--A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Teleki–Bolyai könyvtár egy hétre kiállította a Koncz-kódexet
A 14. században pergamenlapokra másolt latin nyelvű Biblia a gyűjtemény legrégebbi kézirata, lapszélein 55 szót tartalmazó magyar nyelvű bejegyzés van: a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák néven ismert hatodik magyar nyelvemlék a 15. század első negyedéből származik. Az értékes dokumentum a könyvtár nagytermében volt látható.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/rendezvenyekkel-meltatjak-a-magyar-muveszetet-erdely-szerte

 
--Olvastak tizenkét órán át
Sebestyén Aba színművész kezdte meg A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett felolvasómaratonon az olvasást, őt számos színész, költő, író váltotta, de természetesen a nem szakmabeliek is felolvasnivalóhoz jutottak, ha ellátogattak az esemény helyszínéül szolgáló Studium Szakkönyvtárba.
Az Olvass fel Marosvásárhelyért! elnevezésű maraton immár hagyományossá vált Marosvásárhely életében, ráadásul idén visszaköltözött az esemény az eredeti helyszínére. A Magyar Kultúra Napján marosvásárhelyi, illetve évfordulós magyar szerzők művei voltak a terítéken: Szilágyi Domokos születésének ugyanis 80. évfordulója, Hamvas Béla halálának 50. évfordulója, Rejtő Jenő halálának 75. évfordulója, Dsida Jenő és Karinthy Frigyes halálának 80. évfordulója van idén.
De bármely más marosvásárhelyi vagy Marosvásárhelyhez kötődő szerzőtől lehetett olvasni egészen éjfélig. A felolvasómaraton ugyanis 12 órán át tartott folyamatosan, az olvasókat pedig interneten is lehetett hallgatni.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/olvastak-tizenket-oran-at

 
--A magyar kultúrát ünnepelték Gyergyóditróban is
Köllő Enikő gyergyóditrói könyvtáros a Facebookon tette közzé képes beszámolóját A Magyar Kultúra Napja megünnepléséről:
‘Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül.’ Kodály Zoltán szép gondolata volt a mottója az idei Magyar Kultúra Napját ünneplő eseményünknek. A Siklódi Lőrinc Általános Iskola 11 osztálya, tanítóik, tanáraik kíséretében, vett részt a könyvtárban szervezett kétnapos ünnepségen.
A Mátyás király emlékévhez kapcsolódva népmeséket hallgattunk, a híres Corvina könyvtárról beszéltünk. Karinthy Frigyes, Szilágyi Domokos évfordulós szerzőinktől olvastak a diákok. Kölcsey Ferenc és a magyar kultúra betűiből új szavakat alkottak. Szép könyvjelzőket színeztek.
A Himnusz éneklése igazi ünneppé tett minden órát. Néhány felnőtt könyvtárlátogató is bekapcsolódott. Úgy vélem, Kodály Zoltán szavait megerősítettük. Van magyarság, kultúrával. Köszönöm az iskolának az együttműködést, hogy idén is méltón ünnepelhettük e jeles napot! És mindazoknak, akik bekapcsolódtak.
Forrás: https://www.facebook.com/eniko.kollo.1/posts/1768174476546213

 
KITEKINTŐ

--Női elnök egy férfias szakmában
Dr. Gál Katalint, a művészeti kiadványairól ismert Vince Kiadó vezetőjét választották a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökévé.
- A könyvszakma sokat köszönhet Kocsis András Sándornak, mert nehéz időkben kellett vezetnie az egyesülést. Ilyen események után jellemző, hogy az emberek változtatni akarnak. A tagság is nagyobb lett. Miután ránk szakadt az ég, azok is megjelentek ismét, akik régebben tagok voltak és személyi, szemléletbeli változást szerettek volna - mondta Gál Katalin, az Alexandra csődjére utalva, ami miatt hárommilliárd forint hiányzik a könyves piacról. Gál Katalinra a tisztújításon körülbelül háromszor annyian szavaztak, mint Kocsis András Sándor korábbi elnökre (ők ketten voltak elnökjelöltek), a két alelnök pedig Szemere Gabriella (Central Könyvek) és Budaházy Árpád (HVG Könyvek) lettek. Gál szerint a szándékot a változtatásra a választáson való magas részvétel is mutatja: az egyesülésen belül körülbelül 280 mandátum van, ebből a tisztújításon körülbelül 230-an jelentek meg.
- Eredeti végzettségem szerint klinikai pszichológus vagyok. A könyvszakma sok csapáson esett át az elmúlt időszakban, helyre kell állítani a bizalmat, rendbe kell tenni a lelkeket is, hogy működjenek a dolgok - mondta Gál, és hozzátette: - Elő kell készíteni a nemzedékváltást is, ki kell termelnie az egyesülésnek azokat a fiatal vezetőket, akik hajlandóak tenni a közösségért. Szerinte az is fontos, hogy nőt választottak elnökké - Nagyon kellett ide egy női vezető. Az egyesülés vezetői szinten elférfiasodott, pedig sok kiadó van, ahol vannak alkalmas női munkatársak, ráadásul vezető pozícióban. Valószínűleg igaz az, hogy a 21. század a mi évszázadunk - mondta.
A Gál Katalin vezette, művészeti könyveiről ismert Vince Kiadó a kisebb, független kiadók közé tartozik a magyar könyvpiacon. Az Alexandra csődje után a hálózat boltjait nagyrészt a Libri, a Líra és a Bookangel Kft. nyitotta újra, ami azt is jelenti, hogy a Matyi Dezső vezette Alexandra eltűnésével a piac ugyan tisztult, de a nagyobb szereplők még nagyobbak lettek, a veszteségek miatt pedig a kisebbek sérülékenyebbek. Gál Katalin elmondta, az ő kiadója is nagy vesztese a könyvszakma átalakulásának. Az MKKE egyesíti a sokszor különböző érdekű, nagyobb és a kisebb kiadókat és könyvterjesztőket is, Gál elnökségével pedig nagyobb hangsúly eshet a kisebb, független kiadók érdekeire is.
Forrás: http://nepszava.hu/cikk/1151008

 
--Magyar regényt választottak az év könyvének Kínában
A pekingi Hszin Csing Pao, a harmadik legnagyobb napilap 2017 tíz legjobb könyve közül az elsőnek választotta a kínai Sátántangót – közölte Facebook-oldalán a regény írója, Krasznahorkai László. A díjátadó a Nemzeti Könyvtárban zajlott.
Forrás: http://www.thepaper.cn/newsDetail_forward_1951784
https://mno.hu/konyveshaz/magyar-regenyt-valasztottak-az-ev-konyvenek-kinaban-2442135

 
--Könyvtárosok százai követelnek béremelést, a számláikat sem tudják fizetni
Háromezer könyvtáros, levéltáros, muzeológus írta alá azt a petíciót, amelyet A Magyar Kultúra Napján adtak át. A szakszervezet elnöke szerint mind ugyanazt szeretnék: változtassák meg a jelenlegi kaotikus bérrendszert.
A közművelődési dolgozók szerint bérkorrekció is 2010 előtt volt utoljára, ezért akarták a kulturális államtitkárnak átadni a petíciót, ám Hoppál Péter helyett egy politikai tanácsadó vette át a követeléseket.
Forrás és teljes cikk itt: http://hvg.hu/itthon/20180122_Konyvtarosok_szazai_kovetelnek_beremelest_

