ReMeK-e-hírlevél
XII. évf., 2017/1. szám                             ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.


A ReMeK-e-hírlevél szerkesztősége áldott, békés, egészségben és jókban gazdag új esztendőt kíván minden kedves olvasójának!


TARTALOM


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Két új könyvtári kiadvány az EPA archívumában
--Ezekkel a tulajdonságokkal, feladatvállalásokkal lehet vonzó a könyvtár
--Digitális alkotói terek az iskolai könyvtárakban – IFLA-útmutató
--Kutatás 2.0 – Magyar szerzők könyve a londoni Chandosnál!
--A Könyvtárak Jövője Nyitott – könyvtári platform és közösség bemutatója az OSZK-ban
--Új mobilos MEK-alkalmazás
--Az OSZK Könyvkiadó kiadványai
PÁLYÁZATOK
--'Hunyadiak kora' – Magyarország a XV. században: történelmi és műveltségi vetélkedő
--XXIII. Országos József Attila Mese-, Vers- és Novellaíró Pályázat
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--Könyvtári nap Farkaslakán – Kistelepülési könyvtártámogató program Hargita megyében
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Vakrandi az udvarhelyi könyvtárban
--Vakrandit szerveztek a kreatív könyvtárosok Kaposváron
--Philobiblon (Könyvbarát) – Prof. dr. Péter Mihály lett a könyvtár díjazottja
--Költők seregszemléje a Szatmár Megyei Könyvtárban
--Népmesébe szőve mutatták be Jász-Nagykun-Szolnok megye értékeit
KITEKINTŐ
--A Kongresszusi Könyvtár: az első világtérkép, egy Gutenberg Biblia és rengeteg könyv
--Dokk1 – a dán tudásventilátor: Európa kulturális fővárosában
--Fellázadtak a német egyetemek és könyvtárak a szabad tudásért
--Szíriai menekült könyvtáros lett Hollandiában az év könyvtárosa
--Olvass a metróban!
--Szentmártoni János maradt a Magyar Írószövetség elnöke
–Schmidt Máriáéknál a Kertész-hagyaték
HAZAI
--Érdemleges munkát végezni (Új vezető a Balassi Intézet élén)
--Könyvtár önerőből Csíkszentléleken – közösségi térnek szánják
--Méltó helyre került könyvadomány
--Közel kétezer új kötettel gazdagodott a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
--Mennyi az annyi a székelyudvarhelyi kulturális intézményekben?
--Közeleg az ítélethirdetés a Batthyáneum-perben
--Három asszony, három sors
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Bárányi Ferenc bánsági orvos, író, politikus
--Elhunyt Megyesi Gusztáv publicista
ÉVFORDULÓK
--Hatvanöt éves Ramháb Mária könyvtáros, megyei könyvtárigazgató
DÍJAK
--Dr. V. Ecsedy Judit a Széchényi-emlékérem kitüntetettje 2016-ban
--Vámos Miklós lett 2016 Prima Primissima-díjasa magyar irodalom kategóriában
--Bencsik Orsolya lett a Horváth Péter irodalmi ösztöndíj nyertese 2016-ban
--Csukás István és Cziffra György is Magyar Örökség Díjat kapott
--Két újságíró kapott Bálint András-díjat 2016-ban
--A Magyar Nyelvõr Díj 2016-os kitüntetettjei
--Megnevezték az E-MIL díjazottjait
AJÁNLÓ
--Erdélyi kiadók 2016-os gyermekkönyv-kínálatából
--A mese, mint a félelmek megszelídítésének eszköze
--Lelki idõutazások recepteskönyvét mutatták be Csíkszeredában
MOZAIK
--2016 legjobb könyvei – a Könyvesblog toplistái
--11 mondat, amit tilos egy könyvtárosnak mondanod
--Újra kiadták Pilinszky János beszélgetéseit
--Először jelent meg magyarul J. R. R. Tolkien első prózai elbeszélése
--Röhrig Géza a Wall Street Journalban ajánlott könyvet
--Denzel Washington meglepte kedvenc, 99 éves könyvtáros nénijét
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Két új könyvtári kiadvány az EPA archívumában
Az OSZK Digitalizáló Osztály és az E-könyvtári Szolgáltatások Osztály munkatársai két új, könyvtártörténeti, könyvtártudományi és könyvtárszakmai szempontból fontos folyóiratot digitalizáltak és tettek hozzáférhetővé az EPA archívumában (http://epa.oszk.hu/), mindkettőt a Könyvtártudományi Szakkönyvtár munkatársainak javaslatára és kérésére, közölte az örömhírt Uri-Kovács József (EPA könyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár - E-szolgáltatási Igazgatóság, E-könyvtári Szolgáltatások Osztálya).
Az egyik a Könyvtári szemle (http://epa.oszk.hu/03000/03011). Ez a periodika 1934-1935-ben jelent meg, a folyóiratból mindösszesen 24 füzetet adtak ki, de olyan fontos kérdéseket tárgyalnak a benne található cikkek/közlemények, mint a magyarországi könyvtárosképzés, a könyvtáros- és levéltáros-egyesület megalakítása, bibliográfiai szempontok stb. A szerzők között találhatjuk Asztalos Miklóst, Fitz Józsefet, Kozocsa Sándort és Ortutay Gyulát is.
A másik a Könyvtári Figyelő 1955 és 1989 közti lapszámai (http://epa.oszk.hu/00100/00143). A folyóirat tartalma 1990-től napjainkig már 2004-től elérhető az EPA gyűjteményében. A Könyvtári Intézet/Könyvtártudomány Szakkönyvtár kezdeményezésére 2016. januárjától kezdve folyamatosan kerültek feldolgozásra az eddigi igen nagy rés, az 1955-1989 időszak füzetei. A Könyvtári Figyelő így már a teljeshez közelítő képet mutat digitális formátumban is. A folyóiratfüzetek cikkekre szeletelve, PDF-ben érthetők el. A hiányzó számok pótlására természetesen sor kerül a 2017-es év elején.
'A Könyvtári Figyelő 1990-től 2008-ig terjedő időszaka is viszonylag szelektáltan, HTML formátumban érhető el az OSZK adatbázisában, ennek digitalizálása, kiegészítése szintén 2017-ben várható. Mindkét kiadvány esetében szeretném ajánlani, hogy amennyiben a PDF-ek nem jelennek meg tökéletesen (a nagy méret és az OCR-es dupla réteg miatt), abban az esetben a böngészőben, jobb gomb->Mentés másként funkcióval töltsék le őket a számítógépre, és onnan, offline módon, egy PDF-olvasóval (Adobe Reader, SumatraPDF) nyissák meg azokat! Sajnos, a böngészők beépített PDF-olvasói nem kezelik megfelelően a nagy méretű, OCR-es PDF-eket.
Ezzel a két újdonsággal szeretnék az EPA és az E-könyvtári Szolgáltatások Osztály munkatársai nevében minden kollégának áldott Karácsonyt és boldog Újévet kívánni!'
Forrás: http://ki.oszk.hu/konyvtar/2016/12/szenzacios-karacsonyi-ajandek/
Forrás: KATALIST, Uri-Kovács József, EPA-könyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár - E-szolgáltatási Igazgatóság, E-könyvtári Szolgáltatások Osztálya
Via: rmke levelezőlista, Róth András Lajos

 
--Ezekkel a tulajdonságokkal, feladatvállalásokkal lehet vonzó a könyvtár
Amerikai könyvtárosok 2013-ban 23 pontban összeszedték, miért lehet szükség könyvtárakra. A (magyar nyelvű) Librarian day by day blogon részletesen olvasható anyag alapján a következők is szerepelnek ezek között:
1. a közösség kisebbségi tagjainak szolgálatára
2. a fiatalok bevonására, színes közösségben való szocializációjára
3. az önkifejezés különböző formáinak támogatására
4. a közösség immunrendszerének segítségére
5. kölcsönös építkezésre: a könyvtár rögzíti a közösség kulturális termékeit, egyben kulturális szolgáltatásokkal segíti a közösséget.
Amennyiben a könyvtárak ezeknek a funkcióknak megfelelnek, nehéz olyan érveket találni, amelyek korlátoznák őket a megfelelő források megszerzésében folyamatos fejlesztésükhöz, hiszen a fentiekben való gyengélkedésük a társadalom egészének romlását vetíti előre. (MG)
Forrás: Librarian day by day, http://librariandbd.blogspot.ro/2016/11/miert-konyvtar.html
Via: KIT Hírlevél, 2016/45., 2016. december 7.

 
--Digitális alkotói terek az iskolai könyvtárakban –  IFLA-útmutató
Az IFLA iskolai könyvtári útmutatója szerint az iskolai könyvtárakat a tanulási tér (learning commons) elvei alapján kell megtervezni, reagálva a diákok bevonásán alapuló 'részvételi kultúrára' (participatory culture). A könyvtári tanulási terek (library learning commons) az információs termékek előállításához szükséges tárgyi eszközöket és berendezéseket is biztosítják, azaz digitális 'alkotói térként' is funkcionálnak, amellett, hogy hagyományos tanulási helyként is szolgálnak. Az iskolai könyvtárakban a diákok számítógépek és egyéb digitális eszközök segítségével gyakorlati feladatokat tudnak végrehajtani, ideértve információs termékek (pl. videók, blogok, podkasztok, 3D projektek, poszterek, infografikák) előállítását is.
Az IFLA Iskolai Könyvtári Útmutatójának 2., átdolgozott kiadása angol nyelven 2015 nyarán jelent meg, de már magyar nyelven is olvasható, a Könyvtárostanárok Egyesületének támogatásával. A kötet bemutatója 2016. november 23-án volt, a Könyvtárostanárok Egyesülete fennállásának 30. évfordulójára rendezett Jubileumi Őszi Szakmai Napon.
Az IFLA-dokumentum, az előző útmutatótól eltérően, számos - köztük magyar - példát is bemutatva, igen részletesen foglalkozik az iskolai könyvtárak és a könyvtárostanárok feladataival, az iskolai könyvtár működésének jogi, gazdasági és infrastrukturális kereteivel és feltételeivel, az iskolai könyvtárak marketing- és érdekérvényesítési tevékenységével.
A magyar fordítás hamarosan elérhető lesz mindenki számára az IFLA Iskolai Könyvtárak Szekciójának honlapján: http://www.ifla.org/publications/node/9512?og=52
Forrás: Bognárné Lovász Katalin, IFLA http://www.ifla.org/publications/node/9512
Via: KIT Hírlevél, 2016/45., 2016. december 7., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=digitalis_alkotoi_terek_az_iskolai_konyvtarakban_-_ifla_utmutato

 
--Kutatás 2.0 –  Magyar szerzők könyve a londoni Chandosnál!
Az Elsevier csoporthoz tartozó Chandos kiadónál megjelent, Research 2.0 című szakkönyv három szerzője a horvát zágrábi egyetemi oktató, a nemzetközi ECIL-konferenciák egyik fő szervezője, Sonja Spiranec, a magyar Koltay Tibor, az Eszterházy Károly Főiskola jászberényi képzési centrumának oktatója, valamint Z. Karvalics László, a Szegedi Tudományegyetem docense.
Az információs műveltség különféle megközelítésmódjait, a fogalomhoz tartozó kutatási területek jelenlegi helyzetét, fejlődési perspektíváit feltáró könyvet 2016. december 5-én az Országos Széchényi Könyvtár - Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtárában mutatták be. A beszélgetést Fodor János, az ELTE adjunktusa vezette.
Hajnal Ward Judit könyvismertetője a Könyvtári Figyelő 2016 / 4. számában olvasható:
'Az információs műveltség (information literacy) fogalma és problematikája az elmúlt évtizedek időről időre újra felbukkanó, gazdagodó tematikájú, népszerű kérdésköre. Számos meghatározása és megközelítése létezik szerte a világban, azonban a kritériumok többnyire közös elemekre épülnek. Legutóbb az Amerikai Felsőoktatási és Tudományos Könyvtárak Egyesülete (ACRL) fogadta el az információs írástudás követelményrendszerét, amely hat mérvadó kritériumot tartalmaz. Ezek közül az egyik a tudomány párbeszédjellegét hangsúlyozza: az információforrás a szerzők szakértelmét és hihetőségét tükrözi, és azon információs igény kontextusában értékelendő, ahol az információt használni kívánják.'
Research 2.0 and the future of information literacy.Tibor Koltay, Sonja Špiranec, László Z. Karvalics. London: Chandos Publishing, 2015. [190 p.] Print Book ISBN: 9780081000755 eBook ISBN: 9780081000892
Forrás és teljes cikk itt: http://ki.oszk.hu/konyvtar/2016/11/magyar-szerzok-konyve-a-londoni-chandosnal-%E2%80%93-konyvbemutato-a-kszk-ban-december-5-en/
Forrás: http://qulto.eu/hu/valasztott_hir/-/tartalom/research-2-and-the-future-of-information-literacy-angol-nyelvu-szakkonyv-magyar-es-horvat-szerzokkel-75636
Via: KIT hírlevél, 2016/45., 2016. december 7.

