HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Barátné dr. Hajdu Ágnes, az MKE elnöke újra az IFLA Governing Board tagja
Barátné dr. Hajdu Ágnes – az MKE elnöke – a könyvtárosegyesületi tevékenységével is összhangban, elkötelezetten dolgozik évek óta a nemzetközi kapcsolatok építésén és kiteljesítésén, ezzel is támogatva a szervezetünket és a magyar könyvtárügyet.
Egész pályafutása során nagyon fontos feladatának tekintette mindig is az európai könyvtáros egyesületek, intézmények, könyvtárosok közötti szakmai kapcsolatok ápolását, a közös stratégiai gondolkodást, a jó gyakorlatok megismerését és megosztását, az aktuális ügyek melletti állásfoglalást.
Barátné dr. Hajdu Ágnes nagyon hosszú ideje aktív szakmai tevékenységet folytat az IFLA-ban (Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége – International Federation of Library Association and Institutions). Tizenkét éve tagja az IFLA Tudásmenedzsment Szekciójának, melynek 2006 és 2009 között titkára is volt. 2006-tól egyedüliként folyamatosan tagja a szekció programjai szervezőbizottságának, ebből három alkalommal a bizottság elnökeként készítette elő a nyilvános üléseket, szatellit konferenciákat (Göteborg 2010, Helsinki 2012, Szingapúr 2013).
Természetesen tudományos tevékenységei révén is kötődik nemzetközi szervezetekhez (ISKO, UDC Consortium), illetve ezek konferenciáihoz. 2010 és 2011 között tagja a Bill and Melinda Gates Alapítvány Tanácsadó Testületének. 2013-ban a magyar könyvtárosok közül elsőként kapott jelölést, majd 2015-ben nyert megválasztást az IFLA Governing Board-jába, a világszervezet 1927-es alapítása óta. Ez, ahogy Sinikka Sipilä fogalmazott, történelmi tett.
Az újraválasztás a 2015-2017 időszakban végzett kiemelkedő szakmai és tudományos munkájának elismerése, igényes és magas szintű munkájának, nemzetközi elismertségének, hatalmas megnyilvánulása, illetve az IFLA Governing Boardjában végzett aktív szerepvállalásának köszönhető.
A hír hivatalos linkje az IFLA weboldalán: https://www.ifla.org/node/11460.
Az MKE Elnöksége nevében: Gerencsér Judit, az egyesület főtitkára
Forrás: http://mke.info.hu/blog/2017/06/baratne-hajdu-agnest-a-magyar-konyvtarosok-egyesulete-elnoket-ujravalasztottak-az-ifla-governing-boardjaba/



PÁLYÁZATOK
 
--100.fi szövegíró pályázat
„Mit jelent Neked Finnország ma? Van egy jó történeted? Mondd el a magadét!” - ezzel a felhívással hirdet minden érdeklődő számára szövegíró pályázatot a Kalevala Baráti Kör, a budapesti finnbarátok egyesülete, Finnország függetlenségének 100. évfordulója alkalmából. A Finnországhoz kapcsolódó írások hossza maximum 2017 leütés lehet (magyar nyelven, szóközökkel együtt), a műfaj teljesen szabadon választható. Az elkészült pályaműveket a https://goo.gl/XB2ue7 linken található űrlapon kell benyújtani. Beküldési határidő: 2017. július 15-e éjfél. A pályázat fővédnöke Dragomán György író, az írásokat értékelő zsűri tagjai: Böröczki Tamás kiadói szerkesztő (Gondolat Kiadó), Bába Laura műfordító, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Finnugor Tanszékének tanára, Pákozdi Dóra magyarszakos bölcsész.
Az írásokat a pályázat során mindvégig jeligésen, a személyes adatoktól elválasztva kezelik. Az eredményhirdetésre 2017 őszén Budapesten kerül sor, nyilvános ünnepség keretében. A legjobb alkotásokból válogatást tesznek közzé, a pályázaton való részvétellel a jelentkezők automatikusan átruházzák a beküldött művek felhasználási jogát a szervezőkre, hogy műveiket azok bármilyen formában kiadják, kiállítsák, terjesszék vagy másolják, bármiféle anyagi vagy egyéb juttatás nélkül. Kapcsolat: info.100.fi@gmail.com
Forrás: https://www.facebook.com/events/1853137664952793/

 
--Szabó Magda 100 – Könyvajánló-pályázat
A Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár Gyermekkönyvtára kreatív könyvajánló-pályázatot hirdet általános iskolás és középiskolás diákoknak Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából. Pályázni lehet a szerző bármelyik művéhez kapcsolódó könyvajánlóval (pl.: rajz, fotó, vlog, könyvtrailer, szöveges könyvajánló, honlap-készítés, Facebook-oldal létrehozás stb.). Beküldési határidő: 2017. szeptember 11. Beküldési cím: Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, Szekszárd, Széchenyi u. 51.; gyermekkonyvtar@gmail.com; "Szabó Magda 100 - könyvajánló pályázat". A pályaműveken fel kell tüntetni a pályázó nevét vagy jeligéjét, illetve életkorát és elérhetőségét! Érdeklődni a (00-36-)74-312-209 telefonszámon vagy a gyermekkonyvtar@gmail.com címen lehet. Eredményhirdetésre az Országos Könyvtári Napok keretében, 2017. október 4-én kerül sor.
Forrás: http://www.igyuk.hu/index.php/gyermekko-nyvta-r

 
--Ábel a 21. században - Novellaíró pályázat
A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium és a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület novellaíró pályázatot hirdet Tamási Áron születésének 120. évfordulója alkalmából, a Kárpát-medencében magyarul tanuló középiskolás diákok számára. A novellaíró pályázat témája: Ábel a 21. században. A pályamű megszabott terjedelme: 3-5 oldal. Beküldési határidő: 2017. szeptember 10. (vasárnap), 12 óra. A pályamunkákat a hadnagyjoli@freemail.hu e-mail címre várják.
A pályaműveket kortárs erdélyi írók, lapszerkesztők, magyartanárok bírálják el. Eredményhirdetésre és díjazásra az író születésnapján, 2017. szeptember 20-án kerül sor, a Tamási Áron-emlékünnepség keretében. A díjakat a farkaslaki Tamási Áron Egyesület és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium biztosítják.
Forrás: http://eirodalom.ro/palyazatok/item/3504-novella%C3%ADr%C3%B3-p%C3%A1ly%C3%A1zat-di%C3%A1koknak.html


 
KONFERENCIÁK

--Mikes Kelemen Program Konferencia – beszámoló: egy program 3+ éve
A tengerentúli diaszpóra hagyatékainak számbavétele, megőrzése és hasznosítása érdekében létrehozott Mikes Kelemen Program 3 évnyi tapasztalait összegző konferenciáról számolt be blogbejegyzéseiben Deák Nóra, az ELTE Angol-Amerikai Intézet Könyvtárának vezetője:
'A viszonylag kései meghívó ellenére népes közönség előtt rendezték meg 2017. május 4-én az Országos Széchényi Könyvtárban a 'Mikes Kelemen Program tengerentúli hungarikumainak közgyűjteményi jelentősége' című konferenciát. A cím minden szava lényeges és jelentőséggel bír, és részben utal a téma összetettségére, előnyeivel és kihívásaival együtt, amelyet az előadások is hűen tükröztek.
Az előadásokból és kerekasztal-beszélgetésből álló egésznapos rendezvény a 2013-ban elindult Mikes Kelemen Program eddigi eredményeiről és részben várható sorsáról, valamint azokról a kihívásokról szólt, amelyekkel a program kidolgozóinak és lebonyolítóinak a kezdetek óta szembe kellett nézniük.'
Deák Nóra képes beszámolója itt olvasható: http://node2017.blogspot.ro/2017/05/mikes-kelemen-program-konferencia.html
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista

 
--A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 49. Vándorgyűlése
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) idén Miskolcon tartja éves vándorgyűlését, július 5. és 7. között. A vándorgyűlés honlapján a teljes programkínálat áttekinthető azok részére is, akik távolról kísérik figyelemmel a rendezvényt: http://vandorgyules.rfmlib.hu/a-vandorgyules-programja/
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Pálné moderátor

 

KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Utazó követek – kortárs magyarországi irodalmi lapok szerkesztői Csíkszeredában
Kortárs magyar irodalomról, az irodalmi lapok szerkesztésének kulisszatitkairól hallhatott a csíkszeredai irodalomkedvelő közönség 2017. június 28-án, a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett találkozón. A meghívott vendégek rangos mai magyarországi irodalmi lapok szerkesztői voltak: Csuhai István (ÉS), Kabai Lóránt (Műút), Keresztesi József (Jelenkor), Orcsik Roland (Tiszatáj), Tóbiás Krisztián (Tempevölgy), beszélgetőpartnerként Erdei L. Tamás és Murányi Sándor Olivér írók vettek részt a találkozón.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/523/az-irodalom-utazo-kovetei--kortars-magyarorszagi-irodalmi-lapok-szerkesztoi-csikszeredaban
Ásó, kapa s a piszkavas - Tuzson Edit könyvbemutatója
Tuzson Edit Ásó, kapa s a piszkavas című könyvének bemutatóján megtelt érdeklődőkkel a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme 2017 június 14-én. A csíkszeredai elsőkönyves szerző kötetének alcíme 77 kép egy házasságból, a könyvről dr. Dósa Zoltán író, pszichológus, egyetemi tanár beszélgetett a szerzővel. A bemutató közvetlen és humoros hangulatát Nagy Lóránt gitárjátéka és a Bartalis Gabriella színművésznő által felolvasott írások tették teljessé. A gitárjáték és felolvasás mellett a beszélgetés során érdekes gondolatok hangzottak el a házasság problémás oldalairól és szépségeiről is, amelyről a szerző őszinte hangon vall a kötet rövid írásaiban, emellett a férfi és női agy működésének különbségeiről is szó esett.
Sajtóvisszhang: http://hargitanepe.eu/a-hazassag-kerdesere-nincs-jo-valasz/
Gál Elemérre emlékeztek az olvasókör júniusi találkozóján
2017. június 12-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban Gál Elemérre (1929–2007), a zsögödi születésű íróra, tanárra, szerkesztőre emlékeztek az Olvasókör találkozóján, az író halálának tizedik évfordulója alkalmából. Bár életútja más vidékekre vezette Gál Elemért – tanári évtizedeit Szatmárnémetiben töltötte, 1994-ben Egerben telepedett le - nem szakadt el soha a szülőföldtől, lélekben itt maradt. Itthon alig ismerik írásait, munkásságát, bár regénye, a Héthavas, 2008-ban Csíkszeredában is megjelent - hangzott el Kelemen Katalin előadásában, aki a szülőföldjén méltatlanul elhallgatott író személyiségét és munkásságát ismertette. Az előadásban helyet kaptak az író naplófeljegyzései is, amelyek műhelynapló-jelleggel rögzítették főműve, a Héthavas című őstörténeti hitregény megírásával kapcsolatos kételyeit, vívódásait. Olyan írásokból is elhangzottak részletek, amelyekből kibontakozik egy kép arról, hogy emberként milyennek látták őt pályatársai, tanítványai.
Az Olvasókör honlapján a találkozóról: https://sites.google.com/site/olvasokoer/29-huszonhatodik-talalkozo-2017-junius-12
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/520/gal-elemerre-emlekeztunk-az-olvasokor-juniusi-talalkozojan
Nagy Szidónia képzőművész tárlata a könyvtárban
Nagy Szidónia Éva csíkszeredai képzőművész alkotásaiból nyílt egyéni kiállítás a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. június 6-án. A tárlat megnyitójára megtelt érdeklődőkkel a könyvtár előadóterme. Túros Eszter művészettörténész méltatta a kiállított alkotásokat. Hét év után először jelentkezett Nagy Szidónia Éva egyéni kiállítással, a könyvtárban bemutatott alkotásokat több év terméséből válogatta. Túros Eszter szerint a művész alkotásait szemlélve mágikus térbe lépünk, az alkotó nem fél a színektől és formáktól, képei az otthonosság érzetét keltik a nézőben.
Sajtóvisszhang: http://hargitanepe.eu/a-kepekben-rejlo-magia/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/519/nagy-szidonia-eva-egyeni-tarlata-a-konyvtarban
Könyvtárosképzés a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a Romániai Közkönyvtárak Egyesülete (ANBPR) közép- és felsőfokú könyvtárosképző tanfolyamot indított Csíkszeredában. A szakmai képzés 2017-2018 folyamán zajlik, évente két, tizenkét napos elméleti oktatási modul, valamint szakmai gyakorlat formájában. A képzés első szakasza 2017. június 19. és 30. között zajlott a Kájoni János Megyei Könyvtár székhelyén. A résztvevők részben könyvtárosként dolgoznak, részben most ismerkednek a szakmával. A kétéves időtartamú képzés első szakaszában a könyvtáros szakma alapjaival ismerkednek, a könyv- és könyvtártörténet, könyvtári állománykezelés, osztályozás, katalogizálás, statisztika, intézményi kommunikáció, valamint könyvtári szolgáltatások területein bővíthették tudásukat. A képzés második, befejező részére egy év múlva kerül sor, majd, sikeres záróvizsga esetén, ezt követi a könyvtári szakképesítést hivatalosan igazoló oklevél kibocsátása.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/524/konyvtaroskepzo-tanfolyam-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Helyismereti információk webes közzététele - szakmai képzés
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete a budapesti Könyvtari Intézettel közösen szervezett helyismereti témájú képzést romániai magyar könyvtárosok számára 2017. június 20-21-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A szakmai képzés a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg. A tanfolyam oktatói, Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetője és Takáts Béla, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény szakmai igazgatóhelyettese betekintést nyújtottak a helyismereti könyvtári munka új lehetőségeibe. A résztvevői képet kaptak arról, hogy miként foglalkozhat a könyvtár helyismerettel a digitális korban, hogyan alkalmazkodhat a virtuális világ kihívásaihoz a helyismereti információk internetes közzétételével. Megismerhették a helyismereti tájékoztatás interneten elérhető legfontosabb forrásait, honlapokat és adatbázisokat, emellett számos új lehetőséget, melyekkel digitális dokumentumaikat közzétehetik az interneten, növelve ezzel saját intézményük hatókörét, munkájuk hatékonyságát.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/522/helyismeret-a-digitalis-vilagban-helyismereti-informaciok-webes-kozzetetele--szakmai-kepzes