 
HAZAI

--Kalandos utazás a Gutenberg-galaxisban
A nehézségek ellenére sem csökken a könyvkiadási kedv Erdélyben, és egyre többen térnek vissza a nyomtatott kiadványok vásárlásához – derült ki abból a beszélgetésből, amelyet Nagy Péterrel, a kolozsvári Exit Kiadó ügyvezető igazgatójával, az Idea Könyvtér vezetőjével folytattak.
Erdélyben sajnos arról szól a könyvkiadás, hogy a kiadványok pár száz példányban jelennek meg. Ritka a több ezres példányszám – talán egyedül a gyerekkönyvekre jellemző ez. Ugyanakkor egy igényes kiadónak, amilyen az Exit is, fontos a szerkesztés minősége is. Az olvasó pedig inkább megvesz egy tetszetős, minőségileg magas szintű kiadványt, mint egy olcsó, hibáktól hemzsegő, széteső könyvet.
Erdélyben a könyvek legjelentősebb seregszemléje a Marosvásárhelyen szervezett Nemzetközi Könyvvásár, amely a tavaly már 23. kiadásához érkezett. „Meglepő, hogy mennyi fiatallal, gyerekkel, középkorú vagy idős emberrel találkozunk ott” – meséli Nagy Péter. Kolozsváron a Magyar Napok alkalmával kelnek életre a kiadványok, hiszen a szervezők általában egy egész utcát szánnak a könyveknek. Szintén jelentős esemény az Ünnepi Könyvhét, ha olyan dátumra időzítik, amikor a diákok még a városban vannak. A városnapok szintén kiváló alkalmak arra, hogy a kiadók, könyvárusok bemutatkozzanak. Nagy Péter elmondta, akár falunapokra is elmennek, hiszen a kisközösségek nagyon hálásak tudnak lenni.
A könyvkiadásnak van jelene és talán jövője is, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a tavalyi évben több mint 400 új címmel gyarapodott az Idea Könyvtér állománya. Érdekességként az Exit Kiadó igazgatója azt is elárulta, hogy Nagy-Britanniában például 2016 volt az első olyan év, amikor esett az e-book-ok eladása, és nőtt a klasszikus könyveké. A statisztikákat nézve ez olyan trend, ami Erdélyben is érvényes.
Forrás és teljes cikk itt: https://erdelyinaplo.ro/kulturter/kalandos-utazas-a-gutenberg-galaxisban

 
--Gyarapodott a szatmári könyvtárlátogatók tábora 2017-ben
A 21. században egyre többen temetik az olvasás hagyományát, legalábbis ami a klasszikus értelemben vett könyvet és a könyvtárba járás szokását illeti. A Szatmár Megyei Könyvtár esete azonban azt bizonyítja, hogy az intézmény meg tud felelni a modern kor elvárásainak, és pozitív számokkal is zárhatja az évet.
Paula Maria Horotan, a Szatmár Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese számolt be a 2017-ben elért eredményekről.. A részletes táblázatokat átböngészve kiderült, hogy tavaly 2999 aktív felhasználót jegyeztek a könyvtárban. Aktívnak azokat a könyvtárlátogatókat tekinthetjük, akik már 2016-ban is rendelkeztek könyvtári belépővel, és ezt 2017-ben is megújították. Ez 545-tel több, mint ahányat 2016-ban jegyeztek.
Szép számban voltak azok is, akik tavaly első alkalommal ismerkedtek a könyvtárral és annak szolgáltatásaival. 2017-ben 1887 új taggal bővült a könyvtárlátogatók csoportja, ez 770-nel több, mint a 2016-ban regisztráltak száma. Azonban nem kötelező valódi látogatást tenni az intézményben, hiszen a könyvtár számos olyan szolgáltatással rendelkezik, melyek a honlapjukon keresztül is elérhetők. Az online felület adta lehetőségekkel 2017-ben közel 20 ezren éltek.
Az igazgatóhelyettes arról is pontos számokat közölt, hogy hány kiadványt kölcsönöztek ki tavaly. A kicsivel több, mint 115 ezer kölcsönzés nem csak könyveket ölel fel, hanem folyóiratokat, régi dokumentumokat, CD-ket és DVD-ket is. A kikölcsönzött kiadványok 85 százaléka (97 962) román nyelvű volt, 15 százaléka pedig magyar (17 288).
Forrás: https://www.szatmar.ro/Gyarapodott_a_szatmari_konyvtarlatogatok_tabora_2017

 
--Bővül a Fantomatika képregényújság alkotócsapata
Két fiatal alkotó, Szabó András és Simon Lehel Zoltán is csatlakozott Erdély első képregény-havilapja, az októberben útjára indult Fantomatika alkotócsapatához, a lapnak napvilágot látott már a negyedik, januári száma – közölték a Fantomatika szerzői.
Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás kézdivásárhelyi képzőművészek ígéretükhöz híven az első három szám után publikálási lehetőséget biztosítanak erdélyi és magyarországi alkotóknak. A negyedik számban két erdélyi alkotó mutatkozik be egy meseparódiával, a további számokban pedig bővíteni akarják az alkotók körét. A negyedik számtól antológiává alakul a Fantomatika, és különböző alkotók más-más képregényét fogja közölni, egyszerre többet is.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/bovul-a-fantomatika-kepregenyujsag-alkotocsapata

 
--Magyar kultúrközpont létesülhet Aradon
Magyar kulturális központ létrehozását tervezik Aradon, a közösségi tér a régi filmszínház jelenleg leromlott állapotú épületében, a város központjában található Bohus-palotában kapna helyet – mondta el a Krónika megkeresésére Bognár Levente, a város alpolgármestere. Multifunkcionális, a város magyar kulturális tevékenységét szolgáló termet szeretnénk működtetni a régi mozi épületében. Ebben a közösségi térben az aradi kamaraszínház előadásai, tárlatok, különféle rendezvények kapnának helyet. Ehhez a műemlék épületben található moziteremben módosításokat kell eszközölni, belső munkálatokat kell elvégezni. Mindez most folyamatban van, reméljük, hogy a továbbiakban az erre vonatkozó megfelelő döntéseket is el tudjuk érni az önkormányzatban” – mondta Bognár Levente. Hozzátette, bíznak benne, hogy két év alatt talán megvalósítható a központ létrehozása, amely hiánypótló lenne.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronika.ro/kultura/magyar-kulturkozpont-letesulhet-aradon

 
--Mozgókönyvtárra most is szükség van Hargita megyében
Az 1980-as években még működött Hargita megyében bibliobusz, a könyvtár járműve ‘házhoz vitte’ az eldugottabb településeken a szellemi táplálékot. A szakemberek szerint a mozgó könyvtárra most is szükség lenne, a községközpontoktól és a községi könyvtáraktól távol eső települések lakói örülnének a lehetőségnek.
Török Edit, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa az évekkel ezelőtt Kocsis Mihállyal folytatott beszélgetéséből idézte fel a bibliobusz történetét. Kocsis Mihály 1963 és 1968 között volt a jelenlegi megyei könyvtár jogelődjének igazgatója Csíkszeredában, és tevékenysége legfontosabb megvalósításának tartotta a mandátuma alatt elindított, majd a megyésítés után is sokáig működő mozgókönyvtárat. A rendelkezésükre bocsájtott buszt saját kezűleg alakították mozgó könyvtárrá, hogy a legtávolabbi, eldugott helységeket is elérjék. Később sikerült Udvarhelyen is beindítani egy buszt. Az egész országban négy ilyen működött, ebből kettő Hargita megyében – mondta el Török Edit a Székelyhon.ro portál újságírójának.
A megyei könyvtár vidéki könyvtárakkal foglalkozó munkatársa, Bedő Melinda szintén úgy vélte, szükség lenne egy mozgókönyvtárra, és mint mondta, fenntartó intézményük, a Hargita megyei önkormányzat nem is zárkózott el az ötlet elől. A közeljövőben azonban biztosan nem vág neki ismét a megye útjainak egy bibliobusz, jelenleg számos más projekten dolgoznak, és a személyzet sem lenne elegendő egy ilyen mozgókönyvtár elindításához.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/amikor-meg-mozgo-konyvtarral-vittek-a-felreeso-falvakba-a-szellemi-taplalekot

