ReMeK-e-hírlevél
XII. évf., 2017/3. szám                             ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

PÁLYÁZATOK
--Képzőművészeti pályázat Arany János Családi kör című verséhez
--Született kritikusok – Az Irodalmi Jelen pályázata
--A Filmtett nyári alkotótáborába várnak jelentkezőket
-- Irodalmi és történelmi verseny Kárpát-medencei iskolásoknak
-- Nagyszüleim mesélték – a Gloria Victis Közhasznú Alapítvány pályázati felhívása
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Gyarapodik a baróti könyvtár
KITEKINTŐ
--Bécsben is a fiataloknál nő inkább a könyvtárhasználat
--Tájékoztatás az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár megalakulásáról
--Kevesebb használó a késedelmi díj miatt - lemorzsolódhatnak, akiknek legfontosabb a könyvtár
-- Idén is átadják a Libri irodalmi és a Libri irodalmi közönségdíjat
--Horváth Benji kapja a 2017-es Dunajcsik Mátyás Lehetőséget
HAZAI
--Betekintés a festékkészítés, márványozás, illusztrálás rejtelmeibe
--Fekete Vince Szélhárfája
INTERJÚ
--Ezeket a könyveket nem sűrűn veszik meg a boltokban – mégis feltette rá az életét
--A könyvtáraknak haladniuk kell a korral
ÉVFORDULÓK
--Hatvan éve „ragyog” a Napsugár gyermeklap
--Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész 70 éves
DÍJAK
--Kihirdették az Aegon Művészeti Díj idei jelöltjeit
--Ilma Rakusa kapta az egyik legtekintélyesebb német irodalmi elismerést
AJÁNLÓ
--Elérhető az interneten A magyar nyelv nagyszótára
--Megjelent Az imaórák liturgiája negyedik kötete
--Elindult az első erdélyi magyar történelmi portál
--A nagy verslista - 30/30
MOZAIK
--A könyvtárhasználat az élettartamot is növelheti - ha akarjuk
--Olyan rossz verseket írt fiatalon Rejtő Jenő, hogy meg sem próbálta őket publikálni
--Börtönlelkész biztatására kezdett írni Winnetou atyja, Karl May


PÁLYÁZATOK

-- Képzőművészeti pályázat Arany János Családi kör című verséhez
„Este van, este van: kiki nyúgalomba!” De milyen is ez a nyugalom? Milyen a csillagpettyezte nyári éj, melynek puha sötétjében minden zugnak, színnek, illatnak és íznek külön hangja van?
Meríts ihletet Arany János Családi kör című verséből, ragadj tollat, ceruzát, festéket, gyurmát (vagy bármit, ami eszedbe jut) és öntsd formába, milyennek képzeled el a költeménybeli meleg alkonyatot!
A legkedvesebb alkotásokból kiállítás nyílik 2017. május 14-én.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János bicentenáriumi kiállításához kapcsolódóan országos pályázatot hirdet, melyre Arany János Családi kör című verséhez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat vár. Az alkotásokat 2017. április 14-ig a Petőfi Irodalmi Múzeum postacímére (1053, Budapest, Károlyi utca 16.) várjuk, a kitöltött jelentkezési lappal együtt, amely az intézmény honlapjáról tölthető le (https://pim.hu…/tanul…/iskolaknak/palyazat/atve).
A pályázaton 6 és 11 év közötti diákok vehetnek részt. Minden pályázó egy pályaművel nevezhet. Az alkotások szabadon választott képzőművészeti technikával készülhetnek (pl.: grafika, rajz, szén, festett kép, montázs, agyag, installáció stb.). A sík technikák alkalmazása esetén a műveket A4-es vagy A3-as formátumban várják. A térbeli alkotások esetében nincs méretbeli megkötés, de fontos, hogy ne legyenek sérülékenyek, és a zsűri által mozdíthatóak legyenek.
Kizárólag személyesen behozott vagy postai úton feladott pályamunkákat fogadnak el. A beküldött csomagon fel kell tüntetni a Családi kör címet.
Forrás: https://pim.hu/hu/tanulas/iskolaknak/palyazat/atvesziegytucsok
A PIM műfordítói pályázatot is hirdetett középiskolásoknak és egyetemistáknak, Legyél te is Arany János címmel, „feladat egy műfordítás-paródia görbe tükrének kiegyenesítése”. Részletes kiírás itt: https://pim.hu/hu/hirek/legyel-te-aranyjanos

 
-- Született kritikusok – Az Irodalmi Jelen pályázata
Milyen a jó kritika? Provokatív, tudományos, bulváros, értékelő, elemző vagy csak egyszerűen hangulatjelentés az olvasóra tett hatásról? Ki számít kritikusnak? A blogger, a moly, a facebooker, a publicista, a bölcsész, a tudós vagy az egyszeri olvasó, aki lebeszél minket egy regényről a könyvesboltban? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Irodalmi Jelen folyóirat kritikapályázata.
Ki pályázhat? Bármely, magyar nyelven író ember a világ bármely pontjáról, aki még nem töltötte be 36. életévét a pályázat meghirdetéséig (azaz 2017. február 15-ig).
A pályázat 2017. február 15-től 2018. február 15-ig tart. A beküldött írásműveket rtf formátumban, jeligével ellátva várják az ij@irodalmijelen.hu címre. A beérkezett kritikák jeligésen felkerülnek a www.irodalmijelen.hu oldalra. A legjobb írásokat nyomtatásban is megjelentetik.
A pályaműveket az Irodalmi Jelen szerkesztői 2018. március 15-ig értékelik, a jeligéket ezután feloldják.
Forrás és részletes kiírás: http://www.irodalmijelen.hu/2017-feb-15-0822/szuletett-kritikusok
 

-- A Filmtett nyári alkotótáborába várnak jelentkezőket
A Filmtett Egyesület idei nyári alkotótáborába, a forgatókönyvíró-rendezői és az animációs csoportba várnak jelentkezőket a szervezők.
A Filmtett Egyesület közleménye szerint 2017. március 19-ig küldhetik be pályázataikat azok a fiatalok, akik a forgatókönyvíró-rendezői és az animációs csoport munkájában akarnak részt venni a 16. Filmtett Workshopon. Az egyesület minden nyáron megszervezi erdélyi alkotótáborát, ahol a jelentkezőknek lehetőségük nyílik saját filmes ötleteik kivitelezésére vagy a filmes munkák elkészítésében való részvételre.
2017. július 17. és 28. között lesz a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson az idei alkotótábor, amelynek újdonsága, hogy nemcsak a rendezői, hanem az animációs csoport tagjai számára is szerveznek egy bónuszképzést, ezúttal Budaörsön, május 4. és 7. között.
Ez utóbbi képzésen a résztvevők kiegészíthetik forgatókönyvírói ismereteiket, továbbfejleszthetik beküldött munkáikat, megtalálhatják a témának megfelelő animációs technikát, illetve animációs gyakorlatokat végeznek annak érdekében, hogy pályamunkáikat kivitelezhessék a júliusi táborban. A budaörsi képzésen segítségükre lesznek Maruszki Balázs és Kerékgyártó Yvonne forgatókönyvírók, valamint Patrovits Tamás animációsfilm-rendező.
A szervezők eredeti, fiatalos forgatókönyveket várnak, műfaji megkötés nélkül. Mindkét csoport esetén követelmény, hogy valamilyen formában jelenjen meg a leltár motívuma, illetve az idén kötelező helyszín, egy park.
A tábort 2002 óta rendezik meg, eddig több száz fiatal alkotó és film iránt érdeklődő vett részt a kurzusokon. Az alkotótábor a legfontosabb erdélyi filmes szakmai műhely.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205992

 
-- Irodalmi és történelmi verseny Kárpát-medencei iskolásoknak
Dicső híre-neve fönnmarad örökre címmel Arany János életét és pályafutását feldolgozó irodalmi és történelmi versenyt hirdet a Lakitelek Népfőiskola, a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Keresztény Élet hetilap szerkesztősége – közölte Lezsák Sándor az MTI-vel.
Az Országgyűlés alelnöke elmondta: csaknem húsz éve már, hogy a Lakitelek Népfőiskola vetélkedőt hirdet a történelem és az irodalom egy-egy jeles képviselőjének tiszteletére, így esett a választás idén a kétszáz éve született Arany Jánosra.
A versenyre anyaországi és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, valamint délvidéki általános és középiskolás fiatalok háromfős csapatainak jelentkezését várják. A nevezők a vetélkedő feladatait február 5-től kéthetente olvashatják a Keresztény Élet hasábjain.
A három írásbeli forduló alapján korcsoportonként a legjobb eredményt elérő csapatokat hívják meg az április 6-a és 8-a között tartandó középdöntőre és döntőre a Lakitelek Népfőiskolára.
A verseny döntőjébe jutó fiatalok értékes könyvjutalmat kapnak, a győztesek pedig részt vehetnek azon a Lezsák Sándor által vezetett zarándoklaton, amelyet 2016 nyarán Arany János életútjának főbb állomásaira szerveznek.
A tervek szerint az utat Budapesten, a margitszigeti tölgyfáknál kezdik, ahol Arany János a nevezetes „kapcsos könyvbe" megírta az Őszikék költeményciklusát. A háromnapos út során ellátogatnak a Békés megyei Gesztre, ahol Arany János házitanítóként dolgozott, valamint Nagykőrösre is, ahol a református gimnáziumban magyar és latin nyelvre tanította a diákokat. A sort Arany János szülőhelyén, a partiumi Nagyszalontán zárják – sorolta a népfőiskola alapítója.
A verseny fővédnökei Lezsák Sándor és Czoborczy Bence, a Keresztény Élet főszerkesztője. A vetélkedőről további információ a következő címen olvasható: http://nepfoiskola.lakitelek.hu/images/stories/T_images/programok/2017/2017-01-31.pdf. (mti)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205799

