--Papírba zárt rejtélyek - Kalandozások egy különleges világban
A Magyar Papírmúzeumért Alapítvány és a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság vízjelkutató pályázatot hirdet a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódóan.
Derítsd fel a lelőhelyet, dokumentáld, nyomozd ki a történetét, küldd el az Adatlapot, rajzot vagy fényképet az e-mail címünkre. A hajdani papírkészítő mesterek mélyen vallásosak voltak, ezt az általuk készített, kézzel merített papírokban látható vízjelek is mutatják. Keressétek azokat az ábrázolásokat, amelyek a református vallás szimbólumait tükrözik! Tudásotokat kiegészíthetitek a könyvtárakban, könyvekben és interneten található információkkal, valamint a Magyar Papírmúzeumban (Dunaújváros, Papírgyári út 42-46.) rendezett időszaki kiállítás megtekintésével.
További információ itt: http://magyarpapirmuzeum.webnode.hu/
A pályázaton részt vehet minden, Magyarországon vagy a határon túl élő felnőtt személy vagy iskoláskorú fiatal. Várjuk a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken élő, vízjelek iránt érdeklődők jelentkezését is!
A pályázat témája a 16. század elejétől a 20. század elejéig készített papírokban látható vízjelfigurák, ábrák, jelek, szimbólumok keresése.
Díjazás: díszoklevél, emlékérem, ingyenes családi belépőjegy a Magyar Papírmúzeumba. A legjobb pályamunkák megjelennek a Magyar Vízjel című folyóiratban, honlapunkon, valamint a Magyar Papírmúzeumban kiállításra kerülnek.
Pályázni kizárólag elektronikusan lehet. A pályaműveket e-mailben kérjük beküldeni a papirmuzeum@gmail.com címre.
Technikai adatok: ábra JPEG vagy TIFF formátum, 300 dpi. Szöveg: Word formátum, a beküldő nevével, korával, elérhetőségével.
Beküldési határidő: 2017. október 6. Díjkiosztás: 2017. október 11.
Hasznos tudnivalók:
Magyarországon már a 14. század elejétől használunk vízjeles papírt. A papírkészítő-mesterek gyakran rejtettek el olyan jeleket (vízjeleket), amelyek csak a fény felé tartva válnak láthatóvá. A vízjelek különböző szimbólumokat, betűket, neveket, figurákat, emblémákat, címereket, kereskedelmi jelképeket hordoznak, szépen ívelt grafikával, gyakran művészi kivitelben.
1. lépés: A vízjel felderítése. A papírt tartsuk a fény felé, és alaposan vegyük szemügyre, hogy vannak-e benne olyan jelek, amelyek egyébként nem láthatók. Lehet, hogy a vízjelvonalak nehezen láthatók, mert írott vagy nyomtatott szöveg vagy rajz elfedheti.
2. lépés. A vízjel megjelenítése (lerajzolás vagy fényképezés, esetleg mindkettő segítségével). Ehhez a papírt át kell világítani, ezért napfényes ablaküvegre vagy átvilágító asztalra helyezzük. Rajzoláshoz ráteszünk egy vékony, tiszta papírlapot vagy pauszt, és puha grafit ceruzával átmásoljuk a vízjelképet. Ne nyomjuk rá a ceruzát, nehogy megsérüljön az eredeti papír! Figyeljünk arra, hogy a vízjel állása nem mindig azonos a papíron látható írással.
3. lépés. Az adatlaphoz szükséges adatok felvétele, az adatlap kitöltése. Az adatok kitöltése értelemszerűen történik, az sem baj, ha valamelyik adat hiányzik vagy nem olvasható.
4. lépés. A kész pályázat elküldése e-mailben (rajz vagy fotó és adatlap) a papirmuzeum@gmail.com címre.
Forrás: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/83c68255e917fff4c1256bd6006b51fa/a6ad47ecb

 
--A külhoni magyar kultúrát támogató pályázatokat hirdet az Emmi
Meghívásos pályázatokat hirdet Irodalmi Karaván és Művészeti Karaván elnevezéssel a külhoni magyar kultúra támogatására az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága.
Közleménye szerint a tízmillió forint keretösszegű pályázatok célja a nemzeti összetartozás és a határon túli, magyarok lakta régiók egymás közötti kapcsolatainak erősítése, a külhoni magyar írószervezetek, közművelődési intézmények, egyesületek programjainak bővítése.
Célja továbbá a kulturális értékekhez való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű területek, a határon túli magyar irodalom, képző-, ipar- és fotóművészet, továbbá filmes műhelyek értékeinek megjelenítése, népszerűsítése, a kortárs irodalom és művészetek értékeinek széles rétegekhez történő eljuttatása, valamint a határon túli művészeti műhelyek megmutatkozási lehetőségeinek bővítése.
Az Irodalmi Karaván határon túli magyar írócsoportok, irodalmi műhelyek felolvasókörútjainak, irodalmi rendezvénysorozatainak megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. Pályázásra jogosult az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva), a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
A Művészeti Karaván a határon túli magyar képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások, valamint filmszakmai programok megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. Pályázat benyújtására jogosult az EMKE – Közép-Erdélyi Művelődési Intézet, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a beregszászi Pro Cultura Subcarpathica Egyesület, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
Mindkét pályázaton 300 ezer és egymillió forint közötti összeget nyerhetnek el a pályázók.
Az elbíráláskor előnyt élveznek azok a pályázók, amelyek programjaik közül legalább egyet a szórványmagyarság által lakott térségekbe terveznek.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=207346

 
--Pályázati felhívás tudomány-, művészet-, irodalom- vagy technikatörténeti tárgyú könyvek kiadására
A Scientia Kiadó, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kiadója nyílt pályázatot hirdet erdélyi vonatkozású tudomány-, művészet-, irodalom- vagy technikatörténeti tárgyú könyvek megjelentetésére.
Olyan kéziratok beérkezését várják, amelyek bármelyik fent említett terület fontos személyiségéről, erdélyi vonatkozású tudomány-, művészet-, irodalom- vagy technikatörténeti sajátosságokról, illetve érdekességekről szólnak, s amelyek ezeket a területeket, valamint Erdélyt egyaránt népszerűsítik.
Pályázni magyar nyelvű, tudományos igénnyel megírt, kész kézirattal lehet.
A pályázatra benyújtott kézirat terjedelme (mellékletekkel, ábrákkal, bibliográfiával stb. együtt) nem haladhatja meg a 250 oldalt (500.000 leütés szóközökkel). Pályázatot bárki benyújthat, a pályázók köre nem korlátozódik erdélyi szerzőkre.
Részletes pályázati kiírás itt: http://www.sapientia.ro/hu/kutatas/kutatasi-palyazatok/egyeb-palyazatok/palyazati-felhivas-tudomany-muveszet-irodalom-vagy-technikatorteneti-targyu-konyvek-kiadasara-2017
Forrás: http://www.sapientia.ro/hu/hirek/palyazati-felhivas-tudomany-muveszet-irodalom-vagy-technikatorteneti-targyu-konyvek-kiadasara-2017

 
KONFERENCIÁK

--Debrecenben tartották az Egyházi Könyvtárak Egyesülése idei találkozóját
A reformáció emlékévében Debrecenben rendezték meg 2017. június 28. és 30. között az Egyházi Könyvtárak Egyesülése éves összejövetelét.
A hagyományoknak megfelelően az idei találkozón is szakmai (közgyűlés, konferencia, szakmai délelőtt), lelki (ökumenikus ima) és egyéb programokra (tanulmányi kirándulás, könyvtárlátogatás) került sor.
A konferencia címe Megújulás és hagyomány a 21. században – A könyvtári környezet értékeinek megőrzése a folyamatos fejlődés segítségével volt. Káldos János, az OSZK főigazgató-helyettese az Országos Széchényi Könyvtár megújulásáról, Gaálné Kalydy Dóra, az MTA Könyvtár és Információs Központ általános főigazgató-helyettese az intézmény kezdeményezéseiről és munkájáról, Karácsony Gyöngyi, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója a Könyvtári Minőségi Díjat elnyert gyűjteményről beszélt. Molnár Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának munkatársa A könyvtári világ a felhőbe megy? címmel tartott előadást.
Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése ökumenikus szellemiségű szakmai szervezet, a magyarországi és a határon túli magyar egyházi-felekezeti könyvtárosokat és könyvtárakat fogja össze. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, melynek könyvtáranként egy-egy szavazati joggal bíró munkatárs a tagja. Az egyesülés ügyeit év közben a tíztagú elnökség intézi, melyben öt katolikus, három református, egy evangélikus és egy egyéb felekezetű – jelenleg unitárius – munkatárs dolgozik.
Az egyesület elnökét a katolikus és protestáns felekezetek váltakozva adják; jelenlegi elnöke a tavaly megválasztott Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatóhelyettese; titkára Kövécs Ildikó, a Gál Ferenc Főiskola Könyvtárának vezetője; kamarása Orosz Anna, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének munkatársa.
Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/debrecenben-tartottak-az-egyhazi-konyvtarak-egyesulese-idei-talalkozojat