 
--Ezeket a könyveket kölcsönzik előszeretettel a Kájoni János Megyei Könyvtárból
Ki olvas és mit olvasnak leginkább? – a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai válaszoltak a Magyar Kultúra Napja alkalmával a Székelyhon portál újságírójának kérdéseire. Sok az olvasó és sok a könyvkölcsönzés, a legkedveltebb pedig a kortárs irodalom, mind a felnőttek, mind a fiatalok és a gyermekek körében.
4558 aktív olvasója van a csíkszeredai könyvtárnak, és ennek fele diák – ismertette Péter Katalin könyvtáros. Érdekesség, hogy az olvasók túlnyomó többsége, hetven százaléka, nő. A magyar olvasók is nagy többségben vannak, a könyvtárba iratkozottak 89 százaléka magyar nemzetiségű. Tavaly 48 598 könyvtári látogatást jegyeztek, ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 188-an fordultak meg a könyvtárban. Legtöbben könyvkölcsönzés céljával térnek be, de vannak olyanok is, akik ott interneteznek. Tavaly összesen 79 829 kölcsönzés volt a Kájoni János Megyei könyvtárban, a kölcsönzések 93 százaléka könyv, a fennmaradó részt újságok vagy egyéb dokumentumok, például DVD-k teszik ki.
A felnőttek leginkább szépirodalmat olvasnak, azon belül is a kortárs irodalom a legkedveltebb, mind a magyar, mind a külföldi szerzőktől. A könyvújdonságokat külön szokták tenni egy polcra, a legtöbben azt nézik meg, amikor betérnek. A külföldi szerzők közül többek között Kaled Hosseini, Orhan Pamuk könyvei népszerűek, a magyar szerzők közül pedig Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Grecsó Krisztián, Dragomán György, Bartis Attila könyvei sikeresek. Bár nem napjaink alkotója, Szabó Magda is ott van a gyakran keresett szerzők között. A fiatalok sokat olvasnak, leginkább az ifjúsági irodalmat, fantasyket, de nemcsak, az úgymond komolyabb könyveket is igénylik – tudtuk meg. Az idősebbek körében továbbra is népszerű a lektűr irodalom, a romantikus történelmi regény. (....) Amit szinte mindenki olvas, azok a skandináv krimik, a fiatalok és a felnőttek egyaránt keresik ezeket – mondta el Péter Katalin. A szépirodalom mellett a pszichológiával, egészséges életmóddal, vallással, történelemmel, helyismerettel kapcsolatos kiadványokat kölcsönzik még gyakran a könyvtárból. Ahogy a fiatalok és felnőttek, úgy néhány örökzöld klasszikus – mint például a magyar és a székely népmesék – mellett a gyermekek, illetve a gyermekeknek is kortárs szerzők könyveit keresik a szülők. A kicsiknél az is szempont, hogy a könyv minél szebb, újabb legyen – mesélte el Zsók Éva, a könyvtár gyermekrészlegének munkatársa. Felsorolta, a magyar szerzők közül Varró Dániel, Szabó T. Anna, Bartos Erika, Berg Judit könyvei keresettek, de sokan kérik azért Fodor Sándor Csipikéjét és Szepes Mária Pötyös Panniját is. A könyvtárnak van alig néhány hónapos tagja is, de többnyire egy-két éves korban kezdik a könyvtárlátogatást a gyermekek. Ez a korosztály a kihajtogatós ismeretterjesztő könyvecskékekkel babrál előszeretettel.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/ezeket-a-konyveket-kolcsonzik-eloszeretettel-a-csikiak

 
--Semmiből mindent – példaképek a 4. Könyvturi | élőKönyvtáron
Színes programkínálattal, új tematikával szervezi meg Kolozsváron 2018. április 19–20. között a negyedik Könyvturi | élőKönyvtár rendezvényt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ). Idén újabb erdélyi városokba viszik el ezt, közölték a szervezők.
A rendezvény két fő programpontra oszlik. Az egyik a Könyvturi, ennek keretében a megunt, nem használt könyveket cserélhetik le a látogatók olyan kötetekre, amelyeket szívesen forgatnának. A Turi nem feltétlenül cserealapon működik, az is elvihet könyveket, aki nem hozott, a lényeg az, hogy minden kötet megtalálja a helyét valakinek a könyvespolcán.
A Könyvturi sikeres működéséhez a rendezvény előtt könyvgyűjtést szerveznek Kolozsváron: január 22. és április 15. között a Szabédi Emlékházba (Lázár/Gh. Lazar u. 30.). lehet vinni a régi, kiolvasott kiadványokat.
A rendezvény másik alapprogramja az élő könyvtár, amely ugyanúgy működik, mint egy rendes könyvtár: az olvasók kikölcsönöznek egy „könyvet” rövid időre. Csupán egy különbség van: az élő könyvtárban a könyvek élő személyek, és a „könyv” és olvasója között személyes párbeszéd kezdődik. Az idei téma: semmiből mindent. A szervezők olyan személyeket szeretnének meghívni, akik élethelyzetük, életkoruk vagy bármely más hátrányos életkörülményük mellett kimagasló eredményeket értek el, és aktív tevékenységet folytatnak.
Mivel a rendezvény igen nagy népszerűségnek örvendett a kincses városban, a szervezők Erdély több városában is megrendezték azt az elmúlt évben. 2018-ban még több helyszínen lesz majd Könyvturi: a tervek szerint Kolozsvár után Aradon, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Magyarfenesen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szebenben, Székelyudvarhelyen, Szilágysomlyón és Válaszúton is megszervezik.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/91433-semmib-l-mindent-peldakepek-a-4-konyvturi-

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Aharon Appelfeld, az egyik legjelentősebb, Romániában született izraeli író
A nyolcvanöt évesen, 2018. január 4-én elhunyt, Izrael-díjjal kitüntetett művész számos regényt írt, amelyeknek legfőbb, visszatérő témája a holokauszt volt. Ervin Appelfeld néven született Romániában, Bukovinának abban a részében, amely a második világháború után a Szovjetunióhoz került, és jelenleg Ukrajna része. A háborúban kilencévesen szemtanúja volt édesanyja megölésének, majd apjával a csernovici gettóba deportálták, onnan egy munkatáborba, ahonnan megszökött, és évekig egyedül bujkált.. 1946-ban érkezett Izraelbe, ahol német anyanyelvét a héberre váltotta. Írásaiban gyermekkora világát örökítette meg. 1957-ben fedezte fel, hogy édesapja is életben maradt és Izraelbe került, és újra egymásra találtak. Izraelben a jeruzsálemi Héber Egyetemen irodalmat és jiddist tanult, majd maga is a beér-sevai Ben Gurion Egyetem professzoraként irodalmat tanított évtizedekig. Munkásságát Izraelben számos díjjal ismerték el, köztük a Brenner-díjjal, a Milo-díjjal, az Ussishkin éremmel, az Izrael-díjjal, és 2013-ban a Nemzetközi Man Booker-díjra is jelölték. A zsidó irodalom egyik nagy alkotásának számít önéletrajzi ihletésű műve, a 2005-ben magyarul is megjelent Egy élet története.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/elhunyt-aharon-appelfeld-az-egyik-legjelentosebb-romaniaban-

 
--Elhunyt Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész
Életének 67. évében, 2018. január 8-án elhunyt Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész.
Tőkéczki László 1970 és 1972 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1972 és 1975 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán tanult, és történelem-német szakos tanári oklevelet szerzett. 1978-ban került a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pedagógiai Kutatócsoportjához, 1989 óta volt az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Művelődéstörténeti Tanszékének docense, tanszékvezetője. A Duna Televízió alapító kuratóriumának is tagja volt, az 1998-ban alapított Református Tehetséggondozó Alapítvány elnökeként és a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány alapító tagjaként is tevékenykedett, de betöltötte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) alelnöki tisztét is.
Részt vett a Protestáns Közművelődési Egyesület megalapításában, 2002-től a Dunamelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője, 2009-től főgondnoka volt. Kutatási területe a sajtó-, eszme- és neveléstörténet, a protestáns egyház története, kismonográfiát publikált Prohászka Lajosról, 2000-ben jelent meg Tisza István eszmei, politikai arca című monográfiája. Tőkéczki László 2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át, 2017-ben pedig Széchenyi-díjjal tüntették ki „a magyar és az egyetemes történelem, illetve az eszme-, művészet- és művelődéstörténet területén egyaránt kimagasló tudományos és oktatói pályája, különösen Tisza István életművével kapcsolatos hiánypótló kutatásai és publikációi, valamint széles körű történelmi ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként”.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/elhunyt-tokeczki-laszlo-szechenyi-dijas-tortenesz

