ReMeK-e-hírlevél
XI. évf., 2016/9. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
ELŐHANG
Tíz év emberöltőben mérve is jelentős időszak, ünneplésre méltó okot adó mérföldkő, amelyhez immár a ReMeK-e-hírlevél is elérkezett. Ha az első évben a csetlés-botlás még megengedett volt számára, tíz év elteltével már jelentős tudással és tapasztalattal rendelkezik az a szerkesztőcsapat, amely - kisebb személyi változásokkal - az évek során gondoskodott arról, hogy minden hónap első munkanapján megjelenhessen a könyvtárosok és könyvtár iránt érdeklődők monitorján a hírlevél, a könyvtárakról, könyvtárosokról összegyűjtött beszámolókkal, cikkekkel, egyéb írásokkal, a könyvhöz, információhoz, könyvtárügyhöz kapcsolódó hírekkel.
A romániai magyar könyvtárosok hírlevele 2006. szeptember 1-jén ReMeK-e-hírlap címmel jelent meg először azzal a céllal, hogy hírt adjon a különböző könyvtárakban zajló eseményekről, tájékoztasson szakmai rendezvényekről, hasznosítható információt szolgáltasson könyvtáraknak és könyvtárosoknak egyaránt. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének 2006-os Vándorgyűlésén már bemutatásra került a hírlevél, a résztvevők pedig kérdőívben nyílváníthattak véleményt arról, hogy milyen témákat tartanak fontosabbnak, és milyen új témákat javasolnak a szerkesztőknek. A hírlevél címét illetően is véleményt nyilvánítottak a könyvtárosok, ennek eredményeként decembertől már ReMeK-e-hírlevél címmel jelent meg a kiadvány.
Az első év nagyon fontosnak bizonyult a megerősödés szempontjából, a háromtagú szerkesztőség – Vántsa Judit, Kelemen Katalin és Bákai Magdolna – megtapasztalhatta a munka szépségeit és nehézségeit is, morzsánként gyűjtve és rakosgatva össze a könyvtári eseményekről szóló híreket.
Az évek során a szerkesztőség összetétele változott, jelenleg öttagú: Bákai Magdolna, Borbé Levente, Kelemen Katalin, Tóth-Wagner Anikó a szerkesztői feladatokat látja el, Szonda Szabolcs pedig olvasószerkesztőként vesz részt a csapatban.
A hírlevél jelenleg is hiánypótló szerepet tölt be a romániai magyar érdekeltségű könytárügyben, számos értékes szakmai információt szolgáltat, híreket közöl a magyar vonatkozású romániai könyvtári történésekről, eseményekről, fejleményekről, könyvtárakat és könyvtárosokat mutat be, kiadványokat ismertet, hírválogatás révén tükrözi az irodalmi-kulturális aktualitást és kitekintést nyújt a magyarországi és nemzetközi szakmai életre.
Az elmúlt évtizedben az Országos Széchenyi Könyvtárral nagyon jó együttműködés alakult ki, amelynek köszönhetően a ReMeK-e-hírlevél friss számai azonnal bekerülnek az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisba, ahol a korábbi lapszámok is hiánytalanul megtalálhatók.
Úgy gondoljuk, a kiadványunkban eddig megjelent hírek alapján akár a romániai magyar könyvtártörténet tízéves kronológiája vagy a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének története is könnyen összeállítható lenne.
Szeretettel várjuk a továbbiakban is olvasóinkat, kövessék érdeklődő, tevékeny figyelemmel hírlevelünket, legalább még tíz esztendőn át! Mi, szerkesztők, pedig ezután is arra törekszünk, hogy hírlevelünk továbbra is ReMeK legyen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- Ha olvasol, tovább élsz
PÁLYÁZAT
-- Teregesse ki nyári élményeit a könyvtárban!
-- Rajzpályázat és kiállítás a Magyar Népmese Napja alkalmából
-- Megjelent az Országos múzeumi és könyvtári központi fejlesztés pályázati felhívás
KONFERENCIA
-- A könyvtárak szerepe a helyismereti információszolgáltatásban
-- Országos népmese-konferencia 2016-ban is
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-- A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-- A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
-- A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
-- Felolvasómaraton az Olvasás Világnapján az érmihályfalvi könyvtárban
-- OlvasLak a Bihar Megyei Könyvtárban
KITEKINTŐ
-- Olimpiai érmek a Somogyi-könyvtárban
-- Félezer könyvvel mutatkozik be Magyarország a Pekingi Nemzetközi Könyvvásáron
-- A dániai Dokk1 nyerte a Public Library of the Year díjat 2016-ban
-- Biciklit is kölcsönöz a csongrádi könyvtár
HAZAI
-- Alcsíki települések részesültek könyvadományban
-- Könyveket a villamosba, autóbuszba!
-- Új igazgató a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár élén
-- Online elérhető az erdélyi folklórgyűjtemény
AJÁNLÓ
-- „Nekünk mégis Mohács kell…”
-- A Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe a Budai Várban
ELHALÁLOZÁS
-- Elhunyt az NDK egyik legjelentősebb írója
-- Meghalt Granasztói György
-- Elhunyt Michel Butor, a francia új regény egyik legjelentősebb képviselője
-- Elhunyt Kósa Csaba író, újságíró
DÍJAK
-- Magyar állami kitüntetések könyvtárosok számára
-- Móra Ferenc-díjban részesült Gyarmati Zsolt múzeumigazgató
-- Átadták a Tokaji Írótábor díjait
-- Ladik Katalin Lennon Ono-békedíjas
ÉRTÉKEK
-- Napi 15 perc mese: örökség a gyermeknek
MOZAIK
-- Érdekes kutatás a felnőttek olvasási készségeiről
--„Segítsd a férfit, hogy rátaláljon!” - Mozgalom indult a férfiak olvasásáért
-- Aki létrehozta az első magyar gyermekkönyvtárat
-- Izraelbe vándorol a Kafka-hagyaték
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- Ha olvasol, tovább élsz
A Social Science & Medicine szeptemberi számában jelent meg az a tanulmány, amiről a Guardian számol be, és aminek a lényege annyi, hogy ha olvasol, tovább élsz. Az eredményre a Yale közegészségügyi intézetének három kutatója, Avni Bavishi, Martin Slade és Becca Levy jutott egy több mint egy évtizeden át tartó munka végén.
A kutatás során 3635, ötven évesnél idősebb ember olvasási szokásait vizsgálták. A válaszolókat aszerint csoportosították, ki olvas heti 3,5 óránál többet (ez napi félórát jelent), 3,5 óránál kevesebbet, és ki az, aki nem olvas egyáltalán. A kutatás során figyelembe vették az olyan tényezőket is, mint nem, bőrszín vagy iskolai végzettség. Tizenkét évvel a vizsgálat kezdete után pedig arra jutottak, hogy azok, akik heti 3,5 óránál többet olvasnak, 23 százalékkal kevesebb eséllyel halnak meg, míg azok, akik 3,5 óránál kevesebbet, de olvasnak, 17 százalékkal.
A kutatás óta eltelt időben a nem-olvasók 33 százaléka halt meg, míg az olvasók 27 százaléka. Átlagosan azt lehet mondani, hogy az olvasás 23 hónapnyival hosszabb életre adott lehetőséget. És látszott az az összefüggés is, hogy minél többet olvas valaki, annál tovább élhet, de már napi félóra is sokat jelent.
A kutatásban külön kiemelik, hogy eredményeik könyvekre, és nem újságokra vagy folyóiratokra vonatkoznak. A kutatók szerint az lehet a magyarázat, hogy a könyvek nagyobb elköteleződést kívánnak az olvasó agyától, ez pedig olyan kognitív előnyökkel járhat, ami megnövelheti az élet hosszát.
Valójában két ilyen kitüntetett kognitív folyamatról van szó olvasás közben, ami segíthet a hosszú élet elérésében: az egyik az úgynevezett mély, értő olvasás gyakorlása, amikor egy könyv világának megismerése közben elmerülünk a részletekben, összefüggéseket tárunk fel, azokat kivetjük a világunkra, és kérdéseket fogalmazunk meg. Másrészt pedig a könyvek képesek arra, hogy az empátiát, szociális érzékelést és érzelmi intelligenciát fejlesszék. Ezek pedig szintén segíthetik az életbenmaradást.