 
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Azért vagyunk a világon, hogy... - Vetélkedő után, táborra készülve
Sorban ötödik alkalommal szervezett műveltségi és kreativitási vetélkedőt 5–8. osztályos háromszéki diákoknak a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum. Az idei, Azért vagyunk a világon, hogy… című megmérettetés Tamási Áron születésének 120. évfordulója jegyében, az íróra emlékezve zajlott 2017. június 10-én, a társszervező múzeumban, egész napos programot kínálva a résztvevőknek.
A május elején közzétett vetélkedő-felhívásra 30 háromfős csapat jelentkezett a megye kilenc településének (Alsó- és Felsőcsernáton, Barátos, Kézdivásárhely, Sepsikőröspatak, Sepsiszentgyörgy, Ozsdola, Zabola, Zágon) ugyanannyi iskolájából. A megmérettetést megelőzően az volt a feladatuk, hogy gondolják tovább az annak címében szereplő Tamási-gondolatot, értelmezve azt, alkalmazva akár a mai valóságra, megfogalmazva saját(os) választ/befejezést a világban való helykeresésükre, szerepükre, feladataikra vonatkozóan. A mondat kiegészítését, annak indoklását legtöbb 5 percben mutathatták be a csapatok egymásnak és a zsűrinek a vetélkedőn, mind szöveges, írott, mind audiovizuális tartalmakat (hangbejátszás, fotók, videofelvétel) felhasználva, tetszés szerint.
Objektív okok miatt 26 csapat, azaz 78 diák érkezett a vetélkedő helyszínére és méretkezett meg egymással, hogy kiderüljön a végén: kik vesznek részt a két intézmény 2017. július 19. és 23. között sorra kerülő, csernátoni olvasó- és kézműves jutalomtáborában.
A helyezések sorrendjében első 15 csapat könyvjutalomban részesült, minden versenyző, a felkészítő tanárok és a rendezvényen közreműködők részvételi oklevelet kaptak a szervezőktől, akik a diákokat elkísérő pedagógusok munkáját ajándékkönyvvel köszönték meg.
A nap programjában közös ebéd is volt, a diákok kézműves műhelyekben tevékenykedhettek, Haszmann Gabriella (bútorfestés) és Orbán Enikő (kosárfonás) irányításával, Beke Jolán segítségével, valamint szabadtéri drámajátékokat játszhattak, Hollanda Andrea és Nagy Tímea könyvtárosok vezetésével.
Az eredményhirdetés előtti izgatott várakozást jó hangulatú, közös néptánc és éneklés oldotta, Fákó Zsófia és László Botond közreműködésével.
A visszajelzések arra engednek következtetni, hogy maradandó, hasonló részvételekre ösztönző, jó élményekkel távozott minden jelenlévő a tartalmas nap után, amelynek sikere nem lett volna lehetséges elsősorban a részt vevő csapatok, valamint tanáraik, segítőik közreműködése nélkül.
Forrás, teljes szöveg és fotók itt: http://tinyurl.com/ydamfpse
Könyvbemutató – Czegő Zoltán: Katonabogár
Czegő Zoltán sepsiszentgyörgyi író, költő, publicista Katonabogár című regényét mutatták be 2017. június 22-én a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A szerzővel Lövétei Lázár László költő, műfordító, a könyvet megjelentető Hargita Kiadóhivatal vezetője és Molnár Vilmos író, a kötet szerkesztője beszélgetett.
Az esemény Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntőjével indult, amelyből megtudhattuk, a 79 éves sepsiszentgyörgyi író bemutatásra kerülő regénye valójában már második kiadás, hiszen a könyv először 2011-ben, a Pallas Akadémia gondozásában jelent meg, most viszont a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal Székely Könyvtár sorozatát gazdagítja. A könyvtárigazgató bevezetőjében kiemelte, többek között azért érdekes Czegő Zoltán könyve, mert egy nagyon sajátos prózai irányt, a regényballada vagy balladaregény műfaját képviseli.
Lövétei Lázár László költő, műfordító a könyv erényének témaválasztását tartotta, mint megjegyezte, az erdélyi magyar prózairodalom 1990 után megfeledkezett a faluról, Czegő Zoltán regénye ilyen szempontból hiánypótlónak is nevezhető.
Lövétei Lázár László sorozatismertető bevezetője után Molnár Vilmos folytatta a regény jellemzését. Elmondta, számára elsősorban azért különleges ez a könyv, mert a nyelvezete hiteles és organikus székely nyelv, nem kitalált, erőltetett műnyelv, amelyet a hasonló tematikájú irodalom képviselői gyakran alkalmaznak. Ráadásul ezen a nyelven ezúttal mély és tragikus dolgok kerülnek kimondásra. Kiemelte, szerinte az a lényeges a regényben, hogy nem egy konkrét székely falu történetét, kataklizmáit meséli el, hanem a mindenkori székely falvak történelmi helyzetét ábrázolja, magába sűrítve mindazt, amit a mindenkori hatalom tett ezekkel a településekkel. A regény további erényeként emelte ki, hogy bár tragikus hangvételű, balladai homállyal megírt mű, a feszültség feloldására mégis képes egy furcsa, meghökkentő megoldást kínálni.
Forrás: https://www.helikon.ro/a-szekely-falu-regenye-czego-zoltan-katonaborgar-cimu-konyvenek-sepsiszentgyorgyi-bemutatojarol/
http://www.3szek.ro/load/cikk/103521/regenyt_kellett_irni
Fotók itt: http://tinyurl.com/y8ffnzgx
Csodalámpa Olvasóklub az idei nyári szünidőben is
2017. június 26-án kezdődött a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasást népszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozássorozata, a Csodalámpa Olvasóklub legutóbbi kiadása, amely hétfőtől péntekig naponta 10 és 16 óra között biztosított hasznos időtöltést a tevékenységbe bekapcsolódó húsz első és második osztályos kisdiáknak.
A foglalkozásvezetők Bagossy László A sötétben látó tündér című, népmesei elemekből építkező műmeséjét olvasták el, illetve Jill Tomlinson A bagoly, aki félt a sötétben című könyvéből olvastak fel a gyerekeknek. A képzeletbeli kalandozás során a kicsik betekintést nyertek a tündérek világába, megtudhatták, hogyan születnek a tündérek, megismerkedhettek Tökmag királyfival, aki képes volt elmenni a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének legsötétebb szegletébe egyetlen üveg csodalekvárért. Hupp bagolyfiókával együtt győzték le a sötétben érzett félelmüket, és váltak önállóbbá.
A történetek megbeszélése alkalmat teremtett saját véleményük megfogalmazására, kifejezésre juttatására, szókincsük bővítésére. A meséket dramatizálták és előadták. A délutáni kézműves-tevékenységekben is visszaköszöntött a mese, egyebek mellett varázsgyűrűket készítettek, de a királylányok kedvenc tevékenységét, a hímzést is kipróbálták.
Július 10. és 14. között 3–5. osztályosok számára szervezik meg a foglalkozássorozatot. A Csodalámpa Olvasóklub évről évre arra vállalkozik, hogy irodalmi értékkel bíró, a résztvevők korosztályának és érdeklődési körének megfelelő olvasmányok ajánlása és játékos feldolgozása révén felmutassa számukra az olvasásban rejlő lehetőségeket.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/cseperedo/csodalampa-olvasoklub-2/
 

--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
2017. június 7. és 30. között könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők Sütő András (1927-2006) születése 90. évfordulójának tiszteletére. Június 8-án a Meseklubban papírfigurákat készítettek a gyermekek a Kézművesség világnapja alkalmából. Egy hét múlva, ugyancsak a Meseklubban magyar feltalálókra emlékeztek a résztvevők, a Magyar Feltalálók Napja  alkalmából.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

 
--Kiállítások a Teleki Tékában
Könyvekben a nők változó társadalmi szerepe
A marosvásárhelyi Teleki Téka 2017. szeptemberig látogatható kiállítása, a Femina Semper a női szerepeket könyveken keresztül ábrázolja. A kiállítást a kurátor, Márton Krisztina mutatta be a Maszol.ro portálnak. A Teleki-Bolyai Könyvtár munkatársa, könyvrestaurátora elmondta, már rég foglalkoztatja a téma, de végül édesanyja születésének kerek évfordulója adta a szükséges ihletet a tárlat megszervezésére. Az üvegtárlókban a marosvásárhelyi gyűjteményben őrzött könyvek kaptak helyet, a 16. századtól a 19. századig, amelyek valamilyen módon kötődnek a nőkhöz: a szerzőjük nő volt, nőkről, illetve nőknek szólnak, vagy nők gyűjtötték össze őket.
A falakon színes pannók egészítik ki a kiállítást, a bemutatott korszakok jellegzetes női figuráival, hírességeivel. A könyvtáralapító Teleki Sámuel feleségének, Bethlen Zsuzsannának háromgenerációs könyvtárából is ízelítőt kaphat a látogató, ő ugyanis szintén gyűjtötte a könyveket, a saját maga által összeállított könyvtára mellé még örökölt is két gyűjteményt.
A Femina Semper című kiállítás szeptemberig tekinthető meg a Teleki Tékában, a könyvtár hétköznapokon - hétfő kivételével - naponta 10 és 18 óra között, szombaton és vasárnap 10 és 13 óra között tart nyitva.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/82704-konyvekben-mutatja-meg-a-n-k-valtozo-tarsadalmi-szerepet-a-teleki-teka-kiallitasa
Piranesi rézkarcai
Elviselhetetlen kánikulai napokon kellemes időtöltés lehet egy látogatás a Teleki–Bolyai Könyvtárban, amelynek hűvös nagytermében júniusban, a Múzumok éjszakáján nyílt meg a 18. századi Itália legkiemelkedőbb tehetségű rézmetsző mesterének, Giovanni Battista Piranesinek a rézkarcaiból rendezett kiállítás.
A könyvritkaságokat bemutató ismert tárlók mögött láthatók voltak a nagyméretű albumok, Piranesi és fia, Francesco egy-egy érdekes rézkarcához kinyitva. A levonatokat tartalmazó óriáskötetekből 13-at őriznek a Teleki Tékában, köztük egy olyan példányt is, amely meghaladja az egy méter magasságot. A mester két nagyméretű rézkarcának a levonatát is láthatta a közönség, az egyik Traianus oszlopát ábrázolja, amiről egy egész kötetet jelentetett meg, a másik az Antonius oszlopáról készült 3,20 méteres rézkarc levonata.
Bár a könyvtár munkatársai szerették volna egész nyáron látogathatóan tartani a tárlatot, a rézkarcokhoz kinyitott könyvek nagy súlya károsíthatja a szerkezetüket, ezért július elsejétől a helyükre, a szekrényekbe kerültek.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/piranesi-r%C3%A9zkarcai-t%C3%A9k%C3%A1ban

 
--Fiatal tehetségeket díjaztak a székelyudvarhelyi könyvtárban
Magyarországról is jelentkeztek arra az irodalmi pályázatra, amelyet 8–19 éves korú diákoknak hirdetett meg a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány. A beérkezett pályamunkák sokszínűek, tematikában és műfajban egyaránt. A dolgozatok kiértékelését és a díjátadó ünnepséget 2017. június 8-án tartották a könyvtár látvány- és hangzóanyagrészlegén.
Sokan már visszatérő szerzők, nem először jelentkeztek a pályázatra. A középiskolás mezőnyben második díjat elnyert Ferencz Hedvig, a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola végzős diákja a Székelyhonnak elmondta, hetedikes korában kezdett írogatni. Szövegeit sokáig nem mutatta meg senkinek, tizedikes korában viszont megosztotta ezeket magyartanárnőjével, tőle kért segítséget.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/fiatal-tehetsegeket-dijaztak-a-szekelyudvarhelyi-konyvtarban