 
--Elhunyt Neagu Djuvara történész
Százegy éves korában, 2018. január 25-én egy magánkórházban elhunyt Neagu Djuvara román történész és diplomata, aki egyebek mellett a román történelemírás megújulását szorgalmazta. A történész főképp ezzel kapcsolatos tézisei nyomán vált ismertté.
Djuvara 1916 augusztusában született gazdag bojárcsaládban Bukarestben, a párizsi Sorbonne-on végezte a felsőfokú tanulmányait. Harcolt a második világháborúban, melynek végén diplomáciai futárként Stockholmba küldték, ezzel kezdődött évtizedekig tartó emigrációja a Szabad Európa Rádió újságírójaként. Hosszú évtizedekig élt Franciaországban és Nigerben, Romániába csak az 1989-es változások után tért vissza. 1991 és 1998 között a Bukaresti Egyetem professzora volt. A történészt 2012-ben a Bukaresti Egyetem, majd még ugyanabban az évben a galaci Alsó-Dunai Egyetem is díszdoktori címmel tüntette ki. Századik életévének betöltésekor, 2016 augusztusában Bukarest díszpolgárává avatták a román kultúra és történetírás terén kifejtett tevékenységéért. Szintén századik születésnapja évében megkapta a Románia Csillaga Érdemrend lovagi fokozatát.
Ő az egyik legnépszerűbb román történész, A románok rövid története című munkája 11 kiadást ért meg. A könyv megjelent 2012-ben magyar nyelven is a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában.
Djuvara úgy vélte, hogy felül kell vizsgálni mind a két világháború között, mind a kommunizmus idején megírt román történelem bizonyos részeit, mert mindkét korszakban politikai célok kiszolgálására használták fel a tudományágat, ezért ferdítéseket, kozmetikázásokat tartalmaz. Nagy vihart kavart Romániában az a tézise, miszerint a Havasalföldi Fejedelemség alapítójának tartott I. Basarab kun származású és katolikus vallású volt. Szorgalmazta a havasalföldi fejedelmek földi maradványainak exhumálását, hogy DNS-mintavétel alapján állapíthassák meg származásukat, de ezt a hatóságok megtiltották. Djuvarát számos román történésztársa „románellenesnek és amatőrnek” kiáltotta ki. Mindazonáltal könyvei igen népszerűek a fiatalok körében. Egy statisztika szerint tavaly a romániai könyvesboltokban a Djuvara 444 emlékezetes állítása című kiadványt vadászták leginkább a tolvajok, ebből a műből tűnt el ugyanis a legtöbb nyomtalanul az üzletekből.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/109776/elhunyt_neagu_djuvara_tortenesz
http://itthon.transindex.ro/?hir=50321

 
ÉVFORDULÓK

--Városok arcai, képei, történetei - tízéves a Kincses Képeskönyv sorozat
Tízéves lett 2017-ben a Kincses Képeskönyv című, erdélyi és magyarországi városok történetét látványos, varázslatos rajzokkal, felnőttek és gyerekek számára is érthető, érdekfeszítő szövegekkel bemutató sorozat, amelynek darabjai a városok különböző arcait és történeteit villantják fel. Legutóbb, tavaly decemberben a Csíkszeredáról szóló könyvet mutatták be a szerzők, szerkesztők. A Projectograph kiadónál napvilágot látott kötetek lapjain Kolozsvár, Marosvásárhely, Segesvár, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, valamint Székesfehérvár és Visegrád múltja, jelene elevenedik meg.
Egyes kötetek románul, angolul és németül is megjelentek, összesen nyolc várost mutatott be eddig a 15 kötetet számláló sorozat. Románul olvasható a Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Segesvárt, Sepsiszentgyörgyöt, angolul a Kolozsvárt és Segesvárt, németül pedig a Segesvárt bemutató darab.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronika.ro/kultura/varosok-arcai-kepei-tortenetei-tizeves-a-kincses-

 
DÍJAK

--Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat Kolozsváron
Bréda Ferenc írónak, esszéistának, Kele Brigitta szoprán énekesnőnek és Betuker István képzőművésznek adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat az RMDSZ a kolozsvári Sétatéri Kaszinóban, 2018 januárjában. „Meg kell tudnunk vizsgálni, hogy száz évvel azt követően, hogy többségből számbeli kisebbség lettünk, milyen állapotban vagyunk. Mit tettünk száz év alatt hozzá a magyar kultúrához?” – mondta Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Az RMDSZ hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy A Magyar Kultúra Napján díjazza azokat a művészeket, akik irodalom, képzőművészet, előadóművészet terén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/atadtak-az-erdelyi-magyar-kortars-kulturaert-dijakat-kolozsvaron

 
--Haszmann Pál Péter kapta a Háromszék kultúrájáért díjat
Haszmann Pál Péter, a csernátoni tájmúzeum nyugalmazott vezetője a Háromszék kultúrájáért díjban részesült életművének elismeréseként.
A Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által 2013-ban alapított díjat, elismeréssel adózva a kompromisszumoktól mentes értékteremtő munkának, Tamás Sándor tanácselnök nyújtotta át a kitüntetettnek, miután dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, az MTA külső tagja méltatta Haszmann Pál Péter tevékenységét. A 45 éve létrehozott csernátoni múzeum ugyanis az ott működtetett népfőiskola, képzések, konferenciák, táborok által felbecsülhetetlen értékű értékőrző munkát végez, éppen, ahogy azt a díjazott megbízatásul kapta néptanító édesapjától.
Haszmann Pál bevallása szerint meglepődött az őt érintő történéstől, bár valamit már sejtett, amikor otthon arra biztatgatták, hogy a jobbacska öltönyét vegye fel, de kössön már nyakkendőt is egyúttal. Díját szimbolikusan szétosztotta a munkában osztozó családja, testvérei és unokái között, de büszkén felajánlotta az eltávozott szülőknek is. „A székelység lényege a szabadság, ezt a harcot ma is nap mint nap tovább vívjuk, amíg sikeredik valami” – mondta. – „Mindenki fel kell ismerje a Jóistentől kapott megbízatását, ki kell tapintani, el kell végezni, mindenkinek a maga módján” – zárta köszönőbeszédét.
A Háromszék kultúrájáért díj korábbi díjazottjai Szilágyi Zsolt karnagy, tenor, Gazda József író, a Kosztándi művészházaspár, Egyed Ákos történész, Niculina Țînțar kultúraszervező.
A laudáció szövege itt olvasható: http://www.hirmondo.ro/kultura/a-muzeum-onmagaban-csak-holt-
Forrás: http://www.hirmondo.ro/kultura/haszmann-pal-peter-kapta-a-haromszek-kulturajaert-dijat/

 
AJÁNLÓ

--„Égedelem” zágoni kislányból olimpiai bajnok
Szabó Kati 50. születésnapján mutatták be Sepsiszentgyörgyön a székelyföldi sport egyik legnevesebb személyiségéről szóló, Az ötödik szer című kötetet.
Január 22-e A Magyar Kultúra Napja és a négyszeres olimpiai bajnok tornász Szabó Kati születésnapja is.. Ezen a napon a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nagytermében mutatták be Csinta Samu Az ötödik szer című kötetét, a Szabó Katiról írt „életregényt”. A rendhagyó könyvbemutatón a már 25 éve Franciaországban élő Szabó Kati is jelen volt, majd két nap múlva Budapesten is találkozhatott a közönség a szerzővel és főszereplőjével.
A kötetben elsősorban Szabó Kati emlékeit idézik fel, hiszen „mégiscsak az ő életéről szól”, de ennek az életnek, a pályafutásnak rengeteg tanúja szólal meg, családtagok, tornászkollégák, edző, étkezési asszisztens vagy éppen az a csángó néni, aki az onești-i „tornászkombinátban” egyedül szólt a románul egyetlen szót sem tudó, alig hatéves kislányhoz magyarul, megpróbált anyja helyett anyja lenni.
„Életek, emberek és sorsok, valamint olvasmány iránt érdeklődők számára jó szívvel tudom ajánlani ezt a könyvet” – összegez Csinta Samu.
Forrás: https://kronika.ro/sport/begedelemr-zagoni-kislanybol-olimpiai-bajnok-n-csinta-samu-megirta-