 
--A Könyvtárak Jövője Nyitott – könyvtári platform és közösség bemutatója az OSZK-ban
Az OSZK nemcsak digitális szolgáltatásait fogja modernizálni és bővíteni az elkövetkező két évben, hanem tudatosan keresi az együttműködés lehetőségeit más könyvtárakkal a gyűjtemények adatcseréje és integrálhatósága érdekében, valamint a közös platform közösen meghatározott létrehozása céljából.
Több nagy könyvtár képviselői írták alá 2016. december elején azt a szándéknyilatkozatot az OSZK-ban, amely szerint egy közös, új generációs, felhőalapú könyvtári platformra való áttérés érdekében munkacsoportot hoznak létre, amely garantálja, hogy a megoldások megfelelnek majd az új rendszer irányában támasztott igényeknek. Ez az együttműködés nyitott azoknak a könyvtáraknak, amelyek ehhez a célhoz és a munkacsoporthoz csatlakozni kívánnak.
A könyvtárakkal való együttgondolkodás fontos további lépéseként meghívták a könyvtárak közötti együttműködés alapján kialakult könyvtári szolgáltatási platform, a FOLIO közösségét (szervezőket, technikusokat), hogy a könytárak első kézből ismerhessék meg a legújabb fejlesztéseket, és be tudjanak kapcsolódni a folyamatokba. 2017. január 17-én egésznapos rendezvény keretében párbeszédet folytatnak a FOLIO projektről, a lehetséges közösségi együttműködésről, egy olyan nyílt forráskódú platform kifejlesztéséért, amely képes a hagyományos könyvtárüzemeltetési funkciókat kiszolgálni, és lehetővé teszi az innovációt.
Forrás: Heti Attila Élő, http://konyvtaros.tumblr.com/post/154625507557/a-k%C3%B6nyvt%C3%A1rak-j%C3%B6v%C5%91je-nyitott-k%C3%B6nyvt%C3%A1ri-platform
Via: KIT hírlevél, 2016/47., 2016. december 21., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=egyseges_hatekony_konyvtari_rendszer_lesz_vajon_mikor

 
--Új mobilos MEK-alkalmazás
Egy MEK-felhasználó, Muráti Ákos új mobil applikációt készített, amely Windows 10 mobil, tablet és asztali platformra nyújt ingyenes lehetőséget a MEK katalógusában szereplő könyvek keresésére és olvasására. Az alkalmazás letölthető a Microsoft Áruházból: https://www.microsoft.com/hu-hu/store/p/magyar-elektronikus-konyvtar/9nblggh4ths0
Forrás: MEK Hírlevél, 2016. november 30.
Via: KIT Hírlevél, 2016/45., 2016. december 7.

 
--Az OSZK Könyvkiadó kiadványai
A Széchényi-emléknaphoz (OSZK Alapítási Ünnep, a könyvtár alapításának évfordulója) kapcsolódó tavalyi Tudományos Ülésszak első napján, 2016. november 24-én Boka László tudományos igazgató az ünnepet és az ülésszakot köszöntő rövid beszédében mutatta be az OSZK honlapon megjelenő OSZK Könyvkiadó aloldalt:
'Az OSZK mint Könyvkiadó hosszú évek óta rangos kiadványokkal van jelen a hazai könyvpiacon. Évente mintegy 26-30 kiadványunkat az intézmény páratlan állományára és munkatársai szaktudására építve, önállóan vagy neves hazai és nemzetközi kiadókkal karöltve jelentetjük meg, széles spektrumot átfogva: hasonmás kiadásokat, díszalbumokat, konferencia- és tanulmányköteteket, könyv-, sajtó- és művelődéstörténeti szakmunkákat, hézagpótló bibliográfiákat és kiállítási katalógusokat egyaránt kiadunk.
A kiadványok elsődleges célja az intézményi tudományos kutatások eredményeinek közzététele, de ezek mellett szükségessé teszi a nemzeti könyvtár országos feladataiból adódó egyedi bibliográfiai és szakkönyvtári tevékenység, illetőleg a gazdag múzeumi/ gyűjteményi háttér. A szakkönyvtári feladataink, valamint az intézményi hungarika-kutatások az OSZK páratlan kincseinek hasonmás kiadásait is több esetben igénylik, ugyanakkor a nemzeti könyvtár több rangos periodikát és egy bilingvis intézményi évkönyvet is jegyez.'
A kiadványok az OSZK könyvesboltjában kaphatók, vagy megrendelhetők az OSZK Kiadványtárától, a következő elérhetőségeken: Budai-Király Tímea, Tudományos Igazgatóság Kiadványtár, Országos Széchényi Könyvtár; 1827 Budapest, Budavári Palota F épület; Tel.: (00-36-1)22-43-878, e-mail: kiadvanytar@oszk.hu. A kiadványokról erre a linkre kattintva tájékozódhatunk: http://www.oszk.hu/kiadvanyok
 

PÁLYÁZATOK

--'Hunyadiak kora' – Magyarország a XV. században: történelmi és műveltségi vetélkedő
A Debreceni Benedek Elek Általános Iskola 'Hunyadiak kora' – Magyarország a XV. században címmel országos komplex történelmi és műveltségi vetélkedőt hirdet.
Az előző évek hagyományait folytatva, a vetélkedőhöz kapcsolódva rajzpályázatot hirdetnek alsó tagozatos, 1-4. osztályos tanulók részére. A pályázat témája: Hunyadi János, illetve Hunyadi Mátyás életéről szóló mesék, illetve mondák illusztrálása, a Hunyadiak törökellenes harcainak képi megjelenítése. A rajzpályázat célja:
- A kisiskolás tanulók megismertetése a Hunyadi család történetével és Magyarország történetében betöltött szerepével; a Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcairól szóló mondák képi megjelenítése; a tanulók képzelőerejének, kreativitásának fejlesztése; különféle rajztechnikák megismertetése a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően; a tehetséges tanulók felfedezése, bemutatkozása országos verseny keretében.
A pályázaton részt vehetnek bármely általános, illetve alapfokú művészeti iskola 1-4. osztályos tanulói, évfolyamonként külön kategóriában. Egy iskolából évfolyamonként több rajzot is várnak. Technika: szabadon választott. A rajzok mérete: A/3 vagy A/4.
Ajánlott irodalom: Komjáthy István - Mátyás-mondák könyve. Móra Kiadó 2004.
Lengyel Dénes: Régi magyar mondák. Móra Kiadó
Hunyadi Jánosról, Mátyás királyról és a korszak törökellenes harcairól szóló egyéb mondák és mesék.
A legjobb pályamunkák értékes könyv- és tárgyjutalomban részesülnek. A díjazott tanulókat és felkészítő tanáraikat meghívják az országos történelmi és műveltségi vetélkedő május végi döntőjén sorra kerülő díjátadásra.
Nevezési határidő: 2017. március 31. A rajzok beküldési határideje: 2017. május 5. Nevezési díj: nincs. A pályázatról bővebben érdeklődhetnek Lakatosné Kozma Andrea tanítónőnél a (00-36)52-534-189 telefonszámon vagy az andilakatos66@freemail.hu e-mail címen.
Levelezési cím: Debreceni Benedek Elek Általános Iskola, 4029 Debrecen, Bocskai tér 1.
Forrás: Bákai Magdolna


--XXIII. Országos József Attila Mese-, Vers- és Novellaíró Pályázat
A szombathelyi Oladi Általános Iskola és a SZOSZSZC Oladi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája ismét meghirdeti mese-, vers- és novellaíró pályázatát általános és középiskolásoknak. A pályázat postára adásának határideje: 2017. január 15.
A pályázat részletei elérhetők az Oladi Szakgimnázium és Szakközépiskolája honlapján: http://www.oladi.sulinet.hu/index.php/mindenfele/110-xxiii-oszagos-jozsef-attila-mese-vers-es-novellairo-palyazat
Forrás: Pályázatmenedzser / Pályázatfigyelő Hírlevél

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--Könyvtári nap Farkaslakán – Kistelepülési könyvtártámogató program Hargita megyében
2016. december 9-én Könyvtári nap keretében zárult a Farkaslaki Községi Könyvtárban a Hargita megyei Kistelepülési könyvtártámogató program 2016-os évi kiadása. A programról és a farkaslaki zárórendezvényről Bedő Melinda programkoordinátor tájékoztatott:
'Farkaslaka volt a harmadik résztvevője a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár 2015-ben indított, Hargita Megye Tanácsa által pénzügyileg jelentősen támogatott programnak, amelynek célja korszerű könyvtári szolgáltatásokhoz juttatni és szoktatni a megye falvaiban lakó gyermekeket és felnőtteket. A kezdeti 30 000 lejes támogatásból a Kájoni János Megyei Könyvtár létrehozott egy könyvtárközi kölcsönzésre szánt, változatos tartalmú, tetszetős kivitelezésű, új könyvekből összetevődő állományt, amelyet a programban részt vevő települések könyvtárainak meghatározott időre kölcsön ad.'
'A farkaslaki könyvtári nap gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt tanulságos és szórakoztató programokat kínált. A fiatalok irodalmi vetélkedő által eleveníthették fel gyermekkori és jelenlegi olvasóélményeiket. A negyedik osztályos tanulók az elektronika korában újra felfedezett régi japán mesélőtechnikával, a papírszínházzal előadott mesével szórakoztatták a közönséget.
A Kész átverés bizalomkeltő címmel a szervezők tréfás falugyűlésre hívták a helyi gazdaság- és vidékfejlesztés iránt érdeklődő felnőtteket, majd elméleti Farkaslakoma zárta a könyvtári napot. A bemutatott ételreceptek, mint például az egérhúsleves vagy a töltöttcica még kipróbálásra szorulnak, de a tizenéves előadók meggyőzték a közönséget arról, hogy ismerik a konyhai szakkifejezéseket, a műveletek sorrendjét, csupán az alapanyagok kiválasztása tért el a székely konyha hagyományaitól.'
'A Farkaslaki Községi Könyvtár a programban való részvétel folyamán több mint 100 új olvasót regisztrált, közülük sokan megjelentek a könyvtári nap egyes rendezvényein, de voltak, akik a zárórendezvényen ismerték meg az elszalasztott lehetőséget. A vetélkedők győztesei és az előadók könyvjutalomban részesültek, a gyermekek között tanszereket, a részt vevő felnőttek között tréfás góbénaptárakat sorsoltak ki a szervezők. A Megyei Könyvtár a 2017-es évre is tervezi a program folytatását a bögözi, oroszhegyi és bélbori könyvtár bevonásával, teljesítményjavítás céljából, ugyanakkor helyi kezdeményezésre részvételi lehetőséget nyújt további két községi könyvtárnak.'
Forrás: a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapja, Bedő Melinda programkoordinátor, http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/449/a-kistelepulesi-konyvtarfejleszto-program-2016-os-evi-zarorendezvenye
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/konyvallomany-kolcsonadasaval-lenditenek-fel-a-videki-konyvtarakat