A jövőben további kutatás jön majd, például, hogy vannak-e kiemelt műfajok, vagy hogy az e-könyveknek és az audiokönyveknek is van-e ilyen hatásuk.
Korábbi amerikai felmérések azt találták, hogy a 65 év feletti emberek napi 4,4 órát néznek tévét. Ezzel szemben viszont az olvasás sokkal több előnnyel járó tevékenység lenne, amiből az egész társadalom profitálhatna a kutatók szerint. (Guardian)
Forrás: http://444.hu/2016/08/08/ha-olvasol-tovabb-elsz
PÁLYÁZAT
-- Teregesse ki nyári élményeit a könyvtárban!
A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár alkotói pályázatot hirdet Teregesse ki nyári élményeit a könyvtárban! címmel. A pályázaton korhatár nélkül részt vehet bárki, aki megosztaná nyári élményeit másokkal. Egy pályázó maximum 3 művel indulhat, az alkotások bármilyen technikával készülhetnek (rajz, festmény, montázs, fotó stb., a lényeg, hogy kifüggeszthető papíron legyen).
A beérkezett alkotásokból az Országos Könyvtári Napok alkalmával kiállítást rendeznek a szervezők. A legjobb pályaműveket díjazzák, ezek átadására 2016 októberében, a Könyves Vasárnapon kerül sor.
Az alkotásokat a Balassi Bálint Megyei Könyvtár címére (3100 Salgótarján, Kassai sor 2.) kell eljutattatni, Persikné Bakos Eszter részére. A pályaművek beérkezési határideje 2016. szeptember 15.
Forrás: http://bbmk.hu/blog/2016/07/14/teregesse-ki-nyari-elmenyeit-a-konyvtarban/699
-- Rajzpályázat és kiállítás a Magyar Népmese Napja alkalmából
A Magyar Népmese Napja alkalmából a zuglói Ifjúsági centrum rajzpályázatot hirdet, Kedvenc mesém és mesehősöm, a Magyar Népmese világából címmel. A szabadon választott technikával készült munkák mérete min. A4-es és max. A3-as lehet. Az alkotó nevével, iskola, óvoda megjelölésével és képcímmel ellátott alkotásokat 2016. szeptember 20-ig lehet leadni. Szeptember 30-án kiállítást és ünnepséget rendeznek a Zic Mini Galériában. A legjobb munkák alkotói elismerésben részesülnek.
Forrás: http://palyazatok.org/magyar-nepmese-napja-rajzpalyazat/
http://www.zic.hu/?content=mmct&ctid=721&pn=magyar-nepmese-napja--rajzpalyazat
-- Megjelent az Országos múzeumi és könyvtári központi fejlesztés pályázati felhívás
2016. augusztus 9-én a Széchenyi 2020 keretében megjelent az EFOP-3.3.3-VEKOP/16 Országos múzeumi és könyvtári központi fejlesztés, amely a könyvtári területet érintő, kiemelt pályázati felhívás. A felhívás kedvezményezettje és megvalósítója a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A fejlesztés konzorciumi formában valósul meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal, de elkülönült fejlesztési tevékenységekkel és támogatási összeggel. A FSZEK pályázati összege 1 milliárd forint, a megvalósítási időszak 36 hónap. Kötelező együttműködő partnerek a Könyvtári Intézet és a magyarországi megyei könyvtárak. A központi fejlesztés könyvtári területei: módszertani fejlesztés; szaktanácsadói-koordinátori hálózat kialakítása és működtetése; mintaprogram-csomagok, könyvtári kompetenciafejlesztő foglalkozások kidolgozása és megvalósítása; kommunikációs és disszeminációs tevékenység; szakmai monitoring-tevékenység. A fókuszterületek: olvasási, szövegértési, digitális és információkeresési készségek, kompetenciák fejlesztése, valamint tanulást támogató tevékenységek. A felhívás részletesen megtekinthető ezen a linken: https://www.palyazat.gov.hu/megjelent-az-orszgos-mzeumi-s-knyvtri-kzponti-fejleszts-cm-felhvs
Forrás: http://katalist-to-feed.blogspot.ro/2016/08/re-katalist-tajekoztatas-megjelent-az.html
KONFERENCIA
-- A könyvtárak szerepe a helyismereti információszolgáltatásban
2016. szeptember 22. és 24. között Gyímesközéplokon rendezik meg a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének idei vándorgyűlését, amelynek témája: A könyvtárak szerepe a helyismereti információszolgáltatásban. A szakmai találkozó fő célkitűzése: a romániai magyar könyvtárak helyismereti tevékenységének és a helyi közösségek értékeinek feltárásában, megőrzésében vállalt szerepük vizsgálata, az aktuális szakmai fejlődési irányok, a hazai tapasztalatok és társadalmi elvárások összefüggésében. A szakmai programon kívül kirándulásra is sor kerül: a Rákóczi vár megtekintését, a vasúti múzeum, illetve falumúzeum meglátogatását, valamint bográcsozást terveznek a szervezők.
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnök
-- Országos népmese-konferencia 2016-ban is
Idén immár 12. alkalommal szervezi meg a Magyar Olvasástársaság az országos népmese-konferenciát. A hagyományosan Benedek Elek születésnapjához kötődő esemény idén két helyszínen kerül megrendezésre, szeptember 29-én Nyíregyházán, 30-án pedig Kárpátalján, Beregszászon tartanak előadást a meghívott vendégek. A programokat a Hagyományok Házával közösen valósítják meg, az NKA támogatásával.
Forrás: http://www.hunra.hu/80-nepmese-hirek/1277-orszagos-nepmese-konferencia-2016-ban-is
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Nemzetközi irodalmi est
Izgalmas többnyelvű eseménynek, a kultúrák találkozásának adott otthont 2016. augusztus 4-én 16 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. A nemzetközi irodalmi esten a Flying Freedom Festival (FFF) művészei olvastak fel anyanyelvükön, saját költőiktől. A nemzetközi fesztivál második csíkszeredai kiadását az idei Városnapok keretében szervezte meg a Bábu Egyesület. A hangulatos többnyelvű irodalmi esten elhangzottak Vaclav Hrabe, Fernando Pessoa, Florbela Espanca, Arthur Rimbaud, Ghassan Zaqtan és mások versei, illetve ezek fordításai. Utolsónak William Shakespeare 6. szonettjét hét nyelven szólaltatták meg a jelenlevő művészek.
A 2. csíkszeredai FFF-ről a Maszol.ro is beszámolt:
'Apró, de találkozásra helyet és időt biztosító fesztivál vár rád, mely összehoz embereket a világ minden tájáról – fogalmazott a 2. FFF, azaz Flying Freedom (Szárnyaló Szabadság) Fesztivál meghívójában Deák Réka bábművész. A rendezvényt szervező BÁBU Egyesület elnöke csíkszeredai születésű, Prágában élő művész, aki az egyesület révén immár második éve hoz el egy ingyenes rendezvénysorozatot Csíkszeredába. Amit eddig láttunk a munkájukból, így foglalható össze: szárnyra keltik a képzeletet, a saját labortitkaikat is megosztják, sőt: tanítják is.
A csoport egyik állandó tagja a Jordánia fővárosából, Ammánból származó Husam Abed. Szintén Prágában él, és a Művészeti Akadémián alternatív- és bábszínházi rendezői szakon végzett. ...'
-- A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
Az idei kézdivásárhelyi városnapok programpontjaként, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár pincéjében Tircsné dr. Propper Valéria (Miskolc) vetített képes előadássorozatára került sor, a Híres magyar nők életének legendái összefoglaló címmel.
Az előadássorozatot 2016. augusztus 25-én Magyar királynék legendás élete címmel kezdte az előadó. Ezt követte augusztus 26-án Erdély híres asszonyai című előadása, valamint augusztus 27-én a Boszorkányok márpedig vannak című előadás.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely
--A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
Ismét „Nyitott könyvek éjszakája Székelyudvarhelyen”
Egész éjszakás programmal várták 2016. augusztus 26-án 19 órától az olvasás, a zene, a filmek és az értelmes játékok szerelmeseit a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban.