 
--Mit olvassunk az új évben?
A cikkben 10 olyan könyvet ajánlanak, amelyek 2018-ban jelennek meg. Van köztük vers, rövidpróza, regény, de a magyar népművészetről és építészetről szóló album is.
1. A Mert a Csodának nincsen párja – Csinszka összegyűjtött versei című könyv a Jaffa Kiadónál jelenik meg januárban. A kötet Csinszka jelenleg fellelhető összes versét gyűjti egybe.
2. Gabriel García Márquez: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
A regény a Magvető Kiadónál jelenik meg várhatóan februárban. A polgárháború után egymást követő kormányok valamelyike tizenöt éve rendeletet hozott: nyugdíjat ígért a köztársaság egykori katonáinak, de a bürokrácia malmai lassan őrölnek – bajtársai lassan mind kihalnak körülötte, ám az ezredes konokul kimegy a postahajó elé minden pénteken, várja, hogy megjöjjön az értesítés a nyugdíja ügyében... hiába, az ezredes úrnak nincs, aki írjon. Távoli világ, amiről olvasunk, de a fantasztikus intenzitással ábrázolt életek, sorsok és figurák ismerősnek tetszenek. A Nobel-díjas író e korai remekművét Hargitai György fordításában olvashatjuk.
3. Finy Petra: Akkor is
A könyv az Athenaeum Kiadónál jelenik meg. Finy Petra, Madárasszony című regényének hagyományait követve, most is egy fájdalmasan nehéz női sorsot mutat be. A stílus azonban időközben változott: könnyedebb, mégis karcosabb, szókimondóbb lett, ahogyan az írónő is, aki főszereplőjéhez hasonlóan szintén nemsokára betölti a negyvenet.
4. Serestély Zalán: Az állomás 3 kutyái
A Fiatal Írók Szövetsége adja ki a kötetet, melynek ajánlójában ezt olvashatjuk a kötetről: Az állomás 3 kutyái című kötet olyan rövidprózai írások gyűjteménye, melyek laza ciklusba szerveződnek. Annak ellenére, hogy egyes helyszínek felismerhetők, alapvetően világteremtő könyv, nem kíván parabolájává válni egyetlen létező történeti korszaknak sem, s noha nagyjából az 1948–1990 közötti periódusban játszódnak eseményei, a kötet nem vállalkozik a nevezett periódusban regnáló román kommunista államberendezkedés kritikájára sem. Az írások meghatározó számú szereplővel dolgoznak, a szereplők szabadon közlekednek a ciklus darabjai között és egyikük sem válik fokálissá. A szerző olyan marginális karaktereket, ha úgy tetszik, alulnézeteket juttat érvényre, melyek megroncsolják és ellehetetlenítik a moralizáló ítéletalkotás lehetőségét. A kötetet multiperspektivikus látásmód jellemzi, több esetben valamiféle állati, test- és nem öntudatos nézőpont felépítésére vállalkozik. Serestély Zalán rövidprózái sajátosan ötvözik a borgesi intellektualizáló, konstruáltan modoros prózanyelvet egy olyan nem-narratív, inkább a versnyelvet jellemző hagyománnyal, mely a nyers tapasztalatiságra, térérzékelésre, a nyelv roncsolhatóságára és sérülékenységére alapoz. Ez a technika teszi lehetővé a szerző számára, hogy a kézirat szövegei mintegy egymás ellenpontozásává, olykor egymás elhiteltelenítésévé váljanak – ilyeténképpen modellálva a világ nyelvi dimenzióinak disszonáns működését.
5. Ayelet Waldman: A budapesti nyakék
Az Európa Könyvkiadónál jelenik meg a regény, amelynek fülszövegében ezt olvashatjuk a történetről: Egy pávát formázó, élénklila és zöld tűzzománccal díszített, ékköves medál. Képzeljük hozzá a nőt is, aki egykor az ékszert viselhette, akinek lüktető nyakán, annak íves gödrében pihenve a medál lassan átmelegedett.. Vajon a férjétől, az apjától vagy a szeretőjétől kapta ajándékba?
6. Marceline Loridan-Ivens: És te nem jöttél vissza
A könyv a 21. Század Kiadónál jelenik meg, a műről ezt írják a kiadó oldalán: „Neked talán sikerül, mert fiatal vagy, én nem fogok visszatérni.” Marceline Loridan-Ivens édesapjának szavai ezek, amelyeket 1944 tavaszán a franciaországi Drancyban mondott az akkor 16 éves lányának, mielőtt az auschwitzi, illetve a birkenaui haláltáborba deportálták volna őket. A férfinak igaza lett, lányát pedig azóta is kísértik ezek a szavak. Soha nem tudta feldolgozni, ami történt, így most megírta, egyszerűen, szikár stílusban annak az embernek, akit a világon a legjobban szeretett: haláltáborban meggyilkolt édesapjának. Loridan-Ivens gyönyőrű vallomása az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi sikere volt.
7. Szemerkényi Ágnes: Magyar népművészet
A Holnap Kiadótól két izgalmas albumot is ajánlunk olvasóinknak, melyekről ezt olvashatjuk:
Úton-útfélen találkozunk olyan üzletekkel, amelyek előtt ott állnak a népviseletbe öltöztetett babák vagy lógnak a színes hímzett blúzok. Nemcsak a magyar népművészetet nem ismerő külföldiek, de még a magyar látogatók is azt gondolhatják, hogy ez a magyar népművészet. Könyvünk azért született, hogy mindenkinek megmutassa igazi népművészetünket, és egyben azt, hogy amit ezekben a boltokban lát, csak halványan, egy-egy motívumában emlékeztet erre az egykor oly gazdag kultúrára.
Mikor fedezték fel ezt a gyönyörű művészetet? Hogyan fejlődött és hogyan hal el napjainkban a szemünk láttára? A kötet átfogó képet nyújt a magyar népművészet elmúlt 250 évéről, a gazdag képanyag pedig megmutatja, milyen népművészeti kincseink vannak ma is – amelyekre már nekünk kell vigyáznunk.
8. Rozsnyai József – Szakács Béla Zsolt: A magyar építészet rövid története
Milyen építészeti emlékeket találtak a magyarok a Kárpát-medencében? És milyen építészeti emlékeket őrzünk ma a romantika, gótika, reneszánsz valamint az oszmán hódoltság időszakából? Melyek a legszebb barokk és klasszicista épületeink? Mikor kezdődött a vasbetonszerkezetes építészet hazánkban? Art deco és modern architektúra a két világháború között? Szeretjük a szocreál emlékeinket?
A kötetben a legszebb és legérdekesebb példákon keresztül mutatjuk be a magyar építészetet a honfoglalástól az organikus és kortárs irányzatokig.
9. Szabó T. Anna: Téli rege
Szintén a Holnap Kiadónál lát napvilágot ez a mesekönyv, melyről ezt írják: Leontész udvarában szép az élet, a király és családja gondtalan életére azonban árnyék vetül, mikor látogatóba érkezik az uralkodó régi barátja. Leontész szívében féltékenység lángja lobban, és tébolya végzetes eseményekhez vezet. A két generáción és országokon átívelő csodálatos történet drámai eseményekben bővelkedik, de végül a szeretet győzedelmeskedik, és szereplői elnyerik méltó jutalmukat, a boldogságot.
Goldmark Károly utolsó operája a William Shakespeare drámájából írt Téli rege. A megható történetet Szabó T. Anna fordította a gyermekek nyelvére, és Schall Eszter értő keze illusztrálta. A CD-mellékleten a zenemű legszebb részletei csendülnek fel.
10. Richard Flanagan: Egy tenyér, ha tapsol
A Jelenkor Kiadónál jelenik meg ez a mű, melyről ezt olvashatjuk az ajánlójában: Tasmania egyik távoli felföldjén egy vízi erőmű építésénél dolgozik Bojan Buloh, aki azért hozta ide a családját előbb Szlovéniából, a II. világháború utáni nyomorból, majd a menekülttáborból, hogy új életet kezdjenek. Egy éjjel Bojan felesége eltűnik a hóviharban, és sosem tér vissza. Bojan egyedül gondoskodik a hároméves lányukról, Sonjáról, és itallal űzi el démonait. A lány kamaszkorában szintén elmegy otthonról, ám harmincöt évvel később visszatér Tasmaniába apjához, akit az európai háború és későbbi borzalmak emlékei kísértenek. Amikor a múlt árnyai egyre erőszakosabban nyomulnak be a jelenbe, Sonja és Bojan sivár élete örökre megváltozik.
Richard Flanagan 1961-ben született Tasmaniában. A Keskeny út északra című regényével 2014-ben elnyerte a Man Booker-díjat. Az Egy tenyér, ha tapsol a második regénye, amely 1997-ben jelent meg.
Forrás: http://www.kultura.hu/mit-olvassunk-uj-evben

