ReMeK-e-hírlevél
XIII. évf., 2018/4. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a
bakai.magdolna@gmail.com cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--WiFi4EU – Ingyenes wifi-hozzáférés az európaiak számára
--Mi a MI? (mesterséges intelligencia)
--MeRSZ online okoskönyvtár az Akadémiai Kiadó fejlesztésében
PÁLYÁZATOK
--Aranyfeszt – videópályázat Arany János műveiből, életéről készült művek beküldésére
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár irodalmi pályázata diákoknak
--Pályázati kiírás pályakezdő alkotók részére
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Az uzoni Erdélyi Lajos Községi Könyvtár hírei
--Nőnapi emlékezés a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárában
--Újraindult a Teleki Téka Beszélő Könyvek sorozata: a szabadkőművességről beszélgettek
--Hogyan ábrázolják a kortárs művészek Petőfit? – kiállítás Székelyudvarhelyen
KITEKINTŐ
--Lipcsei Könyvvásár – Románia volt az idei díszvendég
--A hely, ahol élünk – Helyismereti konferencia Székesfehérváron
--Menekült gyermekek olvasásában segítenek a finn nagyszülők
RIPORT
--A könyvtárosságról – optimálisan populáris videó
HAZAI
--Ideiglenesen megbízott menedzser vezeti a Kájoni János Megyei Könyvtárat
--Arcanum hozzáférési ponttá vált a Bod Péter Megyei Könyvtár
--Nagyi! Kattanj rá! ‒ számítógépes felnőttképzés
--Nyirő Józsefről neveznék el a székelyudvarhelyi könyvtárat – vita a névadás körül
--A Temesvári Nyugati Egyetem díszdoktorává avatták „a hálózatok atyját”
--Szigorú óvintézkedések mellett felavatták a megújult Arany János Emlékmúzeumot
--Kötetbemutatók és munkalátogatás Szamosújváron
--Tiltott kastély – könyvbemutató
--Könyvbemutató és felolvasás Nyáry Krisztiánnal
--Avram Iancu petrozsényi könyvtáros feladta az északi-sarkköri ultra-maratoni versenyt
--A Könyv és az Ember – Brassó olvasó-lánccal ünnepli a centenáriumot
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Szita Ferenc
ÉVFORDULÓ
--A 75 éves Oravecz Imrét köszöntötték a PIM-ben
DÍJAK
--Kossuth-díjat kapott Farkas Árpád
--Átadták az állami művészeti díjakat – erdélyi alkotókat is díjaztak
--Nádas Péter Aegon-díjas
--Krasznahorkai László újra a nemzetközi Man Booker-díj esélyesei közt
--Díjazták az újságírókat: az írott kategória díjazottja Matekovics János Zoltán
--Papp Sándor Zsigmond kapta a Békés Pál-díjat
AJÁNLÓ
--Erdély jogtörténete – egy új kézikönyv margójára
--A magyar megmaradás anyakönyve
--Veszélyeztetett nyelvváltozat kötetekbe mentve: nyelvi kincs a ’csángó’–magyar szótár
MOZAIK
--'Ha elkezdjük használni, az szétrobbantja az iskolát'
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--WiFi4EU – Ingyenes wifi-hozzáférés az európaiak számára
Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a közösségi élet legfőbb színterein, így például a parkokban, a köztereken, a középületekben, a könyvtárakban, az egészségügyi központokban és a múzeumokban Európa-szerte ingyenes, nagy sebességű, vezeték nélküli internetkapcsolat álljon a lakosok és az Európába látogatók rendelkezésére. Ezt hivatott előmozdítani a WiFi4EU kezdeményezés. A WiFi4EU a 2017 és 2019 közötti időszakban 120 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat. Forrásait korszerű wifi-berendezések közterületeken történő üzembe állítására lehet majd fordítani. (A program portálja:
https://www.wifi4eu.eu/#/home)
A WiFi4EU forrásainak odaítélése egyszerű és bürokráciamentes lesz: online lehet majd pályázni, a kifizetés utalványok formájában történik majd, és az ellenőrzési követelmények kevésbé lesznek szigorúak. A nyertes projektek a pályázatok beérkezésének sorrendjében lesznek kiválasztva. A felhívásra elsősorban olyan projektekkel lehet pályázni, amelyek révén ingyenes, vezeték nélküli internetkapcsolat épülhet ki wifipont révén olyan közterületeken, ahol sem állami, sem magáncég nem biztosít ilyen hozzáférést.
További információ itt:
https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/wifi4eu-ingyenes-wifi-hozzaferes-az-europaiak-szamaraForrás: Koreny Ágnes, Librarian day by day –
https://www.facebook.com/librariandbd/ --Mi a MI? (mesterséges intelligencia)
Az MI életünk szinte minden területét érinti, a webes kereséstől az emailek spam-szűréséig. Jelen van az Apple Siri, Microsoft Cortana, Amazon Alexa és a Google Assistant beszédfelismerésében, adatfeldolgozásában és válaszadásban. Segíti az önvezető autók számítógépes látását vagy az ételszállító robotokat. Nem mély megértésről, hanem perceptuális felismerésről van szó. Hatékonyabban és rutinosabban ismeri fel a mintázatokat, mint az emberek.
Az MI az utóbbi évtizedben terjedt el a képi, hang- és szöveges keresésben. A számítógépes nyelvi feldolgozás (NLP) a nyelv megértésére szolgál. Új lehetőségeket nyitott az egyetemi kutatásban. Sokkal nagyobb korpuszelemzést, témaazonosítást, tárgyfelismerést és jobb teljesítményű hangulatelemzést tesz lehetővé. A gépi látás alkalmazása sok tudományterületen elterjedt a képek és videók megértésében a fizikától a neurobiológiáig. A gépi tanulás (machine learning) drámaian felgyorsítja a statisztikai mintázat felismerést a példákból tanulással.
A gépek nem önmagukat tanítják. Rengeteg emberi munka és felcímkézett adat szükséges hozzá. A hatalmas adatmennyiség, a számítógépes teljesítmény és a tanulás folyamatának mélyebb megismerése adja a mély tanulást. Ez mesterséges neurális hálózatokat használ. Ahhoz hasonlóan, ahogy a neuronok működnek az agyban, a neurális hálózatok idővel új funkciókat tanulnak. Ez lehetővé teszi a nem felügyelt tanulást is. A gép saját maga alkot osztályokat végtelen számú kép alapján. (ref.: Habók Lilla)
Forrás: KIT Hírlevél 2018/11., 2018. március 7.
--MeRSZ online okoskönyvtár az Akadémiai Kiadó fejlesztésében
Az Akadémiai Kiadó 2016 januárjában indította el új online tartalomszolgáltatását MeRSZ (Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás) néven. A magyar nyelvű tudományos alapművek, összefoglaló kézikönyvek, felsőoktatási tankönyvek elektronikus gyűjteménye jelenleg több mint 250 mű elektronikus elérését biztosítja, s ez a szám 2018 végére eléri a 400-at.
A 2016-ban kifejezetten erre a célra létrehozott és azóta is nagy erőkkel fejlesztett, kereshető, jegyzetelhető, hivatkozható online okoskönyvtár tudása messze felülmúlja a jelenleg ismert egyéb e-könyves megoldásokét. A MeRSZ minden eszközön és környezetben reszponzív, egységes megjelenést nyújt, használatához mindössze egy böngészőre és internetkapcsolatra van szükség. (…) 2018-ban az EISZ Nemzeti Program révén 40 magyarországi felsőoktatási intézmény és könyvtár fizet elő a MeRSZ-re, így a
https://eisz.mersz.org/ címen az intézményi IP-tartományból (illetve Shibboleth-azonosítással vagy VPN-nel akár külső helyszínről is) mindenki számára ingyenesen elérhető az itt megtalálható összes tartalom.
További információk itt:
https://akademiai.hu/hir/mersz_online_okoskonyvtar,
https://mersz.hu/,
https://eisz.mersz.org/Forrás és teljes cikk itt: Könyvtárvilág. VI. évf. (2018), 1. szám –
http://mke.info.hu/konyvtarvilag/2018/03/mersz-online-okoskonyvtar-az-akademiai-kiado-fejleszteseben/4696/#more-4696 PÁLYÁZATOK--Aranyfeszt – videópályázat Arany János műveiből, életéről készült művek beküldésére
A Kedd Kulturális és Szolgáltató Kft pályázati felhívása:
'Készítsd el te is videódat Arany János műveiből, életéből! Az ARANYFESZT nyilvánosságot biztosít, és versenyt hirdet minden olyan 14-19 éves középiskolás számára határon innen és túl, aki ambíciót érez magában, hogy kisfilmet készítsen Arany János egy művéből vagy életéről.
A hat hónapon át tartó verseny során minden hónapban jutalmat kap a közönségszavazáson legtöbb szavazatott kapott 3 alkotás. A verseny végén pedig a Díjátadó Gála keretében adjuk át a szakmai zsűri díjait. A legjobb alkotások a Díjátadó Gálán, más országos eseményeken és az interneten folyamatosan közönség elé kerülnek.'
Az Arany János műveiből (versek, balladák, elbeszélő, illetve lírai költemények) vagy életéről készült videók a Regisztráció fülnél tölthetőek fel az Aranyfeszt-honlapra, regisztrációt követően.
Részletes kiírás itt:
https://aranyfeszt.hu/Forrás: Pályázatmendezser
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár irodalmi pályázata diákoknak
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány irodalmi pályázatot hirdet 8-19 éves diákoknak. A szabadon választott témájú, 1-3 oldal terjedelmű írásokat - mese, vers, esszé, novella - elektronikus formában várják a
biblioudv@yahoo.com e-mail címre 2018. április 14-ig.
A nyerteseket könyvekkel jutalmazzák. Díjazás 2018. június 1–8. között.
Forrás:
https://www.facebook.com/Biblioudv/photos/a.169411013096483.29794.161511897219728/1572805146090389/?type=3&theater --Pályázati kiírás pályakezdő alkotók részére
A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KMTG) meghirdeti az Előretolt Helyőrség Íróakadémia projektjének 2018-as pályázatát pályakezdő kategóriában.
A 2018-as pályázatok futamideje alatt tizenöt pályakezdő alkotó részesülhet anyagi támogatásban, rendkívüli tanulási, továbbképzési lehetőségekben, műhelymunkában és korszerű önmenedzselési módszerek elsajátításában.
A KMTG elősegíti a szerzők arra érdemes műveinek megjelentetését, író-olvasó találkozók szervezéséről és médiajelenlétről gondoskodik, valamint szakmai érdekképviseletet nyújt.