 
-- Nagyszüleim mesélték – a Gloria Victis Közhasznú Alapítvány pályázati felhívása
Az objektív történelmi felvilágosító munka és az egészséges nemzettudat szükségességét hirdető Gloria Victis Közhasznú Alapítvány kuratóriuma a száz évvel ezelőtti, 1917-es pétervári bolsevik hatalomátvétel kapcsán irodalmi-történelmi pályázatot hirdet budapesti, Pest megyei, felvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki középiskolás diákok számára. A pályázat célja, hogy a tanulók igényes nyelvezetű írásaikban méltóképpen emlékezzenek meg a kommunizmus embertelenségeiről, az osztályharcos évtizedek okozta fájdalmakról.
A pályamunka címe: Nagyszüleim mesélték - családi történet a kommunista korszakból. Műfaja: kötetlen fogalmazástípus. Terjedelme: max. 10 000 karakter szóközökkel. Formai követelmények: másfeles sorköz, Times New Roman 12-es betűméret.
Benyújtási határidő: 2017. augusztus 31. Díjak: 40 000, 30 000, 20 000 forintos Media Markt ajándékkártya.
A pályázaton 2017-ben érettségizők is részt vehetnek. A gloriavictiscsomor@gmail.com címre beküldött pályamunkákon a szerző neve és kora mellett iskolájának címét is fel kell tüntetni.
A munkákat szakmai zsűri bírálja el. A három legjobb dolgozat íróját a kuratórium 2017. október közepén értesíti. A nyertes pályaművet szerzője felolvassa A bolsevik államcsíny centenáriuma / 100 év kommunizmus – 100 milliónyi áldozat című konferencián, amelyet országos hírű előadók részvételével 2017. november 11-én rendeznek a csömöri Polgármesteri Hivatal tanácstermében. Felvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki diák esetében az útiköltséget megtérítik, szállásáról gondoskodnak.
Forrás: http://gloriavictis.hu/hirek/56.html

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

-- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Szókratész védőbeszéde – Albert Ildikó könyvbemutatója
Albert Ildikó csíkszeredai író, pszichológus Szókratész védőbeszéde című, nemrég megjelent könyvének bemutatóját tartották a könyvtár Gábor Áron termében 2017. február 23-án 17 órai kezdettel. A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője, míg házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt. Közreműködött, F. Mendelssohn-duetteket adva elő, a sepsiszentgyörgyi Cantabile Trió (Babos Szélyes Margit - szoprán, Könczey Kinga - mezzoszoprán, Krecht Emese - zongora), a könyvből pedig Para Olga és Józsa Zsuzsanna olvastak fel részleteket.
A szerzővel beszélgető Sarány István véleménye szerint ennek a kötetnek a kiadásával és sikerével újra bebizonyosodott, hogy „az on-line-felületek és a közösségi média elterjedése nem az írott szó végét jelentik, csupán egy újabb eszközt arra, hogy az ember gondolatait megoszthassa másokkal.” A Szókratész védőbeszéde ugyanis tulajdonképpen tömör, pár mondatban megfogalmazott és a világháló egy közösségi oldalán (Facebook) megjelent gondolatok a gyűjteménye. Könyv formájában való megjelenése pedig a pozsonyi AB-ART Könyvkiadó tulajdonosának, Balázs F. Attilának köszönhető.
A szemmel láthatólag életvidám, humort sem nélkülöző, de ha kell, mélységesen komoly és megfontolt Albert Ildikótól az est folyamán ugyanakkor megtudhattuk, hogy bár kiskorától szeretett volna írni, ez a vágya csak felnőttként teljesült, ráadásul jó néhány, belőle bosszúságot kiváltó ok hatására. Közéjük sorolta a lélektani alapismeretek hiányát, a negatív gondolkodást és életmódot, a borúlátást, a tabuk általi körülbástyázásunkat, valamint a világ különböző tájairól, országairól és nemzeteiről bennünk kialakult téves nézeteket is. Így született meg tollából szép sorjában a lélekismeretről, a köztudatban élő előítéletekről, az egyéni és közösségi gondolkodásmód alakulásáról értekező Mindennapi lelkünk (2003), Az önpusztító lélek (2006), az Egy görög, egy török… (2008), a Léleképítés (2009), a szentföldi utazásról, bibliai helyekkel, nevekkel való konkrét találkozásról beszámoló A bölcsesség kezdete (2010) és Az utazás divatja (2011), valamint az életvitelünket szabályozó tiltásokról szóló Örökzöld tabuk (2012).
Sarány István kérdésére válaszolva az írásról úgy vélekedett, azon kívül, hogy nyomot hagyunk vele magunk után, illetve a gondolatainkat is kifejezzük, így tudunk a legjobban tanítani, és általa örökítjük át, adjuk tovább a nyelvünket. Éppen ezért, miután éveken keresztül a szépirodalom művelésének gondolatával kacérkodott, a közelmúltban nekirugaszkodott novellákat írni, de első regényével is vajúdik.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/kultura/az-eletrol-maskepp/
http://www.3szek.ro/load/cikk/100073/hetkoznapi_szosszenetek
Fotók itt: http://tinyurl.com/zyrjyot
 