Íme, a felnőtteket, gyermekeket és ifjakat megszólító, részletes program:
- 19 órától kvíz- és rejtvényfeladatok minden korosztálynak az Olvasóban és a Kölcsönzőben, ahol minden résztvevőt megjutalmaztak;
- 19:30 órától beszélgetés a kortárs irodalomról, könyvekről, írókról Murányi Sándor Olivér íróval – beszélgetőpartner: Szabó Károly, az Olvasóban;
- 19:30 órától Bűvöskocka-kirakó verseny a Társasjáték teremben;
- 20:30 órától Magyari Hunor, László László és Gyöngyössy János új könyvének bemutatója: AHOGY AZ EGY ISTEN LÁTJA.
- 20:30 órától Szabó Károly Székely ízőrzők című gasztro-dokumtumfilmjének bemutatója a Látvány- és hangzóanyag teremben;
- 21 órától családi társasozás a Társasjáték teremben;
- 22 órától Pokemon-keresők találkozója a Látvány- és hangzóanyag teremben
- 23 órától folyamatos filmvetítés a Látvány- és hangzóanyag teremben.
A könyvtár előtti téren:
- 19 órától szabadtéri sakk-szimultánt játszott minden érdeklődővel Rendi Éva sakkmester.
A könyvtár belső udvarán:
- 19 órától Kozma Nóra és Szabó Sámuel koncertje;
- 20 órától Görgey Gábor: Komámasszony hol a stukker - bohózat a Vitéz Lelkek színjátszócsoport előadásában;
- 21 órától: Grazioso quartett vonósnégyes koncertje;
- 22 órától Bűvöskocka-kirakó verseny (döntők);
- 23 órától Tuba quartett koncertje;
- 00:00 órától: Míg szeretlek, élek – szerelmes versek Szabó Zsolt előadásában;
- 1 órától hajnalig: némafilmvetítés.
Egyéb programok:
- Folyamatos könyvturkáló.
- Zsíros és lekváros kenyér.
A Nyitott könyvek éjszakája egyben a megbocsájtások éjszakája is volt, az ekkor visszahozott könyvekre nem számítottak fel büntetést.
Fényképek a rendezvényről a könyvtár Facebook oldalán: https://www.facebook.com/Biblioudv/?fref=ts
Forrás: https://www.facebook.com/events/271731993211185/permalink/276204192763965/
UFO a székelyudvarhelyi könyvtárban
Jász Attila, Oravecz Péter és Ughy Szabina magyarországi költők voltak Murányi Sándor Olivér író vendégei 2016. augusztus 1-jén a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az Új Forrás folyóirat erdélyi estjén a kreatívan szerkesztett lap történetébe és működésébe kaptak bepillantást az érdeklődők.
A Forrás antológiát a Komárom Megyei Tanács alapította 1969 tavaszán, a tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóján. A kezdetben bizonytalan jövőjű antológia tíz év alatt megerősödött, köszönhetően annak, hogy kiderült: „a nyilvánosságnak van egy olyan ereje, ami a hatalmat megfélemlíti”.
A legendás Nagy Gáspár-ügy tette országosan ismertté a lapot, amikor is a költő Nagy Imre-perre utaló verse átment a cenzúrán, és ennek következményeként 1984-ben felfüggesztették a kiadvány megjelenését. A „rendszerváltás” évétől az Új Forrás a Komárom megyei könyvtárban, annak egyik különleges szolgáltatásaként működött tovább, igen szerény anyagi körülmények között. 2010 óta a folyóirat főszerkesztője Jász Attila, József Attila-díjas költő.
„Elkezdtem saját őrületeimet megvalósítani” – mondta el az eseményen, hozzáfűzve, hogy egészen sikeres, tematikus lapszámokat tudhatnak magunk mögött. Jász fontosnak tartotta, hogy fiataloknak, frissen végzetteknek adjon munkát, érdeklődési körükhöz igazítva a témákat, egyfajta tehetséggondozóként működtetve a szerkesztőséget. Havonta megrendezett UFO – Nyitott Rezervátum nevű lapszámbemutató rendezvényeiken olyan jelentős magyar írók vettek részt, mint Bodor Ádám, Esterházy Péter és Krasznahorkai László, de vendégül látják a társművészetek képviselőit is, ilyen volt Lovasi András dalszerző-énekes, Dresch Mihály dzsesszzenész vagy Váli Dezső festő.
A lapnak volt erdélyi társszerzője is, a székelyudvarhelyi születésű Balázs Imre József, de közöl benne az est házigazdája is. Az estre Oravecz Péter költő, állatidomár és flamenco-gitáros, valamint Ughy Szabina költő, a folyóirat szerzői kísérték el a főszerkesztőt és olvastak fel köteteikből. Oravecz Péter gitárelőadásával emelte a hangulatot.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/ufo-a-szekelyudvarhelyi-konyvtarban
-- Felolvasómaraton az Olvasás Világnapján az érmihályfalvi könyvtárban
2016. szeptember 8-án bárki részt vehet Érmihályfalván az Olvasás Világnapja alkalmából a Máté Imre Városi Könyvtárban szervezendő eseményen. A szervezők szeretettel várnak minden olvasni szerető és könyvek iránt érdeklődő gyermeket, felnőttet, családokat, közösségeket.
A program reggel 8 órától kezdődik, és tart addig, míg a résztvevők érdeklődése is. A jelentkezők a következő két telefonszám valamelyikén jelezhetik részvételi szándékukat, és rögzithetik az időpontot is: 0745-376-194 (Gábor Éva), 0771-323-856 (Gheri Judit). Mindenki 10 percnyi olvasással vehet részt, ezt a nap folyamán többször is megismételheti. Az olvasást követően mindenki elmondhatja, miért választotta az illető művet. Főszervezők: az érmihályfalvi RMDSZ-Nőszervezet és a Máté Imre Városi Könyvtár.
Forrás: http://www.ermihalyfalva.ro/hirek/Felolvaso-maraton
-- OlvasLak a Bihar Megyei Könyvtárban
2016. szeptember 8-án, az Olvasás Világnapján, OlvasLak címmel az olvasást és az anyanyelv megőrzését népszerűsítő tevékenységet szerveznek 10-12 éves gyermekeknek a nagyváradi Gheorghe Șincai Megyei Könyvtárban. A program két részből áll: egy felolvasást követően a résztvevőknek kérdésekre kell válaszolniuk, valamint írásban kell ismertetniük kedvenc könyvüket. A verseny első három helyezettje részt vehet a budapesti Gyermek- és Ifjúsági Országgyűlés ülésén.
Forrás: http://www.biharinaplo.ro/helyi/2016/08/18/tanszergyujtesi-akciot-szerveznek.biharinaplo#registered
KITEKINTŐ
-- Olimpiai érmek a Somogyi-könyvtárban
A Riói Olimpiai Játékok jegyében ajánlja olvasóinak olimpiai vonatkozású, kölcsönözhető köteteit a Somogyi-könyvtár.
A bibliotéka második emeletén található könyvek kínálatát Kremser Péter szegedi újságíró olimpiai gyűjteményéből válogatott érmek, kitüntetések, zászlók, emléktárgyak gazdagítják. Az olimpiai bajnokok érmei között felfedezhető Egerszegi Krisztina úszónő magyar koronával ékesített Szent István-érdemrendje, Hegedűs Csaba birkózó, a „Tuskirály” müncheni emlékérme is.
Az első újkori olimpián, 1896-ban Athénben kiadott győzelmi érem mellett a következő, párizsi olimpiai aranyérem látható – ezüstből. Igazi ritkaság az olimpiai láng Szegedre érkezése (1936) alkalmából készült érem, vagy a Munka Érdemrendje, amelyet Szepesi György kapott az Évszázad Mérkőzése, a londoni 6:3 közvetítéséért.
A tárlókban olvasható kísérőszöveg ugyancsak Kremser Péter munkája: az ötkarikás világversenyek történetéből villant föl érdekességeket, kapcsolódva a kiállított relikviákhoz. A könyvajánló és az éremkiállítás szeptember 14-ig tekinthető meg.
