ReMeK-e-hírlevél
XII. évf., 2017/4. szám                  ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.co cimen.

 
TARTALOM

PÁLYÁZAT
--Művészeti kreativitás verseny középiskolásoknak
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-- A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Kulisszatitkok a marosvásárhelyi Teleki Téka gyűjteményéről
--'A legkirályabb olvasó család' – a székelyudvarhelyi könyvtár családi kihívása
--A Magyar Posta bélyegeiből válogatott kiállítás a székelyudvarhelyi könyvtárban
--A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár rendezvényei
--Helytörténeti témájú előadások az Arad Megyei Könyvtárban
KITEKINTŐ
--Könyvtáros egyesületi elnökjelöltek – hogy szavazás előtt mindenki megismerhesse őket
--Földig rombolták az esztergomi városi könyvtárat, most botrányos állapotok uralkodnak
HAZAI
--Beszélgetés Bedő Melinda könyvtárossal: Helyzetkép Hargita megye közkönyvtárairól
--Új siker a Szatmár Megyei Könyvtárban
--'Bástyakönyvtárat' nyitott a Csíki Székely Múzeum
--Játékot mindenkinek
--Az írás szolgálata, az olvasás élménye, az élmény megosztása
--Újranyomtatják a VI–XII. osztályosok tankönyveit, hogy mindenkinek jusson
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Bodor Pál, Diurnus
--Meghalt Paula Fox amerikai regényíró
--Elhunyt Tóth Bálint költő
--Meghalt Szepesi Attila költő
PORTRÉ
--'A műveltség véd meg minden szélsőségtől' - dr. Monok István egykori iskolájában
ÉVFORDULÓK
--Arany Jánosra is emlékezik a költészet napján a PIM
--A 90 éve született Fodor Sándorra emlékeztek pálya- és munkatársai Kolozsváron
DÍJAK
--EMKE-díjak 2017: Kopacz Katalin-Mária részesül Monoki István-díjban
--Arany Érdemkereszt kitüntetés Holl Andrásnak
--Kossuth Nagydíjjal tüntették ki Kallós Zoltánt
--Magyar Örökség díjban részesült az OSZK pergamenkódex-restauráló eljárása
--Krasznahorkai László kapta az Aegon Művészeti Díjat
--Erdélyi írókat is díjaztak a nemzeti ünnepen
--Nádasdy Ádám az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa
--Márton László Friedrich Gundolf-díjas
--Életműdíjat kapott Albert Ernő
--Szaniszló Judit nyerte el az idei Békés Pál-díjat
AJÁNLÓ
--Erdélyi irodalmi lapok Arany-számai márciusban
--Könyv a csíksomlyói kegyszoborról
--Erdélyi fesztiválok, helyi ünnepek – Erdélyi Magyar Civil Évkönyv
--Korkép drámai sorsokkal – bemutatták Cseke Gábor olvasónapló-kötetét
MOZAIK
--Inkább Harry Pottert olvassanak alsóban, mint Jókait
--Mert mindenki szereti a listákat...
--A Google és a Facebook több mint 100 milliárd dollárhoz juthat a hirdetési bevételekből
 

PÁLYÁZAT

--Művészeti kreativitás verseny középiskolásoknak
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Tanszéke nyilvános művészeti kreativitás versenyt hirdet erdélyi és határon túli középiskolások számára vizuális, hangzó és audiovizuális kategóriákban, kontraszt témakörben. A szervezők célja ösztönözni az erdélyi és határon túli középiskolás hallgatókat művészi (zenei és/vagy képzőművészeti) önkifejezésre. A hagyományteremtő szándékkal létrehozott verseny a tanszék küldetésének fontos részét képezi: érdemi szerepet vállalni és betölteni a szűkebb-tágabb régió fiatal tehetségeinek felkutatásában és szakmai irányításában.
Pályázni digitális formátumban benyújtott munkákkal lehet 2017. március 6. és április 4. között. A beküldött és előzsűrizett pályamunkákat feltöltik a Művészeti Tanszék Facebook oldalára (https://www.facebook.com/pkemuveszetitanszek), és szavazásra bocsátják.
A legtöbb szavazatot kiérdemlő alkotás közönségdíjat kap, a három kategória legjobbnak ítélt pályamunkái pedig szakmai díjban részesülnek, egyenként 1000 RON értékben. A díjak átadásával egyidejűleg interaktív kiállítás nyílik a nyertes, illetve a zsűri által javasolt munkákból a verseny zárórendezvényén, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Információk és jelentkezés: http://mt.partium.ro/hu
Kapcsolat: kontraszt@partium.ro
Forrás: http://mk.partium.ro/hu/muveszeti-kreativitas-verseny-kozepiskolasoknak

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Bodor Ádám Kossuth-díjas író közönségtalálkozója
Kortárs irodalmunk egyik meghatározó, különleges szerzői világát felépítő prózaírójával, Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval találkozhatott csíkszeredai közönsége a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2017. március 29-én. A jeles vendég Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író meghívására érkezett Székelyföldre. A Hosszú távú előrejelzés című irodalmi estet nagy érdeklődés övezte, a könyvtár előadóterme zsúfolásig telt. Bodor Ádám páratlan irodalmi életművét olyan művek fémjelzik, mint a Sinistra körzet, Az érsek látogatása vagy a Verhovina madarai. 'Tárgyilagos, távolságtartó környezetleírás, szűkszavú dialógusok, néhány életmozzanatra korlátozódó cselekvéssor, a rejtély, a titokzatosság légköre és nagyon finom humor jellemzi műveit, amelyekből több filmfeldolgozás is készült.
Az est folyamán Murányi Sándor Olivér kérdezte az írót életéről, az irodalmi alkotásról. Bodor Ádám rendszeresen évente három hetet tölt a Madarasi Hargitán, életében a természetközeliség a gyermekkorból ered, ez olyan dolog, amit nem lehet erőltetni – válaszolta Murányi kérdésére. A Bodor történeteiben feltűnő szereplők jellegzetes neveire utalva tette fel a kérdést Murányi:  hogyan születik a Bodor-próza, először a név van meg, vagy a történet?
Általában név nélkül aligha képes elindulni egy történet. A névből mágikus kisugárzást érzek, gyakran maga a név inspirálja a történetet, olyan is van, hogy egy hely neve indítja el a képzeletet, a kibontakozás során spontánul keletkezik a történet – fejtette ki a válaszában az író.
A kritikának a kortárs próza recepciójában játszott szerepéről Bodor kifejtette, nincs meggyőződve arról, hogy igazán formálni tudná az irodalmi ízlést és elvárásokat a kritika. Bár a kritika része az elhallgatás is – erre példaként Vida Gábor nevét említette, akinek kitűnő regényét teljes mértékben ignorálta a kritika.
Műveinek recepciója kapcsán elmondta, az életkorral is összefügghet, hogy egy ideje már nem érdekli annyira könyveinek utóélete. Ahogy öregszik az ember,  a hiúsága is fakul.
’A boldogság nem korfüggő és nem rendszerfüggő, minden életszakaszban megtalálhatja az ember, amitől elégedett lehet – hangzott el a beszélgetés vége felé. ’A boldogság egy tulajdonság, az ember vagy tud boldog lenni nagyon sanyarú körülmények közt is, vagy nem tud boldog lenni a gazdagságban sem. Életem legboldogabb pillanatai a régi rendszerre esnek, amikor sikerült magamat teljesen eltávolítani a politikai-társadalmi rendszer szorításából. De minden időszakban voltak gyönyörű pillanatok.’
A Hargita Stúdió videofelvétele a találkozóról itt: https://www.youtube.com/watch?v=4DXV5-pUs7U
Forrás: http://hargitanepe.eu/hosszu-tavu-elorejelzes-beszelgetes-bodor-adammal/
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/483/bodor-adam-kossuth-dijas-iro-volt-a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-vendege
Iskola másként a könyvtárban: csíki templomok és Kájoni János nyomában
A csíkszeredai Joannes Kájoni Szakközépiskola tizedikesei és Egerből érkezett fiatalok, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnázium diákjai vettek részt a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett, helyismereti témájú foglalkozáson, az Iskola másként program keretében, 2017. március 24-én. Csík műemléktemplomaival, a helyi épített örökség művészettörténeti értékeivel ismerkedett a foglalkozáson részt vevő 30 diák. A Határtalanul projekt keretében közös iskolai bemutatókra készülhettek fel a megyei könyvtár helyismereti részlegének segítségével. Két nagyobb témakörben kaptak feladatokat, kis csoportokban önállóan dolgoztak, minden csoportban két helyi és két egri diák vett részt. Két csoport a Kájoni János életével, munkásságával kapcsolatos kérdésekre keresett választ, felkészülve a Határtalanul projekt keretében szervezett iskolai tevékenységre, amelyeken a magyarországi vendégdiákokkal közösen mutatják be iskolájuk névadóját. A diákok másik kutatási témája a csíki műmléktemplomok és oltárok bemutatása, a könyvtárban megtalálható kiadványok és a könyvtár helyismereti adatbázisainak segítségével gyűjthettek adatokat ehhez is, a foglalkozás során.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/481/iskola-maskent-2017-csiki-muemlektemplomok--helyismereti-foglalkozas-csikszeredai-es-egri-diakokkal
Fogarasi-havasok – túrakönyv-bemutató, vetítéssel
Fogarasi-havasok – Erdély teteje címmel Székely Árpád vetítéssel kísért túrakönyv-bemutatójára került sor a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület (CsEKE) előadássorozatában a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2017. március 23-án. A földrajztanár és természetjáró szerzőnek a Déli-Kárpátok jelentős hegyvonulatait bemutató könyvsorozatában jelent meg a Fogarasi-havasok monumentális hegyláncáról szóló képes túrakönyv.
A Fogarasi-havasok méltán érdemelte ki az Erdélyi-Alpok elnevezést. A szerző előadásából a jelenlevők megismerhették a hegyvonulat különleges látnivalókban bővelkedő, lenyűgöző világát, látványos turistaútjait. A gazdagon illusztrált túrakalauz öt fejezetből épül fel, összefoglalást ad a hegységről, a túraleírásokat metszetek, naprakész, összefoglaló adatok, átfutó képek kísérik, mindehhez részletes, egyedi turistatérkép-melléklet társul. (Az egyes fejezetek tartalmáról, valamint Székely Árpád más túrakönyveiről további információk az Erdélyi-Alpok című blogban: http://delikarpatok.blog.hu/)
Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosának beszámolója a rendezvényről, a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2017/03/fogarasi-havasok-erdely-teteje.html
A 17. századi Erdély egy török utazó szemével
Nagy érdeklődés övezte a Kájoni János Megyei Könyvtár Olvasókörének 2017. március 23-i találkozóját. Egy igen érdekes 17. századi útinapló került terítékre, Evlia Cselebi török utazó naplójáról Kozma Mária írónő elemző ismertetőjét hallgathatták meg a jelenlevők. A korabeli Magyarország és Erdély viszonyait a hódító oszmán birodalom szempontjából láttatja a 17. század török utazója, az 1611-ben Isztambulban született Evlia Cselebi, aki 10 kötetes műben örökitette meg életének utazásait, azok színhelyét. A magyar történelmi földrajz szempontjából is fontos és érdekes török nyelvű útinapló magyar vonatkozású részeit a 20. század elején fordították magyarra.
A korabeli erdélyi várakról, a csíkszeredai várról is igen érdekes információkat tartalmaz az útinapló. Kozma Mária többek között a helyi gasztronómiai szokásokat érzékletesen bemutató részleteket is felolvasott az ismertetett műből.
Forrás: https://sites.google.com/site/olvasokoer/26-huszonharmadik-talalkozo-2017-marcius-20
Női árnyalatok – Nőiségről a művészetek révén
A Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthont a Hargita Megyei Szociális és Gyerekvédelmi Vezérigazgatóság, valamint a Pro-Femina Egyesület Női árnyalatok című, könyvbemutatóval egybekötött kiállítás-megnyitójának 2017. március 16-án. A rendezvényt Kuna Ibolya könyvtáros nyitotta meg, Gál Katalin, a Hargita Megyei Gyerekvédelem munkatársa mondott köszöntőbeszédet. A kiállítás központi témája a nő, a női értékek. Bucur Nicolae művészettörténész méltatta a kiállított alkotásokat. A Pro Femina Egyesület a Bethlen Gábor Alap támogatásával A Nő a képzőművészetben című pályázat keretében fiatal képzőművészeknek nyújtott lehetőséget, hogy alkotásaikat kiállításokon mutathassák meg, és ezáltal ismertebbé váljanak. A képzőművészeti munkákban a művészet örök témája, a nő került a figyelem középpontjába, hangsúlyozva mindazt az értéket, amit egy nő képvisel.
Jack Holland brit származású amerikai újságíró Nőgyűlölet című kötetét, Vallasek Júlia fordításában, Székedi Ferenc újságíró, szerkesztő és műfordító mutatta be. A kötet szerzője a nőkkel szembeni előítéleteket vizsgálja különböző kultúrákban a történelem folyamán, a leértékelés veszélyes mivoltára is felhívja a figyelmet. A könyv a csíkszeredai Bookart Könyvkiadónál jelent meg. A Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján olvasható Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa beszámolója az eseményről, amelyben Nagy-Imecs Zsuzsannával, az egyik kiállító alkotóval is beszélget aki nyugdíjba vonulásig iskolai könyvtárosként dolgozott: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2017/03/talalkozas-nagy-imecs-zsuzsannaval.html
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/78222-n-isegr-l-es-n-gy-loletr-l-ertekeztek-csikszeredaban-a-m-veszetek-reven
Ükanyámtól Petőfiig – Nagy Gyöngyvér előadása
Március 15. alkalmából Ükanyámtól Petőfiig – családtörténeti gondolatok Mezei József festőművészről címmel tartott vetítéssel kísért előadást Nagy Gyöngyvér, 2017. március 14-én délután, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az előadó csíkszeredai fotográfus, a Csíki Székely Múzeum munkatársa, aki néhány éve családtörténeti kutatásokba kezdett. A fotókkal és dokumentumokkal illusztrált előadásából kiderült, hogy ükanyja testvérét, Mezei József (1823-1882) festőművészt baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, a szabadságharc költőjéhez. A kutatásról, Petőfi és a festőművész megismerkedéséről és barátságáról is beszélt az előadó, felidézve az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint Mezei József Orbán Balázshoz kötődő fényképészi tevékenységét is. Nagy Gyöngyvér egy, családi örökségémel részét képező verseskötettől indulva jutott el Mezei József festőművész életrajzának kutatásához. Muhi Sándor Mezei József című monográfiája Csíkszeredában, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2015-ben, a kötet nem jött volna létre Nagy Gyöngyvér kitartó családfakutató munkája nélkül.
A sajtóban az eseményről: http://hargitanepe.eu/mezei-jozsef-ujra-felfedezve/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/475/ukanyamtol-petofiig--nagy-gyongyver-eloadasa-marcius-15.-alkalmabol
Miklós István Indián történetei a tetoválásról – könyvbemutató kiállítással
Tattoo sztorik címmel jelent meg Miklós István Indián könyve, amelyben hatvan, tetoválással kapcsolatos történet szerepel. A kiállítással egybekötött könyvbemutatón 2017. március 9-én Bács Béla János beszélgetett a szerzővel a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A rendezvény kellemes hangulatához Krizbai Imre gitárjátéka is hozzájárult. Miklós István – közismert nevén Indián – székelyudvarhelyi születésű, Csíkszeredában élő festő- és tetoválóművész a munkája során tapasztalt történetekből válogatott a könyvbe. A Tatoo sztorikba tizenhat grafika került, amelyeket 2000-ben szeretett volna kiállítani, de ez akkor elmaradt. Ezeket most eredeti formájukban is láthatták a könyvbemutatóra összegyűlt érdeklődők.
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/konyvbe-foglalt-tortenetek-a-tetovalasrol
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/474/miklos-istvan-indian-torenetei-a-tetovalasrol--konyvbemutato-kiallitassal
A Fehér-patak útja – Kozma Mária új regényét mutatták be
Kozma Mária legújabb regénye, A Fehér-patak útja a Pallas-Akadémia Kiadónál 2016 őszén jelent meg. A regény csíkszeredai bemutatóján, 2017. március 2-án Sarány István újságíró, a kötet szerkesztője beszélgetett a szerzővel az alkotómunka okáról és céljáról, az író könyvekhez kötődő kapcsolatáról, könyves munkásságáról a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében szervezett közönségtalálkozón. Az új regény kapcsán Sarány István először a történelmi regény szerepének változásairól beszélt, a Kozma-könyvet 'Székelyföld történetébe ágyazott, önéletrajzi elemekkel átitatott eseménysorként' hirdeti a kiadó - hangzott el a bevezetőben, majd a szerkesztő kérdéseket tett fel a szerzőnek. Kozma Mária válaszaiban arra is rávilágított, miért jelent meg 'interaktív regény' alcímmel új munkája, az alcím első változataként ugyanis 'az olvasó regénye' szerepelt benne. Folyamatosan kétféle nézőpont váltakozik a regényben, amelynek narrátora – aki egyszemélyben olvasója és írója is a történetnek – tulajdonképpen könyvtáros. A kétféle nézőpont váltakozásának megfelelően az események, történések, idősíkok folyamatos váltása is jellemző a regényre, az interaktivitás tehát a cselekményszövésben valósul meg.
A regényben a valóság és fikció mértéke is változó, arról is beszélt a szerző, hogy mit és mennyit mutathat meg magából az író. A megélt történelem és a történelmi távlat viszonyáról is szó esett, valamint arról is kifejette véleményét, hogy mit jelentett számára utat törni nőíróként a férfiak uralta irodalom világában. Az alkotó munkáról Kozma Mária kifejtette, inkább oka, mint célja van, az írói-alkotói tevékenység feltétele az elkötelezettség, kitartó munka, tudás, önmagunkba vetett hit. Az író számára a könyv mindennapjait betöltő tárgyat jelent, a könyvekkel való foglalkozás életre szóló, múlhatatlan szeretet, ami energiát ad az alkotó munkához.
A regény bemutatója előtt Sarány István beszélgetett az íróval, az interjú a Hargita Népe 2017. február 2-i számában olvasható: http://hargitanepe.eu/beszelgetes-kozma-maria-iroval-az-energia-mulhatatlan-szeretet-a-konyv-irant/
Sajtóvisszhang: http://hargitanepe.eu/a-z-alkotas-oka-es-celja/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/473/a-feher-patak-utja--kozma-maria-uj-interaktiv-regenyenek-bemutatoja-konyvtarunkban
A Kistelepülési könyvtárfejlesztő program 2017-es évi nyitórendezvénye
2017. március 2-án került sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban, Hargita Megye Tanácsa vezetősége, a megye különböző telelpüléseiről érkezett pedagógusok és könyvtárosok részvételével, a Kistelepülési könyvtárfejlesztő program 2017-es évi nyitórendezvényére. Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére idén a program egyik prioritása a román nyelv elsajátításának segítése. Ennek érdekében fokozottan figyelünk a román nyelvoktatásban használható segédkönyvekkel való ellátásra és a román nyelvoktatást, főként kommunikációt célzó könyvtári programok szervezésére.
Borboly Csaba tanácselnök, Barti Tihamér alelnök és Ferencz Salamon Alpár tanár szóltak a román nyelv elsajátításának fontosságáról, illetve az oktatási rendszer iránt felmerülő elvárásokról és lehetőségekról. A rendezvény keretében Kibédi Nemes Ildikó és Lukács Vajda Erika, a Beszéljünk játszva románul! - Să comunicăm jucându-ne című könyv szerzői iskolaelőkészítő csoportok tanítóival találkoztak és szakmai tapasztalatokat osztottak meg, majd Hargita Megye Tanácsa képviselői átadták a jelenlevő pedagógusoknak a könyv egy-egy példányát.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/472/a-kistelepulesi-konyvtarfejleszto-program-2017-es-evi-nyitorendezvenye
http://itthon.transindex.ro/?hir=46203