A pályázóknak tudomásul kell venniük a műhelymunka és az oktatói tevékenység Budapest- centrikusságát. A KMTG mindent megtesz a Kárpát-medencei távolságok áthidalásáért, hétvégi budapesti oktatást, valamint online távoktatást is biztosít. A hatékonyság érdekében ugyanakkor szükségszerű a mentorok esetében a rendszeres, a pályakezdők esetében az időszakos fővárosi jelenlét.. Budapesti tartózkodásuk idejére a KMTG az Íróakadémiára felvételt nyert alkotóknak indokolt esetben szállást biztosít.
Olyan pályakezdő tehetségek jelentkezését várják, akik kötettel még nem rendelkeznek, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket. A pályázat nyerteseinek a KMTG egy évre szóló tanulmányi ösztöndíjat ítél meg, havi bruttó 120 000 Ft erejéig, mellyel az oktatásban való részvétel feltételeit biztosítja.
Pályázati feltételek és további infó itt:
http://kmtg.hu/palyazati-kiiras-%20palyakezdo-alkotok-%20reszere-2018/ KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Bodor Ádám volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége
2018. március 28-án Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval találkozhattak a csíkszeredai irodalomkedvelők a Kájoni János Megyei Könyvtárban, az író székelyföldi körútja során. Az est házigazdájaként ezúttal is Murányi Sándor Olivér bírta szóra a közmondásosan szűkszavú írót, akitől idegen bármiféle mellébeszélés. A kortárs magyar irodalom nyilvános szereplést ritkán vállaló, halk szavú mesterével, Bodor Ádámmal immár a hetedik alkalommal beszélgetett Székelyföldön Murányi Sándor Olivér. Érdekes, őszinte beszélgetésben volt része a jelenlevőknek, szó esett a Bodor-regények nemzetközi kritikai recepciójáról, illetve a Bodor-próza sajátos világáról, a rá jellemző névadásról is beszélgettek. Az est végén a boldogságról faggatta az írót Murányi.
Sajtóvisszhang:
https://hargitanepe.eu/kozonsegtalalkozo-bodor-adammal/Forrás:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/608/bodor-adam-volt-a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-vendegeKáli István A szemfényvesztett című regényének bemutatója
Káli István marosvásárhelyi írónak A szemfényvesztett című új regénye a Mentor Könyvek Kiadó és a Noran Libro közös kiadásában jelent meg. A Kájoni János Megyei Könyvtárban tartott könyvbemutatón 2018. március 20-án Sarány István, a Hargita Népe napilap főszerkesztője Vásárhely-könyvnek nevezte a regényt. A köteteit Káli Istvánként jegyző Király István a találkozón beszélt irodalmi indulásáról, a Mentor Kiadó élén eltöltött időszakról, majd az irodalomhoz való visszatéréséről. A szemfényvesztett című regényéről elmondta, hogy bár a történet fikció, de a hangulat, a közeg híven tükrözi az 1944–1968 időszakot, a történelmi-társadalmi környezet valós. Családi, ismerősei életéből vett történéseket elegyít képzeletbeli eseményekkel a regényben.
Sajtóvisszhang:
https://hargitanepe.eu/vasarhely-konyv/Forrás:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/605/a-szemfenyvesztett--kali-istvan-konyvbemutatojaSzövegekben csemegézve – Tapodi Zsuzsa könyvbemutatója
Dr. Tapodi Zsuzsa egyetemi professzornak, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Humántudományok Tanszékének oktatójának új irodalmi tanulmánykötete Szövegekben csemegézve címmel jelent meg a csíkszeredai Státus Kiadónál, emellette Itinerare textuale címmel román nyelvű kötete is megjelent a szerzőnek. 2018. március 12-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett találkozón összegyűlt népes hallgatóság előtt a szerzővel Lajos Katalin és Tomonicska Ingrid egyetemi oktatók beszélgettek a kötetekről, az irodalmi szövegek értelmezésének izgalmas útjairól, szempontjairól, a megtalálás és megértés öröméről.
A Szövegekben csemegézve. Az olvasástól az értelmezésig című tanulmánykötetet Lajos Katalin méltatta. A szerző könyvének előszavában a málnaszedés metaforájával világítja meg az irodalmi szövegek értelmezésének szerepét: „Az édes gyümölcs pedig a koherens olvasat, önmagunk gazdagítása a műben foglalt témákkal és esztétikai tartalmakkal, melyek egyedi és megismételhetetlen zamattá, 'szöveg örömévé' állnak össze.” Erről szólnak a kötet tanulmányai, esszéi, az irodalmi szövegek megértéséhez vezető útról, az irodalomelméleti fogalmak, összefüggések megkönnyítik a hozzáférést a szöveg jelentéstartalmához, a szövegekben együttes csemegézésre, a megtalálás, ízlelgetés örömének megosztására biztatva az olvasót.
A tanulmánykötetben vizsgált regények a kortárs magyar próza alkotásai, amelyekben olyan közös motívumokat vizsgál a szerző, mint az utazás, a határátlépés és a testpoétika motívumai.
Sajtóvisszhang:
http://konyvtar..hargitamegye.ro/hu/nd/600/szovegekben-csemegezve--dr.-tapodi-zsuzsa-konyvbemutatojaForrás:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/600/szovegekben-csemegezve--dr.-tapodi-zsuzsa-konyvbemutatojaKönyvcsata – országos döntő Csíkszeredában
2018. március 2-án a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár volt a 2017-es évi Könyvcsata – 'Bătălia Cărților' elnevezésű román nyelvű olvasási verseny országos döntőjének házigazdája. Az ország tizenegy megyéjéből érkezett versenyzők, valamint Hargita megye képviselői ajánlották kedvenc gyermek- és ifjúsági regényüket a verseny során olvasottak közül. A zsűri díjazta a legihletettebb bemutatót, a legjobb érvelést, valamint a közönséggel leginkább együttműködő versenyzőt, és kitüntette Az év olvasóját, mindkét korcsoportban.
A Legihletettebb bemutató díj nyertesei: Nehéz-Mózes Katalin (Marosvásárhely), Colopelnic Darius (Máramarossziget), Zmeu Teodora (Resicabánya). A Legmeggyőzőbb érvelés díj nyertesei: Varró Dávid (Kolozsvár), Ciucanu Raluca (Maroshévíz). Interaktivitás-díj: Axinte Dragoş (Jászvásár), Tecă Alina (Csíkszereda). Az év olvasója nagydíj nyertesei: gyerekek – Kubaş Cristina (Máramarossziget), ifjúsági korcsoport – Flandorfer-Tănăsuc Cristian (Jászvásár). A verseny döntőjéről a román nyelvű sajtó számolt be.
Forrás:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/597/konyvcsata--orszagos-donto-csikszeredabanDemeter Zsuzsa Kinde Annamária-kismonográfiájának bemutatója
Demeter Zsuzsa irodalomkritikus Kinde Annamária költészetével foglalkozó, Szandra May a hóhullásban című kismonográfiáját a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében rendhagyó könyvbemutatón ismerhette meg a csíkszeredai közönség 2018. március 1-jén. Kinde Annamária dalszövegeire írt szerzemények csendültek fel Csutak István és a Garabonciás - Wandering Magicians előadásában. Házigazdaként Csutak István, a Garabonciás együttes frontembere vezette a beszélgetést, a meghívottak, akik személyesen ismerték a költőt, Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője, Molnár Vilmos író és mások, emlékeiket osztották meg az érdeklődő közönséggel. Demeter Zsuzsa könyve a 2014-ben elhunyt nagyváradi lírikus, Kinde Annamária költészetéről a Lector Kiadó Kismonográfiák sorozatában jelent meg 2017-ben, a könyvbemutatóra a marosvásárhelyi kiadó képviselői is elkísérték a szerzőt. Demeter Zsuzsa kifejtette, ő csupán Kinde Annamária költészetével foglalkozik a kötetben, a versein keresztül mutat képet róla, a sokféle Kinde-arc mögül a saját olvasatát próbálta közvetíteni. Úgy gondolom a költészete túl nagy érték, ahhoz, hogy elfelejtsük – mondta a könyvbemutatón.
A hangulatos bemutatóról a sajtóban:
https://hargitanepe.eu/kinde-annamariara-emlekeztek/Forrás:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/596/demeter-zsuzsa-kinde-annamaria-kismonografiajanak-bemutatojaEnyhítő körülmények – találkozó Patak Márta íróval
Patak Márta magyarországi íróval Wirth Imre irodalomkritikus beszélgetett a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett közönségtalálkozón, 2018. március 1-jén. Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író volt a rendezvény házigazdája. Wirth Imre szerint az írónő kuriózumnak számít a kortárs magyar prózában, sokáig műfordítóként dolgozott, mielőtt saját műveit írni kezdte volna. Patak Márta Enyhítő körülmények című novelláskötete a Scolar kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben. A kötet novelláiban hangsúlyosan megjelennek az otthontalanság és menekülés toposzai – hangzott el a beszélgetés során. A novellák mellett az író 2015-ben megjelent, A test mindent tud című regényéről is beszélgettek, amelynek cselekménye a második világháború idején játszódik.
Sajtóvisszhang:
https://hargitanepe.eu/prozat-irni-csak-dokumentalodva/ --A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Bogdán László 70 – Irodalmi köszöntőest és beszélgetés
Az idén március 8-án hetvenedik életévét betöltő Bogdán László sepsiszentgyörgyi író, költő tiszteletére szervezett irodalmi estre és beszélgetésre került sor 2018. március 6-án, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
A márciusi számában neki külön részt szentelő Székelyföld folyóirat majdnem teljes szerkesztősége jött el megtisztelni azt a Bogdán Lászlót, aki mindannyiuknak mentora is volt, barátja is lett, sőt: néhányukat fiává is fogadta. Lövétei Lázár László ünnepeltet köszöntő verse a Bogdán László által megírt végtelen számú témára és szereplőre reflektál, Fekete Vince egy történet sajátos feldolgozásával köszöntötte egyik első mesterét, György Attila személyes hangvételű levélben szólt hozzá, Molnár Vilmos pedig a Bogdán Lászlóval megtörtént csodákat szedte csokorba.. Az ünnepeltet a rendezvény házigazdája, Szonda Szabolcs is faggatta, többek között szülővárosához, Sepsiszentgyörgyhöz fűződő sajátságos viszonyáról – Bogdán a város egy múltbéli kiragadott pillanatáról írott versével válaszolt, majd hozzátette, sokat írt róla, elfogadta mint helyszínt, de nem állt háborús viszonyban vele, mint Csiki László. Fekete Vince kiemelte, „az öregek” nem csupán felfigyeltek nemzedékükre, hanem figyeltek is rájuk, arra tanítva őket, a maguk során ezt tegyék ők is. „Amit kaptam Szilágyi Domokostól és Páskándi Gézától, azt adtam vissza” – válaszolta Bogdán László, és ha már szóba került, egy Páskándi kapcsán írott versét olvasta fel, illetve elmondta, talán mégiscsak megírja öregkori regényét Páskándiról. Bizonyos kolozsvári élmények kapcsán Mózes Attila neve is szóba került – Bogdán róla írott versét is megosztotta a publikummal. És még sok más versére és történetére is kíváncsi lett volna a közönség, de hát minden rendezvény időtartama véges.