Forrás: http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/08/olimpiai-ermek-es-vandorkonyvek-a-somogyi-konyvtarban.html
-- Félezer könyvvel mutatkozik be Magyarország a Pekingi Nemzetközi Könyvvásáron
Egy régi adósság törlesztésére nyújt lehetőséget a Pekingi Nemzetközi Könyvvásár, amelyen Magyarország első ízben, mintegy 500 könyvvel jelent meg, a régió országai közül a legnagyobb kiállítóhellyel – erről Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára beszélt az MTI-nek a vásár nyitónapján, 2016. augusztus 24-én, a helyszínen. Kiemelte: azzal, hogy egy ilyen tekintélyes könyvvásáron megjelenhettünk, azt az együttműködési folyamatot mélyítjük el, amely Kína és a közép-kelet-európai országok között az utóbbi években egyre intenzívebbé vált. A 23. pekingi könyvvásár szervezői 16 térségbeli országnak küldtek díszvendégséggel járó meghívót.
"Mindez kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy közép-európai kötődésünket hangsúlyozva, a többi környező országgal együtt megjelenve a régió egységességét, egyben különbözőségét is kifejezve bemutatkozzunk a kínai közönség előtt" – mondta az államtitkár. Megjegyezte: Kína esetében óriási piacról, egy könyvszeretetéről és hagyományos olvasási kultúrájáról ismert nemzetről van szó.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/felezer-konyvvel-mutatkozik-be-magyarorszag-pekingi-nemzetkozi-konyvvasaron
-- A dániai Dokk1 nyerte a Public Library of the Year díjat 2016-ban
2016. augusztus 15-én adták át Az Év Közkönyvtára díjat a Dokk1-nek az IFLA éves konferenciája keretében Columbusban (Ohio), a Columbus Metropolitan Library főépületében.
A Dokk1 elnevezésű kulturális központot és lakossági szolgáltatást 2015 júniusában adták át Aarhus város kikötőjében. A könyvtár látogatóinak száma kilenc hónap alatt elérte az 1 millió főt.
Küldetésnyilatkozata szerint a Dokk1 célja, hogy rugalmas és dinamikus menedék, szent hely legyen mindazok számára, akik tudásra, inspirációra vagy személyes fejlődésre vágynak. Egy nyitott és hozzáférhető hely, amely működésével erősíti a demokráciát, támogatja a közösséget. Teret biztosít a szemlélődéshez, az elmélkedéshez és a tanuláshoz. Attraktív, intelligens és interaktív épülete ösztönzi a vágyat a tapasztalásra, fejlődésre.
A könyvtár legfontosabb értékei: az állampolgár mint elsődleges szempont, az élethosszig tartó tanulás és a közösség, a sokféleség, az együttműködés és a hálózat, a kultúra és élmények, tapasztalatok átadása, az állampolgárok, a technológia és a tudás összekapcsolása, a rugalmas és professzionális szervezet, 100 év múlva is Aarhus város és a fenntarthatóság jelképe lenni.
Az épület alapterülete 28 ezer négyzetméter, ebből 18 ezret foglal el a könyvtár és a lakossági szolgáltató rész. (A Citizens' Services szolgáltatás a közérdekű, közösségi, köz-szolgáltatások tárháza, kormányablak, ügyfélkapu, információs központ egyben.) Tervezésében, kialakításában a város lakosai, a könyvtár használói folyamatosan részt vehettek workshopok, nyári táborok, mesterkurzusok keretében. (Erről itt lehet bővebben olvasni: http://modelprogrammer.slks.dk/en/before-you-begin/user-involvement/#c125869)
Teljes írás itt: http://librariandbd.blogspot.ro/2016/08/az-ev-kozkonyvtara-2016.html
-- Biciklit is kölcsönöz a csongrádi könyvtár
Egy csongrádi cégnek kerékpárjai voltak, a könyvtárnak egy jó ötlete. Már csak azt kellett kitalálni, hogyan illesztheti a profiljába a bibliotéka az üzletelést. Sikerült: tulajdonképpen a gombhoz adnak kabátot.
Egy helyi cég egy korábbi pályázaton szerezte a bicikliket. Viszont nekik teljesen más a profiljuk, igazán nem is tudtak ezzel foglalkozni. Kötöttek a könyvtárral egy megállapodást, így ott parkoltak le a járművek. Sokan rácsodálkoznak, ha meghallják: a bibliotékában – ahol egyébként is gyakran történnek szokatlan dolgok – nem csak könyvet, de kerékpárt is lehet kölcsönözni. A kivitelezés nem volt azért ilyen egyszerű, magyarázta Illés Péter igazgató.
A kivitelezéshez át kellett először hidalni egy kisebb akadályt. Mivel vállalkozási tevékenységet a fenntartó önkormányzat szerint nem folytathat a könyvtár, azt a megoldást találták ki, hogy kidolgoztak túraútvonalakat, így helyi látványosság megtekintését kínálják, és ehhez adnak egy biciklit.
Összesen 18 járművük van. Tudatták a turistákkal a könyvtár és a város honlapján, szórólapokat tettek ki a szálláshelyeken, de a Tourinform-irodában is szólnak a betérőnek a lehetőségről. Egyre többen tudnak róla. Egy napra egy ezresért, egy órára 250 forintért kölcsönözhető a bicikli, de ilyen rövid időre még senki nem kérte.
Forrás: http://www.delmagyar.hu/csongrad_hirek/biciklit_is_kolcsonoz_a_csongradi_konyvtar/2485612/
HAZAI
-- Alcsíki települések részesültek könyvadományban
Ezerötszáz könyvből álló adományt kapott öt alcsíki település. Az ünnepélyes átadót 2016. augusztus 2-án, a csíkszentkirályi művelődési házban tartották. Az akció a határon túli magyarság segítését és a magyar kultúra megmaradását szorgalmazza.
A Magyar Nemzetőrség Török István Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége és a Szent György, a Mártír Lovagrend Magyar Nagyperjelség közös szervezésében megvalósult adománygyűjtő akció célja a határon túli magyar iskolakönyvtárak támogatása. Másfél évvel ezelőtt, tavaly januárban, a magyar kultúra napján jelentették be az akciót, amelynek lényege, hogy az iskolaigazgatókon keresztül felszólították a gyerekeket arra, hogy ajánljanak fel egy-egy könyvet adományként határon túli társaik számára. Az akció népszerűségének köszönhetően később mások is csatlakoztak, és például költözések alkalmával könyveik egy részét felajánlották. A Vitézi Rend erdélyi törzse segített a magyarországi szervezőknek felkutatni azokat a településeket, amelyeken nagyobb szükség volt az adományra. Összesen 35 ezer könyv gyűlt össze, ebből 1500-at adtak át Csíkszentkirályon. Az adományt a csíkszentkirályiak négy másik településsel: Csíkszentmártonnal, Csíkszentimrével, Csíkszentgyörggyel és Kászonaltízzel osztják meg.
Az adomány műfajilag vegyes, főleg szépirodalmi és történelmi regényekből áll, de tartalmaz szakkönyveket is. A kezdeményezők megígérték, hogy a könyvgyűjtő akciót a jövőben is folytatják.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/alcsiki-telepulesek-reszesultek-konyvadomanyban
-- Könyveket a villamosba, autóbuszba!
Könyvekkel szerelnék fel az aradi villamosokat, majd az autóbuszokat, így szeretné a város vezetősége serkenteni a közművelődést, ébren tartani az aradiak kultúra iránti érdeklődését. Az ötletről Claudia Boghicevici, az Arad Megyei Tanács alelnöke számolt be a sajtónak, előbb azonban találkozóra hívta a témában illetékes intézményvezetőket, pontosabban a buszokat üzemeltető közszállítási vállalat, az aradi A. D. Xenopol Könyvtár és az Arad Megyei Kulturális Központ igazgatóit. Az utóbbi két intézmény fogja ugyanis az utasok rendelkezésére bocsátani a szépirodalmat, történelmet és helytörténeti adatokat tartalmazó köteteket. Boghicevici elmondta, a megyei önkormányzat szeretne szerepet vállalni a projekt lebonyolításában, reményei szerint az ország más nagyvárosaihoz hasonlóan (ahol a kezdeményezés nem új keletű) Aradon is nagy érdeklődés övezi majd ezt.