--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Az értelmezés fogalomkörei: Veress Károly könyvbemutatója
Veress Károly kolozsvári filozófus, egyetemi tanár Ami megtörténik velünk (2014), A nyelv teremtő erejéről (2015), valamint Lehet-e másként élni? (2016) című köteteit mutatták be 2017. március 2-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében, a szerzővel Incze Éva filozófiatanár és Csergő Antal könyvtáros, a házigazda intézmény munkatársa beszélgetett.
„Mindhárom kötet a hermeneutikával, a megértés, értelmezés tudományával foglalkozik, és valamilyen módon kötődik Gadamerhez, Heideggerhez” – indította a beszélgetést Csergő Antal könyvtáros, aki maga is filozófia szakot végzett, és aki az Ami megtörténik velünk című tanulmánykötetet mutatta be röviden a hallgatóságnak. Mint elmondta, maga a megértés is megértésre szorul, ezek a tanulmányok pedig a megértés problematikáját követik nyomon olyan fogalmak nyomán, mint a távolság vagy a hozzátartozás, ami a szó metafizikai értelmében a lét és az igazság közötti transzcendentális viszonyt jelenti. Kérdései nyomán Veress Károly a hermeneutikáról mint a hagyomány értelmezéséről beszélt, elmondta, hogy a távolság, hozzátartozás, végesség, odafordulás és igazság-igazságtörténés problémái a filozófiai hermeneutika alapkategóriái, hogy ezek vizsgálatát kutatási projektek során többnyire doktoranduszokkal végezte, ez idő alatt készült tanulmányaiból álltak össze a most bemutatott kötetek.
A Lehet-e másként élni? című tanulmánykötetet – amely többnyire életgyakorlati kérdésekről szól – Incze Éva mutatta be, aki elmondta, a kötetben megjelenő tanulmányok egységét az a vizsgálódó attitűd és megértésre való törekvés adja, mely az aktuális tapasztalatok hátterében bontakozik ki, ilyen gondolatok nyomán: akarjuk-e a saját életünket élni, de milyen összefüggés van az „élet” és a „saját” fogalmak között, kiválthatnak-e a válságtapasztalatok valamiféle új életviteli beállítódást, milyen szerepe van az intézményeknek az életünkben, és hogyan lehet meghaladni a merev intézményi struktúrákat, milyen szemléletváltást kínálhat az idegenség tapasztalata számunkra, milyen valós lehetőségek nyílnak a szabad, felelős, autentikus emberi élet számára... Incze Éva kérdésére válaszolva a szerző kifejtette: minden új tapasztalati helyzetben saját magunkkal szembesülünk, és ahhoz, hogy például az idegenség kérdéséhez helyesen viszonyuljunk, saját szempontjai szerint kell megértenünk az idegent.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/100409/hetkoznapi_tapasztalataink_es_az_ertelmeze
Versfonat - A Költészet Világnapja, 2017
2017. március 21-én, a költészet világnapját ünnepelve, Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár szólította meg a verskedvelőket, de talán nem meglepő módon a helybeli Tein Teaház is társult az ünnepléshez, „kávét versért” akciójával.
A megyei könyvtár ingyenes beiratkozást, illetve belépő-megújítást ígért azoknak, akik kézzel vagy géppel írva az olvasószolgálatnál leadnak néhány verssort valamelyik kedvenc kortárs költőjüktől. A könyvtár közösségi oldalán is meghirdették a Versfonat nevű akciót, ugyanis az estig papíron és neten beérkezett idézeteket egybefésülték és közkinccsé tették. Délutánig összesen mintegy negyvenen válaszoltak a felhívásra, többek között Fekete Vince, Dimény H. Árpád, Nikola Madzirov, Varga Melinda, Tóth Éva, Farkas Árpád verssoraival.
A verssorokból kialakult versfonatot a könyvtár Facebook-oldalán tette közzé, a Teinbe bevitt versek pedig a teázó falát fogják díszíteni.
A költészet világnapjának bevezetését a marokkói kormányzat kezdeményezte 1998-ban, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) egy évvel később március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította a költészet világnapjává.
A versfonat itt olvasható: https://www.facebook.com/notes/bod-p%C3%A9ter-megyei
Forrás: http://www.hirmondo.ro/aktualis/versfonatot-is-szottek/
http://www.3szek.ro/load/cikk/100815/tavasz_vers_kave
Volt egyszer egy Kolozsvár... Jancsó Miklós könyvbemutatója
Jancsó Miklós Volt egyszer egy Kolozsvár… című, a magyarországi Jancsó Alapítvány gondozásában 2016-ban megjelent könyvét mutatták be 2017. március 24-én a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
A házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntője után Jancsó Antal, a Jancsó Alapítvány elnöke elmondta, családjuk Háromszék egyik nevezetes famíliája, szervezetük elsősorban Jancsó Benedek történész életművét gondozza. A könyvet – melyet szerzője úgy határozott meg, mint „vidám-szomorú útikalauz az elmúlt idők színészeiről, polgárairól, kocsmáiról és sok más érdekességről” – Jancsó András szerkesztette. A bemutatón ő faggatta Jancsó Miklóst: hogyan lett színészből író, miként születtek az írások, és kérte, meséljen néhány anekdotát. A szerző elmondta, nem volt sikeres színész, és az írásba meg a tanításba menekült a színházból. Azt ír, amit akar, és úgy, ahogy akarja, itt nincs rendező, aki elbizonytalanítaná. Rövid prózát ír, mert arra törekszik, hogy olvasmányos legyen, ne untasson.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/100928/kolozsvar_jancso_miklos_szemevel_es_tollaval
 