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Olvasásnépszerűsítés szünidőben is
Az első és második osztályosok után a 9-12 éves korosztály számára szervezett vakációs foglalkozást a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár 2017. július 17. és 21. között. A Csodalámpa Olvasóklub nevet viselő, olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő tevékenységeken 24 kisdiák vett részt.
A naponta 10 és16 óra között zajló foglalkozások során a ritmikus játékok, ének, és zene mellett Andrew Clements: Frindli, avagy a nagy ötlet, és Jennifer L. Holm: A tizennegyedik aranyhal című könyvekből olvastak fel.
Megismerkedtek Nick Allennel, akinek mindig van ötlete az iskolai élet felpezsdítésére, és a 11 éves Ellievel, akinek egy nap furcsa fiú bukkan fel az életében, ráadásul gyanúsan hasonlít a tudós nagypapára, akit mindig is megszállottan foglalkoztatott a halhatatlanság kérdése. A hallottakat megbeszélték, megvitatták, és el is játszották. Délután kézműves foglalkozás, festés szerepelt a programban.
A Bod Péter Megyei Könyvtár tevékenységei által arra törekszik, hogy olyan könyveket adjon a gyermekek kezébe, amelyek felkeltik érdeklődésüket, ugyanakkor irodalmi értékkel is bírnak. Ennek az olvasóvá nevelésnek a részét képezi az évről évre megszervezett vakációs foglalkozás, a Csodalámpa Olvasóklub, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend a családok körében.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/cseperedo/vakacios-foglalkozas/
Fotók itt: http://tinyurl.com/y6ujfapm
Ötödik kiadását zárta a csernátoni olvasótábor
2017. július 19. és 23. között ötödszörre szervezett olvasó- és kézművestábort a csernátoni Haszmann Pál Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár 5–8. osztályos, Kovászna megyei diákoknak. A múzeumban lezajlott rendezvényen részt vevő diákok a két intézmény által meghirdetett, Azért vagyunk a világon, hogy… című, Tamási Áron életművére alapozó vetélkedőn érdemelték ki a jutalomtáborozást.
A tábornak idén is partnere volt a Magyar Olvasástársaság, amelynek alelnöke, Gombos Péter kaposvári egyetemi tanár, író, a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom kutatója vezette az olvasótábori tevékenységeket, Tolnai Mária, szintén kaposvári drámapedagógus, egyetemi tanár, valamint Gombosné Szabó Sára könyvtáros, a Kaposvári Egyetemi Könyvtár munkatársa közreműködésével. A kézműves-foglalkozásokat a házigazda múzeum munkatársai, D. Haszmann Orsolya (nemezelés) és Haszmann Gabriella (bútorfestés) biztosították a résztvevőknek, hozzájuk csatlakoztak meghívottként a tábor második felében a pécsi Míves Mag Műhely tagjai, Bedő Anikó (agyagozás), Beke Lívia (csuhéfonás) és Minorics Tünde, aki a reformáció 500. évfordulója és a vonatkozó idei emlékév alkalmából készült, baranyai kazettás templommennyezeteket ábrázoló szabadtéri kiállítást mutatta be, interaktív alkotó játékok (színezők, puzzle stb.) révén is. Az immár hagyományossá vált tábori lappal kapcsolatos munkában Dimény H. Árpád, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője adott eligazítást és feladatokat a diákoknak. A tábornyitót követő játékos csapatépítő foglalkozást Müller Henrietta, a Kreatúra-táborok szervezője vezette. Az összehangolási tevékenységeket Szonda Szabolcs, a társszervező könyvtár igazgatója látta el, ő volt az író-olvasó találkozók meghívottjainak egyik beszélgetőtársa is.
A tábori napok első felében, Szövegek, világok, szövegvilágok címmel zajló olvasótábori munka során a diákok többek között Béres Tamás, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Örkény István egyes írásait, illetve a Halotti beszéd és könyörgés szövegét értelmezték, részben dramatizálva azokat, illetve a mai gyermek- és ifjúsági irodalmi vonulatba illeszkedő, magyar és külhoni szerzők által írt könyveket választottak tábori olvasmányként, és élményszerűen mutatták be a tábor végén.
Szerdától szombatig, a délutáni-esti órákban meghívottak érkeztek a táborba, egyfajta összművészeti „körkapcsolás” részeként: Bajka-Barabás Réka nagyszebeni pantomimművész, László Noémi kolozsvári költő, műfordító és Lupescu Kata tizenöt éves kolozsvári író, a Kalózlány. Végső kezdet című, nemrég megjelent kalandregény szerzője.
Fellépett a tizenhét éve egyetemista zenekarként alakult Fűszál együttes is – Fejős Gabriella (hegedű, ének), Lakatos Sándor (gitár, ének), Kisgyörgy Tamás (perkúció, ritmushangszerek), Bíró Attila (basszusgitár), Keresztes Szabolcs (ütőshangszerek) és Nagy Endre (gitár, ének) –, Ady Endre, Bözödi György, József Attila, Weöres Sándor és más szerzők megzenésített költeményeivel örvendeztetve meg nemcsak a táborlakókat, hanem a múzeumudvarra szép számban érkezett közönséget.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/otthon-a-szovegvilagokban/
Részletek és fotók, illetve videó itt: http://tinyurl.com/ya6ba22m
 

--A Kájoni János Megyei Könyvtárban nincs vakáció
Sűrűn látogatja minden korosztály a nyár folyamán is a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárat, július első hétfőjén például 400 könyvet kölcsönöztek ki, és 290-et vittek vissza az olvasók. A rövidebb nyitvatartás ellenére sem csökken a könyvtár napi forgalma: a vakáció első heteiben jellemzően a házi olvasmányok után érdeklődnek a diákok, de nyaralásra vagy hasznos pihenésre is előszeretettel kölcsönöznek ki könnyedebb, szórakoztató olvasmányokat. A könyvtárlátogatók összetétele sem változik ilyenkor, ugyanúgy járnak kisgyermekek szüleikkel, nagyszüleikkel, akárcsak a diákok, a felnőttek vagy a nyugdíjasok – számolt be Kelemen Katalin osztályvezető könyvtáros a Székelyhon portál riporterének.
A frissen megjelent könyvek után is nagy az érdeklődés. Jelenleg nagyon keresettek a skandináv krimik meg a fantasy témájú könyvek, azonban az igényesebb kortárs irodalom után is van érdeklődés, leginkább felnőttek körében, mostanában például Dragomán György és Háy János könyvei népszerűek.
Az olvasmányok mellett különböző programokkal is várja az érdeklődőket a megyei könyvtár, a diákok olvasóköre nyáron is működik. Ezeken az üléseken szívesen olvasott könyveket dolgoznak fel a résztvevők, Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosokkal. A felnőtteknek szóló olvasókör nyáron szünetel, de ősztől ismét várják majd az érdeklődőket.
A Kájoni János Megyei Könyvtár évek óta fogad gyakornokokat a Sapientia EMTE főleg román-angol szakos tanulói közül. A gyakornokok kötelező könyvtári gyakorlatuk során 80 órát töltenek különböző állományrendezési munkákkal. Azonban önkéntesek is akadnak minden évben ugyanezekre a munkákra, idén középiskolások segédkeznek.
A könyvtár online katalógusának segítségével otthonról is ki lehet keresni és elő lehet jegyezni a könyveket, meg lehet hosszabbíttatni a kölcsönzési határidőt. Online szolgáltatásaik közé tartoznak még a digitalizált dokumentumaik, amelyek a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) és az Elektronikus Periodika Adatbázisban (EPA) érhetők el. Jelenleg 290 erdélyi, székelyföldi vonatkozású régi kiadvány, valamint régi folyóiratok, például Csíkszereda legrégebbi újsága is elérhető az érdeklődők számára. Folyamatosan bővítik Hargita megyei, helyismereti tartalmú online adatbázisaikat is.
Teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban-nincs-vakacio