A projektbe az elképzelések szerint ifjúsági szervezetek, egyesületek is bekapcsolódnak könyvadományokkal.
A „próbautazás” már meg is történt 2016. augusztus 23-án, amikor az alelnök, illetve a másik két társintézmény vezetőjének részvételével elhelyezték az első könyves kosarat egy villamosban. A projekt koordinálói elmondták, tisztában vannak azzal, hogy lesznek, akik hazaviszik a könyveket, ezeket az utasokat arra kérik, hogy amint kiolvasták, vigyék is vissza a kötetet eredeti helyére. Florin Didilescu könyvtárigazgató szerint a projekt célja a kultúra népszerűsítése. A könyvtárnak már van egy hasonló kezdeményezése, amely „A könyvek hazatérnek” címmel vált ismertté a könyvtár törzsvendégeinek körében.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/konyveket_a_villamosba_autobuszba.php
http://www.nyugatijelen.com/jelenido/megjelennek_a_konyvek_a_villamosokban.php
-- Új igazgató a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár élén
Pár napja hivatalosan is átvette ügyvezetői feladatköreit Ferencz-Mátéfi Kriszta a gyergyószentmiklósi városi könyvtárnál, ezzel egyidőben megszűnt Poráczki Judit ideiglenes könyvtár-ügyvezetői megbízatása. Az önkormányzat alárendeltségébe tartozó kulturális intézmény igazgatói megbízatása 2019. július 31-ig érvényes, azaz a két esztendeje Gyergyószentmiklóson, a múzeumnál dogozó Ferencz-Mátéfi Kriszta művészettörténész-könyvtáros kinevezése 3 évre szól.
A könyvtárigazgató egyelőre a feladatkörével ismerkedik. A könyvtár látogatottsága számának stabilizálása és minden korosztály megszólítása szerepel a tervei között. A korábban is jól működő tevékenységeket pedig szeretné tovább vinni, újakat elindítani. A városi könyvtár jelenleg 9 alkalmazottal működik.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/gyergyoszek/uj-igazgato-a-konyvtarnal-a-szinhazigazgatot-meg-keresik
AJÁNLÓ
-- „Nekünk mégis Mohács kell…”
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában jelent meg 2015. augusztus 29-én a nemzeti könyvtárban megrendezett tudományos tanácskozáson elhangzott előadások szerkesztett és bővített anyaga. A „Nekünk mégis Mohács kell...” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései című kötet több mint háromszáz oldalon, interdiszciplináris keretekben vizsgálja a mohácsi csata jelentőségét és következményeit, illetve veszi alapos górcső alá II. Lajos király halálának és temetéseinek sok vitát kiváltott körülményeit.
Az OSZK Régi Nyomtatványok Tára munkatársai – Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt és Varga Bernadett – által szerkesztett hiánypótló tanulmánykötet mindenkinek szól, aki érdeklődik történelmünk egyik legfontosabb sorsfordítója, a mohácsi csata és Magyarország törökkori históriája iránt. A kötetet a II. Lajos király haláláról szóló források (1526–1800) eddigi legteljesebb összeállítása és gazdag képanyag egészíti ki.
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/tanulmanykotet-mohacsrol-konyvbemutato
-- A Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe a Budai Várban
A Budavári Önkormányzat 2016. szeptember 2. és 4. között 14. alkalommal rendezi meg a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepét a Budai Várban.
1686. szeptember 2-án, két és fél hónapig tartó ostrom után a keresztény hadak visszafoglalták a töröktől Budát, a magyar királyok korábbi székvárosát. E dicsőséges győzelem tiszteletére rendezi évről évre a Budavári Önkormányzat a Magyar Nyelv és Magyar Könyv Ünnepét a Budai Várban. Szeptember első hétvégéjén a Szentháromság téren – Hess András mester nyomdájának közelében – könyvkiadókkal, írókkal ünnepelik a magyar nyelvet.
Az Országos Széchenyi Könyvtár könyvárusító pavilonnal és színpadi könyvbemutatóval, a könyvtár épületében pedig egyéb programokkal várja az érdeklődőket. 2016. szeptember 2-án és 3-án a legrégebbi, Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum (amely Budai Krónika néven is ismert) eredeti példányát tekinthetik meg az 516-os tanácsteremben az érdeklődők. A műről Bánfi Szilvia tudományos kutató tart előadást mindkét napon délben. Mindkét napon látogatható lesz a Zichy megrajzolt hősei című kiállítás is, amelyen a szombati napon több időpontban, 10, 11, 13 és 14 órai kezdettel tárlatvezetést tartanak Szűts-Novák Rita és Szarka Anita, a kiállítás kurátorai.
További részletek itt: http://www.oszk.hu/rendezvenyek/magyar-nyelv-es-konyv-unnepe-2016
-- Online elérhető az erdélyi folklórgyűjtemény
Hiánypótló és egyedi online folklórdokumentációs adatbázist készített Sepsiszentgyörgyön a Romániai Magyar Néptánc Egyesület (RMNE). A Mozdulatokba vésett gyökerek című projekt keretében az elmúlt másfél évben mintegy 800 órányi zenei és táncanyagot dolgoztak fel, ebből 200 órát digitalizáltak és tettek közzé magyar, román és angol nyelven a www.folkmedia.ro honlapon, számolt be 2016. augusztus 31-i sajtótájékoztatóján Deák Gyula RMNE-elnök, aki elmondta: a projekt célja az volt, hogy használható folklóranyaggal szolgáljanak azon táncosok, együttesvezetők, koreográfusok, pedagógusok vagy érdeklődők számára, akiknek másképp nincs hozzáférésük néptánc-gyűjtésekhez, de szeretnének első kézből tanulni és fejlődni.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy összegyűjtik és digitalizálják a magánkézben levő, mindeddig feldolgozatlan folklórgyűjtéseket, mutatott rá Deák Gyula, aki keserűen állapította meg, hogy kevés magángyűjtőtől kaptak anyagokat, sokan visszautasították, hogy átadják a birtokukban lévő VHS felvételeket, elzárkóztak attól, hogy közkincsé tegyék gyűjtéseiket.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/69042-online-elerhet-az-erdelyi-folklorgy-jtemeny
ELHALÁLOZÁS
-- Elhunyt az NDK egyik legjelentősebb írója
2016. augusztus 14-én, két hónappal 90. születésnapja után elhunyt Hermann Kant, az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) egyik legismertebb és legsikeresebb írója, a keletnémet kommunista rendszer egyik legbefolyásosabb kultúrpolitikusa.
A villanyszerelőként induló Kant lengyel hadifogságban töltött éveket a háború után, majd sok éven át volt a keletnémet írószövetség elnöke és a keletnémet kommunista párt (NSZEP) központi bizottságának tagja. Az írószövetség elnökeként olyan jelentős írók kizárását kezdeményezte, mint Stefan Heym vagy Rainer Kunze.
Regényei milliós példányszámban keltek el az NDK-ban. Legsikeresebb könyve Az aula volt, az 1965-ben megjelent, önéletrajzi fogantatású, az NDK „kultúrforradalmáról” szóló regényt csak Kelet-Németországban 650 ezer példányban adták el és 15 nyelvre fordították le. Szellemes nyelvezete miatt még Nyugat-Németországban is ajánlott iskolai olvasmány lett.
Az aulán kívül Kant további mintegy 20 regényt írt, kiemelkedik közülük az Impresszum (1974) és a Futásod véget ért (1977). Az újraegyesített Németországban megjelent írásait többnyire nem különösebben jól fogadta a kritika. Szinte élete végéig alkotott, utolsó novellája, az Ein strenges Spiel, amely a betegség és a halál témájával foglalkozik, két éve jelent meg a Kulturmaschinen kiadónál.
Kritikusai szemére hányták a kommunista rendszer iránti, csaknem feltétlen lojalitását. Kiadója szerint azonban kevés más szerző tudta lefesteni az egykori keletnémet államapparátust és társadalmat olyan hozzáértően és ironikusan, mint ő.
Tavaly, a német újraegyesítés 25. évfordulóján Kant azt mondta, hogy felőle akár el is maradhatott volna az újraegyesítés, amely „merő kapitalizmust” eredményezett. Az író mindig is szocialistaként képzelte el az egyesített német államot.
