutato
Közönségtalálkozó Nádasdy Ádámmal
Nádasdy Ádám magyarországi költő, műfordító, nyelvész, esszéíró volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége a Könyvtári Napok keretében szervezett találkozón, 2018. április 25-én. Szegő János irodalomkritikus, a budapesti Magvető Kiadó szerkesztője volt a beszélgetőtársa, mindketten az idei Szent György Napok meghívására érkeztek Székelyföldre.
A csíkszeredai találkozóra benépesült a könyvtár előadóterme, Nádasdy Ádám az elején bejelentette: szeretne szemkontaktust a közönséggel, ezért inkább nem ülne az asztal mögé, hanem arra támaszkodva beszélgetnének a szerkesztővel, és a közönség is szabadon kérdezhet. A beszélgetés ebben a közvetlen hangvételben folytatódott. Szegő János kérdéseire válaszolva Nádasdy beszélt családjáról, származásáról, a műfordítás kulisszatitkairól. Párhuzamot vont a kisebbségi lét és saját helyzete között is. Mint fogalmazott: nagyon meg tudja érteni a romániai magyarok helyzetét, ő is tudja, milyen kisebbségben lenni – Nádasdy Ádám ugyanis azon kevesek közé tartozik, akik nyíltan beszélnek melegségükről, versben és esszében egyaránt. A beszélgetést felolvasások tarkították, Nyírj a hajamba (2017) című verseskötetéből többek között a Lassú sodrás, ideges kapkodás című versét olvasta fel a szerző. A vastagbőrű mimóza című  kötetéből is felolvasott Nádasdy, amelyben a melegséggel kapcsolatos írásait tette közzé.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/95519-nadasdy-adam-nagyon-meg-tudom-erteni-a-romaniai-magyarokat
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/615/nadasdy-adam-volt-konyvtarunk-vendege
Thália erdélyi napszámosai – Nászta Katalin interjúkötetének bemutatója
Több mint ötven erdélyi színművésszel készült beszélgetést tartalmaz Nászta Katalin erdélyi származású előadóművész, színésznő, költő Thália erdélyi napszámosai című kötete, amelyet 2018. április 18-án ismerhetett meg a csíkszeredai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett találkozón. Az est házigazdájaként Cseke Gábor költő, író kérdezte a szerzőt, aki harmincöt évvel ezelőtt készült beszélgetéseihez nyúlt vissza a sepsiszentgyörgyi Tinta kiadó gondozásában idén tavassszal megjelent kötetében.
Nászta Katalin a nyolcvanas években, fiatal erdélyi színésznőként úgy határozott: végigkérdezi idősebb és vele nagyjából egykorú pályatársait arról, hogy mit gondolnak a színházról. Ötletét a Korunk akkori főszerkesztője, Kántor Lajos karolta fel, aki egyetlen feltételként közkedvelt színészek megszólaltatását szabta. Így az 1982 és 1983 között készült beszélgetéseket először a Korunk közölte, majd, mivel az 1989-es fordulatot megelőzően a szerző kitelepült Magyarországra, internetes fórumokon folytatta a publikálást. Ezekből a hat akkori erdélyi színház mintegy 56 színművészével készült beszélgetéseket válogatták be a kötetbe.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/95228-a-80-as-evek-erdelyi-szineszeivel-keszult-interjukotetet-mutattak-be-csikszeredaban
Szavalóverseny a Költészet Napjára
A Költészet Napja alkalmából idén is megszervezte hagyományos szavalóversenyét a csíkszeredai Agora Alapítvány, április 11-én, József Attila születésnapján. A versmondók szép számban, összesen 67-en jelentkeztek, diákok és felnőttek vetélkedtek, kedvenc verseiket hozva el. A középiskolás diákok és a felnőttek a Kájoni János Megyei Könyvtárban szavaltak, míg az ötödik-nyolcadik osztályos diákok a Szakszervezetek Művelődési Házában. Mint az előző években is, évfordulós költők versei közül választhattak a szavalók. A középiskolások közül Biró Tünde, Forró-Erős Dóra, Sándor Rita és Ferencz Ádám ért el dobogós helyezést, míg a felnőtt kategóriában Bucur Tímea, Ráduly Kinga és Iochom Zsolt. A Szakszervezetek Művelődési Házában este hét órakor kezdődött az Agora Alapítvány költészet napi gálaműsora, ezen a nyertes szavalók mellett fellépett a Role zenekar is, továbbá az Égigézők − Heinczinger Mika és Fülöp Zoltán irodalmi zenés estjét láthatták, hallhatták a résztvevők.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/611/kolteszet-napja--szavaloverseny-2018

 
--A magyar költészet napja a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban
Ráduly Margit, a gimnázium képzőművészet-tanára ötletéből valósult meg a 2018-as, költészetnapi iskolai kiállítás. Anyagát a könyvtárból származó, kiselejtezett, elavult könyvek adták. Műveik megvalósításához ezekből válogathattak a gimnázium diákjai. A megadott könyvekből bizonyos oldalakat tallóztak össze, amelyekből keresett verseket, lírai szövegeket hoztak létre. A kiválasztott szövegeket kiemelve, illusztrálva (ha nem volt már illusztráció a lapon) és kiszínezve tették érdekesebbé-vonzóbbá munkájukat.
A kiállítás anyagának egyik részét a könyvtár ajtaján, folytatásként a fali léceken helyezték el. Néhány osztály előtt szintén hasonlóan ragasztották ki a munkákat..
A diákok igencsak kedvelték ezeket az alkotásokat. A kiállítás április végéig volt látható..
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2018/04/magyar-kolteszet-napja-marton-aron.html

 
--Népviseletben a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A tavalyi akcióhoz hasonlóan idén is székelyruhába öltözve ünnepelték a népviselet napját a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal dolgozói. Idén akciójukhoz csatlakozott a városi könyvtár és a Haáz Rezső Múzeum munkaközössége is.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár különleges akciót is hirdetett az alkalomból, a város legrégebbi leírásának reprint kiadásával ajándékozták meg azokat, akik népviseletben tértek be hozzájuk, vagy annak csak egy darabjával is kiegészítették az öltözetüket.
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=23177

 
--Könyvjelzőt és ölelést kaptak
A Könyv Nemzetközi Napja alkalmából a Nagykárolyi Városi Könyvtár munkatársai állították meg a járókelőket, abban a reményben, hogy van náluk egy könyv.
Április 23-án a jelzett könyvtár megtartotta a Sétáltass meg egy könyvet! elnevezésű rendezvényt. A nagykárolyiakat és persze a vidékbelieket arra kérték a szervezők, hogy ezen a napon vegyenek magukhoz egy-egy kötetet. A könyvtár munkatársai és segédeik a város legforgalmasabb pontjain megállították a járókelőket, és ha volt náluk könyv, ajándékot kaptak, mégpedig könyvjelzőt és egy ölelést a könyvnek öltözött önkéntesektől.
Az akcióban a helybeli Elméleti Líceum SNAC önkéntes csoportja és a Gróf Károlyi Kulturális Idegenforgalmat Népszerűsítő Központ volt a könyvtár partnere.
1995-ben az UNESCO a könyv napjává nyilvánította április 23-át, katalán javaslatra; a dátum egyben a szerzői jogok napja is. Ugyanezen a napon hunyt el több neves író és költő, mint például William Shakespeare és Miguel de Cervantes is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására.
Forrás: https://nagykaroly.szatmar.ro/Konyvjelzot_es_olelest_kaptak/hirek/88038

