A pályázat meghirdetője a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete, támogatója a Pro Philosophia Alapítvány és a Bolyai Társaság, résztvevői pedig a 2016/2017-es tanév IX–XII. osztályos tanulói lehetnek. A 3–5 oldal terjedelmű, kinyomtatott és jeligével ellátott pályaműveket postai úton a Pro Philosophia Alapítvány címére várják 2017. március 20-ig (postai bélyegző dátuma). Cím: Pro Philosophia Alapítvány, 400009 Cluj-Napoca, Str. Napoca nr. 2–4 / 27, jud. Cluj.
A pályamunkákat díjazzák: I. díj – 500 lej, II. díj – 300 lej , III. díj – 200 lej. A díjazottak, beleértve a különdíjakat is, értékes könyvjutalomban részesülnek a Pro Philosophia, Polis, Kriterion és Egyetemi Műhely kiadók részéről. A díjak és jutalmak mellett a díjazottak oklevelet kapnak és számukra támogatott helyeket biztosítanak a nyári Filozófus Táborban. Külön újdonság a tavalyi pályázat óta, hogy az első három díjazott felkészítő tanárai is könyvjutalomban részesülnek. A szervezők vállalják a legjobb pályamunkáknak az intézet honlapján való megjelentetését, amennyiben azokat elektronikus formában is megkapják.
A legalább 70 pontot elért pályamunkák szerzői a felvételi versenyen kívüli beiratkozási lehetőséget nyernek a BBTE-re, a filozófia szak magyar tagozatán meghirdetett, államilag támogatott (tandíjmentes) helyekre, a rendelkezésre álló helyszám, valamint a kapott pontszám csökkenő sorrendje függvényében.
Az eredményhirdetést Kolozsváron, a BBTE Filozófia Tanszékén tartják, a 2017. április 8-án megszervezésre kerülő Filozófus nyílt nap alkalmából. A pályázókat írásban értesítik a pályázat eredményéről.
Részletes leírás itt található: http://filozofia.hiphi.ubbcluj.ro/esszepalyazat

 
--200 év – 200 üzenet Arany Jánosnak
200 éve született Arany János, a költőfejedelem, megannyi kötelező olvasmány szerzője. Minden adott egy unalmas, kissé érthetetlen és érdektelen születésnapi megemlékezéshez pátosszal, furcsa csengésű versekkel, „vajon ez most mit jelenthet?” tűnődésekkel.
Pedig mennyire nem illik Arany Jánoshoz egy ilyen születésnap: egy sokhangú, sokarcú költőhöz, aki parádés és frivol humorral írja át a Szózatot, aki már-már tapinthatóan sűrű balladákat komponál, vagy rezignáltan jegyzi meg: a világban alig akad emberség, és önfeledten mulat önmagán és vén Pegazusán a Bolond Istók második énekében.
Ne unatkozzunk Arany János születésnapján! Legyen ez az évforduló szellemes, kreatív és személyes!
Üzenj Arany Jánosnak!
Foglald össze egy maximum 200 leütéses SMS- vagy chat-üzenetben Arany János egy általad választott művét!
Az üzenetedet 2017. március 20-ig a muzeumped@pim.hu e-mail címre várjuk, kitöltött jelentkezési lapoddal együtt.
A pályázaton 12 és 18 év közötti diákok vehetnek részt. Minden pályázó egy pályaművel nevezhet. A legötletesebbnek tartott pályaművek halhatatlanná válnak a Petőfi Irodalmi Múzeum Önarckép álarcokban című emlékkiállításában.
Forrás és részletes leírás itt: https://pim.hu/hu/tanulas/iskolaknak/palyazat/200ev200uzenet
Az emlékév keretében a Petőfi Irodalmi Múzeum paródiapályázatot is hirdetett, 14–18 éves diákoknak, az erre vonatkozó felhívás itt található: https://pim.hu/hu/tanulas/iskolaknak/palyazat/hashtagArany2017

 
--„A magyar kultúráért és oktatásért” regionális erdélyi pályázati felhívásai – 2017
A pályázat célja: a Romániában élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése az oktatás és a kultúra támogatása által.
A felhívás a magyarság összetartozása jegyében értékteremtő, konkrét szellemi és/vagy tárgyi eredményt felmutatni tudó programok megvalósítására szeretne ösztönözni, e célokat tükröző igényes, minőségi pályázatok támogatásával.
A pályázat paraméterei:
·Megvalósítási időszak: 2017. január 1. – 2017. december 31.
·A pályázat benyújtásának kezdő időpontja: 2017. január 18.
·Benyújtási határidő: 2017. február 22., 14 óra 00 perc (közép-európai idő szerint).
Részletes leírás itt található: http://bgazrt.hu/tamogatasok/palyazatok_tamogatasok_2017/a_magyar_kulturaert_es_oktatasert_2017/

 
--Irodalmi pályázat Kárpát-medencei középiskolásoknak
Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata.
Mezey Katalin, a rendezvény szervezője közölte: 14 és 18 év közötti középiskolás diákok magyar nyelvű írásait várják, a beadási határidő 2017. február 27. Egy pályázat maximális terjedelme műfajonként 15 kéziratoldal lehet, amely készülhet számítógéppel, de kézzel írt formában is elfogadják.
A pályázatokat postán vagy e-mailben lehet eljuttatni az Írók Alapítványa címére. A borítékra vagy e-mailre a pályázó nevén és címén, iskolájának nevén, illetve a pályázó telefonszámán kívül rá kell írni azt is, hogy melyik kategóriában pályázik. Aki több kategóriában küld pályaművet, külön borítékban küldje be a pályázatát.
Mezey Katalin közleményében tudatta: az idei már a negyvenedik a Kárpát-medencei középiskolások számára kiírt irodalmi pályázatok sorában, az ötven legjobb pályázat szerzőjét ebben az éven is meghívják a sárvári irodalmi táborba, ahol a műhelymunka során neves írókból, költőkből álló zsűri értékeli a pályaműveket, az eredményeket pedig a tábor zárásaként, díjkiosztó ünnepségen ismertetik.
Hozzátette: a meghívót 2017 április 2-ig juttatják el a meghívottakhoz, akik számára a sárvári irodalmi tábor díjmentes, szükség esetén útiköltségtérítést is nyújtanak.
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/irodalmi-palyazatot-hirdettek-karpat-medencei-kozepiskolasoknak

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Andrei Dósa és Robert G. Elekes irodalmi estje
A Bod Péter Megyei Könyvtár a román kultúra napja (január 15-e) és a magyar kultúra napja (január 22-e) között találó módon olyan költőket hívott 2017. január 20-án közönségtalálkozóra, akik maguk is partok között lavíroznak: a fiatal brassóiak, Andrei Dósa és Róbert G. Elekes identitását egyszerre határozza meg az, amit a brassói Áprily Lajos Líceum végzettjeiként magukénak tudhatnak, illetve az, amit a brassói román írók közösségében, önképzőkörében elsajátítottak, olyannyira, hogy románul alkotnak, köteteiket elismeréssel fogadta a kritika is.
A Tein színpadán Szonda Szabolcs könyvtárigazgató és Adrian Lăcătuş irodalomkritikus faggatta a fiatal szerzőket, akik főleg románul, de magyarul is feleltek a kérdésekre, illetve felkonferálták, felolvasták verseiket.
Andrei Dósa is, Robert Elekes is még iskolás korában kezdett verseket írni, anyanyelvén. Dósa hosszabb ideig próbálkozott a magyar nyelvvel, közölni is próbált, a Brassói Lapoknál azonban nem részesültek kedvező fogadtatásban versei. Elekes – aki már bonyolultabb etnikai múlttal rendelkezik: anyja román, apja félig német, félig magyar, gyerekkorában fele apă, fele víz alapon keverte a három nyelvet – viszonylag hamar abbahagyta a magyar és angol nyelvű versírást, a poétikát ellenben német nyelven folytatta – mint mondta, csupán pragmatikus meggondolásból, hiszen neki nem a nyelv és nem is az etnikum határozza meg hovatartozását. Német nyelven írott verseit közölni kezdték, aztán mégis azt ajánlották neki, inkább írjon románul.
Irodalmi pályára állásukban fontos volt találkozásuk a néhai Alexandru Muşina indította brassói költőiskolával: tulajdonképpen mindkettőjüket azért érdekelte ez az irodalmi csoportosulás, mert Brassóban nem volt más lehetőségük költészetről tanulni. Így hát román nyelven alkotnak és közölnek: Dósának három, Elekesnek egy verseskötete jelent meg ez idáig.
„Mai dolgokból ihletődnek, filmekből, zenéből, a vizuális kultúra, még a videojátékok is visszaköszönnek nyelvezetükben, tematikájukban, de stílusuk igen különböző, nem beskatulyázhatók”, mondta a róluk a találkozón Adrian Lăcătuş.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/99034/akiket_elveszitett_a_magyar_irodalom
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/riport/85183-Gazdag-kincsestrunk.html
Fotók itt: http://tinyurl.com/joztvp5
Alkalmi Szélhárfa - Fekete Vince és Lövétei Lázár László irodalmi estje
A fenti címmel került sor a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében, Fekete Vince és Lövétei Lázár László költők irodalmi estjére, A Magyar Kultúra Napja előestéjén és alkalmából, 2017. január 21-én.
A közönségtalálkozó valójában két friss verseskötet bemutatója volt, Fekete Vince Szélhárfa. 99+1 haiku és Lövétei Lázár László Alkalmi című kötete kapcsán a haiku versforma sajátosságairól, az alkalmi vers fogalmának ellentmondásosságáról és más érdekes irodalmi kérdésekről beszélgettek a szerzők, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, frissen megjelent verseik közül is felolvastak néhányat.
Szonda Szabolcs kérdéseire válaszolva a szerzők többek között beszéltek ezekről a rendhagyó „megállókról” alkotói pályájukon, eredeti és magyar haiku viszonyáról, természetlíra és szemlélődő-elgondolkodtató vers kapcsolatáról, arról, hogy milyen fokozatai vannak a vers alkalmiságának, és milyen módon lesz egységes egy olyan kötet, amely igen különböző idejű, terű, témájú és formájú verseket tartalmaz.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/99032/haikuk_es_alkalmi_versek_a_magyar_kultura_napja
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/riport/85183-Gazdag-kincsestrunk.html
Fotók itt: http://tinyurl.com/zdzrwud
A két könyvről rövid recenzió itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/99153/alkalmi_szelharfa_%E2%80%93_ket_uj_verseskonyv_%E2%80%93
Olvasói preferenciák 2016-ban a könyvtár állományából
A Bod Péter Megyei Könyvtár közzétette azoknak a szerzőknek és címeknek a népszerűségi rangsorát, akiket és amelyeket a 2016-os év során a könyvtárból leggyakrabban kölcsönöztek, illetve igényeltek. A könyvek listája itt érhető el: http://tinyurl.com/zu8m9p7
A szerzők listája ezen a címen tekinthető meg: http://tinyurl.com/jstxhqw
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/75804-ezeket-a-szerz-ket-kolcsonoztek-legtobben-sepsiszentgyorgyon-2016-ban
 