Magyarul több elbeszélésén kívül megjelent Az aula, az Impresszum és a Futásod véget ért (1980), utóbbiból játékfilm is készült. (MTI)
Forrás: http://index.hu/kultur/2016/08/15/elhunyt_az_ndk_egyik_legjelentosebb_iroja/
-- Meghalt Granasztói György
Hetvennyolc éves korában elhunyt Granasztói György történész, az MTA doktora, professor emeritus, miniszterelnöki főtanácsadó. A család 2016. augusztus 9-én tudatta a halálhírt a távirati irodával.
Granasztói György 1938. március 28-án született Budapesten. 1962-ben szerzett történelem-francia szakos diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán. Pályafutását tanárként kezdte Győrben, majd az ELTE könyvtárában dolgozott. 1968 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történelemtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, 1983-tól 1985-ig vendégprofesszorként tanított Lyonban, Leuvenben, Párizsban. 1985 és 2003 között az ELTE BTK docense, 1988-ban megalapította és több mint húsz éven át vezette az ELTE magyar-francia posztgraduális műhelyét és doktori iskoláját (Atelier). 2003 és 2007 között egyetemi tanár, 2007-től emeritus professzor volt.
Teljes cikk itt: http://index.hu/belfold/2016/08/09/meghalt_granasztoi_gyorgy/
-- Elhunyt Michel Butor, a francia új regény egyik legjelentősebb képviselője
Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Michel Butor francia író, esszéista, költő, aki Alain Robbe-Grillet, Claude Simon és Nathalie Sarraute mellett az 1950-es években feltűnt irodalmi irányzat, a francia „új regény” egyik vezető alakja volt.
Az író, aki élete utolsó pillanatáig alkotott és publikált, a svájci határ közelében lévő Contamine-sur-Arve kórházában halt meg – tudatta családja a 2016. augusztus 25-re virradó éjjel a Le Monde című napilappal.
„Az új regény alakjaként folyamatosan különböző írási formákkal kísérletezett, gyakran más művészetekkel folytatva párbeszédet, mindig a szabadság és a felfedezés szellemében” – írta közleményében Francois Hollande. A francia államfő „az irodalom egyik nagy felfedezőjének” nevezte Michel Butort.
Michel Marie Francois Butor 1926. szeptember 14-én született az észak-franciaországi Mons-en-Baroeul-ban. Filozófiai tanulmányait a párizsi Sorbonne egyetemen végezte, írói munkássága mellett egész életében tanított. Európától az Egyesült Államokon át Ausztráliáig konferenciákat tartott, s előadásait kötetekben is megjelentette.
Legismertebb műve az 1957-ben megjelent Módosulás, amelyben az olvasó válik a regény főhősévé, akit mindvégig magáz. Egész életében négy regényt írt, az utolsót 1960-ban. Azóta más műfajokban alkotott, írt esszékét, verseket és olyan nehezen meghatározható műfajú könyveket, mint a Mobil.
Baudelaire, Rimbaud és Balzac lírájához állt közel, a közelmúltban egy Victor Hugo műveiből összeállított antológiát is publikált, akit szellemi nagybátyjának nevezett.
Az irodalom mellett a zene és a festészet is a kedvenc témái közé tartozott, de a nyelvek is vonzották és fordításokat is közölt. Munkássága mintegy ezer művet foglal magába, az egyik legnagyobb irodalmi kísérletezőnek számított. Olyan írókra is hatással volt, mint a Nobel-díjas Jean-Marie Gustave Le Clézio.
Michel Butort 2013-ban a Francia Akadémia életműdíjjal tüntette ki. Az író 1996-ban a Libération című napilapnak adott interjúban „egy egyre óriásibb labirintusnak” nevezte saját munkásságát, amelybe szerinte „az emberek félnek belépni”. „Időnként magam is nehezen tájékozódom benne” – mondta. (MTI)
-- Elhunyt Kósa Csaba író, újságíró
Életének 74. évében, rövid betegség után elhunyt Kósa Csaba író, újságíró, a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) elnöke – közölte a szervezet 2016. augusztus 30-án az MTI-vel.
Kósa Csaba a Magyar Újságírók Országos Szövetsége újságíró-iskolájának elvégzését követően 1962-től az Esti Hírlap, 1973–74-ben a Népszava, 1974 és 1986 között a Magyar Vízgazdálkodás munkatársaként tevékenykedett. 1986-tól a Népszava irodalmi mellékletének szerkesztője, 1990-től 1993-ig a Magyar Fórum munkatársa, majd főszerkesztője volt. 1992-ben választották meg a Magyar Újságírók Közösségének elnökévé.
Munkássága során szociográfiákat, ifjúsági regényeket és történelmi ismeretterjesztő műveket közölt, 2002-ben Táncsics Mihály-díjat kapott. (MTI)
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/elhunyt-kosa-csaba-iro-ujsagiro
DÍJAK
-- Magyar állami kitüntetések könyvtárosok számára
Augusztus 20-a alkalmából Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára állami kitüntetéseket adott át 2016. augusztus 18-án a Pesti Vigadóban. Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott: BEATRIX VAN DEN BORRE, szerzetes, a Magyarországi Kútvölgyi Engesztelő Szűz Mária Kápolna gondnoka, a Newman Barátai Nemzetközi Központ budapesti Newman-könyvtárának vezetője, Bessenyei György-díjat kapott: HIDVÉGI JULIANNA, a Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár igazgatója, Szinnyei József-díjat kapott: BÁNKESZI LAJOSNÉ, az Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet igazgatója, BÉNINÉ VIRÁG MÁRIA, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtár-informatikai csoportvezetője, BUDAVÁRI KLÁRA, gyermekkönyvtáros, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekció alelnöke, NASZÁDOS EDIT MÁRIA, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Szakinformatikai Osztály osztályvezetője.
Forrás: http://mke.info.hu/
-- Móra Ferenc-díjban részesült Gyarmati Zsolt múzeumigazgató
Állami kitüntetést adományozott az augusztus 20-i ünnep alkalmából Gyarmati Zsoltnak, a Csíki Székely Múzeum igazgatójának az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A Móra Ferenc-díj olyan elismerés, amelyet azok a muzeológusok kapnak, akik jelentős teljesítményükkel szakterületük fejlődését szolgálták.
A kitüntetés kapcsán Gyarmati Zsolttal interjút közölt a Székelyhon, amely itt olvasható: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/mora-ferenc-dijban-reszesult-gyarmati-zsolt-muzeumigazgato
-- Átadták a Tokaji Írótábor díjait
Átadták a 2016-os Tokaji Írótábor díját, valamint a Nagyhordó- és a Hordó-díjakat. A Tokaji Írótábor idei díját Ekler Andrea, a Nagyhordó-díjat Lezsák Sándor, a Hordó-díjakat Bertha Zoltán, Fecske Csaba, Ködöböcz Gábor kapták.
Ekler Andrea 1971-ben született Budapesten. Kritikus, irodalomtörténész. Önálló kötete: A szabadság hívása.
Lezsák Sándor 1949-ben született, költő, tanár, politikus, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója. Két verseskötete jelent meg és ő írta Szörényi Levente: Atilla, az Isten kardja c. rockoperájának dalszövegeit. Emellett Pilinszky János-díjas (1993) és több amerikai magyar irodalmi díj kitüntetettje. Polgári Magyarországért Díjjal tüntették ki írói és politikusi munkásságáért 2009-ben. Verseskötetei: Békebeli Éjszaka (1983), Fekete felhő, teafű (1988); dráma: Nyolcvan vödör levegő (1988).