-- A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Több mint 33 000 felolvasó 11 ország 169 településén a Szabó Magda felolvasómaratonon
A világ 11 országának 169 településén 33 063 felolvasó vett részt a 9. nemzetközi felolvasómaratonon. Születésének 100. évfordulóján Szabó Magda (1917-2007), irodalmunk kiemelkedő huszadik századi alkotójának életműve szólalt meg a világ számos helyén, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében 2017. február 21-én lezajlott közös felolvasáson. A határokon átívelő rendezvény méretei, a felolvasók száma évről évre bizonyítják, hogy az olvasás egyetemes értékeket közvetít, a közös olvasás élménye összekapcsol. Országhatárainkon belül 28 576-an szólaltattuk meg Szabó Magda műveit, 16 megye 137 településén, közel 200 intézményben szerveztek felolvasást, Székelyföld és Erdély számos településén, a szórványvidékeken át Bukarestig is sok helységben, de csatlakoztak a felolvasáshoz otthonról is, családok, magánszemélyek is. A maraton fő szervezője immár negyedik éve a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsával együttműködésben. A szervezők köszönik minden felolvasónak, aki bárhol a nagyvilágban csatlakozott a felolvasáshoz. A Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján elérhetők az adatok és összesített táblázatok, amelyek tükrözik a felolvasás méreteit, a hazai és külföldi résztvevők létszámát, helyszíneit:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/471/tobb-mint-33.000-felolvaso-a-vilag-11-orszaganak-169-telepulesen--a-szabo-magda-felovaso-maratonrol-szamokban
Országhatárainkon belül a következő megyékből kapcsolódtak be a felolvasásba: Arad, Beszterce-Naszód, Bákó, Bihar, Brassó, Bukarest (Ilfov megye), Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes. Idén is Hargita megyében volt a legnagyobb a felolvasók és a részt vevő települések száma: 17 257 felolvasóval, a megye 62 településén, 99 intézményben szólalt meg Szabó Magda életműve. Csíkszeredában a város intézményeiből 34 csoport, mintegy 3500 résztvevő jelentkezett. Az iskolák mellett kulturális intézmények, szervezetek, egyesületek is részt vettek idén is. A központi helyszínen, a Kájoni János Megyei Könyvtárban több mint 230-an olvastak fel, tiszteletbeli meghívottként László Judit, a maraton ötletgazdája indította a felolvasást, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának munkatársai is felolvastak a könyvtárban.
Maros megyében 37 településen, 53 intézményben 5402-en olvastak fel, Marosvásárhelyen 12 tanintézményben szervezetek felolvasást, idén először a Marosvásárhelyi Rádió munkatársai is bekapcsolódtak. 2095 felolvasóval harmadik helyen Bihar megye áll, 7 településen 9 intézményben szerveztek felolvasást. Kovászna megyében idén 1518-an olvastak, 12 településen, Sepsiszentgyörgyön 4 intézményben több mint 700-an olvastak. Kolozs megyében Tordán és Szamosújváron is megszólaltak Szabó Magda művei, a szamosújvári Téka Alapítvány 382 felolvasóval csatlakozott a maratonhoz. Bukarestben az Ady Endre Elméleti Líceum 90 diákja olvasott fel. Ismét bekapcsolódhattak a közös olvasásba az ország földrajzilag egymástól távol eső települései, Arad, Temes, Szatmár, Szilágy, Szeben, Brassó, Beszterce-Naszód, Bákó és Krassó-Szörény megyék magyarsága. Az erdélyi magyar szórvány közösségek számára a maraton idén is lehetőséget nyújtott arra, hogy megélhessék az össszetartozás élményét.
Országhatárainkon túl 4487-en olvastak fel, 10 ország 32 településén. Magyarországiak 17 településről 3262 felolvasó révén csatlakoztak az idei maratonhoz. Budapestről a Magyar Olvasástársaság tagjai idén kapcsolódtak be először, de olvastak iskolákban, könyvtárakban, művelődési intézményekben. A legtöbben Egerben, a Balassi Bálint Iskolában szólaltatták meg Szabó Magda műveit. A környező országokban olvastak Felvidéken: Ipolyság, Komárom, Szepsi könyvtárai, valamint a Dunamocsi Alapiskola szervezte meg a felolvasást. Kárpátalján (Ukrajnában) Gáton, a Kovács Vilmos Középiskolában olvastak fel.
Belgiumban a Brüsszeli Magyar Házban, az Egyesült Királyságban a Szóló Szőlő Chesteri Magyar Tanodában, Írországban, Dublinban is olvastak, Németországból és Svédországból magánszemélyek csatlakoztak a felolvasáshoz. Az Amerikai Egyesült Államokban, Cleveland-ben a Bocskai Rádió munkatársai, Csibi Loránd szervezésében, Los Angeles-ben a Magyar Kulturális Intézet tagjai olvastak. A távoli szigetországból, a Perzsa-öbölben fekvő Bahrain-ből Deák Réka csatlakozott a felolvasókhoz.
A nemzetközi rendezvény hangulatáról és méreteiről a Szabó Magda felolvasómaraton Facebook-oldalára érkezett fotók, beszámolók nyújtanak ízelítőt: https://www.facebook.com/events/247538005671461/?active_tab=discussion
Beszámolók, riportok, videók a maratonról a médiában:
A Hargita Stúdió videofelvétele – https://www.youtube.com/watch?v=gF3xrwogkGg
Székelyhon.ro – http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/tizezrek-szolaltattak-meg-szabo-magda-muveit-az-olvasas-unnepen
Hargita Népe – http://hargitanepe.eu/orommel-forduljunk-az-olvasashoz/
Maszol.ro – http://www.maszol.ro/index.php/kultura/76986-szabo-magda-felolvasomaraton-zajlik-kedd-estig-csikszeredai-origoval
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/471/tobb-mint-33.000-felolvaso-a-vilag-11-orszaganak-169-telepulesen--a-szabo-magda-felovaso-maratonrol-szamokban
Előadás és könyvbemutató a lelki egészség megőrzéséről
Dr. Birtalan Katalin elmegyógyász szakorvos Lelki betegség és egészség Erdélyben – Mit tehetünk lelki egészségünkért Csíkszeredában? címmel prevenciós és egészségmegőrző előadást tartott a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. február 15-én. Előadásában kitért arra, hogy kik és milyen lelki problémákkal, betegségekkel fordulnak szakorvosi segítségért, milyen tényezők járulnak hozzá lelki betegségeink kialakulásához, és mit tehetünk lelki egészségünk megőrzése érdekében. Lélekmunka című könyvét is bemutatta Birtalan Katalin, az önismereti, önsegítő és személyiségfejlesztő könyvben a szerző rövid történetekkel, gondolatokkal, kérdésekkel és egyszerű gyakorlatokkal szeretne segíteni azoknak az embereknek, akik életvezetési nehézségekkel néznek szembe, érdeklődnek a lélek dolgai iránt és fontosnak tartják lelki egészségüket. Az előadás végén a jelenlevők kérdéseire is válaszolt, illetve dedikálta kötetét az előadó.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/470/dr.-birtalan-katalin-a-lelki-egeszeg-megorzeserol-tartott-eloadasa-es-konyvbemutatoja
Az erdélyi örményekről szóló kötet és folyóirat bemutatója
Az erdélyi magyarörmények közösségeiről szóló kiadványokat mutattak be Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2017. február 10-én. Az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége gondozásában 2016-ban megjelent kiadványok az erdélyi örmények múltját, örökségét, hagyományait és mai életét tárják az olvasó elé. Mindkét kiadvány azzal a céllal született, hogy bemutassa, az erdélyi magyarörmények ma is élő közösséget alkotnak - hangsúlyozta a találkozón dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke. A szépvízi örmények című kötetről Sarány István újságíró beszélgetett a három jelenlévő szerzővel: Puskás Attilával, Bogos Máriával, valamint Gál Hunorral, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus egyházközség plebánosával. A Magyarörmény Élő Örökség című, Erdélyi hírlap alcímű folyóirat első számát Nagy Gyöngyvér, a lap munkatársa ismertette. A találkozón Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről jelen volt Kőrösi Viktor Dávid konzul.
A szépvízi örmények című kötet a szépvízi örmény katolikus templom felújítása után jelent meg, betekintést nyújtva a szépvízi örmény közösség történetébe és mai életébe. A helytörténeti írásokat tartalmazó kötet a magyarörmény közösségeket bemutató sorozat második könyve. A kötetben terjedelmesebb írások is olvashatók a felújított szépvízi örmény templomról és az örmény temetőről, ezek szerzői Bogos Mária, Gál Hunor, Pál Emese, Puskás Attila és Bíró Melinda.
Sarány István kérdésére válaszolva dr. Puskás Attila elmondta, az Erdélyi Magyarörmények szövetsége elsősorban azért jött létre ’mert a Kárpát-medencében itt él manapság a legnépesebb örmény közösség’. ’Ezt az örökséget elhallgatni történelmi felelőtlenség. De egyedül ezt a hatalmas örökséget nem tudjuk áthagyományozni, és innen jött a szövetség gondolata. Mindenki azt teszi bele ebbe a szövetségbe, amije van: van, aki pályázni tud, van, aki szervezni, van, aki írni. Azért is született a szövetség, hogy valamilyen formában együttesen tudjuk a magyarörménységet a Kárpát-medencében bemutatni.’ Arra törekednek a kiadványokkal is, hogy felhívják a figyelmet arra: ez egy élő közösség. Bogos Mária arról beszélt a jelenlevőknek, hogyan kezdte el az örmények történelmét kutatni, az egykori Szépvízen működő nyomdáról és a kaszinóról is mesélt, valamint a magyarörmény közösség szervezeteiről. Gál Hunor elmondta, ’ez egyfajta gyökérkeresés mind a szépvíziek, mind az erdélyi magyarörmények számára.’
A másik kiadvány az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének folyóirata, első száma tavaly decemberben jelent meg, Magyarörmény Élő Örökség címmel, az erdélyi magyarörmény közösség és a velük rokonszenvező közönség számára. A Marosvásárhelyen készülő lap negyedévenként jelenik majd meg, és átfogja az Erdélyben működő magyarörmény szervezeteket. A hírlap az erdélyi magyarörmények szervezeti életét, eseményeit, kultúráját, gasztronómiai hagyományait, múltját és jelenét hivatott bemutatni. Csíkszeredában azt jelenti ez a lap, hogy az itteni örmények is bekapcsolódtak az erdélyi örmény vérkeringésbe – fogalmazott Nagy Gyöngyvér.
Sajtóvisszhang:
http://hargitanepe.eu/ormeny-emlekek/
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/magyarormeny-kozossegekrol-szolo-kiadvanyokat-mutattak-be
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/76557-fiatalokat-vonzana-az-erdelyi-magyarormeny-kozosseg
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/464/ormeny-elo-orokseg--az-erdelyi-ormenyekrol-szolo-kotet-es-folyoirat-bemutatoja
 