--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
Új gyermekprogram a könyvtárban: E’mese vár
Új élményalapú, olvasásnépszerűsítő program indult a könyvtárban, E’mese vár elnevezéssel, amely az eddigi Meseklubhoz hasonló tevékenységeket tartalmaz, de keretet ad a három részre, „próbára” bontott foglalkozásoknak. Mondóka, mesemondás, ének, meseillusztráció-készítés, gyurmázás, jelmez és papírszínház (kamishibai) készítése is része, utóbbi során a gyermekek maguk adnak elő kisebb jeleneteket, részleteket.
A kicsik számára szervezett könyvtári foglalkozások nem titkolt célja, hogy idejében megismertessék őket a könyvek világával, hozzászoktassák az intézményhez, hogy rendszeres olvasókká válhassanak. Mindezt azonban játékos, szórakoztató formában, ami leköti őket, és új ismereteket, készségeket is szereznek közben.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban zajló, kicsiknek szóló tevékenységekről és az új programról annak helyi kezdeményezőjét, Dénes Mária Magdolnát kérdezték, az interjú itt olvasható: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/cseperedo/84960-Emese.html.
A csoportok legügyesebbjeinek nyereménye egynapos táborozás lesz, a díjazás során sok apróbb jutalmat is kiosztanak.
Az elképzelés szerint a felsőháromszéki vidéki könyvtárak is bekapcsolódhatnak a programba, a lehetőségekhez mérten meg is próbálják ezt, így az ottani csoportok legügyesebbjeit is várják a jutalomtáborba.
A könyvtárban 2017. január 9. és 31. között könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők Fodor Sándor (1927–2012) születésének 90. évfordulója tiszteletére.
Ingyenes biblioterápiás foglalkozásra került sor 2017. január 10-én, felnőttek számára.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Domokos Pál Péterre emlékeztek Csíkszeredában a Magyar Kultúra Napján
A Magyar Kultúra Napja tiszteletére szervezett csíkszeredai rendezvények sorában Domokos Pál Péterre emlékeztek a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. január 23-án. A könyvtár előadóterme ezúttal is szűknek bizonyult, olyan sokan érkeztek az eseményre. Halász Péter néprajzkutató előadásával, könyv- és fotókiállítással, valamint dokumentumfilm bemutatásával idézték fel Domokos Pál Péter néprajzkutató és Széchenyi-díjas zenetörténész életművét, halálának 25. évfordulóján. Az ünnepi rendezvény elején csángó népdalok csendültek fel Domokos Pál Péter tiszteletére, Timár Karina magyar–néprajz szakos moldvai diáklány gyönyörű hangján.
A könyvtár munkatársa, Kelemen Katalin kiemelte beszédében, hogy a magyar kultúra megünneplésének méltó módja megemlékezni a Csíksomlyón született neves néprajzkutatóról, akit Szabó T. Attila nyomán a csángók vándorapostolának is neveznek. 'Életművére emlékezve nem feledkezhetünk meg a Csíksomlyóhoz és Csíkhoz kapcsolódó munkásságáról, a helyi népviselet, a hagyományok felélesztésére irányuló tevékenységéről sem. Ő mindig azt kereste a tennivalók közt, amivel szűkebb és tágabb hazájának használni tud.'
Halász Péter néprajzkutató Domokos Pál Péter halálának 25. évfordulójára című előadása elején rámutatott: 'A Magyar Kultúra Napját nem úgy kellene ünnepelnünk, ahogyan általában ünnepeljük. Hogy esztendőként egy napon, egy-egy kipipálható akcióval letudjuk a témát. Hanem úgy, ahogy legjobbjaink élték a magyar kultúrát az analfabéta moldvai csángóktól az olyan emberekig, mint akire itt most emlékezünk. Akik benne éltek ebben a kultúrában, eszerint dolgozva, eszerint imádkozva, énekelve, eszerint táncolva – és eszerint gondolkodva. Amint tette ezt Domokos Pál Péter, amíg 25 esztendővel ezelőtt el nem szólította közülünk a Fennvaló. De példája itt maradt közöttünk, és érdemes fölelevenítenünk, hogy jobbá válhassunk általa!'
'Domokos Pál Péter nem csak csodálatos dalaikkal, szépséges viseletükkel, kincseket hordozó nyelvükkel, hanem minden elesettségükkel, jogfosztottságukkal, szenvedésükkel, bizonytalan identitásukkal, önpusztító széthúzásukkal, azaz teljes sorsukkal együtt vállalta a moldvai csángó magyarokat. Ugyanakkor tudta, hogy a Romániához került erdélyi magyarságnak a saját gyökereibe kell kapaszkodnia. Ezért nemcsak ő maga öltözött ünnepnapokon székely ruhába, de arra törekedett, hogy az egész Székelyföldön, vagy legalábbis Csíkban, visszaadja a hagyomány: a viselet, a dalok és a táncok, a faragások, a kerámiák becsületét. Kezdeményezte és megvalósította az ezer székely lány ünnepét, szőttes-bálokat, kórustalálkozókat tartott az általános iskolák számára, segítette a Csíki Székely Múzeum megszervezését.' – emelte ki előadásban Halász Péter.
Domokos Pál Péter személyiségének talán legfontosabb vonása, Halász Péter megfogalmazásában, 'az, hogy a szükségből erényt tudott kovácsolni, és rendszerint megtalálta a maga számára a legfontosabb feladatot. Vagy talán a feladat talált rá? Mindenesetre rendre egymásra találtak, szellemi életünk javára. Munkásságát túlzás nélkül úgy jellemezhetjük, hogy elsősorban a magyar művelődéstörténet fehér foltjainak megszüntetésére törekedett. Mégpedig tudatosan! 'Életem fő célja az volt – mondta később –, hogy a magyar műveltség hiátusait pótoljam. Ha bármiféle okmányt találtam, vagy olyasmire leltem, amivel a magyar műveltség épületét magam is építhettem, okvetlenül megfogtam a téglácskát és a helyére tettem'.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/domokos-pal-peter-a-csangok-vandorapostola
http://hargitanepe.eu/domokos-pal-peterre-emlekeznek/
Videók: https://www.youtube.com/watch?v=4Km5_CMnHoY
http://www.szekelyhon.ro/videos/view/5131/domokos-pal-peterre-emlekeztek-a-magyar-kultura-napjan.html
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/462/domokos-pal-peterre-emlekeztunk-a-magyar-kultura-napjan
A Román Kultúra Napja a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A Román Kultúra Napja megünneplése a Kájoni János Megyei Könyvtárban szerencsésen egyesítette a témával kapcsolatos megnyilvánulási és tájékozódási igényeket. Az alkalomra készített, A román kultúra írásos emlékei című könyvkiállítás hátteret biztosított a részvevők kezdeményezéseinek: Stelian Busuioc és Nicolae Bucur csíkszeredai tanárok előadásokat tartottak Mihai Eminescu költészetéről, a Kájoni János szakközépiskola tanulói románul, magyarul, angolul és németül szavaltak, Ioan Proca tanár pedig Dinu Lipatti neves román zongoraművész születésének századik évfordulójáról emlékezett meg. Felidéződtek régmúlt iskolai élmények is, végezetül szó volt arról, hogy 'miről szerettünk volna még beszélni'.
Sajtóvisszhang: http://hargitanepe.eu/eminescu-verseket-olvasnak-fel/
http://informatiahr.ro/ziua-culturii-nationale/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/456/a-roman-kultura-napja
Az olvasókör januári találkozója: Naplók világa
A Kájoni János Megyei Könyvtár mellett működő olvasókör huszonegyedik találkozóján, 2017. január 16-án szép számú érdeklődő jelent meg, olyanok is, akik több hónapja nem tudtak eljönni, ugyanakkor újak is csatlakoztak a csapathoz. Az idei nagy téma az előzetes megbeszélés szerint az irodalmi naplók világa. A bevezetőben Cseke Gábor író, a kör animátora ismertette a naplókról szükséges legelemibb esztétikai tudnivalókat, majd a kör figyelmébe ajánlott mintegy másfél tucat, naplóformában született olvasmányt, amelyek elérhetők mindenki számára s amelyek olvasmányként is szórakoztatók.
Ezután Péter Katalin mutatta be Karinthy Frigyes két kamaszkori naplóját, ismertetve keletkezésük történetét, helyüket a nagy humorista életművében. Beszélt Karinthy első irodalmi próbálkozásairól, amelyekre éppen a naplók korában került sor, majd jellemző részleteket olvasott fel belőlük. A kör tagjai ezáltal jellemző leckét kaptak abból, milyen módon épül fel egy olyan - amúgy írói - napló, amely nem az olvasóközönségnek, csak a személyes öröklétnek készül.
Forrás: Az Olvasókör honlapja – https://sites.google.com/site/olvasokoer/24-huszonegyedik-talalkozo-2017-januar-16
 