 

KITEKINTŐ

--Vezetőváltás a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárban
2018. március 31-én nyugdíjba vonult Fülöp Ágnes, aki kilenc évig dolgozott tudományos titkárként, főigazgató-helyettesként, majd öt évig főigazgatóként a címben jelzett intézményben; a teljes magyar könyvtárügyért tett az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) munkatársaként és a Könyvtári Levelező/lap című folyóirat szerkesztőjeként; az IKSZ tagozatvezetőjeként pedig továbbra is szolgálja a tudományos könyvtárakat.
Fülöp Ágnes utóda április 1-jétől – a posztra kiírt pályázat eredményeként – Rózsa Dávid eddigi főigazgató-helyettes lett.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN levelezőlista

 
--Éljen az olvasás! – Átadták az első POKET Zsebkönyvautomatát
A budapesti Madách téren, az Örkény Színház előtt adták át április 11-én az első POKET automatát, amelyből kortárs és klasszikus irodalmi műveket vásárolhatnak a járókelők, okostelefon-méretű zsebkönyv formájában.
A mai instant világban jó, hogy megjelenik egy valódi érték is, és egy automatából már nem csak a testi, hanem szellemi és lelki szükségleteket is ki lehet elégíteni a sorozatban megjelenő irodalmi olvasmányokon keresztül – hangsúlyozta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a helyszínen tartott projektindító sajtótájékoztatón, hozzátéve: ez a kezdeményezés a fiatalokhoz hozza közelebb szerethető és hozzájuk szóló formában az olvasást és a könyv szeretetét.
Az induláskori öt kiskönyvet egy-egy nagykövet karolja fel. Így Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye Rudolf Péter, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című ifjúsági könyve Geszti Péter ajánlásával jelenik meg. Esterházy Péter alkotásaiból barátja, Dés László állított össze egy kötetre valót És mesélni kezdtem címmel. Zacher Gábor Csáth Géza Egy elmebeteg nő naplója, a Margaret Island frontembere, Lábas Viki pedig Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című művének lett a nagykövete.
Forrás: https://szinhaz.org/plusz/plus/2018/04/11/eljen-az-olvasas-atadtak-az-elso-poket
http://valasz.hu/kultura/oriasi-siker-miert-allnak-kigyozo-sorok-a-fovarosban-128165

 
--Ennyit költ könyvre egy átlag magyar – érdekes eredményeket hozott a felmérés
Átlagosan 10 ezer forint körüli összeget tervez elkölteni az elkövetkező fél évben hagyományos, digitális és hangoskönyvekre - többek között ez is kiderül a Vatera saját, több mint 8500 felhasználó részvételével készült friss felméréséből.
Elsősorban a gyermekkönyvek, bestsellerek, szakkönyvek, történelmi és fantasztikus regények pörögnek. A beszerzésben egyre nagyobb szerepet kap az e-kereskedelem: a válaszadók 40%-a vallotta, hogy főként online vásárolja meg a könyveket.
A válaszadók többsége az új könyveket preferálja (50%), szintén sokan vásárolnak vegyesen új és régi példányokat (37%), és csupán kevesen keresik kimondottan a használtakat (12%). Használt könyveket elsősorban akkor keresnek a válaszadók, ha már nem érhető el a keresett termék (53%), de természetesen azért is, mert szeretnének olcsóbban hozzájutni a vágyott olvasmányhoz (39%).
Míg a gyűjtők igazi ritkaságokra is bukkanhatnak közöttük (17%), addig egyesek a környezettudatosság miatt ragaszkodnak hozzájuk (7%). De mégis, mi lesz a vásárolt könyvek sorsa? A válaszadók 83%-a inkább megtartja azokat. Nem jellemző, hogy elajándékoznák (7%), vagy eladásra kínálnák (5%). E tekintetben a nemek között nem mutatkozott különbség, vagyis a férfiak épp olyan szentimentálisnak mondhatók, mint a hölgyek..
A gyermek- és ifjúsági könyvkiadás a magyarországi könyvpiac egyik húzóágazata. Nem meglepő tehát, hogy a vaterázók közül is ilyen kötetek vásárlását tervezik a legtöbben. A hölgyeknél ez az arány kiugró, 43%, hiszen számukra különösen fontos a legkisebb családtagok szellemi fejlődésének elősegítése. A legutóbb vásárolt és a beszerzendő ifjúsági könyvek toplistásai a Harry Potter-sorozat kötetei és Bartos Erika meséskönyvei voltak.
A bestsellerek is nagyon népszerűek, ez a nők második kedvenc kategóriája (37%), de minden bizonnyal klasszikus regényeket (24%) is fognak vásárolni az elkövetkező fél évben. A sztereotípiákat megerősítve a férfiak főként szakkönyveket, kézikönyveket terveznek beszerezni (32%), míg a kikapcsolódást a történelmi (24%) és a fantasztikus regények, sci-fik és thrillerek (22-22%) jelentik számukra.
Forrás: https://femina.hu/terasz/konyvvasarlasi-szokasok/

 
--Budapest legszebb olvasótermei
Ilyenekből akad bőven, ugyanis a világ legimpozánsabb könyvtárai közül többet is a magyar fővárosban találunk – a magyar egyetemisták igazán szerencsések, hogy olyan káprázatos épületekben kutathatnak, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak helyet adó Wenckheim-palota vagy a Szkalnitzky Antal tervei alapján készült Egyetemi Könyvtár. A Könyvtárosok Világnapja alkalmából hetet mutattak be ezek közül.
Forrás és fotók itt: https://www.nlcafe..hu/szabadido/20180414/7-gyonyoru-budapesti-konyvtar-vizsgaidoszak-szabo-ervin-konyvtar-olvasotermek/

 
--A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei kiadásáról
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hagyományosan vendégül látta a világ legrangosabb íróit, költőit idén is. Olaszországból, Oroszországból, Egyiptomból, Szlovéniából, Szerbiából, Németországból és Spanyolországból is érkeztek jelentős kiadók képviselői a KKM–Balassi Intézet Publishing Hungary programjának meghívására.
Az idei díszvendég Daniel Kehlmann német író volt, de dedikált Dániel András, Závada Pál, Jakupcsek Gabriella, Spiró György, Bodor Ádám is.
A 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál április 19. és 22.. között várta az irodalomkedvelőket. A nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma volt ezúttal is. A Fesztivál a Millenárison még korszerűbb és szebb kiállítóterekkel fogadta látogatóit.
Forrás: http://www.kultura.hu/jonnek-vilag
http://www.kultura.hu/irodalom/het-orszag-idei