 
--Főhajtás egy sokoldalú ember előtt -Sylvester Lajosra emlékeztek
A csernátoni Sylvester Lajos Községi Könyvtár névadójára emlékeztek családtagjai, volt kollégái és barátai 2017. július 16-án. Ezúttal az egykori művelődésszervező, közíró, újságíró egy másik oldalát ismerhette meg a közönség.
A színház bűvöletében és fogságában című rendezvény az öt évvel ezelőtt elhunyt Sylvester Lajost színházvezetőként és dramaturgként volt hivatott bemutatni, ugyanakkor betekintést nyerhettünk a csernátoni népi színjátszás történetébe is. A könyvtár Sylvester Lajos munkásságának szentelt előadótermében a jelenlevőket Ágoston József kultúrfelelős köszöntötte, pár szóban felelevenítve azt, mit jelent a csernátoniak számára a 2012. május 12-én Kolozsvárott elhunyt falubelijük.
Utána Váry O. Péter újságíró, a néhai közíró veje vette át a szót, röviden ismertetve a nap programját, annak jelentőségét, illetve azt, hogy miként indították útjára az emléknapokat. 2014-ben az 1960–70-es évek magyar értelmiségi rétegének szerepét elemezték meghívottak segítségével, 2015-ben pedig a historizáló Sylvester Lajosra emlékeztek, különös tekintettel arra a munkásságra, amit az 1944-es Úz-völgyi harcok kutatása kapcsán végzett.
Az előadások után a jelenlevők megkoszorúzták a könyvtár homlokzatán levő emléktáblát, majd a pincében megtekintették a népi színjátszás epizódjait pannókon felelevenítő kiállítást. Váry O. Péter a jelenlevőket arra kérte: amennyiben felismernek a pannókon általuk nem azonosított embereket, akkor azt jelezzék a könyvtár felé, hogy a rendkívül gazdag múltú színjátszás történetét tudják kiegészíteni. Arra kérte azokat, akiknél színjátszással kapcsolatos képanyag van, digitalizálás végett vigyék be azt a könyvtárba, mert, mint fogalmazott, „oda jutottunk, hogy a brassói ócskások is helyi, 1917-es háromszéki konfirmálási lapokat kótyavetyélnek”, megfosztva így bennünket történelmünk értékes építőköveitől.
Az állandó jellegű kiállítás a könyvtár alagsorában kapott helyet, időszakos kiállítások esetén veszik csak le a falakról.
Teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/aktualis/sylvester-lajosra-emlekeztek/
Sajtóvisszhang: http://www.3szek.ro/load/cikk/104186/a_szinhazi_ember_sylvester_lajos-emleknap

 
KITEKINTŐ

--A Hymnus eredetije továbbra is az Országos Széchényi Könyvtárban marad
A nagyközönség előtt kevésbé ismert, hogy az Országos Széchényi Könyvtár sokmilliós gyűjteményében vannak okmányok, amelyek nem a Könyvtár tulajdonát képezik. Az pedig szinte egyáltalán nem ismert, hogy az egyik legnagyobb nemzeti ereklye, a Hymnus kézirata is ezek közé tartozik.
Kölcsey Ferenc kéziratai, halálát (1838) követően, félárva unokaöcsének, Kölcsey Kálmánnak tulajdonát képezték, ám az kiskorú lévén, a kéziratok további sorsát illetően édesanyja, özv. Kölcsey Ádámné, Szukányi Josephéin járt el. Az értékes hagyaték a következő évtizedekben több részre szakadt, kerültek okmányok az Akadémia és a Széchényi Könyvtár tulajdonába, ám az értékes verskéziratok egy kötege a család tulajdonában maradt, köztük a Hymnus is. Ez utóbbinak sorsáról a 20. század közepéig semmit sem tudott az irodalomtudomány, lappangott. Ekkor, 1944 nyarán, a megőrzés felelősségétől indíttatva helyezte el letétként Kölcsey oldalági leszármazottja, László Magda a pótolhatatlan kéziratot az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol azóta is őrzik.
A tulajdonos család a nemzeti ereklye megőrzése iránti felelősségtől indíttatva egykori döntését megerősítette, és 2017. július 3-án az Országos Széchényi Könyvtár épületében a Felek – a család képviseletében Fáy Péter, az Országos Széchényi Könyvtár képviseletében Tüske László főigazgató – ünnepélyesen aláírják a megújított Letéti szerződést. Ez alkalommal magát a Hymnus kéziratát is megtekinthették az érdeklődők.
Forrás: https://librarius.hu/2017/07/01/hetfon-dontenek-kolcsey-hymnus-keziratanak-tovabbi-sorsarol/

 
--Novellák a villamosmegállókban
Siető járókelők, unatkozó, peronon álló utasok, dudáló kocsisor – ez jellemzi Budapest belvárosát, ha elindulsz egy hétköznap a munkahelyedre. Idén nyáron azonban az irodalom könnyebbé és érdekesebbé teszi a várakozással töltött perceket, ugyanis számtalan villamos- és buszmegállóban bukkanhatunk kortárs novellákra.
Ünnepélyes díjátadón mutatták be a JCDecaux Álljon meg egy novellára! című irodalmi pályázatának győztes műveit. A három díjazott mellett további 17 sikeres pályázó munkái júliustól Budapest számos pontján: busz- és villamosmegállók utasváróiban olvashatók magyar és angol nyelven. A pályázatra mintegy 2500 munka érkezett, ezekből választotta ki a legjobb húszat és a nyerteseket a Grecsó Krisztián által elnökölt zsűri.
A városszerte kihelyezett novellák mostantól a jcdecauxnovella.blog.hu címen magyarul, a jcdecauxshortstories.blog.hu oldalon pedig angolul olvashatók. Ezeken a felületeken van lehetőség arra is, hogy bárki szavazzon a közönségdíjasra. Aki novellájával a két blogon összesítve a legtöbb szavazatot kapja, értékes könyvcsomag tulajdonosa lesz.
Teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/novellak

 
--Jókai Anna Szalon nyílik
Irodalmi szalon nyílik a 2017. június 5-én elhunyt Jókai Anna író emlékére az I. kerületben. A Budavári Önkormányzat az Iskola utca 28. alatti épületében irodalmi esteknek, koncerteknek, közösségi összejöveteleknek biztosít majd helyet. A négy helyiségből álló közösségi tér ősztől új kulturális központként működik majd a kerületben.
A Jókai Anna Szalon ünnepélyes megnyitóját idén szeptember 1-jén tartják. Jókai Anna életének 85. évében, hosszan tartó betegség után hunyt el. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) mellett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, valamint a Digitális Irodalmi Akadémiának is.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/jokai-anna-szalon-nyilik

 
--Megvan, 2033-ig melyik évben melyik országokban lesz Európa Kulturális Fővárosa
Jóváhagyta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése azt a listát, amely részletezi, hogy 2020 és 2033 között mely országok és milyen sorrendben lesznek az Európa Kulturális Fővárosa-cím birtokosai. A 606 szavazattal, 54 ellenében elfogadott lista szerint 2020-ban Horvátországnak és Írországnak, 2021-ben Romániának és Görögországnak, 2022-ben Litvániának és Luxemburgnak, 2023-ban Magyarországnak és Nagy-Britanniának, 2024-ben Észtországnak és Ausztriának, 2025-ben Szlovéniának és Németországnak, 2026-ban Szlovákiának és Finnországnak, 2027-ben Lettországnak és Portugáliának, 2028-ban Csehországnak és Franciaországnak, 2029-ben Lengyelországnak és Svédországnak, 2030-ban Ciprusnak és Belgiumnak, 2031-ben Máltának és Spanyolországnak, 2032-ben Bulgáriának és Dániának, 2033-ban pedig Hollandiának és Olaszországnak jut majd a cím. Minden évben két ország jelölhet egy-egy helyszínt.
A kezdeményezés célja a kultúrák sokszínűségének megőrzése és népszerűsítése. A címet elnyerő városok programjának és kulturális befektetéseinek a települések revitalizációját és fenntartható fejlődését kell szolgálnia. Az első főváros 1985-ben Athén volt, idén a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz viseli a címet, amelyet magyar város (Pécs) eddig egyszer töltött be, 2010-ben. Az Európai Bizottság szerint a cím hatásai hosszú távon is érvényesülnek mind kulturális, mind társadalmi és gazdasági téren. Szakértők megállapították, hogy az ilyen címet viselő városokban a korábbi évekhez képest átlagosan 12 százalékkal nőtt a látogatók száma.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10367

 
–Többen hallgatják, mint ahányan olvassák a kötelező olvasmányokat
Többen töltik le a kötelező olvasmányokat hangoskönyvként, mint olvasható formátumban – derül ki a Magyar Elektronikus Könyvtár adataiból. A MEK honlapján már több mint 300 – zömében – magyar klasszikus érhető el mp3-as formátumban is.
Hogy a diákok többsége előnyben részesíti a tabletet, a kindle-t a hagyományos papír alapú könyveknél, az ma már szinte általános jelenség. A Magyar Elektronikus Könyvtár mobilapplikációja egyelőre azonban csak a katalógust jeleníti meg, azaz utánanézhetünk, hogy az általunk keresett kötet fellelhető-e az online adatbázisban, de ha szeretnénk elolvasni, akkor internetes kapcsolatra lesz szükségünk, hiszen a csaknem 17 ezer dokumentum rengeteg helyet foglalna egy-egy gépen.
Ami érdekes, hogy a kötelező olvasmányok esetében több a hangoskönyv-letöltés, mint a szövegformátumú.
A MEK eredetileg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségével együttműködésben kezdte el a hangoskönyvek digitális formátumú feltöltését – mondta Moldován István, az Országos Széchenyi Könyvtár E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának vezetője.
„Ezek a hangoskönyvek nem irodalmi művészek által felolvasott, dramaturgizált hangoskönyvek, hanem egyszerű önkéntesek által felolvasott szövegek voltak. Azért olvasták fel a teljes szöveget, hogy a vakok is hozzáférhessenek. Korábban magnószalagokon készítették és terjesztették, majd a mi projektünk kapcsán kezdődött el a digitalizálásuk. Ez egyfajta teszt is volt, hogy hogyan tudjuk ezeket online biztosítani” - mondta az osztályvezető.
Hamarosan azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a látássérülteknél sokkal szélesebb közönséget érdekelhetnek ezek a hangoskönyvek – tette hozzá Moldován István.
És bár kötelező olvasmányok: a nyár mindig az egyik legcsendesebb időszak az online könyvtárban; míg a tavaszi érettségi vagy egyetemi vizsgák ideje alatt átlagosan több mint 40-45 ezer látogatója van a MEK-nek naponta, addig június-júliusban ez a szám visszaesik 25-30 ezerre.
Érdemes még tudni, hogy létezik egy Kötelező olvasmányok nevű android applikáció, amely szintén a MEK adatbázisát használja, ám abszolút magánkezdeményezésre jött lére, és a Google Play tanulsága szerint a 2014-es indulás óta nem bővült vagy frissült a kínálata.
Ha pedig kortárs szövegek online változatára van szükség, akkor a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájának honlapján érdemes keresgélni, ahol – Csoóri Sándortól Esterházy Péteren át Szabó Magdáig – több mint 80 magyar író-költő írásai olvashatóak jogtiszta digitalizált formában.
Teljes cikk itt: http://inforadio.hu/kultura/2017/07/27/tobben_hallgatjak_mint_ahanyan_olvassak_a_kotelezo_olvasmanyokat/