Forrás:
http://www.3szek.ro/load/cikk/111055/verssel_valaszolo_70_eves_bogdan_laszlo_http://www.hirmondo.ro/kultura/az-a-varos-mar-a-multe/Könyvbemutató – Koszta István: Erdély a nagy háborúban. 1914 – 1916 augusztus
Koszta István csíkszeredai hadtörténész, szakíró Erdély a Nagy Háborúban. 1914 – 1916 augusztus című kötetének bemutatójára került sor 2018. március 13-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A könyv a szerző első világháborús trilógiájának második kötete (az első kötet Erdély a Nagy Háborúban. „A sors kereke a végzetre forog?”. 1914 – Sodrásban címmel 2014-ben jelent meg). A rendezvény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt. Az esemény a Kovászna Megye Tanácsa által elindított, 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című programsorozatnak a része volt.
Forrás és fotók itti:
http://www.kmkt.ro/koszta-istvan-erdely-a-nagy-haborubanBiblioterápiás és e-biblioterápiás képzés
Háromszéki közkönyvtárosoknak tartott Sepsiszentgyörgyön kétnapos biblioterápiás és e-biblioterápiás képzést 2018. március 19-20-án Gulyás Enikő, a budapesti Könyvtári Intézet munkatársa, az e-biblioterápiás módszer egyik kidolgozója. A Bod Péter Megyei Könyvtárban lezajlott szakmai foglalkozáson a jelenlévő 21 könyvtáros (a házigazda intézmény munkatársai és a Kovászna megyében működő községi és városi közkönyvtárakból érkezettek) olyan módszerrel ismerkedett meg, amely szervesen beilleszthető és széleskörűen alkalmazható mindennapi tevékenységükben.
Gulyás Enikő többször is hangsúlyozta, olyan módszerről van szó, amelyet a könyvtárosok – bár lehet, nem ezzel az elnevezéssel – használnak munkájuk során, hiszen az olvasókkal beszélgetve, rájuk figyelve ajánlanak könyvet, olvasmányt. Gyakori az is, hogy utólag az olvasmányélményeket közösen megbeszélik.
A biblioterápia ugyanis irodalmi műveken alapuló „segítő” beszélgetés, amelynek szervezett formája csoportokban történik. A foglalkozásvezető adott témára és jól meghatározott céllal választ ki egy irodalmi művet (mesét, novellát, regényt, verset stb.), amelyet, a mű megismerése után (pl. felolvasás révén), a csoport kérdések segítségével közösen megbeszél.
Az e-biblioterápia az úgynevezett IKT-eszközök (info-kommunikációs technológiák) bevonásával színesíti a csoportos beszélgetéseket. A megismert irodalmi mű megbeszélésénél a csoport tagjai vizuális módon is véleményt formálnak a hallottakról: rajzot, fényképet, plakátot készítenek táblagépen, laptopon.
A módszer kidolgozása és gyakorlatba ültetése egyedülálló a világon. A tudományos megalapozás érdekében magyarországi iskolákban, hatodikos diákokból álló csoportokban vezettek kísérleti jelleggel e-biblioterápiás foglalkozásokat, sikerrel.
A tréner a képzés során kiemelte a biblioterápia közösségkovácsoló hatását, hangsúlyozva azt is, hogy a könyvtárak általa újabb szolgáltatással bővíthetik kínálatukat, megerősítve és megsokszorozva szerepüket a folyton változó világban.
Forrás és fotók itt:
http://www.kmkt.ro/biblioterapias-es-e-biblioterapias-kepzes-konyvtarunkbanZizi az élen
Gyerekkönyvek, házi olvasmányok szerepelnek a Bod Péter Megyei Könyvtár 2017-ben leggyakrabban kölcsönzött könyvei között. A felhozatal vegyes, leginkább a fiatal olvasók kölcsönzik ki leggyakrabban a könyveket.
A könyvtár által összeállított felsorolás tartalmazza a román és a magyar nyelvű könyveket egyaránt, köztük az iskolai kötelező és házi olvasmányokat is. A leggyakrabban keresett könyv Rachel Renee Russell Egy zizi naplója című ifjúsági regénye volt 2017-ben, ezt 186 alkalommal vették ki a fiatalok. A mű fiatal lányoknak ajánlott olvasmány, az iskolai csínytevésekről, menővé válásról szól. Ezt követi a listán Bartos Erika gyerekkönyve, az Anna, Peti és Gergő, amelyet 182 alkalommal vettek ki az olvasók. Harmadik helyen szintén egy ifjúsági könyv áll: Leiner Laura A Szent Johanna gimi című kötete, ezt 160-szor keresték az olvasók. A lista első tíz helyén található a Pál utcai fiúk és a Csipike is, amelyek nemcsak kötelező olvasmányok, de a fiatalok kedvencei is, mind a mai napig. Ugyanakkor A kis herceg című könyvet mind román, mind magyar nyelven gyakran kölcsönözték ki.
Forrás:
http://www.hirmondo.ro/kultura/zizi-az-elen/Kritikáról, ételről-italról és egyéb írói dolgokról
Idei erdélyi körútja első stációján, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében 2018. március 27-én a sepsiszentgyörgyi közönség vendége volt Bodor Ádám Kossuth-díjas író, aki éppen Párizsból érkezett Háromszékre – beszélgetőtársa, Murányi Sándor Olivér író tehát eminnen indította a beszélgetést, mely aztán amolyan bécsi keringővé alakulva járta körül az irodalom és az alkotás kérdéskörét. Olyannyira, hogy az író Bodor Ádám műhelytitkai tényleg titkok maradtak. Viszont így annál többet mesélhetett magáról – és olykor ez többet ér minden irodalomelméleti eszmefuttatásnál.
A Salon Livre Paris könyvfesztiválon a Verhovina madarai francia fordításának bemutatása ürügyén vett részt Bodor Ádám, a regény szakmai fogadtatása megfelelő volt, bár „abban a korban vagyok, hogy a kritika nem érdekel olyan nagyon, inkább a végét nézem meg, hogy lássam, megszidnak vagy sem”, mondta. Munkássága immár kötelező érettségi tétellé vált Magyarországon, dobta fel a következő labdát Murányi Sándor Olivér, prózájában körülményesen, nagy részletességgel ír az ételféleségek elkészítéséről, a gourmand attitűdnek van-e esztétikai minősége, kérdezte. Utálja a vendéglőket, de képes a konyhában órákat elpepecselni a pityókalevessel is, ennek esztétikai vetülete csak annyi, hogy a művészek, a művészethez közel álló emberek általában szeretnek főzni, válaszolta Bodor Ádám.
A névadás művészete, majd az időhöz való viszonyulás következett sorrendben a felvetett témák között, előbbiről úgy vallott Bodor Ádám, hogy mikor kialakul benne egy hely légköre, „egy sugallatra adódik a szereplő neve is, de ha mégsem, majd beugrik az újraolvasásnál”, igazából ő sincs tisztában ennek működésével, „ez is az írás egyik titka”. Az idő kezelése meg alkati dolog, van, aki óra nélkül is tudja, hány óra van, „általában tudja, hogy hány óra van”. Egyénisége része a pontosság, miként az is, hogy kívülállóként figyeli a világot.
Forrás:
http://www..3szek.ro/load/cikk/111713/kritikarol_etelrol --Az uzoni Erdélyi Lajos Községi Könyvtár hírei
2018 márciusának első napjaiban két rendezvényre is sor került az uzoni Erdélyi Lajos Községi Könyvtárban.
2018. március 1-jén Bokor Ágnes tartott előadást Tamási Áron életének rejtélyeiről, a grafológia tükrében. A rendezvényen a résztvevők saját írásainak elemzésére is sor került.
Szintén nagy sikert aratott Péter Alpár képzőművész előadása is, aki az Iránban és Indiában tett utazásai során átélt élményekről számolt be a jelenlevőknek, majd, kötetlen beszélgetés során, kérdésekre válaszolt, amelyek legfőképpen a kultúrák közti különbségekre vonatkoztak.
Forrás: Ballai Timea Barbara könyvtáros, Erdélyi Lajos Községi Könyvtár, Uzon
--Nőnapi emlékezés a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárában
Könyvkiállítással emlékezett meg a Nők Nemzetközi Napjáról a Márton Áron Főgimnázium könyvtára: a legszebb nőnapi versek, valamint idézetek, rajzok és kötetek szerepeltek a kiállított anyagban.. Nemcsak nőkről szóló olvasmányokkal találkozhat az érdeklődő a tárlaton, hanem írónők munkáival, és más híres női személyiségek életrajzával is. A kiállítás anyagát természetesen ki is lehet kölcsönözni. A megnyitón az iskola könyvtárosa rövid történeti összefoglalóval színesítette a palettát, amelyben szó esett a gimnázium első női alkalmazottairól. Első nők a gimnáziumban címmel a világhálón is elérhető az írás, az alábbi linken.
Forrás:
http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2018/03/nonapi-emlekezes.html --Újraindult a Teleki Téka Beszélő Könyvek sorozata: a szabadkőművességről beszélgettek
A marosvásárhelyi Teleki Tékában újraindult Beszélő könyvek sorozat első rendezvénye 2018.. február 24-én a számtalan titok és félremagyarázás övezte európai szabadkőművességről szólt. A freskós termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt Poór János budapesti egyetemi tanár, az ELTE Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékének vezetője és az őt faggató Lázok Klára, a Teleki-Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa beszélgetése során sok tévhit eloszlott. A 18. század elején indult útjára a modern kori szabadkőművesség. Nagyon sok misztifikáció övezi ezt a mozgalmat, melyet nagymértékben táplál a 'testvériség' diszkréciója. Ennek következtében számos téves, rosszhiszemű gyanúsítgatás érte, éri a páholyokban tevékenykedőket. A szabadkőművesség gyökerei némelyek szerint az ókorba nyúlnak vissza, de az előadó szerint tekintsük ezt mesének, mint a népek eredettörténetét. Tény, hogy a titkaikat féltő katedrálisépítő mesterek társaságai hozták létre a szabadkőművességet, amikor soraikba engedték a 'szellemi' építőket is.