 
--Olvasunk, csak másképp
Bár a nyomtatott könyv egyeduralma a digitális korban megszűnt, az olvasás nem megy ki a divatból akkor sem, ha a szöveg újabb és újabb eszközökön, képernyőkön jelenik meg. Az olvasási szokások változásairól, médiahasználatról és a legnépszerűbb szerzőkről készült beszélgetés dr. Tóth Mátéval, az Országos Széchényi Könyvtár Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályának vezetőjével.
- A magyarországi olvasási szokásokat először több mint ötven évvel ezelőtt vizsgálták. Ha az akkori adatokat összevetjük a folyamatban lévő, Az én könyvtáram projekt keretében készült, 2017-es mérés eredményeivel, mi a legszembetűnőbb változás?
Az első hazai kutatást a témában Mándi Péter végezte 1964-ben. Az általa feltett kérdéseket a mostani mérés során is feltettük, hogy összehasonlítható adatokat kapjunk: mennyit és mit olvasnak az emberek, mire használják a könyvtárakat, mennyit néznek televíziót? A legnagyobb változás az, hogy 1964 óta radikálisan lecsökkent a könyvolvasók száma, ugyanakkor új szövegfogyasztási szokások alakultak ki. A könyvolvasás kiegészült a digitális tartalomfogyasztással. Ez azt jelenti, hogy aki 50 évvel ezelőtt könyvet olvasott, az ma – a digitális világnak köszönhetően – a legkülönbözőbb formában olvas szövegeket, de a vizuális információk is jelen vannak a mindennapokban. Könyveket digitálisan is le lehet tölteni, de elenyésző számban érhetőek el a nyomtatottakhoz képest. A leglátványosabban a nyomtatott sajtó olvasása csökkent, hiszen a friss információk a hírportálokon hamarabb meg tudnak jelenni.
- Kit tekinthetünk könyvolvasónak?
A kutatásunkban rendszeres könyvolvasónak azt tekintettük, aki évente 12 (átlagosan havonta egy) könyvet elolvas. A mérés szerint 1964-ben ez a lakosság 23 százaléka, 2000-ben 12 százaléka, 2017-ben pedig már csak hét százaléka volt. Nem olvasónak viszont az számít, aki egyetlen könyvet sem olvas el egy év alatt. Ez a szám 1964-ben 41 százalék volt, 2000-ben 52 százalék, 2017-ben pedig már csak 50 százalék. Az olvasás sok szociológiai, demográfiai tényező függvénye, így például a diplomások arányának növekedése magyarázatul szolgálhat arra, hogy a semmit nem olvasók száma sem nőtt a rendszeres olvasók számának növekedésével párhuzamosan.
- Ma jellemzően a városi, fiatal, diplomás nők olvasnak a legtöbbet. Ez így volt 50 évvel ezelőtt is?
Így van: ez nem változott. Mi ezt az olvasó archetípusának nevezzük, aki jellemzően a szellemi foglalkozású, magasan iskolázott, fiatal nők közül kerül ki. A soha nem olvasók között a 60 év fölötti korosztály tagjai vannak a legnagyobb és a huszonévesek a legkisebb arányban. Iskolázottság szempontjából az emelhető ki, hogy a diplomás olvasók aránya három és félszeres a csak alapfokú végzettséggel rendelkezőkhöz képest.
- Az internethasználat és az olvasás között van összefüggés?
Az látszik, hogy aki szinte folyamatosan online van, az kevesebb könyvet olvas. De az is, aki egyáltalán nem használ internetet. Érdekes, hogy a ’70-es, ’80-as években nagyjából ugyanez volt érvényes a televíziózásra. A különbség az, hogy a televízióval ellentétben az interneten a szöveges információk nagyobb arányban vannak jelen, ezért az olvasás és a szövegértés soha nem volt olyan fontos, mint most. A szövegértés és az információkeresés képessége egyre inkább felértékelődik.
- Mit lehet elmondani a legnépszerűbb szerzőkről?
A kulturális kínálat jelentős bővülése miatt ma már sokkal kevesebb említéssel is be tud kerülni egy szerző a top 10-be. Jókait 1964-ben az olvasók 16,2 százaléka említette mint legutóbb olvasott szerzőt, akkor ő volt a legolvasottabb. Ehhez képest 2017-ben Danielle Steel 3,1 százalékkal volt a legnépszerűbb.
Az utóbbi évtizedben az olvasói ízlés nem változott jelentősen: a legkedveltebb szerzők között a tavalyi felmérésen is nagyjából ugyanazokat a neveket említették: Jókait, Mikszáthot, Danielle Steelt, Lőrincz L. Lászlót, Rejtő Jenőt. A klasszikusok ilyen magas arányú említése azzal is magyarázható, hogy aki ma már nem olvas, de korábbi olvasmányairól van emléke, azokat a szerzőket említi, akiket akár évtizedekkel korábban olvasott.
- Milyen új kérdések szerepelnek a felmérésben?
A kérdőívek összeállításakor figyelembe vettük az elmúlt évek olvasási szokásokat vizsgáló felméréseinek kérdéseit, hogy kirajzolódhassanak a regisztrálható trendek. Bekerültek ugyanakkor új kérdések is, amelyek a könyvtárhasználati, információkeresési és médiahasználati szokásokat befolyásoló változásokat igyekeznek követni. Így például a tartalomfogyasztásra vonatkozó válaszokból kiderült: a lakosság mintegy ötödét kitevő könyvolvasók mellett nyomtatott sajtóterméket a válaszadók több mint 30 százaléka, elektronikus sajtót 18,5 százaléka, elektronikus könyveket pedig 3,6 százaléka „fogyasztott” előző nap. Ma az emberek leggyakrabban e-maileket és rövid elektronikus szövegüzeneteket olvasnak. Közösségi oldalakat a lakosság 47,7 százaléka, e-maileket 37,5 százaléka, internetes portálokat 20,7 százaléka olvas naponta.
Újdonság a kutatásban az is, hogy most először óvodás korú gyerekeket is kérdeztünk, hogyan viszonyulnak az olvasáshoz. Ez látszólag paradoxon, de mi a mesehallgatást egyenértékűnek tekintettük az olvasással, vagyis a tartalomfogyasztás felé toltuk el a kutatást, nem kifejezetten a könyvolvasásra fókuszáltunk.
- Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk?
Az európai országokban általában északon és nyugaton többen olvasnak és többen járnak könyvtárba, mint délen és keleten. Általánosságban kijelenthető: ahol több az iskolázott ember, ott több az olvasó. Ez a kérdés a polgárosodás, a polgári társadalom fejlettségének mértékével is összefügg.
- A kutatásból az derült ki, hogy legkevésbé a könyvtárban olvasnak ma az emberek. Még a buszon is többen olvasnak, mint ott.
Ez szerintem nem baj. Húsz évvel ezelőtt, amikor egyetemre jártam, az Országos Széchényi Könyvtár bejáratánál sorban álltunk a helyszámért, hogy bemehessünk. Ma jóval kevesebben ülnek az olvasótermekben, de a könyvtárhasználók száma nem csökkent. Napjainkban már nem feltétlenül az olvasni szeretők járnak a könyvtárba, hanem azok, akiknek információra van szükségük. Az interneten ugyanis nem érhető el minden: a szerzői jogi szabályozás a szerző halála után 70 évig védi a műveket. Ez alól két kivétel van, ha megvásárolták a szerzői jogokat, mint a Digitális Irodalmi Akadémia esetén, ahol 80 kortárs szerző művei érhetőek el, vagy ha a szerző – vagy jogtalan felhasználó – közzéteszi.
- Mi az, ami segíti az olvasóvá nevelést?
A gyerekek olvasóvá válásában a rendszeres mesélés a legfontosabb. Azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak, majdnem biztos, hogy nem válnak olvasó felnőtté. Az olvasás ugyanakkor önmagában nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy jobban érvényesüljünk az életben. Mi a könyvtári területen összegyűjtjük a jó gyakorlatokat. Ezek lényege az, hogy élményszerűvé teszik az olvasást és a könyvtárhasználatot. A Könyvtári Intézet műhelye abban segíthet, hogy összegyűjti és szétsugározza a jó gyakorlatokat. Ilyen például a papírszínház, amely megszeretteti a történetmondást a gyerekekkel, élményszerűvé teszi az olvasást, az író-olvasó találkozók, a beszélgetés egy-egy műről. Ezek olyan élményt adhatnak, amelyek elindítják a gyermeket az olvasóvá válás útján. Az idei Családok éve kapcsán érdemes erre is felhívni a pedagógusok és a könyvtárosok figyelmet.
Forrás: http://www.kultura.hu/olvasunk-csak-maskepp