 
HAZAI

--Lapkiadó és képregénysorozat - Fantasztikus vállalkozás
Fantomatika néven lapkiadót hozott létre két fiatal kézdivásárhelyi alkotó, Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás, és hamarosan képregénysorozattal lépnek piacra. Az olvasóközönség rövidesen új, Erdélyben készült képregény-havilapot vehet a kezébe.
Az erdélyi lapkiadás palettáján egyedinek számító magazin csakis eredeti, hazai alkotók történeteit, rajzait közli majd folytatásos sorozataiban. A képregénylap Fantomatika címen jelenik meg, ez a kifejezés mesterségesen kreált, virtuális valóságot jelent. A kifejezést Stanislaw Lem írásaiban olvasták először, később máshol is találkoztak vele.
Amint a lap neve is jelzi, a történetek főképp sci-fi, vagyis tudományos-fantasztikus témakörben mozognak. A kiadó szándéka, hogy a képregényt és a sci-fi műfajt az igazi, értékes oldaláról mutassa meg: a Fantomatika írói a világról alkotott véleményüket, a jövendőhöz kapcsolódó derű- és borúlátásukat öntik sci-fi történetekbe, a rajzolók pedig olyan képzőművészek, akik a nagyközönséghez szeretnék eljuttatni művészi alkotásaikat. A havilapot Erdélyben és Magyarországon tervezik forgalmazni, megrendelni a www.fantomatika.com honlapon lehet. A kiadó kitűzött célja, hogy csak eredeti, helybéli alkotók által készített képregényeket publikáljon.
A kiadó egyedisége, hogy Erdélyben elsőként ad ki képregény-havilapot. Deák Ferenc és Rusz Lívia is rajzoltak képregényeket, amelyek különböző gyermeklapokban, különkiadásokban jelentek meg, ám képregénylap-kiadás a szó elterjedt értelmében ez idáig nem létezett Erdélyben, itt tehát a képregénynek nincs múltja, még a globalizálódás óta sem. A hazai vállalkozók még az olcsó megoldással sem bátorkodtak élni, vagyis az amerikai magazinok magyarra fordított változatát piacra dobni. Ugyanakkor az utóbbi időben rengeteg kasszasiker film készült képregények alapján, a fiatalok tudnak a külföldi képregénykultúráról, és az sem kizárt, hogy az erdélyiek szeretnének képregényt olvasni, de nincs mit – állítják az alkotók.
A Fantomatika Kiadó, legalábbis egyelőre, tudományos-fantasztikus (sci-fi) történeteket publikál majd. Elsőként a Fantomatika című képregényt közli, egy hat számot felölelő történetet; rajzolója Sárosi Mátyás, a szöveget Szabó Kriszta írja. Ez egy tudományos-fantasztikus dráma egy nagyon jófejű falusi srácról, akinek minden vágya, hogy a csillagok közé utazhasson, és ez szerencséjére – vagy balszerencséjére – sikerül is neki.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/kultura/fantasztikus-vallalkozas/

 
--6500 magyar könyv a tasnádi iskolának
Simon Melinda, a Szegedi Tudományegyetem dolgozója 6500 magyar könyvet gyűjtött össze a Tasnádi Általános Iskolának, de ezekből kap majd a városi könyvtár is. Jelenleg néprajzi könyveket gyűjtenek a Rekettye Kulturális Egyesületnek.
Simon Melinda személyes élményen alapuló kezdeményezésére könyvgyűjtő akció indult ez év januárjában, amely nemrég sikeresen zárult le. Az elmúlt évben Tasnádon töltötte a szilvesztert, és szóba került az iskola könyvtárának a helyzete. A tasnádi ismerősök elmondták, hogy lehetne több olvasó is, ha lennének jobb könyvek, amelyekhez hozzányúlhatnának. Ebből a gondolatból csírázott ki, hogy könyveket kellene gyűjteni. Simon Melinda ezt több fórumon meghirdette, és jöttek a kisebb-nagyobb felajánlások. A tasnádiakkal történt beszélgetésből kiderült, hogy jó lenne, ha a kötelező olvasmányok ott lennének a könyvtárban, lehetőleg jó minőségben. Nagyon sok gyermek- és ifjúsági könyv, valamint ismeretterjesztő kötet érkezett a felhívásra. Váratlan, de szerencsés fordulat volt, hogy érkezett néhány nagyon nagy adomány, többezres kollekció, ami egy-egy személy magángyűjteménye volt — ezt az örökösök ajánlották fel.
2017. június 6-án összesen 6500 magyar nyelvű kötet érkezett Tasnádra, amelyek részben a városi könyvtár polcain, részben az általános iskolában fognak olvasmányul szolgálni az érdeklődőknek. A gyűjtés során klasszikus és kortárs magyar irodalom, a világirodalom legjava, gyermekkönyvek, szótárak, nyelvkönyvek, iskolai szöveggyűjtemények és atlaszok kerültek a dobozokba. Az adományozók általában saját könyvtárukból ajánlottak fel 10–50–100 példányt, de néhány nagyobb állomány is érkezett. Sánta Gábor irodalomtörténész magánkönyvtárát özvegye teljes egészében a tasnádi magyar közösségnek adományozta, s ezer darabon felüli igényes, válogatott irodalmi gyűjteményt ajánlottak fel Meskó Gábor vegyészmérnök örökösei is. A könyvek Szegeden kívül Algyőről, Budapestről, Hódmezővásárhelyről, Mezőhegyesről, Szentesről és Veszprémből érkeztek, de még a helsinki-i Balassi Intézet is hazajuttatott 5–6 doboznyi kitűnő gyermekkönyvet és ifjúsági irodalmat. A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által kiadott Nemzeti Könyvtár egy sorozatát Kőszegi László ügyfélszolgálati csoportvezető jóvoltából sikerült Tasnádra is eljuttatni.
Az akció létfontosságú háttérfeltételeit a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtára biztosította azzal, hogy az intézmény vezetőségének engedélyével a könyvtár egyik raktárában lehetett tárolni a folyamatosan gyarapodó állományt. Hasonlóan nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak az intézmény raktári osztályának munkatársai, akik az anyag mozgatásában több alkalommal is önfeláldozó lelkesedéssel járultak hozzá az akció sikeréhez. A marketingosztály munkatársai a szegedi városi gyűjtés szervezésében segítettek.
A szállítmányban van egy százkötetes sorozat eddig megjelent hatvan kötete, ezt a magyar kormány támogatásával adták ki, és a magyar irodalom legjavát tartalmazza, s az év végéig megérkezik a többi is.
Egy másik terv, hogy a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesületnek is szállítanak néprajzi könyveket. A Magyar Néprajzi Tudományos Társaság felajánlott minden kiadványából és folyóiratából egy-egy darabot. Az akadémia néprajztudományi intézete is felajánlotta kiadványait, tíz-tizenöt nagy doboznyi könyvet, ezt Budapestről szállítják Nagykárolyba. A Rekettyének még nincs könyvtára, ezzel az adománnyal fogják megalapítani.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/6500-magyar-konyv-a-tasnadi-iskolanak/