-- A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A könyvtárban 2017. március 6. és 17. között könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők  az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumaiból.
Március 9-én kora délután Meseklubot tartottak óvodásoknak és kisiskolásoknak, ennek keretében mesét hallgattak a résztvevők, illetve papírhuszárokat készítettek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékére.
2017. március 16-án a Meseklubban Arany Jánosra (1817–1882) emlékeztek, születésének 200. évfordulója tiszteletére.
Március 16-án a Meseklubban a gyermekek ismerkedtek a színház világával, a színházi magatartás szabályaival, a Színházi Világnap alkalmából.
Március 7-én ingyenes biblioterápiás foglalkozásra került sor felnőttek számára.
Március 16-án délután szervezték meg a könyvtárban az E’mese vár játékprogram első és második fordulóját. Kisiskolások vettnek részt benne, akik kipróbálták magukat játékban, kézműveskedésben, rajzban, papírszínház-készítésben, kreativitásban.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

 
--Kulisszatitkok a marosvásárhelyi Teleki Téka gyűjteményéről
Van-e Corvina a Teleki Tékában, mit jelent pontosan az ősnyomtatvány és hány van ezekből a patinás marosvásárhelyi könyvtárban – többek között erről szólt Kovács Bányai Réka könyvtáros beszámolója a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság legutóbbi rendezvényén, március elején.
Egyetlenegy Corvinája – Mátyás király idejében készült, díszes iniciálékkal, díszítésekkel ellátott kézírásos könyve – volt a Teleki Tékának, de az egyik egykori tulajdonos „jóvoltából” ma már az is egy amerikai múzeumban látható csak – számolt be a Teleki Bolyai Könyvtár láthatatlan oldaláról az intézmény munkatársa a marosvásárhelyi Bernády Házban.
Az 1455 után és 1501 húsvétjáig nyomtatott könyvekből, amelyeket ősnyomtatványnak hív a szaknyelv, hiszen a Gutenberg-féle könyvnyomtatás kezdeti időszakából származnak, 66 darabot őriz a neves könyvtár Marosvásárhelyen. Ezek három gyűjteményből származnak: Teleki Sámuel gyűjteményéből, valamint a marosvásárhelyi református és a székelykeresztúri unitárius kollégiumból.
Az ősnyomtatványok időszakát azért zárja a könyvtörténet éppen 1501 húsvétjával, mert a kutatások azt mutatják, hogy az 1500 végén elkezdett nyomtatások 1501 húsvétjáig be is fejeződtek. Az ősnyomtatványok leginkább ókori klasszikus, görög és római szerzők műveit tartalmazzák, de megtalálható a Teleki Tékában Temesvári Pelbárt ferences prédikátor a maga korában óriási sikernek örvendő prédikációgyűjteménye is, valamint számos középkori történelmi munka.
Az azután következő időszak, a 16. század nyomtatványait antikváknak nevezik a könyves szakemberek – vázolta Kovács Bányai Réka. Ami a magyar kiadványokat illeti, Szabó Károly kolozsvári egyetemi tanár, az első nagy magyar bibliográfus szerint 1711 a felső időhatár, tehát az addig megjelent kiadványokat RMK-knak, vagyis Régi Magyar Könyveknek nevezik a szakmabeliek.
Ami a tulajdonviszonyokat illeti, az előadó arról is beszélt, hogy az államosítást követően a neves könyvtár a városi, majd a megyei néptanács alárendeltségébe került, az 1960-as években vásárlások révén gyarapodni kezdett, ami az 1974-es önállóságvesztés után – a Teleki Téka ekkor a Maros megyei könyvtár részlegévé vált – már kevésbé volt jellemző, a '80-as években pedig teljesen leállt.
A Teleki-család kezdeményezésére és jelentős hozzájárulásával 1999-ben Bázelben létrejött a Teleki Téka Alapítvány, amelynek fő célja a könyvtár gyarapítása. A könyvtár gyűjteményéről, programjáról, rendezvényeiről a nemrég megújult internetes oldalon (http://www.telekiteka.ro/kezdolap) is lehet tájékozódni.
Forrás:: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/77408-kulisszatitkok-a-marosvasarhelyi-teleki-teka-gy-jtemenyer-l

 
--'A legkirályabb olvasó család' – a székelyudvarhelyi könyvtár családi kihívása
Családoknak hirdetett olvasási versenyt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A legkirályabb olvasó család cím megszerzéséért indított vetélkedőn hét hónap alatt olvasással bizonyíthatják be a részvevők, hogy ők érdemlik meg a címet és az azzal járó nyereményt.
Geréb Katalin könyvtáros, szervező elmondta, hogy korábban a szegedi téka szervezett hasonló vetélkedőt, azt próbálta Székelyudvarhelyre és a könyvtár olvasóira szabni. Az érdeklődők 2017. március 31-ig jelentkezhetnek a szeptemberig tartó játékra, amelyen azonban nemcsak olvasniuk kell, hanem különböző feladatokat is meg kell oldaniuk. Az óvodás, kisiskolás, tinédzser, középiskolás és felnőtt korosztályokból legalább két korcsoportot képviselő családok jelentkezhetnek, számukra már összeállítottak egy olvasmánylistát.
Az ajánlott irodalom elolvasása után szeptemberben, egy közösen meghatározott napon kell a könyvekhez tartozó feladatlapokat kitölteniük és leadniuk a könyvtárban. Az összes könyvet ki lehet kölcsönözni, a szervezőknek csupán annyi a kérésük, hogy azokat mielőbb vigyék vissza, hogy mások is kikölcsönözhessék. A szeptember harmincadikáig tartó játék legaktívabb, legtöbb feladatot megoldó családjai 'nagykirály' jutalomban részesülnek: az első díj háromórás családi kényeztetés a Septimia szálloda wellnessrészlegén, a második díj egy 3D-s mozizás a könyvtárban, ahova barátaikat, ismerőseiket is meghívhatják a nyertesek, a harmadik helyezettek pedig könyvjutalmat kapnak.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/csaladoknak-hirdetett-versenyt-az-udvarhelyi-konyvtar

 
--A Magyar Posta bélyegeiből válogatott kiállítás a székelyudvarhelyi könyvtárban
A Magyar Posta bélyegeiből válogatott kiállítás tekinthető meg a székelyudvarhelyi könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén. A kiállított gyűjteményrészlet legrégebbi darabját az 1850-es években bocsátották ki, attól az időszaktól számítva az összes magyar és román bélyeg megtalálható a gyűjteményben, amely értékes kőnyomatos, réznyomatos darabokat is tartalmaz. A gyűjtők szeretnék felkelteni a fiatalok érdeklődését is a bélyegek iránt.
A tárlat anyaga Nagy Endre tibódi nyugdíjas tanító és fia, ifj. Nagy Endre gyűjteményéből állt össze. Szőcs Endre, a könyvtár igazgatója a 2017. március 14-i kiállításmegnyitón elmondta, hogy tudomása szerint utoljára 1989 decemberében volt hasonló tárlat Székelyudvarhelyen. A továbbiakban szeretnének más gyűjtemények – például képeslapok, régi papírpénzek, szalvéták – kiállításának is helyet adni. Nagy Endrének már hatéves kora óta szenvedélye a filatélia. Tíz évvel ezelőtt túl akart adni gyűjteményén, hiszen úgy tűnt, nem lesz, aki folytassa szenvedélyét...
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/belyeggyujtok-ide-jojjenek

 
--A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár rendezvényei
Kiállítás Orosz Annabella grafikus alkotásaiból a gyergyószentmiklósi könyvtárban
Zsúfolásig telt érdeklődőkkel 2017. március 3-án este a gyergyószentmiklósi városi könyvtár emeleti nagyterme, ahol Orosz Annabella grafikus illusztrációkiállítását nyitották meg, illetve három, általa illusztrált könyvet is bemutattak. 'A gyergyószentmiklósi fiatal grafikusművész a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban végzett, majd tanulmányait Kolozsváron, a Ion Andreescu Egyetemen folytatta. Dolgozott Bukarestben, Lengyelországban, Moszkvában, ugyanakkor alkotásai számos országba eljutottak' – ismertette az illusztrátor eddigi pályafutását Ferencz-Mátéfi Kriszta könyvtárigazgató.
Orosz Annabella illusztrálta Sarány István Mesés Székelyföld című könyvsorozatának harmadik kötetét, mely Udvarhelyszék tájain, településein kalauzolja a gyermekeket. A szerző az illusztrátorral való közös munkáról, a grafikusművészről, alkotásairól szólt az érdeklődőknek. Balázs Imre József Álomfarsang című gyermekvers-kötetét is Orosz Annabella illusztrálta. A szerző a versek születésének körülményeiről szólt, több versét is felolvasta. A rendezvényen bemutatott harmadik könyvet, Kenéz Ferenc Esőben könnyen rámtaláltok című gyermekverskötét is a gyergyószentmiklósi grafikusművész rajzaival jelentették meg.
Orosz Annabella munkájáról, többek között az említett három könyv illusztrálásáról mesélt a jelenlévőknek. A városi könyvtárban a kiállítás húsvétig látogatható.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/gyergyoszek/izelito-orosz-annabella-grafikus-alkotasaibol
'Halottként él az Isten' – Rafi Lajos posztumusz verskötetét mutatták be
A négy évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt Rafi Lajos a kortárs erdélyi cigány és magyar irodalom sajátos, kettősségében őrlődő, felkavaróan érzékeny és erős hangú alkotója volt. A Polis Könyvkiadónál nemrég megjelent kötete, már ismert versei mellett, eddig ki nem adott alkotásokat, többek között négy, cigány nyelven írt verset is tartalmaz.
A gyergyószárhegyi Rafi Lajos harmadik verseskötetének gyergyószentmiklósi bemutatójára 2017. március 24-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban került sor. A könyvet Ferenczi Attila irodalmár, Ferencz Zoltán és Siklody Ferenc grafikusok, valamint Kozma Csaba, a Polis kiadó munkatársa mutatta be.
Halottként él az Isten – ezt a címet viseli a verseskötet, nincs benne Rafi összes verse, mert sorait szétszórta, teljes életművét talán már soha sem lehet összegyűjteni a 2013-ban elhunyt tollforgatónak, de számos, eddig ismeretlen alkotása most közkézre kerül. Szárhegyi származású emberek fogtak össze ennek érdekében. Rafi távozása után ugyanis sokakban felmerült a vágy: összegyűjteni verseit. Volt, aki őrzött néhányat kéziratban, előkerültek a cigány nyelven írt költemények is. A jó lenne-álmodozás akkor vált reménnyé, amikor a szárhegyi származású Kozma Csaba, a kolozsvári Polis kiadó munkatársaként felvetette az ötletet: a Földhöz vert csoda és Az élet számlája után Rafi harmadik kötetének a Polis lehetne a gyámja.
Forrás: https://kisujsag.ro/konyvbemutato-gyergyoszentmikloson/
 