 
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Évzáró irodalmi találkozó
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár irodalmi találkozóval zárta az évet 2016. december 29-én. Három kortárs költő volt a teltházas irodalmi est vendége: Kollár Árpád, Kovács András Ferenc és Markó Béla. Házigazdaként Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író kérdezte a költőket irodalomról, formákról, műfajokról és azok átjárhatóságáról, költői, írói szerepről, irodalom és közélet kapcsolatáról. A hangulatos est folyamán a közönség nagy örömére a költők fel is olvastak verseikből.
Az est három meghívottja közül Kollár Árpád az, aki nem kötött formákban versel, az újvidéki születésű, Magyarországon élő költő a Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt 2010 és 2016 között. Legutóbb gyermekvers-válogatása, a Milyen madár (Csimota, 2014) 2015-ben elnyerte Az Év Gyermekkönyve (Legjobb Gyermekkönyvíró 2014) díjat. Elsőként őt kérdezte Murányi Sándor Olivér, arról, hogy a formák mit jelentenek számára. Kollár Árpád elmondta, nagyon érdeklik őt is a kötött formák, hogy milyen költői hagyományaink vannak.
Markó Béla kedvelt versformája a szonett, legutóbbi kötetei Rekviem egy macskáért – Esszé, publicisztika 2011–2014 (Pesti Kalligram Kiadó, 2015), Brunó, a kedves véreb – Versek gyermekeknek és felnőtteknek (Noran Libro Kiadó, 2016) és Kerítés – Alkalmi és alkalmatlan versek 2008–2015 (Pesti Kalligram, 2016) címmel jelentek meg. Őt arról faggatta Murányi, hogyan sikerült megőriznie magában az alkotást, miközben hosszú ideig politikusként volt jelen a közéletben. Markó elmondta, majdnem egy évtizedig nem írt verset, gyermekversekkel tért vissza hosszabb szünet után az irodalomhoz.
Kovács András Ferenc (KAF), a kortárs magyar líra világirodalmi rangú képviselője, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjeként is tevékenykedik. Legutóbbi kötetei York napsütése zengő tombolás (Magvető Kiadó, 2014) és Egerek könyve (Magvető Kiadó, 2015) címmel jelentek meg. Murányi arról kérdezte elsőként, mennyire kell, hogy foglalkoztassa a költőt a közélet. Tulajdonképpen az lenne ideális, ha nem kellene, hogy foglalkoztassa - hangzott el a válaszban. Verseiben azért lecsapódnak a közélet aktuális problémái, bár nem politizál, tizenéves korától kialakult benne az érzékenység a közéleti problémák iránt. KAF szerint a lapkiadás, a könyvkiadás bajban van elsősorban Magyarországon, és az értelmiség hiába szól bele. Az idén támogatás hiányában megszűnt és a rendszerváltáskor induló, 2000 című magyarországi folyóirat búcsúszámából felolvasta Madagaszkár című versét.
A találkozó végén sokan dedikáltatták a versesköteteket a szerzőkkel.
Forrás és fotók a találkozóról: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/454/irodalmi-evzaro-csikban-kollar-arpad-kovacs-andras-ferenc-es-marko-bela-volt-a-konyvtar-vendege
Grafittiszerű absztrakt formavilág - Kopacz László képzőművész kiállítása
Kopacz László csíkszeredai képzőművész újabb alkotásai tekinthetők meg a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az Underground Totemek című kiállítás megnyitójára népes érdeklődő közönség gyűlt össze 2016. december 20-án. Túros Eszter művészetörténész méltatta a kiállított alkotásokat, amelyek formavilágára az absztrakt és a figurális sajátos összekapcsolódása, a grafittiszerű ábrázolásmód jellemző.
Az ifjú képzőművész Csíkszeredában született 1992-ben, a Nagy István Művészeti Középiskolában, majd a kolozsvári képzőművészeti és formatervezői egyetemen végezte tanulmányait, ugyanott mesterképzésen vett részt. Volt már ösztöndíjjal Londonban, jelenleg ugyancsak egy ösztöndíj-programnak köszönhetően Budapesten tanul. Több pályázaton és kiállításon is részt vett munkáival, első egyéni kiállítása 2013-ban volt látható szintén a csíkszeredai könyvtárban. Kopacz László aránylag hamar rátalált graffitiszerű, absztrakt formavilágára, amelyet folyamatosan tökéletesít és csiszolgat. Az egyetemi évek alatt ehhez hozzákapcsolódott egy igen erőteljes realisztikus fonal, jelenleg e kettő között próbál 'közös hangot' találni. A kettő sajátos ötvöződését tükrözik a mostani kiállításon látható festményei is. A kiállítás címében jelzett totemek, az ősi, törzsi kultúrák világát is megidézik az alkotások, amint a művész elmondta, a közelmúltban régi kultúrákat is tanulmányozott, ezek jel- és formavilága is vonzza.
Sajtóvisszhang: http://hargitanepe.eu/underground-totemek/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/452/absztrakt-grafittiszeru-formavilag--kopacz-laszlo-alkotasaibol-nyilt-kiallitas-a-konyvtarban
Borsodi L. László új prózaverskötetének bemutatója
Borsodi L. László legújabb prózaverskötetét mutatták be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 2016. december 8-án, nagy érdeklődés közepette, több mint százan érekeztek az eseményre. Az Utolér, szembejön címmel megjelent kötet a harmadik a költő prózaverskötetei sorában, a Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg, akárcsak az előző két kötet, Ráduly Margit képzőművész illusztrációival. Sarány István, a kiadó főszerkesztő-helyettese, a Hargita Népe napilap főszerkesztője beszélgetett az est folyamán a költővel és az illusztrátorral.
Borsodi L. László költő, kritikus civilben a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanára, magyartanári munkássága mellett iskolai évkönyvet és folyóiratot is szerkeszt, az Erdélyi Ferences Rendtartomány sajtóreferenseként is tevékenykedik. Verseivel, prózaverseivel, tanulmányaival és kritikáival 1995 óta van jelen az irodalmi lapokban, antológiákban.  Kötetei 1998 óta jelennek meg, a Székelyföld folyóiratban megjelent írásaiért 2015-ben Székelyföld-díjban részesült, Baka István költészetéről írta és védte meg doktori dissszerációját. Balázsolás című, gyermekeknek szánt prózaverskötete ugyancsak a Pallas-Akadémia kiadásában  jelent meg 2016-ban.
Sarány István felvezetőjében a költő által választott kifejezésforma, a prózavers elméleti kérdéseire tért ki, majd a költőt pályaválasztásával kapcsolatosan kérdezte, és új könyvéről beszélgettek.
'Az Utolér, szembejön az összegzés és a számvetés könyve: számvetés a lét átmenetiségével, szembenézés a személyes és az általános emberi megsemmisüléssel, világok pusztulásával, a záróra és a kapualj fenyegetettségében szembesülés és szembesítés a tér-idő felszámolódásával, az eszkatológiai remények hiányával...'
Borsodi L. László felolvasott a prózaverskönyv-triptichon mindhárom kötetéből, amelyek együtt  kerek egészet alkotnak. A szövegek nyelvi megkomponáltságán túl a ciklikusság, a ciklusokba rendezés lehet az egységgé szervező elv, mindhárom kötetben hét ciklusba szervezte a költő a verseket, a ciklusokon belül 7-7 verssel. Az intertextuális játékok és a szövegek képisége is egységbe foglalja a köteteket – hangzott el.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/447/borsodi-l.-laszlo-uj-prozaverskotetet-mutattak-be
Gazda József A hajótörött című új regényét mutatták be
A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör utolsó 2016-os találkozóján Gazda Józsefet, a neves szociográfiai és művészeti, valamint szépírót látta vendégül decemberben. 2016 októberében jelent meg Budapesten a szerző új regénye, A hajótörött, amely 1956-ban játszódik, a magyar szabadságharc előtti hónapok Romániájában. A meghívottal életéről, munkásságáról és új könyvéről Cseke Gábor író, az Olvasókör vezetője beszélgetett.
A Kovásznán élő Gazda József író, nyugalmazott tanár neve Kárpát-medence szerte ismert, számos könyv, főleg művészeti monográfiák, útirajzok, szociográfiák szerzője. Idén töltötte be 80. évét, akik ismerik, tudják róla, hogy ma is aktív, kutatói munkáját nyugdíjazása után sem hagyta abba. Az est folyamán tartalmas beszélgetés bontakozott ki, Cseke Gábor kérdéseire válaszolva Gazda József beszélt új regénye, A hajótörött témaválasztásáról. Kiderült, hogy az alaptörténet megtörtént eset, a regény hősét élő személyről mintázta, a könyv azonban fiktív környezetbe helyezi a cselekményt. A történelem szörnyű arcát akarta megmutatni, amely körülöttünk van, és amit még nem írt ki kellőképpen az irodalom - mondta el a regényről a szerző.
Korábban megjelent munkáiról, művészeti témájú írásairól és a népi-nemzeti szociográfiai műfajban született írásairól is kérdezte Cseke Gábor az írót. Az első ilyen témájú munkája az Így tudom, így mondom című, 1980-ban megjelent kötet volt, ez indította el a 'nemzeti szociográfia' műfajának megteremtése útján. A kötet számos dokumentumértékű fotót tartalmaz, a szerző saját felvételeit. Cseke Gábor kérdéseire írásban is válaszolt Gazda József, az interjú a Hargita Népe napilap 2016. december 7-i számában olvasható: http://hargitanepe.eu/olvasokori-beszelgetes-a-80-eves-gazda-jozseffel-a-hajotorott-szerzoje-revbe-ert/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/446/gazda-jozsef-volt-a-konyvtar-vendege-a-hajotorott-cimu-uj-regenyet-mutattak-be
 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Hagyomány és megújulás kettőse az alkotó építészetben
2016. december 7-én Kovács Csaba magyarországi építész, belsőépítész, egyetemi tanár tartott vetített képekkel gazdagon illusztrált előadást Hagyomány és megújulás kettőse az alkotó építészetben címmel a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A rendezvényre az intézmény által szervezett Háromszéki TÉT-estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) című előadássorozat keretében került sor.
A szakembertől megtudhattuk, az utóbbi évek szemléletváltásának köszönhetően a hagyomány és megújulás kettőségének kérdésköre az építészetben nemcsak a szakma, hanem a közvéleményalakítók érdeklődésének is a középpontjába került. Olyannyira, hogy ezt az igényt már a témában illetékesek sem hagyhatták figyelmen kívül, így elindulhatott a kettő egyensúlyát biztosító megoldások keresése. A tervezőirodája által ezen a téren elért eredményeket az áttervezések nyomán újjászületett épületek bemutatásával érzékeltette.
Fotók itt: http://tinyurl.com/hwzhyc6
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/84064-Alkot-ptszet.html
Versek ég és föld között – Para Olga verskötetének bemutatója
Sohasem késő nyilvánosság elé lépni, bátorságot venni s megmutatni magunkat, gondolatainkat a világnak – bizonyítja ezt a 2016. december 8-i könyvbemutató a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében, ahol Para Olga nyugdíjas magyartanárnő A Csillag és a Lant című, első önálló, magánkiadásban megjelent, elhunyt fiának emléket állító kötetét mutatták be.
Szonda Szabolcs örömmel köszöntötte a helybeli szerzőt, elmondta, nincs recept, hogy miként születik a vers, a próza, a művészi alkotás, egyfajta vágy kell kimondani, elmondani valamit abból, ami a belső, feszítő akaratból megszületik. Érzékenység szükséges, s ez Para Olga költészetében megtalálható.
A Parnasszus irodalmi kör vezetője, Józsa Attila úgy mutatta be Para Olgát, mint akinek költészetében mindig ott volt, ott van a visszapillantó tükör, aki versei hangulatával ég és föld között mozog.
A szépkorú Para Olgi néni meghatóan vallott életéről, az itthon-otthon élményről, a lellei csodálatos évekről, ahol sokáig tanított, s ahol gyászában felkarolták, a megpróbáltatás éveiről, amikor megfigyelték családjukat, majd a változás után hazaköltözve az itthoni életéről és az irodalmi körről, ahol barátokra lelt.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/97822/versek_eg_es_fold_kozott
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/84114-fjdalom-lrai-virgai.html
Levelek a szomszéd szobába: Dimény H. Árpád új verskötetének bemutatója
Nyáry Krisztián könyveihez hasonló bestseller is lehet Dimény H. Árpád legújabb kötete, a Levelek a szomszéd szobába, mert olyan párkapcsolati mélységekbe, intimitásokba enged betekintést, amelyek akár zavarba is hozhatták azokat, akik hús-vér emberként megismerték a szerzőt a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban 2016. december 9-én, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében tartott kötetbemutatón.
Az új versek „vegytiszta magánéleti líra”, és bár nyilvánvaló, hogy az élet, a házasság mindennapjai is ihletadóak tudnak lenni, már a beszélgetés elején feltette a kérdést Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, hogy a fikció mennyire szövi át a szoba magányában feltoluló vallomásokat.
A régi könyvbemutatók hagyományát felelevenítve, a kötetből nem a szerző, hanem Pálffy Tibor színművész olvasott fel – kettejük közt kisebb értelmezési vita is kialakult a szó szoros értelmében vett és átvitt értelmű „meztelenség” ügyében. Hogy a költő tárja-e fel inkább magát, amikor legbensőbb érzéseit kiadja, vagy a színész, amikor a színpadon sokadik énjét felmutatja – nyitott kérdés marad. Dimény H. Árpádnak ellenben „vallatója” kérdésére muszáj volt válaszolnia: „a legfontosabb, amit megtapasztaltam, az ember, ha nem szeret, akkor már halott”, mondta a negyvenedik évét még nem betöltött költő.
Fotók itt: http://tinyurl.com/h67zuh8
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/84113-meztelenebb.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/97925/elet_=_szerelem
Waldorfos ajándéktárgyak – Vásár a könyvtár előcsarnokában
A Waldorf mint fogalom Fekete Rékának köszönhetően 1994-től vonult be a sepsiszentgyörgyi lakosság köztudatába. A „test, a lélek és a szellem iskoláját” vidékünkön jelentős figyelem, érdeklődés övezi.
A Waldorf-közösség évente szervez kisebb-nagyobb méretű – attól függően, hogy hány évfolyama van abban az esztendőben – adventi vásárt, ezt idén a Bod Péter Megyei Könyvtár előcsarnokában tartották meg 2016. december 10-én.
A szervezők elmondták, azért erős az advent hagyománya a Waldorf-iskolákban, mert a nagy várakozás egyben a közös együttműködés időszaka –a szülők is bekapcsolódnak –, és ez a pedagógiai módszer egyik erőssége.
Még 1996-ban, a szülők kezdeményezésére jött létre egy egyesület, amely segíti a rendezvények kivitelezését. A gyermekek, pedagógusok, szülők által közösen megálmodott és elkészített ajándéktárgyak vásárlásából befolyt összegeket pedig adományként kezelik.
A vásáron számos kíváncsiskodó megfordult, és érdeklődve szemlélték a munkákat: akadt itt, a saját gyógynövény- és fűszerkertből óvodások által begyűjtött és tasakolt ajándékoktól kezdve a nemezelt, faragott igényes munkákig minden.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/84203-Waldorfos-ajndktrgyak.html
A Többlet folyóirat bemutatója
Az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság és a Többlet folyóirat szerkesztőségének szervezésében került sor a kiadvány és legutóbbi lapszámai bemutatójára Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében, 2016. december 28-án, szerdán. A kiadványt bemutatta Egyed Péter kolozsvári filozófus, egyetemi tanár és Soós Amália Mária szerkesztő. A bemutató során és azt követően kötetlen beszélgetés alakult ki a folyóirat által taglalt témákról, a lapszámokat a helyszínen fellapozhatták, illetve magukkal vihették a rendezvényen részt vevők.
Fotók itt: http://tinyurl.com/j7a636k
Nem kell a könyvet temetni – Évértékelő beszélgetés
Nem temethető a könyv, az unokáknak sem kell elmagyarázni majd, mire szolgál a kemény táblák közé szorított sok lap – vonhattuk le a végkövetkeztetést Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei könyvtár igazgatójának évértékelőjéből.
Örvendetes, hogy nem csökkent a látogatók száma, és minden korosztály, ízlés, olvasói réteg megtalálta-megtalálja a maga olvasmányait. A könyvtár évek óta követi stratégiáját: Könyvkelengye programjával a legkisebbeknél kezdi az olvasóvá formálást, a Varázskuckó, a Csodalámpa Olvasóklub az óvodásokat–kisiskolásokat célozza meg, a csernátoni olvasótábornak és azt megelőző vetélkedőnek a gimnazisták jelentik a célcsoportját, az ifjaknak-felnőtteknek pedig kortárs irodalmi találkozók, a keresett művek szerzőivel való beszélgetőestek jelentik az élményt, ami visszatéríti őket a könyvek házába.
Teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/aktualis/84551-Nem-kell-knyvet-temetni.html
 