 
--A könyvtár az idősek találkozási, kikapcsolódási helye is
Ha kellemes helyen, kulturált környezetben szeretné eltölteni szabadidejét, akkor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár szeretettel várja programjára. Az Idősebb könyvbarátok klubja 2017 májusában indult, és kéthetente találkoznak az olvasást, az irodalmat, a kellemes időtöltést választó gyergyóiak.
Az olvasás gyógyír lehet az idős korban – hirdetik, és ebben a szellemben szervezik az Idősebb könyvbarátok klubját a városi könyvtárban. A program célja, hogy az 50 év fölötti személyek számára legyen egy olyan lehetőség és egy olyan hely, ahová szívesen járnak kikapcsolódni. Az a célunk, hogy e programmal segítsünk, kellemes, szórakoztató, de ugyanakkor hasznos időtöltést biztosítsunk az idősebb korosztálynak – tájékoztatott Csergő Aliz, a városi könyvtár munkatársa, a program vezetője.
A gyergyószentmiklósi könyvtárban immár a negyedik alkalommal ültek össze az 50 év felettiek. Ferencz-Mátéfi Kriszta, a könyvtár igazgatója elmondta, fontosnak tartják a szellemi fejlődést, az egyéni látókör bővítését; a közösség- és személyiségfejlesztést; az esztétikai ízlés, a szépérzék erősítését az irodalom által. ’Azt szeretnénk, hogy ami érdekelheti ezt a korosztályt, arról mindenképp beszélgessünk’ – mondta Csergő Aliz. ‘Elsősorban az a lényeg, hogy jó hangulatot teremtsünk, a résztvevők kikapcsolódhassanak a mindennapi élet problémáiból, felszabadultan beszélgethessenek, ismerkedhessenek. Mindemellett igyekszünk tartalmassá is tenni a találkozókat, hogy a résztvevők érezhessék, egy kicsivel többek lettek minden alkalom után, egy kicsivel többet megtudtak Gyergyóról, egymásról, kedvenc témáikról. Nekünk, könyvtárosoknak az a szerepünk, hogy a felgyorsult társadalmunkban, a gyorsan fejlődő információs technológia világában is rámutassunk a könyv, a könyvtár fontosságára és az olvasás nyújtotta varázslatos és egyedi élmény pótolhatatlanságára.’ – számolt be a programvezető.
A találkozók ingyenesek és nyitottak bárki számára, folyamatosan lehet jelentkezni.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-konyvtar-az-idosek-talalkozasi-kikapcsolodasi-helye-is).

 
--Vakáció a könyvtárban
A nyári vakáció kezdetével beindult az a kéthetes foglalkozás is, ami Vakáció a könyvtárban címmel zajlott júniusban a Nagykárolyi Városi Könyvtárban. A könyvtárban érdekes programokat szerveztek a diákoknak két héten keresztül. A hét minden napján változatos foglalkozásokkal készültek az intézmény munkatársai, hogy a gyermekek számára szórakoztatóbbá tegyék a szünidő első napjait. Volt papírhajtogatás, szakemberek irányításával érdekességeket készíthettek és színezhettek a résztvevők. Például az újrahasznosítással, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával foglalkoztak, s ehhez kapcsolódó játékokat játszottak, a továbbiakban pedig a helyes viselkedésről és kézműveskedésről is tanultak.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/vakacio-a-konyvtarban/

 
--Véget ért az évad az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2017. június 13-án tartotta záróülését a megszokott helyen, a Megyei Könyvtár Concordia Termében. Ezzel a kulturális rendezvénnyel ért véget a Kör 2016–2017-es évadja. A múzsa szerelmesei az elmúlt évadban tizenkét foglalkozáson vettek részt. Megemlékeztek Tóth Árpádról, Olosz Lajosról, Juhász Gyuláról, Arany Jánosról, Ady Endréről, bemutatásra került a középkor és a reformáció magyar irodalma. Az előadásokat az Ágyai Általános Iskola (vezető tanár: Erdős Márta), az Erdőhegy-Kisjenői Általános Iskola (vezető tanárok: Sime Judit és Pusztai Matild) és a Simonyifalvi Általános Iskola (vezető tanár: Szabó Beáta) diákjai tarkították élvezetes módon.
A kör alkotóműhelye idén is rendkívül ügyesen tevékenykedett. Saját munkájával jelentkezett dr. Brauch Magda, Nagy Gizella, Szarvashegyi Rozália, Juhász Béla, Ódry Mária, Simonfi Imre, Brittich Erzsébet, Hevesi József, Regéczy Éva és Kleitz Zoltán.
Közönség elé bocsátották dr. Brauch Magda Kecsesen okos csevegés című könyvét, Ioan Dehelean Sertar/Fiók című kétnyelvű verseskötetét, de külön örömükre szolgált az a tény is, hogy a körvezető az idei évadban A tegnap költészetéből című összeállításáért Apáczai-oklevelet kapott.
Forrás: Regéczy Szabina Perle műfordító, az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke
http://www.nyugatijelen.com/kultura/veget_ert_az_evad.php

 
--Gyarapodnak a szabadtéri könyvtárak
Újabb három szabadtéri könyvtár nyílt Déva közterein. Az első ilyen jellegű vállalkozással tavaly nyáron rukkolt elő az Ovid Densușianu megyei könyvtár, amikor a városi parkban, az Arras téren és a Bezsán parkban állítottak fel egy-egy könyvekkel megrakott polcot. S bár az ötlet kivitelezői eleve nagyon bíztak a sikerben, volt, aki úgy vélte: a könyvek hamarosan eltűnnek vagy megrongálódnak. Ehhez képest a polcok nemhogy leürültek volna, hanem folyamatosan telnek fel újabb és újabb kötetekkel. Az olvasók egy része helyben lapozza fel a könyveket, de van, aki hazaviszi, aztán visszahozza, vagy más könyvet hoz helyette, ahogyan ezt a működési szabályzatban ajánlják. Sőt, sokan jelentősebb könyvadománnyal is gyarapítják a szabadtéri könyvtárakat, változatossá téve annak kínálatát. Pillanatnyilag is bőven akadnak gyermekirodalmi, művészeti kiadványok, regények, útleírások, verseskötetek stb. Itt-ott egy-egy magyar könyv is előbukkan, melyek szintén adományként kerültek a polcokra. A siker láttán a megyei könyvtár újabb három szabadtéri könyvespolcot állított fel: a művelődési ház előtti téren, a Dacia és a Micro 15 lakónegyedekben. A hasznosnak bizonyuló kis létesítmények anyagi hátterét a dévai önkormányzat állta.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/gyarapodnak_a_szabadteri_konyvtarak.php

 
--Senki sem távozott üres kézzel a Retró Könyvvásárról
A pécsi Csorba Győző Könyvtár már hagyományosnak mondható Retró Könyvvásárán a Belvárosi Fiókkönyvtár udvarában, amely idén júniusban egészen a POSZT végéig várta a régi könyvek rajongóit, a könyvek nagy része kitűnő állapotban volt, az illatuk a régi időket idézte. Néhány száz forintért igazi kincsekre lehetett szert tenni. A retró hangulatot csak fokozta a régi rádió, telefon és televízió látványa, melyet díszletként az udvarra varázsoltak a szervezők. Régi, kényelmes fotelokba heveredve olvashattak, lapozhattak bele a frissen felkutatott könyvekbe az érdeklődők.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.bama.hu/baranya/kultura/senki-sem-tavozik-ures-kezzel-a-retro-hangulatu-konyvvasarrol-731805/



KITEKINTŐ

--'A Könyvtári Intézet erőforrás' – interjú Fehér Miklóssal
Az EMMI jóváhagyása mellett Tüske László, az OSZK főigazgatója 2017. május elsejétől öt évre Fehér Miklóst nevezte ki a Könyvtári Intézet igazgatójának. Megújul a közgyűjteményi rendszer teljesítését mutató statisztikai rendszer, újabb képzéseket indít a KI-nek rövidített intézet, és nagyobb reputációra vágyik az új vezető. Az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján olvasható interjú Fehér Miklóssal, amelyben 2022-ig tartó programjáról kérdezték a KI legújabb igazgatóját.
Fehér Miklós az ELTÉ-n végzett könyvtáros szakon, 31 évvel ezelőtt Salgótarjánban kezdte könyvtárosi pályafutását, mely intézménynek vezetője is volt 1999-ig, majd a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Központi Könyvtárat igazgatta. 2001-től lett a Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályának munkatársa, később osztályvezetője.
Az elmúlt évben a Cselekvő közösségek - aktív közösségi szerepvállalás című uniós projektet vezette. Szakterülete: települések könyvtári ellátása, a könyvtári működés rendszerszerű támogatása, az ezzel összefüggő statisztikai, jogi szabályozási fejlesztések.
A Fehér Miklóssal készült interjú erre a linkre kattintva olvasható: http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2017/06/14/a_konyvtari_intezet_eroforras