-- A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A könyvtár 2017. február 6-8. között, délelőttönként vakációs foglalkozást szervezett I–IV. osztályos tanulók számára, a könyvtár nyújtotta lehetőségek révén, játékosan, könyvek, mesék segítségével fejlesztő foglalkozássorozatot. Február 16-án és 23-án kora délután Meseklubot tartottak óvodásoknak, ennek keretében mesét hallgattak a résztvevők, illetve ehhez kapcsolódó figurákat és illusztrációkat készítettek.
Február 7-én ingyenes biblioterápiás foglalkozásra került sor felnőttek számára.
Február 16-án és 23-án délután szervezték meg a könyvtárban az E’mese vár játékprogram első és második fordulóját. A programot az egri Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtártól vette át az intézmény, Luzsi Margó szakmai vezető, Boldizsár Ildikó mesekutató, Horváth Judit pszichológus ajánlásával. Kisiskolások vesznek részt benne, akik kipróbálják magukat játékban, kézműveskedésben, rajzban, papírszínház-készítésben, kreativitásban, 15 fős létszámig. A program harmadik fordulójára 2016. március 2-án kerül sor.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

 
-- Gyarapodik a baróti könyvtár
A baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár is bekapcsolódott 2017. február 21-én abba a nemzetközi felolvasómaratonba, amelyet a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár főszervezésében tartottak. Idén a száz éve született Szabó Magda műveiből hangzottak el részletek. Csíki Izabella könyvtárostól megtudtuk, a délelőtt folyamán csaknem másfélszáz résztvevője volt Baróton a felolvasómaratonnak, zömében 6–12. osztályos diákok, de jöttek olvasni felnőttek, nyugdíjasok is. Az írónő regényeiből, verseiből hangzottak el részletek, idézetek a jelenlévők tolmácsolásában.
A diákok egyébként nem csak ilyen alkalmakkor, de máskor is a leghűségesebb látogatói az igényesen berendezett baróti könyvtárnak, a kisebbek javarészt a kötelező házi olvasmányokat keresik, a nagyobb diákok pedig rendszerint egy-egy dolgozatírás előtt járnak sűrűbben, bibliográfia után kutatva.
Az intézmény könyvállománya tavaly mintegy ezer kötettel gyarapodott, e tekintetben is figyeltek a diákok igényeire, és arra fektették a hangsúlyt, hogy minél több, általuk igényelt könyvet beszerezzenek.
- Kaptunk könyveket adományok révén a Székely Nemzeti Múzeumtól, a Bod Péter Megyei Könyvtártól, a Márai-program által, de vásároltunk is. Mondhatni, inkább szép- és gyermekirodalmi művekkel lett gazdagabb az intézményünk, de orvosi, művészeti témájú kötetekkel is. Próbáltunk odafigyelni arra, hogy olyan kiadványokra tegyünk szert, melyeket kértek az olvasók, ugyanakkor pótoltuk egy-egy mű eddig hiányzó köteteit is – részletezte Csíki Izabella.
Megmutatott néhány friss szerzeményt is. Egyike ezeknek dr. Deák István A szárnyasvad vadászata és védelme című könyve, melyet egyébként maga az író mutatott be február 24-én a könyvtár olvasótermében.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/86143-Gyarapodik-barti-knyvtr.html

 
KITEKINTŐ

-- Bécsben is a fiataloknál nő inkább a könyvtárhasználat
2015-höz képest tavaly 8 százalékkal, 41 ezerrel többen iratkoztak be könyvtárba Bécsben. A fiatalok körében még ennél is magasabb, 18 százalékos volt a növekedés. A városszerte 40 kisebb-nagyobb könyvtárat tömörítő Büchereien Wien olvasói csaknem 1,5 millió könyv, CD, film, számítógépes játék, magazin és elektronikus kiadvány közül választhatnak, amit 2016-ban szorgalmasan ki is használtak. A kölcsönzések száma meghaladta az 5,9 milliót. A könyvek között a német író, Joachim Meyerhoff legújabb regénye, az Ach diese Lücke, diese entsetzliche Lücke vezette a listát, amelyet Donna Leon Endlich Mein (Falling in Love) című krimije és Jojo Moyes Mielőtt megismertelek című regénye követett. A gyerekkönyvek kölcsönzési listájának élén Jeff Kinney Egy ropi naplója 5. - A rideg való állt.
Jelentősen nőtt a 2010-ben elindított elektronikus könyvtár forgalma is. 2016-ban összesen 535 400 elektronikus kiadványt - e-könyvet, e-magazint, hangoskönyvet és zenét - kölcsönöztek ki ily módon az olvasók, ami 14 százalékkal több, mint az előző évben.
A digitális médiakínálat folyamatos bővítésével új ügyfeleket nyerünk a könyvtárnak - nyugtázza a stratégia sikerét Elke Bazalka, a Büchereien Wien vezetője.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.phpkh=becsben_is_a_fiataloknal_no
Via: KIT Hírlevél, 2017/6., 2017. február 8.

 
-- Tájékoztatás az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár megalakulásáról
Az ELTE Szenátusának V/2017. (I. 16.) és VI/2017. (I. 16.) számú határozatai értelmében 2017. február 1-jétől az ELTE Egyetemi Levéltár és a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár is az Egyetemi Könyvtár részeként működik tovább, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár néven.
A csatlakozó intézmények kialakult jó gyakorlatai és fejlesztési elképzelései több pontban is kiegészítik egymást, megalapozva a jövőbeni sikeres együttműködés és közös fejlődés lehetőségét.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor

 
-- Kevesebb használó a késedelmi díj miatt - lemorzsolódhatnak, akiknek legfontosabb a könyvtár
Érdekes amerikai tapasztalat, hogy a túl magas késedelmi díjak milyen felhasználó-riasztó veszéllyel bírhatnak. Különösen igaz ez az alacsonyabb státuszúak, s közöttük is a gyermek és ifjúsági korosztály vonatkozásában. Aki lelkes gyermekolvasóként kivesz akár hét képeskönyvet, és a szülei műszakbeosztása miatt nem tudja időben visszavinni, annak a 7 dollár késedelmi díj is súlyos érvágás – pláne, ha a szülei pénztárcájából kell azt fedezni. Sokan visszafogják kölcsönzési tevékenységüket egy ilyen költséges tapasztalat után, illetve távoznak a könyvtárhasználók köréből. A közkönyvtári válasz erre a késedelmi díjak radikális csökkentése, helyenként pedig annak teljes eltörlése. Ez komoly társadalompolitikai üzenettel is bír. A könyvtárak számára a társadalmi mobilitás, esélyegyenlőség segítése kiemelten fontos feladat. A könyvtárközi kölcsönzési díjak csökkentése pedig épp erre a felhasználói célcsoportra van a legpozitívabb hatással. (ref.: Németh Márton)
A KIT új hírcsokra a témában: A késedelmi díj természete és alternatívái http://kithirlevel.hu/index.php?oldal=oldal&o=a_kesedelmi_dij_termeszete_es_alternativai
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=kevesebb_hasznalo_a_kesedelmi_dij_miatt_-_lemorzsolodhatnak_akiknek_legfontosabb_a_konyvtar
Via KIT Hírlevél, 2017/8., 2017. február 22.

 
-- Idén is átadják a Libri irodalmi és a Libri irodalmi közönségdíjat
A Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban megalapított díjak az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. Az elismeréseket idén másodszorra adják át: a díjazottak egy-egymillió forintot és 25 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.
A Libri Könyvkereskedelmi Kft. a kultúra elhivatott pártolójaként legfontosabb feladatának az olvasás népszerűsítését tartja. Ennek részeként hozta létre tavaly a Libri irodalmi díjat és az ehhez kapcsolódó Libri irodalmi közönségdíjat. A szakmai zsűri 2016-ban Rakovszky Zsuzsa Fortepan című verskötetét, a közönség pedig Bartis Attila A vége című regényét díjazta. A versenyben a díj átadását megelőző évben megjelent, magyar szerzők által magyarul írt, első megjelenésű, szépirodalmi és tényirodalmi művek vehetnek részt, melyek hozzájárulnak a magyar kultúra jelenéhez, jövőjéhez, és valódi társadalmi hatással bírnak. A szabályzat szerint a versenybe csakis élő magyar szerző könyve kerülhet be.
Az idei évben a meghatározásnak maradéktalanul megfelelő, 132 könyvet tartalmazó listára szavaz a Libri által felkért 88 fős, neves közéleti személyiségekből álló szakmai bizottság. A 132 címet tartalmazó lista 35 kiadó könyveiből áll össze, összesen 46 tényirodalmi és 86 szépirodalmi kötet szerepel rajta. A felkérésnek eleget tett és a szavazást szívesen vállalta többek között Al Ghaou Hesna, Barabás Éva, Bombera Kriszta, Csákányi Eszter, Danks Emese, Duboczky Gergely, Hajdu Szabolcs, Herczku Ágnes, Mészáros Sándor, Schilling Árpád és Veiszer Alinda. Szavazatukkal alakul ki az a tíz könyvből álló lista, amelyre a közönség és a szakmai zsűri is szavaz. Ötfős szakmai zsűri választja ki azt a könyvet, amely a Libri irodalmi díjat kapja meg, a közönségnek leginkább tetsző könyv pedig a Libri irodalmi közönségdíjat nyeri el.
A közönség március 20-tól szavazhat, a Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadója pedig május közepén lesz.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/iden-is-atadjak-dijat