KITEKINTŐ

--Nyílt bibliográfiai adatok a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában
A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára (MNMKK) az online katalógus összes bibliográfiai rekordját – a "CC0 1.0 Univerzális (CC0 1.0) Közkincs nyilatkozat" licenc alapján – elérhetővé tette. Az adatok mostantól bárki által szabadon felhasználhatók, újrahasznosíthatók és továbbterjeszthetők, az MNMKK oldalára hivatkozó link feltüntetésével (http://mnm.hu/hu/muzeum/konyvtar/nyilt-bibliografiai-adatok).
Az MNMKK a magyarmuzeumok.hu internetes oldalon megjelent összefoglalójában részletes leírást közöl a nyílt hozzáférési filozófiát és gyakorlatot képviselő Open Data mozgalomról, amelynek legalapvetőbb célkitűzése, hogy az adatok mindenfajta szabadalmi és szerzői jogi, illetve bármely egyéb korlátozástól mentesen, szabadon hozzáférhetőek legyenek.
Ezen elvekkel és a mozgalom ajánlásaival egyetértve, 2011 októberében csatlakoztak az európai nemzeti könyvtárak, támogatásukról biztosítva a kezdeményezést.
A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára is egyetértésének hangot adva a mozgalom elvei és ajánlásai mentén maradéktalanul végrehajtva tette nyílttá adatait.
A legjelentősebb könyvtárak, melyek szintén nyílttá tették adataikat:
British Library - National Bibliography dataset
North Rhine-Westphalia Union Catalogue (HBZ)
LIBRIS (Svéd közös katalógus).
Forrás: Open Data a könyvtárban – hirlevel.egov.hu, 2017. január 2.
 
 
--Beiktatták Prőhle Gergelyt a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói tisztségébe
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új főigazgatója 2017. január 12-én átvette vezetői megbízását Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől Budapesten.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a PIM-et E. Csorba Csilla leköszönő főigazgató vezetése alatt nyitottság és kreativitás jellemezte, amit érdemes megőrizni. Hozzátette: Prőhle Gergely nem a szűk szakmai közegből érkezik, ebben azonban lehetőség van a nyitásra, amelyhez a minisztérium minden segítséget megad.
Balog Zoltán szerint a PIM nem egyszerűen múzeum, inkább egyfajta szakmai „látványműhely”, így rendkívül szerteágazók a feladatai. A hagyatékgondozás például még mindig nem került igazán a helyére a magyar kulturális életben, ami nem a PIM hibája – említette meg a miniszter, hozzátéve azonban, hogy a kortárs irodalomra ugyanolyan figyelemmel kell lennie az intézménynek.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet a magyarországi és külföldi megjelenések fontosságára is. Értékelése szerint nincs ma igazi gazdája a magyar irodalom külföldi nyelvekre fordításának. Prőhle Gergely egyik első és legfontosabb feladata ez lesz, a tárca pedig megemelt forrásokat biztosít hozzá, ahogy a nemzetközi könyvvásárokon való megjelenésnek sem lehet akadálya a forráshiány – jelezte a miniszter.
Balog Zoltán feladatként jelölte meg az idén húszéves Digitális Irodalmi Akadémia hozzáférhetőségének javítását, és emlékeztetett arra, hogy újabb intézménnyel bővült a PIM portfóliója, így az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) megújítása, dinamizálása is a feladatok közé tartozik.
Forrás és teljes cikk itt: http://magyaridok.hu/kultura/beiktattak-prohle-gergelyt-petofi-irodalmi

 
--Az Arany János-emlékév nyitánya a Magyar Kultúra Napján
A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva és az Arany János-emlékév nyitányaként a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napot tartott: Arany János Toldi című elbeszélő költeményének eredeti kéziratát is megtekinthették az érdeklődők a tárlatvezetések, előadások és könyvbemutatók mellett.
Boka László, az OSZK tudományos igazgatója kiemelte, az év kiemelt eseményei között lesz az Arany János-bicentenárium, illetve a reformáció 500. évfordulója, de a Szent László-emlékévhez és Tompa Mihály születésének kétszázadik évfordulójához kapcsolódva is szerveznek programokat. Az Arany János-emlékévről elmondta, hogy a könyvtár – mint az Arany-kéziratok jelentős részének őrzője – az emlékév országos programjainak szakmai előkészítésében is részt vállalt, valamint tudományos és ismeretterjesztő programokkal hozzájárul a megünnepléséhez is – írta az MTI.
A Nemzeti Ereklyetérben és az Ars Librorum kiállítótérben április 27-én nyílik meg a Más csak levelenként kapja a borostyánt... című nagyszabású Arany János-kiállítás, amelyet könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések, speciális tárlatvezetések, rendhagyó magyarórák kísérnek november végéig. A tárlat az OSZK kézirattárának különleges kincseire épül, de kitér Arany és a kortársak, valamint az Arany-recepció és az annál szélesebb kultusz kérdéseire, megidézve többek közt a 100 évvel ezelőtti ünnepségeket is. Mindemellett a könyvtár 200 magyarországi és határon túli kortárs magyar költő autográf, Arany János emlékének szentelt vagy az életműhöz kapcsolódó kéziratos versét gyűjti össze a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), a József Attila Kör (JAK) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) közreműködésével.
Több kortárs költővel videointerjú is készül Arany meghatározó költészeti és fordítói hatásáról, illetve a ma élő kortársak Arany-parafrázisairól. A kiállítás ezekből a kéziratokból és videointerjúkból is bemutat egy válogatást. A tervek szerint az Arany János és a korabeli művelődéstörténet című tanulmánykötet már március elejére elkészül, a Kossuth Kiadóval közösen jelentetik meg a Toldi száz évvel ezelőtti díszkiadásának hasonmását, valamint az MTA Könyvtárral közösen kiadják a Zichy Jenő illusztrálta Arany-balladák fakszimile kötetét is.
Sudár Annamária, az emlékév egyik szervezője elmondta, hogy az OSZK a Magyartanárok Egyesületével és a Magyar Olvasástársasággal közösen Te aranyok Aranya! címmel szavalóversenyt hirdet magyarországi és határon túli, felső tagozatos és középiskolás magyar diákok számára. A verseny fővédnöke Kányádi Sándor költő lesz. A területi döntőket október 14. és november 17. között az ország hét különböző helyszínén tartják, a döntőt a nemzeti könyvtárban rendezik.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205644

 
--Szlovákia könyvtárnagyhatalom: 130 könyvtár 100 ezer emberre
Meglepő módon Szlovákia könyvtárnagyhatalom, a könyvbarátok paradicsoma. Az amerikai Syracuse Egyetem hirdette ki ezt az eredményt, saját kutatásai alapján. Az országokat aszerint rangsorolta, hogy hány könyvtár jut 100 ezer főre. Szlovákia világelső lett, több mint 130 könyvtár jut ott 100 ezer emberre.
„A könyvtárak már rég nem csak a könyvekről szólnak. Olyan helyek, ahol friss információkhoz lehet jutni, munkát keresni, tanulni, internetezni, emberekkel találkozni. Emellett általában olyan helyek, ahol több nyelv találkozik, néha csak a könyvek lapjain, néha emberek között is. Pozsonyban angol könyveket a British Councilban, később az Egyetemi Könyvtárban szoktam kölcsönözni, német könyveket a Goethe Intézetben, magyar könyveket főleg a Pozsonyi Magyar Intézetben, de a városi könyvtárban is. Amikor olvastam a hírt a sok szlovákiai könyvtárról, eszembe jutott, mi a helyzet a szlovákiai magyar könyvtárakkal. Utánanéztem és megtudtam, hogy még a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete is létezik!”, fogalmaz minderről az Új Szó cikkírója, Lucia Molnár Satinská.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=szlovakia_-_
Via: KIT Hírlevél, 2017/4., 2017. január 25.