 
--Gaál György: Irodalmi múzeum és könyvtár
Papp Attila Zsolt a kolozsvári Helikonban egy nagyon sürgető kérdésre, feladatra mutat rá: mi lesz az irodalmi hagyatékok sorsa, ki és hova gyűjtheti be azokat, hogyan hasznosítsák, dolgozzák fel őket?
El kell ismernünk, hogy korszakhatáron élünk. Úgy 2000 tájáig mifelénk még a legtöbb tollforgató ceruzával, tollal vagy írógéppel, de papírra írt. Ha több példányra volt szüksége, indigót használt. Ma szinte hihetetlennek tűnik, hogy néhány évtizede még az írógép is szigorúan ellenőrzött, hatóságilag nyilvántartott eszköz volt, mert vele – selyempapírra – akár hat példányban is sokszorosítható volt egy szöveg. Ha könyvtárban, levéltárban jegyzetelt a kutató, többnyire kézzel másolt le akár oldalakat is. Manapság a digitális fényképezőgépet használja. A legtöbb ember el sem tudja képzelni életét „okostelefon” nélkül.
A ma élő idősebb generációnak azonban még rengeteg kézirat rejtőzhet a fiókjaiban, szekrényeiben. Ha megőrizte, levelezése is számottevő lehet. Milyen sors vár ezekre?
Az íróember vagy élettársa halálakor rendszerint ki kell üríteni a lakást. Sokszor egy-két határon átkelve érkeznek az örökösök, leszármazottak. Gyakran fogalmuk sincs arról, mi rejtőzik a lakásban. A lényeg a gyors kiürítés, lakáseladás lesz. Esetleg érdeklődnek arról, mit is lehetne a sok köteg kézirattal, levelezéssel kezdeni, de nagy valószínűséggel nem találnak olyan egyesületet, levéltárat, amely átvenné, s akkor a pusztulás elkerülhetetlen.
Tájainkon eddig az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület gyűjtött be néhány írói hagyatékot, ezeket rendezte is és kutathatóak. De náluk is a raktározási tér véges, csak a legkiemelkedőbb alkotók hagyatékát fogadják be.
Szükségünk van tehát egy irodalmi múzeumra: megfelelő épületre és néhány kutatóra. Írók, költők, de jelesebb tollforgatók halálakor is ennek munkatársai szerényen felajánlhatnák szolgálatukat a hagyaték rendezésében, elszállításában és megőrzésében. Ahol a leszármazottak vonakodnának véglegesen átadni az anyagot, ott letétként lehetne elkérni. A kutatáshoz is bizonyos feltételeket szabhatnának.
A múzeum a kéziratok mellett az írók emléktárgyait is gyűjthetné. Fényképeket, filmfelvételeket, íróeszközöket, kitüntetéseket, szemüvegeket, más kisebb személyi tárgyakat. Egy-egy kerek évfordulón kiállítást is rendezhetnének majd.
A múzeum szükséglet, csak pénz kell hozzá.
Akárcsak az általam már többször szóvá tett könyvtárhoz.
Megírtam és különböző értekezleteken szóvá tettem, hogy ma nincs Románia területén egyetlen olyan könyvtárunk, mely a magyar kiadványokra szakosodna. 1989-ig működött a kötelespéldány-rendszer. Néhány országos jelentőségű könyvtárba minden kiadványból jutott példány. Így a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban szinte minden itt kiadott kötet megtalálható. Azután megjelentek a kisebb nyomdák, melyek nemcsak kiadók, hanem egyesületek, tanintézetek, egyházközségek, vállalatok alkalmi kiadványait is sokszorosítják pár száz példányban – anélkül, hogy valamely könyvtárba is juttatnának belőlük. Még bibliográfiai szinten is alig lehet követni, egy év alatt hol és mi jelent meg. Hány, de hány folyóirat, lap indult és bukott meg, hány jelenik meg rendszertelenül. Ki gyűjtse be őket?! Van ugyan a magyar felekezetek kezében néhány könyvtár, de ezek raktártere is véges, és gyűjtőkörük a fenntartó intézmény profiljának megfelelő.
Gondoljuk meg: még jó néhány írói hagyatékhoz könyvtár is fog csatlakozni. Akár néhány ezer kötetes. Hagyhatjuk őket szétszóródni vagy kérjük el őket egy központi magyar könyvtár részére?
Műemlékeink megmentéséért, óvásáért harcolunk, áldozatokat hozunk. Ugyanakkor irodalmi múltunk tárgyi hagyatékait már évtizedek óta figyelmen kívül hagyjuk. Talán még nem késő cselekedni!
Forrás: https://www.helikon.ro/irodalmi-muzeum-es-konyvtar/