Bertha Zoltán 1955-ben született, irodalomtörténész, könyvtáros, egyetemi tanár, kritikus. Művei: A szellem jelzőfényei (tanulmányok, 1988), Bálint Tibor (monográfia, 1990), Gond és mű. Tanulmányok az erdélyi magyar irodalom köréből (tanulmányok, 1994), Arcvonalban. A közélet színterein 1980-1994 (1994), Sütő András (monográfia, 1995), Sorstükör (tanulmányok, 2001), Sorsbeszéd (tanulmányok, 2003), „Világképteremtő enciklopédizmus”. Tanulmányok Németh Lászlóról (tanulmányok, 2005), Sorsjelző (tanulmányok, 2006), Erdélyiség és modernség (tanulmányok, 2006), Fekete-piros versek költője – Kányádi Sándor (2007), Sorsmetszetek (Tanulmányok, esszék, kritikák; 2012), Erdély felé (Esszék, tanulmányok, vallomások; 2012). Díjai: Kölcsey-díj (1996), Széchenyi professzor ösztöndíj (2000-2003), Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2002), Tamási Áron-díj (2003), József Attila-díj (2004), Fehér Mária Emlékdíj (2007), Arany János-díj (2014), A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015).
Fecske Csaba 1948-ban született, költő, publicista. Kötetei: Arcok holdudvara (versek, 1978), Se füle se farka (gyermekversek, Koltai Évával, 1980), Vakfolt (versek, 1987), Holdfényben (versek, 1992), Tücsökmesék (mesék, 1993), Valami üzenet (versek, 1994), Hol voltam (gyermekversek, 1996), Majd máshol (versek, 1998), Kószál „lélekcsóválva”. Fecske Csaba 50 éves (1998), A kiskondás (mesék, 1999), Halpénzen vett világ (gyermekversek, 2000), Ami lehetne még (versek, 2001), Jelölni tűntömet (versek, 2002), Szárnyak, gyökerek (interjú, napló, versek, 2003), Ami marad. Írások Fecske Csabától és Fecske Csabáról (2003), Aligai galiba (gyermekversek, 2003), Csalapinta villanytörpék (mesék, 2004), Első életem (versek, 2006), Kamasz város dicséreti (poéma, 2007), Fricskamaxi – Mosolypróba (humoros írások, 2007), Visszalopott idő (versek, 2008), Tolvaj szél (gyerekversek, 2008), Akinek arcát viselem (2009), A hús pogány éneke (2011). Díjai: Nívó-díj (1976), Szabó Lőrinc-díj (1989, 1994), Alkotói-díj (2003), Pro Literatura-díj (2006), József Attila-díj (2008).
Ködöböcz Gábor 1959-ben született, irodalomtörténész, főiskolai docens, az Agria folyóirat főszerkesztője. Művei: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében (2002), Értékvilág és formarend (esszék, tanulmányok, 2003), Megtartó párbeszéd (esszék, tanulmányok, kritikák, interjúk, 2009), Erdélyi élmény – erdélyi gondolat (esszék, tanulmányok, kritikák, interjúk, 2011).
-- Ladik Katalin Lennon Ono-békedíjas
Yoko Ono bejelentette a „Lennon Ono Grant For Peace” néven alapított díj idei nyerteseit. Ai Wei Wei, Anish Kapoor és Olafur Eliasson mellett Ladik Katalin vajdasági magyar költő is 2016 díjazottja.
Yoko Ono, John Lennon özvegye 2002-ben, Lennon születésének évfordulójára békedíjat alapított, amelyet elsősorban konfliktusövezetben élő művészeknek ítélnek oda. Mindezidáig olyanok nyerték el a díjat, mint a Pussy Riot, Josh Fox, Michael Pollan, Alice Walker, a Centre for Constitutional Rights, az Art Production Fund, Lady Gaga és Izland teljes lakossága.
A díj alapítója indoklásában kifejti, nagyon büszke, hogy a 2016-os Lennon Ono Grant For Peace-szel négy hihetetlen egyént díjazhat. Tevékenységükről leírást adni lehetetlen, mert amit ők adnak a világnak, sokkal nagyobb, mint a kézzelfogható művészeti alkotás, amit létrehoznak. Bár különböző kultúrákban születtek, minden díjazott a kreativitás igaz útját mutatja fel, hitet és reményt ad a világnak. Hozzájárulásuk a világhoz sokkal nagyobb, mint csupán részek összege.
Mint az előző években, az idei díjazottakat is az izlandi Reykjavíkban köszöntik október 9-én, John Lennon születésnapján. 2007 óta a díjátadás napján az IMAGINE Peace Tower nevű hatalmas tornyot kivilágítják, s a fények Lennon halálának napjáig, december 8-ig égnek.
Ladik Katalin költő, performer mellett idén Ai Wei Wei kínai képzőművész és aktivista (1957, Beijing/Peking, Kína), Anish Kapoor brit-indiai művész (1954, Bombay/Mumbai, India) és Olafur Eliasson dán-izlandi művész (1967, Koppenhága, Dánia) kapta a Lennon Ono-békedíjat.
Yoko Ono maga is elnyert már egy nagy presztízsű német békedíjat, „maradandót alkotó művészi pályája és békét hirdető politikai tevékenysége elismeréseként”. A japán művész 2013-ban a Berlin jelképének számító brandenburgi kapu mellett vette át a németországi Külkapcsolatok Intézete (IFA) által adományozott Theodor Wanner-díjat. „Ez a díj üzenet számomra tőletek arról, hogy, mindaz, amit teszek, megértésre talál nálatok” – mondta a 80 esztendős Ono az elismerés átvételekor. Hozzátette, „gondolkozzunk a békében, cselekedjünk annak jegyében, terjesszük a békét, és tegyük mindezt együtt”.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/ladik-katalin-lennon-ono-bekedijas
ÉRTÉKEK
-- Napi 15 perc mese: örökség a gyermeknek
Nem mindenki tud nagy vagyont hagyni a gyermekére. A képességeket viszont, amelyekkel boldogulni tud majd, mi fejleszthetjük ki benne!
Nehéz elhinni, hogy a legújabb kutatások ismeretében sok szülő még mindig nem olvas a gyermekének, annak dacára, hogy a meseolvasás olcsó, szórakoztató, és a tévézéssel szemben számos pozitív hatása van. Ennek dacára mégis rengetegen hanyagolják a könyveket, és ösztönösen saját szegényes örökségüket adják tovább. Azaz akinek nem olvastak mesét gyerekkorában, és nem tanították meg a könyvek szeretetét, az jó eséllyel maga is így fog tenni.
Pedig ha 15 percet szánnánk naponta következetesen a meseolvasásra - ami szinte bármilyen más tevékenységből észrevétlenül lecsippenthető -, azzal akár másfél évnyi előnyhöz juttathatjuk gyermekünket kortársaihoz képest az értelmi fejlődés területén. És ezt már csecsemő-, sőt, magzatkorban el lehet kezdeni! Csalóka az, hogy a kisbaba részéről nagyjából két évig semmi visszajelzés nem érkezik, ezért a szülők tévesen azt gondolják, hogy nincs értelme a közös olvasgatásnak. Pedig nagyon is rögzül minden: nem csak az olvasottak, hanem az is, ahogy a szülő magyaráz, ahogy a gyermekéhez viszonyul közben.
Ma már olyan gazdag a kínálat, hogy minden életkorhoz találunk megfelelő mesekönyveket. A legkisebbek esetében még nincs szükség szövegre: számukra a könyv legyen puha, akár rágható, olyan képekkel, amiknek élesek a kontúrjai, mert a babák 2 hónapos korig csak 30 centiméterre látnak. Mehetnek viszont már ebben a korban is a versikék, mondókák, gyerekdalok, amiknek a ritmusa a szülő hangjával párosulva megnyugtatják a kicsit.
Akik többnyelvű nevelésben akarják részesíteni a gyermeküket, azoknak 8 hónapos kor előtt érdemes belevágniuk, mert a gyermekek csak eddig a korig képesek bármilyen hang elsajátítására. Ha később kezdik a nyelvtanulást, akkor már érezhető lesz az akcentus a beszédükön. Érdemes tehát kétnyelvű vagy idegen nyelvű könyvecskékből is betárazni.
Kétéves kortól jöhetnek a valódi olvasókönyvek, mesekönyvek. Ekkor a kisgyermekek már képesek megérteni az egyszerű kis történeteket, hatalmas a kíváncsiságuk, és nagyon szívesen tanulnak új szavakat, amihez a böngésző is igen jó műfaj. A közös meseolvasás a koncentrációs képességet is jól fejleszti, aminek egy év múlva az oviban nagy hasznát veszik majd a gyermekek.
