ReMeK-e-hírlevél
XI. évf., 2016/12. szám                                      ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.


TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata
-- Nem digitalizálhatók automatikusan az elárvult művek
-- Mikes-program – megrendelés
-- Nemzetközi Statisztikai Figyelő
-- Tisztújítás a Magyar Olvasástársaságnál
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
KITEKINTŐ
-- A világ legcukibb kisvasútja egy könyvtárban zakatol
HAZAI
-- Zilahon jártak a nagykárolyi könyvtárosok
-- Csíkszék iskolai könyvtárosainak módszertani gyűlése
-- Könyvkommandót alapítottak az aradi magyar középiskolások
-- Az összefogás jele a könyveken
-- Anyanyelvünk ünnepe a Tóth Árpád Irodalmi Kör ülésén
-- Gyermekeink 42 százaléka funkcionális analfabéta
-- Egyre több a mozi és múzeum Romániában, a könyvtárak száma csökken
-- Batthyáneum: tovább késlelteti a pert a fordítás
-- Januártól újabb iskolai könyvtárosi poszt szűnik meg Hargita megyében
-- A román társadalom a budi és a tablet között
ELHALÁLOZÁS
-- Meghalt Molnár H. Lajos
ÉVFORDULÓK
-- Monok István 60 éves
-- Negyven éve halt meg Szilágyi Domokos – megemlékező rendezvénysorozat
-- Száz éve hagyta itt a világot Jack London
DÍJAK
-- A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának kitüntetései
-- Hazám-díjat kap Esterházy Péter
-- Dragomán György vehette át a Győri Könyvszalon alkotói díját
AJÁNLÓ
-- Szótárrá szerkesztett, eltűnő nyelvi kincs
-- Erdélyi magyar kortárs írók román nyelvű antológiáját mutatták be a Gaudeamuson
KÖZELKÉPBEN
-- Lapjaira hullott könyvek sorsa – Betekintés egy ritka szakma rejtelmeibe
MOZAIK
-- Megválasztották a legszebb erdélyi magyar könyveket
-- Ismét van magyar díjazott a legszebb romániai könyvek között
-- Cenzúrázták a kínaiak Johannis könyvét
-- Nagyszalontai költő kapott emléktáblát Budapesten


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-- Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata
Vörösmarty Mihály Szózatának történetéről, hatásáról, nemzeti kultúránkban elfoglalt helyéről nyílt 2016. november 3-án kiállítás az MTA Könyvtár és Információs Központban. A tárlat szenzációja a költemény eredeti kézirata, amelyet hosszú évtizedek óta nem láthatott a nagyközönség. A térítésmentesen látogatható kiállítás november 3-tól március 15-ig, hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között, szombaton 10-től 16 óráig tekinthető meg. Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ, földszint, Vasarely-terem, 1051 Budapest, Arany János utca 1. Csoportok előzetes regisztráció után, hétköznaponként 10-től 13 óráig látogathatják a tárlatot. Regisztrálni a kiállítás honlapján lehet: vorosmarty.mtak.hu
Forrás és további részletek itt: http://mta.hu/mta_hirei/nyolcvan-ev-utan-ujra-megtekintheto-a-szozat-kezirata-107010

 
-- Nem digitalizálhatók automatikusan az elárvult művek
Árva műveknek azok a művek számítanak, amelyek még szerzői jogi védelem alatt állnak, de a jogtulajdonos személye vagy elérhetősége (lakhelye vagy tartózkodási helye) ismeretlen, és beazonosításuk gondos kutatás nyomán is eredménytelen.
Fontos kérdésben született most ítélet: az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy az EU területén az elárvult könyveket kizárólag a szerzői jogtulajdonosok engedélyével lehet digitalizálni és digitális formában terjeszteni. Azonban ez még nem minden, hiszen emellett az illető személyt, szervezetet vagy céget is tájékoztatni kell az alkotása felhasználásáról. Az ügy azután került az Európai Unió Bírósága elé, hogy Franciaországban két szerző - Marc Soulier és Sara Doke - pert indított, mert a köteteiket tudtuk nélkül digitálisan felhasználták.
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a20346

 
-- Mikes-program – megrendelés
Elérhető az OSZK honlapján az új válogatólista a Mikes Kelemen Programmal hazatért könyvanyagból. Várjuk további igényléseiket: http://www.oszk.hu/mikes-megrendeles?l=2016-11-23 – tette közzé Rényi Mátyás Attila, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa az IFLA-HUN levelezőlistán.
Az oldalra hetente tesznek fel újabb válogatólistákat, amelyek igény szerint „szépirodalom/szakirodalom”, és „hazai/külföldi megjelenésű” szempontok szerint szűrhetők is. A jobb áttekinthetőség érdekében csak nagyon rövid adatsorral jelenítik meg a kiadványokat, de a Részletek linkre kattintva az OSZK NEKTÁR adatbázisába léphet be az érdeklődő, ahol a részletes bibliográfiai adatokat is ellenőrizheti. A megrendeléshez a kívánt tételeket meg kell jelölni, majd a lap alján, a „Rendelés ellenőrzése” gombra kattintva, a kérőlap automatikusan kitöltődik. Nem tudják garantálni, hogy a megrendelt tételt teljes egészében megkapja a megrendelő, az eredményről az igénylési határidő lejárta után azonban értesítik. A tétel ismételt felbukkanása esetén azonban újra szerencsét ehet próbálni.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN levelezőlista, http://www.oszk.hu/mikes-megrendeles?l=2016-11-23

 
-- Nemzetközi Statisztikai Figyelő
Megjelent és a http://konyvtar.ksh.hu/inc/kiadvany_nsf/nsf_2016_03.pdf linkről ingyenesen letölthető a negyedéves elektronikus szemléző folyóirat, a Nemzetközi Statisztikai Figyelő 2016/3-as száma – tájékoztatott Rózsa Dávid, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgató-helyettese a KATALIST levelezőlistán. Romániai vonatkozásban két címet is találunk: „Románia lakosságának aggasztó csökkenése. A lakosság száma az 1966‐os szinten áll. Két kisvárosnyi lakosság tűnik el évente”, valamint „Románia demográfiai helyzetének áttekintése”.
Forrás: Róth András Lajos, rmke levelezőlista

 
-- Tisztújítás a Magyar Olvasástársaságnál
Ünnepi közgyűlésen választott új elnököt 2016. november 12-én a Magyar Olvasástársaság (HUNRA).
A 25. születésnapját ünneplő HUNRA székhelyére, a Budavári Palotába (az Országos Széchényi Könyvtárba) hívta össze tagságát. A negyedszázados jubileum kapcsán először Lackfi János író-költő előadását hallhatták az érdeklődők – szokás szerint sok humorral és versekkel „fűszerezve” –, majd dr. Szabó Ildikó beszélt az elmúlt évtized európai és magyarországi szövegértés-fejlesztő projektjeiről, programjairól.
Ezután bemutatkoztak a lejárt mandátumú tisztségviselők lehetséges utódai, s megkezdődött a voksolás. Végül egyhangú szavazás után a Társaság új elnöke dr. Vraukóné Lukács Ilona lett, aki eddig tanácstagként szolgálta az egyesületet. Alelnök az eddigi vezető, dr. Gombos Péter lett, új vezetőségi tagnak pedig dr. Béres Juditot, dr. Dobszay Ambrust, Hevérné Kanyó Andreát és dr. Juhász Valériát választották meg.
Forrás: http://hunra.hu/82-koezgyles-es-evfordulo/1297-tisztujitas-a-magyar-olvasastarsasagnal