 
HAZAI

--Megszűnik az Erdélyi Riport
Anyagi okok miatt meghatározatlan időre szünetelteti az Erdélyi Riport működését a hírportál kiadója, a kolozsvári székhelyű Progress Alapítvány, a munkatársakkal pedig szerződést bont – közölték a szerkesztőség tagjai a portálon.
A munkatársak kérték a kiadó vezetőjét, hogy a jogok átadásával, jelképes eladásával adjon lehetőséget számukra a tizennégy évnyi munka folytatására befektetők, támogatók bevonásával. Az Erdélyi Riport 2002 őszén hetilap formájában jött létre Nagyváradon, a Scripta Rt. kiadó gondozásában, alapítói közül ma Simon Judit és Szűcs László dolgozik a lapnál. 2009 tavaszán a Riport Kiadó Kft. vette át a lapot, később a Kós Károly Alapítvány, majd a nyomtatott változat megszűnése után a Progress Alapítvány adminisztrálta.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/98439/megszunik_az_erdelyi_riport

 
--Megújul a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár
Hosszú ideje esedékes volt a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár patinás épületének tatarozási munkálata, a helyi önkormányzat tavaly a tetőcserét, a külső javítást végezte el, a munkálat idén folytatódik. Erről és az intézmény életéről Vántsa Judit igazgatót kérdezték.
– Milyen célkitűzésekkel vágott neki az intézmény az elmúlt évnek, melyek a legjelentősebb megvalósítások?
– Legnagyobb eredménynek az épület külső felújítását nevezném, amit végre sikerült megvalósítani, az önkormányzat segítsége révén új tetőzetet kapott, megújult a homlokzat, azt megelőzően a pince készült el. A tatarozásra már igen nagy szükség volt, és a folyamat itt nem áll meg, idén is óriási feladat elé nézünk: a belső felújítás a következő lépés. Termenként tervezzük megvalósítani, hatalmas munkálatról van szó, hiszen a villanyhálózat cseréje is időszerűvé vált, amihez a falakat fel kell törni, majd visszaállítani, festeni stb. Mindezt igyekszünk majd úgy megvalósítani, hogy az olvasóknak minél kevesebb kellemetlenséget okozzon, ugyanakkor kérem a türelmüket, megértésüket is.
– Belső átalakítások is várhatóak?
– Igen, a két nagy raktár közül az egyiket már lebontottuk (a másik is sorra kerül majd), és a helyén különálló termet alakítunk ki a kicsiknek, ahol nagyon sok meséskönyvet, ifjúsági könyvet találnak majd a gyerekek a polcokon, olvasásra ösztönző teret képzelünk el, ahol böngészhetik is a köteteket kölcsönzés előtt. A második raktár felületével a kölcsönzői részleg bővül majd, hiszen a teljes állomány 70%-át szabad polcra kellene helyezni, de jelenleg 30%-nál többre nincs hely. Természetesen azokat a köteteket, amelyeket nem találnak a polcokon, ugyanúgy ki lehet kérni, a teljes állomány jegyzéke interneten is hozzáférhető.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/korkepek/kezdivasarhelyi-korkep/85074-Megjul-Wesselnyi-knyvtr.html

 
-- Batthyáneum-ügy: hibás az eredeti fordítás
Mind a felperes római katolikus egyház, mind a Batthyáneumot kezelő Román Nemzeti Könyvtár benyújtotta az általa készíttetett hivatalos román fordítást a nagy értékű ingatlan és könyvgyűjtemény restitúciójáért zajló perben. Buzogány Dezső egyetemi professzort, az egyház által felkért szakértőt a fordítás során felmerült problémákról, Batthyány Ignác püspök latin nyelvű végrendeletének értelmezhetőségéről kérdezték.
– Mi derül ki a végrendeletből, hogyan fogalmaz írója a könyvtár és a csillagvizsgáló jövőjével kapcsolatban?
– A végrendeletben többről van szó, mint a könyvtárról és csillagvizsgálóról. A püspök voltaképpen alapítványt hoz létre, amelyben természetesen mindkét intézmény benne van. De vannak még egyebek is: például birtokadományok, épületek és készpénz az intézmények működtetésére. Való igaz, a végrendeletben központi helyen áll egyrészt a csillagvizsgáló, másrészt a könyvtár, amelynek fenntartását szolgálják az említett adományok. A püspök az egyházra hagyja mindkét intézményt, és gondosan pontosít: ennek az erdélyi tartományára.
Nos, a tartomány szó ad lehetőséget a különböző értelmezésre: vannak, akik ezen Erdélyt, mint politikai egységet értik. Anélkül, hogy grammatikai és szakmai részletekbe belemennék – ezt megtettem a fordítás lábjegyzeteiben –, ennyiben foglalnám össze a lényeget: az én értelmezésem szerint az egyetemes római katolikus egyház erdélyi provinciája kapja az adományt. Ennek igazolására jó néhány olyan európai iratot hoztam fel, amelyek azonos formában használják a kifejezést, és alatta mindig egyházi provinciát értenek; az egyik szó szerint is kimondja, hogy az egyházi terminológiában a kifejezés (provincia) mindig püspöki körzetet jelöl. Nem beszélve arról, hogy az alapítvány közvetlen felügyeletét és vezetését Batthyány püspök saját magának tartotta fenn, a végrendeletben pedig világosan kijelenti, hogy halála után az alapítvány ügyeit a mindenkori erdélyi római katolikus püspöknek kell intéznie, ha pedig a püspöki szék megüresedik, a káptalannak.
Védnökül a Katolikus Státust, illetve az erdélyi kormányzót nevezi meg, ha ez utóbbi római katolikus vallású. Ez is eltérő értelmezésre adhat lehetőséget: vajon az akkori államhatalom erdélyi képviselőjének, vagyis a kormányzónak adja-e át a két intézményt? A fogalmazás egyértelmű: a testamentum a Katolikus Státus és a kormányzó védelmébe ajánlja azokat, tehát a kormányzónak csupán védnöki szerepet szánt, ami természetesen nem egyenlő azzal, hogy az intézményeket átadja neki. Továbbá, az is egyértelmű bizonyítéka az egyház tulajdonjogának, hogy az alapítvány vagyonából (csillagvizsgáló, könyvtár, birtokok, házak, készpénz stb.) semmit sem lehetett elidegeníteni, csak és kizárólag a Katolikus Státus jóváhagyásával és engedélyével.
Forrás és teljes cikk itt: http://kronika.ro/erdelyi-hirek/batthyaneum-ugy-hibas-az-eredeti-forditas

 
--A közösségi részvétel éve – Kulturális összegzés és előretekintés Sepsiszentgyörgyön
Minden vég új kezdetet is jelent – a közhely igazságtartalmára a sepsiszentgyörgyi mozi épületében, az Andrei Mureşanu Színház termében 2016. január 26-án tartott gálán is rávilágítottak, amely során a város vezetői, a városimázs-iroda munkatársai, a művelődési intézmények képviselői, színészek, zenészek, művészek visszatekintettek a Sepsiszentgyörgy, Székelyföld kulturális fővárosa program részeként lezajlott négy tematikus év rendezvényeire. Knop Ildikó, a városimázs-iroda munkatársa ugyanis bejelentette: folytatják a tematikus évek sorát, az idei esztendő a közösségi részvétel éve lesz.
A gálán az Éltes Áron Quartett biztosította zenei kíséret mellett a Tone Troopers csapata által összeállított képsorok, a helyszínen elhangzó beszédek segítségével tekintettek vissza az elmúlt négy esztendőre. Antal Árpád polgármester úgy vélekedett, Sepsiszentgyörgy kimagaslót alkotott a kultúrában, aki nem itt él, nem is érti, milyen pezsgés tapasztalható a városban – ő ezzel magyarázza azt is, hogy a zsűri nem a Székelyföld nevében pályázó várost választotta Európa kulturális fővárosává 2021-re: ha idelátogattak volna, talán más lesz az eredmény. Köszönetet mondott mindazoknak, akik hagyják megfertőzni magukat ettől a kulturális pezsgéstől, a városban terjedő „vírustól”, nem akarnak gyógyulni, sőt, másokat is bevonnak – így lesz a város élhetőbb, szerethetőbb. Barta Mónika, a városimázs-iroda vezetője a közös gondolkodást emelte ki az elmúlt négy év munkájából: Sepsiszentgyörgyben az a jó, hogy ha kell, mindenki beszáll valamivel – idézte fel szervezői tapasztalatait.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/99170/a_kozossegi_reszvetel_eve
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/85466-Fertz-klma.html
Fotók itt: http://www.3szek.ro/load/gallery&show=213 és itt: https://www.facebook.com/pg/sepsi.ro/photos/?tab=album&album_id=983306975134445

 
--Szabó Magda-felolvasómaraton – Felhívás
Kilenc éve indult útjára a maratoni felolvasás, amelyet azóta minden év februárjában megszerveznek. A nemzetközi méretűvé nőtt felolvasómaraton fő szervezője 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A közös felolvasásnak összekapcsoló ereje van, idén is várnak mindenkit, aki szeretné megosztani az olvasás örömét másokkal. Évről-évre irodalmunk egy-egy kiemelkedő alkotójának életművére irányítja a figyelmet országhatárainkon innen és túl a közös felolvasás: Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron művei után, 2017-ben a száz éve született Szabó Magda írásait szólaltatjuk meg.
Szabó Magda (1917–2007) irodalmunk huszadik századi klasszikusa, az egyik legtöbbet fordított magyar író. Életművében bármely korosztály találhat magának kedvére valót, témái egyetemesek, a világ bármely pontján élő olvasó emberhez (gyermekhez) szólnak. (Művei a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/szabo-magda)
A felolvasómaraton időpontja: 2017. február 21., kedd. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében reggel 10 órától 18 óráig várják a szervezők a felolvasókat. A világ bármely pontjáról lehet ismét csatlakozni a felolvasáshoz, bármikor a nap folyamán, akár otthon. egyedül vagy családi programként. A nagyobb csoportokat, iskolai osztályokat előzetes bejelentkezés alapján várják a felolvasás központi helyszínére, de a felolvasás történhet az iskolában, az osztályban, a könyvtárban, magyar vagy más óra keretében is.
Idén is minden felolvasó névre szóló könyvjelzőt kap ajándékba, a távoli helyszínekre és külföldre elektronikus formában juttatják el a szervezők. Ezért  fontos a hivatalos bejelentkezés 2017. január 14. és február 17. között, hogy minden egyes résztvevőt regisztráljanak a szervezők. Jelentkezni az online űrlap kitöltésével lehet, amely a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján érhető el (www.konyvtar.hargitamegye.ro), a Szabó Magda felolvasómaraton – 2017 menüpontra kattintva (jobboldalt).
Az esemény Facebook oldala: https://www.facebook.com/events/247538005671461/
Kapcsolattartó: Török Edit, telefon: (+4)0753-073-489.
A részletes felhívás a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/455/szabo-magda-felolvasomaraton--felhivas-kozos-olvasasra
 

ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt John Berger
Életének 90. évében, 2017. január 2-án elhunyt John Berger, a Szokatlan című Booker-díjas regény szerzője, a Mindennapi képeink című úttörő szemléletű művészettörténeti esszégyűjtemény írója, amelyből Bafta-díjas tévésorozat is készült. „Megmutatta nekünk, hogy a művészet gazdagabbá teheti életünket” – mondta rá emlékezve életrajzírója és szerkesztője, Tom Overton.
Berger az észak-londoni Hackneyban született, és pályafutását festőművészként kezdte. Az 1940-es években kiállításokon is bemutatta alkotásait, ám hamarosan az írás felé fordult. A költeményektől a színművekig számos szépirodalmi műfajban maradandót alkotott és művészettörténeti esszéket is írt, amelyek úttörő szemlélete nagy hatással volt a huszadik századi kulturális gondolkodásra.
A Mindennapi képeink című, 1972-ben megjelent kötete, amelyből BBC-sorozat is készült, sok új szemponttal gazdagította a művészeti látásmódot, a befogadás élményét. Bár a maga korában a tévésorozat nagy port vert fel, Berger a közelmúltban azt mondta, hogy manapság egy ilyen műsort már nem lehetne elkészíteni. „Berger azt mutatta meg, hogy a művészetet ne egyéni zsenik váltóversenyeként, hanem egyfajta társaságként szemléljük” – hangsúlyozta Overton, hozzáfűzve, hogy az író legfontosabb témái között szerepelt a száműzetés élménye.
A BAFTA-díjas Mindennapi képeink-sorozatot a valaha készített legnagyobb hatású művészeti műsorként emlegetik. Az író a Szokatlan című regényéért, Don Giovanni történetének modern feldolgozásáért 1972-ben elnyert Booker-díj összegének felét a brit Fekete Párducok nevű pártnak adományozta, amelynek politikája akkoriban a legközelebb állt hozzá, a másik feléből pedig bevándorló munkások tanulmányait támogatta. Művei magyarul az Európa Könyvkiadó, illetve a Corvina gondozásában jelentek meg.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/98429/elhunyt_john_berger

 
--Meghalt Vathy Zsuzsa
76 éves korában, 2017. január 7-én elhunyt Vathy Zsuzsa, József Attila-, Márai Sándor- és Prima-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Magyar Írószövetség tagja.
1940. április 15-én született Pápán, ugyanott érettségizett, a Türr István Gimnáziumban 1958-ban. Elvégezte a Veszprémi Vegyipari Egyetemet olajmérnöki szakon, majd 1965-ben vegyészmérnök lett a százhalombattai olajfinomítóban. Első novellája 1968-ban jelent meg, 1970-től újságíró, 1986-tól a Képes 7 gyermekrovatának szerkesztője, 1990 és 1992 között a Kortárs prózarovatának szerkesztője, 1992-től szellemi szabadfoglalkozású, szabadúszó író volt.
Önéletrajzi fogantatású műveiben a gyermek- és ifjúkor, a nemzedéki ellentétek, a fiatalság helykeresése, az életmódváltás nehézségei és kudarcai foglalkoztatták. Főként kisregényei lettek sikeresek.
Édesapja, Vathy Gábor ügyvéd, édesanyja, Sághi Magda tanítónő, férje Lázár Ervin Kossuth-díjas író volt. Házasságát, a két író közös sorsát, sorsközösségét Életünk, halálunk (2007) című drámai vallomásában örökítette meg.
A József Attila-díjat 1986-ban kapta meg, és ugyanabben az évben elnyerte a Móra Ferenc Könyvkiadó nívódíját és Az Év Könyve jutalmat. 1990-ben a Magvető Könyvkiadó nívódíjasa lett. A Nagy Lajos-díjjal 1995-ben ismerték el, a Szobotka-díjat 1996-ban kapta meg. 2010-ben négy évtizedes prózaírói munkájáért és az Angolpark című novelláskötetéért Márai Sándor-díjat kapott. 2013-ban Prima-díjjal ismerték el. 2015-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/meghalt-vathy-zsuzsa


--Elhunyt Balázs Tibor
2017. január 11-én Esztergomban meghalt dr. Balázs Tibor erdélyi származású költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő, a budapesti székhelyű Accordia és a Littera Nova Kiadó vezetője, a Magyar Írószövetség tagja.
Aranyosgyéresen született 1958. április 13-án, Balázs József és Frank Erzsébet gyermekeként, neoprotestáns lelkészcsaládban. Szilágysomlyón érettségizett, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen végezte 1981 és 1986 között, román–francia nyelv– és irodalom szakon.
1991-ben a Grenoble-i Stendhal Egyetem hallgatója volt. Tanulmányait az ELTÉ-n folytatta, ahol irodalomtudományból szerzett doktori (PhD) fokozatot 2005-ben. Kutatási területe a költészet és a filozófia/vallásbölcselet viszonya. Disszertációja a romániai magyar létköltészet 1919 és 1989 közötti történetével foglalkozik, könyvként éppen tíz éve jelent meg.
1978 óta publikált verseket, aforizmákat, gyermekirodalmi műveket, esszéket, tanulmányokat, műfordításokat, előbb Romániában, majd Magyarországon és Franciaországban. Thibault Blaise néven románul és franciául is publikált.
Az utóbbi években többször is közölt a Várad című folyóiratban, illetve a Székelyudvarhelyen szerkesztett eirodalom.ro portálon, utolsó interjúja éppen itt jelent meg. Verset is az eirodalom közölt tőle legutoljára, itt olvasható.
Forrás és teljes cikk itt: http://eirodalom.ro/aktualis/item/3270-elhunyt-bal%C3%A1zs

 
--Elhunyt Udo Ulfkotte
56 éves korában, 2017. január 13-án elhunyt Udo Ulfkotte író, újságíró. Művei közül két könyvét is olvashatja a közönség magyarul, a Megvásárolt újságírók és a Menekültipar az elmúlt évek legfontosabb kérdéseiről szólt, őszinte és bátor hangon.
Ulfkotte 17 éven át a vezető német konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung külpolitikai szerkesztője, illetve haditudósítója volt. Megvásárolt újságírók című könyvében arról írt, hogyan hamisítják meg az újságírók a híreket. A Menekültipar című könyve pedig arról szólt, miként profitálnak politikusok, újságírók és szociális szervezetek a menekülthullámból.
Forrás: http://magyaridok.hu/kulfold/elhunyt-udo-ulfkotte-1328089/

 
--Meghalt Mózes Attila
2016. január 31-én, 64 évesen tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila, Márai Sándor-díjas prózaíró, irodalomkritikus, szerkesztő, a Helikon egykori munkatársa.
1952. április 8-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar–francia szakán végzett 1976-ban. 1976 és 1979 között Székelyhidason francia–testnevelés szakos tanár, majd 1979-től a kolozsvári Utunk, később, 1990-től 2015-ig, a Helikon prózarovatának szerkesztője. Kötetei: Átmenetek (elbeszélések, 1978); Egyidejűségek (regény, 1980); Fény, árnyék, átdereng (elbeszélések, 1980); Üvegcsendélet (elbeszélések, 1982); Füstkorom (elbeszélések, 1984); A Gonosz színeváltozásai (három kamaratörténet, 1985); Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket (regény, 1990, újrakiadás: 2000); Yesterday. Az Oroszlán Hava és egyéb történetek (elbeszélések, 1990); A vénasszonyok nyara (kisregény, 1991); Egy pohár vigyor (válogatott elbeszélések, 1996); Napnyugati vándorlás (válogatott elbeszélések, 2000); Céda korok történelme (válogatott esszék, kritikák, 2004), Zsibvásár (próza, 2010). Foglaló. 13+1 érzelmes beszély (próza, 2011). Díjak: Ifjúság díj, a Romániai Írók Szövetsége prózadíja (1981, 1983, 1986, 2004), Látó-díj (2000). E-MIL nagydíja (2002); E-MIL kritikai díja (2004), Székelyföld-díj (2010), Márai Sándor-díj (2012).
Forrás: https://www.helikon.ro/elhunyt-mozes-attila/

 
INTERJÚ

--„A szépirodalom nem avul el”
„Meggyőződésem, hogy nem kell a könyvet temetni, hiszen semmivel nem helyettesíthető az a hangulat, amikor kényelmesen elhelyezkedve átadjuk magunkat egy új regény világának” – nyugtatja a kétkedőket Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár igazgatója, akivel az interjú készült.
Forrás és a beszélgetés teljes szövege itt: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/84923-szpirodalom-nem-avul.html
 