 
--Závada Pál nyitotta meg a 88. Ünnepi Könyvhetet Budapesten
Nagyon kemény, politikus beszéddel készült a József Attila-díjas és Kossuth-díjas magyar író az idei, 88. Ünnepi Könyvhét megnyitójára. A könyvhéten összesen 85 kiadó 339 új kötetéből válogathatt a közönség. A könyvek átlagára a tavalyihoz képest alig nőtt, idén 3090 forint.
A Könyvhét megnyitója előtt jelentették be, hogy április 14-e, Esterházy Péter születésnapja lesz a Magyar Próza Napja. Závada Pál a megnyitón arról is beszélt, hogy ma pártállami prés szorításában, egy új autokráciában élünk. Amely ’vezérlőjének az lett a rögeszméje, hogy a mi hazánkat összes vidékével és fővárosával, annak minden kerületével, beleértve ezt a teret, rajta e sátrakat, a Könyvhéttel együtt elfordítja választott irányától és közösségétől, Európától’.
Ez a kormány mindinkább az európai demokratikus normák megtagadásának irányába próbál fordítani minket – tette hozzá. Esterházy Pétert idézte, mely szerint ’a szavak múltjának ismerete nem írói szakfeladat, hanem, mondhatni, hazafias kötelesség.’
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20170608_Zavada_Pal_nyitja_a_Konyvhetet

 
--Könyvtárpolitika, gyakorlat és kultúra - a radikális befogadás irányába
Az ALA etikai kódexe szerint a könyvtár célja szolgálni és segíteni a könyvtár körzetében élőket, függetlenül azok anyagi vagy szociális hátterétől. A könyvtárak programjai azonban jellemzően nem kavarják fel az állóvizet, nem okoznak problémát a nagyközönséggel, valamint a fenntartóval kialakult viszonyban. Ám ideje radikálisabban fellépni, a szociális érzékenységet előtérbe helyezni, függetlenül mások véleményétől. Álljon itt néhány pozitív példa a határozottabb megnyilvánulásokra:
1. Egy egyetemi csoport szerint a felszínen látszólag egyenlően bántak a fehér és a fekete hallgatókkal, de a valóságban a feketéknek még mindig küzdeniük kellett mások előítéletével. Saját kiadású magazinokkal szemléltették a meg nem értés igazságtalanságát és keserűségét.
2. A könyvtárnak az a dolga, hogy a hátrányos helyzetben élőknek is mindazt megadja, amit saját anyagi keretein belül megengedhet. Sok vallási csoport képviseli magát az egyenlőség elérését célzó könyvtári programokban. A radikális szemléletű könyvtárban mindenki szívesen látott vendég, senkit nem kritizálnak. Bárki elvárások nélkül látogathatja az intézményt. Az ideális könyvtár túlmegy az elfogadás tényén, legfőbb céljának a korlátok megszüntetését tekinti.
3. Philadelphiában egy közkönyvtár kiállítás útján tájékoztatta olvasóit a mindenkit megillető alapvető emberi jogokról. A kiállítás a fiatalkorú elítéltek tragikus helyzetét elemezte egy üres cella felállításával. A látogatók megtapasztalhatták az elidegenedés, az egyedüllét, a bezártság érzését.
4. A Chili közkönyvtár (New York állam) biztonságos és megértő környezetet biztosít a meleg / transzszexuális fiataloknak. A felmérések alapján nagy szükség van egy ilyen típusú közegre.
Az elnyomás ellen létrejött csoportok ünneplik a sokszínűséget, ezzel együtt hangoztatják a radikális konfrontáció szükségességét. Legfontosabb megérteni: az alapvető emberi jogok elfogadása és betartása politikai nyomásra sem változhat meg. (ref.: Nagy Marianna)
Forrás: Library Journal, 2017. június 28.
Via: KIT hírlevél, 2017. június 28. (26. szám), http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=konyvtarpolitika_gyakorlat_es_kultura_-_a_radikalis_befogadas_iranyaba_olvasoink_szavazatara

 
--Az üveghegyig kell elmenni Rigában, hogy 5 perc alatt ingyen olvasójegyet kapjunk
A Lett Nemzeti Könyvtár ikonikus épülete Rigának, az 'üveghegy' a Daugava folyó partján áll, szemben a történelmi belvárossal. Az 1919-ben alapított könyvtár új épületét 2014-ben adták át, a könyvtár 4 milliós állományának egy részét a lettek élőláncot alkotva költöztették át az új könyvtárépületbe. A Gaismas Pils (Castle of Light), azaz a Fény kastélya elnevezésű épületet Gunars Birkerts lett származású amerikai építész tervezte, amelyben a modernizmus keveredik a folklórral, maga a név is egy legendából (alvó hercegnő az üveghegyen), illetve epikus költeményből származik, mely megzenésítve a lettek második nemzeti himnuszává vált, metaforája nemzetük függetlenségének. Fény árasztja el egész nap a 40 455 négyzetméteres, 68 méter magasságú, földszint + 12 szintes épületet, két felső szintjén csodás panorámájú 'üvegházzal', mely rendezvényeknek ad helyszínt. Lenyűgöző a hatalmas, nyolcemeletes átrium, melynek déli oldalát egy nagy vitrin, benne könyvespolcokkal és könyvekkel foglalja el.
Számos kiállítási tér, konferenciaközpont számos kisebb teremmel, egy nagy 'Ziedonis Hall' elnevezésű koncert- illetve konferenciaterem, az egyes szinteken a tudományterületeknek megfelelő olvasótermek. Pihenőhelyek gyönyörű kilátással a városra, étterem, kávézó, meditációs terem, nemcsak kutató- és tudás-, hanem igazi közösségi központ is. Több mint 120 000 regisztrált olvasó, napi 1000-2000 látogató, plusz legalább 40 000 ember keresi fel évente turistaként, akik nyolcnyelvű vezetett túrán vehetnek részt, ingyenes wifi, 5 perc alatt ingyenes olvasójegy, 5-15 éveseknek gyermekolvasójegy. Lehetőség van 'örökbe fogadni könyveket' (Special book for a special bookshelf) és egyéb módokon támogatni a könyvtárat, pl. az előtérben fémtéglaszerűségre gravírozzák a támogatók nevét. (Fotók itt: http://www.kithirlevel.hu – Részletesebb beszámoló itt: http://hangtarnok.hu/2017/06/27/az-iaml-rigai-kongresszusan/)
Forrás: Zsoldos Marianna, 2017. június 28.
Via: KIT hírlevél, 2017. június 28. (26. szám)


--Betiltott könyvekből épült műalkotás egy német városban
A Könyvek Parthenonja címet kapó monumentális művészeti installációt betiltott könyvek borítják. Ezekből épült műalkotás az 1955 óta ötévente Kasselben megrendezett, rangos Documenta kortárs művészeti találkozón.
Marta Minujin argentin képzőművésznek a közép-németországi város egyik főterén felállított látványos alkotása mindenfajta cenzúra ellen tiltakozik. A dél-amerikai pop-art jelképének tartott 74 éves művész ezt tartja a művei közül a ‘legpolitikusabbnak’.
A 2017. június 10-i megnyitó előtt védősisakos önkéntesek szorgoskodtak a ‘templom’ előtt álló daru körül: egyebek mellett Alekszandr Szolzsenyicin A pokol tornáca című könyve várta, hogy a helyére, a fémszerkezetes installáció 46 oszlopa egyikének a tetejére kerüljön.
Az orosz író műve a Biblia, A nagy Gatsby, a Sátáni versek, a Tom Sawyer kalandjai és a Sherlock Holmes mellé került. Valamennyi könyvet műanyag borító védi az időjárás viszontagságaitól. Ezután rögzítették őket az időszámítás előtt az 5. században emelt athéni Parthenon pontos másának szerkezeti elemeihez. A mű méretei megegyeznek a Parthenonéval: 70 méter hosszú, 31 méter széles és 10 méter magas - mondta el Pierre Bal-Blanc, a kiállítás kurátora.
A Könyvek Parthenonját ugyanazon a helyen építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit égették el. A Documenta athéni vonatkozása nem véletlen, az utoljára 2012-ben tartott, akkor 905 ezer látogatót vonzó kortárs művészeti találkozó 14. kiállítását első ízben külföldön, a görög fővárosban is bemutatták.
A betiltott művek listáját a kasseli egyetem 19 diákja állította össze: hetvenezer művet vettek lajstromba a reformáció korától az apartheid uralta Dél-Afrikáig - mondta el Florian Gassner művészettörténész. Végül 170 művet választottak ki.
A kasseli kiállítás 2017. szeptember 17-ig látható. Utána a könyveket szétosztják, az épületet lebontják.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20170611_documenta_betiltott_konyvek_epulet_kasselt

 
--Templomból könyvesbolt
15. századi gótikus katedrálist modern könyvesüzletté alakították át az építészek Hollandiában. Megtekinthető erre a linkre kattintva: http://www.thisiscolossal.com/2013/10/a-15th-century-cathedral-transformed-into-a-modern-bookstore/
 