 
--Mi kerüljön a magyar webarchívumba?
Egy online űrlap kitöltésével (https://goo.gl/forms/Y1qIIxcM7APPiq443) ezentúl bárki ajánlhat kevésbé ismert, de megőrzésre érdemes magyar honlapokat az OSZK kísérleti fázisban levő webarchívuma számára - jelenleg elsősorban irodalmi vagy művészeti témájúakat. (Előtte ugyanitt ellenőrizni lehet, hogy az URL-cím nem szerepel-e már a nyilvántartásban.) Amennyiben az adott webhely jól archiválható és a tartalomgazda is engedélyt ad rá, akkor a mentett változat bekerülhet a nyilvános demógyűjteménybe is (http://mekosztaly.oszk.hu/mia/demo/). Ennek nemrég készült el a teljes szövegű indexe, amelyben kétféle programmal is lehet keresni: a még fejlesztés alatt levő saját SolrMIA-val (http://193.6.201.202/solrmia/) és a dánok által kifejlesztett SolrWayback-kel (http://193.6.201.202/solrwayback/).
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár; via: KIT Hírlevél, 2018/17., 2018. április 25.
 


INTERJÚ

--„Könyvtár mindig volt és mindig lesz”
Költözésekről és révbe érésről, könyvtárosokról, könyvekről és olvasókról beszélgettek Kopacz Katalinnal, aki huszonöt éven át volt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója. Egy sikertelen versenyvizsga után, ideiglenes megbízatása végén hirtelen döntött úgy, hogy nyugdíjba vonul. Nem volt könnyű döntés, hisz a könyvtárral úgymond együtt élt és lélegzett, de azt mondja, kezdi megszokni és felfedezni a nyugdíjas élet előnyeit is.
− Hosszú ideig vezette az intézményt...
− 1994 áprilisától voltam hivatalosan kinevezve igazgatónak. 1993 közepétől már helyettesítettem a volt igazgatót, mert elment alkotói szabadságra. Egyébként 1990-ben jöttem a könyvtárhoz, mint feldolgozó könyvtáros.
− Sokat hurcolkodtak...
− Rengeteget költöztünk, a könyvtárnak mindig is a székhely hiánya volt a legnagyobb problémája. A polgármesteri hivatalban is működött egy ideig néhány részleg. Miután beköltöztünk a Szakszervezetek Művelődési Házába, a várban maradt a gyerekrészleg, a művészeti részleg és a dokumentációs könyvtár. 2012-ben költöztünk a jelenlegi épületbe, és ez volt az első alkalom, amikor a könyvtár összes részlege egy épületben működött. Ez méltó és megfelelő hely a könyvtár számára. Ebben az egészben benne van a szívem. Számomra a könyvtár, az itteni munka hivatás volt, nemcsak úgy bejöttem. Szerettem, és eszem ágába nem jutott volna nyugdíjba menni, de a körülmények így hozták. Még nem értem el a nyugdíjkorhatárt, kedvezményes nyugdíjba mentem.
− Miért döntött a nyugdíjba vonulás mellett?
− Az utóbbi időben kicsit el volt politizálva ez az intézmény. Egy idő után igazgatóként már nem azt éreztem, hogy a munkaközösség véleményét figyelembe véve tudok dönteni a különböző kérdésekben, hanem nagyon sok mindent felülről szabtak meg, és engem ez nagyon zavart, kezdtem úgy érezni magam, mint egy báb.
− Ön szerint mi a könyvtár szerepe?
− Elsődlegesen az, hogy gyűjtse, rendszerezze, megőrizze és az olvasók rendelkezésére bocsássa a különböző dokumentumokat, információkat. És azt látom, hogy a könyvtár lassan inkább rendezvényszervező intézménnyé vált, és szerintem ez nem elsősorban a könyvtár feladata, mert van a megyei tanácsnak jónéhány ezzel foglalkozó intézménye. Van helye könyvbemutatóknak, gyermekfoglalkozásoknak a könyvtárban, de mintha eltolódott volna a hangsúly ebbe az irányba. Nagyon sok mindennel foglalkozunk egyébként is, mert dokumentumokat digitalizálunk, adatbázisokat építünk a helyi személyiségekről, természeti értékekről. Sokszor nincs időnk arra a munkára, ami valóban a könyvtáros feladata lenne. Gyakran nagyon nehéz volt a helyettesítéseket megoldani, és vannak elmaradások is.
− Nem elegendő a könyvtári személyzet száma?
− A könyvtári törvény előírásai szerint több mint negyvenen kellene az intézményben dolgozzanak, és amikor eljöttem, 23-an voltunk, ebből 17 könyvtáros, aki két műszakban látja el a sajtórészleget, gyerekkönyvtárat, dokumentációs könyvtárat, felnőtt részleget, olvasótermet és a feldolgozót. Épp, hogy el tudják látni a feladatokat.
− A könyvállomány hogyan alakult?
− Most kevesebb könyv van, mint amikor én idekerültem. Valamikor az volt a szabály, hogy a személyzet száma az állomány nagyságától függ. A forradalomkor rengeteg könyv érkezett a könyvtárba, minden könyvet bevettünk, mert ez volt az érdek. De nem volt selejtezés. Ez is volt a vizsgámon az egyik fő probléma, amit kifogásoltak, hogy miért selejteztünk ki annyi könyvet. De mivel évekig nem volt selejtezés, elavultak, megrongálódtak a könyvek. Az uniós normák szerint egy közkönyvtár megújulási rátája 25 év, ennyi idő alatt a teljes állománynak ki kellene cserélődnie. Romániában a megújulási ráta körülbelül negyven év, nálunk pedig hatvan-hetven év volt. Nem igaz, hogy egy közkönyvtárnak mindent meg kellene őriznie. Ez a nemzeti könyvtárak feladata, nálunk az olvasói igényeket kell elsősorban figyelembe venni. A selejtezés során megőriztünk egy-egy példányt a dokumentumértékű könyvekből, vagy amelyek az utókor számára érdekesek lehetnek, így például van Ceauşescu Omagiu kötetünk, de azért új könyvekre is szükség van. A fiatalok nagyon szeretik a kortárs szerzőket, és ahhoz, hogy a fiatalokat behozd, valamit adni kell. A költözés után sok pénzt kaptunk a megyei tanácstól könyvvásárlásra, és szépen felújítottuk az állományunkat, ez nagyon vonzotta az embereket. Most mintegy kétszázezer kötet van a könyvtárban, régebb pedig volt, hogy elérte a háromszázezret is az állomány száma.
− Az olvasói szokások hogyan változtak?
− Szívesen olvassák a kortárs irodalmat, és sokan érdeklődnek a helytörténet iránt. Erre a könyvtár nagyon oda is figyel. Egy időben nagyon megnőtt az internetterem használóinak száma, most már kevesebben vannak, valószínűleg otthon többen interneteznek. A könyvtár honlapját és az online katalógust is sokan használják, nőtt a felhasználók száma.
− Ez lesz a jövő, hogy otthon letöltögetjük és elolvassuk?
− Úgy gondolom, hogy könyvtár mindig volt és mindig lesz. Elképzelhető, hogy a technológia fejlődésével változik, lehet, hogy olyan tevékenységek jönnek be, amibe bele sem tudtunk gondolni, de azt hiszem, könyvre és nyomtatott sajtótermékre mindig szükség lesz. Vannak olvasók, főként nyugdíjasok, akik naponta bejönnek például újságot olvasni, a szemközti iskolából pedig bejönnek a gyerekek, itt írják meg a házi feladatot, társasjátékoznak, könyveket lapozgatnak... Ez biztató, nem?
Forrás és teljes interjú itt: https://liget.ro/studio/bkonyvtar-mindig-volt-es-mindig-leszr
 