–Mindent az olvasásért
Egyik szemem sír, a másik nevet – mondta Szonda Szabolcs igazgató, mikor a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár múlt évi tevékenységéről kérdezték. A sírást a teljesen leállt épületfelújítás okozza, a nevetést, hogy küldetését 2016-ban is jól teljesítette a könyvtár.
Forrás és teljes interjú itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/98782/mindent_az_olvasasert

 
DÍJAK

--Varga Éva kitüntetése
Minden év decemberében tartja a Kárpátaljai Megyei Művelődési Főosztály és a Művelődési Dolgozók Megyei Szakszervezeti bizottsága az évértékelő gyűlését. Résztvevői a megyei, járási, városi munkaadók és szakszervezeti vezetők.
Varga Éva, a Beregszászi Járási Könyvtár igazgatója ez alkalommal oklevelet vehetett át a Kárpátaljai Megyei Művelődési Főosztály vezetőjétől, Florova Viktóriától és a Művelődési Dolgozók Kárpátaljai Megyei Szakszervezeti Bizottságának elnökétől, Tovtin Nataliától.
A kitüntetés indoklása: több éves lelkiismeretes munka, aktív tevékenység a Beregszászi Járási Központosított Könyvtárhálózat élén.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor

 
--Kultúra Lovagja elismerés erdélyi magyar személyiségeknek
A XXI. Magyar Kultúra Napja Gálán Egyetemes Kultúra Lovagja elismerésben részesült Béres György bécsi gregorián kutató, lelkész és Neufeld Róbert svédországi közgazdász, író, posztumusz kitüntetésben pedig Kálvin János reformátor és Károlyi Gáspár bibliafordító. A Kultúra Lovagja címet a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998 szeptemberében hozta létre az alapítvány. Adható kultúraszervező életműért is. Az alapító – küldetésének megfelelően – kiemelten támogatja a „falvak lámpásainak” elismerését.
Erdélyi magyar személyiségeket is kitüntetett a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Kultúra Lovagja elismeréssel. Dávid Lajost, a nagybányai Teleki Magyar Ház vezetőjét, Haszmann Pál muzeológust, a háromszéki Csernátonban működő falumúzeum nyugalmazott vezetőjét, Higyed Gyöngyi szatmárnémeti karnagyot és Rezi Erika Gabriella alsóboldogfalvi iskolaigazgatót is elismerte az Alapítvány. A szervezet, amely a kulturálisan hátrányos helyzetben lévő települések és társadalmi csoportok életminőségének fejlesztését tűzte ki célul, 29 magyarországi és határon túli személyt tüntetett ki ezúttal.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/98714/elismeres_haszmann_palnak

 
--Nina Tînţar kapta a Háromszék Kultúrájáért díjat
Értékteremtő tevékenységéért kapta a Háromszék Kultúrájáért díjat Nina Ţînţar szociológus, szakíró, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa. Az elismerést Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke adta át az Árkosi Művelődési Központban, a Román Kultúra Napja tiszteletére 2017. január 15-én szervezett eseményen. A mi térségünkben a román kisebbség kultúrája nem vész el, hanem kiegészíti a többség kultúráját, szükség van olyan értékteremtő, kultúráért dolgozó emberekre, mint Nina Ţînţar – méltatta a tanácselnök a díjazottat. Nina Ţînţar a „Kovászna megyei kulturális élet szürke eminenciása”, fogalmazott méltatásában Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, kiemelve, hogy a díjazott számára az „interkulturalitás nem elmélet, hanem élő fogalom, amelyet akkor érdemes gyakorlatba ültetni sok odaadással, kreativitással és energiával, ha olyan projekt, program, kiadvány készül, amely valóban hat a közösségre”.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/aktualis/84981-Nina-Tnar-kapta-Hromszk-Kultrjrt

 
--Mészöly Miklós-díjat kapott Szabó Róbert Csaba
Szabó Róbert Csaba fiatal erdélyi író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet a névadó születésének 96. évfordulóján adtak át Mészöly szülővárosában, Szekszárdon.
A Mészöly Miklós Egyesület az elismerést Szabó Róbert Csaba Alakváltók című regényéért ítélte oda, amely az 1950-es évek Romániájában játszódik, és tavaly jelent meg a Jelenkor Kiadónál.
Szkárosi Endre, a szervezet alelnöke méltatásában azt mondta: ezúttal egy olyan író művét díjazták, aki mindannyiunk számára kiemelkedő eseményt, az 1989-es romániai forradalmat állította a regény történetének fókuszába úgy, hogy a történetet néhány szereplő tapasztalásából bontja ki, ami így kollektív élményként is értelmezhető. Szabó sajátos elbeszélői szerkezetet alakított ki, amelyhez tartja magát akkor is, amikor a hagyományos narráció módszerei megkönnyítenék a dolgát – jegyezte meg.
A szerző a romániai forradalmat keretként használó regényének főhősét az 1950-es években – sok katonaszökevényhez hasonlóan – a hegyekben bujkáló „ellenálló” Pusztai Ferencről mintázta, a kötet címe azokra a változásokra utal, amelyeken az emberek a hatalomnak való megfelelés kényszere miatt átmennek.
„Szabó Róbert Csaba alapos sajtótörténeti kutatást végzett azért, hogy bemutassa a féregtermészetű román kommunizmus elpusztíthatatlan szereplőinek átváltozásait” – mondta a díjazott műről Szörényi László. Hozzátette: a regény magyar, székely és román szereplői egyaránt elszenvedői és rabjai ennek a rendszernek, amely ördögi taktikával fordít mindenkit mindenki ellen, hogy fennmaradjon.
Szabó Róbert Csaba 1981-ben született Szilágybagoson, jelenleg Marosvásárhelyen él. 2005-től a Látó folyóirat szerkesztője. Regényei, novellái 2006 óta jelennek meg a Bookart, a Libri és a Jelenkor gondozásában. Többek között elnyerte a Gion Nándor és Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjat.
A Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó egyesület 2004-től nyújt elismerést kortárs magyar íróknak; 2005 óta Márton László, Darvasi László, Macsovszky Péter, Cserna-Szabó András, posztumusz Baka István (1948–1995), Péterfy Gergely, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Győrffy Ákos, Borbély Szilárd (1963–2014) és Danyi Zoltán kapta meg a díjat.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/98974/meszoly_miklos-dijat_kapott_szabo_robert_csaba

 
-- Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és ifj. Csíky Boldizsár zongoraművész vette át idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat Kolozsváron.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából az RMDSZ ötödjére jutalmazza azokat a művészeket, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak.
Márton Evelin író Szalamandrák éjszakái című regényéről Vida Gábor író hangsúlyozta: szerinte az egyik legsúlyosabb regény, amit Erdélyben írtak. Bemutatja, hogy az erdélyi magyar közösség, akinek két nyelve és két hazája van, miként él „ebben a Romániának nevezett kuplerájban”. „Pontos és finom, szókimondó és tapintatos, nem stilizál, mert szeret élni, nem általánosít, mert a próza mindig az egyedit keresi. Aki olvassa, meg fogja találni magát benne” – mondta Vida Gábor.
Széplaki Gerda esztéta méltatását Berszán Zsoltról Laczkó Vass Róbert színművész olvasta fel. „Berszán művészete arra »kér«, hogy nézzünk szembe végességünkkel és az ebből fakadó felelősséggel” – hangzott el az értékelésben.
Csíky Boldizsár Tamás zongoraművészt Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök méltatta. Rámutatott, Csíky méltó hordozója és terjesztője az erdélyi magyar kultúrának, örökölt tehetségét kötelességének érezte tovább kamatoztatni.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/75654-atadtak-az-erdelyi-magyar-http://erdely.ma/kultura.php?id=205650
 

--Átadták a közművelődési intézmények és könyvtárak díjait
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár adta át a Balassa Péter-, a Csokonai Vitéz Mihály-, a Közművelődési Minőség és Könyvtári Minőségi Díjakat, valamint a Minősített Közművelődési Intézmény és Minősített Könyvtár címeket 2017. január 22-én a Vigadóban, a Magyar Kultúra Napján rendezett ünnepségen.
Minősített Közművelődési Intézmény címet kapott a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ, a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ, a budapesti Csokonai Kulturális és Sportközpont, a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ, a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ, a Csongrádi Művelődési Központ és Városi Galéria, illetve a vésztői Sinka István Művelődési Központ és Városi Könyvtár.
Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ Hamvas Béla Városi Könyvtárát, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárat, a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárat, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárat, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtárat, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat és a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárát.
Könyvtári Minőség Díjat vehetett át a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára.
Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/kulturaert-felelos-

 
-- Az Év könyvtárosa, 2017 - miért is osztja a Library Journal?
Jill Bourne kapta a 2017-es Library Journal Év Könyvtárosa címét. Kezdeményezésére nőtt a könyvtár támogatottsága, ez elmúlt évek hiányosságai ellenére San Jose (Kalifornia) városa és lakói 25 évre szóló, a városi adóból levonandó jelentős összeget szavaztak meg a könyvtár fejlesztésére.
Az eredmények magukért beszélnek: 39%-os növekedés a nyitva tartási órák számában; a korábban bezárt fiókkönyvtárak megnyitása; kapcsolatépítés a Szilícium-völgy nagy cégeivel; a természettudományos érdeklődés felkeltése programokon keresztül; Maker Space helyiség kialakítása; fiatalkorúak számára egyre több program szervezése; nyitás a lakosság felé.
189 000 volt felhasználó számára újra elérhetővé vált a könyvtár. Adósság miatt lettek eltiltva a könyvtár használatától, ez a mostani vezetés nyitott gondolkodásmódja miatt megváltozott. Részt vehetnek egy önkéntes programban, melynek során "ledolgozhatják" a korábban felhalmozott adósságot.
Jill Bourne a három és fél év alatt 54 milliós költségvetés felett rendelkezett és 700 dolgozó munkáját segítette. Lehetősége nyílt további száz ember alkalmazására is. Szerződést kötött a San José egyetemmel, melynek értelmében együtt igazgatnak egy fiókkönyvtárat. Ezek mellett ambiciózus tervei is vannak. Elképzelése szerint lehetőséget kellene adni a város lakosságának is a tanulásra, akár online, akár a munkáltató által támogatott módon. (ref.: Nagy Marianna)
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=az_ev_konyvtarosa_2017_-
Via: KIT Hírlevél, 2017/4., 2017. január 25.