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Hargita megyei közművelődési könyvtárosok módszertani találkozója
2016. november 24-én zajlott a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban a Hargita megyei közművelődési könyvtárosok módszertani találkozója, amelyen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is részt vett. A találkozó témája a könyvtárak működési szabályzatának alkalmazása, valamint a községi könyvtárak és könyvtárosok aktuális problémáinak feltérképezése, megvitatása volt. Borboly Csaba tanácselnök ismertette a megyei önkormányzat számára lehetséges beavatkozási területeket, konkrétan, mit tett az intézmény a községi könyvtárak fejlesztéséért, és milyen módon részesülhetnek a továbbiakban a községi könyvtárak a megyei önkormányzat támogatásában. Hargita megyében jelenleg a megyei könyvtár, nyolc városi könyvtár és negyvenkét községi könyvtár működik.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/443/hargita-megyei-kozmuvelodesi-konyvtarosok-modszertani-talalkozoja
A politika színpadán – Borbély László beszélgetőkönyvét mutatták be
Borbély László a romániai rendszerváltó nemzedék egyik meghatározó képviselője, közgazdász, politikus, parlamenti képviselő, Románia közmunkaügyi és területrendezési miniszteri tisztségét töltötte be 2004 és 2008 között. A csíkszeredai Alutus kiadó gondozásában frissen jelent meg A politika színpadán című beszélgetőkönyv, amelyben Ágoston Hugó pubicista kérdéseire nyíltan, a további politikai szerepvállalás terhétől felszabadultan válaszol Borbély László, betekintést engedve kisebbségi politizálásunk kulisszáiba, de saját hétköznapi életébe is. A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2016. november 22-én mutatták be a kötetet, házigazdaként Kopacz Katalin könyvtárigazgató köszöntötte a vendégeket. A kötet jelentőségéről Borboly Csaba politológus, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszélt, Borbély Lászlóval az est folyamán Székedi Ferenc közíró, médiaszakértő beszélgetett. Székedi Ferenc hét fő témakört érintő kérdéseire válaszolt Borbély László, Temesvárról, a forradalomról, a rendszerváltásról, a fekete márciusról, Neptunról, az ellenzéki- és a kormányszerepről, az az RMDSZ színeiben folytatott, politikai küzdelmekről is szó esett az est folyamán. A Maszol.ro portálon megjelent jegyzetében is ajánlja Székedi Ferenc a könyvet: http://www.maszol.ro/index.php/velemeny/72833-szekedi-ferenc-bucsu-a-fegyverekt-l
A találkozó alkalmával készült videófelvétel itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=XnPc_by5MMg
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/442/a-politika-szinpadan--borbely-laszlo-beszelgetokonyvet-mutattak-be
https://hargitanepe.eu/a-politika-a-lehetosegek-muve%C2%ADsze%C2%ADte/
Aczél Péter László verseskötetének bemutatója
E.mese álma a Turulmadárral címmel jelent meg Aczél Péter László verseskötete, Kató Vladimir grafikus illusztrációival. A kötet szerzőjével és illusztrátorával is találkozhatott a csíkszeredai olvasóközönség 2016. november 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A szerelmes verseket tartalmazó kis kötet darabjainak mindegyikéhez társul illusztráció, a rajzokat eredetiben is láthatta a közönség a könyvtár előadótermében. A sportújságíróként, szerkesztőként ismert csíkszeredai szerzővel Mezei Imre nyugalmazott tanár beszélgetett.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/441/aczel-peter-laszlo-verseskotetenek-bemutatoja
Szép versek a Magyar Nyelv Napjára: kedvenc verseikből olvastak fel a diákok
A Kájoni János Megyei Könyvtárban a középiskolás diákok olvasókörének tagjai kedvenc magyar verseikből olvastak fel Szép Versek címmel, a Magyar Nyelv Napja megünneplésére szervezett csíkszeredai programsorozat részeként, 2016. november 15-én. Klasszikus és kortárs magyar költőktől olyan verseket választottak a diákok, amelyek nyelvünk szépségét vagy játékosságát mutatják meg, néhányan közülük saját alkotásaikat is megosztották a hallgatósággal. Ünnepélyes és ugyanakkor játékos hangulatban zajlott a versek felolvasása. A klasszikusok közül József Attila, Ady Endre, Arany János, Szabó Lőrinc, Pilinszky János, Szilágyi Domokos, Szemlér Ferenc versei hangzottak el, de kortárs költőktől is sokan választottak verseket. Népszerű volt Kányádi Sándor, Lackfi János, Závada Péter, Kemény Zsófi és Simon Márton, elhangzott a slam-poetry hazai ismert művelője, André Ferenc verse is. A felolvasó diákok a könyvtár diák olvasókörének rendszeres résztvevői. A bátrabbak saját verseikből is felolvastak, a találkozó vendége volt a könyvtár felnőtt olvasókörének animátora, Cseke Gábor író. Hargita Megye Tanácsának támogatása révén minden felolvasó diák ajándékkönyvben részesült a rendezvény végén.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/440/szep-versek-a-magyar-nyelv-napjara-a-kozepiskolasok-olvasokoren-kedvenc-verseikbol-olvastak-fel-a-diakok
http://hargitanepe.eu/szekelyfoldon-hivatalossa-kell-tenni-a-magyar-nyelv-hasznalatat/
Új erdélyi témájú albumokat mutatott be Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla
A népszerű veszprémi szerzőpáros, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla frissen megjelent erdélyi témájú albumokkal mutatkozott be Csíkszeredában 2016. november 11-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Bemutatták a Hattyúdalocska – Veszprém felé – Erdély felé – Életünk, útjaink című kötetet, amelyben közös barangolásra hívják az erdélyi tájak rajongóit, a Kárpátok koronája című sorozat záró köteteként megjelent Keleti-Kárpátok-Szórványmagyarság 2. című kötetet és a Tamási Áron születésének 120. évfordulójára készült 2017-es falinaptárt. A kiadványokról Deáky András nyugalmazott gyimesbükki tanár beszélt, az albumokban közölt versekből Soós Andrea előadóművész, Leőwey Lilla lánya nyújtott ízelítőt a jelenlevőknek. A könyvtár 27 kötetet kapott ajándékba a szerzőpáros által kiadott erdélyi témájú fotóalbum-sorozatból.
Videofelvétel az eseményről itt: https://www.youtube.com/watch?v=E36biacoMFo
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/439/uj-erdelyi-temaju-albumokat-mutatott-be-varadi-peter-pal-es-leowey-lilla
A csíki ipar történetéből - filmvetítés és beszélgetés
Az 1970-es és 1980-as évek csíkszeredai ipartörténetébe tekinthettek be azok, akik részt vettek a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében két alkalommal szervezett filmvetítésen és beszélgetésen, Rákosi Zoltán nyugalmazott bányamérnök Életeim című kötetének bemutatatása kapcsán, 2016. november 9-én és 10-én. A csíkszeredai, IPICCF néven ismert Vasúti Építőanyag- és Gépgyártó Vállalat volt igazgatójának visszaemlékezés-kötete 2016 nyarán jelent meg.
Az 1990-ben nyugdíjba vonult bányamérnök munkásságának egyedülálló eredményei vannak a robbantástechnika alkalmazásában, a civil építmények robbantásos bontásának elméleti kidolgozása területén. A kötetet Koszta István szerkesztette, a jelenlévők számára ismertette annak tartalmát és beszélt a könyv létrejöttéről, amelyhez filmanyagot tartalmazó DVD is társul, ez gazdag dokumentációt tartalmaz erről a technikáról és gyakorlati alkalmazásáról is.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/438/a-csiki-ipar-tortenetebol--filmvetites-es-beszelgetes-rakosi-zoltannal
Az idei Margó-díjas Milbacher Róbert találkozott a csíkszeredai olvasókkal
Az idei Margó-díjas Milbacher Róbert magyarországi író találkozott a csíkszeredai olvasókkal a Kájoni János Megyei Könyvtárban tartott könyvbemutató esten, 2016. november 4-én. Milbacher Róbert beszélgetőtársa Szegő János irodalomkritikus, a budapesti Magvető Kiadó szerkesztője volt, a rendezvény házigazdájaként Murányi Sándor Olivér író köszöntötte a jelenlevőket. A Magvető Kiadó gondozásában jelent meg 2016-ban Milbacher Róber első prózakötete, a Szűz Mária jegyese, amely azonnal rangos szakmai elismerésben és kiváló kritikai és közönségfogadtatásban részesült.
Érdekfeszítő beszélgetés bontakozott ki az est folyamán, az író mesélt arról, hogy pécsi egyetemi tanárként, irodalomtörténészként vidéken, egy Pécs melletti kis faluban él. Szegő János arról is kérdezte Milbacher Róbertet, hogyan született meg az irodalomtörténész kebelében az író. Válaszként Milbacher elmondta, természtesnek tartja, hogy irodalomtörténészként prózát írjon, neves elődök példái – többek között volt tanáráé, Szilasi Lászlóé is – bátorították erre.
A Szűz Mária jegyese történetei egy elbeszélésciklus részei, nem feltétlenül függnek össze egymással, de valamiképpen összetartoznak, az általuk leképezett világ azonossága révén. A könyvben megjelenő sajátos világról az író elmondta, hogy gyerekkora világa, nagyon szegény emberekről van szó benne, akik mindig vesztesek, bármilyen rendszerben éljenek is. Az elbeszélés nyelve, a narráció ennek az ábrázolt világnak, ezeknek az embereknek a nyelvhasználatát képezi le, amely természetesen tele van káromkodás-elemekkel is. A nyelv egy teljes világot épít fel ebben a környezetben, az istenkáromlás is azt tételezi, hogy létezik Isten, de valamiért nem működik jól - hangzott el a bemutatón.
A nagy kérdés az, hogy az ember, amikor már nagyon peremen él, mitől lesz ember, mitől marad meg az embersége. Az embereknek szükségük van a szabadság kis köreinek kialakítására, ezt próbálta megmutatni a könyv történeteiben Milbacher Róbert.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/436/szuz-maria-jegyese--az-idei-margo-dijas-milbacher-robert-talalkozott-a-csikszeredai-olvasokkal
http://hargitanepe.eu/szuz-maria-jegyese/
Véget ért a harmadik Könyvcsata Csíkszeredában
2016. november 2-án a Győzzön az olvasás! ('Convinge-mă să citesc!') elnevezésű vitával ért véget Csíkszeredában a harmadik Könyvcsata. Az év olvasója címet Zakariás Adrienn, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanulója nyerte, az év olvasmánya pedig, olvasói szavazatok alapján, Jeannette Walls Az üvegpalota című önéletrajzi regénye lett. A Kájoni János Megyei Könyvtár 2014 óta csatlakozik a Bătălia cărţilor elnevezésű országos román nyelvű olvasóversenyhez, amely a magyar anyanyelvű olvasók körében Könyvcsata néven vált ismertté. A verseny minden év márciusában indul és október végéig tart. A döntőbe jutás feltétele a javasolt tíz ifjúsági regény elolvasása, majd közülük egynek az ajánlása román nyelven, a Győzzön az olvasás! vita keretében.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/435/veget-ert-a-harmadik-konyvcsata-csikszeredaban
Iskola másként – Névadójuk munkásságával ismerkedtek
Iskolájuk névadójának életművével ismerkedett a csíkszeredai Joannes Kájoni Szakközépiskola 27 kilencedikes diákja a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett helyismereti témájú foglalkozáson, az Iskola másként program keretében, 2016. november 2-án. Ugyancsak a Kájoni szakközépiskola tizenegyedikesei november 4-én vettek részt hasonló témájú könyvtári foglalkozáson. A könyvtár részlegeivel ismerkedtek, majd Kájoni János sokoldalú munkásságáról megtekintettek egy virtuális kiallítást, ezután két témakörben kaptak feladatokat. A megyei könyvtár helyismereti adatbázisainak segítségével kis csoportokban önállóan dolgoztak az adott témával. Főleg Kájoni János életével, munkásságával kapcsolatos kérdésekre kerestek válaszokat, így felkészülhettek a Határtalanul pályázat keretében szervezett iskolai tevékenységekre, amelyeken magyarországi diákokkal közösen vesznek részt 2017 tavaszán, bemutatva iskolájuk névadóját is. A Kájoni János Megyei Könyvtár feladatának tekinti, hogy a helyi iskolák diákjai ismerkedjenek lokális-regionális értékekkel, Hargita megye épített örökségével, kulturális és természeti értékeivel, neves személyiségek munkásságával, életpályájával. A foglalkozások során a könyvtár két regionális tartalmú adatbázisának használatával bővíthetik ismereteiket a diákok. Az adatbázisok elérhetőségei:
http://szemelyisegek.konyvtar.hargitamegye.ro/
http://helyismeret.konyvtar.hargitamegye.ro/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/433/iskola-maskent---konyvtari-foglalkozason-a-joannes-kajoni-szakkozepiskola-diakjai
 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Szűz Mária jegyese - Könyvbemutató és közönségtalálkozó Milbacher Róbert íróval
Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese című prózakötetéről beszélgetett 2016. november 5-én a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, Murányi Sándor Olivér író és Szegő János irodalomkritikus, a Magvető Kiadó szerkesztője, a lassan az 50. kiadás felé tartó Kultúrteaház sorozat részeként zajló eseményen.
A könyvbemutató négy helyszínes erdélyi körút utolsó állomása volt, amelyen a legjobb első prózakötetért járó Margó-díj idei kitüntetettjével ismerkedhetünk meg. A szerző irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem tanára, első szépirodalmi próbálkozása előtt írt már néhány irodalomtörténeti könyvet is. Falun nőtt fel, jelenleg egy Pécs melletti településen él, és ezt a világot próbálja bemutatni Szűz Mária jegyese című, különös műfajú és nyelvezetű kötetében, olyan, egymással összefüggő novellák által, amelyekből nem áll össze egy nagy közös történet. A könyv örök emberi kérdésekről szól, de szereplői politikai és gazdasági szempontból a társadalom perifériájára szorult, jelentéktelen kisemberek, akik nem szavaznak és nem fogyasztanak, bizonyos értelemben pedig nyelvtelenek is, mert nem tudják szavakba önteni problémáikat. A kiadvány nyelvezete is különleges: az egyszerű párbeszédekben gyakran szépirodalmi idézetek hangzanak el, amelyek teljesen más értelmet nyernek ilyen kontextusban.
Fotók itt: http://tinyurl.com/jb85ypm
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/96850/konyv_az_embersegrol_kulturteahaz
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/83098-falu-vilga-novellkban.html
http://helikon.ro/legyen-hangja-ezeknek-az-embereknek-milbacher-robert-erdelyi-korutjanak
A Bod Péter Megyei Könyvtár a 22. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron
A 2016. november 8. és 13. között lezajlott, 22. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár szervezői a rangos rendezvény szellemi védnökségére kérték fel a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárat.
A jelzett együttműködés jegyében volt jelen a könyvtár a könyvvásár programjában Csodalámpa elnevezésű, az olvasást és a szövegértést ösztönző, 7–12 éves gyermekeknek szánt olvasóklub különkiadásával, valamint háromszéki szerzőket, Tamás Kincsőt, Fekete Vincét és Dimény H. Árpádot közönségközelbe hozó irodalmi esttel (beszélgetőtársuk Szonda Szabolcs, a könyvtár igazgatója volt).
A Csodalámpa Olvasóklub különkiadásán 26 diák – köztük egy teljes hetedikes osztály, Gáspár Melinda tanárnő vezetésével – vett részt a könyvtár munkatársai, Hollanda Andrea, Sánta Zsófia és Cs. Benedek Csilla irányításával, közreműködésével zajló tevékenységen, amelynek fő célja ezúttal is az olvasásban rejlő lehetőségek megmutatása volt.
A foglalkozáson Szakács Eszter Tulipánháború című könyvéből olvastak a résztvevők, majd játékkal, mondókázással, dramatizálással idézték fel és mélyítették el a szöveget. A tevékenység végén papírból készült barátságkarkötőt készítettek a gyermekek, és egy-egy, általuk választott verssel ajándékozták meg társaikat.
A Háromszéki szerzők estjén, a felolvasásokkal társuló beszélgetés során, szó volt a meghívott szerzők ars poeticájáról, az irodalmi közeghez és saját munkáikhoz való viszonyulásukról, őszinteségről a megszólalásban és megszólításban, a művek keretében, illetve a fellépők 2016-ban megjelent köteteiről (Tamás Kincső: A Csinált-patak állatkertje. Mentor Könyvek, Marosvásárhely; Fekete Vince: Szélhárfa. 99+1 haiku. Gutenberg, Csíkszereda; Dimény H. Árpád: Levelek a szomszéd szobába. Erdélyi Híradó, Kolozsvár).
Emellett a könyvtár társszervezője volt annak a kétnyelvű, Égi-földi szóbeszédek / Vorbiri de la cer şi până-n pământ című irodalmi estnek, amelyen Dan Lungu jászvásári író és magyar fordítója, Szonda Szabolcs találkoztak a közönséggel, az író Raiul găinilor című regénye magyar változatának (Tyúkok a mennyben) bemutatóján, november 12-én, a könyvet megjelentető budapesti Pont Kiadó főszerkesztője, a beszélgetőtársi szerepet vállaló Szávai Géza író és Gáspárik Attila, valamint Luchian Pantea színművészek társaságában, akik felolvastak a regényből magyarul és románul.
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/jx8836r
Égi-földi szóbeszédek - Irodalmi est Dan Lunguval
2016. november 13-án Dan Lungu jászvásári román író volt a vendége a sepsiszentgyörgyi Teinben zajló Kultúrteaház rendezvénysorozat legutóbbi kiadásának. Jelenlétének apropóját Raiul găinilor című regénye magyar változatának megjelenése, bemutatója képezte.
A budapesti Pont Kiadónál frissen megjelent Tyúkok a mennyben Dan Lungu harmadik olyan könyve, amely magyarul is olvasható. A szerzőt Adrian Lăcătuş brassói irodalomkritikus kérdezte, a regény fordítója, Szonda Szabolcs társaságában.
Humoros történetet kínál a könyv, amelyben a világot vagy legalább saját világukat megváltani szándékozó, de a bőbeszédűség szintjén a szándékot át nem lendítő munkanélküliek, nyugdíjasok próbálják meghatározni önmagukat a romániai átmenet nosztalgiázásra és tiltakozásra egyaránt ösztönző folyamatában. A kilátástalan léthelyzetet kocsmai dumapartikkal, elképesztő sztorik kitalálásával és köznapi csodák iránti vágyakozó várakozással elfedő regényalakokban a más anyanyelvű olvasók is könnyen ráismernek saját környezetük jellegzetes figuráira, ez is magyarázza, miért fordítják le egyre több közép- és kelet-európai nyelvre ezt a könyvet és Dan Lungu más műveit.
A bemutatón Kónya-Ütő Bence és Sebastian Marina helybeli színművészek érzékletes felolvasása vezette be még inkább a közönséget a regény színes, megragadó világába.
Fotók itt: http://tinyurl.com/zqseujk
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/83323-Vilgmegvlt-dumapartik.html
Arisztokrata családok a mában – Csinta Samu könyvének bemutatója
Téveszme, hogy az arisztokraták népnyúzók voltak, ahogyan azt a tankönyvekből tanultuk, hisz többnyire a közösség iránti felelősséggel éltek és cselekedtek – hangsúlyozta Csinta Samu az Arisztokraták honfoglalása – Erdély újranemesítői II. könyv 2016. november 17-i sepsiszentgyörgyi bemutatóján. Szonda Szabolcs házigazda, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója felvezetőjében úgy fogalmazott: a Kemény, Bánffy, Csávossy és Barcsay családról szóló kiadvány kultúrtörténeti és társadalomtörténeti áttekintést nyújt a közelmúltról és a jelenről.
A szerzővel folytatott beszélgetést Ferencz Csaba, a Háromszék napilap munkatársa azzal indította: a tény, hogy korábban nem, vagy ritkán születtek az Erdélybe visszatérő arisztokráciáról könyvek, azt jelzi, hogy megítélésükhöz, a hozzájuk való viszonyuláshoz el kellett távolodni attól a kortól, amikor az erdélyi elitet lefejezték. A szerzőt kérdezte: milyen esélyt lát talpra állásukhoz?
Csinta Samu emlékeztetett, hogy amikor a kilencvenes évek derekán, vége felé megjelentek Erdélyben az arisztokrata családok leszármazottjai, és visszaigényelték, részben vagy egészben vissza is kapták az ősi jussot, egy részük új életet kezdett a birtokon, az erdélyi magyar társadalom részévé kezdtek újból válni. Akkor a román hatalom úgy tekintett rájuk, mint ártalmatlan bogaras emberekre, akik beköltöznek a romokba. De amikor elkezdték visszaigényelni a legelőket, kaszálókat, termőföldeket és erdőket, a hatalom már másként viszonyult, és jelenleg is megpróbál mindenféle akadályt gördíteni a visszaszolgáltatás útjába.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/97253/arisztokrata_csaladok_a_maban_bemutattak_csinta_samu_konyvet
Elmulasztott lehetőségek – Raffay Ernő történész előadása
Az MPP-hez közel álló Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) meghívására érkezett Háromszékre Raffay Ernő Budapesten élő történész, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Honvédelmi Minisztérium volt politikai államtitkára. A megmaradásunk esélyeit latolgató és kihagyott sorsfordító lehetőségeinket számba vevő előadásai hírére 2016. november 20-án zsúfolásig telt a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza, november 21-én 18 órától pedig pedig a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron terme is.
A vendéget mindkét helyszínen Nagy Gábor, a MERT elnöke köszöntötte, és ugyancsak ő ismertette a hallgatósággal Raffay gazdag életpályáját, eddig kifejtett közéleti tevékenységét. Előadása kezdetén a történész keserűen állapította meg, hogy bár nem hagyta el szülőföldjét és hazáját, mégis tíz országba szétszórva kénytelen élni a Kárpát-medencei magyarság – ráadásul olyan körülmények közepette, elnyomás alatt, melyek már közép távon az eltűnéséhez vezethetnek. E súlyos kijelentés valós voltát pedig a legfrissebb demográfiai adatok is alátámasztják, melyek félreérthetetlenül vetítik elő a kipusztulásunkat. Ennek előidézője viszont a területeinket megkaparintó utódállamok zömének magyarellenes politikája, mely beolvadáshoz, kivándorláshoz és a gyermekvállalási kedv tragikus megcsappanásához vezetett és vezet. Mindezen negatív folyamatokat megállítani és visszafordítani tehát csak az idegen fennhatóság alá kényszerített nemzetrészek jogainak biztosítása által lehet, ha másképp nem megy, akár határmódosítás által is. Éppen ezért véleménye szerint a mindenkori magyar kormány fokozott figyelmet kell fordítson a világpolitika alakulására és elemzésére, mert adódhatnak olyan helyzetek, melyek kihasználásával ez megvalósítható.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/83635-Elmulasztott-lehetsgek.html
Az Evilági együttes interaktív gyermekkoncertje a könyvtárban
Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepelte idén novemberben a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes, amely erre az alkalomra öt koncertből álló előadássorozattal készült. Ennek egyik rendezvénye a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében zajlott le 2016. november 23-án 17 órától. Az Iszkiri című interaktív gyermekkoncert főleg óvodásoknak és kisiskolásoknak (illetve szüleiknek) nyújtott bő órányi élményt, verses-zenés együttlétet.
Forrás és fotók itt: https://www.sepsiszentgyorgy.info/index.php/rendezvenyek-2/2665-az-evilagi-5-eve-koncertek-sepsiszentgyoergyoen
Írók a Sétatéren – felolvasóest Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen
A könyvkiadóként működő kolozsvári Sétatér Egyesület újabb felolvasó körutat szervezett, az idén januári első ilyen rendezvénysorozat után. A mostani körút egyik állomása ezúttal is a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme volt, 2016. november 25-én. Ennek költő, író, műfordító meghívottjai Magyarországról Lakatos Mihály, Erdélyből pedig Molnár Vilmos, Szonda Szabolcs és Tamás Kincső voltak. Az est házigazdája Fekete Vince költő volt. Ugyanők voltak a fellépők másnap, november 26-án 19 órától Kézdivásárhelyen, a Vigadó Galériában tartott irodalmi esten.
A székelyudvarhelyi születésű, Magyarországon élő Lakatos Mihály író, költő, műfordító, újságíró, publicista „régi ismerőse Kézdivásárhelynek, akihez ezeréves barátság fűzi”, mondta el Fekete Vince, hozzátéve, a szerző 2011 és 2015 között a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet vezetője volt.
Tamás Kincső „a csapat legkevésbé ismert tagja”, idén jelent meg első kötete A Csinált-patak állatkertje címmel. A Sepsikőröspatakon élő, főfoglalkozású gyógyszerész novelláskötete bevallása szerint arról szól, hogyan élhet egy nő vígan férfiak nélkül. Fekete Vince a jelenlévők derültsége közepette azt javasolta, írja meg azt is, hogyan élhet egy nő vígan férfiakkal.
Molnár Vilmos, a Székelyföld folyóirat szerkesztője, prózaíró, költő, bár magát inkább csak írogató embernek tartja. Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, „aki eddig mindig a mikrofon másik oldalán szerepelt”, kétkötetes költő, többkötetes műfordító, aki bevallása szerint az utóbbi időben a próza felé kezd kacsingatni.
Ezt követően a „hogyan lesz író az író?” kérdést járták körbe a szerzők. Az elsőként válaszoló Lakatos Mihály szerint „az inaskodást végig kell csinálni, nem lehet beállni a sor elejére”, kitartóan kell küldözgetni a folyóiratoknak az írásokat, míg eljön az első kötet ideje. Molnár Vilmos úgy vélte, autodidakta módon lesz író, költő az ember, mindenkinek saját magának kell megtalálnia az utat. Szonda Szabolcs kezdetben nem tudta, író vagy költő legyen, majd miután Orbán János Dénestől pozitív visszajelzést kapott egy versére, tudatosult benne, hogy neki azzal kell foglalkoznia. Két megjelent kötet után a vers elmaradt az életéből, de a műfordítással edzésben tartja magát. Tamás Kincsőre komoly hatással volt Nemes Nagy Ágnes gondolata: „a nem író író az nem író”, ennek megfelelően „nagyon írok, ezért nincs magánéletem”, mondta. Az esemény záróakkordjaként a szerzők műveikből olvastak fel, a legnagyobb közönségsikert Molnár Vilmos Mese az anyagcseréről című írása aratta.
Sepsiszentgyörgyi fotók itt: http://tinyurl.com/he8zble
Kézdivásárhelyi fotók itt: https://www.facebook.com/pg/VigadoMuvelodesiHaz/photos/?tab=album&album_id=422608801196575
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/83730-Krvonalazdik-folytats.html
 