--Helytörténeti témájú előadások az Arad Megyei Könyvtárban
Az aradi és Arad megyei magyar iskolák névadóiról
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2017. március 28-án tartotta ülését a Megyei Könyvtár Concordia Termében. Matekovits Mihály nyugalmazott tanár aradi és Arad megyei magyar iskolák névadóiról tartott előadást. Csiky Gergely, Simonyi Imre, Olosz Lajos és Móra Ferenc irodalmi tevékenységéről, Tabajdi Károly politikai munkásságáról, Godó Mihály jezsuita szerzetes börtönéveiről, a Neuman fivérek gazdasági és szociális fáradozásiról hallhattak ízelítőt, láthattak képeket a jelenlevők. Közreműködtek az aradi magyar pedagógusok és diákok.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/az_aradi_es_arad_megyei_magyar_iskolak_nevadoirol.php
Az aradi rádiózás történetéről a könyvtárban
Igazán lebilincselő előadásnak lehettek szem- és fültanúi mindazok – jóllehet alig néhány érdeklődő –, akik 2017. március 23-án részt vettek az Arad Megyei Könyvtár Aradi személyiségek című rendezvénysorozatának legújabb epizódján. Florin Didilescu könyvtárigazgató meghívottja ezúttal az aradi rádiózás valóságos két lábon járó lexikonja, a Bihar megyei születésű, hosszú ideje Aradon élő Visky Ferenc mérnök volt. A Concordia Teremben megtartott előadáson a hazai rádiógyűjtők 'Pro Radio Antic' (www.proradioantic.ro) egyesületének megalapítója (2007), több járműelektronikai megoldás kigondolója, ugyanakkor számos tudományos-műszaki cikk szerzője rövid bemutatkozás és az ifjúkori emlékek felelevenítése után, belevágott az aradi rádiózás történetébe. A vetítéssel egybekötött előadáson a vendég jelentős ipartörténeti adatokat osztott meg a jelenlevőkkel az aradi rádiógyártás múltjából, de kitért az aradi ipar alapját képező egykori legjelentősebb vállalatokra is.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/az_aradi_radiozas_torteneterol_a_konyvtarban.php

 
KITEKINTŐ

--Könyvtáros egyesületi elnökjelöltek – hogy szavazás előtt mindenki megismerhesse őket
Az ALA (Amerikai Könyvtárosok Egyesülete) honlapja bemutatja a 2017. április 5-én esedékes elnökválasztás jelöltjeit. Egyrészt közlik rövid szakmai pályájukat, másrészt kilenc kérdésben kifejtik álláspontjukat. A szavazók tehát elnöki programokkal ismerkedhetnek meg döntésük előtt. A jelöltek: nemzetközi könyvtári tanácsadó, aki civil szervezetnek is dolgozik; iskolai könyvtáros; egyetemi könyvtáros, aki már többször fogalmazott meg kritikát az ALA ügyvezető igazgatójával szemben.
A kérdések:
1. Milyen tulajdonságokkal kell ön szerint rendelkeznie az ALA ügyvezetőjének, és mely hibákat kell elkerülnie?
2. Miután az ALA elfogadta az Egyenlőség, Különbözőség és Befogadás stratégiai irányelvet, mit tehet a szervezet az etnikai kisebbségekhez tartozó könyvtárosok számának jelentős növeléséért, a mikroagresszió csökkentésért, lemorzsolódásuk megakadályozásáért, s különösen az alulreprezentált kultúrák képviselői esetében a vezetői és menedzsment pozíciókban való nagyobb részvételért?
3. Újítsa-e meg irányítási gyakorlatát az ALA, hogy frissebb válaszok szülessenek a nyilvános rendezvényeken? Ha igen, akkor hogyan?
4. Hogyan értelmezi az utóbbi konferenciákon lanyhuló érdeklődést és mit javasol a trend megfordítására?
5. Hogyan nyújtson az ALA, illetve a könyvtárügy gyakorlati segítséget (a nyilatkozatokon túl) a nyilvános információhoz hozzáférésben a migrációban, utazási korlátozásokban és a jelen kormányzat további várható intézkedésekben közvetlenül érintettek számára?
6. Semlegesek-e a könyvtárak? Azoknak kell-e lenniük? Semleges-e az ALA? Legyen-e az? Hogyan határozná meg a könyvtárosok és szakmai szervezeteik szerepét a közösséget érintő ügyekben és ennek korlátaiban?
7. Hogyan hathat az a könyvtárakra, ha megrogynak az őket támogató intézmények és szervezetek, és mit tegyen ilyen helyzetben az ALA?
8. Melyik oldalon áll? Újítsa-e meg az ALA az információs és könyvtári diplomák akkreditációs követelményeit?
9. Mi a közkönyvtárak feladata olyan esetekben, amikor veszélyben vannak az iskolai könyvtárak? (ref.: MG)
Forrás: KIT hírlevél, 2017. március 22., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=konyvtaros_egyesuleti_elnokjeloltek_-_hogy_szavazas_elott_mindenki_megismerhesse_oket

 
--Földig rombolták az esztergomi városi könyvtárat, most botrányos állapotok uralkodnak
Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárat 2007-ben földig rombolták, hogy egy, a mai napig használhatatlan épület foglalja el a helyét. Akkor a város vezetése ígéretet tett, hogy két éven belül a város központjában európai színvonalú könyvtárhelyiséget kapnak. Ennek tíz éve. Az igazgatónő, Kovátsné Várady Eszter nyílt levelet intézett Esztergom Város Idegenforgalmi és Kulturális Bizottságának tagjaihoz.
'Ezúton szeretném jelezni a T. Bizottsági Tagoknak, hogy egyik legrégibb olvasónk, egy nyugdíjas tanár, megelégelve az áldatlan helyzetet, aláírásgyűjtési akciót indított a könyvtár ügye mellett. Hogy mennyi gyakorlati haszna lesz, nem tudni, de legalább ráirányítja a figyelmet a méltatlanul elhanyagolt könyvtárügyre itt Esztergomban, amely Európa Kulturális Fővárosa címre pályázik…'
Forrás: https://librarius.hu/2017/03/21/foldig-romboltak-az-esztergomi-varosi-konyvtarat-most-botranyos-allapotok-uralkodnak/

 
HAZAI

--Beszélgetés Bedő Melinda könyvtárossal: Helyzetkép Hargita megye közkönyvtárairól
A Kájoni János Megyei Könyvtár Csíkszereda és térsége egyik meghatározó művelődési  intézményévé vált. Pár településen szintén a közösség kovásza szerepét tölti be a könyves intézmény, néhol azonban a fenntartó települési önkormányzatok érdektelensége miatt a könyvtár nem működik – legalábbis nem az elvárások szintjén. Hargita megye közkönyvtárainak helyzetéről Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezetője számolt be Sarány Istvánnak, a Hargita Népe napilap főszerkesztőjének kérdéseire válaszolva.
Az interjúból kiderül, Hargita megye ötven községi könyvtára közül alig több mint fele teljesíti a működés olyan alapfeltételeit, mint szabályos nyitvatartás, megfelelő közönségszolgálati és raktározási tér, ugyanakkor a működő intézmények szakmai eredményei is nagyon eltérők, ahogy ez kitűnik a többéves statisztikai mutatókból. Bedő Melinda úgy látja, sok könyvtáros kolléga nem elég határozottan képviseli intézménye érdekeit. Nagy Lászlót idézve úgy vélik: 'nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem'. A megyei könyvtár ellátókörzetének nyolc könyvtárából jelezték, hogy nem tudnak működni - könyvtáros hiányában. A helyi szabályozás elavult: gyakran a könyvtáros fizetéséből vonnak le 'garanciát' a kezelt állomány értékének függvényében - a megváltozott szabályozás után még húsz évvel is.
A megyei könyvtár statisztikai adatai szerint a megye közkönyvtári állománygyarapításának 70 százaléka városi környezetben történt, miközben a városi lakosság aránya kb. 43 százalék. Tehát az 57 százalék falusi lakosságnak az állománygyarapítás alig 30 százaléka jut. Bedő Melinda a Kájoni János Megyei Könyvtár kistelepülési könyvtárfejlesztési programját is ismertette, amelynek egyik célja, hogy az említett arányokon változtasson a falusi lakosság javára. A megyei könyvtár lérehozott egy könyvtárközi kölcsönzésre szánt, változatos tartalmú, új könyvekből összetevődő állományt, amlyet a programban részt vevő könyvtáraknak meghatározott időre kölcsön ad. A programot Hargita Megye Tanácsa 2015-ban 30 000 lejjel, 2016-ban közel 15 000 lejjel támogatta, szakmai megvalósítása a Kájoni János Megyei Könyvtár feladata, a helyi könyvtárossal együttműködve. A programot 2015-ban a Homoródalmási Községi Könyvtárban indították, majd bekapcsolódott a székelyvarsági és a farkaslaki könyvtár.
Teljes beszélgetés itt: http://hargitanepe.eu/beszelgetes-bedo-melinda-konyvtarossal-konyvtarkozi-konyvkolcsonzes/

 
--Új siker a Szatmár Megyei Könyvtárban
Több száz új, magyar nyelvű, bestsellernek, azaz sikerkönyvnek számító kötettel bővült a Szatmár Megyei Könyvtár gyűjteménye, köszönhetően annak, a megyei önkormányzati költségvetésben még tavaly elkülönített s hosszú évekre visszamenően legkomolyabb summának minősülő összegnek, amelyből vásárolhattak – szem előtt tartva az olvasók igényeit és kéréseit is. A kikölcsönözhető, frissen érkezett könyvek között ugyanúgy megtalálható például Rejtő Jenő összes kalandregénye (ezek iránt nagy volt a kereslet már jó ideje), mint A tetovált lány (Stieg Larssontól), A szürke ötven árnyalata, J. K. Rowling és Stephen King, Ken Follett, Leslie L. Lawrence (Lőrincz L. László), Ugron Zsolna, Szávai Géza, Fejős Éva és Fábián Janka nagy sikernek örvendő és sokak által keresett regényei.
'Annyi új könyvet vásároltunk, hogy szinte már probléma, hová is tegyük őket' — mondja örömteljes panasszal Veres István könyvtáros. S valóban, a Szatmár Megyei Könyvtár hosszú évek óta nem kapott akkora összeget 'vérfrissítésre', beleértve a gyermekrészleget is, mint most – az eredmény pedig több száz, nagy sikerű regény, melyeket a könyvtárlátogatók kéréseit és igényeit figyelembe véve válogattak össze műfajilag, stílusilag egyaránt. De kik is a könyvtárlátogatók? A diákok népes tábora mellett (akik főként a kötelező vagy ajánlott házi olvasmányokat kölcsönzik ki) szintén népes az 'állandóan olvasók' rétege – ők azok, akik heti-kétheti rendszerességgel lépik át a könyvtár ajtaját, s szinte már alig találtak új, olvasatlan könyvet; illetve most kezd kialakulni az az olvasói réteg, amely például Magyarországon már hosszú évek óta létezik: nem is feltétlenül anyagi okok vagy esetleg otthoni helyhiány miatt, de tudatosan könyvtárlátogatók – azaz ha olvasni akarnak, vagy akár egy bizonyos regény, könyvújdonság, bestseller érdekli őket, akkor nem megvásárolják, hanem kikölcsönzik azt.
A könyvtárba való beiratkozás ingyenes, csak a személyi igazolvány szükséges hozzá és pár percnyi idő, amíg elkészítik az illető névre szóló, fényképpel ellátott, öt évig érvényes tagsági kártyáját. Egyszerre három könyvet lehet kikölcsönözni kéthetes időtartamra, de ezt például telefonos bejelentéssel is meg lehet hosszabbítani, ha a két hét alatt nem sikerült kiolvasni a regényt.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/uj-sikerkonyvek-a-konyvtarban/