Forrás: http://www.booker.hu/hirek/napi-tizenot-perc-mese/
MOZAIK
-- Érdekes kutatás a felnőttek olvasási készségeiről
Érdekes kutatást publikált nemrég az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development), a felnőttek olvasási készségeit kutatva. A felmérés készítői szerint a csúcson a 25-34 évesek álltak, a legalacsonyabb szinten pedig az 55 év körüliek - tehát a húszas éveik végén, a harmincas éveik elején járó fiatalok teljesítettek legjobban, és az 55 év felettiek a legrosszabbul. A kutatók szerint az eredmény hátterében alapvetően két dolog állhat. Az egyik az, hogy az életkor növekedésével elvesz sok olyan tudás, amit munkájukhoz, mindennapi életükhöz nem használnak az emberek, illetve a kor előrehaladtával tompulnak bizonyos készségeik. Ha kizárólag ennek az elméletnek hinnénk, akkor azt mondhatnánk, hogy a munkavállalók 28-34 éves korukban lennének a csúcson. A másik indok, hogy a fiatalok azért teljesítenek jobban, mert sokkal több és naprakészebb az a tudás, amit napjainkban kapnak, mint az, amit annak idején az idősebb generáció megszerzett. Persze, ha ez így lenne, az azt is jelentené, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan növekedne a munkaképes lakosság képzettségi szintje. A kutatást végzők megpróbálták azt is megállapítani, hogy melyik tényező az erősebb, ez ugyanis egyáltalán nem mindegy. Az első eshetőségnek az élethosszig tartó tanulás lehet a megoldása. Naprakészen tartani a tudást, és keresni azokat a lehetőségeket és kihívásokat, amelyek frissen tartják az idősebb munkavállalókat is. A második esetnél pedig úgy hidalható át a munkaérték csökkenése, hogy a dolgozó fiatalkorában elsajátítja mindazt az alapkészséget és alaptudást, amelyre egész élete során építkezhet.
Teljes cikk itt: http://www.penzcentrum.hu/karrier/baj_lehet_a_magyar_dolgozoknal_is_hiaba_a_rutin_meg_az_evek.1050141.html
--„Segítsd a férfit, hogy rátaláljon!” - Mozgalom indult a férfiak olvasásáért
Az Anthenaeum Kiadó az olvasó (könyvet vásároló?) nők és férfiak arányának tekintetében elindította az alábbi mozgalmat:
„A nők 150 éve küzdenek a jog előtti egyenlőségért, az esélyegyenlőségért és az egyenlő bánásmódért. Az emancipációs (és egyéb gender) mozgalmak eredményeit, további céljait könyvtárnyi irodalom foglalja össze, ezernyi egyetemi kutatás viszi tovább - ezeket az eredményeket civil kezdeményezések igyekeznek a hétköznapi valóságba is átemelni. Tisztelet a nőknek, akik a többi nőért harcolnak!
Van azonban egy terület, ahol a nők mára akkora túlsúlyra tettek szert, hogy az kifejezetten riasztó, káros és veszélyes. Pontosítunk: nem a nők túlsúlya a riasztó, hanem a férfiak alulreprezentáltsága. Ez a terület az olvasás. Az olvasás az elmúlt 25 évben elveszítette a férfiakat. Egyszerűen eltűntek. Igen, mi is ismerünk olvasó férfiakat, sőt, író férfiakat is ismerünk. Ha azonban elemezzük a nagy (egységes) mérőszámokat, a helyzet drámaisága élesen, pontosan rajzolódik ki. A könyvvásárlók óriási többsége nő. A könyvesbolti vásárlókról csak intuitív ismeretünk van, az online rendelések azonban már mutatják a földindulásszerű eltolódást.”
Teljes cikk itt: http://www.vasarhely24.com/cikk/vasarhely/11655/memekkel_es_hashtaggel_segitik_a_ferfiakat
-- Aki létrehozta az első magyar gyermekkönyvtárat
Minden szakmát vagy tudományt, amibe belefogott, a legmagasabb szinten űzte, izgága természete azonban mindig szálka volt a hatalom szemében. Madzsar József valószínűleg a Gulagon halt meg, ám maradandó eredmények őrzik a nevét az egészségügytől a könyvtártudományig, a sporttól a helikoptertervezésig…
Örökké képezte magát. Éppen ezért dühítette, ha a könyvtárakban rosszul voltak katalogizálva az orvosi könyvek, és pont a legfrissebb szakirodalmat nem lehetett megtalálni. Amikor ezt elpanaszolta barátjának, Szabó Ervinnek, a Fővárosi Könyvtár új főigazgatójának, azt a választ kapta, hogy csináljon akkor jobb katalógust. Madzsar otthagyta jól jövedelmező fogorvosi praxisát, és aligazgatói állást vállalt a könyvtárban. Bevezette a ma is használt tizedes osztályzást, majd hozzálátott a fiókkönyvtári hálózat létrehozásához. „Legszemélyesebb művének” az Almássy téren kialakított fiókot tartotta, ahol az első magyar gyerekkönyvtár is helyet kapott.
Teljes cikk itt: http://index.hu/tudomany/tortenelem/2016/08/07/merjunk_gondolkozni_tudni_es_ketelkedni/
-- Izraelbe vándorol a Kafka-hagyaték
Sokéves jogi hercehurca után az izraeli legfelsőbb bíróság kimondta a végső szót: Max Brod és Franz Kafka irodalmi hagyatéka a jeruzsálemi Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül, és megtekinthető lesz – írja a Jediót Ahronót című újság honlapjára hivatkozva az MTI.
A bíróság elutasította Max Brod egykori titkárnője, Esther Hoffe lányainak jogorvoslati kérelmét, akik megfellebbezték a korábbi bírósági döntéseket, amelyek a mostanáig magángyűjteményben őrzött majdnem százéves irodalmi kincsek Izraeli Nemzeti Könyvtárnak történő átadásáról döntöttek.
A történet – illetve a belőle kibomló jogi huzavona – meglehetősen zavaros. Köztudott, hogy Franz Kafka 1924-ben bekövetkezett halála előtt arra kérte jóbarátját, Max Brodot, hogy halála után olvasatlanul égesse el kéziratait. Brod azonban – az egyetemes irodalom szerencséjére – ezt nem volt képes megtenni, sőt, ki is adta a műveket, amivel világhírűvé tette elhunyt barátját.
Az értékes iratok Max Brodnak, Kafka barátjának és kiadójának hagyatékát képezték, amely fölött Brod titkárnője, Esther Hoffe rendelkezett 2007-ben bekövetkezett haláláig.
Max Brod a Kafka-kéziratokat tartalmazó bőröndökkel együtt még a második világháború előtt, 1939-ben az akkori Palesztinába költözött és Tel-Avivban telepedett le. Halála előtt titkárnőjére, Esther Hofféra bízta saját maga és Kafka irodalmi hagyatékát, azzal a kéréssel, hogy majd adja át őket egy izraeli tudományos intézetnek.
Brod 1968-ban bekövetkezett halála után azonban Hoffe négy évtizeden át részben saját lakásában, részben tel-avivi és zürichi bankokban helyezte el a kéziratokat, sőt még el is adott néhányat közülük: egy 1988-as londoni árverésen majdnem kétmillió dollárért cserélt gazdát A per egyik eredeti példánya.
A megmaradt dokumentumokat Hoffe két lányára, Eva Hofféra és Anita Ruth Vizlerre hagyta, akik szintén nem akarták kiengedni a gyűjteményt a kezükből, az Izraeli Nemzeti Könyvtár pedig sok évig tartó küzdelemmel végül bírósági úton elérte, hogy – szerintük Brod végakaratával összhangban – a gyűjtemény az intézményhez kerüljön.
Az izraeli közszolgálati rádió szakértője szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy a széfekből esetleg Kafka egy mindeddig kéziratban lappangó újabb műve kerüljön napvilágra, de a korszak kutatói várhatóan értékes új információkhoz juthatnak Max Broddal, a huszadik század egyik jelentős gondolkodójával és művészével kapcsolatban.
Forrás: http://foter.ro/cikk/20160808_izraelbe_vandorol_a_kafka_hagyatek
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
| Reply via web post | • | Reply to sender | • | Reply to group | • | Start a New Topic | • | Messages in this topic (1) |