 
-- Horváth Benji kapja a 2017-es Dunajcsik Mátyás Lehetőséget
Horváth Benji költő, slammer, a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztője kapja a Libri Kiadó által felkínált 2017-es Dunajcsik Mátyás Lehetőséget - közölte a kiadó az MTI-vel. Az irodalmi díjat 2014-ben alapította a kiadó fiatal, pályakezdő íróknak. A díjazott jutalma, hogy következő könyvét a kiadó - volt szépirodalmi főszerkesztője, Dunajcsik Mátyás ajánlására - megjelenteti. A Dunajcsik Mátyás Lehetőséget 2016-ban Sepsi László (Pinky), 2015-ben Dékány Dávid (Darwin Motel) kapta. "Horváth Benji szaturnuszi költő ... intenzív kapcsolatot ápol az éggel, legyen szó asztrológiáról vagy asztronómiáról. Mert ha nem épp egy homályos kocsmavécé tükrében nézi önmagát, akkor leginkább a Hubble űrtávcső optikáján keresztül. Verseinek beszélgetőpartnerei ugyanilyen széles körből kerülnek ki: ugyanolyan magától értetődő természetességgel fordulnak elő köztük az istenek, a démonok és a holtak, mint az élők - bár az előbbieket, úgy tűnik, előnyben részesíti" - idézi a közlemény Dunajcsik Mátyást. Mint fogalmaz, Horváth Benji "nem tesz úgy, mint ha az (erdélyi) magyar irodalomban otthon lenni azt jelentené, hogy valaki alkotóként vagy olvasóként erre és csakis erre a nyelvre és kultúrára kellene, hogy korlátozza a saját mozgásterét. Szövegeibe a román és az angol nyelvnek, kultúrának szabad ki- és bejárása van, sőt néha át is veszik a szót a magyartól. És ez így van jól, mert ez által mind a három csak még szabadabbá válik". Horváth Benji (Horváth Előd Benjámin) 1988-ban született Marosvásárhelyen. A Bruthalia Alkotókör, az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör tagja. 2006 óta publikál verset, ír publicisztikát és újabban prózával is próbálkozik. Versei megjelentek arab és román nyelven is. Eddig három kötete jelent meg, A cseplini díva (Koinónia, Kolozsvár, 2009), a Beatcore (Erdélyi Híradó Kiadó - Fiatal Írók Szövetsége, Kolozsvár-Budapest, 2015), és Az amnézia útja (József Attila Kör - Prae.hu, Budapest, 2016) - olvasható a közleményben. (mti)
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10221

 
HAZAI

-- Betekintés a festékkészítés, márványozás, illusztrálás rejtelmeibe
Ezelőtt kilenc évvel, 2008-ban indult az ötödik-nyolcadik osztályos tanulók számára a régi könyvekkel kapcsolatos foglalkozás. A Teleki Téka osztályvezetője, Lázok Klára a nyomtatás kezdeteinek, a színezésnek, a nyomdabetűknek, a régi könyveknek a titkaiba avatta be az érdeklődő gyerekeket. Ezt követően a kisdiákok Márton Krisztina könyvrestaurátor irányításával a gyakorlatban is kipróbálhatták a hallottakat.
Töretlen sikernek örvend Marosvásárhelyen a Teleki Tékában elindított kezdeményezés, amelynek célja megszerettetni a gyerekekkel a könyvet, a nyomtatott betűt, megismertetni egy-egy könyv létrejöttének folyamatával. Azok, akik részt vettek a rendszeres foglalkozásokon, valószínű, hogy könyvszerető felnőttekké válnak, akik megbecsülik az értékeket, illetve nyitottabbakká is, érdeklődőbbé a múzeumok, könyvtárak, kiállítások iránt. Ha elmondják otthon, hogy mivel foglalkoznak, mit tanulnak a Teleki Tékában, felkeltik a szüleik érdeklődését is – magyarázza Márton Krisztina, hogy mi a távoli hozadéka ezeknek a tevékenységeknek. Az iskolai tanulmányokat is segíti a múzeumpedagógia, hiszen ha az ősnyomtatványokról vagy a kódexekről tanulnak, tudni fogják, hogy azok mióta léteznek, hogyan készültek, miért fontosak.
Évente 25–30 tanuló vesz részt egy-egy foglalkozássorozaton, illetve több száz gyerek az Iskola másként héten, de a mikházi Római napon, a Vásárhelyi Forgatagon is sokan próbálták ki a papírmerítést, az illusztrálást Márton Krisztina irányításával. Az októberben indult tevékenység iránt Márton Krisztinánál lehet érdeklődni a Teleki Téka könyvrestaurálási műhelyében.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/magazin/betekintes-a-festekkeszites-marvanyozas

 
-- Fekete Vince Szélhárfája
Fekete Vince haikukötét és verses meseregényét ismertették a közönséggel 2017. február 20-án a kézdivásárhelyi Vigadóban. Az anekdotákkal, irodalmi eszmefuttatásokkal tarkított könyvbemutató számos derűs percet is szerzett a hallgatóságnak. A Vigadó Akadémia sorozat 12. rendezvényén a szerző Szélhárfa és Ahonnan a nagy-nagy kékség című könyveiről Dimény H. Árpád költővel, a Székely Hírmondó munkatársával és Szonda Szabolccsal, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával beszélgetett. A Szélhárfa című kötet kapcsán a hallgatóság megtudhatta, hogy Fekete Vincét vonzotta ez a tömör, kötött kifejezési forma, kihívást is jelentett, hogy megpróbálja „megszelídíteni” a haiku műfaját. Az Ahonnan a nagy-nagy kékség című verses meseregény hosszú utat járt be, „tizenvalahány” év alatt írta meg a szerző, hiszen saját gyerekeinek kezdte mesélni a történetet, akik időközben felcseperedtek. A mai nemzedéket, a számítógépes generációt azzal próbálja megcélozni Cincogósi Elemér története, hogy a „pelegér” (pele/egér) kalandjai pörgősek, eseménydúsak.
Teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/kultura/fekete-vince-szelharfaja/

 
INTERJÚ

-- Ezeket a könyveket nem sűrűn veszik meg a boltokban – mégis feltette rá az életét
Az első kötetet 1995-ben adta ki a csíkszeredai Státus Könyvkiadó, nemrégiben pedig a négyszázadik kötet is kijött a kiadó nyomdájából. Az elmúlt huszonkét évet a folyamatos munka és nem kevés viszontagság jellemezte. Birtók Józseffel, a kiadó igazgatójával készített interjút a Székelyhon hírportál.
Ferencz Imre neve fémjelezte a Státus Kiadó első kötetét. Birtók József ekkor még a Romániai Magyar Szónál dolgozott újságíróként, az otthoni számítógépén készítette elő a könyvet – szerkesztette, tördelte –, majd keresett egy nyomdát Csíkszeredában, amelyik kiadta. „Hosszú ideig azt gondoltam, hogy Csíkszeredában könnyű könyvet csinálni kiadóként, mert nagyon sok olyan ember volt, akinek szerkesztői tapasztalata volt, olyan emberek, akik megbízhatók, tudtak kezelni egy kéziratot, tudtak rajta dolgozni. Ugyanakkor 1995-ben már hat nyomda működött Csíkszeredában. És azt hittem, hogy végül is konkurencia lesz a nyomdák között, és kiadóként egész jól meg lehet élni egy ilyen piacon, ahol ekkora verseny van. Három év alatt rájöttem, hogy a nyomdászok rettentően okos emberek, jól ismerik a terepet, és mindig épp annyi pénzt kértek tőlem, amennyi volt a zsebemben. Nekem kiadóként a könyvek után pénzem soha nem maradt. Így 1999-ben vásároltam egy nyomdagépet. Alkalmaztam egy egyetemista legénykét, és arra kértem azt, akinek a nyomdájában volt az én gépem is, hogy tanítsák be. Végtelenül jóindulatúak voltak, csak jót tudok mondani arra a hangulatra, ami akkor Csíkszeredában létezett. Így alakult” – emlékezett vissza.
Forrás és teljes interjú itt: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/ezeket-a-konyveket-nem-surun-veszik-meg-a-boltokban-n-megis-feltette-ra-az-eletet

 
-- A könyvtáraknak haladniuk kell a korral
Ferencz-Mátéfi Kriszta 2016 augusztusától tölti be a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatói pozicióját - a csíkszeredai születésű, azonban már egy ideje Gyergyószentmiklóson élő intézményvezető korábban a helyi Tarisznyás Márton Múzeum munkatársa volt.
Mint lapunknak kifejtette, a váltással együtt a felelősség is megnőtt, amivel eleinte bizony nem volt egyszerű megbirkózni. A beszélgetés során többek között a könyvtár fejlesztésének további terveiről is szó esett.
Forrás és teljes interjú itt: http://hargitanepe.eu/a-k-onyvtaraknak-haladniuk-kell-a-korral/