 
--Levél a lélek ifjúságáról – Egyed Emese születésnapi könyvbemutatójáról
2017. július 5-én Egyed Emese Paian című verskötetének bemutatójára került sor az Agapé Étterem rendezvénytermében. A kötet a marosvásárhelyi Lector kiadónál jelent meg a budapesti Ünnepi Könyvhétre, a kolozsvári olvasók számára viszont a szerző születésnapjára időzítve vált elérhetővé. Egyed Emesével Bartha Katalin Ágnes beszélgetett, ezt megelőzően Mikola Brigitta saját szerzeményét játszotta el gitáron.
Egyed Emese hatvanadik születésnapja alkalmából Tar Gabriella Nóra készítette elő a szerzőnek szánt meglepetéssorozatot: először egy régi filmfelvételt láthattak a költőről, amiben családi, otthoni környezetben olvassa föl verseit, a továbbiakban pedig Magyarország kolozsvári Főkonzulátusa részéről Mile Lajos köszöntötte az ünnepeltet, aki Egyed Emese költői munkájából a szenvedélyt és a kísérletező kedvet emelte ki fontos tényezőkként. Soós Anna, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese az egyetem nevében köszöntötte Egyed Emesét mint professzort, Berszán István pedig a kerek évfordulókra reflektálva köszöntötte a magyar nyelv és irodalom szak Irodalomtudományi Intézetének részéről kollégáját.
Teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/level-a-lelek-ifjusagarol-egyed-emese-szuletesnapi-konyvbemutatojarol/
Sajtóvisszhang: http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/3559-egyed-emese-k%C3%B6sz%C3%B6nt%C3%A9se.html

 
INTERJÚ

--Kincsvadászat Boka Lászlóval
Pezseg az élet és a szakmai munka az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). Boka László irodalomtörténésszel, tudományos igazgatóval a közelmúlt eredményeiről, jelenleg futó projektjeikről és ígéretes terveikről beszélgettünk kódexek, corvinák és hagyatékok tükrében.
Az interjú itt olvasható: http://www.magyarkurir.hu/hirek/kincsvadaszat-boka-laszloval-nemzeti-konyvtar-tudomanyos-igazgatojaval

 
--Kortárs gyermekirodalmat az iskolákba!
Felső tagozaton veszíti el a kortárs magyar irodalom az olvasóit. Miért? Elsősorban az olyan iskolai olvasmányok miatt, amelyek a mai gyermek számára nehezen érthetőek – mint az Egri csillagok, amely több mint száz éve lett kötelező. Miként érhető el, hogy a kortárs ifjúsági irodalmat oktassák az iskolában? Miért fontos a minőségi gyermekirodalmi kritika? Többek között erről beszélgettek Hermann Zoltánnal, a Mesebeszéd egyik szerkesztőjével.
Az interjú itt olvasható: http://www.kultura.hu/kortars-gyerekirodalmat

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Jancsó Miklós író, színművész, tanár
2017. július 17-én, életének 70. évében elhunyt Jancsó Miklós író, színművész, tanár. 1968 és 2001 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, klasszikus és modern drámák markáns jellemszínésze. A színészet mellett – a családi örökség folytatójaként –1989-től rendszeresen publikál, műfajai: humoreszk, rövid próza. Színpadi jeleneteit, egyfelvonásosait az erdélyi magyar színpadokon is játszották. Legutóbbi könyve, a Volt egyszer egy Kolozsvár 2016-ban jelent meg.
Forrás: https://www.helikon.ro/elhunyt-jancso-miklos-iro-szinmuvesz-tanar/

 
--Elhunyt Augustin Buzura író
2017. július 10-én, 78 éves korában elhunyt Augustin Buzura román író.
A máramarosi Kővárbencén (Berniţa) született 1938. szeptember 22-én. Nagybányán járta a középiskolát, majd elvégezte a kolozsvári orvosi egyetemet (1964). Az orvoslással felhagyott az irodalom javára. A kolozsvári Tribunának volt előbb szerkesztője, majd főszerkesztője. Számos kötete megjelent. Magyarul is olvasható többek között A gőg, A hallgatás arcai, Az éjszaka hangjai, a Menedékek. Fordított magyarból, németből, franciából, spanyolból, lengyelből, oroszból, kínaiból és szlovénból. 1992-től a Román Akadémia rendes tagja volt.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10400

 
--Elhunyt Kántor Lajos irodalomtörténész, kritikus
Életének 80. évében, 2017. július 22-én elhunyt Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő, a kolozsvári Korunk folyóirat volt főszerkesztője.
1937-ben született, szülővárosában, a kolozsvári református kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, ennek utódjában, a 2. számú Fiúközépiskolában érettségizett 1954-ben. A Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, 1979-ben a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen doktorált.
1959-től a kolozsvári Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője, 1963-tól a művészeti rovat vezetője is, valamint a Korunk Galéria irányítója. Az 1989-es fordulat után bekapcsolódott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) munkájába, és a Korunk főszerkesztői teendőit látta el 2008-ig. 1993-ban megválasztották a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnökévé, 2013-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Haláláig a Kolozsvár Társaság elnöke volt. Kritikáit, irodalmi publicisztikáját az Utunk, az Igaz Szó, A Hét, a România Literară, a Gazeta Literară, valamint a Steaua közölte. Tanulmányai a Korunk, a Valóság, a Kortárs, az Új Írás, a Napjaink, a Tiszatáj, a Nagyvilág, az Élet és Irodalom, az Irodalomtörténeti Közlemények, az Irodalmi Szemle, a Híd, az Új Symposion folyóiratok hasábjain, valamint napilapokban jelentek meg. Csaknem hetven önálló, illetve általa szerkesztett kötete jelent meg. Kántor Lajos több díj birtokosa, egyebek mellett 1992-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal, 1998-ban József Attila-díjjal, 1999-ben Pro Literatura díjjal, 2004-ben Széchenyi-díjjal, 2012-ben Látó-nívódíjjal, 2015-ben Magyar Örökség díjjal tüntették ki.
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=48037

 
DÍJAK

--Kitüntetésözön székelyföldieknek
A Magyar Művészetért Díj gáláját – alapításának 30. évében – idén két helyszínen, 2017. július elsején Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, július 8-án Kézdivásárhelyen a Vigadó színháztermében tartották meg. Árpád fejedelem-díjban Pászka Lehel sepsiszentgyörgyi lovas íjász, Gubcsi Lajos Ex Libris díjban pedig tizenkét háromszéki és csíkszeredai személyiség, illetve intézmény részesült. A harminc év alatt – Budapestet leszámítva – a legtöbb, 9–9 Ex Libris díjat csíkszeredaiak és kézdivásárhelyiek kaptak.
A díjátadó gálán elsőként Dobra Imola, a Vigadó munkatársa tolmácsolta Bokor Tibor polgármester üzenetét és gratulációját, majd Gubcsi Lajos, az 1987-ben megalapított, A Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke üdvözölte a gála résztvevőit, külön köszönetet mondva Beke Ernőnek, a Gyűjtemények Háza tulajdonosának, aki az elmúlt fél évben oroszlánrészt vállalt a rendezvény megszervezésében. Elmondta, hogy az elmúlt harminc esztendő alatt A Magyar Művészetért Díjból a művészetek valamennyi ágában tizenöt másik díj nőtt ki, köztük a pontosan tíz évvel ezelőtt alapított Árpád fejedelem- és az Ex Libris díj. 1300 díjat adtak eddig át a Kárpát-medence azon kiemelkedő személyiségeinek és közösségeinek, templomainak, városainak, egyesületeinek, iskoláinak, várainak, akik/amelyek nemcsak megbecsülik, képviselik, ápolják és védik a magyar örökséget, hanem alkotó vagy egyéb szorgalmas munkájukkal mindennap újjá is teremtik azt a jövő számára.
Ex Libris díjban részesült Sántha Attila kézdivásárhelyi író, költő, lapszerkesztő. Két mondat a laudációból: „Az Előretolt Helyőrség volt, ha nem is az egyetlen, ám a legnagyobb hatású csoport a prérin, amely az utóbbi évtizedekben komolyan elgondolkodott az irodalom mibenlétéről, papírra vetette elképzeléseit, és annak szellemében is próbált cselekedni. Mi mondtuk ki azt, hogy egyetlen urat ismerünk el magunk felett: az olvasót.” Díjazták Szima Csaba helytörténészt is, a céhes város szülöttjét, Felső-Háromszék és egész Erdély elkötelezett lokálpatriótáját.
Teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/103964/kituntetesozon_szekelyfoldiekne