HAZAI

--Jó ötlet ma Nyirő Józsefről elnevezni Erdélyben egy könyvtárat?
A Székelyudvarhelyi Városi Tanács 2018. március 15-én határozott úgy, hogy a városi könyvárat elnevezik az egykori íróról és politikusról. Az Elie Wiesel Holokausztkutató Központ kisvártatva tiltakozott, az igazgató állítása szerint Nyirő József, mint a Horthy- és a Szálasi-rendszer kiszolgálója, erősen fasiszta és nemzetiszocialista nézeteket vallott és képviselt, ezért helytelen az ő nevével ellátni egy közintézményt. A holokausztot tanulmányozó intézet felhívja a figyelmet arra is, hogy a Nagy Egyesülés századik évfordulója alkalmából nagyobb odafigyeléssel kell eljárni, amikor a modern román állam, történelmi események vagy személyek megemlékezésére kerül sor. A közlemény arra is kitér, hogy az év elején Nagyváradon egy Wass Alberthez kapcsolódó esemény megrendezésére került sor, holott az író háborús bűnösnek számít Romániában, továbbá megemlíti azt is, hogy néhány hete a Romfilatelia állami bélyegkibocsájtó intézet egy, Miron Cristea ortodox pátriárka arcképével ellátott bélyeget nyomtatott annak ellenére, hogy köztudott, a pátriárka erős antiszemitizmusáról volt hírhedt, és az 1930-as évek végén a zsidótörvények életbe léptetéséhez is nagyban hozzájárult.
Az eset kapcsán erdélyi értelmiségieket kérdeztek arról, hogy mit gondolnak a tervezetről, illetve az Elie Wiesel Intézet nyilatkozatáról. Balázs Imre József, Demény Péter, Gáspárik Attila, Selyem Zsuzsa és Tamás Gáspár Miklós adják meg a kérdésre a választ az összeállításban.
Forrás és teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=27194

 
--Alkotmányellenes a törvény
2018. április 19-én a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítélte a Didaktikai és Pedagógiai Kiadót kereskedelmi részvénytársasággá alakító sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt. A jogszabály ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP), valamint a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja emelt alkotmányossági kifogást, és a taláros testület helyt adott beadványuknak. Az alkotmánybíróság közleményében leszögezi: a törvények és kormányrendeletek általános érvényű rendelkezéseket kell hogy tartalmazzanak, a Didaktikai és Pedagógiai Kiadót kereskedelmi részvénytársasággá alakító sürgősségi rendeletet jóváhagyó törvény azonban egyedi esetet szabályoz, ilyen tekintetben tehát alkotmányellenes. (Agerpres)
Forrás: Hargita Népe, 2018. április 20., 2. o.

 
--Brassóban megdöntötték a láncolvasás világrekordját
2018. április 22-én a brassói főtéren megdőlt a láncolvasás világrekordja, ugyanis 3321 személy olvasott fel egy-egy mondatot Zaharia Stancu Desculţ (Mezítláb) című regényéből, megdöntve ezáltal az Indiában 2015-ben felállított rekordot, ahol 3071 személy alkotott olvasóláncot. Alexandru Rareş Creţu, az esemény szervezője azt nyilatkozta, hogy a láncolvasásról videófelvétel készült, amelyet a résztvevők névsorával és aláírásával küldenek el a Guinness Rekordok Könyve bizottságához.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10680

 
--Brassó megye magyar sajtótörténeti bibliográfiája
A brassói George Bariţiu Megyei Könyvtárban elkészült és online böngészhető Brassó megye magyar sajtótörténeti bibliográfiája.
Forrás: http://www.bjbv.ro/scan/pm.php