Forrás és teljes cikk itt:
http://www.e-nepujsag.ro/op/article/teleki-s%C3%A1muel-%C3%A9s-szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9gForrás:
http://www.maszol..ro/index.php/kultura/92764-a-szabadk-m-vesek-titokzatos-tarsulasat-ismertettek-torteneszek-a-teleki-tekaban --Hogyan ábrázolják a kortárs művészek Petőfit? – kiállítás Székelyudvarhelyen
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum Petőfi a kortárs vizuális művészetben címmel nyitott tárlatot 2018. március 14-én, amely április 15-ig látogatható a Kossuth Lajos utca 42. szám alatt található képtárban. A tematikus képzőművészeti gyűjtemény létrejötte Kiskőrösön az 1983-as évre vezethető vissza, az ottani székhelyű Országos Petőfi Sándor Társaság ugyanis ekkor hirdetett először kortárs művészek részére Petőfi témájú képzőművészeti pályázatot. Az alkotók missziós gondolkodásának köszönhetően többnyire adományokból bővülhetett a kollekció, amelyet 1998-tól a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban helyeztek el. Ma már több mint ötszáz, Petőfi témájú kortárs képzőművészeti alkotás található a gyűjteményben. A múzeum az utóbbi tizenkét évben külföldi vendégkiállításokat is tudott vállalni a gyűjteményből. 2018-ban, Petőfi Sándor születésének 195. évfordulóján Székelyudvarhelyen látható egy válogatás a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum képzőművészeti gyűjteményéből. Róth András Lajos, a Haáz Rezső Múzeum tudományos könyvtárának őre nyitotta meg a kiállítást, amelynek kurátora Kispálné dr. Lucza Ilona múzeumigazgató.
Forrás:
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/93452-hogyan-abrazoljak-a-kortars-m-veszek-pet-fit-kiallitas-szekelyudvarhelyen KITEKINTŐ--Lipcsei Könyvvásár – Románia volt az idei díszvendég
2018. március 23. és 26. között szervezték meg az idei Lipcsei Könyvvásárt. A német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiváljának egyik kiemelt témája ezúttal a szélsőjobb előretörése volt. A négynapos fesztiválon 46 országból 2635 kiállító mutatkozott be, ami történelmi csúcs és 5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés annak tulajdonítható, hogy a német nyelvterületen kívül is egyre többen tudják, hogy nincs még egy hely a világon, ahol négy nap alatt annyi olvasót lehet elérni, mint Lipcsében – nyilatkozott Martin Buhl-Wagner, a vásárt szervező vállalat, a Leipziger Messe ügyvezetője.
A fesztivál legrangosabb díját, a Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért elnevezésű elismerést az idén egy norvég újságíró, Asne Seierstad kapta meg Egy közülünk – egy tömeggyilkos története című dokumentumregényéért, amely Anders Behring Breivikről és 2011-ben elkövetett szélsőjobboldali merényleteiről szól. A szerző a díjátadó ünnepségen elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy tovább erősödött a szélsőjobb Európában, az Oslóban és Utoya szigetén végrehajtott terrortámadások óta. A szélsőjobb elleni harchoz le kell leplezni, teljes valójában be kell mutatni ezt az eszmeiséget és hatását – emelte ki Asne Seirstadt. Az ünnepség közben több százan tüntettek Lipcse belvárosában, amiért szélsőjobboldali nézeteket terjesztő könyvkiadók is részt vesznek a vásáron. (...)
Forrás és teljes cikk itt:
http://szabadsag.ro/-/megnyilt-a-lipcsei-konyvvasarEgyetlen erdélyi magyar szerzőt sem vitt Románia a Lipcsei Könyvvásárra, amelynek az idén a díszvendége volt. Néhány erdélyi magyar szerzővel Magyarország standjánál lehetett találkozni, de többségük már évtizedek óta nem él Romániában. A román stand felvonultatta a kortárs román irodalom színe-javát, és természetesen szász szerzők is szerepeltek a gazdag programban. A vásárra több mint negyven román irodalmi alkotást fordítottak német nyelvre.
A pálmát a kortárs román szerzők vitték, a több mint hetven lipcsei román rendezvény egyikén az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller Ada Mileával nyújtott felolvasó előadást. Románia immár másodszor szerepelt díszvendégként Lipcsében, először 1998-ban. (...)
Egyetlen magyar névvel találkozhattunk a román stand programját böngészve: a marosvásárhelyi születésű, gyermekkorától Magyarországon élő, az idei lipcsei magyar stand egyik főszereplője, Bartis Attila is részt vett egy vitafórumon Romániáról, 29 évvel Ceauşescu után – a programpont egyébként a magyar stand programjában is szerepelt. Bartis Attila könyveit román nyelvre is lefordították, tematikájukban érintik a kommunizmus időszakát.
Forrás és teljes cikk itt:
http://szabadsag.ro/-/mutatoba-se-visz-erdmagyar-szerzoket-a-lipcsei-konyvvasarra-romania --A hely, ahol élünk – Helyismereti konferencia Székesfehérváron
A hely, ahol élünk címmel rendeztek országos helyismereti konferenciát 2018 márciusában a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban. A rendezvényen szó volt Székesfehérvár 125 éves könyvtáráról, a helyismereti munkáról a 21. században, valamint bemutattak helyi közösségeket, gyűjteményeket is. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőbeszédében kiemelte a könyvtárnak a kulturális életben, a közösségformálásban és a helyismeretben betöltött szerepét, valamint a szakemberek munkájának jelentőségét, felelősségét a helytörténet feldolgozásában. Vasné Borsos Beáta Bíborka igazgató a könyvtári helyismereti tevékenység fontosságáról beszélt. (...) Szőnyegi Hajnalka helyismereti könyvtáros, a VMK Helyismereti és digitalizálási csoportjának munkatársa 'Pillanatképek könyvtárunk életéből - Ízelítő egy készülő albumból' címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást. Bevezető szavaiban kiemelte, hogy a helyismeretről, honismeretről nem lehet elégszer beszélni...
Forrás és teljes cikk itt:
https://www.szekesfehervar.hu/a-hely-ahol-elunk-helytorteneti-konferencia-a-vorosmarty-konyvtarbanVia: KIT Hírlevél, 2018/10., 2018. március 7.
--Menekült gyermekek olvasásában segítenek a finn nagyszülők
‘A külföldről ideköltözött iskolások a tanárok részéről nagyon sok támogatást, segítséget, türelmet és kitartást igényelnek, ezért a tanároknak nem egyszer segítségre van szükségük. Ha a tanár idejének legnagyobb részét a nehézségekkel küzdő diákok kötik le, ez az osztály többi tagjainak rovására történik amit a szülők egy része kimondottan rossz néven vesz. (...) Ezért a Nilo Mäki Intézet kiterjesztette működését, és 2015 óta - ez volt a nagy bevándorlási hullám ideje - a nagyik és nagypapák már olyan gyerekekkel foglalkoznak, akiknek a finn 2. nyelvük az anyanyelvük után. Ennek megvalósításában Hanna Pöyliönek van jelentős szerepe. Hetente egy alkalommal a nagyik és nagypapák iskolákba látogatnak el, ahol a tanárok által kiválasztott tanulókkal olvasnak együtt vagy kettesben kb. fél óráig, esetleg egy kicsit hosszabban is; ritkábban nem egy gyerekkel, hanem kettővel. Ilyenkor a gyerekek osztatlan figyelemben, megértésben és szerető támogatásban részesülnek. A gyerekek könyvjelzőt kapnak és minden alkalom után egy kis matricát ragaszthatnak a könyvjelzőre. A nagyik / nagypapák szabad mozgását az iskolában egy 'névjegy' biztosítja.. Egy iskolai év során mindkét félévben 10 alkalommal találkozik a 2-6. osztályos tanuló a nagyival vagy a nagypapával. Ennek nemcsak az olvasás szempontjából van jelentősége, hanem azért is, mert a mai modern társadalomban már sok olyan fiatal van, aki a saját nagyszüleivel ritkán vagy egyáltalán nem találkozik. Az év végén a tanulót a nagyik / nagypapák diplomával dicsérik meg, a szorgalmas, lelkes és ügyes részvételért.’
Forrás:
https://finnorszagilevelek.com/2018/03/07/olvaso-nagyik-es-nagypapak-227-level/Via: KIT hírlevél, 2018/13., 2018. március 28.
RIPORT--A könyvtárosságról – optimálisan populáris videó
A könyvtárosság habkönnyű bemutatása az MTVA műsorában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) példájával: a Mesterember című műsorában 2018. március 10-én sugározta az MTV a 25 perces videót, amely megtekinthető a Médiaklikk.hu portálon:
https://www.mediaklikk.hu/video/mesterember-2018-03-10-i-adas/#Hírforrás: KIT hírlevél, 2018/12., 2018. március 21. –
http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=a_konyvtarossagrol_optimalisan_popularis_video HAZAI--Ideiglenesen megbízott menedzser vezeti a Kájoni János Megyei Könyvtárat
2018. március 19-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban aláírta Gyulai Arthur ideiglenes könyvtármenedzseri kinevezését Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az eseményen a munkaközösség mellett jelen volt Kopacz Katalin leköszönő könyvtármenedzser, Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Szőcs-Mátyás István menedzsment-vezérigazgató. A Hargita Megye Tanácsa által fenntartott Kájoni János Megyei Könyvtár menedzseri tisztségének betöltésére 2017 végén kiírt pályázatra senki sem jelentkezett, Kopacz Katalin, aki az elmúlt 25 évben vezette az intézményt, márciusban nyugdíjba vonult (ld.:
https://hargitanepe.eu/nyugdijba-vonul-az-igazgato/).
Borboly Csaba megyei tanácselnök megköszönte a nyugdíjba vonuló menedzser munkáját: „Az elmúlt években tudtuk növelni az olvasók számát és a szolgáltatásokat, saját rendezvények szervezését. Vannak további feladatok: saját források bevonása, pályázatokon való részvétel, nagyobb Európai Uniós együttműködések lebonyolítása, a települési könyvtárak elismerésének növelése, további szakmai programok elindítása, ebben számítunk az új könyvtármenedzser fiatalos lendületére” – fogalmazott Borboly Csaba. Elmondta, Kopacz Katalin nyugdíjba vonulásával március 19-én járt le a menedzseri kinevezése, és, hogy továbbra is gördülékenyen menjen a tevékenység, 120 napra ideiglenes menedzsert neveznek ki.
Hargita Megye Tanácsa meghirdette a megyei könyvtár menedzseri tisztségére az új versenyvizgát (ld.:
https://szekelyhon.ro/aktualis/ujabb-konyvtarmenedzseri-versenyvizsgat-tartanak).
Barti Tihamér alelnök hozzáfűzte, ideiglenes megoldásként Gyulai Arthurt azért javasolták, mert Kolozsváron könyvtárszakot végzett, volt rálátása az ottani könyvtári munkára. Ugyanakkor történelemszakos tanárként dolgozott, ami segíthet a fiatalok megszólításában. Közös gondolkodásra buzdította a munkaközösséget, hogyan lehet tovább bővíteni a könyvtár megyei jellegét, éreztetni, hogy ez egy megyei intézmény.