 
ÉVFORDULÓK

-- Hatvan éve „ragyog” a Napsugár gyermeklap
Erdély-szerte megünnepelték régi, mostani és jövőbeni olvasói a Kolozsváron szerkesztett Napsugár gyermeklap 60. születésnapját. A jubileumi ünnepségsorozat nyitányaként számos iskolában énekelték el déli 12-kor a Napsugár-indulót. A dal szövegét a Kaláka együttes zenéjére írta Szabó Kinga kolozsvári tanítónő, játszóházvezető.
Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője a Krónikának elmondta, a Székelyföldről és a Partiumból is sok iskola csatlakozott a rendezvényhez, a kincses városbelieken kívül többek közt marosvásárhelyi, nagyváradi, brassói, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi diákok is elénekelték a köszöntőt. „A mínuszfokok ellenére forró hangulatban ünnepelték az olvasók a gyemeklapot. Rengetegen érdeklődtek a jubileum iránt, a Napsugár testvérlapja, a Szivárvány kis olvasói is megkerestek bennünket, hogy bár fiatalabbak a Napsugár olvasóközönségénél, ők is szeretnének bekapcsolódni" – mondta Zsigmond Emese.
Hozzátette: március 18–19-én nagyszabású jubileumi ünnepséget tartanak nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is a lapban publikáló írók, költők, grafikusok részvételével, és koncert várja a közönséget a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében.
A Napsugár és Szivárvány szerkesztősége ma is közös, akárcsak korábban, amikor az erdélyi magyar irodalom legjobbjai voltak a lap főmunkatársai. „Más lapok szerkesztői is gyakran »menekültek« hozzánk – merthogy itt lehetett a szívnek tetsző, „»nem elkötelezett« irodalmat közölni. Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla – ők mind belső munkatársak voltak, a lap szerkesztőségében dolgoztak. Szilágyi Domokos és Bajor Andor például külső munkatársként vett részt a lap szerkesztésében, de szinte havonta közölt verset vagy mesét Veress Zoltán is"– mondta el korábban a Krónikának Zsigmond Emese.
Rámutatott, ahogy teltek az évek, úgy kapcsolódtak be a fiatal szerzők – akik akkoriban még egészen fiataloknak számítottak: például Markó Béla, Kovács András Ferenc is a két lapban induló gyermekköltészettel. „Amire szerfölött büszkék vagyunk, hogy minden író-, költő- és grafikusnemzedékből megkerestek és megkeresnek a legfiatalabbak. Az interaktivitást is fontosnak tartjuk: a gyerekek állandóan visszajeleznek, és rendezvényeink révén is megszólítjuk az olvasókat, de természetesen szót kapnak azok a pedagógusok, akik a mi lapjainkra irányítják a gyerekek figyelmét. Mondhatni belső munkatársaink a tanítók és óvónők – több százukat személyesen is ismerjük annak köszönhetően, hogy meghívjuk őket nyaranta tanácskozásra és gyermektáborba" – fejtette ki a lap főszerkesztője.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205738

 
-- Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész 70 éves
2017. február 10-én ünnepelte 70. születésnapját Sebő Ferenc. Az évfordulóra időzítve Sebő 70 címmel, Jávorszky Béla Szilárd tollából könyv jelent meg CD-melléklettel a Kossuth Kiadó gondozásában, a zeneszerző, zenetudós, előadóművész főszereplésével.
Szekszárdon született egy katonatiszt fiaként. Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérváron kezdte, emellett zongorázni és csellózni tanult, az érettségit a budapesti Eötvös József Gimnáziumban tette le. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) építészmérnöki karán szerzett diplomát, néhány évig építészként dolgozott. Egyetemi évei alatt a BME szimfonikus zenekarában csellózott, és Halmos Bélával, aki évfolyamtársa és szobatársa is volt, a Bercsényi kollégiumban énekeltek, gitároztak, megzenésített József Attila-verseket adtak elő (a Rejtelmeket és A hetediket ma is énekli). Egy nyilatkozata szerint a zenekutatás, a zeneszerzés és az előadóművészet szétválaszthatatlanul egybefonódnak az életében. 1984 és 1989 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakát. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen népzenét tanított, a Zeneakadémia népzenei tanszékén jelenleg is oktat repertoárismeretet, tekerőlantot, kamarazenét.
1973-tól az évtized végéig a Népművelési Intézet kutatási osztályán dolgozott, 1988-ban az MTA Zenetudományi Intézetének kutatója lett. 1991-től a Magyar Televízióban az ő szerkesztésében kerültek adásba a népzenei és régi zenei témájú műsorok, számos költészeti ismeretterjesztő sorozatban működött közre, és zenét írt a gyerekeknek készített Cimbora című műsorhoz is.
Sebő Ferenc művészi munkássága elismeréseként 1985-ben Állami Díjat kapott, 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díjával, 2000-ben Budapestért Díjjal, 2003-ban Prima-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és Pro Cultura Urbis díjjal tüntették ki.
Népművészeti örökségünk ápolásáért, a népművészet, a zene és tánc kutatásának és mai alkalmazásának módszertani központjául szolgáló Hagyományok Háza, valamint újító szellemű műsorok létrehozásáért, határainkon túl is számon tartott sokoldalú művészi munkássága elismeréseként 2012-ben Kossuth-díjat vehetett át. A következő évben Lajtha-díjjal jutalmazták, 2014-ben az első alkalommal átadott Nemzet Művésze díjban részesült.
Forrás és teljes cikk itt: http://magyaridok.hu/kultura/sebo-ferenc-kossuth-dijas-zenesz-70

 
DÍJAK

-- Kihirdették az Aegon Művészeti Díj idei jelöltjeit
Az idei rövidlistára három kiadó (Magvető, Pesti Kalligram, Jelenkor) könyvei kerültek, a díjért kilenc férfi és egy nő versenyez: Jászberényi Sándor (A lélek legszebb éjszakája), Krasznahorkai László (Báró Wenckheim hazatér), Kun Árpád (Megint hazavárunk), Németh Gábor (Egy mormota nyara), Spiró György (Válogatott esszék 1979-2016), Szabó Róbert Csaba (Alakváltók), Szilasi László (Amíg másokkal voltunk), Térey János (Őszi hadjárat), Tóth Krisztina (Világadapter), Zoltán Gábor (Orgia).
A listán van néhány meglepetés, és idén is vannak nagy hiányzók. Például Szabó T. Anna novelláskötete, a Törésteszt (kritika róla ITT), bár úgy tűnik, a mindenkori Aegon-zsűri még mindig nem rajong a novellákért, mert eddig kizárólag regény, vers- és drámakötet tudott nyerni. Meglepetésre Grecsó Krisztián is lemaradt a listáról, bár a Jelmezbál (kritika ITT) megérdemelte volna a jelölést, és Darvasi László Taligásának (kritika ITT, interjú a szerzővel ITT) is helye lett volna a listán.
A listán erdélyi szerző is szerepel, Szabó Róbert Csaba, Alakváltók című regényével.
A díjazottról tavasszal dönt a zsűri, a nyertes könyv írója a 2017. április 5-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést a Katona József Színházban.
Mind a tíz könyvről irodalmi óravázlat (tancsomag) készül középiskolai magyartanárok számára, ezek felkerülnek a díj honlapjára és ingyenesen elérhetőek majd, csak úgy, mint az eddigiek. A jelöltekről szóló egészestés film bemutatója a 2017-es Margó Fesztiválon lesz.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2017/02/09/krasznahorkai_jaszberenyi_toth_krisztina

 
-- Ilma Rakusa kapta az egyik legtekintélyesebb német irodalmi elismerést
A felvidéki Rimaszombatban született magyar-szlovén származású író, költő, műfordító és esszéista, Ilma Rakusa kapta az idei Berlini Irodalmi Díjat (Berliner Literaturpreis).
A zsűri indoklásában kiemelte, hogy Ilma Rakusa "meghatározó hangja a migráció tapasztalata révén is formálódott soknyelvű közép-európai irodalomnak, amelyet a nacionalista terror és a kommunista diktatúrák sora a partvonalra szorított és kitörölt a köztudatból".
A 30 ezer euróval járó díj idei nyertese irodalmi munkájában "érzékeny és költői módon mutatja be Európa kulturális sokszínűségét és sokszólamúságát" - tették hozzá.
Az eddigi díjazottak között van Ilija Trojanow, Christoph Hein és az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller. A Pro Cultura Hungarica-díjas Ilma Rakusa 1946-ban született, édesapja szlovén, édesanyja magyar. Kisgyermekkorát Budapesten, Ljubljanában és Triesztben töltötte, iskolába már Zürichben járt. Egyetemi tanulmányait is a svájci városban kezdte, majd Párizsban és Leningrádban - a mai Szentpéterváron - folytatta, szlavisztika és romanisztika szakon.
Rengeteg tenger - Emlékfutamok című, magyarul 2012-ben megjelent munkájával elnyerte a legnagyobb svájci irodalmi elismerést, a Svájci Könyvdíjat (Schweizer Buchpreis). A magyar mellett szerb-horvát, francia és orosz nyelvből fordít műveket németre. Magyarról németre fordította Kertész Imre Valaki más című könyvét és Nádas Péter összes színdarabját. Ez utóbbi utószavával jelent meg 2010-ben magyarul Lassabban! című műve. 2016-ban Love After Love című könyve látott napvilágot magyar nyelven.
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/ilma-rakusa-kapta-az-egyik-legtekintelyesebb-nemet