 
--Terézia Mora Literaturhäuser-díjat kapott
Többek között Esterházy Péter műveinek német fordítója, Terézia Mora írónő vehette át a német, osztrák és svájci illetőségű Literaturhäuser egyesületének díját idén. Tavaly Ulf Stolterfoht, 2015-ban Nicolas Mahler kapta a rangos irodalmi elismerést. A Literaturhäuser kuratóriuma a díj kapcsán méltatja Terézia Mora összetéveszthetetlen nyelvhasználatát és elbeszélői stílusát.
A Sopronban született, Berlinben élő szerző 2013-ban a Das Ungeheuer (A szörny) című regényéért Német Könyvdíjat kapott. A 2016-ban megjelent kötetét, A szerelem földönkívüliek között (Die Liebe unter Aliens) címűt Brémai Irodalmi Díjjal jutalmazták.
Terézia Mora 1990-ben költözött Berlinbe, a Humboldt Egyetemen hungarológiát és színháztudományt tanult, a Filmművészeti Főiskolán (DFFB) forgatókönyv-írói végzettséget szerzett. Első regénye, a Seltsame Materie (Különös anyag), 1999-ben jelent meg.
Esterházy Pétertől, Parti Nagy Lajostól és Örkény Istvántól fordított németre. 2010-ben műfordításaiért és irodalmi tevékenységéért Adelbert von Chamisso-díjjal jutalmazták.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/terezia-mora-literaturh-user-dijat-kapott

 
AJÁNLÓ

--Megjelent a Könyvtárvilág webmagazin!
Megjelent a Könyvtárvilág, az MKE webmagazinjának legújabb száma!
Ízelítő a tartalomból:
MKE és IFLA hírek – Beszámoló a „Fejlesztés, fenntarthatóság, esély az IFLA-trendek” és a „Lyoni deklaráció tükrében” című konferenciákról
Szervezeti élet – 50 éves a Somogy Megyei Szervezet
Szakmai műhely – „MOOCs ”– „Massive, open, online courses” – tömeges, nyílt, online közösségi oktatás a hálón
Ötágú síp – Kapocs Könyvtári Csoport – Vajdaság, Szerbia
Szakmai barangolások – A Műszaki Könyvtáros Szekció Esztergomban
Portré – Vámos Rita mandalái
Programajánló és szakirodalmi ajánló
Sziporkák – Járnak-e a könyvtárba angyalok?
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor

 
--Alternatív hitéleti (katolikus) sajtó, magyarul
Léteznek folyóiratok (illetve azok utódai), amelyek a II. Vatikáni zsinat óta igyekeznek magyarul is hozzáférhetővé tenni olyan gondolatokat, amelyek nem igazán kerülnek a keresztény (katolikus) nyilvánosság elé. Ilyenek például a következők: Mérleg szemléző folyóirat (http://www.merleg-digest.eu/),  Egyházfórum (http://egyhazforum.hu/), Érted Vagyok (http://ertedvagyok.hu/), SZEMlélek blog (http://szemlelek.blog.hu/), Tükör által blog (http://tukoraltal.blog.hu/), Kötőszó http://kotoszo.blog.hu/ (evangélikus).
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=alternativ_katolikus_sajto_magyarul
Via: KIT Hírlevél, 2017/2., 2017. január11.

 
MOZAIK

--A fehér király aktuális története
A Dragomán György A fehér király című, 2005-ben megjelent regényéből készült brit filmet 2017. január 27-én láthatta a közönség a nagy-britanniai mozikban.
A marosvásárhelyi származású szerző regényében, amely világszerte népszerűvé vált, és amelyet több tucat nyelvre fordítottak le, a 12 éves Dzsátá perspektívájából érzékelhetők egy fiktív, de a romániaira erősen emlékeztető diktatúra mindennapjai.
„A fehér királyt két nappal a Brexit-szavazás előtt mutatták be az edinburgh-i filmfesztiválon. A Dzsátá nagyapját alakító Jonathan Pryce arról beszélt a közönségnek, hogy a zárt és elszigetelt társadalmat bemutató film, amit a rendezők egy harminc éve diktatúra uralta, fiktív Angliába helyeztek át, hirtelen nagyon aktuálissá vált, úgy nézzék, hogy figyeljenek a zárt társadalmak tanulságaira, a diktatúra veszélyeire. Azt hiszem, azóta még aktuálisabbá vált számukra is ez a történet” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Dragomán György annak kapcsán, hogy nemsokára a nagyközönség is megtekintheti a regényéből készült filmet.
Forrás és teljes cikk itt: http://kronika.ro/kultura/a-feher-kiraly-aktualis-tortenete

 
--Olvasót hamisított két könyvtáros
Az East Lake Megyei Könyvtár alkalmazottai kétségbeesetten próbálták megmenteni kedvenc könyveiket a selejtezéstől.
A könyvtárosok egy fiktív olvasót kreáltak, a céljuk pedig az volt, hogy átverjék a könyvtár számítógépes rendszerét - számolt be többek közt az Atlas Obscura. Egy baseballjátékos után Chuck Finley-nek keresztelt, kitalált alak - akinek hamis jogosítványt és címet is szereztek - a nyilvántartás szerint 2361 kötetet kölcsönzött ki kilenc hónap alatt 2016-ban. Főleg olyan könyveket, amelyeket kevesen kerestek, így az a veszély fenyegette őket, hogy leselejtezik.
Az eset tökéletes példája az adatközpontúságnak, vagyis annak, hogy a szakemberek munkájának támogatására létrehozott adatbázisokat a szakemberek elé helyezik, hívja fel a figyelmet Cennydd Bowles digitális terméktervező és író. Szerinte komoly problémát jelent, ha az emberekkel napi kapcsolatban lévő és több tényezőt is ismerő könyvtárosok professzionális döntésének egyik összetevője helyett az adatok döntéshozóvá válnak. Végső soron ezzel az emberek rendelődnek alá az adatoknak.
Bowles külön figyelmeztet arra is, hogy az adatbázisokat létrehozó szoftverek sem objektívek, hiszen azokat is emberek hozzák létre.
Forrás és teljes cikk itt: http://fidelio.hu/plusz/2017/01/04/olvasot_hamisitott_ket_konyvtaros/

 
--Bill Gates 50 könyvet olvas el évente
Bill Gates évente átlagosan 50 könyvet szokott elolvasni, tehát körülbelül heti egy könyvet. Elmondása szerint az olvasás az a tevékenység, amely folyamatosan naprakészen tartja az ismereteit, és amely folyamatos inspirációt biztosít számára. Továbbá az olvasással teszteli le, hogy mennyire jó is a megértése. Számára az olvasás mindig is az új nézőpontok felfedezésének lehetőségét jelentette.
Kis kutakodás után kiderült, hogy messze nem ő az egyetlen ebben az ismert személyiségek közül. Itt van néhány másik kiemelkedően sikeres ember, akinek a napi rutinjává vált az olvasás:
Elon Musk, a Tesla Motors megalapítója szabadidejében ugyancsak rengeteget olvas. Mikor megkérdezték tőle, hogy honnan tanult meg rakétákat építeni, akkor ő azt felelte: „könyvekből tanultam”. Egyébként Musk nevéhez olyan további vállalkozások fűződnek, mint a PayPal, a Zip2, a SpaceX és a Solar City.
A Facebook atyja, Mark Zuckerberg 2015 során egy könyvet olvasott el minden két hétben.
A világ egyik leggazdagabb emberét, Warren Buffet-t egyszer megkérdezték, hogy mi a siker titka. Ő erre ezt válaszolta: „Olvass el napi 500 oldalt. Így fog nőni a tudásod. Mindannyiunknak lehetősége van erre, de garantálom, hogy nagyon kevesen fognak közülünk így cselekedni.”
Mark Cuban, a Dallas Mavericks kosárcsapat és több másik vállalkozás tulajdonosa napi több mint 3 órát olvas átlagosan. Bevallása szerint ez a mennyiségű olvasás folyamatosan naprakészen tartja az ismereteit, és ad egy bizonyos szintű magabiztosságot neki, hiszen tudja, hogy ezzel a tudással minden helyzetben a legjobb alternatívákat tudja választani.
Persze, felmerül a kérdés: milyen könyveket olvasnak a sikeres emberek? Általánosságban elmondható, hogy személyiségfejlesztő és szakmai könyveket, illetve más sikeres emberek életrajzait olvassák. A témával foglalkozó Tom Corley szakíró szerint van egy óriási különbség a magas és az alacsony jövedelmű emberek között. A magas jövedelműek azért olvasnak, hogy fejlesszék önmagukat, míg az alacsony jövedelműek azért olvasnak (ha egyáltalán olvasnak), hogy jól érezzék magukat.
Forrás: http://thebusiness.blog.hu/2017/01/05/bill_gates_evi_50_konyvet_olvas