--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
A gimisek nyerték az első Kvízelítőt Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhely kilenc általános iskolájának mindegyike részt vett a városi könyvtár által első alkalommal szervezett műveltségi vetélkedőn a volt Stúdió Mozi nagytermében. A diákoktól előzetesen plakáttervet és névötleteket is vártak, így a Móra Ferenc Általános Iskola csapatának javaslatára a rendezvény ezután a Kvízelítő nevet viseli.
A vetélkedőt Szőcs Endre, a városi könyvtár igazgatója vezette. Azt mondta, kultúranépszerűsítő szándékkal vállalta magára az intézmény az esemény megszervezését és lebonyolítását. Sarkadi Zoltán színművész, Tifán Irénke rajztanárnő és Sándor Krisztina, a könyvtár munkatársa, a rendezvény megálmodója zsűrizték a versenyt, szóban is értékelve az egyes fordulók eredményeit. A négytagú csapatokba egy hatodik, egy hetedik és egy nyolcadik osztályos tanulónak kellett jelentkeznie, valamint még egy olyan diáknak, aki jártas a bűvös kocka kirakásában.
Első körben a diákoknak villámkérdésekre kellett válaszolniuk, ezek legtöbbje az öt-nyolcas tananyag része, emellett általános műveltségi kérdések voltak. A Marin Preda Iskola diákjainak fordító segített a kérdések tolmácsolásában. Ezután egy előre kiosztott, karácsony-témájú, befejezetlen történetet kellett eljátszaniuk úgy, hogy a mesének kreatív csattanója legyen. Az előadásokat egyenként értékelte, a versenyzőket szakmai tanácsokkal látta el Sarkadi Zoltán színművész. Jó ötleteket, megoldásokat találtak ki, jelmezekkel is ügyesen készültek, de kissé bátortalanok voltak – summázott a szakember, aki arra biztatta a gyerekeket, hogy merjenek bátrak lenni.
A képfelismerésnél neves festményeket és szobrokat mutattak a diákoknak, illetve olyan ismert épületeket, mint a Taj Mahal, az Eiffel-torony vagy a Sydney-i operaház, de felbukkant az udvarhelyi Mokka kávéház épülete is. A személyek közül Tamási Áron, Albert Einstein, Benedek Elek mellett látható volt Avicii, Chuck Norris s még az udvarhelyiek Gyuszija is, a közönség nagy örömére.
Az előre elkészített plakátokat Tifán Irénke értékelte, közben felhívta a figyelmet a plakátkészítés szabályaira is. A legjobbnak a Móra Ferenc Általános Iskola csapatáét értékelte, így a vetélkedő ezután a Kvízelítő nevet viseli. Aztán volt még egy kör villámkérdés, amit a bűvös kocka kirakása követett.
Első helyen a Tamási Áron Gimnázium diákjai végeztek, őket a Tompa László Iskola csapata követte. Holtverseny alakult ki a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium és az Orbán Balázs csapata között, amit egy újabb bűvöskocka-párbaj döntött el, így a refisek vihették el a harmadik díjat.
A várakozásoknak megfelelően alakult a vetélkedő, amit hiánypótló rendezvényként évente szeretne megszervezni a könyvtár – mondta el Sándor Krisztina, a verseny megálmodója.
Forrás: http://szekelyhon.ro/magazin/a-gimisek-nyertek-az-elso-kvizelitot