 
AJÁNLÓ

-- Elérhető az interneten A magyar nyelv nagyszótára
2017. február 1-jén mutatták be Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében a hatodik kötetet (DI–EK), mely alkalomból Ittzés Nóra, a Nagyszótár főszerkesztője bejelentette, hogy az eddig kiadott kötetek teljes anyaga elérhető az interneten.
Az online változat (nagyszotar.nytud.hu) az eddig megjelent kötetek szócikkeit (a–ekvivalens címszó), valamint az alakváltozatokra mutató utalókat tartalmazza, egységesen kereshető formátumban. A webes szótár használatát dinamikus súgó segíti, és a szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló nyelvi adatbázisokhoz is.
A Nagyszótár munkálatai folyamatosan zajlanak, a teljes könyvsorozat elkészülte évtizedeket felölelő óriási vállakozás. Az online szótár tartalma folyamatosan bővülni fog a megjelenő újabb kötetek tartalmával.
A szótári rész 2107 szócikkben 2078 önálló, illetve 360 alcímszót, továbbá 87 értelmezett szókapcsolatot dolgoz fel, összesen 7091 jelentésegységre bontva. A szavak bemutatását 26 397 példamondat gazdagítja. A kötetben 270 alaki és 6 szócikkfejes utaló szócikk segíti az eligazodást.
A magyar nyelv nagyszótára a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása, amely a magyar lexikográfiai gyakorlatból még hiányzó, új műfajt képvisel. Történeti jellegű értelmező szótárként legfontosabb feladata a szavak jelentéstartalmának kibontása és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása. Műfajából következően nem csupán a mai nyelvállapot szókészletét tükrözi és elemzi a lexikográfia eszközeivel, hanem címszóállományában, szótárazott jelentéseiben és példamondataiban egyaránt túlnyúlik a szinkrónia határain, és történeti dimenziót érvényesít, amikor az elmúlt több mint kétszáz esztendő szókincséből merít.
Az adatbázisként készülő szótár százezer szócikkben összesen mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, az irodalmi és köznyelv szókincse mellett bőségesen válogatva az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng stb. szókészletéből is. A korábbi szótáraknál teljesebben és tagoltabban adja vissza az egyes szavak jelentésszerkezetét, következetesen feldolgozza a frazeológia körébe tartozó úgynevezett értelmezett szókapcsolatokat. Nyelvtani szemléletében, szófaji rendszerében, illetve a szavak nyelvtani-szófaji elemzésében figyelembe veszi a grammatikai kutatások legkorszerűbb eredményeit. A Nagyszótár egyedülálló a magyar értelmező szótárak között a tekintetben is, hogy – mint szövegbázisra, úgynevezett korpuszra épülő szótár – konkrét nyelvi anyag elemzése alapján adja meg a szavak lexikográfiai leírását, és minden címszava valamennyi jelentését, értelmezett egységét korrekt bibliográfiai hivatkozással ellátott példamondattal illusztrálja.
Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/matol-elerheto-az-interneten-magyar-nyelv-nagyszotara

 
--Megjelent Az imaórák liturgiája negyedik kötete
Többéves szerkesztői munka eredményeként 2017. február 20-án megjelent Az imaórák liturgiája negyedik kötete. Ezzel teljessé vált a magyar nyelvű zsolozsmáskönyv új kiadású sorozata.
Az összesen közel nyolcezer oldalas mű az igényesség, a használhatóság és a tartósság szempontjait figyelembe véve készült a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Liturgikus Bizottságának irányításával, a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet, valamint a Szent István Társulat együttműködésével.
A papok, szerzetesek és mind gyakrabban a világi hívők által is rendszeresen végzett zsolozsma, miként évszázadok óta, a 21. században is szoros egységbe, imaközösségbe fűzi a Katolikus Egyház tagjait szerte a világon.
Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hazai/megjelent-az-imaorak-liturgiaja-negyedik-kotete

 
-- Elindult az első erdélyi magyar történelmi portál
Elsősorban a történelem szakos egyetemi hallgatókat és a helytörténeti érdekességek iránt érdeklődőket szólítja meg a 2017 elején indult Erdélyi Krónika. Az első magyar nyelvű történelmi portál Erdély múltjának hiteles, ezzel együtt olvasmányos bemutatására törekszik, és az erdélyi történészek közötti eszme-, tapasztalat- és forráscserét szorgalmazza.
Fazakas László főszerkesztő a Főtér portálnak elmondta: a nehezen felkutatható források miatt döntött úgy, hogy egy blogfelületen összegyűjti az összes olyan tanulmányt, cikket, linket, ami hasznos lehet a hasonló kutatást végző egyetemistáknak, pályakezdő történészeknek. Így született meg 2016 februárjában a Kolozsvári Krónika blog. Viszonylag hamar átlépték a blog kereteit, ezért a tematikák kiterjesztésével 2017 elején létrehozták az Erdélyi Krónika portált, ahol immár nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély más nagyvárosainak múltjával is foglalkoznak. A szerkesztőcsapat szerencsés módon úgy állt össze, hogy minden nagy történelmi korszakot lefednek.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205830
http://foter.ro/cikk/20170207_elindult_az_elso_erdelyi_magyar_tortenelmi_portal

 
-- A nagy verslista - 30/30
Megjelent a Jelenkor online induló sorozatának első darabja: 30 legjobb kortárs magyar vers a kritikusok szavazata alapján. A 30/30-as verslista igazából nem is harminc, hanem harminckilenc címet tartalmaz, mert sok lett a megosztott helyezett (a teljes listán pedig 475 vers szerepel). A későbbiekben lesz még költészetre vonatkozó lista: a 30 legjobb verseskötet.
Forrás és a verslista itt: http://www.jelenkor.net/visszhang/759/a-nagy-verslista

 
MOZAIK

-- A könyvtárhasználat az élettartamot is növelheti - ha akarjuk
A társadalom elesettebb rétegei számára nyújtja a legnagyobb nyereséget a könyvtár - amennyiben képes, illetve egyáltalán: akarja becsalogatni tagjait. A könyvtár az egyetlen hely, ahova a legrászorultabbak is térítésmentesen betérhetnek, amennyiben nem szembesülnek pl. indirekt elutasítással. E befogadó attitűd sokszor nem kis ráfordítás a könyvtárostól, de elsajátítható. (MG)
- A magány és a társadalmi elszigeteltség hatással lehet a génekre, és évekkel megrövidítheti az életet. Korábban soha nem gondoltam volna, hogy a magány milyen komoly hatással lehet a mentális és a fizikai egészségre - idézi az InfoRádió Dr. Steve Cole-t, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem genetikus kutatóját.
A magány egy sor egészségi probléma kialakulásával összefüggésbe hozható. Amellett, hogy hangulati zavarokat, depressziót okozhat, kapcsolatot találtak a szívbetegségek, a magas vérnyomás, az immunrendszer és az idegrendszeri rendellenességek felé is. Egy 2015-ös tanulmány szerint pedig a szociális elszigeteltség érzése 26 százalékkal megnövelte a szükségtelenül korai halál kockázatát.
Dr. Cole és kutatótársai már tíz éve felfedezték, hogy a magányos időszakokat is megélő emberek sejtjei a többiekétől eltérően néznek ki, leginkább a fehérvérsejtek károsodnak.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=a_konyvtarhasznalat_az_elettartamot_is_megnovelheti
Via: KIT Hírlevél, 2017/6., 2017. február 8.