 
--Hogyan (ne) olvassál az új évben
Gondoltál-e egy új olvasási stratégiára, tervre az új évben? Nem azért kérdezem, hogy esetleg bűntudatot keltsek, hogy nem olvastál eleget eddig, vagy új feladatokat ruházzak rád…
A kérdés egyáltalán nem mellékes, ugyanis ebben az új évben is, akarattal vagy akarat nélkül, tudatosan vagy tudattalanul nagyon sok mindent fogsz elolvasni, akár tervezed ezt, akár nem. És ha nem úgy döntesz, hogy te válogatod meg, mit fogsz elolvasni, akkor mások fognak választani helyetted.
Az információ mennyisége, amely ebben az évben is eláraszt téged, megszámlálhatatlan és ily módon irányíthatatlan számú kommunikációs csatornán fog rád ömleni. Ha nem alakítasz ki egy bizonyos stratégiát erre nézve is, hogy mit akarsz és mit nem fogsz elolvasni, akkor ez a nemrég megkezdődött új esztendő értékes percei is óriási mennyiségben fognak eltelni arra, hogy ilyen, sürgető hangzású, kecsegtető címekkel ellátott, kattintáscsalogató (lásd click bait fogalma a keresőben) cikkek rabolják értékes idődet. Néha triviális, néha periférikus információkat fogsz elolvasni, és aligha veszed észre, hogy mennyi idődtől fosztottak meg. Egyszerűen, úgy fogsz eljutni decemberig, hogy kapkodod a fejed, és csodálkozni fogsz, hogy hol és mire telt el rengeteg értékes perced, és miért sikerült olyan keveset elolvasnod abból, amit beterveztél, hogy tényleg el fogsz olvasni.
„Ne olvass” alapelvek a 2018-as évre
Ha nem akarod, hogy egy ilyen helyzet kialakuljon, akkor valamilyen fajta tervet kell kialakítanod. Néha van olyan is, hogy a gondolatok negatív megfogalmazása által egy másfajta tisztaság és rálátás alakul ki, minthogyha ugyanazt pozitív módon fogalmazták volna meg. Ezért állítottam össze az új évre ezeket a „Ne olvasd” alapelveket, abban a reményben, hogy valakinek esetleg hasznára is lesz…
Ne tedd, hogy nem olvasol könyvet
Ebben az évben is az olvasási figyelmed legnagyobb részét, az ún. rövid cikkek fogják kitölteni, mint: blogbejegyzések, hozzászólások, facebook-megjelenések, újságcikkek (akár papírformátum, akár internet), twittek és reklámok. Ezek túlnyomó többsége átmeneti, értéktelen és giccs jellegű lesz, de sajnos, értékes időpocsékoláshoz vezetnek. Néhány ilyen rövid cikk kétségtelenül értékes is lehet, de a rövid formátumú információközlés soha sem helyettesítheti a hosszú formátumú írást, amely könyv formájában jelenik meg. A jó könyvek kifejlesztik és bemutatják a nagy ötleteket, érvelési vonalakat, a tájékoztatás, megértés-bővítés terén, a rövid forma erre egyszerűen képtelen. A könyvolvasás elhanyagolása lehetővé teszi a figyelem, a mély gondolkodás és a visszatükröződő képességek torzulását.
Ne olvass úgy, mint bizonyos személyiségek
Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok egykori elnöke naponta olvasott egy könyvet, reggeli előtt, és gyakran többet is naponta. Hogyan tudta ezt megtenni? Nincs rá magyarázat. Különleges személyiség volt. Charles Spurgeon is hetente 6 könyvet olvasott egyszerre – ugyanazon időszakban, miközben egy mega-gyülekezetet vezetett, több tucat szervezetet felügyelt, 500 levelet írt hetente, és ugyanazon a héten akár tízszer is prédikált. És ezek a férfiak úgy élték le életüket, a legtöbb technológiai segédeszköz, kütyü nélkül, amelyeket mi a termelékenység szempontjából alapvetőnek tartunk, és amelyek nélkül el sem tudnánk képzelni életünket.
Tekintsünk ezekre a személyiségekre csodálattal, de ne tekintsük őket olvasási modelleknek. Ismerd meg magad és állítsd be az olvasási céljaidat. Ne próbálj az lenni, aki nem vagy.
Ne olvass túl gyorsan
Emlékszel, gyermekkorodban, amikor édesanyád azt mondta, hogy „lassan egyél és rágd meg az ételt”? A rágás nagyon fontos a jó emésztés szempontjából. Ugyanez az elv érvényes az olvasásra. Az információ túlterhelése mindannyiunkat arra késztet, hogy túl gyorsan emésszünk meg szavakat. Lassíts le és rágd meg az ételedet, ugyanígy a könyvedet is, amit olvasol.
Ne olvass túl sokat
Ha a túl gyors evés problémát jelent, akkor az is egy probléma, ha valaki túl sokat eszik. Most, statisztikailag, túl sok könyv olvasása nem jelentene problémát a legtöbb ember számára. De minden olyan cikk, blog, szociális média, e-mail vagy szöveg, amelyek az olvasási figyelmünkért versengenek, túl sok olvasást jelentenek a legtöbbünk számára. Az olvasás nem egy mennyiségi verseny.. Az olvasás a lelki táplálkozás kérdése. Van, amiből elég, van, amiből a túl sok is káros hatással van.
Néha ne olvass egyáltalán
Mindannyiunknak néha el kell hagynia az írott szavak világát, és „kell egyet sétálnunk a körülöttünk lévő világ élő könyvtárában”. Meg kell néznünk és érintenünk bizonyos dolgokat és gondolkodnunk kell ezen, hallgatnunk kell máskor és csodálkoznunk kell. Meg kell szagolnunk bizonyos dolgokat, és rá kell csodálkoznunk ezzel is Isten csodálatos teremtésére, aki az orrunkat is megtervezte és megteremtette. Érezni a természetet, és hagyva, hogy a nap, a szél és az eső megmossa az arcunkat. És szóba állni valódi emberekkel, és szeretni őket. Minden ember egy gazdag, összetett életstílus, amit Isten adott nekünk tanulmányozni és megismerni.
Ne olvass másokért, hogy a kedvükben járj
Ne válassz olyan könyveket vagy állíts be úgy olvasási célokat, hogy valaki más jóváhagyását, tetszését elnyerd, mint egyfajta erőfitogtató izompacsirta-bemutatón, vagy csak azért, hogy bizonyos tiszteletre méltónak tűnj fel. Az olvasás a mások kedvéért rossz irányba fog vezetni, és elszívja az olvasás örömeit.
Ne olvass csak a szűk (professzionális) érdekedben
Másrészről figyelj arra, amit mások olvasnak – nem azért, hogy lenyűgözd őket, hanem azért, mert érdekelnek téged. Mi érdekli a házastársadat? A gyermeked mit olvas? A barátod? A lelkipásztorod? A munkatársad? Olvassál valamit, amit ők is olvasnak. Van egy dicsőséges és csodálatos világ a saját ismereteink és szakmai érdeklődésünk kis körén kívül is. Fedezd fel! Olvass el egy könyvet vagy átgondolt cikket, amely segít neked abban, hogy többet láthassál, mint most. Egy alázatos elme tudja, milyen kicsi és korlátozott.
Ne olvass unalmas könyvet – hacsak nem kötelező
Bár jó megpróbálni bővíteni érdeklődésedet, hogyha harmadik féltől vagy félúton szereztél egy könyvet, de ha nem találod a helyét a tudásodban, vagy mert rosszul íródott, lépj tovább, dobd le, add oda másnak ajándékba, akit talán érdekel. Keveset tudunk tanulni, amikor az olvasás unalmas.
Ne felejts el elolvasni nehéz könyveket
Az „unalmas” nem ugyanaz, mint a „nehéz”. Egyes könyvek aranybányák, amelyek megkövetelik a kemény munkát „kiásni” őket. Keveset tanulunk, amikor az olvasás unalmas, de tudunk sokat tanulni, ha ásni szükséges, hogy felfedezzük az „aranyat”. Ha a hiteles források azt mondják neked, hogy egy bánya aranyat visel, akkor ott biztosan van „arany”.
Növeld „nem olvasási készségeidet”
Amit olvasol, az fog alakítani téged, az fogja gondolataidat is meghatározni. Az vagy, amit olvasol. És nem csak a gondolataidat fogja alakítani, hanem azt is, hogy mit mondasz. El kell hagynod azt a fajta gondolkozást, hogy elolvashatsz sokkal többet, mint amit valaha is el tudnál olvasni. Szóval, készülj tudatosan ebben az évben, növeld a készségedet, hogy mit olvasol és mit nem olvasol el. Válogass, cenzúrázz, a magad érdekében, hosszú távon abszolút megéri. Ne fecséreld hasztalan dolgok elolvasására idődet.
Forrás és teljes cikk itt: https://keresztyengondolatok.wordpress.com/2018/01/01/hogyan-ne-olvassal-

 
--Marosvásárhelyen bemutatták Sorin Mitu Az én Erdélyem című tanulmánykötetét
Első fordításkötetét mutatta be a marosvásárhelyi Bernády Házban a Mentor Könyvek Kiadó. Sorin Mitu Az én Erdélyem című könyvét Sebestyén Mihály fordította, Demény Péter lektorálta és összevetette az eredetivel, Gálfalvi Ágnes a lábjegyzeteket szerkesztette, Mihály Emőke korrektúrázta, és végül Káli Király István mint „tisztafej” újból elolvasta, ellenőrizte, hogy ne maradjanak hibák benne.
A könyv azért is érdekes, mert az eddigiektől, a nacionalista szemléletmódtól eltérően tárgyalja a történelmet. A jászvásári Polirom kiadónál látott napvilágot először 2006-ban, majd kibővített, több mint 600 oldalas változatban 2013-ban. Ezt a kiadást ültette át román nyelvről magyarra Sebestyén Mihály, aki nyolc hónapot dolgozott a fordításon, úgy, hogy tekintetbe vette a szerző által használt könyvészet eredetijeit is, például a magyarról románra fordított szövegeket nem fordította vissza magyarra, hanem megkereste azokat az eredeti formában.
Nem mindennapi történelemkönyv a Sorin Mitu tanulmánykötete, amelyet érdemes kézbe venni, elmélyülni benne, és a múltat nem az érzelmek által, de az ésszerűség, az objektivitás révén szemlélni – hangzott el a könyvbemutatón.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/amiben-arrol-is-irnak-hogy-avram-iancunak-magyar-szeretoi-