--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A könyvtárban 2016. december 5. és 29. között könyvkiállítás volt látható a karácsonyi témájú könyvtári dokumentumokból.
Az intézmény december 15. és 23. között újra meghirdette a Vakajándék elnevezésű programot, amelynek célja közelebb hozni az olvasókhoz a klasszikus szépirodalmat, olyan művet adni az ünnepek idejére olvasni, amely újdonság számukra, mivel a könyvtár legújabb, eddig még nem kölcsönzött irodalmából származik. A játék, mert egy kicsit az is, lényege, hogy a felnőtt olvasók, a meghatározott három kölcsönözhető könyvön kívül, negyediknek egy szépen becsomagolt könyvet választhattak. A könyv meglepetés volt, hiszen csak otthon láthatták, mit is választottak ki a rengeteg becsomagolt könyv közül. A könyv mellé egy kis cédulát is tettek, amelyre ráírhatták véleményüket a könyvről, magáról a játékról, valamint kifejthették véleményüket a könyvtárról, illetve javasolhattak bármit a könyvtárral kapcsolatosan. A könyvet a határidő lejárta után vissza kellett vinni a könyvtárba. A program keretében, „látatlanban” ajánlott mű elolvasásával megpróbált a könyvtár egy kis szellemi többletet nyújtani az ünnepek idejére.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

 
--Vakrandi az udvarhelyi könyvtárban
Egy magyarországi könyvtártól vette az ötletet Dáné Melinda, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár könyvtárosa, a kezdeményezés ötletgazdája. 'Lényegében játékra invitáljuk az olvasókat' – mondta, hiszen a téka köteteit csomagolták be barna papírba, majd jelzettel látták el, és külön polcra pakolták. Innen lehet válogatni. A rejtett cél az, hogy olyan könyvet is kézhez kapjon az olvasó, amit amúgy nem olvasna el, például aki általában lektűrt olvas, az szépirodalmat is kifoghat. Könyvtárosként azt vette észre, hogy sokan leginkább első benyomás alapján ítélnek meg egy könyvet – hogyan néz ki, mennyien kölcsönözték –, de ennek ellenkezőjére is van példa, egyesek kifejezetten az újdonságokat keresik. Az olvasónak általában fontos a borító, a cím, a szerző, a vakrandin azonban nem tud semmit a könyvről. Dáné Melinda elmondta, igyekeztek magyar és világirodalmi alkotásokat, leginkább szépirodalmi köteteket kiválasztani, amelyek elnyerhetik a játékban részt vevők tetszését. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy akinek van kedve, írhat rövid beszámolót is az újonnan megismert könyvről, a legjobb írásokat könyvvel vagy mozijeggyel díjazzák majd. A könyvtárosok azt tapasztalják, hogy az olvasók nagy kedvvel vetik bele magukat az ismeretlen könyvekkel való találkozásba.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/magazin/vakrandi-az-udvarhelyi-konyvtarban

 
--Vakrandit szerveztek a kreatív könyvtárosok Kaposváron
Év végi vakrandit szervezett 2016 decemberében a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár: az olvasók barna papírba csomagolt, spárgával átkötött, vagyis előre nem látható könyveket kölcsönözhettek, hogy csak otthon szembesüljenek azzal, mit dobott nekik a kreatív rulett. A kaposvári intézményben külön polcon sorakoztak a zsákbamacska-könyvek, a könyvtárosok több mint 200 kötetet csomagoltak be a játékos kedvű olvasóknak. Hogy mi jutott nekik és mennyire tetszett, arról feltölthették beszámolójukat az Instagramra, és a legjobbakat mozijeggyel díjazták.
Nyilván ízlések és pofonok, de nem cél, hogy emészthetetlen vagy szinte olvashatatlan könyvet csomagoljon ki a (negatívan) meglepett vakrandizó, ezért a manapság legnépszerűbb szerzők művei vettek részt a játékban. A könyvtárosok szerint a legjobb az egészben az, hogy így sokan olyan könyvet is elolvasnak, amit nem feltétlenül kölcsönöznének – ezért várhatóan újabb és újabb könyv-vakrandit szerveznek majd.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20161214_Vakrandit_szerveznek_a_kreativ_konyvtarosok

 
--Philobiblon (Könyvbarát) – Prof. dr. Péter Mihály lett a könyvtár díjazottja
A Maros Megyei Könyvtár Pro Libri Senator kiválósági díjával ismerték el 2016. november 25-én dr. Péter Mihály Heinrich orvosprofesszort, akadémikust a Philobiblon (Könyvbarát) – 2016 rendezvénysorozat keretében. Az ünnepeltről elhangzott, hogy a megye tudományos életének jeles képviselője, és a könyvtár jó barátjaként gyakran fordul meg az intézményben. A kitüntetett életéről és pályájáról prof. dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár írt méltatást.
Péter Mihály, a MOGYE nyugalmazott professzora, 1929-ben született Kibéden. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben érdemoklevéllel végezte el tanulmányait, és rövid körorvosi kitérő után a mikrobiológiai tanszéken alkalmazták gyakornoknak. 1990-ben nyerte el az egyetemi tanári címet, amelynek birtokában 1991-től 1999-ig a mikrobiológia tanszéket vezette. Tudományos munkássága, amelynek eredményeihez német- és magyarországi, valamint norvégiai tanulmányutak járultak hozzá, az orvosi mikrobiológia több területét fogta át. László János professzorral és csapatával jelentős eredményeket értek el a B-típusú hepatitis vírusának kutatásában. Munkásságának eredményét egyetemi jegyzetek, szakkönyvek, szakkönyvekbe, emlékkönyvekbe írt fejezetek jelzik. Orvostörténeti munkássága hasonlóképpen jelentős.
Az ünnepségen Vasile Dobrescu történészprofesszort is Pro Libri Senator díjjal jutalmazta a könyvtár, a fiatal tehetségeknek szánt elismerést az Európa Általános Iskola tanulója kapta.
Teljes írás itt: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/prof-dr-p%C3%A9ter-mih%C3%A1ly-megyei-k%C3%B6nyvt%C3%A1r-d%C3%ADjazottja

 
--Költők seregszemléje a Szatmár Megyei Könyvtárban
A Szatmár Megyei Könyvtár rendhagyó találkozót szervezett Szatmár megyében élő és alkotó költőkkel 2016. december 16-án, az intézmény olvasótermében. Elek György, Fischer Botond, G. Katona József, Jánk Károly, Kádár Ferenc, Sróth Ödön, Simonfy József, Zazar Zoltán költők voltak a meghívottak. Utóbbi esetében friss kötetének bemutatójára is sor került. A költők köteteiből vásárolni lehetett, dedikáltak is. A meghívottak alkotásaikból olvastak fel, lehetőség volt a velük való kötetlen, szabad beszélgetésre is.
Forrás: http://www.szatmar.ro/Koltok_seregszemleje_a_konyvtarban/hirek/82528

 
--Népmesébe szőve mutatták be Jász-Nagykun-Szolnok megye értékeit
Jász-Nagykun-Szolnok megye természeti, épített és képzőművészeti értékeit mutatták be népmesébe szőve azok az általános iskolás gyerekek, akik részt vettek a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és a Szolnok Televízió által közösen, immár másodjára meghirdetett népmeseíró pályázaton 2016-ban. A Gyermekkönyvtár munkatársa, Munkácsiné Szabó Katalin elmondta, a Tisza szépségeit és kincseit sokan foglalták történetbe, volt, aki bemutatta a folyó halait vagy a Tabán születését. A Tisza-tóról is születtek mesék, a tavirózsa és a vízitündér nem egynek volt szereplője. Volt aki Mátyás király fájáról, a kunhalmokról vagy Jászárokszállás kincseiről írt. Néhány korábbi és mostani népmese olyan kiváló lett, hogy a verseny kiírói úgy döntöttek, ezekből könyvet szerkesztenek és adnak ki, amely sajátos módon ismerteti meg a megye értékeit, szépségeit az olvasókkal, és nem csak a gyermekekkel. 27 pályamű érkezett a vetélkedőre, a megye minden részéből: Tiszafüredről, Törökszentmiklósról, Szolnokról, Fegyvernekről, Tiszaföldvárról, Martfűről, Jászárokszállásról és persze Szolnok négy-öt iskolájából is. Az eredményhirdetést 2016. december 2-án tartották.
Forrás: http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/nepmeseket-irtak-megyenkrol-695520

 
KITEKINTŐ

--A Kongresszusi Könyvtár: az első világtérkép, egy Gutenberg Biblia és rengeteg könyv
38 millió könyv, 14 millió fotó, 5,5 millió térkép, 70 millió kézirat - csak hogy folytassuk az egyébként sem rövid sort. Ha rekordszámokról van szó, akkor a washingtoni Kongresszusi Könyvtár mindenképpen viszi a pálmát.
Az összesen 62 millió darabból álló gyűjteményt három fő épületben helyezték el, amelyeket földalatti folyosók kötnek össze. A könyvtár alapvető feladata a törvényhozók munkájának segítése és az ehhez szükséges könyvek, egyéb dokumentumok biztosítása, válogatása. A számokat elnézve valljuk be, ez azért nem kis feladat.
Ez a könyvtár - ahova minden nap 15 ezer új kiállítási darab érkezik, és ahol több mint 100 ezer képregény található - tartja számon egyébként a legnagyobb hungarikagyűjteményt is. Sajnos, a kíváncsi látogató nem teheti be mindenhová a lábát, a legérdekesebb darabokra azért mégis vethet egy pillantást. Ilyen például a Gutenberg Biblia, amelynek egyik, felbecsülhetetlen példányát is a Kongresszusi Könyvtár őrzi. De az első világtérképről sem feledkezhetünk meg, amelyet az amerikai kormány 2001-ben, végre valahára, potom 10 millió dollárért kaparintott meg.
Forrás és fotógaléria itt: http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/vilag_legnagyobb_konyvtar_kongresszus_washington
Via: KIT Hírlevél, 2016/45., 2016. december 7., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=az_elso_vilagterkep_egy_gutenberg_biblia_es_a_rengetegnel_is_tobb_konyv_-_a_kongresszusi_konyvtar

 
--Dokk1 – a dán tudásventilátor: Európa kulturális fővárosában
Igazi közösségi és multikulturális találkozóhelyként szolgáló könyvtárat tervezett a Schmidt, Hammer & Lassen építésziroda Aarhus városába. A modern piazzaként működő, 25 ezer négyzetméteres épület üvegfelületeivel újradefiniálja a város és a víz kapcsolatát.
A Skandinávia legnagyobb városi könyvtárának helyet adó vízparti épület több, mint egy 25 ezer négyzetméteres, csupán az olvasásnak szentelt intézmény. A városlakók számára igazi közösségi, multikulturális találkozási hely, ahol napi 4000 látogató részvételével élénken zajlik az ismeretek és a lehetőségek csereberéje. A tervezők egy 21. századi piazzát, a tudástársadalom ikonját álmodták meg, amely ösztönzi és támogatja a kreatív együttműködést. A város az intézmény nevének kitalálására ötletpályázatot írt ki, amelyre 1250 javaslat érkezett. Az egyetemnek köszönhetően Aarhus fiatalos, dinamikusan fejlődik, a lakosság közel egynegyede az egyetemi intézményekben dolgozik vagy tanul. Ez különösen nagy lendületet ad a szellemi és kulturális központtá válásnak, amelynek eredményeként 2017-ben a település Európa kulturális fővárosa lesz.
Teljes cikk és fotók itt: http://epiteszforum.hu/dokk-1-a-dan-tudasventilator2
Forrás: KIT hírlevél 2016/47., 2016. december 21., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=a_dokk1-rol_megint_europa_kulturalis_fovarosaban