 
--A kolozsvári magyar közösség felé nyit a megyei könyvtár
A szolgálólány meséjétől Dragomán Györgyig, A Szent Johanna gimitől Harry Potterig és Lázár Ervinig mindenféle magyar könyvet hazavihetünk a kolozsvári lakótelepi könyvtárakból. Nemcsak „poros” Mikszáthot, Gárdonyit és Jókait találunk a „román” könyvtárban, hanem vadonatúj kortárs irodalmat is magyarul: vájtfülűek vihetik Faludyt, Esterházyt, japán szerzőket, könnyed olvasmányra vágyók Danielle Steel romantikáját, kamaszok A könyvtolvajt vagy Leiner Laura sorozatát, szülők magyar hangoskönyveket, filmeket, de A tetovált lány és A szürke ötven árnyalata is kölcsönözhető. Sőt, ha olyasmit szeretnél, ami nincs meg, és hajlandó vagy várni rá, kérheted, megrendelik. Pedig a belvárosi, monostori, Honvéd utcai és Hajnal negyedi kirendeltséget működtető Octavian Goga Megyei Könyvtár több mint 33 ezer aktív olvasójából csak közel 1500 magyar, és ez az arány folyton csökken.
Hatalmas polcok, dohos könyvszag egy kis penészillattal fűszerezve, a pultnál szemüvege mögül gyanakodva vizslató, szigorú vénkisasszony – a klasszikus könyvtáros portréja megvan, ugye? Hát leesne az álla annak, aki az utóbbi év(tized)ekben nem járt ilyen helyen, ha belépne a Kolozs megyei könyvtár valamelyik épületébe. Bizony, nemigen járunk a kolozsvári megyei könyvtárba, mi, magyarok, vagy legalábbis messze nem annyian, ahányan a számarányunk szerint járhatnánk: Kolozsváron a lakosság közel 18%-a magyar, a könyvtár aktív olvasói közül viszont tavaly csak 4,4% volt magyar, és az idei 2566 új tagból csak 77, tehát alig 3% a magyar.
Hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 8-ig nyitva van a könyvtár, inkább már klub, közösségi ház, egyeseknek a második otthon.
Máté Erzsébet öt éve dolgozik könyvtárosként. Úgy látja, a könyvtárlátogató közönség szépen leképezi a társadalmunkat.
– Mindenféle embertípussal találkozunk. Vannak gyerekek, akik iskola után, 1 óra körül idejönnek, és záróráig maradnak. Nemcsak könyvet kapnak, megkérdezzük tőlük, éhesek-e, leckét készíttetünk, csak azután lehet számítógépezni szigorúan 1, indokolt esetben 2 órát, és mivel a könyvek csak karnyújtásnyira vannak a polcokon, néha olvasnak. Jobb, mintha az utcán csellengenének. Hallássérült olvasóink is vannak, mára megtanultam velük kommunikálni, megértjük egymást. Egy diáklány gyakran beül ide tanulni (több egyetem is van a közelben – szerk. megj.), világtalan párja elkíséri, ő például hangoskönyveket hallgat. Egyik hölgy minden második pénteken jön, visszahozza a kölcsönzött könyveket, és újakat visz, ez a napi rutinjának a része. Van, aki évek óta mindig ugyanazt a könyvet kéri ki, egy Bukarest mellől ide költözött férfi pedig csak magyar szerzőket olvas románul, de jár hozzánk 80 évesnél idősebb házaspár is. Sokaknak meghatározza az életét a könyvtár – mondja Máté Erzsébet.
Ha a könyvtárnak a számadatait és a programjait nézzük, ez a szemlélet nem holmi politikai korrektség erőltetett trendizmusának a hozadéka: a könyvtárban évek óta mondják, hogy nyitni kell a kolozsvári magyar közösség felé. És nemcsak mondják, hanem százával vásárolják a magyar könyveket, és egész sor magyar nyelvű programot kezdeményeztek. Csütörtökönként például román leckeírás van a magyar gyerekek számára, az időseknek magyarul is tartanak számítógépkezelő oktatást, amely elvileg egy hétig tart, de ha valaki visszajön, mert nem érti az internet bugyrait, megismételheti a tanfolyamot. Van babakönyvtár, családi legóklub, magyar meseolvasás stb. Tavaly már a magyar kamaszok számára is megszervezték a könyvcsatát, amelyhez tízes címjegyzéket kellett elolvasniuk igazán változatosan kiválasztott érdekes címekkel.
Nagyon 21. századi szolgáltatásokat kínál a megyei könyvtár. A beiratkozáshoz ugyan elengedhetetlen egy személyes látogatás, de az űrlap interneten is kitölthető. A kiválasztott könyvet a honlapon (bjc.ro) lefoglalhatjuk, elő is készítik nekünk, mire érte megyünk, s ha nem sikerült két hét alatt elolvasni, interneten hosszabbíthatunk. De ez senkit se ijesszen meg, mindez személyesen és telefonon is megoldható. Mára minden könyv „megokosodott”, egyéni kódjaik az árcédulákéhoz hasonló módszerrel leolvashatók, így ha visszahoznánk és újat vinnénk, akár a robotkönyvtároshoz is fordulhatunk a belépőkártyánkkal. A könyvtár honlapján közvetlenül böngészhetünk az állományban, látjuk, ha hozzáférhető a vágyott regény vagy éppen valaki hazavitte. A katalógus több nyelv mellett magyarul is működik, részletes keresés is kérhető, és ez igényes fordítás, nem google translate, mint maga a honlap (hogy azért már legalább egy szépséghibát is említsünk).
Aki csak kedvtelésből olvasna, és mint luxusról, lemondott a könyvről, mert drága, most az is visszatérhet hobbijához. Olyan lehetőség ez, ami észrevétlenül valóra vált, mialatt mi annyira belejöttünk a legyintésbe, és abba, hogy semmi jóra ne várjunk. Ráadásul a Farkas utcai Teleki-házban működő kirendeltség például közelebb már nem is lehetne a magyar iskolákhoz – az Apáczai-líceum, a Református Kollégium és a Báthory-líceum egy kőhajításnyira van –, a belépők pedig az összes kirendeltségnél érvényesek. A közkönyvtár magyar állományának sorsát mi magunk határozhatjuk meg: ha olvasunk, akkor továbbra is megvásárolják a magyar könyveket, de ha nem lesz irántuk kereslet, akkor egy idő után aligha folytatják. Nagyon úgy tűnik, ez most tényleg csak rajtunk áll vagy bukik. A könyvtári tagság kényelmes, olcsó, az ügyintézés gyors, régi motorosoknak és digitális bennszülötteknek is személyre szabott, a nyitvatartás barátságos (reggel, délután, este is lehet menni), a könyv világnapja kapcsán szervezett Országos Könyvtárhét alkalmából ráadásul ingyenes volt a beiratkozás (de egyébként sem drága: öt évre 20 lej). És az erdélyi, kolozsvári magyar szeret jó könyveket olvasni – mire várunk még?
Forrás és teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/dan-krimik-es-uj-szepirodalom-magyarul-a-roman-konyvtarban

 
--Por alatt parázs – Beszélgetés Farkas Árpád Kossuth-díjas és Pro Urbe díjas költővel
Azt mondja, annak idején őt is megérintette az emberarcú szocializmus eszménye, de vértként védte meg az addig csak félig megértett falusi, kisvárosi gyermekkor tapasztalati világa. A Háromszék napilap számára Csinta Samu készített interjút, megkésett transzilvanizmusról és nemzedéki vonulásokról is, a friss Kossuth-díjas és Pro Urbe díjas költővel.
– Több helyen úgy fogalmazott: túléltem magam. Miért élte túl magát a kilencvenes évektől kezdődően az előző korszak szinte teljes meghatározó költőnemzedéke? Miért apadt el a forrás?
– Ha mondtam ilyesfélét, korántsem könnyed, boldog felszusszanással. Minthogy, gondolom, némely, későbben világra született jámborak sem hatalmas tömegsírokra gondolnak, mikor rebesgetik, hogy puszta létükkel igazolták azt a fél emberöltőnyi rohadt rendszert mindazok, akik, ha nem is mind ép bőrrel, de át- meg túlélték. Erdélyi költőink közül sokan – hogy csak Szőcs Kálmánt vagy Szilágyi Domokost említsem nemzedékközelből – nem élték túl. Minthogy azt sem mondhatni, hogy hősi halált haltak. A forrás különben nem apadt el.
Forrás és teljes interjú itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/112593/por_alatt_parazs_beszelgetes_farkas_arpad_kossuth-dijas_es_pro_urbe_dijas_koltovel


 
DÍJAK

--Az EMKE 2018-as díjazottjai
2018. április 7-én került sor a díjátadó gálára a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum Dísztermében. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Gurka-Balla Ilona könyvtáros részére – a hazai magyar könyvtárosképzésért végzett áldozatos munkájáért, eredményes könyvtárosi életpályájának elismeréséért – Monoki István-díjat adományozott.
Kolumbán M. Judit méltatását Okos-Rigó Ilona tolmácsolta.
Forrás: http://www.emke.ro/az-emke-2018-dijazottai-4623

 
--Orcsik Roland kapta a Hazai Attila Irodalmi Díjat
A Hazai Attila Alapítvány a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, 2018. április 20-án jelentette be, hogy a szakmai zsűri döntése szerint ebben az évben Orcsik Roland veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat.
A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, hogy – egy magát megnevezni nem kívánó támogató jóvoltából – évente egymillió forint pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. A díjat elsőként Bartók Imre nyerte el 2016-ban.
Orcsik Roland 1975-ben született az egykori Jugoszláviában, Óbecsén, 1992 óta Szegeden él. Költeményeket, prózát, esszéket, tanulmányokat ír és délszláv nyelvekből fordít. 2004-ben Faludy-díjat, 2005-ben Tiszatáj-jutalmat, 2007-ben Sinkó Ervin-, 2010-ben Sziveri János-díjat, 2017-ben Csáth Géza-díjat kapott irodalmi munkáiért. Alkotásait az experimentális és a klasszikus jegyek ötvözése, a zene, a térpoétika, az abszurd, valamint az identitás paródiái és groteszk jegyei jellemzik. Az experimentális punk-rockot játszó Lajka zenekar tagja. Jelenleg az ötödik verseskötetén és második regényén dolgozik.
Verseskötetei: Rozsdamaró (Vár Ucca Műhely, Veszprém, 2002), Holdnak, Arccal (Tiszatáj, Szeged, 2007), Mahler letöltve (Kalligram, Budapest-Pozsony, 2011), szerbül: Skinuti Maler (Treći trg, Beograd, 2012), Harmadolás (Kalligram, Bp., 2015).
PhD-disszertációja detoNáció. Domonkos István művészetének exjugoszláv irodalmi kapcsolatformái címmel jelent meg az újvidéki Forum kiadónál, 2015-ben.
Első regénye Fantomkomanndó címmel jelent meg 2016 őszén a Forum–Pesti Kalligram Kft. kiadónál.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/orcsik-roland-kapja