HAZAI

--Nyáron több szórakoztató olvasmányt kölcsönöznek a székelyudvarhelyi könyvtárban
Idén rekordszámú új olvasója van a székelyudvarhelyi városi könyvtárnak, pedig még csak június van. A Székelyhon portál az intézmény munkatársait arról kérdezte, hogy mit olvasnak a fiatalok, illetve hogy nyáron milyen programok várják a tékába betérőket.
Nyáron rövid programmal tart nyitva a könyvtár, ám ez nem jelenti azt, hogy leállt vagy akár lelassult az intézmény tevékenysége. Az olvasók is aktívak. Az utóbbi időszakban az intézmény legnépszerűbb szolgáltatása a 3D-s mozi volt, de a társasjátékozási lehetőséget és az olvasótermet is sokan használják. Évente átlagosan nyolcszáz új olvasó iratkozik be a könyvtárba, 2017-ben már 838-an váltottak olvasójegyet, főként a 3D-s filmnézési lehetőség miatt. Tavaly  szeptembertől majd’ 28 ezer kötetet kölcsönöztek ki, és bár az olvasók 75 százaléka a szépirodalmat keresi, nincs olyan szakterület, amely népszerűtlen lenne – mondta el Rendi Éva, a könyvtár munkatársa. Népszerűek például a pedagógiai, orvosi könyvek, de filozófiai, művelődéstörténeti kiadványokat is előszeretettel olvasnak az udvarhelyiek. A gyermekkönyvek iránt szintén nagy a kereslet egész évben.
(...) Rövidített programmal, de az intézmény nyáron is várja a látogatókat: lesznek filmvetítések, lehet használni a társasjátéktermet is. Ugyanakkor júliusban lesz Pál Mária könyvbemutatója, folytatódik a sakkfoglalkozás, és a szülinapi szolgáltatás is igényelhető. De két olvasótábor és a Nyitott könyvek éjszakája is hátravan – mondta el Szőcs Endre, a városi könyvtár vezetője a Székelyhonnak.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/nyaron-tobb-szorakoztato-olvasmanyt-kolcsonoznek-a-konyvtarbol

 
--Csereberélős könyvkuckókat állítottak fel Csíkszereda központi parkjában
Új kezdeményezéssel csatlakozott a Spektrum Oktatási Központ az olvasást népszerűsítő csíkszeredai programokhoz: ingyenes kiskönyvtárakat állítottak fel a város központi parkjában. A parkban három házikó formájú könyvszekrény kapott helyet, amelyben szabadon és ingyenesen kölcsönözhető könyveket helyeznek el, illetve ahová a helyiek is hozhatnak könyveket. E kezdeményezésnek Nyugat-Európában sokfelé ismert már előképe, a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kultúra közkinccsé tételén túl a közösségformálást és a felelős közvagyon-használatot is nagyban ösztönzi - írja a kezdeményezők közleményében. "A működési szabályzat egyszerű: Vegyél kölcsön egy könyvet, olvasgasd a parkban! Vagy vidd haza, majd hozd vissza, miután kiolvastad! Ha megtartanád vagy továbbadnád, hozz helyette egy másikat!" - írják. A cserekönyv-kuckók felügyeletét és karbantartását is a Spektrum Oktatási Központ végzi. A kuckókat 2017. június 22-én állították fel. Előző napon a faházikókat a Tanulók Háza által szervezett rajztábor tanulói festették ki, Váncsa Mónika tanár közreműködésével, a központi parkban.
Fotók és videó itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=10379
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10371


--Megnyílt a Kallós-gyűjtemény kibővített válaszúti múzeuma
A Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató kibővített válaszúti múzeum megnyitásával ünnepelték 2017. június 2-án a múzeumot is működtető Kallós Zoltán Alapítvány fennállásának 25. évfordulóját a Kolozs megyei településen. Az eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Kodály Zoltánt idézve kijelentette: A kultúrát nem lehet örökölni, az 'elpárolog', ha minden nemzedék újra és újra meg nem szerzi magának.
A válaszúti ünnepség keretében mutatták be Csinta Samu Úton az Ararát felé című könyvét, mely a 25 éves Kallós Zoltán Alapítványról szól, valamint Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseinek a 25. CD-jét. Csinta Samu elmondta: a könyv címe arra utal, hogy az alapítvány és válaszúti bázisa egy 'négyhektáros Noé bárkája', a benne lévőknek nincs bizonyosságuk arról, hogy elérik az Ararátot, de kitartóan eveznek. A 91 éves Kallós Zoltán az elhangzottakhoz csak annyit fűzött hozzá: amilyen szeretettel gyűjtötte a tárgyait, olyan szeretettel ajánlja mindenkinek a múzeumot. A válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum és Népművészeti Központ a magyar állam támogatásával, a kúria kibővítése révén megkétszerezte kiállítófelületeit.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/megnyilt-a-kallos-gyujtemeny-kibovitett-valaszuti-muzeuma

 
--Arany János-szobrot avattak Nagyváradon
A Partiumi Keresztény Egyetem 2017. június 27-án tartotta tanévzáró ünnepségét Nagyváradon, az újvárosi református templomban. A tanévzáró után az egyetem kollégiumának udvarán felavatták Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész munkáját, Arany János teljes alakos szobrát. A szobrot Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumának elnöke és Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora avatta fel. (mti)
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10374

 
--Arad megyei irodalombarátok Nagyszalontán
Tartalmas és közösségépítő napot töltöttek együtt 2017. június 17-én a lippai Degré Alajos Olvasókör, illetve a gyoroki József Attila Olvasókör tagjai Nagyszalontán, ahol a helybéli Versbarátok köre meghívására Arany János-emlékműsoron vehettek részt. A lippai olvasókört Czernák Ferenc ny. ezredes vezette, a gyorokiakat Tusa Erzsébet és Simó Klára képviselte. A költő születésének 200. évfordulójára emlékeztek az irodalombarátok, a színvonalas emlékműsort a nagyszalontai Arany Palota kiállítótermében tartották. Czernák Ferenc Degré Alajos életét ismertette, és bemutatta a nevét viselő lippai kört, melynek tagjai Toldi első énekével mutatkoztak be. A szalontaiak többek között Petőfi és Arany barátságát szemléltető verseket olvastak fel, a lippaiak és gyorokiak Arany forradalom és szabadságharccal szembeni magatartását szemléltették a kiválasztott költeményekkel.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.nyugatijelen.com/kultura/arad_megyei_irodalombaratok_nagyszalontan.php


 
ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Jókai Anna író, a Nemzet Művésze
2017. június 5-én, életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas író, a Nemzet Művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt. 'Írói pályája senkiéhez sem hasonlít; spirituális realizmusnak, az isteni és az emberi szint találkozásának nevezett életfelfogása erkölcsi és írói programként is beérett' – olvasható az MMA honlapján található méltatásban.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten, a Józsefvárosban. Írói pályáján két, egymással természetes módon összefüggő korszakot különböztetett meg, ezek között a határt Napok című regényének 1972. évi megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta, stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.
Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye és a több mint húsz kiadást megért, filozófiai mélységű, az öregedés, az elmúlás problematikáját újszerű módon megközelítő Ne féljetek című regénye is. Imitatio Christi címmel beszélgetéskötete jelent meg. Legismertebb művei közé tartozik még a Mindhalálig és a Jákob lajtorjája című regény, népszerűek esszékötetei és versei. Számos művének színpadi változatát, rádió- és tévéjátékát is bemutatták, műveit idegen nyelvekre is lefordították.
A 2017-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg Átvilágítás című önéletrajzi regénye, amelyben megvonta élete mérlegét. Jókai Annát 80. születésnapjára 2012-ben tanulmánykötettel köszöntötte a Magyar Művészeti Akadémia, írói munkásságát első ízben értékelte konferencia. Az MMA Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatában pedig néhány hónapja jelent meg pályaösszegzés Jókai Annáról Imre László irodalomtörténész, kritikus tollából.
Az írónő sokrétű munkásságáért számos rangos elismerést kapott, ezek között: 2003-ban az Arany János-nagydíj 2004-ben a Prima Primissima-díj; 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2002-ben a Köztársasági Elnök érdemérme; 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett; 2012-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztje és Budapest díszpolgári címe; 2013-ban Bocskai István-díj és az Emberi Méltóság Tanácsának kitüntetése, 2014-ben Kossuth-nagydíj, a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért. Ugyanabban az évben az első alkalommal odaítélt Nemzet Művésze címben részesült, és megkapta a Magyar Szabadságért-díjat.
Forrás: http://www.origo.hu/kultura/20170605-meghalt-jokai-anna-iro-a-nemzet-muvesze-1.html



ÉVFORDULÓK
 
--Szabó Magdát felfedezte magának Olaszország is
Szabó Magda 2017-ben lenne százéves. A Petőfi Irodalmi Múzeum idén júniusban nyílt kiállítással, a New York Művészpáholy pedig már tavaly december óta elindított emlékestjein idézi meg a szerző alakját. Május végén pedig a Római Magyar Akadémián Dialógus a női identitásról programsorozatának meghívottjaiként Juhász Anna, az emlékestek szervezője és Kemény Zsófi író-slammer olasz szerzőkkel kiegészülve emlékeztek a női sorsokat a középpontba állító szerzőre. A kétnapos esemény Valentina Murabito fotókiállításával, majd ezt követően Szabó István Az ajtó című filmjének vetítésével vette kezdetét, majd Kézdy Luca szólókoncertjével zárult.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2017/06/06/szabo_magdat_felfedezte_maganak_olaszorszag_is