 
KITEKINTŐ

-- A világ legcukibb kisvasútja egy könyvtárban zakatol
Tehervagonok közlekednek zárt pályán a New York-i közkönyvtárban. Csak egyfajta rakományt szállítanak: könyveket. Huszonnégy csilleszerű vagon egy egészen különleges „vonalon”: a New York-i Közkönyvtárban kiépítettek egy belső könyvtári vasútvonalat. A vagonok az egyik híres olvasóterem, a Rose Main Reading Room és a Bill Blass katalogizáló raktárhelyiség között közlekednek.
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a20357

 
HAZAI
 
-- Zilahon jártak a nagykárolyi könyvtárosok
A Nagykárolyi Városi Könyvtár munkatársai a Zilahon megrendezett Attrakció és innováció című konferencián vettek részt 2016. október 26. és 28. között. A háromfős - Nicoleta Latiş, Corina Nuna, Emese Maurer alkotta - csapat tagjai annak alapján kaptak meghívást a zilahi kollégáik által szervezett rendezvényre, hogy korábban sikerre vitték az Utazó könyv című kezdeményezésüket. Az ország több más városából érkezett könyvtárosok mellett a nagykárolyiak rengeteg ismeretségre tettek szert, valamint új ötleteket és tapasztalatot is szereztek. „Megfigyelve az ország többi könyvtárának eredménnyel járó, hatást gyakorló projektjeit rájöttünk, hogy mindegyik hasonló formátumban került lebonyolításra. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a mi intézményünk is sikerrel szerepelt, s bízunk benne, hogy a konferencián kapott ötleteket itthon gyakorlatba ültetve sikeres kezdeményezéseket indíthatunk a jövőben” - mondták a nagykárolyi könyvtárosok.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/zilahon-jartak-a-konyvtarosok/

 
-- Csíkszék iskolai könyvtárosainak módszertani gyűlése
2016. november 10-én a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium Tudásközpontjában került sor Csíkszék iskolai könyvtárosainak módszertani gyűlésére, amelyen az iskolai könyvtárakban is megvalósítható programok témáját fejtették ki. A részt vevő könyvtárosok beszéltek jelenlegi helyzetükről, valamint az elmúlt esztendők változásairól. Szó esett az érdemfokozatról, amellyel két évvel ezelőtt Crăciun Marianát, egy éve pedig Borbé Leventét, Hatos Melindát és Egyed Danielát tüntették ki, figyelemre méltó tevékenységük alapján. Ezt követően a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum diákjai kedvenc olvasmányaikat mutatták be Egyed Daniela könyvtáros irányításával. A kiválasztott gyermekcsapat bravúros előadása is azt mutatja, hogy Egyed Daniela aktívan kiveszi a részét az olvasásnépszerűsítésből. Borbé Levente, a házigazda főgimnázium könyvtárosa a helyismereti értékek fontosságáról tartott előadást, amelyet néhány, a különböző tanórákhoz köthető tematikával ilusztrált. Az utóbbi hetek legnépszerűbb előadását, amely a népi gyógyászathoz kötődik, részletesen be is mutatta. A nap záróakkordjaként a résztvevők mindennapi tevékenységeik problémáira próbáltak megoldásokat találni.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2016/11/csikszek-konyvtarosainak-modszertani_14.html

 
-- Könyvkommandót alapítottak az aradi magyar középiskolások
Kortárs könyvkommandót szervezett az aradi Csiky Gergely Főgimnázium XI. A osztálya Rudolf Ágnes magyartanárnő vezetésével. A „kommandósok” olyan kortárs magyar és nemzetközi szerzők köteteire „vadásznak”, amelyeket manapság szívesen forgatnak a fiatalok. Az adományokból megvásárolt példányok az iskola könyvtárát gyarapítják, onnan kikölcsönözhetők.
A projektben a XI. osztály fiataljai készítettek egy felmérést a diákok körében, hogy kitől mit olvasnának szívesen – magyar és nemzetközi szerzőktől egyaránt –, és az így készült lista első harminc címét ebben a félévében beszerezték, sőt már készül a névsor a második félévre. Azok is pozitívan álltak a kezdeményezéshez, akik nem vesznek részt a gyűjtésben. Volt olyan osztály, amelynek a tagjai a zsebpénzükből összedobták egy-egy könyvnek az árát, és a könyvtárnak adományozták, néhány aradi szerző pedig egy-egy példányt adományozott az iskolának. A köteteket az internetről rendelik meg, „mert úgy olcsóbb”, mint a könyvkereskedésben megvásárolni.
A „kommandósok” közül Back Annamária és Lovas Éva kisgyermekkoruk óta könyvbarátok, elképzelhetetlennek tartják, hogy ne olvassanak. Mint mondták, kortársaik – főleg a lányok – körében Leiner Laura (többek között A Szent Johanna gimi című ifjúsági naplóregény-sorozat írója) könyvei a legnépszerűbbek, a külföldiek közül pedig az amerikai Suzanne Collins művei aratják a legnagyobb sikert.
Rudolf Ágnes tanárnő szerint vegyes a diákság hozzáállása a könyvekhez és az olvasáshoz. „A kötelező olvasmányok esetében mindig az az első kérdés, hogy hány oldalas, de a szórakoztató irodalomnál nem számít a terjedelem. Ez a könyvkommandó is a könyvek népszerűsítését szolgálja, és remélem, a kötelező olvasmányokat is szívesebben kézbe veszik majd a tanulók” – mondta, elárulva azt is, hogy jövőre szeretnének író–olvasó találkozót szervezni Leiner Laurával az iskolában.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/72756-konyvkommandot-alapitottak-az-aradi-magyar-kozepiskolasok