Kopacz Katalin leköszönő könyvtármenedzser köszönet mondott a munkaközösségnek, mert egy igazán jó, összeforrott csapat alakult ki az évek során. Borboly Csaba azt javasolta, hogy az új menedzser is tartson igényt elődje tapasztalatára, a megkezdett jó gyakorlatokat vigye tovább.
„Szeretném, ha bővülne és nyitna a könyvtár a fiatalok fele, elsődleges célnak tartom, hogy a fiatalokat vonzzuk be, ugyanakkor bővítsük a digitalizált állományt is. Jó csapatjátékosnak tartom magam, bízom benne, mindenkivel meg fogom találni a közös hangot és eleget tudok tenni az elvárásoknak” – mondta bemutatkozásában Gyulai Arthur, a könyvtár ideiglenes menedzsere.
Forrás: Hargita Megye Tanácsának Sajtószolgálata,
https://szekelyhon.ro/aktualis/ideiglenesen-kinevezett-menedzser-vezeti-a-csikszeredai-konyvtarat,
https://hargitanepe.eu/gyulai-arthur-az-ideiglenes-vezeto/ --Arcanum hozzáférési ponttá vált a Bod Péter Megyei Könyvtár
Bő tizenötmillió oldalnyi szakmai-kulturális tartalom érhető el digitálisan az Arcanum adatbázisán keresztül, amelyhez 2018. március 12-től a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár teljeskörű hozzáféréssel rendelkezik. Az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisa (
https://adtplus.arcanum.hu) Erdélyben eddig, ezen kívül, csupán két hozzáférési ponton volt elérhető, Kolozsváron és Csíkszeredában. A tudománytár több mint tizenötmillió oldal szakmai és kulturális jellegű-vonatkozású digitális tartalmat biztosít a kutatók és az érdeklődő nagyközönség számára. Az adatbázis elérhetővé és kereshetővé teszi múltunk legfontosabb nyomtatott forrásait, újságokat, tudományos folyóiratokat, lexikonokat, nehezen hozzáférhető történelmi könyveket. Az adatbázis a könyvtár Olvasótermében érhető el, a fentebb jelzett internetes címen, a részleg nyitvatartási programja szerint (kedd: 8–19 óra, szerda és péntek: 9–15, csütörtök: 9–19, szombat: 9–13).
Forrás:
kmkt.ro,
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/93463-sepsiszentgyorgyr-l-is-hozzaferhet-az-arcanum-digitalis-tudomanytar -- Nagyi! Kattanj rá! ‒ számítógépes felnőttképzés
Az idősebb korosztálynak hirdet számítógépes képzést Kolozsváron az EMKISZ – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete. A képzés célja megtanítani a 50+ korosztályt a számítógép és az internet biztonságos használatára. A részvétel ingyenes. A helyek száma korlátozott, jelentkezni a 0753 726 492 telefonszámon vagy az
emkeifjusag@gmail.com email címen lehet. Tréner: Mák Arany. Helyszín: Kolozsvár, Apáczai Csere János Elméleti Líceum. Első időpont: április 10-e, 17 óra. Képzések: 8 x 2,5 óra minden kedden.
Forrás és teljes cikk itt:
http://emke.ro/nagyi-kattanj-ra-szamitogepes-felnottkepzes-4592 -- Nyirő Józsefről neveznék el a székelyudvarhelyi könyvtárat – vita a névadás körül
A székelyudvarhelyi önkormányzati képviselők Nyirő Józsefről neveznék el a városi könyvtárat, a névadási procedúra elkezdését a 2018. március 15-i dísztanácsülésen el is fogadta az önkormányzati testület. A kezdeményezés viszont nem aratott osztatlan sikert. Az ügy kapcsán Szőcs Endre, a városi könyvtár igazgatója a Székelyhon portálnak kifejtette, hogy nem áll szándékában Nyirő irodalmi munkásságát vagy politikai tevékenységét ecsetelni, fejtegetni. 'Helyesnek tartanék egy lakossági konzultációt vagy egy szakmai grémiumot (vagy mindkettőt), akik a névadás soktényezős kérdését körbejárnák... Székelyudvarhely sok híres embert nevelt vagy fogadott be az évszázadok során. Lehet, hogy a végső választás a fenti névre esik, de akkor az legalább összecseng a választópolgárok és a szakma akaratával.' – tette hozzá.
Az igazgató a Székelyhonnak elmondta: a névadás ügyében mind a döntés, mind a felelősség a városvezetőséget illeti és terheli. Az MPP-frakció álláspontja szerint a névadás az önkormányzati képviselőtestület hatásköre, és a kezdeményezők már korábban eldöntötték, hogy a könyvtárt Nyirő Józsefről szeretnék elnevezni, ezért nem állnak el az előterjesztéstől.
Forrás és teljes cikk itt:
https://szekelyhon.ro/aktualis/nyiro-jozsefrol-nevezik-el-az-udvarhelyi-konyvtarat-n-az-igazgato-szerint-a-varoslakokat-is-meg-kellett-volna-kerdezni --A Temesvári Nyugati Egyetem díszdoktorává avatták „a hálózatok atyját”
A temesvári Nyugati Egyetem díszdoktorává avatták 2018. március 22-én dr. Barabási Albert-Lászlót, a hálózatkutatás első számú szaktekintélyét, a bostoni (Egyesült Államok) Northeastern University professzorát. A karcfalvi születésű Barabási Albert-Lászlót sokan a nemzetközi szinten leginkább elismert romániai születésű kutatónak tartják, akinek a komplex hálózatok elmélete területén elért eredményei meghatározóak.
Barabási Albert-László professzor díszdoktorrá avatása nagyszámú érdeklődőt vonzott a Nyugati Egyetem dísztermébe, ahol dr. Marilen Pirtea, az intézmény rektora köszöntötte az egybegyűlteket. A rektor hangsúlyozta, hogy az általa vezetett egyetem, a temesvári szellemiség jegyében, elismeri a valódi értékeket. Dr. Marilen Pirtea azt is kiemelte, hogy Barabási Albert-László nem tagadta meg romániai származását, a magyar és az amerikai mellett a román állampolgárságot is megtartotta.. A rektor érdekességként azt is megemlítette, hogy a Doctor Honoris Causa Scientarium címet elsőként Barabási professzornak adományozták, mert hálózatelméleti kutatásai a természettudományokat, a társadalomtudományokat és az orvostudományt egyaránt meghatárózó módon befolyásolták.
Forrás:
http://www.nyugatijelen.com/jelenido/a_temesvari_nyugati_egyetem_diszdoktorava_avattak_a_halozatok_atyjat.phphttp://m.adevarul.ro/locale/timisoara/unul-cei-mai-straluciti-cercetatori-nascuti-romania-sanse-mari-nobel-s-a-spus-despre-omul-putea-conduce-lumea-1_5ab42c83df52022f75e7499b/index.html --Szigorú óvintézkedések mellett felavatták a megújult Arany János Emlékmúzeumot
Áder János köztársasági elnök jelenlétében nyitották meg az Arany János Emlékmúzeumot a poéta szülővárosában, Nagyszalontán, 2018. március 14-én. A múzeum az Arany születésének bicentenáriuma alkalmából meghirdetett emlékévben újult meg, a kiállításnak helyet adó Csonkatoronnyal egyetemben. A Nagyszalonta jelképének számító Csonkatorony udvarán csak a meghívottak gyűlhettek össze alapos biztonsági átvizsgálás után, az érdeklődők az épülettel szemközti parkban felállított óriáskivetítőről követhették az Arany János Emlékmúzeum újraavatásának ünnepét.
Prőhle Gergely, a felújítást irányító budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója elmondta, hogy az immár kétszázegy éve született Arany János a közép-európai kultúrkincs része, nemcsak a magyaroké, hanem a románoké és a szlovákoké is. A közgyűjtemény megújításában is közösen vettek részt a magyar és a román szakemberek - mondta.
Bár a torony felújításának gondolata négy éve merült fel először, azt az emlékév kezdetekor, az Arany János Emlékbizottság megalakulása után, tavaly tavasszal határozták el. Szavai szerint az emlékév a tudományos, művészeti, irodalmi élet, közgyűjtemények és a közoktatás összefogásával 'az egész nemzeti közösséget megszólító évvé vált'. Kifejtette, a kiállítás újragondolásakor a hagyományok tisztelete mellett arra is figyeltek, hogy az innovatív eszközökkel a legifjabb nemzedéket is meg tudják szólítani.
Forrás:
http://www.maszol.ro/index..php/tarsadalom/93593-szigoru-ovintezkedesek-mellett-felavattak-a-megujult-arany-janos-emlekmuzeumot --Kötetbemutatók és munkalátogatás Szamosújváron
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, partnerségben a szamosújvári Téka Alapítvánnyal, 2018. március 22-én a megye határain kívül szervezett kötetbemutatót, az Összetartozunk elnevezésű megyei közösségépítő programot is felkarolva. A mezőségi kulturális program kiegészült a Forrásközpont képviselőinek somkeréki és szamosújvári látogatásával és tapasztalatcseréjével. A szamosújvári Téka Alapítvány konferenciatermében a Hagyományőrzési Központ kiadványait Felszegi Imre somkeréki református lelkész és az intézmény két munkatársa, P. Buzogány Árpád és dr. Salló Szilárd mutatták be.
Forrás és teljes cikk itt:
http://www.hagyomany.ro/rendezvenyek/kotetbemutatok-es-munkalatogatas-szamosujvaron/ --Tiltott kastély – könyvbemutató
A marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében vetített képekkel mutatták be 2018. március 19-én Margittai Gábor Tiltott kastély című könyvét. A szerző a mű keletkezésének körülményeiről beszélt, és a Magyarország határain túli magyar és magyar azonosságtudatú közösségekben alkotótársával, Major Anitával szerzett tapasztalatait is megosztotta. A könyvből Kilyén Ilka színművésznő olvasott fel részleteket.
A hallgatóságot Haller Béla a Castellum Alapítvány nevében köszöntötte, majd Margittai Gábornak, az igényesen szerkesztett, sok képpel illusztrált könyv szerzőjének adta át a szót.
A szerző elmondta, hogy Székelyföldön beszélgetések alkalmával tapasztalta, hogy az ottani emberek többségének fogalma sincs arról, hogy Dél-Erdélyben mennyire a peremre került a magyarság, hogy itt az eltűnés veszélyezteti őket. Például a Hátszegi-medence, amely a magyar történelem kiemelt területe, már-már elfelejtődött. – Alig láthatóak a nyomok, a hátszegváraljai templom jól szimbolizálja a helyzetet, az egykor virágzó református gyülekezet hívek nélkül maradt, a templomból ma fák nőnek ki. Megannyi ilyen templom van Dél-Erdélyben. Nagypestényben, a magyar nemesi sírkertben földbe taposták a sírköveket. Voltunk a malomvízi Kendeffy-kastélynál, ami már csak a térdig érő kastélyok kategóriájába sorolható. Ezek a nemesi kastélyok ebek harmincadjára jutottak. Ugyanez a helyzet Szacsalon is a Nopcsa család – amelynek egyik tagja Jókait ihlette meg a Fatia Negra regényhős megmintázásakor – kastélyával.