 
-- Olyan rossz verseket írt fiatalon Rejtő Jenő, hogy meg sem próbálta őket publikálni
Mindeddig kiadatlan Rejtő Jenő-szövegek mellett a szerző fiatalkori verseiből is válogat A megtalált tragédia című emlékkötet - hangzott el az M1 aktuális csatorna műsorában. A versek érdekessége, hogy gépiratosak, tehát kiolvashatók, és aláírásként csak annyi szerepel, hogy Jenő.
A rendkívüli népszerűségnek örvendő író életéről korábban kevés adat állt az irodalomtörténet és a közvélemény rendelkezésére, egyrészt mivel nem igazán kutatták, másrészt Rejtő Jenő sem igen igyekezett nyomot hagyni maga után. "Írt naplót, csak Rejtő Jenő nagyon csúnyán írt. Nekem először beletört a bicskám" - mondta a műsorban Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kutatója és a kötet szerzője. Hozzátette: Rejtő fiatal korában, 1923-tól, 18 éves korától kezdve verseket is írt.
-Ezek nagyon rossz versek, de erre azt szoktam mondani, hogy ki az, aki kamaszkorában nem költőnek készül. Rejtő is annak készült. Annyi jó ízlés volt benne, hogy meg se próbálta őket publikálni" - fogalmazott. A kötet, hogy mégis bemutassa a szerző indulását, felvonultat több fiatalkori Rejtő-verset is, de csak "nagyon válogatottan" és kommentárral közreadva.
"A versek érdekessége, hogy gépiratosak, tehát kiolvashatók, és aláírásként csak annyi szerepel, hogy Jenő" - mutatott rá Thuróczy Gergely, aki szerint a Reich Jenőként született szerző ekkor már nem akarta használni eredeti nevét, de még nem talált rá a Rejtő vezetéknévre sem. Az utóbbi néven egyébként leginkább operettszerzőként lett ismert a korabeli közönség előtt, hiszen legsikeresebb könyveit, így a légiós történeteket is P. Howard álnév alatt írta.
A kutató elmondta azt is, hogy reményei szerint fognak még felbukkanni kiadatlan Rejtő-szövegek. A PIM-ben őrzött Rejtő-anyag csak töredéke a teljes hagyatéknak, ráadásul nem egészen összetartozó kéziratokat tartalmaz. A 20. század nagyon megtépázta a Rejtő-kéziratokat. Bár anekdotikus fordulatnak tűnhet, de tényleg igaz, hogy 1956-ban Rejtő-kéziratokat is felhasználtak fűtésre. A hányattatások miatt számos műve csak töredékesen került elő, de még annál is több olyan van, amiből egyetlen sor sincs meg - tette hozzá Thuróczy Gergely, aki jelenleg Rejtő Jenő utolsó, Tatjána című kisregényét igyekszik sajtó alá rendezni.
Forrás: http://mult-kor.hu/olyan-rossz-verseket-irt-fiatalon-rejto-jeno-hogy-meg-sem-probalta-oket-publikalni-20170223

 
-- Börtönlelkész biztatására kezdett írni Winnetou atyja, Karl May
Százhetvenöt éve, 1842. február 25-én született Karl May, minden idők legsikeresebb német írója, akinek Winnetou és Old Shatterhand alakját köszönhetjük. Regényeit, amelyeken nemzedékek nőttek fel, számtalanszor megfilmesítették.
May egy takácsmester gyermekeként született a szászországi Ernstthalban. A család rettenetesen szegény volt, krumplinál többre általában nem futotta nekik, néha napokig éheztek, a tizennégy gyerekből csak öt érte meg a felnőttkort. Karl saját, sokak szerint megkérdőjelezhető elmondása szerint kiskorában vitaminhiány miatt farkasvakságot kapott, elvesztette a látását, ekkoriban egyedül nagyanyja meséi révén került kapcsolatba a külvilággal. Helyzetük csak azután javult, hogy házukat eladták és albérletbe költöztek, anyja pedig bábaként kezdett dolgozni. Csak ekkor lett pénzük arra, hogy Karl szemét meggyógyíttassák. Az író később úgy vélekedett, hogy kiapadhatatlan képzeletét élete e nehéz időszakának köszönheti. Egy idő után kiszakították nagyanyja védelméből, apja “vette kezelésbe”, aki fiából akarta kicsikarni mindazt, amit ő nem tudott elérni. Megfelelő módszernek a beáztatott kötéllel való verést, valamint a hiábavaló és kimerítő feladatokat találta: a kisfiúnak egész könyveket kellett lemásolnia. Tizenkét évesen belevetette magát a kalandregények olvasásába, képzeletét Monte Cristo grófja és Rinaldo Rinaldini alakja töltötte be. Elvégezte a tanítóképzőt, ahol már az első évben fenyítést kapott hat gyertya ellopásáért. Tanári pályafutása csak néhány hétig tartott: 1861-ben egy kollégája zsebórájának ellopása miatt hat hétre tömlöcbe került, tanítói engedélyét bevonták. Egy ideig magánórák adásából, zeneszerzésből, színészként próbálta fenntartani magát, de végül ismét csalásokra és szélhámosságokra kényszerült. Többszörös visszaeső bűnösként hosszú éveket töltött fegyintézetekben. A rácsok mögött, a börtönlelkész biztatására kezdett komolyan az írásba.
1874-ben feltételesen szabadult, hazaköltözött, a keresztapjánál kezdett kovácssegédként dolgozni. Néhány hónappal később megjelent első regénye, Az ernstthali rózsa, amelynek fő motívuma a vakság és az ebből való kigyógyulás. A kiadó, Heinrich Münchmayer az egyik drezdai újságjánál szerkesztőként alkalmazta, írásait is publikálta. Életében először rendelkezett biztos megélhetéssel. 1878-ban folytatásokban megjelent, Fogságban a tengeren című alkotásának sikere (amely bűnügyi, kalóz-, kaland- és szerelmes regény egyben) nyomán döntötte el végleg, hogy íróként keresi kenyerét. 1879-től már annyira ismert volt a neve, hogy egy katolikus hetilap felkérte: elsőként náluk jelentesse meg műveit. Itt publikálta először folytatásban híres Orient-ciklusát, valamint Az inka kincsét is.
Az író kiskorától érdeklődött Amerika iránt, egy életre beleivódtak az Újvilágból hazatérő felnőttek szórakoztató történetei, amelyeket gyerekként hallott. A vadnyugaton játszódik leghíresebb regénye, az először 1893-ban megjelent Winnetou (az indián főnök és Old Firehand alakja már egy 1875-ös írásában is feltűnt). A mű megírásához a végső lökést állítólag az adta, hogy 1890-ben megtekintette Buffalo Bill, a híres vadnyugati bölényvadász utazó cirkuszának drezdai előadását, ám feltehetően ez az állítás a legendák körébe tartozik. A Winnetou két főhőse a bölcs indián harcos, Winnetou és a német származású, bátor Old Shatterhand, akinél kiválóbb nyomkereső és céllövő az egész Vadnyugaton nincs, kivéve persze Winnetout. Főhősei idealizáltak, bátrak, nagylelkűek és makulátlan jelleműek, s ez máig tartó sikerének titka, az olvasó szívesen azonosul ezekkel a szinte tökéletes karakterekkel.
Műveinek messzi helyszíneit nem járta be, útirajzokra, földrajzi könyvekre és persze határtalan képzelőerejére támaszkodva írt, mégis olyan élethű leírásokat adott, hogy sokan azt hitték, a saját élményeit beszéli el. Hosszabb útra 1899-ben vállalkozott először, amikor Egyiptomba és Szumátrára utazott, két évvel később a doktori címet szívesen használó, de erre addig nem jogosult író a chicagói egyetem tiszteletbeli doktora lett. Indiántörténeteinek színhelyére, az Egyesült Államokba először és utoljára 1908-ban jutott el, de az addigra már nem is annyira vad nyugatot nem járta be, megállt Buffalo városánál. Az útról kiábrándultan tért haza, mert európai népszerűsége ellenére nem vívott ki túl nagy figyelmet magának Amerikában.
Karl May, aki Magyarországon May Károlyként vált fogalommá, 1912. március 30-án halt meg elismert és gazdag íróként. A sikert mégsem élvezhette maradéktalanul, életét végigkísérték múltjának árnyai, irigyei rendre felhánytorgatták fiatalkori botlásait. A féktelen képzeletű író néha nehezen tudott különbséget tenni a valóság és a maga teremtette világ között, közönségtalálkozókon nem egyszer Winnetounak öltözve köszöntötte olvasóit.
Jóllehet a kritikusok plágiummal is megvádolták, sematikusnak és sekélyesnek bélyegezték, az olvasók egyáltalán nem törődtek ezzel, rajongói közé tartozott Albert Einstein és Heinrich Mann is. Műveit több mint 30 nyelvre lefordították, 200 milliónál több példány fogyott belőlük (a fele német nyelven), úgyhogy ő a legolvasottabb német író. Regényeit, amelyeken nemzedékek nőttek fel, számtalanszor megfilmesítették, a Winnetou címszóként szerepel a német nyelv nagyszótárában. Karl May nevét viseli egy aszteroida, az író Drezdához közeli, radebeuli otthona, a Villa Shatterhand és szülőháza is múzeumként várja a látogatókat.
Forrás: http://mult-kor.hu/brtnlelkesz-biztatasara-kezdett-irni-winnetou-atyja-karl-may-20170224

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
 
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

 

• Privacy • Unsubscribe • Terms of Use