 

AJÁNLÓ

--Megjelent az EKE Hírlevél 2018/1. száma
Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) honlapján már olvasható az EKE Hírlevél 15. évfolyamának friss, 2018/1. száma: https://eke.hu/hirek/megjelent-eke-hirlevel-15-evfolyam-2018-1-szama
Forrás: Ásványi Ilona elnök, IFLA-HUN levelezőlista

 
--Lassan a tájékoztató könyvtáros is lecserélhető - itt a Google Talk to Books
A Google elindította új keresési oldalát, a Talk to Books felületét, ahol bármilyen kérdésünkre egy pillanat alatt kihozza a választ a Google Books-on fent lévő könyvek virtuális átböngészésével.
Az oldal keresési adatbázisában egyelőre nagyságrendileg 100 ezer könyv szerepel, ezek alapján ad választ a kérdésünkre. Bár egy 100 ezres könyvtár igazán gazdag, a Gutenberg-galaxison belül csak néhány naprendszernyi kötetnek felel meg. Az 1440-es évek óta úgy 130 millió könyvet adtak ki idáig a világon (nagyjából ennyi cím létezik állítólag, a publikációk száma azonban évi 750 ezer új kiadású könyvvel bővül), sőt, a Google Books-ban is több, mint 25 millió könyv van már beszkennelve.
A Talk to Books-t a Google híres futurológusa, a szövegfelismeréssel, mesterséges intelligenciával foglalkozó Raymond Kurzweil mutatta be. Az adatmennyiség tehát még erősen korlátozott, de az irány nagyon ígéretes: most először lehet természetes nyelven megfogalmazott kérdéseket a könyvekben felhalmozott tudásmennyiségre alkalmazni - ahhoz hasonlóan, ahogy például a Wolfram Alpha faktuális kérdésekre kalibrált okoskeresője is működik, csak ott meghatározott online felületeken keresi a releváns információt.
Via: KIT Hírlevél, 2018/16., 2018. április 18..

 
--Csatlakozz a Jane Austen-könyvklubhoz!
Jane Austen Emma című regénye a Harry Potter-sorozatot is inspirálta. Az első kiadást az írónő a királyi család egyik tagjának ajánlotta. Miért ezt a regényt tartják a szerző legjobb művének? Jane Austen-könyvklubot indítottak a Kultúra.hu oldalán: leveszik a polcról Jane Austen regényeit, és bemutatják a hozzájuk kapcsolódó érdekességeket. Elsőként az olvasók kedvencét, a Büszkeség és balítéletet vették górcső alá, melyről ITT olvashatunk bővebben! A második cikkben az Értelem és érzelem került a középpontba, ez ITT található meg! A sorozat harmadik részében pedig az Emma című regény érdekességeit vették számba.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/ismet-itt-jane-austen
A sorozat negyedik részében A klastrom titka című művéről mesélnek itt: http://www.kultura.hu/csatlakozz-jane-austen

 
--Nem csak túrakönyv -Az Erdélyi-Alpok
Az Erdélyi-Alpok sorozat második, helynévanyaggal foglalkozó, az elsővel azonos borítólapú kötete a Fogarasi-havasok, a Páring, a Retyezát, a Bucsecs és a Királykő 248 túraútvonalát ismerteti, illetve nyújt természetföldrajzi áttekintést az említett hegységekről. Ugyanakkor nem feledkezik meg a turizmus kezdeteinek, illetve az éghajlat, a növény- és állatvilág, a még fellelhető műemléképületek bemutatásáról, valamint a menedékházak felsorolásáról sem. De berajzolásra került benne az egykori magyar–román országhatár nyomvonala is. Mindezt pedig Székely Árpád mintegy 864 oldal terjedelemben, a leírásokon kívül 1440 fotó és 83 panorámakép segítségével valósította meg, melyeket közel 200 túra alkalmával készített 2008 és 2017 között.
A könyvet lapozva, képzeletbeli kalandozásunk a Kárpátok délkeleti kanyarulatában emelkedő Királykő 2000 méter feletti csúcsokat (Pásztor-orom: 2238 m, Grind-csúcs: 2229 m, Hosszú-orom: 2210 m) is magába foglaló, látványban rendkívül gazdag hegyvonulatának a bejárásával vette kezdetét. A brassói szász turisták egyesülete a keleti oldalán lévő Vladuska-nyeregben már 1881-ben menedékházat létesített, az Erdélyi Kárpát-Egyesület 1897-ben építette fel az első, Bethlen névre keresztelt menedékházat, a román turistaszövetség pedig 1908 és 1916 között.. A királykői szegfű a világon egyedül csak itt található meg!
Következő állomásunkat a Retyezát képezte, mely a Déli-Kárpátok legváltozatosabb, a Hátszegi- és Petrozsényi-medence fölé magasodó hegyvonulata. Legmagasabb csúcsa a Peleaga (2509 m), melyen kívül itt még hatvan csúcs haladja meg a 2200 métert. Területének negyede az erdőhatár (1800 m) fölött található. Nyolcvankét tengerszeme közül legnagyobb a 8,5 ha területű Bukura-tó, a legmélyebb (29 m) a Zenóga. Gazdag, 1186 fajt felölelő növényvilágának egyik jellegzetessége a teljes hegyoldalakat beborító hangarózsa (rododendron), de fellelhető a ritkaságnak számító havasi szegfű is. Sziklái között a zerge, erdeiben a hiúz és mormota is otthonra lelt.
A síkságból hirtelen kiemelkedő Fogarasi-havasokat a Kárpátok ívének leghosszabb és legmagasabb vonulataként, és egyben legnagyobb tömegű kristályos hegységeként tartják számon. Számos, 2300 méter fölötti csúcsa közül legmagasabb a Moldoveanu (2544 m), majd a Negoj (2535) következik. Tófüzérének legnagyobb gyöngyszeme a 11 méter mélységű Bâlea-tó a maga 45 508 négyzetméterével. Lejtőit helyenként alpesi harangvirág ékesíti, erdeiben pedig vadmacska és menyét vadászik, de borz is található.
Végül a Páring és Bucsecs csodáival is megismerkedhettünk a kötetből.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-erdelyi-alpok/

 

MOZAIK

--Könyv a történelem legnagyobb műtárgylopásáról
Könyv jelent meg minden idők legnagyobb megoldatlan műtárgylopásáról, amely során 500 millió dollár (126 milliárd forint) értékben loptak el festményeket és egyéb műtárgyakat a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumból.
A Stolen című, 37 oldalas könyv az intézmény látogatóinak kérésére született meg, akik többet szerettek volna megtudni az 1990. március 18-án hajnalban ellopott 13 műtárgyról, amelyeket két, rendőrnek öltözött férfi vitt el a múzeumból. Az ügyben senkit nem tartóztattak le, és máig ez maradt a történelem legnagyobb megoldatlan műtárgylopása.
A tolvajok annak idején megkötözték a múzeum két biztonsági őrét, majd 81 percet töltöttek az intézményben, mielőtt távoztak egyebek között Vermeer A koncert, Rembrandt Vihar a Galileai-tengeren és Manet Chez Tortoni című festményével, valamint egy kínai serleggel és egy Napóleonhoz kötődő sasos dísszel. A gazdagon illusztrált könyv minden egyes ellopott alkotás történetét bemutatja, valamint azokat a kiállítótermeket is, ahonnan a műveket elemelték.
„A könyv célja, hogy az ellopott műalkotások képeinek bemutatásával segítsen nekünk megőrizni ezeket a mesterműveket mindaddig, amíg meg nem ünnepelhetjük a visszatérésüket” – írta a könyv előszavában Peggy Fogelman, a múzeum igazgatója.
A könyvben a múzeum biztonsági főnökének, Anthony Amorénak az írása is helyet kapott, amelyben emlékezteti az olvasókat, hogy tízmillió dollár nyomravezetői díj jár annak, aki információval tud szolgálni a műalkotásokról.
Forrás: https://www.szatmar.ro/Konyv_a_tortenelem_legnagyobb_mutargylopasarol/hirek/91034