 
--Fellázadtak a német egyetemek és könyvtárak a szabad tudásért
2017. január elsejétől a legnagyobb német kutatóintézetek és egyetemek könyvtáraiban nem lesz többé elérhető egy sor fontos tudományos publikáció. Több mint hatvan intézet csatlakozott a bojkotthoz, amelynek célpontja a világ legnagyobb tudományos kiadója, az Elsevier.
A göttingeni egyetem közleményéből kiderül, hogy az európai egyetemek elitjébe tartozó intézményben 440 folyóirathoz nem lesz hozzáférése a hallgatóknak és az oktatóknak. A tudományos munka azért nem lehetetlenül el, ha valakinek szüksége lesz egy cikkre, azt jeleznie kell majd az egyetem könyvtárának, és az intézet megveszi számára azt a publikációt, a költségeket pedig az egyetem állja.
Bár Magyarországon nem ismeretlen jelenség, hogy felsőoktatási intézményeknek nincs hozzáférésük a jelentősebb tudományos folyóiratokhoz, a németeknél nem a pénzhiány vagy a spórolás miatt mondják le az előfizetéseket az egyetemek. Az akció célja, hogy megtörjék a folyóiratkiadókat, amelyek sok kutató szerint egyre pofátlanabbul élősködnek a tudományos világon.
Forrás és teljes cikk itt: http://444.hu/2016/12/22/fellazadtak-a-nemet-egyetemek-es-konyvtarak-a-szabad-tudasert?fbfanpage444+20161222+1925
 
 
--Szíriai menekült könyvtáros lett Hollandiában az év könyvtárosa
Juan Khalaf öt éve dolgozik a Brabant tartomány Oosterhout települését és környékét ellátó könyvtárban. Őt választotta a zsűri a 2016-2017 év legjobb holland könyvtárosának. A verseny döntőjében a szíriai menekült Khalaf az NBD Biblion Díjat Astrid van Dam (ezüstdíjas) és Leo Willemse (bronzdíjas) könyvtárosok előtt nyerte el. A Biblotheekblad videóinterjút is készített a díjazottal.
Forrás: http://www.bibliotheekblad.nl/audiovisueel/item/328
Via: KIT Hírlevél, 2016/45., 2016. december 7., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=sziriai_menekult_konyvtaros_lett_hollandiaban_az_ev_konyvtarosa

 
--Olvass a metróban!
Érdekesebb lesz az utazás a chicagói metró piros és kék vonalán közlekedőknek, a Chicago Public Library (CPL) és a Chicago Transit Authority (CTA) között létrejött együttműködésnek köszönhetően: az utasok a városhoz kapcsolódó digitális tartalmakhoz, cikkekhez, blogokhoz, e-könyvekhez és kvízekhez kapnak hozzáférést a CTA által biztosított 4G wifin keresztül. A könyvtár digitális tartalmait - amelyek között kiemelt helyet foglalnak el azon szerzők művei, akik a város szülöttei - saját eszközeiken böngészgethetik az utasok.
A CPL és a Reaching Across Illinois Library System (RAILS) partnersége keretében pedig - függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e olvasójeggyel vagy sem - további ingyenes e-könyvekhez, filmekhez és zenékhez férhetnek hozzá a közösség tagjai a CPL honlapján keresztül. Ha pedig regisztrálnak az újonnan bevezetendő e-olvasójegyre, további ingyenes tartalmakhoz kaphatnak hozzáférést a chicagói közkönyvtár szolgáltatásaként. Az új szolgáltatás közös marketingkampányát 2017 elején kezdi meg a CPL és a CTA.
Forrás: Librarian day by day, 2016. december 1., http://librariandbd.blogspot.ro/2016_12_01_archive.html

 
--Szentmártoni János maradt a Magyar Írószövetség elnöke
Újra Szentmártoni Jánost választotta elnökévé a Magyar Írószövetség választmánya a szervezet 2016. december 10-én tartott tisztújító közgyűlésén. Szentmártoni János író, költő egyedüli jelöltként indult a posztért, amelyet az előző két ciklusban is betöltött. A József Attila-díjas alkotó 2010 óta vezeti a Magyar Írószövetséget.
Az újra megválasztott elnök a tisztújító közgyűlés után tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az elkövetkező időszakban a legfontosabb feladat a Magyar Írószövetség jövőképnek, szerepének a megfogalmazása lesz.
Az elnök azoknak is megköszönte a jelenlétet és a munkát, akik nem őt vagy a jelenlegi vezetőséget szerették volna a szervezet élén látni. Szentmártoni János elismerte, hogy egy kilencszáz fős szervezetben nem tetszhet mindenkinek az, ahogy a vezetőség végzi a munkáját, de ezzel számolnia kell mindenkinek, aki vezetői szerepet vállal. Mint fogalmazott, eddig is igyekezett bizonyítani munkájával – szerkesztőként és írószövetségi elnökként egyaránt –, hogy nem árkokat ástak kollégáival, hanem éppen hogy hidakat építettek táborok, nemzedékek, vélemények között.
Mint kifejtette, amennyiben az írószövetség azon tagjai, akik elégedetlenek a jelen vezetéssel, időben kérték volna, hogy a szervezet adjon teret vagy kommunikációs csatornát számukra ahhoz, hogy bemutatkozhassanak a maguk programjával, akkor a demokratikus szabályoknak megfelelően ennek eleget tettek volna.
Forrás: http://mno.hu/grund/szentmartoni-janos-maradt-az-iroszovetseg-elnoke-1375820

 
--Schmidt Máriáéknál a Kertész-hagyaték
2017 januárjától működteti a tavaly elhunyt Nobel-díjas író, Kertész Imre hagyatékának gondozására és írói emlékének ápolására létrejött Kertész Imre Intézetet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, amelynek főigazgatója Schmidt Mária.
Kertész Imre özvegyével, a 2016 szeptemberében elhunyt Kertész Magdával létrejött megállapodás alapján a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány lett a Nobel-díjas szerző írói hagyatékának felhasználója és gondozója. A közalapítvány kuratóriuma december elején egyhangú döntéssel határozott a Kertész Imre Intézet létrehozásáról. A döntés értelmében a 2017 januárjától működő intézet feladata lesz az író emlékének és szellemi hagyatékának méltó gondozása, kiadatlan művei és a róla szóló irodalmi anyagok összegyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése, valamint szándékában áll a budapesti, Török utcai lakás - ahol az író 1954 és 1995 között élt és alkotott - emlékmúzeumként való működtetése.
A Kertész Imre Intézet alapítására és működtetésére a közalapítvány fenntartója, a kormány biztosítja a szükséges forrást.
Konrád György Kossuth-díjas író a Népszava kérdésére elmondta, hogy ő nem így tett volna, de hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani Kertész Imre, illetve özvegye akaratát. Egyébként Konrád szerint nem árt, ha mindazokat a műveleteket végrehajtják, amelyet az említett alapítvány céljául kitűzött - de egy író sohasem azé, aki pénzt ad a hagyatékért, hanem az olvasóké és a saját, tovább élő szelleméé.
Forrás és teljes cikk itt: http://nepszava.hu/cikk/1115539-schmidt-mariaeknal-a-kertesz-hagyatek

 
HAZAI

--Érdemleges munkát végezni (Új vezető a Balassi Intézet élén)
A Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézete hosszú szünet után – korábbi vezetőjének, Lakatos Mihálynak a megbízatása 2015 augusztusában járt le – folytathatja tevékenységét, immár Szebeni Zsuzsa irányításával.
Szebeni Zsuzsa 1970-ben született Kolozsváron, irodalom–filozófia szakon végzett, színháztörténész. Ösztöndíjjal került Budapestre, házassága, majd munkája oda kötötte. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet határon túli referenseként pályázta meg a sepsiszentgyörgyi fiókintézet vezetői tisztségét, ami azért fontos, mert – bár munkája színházközpontú volt – húszéves muzeológiai háttérrel jószerével minden Kárpát-medencei kulturális intézményt sikerült megismernie. Munkássága Háromszéken sem ismeretlen, több, a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatott kiállítás kurátora volt, és néhány általa szervezett tárlatnak utóélete is lett: a 2010-es Bánffy-kiállításnak köszönhetően készült el a Székely Nemzeti Múzeumban az a Csaba királyfi-vitrálium, amelyet még Bánffy Miklós tervezett, vagy a 2008-as Ignácz Rózsa-kiállítást követően nyílt az írónőnek emlékszobája Kovásznán, a Kiss Manyi-kiállítás után Zágonban.
A Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi fiókintézetének frissen kinevezett vezetőjét terveiről kérdezte a Háromszék napilap munkatársa, a beszélgetés itt olvasható: http://www.3szek.ro/load/cikk/98308/erdemleges_munkat_vegezni_uj_vezeto_a_balassi_intezet_elen

 
--Könyvtár önerőből Csíkszentléleken – közösségi térnek szánják
A helyi közösség összefogásának eredményeként könyvtármegnyitót tartottak Csíkszentléleken, 2016. december 12-én. A könyvtár a polgármesteri hivatal mögötti régi bikaistállóban, a mai Közösségi Ház épületében kapott helyet. A Csíkszentlélekért Egyesület vetette fel az ötletet, hogy miért ne használhatnák közösségi célokra az ingatlant – mondta el György Béla, az egyesület alelnöke.
Az épületet a helyiek kalákában újították fel, az alsó szint egyik részében könyvtárat alakítottak ki, ugyancsak a helyi lakosok adományaiból. Jelenleg közel 2800 kötetből áll az állomány, és mintegy 500 kötet vár még leltározásra. A könyvespolcok mellett számítógépek állnak a látogatók rendelkezésére, és a gyermekek számára is berendeztek egy kisebb helyiséget. A könyvtár minden hétfőn 17 és 19 óra között tart nyitva, helyi önkéntesek felügyelete mellett. Az alelnök rámutatott, nem csak könyvtárként fogják használni, különböző események színhelye is lesz, gyermekfoglalkozásokat, filmvetítéseket is lehet tartani ott, valamint pingpongasztalt is felszereltek.
Forrás: http://hargitanepe.eu/konyvtar-onerobol/
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/kozossegi-ternek-szanjak-az-ujonnan-letrehozott-csikszentleleki-konyvtarat

 
--Méltó helyre került könyvadomány
‘2016 márciusában kaptam egy elektronikus levelet a hajdani egyetemi társamtól és későbbi kollégámtól, a brassói 8-as számú általános iskola könyvtárosnőjétől, Iliena Cibucă-től, hogy iskolájukban gyermeklétszám híján a magyar szekció meg fog szűnni. Mindez attól lett jelentős számomra is, hogy a könyvtárban található, több mint 2500 magyar nyelvű kötet sorsáról kellett dönteni. Ha az iskolában marad, akkor a román ajkú gyerekek nem fogják használni. Ezért kérte a tanácsot tőlem, hogy hová lehetne továbbadni. ... körbekérdeztem jó néhány, Hargita és Kovászna megyei iskolai könyvtárost, míg végül sikerült partnert találnom az ügy lebonyolítására, a volt könyvtárosi szakon végzett egyetemi társam, Orbán Irénke személyében. Jó helyen kopogtattam! Orbán Irénke a székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskola vezetőségével beszélt, akik örömmel fogadták a felkínált lehetőséget. Ileanával lebeszélve, 2016 október elején, az Iskolai Könyvtári Világhónap idejére esvén, Székelyderzsre költöztek a brassói 8-as számú általános iskola könyvtárának magyar nyelvű kötetei. Feldolgozásuk folyamatban van.’
Forrás: Borbé Levente, Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda; teljes cikk itt: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2016/12/melto-helyre-kerult-konyvadomany.html

 
--Közel kétezer új kötettel gazdagodott a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
Rekordméretű összeget költhetett 2016-ban a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vezetősége azokra az új kötetekre, amelyekkel az intézmény könyvállományát bővítették. A tudományos megfigyelésekhez és bemutatókhoz szükséges technikai felszerelések beszerzését sem hanyagolták el, így naprendszerünk égitestjeit is megfigyelhetik a csillagászat iránt érdeklődő könyvtárlátogatók.
Közel 51 ezer lej értékben gyarapodott idén a városi könyvtár állománya, így tavalyhoz képest 1772 kötettel több áll az olvasók rendelkezésére. Saját költségvetésből közel 19 ezer lejre 364 szépirodalmi művet vásároltak a felnőtt olvasók számára, továbbá néhány tudományos folyóiratot is, ugyanakkor előfizettek a Hivatalos Közlöny elektronikus változatára. Egy belföldi és egy külföldi pályázat 15 300 lejes összértékének eredménye 473 tudományos kiadvány, illetve kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom. Az olvasók adományai 1011 kötettel gazdagították az intézmény könyvállományát, közel 16 ezer lej értékben. Ezek által pótolják az elveszett, valamint megrongálódott példányokat – közölte Kovács Erzsébet könyvtáros.
Szintén pályázati pénzből 3500 lej értékben bővítették a városi kórházban működtetett kölcsönző könyvállományát, valamint általános műveltségi vetélkedőt szerveztek a helyi 5–8. osztályos diákoknak, amelyre 3350 lejt költöttek. Ugyanakkor beszereztek egy 5650 lejes hordozható csillagászati teleszkópot is, továbbá egy 5800 lej értékű, ugyancsak hordozható napfigyelőt, mindkettőt környezetvédelmi pályázatból, ismeretterjesztő és tudományos megfigyelések, valamint bemutatók céljából – mondta el Sándor Krisztina, a könyvtár munkatársa.
Az olvasók igénye határozza meg, milyen könyveket szerez be a székelyudvarhelyi városi könyvtár. Ebben az évben a felnőtt olvasók jó része a magyar szerzők közül Fejős Éva, Ugron Zsolna, Tormay Cécile, míg a más nemzetiségűek közül Borsa Brown, Moyes Jojo, Elif Shafak műveit keresték, ezekre alakultak ki hosszú várólisták, ezért vásárláskor is előnyt élvezett ezek beszerzése – magyarázta Kovács Erzsébet könyvtáros.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/kozel-ketezer-uj-kotettel-gazdagodott-a-szekelyudvarhelyi-varosi-konyvtar