 
--90 éve született Sütő András – újragondolásra vár az író hagyatéka
Sütő András 1927. június 17-én született Pusztakamaráson, születésének 90. évfordulójára emlékeztek 2017. júniusában tisztelői. A Székelyhon portálon olvasható Antal Erika írása arról, hogy a 2006. szeptember 30-án elhunyt, a marosvásárhelyi református temetőben nyugvó erdélyi magyar író, drámaíró életművét hol őrzik, vannak-e kiadatlan kéziratai, illetve az irodalomkritika megpróbálta-e újraértékelni, esetleg a rendszerváltás után született nemzedék számára is érthetővé, befogadhatóvá tenni. Az 1970–80-as években Sütő műveinek hazai és magyarországi kanonizálása főleg a román politikai hatalom és az erdélyi magyar kisebbség viszonyának allegorikus vonatkozásait emelte ki, holott – vélik az újraértékelést sürgetők – ennél sokkal gazdagabb és árnyaltabb ez az életmű.
Sütő András hagyatékát – kéziratait, fényképeit, köteteit – a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, életművének kiadása eljutott a tizenharmadik kötetig, ám annak esedékes újraértékelése még nem történt meg. Az író hagyatékát a család adta át a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak – mondta el ifjabb Sütő András, az író fia – a hagyaték rendezése, feldolgozása folyamatban van, kiadatlan vagy kiadható kézirat egyelőre nem került elő. Könyvtárának jó részét (több ezer kötetet) az örökösök a marosvásárhelyi Katolikus Gimnáziumnak ajándékozták. A Sütő-hagyaték részét képező Művészet/Új Élet folyóirat bekötött példányait a család a Teleki Tékának adományozta.
A Sütő-életmű a Petőfi Irodalmi Múzeumban van a legjobb helyen – véli Lázok János irodalomtörténész, aki szerint ott létezik a szükséges szakemberi kapacitás és anyagi lehetőség annak feldolgozására. Lázok – aki egyetemi diplomadolgozatát, majd 1997-ben doktori disszertációját is Sütő András műveiből írta – elmondta, elsősorban a hetvenes években megjelent drámák és esszék érdemelnének újrakiadást. 'Gyakorlatilag az életműkiadásban szinte minden megjelent, amit Sütő az életében közölt' – mondta Lázok, hozzátéve, az életműkiadás után is nyitott kérdés maradt, hogy több mű esetében a számos szövegváltozat közül mi tekinthető az elsőnek, és melyik a végső, hitelesnek vehető szövegváltozat.
(…)  '...ha valamilyen módon érdekessé akarjuk tenni Sütő életművét az új nemzedék számára, akkor égetően szükséges lenne egy új értelmezés, és ezt valamiképpen elősegíteni a legnagyobb felelősség most' – hangsúlyozta Lázok János.
Teljes írás itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/ujragondolasra-var-suto-andras-hagyateka


--Hat évtized története
Idén hatvan éves a Marosvásárhelyi Urológiai Klinika, amelynek munkaközössége ünnepségsorozattal tiszteleg azok emléke előtt, akik megalapították és továbbfejlesztették azt az elmúlt évek során. Az ünnepi évfordulóra a klinika munkatársai az egység történetéről háromnyelvű könyvet adtak ki, amelyben az olvasó nyomon követheti, hogyan önállósodott és hogyan vívta ki jól meghatározott helyét a romániai urológiai klinikák sorában.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/hat-%C3%A9vtized-t%C3%B6rt%C3%A9nete

 

DÍJAK

--Izraeli író kapta idén a Nemzetközi Man Booker-díjat
Az izraeli David Grossmannak ítélték oda, Egy ló besétál a bárba című, magyarul is megjelent regényéért az idei Nemzetközi Man Booker-díjat. Izraeli író első alkalommal kapta meg a rangos nemzetközi elismerést, amelyre idén az Edinburghi Nemzetközi Könyvfesztivál igazgatója, Nick Barley vezette zsűri a hat döntős mű közé két izraelit is beválogatott a 125 jelölt közül: Grossman mellett Ámosz Oz Júdás című alkotása is esélyes volt - közölte a Háárec. Az izraeli napilap irodalomkritikusa szerint a bukott standup-komikusról szóló győztes regény "egy nyugtalanító, katartikus, gyónásszerű tudatfolyam-monológ". A díjat odaítélő Nick Barley méltatása szerint "anélkül világít rá a gyász hatására, hogy szentimentális lenne. Lenyűgözött minket Grossmann hajlandósága a stilisztikai és érzelmi kockázatok vállalására: minden mondat számít, minden szónak jelentősége van az írói mesterség ezen legmagasabb példájában". A Nemzetközi Man Booker-díj - amelynek nyertesét 2017. június 14-én hozták nyilvánosságra Londonban - 50 ezer fontos pénzjutalommal jár, amelyen az izraeli író egyenlő arányban osztozik regénye angol fordítójával, Jessica Cohennel. Az 1954-ben született David Grossman könyveit több mint harminc nyelvre fordították le. A Jeruzsálem elővárosában, Mevaszeret Cionban élő író baloldali, békepárti nézeteiről is ismert Izraelben. Legkisebb fia, Uri Grossman harckocsi-parancsnokként szolgált, amikor húsz évesen elesett a 2006-os második libanoni háborúban.
A Nemzetközi Man Booker-díjat egy-egy mű alapján ítélik oda évente. Bármilyen idegen nyelven írt könyv elnyerheti, ha megjelent angol fordításban is. 2016-ban a dél-koreai Han Kang The Vegetarian című kötete nyert, előző évben Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az elismerést. (mti)
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10368

 
--Átadták a Szép Magyar Könyv 2016-os díjait
Átadták a Szép Magyar Könyv 2016 verseny díjait nyolc kategóriában a 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok nyitónapján, 2017. június 8-án, a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által évről évre meghirdetett verseny a könyvesbolti forgalomba kerülő és magyarországi, illetve a határon túli magyar nyomdákban kiállított könyveket terjesztő kiadók számára szól; először 1929-ben szervezték meg, és az államnak központi szerepe van az eredmények meghatározásában.
Kategóriánként a Szép Magyar Könyv idei díjazottai a következő linkre kattintva láthatók: http://kulter.hu/2017/06/dijaztak-2016-legszebb-magyar-konyveit/
 


AJÁNLÓ

-- 10 fontos könyv a könyvhétről – a Magyar Nemzet szerint
Szikár és eleven próza, elhallgatott, füstbe burkolózó vagy újbóli fölfedezésre váró költői világok, titkosszolgák, várostörténet és keresztény rock and roll a Magyar Nemzet könyvheti ajánlatai között: https://mno.hu/konyveshaz/10-fontos-konyv-a-konyvhetrol-2402677
 

--A digitális jó és rossz születése – új könyv a média átalakulásáról
Tófalvy Tamás A digitális jó és rossz születése – Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása című könyvének a bemutatójára került sor 2017. június 7-én Budapesten, a Kossuth Klub termében. A L'Harmattan Kiadónál megjelent kötetet bemutatta és a szerzővel beszélgetett György Péter esztéta, médiakutató, egyetemi tanár.
A kötet provokatív könyv a média és az újságírás legújabb, 21. század eleji átalakulásáról. Tófalvy Tamás új munkája arról szól, hogy az újságírás átalakulása a digitális korban vajon válságot vagy forradalmat okozott-e, és hogy valóban a digitális világ okozta a változásokat, vagy kulturális tényezők is szerepet játszanak.
A kötet ajánlott mindazoknak, akik szeretnék egy új nézőpontból megismerni a média legfrissebb átalakulását. A szerző, Tófalvy Tamás az utóbbi bő évtizedben sokféle nézőpontból – újságíróként, szakemberként, kutatóként, civil szervezetek munkatársaként és egyetemi oktatóként – volt megfigyelője és résztvevője a média legújabb átalakulásának. Jelenleg a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa, az MTE főtitkára és az MTA Médiatudományi Kutatócsoportjának tagja.
Beszélgetés a szerzővel (video): https://www.youtube.com/watch?v=4RIVxnhHhTI

 

MOZAIK
 
--Gondolatok a könyvtárról
'Lehet, hogy nem modern dolog, de a mai napig járunk a gyermekkel a helyi könyvtárba. A könyvtárnak ugyanis nem csak az az előnye, hogy gyakorlatilag ingyen juthat az ember könyvekhez, de valami olyan hangulatot áraszt, ami mostanában egyre inkább kiveszőben van.
Sokunk gyermekkorának meghatározó élménye a könyvtár, ami aztán az egyetemi évek alatt szinte szó szerint az ember második otthonává vált. Eszméletlenül hosszú órákat, napokat, vizsgaidőszakban nem egyszer heteket sikerült eltölteni a különböző könyvtárakban, az illatok, zajok, a hangulat pedig örökké belénk ivódott.
A könyvtár lehet kicsi (mondjuk egy kerületi „szabóervin”), lehet nagy (az Országos Széchenyi), elegáns és kopottas, modern vagy régies, a lényeg, a miliő majdnem mindenhol ugyanaz. Azt gondolná az ember, hogy a digitális korban a könyvtár lassan elveszíti a jelentőségét, amiben persze lehet némi igazság, ugyanakkor a könyvtár nem csak a könyvek tára, jóval több annál'.
A csalad.hu weboldalon olvasható cikkben megpróbálták összegyűjteni az érveket, miért érdemes a gyermeket rászoktatni a könyvtárlátogatásra: http://www.csalad.hu/2017/06/25/gondolatok-a-konyvtarrol