 
-- Az összefogás jele a könyveken
Több ezren gyűltek össze Marosvásárhelyen 2016. november 12-én, tiltakozva Tamási Zsolt iskolaigazgató meghurcolása és a római katolikus gimnázium működésének ellehetetlenítése ellen. A tüntetésen összegyűlt könyvek válogatása és osztályozása napokig tartott. Az adományok nyomán összesen 1350 kötet került a tanintézet könyvtárába. Székely Szilárd tanár szerint a jelentős adomány nem is fér el a jelenlegi könyvtárban, amely helyhiány miatt a tanári szobának is helyet ad. „Egy biztos, valamiféle megkülönböztető jellel fogjuk ellátni a november 12-i tüntetésen összegyűlt könyveket, hogy amikor valaki kézbe veszi őket, évek múlva is tudja, az iskolánk mellett kiálló emberek adományaként kerültek könyvtárunk polcaira” – mondta. A tanári kar és a diákság a sajtón keresztül nyilvánosan is köszönetet mondott minden marosvásárhelyinek, Maros megyeinek, a szatmárnémeti, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai támogatóknak, hogy november 12-én mellettük voltak és kiálltak értük. „Külön köszönjük azt az értékes könyvadományt, amellyel iskolánkat megajándékozták” – olvasható többek közt a közleményben.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/az-osszefogas-jele-a-konyveken

 
-- Anyanyelvünk ünnepe a Tóth Árpád Irodalmi Kör ülésén
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi kör 2016. november 22-én tartotta soros munkaülését a megyei könyvtár Concordia Termében. A rendezvény első részében Szarvashegyi Rozália ny. tanítónő olvasta fel Reklámok című írását. Munkája felszabadult mosolyt csalt minden irodalombarát arcára.
Az Ágyai Általános Iskola felső tagozatos diákjai Olosz Lajosra emlékeztek a feledhetetlen költő születésének 125. évfordulója alkalmából. Az ízléses versösszeállítás Erdős Márta EMKE-díjas tanárnő munkáját dicséri. Dr. Brauch Magda tanár, író Miért szép és gazdag? című tanulmányát ismertette a körtagoknak, anyanyelvünk ünnepe alkalmából, majd egy 2009-es Édes anyanyelvünk folyóirat sorait idézte, amely szerint a világ 6000 nyelve közül a magyar nyelv holtversenyben a 47. vagy 48. helyen áll, míg a 67 európai nyelv közül a magyar körülbelül a 12. Az előadás végén néhány, magyarságtudatot tápláló irodalmi alkotás hangzott el. Arany János, Madách Imre, Juhász Gyula, Reményik Sándor, Ady Endre, Faludy György verseiből Hevesi József, Katona Ágnes, Brittich Erzsébet, Kolumbán Zsolt, Kiss Anna és Czernák Ferenc adtak elő egy csokorra valót.
Záróakkordként a kör elnöke Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményének első részét szavalta el, majd szeretetvendégség, jó hangulatú baráti beszélgetés tett pontot az ünnepélyre.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/anyanyelvunk_unnepe.php


-- Gyermekeink 42 százaléka funkcionális analfabéta
A romániai gyermekek 42 százaléka funkcionális analfabéta - hangzott el Kolozsváron, az államelnöki hivatal és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kommunikáció tanszéke által 2016 novemberének elején szervezett konferencián.
A Művelt Románia program keretében szervezett tanácskozáson kifejtették: az Európai Unió 2012-ben közzétett High Level Group of Experts on Literacy című jelentése öt fejezetben tárgyalja a funkcionális analfabetizmus európai helyzetét, és javaslatokat fogalmaz meg a jelenség visszaszorítására.
Ebből az derül ki, hogy Romániának súlyos gondjai vannak e téren: egy 2009-ben végzett PISA-teszt 69 országból a 49. helyre sorolta Romániát a gyermekek szövegértési képessége tekintetében.
A jelentés szerint a romániai gyermekek 40,9 százaléka nem éri el a PISA-teszt kettes szintjét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ők nem értik meg az iskolai vizsgákon kért legegyszerűbb feladatokat sem. A jelentés készítői szerint ebből az következik, hogy ezek a fiatalok csak olyan munkahelyet lesznek képesek elfoglalni, amelyhez minimális képzettséget igényelnek. Az elnöki hivatal felmérése szerint ez az arány 2016-ra 42 százalékra nőtt.
Ciprian Fârtuşnic, a Neveléstudományi Intézet munkatársa szerint az okok „a tanulás lehetőségének elmulasztásában” keresendők, jóllehet sok más országtól eltérően Romániában a gyermekek többsége jár iskolába, még ha mindegyik nem is fejezi be a tanulmányait.
A szakemberek szerint funkcionálisan nem analfabéta az a személy, aki képes elolvasni és megérteni egy szöveget, összefüggéseket találni korábbi ismeretei és a szövegben fellelhető ismeretek között, képes szóban és írásban kifejteni álláspontját a szövegben megfogalmazottakkal kapcsolatban, és nem utolsósorban, képes a szövegből megszerzett információkat a mindennapi életben alkalmazni.
'26 év után sikerült visszajutnunk egy olyan állapotba, amelyet azt hittük, hogy rég meghaladtunk. Tanárként azt mondhatom, hogy kivívtuk magunknak a jogot, hogy ostobák legyünk. Csakhogy ez a szabadság megszünteti emberi mivoltunkat, mert, szerintem, az emberi lét ismérve a tanulás' - jelentette ki Ioan Aurel Pop, a BBTE rektora.
A tanulmányok szerint ezen kompetenciák hiánya gyenge, fenntarthatatlan gazdasági tevékenységben nyilvánul meg. Emiatt az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a funkcionális analfabetizmus átlagos szintjét a mostani 20 százalékról 2020-ra 15 százalék alá szorítja.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/72222-gyermekeink-42-szazaleka-funkcionalis-analfabeta

 
-- Egyre több a mozi és múzeum Romániában, a könyvtárak száma csökken
A könyvtárak száma egyre csökken Romániában, de vannak olyan kultúrafogyasztási szokások, amelyek terén pozitív változás figyelhető meg - derül ki azokból az adatokból, amelyeket az Országos Statisztikai Hivatal a Kulturális Minisztériumnak a kulturális intézmények és programjainak támogatása érdekében kezdeményezett nemzeti konzultációjához tett közzé, Román Kulturális Stratégia és Nemzeti Értékek 2016-2020 címmel. A konzultációra azért volt szükség, mert Romániának jelenleg nincs olyan közép- és hosszútávú stratégiája, amely mentén hatékonyan, országos szinten összekapcsolhatná és egységesen fejleszthetné a kulturális intézményeket.
Az adatokból kiderül, hogy a rendszerváltáskor, 1990-ben összesen 4637 mozi volt Romániában, amelyek nagy része a váltást követően bezárt. Húsz évvel később, 2010-ben 67 mozi működött, 2014-ben összesen 77. A filmgyártás terén is egyre produktívabbak az alkotók, főként az elmúlt 15 évben: 2010-ben 19, 2011-ben 14, 2012-ben 20, míg 2014-ben összesen 29 nagyjátékfilm készült.
A könyvtárak helyzete nem ennyire szerencsés, 2007-ben 12 366 működött Romániában, ezek száma 2014-re 10 111-re csökkent. Vidéken 2007-ben 2653 könyvtár volt, 2015-re ezek száma 2052-re csökkent. A múzeumokból viszont egyre több van Romániában, 2011 és 2015 között 709-ről 738-ra emelkedett a számuk, ezzel párhuzamosan a látogatók száma is nőtt: 2010-ben 8 900 425 volt, 2015-ben pedig 13 051 886. A leglátogatottabb múzeum Romániában a Brassótól 30 km-re található Törcsvári kastély, amelyet évente félmillióan látogatnak. A második legnépszerűbb a szebeni Astra múzeum évi 400 ezer látogatóval, a harmadik pedig a bukaresti falumúzeum 350 ezer látogatóval.
Teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=26298

 
-- Batthyáneum: tovább késlelteti a pert a fordítás
Ismét elhalasztotta az ítélethozatalt a Fehér megyei ítélőtábla a gyulafehérvári Batthyáneum ügyében, számolt be az Adevărul napilap online kiadása.
A lap szerint a késlekedést az okozza, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye nem fogadja el Batthyány Ignác püspök végrendeletének már elkészült román fordítását, az érsekség által megbízott fordító pedig nem készült el időre a testamentum szöveghű megfelelőjével.
Mint arról beszámoltunk, az épületegyüttes visszaszolgáltatása érdekében indított per legutóbb ott akadt el, hogy hiányzott Batthyány Ignác 1798-ból származó latin nyelvű végrendeletének a hiteles, az alperes és a felperes által is elfogadott fordítása. Október elején a Fehér megyei ítélőtábla jóváhagyta, hogy a fordítást az állam részéről dr. Ioan Aurel Pop, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, az érsekség részéről pedig dr. Buzogány Dezső egyháztörténész, a kolozsvári egyetem egyik professzora készítse el. Azonban csak előbbi készült el határidőre, az egyház pedig a 2016. november 15-i tárgyaláson kifogásokat emelt a fordítás ellen. Az ítélőtábla döntése szerint Buzogány Dezsőnek december 6-ig kell elkészülnie saját fordításával, és ekkor tárgyalják a római katolikus egyháznak a Ioan Aurel Pop-féle fordítással kapcsolatos fellebbezését is.
Az alapító püspök végrendelete kulcsfontosságú a perben, hiszen Batthyány Ignác ebben hagyta a katolikus egyházra és Erdély provinciára a páratlan értékű, 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárt és a hozzá tartozó csillagvizsgálót. Cosmin Muntean, a gyulafehérvári táblabíróság szóvivője korábban elmondta, ha a végrendeletnek lenne angol vagy francia fordítása, az igazságügyi minisztérium hivatalos fordítói közül választottak volna, de latin nyelvből nincs hivatalos fordítójuk. A gyulafehérvári érsekség azután fordult az igazságszolgáltatáshoz, hogy a kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását, azzal érvelve, hogy az egyház nem bizonyította tulajdonjogát. A katolikusok a most zajló perben ezt a döntést szeretnék felülírni.
Forrás: http://kronika.ro/erdelyi-hirek/batthyaneum-tovabb-keslelteti-a-pert-a-forditas