 
--Mennyi az annyi a székelyudvarhelyi kulturális intézményekben?
A székelyudvarhelyi kulturális intézmények vezetői szerint szűkös, más székelyföldi városokhoz képest eltörpülő költségvetésekkel dolgoznak, mégis igyekeznek a legtöbbet a kultúrakedvelő közönség elé vinni. A Székelyhon.ro portál reflektorfénybe helyezte a székelyudvarhelyi kulturális intézmények éves költségvetését: 'A városháza sajtóosztálya által közölt adatok szerint jelenleg legnagyobb éves költségvetése a Haáz Rezső Múzeumnak van, összesen 1,4 millió lejből gazdálkodik, a második legnagyobb pedig a Művelődési Házé, összesen 1,12 millió lej. A Tomcsa Sándor Színház költségvetése idén 663 ezer lejről 900 ezer lejre emelkedett. Az Udvarhelyi Néptáncműhely évi 610 ezer lejes, a Városi Könyvtár pedig 587 ezer lejes költségvetésből tartja fenn magát.’
A székelyudvarhelyi városi könyvtárra vonatkozó adatsorok:
'A Városi Könyvtár számára 2012 óta összesen tizenhét poszt volt jóváhagyva, 2015 januárja óta a meghatározott időre szóló munkaviszonyt minden alkalmazott esetében meghatározatlan időre cserélték, a tizenhét főből tizenhárom könyvtáros, míg négy kisegítőként dolgozik.'
'A közölt adatok szerint a városi tékában az osztályvezető könyvtáros keres a legjobban, bruttó fizetése 2969, a könyvtárosok között a legnagyobb bruttó fizetés 2053, a legkisebb pedig 1294 lej. Az adminisztratív személyzetből a könyvelő keres legjobban, bruttó fizetése 1900 lej, a legkevesebb fizetés a könyvkötőnek jut, aki bruttó 1294 lejt kap.'
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/mennyi-az-annyi-a-szekelyudvarhelyi-kulturalis-intezmenyekben

 
--Közeleg az ítélethirdetés a Batthyáneum-perben
2017. január 17-re tűzte ki a következő tárgyalást a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatásáról szóló perében a gyulafehérvári táblabíróság. Egyben felszólította az egyház által javasolt szakértőt, Buzogány Dezső kolozsvári egyetemi tanárt, hogy akkorra készítse el a perdöntőnek tekintett latin nyelvű dokumentum fordítását.
Mint Komáromi Attila, a gyulafehérvári római katolikus érsekség jogásza az MTI-nek elmondta, ezzel ítélethirdetéshez közeledik a per alapszakasza. A per tétje, hogy vissza kell-e szolgáltatni a római katolikus egyháznak a Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök által a 18. században létesített gyulafehérvári könyvtár és csillagvizsgáló épületét és gyűjteményét.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
A páratlan értékű könyvtárat a római katolikus egyháztól vette el a román kommunista állam, ám visszaszolgáltatását mindeddig Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva halogatták. A püspök 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. A román állam képviselői úgy értékelik, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára.
A korábbi tárgyalásokon az állam képviselői Ioan Aurel Pop kolozsvári történészt, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorát, az egyház képviselői pedig Buzogány Dezső református teológiai professzort kérték fel a végrendelet lefordítására. Ioan Aurel Pop fordítását az egyház képviselői kifogásolták az ügy korábbi tárgyalásán.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatásának ügyében. A román kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly szeptemberben elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon. Ebben a perben születhet elsőfokú ítélet 2017 elején. Potyó Ferenc, a római katolikus érsekség általános helynöke az MTI-nek korábban elmondta: a gyűjtemény gondozásában készek együttműködni a román állammal, de ehhez kiindulási pontnak tekintik az államosítás előtti állapot visszaállítását, amikor az egyház volt a könyvtár egyedüli tulajdonosa.
Forrás: http://erdely.ma/hitvilag.php?id=205289&cim=kozeleg_az_itelethirdetes_a_batthyaneum_perben

 
--Három asszony, három sors
Szerényen, kitartóan Erdély, Székelyföld hírnevét népszerűsíti az országhatárokon átívelő eszperantó világban: Szász Lenke, Parajdon élő nyugalmazott romántanárnő Szemlér Ferenc- és Ioan Slavici-művek eszperantó nyelvre való átültetése után egy, szívéhez közel álló történelmi regényt fordított le eszperantóból magyarra. Anna Löwestein angol írónő sikerkönyve, A kőváros a Világhírnév Kiadó Sárkányfog elnevezésű történelmi regénysorozatában jelent meg. A szerzőt és a fordítót Szabó Csaba, a kiadó vezetője mutatta be november végén Marosvásárhelyen is.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/h%C3%A1rom-asszony-h%C3%A1rom-sors

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Bárányi Ferenc bánsági orvos, író, politikus
2016. december 9-én, hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 81. évében Budapesten elhunyt Bárányi Ferenc temesvári orvos, író, politikus, a bánsági magyarság kiemelkedő személyisége, első szabadon választott parlamenti képviselője, volt romániai egészségügyi miniszter, a romániai Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.
Bárányi Ferenc 1936. május 13-án született a bánsági Nagyszentmiklóson. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem elvégzése után (1959) Szokolon, 1965-től pedig Temesváron volt orvos, később aneszteziológus főorvos. Egészségügyi értekezéseket, ismeretterjesztő műveket, valamint karcolatokat, novellákat közölt a romániai magyar sajtóban és könyvkiadóknál, Égbenyúló kockakövek címmel 1983-ban önéletrajzi ihletésű regényt publikált a sztálini korszakról.
Feleségével, a két éve elhunyt Bárányi Ildikó orvossal, íróval együtt meghatározó szerepet töltött be a bánsági magyar közélet szervezésében. Az 1989-es temesvári forradalom napjaiban alapítóként vett részt a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség megszervezésében. 1990-től 2000-ig Temes megyei parlamenti képviselő az RMDSZ színeiben, 1998-ban néhány hónapig Románia egészségügyi minisztere. Az RMDSZ-en belül a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban alelnökként tevékenykedett.
Feleségével együtt alapítóként játszottak szerepet a Máltai Szeretetszolgálat romániai hálózatának kiépítésében. Az országos szervezet működésének 25. évfordulója alkalmából októberben mindketten megkapták (felesége posztumusz) a szeretetszolgálat arany fokozatú (Pro Merito Melitensi) érdemrendjét. Tagja volt a Romániai Írók Szövetségének, a Magyar Orvosírók Szövetségének, a Magyar Egészségügyi Társaságnak, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnak. Közéleti munkásságát az évek során számos kitüntetéssel ismerték el, 2016 augusztusában Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki karitatív tevékenysége, valamint az erdélyi magyarság közéleti képviselete elismeréseként.
Forrás: http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=205313&cim=meghalt_baranyi_ferenc_bansagi_orvos_iro_politikus

 
--Elhunyt Megyesi Gusztáv publicista
Megyesi Gusztáv publicista halálhírét az Élet és Irodalom facebook-oldala tette közzé 2016. december 18-án: 'Hosszan tartó, türelemmel és méltósággal viselt súlyos betegség után elhunyt szeretett munkatársunk és barátunk, Megyesi Gusztáv. Egy év megszakítással harmincegy évig volt a lap munkatársa különböző beosztásokban, 1992 és 1993 között főszerkesztőként dolgozott. Ha van ÉS-es stílus és szemlélet, akkor Megyesi egyik legmarkánsabb képviselője volt: a világra nyitott, szociálisan érzékeny. Néhány évig a Holmi szerkesztőbizottsági tagja, publikált a régi Magyar Hírlapban és megszüntetéséig a Népszabadságban, a Hócipő szatirikus kéthetilap vezető publicistája volt. Gazdag pályafutása során számos kötete jelent meg, legutóbb, már betegsége idején a Roló alatt című válogatás. Munkásságát szakmai díjak sorával ismerték el.'
Forrás: https://www.facebook.com/EletesIrodalom/posts/10154826531428875
http://librarius.hu/2016/12/18/elhunyt-megyesi-gusztav/

 
ÉVFORDULÓK

--Hatvanöt éves Ramháb Mária könyvtáros, megyei könyvtárigazgató
65 éves Ramháb Mária könyvtáros, megyei könyvtárigazgató, főtanácsos. Baján született 1951. december 7-én. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1976-ban a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakos tanári, 1980-ban az ELTE-n könyvtáros diplomát szerzett. 1970 és 1975 között pedagógusként Katymáron, Érsekcsanádon, Akasztón és Kecskemét általános iskoláiban dolgozott. 1975 óta a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár munkatársa. 1977-től a megyei gyermekkönyvtár vezetője, 1984-től megyei könyvtárigazgató-helyettes volt. 1990 óta az intézmény igazgatója. Szakmai közreműködésével 1989 és 1996 között épült fel a megyei könyvtár kecskeméti, központi épülete, amely az egyik legnagyobb kulturális beruházás volt az országban. Folytonos megújulásával, szolgáltatásbővítéssel az intézmény ma már az ország egyik leglátogatottabb könyvtára, amely a babáktól a felnőttekig mindenkinek európai színvonalú szolgáltatást nyújt. A Nemzeti Kulturális Alap munkájában kezdetektől részt vesz, az NKA Könyvtári Szakmai Kollégium tagja - két ciklusban az elnöki feladatokat is ellátta -, az NKA Bizottsági Testület tagja. Az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Tagozat vezetője. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer munkacsoportjának vezetője, a Kincskeresők Egyesülete titkára, az Alapítvány a Bács-Kiskun Megyei Könyvtárért kuratóriumi titkára. Az MKE, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Tanácsa, a Könyvtári Minőségügyi Bizottság, az Országos Dokumentumellátási Rendszer, a Kultúraközvetítők Társasága és a Rózsahölgyek Társasága tagja. Szakmai és közéleti munkájáért számos elismerésben részesült: Nívódíj (1977), Kiváló Ifjúsági Vezető Emlékérem (1978), Kiváló munkáért kitüntető jelvény (1988), Szinnyei József-díj (1996), Elismerő Oklevél (miniszteri elismerés, 1997), MKE-emlékérem (2000), Fényes Elek-emlékérem (2001), Bács-Kiskun Megye Közművelődéséért Díj (2003), Fehér Rózsa-díj (2003), Magyarországért Európában (miniszteri elismerés, 2006), Széchényi Ferenc-díj (2008), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2010), Sárkányölő Szent György-plakett (2014), Kemény Bertalan Falufejlesztésért Díj (2015). Irányításával a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár 2015-ben megkapta a legmagasabb szakmai elismerést, a Könyvtári Minőségi Díjat, míg 2016-ban a Katona József-díjat. (Források: Katona József Könyvtár, Ki kicsoda Kecskeméten)
Forrás: http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=cikk&cikk=ma_tortent_-_2016__december_7_
Via: Facebook, Könyvtárosok csoport, Mikulás Gábor, 2016. december 7., https://www.facebook.com/groups/312261069629/?hc_ref=NEWSFEED

 
DÍJAK

--Dr. V. Ecsedy Judit a Széchényi-emlékérem kitüntetettje 2016-ban
Dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a 2016. évi Széchényi-emléknapon Vizkelety Andrásné Dr. Ecsedy Juditot tüntette ki a Széchényi-emlékéremmel.
'A Széchényi Ferenc-emlékérem kitüntetésben évente egy dolgozó részesíthető. A díj adományozásának feltétele a könyvtárban életpálya-jelleggel eltöltött hosszú szolgálati idő, kimagasló munkateljesítmény vagy jelentős tudományos tevékenység. Széchényi Ferenc-emlékérmet csak aktív szolgálatban álló dolgozó kaphat.' (Országos Széchényi Könyvtár, Kollektív Szerződés)
A Kitüntetett munkásságát Pojjákné Dr. Vásárhelyi Judit méltatta. Részletek a méltatásból:
'Ecsedy Judit az ELTÉ-n angol-könyvtár szakot végzett, utána 1971-től az OSZK Gyarapítási Osztályán kezdett dolgozni mint külföldi könyvbeszerző és angol referens. Olyan kiváló szakemberek keze alatt nőtt kitűnő gyarapítóvá, mint Birkás Endre, Wix Györgyné vagy Kelecsényi Gábor. (...) Hivatali munkája mellett hamarosan bekapcsolódott – eleinte mindössze heti négy órából álló kutatónapján – a Borsa Gedeon által vezetett betűtípus-kutató csoport munkájába. E főleg OSZK-s munkatársakból álló kutatócsoport célja a régi magyarországi nyomdák betű- és díszkészletének az összeállítása volt a xerográfia segítségével. (...) Ecsedy Judit szerkesztésével készült el és nyomtatásban is megjelent a történelmi Magyarország területén 1700 előtt működött összes nyomdánk betű- és díszkészletének az áttekintése, a Hungaria typographica 1473-1700 című opus négy nagy sárga kötete (Budapest, Balassi, OSZK, 2004-2014.)'
'A nyomdatörténeti kutatások ilyen magas színvonalú művelése mellett Ecsedy Judit kitűnő bibliográfus is. Őneki köszönhetjük a Petrik Géza Magyarország bibliographiáját kiegészítő VIII. kötet szerkesztését (Bp., OSZK, 1991). Jelenleg a IX. és a X. Pótköteteken dolgozik.
Könyvtörténeti eredményeit publikációk sokasága foglalja magában. Már 1978-ban fontos összefüggésekre mutatott rá A gyulafehérvári fejedelmi nyomda története című kisdoktori disszertációjában. Kandidátusi fokozatot szerzett, majd 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. Őneki köszönhetjük a nyomdatörténeti kutatásokat összefoglaló A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800 című szintézist (Bp., Balassi, 1999), amely a könyvtárosok képzésének nélkülözhetetlen darabja lett, és nyilván még hosszú ideig az is marad.'
‘Kitűnő angol tudásának köszönhetően sokáig a Consortium of European Research Libraries (CERL) magyarországi koordinátora volt. Ezen kívül számos nemzetközi könyvtörténeti rendezvényen képviseli az OSZK-t. A többnyelvűség és így a nemzetköziség kezdettől fogva jellemzi tevékenységét. Eredményeit németül, angolul is publikálja, sőt, a legújabb technikai és kommunikációs lehetőségeket kihasználva, Bánfi Szilviával együtt létrehozta a typographia nyomdatörténeti honlapot is (typographia.oszk.hu), amely két nyelven, magyarul és angolul teszi hozzáférhetővé a legújabb nyomdatörténeti kutatási eredményeiket.'
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/v-ecsedy-judit-szechenyi-emlekerem-kituntetettje