 
--A fiúk nem szeretik a lányokról szóló könyveket
Lauren Child neves gyermekkönyv-szerző Nagy-Britanniában, annyira, hogy nemrég egy fontos díjjal is kitüntették. Ebből az alkalomból fejtette ki a nézeteit a gyermekirodalomról, és a gyermekkönyvekből kiolvasható nemi sztereotípiákról.
Szerinte, míg a lányok szívesen olvasnak fiúkról, addig a fiúk már vonakodnak attól, hogy lányokról szóló könyveket olvassanak vagy filmeket nézzenek. ’Nem tudom, hogy ez a kultúránkból jön-e, vagy csak egy ilyen fiús dolog, de nagyon nehezen vesznek kézbe egy olyan könyvet, vagy ülnek be egy olyan filmre, ahol lány a központi figura – mondta az író a BBC-nek. – Nem tudom, miből ered, de aggaszt, mert megnehezíti azt, hogy a lányok egyenlők legyenek.’
Az eladási adatok is alátámasztják ezt a feltevést, a fiú főszereplős könyvek népszerűbbek, mint a lányosak. Lauren Child szerint sokszor elég, ha a szerzők csak kicserélik a fiúnevet lánynévre, a könyvek ugyanúgy működnének. Child főszereplői lányok, mégis sokszor megkapja a kérdést a szülőktől, hogy ír-e fiúknak is könyveket. Amire ő csak annyit tud mondani: de hát az ő könyvei fiúknak is szólnak.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20170608_A_fiuk_nem_szeretik_azokat_a_konyveket_amelyek_lanyokrol_szolnak

 
--Az autisták integrálódását segíti az év innovatív gyermekkönyve
Az autista gyermekek általános iskolai integrációját segíti Stefanik Krisztina és Bartos Erika Csillagbusz című kötete, amelyet az év leginnovatívabb mesekönyvének választottak idén. A mesekönyv ötlete Brokés Judittól, a veszprémi AutiSpektrum Egyesület vezetőjétől származik – mondta el Stefanik Krisztina, a kötet szerzője.
A történet igyekszik nem tanmese lenni, de tudományos tényeken alapul, magába foglalja mindazt, amit a fejlődési zavarról tudni érdemes, és kitér arra is, hogy milyen haszonnal jár a közösség számára, ha van autista tagja is.
A történet szerint az új iskolába kerülő, addigra már nagyon sok helyen, sok sikertelenséget megélt Misi bekerül egy új osztályba, ahol bántalmazzák és csúfolják is, de szép lassan, közös tevékenységek és valódi megértés mentén elfogadják a többiek, és ő is a többieket. Stefanik Krisztina elmondta, hogy a könyv elsősorban azoknak a tipikusan fejlődő alsós kisiskolásoknak szól, akiknek van autizmussal élő osztálytársuk, hiszen a befogadás lassú folyamat, és elsősorban a megértésen és a megismerésen alapszik. Mint mondta, a legtöbb iskola mögött nincsen autistákhoz értő segítség, de ha lenne, akkor apró lépésekkel jól megvalósítható, nagyon hasznos integráció jöhetne létre.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/az-autist%C3%A1k-integr%C3%A1l%C3%B3d%C3%A1s%C3%A1t-seg%C3%ADti-az-%C3%A9v-innovat%C3%ADv-gyerekk%C3%B6nyve

 
--Így ünnepelte a Facebook az első Harry Potter-könyv 20. születésnapját
A hardcore Facebook-rajongók már bizonyára észrevették, hogy különös dolog történik, ha az ember rákattint Harry nevére. Nem akarjuk elhinni, hogy éppen 20 éve, pontosan 1997. június 30-án jelent meg a Bloomsbury gondozásában a Harry Potter és a bölcsek köve című regény angol kiadása. J. K. Rowling csodálatos világa teljesen megváltoztatta a gyermekek olvasási szokásait, és világszerte milliók rajonganak a később filmen is megjelenő sorozatért.
Ennek tiszteletére a Facebook is kedveskedett a mágia szerelmeseinek és persze a mugliknak is: a Harry Potter, illetve a Gryffindor, Slytherin, Ravenclaw és Hufflepuff szavak színesen jelennek meg a hírfolyamban, de ez még nem minden, rákattintva egy kis varázslat is történik.
Forrás: https://nuus.hu/unatkozom/erdekes/0626/cukin-unnepli-facebook-az-elso-harry-potter-konyv-20-szuletesnapjat/
Via: KIT hírlevél, 2017. június 28. (26. szám)

 
--Megjelent A Gyűrűk Ura szerzőjének száz évvel ezelőtt írt könyve
Új könyve jelent meg J.R.R. Tolkiennek, A Gyűrűk Ura-trilógia szerzőjének 2017. június 1-jén, száz évvel a mű megszületése után. Tolkien művében a földi halandó Beren és a halhatatlan tündér Lúthien sorsának történetét írta meg, akik megpróbálnak lopni Melkortól, a legnagyobb gonosztól.
A Beren and Lúthien (Beren és Lúthien) című kötet 'nagyon személyes történet', amelyet az oxfordi professzor azután írt, hogy visszatért az első világháború somme-i csatájából. A kötetet Christopher Tolkien, az angol író fia szerkesztette, és megtalálhatók benne A szilmarilok című gyűjteményes kötet egyik meséjének változatai. A könyvet Alan Lee illusztrálta, aki 2004-ben elnyerte a legjobb látványtervezés Oscar-díját A Gyűrűk Ura: A király visszatér című filmért.
A HarperCollins könyvkiadó a Húrin gyermekei, az utolsó Középfölde-könyv megjelenésének 10. évfordulója alkalmából adta ki a könyvet - olvasható a BBC News honlapján. John Gart Tolkien-szakértő, a Tolkien and The Great War című könyv szerzője elmondta, hogy A hobbit írója az első világháborúban tapasztalt borzalmak 'ördögűzéseként' írta meg könyvét. ''Amikor volhíniai láztól szenvedve visszatért a lövészárkokból, 1916-17 telét lábadozással töltötte' - emlékeztetett Gart.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/81539-megjelent-a-gy-r-k-ura-szerz-jenek-uj-szaz-evvel-ezel-tt-irt-konyve

 
--Mit olvasnak a rácsok mögött?
A Könyvesblogon olvasható érdekes riport a magyarországi börtönkönyvtárakról:
'Mit olvas az az ember, akit több évre vagy akár évtizedre rácsok mögé zártak? Egyáltalán, szeretnek-e olvasni az elítéltek? És ha igen, mik a kedvenc könyveik? Kik a legolvasottabb szerzők a hazai börtönökben, és kinek a műveihez lehet csak hosszas várakozás után hozzájutni? A Budapesti Fegyház és Börtön Kozma utcai létesítményében jártunk, ahol a könyvtárosok maguk is rabok. Ők meséltek várólistákról, kedvencekről és arról, hogy a börtön mindennapjaiban mit jelentenek nekik a versek, regények.'
Forrás és teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2015/03/07/mit_olvasnak_a_racsok_mogott

 
--Csáth Gézára és Szász Jánosra ítélték az állatkínzó Istvánt és Patrikot
A 17 éves István és a 20 éves Patrik még 2015-ben indult biciklivel Beretről Detkre, amikor az árokban találtak egy mozgásképtelen kiskutyát. Nosza, elhatározták, hogy jól megkínozzák: István egy közelben talált szerszámnyéllel ütötte az állat fejét, Patrik pedig telefonjával felvette a kínzást, és a videó a netre is felkerült.
Az Encsi Járásbíróság tárgyalta a két fiatal ügyét, és megállapította: a kiskutya különös szenvedés következtében veszítette életét, úgyhogy öt és hat hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Istvánt és Patrikot, illetve arra, hogy el kell olvasniuk Csáth Géza Anyagyilkosság című novelláját, illetve meg kell nézniük Szász János Witman fiúk című, szintén Csáth Géza-mű alapján készült filmjét, majd az élményeikről olvasónapló formájában kell beszámolniuk. Az ítélet jogerős. (mno.hu)
Forrás: https://444.hu/2017/06/19/csath-gezara-es-szasz-janosra-itelte-az-encsi-jarasbirosag-az-allatkinzo-istvant-es-patrikot


 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros),borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.