 
AJÁNLÓ

--Nyári olvasmányok a könyvtárosoktól
Ha még nem tudjuk, mit olvassunk nyáron, nézzük meg, mit ajánl a könyvtáros szakma! A Jaffa Kiadó gondozásában megjelent Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei című kötet, a Kolibri Kiadó gondozásában megjelent Tittel Kinga: Mesélő Budapest és a Szépmíves Könyvek Kiadó által kiadott Munkácsy Mihály: Emlékeim, naplótöredékek, levelek című könyv kapott idén Fitz József-díjat.
Fitz József-díjat a 2016-ban megjelent könyvek közül a könyvtárosok által legjobbnak, legszebbnek tartott három könyv érdemeli ki. Ha még nem vettük a kezünkbe a könyvtárosok által legjobbnak és legszebbnek ítélt könyveket, most a nyári szünetben megtehetjük. A bizonytalanoknak segítünk választani. Lássuk, melyik kötetet miért érdemes megnézni!
Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei
„Albumunkban a Radnóti házaspár, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni fényképeiből válogattunk. Bemutatjuk közös életük előzményeit, azokat a felvételeket is, melyek gyermek- és diákkoruk, megismerkedésük, majd jegyességük idején készültek. A fejezetek a költő, később a jegyes-, majd házaspár közös sorsának fontos szakaszai köré épülnek fel, melyekben először Radnóti Miklós, majd Gyarmati Fanni képeit mutatjuk be. …” – írják a könyv fülszövegében.
Mesélő Budapest
Tudod-e, mi az a patina? Vajon kik voltak a huszárok? Sejted, mi volt valaha a körút és a Vígszínház helyén? Hallottál már a hídmesterekről és arról, hogy mi a feladatuk? Tudod-e, ki volt Budapest vőlegénye, és miért hívták kocka bárónak? Miért kerülte messziről Ferenc József a budapesti Operát? Gondoltad volna, hogy Európában azért épült elsőként nálunk földalatti, mert az Andrássy utat akkoriban gyönyörű fakocka burkolat fedte, és azt nem akarták tönkretenni? Tudod-e, hogy mit rejt a Várhegy gyomra? Miért van hét tornya a Halászbástyának? Miért nincsenek felhőkarcolók Budapesten? Ha mindezt, és még ennél is sokkal több érdekességet szeretnél megtudni gyönyörű fővárosunkról, akkor feltétlenül hallgasd meg, miről mesél Budapest.
Emlékeim, naplótöredékek, levelek
Emlékirat, naplótöredékek és a feleségéhez írt levelek egy kötetben. A különleges összeállítás először jelenik meg így: Munkácsy franciául írta meg emlékeit, naplója a Pesti Napló hasábjain látott napvilágot 1894 májusában, feleségéhez írt levelei pedig az 1870-es évektől valók. E triptichon szerkezet felrajzolja Munkácsy életét – olvasható a jamk.hu oldalán.
A díjátadó ünnepséget a Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén tartották meg 2017. július 5-én a Miskolci Egyetemen.
Forrás: http://www.kultura.hu/nyari-olvasmanyok

 
--Tudod már, mit olvasol nyáron?
Milyen könyvet ajánlana nekünk Halász Margit író, aki képes pár száz oldalba belesűríteni a magyar Szaharát és a mátrai hegyeket? Mit olvas szívesen Fábián Janka író, akinek könyvei megszerettetik az olvasókkal a történelmet? És Fodor Veronika gyermekkönyvíró, aki különleges tárgyakat és történeteket gyűjt?
„A város egy mesterséges élőhely – bár szeretem és magam is Budapesten lakom, íróként mégis inkább a természetben élő ember izgat, az egyes tájegységek sajátos lelkületének kifürkészésénél alig ismerek lényegesebb írói feladatot” – mesélte nekünk korábban Halász Margit, aki elhatározta, hogy készít egy regénysorozatot, amelynek mindegyik könyve Magyarország egy adott, illusztris tájegységén játszódik majd.
Éneklő folyó
„Az első az Éneklő folyó volt, amely a Tisza regénye lett, és nyert az Irodalmi Jelen regénypályázatán. Majd következett a Gyöngyhomok, a magyar Szahara regénye, ezután pedig a hegyek felé vettem az irányt, fel a Mátrába, ahol megismertem egy ottani sajátos szakmát: a szénégetést, és rátaláltam Vidróczki alakjára, aki egy kódexben ad életvezetési tanácsokat a főhősömnek. Így lett a regény címe: Vidróczki-kódex. A negyedik, tájakhoz kapcsolódó regényem, A vörös nyelvű párduc tavaly jelent meg. Ez a Hortobágyon és a Hajdúságban játszódik” – magyarázta a szerző.
Ezek közül most az Éneklő folyót emeli ki nyári olvasmánynak az író: „A Tisza-parti Anna Karenina-történetet nem csak vízparton nyaralóknak javaslom. Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem – mondja a népdal. Szerelem, szerelem, gyönyörűséges gyötrelem – mondja a regény. Egyszerre nevettet és ríkat. Jó ringatózást a tiszai ladikban!” – kívánja az olvasóknak Halász Margit.
Vissza a gyermekhez és A Pál utcai fiúk
A szerző a Vissza a gyermekhez – Magyar írók novellái című kötetet javasolja még a felnőtteknek olvasmányként, amelyet Kőrössi P. József szerkesztett: a novellasorozat új darabja magyar írók gyermekekről szóló novelláit tartalmazza. A kötet szerzői között találjuk többek között Ady Endrét, Csáth Gézát, Füst Milánt, Gárdonyi Gézát, Heltai Jenőt, Hunyady Sándort, Juhász Gyulát, Karinthy Frigyest, Kosztolányi Dezsőt, Márai Sándort, Móricz Zsigmondot, Pap Károlyt, Szomory Dezsőt, Török Gyulát. „Gyermekek voltunk, gyermekek vagyunk, gyermekek leszünk. Van-e ennél fontosabb téma? A remek merítés darabjai együtt és külön-külön is szórakoztató és elgondolkodtató élményt nyújtanak. Ne restelljünk gyerekeskedni!” – ajánlja Halász Margit, aki az ifjúsági könyvek közül is kiemel egyet újraolvasásra: Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényét. „Annak ajánlom, aki nyaralás közben sem fél a nagy érzelmek átélésétől. Újraolvasva olyan színek és árnyalatok is előjönnek, melyek első olvasáskor a cselekmény dússága miatt rejtve maradnak. Éljen a világ összes grundja!”
A szerzővel készült interjút itt lehet olvasni: http://www.kultura.hu/magyar-tajak-iroja
Az utolsó boszorkány lánya
„Éppen egy másik könyvemhez kutattam a javasasszonyokról, amikor rátaláltam a 17. század végi, 18. század eleji boszorkányperek iratanyagára az interneten. Rögtön éreztem, hogy szívesen foglalkoznék vele, mert nemcsak a téma érdekelt, hanem a korszak is. Szerettem volna írni a 18. századi eseményekről és arról, milyen vádakkal ítélték máglyahalálra a nőket és néha a férfiakat” – mesélte nekünk korábban Fábián Janka író, aki Az utolsó boszorkány történeteiben a boszorkányüldözések és javasasszonyok világát eleveníti fel.
A szerelmes királynő
A szerző a felnőtt olvasók kezébe adná még Princess Michael of Kent A szerelmes királynő című könyvét is. „Nyáron jómagam is előnyben részesítem a könnyedebb olvasmányokat, de azért ilyenkor is olyanokat igyekszem választani, amelyek azért nyújtanak valami pluszt is. Emellett – talán nem meglepő – rajongok a történelmi regényekért. Ebben a könyvben minden megvan, ami kellemes nyári olvasmánnyá teszi: nem túl tömény, nem akarja megtömni a fejünket sokszor fölösleges és fárasztó ismeretanyaggal, de hiteles, beleélhető és ami a legfontosabb, szórakoztató” – jegyzi meg az író.
Elveszett csillagok
A gyerekeknek is ajánl nyári olvasmányt Fábián Janka. Bíró Szabolcstól az Elveszett csillagokat. „Én még nem olvastam (bár készülök rá), de mindenkitől csak jókat hallottam róla. Izgalom, kikapcsolódás és még egy kis kedvcsináló is a gyakran nyögvenyelősen elkezdett kötelező olvasmányokhoz. Nem utolsósorban pedig én is szerepelek benne!”
A Fábián Jankával készült interjút itt lehet elolvasni: http://www.kultura.hu/olvasok-fedeztek-fel
Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről
Fodor Veronika nemcsak a gyermekeknek írt legendagyűjtésről, hanem maga is különleges tárgyakat és történeteket gyűjtött már gyermekként is hajóslegény nagyapjától. „Az eredeti szakmám történész, és a kutatással töltött évek során kezdtem egyre jobban érdeklődni a 19. és 20. század iránt, főként az ipari találmányok és járművek foglalkoztattak, melyek közül többel találkozhatunk a mesékben is. Ilyen a két kedvencem: a kinematográf, amely rögzített és vetített is mozgóképet, és a mai mozi elődje, valamint az íróautomata. (…) A mostani világban minden pótolhatónak és eldobhatónak tűnik, és a gyerekek is ezt látják maguk körül. Ezért gondoltam, hogy megmutatom a könyv által: fontos azoknak az emlékeknek a megőrzése és továbbadása, amelyek közel állnak hozzánk és szüleinkhez, nagyszüleinkhez. Én is legendagyűjtő vagyok, mint a könyvem főhőse. Nekem is vannak olyan tárgyaim, melyeket a déd- és nagyszüleimtől örököltem, és nem válnék meg tőlük semmi kincsért. Remélem, hogy a történetek felkeltik a gyermekek érdeklődését is a régi korok és tárgyak iránt, és így közelebb kerülhetnek a felmenőik világához” – mondta el nekünk a szerző a Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről című könyvről, melyet olvasóinknak ajánl a nyárra.
A nevem piros
Orhan Pamuk A nevem piros című regényét adná még kezünkbe a szerző. „Tudna még úgy nézni egy színre, mintha életében először látná? Mikor a szín nem csupán egy szín, hanem íz, illat és varázslat? Orhan Pamuk könyve a szépség és a változás esszenciája, mesterien vegyítve egy titokzatos gyilkosság, a 16. századi Oszmán Birodalom intrikáinak és a miniatúrafestők művészetének világával. Nem az a kifejezetten könnyed, nyári olvasmány, de mindenképpen felejthetetlen élményt nyújt a szépirodalom és a történelmi regények kedvelőinek” – fogalmazza meg Fodor Veronika.
A nagy szökés
Davis Walliams A nagy szökés című könyvét pedig a gyerekeknek szánja az író. „Bunting repülőalezredes és unokája, Jack a főszereplője ennek a humoros és lebilincselően kalandos könyvnek. Az alezredes idős korára teljesen a múltban ragadt, háborús történetekkel szórakoztatja unokáját és meggyőződése, hogy még tart a második világháború. A nagypapa az Alkonyi Hajlék idősotthonba kerül, de Jack ebbe nem tud belenyugodni, így belevágnak egy nagy kalandba. Walliams szójegyzéket is tett könyve végére, segítve a háborús fogalmak megértését, és magát az alezredest is megcsodálhatjuk a melléklet képein” – emeli ki Fodor Veronika.
A Fodor Veronikával készült interjút itt lehet elolvasni: http://www.kultura.hu/talalkozas-egy-170620
Forrás: http://www.kultura.hu/tudod-mar-mit-olvasol
 