 
--'Bástyakönyvtárat' nyitott a Csíki Székely Múzeum
Kizárólag szakmai közönségnek kínálja szolgáltatását az a modern szakkönyvtár, melyet egyik bástyájában nyitott a Csíki Székely Múzeum. A kuriózum a korszerű néprajzi tárolókkal is bővült – szintén a szakközönség kiszolgálására. A Mikó-vár egykori kápolnáját restaurálva hozták létre a szakkönyvtárat a Csíki Székely Múzeumban, mely egész Erdély kutatóinak érdekesség lehet. A kizárólag kutatásokhoz segítséget nyújtó projektet 2017 januárjától kínálja a régészeknek, történészeknek vagy rokon szakmákban kutatóknak az intézmény. Elsősorban a helytörténet a gyűjtőköre, de folyóirat-archívuma is számottevő.
A könyvtárba belépve mintha csak valamelyik európai nagyvárosban járnánk: egyetlen ujjal, könnyedén elbillentjük azt a kart, mellyel egész polcok indulnak el a sínezett rendszeren. A rácsgalériás megoldás a fény áramlását is megoldja a bástyában, s ugyan a mennyezet stukkója nem eredeti, hanem napjainkban készült, a korábbi tetőbeázást követő restauráláskor, a modern bútorzattal ellátott kis könyvtárteremben uralkodó hangulat a restaurálás részleteit is dicséri. A holland gyártmányú, speciálisan ide méretezett és rendelt polcsoron magyar és román nyelvű szakirodalom sorjázik, de jelentős a képzőművészeti szakirodalom is. A kötetek az egykori Főgimnázium hagyatékából származnak, valamint a Csíkszeredai Városháza által fenntartott múzeum saját szakmai gyűjteményéből.
Ide tartozik a néprajzi gyűjtemény is, melynek szakszerű tárolásához a napokban szerelték be a tárolókat. A néprajzi tárgyakat szigorúan meghatározott hő- és páraértékek között őrzik. Ezért sem nyitott a nagyközönség számára a gyűjtemény: a nagy csoportok folyamatos áramlása kárt tenne a tárgyi örökségben.
Mind a könyvtár, mind a néprajzi tároló tartalmának online konzultálására lehetőség nyílik a későbbiekben – ezen jelenleg is dolgoznak. Addig a kutatók telefonon érdeklődhetnek a címlista után, majd a könyvtár terében kialakított olvasótérben tanulmányozhatják azokat. Viszont a város 'kincseinek' számító, csíksomlyói ferences könyvtárból származó gyűjtemény köteteit nem itt, hanem a Csíki Székely Múzeum speciális részlegén őrzik, ahol Muckenhaupt Erzsébet muzeológus, könyvtörténész segítségével ismerhetik meg azok titkait az érdeklődők.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/76333-bastyakonyvtarat-nyitott-a-csiki-szekely-muzeum

 
--Játékot mindenkinek
A dévai székhelyű Ovid Densuşeanu Megyei Könyvtár idén is játékgyűjtést szervez a szegény, illetve árva gyermekek számára. Mindazok, akik szeretnének mosolyt csalni a nehéz sorsú gyermekek arcára, megajándékozhatják őket egy-két játékkal. A gyűjtés március elsején indul és május 26-ig bezárólag folyamatosan fogadják az adományokat a megyei könyvtár művészeti részlegén (1 Decembrie utca 26. szám). A játékokat hétköznapokon 10 és 18, szombaton 9 és 14 óra között lehet leadni. A könyvtár vezetősége 2017. június 1-jén, gyermeknap alkalmából fogja eljuttatni a begyűlt adományokat a megye gyermekotthonaiba.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/jatekot_mindenkinek.php

 
--Az írás szolgálata, az olvasás élménye, az élmény megosztása
'Érdemes megosztani a könyvek kínálta élményt' – mondta Máriás József szatmárnémeti könyvbemutatóján –, ’hiszen szellemi arculatunk, etikai és erkölcsi értékrendünk meghatározó eleme az irodalom”.
Sokan gyűltek össze Máriás József könyvbemutatójára 2017. március 22-én – a szatmári magyar sajtó szolgálatában eltöltött 34 év nem múlt el nyomtalanul, barátok, jó ismerősök s természetesen a munka- és pályatársak köszöntötték örömmel itthon a 77 éves szerzőt, első nyomtatott könyve megjelenése alkalmából. S akár sajtókortörténeti momentumnak is nevezhető az egymás mellett helyet foglaló trió: Máriás József és Veres István, akik bő három évtizeden át jegyezték cikkeiket az akkor még Szatmári Hírlap, majd Szatmári Friss Újság hasábjain (egymás főszerkesztőiként is), s egyengették jó pár évvel ezelőtt Elek György pályakezdő útját.
'Örvendek, hogy Máriás József tanulmánykötetét itt, Szatmárnémetiben mutathatjuk be – ez a kötet az első, nyomtatásban megjelent könyve ugyan, de a Magyar Elektronikus Könyvtárban ezt megelőzően hat kötete jelent már meg. Hosszú évtizedeken keresztül, egy napilap napszámosaként megszámlálhatatlanul sok cikket írt ugyan, de tevékenységének maradandó részei ezek a tanulmányok, s nyugdíjba vonulását követően még inkább felfokozta az alkotói tempót. Az írásokon átsüt: Máriás József szívvel-lélekkel át szeretné adni másnak is az élményt, amely akkor éri, amikor valamit olvas – hadd részesüljön belőle más is. Mélységes emberi hozzáállás ez, mi őt ugyanúgy jellemzi, mint a ‘szívvel-lélekkel’ való írás.” – fogalmazott a 'kedves kenyeres pajtás' Veres István.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/az-iras-szolgalata-az-olvasas-elmenye-az-elmeny-megosztasa/

 
--Újranyomtatják a VI–XII. osztályosok tankönyveit, hogy mindenkinek jusson
Újranyomtatják a VI–XII. osztályosok tankönyveit, a miniszteri rendelet erről 2017. március 6-án jelent meg – hívta fel a figyelmet erre Király András oktatásügyi államtitkár. A rendelet meghatározza az újranyomás osztályonkénti százalékarányait is.
A tanfelügyelőségeknek legkésőbb július 14-ig gondoskodniuk kell az iskolák megfelelő tankönyvellátásáról. A rendelet kitér azon XI–XII. osztályosok esetére is, akik a 2016-2017-es tanévben nem jutottak hozzá az ingyenes tankönyvekhez, ugyanis ezeknek a rendeléseknek is eleget kell tenni.
'Ősszel V. osztályt kezdő tanulóknak pedig az új tantervek megjelenése miatt új tankönyvekre lesz szükségük. Ennek érdekében a román oktatási minisztérium egy egyszerűsített procedúrát kíván gyakorlatba ültetni' – emelte ki az államtitkár.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/77566-ujranyomtatjak-a-vi-xii-osztalyosok-tankonyveit-hogy-mindenkinek-jusson

 
ELHALÁLOZÁS
 
--Elhunyt Bodor Pál, Diurnus
Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után, 2017. március 13-án elhunyt Bodor Pál író, újságíró. Több álnéven is írt, ezek közül talán a legismertebb a Diurnus volt – írja az Index.
Bodor Pál 1930-ban született Budapesten. Temesváron, a piarista líceumban érettségizett 1948-ban. A bukaresti egyetem filozófia-lélektan karán kezdte meg tanulmányait, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen tanult. Romániai magyar lapoknál dolgozott, 1967-től 1970-ig az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegét, majd a Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségét vezette.
1970-től 1979-ig a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője volt. Az ő nevéhez fűződik a Román Televízió magyar adásának és későbbi munkatársi gárdájának kialakítása.
1983-ban Budapestre költözött, ahol 1984-től a Magyar Nemzet, 1991-től a Népszabadság szerkesztője lett. Fontos szerepe volt a Ceauşescu-diktatúra és a 1989-as decemberi romániai események magyarországi magyarázatában és megismertetésében. A Diurnus (latinul: naponkénti, egy napi) álnevet is azért választotta, hogy Bukarestben maradt lányát ne érje bántódás. Publicisztikái mellett több verseskötete is megjelent, és fordítóként is jelentőset alkotott.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/77915-elhunyt-bodor-pal-diurnus

 
--Meghalt Paula Fox amerikai regényíró
Kilencvenhárom éves korában, 2017. március elsején meghalt Paula Fox amerikai regényíró, aki saját életéből merítve írt történeteket veszteségről és elhagyatottságról gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Pályafutása során fél tucat regényt írt felnőtteknek és húsznál is több könyvet gyermekeknek. Történeteinek szereplői komplex, független és gyakran zárkózott figurák.
Felnőtteknek szánt írásai közül az 1970-ben megjelent Desperate Characters a leghíresebb. A széthulló házasságról szóló történetből egy évvel később film is készült azonos – magyarul Hova tűnt szép napok – címmel, Shirley MacLaine és Kenneth Mars főszereplésével.
Fox 1974-ben megkapta a gyermekirodalom Pulitzer-díjaként emlegetett Newbery-érmet a The Slave Dancer című regényéért, amelynek középpontjában a 19. századi transzatlanti rabszolga-kereskedelem áll Az írónő két memoárban mesélt hányattatott gyermekkoráról és fiatal felnőtt éveiről. A Manhattanben született Fox számos képeskönyvet és verset is írt kisgyermekeknek, valamint a középiskolás olvasóknak. Magyarországon Majomsziget címmel jelent meg regénye egy hányatott sorsú kiskamasz fiúról, aki kénytelen hajléktalanszállásra költözni. (MTI)
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/meghalt-paula-fox-amerikai-regenyiro

 
--Elhunyt Tóth Bálint költő
Hosszan tartó betegség után 2017. március 29-én elhunyt Tóth Bálint költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
„Tóth Bálint költészete aktív és passzív, szenvedélyes és letisztult, eszményi és alulstilizált, fájdalmas és jóleső, apokaliptikus és édenkerti. Az ellentétek nemcsak összeférnek, de ki is egészítik egymást. Költészete harmóniára törekszik, még ha e harmónia a zivataros 20. században gyakran abortálódik is" – olvasható az akadémia közleményében.
Tóth Bálint 1929. december 17-én született Keszthelyen, egyetemi éveit már Budapesten töltötte, beiratkozott a pesti egyetem (mai ELTE) magyar-történelem szakára. 1951 februárjában letartóztatták az „államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése” miatt, és hat év rabságra ítélték, melyből több mint négy évet ült le. A börtönévek alatt bontakozott ki költészete.
Szabadulása után eleinte fizikai munkásként dolgozott, majd könyvárusként a Margit híd lábánál, később pedig könyvtáros lett az Országos Széchényi Könyvtárban. Csak alkalmanként publikálhatott verseket, fordításokat. Az 1956-os forradalom után koholt vádak alapján ismét letartóztatták, a hónapokig tartó őrizetből Illyés Gyula közbenjárására helyezték vádemelés nélkül, véglegesen szabadlábra. Miután megkapta a verseskötetek kiadásához szükséges erkölcsi bizonyítványt, 1969-ben megjelent első kötete Nehéz örökség címmel. Az ötvenes években írt, régóta rejtegett, Füveskert című antológiáit (Füveskertek) csak 1990-ben hozta nyilvánosságra.
Utolsó, Varázsduda című gyermekverskötét 2000-ben adták ki. Tóth Bálint 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
1984-ben József Attila-díjat, 1997-ben Salvatore Quasimodo-díjat és Balassi Bálint-emlékkardot kapott. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át. Jelentős kötetei között van a Hetedik évad (1975), a Túl a vesztett kert fáin (1980), Nyiss kaput angyal (1988) és A senki földjén (1998). (MTI)
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/elhunyt-toth-balint-kolto-magyar-muveszeti-akademia-rendes-tagja

 
--Meghalt Szepesi Attila költő
Súlyos betegség után, életének 75. évében, 2017. március 30-án elhunyt Szepesi Attila Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas költő, író, publicista – közölte az MTI-vel a család.
Szepesi 1942-ben született Ungváron, tanári diplomáját Szegeden szerezte 1968-ban, majd Szászbereken és Hernádon tanított. 1972-ben elvégezte a szegedi egyetem magyar szakát. Ettől az évtől szerkesztette a Kortárs versrovatát, 1982-1989 között az Új Tükör, 1992-től a Pesti Hírlap, 1994-ben és 1995-ben az Új Magyarország, majd a Magyar Nemzet munkatársa volt.
Hányatott élete és festői-zenei példák ösztönözték versírásra, műveit 1968-ban az Első ének, 1969-ben a Költők egymás közt című antológia mutatta be. Szilaj, pajzán, pajkos énekeivel a nép- és az archaikus költészet forrásaiból táplálkozó változatos forma- és rímvilágot alakított ki. Gyermekverseket is írt. Furulyás Palkó című mesejátékát 1979-ben Győrön mutatták be.
Főbb művei közt tartják számon Az üveg árnyéka, a Harangtemető és a Farsang bolondja című versesköteteket, A Mikulás lámpája című mesekönyvét, a Kilenc bagoly című gyermekvers-gyűjteményét, valamint A béka kertje című esszékötetét. Utolsó kötete Varázsfüvek. Barbár szonettek címmel jelent meg 2016-ban a Nap Kiadó gondozásában.
Munkásságáért 2002-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjjal tüntették ki, kétszer kapott Weöres Sándor-díjat (1974, 2000). 1980-ban József Attila-díjat, 1986-ban Artisjus-díjat vehetett át. További elismerései között van a Kortárs-díj (1994), IRAT-nívódíj (1995), Tiszatáj-díj (1996), Déry Tibor-jutalom (1996), Füst Milán-jutalom (1998), az Év Könyve-díj (2002) és a Látó-díj (2006). 2012-ben elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2014-ben pedig a Radnóti-díjat.
Forrás: http://24.hu/kultura/2017/03/31/meghalt-szepesi-attila-kolto/