--Vámos Miklós lett 2016 Prima Primissima-díjasa magyar irodalom kategóriában
A Prima Primissima immár tizennegyedik éve irányítja rá a figyelmet a kiemelkedő teljesítményekre és a tehetségekre, valamint jelentős támogatást biztosít azoknak, akik példát mutatnak erőfeszítésből és minőségből, szórakoztatnak, táplálják a nemzeti büszkeséget, tudományos vagy oktatói teljesítményükkel építik közös jövőnket. Az előző évekhez hasonlóan 2016-ban is tíz kategóriában - magyar irodalom, magyar színház és filmművészet, magyar képzőművészet, magyar tudomány, magyar oktatás és köznevelés, magyar építészet és építőművészet, magyar sajtó, magyar sport, magyar népművészet és közművelődés, magyar zeneművészet - hirdettek kiválóságokat. A 2016-os Prima-díjazottak voltak magyar irodalom kategóriában: Ács Margit, író, műkritikus, Rónay László, irodalomtörténész, tanár, Vámos Miklós, író, műsorvezető. A Prima Primissima-díjat Vámos Miklós nyerte el.
Vámos Miklós József Attila-díjas író. 1975-ben a jogi diploma megszerzése után nem jogászként, hanem az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként dolgozott. 1991-ben megalapította az Ab Ovo könyvkiadót. 1995 és 2003 között televíziós műsorvezetőként is megismerhette a közönség. 2005-től az Alexandra Könyvesházban a Vámos Klub keretében neves írókkal és költőkkel beszélgetett. 35 kötete jelent meg, ebből néhányat összesen 24 nyelvre fordítottak le. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York–Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve. Magyarországon négy drámáját mutatták be (például Asztalosinduló, Világszezon). Filmforgatókönyveket is írt (Csók anyu, Szamba, Gondolj rám). Műveiben elsősorban a család és a történelem összefüggéseit ábrázolja. 2016. október elején jelent meg egy új, terjedelmes regénye, a Hattyúk dala, öt év munkája nyomán.
Forrás: http://www.primissima.hu/aktualis/atadtak-a-2016-os-prima-primissima-dijakat/51/
http://www.litera.hu/hirek/vamos-miklos-nyerte-a-prima-primissima-dijat

 
--Bencsik Orsolya lett a Horváth Péter irodalmi ösztöndíj nyertese 2016-ban
Bencsik Orsolya író lett a negyedik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj 2016-os győztese. Az alapító jelenlétében lezajlott 2016. december 8-i díjátadón Keresztury Tibor, a kuratórium elnöke méltatta a díjazott munkásságát, hangsúlyozva az ösztöndíj létrehozásának jelentőségét a kortárs magyar irodalom, legfőként pedig a fiatal írók, irodalmárok támogatására fordított anyagi források szűkössége idején.
A nettó 6000 eurós ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, a tárgyévben új kötettel jelentkező, 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatása, számukra egy évnyi nyugodt munkakörülmények biztosítása, új művek megszületésének ösztönzése, a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítése. A díjazott a pénzjutalom mellett lehetőséget kap a Solitude Akadémia által biztosított egyhónapos stuttgarti alkotói tartózkodásra, és az elismerés kiegészül a Literarisches Colloquium Berlin által felajánlott egyhónapos berlini ösztöndíjjal is.
A fiatal magyar szerzők legjelentősebb elismerésének számító ösztöndíjat Dr. Horváth Péter professzor, a stuttgarti székhelyű Horváth & Partners csoport alapítója, a magyar kultúra németországi közvetítésének, megismertetésének Pro Cultura Hungarica díjjal és a Magyar Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett mecénása, támogatója hozta létre. Az ösztöndíj teljes neve: Horváth Péter Ösztöndíj A Fiatal Magyar Irodalomért (Péter Horváth Stipendium für die Junge Ungarische Literatur).
Az ösztöndíj – Esterházy Péter fájdalmas halálával kétfősre szűkült – kuratóriuma: Keresztury Tibor író, kritikus, szerkesztő és Szilasi László író, irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár. 2017-től a harmadik kurátori helyet Parti Nagy Lajos tölti be.
A gyakorlat szerint a kuratórium először a kiadók javaslatai alapján összeállított egy Top10-es listát, amelyet a Litera egy hónappal a díjátadás előtt nyilvánosságra hozott. Az idén a következő tíz szerzőt jelölték a díjra (közülük ketten, Horváth Benji és Szabó Róbert Csaba, erdélyiek): Bartók Imre, Bencsik Orsolya, Gál Soma, Horváth Benji, Hyross Ferenc, Lanczkor Gábor, Makai Máté, Nagy Kata, Purosz Leonidasz és Szabó Róbert Csaba. Közülük választotta ki a kuratórium a három – a díjátadásra meghívott, ott felolvasó – jelöltet, Bencsik Orsolyát, Nagy Katát és Szabó Róbert Csabát. A győztest a kuratórium elnöke a sajtó jelenlétében megrendezett díjátadó ünnepségen nevezte meg.
Az ösztöndíj szakmai együttműködő partnere: az Akademie Schloß Solitude (Stuttgart), a Literarisches Colloquium (Berlin) és a Litera.hu (Budapest).
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/bencsik-orsolya-lett-a-horvath-peter-irodalmi-osztondij-idei-gyoztese

 
--Csukás István és Cziffra György is Magyar Örökség Díjat kapott
Csukás István írói életműve és Cziffra György zongoraművészete is Magyar Örökség Díjat kapott a Magyar Tudományos Akadémián 2016. december 16-án megrendezett ünnepségen. A Magyar Örökség és Európa Egyesület 85. alkalommal ítélte oda a korunk, valamint a II. világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeit jutalmazó Magyar Örökség Díjakat – olvasható a szervezet honlapján. Az MTA Dísztermében megrendezett ceremónián ezúttal Csukás István írói életművét, Cziffra György zongoraművészetét, Albert Gábor és Albert Zsuzsa irodalmi munkásságát, a korondi Páll család generációkon átívelő fazekasművészetét, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programját és Zoltánfy István képíró művészetét ismerték el a díjjal. A rendezvényt az MTA mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. (MTI)
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/csukas-istvan-cziffra-gyorgy-magyar-orokseg-dijat-kapott

 
--Két újságíró kapott Bálint András-díjat 2016-ban
Székelyudvarhelyi újságírót, valamint a Székelyhon lapcsalád újságíróját díjazta 2016-ban a csíkszeredai székhelyű Bálint András Alapítvány – számol be a Székelyhon.ro portál. Székelyföldi, illetve innen elszármazott újságírók tehetségét, példaszerűségét és elkötelezettségét tünteti ki minden évben emlékdíjjal az alapítvány. Az újságíróknak évente kiosztandó díjat a sóvidéki származású Bálint András (1943–1994), a Hargita napilap egykori publicistája emlékére alapították. A huszonkettedik alkalommal kiosztott Bálint András-emlékdíjat 2016-ban Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője és Lázár Emese székelyudvarhelyi újságíró, a Hargita Népe napilap munkatársa kapta. A díjat 2016. december 13-án adták át a Csíkszeredában, a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205260&cim=ket_ujsagiro_kap_iden_balint_andras_dijat

 
--A Magyar Nyelvőr Díj 2016-os kitüntetettjei
2016-ban Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a stilisztika iskolateremtő oktatója, Hőnyi Ede, a földrajzi nevek helyesírási szabályait megalkotó egyik tudós és Vanconé Kremmer Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense vehette át az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló díjat és a vele járó pénzjutalmat.
Gál Emese pedagógus az erdélyi magyarság fennmaradása érdekében végzett oktatói, közösségszervezői munkájának elismeréseképpen a kuratórium döntése nyomán Magyar Nyelvőr elismerő oklevélben részesült.
A Magyar Nyelvőr Alapítvány önkéntes erővel foglalkozik nyelvünk ügyével, felkarolva és jutalmazva mindazokat, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl.
A Magyar Nyelvőr Díjjal kitüntetetteket 2016-ban is három terület képviselői közül választotta ki a kuratórium: a határon túliak és a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért – emlékeztetett Keszi István alapítói képviselő. A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr folyóirat szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa Magyarország határain innen és túl, valamint erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket. A díjakat harmadik alkalommal adták át. (MTI)
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/atadtak-az-idei-magyar-nyelvor-dijakat

 
--Megnevezték az E-MIL díjazottjait
Megnevezte díjazottait az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A 3000 eurós Méhes György Nagydíjat 2016-ban Szálinger Balázs tudhatja magáénak (egyebek mellett) 360° című, a Magvető gondozásában ez évben közreadott verseskötetéért, az 1000 eurós pénzjutalommal járó Méhes György Debütdíj pedig Tamás Kincsőt illeti A Csinált-patak állatkertje című, 2016-ban a Mentor Könyvek által közreadott, rövidprózai írásokat tartalmazó debütkötetéért.
A díjazottak nevét 2016. december 7-én jelentette be Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke a Kolozsvári Kikötő 2.0 – Kárpát-medencei fiatal magyar írók találkozója nevű esemény záróakkordajaként megszervezett E-MIL-gálán, a kolozsvári Bulgakov Caféban.
A díjazottak 2017. május 14-én, Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író, szerkesztő, műfordító születésének évfordulóján vehetik át az elismerést Kolozsváron.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/3218-%C3%A1tadt%C3%A1k-az-emil-d%C3%ADjakat-kolozsv%C3%A1ron.html#.WFAXMbJ97cu
 

AJÁNLÓ

--Erdélyi kiadók 2016-os gyermekkönyv-kínálatából
Vizuálisan, műfajilag és tematikai szempontból is változatos az erdélyi kiadók 2016-os gyermekkönyv-kínálata. Ebből szemlézett a Maszol.ro:
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó újra kiadta Kenéz Ferenc Esőben könnyen rámtaláltok című, először 1983-ban megjelent gyermekvers-kötetét. A magyar gyermekirodalomban azért számít fontos fordulópontnak Kenéz kötete, mert azt a gyermeki szempontú, naiv, de felnőttekhez is szóló verstípust műveli, ami az azóta népszerűvé vált svéd gyermekirodalom sajátja. Az új kiadást Orosz Annabella gyergyószentmiklósi származású grafikus illusztrálta.
A legszebb romániai könyvek versenyén a legjobb könyvillusztrátor díját elnyert Kürti Andrea az erdélyi kiadók kedvence 2016-ban, több gyermekkönyv is kikerült a műhelyéből.
A Gutenberg kiadó adta ki a díjnyertes Királylány a lángpalotában – Erdélyi szász népmesék című könyvet. Ez egy sorozat része: a Csihány királyúrfi című székely és a Mért nem tudnak a fák járni? című, cigány meséket tartalmazó kötet folytatása. Alapja Joseph Haltrich erdélyi szász történész, néprajzkutató, evangélikus lelkész és gimnáziumi tanár tizenkilencedik századi népmesegyűjtése.
Szintén a csíkszeredai kiadó gondozásában jelent meg Lackfi János Kutyából szalonna című új verseskötete, amelyhez Kaláka-CD is jár.
Kürti Andrea illusztrálta Szőcs Margit Madarász Béni, avagy az űrparittyás ajándéka című, Koinóniánál megjelent könyvét is, amely képzeletbeli faluban játszódó, lazán kapcsolódó mesék gyűjteménye, szereplői hozzánk nagyon hasonló gondokkal küzdenek: környezetvédelemmel, madárinfluenzával, a minden elárasztó szeméttel.
Markus Majalouma finn szerző második meséskönyvét ülteti át magyarra Jankó Szép Yvette. Az Apa, mikor jön a Mikulás? című könyv a Koinóniánál jelent meg. A kiadó igazgatója, Zágoni Balázs korábban elmondta a Maszolnak, hogy a magyar fordításban született olyan kreatív megoldás, ami az eredetiben nem is szerepel.
2016-ban a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Szép Könyv-díját gyermekkönyv kategóriában egy verses meseregény, Fekete Vince Ahonnan a nagy-nagy kékség című könyvéért a Bookart kiadó nyerte. Az illusztrátor a több erdélyi gyermekkönyvet vizuálisan jegyző Csillag István.
Bár nem erdélyi kiadás, szerzője és témája miatt ide kívánkozik Kovács András Ferenc egerészeti verseskötete, a Magvetőnél megjelent Egerek könyve. Ez a könyv, amint alcíme – Nagycsaládi egerészeti verseskönyv – is mutatja, nem csak gyermekeknek szól. A pusztai betyár egeret, japán csodaegeret, meditáló tibeti egérbölcset és más egérkaraktereket felvonultató kötetet Szalma Edit ismert magyarországi grafikus illusztrálta.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/73895-bajos-gyermekkonyvek-karacsonyra-erdelyi-kiadoktol