 
-- Januártól újabb iskolai könyvtárosi poszt szűnik meg Hargita megyében
Az elmúlt évben történt leépítésekkor a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpont könyvtárosa is félnormára került, fizetését helyi költségvetésből biztosították, 2017. január elsejétől azonban ez megszűnik. Fekete Erzsébet tíz esztendeje teljesített könyvtárosi szolgálatot az iskolában, tevékenysége eléggé sokrétű volt. Aktív résztvevő volt az iskolai könyvtárosoknak szervezett tapasztalatcseréken, jelen volt a szakmai továbbképzők, programok javarészén, így a Bolyai Nyári Akadémián is. Nagyon szereti a könyvtárosi szakmát, hiszen folyamatosan képezte magát, néhány esztendővel ezelőtt elvégezte a brassói bölcsészkar könyvtár- és információtudomány szakát is.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2016/11/jjanuartol-ujbol-megszunik-egy-iskolai.html

 
-- A román társadalom a budi és a tablet között
Nagy hullámokat vetett a romániai Samsung-leányvállalat egyik igazgatójának nyilatkozata: „Jobbnak tartom, ha előbb tabletekkel látjuk el az iskolákat és csak azután oldjuk meg az udvari budi helyzetét.” (Cristian Cojocaru, Samsung Románia). Ahogy az várható volt, a nyilatkozatot számos bírálat követte, de ez – talán – kevésbé fontos. Nem minden ostobaság vált ki bírálatokat, csak a lényegre tapintó. Hiszen a fenti kérdés – általánosítva – a hosszú távon mélyreható változásokhoz vezető intelligenciába való befektetés melletti döntésként is átfogalmazható, szembeállítva az azonnali következményekkel járó anyagi infrastruktúrába történő beruházással, ami azért egy kicsit másképp néz ki.
Teljes cikk itt: http://foter.ro/cikk/20161121_a_roman_tarsadalom_a_budi_es_a_tablet_kozott


ELHALÁLOZÁS

-- Meghalt Molnár H. Lajos
2016. november 2-án, életének 71. évében, szövevényes és súlyos betegségei következményében meghalt Molnár H. Lajos erdélyi magyar író, közíró, szerkesztő, riporter.
1946. május 16-án született Marosvásárhelyen. Szülővárosában érettségizett, egy évig ugyanott volt a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet növendéke, ahonnan etnikai hovatartozása miatt és pártállami protekciója híján elbocsájtották. A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett pszichológusi diplomát 1971-ben. Ezt követően üzempszichológusnak hívták a Resicai Kohászati Kombinátba, ahol öt évet töltött el. Ebből az időszakból táplálkozik az És akkor átmentem a tűzön című, a Kriterion Könyvkiadó Forrás-sorozatának részeként 1978-ban megjelent debütkötete, mely a riportregény műfajába bújtatva számolt be a romániai acélkohó tragikus és szerteágazó hazugságok mögé bújtatott valóságáról. Ekkor már az Ifjúmunkás újságírójaként dolgozott.
Kilépés című, válogatott riportokat tartalmazó kötete után Donki Ákos című regényéért 1981-ben elnyerte a Romániai Írószövetség Prózadíját. 1983-ban a cenzúra átjátszása révén jelenhetett meg Falra hányt esztendő című riportregénye, mely minden addiginál világosabban kritizálta a fennálló rendszert és állította középpontba az attól szenvedő rétegeket. Röviddel a megjelenés után a pártállam általános szilenciumot rendelt el, a 40 000 példányban kiadott kötet meg nem vásárolt, csekély maradékát visszahívták, a szerzőt a publikálás lehetőségétől eltiltották, a Kriterion ellen vizsgálatot indítottak. Molnár H. Lajos addig megjelent könyveit leszedették a könyvtárak polcairól, egyetlen publikációban sem volt szabad leírni a nevét, még elmarasztalóan sem. A román titkosrendőrség, a Securitate folyamatosan zaklatta, két ízben gyilkosságot kíséreltek meg ellene. A második világháború után ő volt az első olyan romániai magyar szerző, akit még ottléte alatt tiltottak le.
A négy éve tartó retorzió miatt 1987-ben az útlevélosztály megtévesztésének köszönhetően második családjával Magyarországra disszidált. A Donki Ákos című regényéből írt hangjátékáért 1986-ban a Magyar Rádió Nívódíjában részesült.
Újságíróként és szerkesztőként előbb a Magyar Nemzetnél, majd a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Néplapnál, utóbb a Jászkun Krónikánál dolgozott. Időközben a szolnoki Szigligeti Színház dramaturgja is volt. A disszidenssorsról szóló és a magyarországi rendszerváltást is nyomon követő, Levelek a hazából a honba című levélregénye 1993-ban jelent meg.
A huszadik század második felének erdélyi és romániai történéseit magába foglaló Volt egyszer egy udvar című nagyregénye az Erdélyi Szépmíves Céh 1997-es regénypályázatának első díjában részesült, bár a pályázati kiírásban szereplő könyvkiadás akkor elmaradt.
Utolsó könyve azt a szerelmi tematikát folytatta, amelyet 2003-ban megjelent, Imágó című regényével kezdett el. Álmaim babái című, a memoár és a regény műfaját elegyítő kötete 2014-ben jelent meg.
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/meghalt-molnar-h-lajos

 
ÉVFORDULÓK

-- Monok István 60 éves
Barátai, kollégái, tanítványai köszöntötték az idén 60. születésnapját ünneplő Monok István professzor urat. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottságának ülésére érkező tudóst tapssal üdvözölték tisztelői az Országos Széchényi Könyvtárban. A nemzeti könyvtár közel kétszáz férőhelyes díszterme megtelt a 2016 novemberének végén titokban szervezett ünnepség résztvevőivel, akik mindannyian kaptak már segítő kezet életük során Dr. Monok Istvántól.
Az ünnepségen Dr. Madas Edit akadémikus asszony üdvözlő mondatait követően Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora köszöntötte az ünnepeltet, majd Dr. Péter Katalin történész következett, aki szintén a professzor érdemeiről beszélt. Köszöntő és méltató szavakat mondott még: Dr. Ötvös Péter, a Szegedi Tudományegyetem Régi Magyar Irodalom Tanszékének nyugalmazott docense, az ünnepelt közeli barátja, a kötet szerkesztői, valamint Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezérigazgatója, aki a rendezvény főszereplőjének átnyújtotta a tiszteletére összeállított tanulmánykötet egy díszes példányát is. A köszöntők sorát Dr. Sipos Gábor kolozsvári levéltáros és történész stílusos áldáskérése zárta, amelyet Misztótfalusi Kis Miklós 17. századi kiadású „aranyos" Bibliájának egy olyan példányából olvasott fel, amely a Bethlen család és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem tulajdonában is volt egykoron.
Az ünnepelt tudományos érdemeinek és eddigi életművének elismerése okán a Kossuth Kiadó tucatnyi köszöntőt és közel száz tudományos írást tartalmazó, vaskos tanulmánygyűjteményt jelentetett meg MONOKgraphia címmel Nyerges Judit, Dr. Verók Attila és Dr. Zvara Edina szerkesztésében. A kötet elektronikus változata különféle formátumokban elérhető az alábbi linkeken: http://ww2.bibl.u-szeged.hu/monok60/
http://mek.oszk.hu/16200/16282
Forrás: https://uni-eszterhazy.hu/hu/egyetem/egyetem/hirek-1048/c/monok-istvan-60-eves


-- Negyven éve halt meg Szilágyi Domokos – megemlékező rendezvénysorozat
Szilágyi Domokos költő halálának 40. évfordulója alkalmából 2016. november 3. és 5. között szervezett megemlékező rendezvénysorozatot az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Szatmár Megyei Központ, Batiz és Nagysomkút református gyülekezetével, valamint a Kolozsvár Társasággal közösen. Szatmárnémetiben irodalmi tanácskozásra és koszorúzásra, Batizon és Nagysomkúton megemlékezésre, Kolozsváron, a házsongárdi temetőben főhajtásra, azt követően pedig a Györkös Mányi Albert Emlékházban kerekasztal-beszélgetésre került sor. Muzsnay Árpád szatmárnémeti művelődésszervező, a rendezvénysorozat főszervezője köszöntötte a kolozsvári megemlékezésen részt vevő közönséget, jelezve, idén 25 éve, hogy Szatmárnémetiben felavatták Szilágyi Domokos szobrát.
A beszélgetést Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta, elsőként Pomogáts Bélának adta át a szót, aki leszögezte: az, hogy Szilágyi Domokos halála után 30 évvel az állambiztonsági hivatal levéltárából nyilvánosságra kerültek neki tulajdonított ügynöki jelentések, semmilyen formában nem csorbítja azt a gazdag életművet, amelyet az utókorra hagyott. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész kifejtette, Szilágyi Domokos nem csupán Erdélyben vagy a magyar irodalom szempontjából alkotott kiemelkedőt, hanem a világirodalomban is a legjobbak közt, az élvonalban van a helye.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/szilagyi-domokosra-emlekeztek-kolozsvaron
http://www.emke.ro/40-eve-halt-meg-szilagyi-domokos-megemlekezo-rendezvenysorozat

 
-- Száz éve hagyta itt a világot Jack London
2016-ban száz éve, hogy itthagyta a világot Jack London, az amerikai irodalom nagy alakja, műfajok egész sorának újító zsenije. Bármit írt, állathistóriát, kalóztörténetet, krimit, utópisztikus regényt, westernt, szociográfiát, csavargónaplót, az irodalom művésze volt.
Ebben a száz évben a legszélesebb olvasóközönség rajongott érte – és a magyar írástudók legjava. Hunyady Sándor így lelkesedett: „Jack London csupa mesélő kedv, fantázia, kaland, mert földrajzilag is egészen új területeket tár föl a sápadt európai képzelet előtt. Minden könyvének más és más, szenzációs díszlete van. Elvisz Alaszkába, ahol halállal kell fizetni az aranyért, vad szerencsekeresők, éhes farkasok közé, viola hómezőkre, amelyek fölött az északi fény világít, és ahol megfagy a tüdő a jeges levegőben. Kis halászhajókon, gyanús gőzösökön bejárjuk vele a Csendes-óceánt. Éhezünk, ölünk, dolgozunk. Ahová nyúl, kincs akad a kezébe. Akkora elbeszélő tehetség, hogy a tollán új fényt kap minden elkopott probléma.”
Forrás: https://www.libri.hu/konyv/jack_london_107052.a-beszelo-kutya-4.html
http://konyvjelzoo.blogspot.ro/2016_11_01_archive.html