MOZAIK

--Gorkij és Lenin Capri szigetén
1906-ban részben politikai, részben egészségügyi okokból a cári rendszerrel szemben rendre nyílt kritikát megfogalmazó orosz sztáríró, Makszim Gorkij is Caprira költözött. 1908-ban pedig maga Vlagyimir Iljics Lenin is tiszteletét tette az azúrkék szigeten. Gorkij 1906-ban érkezett Nápolyba, de híre megelőzte: már széles körben ismerték a cári rendszer által üldözött írót. Az európai értelmiségiek tiltakozása a proletár kultúra hősévé emelte, és nemzetközi ismertséget hozott számára. A Nápolyi-öbölbe érkezése olyan politikai jelentőségű esemény volt, amelyet a nagy napilapok tudósítói is figyelemmel kísértek. Gorkijt és szeretőjét, Marija Andrejevát érkezésükkor virágokkal és buzdító szavakkal fogadták Nápoly főterén: „Éljen az orosz forradalom! Le a cárral!” Caprin, ahol a fényűző Quisisana Hotelben szállt meg, hasonló lelkesedés várta, így arról is meggyőzték, hogy vegye bérbe a tengeri sziklákra néző Blaesus-villát. Az író végül hét évig maradt a szigeten.
Gorkij rezidenciája – Tolsztoj Jasznaja Poljana-i birtokához hasonlóan – hamarosan az orosz értelmiségiek találkozóhelyévé vált: írók, festők és kalandvágyó nemesek tucatjai voltak bejáratosak a csodálatos kilátással rendelkező villába. Gorkij barátai között tudhatta többek között a színész-rendező Konsztantyin Sztanyiszlavszkijt (a színjátszást megreformáló módszer megteremtőjét, névadóját) és az énekes Fjodor Saljapint, a 20. század egyik leghíresebb basszistáját, aki csodálatos hangjával sokszor kápráztatta el Capri lakóit. Az író persze hivatására is szakított időt, ekkor írta többek között a Mesék Itáliáról, valamint Az anya című műveit is.
Gorkij 1905-ben Szentpétervárott ismerte meg Vlagyimir Iljics Lenint. Csodálattal tekintett a politikusra, akiben egy új világrend megteremtőjét látta. 1908 áprilisában Gorkij arra biztatta Lenint, látogassa meg. A forradalmár elsőre visszautasította az ajánlatot, az író azonban annyira csábító képet festett Capriról, hogy a marxista vezető végül nem tudott ellenállni az invitálásnak. Ennek azonban nem csak a földközi-tengeri sziget vonzereje volt az oka.
Forrás: http://mult-kor.hu/gorkij-es-lenin-capri-szigeten-20170428

 
--33 évesen nyugdíjaztatta magát, és kitanulta a szűcsmesterséget Füst Milán
Ötven éve, 1967. július 26-án halt meg Füst Milán Kossuth-díjas író, költő, drámaíró és esztéta. Mélyen szkeptikus alkat, emellett teljességre törő egyéniség volt, aki képzelete valóságát tekintette írói közegének. Schöpflin Aladár írta róla: „Erős, független költői egyéniség, nem hasonlít senkihez, egyedül áll a világban…”
Budapesten született 1888. július 17-én, elszegényedett zsidó kispolgári családban, Fürst Milán Konstantin néven. Hivatalnok apja korán meghalt, anyja szűkös körülmények között nevelte. 1904-ben tüdővérzést kapott, utókezelésre Abbáziába került, itt kezdte írni naplóját, amelyet 1944-ig folytatott. Az anyag nagy része a második világháborúban megsemmisült, a megmaradt részek azonban később megjelentek.
1912-ben fejezte be közgazdasági és jogi tanulmányait a budapesti egyetemen, majd felsőkereskedelmi iskolákban tanított, szenvedélyes pedagógus volt. 1918-ban a Vörösmarty Akadémia, az őszirózsás forradalom idején alakult irodalmi társaság jogásza volt. 1919-ben megszervezte a szellemi munkások első szervezetét, emiatt 1920-ban felfüggesztették állásából, fegyelmit kapott, bujkálni kényszerült.
1921-ben nyugdíjaztatta magát, kitanulta a szűcsmesterséget, s életét az írásnak szentelte.
Teljes cikk itt: http://mult-kor.hu/33-evesen-nyugdijaztatta-magat-es-kitanulta-a-szucsmesterseget-fust-milan-20170727

 
--„Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” – háborús élményei ihlették meg Hemingwayt
118 éve, 1899. július 21-én született Chicagóban Ernest Hemingway Nobel-díjas amerikai író. Írásainak férfias jellege éppúgy hozzájárult népszerűségéhez, mint a nyilvánosság előtt zajló, kalandokkal, veszélyekkel, szenvedélyes szerelmekkel (négyszer nősült) teli élete.
Szenvedélyesen horgászó és vadászó orvos apa, a művészetek iránt fogékony anya gyermeke volt – élete és munkássága szerencsésen ötvözte e két ellentétes örökséget. Szorgalmas és eminens diák volt, az írással már kamaszként „eljegyezte” magát. Egyetem helyett a Kansas Cityben megjelenő Star című lap riportere lett.
Az I. világháborúban a Vöröskereszt mentősofőrjeként szolgált, mert gyenge szeme miatt nem lehetett katona. Piavénál megsebesült, a milánói kórházban lábadozva szeretett bele egy ápolónőbe, e reménytelen vonzalomból s háborús élményeiből született 1929-es, Búcsú a fegyverektől című regénye.
A Toronto Star című lap tudósítójaként utazott Franciaországba. Az itt élő amerikai írók, köztük F. Scott Fitzgerald és Ezra Pound biztatták írásra; első szépirodalmi művei is Párizsban jelentek meg. Első sikerét 1926-os, Fiesta című regényével aratta, amelyben a háború utáni „elveszett nemzedék” tagjairól írt.
Hemingway síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború, s fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. Sokféle élményeiből születtek a végsőkig lecsupaszított, tárgyilagosságra és őszinteségre törekvő, feszes tempójú művei (Halál délután, Afrikai vadásznapló, Szegények és gazdagok).
Haditudósítóként többször járt a spanyol polgárháborúban, színdarabot is írt a megszállt Madridról Az ötödik hadoszlop címmel. Itt játszódik az Akiért a harang szól című regénye is, amely talán a legnagyobb közönségsikert aratta.
A harmincas évek végén Havanna mellett vásárolt szerény birtokot, a Finca Vigíát, ahol csaknem három évtizeden át élt. A II. világháborúban is aktív szerepet vállalt, volt haditudósító, részt vett a brit légierő bevetésein, a normandiai partraszálláskor az amerikaiakkal kelt át a La Manche-csatornán, 200 fős csapatával részt vett Párizs felszabadításában, az Ardennekben is harcolt. Bátorsága, katonai jártassága a hivatásosokat is lenyűgözte.
A háború után visszatért Kubába. 1950-ben megírta A folyón át a fák közé című regényét, amely visszhangtalan maradt. Annál nagyobb sikert aratott az idős kubai halász heroikus története, Az öreg halász és a tenger, amelyért 1953-ban Pulitzer-, majd egy évvel később Nobel-díjat kapott. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” – a regény kulcsmondata Hemingway személyes hitvallásaként is értelmezhető.
Bár Castróval jóban volt, 1960-ban elhagyta Kubát, az Idaho állambeli Ketchumben vásárolt házat, ahol megpróbált ugyanúgy élni és alkotni, mint korábban. Depressziós szorongásai miatt azonban kétszer is klinikára került, elektrosokk-kezelést is kapott. Szenvedéseit ez sem enyhítette, s 1961. július 2-án ketchumi házában főbe lőtte magát.
Hagyatékában sok kézirat maradt, ezek nagy részét azóta kiadták (Vándorünnep, Szigetek az áramlatban).
Forrás: http://mult-kor.hu/az-ember-nem-arra-szuletett-hogy-legyozzek-haborus-elmenyei-ihlettek-meg-hemingwayt-20170721