Forrás:
http://www.e-nepujsag.ro/op/article/tiltott-kast%C3%A9ly --Könyvbemutató és felolvasás Nyáry Krisztiánnal
Erdélyi könyvbemutató körútjának utolsó állomásaként, 2018. március 14-én Szatmárnémetibe, az Iparosotthonba érkezett Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember.. A szerző Fölébredett a föld című új könyvében levelekkel meséli újra az 1848/49-es szabadságharc eddig kevésbé ismert történeteit. A forradalom olykor piedesztálra emelt hőseinek egy emberibb arcát mutatja be, úgy, hogy az olvasók számára is kiderülhessen, ezek a történelmi személyiségek is csak hús-vér, esendő emberek voltak.
Az ismert szereplők személyes hangú magánlevelei mellett az utca embereinek üzenetei alulnézetből mutatják be a tankönyvekből ismert történelmi eseményeket és a mindennapok küzdelmeit. Hiszen a 170 évvel ezelőtti emberek mást és másképp tartottak fontosnak, örömeik és fájdalmaik, reményeik és félelmeik emberközelibbé teszik a két esztendő krónikáját. A kötetben szereplő 163 levél mindegyikéhez egy-egy rövid történet is társul a Nyáry Krisztiántól megszokott stílusban.
Az eseményt egy exkluzív kiegészítő program is színesítette: a Batthyány Lajos, Zichy Antónia és Zichy Karolina történetét megelevenítő dokumentumjátékot Gál Ágnes és Rappert-Vencz Stella színésznők, valamint Nyáry Krisztián felolvasásában hallgathatták meg az érdeklődők. A szerzőt Kovács Eszter újságíró kérdezte 2017 decemberében megjelent könyvéről. Az eseményt Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala, a Szatmári Fiatalokért Kulturális Egyesület és a G. M. Zamfirescu Kulturális Központ támogatta.
Forrás:
https://www.szatmar.ro/Konyvbemutato_es_felolvasas_Nyary_Krisztiannal/hirek/90630 --Avram Iancu petrozsényi könyvtáros feladta az északi-sarkköri ultra-maratoni versenyt
Az Arctic 6633 Ultra elnevezésű maraton 2018. március 9-én rajtolt a kanadai Eagle Plainsnél (Yukon), és Tuktoyaktuknál ért véget. A versenyzőknek 576 kilométert kellett megtenniük legtöbb nyolc nap alatt, extrém időjárási körülmények között, megküzdve a havazással, erős széllel és az olykor akár mínusz 50 Celsius-fokos hőmérséklettel.
Avram Iancu petrozsényi könyvtáros, sportoló a Páring-hegységben készült a megmérettetésre: 2000 méteres magasság fölött futott, és húzta maga után azt a speciális szánt, amellyel versenyezni fog, és amely a felszereléssel együtt körülbelül 25 kilogrammot nyom. A verseny első ellenőrzési pontja után, amikor a harmadik helyén állt, úgy döntött, nem folytatja. Avram Iancunak nem ez volt az első extrém vállalkozása: 2016-ban átúszta a La Manche-csatornát, tavaly nyáron pedig segédeszközök nélkül leúszta a Duna teljes hosszát, 2860 kilométert téve meg.
Forrás:
http://www.maszol.ro/index.php/sport/93070-az-eszaki-sarkkori-ultramaratonra-keszul-avram-iancu-petrozsenyi-konyvtaroshttps://www.digi24.ro/stiri/sport/alte-sporturi/temerarul-inotator-avram-iancu-s-a-retras-din-cel-mai-greu-maraton-din-lume-892234 --A Könyv és az Ember – Brassó olvasó-lánccal ünnepli a centenáriumot
Brassó a leghosszabb olvasó-lánccal szeretné ünnepelni a Nagy Egyesülés Centenáriumát, 2018. április 22-én, egy nappal A Könyv és a Szerzői Jogok Világnapja előtt nagyszabású könyves eseményt szerveznek a város központjában. A szervezők célja, hogy minél többen részt vegyenek az olvasó-láncban, és ezzel bekerüljenek a Rekordok Könyvébe. Az esemény szervezője a C’Art Fest Egyesület, kezdeményezői, Alexandru R. Crețu és Andrea D. Andrei hisznek a kultúra egyesítő erejében. A brassói Kapu utcán (Republicii) felvonulva, a Tanács téren gyűlnek össze A könyv és az ember című esemény résztvevői, a szervezők arra kérnek mindenkit, vigyenek magukkal könyvet és kisszéket az eseményre, a könyveket az esemény végén egymás közt kicserélik. Ezzel az eddigi leghosszabb olvasó-láncot akarják megvalósítani, várják a további csatlakozókat. (Az eddigi rekord: 3071 olvasó ember.) Az esemény honlapján lehet csatlakozni a résztvevőkhöz:
http://omulsicartea.ro/Forrás:
https://www.facebook.com/events/1831923816882475/ ELHALÁLOZÁS--Elhunyt Szita Ferenc
Gyászol Somogy megye könyvtáros közössége. Életének 86. évében elhunyt Szita Ferenc, a Megyei és Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója.
Könyvtárosi pályafutását 1955-ben a Megyei Könyvtárban kezdte, miután az Idegen Nyelvek Főiskolájáról – somogyi származásúként – a kaposvári könyvtárba kérte magát. Nyugdíjba vonulásáig egyazon munkahelyen szolgálta Somogy megye könyvtárügyét.. Pályája kezdetén négy éven át járta a somogyi falvakat a községi könyvtárak patrónusaként. Lelkes szervezője és vezetője volt a falusi könyvtárosok képzésére szervezett bentlakásos tanfolyamoknak, amelyek során sok könyvtárossal alakított ki és ápolt kollegiális, baráti kapcsolatot. Annak a könyvtáros generációnak volt a tagja, amely a sokat emlegetett „hőskorszakban” létrehozta a mai modern könyvtárhálózatot. 1959 és 1975 között igazgatóhelyettesként továbbra is a vidék könyvtárügyével foglalkozott. Megszervezte a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Somogy Megyei Szervezetét, később az országos elnökség tagja is lett. 1976-tól 1992-ig igazgatóként országosan is elismert szereplője lett a hazai könyvtárügynek. Szakdolgozatát ‘Falusi könyvtárak elhelyezése és berendezése’ címmel írta. Kiváló rajztehetségét nem csak a könyvtári kiadványok illusztrátoraként kamatoztatta, hanem könyvtári bútorok tervezése és kivitelezése területén is. Munkássága során százötven somogyi kiskönyvtár bútorzatát tervezte, a Megyei Tanács finanszírozásában pedig kiviteleztette. Íróasztalán született a csurgói gimnázium műemlékkönyvtárának berendezése, Balatonlelle, Berzence, Buzsák, Csokonyavisonta, Karád, Kéthely, Kuntelep, Somogyvár, Öreglak, Tab könyvtárai bútorainak terve.
Társadalmi szerepet is vállalt. A Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottságának elnökségi tagja, Kéthely és Somogyszentpál küldötteként a Somogy Megyei Tanács tagja volt. A Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaságban szintén munkálkodott. Egy ideig szerkesztette a Somogy irodalmi és művészeti folyóiratot, a könyvtár kiadásában pedig több tucat kiadványt.
Számos szakmai cikkét bibliográfia őrzi. Szakmai munkásságát a könyvtártörténeti értékű ‘Emlékezés és vallomás a somogyi könyvtárhálózat kiépítéséről és fejlődéséről 1949-1992’című vaskos kötetben összegezte.
Legfontosabb kitüntetései: Kiváló Népművelő, Tegyünk Többet Somogyért, Szabó Ervin-emlékérem, Munka Érdemrend Arany Fokozat, Somogy megye Közművelődési díja, Művelődés Szolgálatért díj.
Halálával egy hivatástudattal végzett, tartalmas könyvtárosi életút zárult. Munkásságának és személyiségének emléke tovább él az utódok emlékezetében. (Varga Róbert)
Forrás: Haraszti Katalin. IFLA-HUN levelezőlista
ÉVFORDULÓ--A 75 éves Oravecz Imrét köszöntötték a PIM-ben
A Petőfi Irodalmi Múzeumban barátok, pályatársak köszöntötték 75. születésnapján Oravecz Imrét. A születésnapra jelent meg Oravecz Imre monumentális regényfolyamának záró kötete, az Ókontri. A címbeli óhaza a Kaliforniából Magyarországra költőző nemzedéknek lesz az új otthona.. Míg a második kötet, a Kaliforniai fürj a kivándorlás, az Amerikába való beilleszkedés rögös története, addig a záró darab a hazatérés, a visszatérés, az újrakezdés könyve.
A rög gyermekei című trilógia első kötete (Ondrok gödre) 1857-ben kezdődik, az új regény pedig 1956-ban ér véget, így a három könyv, száz esztendőt felölelve, az igazi realista regények érvényével a magyar társadalomtörténet forrás-értékű dokumentuma.
Több nemzedék otthonvesztésének és otthontalálásának, mindennapjainak és ünnepeinek, nyelvváltásainak és hallgatásainak a pontos, líraian megkapó krónikája.
Oravecz Imre 1943-ban született Szajlán. Költő, író, számos irodalmi díj tulajdonosa. (Életrajza itt:
https://mindennapkonyv.hu/szerzo/oravecz-imre)
‘A létezés játékszerei vagyunk’ - Interjú a 75 éves Oravecz Imrével:
https://mindennapkonyv.hu/interju/kerdes-es-valasz/a-letezes-jatekszerei-vagyunk-interju-a-75-eves-oravecz-imrevelPál Sándor Attila születésnapi köszöntője a Litera.hu portálon:
‘Nem telik el nap, hogy ne gondolnék Elmúlásunk menetrendjére. Együtt repültem az idős Árvai Jánossal a tanya, végül Szajla és a környező vidék körül. Láttam a távozó fát, a rengeteg madarat és még sok minden mást.’