 
PORTRÉ

--'A műveltség véd meg minden szélsőségtől' - dr. Monok István egykori iskolájában
Dr. Monok István Széchenyi-díjas professzor, a művelődéstörténeti tudományok akadémiai doktora, számtalan egyetem tanára, az ország legnagyobb könyvtárának volt főigazgatója. A minap egykori középiskolájába invitálták. A diákok nem mindennapi élettörténettel ismerkedhettek meg. Az erről szóló beszámolóból tallózunk:
'Miért lett bölcsész, holott egyáltalán nem annak indult?
Természetesen egy lány az oka, tudták meg a mostani széchenyisek. A kőműves édesapa fia súlyemeléssel is foglalkozott, amikor egy nyári edzőtáborban kisiskolásokat kísérő bölcsészhallgató hölggyel találkozott. ('Azt mondta, bunkó vagyok'.) Fogta magát, hazatérve leadta a sportszerelést, bement a könyvtárba, és végigolvasta a polcokat, úgy gondolta, nem lehet olyan nagy dolog pár méter könyvön átrágnia magát. Az olvasást azóta se hagyta abba, a lány persze más utakon jár. ('A katonaságnál még a fogdában is olvastam.')
Hallgatósága előtt végzett egy kis számítást: ha tízéves korunktól minden héten elolvasunk egy könyvet, körülbelül 3000 darabbal végzünk hetvenéves korunkig. Monok István magánkönyvtára 22 ezer kötetet számlál.
Szóval egészen biztos, hogy az emberiség könyvekbe hordott tudásának elenyésző kis szeletét vehetjük magunkhoz, de az internetnek köszönhetően legalább látjuk, hogy mi minden nem fér bele az életünkbe.' (…)
'Nagyobb bajnak tartja, ha egy-egy nemzedék nem jut hozzá a tudáshoz, a műveltséghez, ha szellemileg parlagon marad, mint ha leszakad egy híd. A tudás gondolkodni tanít, összefüggésekre ébreszt rá, ezért tantárgytól függetlenül nagy a tanárok felelőssége, és nincs felesleges tudás, nem beszélve arról, hogy a sokféle (európai) nézőpont megismerése tehet toleránssá, elfogadóvá. A századokba visszanézve, analógiát látva érthetjük meg jelenünk működését. Az egyetemi tanár úgy látja, az ókor óta nem sokat változott például a hatalommechanizmus: vagy önmaga részévé tesz, vagy eltapos. Ám a tudás, az ismeret kiemelhet: 'ki gondolta volna, hogy az egyszerű zalai kőműves fia, aki én vagyok, a japán császárral fog egyszer találkozni?'
Arra intette ifjú hallgatóságát, nem baj, ha nem döntenek túl korán arról, mihez is fogjanak majd az életben, nem olyan könnyű kitalálni azt. Ezért ne hagyják magukat beskatulyázni, beszűkíteni! Érdeklődjenek minden iránt, ami eléjük kerül, ne alkalmazkodjanak a jelenlegi szakmunkásképzést meghatározó elgondoláshoz, miszerint nekik csak annyit kell tudni, ami a munkájukhoz kell, hiszen így lesznek befolyásolhatók. ('Mindenféle bolondságot tessék tanulni.')
A műveltségeszményre térve vázolta, 25-30 évvel ezelőtt a humánismeretek képezték a magas műveltség elemeit, ez mára megváltozott, a természettudományok jogot nyertek, igaz, most meg csak a gyakorlati tudás az isten. Annyira, hogy ma a bölcsészetre fordított pénzt tartják imitt-amott felesleges kiadásnak. Ami persze relatíve alig valami. ('A kőröshegyi völgyhíd 32 milliárdba került, ez az MTA 100 éves költségvetése.')
Szomorú adatról is tájékoztatott a vendég: 30 év alatt a 18 éves érettségizők 12 ezres aktív szókincse 2000 alá esett. Biztatta a diákokat, ne engedjék, hogy a generációjuk tudatlan maradjon, sőt, amit tudnak, abban legyenek ők a legjobbak, közben őrizzék meg gondolkodásuk nyitottságát és a megismert tények alapján cselekedjenek. A műveltség véd meg minden szélsőségtől, s ez majd nemcsak jó munkát, de jó minőségű életet jelent. ('Közgazdász fiam sem érti, miért engem hívnak például Sao Paolóba előadást tartani az erdélyi műveltségről. Mert én ástam bele magam legjobban.')
Dr. Monok István Zalamerenyén született 1956-ban. Szegeden 1982-ben szerzett magyar-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet, Budapesten az ELTÉ-n 1987-ben könyvtárosit. Egyetemi doktor 1983-ban, az irodalomtudomány kandidátusa 1992-ben, az MTA művelődéstörténet-tudományi doktora 2011-től. Főiskolai tanár volt Szegeden, egyetemi docens az Eszterházy Károly Főiskolán Egerben. Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt 1999 és 2009 között, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója, valamint az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola mellett több egyetem meghívott előadója. Nős, négy felnőtt gyermek édesapja.
Forrás és teljes cikk itt: http://zaol.hu/hirek/monok-istvan-epitoipari-szakkozepiskola-szechenyi-dij-muvelodestortenet-1822941
Via: Facebook, Könyvtárosok Dolgozószobája, Tóth Béla István

 
ÉVFORDULÓK

--Arany Jánosra is emlékezik a költészet napján a PIM
A 200 évvel ezelőtt született Arany Jánosra verses-zenés műsorral emlékezik 2017. április 11-én, a magyar költészet napján a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), amely az emlékév keretében a költő és a népzene kapcsolatát feltáró koncerttel is készül.
A múzeumban április 6-án ad koncertet Népdalok a kornak – Arany János és a népzene címmel a Hungarian FolkEmbassy. A Budapesti Tavaszi Fesztivállal (BTF) közösen szervezett program rámutat, hogy nem csupán a költő merített a népdalokból, hanem számos költeménye folklorizálódott. Az együttes Arany János verseit és a lírájával kölcsönhatásban lévő népköltészeti réteget széki, kalotaszegi és dávodi dallamok segítségével mutatja be.
A költészet napján a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum kertjében is megemlékeznek Arany Jánosról. A költőfejedelem szobránál Hegedűs D. Géza, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese, valamint Győrei Zsolt drámaíró szakmai irányítása mellett az egyetemen tanuló színinövendékek verses-zenés műsorral várják az érdeklődőket. A műsorba bárki aktívan bekapcsolódhat A vigasztaló és a Rege a csodaszarvasról című Arany-költemények refrénjeinek közös szavalásával.(MTI)
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/arany-janosra-emlekezik-kolteszet-napjan-pim

 
--A 90 éve született Fodor Sándorra emlékeztek pálya- és munkatársai Kolozsváron
Fodor Sándor halálának ötödik évfordulója alkalmából emlékkonferenciát szervezett Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája. A konferenciát 2017. március 18-án rendezték az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai/Napoca utca 2. szám alatti székhelyén, illetve Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében. A konferencia, illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetés a József Attila-díjas írónak-műfordítónak, az erdélyi magyar irodalmi élet jeles képviselőjének, az Erdélyi Magyar Írók Ligája első elnökének állított emléket, egyúttal pedig a szerző munkásságának újraértékelését, az életmű súlypontjainak úrjagondolását kísérelte meg, közölték a szervezők. Elsősorban irodalomtörténeti előadások hangzottak el Fodor Sándor műveiről, de helyet kapott  például egy befogadáspszichológiai elemzés is az író talán legismertebb művéről, a Csipike, a gonosz törpe című meseregényről. (Részletes program itt: http://irokligaja.ro/s/fodor-sandor-emlekkonferencia/)
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Míg a szombat délelőtti és délutáni előadások tudományos szempontból foglalkoztak az írói életművel, addig az esti beszélgetésen elhangzott anekdotákból az irodalmi életet apafiguraként szervező, joviális Fodor úr, illetve Sanyi bácsi alakja rajzolódott ki.
Bár különböző generációkat képviseltek, az asztal körül ülők mindannyian személyesen ismerték a 90 éve született és 5 éve elhunyt Fodor Sándort. A beszélgetést moderáló Vallasek Júlia kifogásolta az 'emlékkonferencia' megnevezést, Fodor Sándor szerinte nem olyan szerző, aki leporolásra, felidézésre szorulna, könyvei ott vannak a polcokon és hétköznapi helyzetekben is szoktak idézni tőle. Abban az értelemben mégis emlékkonferencia volt a rendezvény, hogy a jelenlévők saját emlékeiket idézték fel Fodor Sándorról, aki a beszélgetés második felében maga kérdezett – Vallasek Júlia által válogatott és felolvasott szövegein keresztül – a beszélgetés résztvevőitől.
Teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/78304-palya-es-munkatarsai-emlekeztek-a-90-eve-szuletett-fodor-sandorra-kolozsvaron
Forrás: http://szabadsag.ro/cikk/-/asset_publisher/J0tAKcLGRmmM/content/fodor-sandor-konferenciat-szervezett-az-e-mil?_101_INSTANCE_J0tAKcLGRmmM_viewMode=view

 
DÍJAK

--EMKE-díjak 2017: Kopacz Katalin-Mária részesül Monoki István-díjban
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – EMKE kiemelkedő rendezvénye az évente sorra kerülő közgyűlés, valamint az EMKE-díjak ennek keretében történő átadása. Az idei rendezvényt  2017. április 8-án tartják a kolozsvári Bánffy-palota Tonitza termében. Az EMKE-díjak ünnepi díjátadó gálájára 15 órai kezdettel kerül sor. Idén az EMKE Díj Kuratóriumához beérkezett javaslatok alapján Kopacz Katalin-Mária, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója nyerte el a szervezet Monoki István-díját. Kopacz Katalin Mária a hazai magyar könyvtárügy szolgálatában kifejtett érdekképviseleti, közösségépítő  és szervezői tevékenységéért részesül a díjban.
Az EMKE-díjakat 1992-ben létesítették. 'Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell.' - fogalmazott Kötő József 2005-ben, az EMKE alapításának 120. évfordulóján. Az EMKE OE döntésének értelmében egy évben legfeljebb 12 díj adható át, a romániai magyar közművelődés különböző területein végzett példaértékű munkásságért, teljesítményért.
A díjat alkotó szobrok Venczel Árpád szobrászművész, restaurátor Parasztmadonna című alkotásának kisebbített másolatai, az okleveleket pedig Venczel Attila képzőművész, díszlet- és jelmeztervező készíti Imecs László festő-grafikus (1915–2009) tervei alapján.
Az EMKE Monoki István-díja 'kimagasló, tudományos szintű szakmai teljesítményekért jár, vagy az egész romániai magyar könyvtárügy érdekében, kulturális értékeink megőrzéséért, gazdagításáért  végzett áldozatos munkáért, esetleg egy tevékeny és eredményes könyvtárosi életpálya elismerését jelenti.' (A díjról bővebben a RMKE honlapján: http://www.bcucluj.ro/rmke/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=35&Itemid=76)
Forrás: http://www.emke.ro/az-emke-eves-kozgyulese-es-dijatado-galaja-4030

 
--Arany Érdemkereszt kitüntetés Holl Andrásnak
2017. március 14-én a Várkert Bazárban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adott át Holl Andrásnak, az MTA Könyvtár és Információs Központ informatikai főigazgató-helyettesének az országos tudományos digitális információszervezési feladatok ellátásáért, a tudományos információkhoz való szabad hozzáférést szervező európai mozgalmakban való aktív és meghatározó részvételért. A kitüntetéshez szívből gratulálunk!
Forrás: KATALIST, Gaálné Kalydy Dóra általános főigazgató-helyettes, MTA Könyvtár és Információs Központ
Via: IFLA HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor

 
 --Kossuth Nagydíjjal tüntették ki Kallós Zoltánt
'Mindig a magyarságért akartam tenni, soha nem a díjakért csináltam' – mondta az MTI-nek Kallós Zoltán néprajztudós, népzenegyűjtő, aki Kossuth Nagydíjat vehetett át 2017. március 15-én a Parlamentben, a nemzeti ünnep alkalmából.
Kallós Zoltán példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként részesült a Kossuth-nagydíjban. Mint felidézte, még gyerek volt, amikor a szülőfalujában, a Kolozs megyei Válaszúton a helyi népdalokat, a magyar, a román és a cigány népszokásokat gyűjteni kezdte.
'A kolozsvári Református Kollégiumban, ahová jártam, nagy divatja volt a falujárásnak, kiváló felügyelőtanárom volt, aki ebbe ez irányba terelte az érdeklődésemet. Anyám feketelaki volt, apám válaszúti, kezdetben a rokonság körében gyűjtöttem Szék környéki falvakban, Észak-Mezőségben' – mondta a 90 éves Kallós Zoltán. Gyűjtőmunkáját előbb tanítói, majd zeneakadémiai végzettsége mellett végezte, és azután is kitartott, hogy az ötvenes években koholt vádak alapján börtönbe került. Eredményeire Magyarországon is felfigyeltek.
Hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterülete volt: Kalotaszeg Nádas menti falvai, Észak-Mezőség falvai, a Gyimes és a moldvai csángók. A néprajzkutató fő műve, a Balladák könyve 1970-ben jelent meg először, a kötet újrakiadásai hoztak kedvező változást a finanszírozás, a megélhetés szempontjából.
A Kossuth-díjas néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze saját vagyonából 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a szórványvidéken élő magyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet.
'Több mint kétszáz diák került ki már a négyosztályos iskolánkból, innen a szamosújvári Téka Alapítványhoz mehetnek tovább a gyerekek, ahol beindítottuk a mezőgazdasági szakiskolát. Főleg vegyes nemzetiségű házasságokból származó gyerekekről van szó, sokan egyáltalán nem tudtak magyarul, amikor hozzánk kerültek, itt tanultak meg' – mondta Kallós Zoltán az MTI-nek.
Interjú a 91 esztendős Kallós Zoltánnal: http://erdely.ma/nephagyomany.php?id=206236&cim=meddig_leszunk_magyarok_interj%C3%BA_kall%C3%B3s_zolt%C3%A1nnal_91_szuletesnapja_alkalm%C3%A1b%C3%B3l
Forrás: https://szekelyhon.ro/vilag/kossuth-nagydijat-kapott-kallos-zoltan-neprajzkutato
http://erdely.ma/nephagyomany.php?id=206153&cim=kossuth_nagyd%C3%ADjjal_tuntettek_ki_kall%C3%B3s_zolt%C3%A1nt

 
--Magyar Örökség díjban részesült az OSZK pergamenkódex-restauráló eljárása
A Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökségdíj Bírálóbizottsága az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló laboratóriumának pergamenkódex-restauráló eljárását Magyar Örökség díjjal jutalmazta.
A díjat Beöthyné Kozocsa Ildikó és Érdi Marianne együtt vette át az MTA dísztermében 2017. március 25-én. Laudációt Kastaly Beatrix mondott.
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/magyar-orokseg-dij

 
--Krasznahorkai László kapta az Aegon Művészeti Díjat
Krasznahorkai László kapta 2017-ben az Aegon Művészeti Díjat a Báró Wenckheim hazatér című regényéért. A kötetet 2016 szeptemberében, vaksötétben mutatták be a Pesti Színházban.
A Könyvesblog a regényről:
Az új regény mottója a Sátántangóhoz képest is irtózatosan hideg, kegyetlen, lemondóan őszinte: 'Örökre; tart, ameddig tart'. A mottót nem tudom máshogy értelmezni a regény elolvasása után, mint a feladás gesztusaként: örökké várakozunk, a rendszerváltás sem hozott változást abban, hogy a paternalista világlátásunkkal szakítsunk, a reménnyel, hogy egyszer jön valaki, aki hipp-hopp megváltoztatja az életünket, vagyis a rendszerváltással semmiféle új tapasztalatot nem szereztünk.
(…) A Báró Wenckheim hazatér egy csodás regény az időről, ami telik, de nem múlik, hogy klasszikust idézzek. Olvasóként ebbe a várakozói pozícióba kényszerülünk, csak várjuk, hogy végre történjen valami (a nem-történés is történés), pedig nem fog, karaktereket és eseményeket ismerünk meg, amikkel a várakozás absztrakcióját tudjuk kitölteni, ezért pont olyanok leszünk, mint a szereplők többsége a könyvben.
(…) Összetett, nagyszerű, ráadásul szórakoztató regényt írt Krasznahorkai László, aki kivételesen érzékeli szereplői motivációit, nagyravágyásukban rejlő kicsinyességüket vagy a magyar társadalom jelenlegi állapotát. Nyelvezete, stílusa elemelt, mégis minden szereplőjét igyekszik megérteni, nem akar moralizálni döntéseikről vagy karakterjegyeikről. Régóta olvasok Krasznahorkait, örömteli ez a 'hazatérése'. (vl)
A zsűri elnöke idén Bazsányi Sándor volt, aki Máté Gáborral, Nagy Gabriellával, Porogi Andrással, Radics Viktóriával, Szirák Péterrel és Thímár Attilával együtt hozta meg a döntést a díjazottról.
Az Aegon-díjátadó gáláját 2017. április 20-án tartják a Katona József Színházban.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2017/03/22/krasznahorkai_laszlo_kapta_az_aegon_muveszeti_dijat


--Erdélyi írókat is díjaztak a nemzeti ünnepen
Március tizenötödike alkalmából állami művészeti díjakat adtak át Budapesten. József Attila-díjat vehetett át Molnár Vilmos író, a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője, a Pesti Vigadóban, 2017. március 14-én. Nem ő az egyetlen erdélyi származású szerző az idei József Attila-díjasok között: a Budapesten élő, de székelyudvarhelyi születésű Csender Leventét szintén a rangos állami irodalmi díjjal jutalmazták.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a díjátadón hangsúlyozta: a szabadság soha nincs ingyen, a szabadságért harcolni kell, és akik ma ezeket a kitüntetéseket kapják, azok képesek erre: szabadságban alkotni, másokat elvarázsolni a művészetükkel. Mint rámutatott: az, hogy milyen lesz egy ország, nagy mértékben a kultúrát művelő embereken múlik – tudósított az MTI.
Molnár Vilmos íróval, a  József Attila-díj csíkszeredai díjazottjával Sarány István főszerkesztő beszélgetett, az interjú a Hargita Népe napilap 2017. március 17-i számában olvasható: http://hargitanepe.eu/46229-2/
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=206142
https://www.helikon.ro/molnar-vilmos-es-kollar-arpad-is-jozsef-attila-dijas/

 
--Nádasdy Ádám az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa
Nádasdy Ádám veheti át idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Dante Isteni színjátékának fordításáért.
A tizennégyezer soros Isteni színjátékban talán a Pokolkapu feliratának egy sora volt az egyetlen, amelyet Nádasdy az új fordításban felhasznált elődeitől. A közel évtizedes munkával készült fordítás végre sokak számára megnyitotta és szerethetővé tette ezt az elismert, ugyanakkor kevéssé ismert, 700 oldalas elbeszélő költeményt. Az Isteni színjáték új fordítása a Magvető Könyvkiadónál jelent meg 2016-ban. Grecsó Krisztián a laudációjában kiemelte:
'Nádasdy Ádám nyolc éves gigászi munkája, Az Isteni színjáték magyarítása kizökkentette a magyar irodalmi hatástörténetet, új medret váj, mert miatta a Dante-olvasás kikerülhetetlenül része lett annak, ahogy magunkra nézünk, illetve, ahogy a mai magyar irodalom lát minket, és ennél többet költő, fordító nem is remélhet.'
Az Artisjus Irodalmi Díj célja egy kiemelkedő, különösen értékes alkotás elismerése. A korábbi években mások mellett olyan szerzők részesültek a díjban, mint Kukorelly Endre, Pintér Béla, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Zalán Tibor, Cserna-Szabó András, Závada Pál.
2017 irodalmi díjazottjai:
Artisjus Irodalmi Nagydíj - Nádasdy Ádám: Isteni színjáték fordítás (verses epika)
Artisjus Irodalmi Díj - Ladik Katalin: A víz emlékezete (líra)
Artisjus Irodalmi Díj - Ménes Attila: Folyosó a Holdra (próza)
Artisjus Irodalmi Díj - Dérczy Péter: Között. Orbán Ottó költészetéről (tanulmány)
Artisjus Irodalmi Díj - György Péter: Az ismeretlen nyelv. A hatalom színrevitele (esszé/kritika).
Forrás: http://konyves.blog.hu/2017/03/07/nadasdy_adam_az_artisjus_irodalmi_nagydijasa

 
--Márton László Friedrich Gundolf-díjas
A Német Nyelv és Költészet Akadémiája (Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung) a német kultúra közvetítésében játszott szerepéért idén Márton Lászlónak ítélte a 15 ezer euróval járó Friedrich Gundolf-díjat. Az átadásra az akadémia újévi ülésen, 2017. április 29-én, Szarajevóban kerül sor. Az író és fordító Márton László szenvedélyes közvetítője a német irodalomnak Magyarországon. Fordítói és szerkesztői munkássága a középkori irodalomtól a kortársig szinte a teljes német irodalomra kiterjed.
A Friedrich Gundolf-díj a német kultúra külföldi közvetítéséért járó elismerés, amelyet 1964-ben Friedrich Gundolf német költő, irodalomtörténész emlékére alapított a Német Nyelv és Költészet Akadémiája (Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung).
A Friedrich Gundolf-díjat 25 éven keresztül kizárólag olyan nyelv- és irodalomtudósok kaphatták, akik külföldi főiskolákon, egyetemeken tanítottak, 1990 óta azok is elnyerhetik, akik külföldön, de nem egyetemi státusban közvetítik a német kultúrát. A német kultúráért végzett tevékenységért, a kulturális dialógus elősegítéséért járó díjat minden évben tavasszal adják át, és 2013 óta 15 ezer euró jár vele. Eddig két magyar díjazott volt, Kertész Imre 1997-ben, Földényi F. László 2005-ben nyerte el ezt a díjat.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/marton-laszlo-friedrich-grundolf-dijas

 
--Életműdíjat kapott Albert Ernő
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját. A díjat 2017. március 3-án, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartott, Székely kapuk című tudományos ülésszak elején adták át. Az indoklás szerint Albert Ernő a székely népköltészet és népélet, valamint a cigány kultúra dokumentálásában végzett kiemelkedő munkásságáért kapta a díjat.
Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja mondott laudációt, felidézve, hogy Albert Ernő a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium magyar nyelv és irodalom szakos tanára, évekig igazgatója volt, tanítványaival több ezer háromszéki népballadát gyűjtött össze, a legnehezebb időkben sem hagyta abba a munkát. A magyar ajkú cigány közösségekben is hiánypótló gyűjtőmunkát végzett.
Albert Ernő megköszönte a díjat, majd a szülőfalujának, Csíkdánfalvának mondott köszönetet, ahol arra ösztönözték, hogy a szépet meg kell őrizni. Abban bízik, hogy a gyűjtése megbecsült értéke lesz a magyar népköltészetnek.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/eletmudijat-kapott-albert-erno

 
--Szaniszló Judit nyerte el az idei Békés Pál-díjat
2017. március 27-én ötödik alkalommal adták át az idei Békés Pál-díjat, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban Szaniszló Judit vehetett át. A 2013 januárjában megalakult Békés Pál Civil Társaság úgy határozott, hogy az író végakaratához híven díjat alapít, azt róla nevezi el, és évenként ítéli oda. Békés Pál maga is hitt abban, hogy a történetek az emberiség legősibb és legféltettebb kincsei, ezért az alapítók szándéka szerint a 100 000 forinttal járó díjat olyan szerző kaphatja meg, aki különösen értékes prózai művel hívja föl magára a figyelmet.
Szaniszló Judit 1977-ben született Miskolcon. Az ELTE magyar–esztétika szakán végzett 2004-ben. 2008 óta jelennek meg prózai írásai és versei a Holmiban, az Élet és Irodalomban, az Ex-Symposionban, valamint a Kultúrpart internetes portálon. A Beenged az első kötete, 2016-ban jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. Díjai: Országos Kazinczy-díj (2002), Goldenblog, közönségdíj (2005), az Élet és Irodalom tárcanovella-pályázat különdíja, Petri György-díj (2015).
A Békés Pál-díjat első ízben, 2013-ban Tompa Andrea, második alkalommal, 2014-ben Csabai László, harmadik alkalommal Kiss Tibor Noé (2015), negyedszerre Potozky László (2016) vehette át.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/szaniszlo-judit-nyerte-el-az-idei-bekes-pal-dijat