 
MOZAIK

--Könyvtárat nyitottak az elhagyott könyvekből
Hónapokon keresztül gyűjtötték az utcákon elhagyott vagy szemétbe dobott könyveket az ankarai Çankaya városrész kukásai. Ahogy a gyűjteménynek híre ment, a helyiek elkezdtek számukra feleslegessé vált könyveket adományozni nekik. A könyvekből könyvtárat hoztak létre egy volt téglagyár üresen álló épületében, melyet először a hulladékgazdálkodási cég alkalmazottai és családjaik használtak, ám tavaly szeptemberben megnyitották a nyilvánosság előtt.
Jelenleg a könyvtárban mintegy hatezer könyv található a legkülönfélébb műfajokból. A városvezetés hivatásos könyvtárosokat is felvett a könyvtár kezelésére.
A könyvtár mostanra elérte befogadóképességének határát, ezért a könyvek egy részét iskoláknak, oktatási programoknak, illetve börtönöknek ajánlották fel.
Forrás: https://www.nlcafe.hu/szabadido/20180118/konyvtarat-nyitottak-az-elhagyott-konyvekbol/

 
--A Harry Potter-univerzum két különleges könyve jelenik meg Magyarországon
Magyarországon is megjelenik az a különleges ajándékkönyv, amely a Harry Potter-regények szerzőjének, J. K. Rowlingnak a harvardi végzősök előtt mondott beszédét és személyes üzeneteit tartalmazza, valamint gyerekeknek és felnőtteknek szóló változatban is kiadják az Utazás a mágia történetében című könyvet. Ez a kiadás a British Library tömegeket vonzó Harry Potter-kiállításának apropóján jelent meg még októberben angolul, most pedig kis késéssel magyarul is olvashatjuk a gazdagon illusztrált kötetet, amely eredetileg a Harry Potter és a bölcsek köve megjelenésének huszadik évfordulója alkalmából készült. A könyv történelmi utazásra viszi az olvasót Harry Potter varázslóvilágába, beavatva az átkok, mágikus lények, varázslók és boszorkányok történetébe.
Forrás: https://www.nlcafe.hu/szabadido/20180109/a-harry-potter-univerzum-ket-kulonleges-konyve-

 
--Az irodalmi élet képtelen megbeszélni, hogy kiről nevezzék el az új emléknapot
Olyan hatalmas a magyar próza, hogy mindjárt két emléknapja is lesz, egy február 18-án, egy pedig április 14-én. Egy népi meg egy urbánus.
Magyar Írószövetség azt szeretné, ha február 18-a, Jókai Mór születésnapja a Magyar Széppróza Napja lenne. A tavaly novemberi ötlethez lelkesen csatlakozott a Magyar Művészeti Akadémia és számos más irodalmi szervezet is.
Az örömbe azonban némi üröm is vegyül, ugyanis a magyar próza megünneplését a tavaly júniusi könyvhéten a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) kezdeményezte. Ráadásul a Könyvhetet és a Könyvfesztivált szervező tekintélyes szakmai tömörülés a nemrégiben elhunyt Esterházy Péter születésnapját, április 14-ét választotta az általuk Magyar Próza Napjának nevezett esemény időpontjának. Kocsis András Sándor az MKKE elnöke elmondta, hogy le is védették az ötletüket, így áprilisban ilyen néven megrendezik az ünnepet. Hozzátette, üdvözlik a Magyar Írószövetség kezdeményezését, de felhívta a figyelmet, hogy a névazonosság problémát jelenthet. Ezért a Szépírók Társaságával együtt fogalmazott levélben azt javasolták az Írószövetségnek, hogy Jókai Mór életműve előtti tisztelgésként, az író születésnapja legyen a Magyar Irodalom Napja.
Erős Kinga elmondta, hogy február 18-án országra, sőt Kárpát-medencére szólóan megrendezik a Magyar Széppróza Napját. Bár annyi biztatót mondott az Írószövetség titkára, hogy felveszik a kapcsolatot az MKKÉ-vel, és Kocsis is arról tájékoztatott, hogy leülnek tárgyalni, de úgy tűnik, két ünnepe is lesz a magyar prózának, egy szép és egy sima. Egy jobbos meg egy balos, egy népi meg egy urbánus, egy romantikus és egy posztmodern.
Forrás és teljes cikk itt: http://hvg.hu/kultura/20180116_magyar_proza_emleknapja

 
--Több magyar mű is közkinccsé vált január elsejétől
Az Európai Unióban eddig is hatályos szabályozás értelmében január elsejétől szabadon felhasználhatók azon szerzők művei, akik 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunytak el.
Czóbel Minka és Orczy Emma művei is szabadon felhasználhatók január 1-jétől, mivel az Európai Unióban hatályos szabályozás értelmében az év utolsó napján megszűnik minden olyan alkotás szerzői jogi védettsége, amelynek utolsó élő szerzője 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunyt el.. Így közkinccsé válnak a Robin Hood történetét is jegyző Evelyn Charles Vivian művei, valamint a Dr. Dolittle írója, Hugh Lofting alkotásai is.
A szimbolista és műfordító Czóbel Minka a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője.. Elsők közt alkalmazta itthon a szabadvers műfaját, és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat című folyóirat és Ady Endre egyik legfontosabb előzményeként tartják számon. Anyanyelvi szinten beszélt angolul, németül és franciául, költői munkásságán kívül műfordítói életműve is említésre méltó. Itthon ő fordította először magyarra a szimbolista Verlaine verseit, magyarról németre ültette át Az ember tragédiáját, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét is, ezeknek most szintén megszűnik a védettségük.
Orczy Emma magyar származású bárónő családjával Angliába emigrált, és ott vívott ki népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-ben publikálták A Vörös Pimpernel című kalandregényét, mely egy maga fogalmazta, 1903-as, nagy sikerű színpadi darab átírása. A mű népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy 1995-ben az Egyesült Államokban CD-re rögzítették a világirodalom kétezer olyan műalkotását, amelyet mindenkinek „ismernie kell”, és egyetlen magyar vonatkozású műként ez az alkotás került közéjük. Ezek után tizennégy egyéb nyelvre fordították le, majd több tucat mozi- és tévéfilm készült belőle.
Robin Hood és Dr. Dolittle megalkotója is hetven éve halt meg. Evelyn Charles Vivian – eredeti nevén Charles Henry Cannell – lapszerkesztőként és novellistaként vált ismertté Angliában. Leginkább fantáziatörténeteivel szerzett népszerűséget, és főleg a felnőtt korosztálynak publikált, de valós ismertséget a fiatalabb korosztálynak szánt Robin Hood-legenda lejegyzésével vívott ki magának. Hugh Lofting állatok iránti gyermekkori rajongásából született az angol író Dr. Dolittle című sorozata. Szintén hetven éve hunyt el Hans Fallada novellista, Duncan Campbell Scott író, költő, Tristan Bernard drámaíró és novellista.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/tobb-magyar-mu-is-kozkinccse-valik-januar-elsejetol

 
--Leégett az Umberto Ecót megihlető középkori apátság
Leégett a Torinó közelében fekvő középkori bencés apátság, a Sacra di San Michele, amely megihlette Umberto Ecót, A rózsa neve című sikerkönyv íróját. A 10. századi kolostor tetőszerkezete gyulladt ki. A kolostorban élő három rosminiánus szerzetes még idejében elhagyta az épület.
Az észak-olaszországi Susa-völgyben emelkedő, csaknem ezeréves apátság szolgált mintául Umberto Eco számára világhírű regénye, A rózsa neve (1980) megírásakor. A könyv alapján hat évvel később játékfilm is készült.
A 14. században egy bencés apátságban játszódó történet hatalmas tűzvésszel zárul, amelyben megsemmisül a kolostor ősi könyvek ezreivel teli titkos könyvtára.
A tüzet rövidzárlat okozhatta az olasz sajtó szerint, a tetőn ugyanis renoválás zajlott. A tűzoltók hatalmas károkról számoltak be annak ellenére, hogy történelmi vagy művészeti jelentőségű alkotásokat nem értek a lángok..
A kolostor múzeumát tavaly 100 ezer látogató kereste fel.
Forrás: https://mno.hu/grund/leegett-az-umberto-ecot-megihleto-kozepkori-apatsag-2442845

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.