 
--A mese, mint a félelmek megszelídítésének eszköze
A marosvásárhelyi Kádár Annamária pszichológus és tréner az érzelmi intelligencia fejlesztéséről és új meséskönyvéről a Székelyhon.ro portál újságírója kérdéseire válaszolt. Kádár Annamáriának  korábban is jelentek meg mesepszichológia-témájú kötetei, Lilla és Tündérbogyó című, legújabb könyve harminc, az érzelmi intelligenciát fejlesztő mesét tartalmaz.
'A meséim műfaja sajátos, énmesének, önéletrajzi mesének, történetnek nevezzük a saját életünkből származó történeteket. Az önelbeszéléseket a gyermek személyes tapasztalatai alapján építi fel, azáltal, hogy elmondja, megfogalmazza élményeit. Ahhoz, hogy önmagunkat és a többieket megértsük, sorba rendezett, összefüggő történetekkel kell rendelkeznünk, amelyek által kapcsolatot létesíthetünk a különböző életeseményeink között.'
'Lilla tulajdonképpen én vagyok. Meséimben a saját gyermekkori érzéseimet jelenítettem meg elsősorban.' - vallja a szerző új mesekönyvéről.
'A mese képekre és szimbólumokra fordítja le a világ jelenségeit, ezáltal lehetővé teszi a tudattalan feszültségek levezetését. A gyermek a belső képek teremtése által lehetőséget kap a mese cselekményén keresztül a szorongások feldolgozására is. Ez a képessége felnőttként is segíteni fogja a problémák feloldásában.'
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/magazin/a-mese-mint-a-felelmek-megszeliditesenek-eszkoze

 
--Lelki időutazások recepteskönyvét mutatták be Csíkszeredában
Hatvanhat receptet és a mögöttes értékmentő családtörténetet tárja fel Gáll Tímea Kölcsönkért kovász címmel, magánkiadásban megjelent könyve, amelyet Ádám Gyula fotóművész társalkotói hozzájárulásával tett le az olvasók konyhájába és szívéhez. A kiadványt 2016 decemberében, karácsony előtt mutatták be Csíkszeredában. A csíkmadarasi százéves, műemlék vízimalom és a hozzá kapcsolódó családi értékmentés áll a középpontjában a könyvnek, amely révén hatvanhat helyi recept került Tímea konyhájából és Ádám Gyula fotóművész tálalásában az olvasók elé. A kötet a csíki székelyek egy éve gasztronómiai állomásainak dokumentálásaként is fölfogható, a szerző családtörténeteivel kiegészítve.
Lázár Csilla, a könyv szövegének szerkesztője köszöntötte a közönséget, az alkotó folyamatról és a kötetről továbbá Gáll Tímea és férje, Gáll Levente beszélt. A különleges műfajú, mélyen személyes, de ugyanakkor csíkmadarasi, illetve csíki székely gasztrohagyomány-ápoló könyv hátterében az a vendéglátói vállalkozás áll, amelyet a Gáll család Csíkmadarason, a százéves vízimalom környékére hozott létre nyolc évvel ezelőtt. Ádám Gyula fényképsorozatáról kiderült: minden egyes felvétel a könyvhöz készült, összesen több tízezer fotóból került ki az a válogatás, amelyet a fotóművész a könyv tervezőjeként földolgozott.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/74261-a-lelki-id-utazasok-recepteskonyvet-mutattak-be-csikszeredaban

 
MOZAIK

--2016 legjobb könyvei - a Könyvesblog toplistái
A Könyvesblog (http://konyves.blog.hu/) 2016-ban is közzétette toplistáját az év 50 legjobbnak tartott könyvéről.
'2016 mozgalmas év volt, sok szempontból szomorú, tele a jelenre reflektáló, nagyon személyes könyvekkel. Az első tízbe öt magyar és öt külföldi kötet került, a világirodalom a hazai piacon szerintünk idén jobban teljesített, de ez persze nem jelenti azt, hogy ne szerettünk volna egy csomó magyar könyvet. Ahogy minden évben elmondjuk, a listánk teljesen szubjektív, és idén sem olvastunk minden könyvet. Az első három helyre (sőt, négyre) olyan könyv került, ami nemcsak írói teljesítményként hatalmas, de megjelenése még eseményszámba is megy.'
A 10-es lista első négy helyén világirodalmi művek állnak, Roberto Bolaño 2666 című regénye (Kutasi Mercédesz fordításában, Jelenkor, 2016) nyerte el az első helyezést. A lista ötödik helyére magyar szerző könyve került, Szabó T. Anna Törésteszt című novelláskötete. 'A szerkesztőségben Szabó T. Anna novelláskötete volt idén az egyik legnagyobb meglepetés. (...) A Törésteszt sok szempontból remek könyv: érzékenyen válogatott témák, ügyesen és karakteresen megírt szereplők, valódi problémák jellemzik.'
A Könyvesblog toplistái elérhetők az alábbi linkeken:
2016 legjobb könyvei: 50-41. -  http://konyves.blog.hu/2016/12/12/2016_legjobb_konyvei_50
2016 legjobb könyvei: 40-31. - http://konyves.blog.hu/2016/12/13/az_ev_konyvei_40
2016 legjobb könyvei: 30-21. - http://konyves.blog.hu/2016/12/15/2016_legjobb_konyvei_30
2016 legjobb könyvei: 20-11. - http://konyves.blog.hu/2016/12/15/2016_legjobb_konyvei_20_494
2016 legjobb könyvei: 10-1. - http://konyves.blog.hu/2016/12/16/2016_legjobb_konyvei_10
 

--11 mondat, amit tilos egy könyvtárosnak mondanod
Kivéve, ha az a cél, hogy azonnal szívrohamot kapjon, és/vagy téged örökre kitiltsanak a könyvtárból. A Szalai Attila humoros rajzaival illusztrált lista ezen a linken érhető el: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/11-mondat-amit-tilos-egy-konyvtarosnak-mondanod/


--Újra kiadták Pilinszky János beszélgetéseit
A Magvető Kiadó újra kiadta Pilinszky János beszélgetéseit, a kötetről a Magyar Nemzet Online Kultúrgrund rovatában olvashatunk.
'A Hafner Zoltán szerkesztette kiadvány a költő beszélgetéseinek korábban már megjelent, kibővített, pontosított és jegyzetekkel ellátott változata. A több mint negyven szöveg interjúk, rádióbeszélgetések, tévériportok, irodalmi estek lejegyzései, amelyek remek közelítések Pilinszky Jánoshoz. Átfogó képet szükségszerűen nem adhatnak, de érzékeltetik a különleges univerzumot, amelyet az 1981-ben, hatvanévesen elhunyt költő hozott létre maga körül.'
'A könyvben Cs. Szabó Lászlótól Czigány Györgyön és Maár Gyulán át Domokos Mátyásig és Galsai Pongrácig számos kiváló pályatárs, irodalmár és művész faggatja a költőt. De megszólal a kötetben az egyik legnevesebb angol költő, Ted Hughes is, aki Pilinszky számos művét fordította angolra. És megjelennek a szövegekben természetesen a legnagyobb hatások: Homérosz, Szent János, Bach, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Arany János, József Attila és mindenekelőtt: Simone Weil.
Rendkívül összetett a kötet, amelyben az angyali mellett a nagyon is emberi Pilinszky is megszólal. Ha már az elmúlt években hosszú ideig forgatott portréfilm nem készülhetett el, legalább kézbe vehetjük az életműsorozat részeként kiadott Beszélgetéseket, amely üzenetével szeretetről, részvétről és csendről ma talán még aktuálisabb, mint eddig bármikor.'
Forrás és teljes cikk itt: http://mno.hu/grund

 
--Először jelent meg magyarul J. R. R. Tolkien első prózai elbeszélése
Először jelent meg magyarul J. R. R. Tolkien 1915-ben írt első prózai elbeszélése, a Kullervo története. Az Európa Könyvkiadó közleménye szerint a történet a finn nemzeti eposz, a Kalevala egyik hőséről szól. Kalervo fia, ahogy Tolkien nevezte, a 'boldogtalan Kullervo', természetfeletti erővel bír és tragikus sors vár rá. Bosszút esküszik a varázsló ellen, aki megölte apját és elrabolta az anyját. De amikor eladják rabszolgának, ráébred, hogy a sors elől nincs menekvés. Tudtán kívül vérfertőzést követ el ikernővérével, aki, amikor rájön az igazságra, egy szikláról a mélybe veti magát. Mint írják, mindez a Szilmarilok hőse, Húrin fia Túrin Turambar történetére emlékeztetheti az olvasókat. Tolkien életében fontos szerepet játszott a Kalevala, a finn legenda alapján tanult meg prózát írni a költemények után, és egész életében vissza-visszatért az eposzhoz.
Verlyn Flieger, a Marylandi Egyetem angol professzora a kötet szerkesztőjeként az előszó mellett bőséges magyarázattal és jegyzetekkel, valamint egy alapos tanulmánnyal egészítette ki Kullervo történetét. A történet befejezetlen kézirata - az elbeszélés egy részét Tolkien csak vázlatosan jegyezte fel - az oxfordi Bodleian Könyvtár gyűjteményének darabja. A szöveg 2015-ben jelent meg először angol nyelven a Harper Collins kiadónál, amely Kullervót akkor Tolkien legsötétebb és legtragikusabb hőseként jellemezte.
A kötetet, amelyben szerepel néhány, az eredeti kéziratról készült fotó is, Tótfalusi István fordította magyarra.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/73902-el-szor-jelent-meg-magyarul-j-r-r-tolkien-els-prozai-m-ve

 
--Röhrig Géza a Wall Street Journalban ajánlott könyvet
Röhrig Géza a Wall Street Journal vezető amerikai üzleti-politikai lap honlapján árulta el 2016 decemberében, melyik könyveket ajánlja az olvasóknak. A cikkben a Saul fiáért Kossuth-díjjal kitüntetett színész, költő előkelő környezetben szerepel, hiszen rajta kívül professzorok, séfek, neves írók, politikusok, sportolók kaptak felkérést a laptól, hogy mutassák be kedvenc könyveiket.
Röhrig magyar mesterműveket ajánl az olvasóknak. Elsőként Lakatos Menyhért Füstös képek című regényét, amely, mint írja, végre megjelent angolul is (The Color of Smoke címmel). A cigány származású, József Attila-díjas Lakatos első regénye 1975-ben jelent meg. – Ez volt az a mű, amely sokak számára elsőként világított rá a marginalizált helyzetű cigányság létezésére, akik közöttünk éltek, de vajmi keveset tudtunk róluk – fogalmaz a költő. – A könyv egy erőteljes krónikája a 2. világháborút megelőző időszaknak, amelynek egyre növekvő feszültsége a roma holokausztban kulminált. Röhrig Borbély Szilárd Nincstelenek (angolul: The Dispossessed) című regényét említi másodikként, amelyről azt mondja: az évtized egyik legfontosabb magyar alkotása, kivételes mű, irodalmi szenzáció. Röhrig kifejti, a könyvben egy névtelen kisgyermek meséli el a mindennapjait, vagyis azokat a testi és lelki traumákat, amelyeket átél. Mindezt az önsajnálat legkisebb jele nélkül. A szerző a szövegben saját tapasztalatait írta meg, amelyeket gyermekkorában az ukrán határhoz közeli kis faluban élt át.
Forrás: http://mno.hu/grund/rohrig-geza-a-wall-street-journalban-ajanl-konyvet-1375908

 
--Denzel Washington meglepte kedvenc, 99 éves könyvtáros nénijét
A színész hazalátogatott szülővárosába, a New York állambeli Vernonba, és beugrott a gyermekkorában megismert könyvtáros nénihez is, aki most az öregek otthonában lakik. Mindez egy meglepetésparti részeként történt: az otthon a néni 99. szülinapjának közeledtével hívta fel Washingtont, meg tudná-e látogatni esetleg a jeles napon, és ő igent mondott. A nagy találkozásról készült fotót a néni unokájának egyik barátja töltötte fel a netre.
A nő ötven évig volt a városka könyvtárosa, és mindenkinek elmesélte, hogyan állította ki a kis Denzel első olvasójegyét. 'Ő volt a legédesebb pofa' – mondogatta állandóan. Mostanában sálakat kötöget az öregek otthonában, amelyekből adott is a színésznek a látogatás örömére. Egyből hármat, úgyhogy Washington ezen a télen biztosan nem fog megfázni.
Forrás: http://www.unikornis.hu/vilag/20161209-denzel-washington-cuki-99-eves-konyvtaros-neni.html

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

• Privacy • Unsubscribe • Terms of Use