 
AJÁNLÓ
 
--Erdélyi irodalmi lapok Arany-számai márciusban
A posztmodern, korszerű és korszerűtlen Arany Jánosról szól a márciusi Látó
A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat márciusi lapszámát Arany János 200. születési évfordulójának szentelte. Az AranyLátót 2017. március 20-án mutatta be a marosvásárhelyi G Caféban Kovács András Ferenc főszerkesztő és Demény Péter szerkesztő, valamint Markó Béla és Nagy Attila költők. A márciusi Látóba huszonöten írtak az Arany János bicentenárium kapcsán, vers, próza és esszé olvasható – ajánlotta a folyóiratot Kovács András Ferenc, aki szerint a fiatalokat is megérinti ez a költészet: saját verseikbe is 'beengedik' Arany sorait. 'Arany János testesedő költő, mindig talál valamit az ember, ha újraolvassa költészetét' – hívta fel a figyelmet a főszerkesztő, aki Arany jegyzeteire is kitért, amiből szintén sok mindent megtudhat az olvasó.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/78361-a-posztmodern-korszer-es-korszer-tlen-arany-janosrol-szol-a-friss-lato
Kortárs költők versei Arany Jánosról a Helikon márciusi számában
Kortárs költők Arany Jánosnak írt episztoláit közli, illetve az Arany Nagyszalontán őrzött könyvtárában olvasható széljegyzeteket feldolgozó kötetre hívja fel a figyelmet a kolozsvári Helikon 2017. március 10-én megjelent lapszáma, amelyet Magyarország kolozsvári Főkonzulátusán mutattak be márciusban. A lapszámbemutató est házigazdái Mile Lajos főkonzul és Karácsonyi Zsolt főszerkesztő voltak, a jelenlévő szerzők – Boda Edit, Egyed Emese, Horváth Benji, Varga László Edgár és Varga Melinda – Arany-verseikből olvastak fel, illetve Demeter Zsuzsa moderálásával beszélgettek a költőről.
Hász-Fehér Katalin irodalomtörténész 15 éve kutatja Arany János Nagyszalontán őrzött könyvtárát. Arany János összes művének újraindított kritikai kiadásának első darabjaként jelent meg az ő gondozásában a Lapszéli jegyzetek című vaskos kiadvány, amely a könyvtárban feltárt bejegyzéseket dolgozza fel, és amelyet további három részben terveznek folytatni.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/77865-kortars-kolt-k-arany-janosnak-irt-levelei-szerepelnek-a-helikon-legfrissebb-szamaban
A Székelyföld folyóirat Arany-száma
Arany János 200 címmel jelent meg a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat Arany-tematikájú márciusi lapszáma. A szám tartalmából: Papp Attila Zsolt, Lövétei Lázár László,  Markó Béla, Fekete Vince Aranyt idéző versei, Milbacher Róbert Arany-átirata prózában, Balázs Imre József, Kemény István, Szörényi László és Oláh Gál Róbert tanulmányai.
Lövétei Lázár László költő, műfordító, a kulturális folyóirat főszerkesztője, Arany János életművének avatott ismerője és kutatója. A vele készült beszélgetés a Maszol.ro portálon olvasható:
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/77376-ezert-olvaslak-naponta-legyen-az-egben-is-torta-az-arany-kutato-lovetei-lazar-laszloval-beszelgettunk
 

--Könyv a csíksomlyói kegyszoborról
Mohay Tamás néprajzkutató, szociológus Istennek kincses tárháza... című könyvét mutatták be 2017. március 16-án a csíkszeredai Lázár-házban, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezésében. A kötet Losteiner Leonárd ferences szerzetes művét tartalmazza, amely az első magyar nyelven írt mű a csíksomlyói Mária-szoborról és a tanúk által elbeszélt csodákról. A szerző bevezető elemzése bemutatja a szerzőt és korát, a kézirat kalandos történetét – amely kétszáz évig ismeretlen volt – a benne foglalt csodatörténeteket és későbbi hatásaikat. Az esemény házigazdája Flender Gyöngyi konzul volt, a könyvet Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője ismertette, meghívott vendégként jelen volt P. Urbán Erik OFM és Györfi Erzsébet előadóművész.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyv-a-csiksomlyoi-kegyszoborrol

 
--Erdélyi fesztiválok, helyi ünnepek – Erdélyi Magyar Civil Évkönyv
Az erdélyi fesztiválokat, helyi ünnepeket vizsgálják az Erdélyi Múzeum Egyesület által kiadott 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyv szerzői. A kötetet Csíkszeredában 2016. március 9-én mutatták be a Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubjában, ahol Ferencz Angéla házigazda, igazgató beszélgetett Bodó Barnával, a kötet szerkesztőjével.
'A fesztiváljelenség az utóbbi időben hihetetlen méreteket öltött. Körülbelül ezerre tehető az erdélyi magyarok által szervezett sokadalmak, fesztiválok sora. És ezeket jó volt számba venni, hiszen ha egy ilyen méretű jelenségről beszélünk, az önmagában is fontos. De ha arra gondolunk, hogy egy fesztivál bizonyos életkörülmények közepette, például szórványban, a végeken, alighanem az illető közösségnek az egyik legjelentősebb ünnepe, ahol ő magyarként jelen lehet, akkor ennek még a korábbinál is nagyobb a jelentősége' – hangsúlyozta Bodó Barna, a kötet szerkesztője.
Az évkönyv része a Csíkszeredai Városnapok elemzése, Székely Kinga Katalin dolgozata is, amelyben bemutatja a kezdeteket, a szervezőket, kitér arculati elemekre, a programok jellegére. A tanulmányok között találjuk többek között a Szent György Napok, a szilágysomlyói Báthory Napok, Aradi Magyar Napok, Vásárhelyi Forgatag, Kolozsvári Magyar Napok, székelyudvarhelyi városnapokról szólókat is.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/magazin/az-erdelyi-fesztivalokat-sokadalmakat-mutatjak-be

 
--Korkép drámai sorsokkal – bemutatták Cseke Gábor olvasónapló-kötetét
A Magyar Sajtószabadság Napjához kötődő könyvismertetőn mutatták be 2017. március 17-én, Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsa galériájában a megyei önkormányzat által működtetett Hargita Kiadó új kiadványait, illetve Cseke Gábor újságíró-szerkesztőnek a sorozatban frissen megjelent, Sorsok könyve című kötetét. Az 1941-ben Kolozsváron született, bukaresti lapszerkesztőként dolgozó, majd Csíkszeredába visszavonuló Cseke Gábor legújabb munkáját Ady András publicista elemezte a könyvbemutatón. Mentorának nevezve a szerzőt, ismertetőjében úgy fogalmazott: az irodalmi riportokból és olvasónaplókba oltott esszékből álló könyv három nagy tematikai csoportba tartozó írásokat tartalmaz, amelyek valamilyen módon összekapcsolódnak az emberi sorsküzdelmekkel, a jelenkori sorstragédiákkal, illetve sorsvállalással.
A kötetbe foglalt írások nagy része a Hargita Népe napilap hasábjain és az Új Magyar Szó Kisebbségben mellékletében jelent meg, illetve könyvbemutatókon hangzott el. A kötet egyik érdekessége a térségben élő orvosok sorstörténeteinek füzére, melyet a szerző a megyei könyvtár általa vezetett olvasókörének köszönhetően kutatott fel és jegyzett le. Szintén kordokumentumként is izgalmas fejezete a kötetnek a Zsigmond Márton helyi szobrászművész naplójegyzeteit is közreadó Óriásmozaik. A kibontakozó történet az 1990-es évek elejétől követi a Csíki Mozi homlokzatán levő mozaik megalkotásának viszontagságos létrejöttét. A kirajzolódó történet érzékeny korkép is.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/78246-korkep-dramai-sorsokkal-bemutattak-csikszeredaban-cseke-gabor-olvasonaplo-kotetet
 

MOZAIK

--Inkább Harry Pottert olvassanak alsóban, mint Jókait
Az iskolákban könnyebben olvasható szövegekre, az életkorhoz jobban passzoló tananyagra, a gyerekek ‚kütyüaffinitására’ építő, mobilos vagy számítógépes játékokra, témanapokra, csoportmunkára van szükség – mondta az Indexnek Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával megbízott miniszteri biztos. A pszichológusprofesszor szerint ha nem lesz kilencosztályos iskola, akkor is több időt kell szánni az olvasás és szövegértés elmélyítésére. A mindennapos testnevelést megtartaná, de értelmes tartalommal töltené meg, a tanárok szabadságát a kerettantervek helyett tantervi ajánlásokkal lehetne növelni. Csépe Valéria nem politikai szervezetekkel, hanem szakemberekkel akar egyeztetni a munkáról, mert szerinte vitázni csak tények és adatok alapján lehet.
'Sokat támadtak engem annak idején, amikor azt javasoltam harmadik-negyedik osztályosoknak, hogy olvassanak Harry Pottert. Az számukra izgalmas és érdekes. Ez az a kor, amikor a gyerekeket nagyon nehéz rászoktatni az olvasásra. Ha az olvasnivaló nem érdekes számukra, ha nem motiváltak, akkor ez nem is fog sikerülni.'
- Ön azt mondta, radikális átalakításra van szükség az alaptantervben. Ez azt jelenti, hogy az irodalomtanítást a feje tetejére kellene állítani? Évtizedek óta uralkodik az az irodalomtörténeti szemlélet, hogy régi irodalmi művekkel kezdik el a tanítást. Aztán vagy elérnek, vagy nem a könnyebben befogadható mai szövegekig.
'A tanterv átalakításánál a radikális szó nem a szélsőségességet, hanem az alapos, gyökeres és mélyreható változást jelenti. A tantervben ki kell alakulnia az egyensúlynak az adatok és tények, azaz a lexikális ismeretek, a tudás és a készségek között. Az iskola első négy évében az olvasás megszerettetése a valódi feladat. Ezért kell sokkal közelebb hozni a tananyagot a gyerekekhez. Kár, hogy magyar nyelven kevés ilyen mai szerző és irodalom van, de az biztos, hogy a magyartanítást nem lehet az Ómagyar Mária-siralommal kezdeni.'
A teljes beszélgetés itt olvasható: http://index.hu/belfold/2017/03/23/nemzeti_alaptanterv_csepe_valeria_nat_iskolak_tananyag_informatika_oktatas_pedagogusok/

 
--Mert mindenki szereti a listákat...
... s mert szeretjük, ha arról olvasunk, hogy szeretnek és nagyra értékelnek bennünket..., s mert nem árt néha kicsit lazítani..., s mert holnap lesz egy pihenőnapunk, amikor talán kicsit több időnk lesz ilyeneket is olvasgatni... (Tekintsünk most el attól, hogy mennyi bennük a sztereotípia, a „nem szeretjük, ha így gondolkodnak rólunk” dolog, csak élvezzük. S legközelebb használjuk fel egyik-másik érvet, ha ki kell állnunk magunkért.)
10 ok, amiért szeretjük a könyvtárosokat: http://librariandbd.blogspot.ro/2017/03/mert-mindenki-szereti-listakat.html
Via: KIT hírlevél, 2017. március 16. (11. szám)


--A Google és a Facebook több mint 100 milliárd dollárhoz juthat a hirdetési bevételekből
Az Emarketer piackutató cég elemzői úgy vélik, hogy idén az internetes hirdetési bevételek nagy része a Google és a Facebook költségvetésébe kerül. A Google és a YouTube anyavállalatának számító Alphabet reklámbevételei az idén elérhetik a 72,69 milliárd dollárt, míg a Facebook esetében a 33,76 milliárd dollárt.
Shelleen Shum, az Emarketer online hirdetési trendkutatója kijelentette, hogy az idén a Google és a Facebook még inkább a digitális reklámpiac globális vezetőivé válnak. Mindez annak köszönhető, hogy a két konszern egyre erősebben van jelen a mobil ajánlatok és a videók területén.
A szakember hozzátette, hogy az egyetlen komoly konkurenciát a kínai óriáscégek jelentik, a Baidu, a Tencent és az Alibaba az idén várhatóan közel 36 milliárd dollár hirdetési bevételt könyvelhetnek majd el – írja az sg.hu.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tech-tudomany/78477-a-reklampiac-ket-oriasa-a-google-es-a-facebook

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

• Privacy • Unsubscribe • Terms of Use