 
--A Karinthy Frigyesről fellelhető összes fotót közreadta a PIM új kötetében
A Minden másképp van - Karinthy Frigyes összes fényképe című kiadvány szerkesztője, Kovács Ida az MTI-nek elmondta: a szerző fényképeiről először 1982-ben jelent meg gyűjteményes album ugyanezzel a címmel, az elmúlt három évtizedben azonban 50 új felvétel is előkerült, amelyek helyet kaptak a mostani, immáron összesen 278 különböző fotót közreadó, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által szerkesztett kötetben.
A fényképek mintegy negyede eredeti felvétel, a többi különböző újságokban és magazinokban - elsősorban az Est, a Pesti Napló képes melléklete, a Színházi Élet, a Tolnai Világlapja és a Délibáb oldalain - maradt fent. Az 1920-1930-as évek egyik legnépszerűbb szerzőjét gyakran fotózták különböző rendezvényeken, emellett újságíróként több lapnak dolgozott, amelyek számára interjúkat is készített, például Kosztolányi Dezsővel, és ezekről az alkalmakról is készültek felvételek - magyarázta a PIM főmuzeológusa, aki megjegyezte: az Estben például nagyon sok kép készült Karinthyról az agyműtétjével kapcsolatban.
A kötetet 2017. január 23-án mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban Dragomán György író, Karinthy Márton író-rendező, Fráter Zoltán irodalomtörténész és Kovács Ida részvételével. A Magyar Kultúra Napja programsorozat keretében szervezett eseményen a közönség fotómásolatokra is licitálhatott.
Forrás és teljes cikk itt: http://mult-kor.hu/karinthy-frigyesrol-fellelheto-sszes-fotot-kzreadja-a-pim

 
--Másképpen olvas és tud a mai fiatal értelmiség - a hasznosnak érzett tudásnak van piaca
Bozóki András, a CEU egyetemi tanára szerint az értelmiségi szerepek megváltozásához hozzájárul a technikai fejlődés is, mely alapvetően alakítja át a gondolkodásunkat. Nem is olyan rég az emberek hosszú szövegeket írtak, olvastak, ezekről gondolkodtak. A művek előállítása nagyfokú koncentrációt igényelt, hiszen a kézzel, írógéppel írt szöveg javítása is körülményesebb. Ma sem olvasnak és írnak kevesebbet az emberek, de rövidebbek a szövegek, és kevésbé elmélyülten olvasnak, időnként átugorva más szövegekre vagy más információhordozókra. A mai fiatal értelmiség alapvetően nem műveletlenebb, mint az elődei, az ismereteit azonban sokkal több forrásból szerzi, és azt is tudja, hogy ezek gyorsan elavulnak. Épp ezért a tudása, kulturális érdeklődése mozaikszerűbb, kevésbé vállalkozik nagy összegzésekre.
Örkény Antal szociológus, az ELTE egyetemi tanára szerint ... a magyar értelmiség mindig is kettős helyzetben volt: egyrészt kritizálta a hatalmat, másrészt megfelelési kényszer alatt állt, hiszen egzisztenciálisan az államtól függött. Örkény szerint a fiatal értelmiség nem tűnt el azonban, csak átalakult. A mai huszon-, harmincévesek számára a tudás professzionális képzettséget jelent, ami által egy-egy szakterület ismerőiként biztos egzisztenciát, jó életminőséget érhetnek el, ami végül is az egyre magasabb szintű - nem csak anyagi értelemben vett - fogyasztást teszi lehetővé számukra. Ezért csak a "hasznos tudásnak" van piaca, legalábbis ami ott és akkor hasznosnak tűnik.
Forrás: HVG (51. sz)
Via: KIT Hírlevél, 2017/2., 2017. január 11., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=maskeppen_tud_a_mai_fiatal_ertelmiseg_-

 
--Az első magyar gyermekkönyv
Nagy mesemondónk, Benedek Elek is abból a gyermekkönyvből tanult meg olvasni, amelyet még az 1800-as évek elején írt egy édesanya lányának. Ki volt ez az anyuka? Hogyan született meg műve, a Flóri könyve egy olyan korban, amikor nő kezében szívesebben láttak fakanalat, mint pennát? Cikkünkben nemcsak Bezerédj Amáliáról, de a magyar gyermekirodalom kezdetéről is mesélünk.
„Napraforgó így tanít: Keresd a mi világít, Mint az, nap után fordúlj, Ahol lehet jót tanúlj” – figyelmezteti gyermekét mondókájában Bezerédj Amália. A Flóri könyvének alkotója családjából hozhatta azt az értékrendet, amelyre kislányát és könyvének többi olvasóját tanította. Amália előkelő nemesi környezetben látta meg a napvilágot, Szegedi Antónia és Bezerédj György, Vas és Veszprém megye országgyűlési követének gyermekeként 1804-ben.
A kottás, rajzos verseskönyvet méltán nevezhetjük a magyar gyermekirodalom kezdetének. A mondókák fő célja az erkölcsi nevelés és az olvasás megszerettetése volt. Illemre, helyes viselkedésre tanítottak, miközben ismeretanyagot is átadtak játékosan, szerethetően, vidám, rímes versek segítségével. Nyomtatott formában azonban csak Amália korai halálát követően jelent meg a könyv, amelyet férje adott ki 1840-ben.
A kötet nem csupán nagy sikert aratott, hanem csaknem száz éven át a gyermekek első olvasmányélményévé vált, köztük Benedek Eleknek is, aki így vallott róla: „Az én első könyvem nem az ABC volt, hanem az első igazi magyar gyermekkönyv, a Flóri könyve… Ennek a könyvecskének lelkéből sarjadzott ki az én gyermek-ifjúsági könyveimnek terebélyes fája.”
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/elso-magyar-gyerekkonyv

 
--Könyvtár? Igen!
Egyre kevesebb embertől hallhatjuk, hogy szeret olvasni. Gondolhatjuk, hogy a papír alapú könyvekre és a könyvtárakra egyre kevesebb szükség van.
Ahhoz, hogy könyvet vehessünk, igen mélyen kell belenyúlnunk a pénztárcánkba, ráadásul később nem vihetjük vissza a könyvesboltba, pedig jobb esetben is csak ritkán vesszük újra kézbe őket. Válogathatunk a szép- és szakirodalomból, idegen nyelvű könyvekből, és népszerű vagy különleges, ritka művekből is.
Azt is mondhatjuk, azért érdemes könyvtárba járni, mert egyszerűen jó érzés, ugyanis ez az egyik legrégebbi intézmény, amely a tudás megosztásán alapul. Kevesen gondolnának arra, hogy a könyvtárak közösségi terek is egyben, ugyanis kiváló programlehetőséget nyújtanak a család és a barátok számára.
A csend miatt remek helyszín a kutatásra, tanulásra, amelyhez még segítséget is találunk a könyvekben. A kölcsönzés mellett részt vehetünk előadáson, író-olvasó találkozón. Ezek után kinek nincs kedve könyvtárba menni?
Forrás: https://veol.hu/seta/konyvtar-igen-1812169

 
--Magyar regényért lelkesednek Németországban
2016-ban jelent meg Böszörményi Zoltán József Attila-díjas író Regál című regényének német fordítása In dem Furchen des Lichts (A fény barázdáiban) címmel. A Hans-Henning Paetzke tolmácsolásában immár németül is olvasható könyvről a következőképpen nyilatkozik a Broemmling.de recenzense: „A Mitteldeutsche Verlag teljes joggal vette fel Bibliothek sorozatába Böszörményi Zoltán A fény barázdáiban című regényét. Ez a regény egy felfedezés, a szerző eddig ismeretlen a német nyelvterületen.” Majd így zárja írását: „Aki a végén leteszi kezéből a könyvet, talán először lesz sejtelme arról, hogy mit jelent menekültnek lenni. Feltétlenül elolvasandó!”
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/magyar_regenyert_lelkesednek_nemetorszagban.php

 
--Kolozsvári dialektusban is „beszél” a hangos Biblia
A Kárpát-medence magyarok lakta vidékein élő ötszáz önkéntes részvételével mindenki számára hozzáférhető hangos Biblia készült – tájékoztatta Benyik György biblikus tanár, a szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templom plébánosa az MTI-t.
A korábban a szegedi kézírásos Biblia másolását is kezdeményező teológus közölte, az alkotást a Kárpát-medencében élő különböző magyar dialektusban beszélő lelkes felolvasók hozták létre, háromperces blokkokból összeállítva a teljes szöveget. A felolvasó csoportok dolgoztak Szegeden, Szatymazon, Nyíregyházán, Nagykanizsán, Csíksomlyón, Csíkszeredán, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Szabadkán, Pozsonyban és Komáromban.
A szöveg ízes magyar nyelven szólal meg, bemutatván, hogy Magyarország határain kívül is még milyen szépen beszélik a magyar nyelvet. Ezért ez a gyűjtemény egyben egyedülálló dokumentációja a mai beszélt magyar nyelv sokszínűségének a készítők szerint. Az eredmény mindenki számára hozzáférhető a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány honlapján (www.sznbk1988.hu).
Forrás és teljes cikk itt: http://kronika.ro/eklezsia/kolozsvari-dialektusban-is-bbeszel-a-hangos-biblia

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.