 
DÍJAK

-- A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának kitüntetései
A tagozat kitüntetéseit 2016. november 17-én adták át Budapesten, a Műcsarnokban, az Élőfolyóirat sorozat keretében. Az Év Legjobb Könyve díjat Fekete Vince kézdivásárhelyi költő Vak visszhang, a Könyv Nívódíj-elismerést Száraz Miklós György Apám darabokban és Szentmártoni János Szomjúság című könyve nyerte el.
Forrás: http://www.iroszovetseg.hu/az-mma-irodalmi-tagozatanak-kituntetesei/

 
-- Hazám-díjat kap Esterházy Péter
A XXI. Század Társaság a magyar történelem első köztársasága kikiáltásának napján (vagy egy ahhoz közeli napon) hét, arra érdemes személyiségnek adományoz Hazám-díjat, értékőrző és értékteremtő életművük elismeréseként. Idén a díjat posztumusz megkapta Esterházy Péter és Kocsis Zoltán is.
A XXI. Század Társaságot - a történelmi jelentőségű XX. Század Társaság példáját, értékelveit és hagyományait fölelevenítve - 2001. január 31-én alapította meg 35 tudós és közéleti személyiség.
A XXI. Század Társaság 2001. október 31-én megalapította József Attila szonettkoszorújának címéről, a Hazám-ról elnevezett díjat, amit az arra érdemes hét személyiségnek adományoz évente, héttagú kuratóriuma javaslatára, értékőrző és értékteremtő életművük elismeréseként a magyar történelem első köztársasága kikiáltásának napján, november 16-án.
A Hazám-díj kuratóriumának tagjai: Vámos Tibor akadémikus, villamosmérnök, a kuratórium elnöke; Ágh Attila professor emeritus, politológus; Gönczöl Katalin professor emerita, kriminológus; Kocsis András Sándor, a XXI. Század Társaság elnöke; Romsics Ignác akadémikus, történész; Spiró György író; Varga Gyula professor emeritus, közgazdász.
A díjat 16. alkalommal adták át 2016. november 12-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezésre került ünnepségen. Köszöntőt mondott Baranyi Ferenc és Varga Gyula, közreműködött Galkó Balázs színművész és Balázs János zongoraművész.
Az idei év díjazottjai: Bojár Gábor - fizikus, informatikus; Csomós Mari - színművész; Iványi Gábor – lelkész; Komoróczy Géza - történész; Szalai Erzsébet – szociológus. Posztumusz Hazám-díj: Esterházy Péter - író; Kocsis Zoltán - zongoraművész, karmester.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/hazam-dijat-kap-esterhazy-peter

 
-- Dragomán György vehette át a Győri Könyvszalon alkotói díját
A Győri Könyvszalon az elmúlt tizenöt év alatt a város emblematikus rendezvényévé vált. Az eseménynek otthont adó Győri Nemzeti Színház három napra az irodalom, a könyvek, a zene, az információ csomópontjává válik: számos könyvkiadó és több helyszínen száznál is több különféle kulturális program várja a közönséget. A XVI. Győri Könyvszalon szervezője a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér.
Az esemény megnyitóünnepségén, 2016. november 18-án adták át a Nemzeti Színház Nagyszínpadán a Könyvszalon alkotói díját: Dragomán György író vehette át az elismerést.
Ezután a Kortársasjáték címmel megrendezett drámaíró verseny meghirdetésére és a meghívott szerzők bemutatására került sor.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/dragoman-gyorgy-kapta-a-gyori-konyvszalon-alkotoi-dijat

 
AJÁNLÓ

-- Szótárrá szerkesztett, eltűnő nyelvi kincs
Napvilágot látott a Péntek János nyelvész által szerkesztett A moldvai magyar tájnyelv szótára első kötetének első része. A „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kiadvány megjelenése igazi szenzáció – közölte a kiadó Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Péntek János, aki több mint 15 éve dolgozik a kiadványon, elmondta, remélhetőleg már a jövő évben megjelenik az első kötet második része és talán a második kötet is. A kiadvány jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során jegyeztek le a huszadik század közepén.
„A magyar nyelvnek ebben a táji változatában ott a nagyon távoli múlt, a mezőségi és a székely nyelvjárás nyelvtörténete, és ott az újabb kor erősödő román nyelvűsége az átvett szavakban, magyar szavak román minta szerint alakuló jelentéseiben, román szerkezetek magyar megfelelőiben. Ebből nem lehetett és nem is kellett kiszűrni a „vegytiszta” magyart. A szótárnak azt a nyelvváltozatot kell tükröznie és megörökítenie, amelyet a lejegyzés pillanatában a gyűjtők rögzíthettek” – írja Péntek János a szótár fülszövegében.
A nyelvész kifejti, az 1949 és 1962 közötti gyűjtések tetemes nyelvi anyaga egyre gyarapodott az újabb kutatásokkal és publikációkkal, egyre több lett a tanszéki archívumban őrzött cédula és szöveg, és egyre nyomasztóbbá és sürgetőbbé vált a feladat, hogy a nagy elődök (Yrjö Wichmann, Csűry Bálint, Szabó T. Attila és Márton Gyula) szándékának megfelelően, munkatársai közreműködésével, szótárrá szerkessze ezt a nyelvi kincset. „Ehhez nekem már nem kellett „csángókutatóvá” lennem, a feldolgozásban nyugodtan támaszkodhattam az elődöknél nemkülönben jeles tanítványaimra” – teszi hozzá Péntek János.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/szotarra-szerkesztett-eltuno-nyelvi-kincs

 
-- Erdélyi magyar kortárs írók román nyelvű antológiáját mutatták be a Gaudeamuson
Erdélyi magyar kortárs írók prózáját tartalmazó román nyelvű antológiát mutatott be a Román Kulturális Intézet Románia legnagyobb könyvvásárán, a bukaresti Gaudeamuson. Nagy Mihály Zoltán, a Román Kulturális Intézet (ICR) alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy a kötet az ICR és a Balassi Intézet bukaresti központja közötti együttműködésnek köszönhetően jött létre, hiszen két műfordítói műhelyt szerveztek (egyet Romániában, egy másikat Magyarországon), amelyeknek témája a román-magyar, illetve a magyar-román műfordítás volt. Ennek a közös programnak a célja, hogy kineveljenek egy új fiatal műfordítói nemzedéket, hiszen az elmúlt két évtizedben meglehetősen kevés magyar kortárs irodalmi alkotást ültettek át románra, erdélyi magyar írók munkáit pedig szinte egyáltalán nem. Ez a hiány az után keletkezett, hogy a rendszerváltozás után privatizált, egykori román állami kisebbségi könyvkiadó, a Kriterion már nem tudja vállalni ezt a "kultúra- és irodalomközvetítő" feladatot. A Singurătate gonflabila (Felfújható magány) című "hiánypótló" antológia E. Ferencz Judit bukaresti újságíró és műfordító javaslata alapján, az ő kitartó munkájának köszönhetően jött létre - mondta az intézet alelnöke. A kötet Demény Péter, Demeter Szilárd, Ferencz Zsuzsanna, György Attila, Láng Zsolt, Márton Evelin, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Koppány Zsolt, Papp Sándor Zsigmond, Potozky László, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi István, Tompa Andrea, Vida Gábor és Zsidó Ferenc írásaiból tartalmaz részleteket.
Az írók között olyanok is vannak, akik jelenleg Magyarországon élnek, de Erdélyből származnak és munkásságukat is meghatározza az erdélyiség. Az alelnök szerint azért válogattak így, mert azt akarták, hogy az irodalom regionalitása is megjelenítődjön a kötetben. Nagy Mihály Zoltán elmondta, az ICR a Simona Sora román írónő által vezetett könyvkiadói részlegén keresztül törekedett az elmúlt három évben arra, hogy megismertesse a térségbeli országok irodalmát a román közönséggel. Hangsúlyozta, korábban magyar vonatkozású könyv soha nem jelent meg az ICR-nél, ehhez képest az idén összesen három ilyen is napvilágot látott: az antológia mellett Tompa Gábor kolozsvári rendezőnek az elmúlt tíz évben színpadra állított előadásait bemutató kötet, valamint a nagyváradi Tibor Ernő festőművészről szóló átfogó monográfia jelent meg a kulturális intézet gondozásában.
Az alelnök reményét fejezte ki: ez a három kötet segít abban, hogy az ICR és a román közönség még nyitottabbá váljon a magyar és általában a romániai kisebbségek kultúrája iránt. (mti)
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10108

 
KÖZELKÉPBEN

-- Lapjaira hullott könyvek sorsa – Betekintés egy ritka szakma rejtelmeibe
A könyvtári könyveket rengetegen olvassák, így főleg a bestsellerek gyorsan rongálódnak, és mivel nem gazdaságos folyamatosan újravásárolni, megjavítják őket.
Szász Viktor három éve dolgozik a székelyudvarhelyi könyvtárban, a könyvek javításával foglalkozik, munkája valósággal restaurátori munka. Szász Viktor fafaragó, könyvkötőnek autodidakta módon tanult. Találékonyságának és kézügyességének köszönhetően számos szerszámot maga készített el.
Első könyveit – még kisgyermekként – gyógynövény- és ócskavasgyűjtésből származó pénzén vásárolta. Kisiskolásként tízóraipénzét összegyűjtötte, és a székelyudvarhelyi Kossuth utca sarkán álló könyvesboltban költötte el. Verne-könyveit mindig elkérték osztálytársai, így borítójuk hamar megrongálódott, ezért elgondolkodott, mit lehetne tenni a tartósságuk érdekében. Kísérletezett kartonnal, varrással, majd sajátos nejlonborítást fejlesztett ki. Nejlonzsákból vágott megfelelő méretű borítót, ráragasztotta, de nem bizonyult tartósnak. Majd rávasalta a könyvre úgy, hogy cserélhető legyen, éppen úgy, mint egy füzetborító.
„Minden anyag véges, egy idő után elfárad, így próbálom meghosszabbítani az időtartamát” – mondta el. Kihívásként éli meg, hogy egy-egy széthullt, ragasztott kiadványt miként lehet könnyen nyitogatható, tartós könyvvé tenni. Minél több facsiszolatot tartalmaz a papír, annál könnyebben rongálódik. „Hamar öregszik, elszárad, morzsolódik, mint az őszi falevél” – fogalmazott Szász. A régi, merített papíros könyvek, az 1800 előtti darabok legtöbbje jó minőségű, természetes ragasztóanyaggal összerakott könyv. Az, hogy egy-egy könyv újrakötése, feljavítása mennyi időt vesz igénybe, arra nincs recept, hiszen számos tényező befolyásolja, kezdve a papír minőségétől a ragasztásig, a könyv használatának gyakoriságáig.
Szász Viktor igyekszik számos anyagot újra felhasználni, például jó minőségű plakátokat, naptárakat, szórólapokat. Sokan keresik meg a városból is, régi könyveiket helyrehozni akarók, főként gyűjtők. Ilyenkor a penészgombától letakarítja a régi könyvet, megvizsgálja a lapokat, majd igyekszik kitalálni, milyen technikával lesz a legtartósabb.
Forrás: http://kronika.ro/szines/lapjaira-hullott-konyvek-sorsa-a-betekintes-egy-ritka-szakma-rejtelmeibe