 
--Sir Arthur Conan Doyle gyűlölte az általa megalkotott Sherlock Holmest
A modern bűnügyi regény és Sherlock Holmes, minden detektívek ősének megteremtője, Sir Arthur Conan Doyle skót író 87 éve, 1930. július 7-én halt meg.
1859. május 22-én született Skóciában, ír szülők gyermekeként. Az orvosi egyetem elvégzése után Dél-Angliában kezdett praktizálni, de kevés páciense akadt, így unaloműzésből írogatni kezdett. Első jelentősebb műve, a Bíborvörös dolgozószoba 1887-ben jelent meg, ebben mutatkozott be a zseniális és különc mesterdetektív, Sherlock Holmes és segítőtársa-krónikása, a lassú észjárású és jámbor Watson doktor. A rejtélyeket éles megfigyelőképessége és logikus következtetései révén megoldó nyomozót az író egykori sebészprofesszoráról mintázta.
Doyle a közönség követelésére 1891-től negyven évig írta az újabb és újabb rejtélyeket, figuráit olyan kiváló stílusban és sajátos, fanyar humorral ábrázolta, hogy sokan élő embernek vélték Sherlock Holmest. Amikor 1893-ban a detektív halálát lelte az ősellenségével, dr. Moriartyval folytatott küzdelemben, az olvasói felháborodás miatt kénytelen volt feltámasztani teremtményét. Az író a való életben is szeretett rejtélyeket megoldani, két ügyben is bebizonyította már elítélt vádlottak ártatlanságát, s a rendőrség is fordult hozzá segítségért, például Hasfelmetsző Jack ügyében.
Hiába tette Sherlock Holmes a legtöbbet kiadott íróvá, hiába vetélkedtek műveinek példányszámai a Bibliával, ő maga nem tartotta sokra detektívregényeit. Amennyire rajongtak hőséért az olvasók, annyira ki nem állhatta ő maga, teremtményét okolta azért, hogy az áhított irodalmi sikerek elmaradtak, ő maga pedig egyetlen műfajba, témába szorult vissza. Próbálkozott pedig számos műfajjal: színdarabokat, történelmi regényeket, katonadalokat írt, az angol-búr háborúban szerzett élményei az angol gyarmati uralom mellett érvelő mű megírására ihlették. Az írót a háborúban teljesített katonaorvosi és egyéb szolgálataiért 1902-ben lovaggá ütötték. Magánélete nem volt kiegyensúlyozott, két sikertelen házasságából öt gyermeke született. Első felsége tüdőbajban halt meg, egyik fia az I. világháborúban esett el, ezután az író a spiritizmus meggyőződéses hívévé vált. A sussexi Crowborough-ban halt meg 1930. július 7-én, szívrohamban.
Sherlock Holmes 1927-ben „visszavonult” vidéki otthonába, és méhészkedni kezdett, londoni címére azonban a mai napig hetente kétszáz levél érkezik. Ezekre általában egy bank válaszol udvariasan, ez található ugyanis a Baker Street 221. alatt. A regényekben szereplő 221/b a Baker Street 239. számú ház mellé van kiírva, itt működik a Sherlock Holmes Múzeum. A mesterdetektív kalandjairól még ma is készülnek filmek, színdarabok, sorozatok, s magyarul is megjelent minden története.
Forrás: http://mult-kor.hu/sir-arthur-conan-doyle-gyullte-a-sajat-maga-altal-megalkotott-sherlock-holmest-20170707

 
--Melyik a leghíresebb, Romániában játszódó regény?
Elkészítette a Global English Editing azon könyvek listáját, amelyek a leghíresebbek egy-egy adott országban játszódók közül. Romániából Bram Stoker Drakulája került fel a listára, Magyarországról Kertész Imre Sorstalansága. Amerikára a Tom Sawyer kalandjai a legjellemzőbb, Oroszországra a Háború és béke, Svédországra A tetovált lány, Nagy-Britanniára a Büszkeség és balítélet, Olaszországra A rózsa neve. A listát ismertető Könyvesblog azt is megemlíti, hogy néhány hónapja a Redditen keresték minden ország leghíresebb könyvét (amelyet odavalósi szerző írt, nem feltétlen ott játszódik). Akkor Magyarországról az Egri csillagokat, Romániából az Akasztottak erdejét említették.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10412

 
--Kulcsszó-kiemeléssel az olvasási nehézségek csökkentéséért
Jobban megértik-e és gyorsabban el tudják-e olvasni a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek azt a szöveget, amelyben ki vannak emelve a kulcsszavak? - erre a fő kérdésre keresi a választ gyakornokunk, Régeni Anna mesterszakos diplomamunkájában.
Az angol nyelvű szakdolgozat - az elméleti háttér részletes és alapos ismertetése után - egy hosszabb távú projektünk első lépésének eredményeit foglalja össze. Bevalljuk, a kapott eredményeknek pont az ellenkezőjére számítottunk. A kollégáink által végzett kutatások szerint ugyanis a kulcsszó-kiemelés nem gyorsítja, hanem lassítja az olvasás tempóját, illetve nem hoz látványos javulást a szövegértés tekintetében.
Célunk ugyanis egy olyan kulcsszó-kiemelő kifejlesztése, amely nemcsak az olvasási nehézséggel küzdő gyerekek olvasásértését segíti elő, hanem az internetező társadalom információfeldolgozását is megkönnyíti.
Forrás: KIT Hírlevél, 2017/27., 2017. július 12. (27. szám)

 
--Egészség a sorok között - könyvolvasás az öregedés ellen
Futunk, úszunk, jógázunk - az egészségünkért igyekszünk rendszeresen időt szakítani a testmozgásra. Pedig ugyanilyen motivációból tudatosan időt kellene szánnunk arra is, hogy egy helyben üljünk a kanapén, a metrón, egy padon a parkban - egy jó könyvvel a kezünkben.
Több, egymástól független kutatás is megállapította, hogy agyunk elkerülhetetlen öregedését egyetlen dologgal lassíthatjuk le, valamely „megerőltető” szellemi tevékenységgel. Ezek közé tartozik az olvasás is. Az olvasás módosítja az agyi szinapszisokat, vagyis az idegsejtek közötti kapcsolatokat, így az agy hatékonyan tud tovább működni. Ezen kívül növeli az empátiát, jó hatással van társas kapcsolatainkra, segít leküzdeni a depressziót, kreatívabbá tesz, megkönnyíti az elalvást, és javítja az alvást.
Ám nem mindegy, hogy miből olvasunk. A különböző kütyük rövidhullámú, kék háttérfénye például elnyomja az álmot hozó hormont. Egy norvégiai kutatás szerint aki Kindle-t olvas, az kevesebb információt tud feldolgozni az olvasottakból, mint aki ugyanazt a szöveget hagyományos könyvből olvassa el. A kutatók úgy vélik, ezt az is magyarázza, hogy amikor könyvet olvasunk, jobban tudatában vagyunk annak, hogy haladunk egy történetben: a kezünkkel is tapinthatjuk, hogy bal oldalon növekszik az oldalak száma, a jobb oldalon csökken. (Lovász Ildikó cikke alapján: Jenei Ágnes)
Forrás: KIT Hírlevél, 2017/27., 2017. július 12. (27. szám)

 
--Egyre kedveltebb a digitális Biblia
Gyorsan nőtt a nem-nyomtatott bibliák eladása az elmúlt években. Az internet, az okostelefonok és a táblagépek korában már mindenki elérheti a Szentírást, és egyre többen használnak is mobiltelefonos alkalmazásokat a napi bibliaolvasáshoz. A világban a letöltések száma immár 400 milliónál jár. Németországban valóságos bestseller lett a Luther-féle Biblia, tavaly több mint kétszer annyi fogyott belőle, mint előzőleg. De a palesztin területeken például 2016-ban ötször annyian töltötték le az Újszövetséget, mint korábban, a kommunista Kubában pedig több mint 350 ezer Biblia fogyott. A Szentírás elterjedését az is segíti, hogy egyre több országban olvashatják saját nyelven a digitalizált változatot is.
Forrás: KIT Hírlevél, 2017/27., 2017. július 12. (27. szám)

 
--Katalógusszekrény - újrahasznosítva
Mi mindenre használható egy katalógusszekrény, ha már nem tartunk benne katalóguscédulákat?
Néhány ötlet az újrahasznosításra: tarthatunk benne/rajta képeket, növényeket, bort, konyhai felszerelést, a sor végtelen.
Forrás: KIT Hírlevél, 2017/27., 2017. július 12. (27. szám), http://bookriot.com/2017/07/10/need-library-card-catalog/

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros),borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.