Teljes írás itt:
http://www.litera.hu/hirek/pal-sandor-attila-okontri-oravecz-imre-koszontese DÍJAK--Kossuth-díjat kapott Farkas Árpád
2018. március 15-én a Parlamentben átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Kossuth-díjat kapott Farkas Árpád író, költő, műfordító és Kiss Benedek költő; Széchenyi-díjat vehetett át Bitskey István irodalomtörténész. Kossuth Nagydíjas: Sára Sándor filmrendező. (
http://www.litera.hu/hirek/farkas-arpad-es-kiss-benedek-kossuth-dijas)
Az egyetemes magyar irodalmat autentikus erdélyi színezettel gazdagító, örökérvényű témákkal foglalkozó költői életműve elismeréseként Kossuth-díjat kapott Farkas Árpád, Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas író, költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Háromszék napliap korábbi főszerkesztője. A díjat 2018. március 15-én, az Országházban rendezett ünnepségen adta át Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Az elismerés nagyon megtisztelő, de nem a díjakat szem előtt tartva dolgoztam, korábban utasítottam vissza magas magyar állami kitüntetést – nyilatkozta Farkas Árpád az MTI-nek. 'Erdélyiként annyiban vagyunk mások, hogy gondjaink valamelyest speciálisabbak a világ más részén élőknél. Az egyetemes magyar irodalmon nőttünk fel, amely pont annyira szólított meg bennünket, mint amennyire mi meg akarjuk szólítani a környezetünket. Az erdélyi magyar irodalmon Magyarország, illetve az egész európai és kortárs irodalom minden gondja átfolyik' - mondotta. (…)
'Az ember az elmúlásból tekint vissza. Végigfutva a tartalomjegyzéken, azt tapasztaltam, hogy egy-két kivétellel mindegyik úgy vállalható, mintha ma írtam volna – vélekedett. – Nem írtam nagyon sok verset, Kányádi Sándor annak idején viccesen meg is jegyezte, hogy csak a válogatott verseimet akarom írni. Indulataimat, odafigyelésemet a világra inkább kispublicisztikában, kisesszében vezettem le. Mindig az volt az érzésem, hogy nem az örökkévalóságnak írok, de nem is a mindennapoknak, verseim nagy részét ezért nem is datáltam. A kivételt a romániai fordulat idején született verseim jelentik' – fejtette ki Farkas Árpád.
Teljes cikk itt:
http://www.3szek.ro/load/cikk/111318/kossuth-dijat_kapott_farkas_arpadForrás:
https://kronika.ro/kultura/kossuth-dijat-kapott-farkas-arpad-sepsiszentgyorgyi-kolto-iro-mufordito --Átadták az állami művészeti díjakat – erdélyi alkotókat is díjaztak
Több erdélyi vagy erdélyi származású művész részesült rangos anyaországi szakmai kitüntetésben a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. A díjakat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta át a Pesti Vigadóban.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint Magyarország Babérkoszorúja díjat kapott többek között a Marosvásárhelyen született Bartis Attila József Attila- és Márai Sándor-díjas író, fotográfus, valamint Böszörményi Zoltán József Attila-díjas aradi író, költő.
Martin György-díjat vehetett át a székelyudvarhelyi származású Pávai István népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Pávai István több mint negyven éve kutatja Moldva, Erdély és a Partium népzenéjét, az 1970-es évek végén az erdélyi táncház- és régizenei mozgalom egyik kezdeményezője. 1994 óta intézményes keretek között foglalkozik a népzenegyűjtések korszerű archiválásával, tudományos feldolgozásával.
Kiemelkedő irodalmi – költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült Gittai István nagyváradi költő, író, újságíró, valamint Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, műfordító, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője.
Forrás és teljes cikk itt:
https://kronika.ro/kultura/ket-erdelyi-kolto-is-jozsef-attila-dijban-reszesult-marcius-15-alkalmabolForrás:
http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/3864-%C3%A1tadt%C3%A1k-az-%C3%A1llami-m%C5%B1v%C3%A9szeti-d%C3%ADjakat.html --Nádas Péter Aegon-díjas
Az idén tizenharmadik alkalommal átadott Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független magánalapítású díja, az előző év legjelentősebb, magyar nyelven megjelent kortárs szépirodalmi alkotását ismeri el. Az Aegon Művészeti Díj idei díjazottja Nádas Péter Világló részletek című regénye, jelentették be 2018. március 22-én az Aegon-díj sajtótájékoztatóján.
Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14.) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. (Művei a DIA oldalán is olvashatók:
https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/nadas-peter)
‘1300 oldalon áradó emlékezet: Nádas Péter monumentális műve, a Világló részletek sajátos emlékezet-technikával dolgozik, az író... bevésődött emlékképeiből – a »világló részletekből« – kiindulva először az álomfejtés módszerével fölidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor.’
Négy verseskötet és hat regény, összesen két kiadó – Magvető és Jelenkor – tíz kötete volt versenyben a 3 millió forinttal járó Aegon Művészeti Díj elismerésért. A díjazott mű sikerét több tízmillió forint értékű média-megjelenéssel is támogatja az Aegon Művészeti Díj.
2018-ban is közel száz kötetet jelöltek a könyvkiadók – a szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazatai alapján áll össze. A zsűri minden évben megújul, tagjai – irodalomtörténészek, kritikusok, tanárok – a válogatás során nem tudnak egymásról.. Titkos online felületen szavaznak, hogy befolyásolásra esély se legyen, a nyertesről viszont már élő vitában, konszenzusos szavazással döntenek.
Mind a tíz könyvről oktatási anyag, komplex irodalmi óravázlat készül középiskolai magyartanárok számára, ezek – ahogyan a megelőző években is – felkerülnek a díj honlapjára és ingyenesen elérhetőek.
2018 Aegon Művészeti Díját április 10-én adják át ünnepélyes keretek között a Katona József Színházban.
Forrás:
http://www.litera.hu/hirek/nadas-peter-aegon-dijas --Krasznahorkai László újra a nemzetközi Man Booker-díj esélyesei közt
A nemzetközi Man Booker-díjat már 2015-ben elnyerő Krasznahorkai László újra felkerült a legrangosabb brit irodalmi díj hosszú listájára. A díjat 2015-ben Seiobo járt odalent című regényével elnyerő Krasznahorkai idén 12 másik íróval 'vetélkedik'. Krasznahorkai ezúttal a Megy a világ című elbeszéléskötetével került a tizenhárom esélyes közé. A kötet külföldön is nagyon jó fogadtatásban részesült, többek közt a The Guardian is méltatta „hipnotikus elmélkedéséit". A könyv angol fordítását, amely a The World Goes On címmel jelent meg, John Batki, Ottilie Mulzet és George Szirtes jegyzi.
Krasznahorkai mellett még egy, már előzőleg díjazott szerepel a hosszú listán Han Kang koreai regényíró személyében, aki 2016-ban, egy évvel Krasznahorkai sikere után tudhatta magáénak a díjat.
A nemzetközi Man Booker-díjat elnyerő szerző nevét április 22-én hirdetik ki. A díjért járó 50 ezer fontos pénzjutalmat a győztes mű szerzője és fordítója egyenlő arányban osztják el egymás közt. Tavaly David Grossman Egy ló besétál a bárba című, magyarul is megjelent regénye nyerte a rangos díjat.
Forrás és teljes cikk itt:
http://www.litera.hu/hirek/krasznahorkai-vargas-llosa-es-a-holt-koltok-hagyateka --Díjazták az újságírókat: az írott kategória díjazottja Matekovics János Zoltán
A MÚRE díjazta idén is a székelyföldi újságírókat, az írott sajtó kategória első helyezettje a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársa, Matekovics János Zoltán lett.
A legjobbnak ítélt tavalyi munkák értékelésére, a Brassaï sajtófotó pályázat díjazására, könyvbemutatóra és kötetlen találkozóra, ünneplésre hívta idén is a székelyföldi újságírókat Hargita Megye Tanácsa és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A Szabad Sajtó Napja elnevezésű rendezvényt 2018. március 23-án tartották, a MÚRE csíkszeredai közgyűlését követően.
A rendezvény ünnepi részén, a gálán bemutatták a pályázatra beküldött, a MÚRE előzetes szakmai elbírálásán továbbjutott és a közösségi oldalon létrehozott zárt szakmai csoportban leginkább kedvelt munkákat. Hargita Megye Tanácsa részéről Barti Tihamér alelnök és Barabás Csaba, az elnöki kabinet vezetője köszöntötte a jelenlévő újságírókat, majd Rácz Éva, a szakmai szervezet vezetője osztotta meg ünnepi gondolatait. A MÚRE szakmai elbírálása és a gála résztvevőinek értékelése alapján idén írott kategóriában első lett Matekovics János Zoltán, a Háromszék napilapban megjelent, Szent György-napi sziporkák című írásával (
http://www.3szek.ro/load/cikk/101911/szent_gyorgy-napi_sziporkak)
A további kategóriák díjazottjairól itt olvashatunk:
http://www.hargitamegye.ro/hirek/iden-is-dijaztak-a-szekelyfoldi-ujsagirokat.htmlForrás:
https://hargitanepe.eu/dijaztak-a-legjobbakat-2/ --Papp Sándor Zsigmond kapta a Békés Pál-díjat
Papp Sándor Zsigmond kapta az idei Békés Pál-díjat. A díjról a Békés Pál Civil Társaság szakmai kuratóriuma – Závada Pál író, Merényi Ágnes szerkesztő és Reményi József Tamás irodalomtörténész – döntött. A 2013 januárjában megalakult Békés Pál Civil Társaság úgy határozott, hogy az író végakaratához híven díjat alapít, azt róla nevezi el, és évente ítéli oda.
A díjat a névadó 62. születésnapján, március 27-én adták át a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A 100 000 forintos jutalmat olyan szerző kaphatja meg, aki a megelőző időszakban különösen értékes prózai művel hívta fel magára a figyelmet.
Papp Sándor Zsigmond 1972-ben Radócon született, középiskoláit Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban végezte (1991), majd a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban szerzett diplomát (1995). A Babeș-Bolyai Egyetemen filozófia szakot végzett. Munkatársa volt az Erdélyi Naplónak, majd a Krónika című napilapnak, Magyarországra való áttelepülése után pedig a Népszabadságnak. Novelláskötetei először Marosvásárhelyen, majd Pécsett jelentek meg. A budapesti Libri adta ki 2011-ben Semmi kis életek című regényét, ezt követte 2014-ben A Jóisten megvakul című kitűnő novelláskötete. Néhány hete jelent meg a Jelenkor Kiadónál a Gyűlölet című regénye.
Forrás:
http://szabadsag.ro/-/papp-sandor-zsigmond-kapta-a-bekes-pal-dijat AJÁNLÓ-- Erdély jogtörténete – egy új kézikönyv margójára
‘Megjelent az Erdély jogtörténete című kötet, tankönyv, kézikönyv, tizenhét szerző 600 oldalas munkája. 2018-ban, az Erdély Romániával való egyesülését (de facto csatlakozását) kimondó gyulafehérvári nemzetgyűlés centenáriumán. Ez az évforduló jó alkalom arra, hogy egyfelől a történelmet vizsgálva elkészítsük a múlt mérlegét, másfelől, a jövőbe tekintve, programot alkossunk.’ (
https://www.nyugat.ro/?p=827)
A Veress Emőd jogászprofesszor, a Sapientia EMTE egyetemi tanára által szerkesztett Erdély jogtörténete (Sapientia Forum Iuris, Idea Nyomda, 2018, 592 oldal) című monumentális kötetet Egyed Ákos történész, akadémikus és Fábián Gyula jogász mutatta be Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori épületének Óvári termében, 2018. március 17-én.