 
--Hetvenöt éves A kis herceg
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” A kis herceg ezen mondata mára szállóigévé vált, minden felnőtt, minden gyermek ismeri, ahogyan a történetet is. De mit tudunk Antoine de Saint-Exupéryről és a regény születéséről? Mi A kis herceg titka, amely máig ámulatba ejti az olvasókat?
A kis herceg több szempontból is érdekes mű, hiszen az írónak szinte az egész élete felfedezhető a könyvben, a mély, igazi bölcsességet magában foglaló gondolatoktól pedig egyfajta számadásnak tekinthető. A pilóta, aki balesetet szenved, és megismerkedik a kis herceggel, egyértelműen maga az író, a környezet, amelybe a történetet helyezte, pedig egyértelműen utal Exupéry ’38-as balesetére, amikor négy napig tengődött navigátor társával étlen-szomjan a sivatagban. A kis herceg figurája viszont már jóval összetettebb karakter, hiszen utalhat egy tiszta emberre: egy gyermekre, aki még nyitott a világra, érdeklődő, és nem rontották meg képzelőerejét a társadalmi elvárások, ugyanakkor lehet az író fiatalkori önmaga is. A rózsa és a kígyó egyértelműen a felesége, akihez ambivalens érzelmek fűzték. A róka pedig a bölcsességet testesíti meg, ugyanakkor felfedezhető benne egyfajta kettőség, hiszen a róka ravasz is, ez pedig utalhat legjobb barátjára, akinek a könyvet ajánlta – a férfihoz szoros barátság fűzte, ugyanakkor politikai és ideológiai szakadék volt kettőjük között, hiszen Léon Werth kommunista és anarchista elveket vallott, ezek pedig nem fértek össze Exupéry mély katolikus gondolkodásmódjával.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/hetvenot-eves-kis-herceg

 
--Hajléktalan a könyvtárban - hogyan segíthet a könyvtáros?
Dicső Zsolt, a szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtár munkatársa hajléktalanszállóban dolgozott korábban. Könyvtárosként nagy gyakorlata van a lakással nem rendelkezők megértésében és ellátásában. Ezek alapján eloszlat néhány tévhitet, illetve javaslatot tesz:
- A köznyelvi „hajléktalanszállás”, pontosabban a Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye és Átmeneti Szállása, Nappali Melegedő és Népkonyha (Szekszárdon) az a hely, ahová ha bekerül a hajléktalan, a hajlékosok azt hiszik, már rendben is van az élete. Sok mindent biztosít az intézmény, ágyat (matracot) éjszakára, nappal bent tartózkodhatnak, ételmelegítési (ha van étele) és mosási lehetőséget, tévézést, valamint segítenek az iratpótlásban is, de ezek fejében természetesen be kell tartani a „házirendet”.
Mint gyakorta ily esetekben, ahol sok ember van összezárva, adódnak konfliktusok is, például bántalmazás és lopás. Sokan ezek miatt nem veszik igénybe a szolgáltatásokat. Őket az utcai szociális munkások segítik. Ezek a szolgáltatások nagy segítséget nyújtanak a hajléktalanoknak, de kikerülésüket jelenlegi státuszukból nem tudják megoldani.
- A hajléktalanok esetében szinte minden más, mint a hajlékosokéban. Más a kinézetük, a higiéniájuk, hőérzetük, más a viselkedésük, az életterük, a hétköznapi dolgokhoz való kötődésük, emberekhez és önmagukhoz való viszonyuk.
A mának, legfeljebb a holnapnak élnek, hangzik a panelmondat, ami igaz is lehetne, ha a mások között nem lennének mások. De vannak, ha nem is túl sokan. A másik panel az, hogy a hajléktalanok iskolázatlanok. Tizenpár évvel ezelőtt készített életútinterjúimból az derült ki, közel háromnegyedük szakmával és / vagy érettségivel rendelkezik, de ennél magasabban képzettek is vannak köztük. Ez persze nem változtat jelenlegi másságukon. Mássághoz való hozzáállásunkon, előítéleteinken viszont igenis változtatni kell. Segíteni és adni kell. Az adományozás aznapi szorító gondjaikon enyhít, de elsősorban lehetőségre van szükségük.. Arra, hogy módjuk, alkalmuk lehessen a visszatalálásra. Ez a lehetőségteremtés épp másságuk miatt nehéz, sok türelmet és egyénre szabottságot követel.
A hajléktalan a könyvtárban is más lehet, és ez a másság problémákat is okozhat. A leggyakoribb problémák: túl hangos, nincs tekintettel másokra, ittas, nem vigyáz elvárható módon a könyvekre és büdös. Ezek olyan problémák lehetnek, amik miatt konfliktushelyzetek alakulhatnak ki, melyek megoldása a könyvtárosra hárul. De hogyan?
- Első körben ismertessük meg a könyvtárhasználat írott és íratlan szabályaival, elmagyarázva, ezek közül mit nem tart be, mit kellene másképp tennie. Természetesen négyszemközt, nehogy újabb megaláztatásként élje meg az eseményt, ami akár agressziót is kiválthat.
- Vegyük fel a kapcsolatot a hajléktalanellátó helyi szervezetekkel és működjünk együtt velük; hasznos információval szolgálhatnak.
- Ismerjük meg a hajléktalanszállások házirendjét a közösségi viselkedésre és tisztálkodásra vonatkozóan (akár kimásolva a megfelelő pontokat, részeket), és a fent jelzett tapintattal szükség esetén hívjuk fel a hajléktalan ember figyelmét arra, hogy a könyvtárban is ezek a szabályok érvényesek a szolgáltatásokat igénybe venni kívánókra.
- És persze beszélgetni kell.... Sokat és türelmesen.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=hajlektalan_a_konyvtarban_-_hogyan_segithet_a_konyvtaros_1
http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=hajlektalan_a_konyvtarban_-_hogyan_segithet_a_konyvtaros_2._massag_es_egyediseg
Via: KIT Hírlevél, 2018/16., 2018. április 18.

 
--Modern Bibliát vehetünk a kezünkbe
„Érted is, amit olvasol?” címmel a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be a Biblia – magyarázó jegyzetekkel című új kiadványt, amely a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg.
Galsi Árpád kiadóigazgató kiemelte: az új bibliakiadás célja az volt, hogy a kötet minél inkább mai, használható és érhető legyen. „Az összes nehézséggel együtt – vagy annak ellenére – jó érzés volt Bibliát készíteni. Nincs is ennél nemesebb hivatás számunkra” – zárta beszédét az igazgató.
Forrás: http://www.kultura.hu/modern-bibliat-vehetunk

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.