 
MOZAIK

-- Megválasztották a legszebb erdélyi magyar könyveket
Szépirodalom kategóriában Márton Evelin Szalamandrák éjszakái című könyve, míg a gyermekkönyvek között Fekete Vince Ahonnan a nagy-nagy kékség című kötete kapta idén a Romániai Magyar Könyves Céh Szép Könyv-díját. Mindkettő a Bookart Kiadó kiadványa. Művészeti könyvek és albumok kategóriában nem hirdettek idén győztest.
A Szép Könyv-díjat a Romániai Magyar Könyves Céh alapította, és minden évben a Marosvásárhelyi Könyvvásár alkalmával adják át a céh kiadói által kiadott legszebb köteteteknek szépirodalmi könyvek, gyermekkönyvek, valamint művészeti könyvek és albumok kategóriában. Idén a beérkezett pályázó köteteket egy háromtagú magyarországi zsűri értékelte.
Erdély egyetlen könyves díját 2016. november 12-én, szombaton a 22. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár gáláján adták át.
A Bookart Kiadót 2004-ben alapította Hajdú Áron, a könyvkiadás legnemesebb hagyományait követve, de nem riadva vissza a merész kísérletezéstől sem. Korábban már többször díjazták a kiadványaikat, romániai és nemzetközi szinten is bekerültek már a legszebbek közé.
Forrás: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2016/11/11/megvalasztottak-a-legszebb-erdelyi-magyar-konyveket/

 
-- Ismét van magyar díjazott a legszebb romániai könyvek között
Kiválasztották Románia legszebb könyveit idén is. Az ötödik alkalommal megszervezett versenyre összesen 251, az elmúlt évben kiadott könyvet és kiadványt neveztek be Romániából és a Moldovai Köztársaságból. Ezek közül  összesen 11 kiadványt díjaztak, köztük egy magyart.
A legjobb könyvillusztrátornak járó elismerést megosztva kapta Kürti Andrea és Veronica Neacşu. Előbbi a Gutenberg Kiadónál megjelent Királylány a lángpalotában. Erdélyi szász népmesék című könyv illusztráláséért érdemelte ki a díjat, míg utóbbi a Poveşti din calendar című könyvért.
A Románia Legszebb Könyvei verseny nagydíját Erwin Kessler művészettörténész Tzara. Dada. Etc. című munkája kapta, amelynek illusztrátora Anca Adina Cojocaru. A könyv egyébként a dadaizmus 100 éves évfordulójára készült. A legszebb albumnak járó díjat a Iosif Király, Raluca Oancea Nestor és Raluca Paraschiv Ionescu által szerkesztett RO_Archive: O arhivă a României în tranziţie című kiadvány kapta.
A legszebb gyermekkönyvnek járó elismerést az Adina Rosetti és Cristiana Radu által jegyzett De ce zboară vrăjitoarele pe cozi de mătură? című meséskönyv kapta. A tipográfiai kísérletért járó díjat az Artemisa Cristina Pascu által dizájnolt Degradări termice ireversibile. Partea tehnică (vol 1) / Degradări termice ireversibile. Partea subiectivă (vol 2) című munkáknak ítélte a zsűri, míg a legszebb periodika/folyóirat díját a DoR (Decât o Revistă #20 — #25) kapta. Artemisa Cristina Pascu egyébként a DoR fiatal dizájnere. A díjazott kiadvány a diplomamunkája volt.
A legszebb művészeti könyvnek járó elismerést Oana Daniela Tudoran Calaiacanaia című munkája kapta, aminek a tervezője a legszebb könyvért is díjazott Anca Adina Cojocaru volt. A fotóillusztrációkért a Post-Industrial Storiest ismerték el, míg a képregényalbumért járó díjat a Turb@ kapta, illusztrátora Ioana Truşcă. A legjobb fiatal dizájnernek járó díjat Mihai Şovăială érdemelte ki a Perimetru Sigur című kiadványért.
A zsűri tagjai Némethi Barna fotós, Otilia Mihalcea dizájner, Arnold Estefan vizuális művész, Lia Perjovschi, Dinu Dumbrăvician, Roxana Jeler, Annette Lucas dizájner. A díjazottak listája itt olvasható: http://celemaifrumoasecarti.ro/distinctii2016/, a döntősök teljes listája mindenféle információval pedig itt érhető el: http://celemaifrumoasecarti.ro/2016/09/finalistii-2016/?preview=true
Forrás: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2016/11/15/ismet-van-magyar-dijazott-a-legszebb-romaniai-konyvek-kozott/

 
-- Cenzúrázták a kínaiak Johannis könyvét
Cenzúrázták Klaus Johannis államfő önéletrajzi könyvét a mű kínai fordítása során: a Lépésről lépésre című kötetből kihagyták a kommunizmust bíráló részeket.
A HotNews portál írása szerint a kötetnek a pekingi Zhong Yi kiadó által megjelentetett kínai fordítását Bukarestben a Gaudeamus könyvvásáron mutatták be, amelynek Kína volt a díszmeghívottja. A fordítás előszavában már előre figyelmeztetik az olvasót, hogy „a kulturális és történelmi különbségek, az eltérő társadalmi rendszerek, valamint az egyes államok által követett utak eltérései miatt” a szerző és a kiadó álláspontja nem mindenben egyezik meg, azért egyes részeket kihagytak a könyvből.
A portál kiderítette, többek között az a rész hiányzik, amelyben az államfő arról ír: a kommunizmus teljes időpazarlás volt, akkoriban minden teljesen aberráns volt, a kommunista rendszer által megkövetelt fegyelmeet pedig teljesen értelmetlennek nevezte. Az sem szerepel a kínai kiadásban, hogy Johannis és barátai, diáktársai egyöntetűen gyűlölték a kommunistákat és a kommunista rendszert.
A kínai olvasók azt sem tudhatják meg, hogy Romániában a kommunizmus idején fellépett áruhiány miatt mindenért sorba kellett állni, és mindenkin úrrá lett a reménytelenség. Az is hiányzik a kínai kiadásból, hogy Johannis közli: ő maga meggyőződéses antikommunista volt, és szomorúnak tartja, hogy egyesek ma is nosztalgiát éreznek a Ceauşescu-rendszer iránt, mivel elfelejtik a tömeggyilkosságokat, azt, hogy véleményüknek nem adhattak hangot, valamint a nemzeti jelképek meggyalázását és a történelem meghamisítását. Nincs benne a kínai változatban az sem, hogy Johannis az ország egyik legnehezebb időszakaként jellemezte a kommunizmust.
A könyv romániai kiadója, a Curtea Veche elismerte, hogy beleegyezett: a kínai fél saját kiadói politikája alapján készítse el a 3000 példányban megjelentetett mű fordítását. Az államfői hivatal nem kommentáta az ügyet.
Forrás: http://kronika.ro/belfold/cenzuraztak-a-kinaiak-johannis-konyvet


-- Nagyszalontai költő kapott emléktáblát Budapesten
Felavatták a nagyszalontai származású Sinka István (1897–1969) költő, író emléktábláját a budapesti Nagy Fuvaros utca 22-24. számnál, az alkotó egykori lakhelyénél.
Sántha Péterné, Józsefváros alpolgármestere az ünnepségen kiemelte: Sinka István a viharos 20. századi magyar történelem minden politikai és társadalmi kataklizmáját átélő szemtanúja, elszenvedője, üldözöttje és egyben krónikása is volt. Hozzátette: a mintegy fél évszázada elhunyt magyar költő a szegények közül is a legszegényebbek rétegéből jött, s a magyarság minden bánatát megénekelte. Kitért arra is, hogy Sinka István születésének 120. évfordulójára 2017. szeptember 24-én szintén megemlékeznek majd a költőről.
Az emléktáblát Budapest Főváros VIII. kerülete, Józsefváros Önkormányzata és a Magyar Írószövetség állította annak a háznak a falán, amelyben Sinka István 1941-től 1944-ig élt és alkotott. Medvigy Endre irodalomtörténész felidézte: Sinka István az 1950-es évek első felében nem volt tagja semmilyen egyesületnek vagy írószövetségnek, csak az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tért vissza a szellemi életbe, az irodalomba. November 2-án, amikor a Magyar Írószövetség rendkívüli közgyűlését tartotta, Sinka Istvánt beválasztották az elnökségbe.
„Sinka István sokáig mellőzött, nagyszerű magyar klasszikus, akit jóval halála után ismertek el, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki" – mutatott rá az irodalomtörténész, hozzátéve: talán a balladában alkotott a legnagyobbat, ezeket a műveit egyenrangúnak tartják az ugyancsak Nagyszalontán született Arany János balladáival és a székely népballadákkal. Medvigy Endre elmondta, hogy a dokumentumok szerint Sinka Istvánnak igen termékeny korszaka volt a Nagy Fuvaros utcai időszak, ebből a lakásból Csömörre költözött családjával.
Sinka István Vád című verseskötetét 1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg, majd 1961-ben Eltűnik a hóri domb című elbeszéléskötetével jelentkezett. Kezdetben a dal és a költői elbeszélés uralkodott munkásságában, majd mind nagyobb szerepet kapott a ballada. Ebben a műfajban érvényesült igazán lírájának tragikus hangoltsága, sötét pesszimizmusa. Kései költeményei általában elégikus módon tekintettek vissza zaklatott életére, a súlyos betegséggel és a közelgő halállal vetettek számot. Elbeszélő költeményeiben ifjúságának világát elevenítette fel. Legismertebb kötete a Himnuszok Kelet kapujában, a Pásztorének és a Balladáskönyv, híres önéletírása a Fekete bojtár vallomásai címmel jelent meg.
Forrás: http://kronika.ro/kultura/nagyszalontai-kolto-kapott-emlektablat-budapesten

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
 
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna


A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

 

• Privacy • Unsubscribe • Terms of Use