A kötetről a kolozsvári Szabadság.ro portálon közölt könyvismertetőből idézünk:
‘A tizenhárom szerzőt felsoroltató mű Erdély területének közel kétezer éves jogtörténetét foglalja össze Dacia provincia megalapításától egészen napjainkig, és azt a módszertani kérdést feszegeti: beszélhetünk-e Erdélyről, mint jogtörténeti térről?
E kérdésre – amely e kötet legitimitását is adja – maga a szerkesztő, Veress Emőd ad választ bevezető tanulmányában. Ebben kiemeli: egy sokféle fennhatóságot megélt történelmi régió – ez esetben Erdély – szempontjából kulcsfontosságú a jogtörténet alapos ismerete, hisz számos jelenkori helyzetben nélkülözhetetlen forrás. Bár példákat nem ad, természetesen számos olyan esetet ismerünk, amikor a kortárs jogászoknak többszáz éves jogtörténeti esetet kellett példaként felhozni vagy épp nyelvi kérdésekben dönteni. Gondoljunk itt a gyulafehérvári Batthyaneum sajátos esetére, ahol évtizedek óta azon folyik a vita, hogyan értelmezzük a Transsylvaniae kifejezést egyházjogi és közjogi szempontból. Veress Emőd bevezetőjében tehát alaposan körüljárja, miért is van legitimitása és jelentősége egy erdélyi jogtörténetnek, valamint Erdélyt mint jogtörténeti teret lehet értelmezni már az ókor óta.
A kötet kronológiai sorrendben követi végig Erdély földrajzi területén kialakult államalakulatok és társadalmak jogi státuszát és helyi sajátosságait az ókortól napjainkig. Ez az első olyan erdélyi jogtörténeti munka, amely az ókori római provincia (-ák), a három Dacia jogtörténetét is elemzi ebben a témában, hiszen a Kr. u. 106 és 271 között a majdani Erdély mint történelmi tájegység a Római Birodalom része volt, és a provinciák általános jogi státuszán és adminisztrációján túl számos sajátos jogi forrást is adott a kutatásnak.
(…) A hat fejezetre tagolt kötet egy 40 oldalas, több száz címet felsoroló gazdag bibliográfiával zárul, amely nemcsak Erdély történetének kiváló irodalmi kistükre, de az erdélyi jogtörténet alighanem eddigi legteljesebb bibliográfiája is.’
A könyv 2018. március 12-én tartott budapesti bemutatóján jelen volt Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki, az MTI szerint, kiemelte: az alkotmányos identitáshoz hozzátartozik a múlt értékeinek megbecsülése, és ha szükséges, újrafelfedezése.
Forrás és teljes cikk itt:
http://szabadsag.ro/-/erdely-jogtortenete-egy-uj-kezikonyv-margojaraForrás:
https://kronika.ro/erdelyi-hirek/trocsanyi-a-budapesti-konyvbemutaton-erdely-jogtortenete-a-magyar-identitas-resze--A magyar megmaradás anyakönyve
A Székely Hírmondó napilap honlapján Czegő Zoltán író Sántha Attila legújabb könyvét ajánlja figyelmünkbe. Részletek a recenzióból:
’Mikor kézbe vettem Sántha Attila legújabb könyvét (Bühnagy Székely Szótár, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kiadása, Budapest, 2018; Ádám Gyula és Fodor István fotóival), magam elé tettem a kíváncsiság kielégítésére, és igen hamar rájöttem, hogy ez műfajtalan könyv. A maga szembeötlő egyediségével nemcsak szótár, noha annak is az egyik legmagasabb fokán. Nem is példátlan, hiszen 2004-ben jelent meg szintén Sántha Attila gyűjtéséből a Székely szótár, az egyik előd. Az etimológiai szótárak sora készült a magyar nyelv- és eredetkutatók gondos keze alatt. Innen nézve és a szerző eddigi munkásságát is ismergetve, ez a nagyszerű kivitelezésű könyv mintegy készülőben volt, immár 19 éve. Sánthának történelmi tanulmányai is készültek, készülnek. A mostani Bühnagy Székely Szótár egy órai tanulmányozása után megállapíthatja bárki, hogy a székelység, a magyarság történetének is nevezhető a kézikönyv (mindössze 2 kiló), hiszen a fölvett szavak lelőhelyének, illetve -helyeinek is ott az adatrendszere, nemcsak eredeti hovatartozása. (…) Jelen kötet valahol a tájszótár és az etimológiai szótár határán helyezkedik el – írja a szerző. – Mit mutat a szavak eredete? A legfontosabb tanulság, ami levonható a székely szavak eredetének vizsgálatából: a székelyek ott voltak a magyar nyelv születésénél, és eredetileg is magyar nyelvet beszéltek. (...) Ez a nagy értékű könyv nem zárja ki, sőt, ösztönzi mások hasonló munkáját. Anyanyelvünk maga a nemzet története és jelene. Szeretném azonban hangsúlyozni, nem szabad azonosítani a nyelv és a nemzet, a faj történetét. Pontosítom: nem minden törzs, nép volt magyar évezredekkel ezelőtt, amely nép a magyar nyelvet (is) használta történelme során! Többek között ezt bizonyítja szemléletesen és történelmi hitelességre törekedve Sántha Attila. Nem kerüli és nem is követi vakon a néperedet történelmileg és természetszerűleg göröngyös, sejtelmes útjait. Erről szól tulajdonképpen ez a hatalmas sodrású könyv is. Értéke önmagában felmérhetetlen. Letenni nehéz, tele meglepetésekkel meg a felfedezés örömével. Igen jó helyen vannak százával a mély lélegzetre késztető művészi felvételek Székelyföldről. Párban vannak az értékes szótárral, nem egymást kiegészítőleg.’
Forrás:
http://www.hirmondo.ro/kultura/a-magyar-megmaradas-anyakonyve/--Veszélyeztetett nyelvváltozat kötetekbe mentve: nyelvi kincs a ’csángó’–magyar szótár
A magyar nyelv különleges, veszélyeztetett, eltűnőfélben lévő változatát rögzíti a „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kötetsorozat, amelynek befejeződött a kiadása Kolozsváron. A moldvai magyar tájnyelv szótára I. kötetének második része (az első rész 2016 novemberében jelent meg) és a II. kötet is napvilágot látott Kolozsváron. A sorozatot, amelynek szerkesztésén több mint másfél évtizedig dolgozott Péntek János nyelvészprofesszor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kiadója jelentette meg a magyar kormány támogatásával – közölte az egyesület. Péntek János a Krónika megkeresésére elmondta, azért is fontos a szótár megjelenése, mert a magyar nyelv különleges, veszélyeztetett, eltűnőfélben lévő változatát rögzíti.
A kiadvány jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során jegyeztek le a huszadik század közepén.
Péntek János a Krónikának elmondta, a szótár anyagának gyűjtése számos szakember munkájának eredménye: a finn Yrjö Wichmann, valamint Márton Gyula, Csűry Bálint, Szabó T. Attila nyelvészek is szerették volna összeállítani a szótárat, de életidejükből nem futotta a hatalmas munka megvalósítására.
’A szótár harmadik része azért is releváns, mert ez az első ilyen jellegű kiadvány, amely mintegy „fordítva” jelöli a szavakat: nem a tájszó szerepel előbb és utána annak a jelentése, hanem az irodalmi nyelvben használatos szó áll elöl, majd annak a különböző változatai. A harmadik kötetben 200 fénykép és 100 illusztráció is látható’ – mondta el a nyelvészprofesszor. A szótárban többek között Balogh Dezső, Bura László, Gálffy Mózes, Gazda Ferenc, Gazda Klára, Márton Gyula, Murádin László, Nagy Jenő, Nyisztor Tinka, Pálfalvi Pál, Pozsony Ferenc, Szabó T. Attila, Tánczos Vilmos, Teiszler Pál, Vámszer Márta, Virt István és Yrjö Wichmann gyűjtései szerepelnek. A szótárat, amely megvásárolható Kolozsváron az EME székházában, 2018. március 20-án mutatta be ugyanott Tánczos Vilmos és Péntek János.
Forrás:
https://kronika.ro/kultura/veszelyeztetett-nyelvvaltozat-kotetekbe-mentve MOZAIK--'Ha elkezdjük használni, az szétrobbantja az iskolát'
A digitális pedagógia nem a kütyükről vagy a sávszélességről szól, sokkal inkább egy új tanítási szemléletet takar – állítja az évek óta ilyen módszerrel dolgozó Prievara Tibor és Nádori Gergely. Erre azért is szükség van, mert szerintük a diákok számára a mai iskola teljesen érdektelen. Mit változtathat ezen egy digitális tanóra? Miért tévhit, hogy minden mai gyerek digitális írástudó? És miért nem elég, ha a tanárok okos appok segítségével tanítanak?
A Tanárblog szerzői már évek óta áttértek saját iskolájukban a digitális iskolai módszerekre, minden órájukon rendelkezésre áll a számítógép, a net-elérés. Érdekes módon a diákok nem feltétlenül üdvözölték ezt az átállást. 'Amin meg tud egy ilyen akció bukni, az a diákok ellenállása. Nem hittem volna. Elfelejtették a jelszavukat, nem tudtak belépni a tanulást segítő keretrendszerbe, nem tudták, mit kell beírni a megfelelő helyekre, nem tudtak csatlakozni az internetre. Ami normálisan működne otthon, az mind problémaként jelentkezett az iskolában. Mintha leblokkolna az agyuk.'
Prievara szerint valós veszély, hogy ha egy pedagógus belekezd egy ilyen innovációba, visszahőköl, mert onnan jön az ellenállás, ahonnan nem várta: a diákoktól. És akkor gyorsan visszatérhet a 'régi jó' (csak nem működő) hagyományos oktatáshoz.
Ezért úgy vélik, a diákokat és a pedagógusokat is tréningezni kell, ha belevágnak a digitális pedagógiába.
Forrás:
http://hvg.hu/kultura/20180303_digitalis_pedagogia_prievara_tibor_nadori_gergely Szerkesztők:
Bákai Magdolna,
bakai.magdolna@gmail.comBorbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros),
borbelevi@yahoo.frKelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros),
kelemen.katalin@yahoo.co.ukKovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros),
kovacseszti@yahoo.comTóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros),
twsa@freemail.huOlvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató),
szonda_szabolcs@kmkt.roE lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a
bakai.magdolna@gmail.com címen.