ReMeK-e-hírlevél
XI. évf., 2016/4. szám                             ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.


TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Mit és hogyan kommunikáljon a könyvtár saját értékéről?
--A szemantikus web könyvtári ígérete
--Ingyenes e-könyvek adatbázisa
PÁLYÁZATOK
--'Egyszer volt, hol nem volt …' meseíró pályázat gyermekeknek
--Pályázati felhívás dokumentumfilmes produkció készítésére
KONFERENCIA
--Könyvtárosok találkoztak Nagylakon
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Lélekszilánkok Karácsony Ernőről – kiállítás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
--Húsvéti képeslapok, kiállítás és tojásfestés a kézdivásárhelyi könyvtárban
OLVASÁSKULTÚRA
--Szenzációs könyves oldal indult: gyermekek írják az ajánlókat
--Olvasó osztály - romániai diákok az olvasásért
--Hová tűntek a könyvmolyok? – az olvasás fontosságáról beszélgettek a Zsebszótárban
KITEKINTŐ
--Alkalmazkodtak az új kor követelményeihez a könyvtárak
--Újranyitják a világ egyik legrégebbi könyvtárát
HAZAI
--Állami pénzekből restaurálnák a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat
--Színes könyvjelzős könyvek várnak Kolozsvár magyar helyein
--A román könyvpiac 2015-ben. Nevek és számok
--Ana Blandiana – apáról, Írószövetségrõl, kiábrándulásról és egy zsarnok kandúrról
--Kádár Annamária mesehősökkel segített párt találni
--Erkölcsi üzenetet hordozó könyvadomány
ÉVFORDULÓ
--Kincses Elemért köszöntötték: könyvbemutató és előadás a 70. születésnapon
--Vári Attila költőt köszöntötték 70. születésnapján
--A 90 éves Kallós Zoltán Kolozs megye díszpolgára lett
MÚLTIDÉZŐ
--Móra Ferenc múzsája, Fischof Ágota volt az első magyar szakképzett női könyvtáros
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Lendvay Éva romániai magyar költő
--Meghalt Kertész Imre Nobel-díjas magyar író
DÍJAK
--Érdemrendek, Kossuth- és Széchenyi-díjak
--Díjak erdélyi személyiségeknek: Farkas Árpád és Király László Babérkoszorú-díjas
--Állami kitüntetések könyvtárosoknak
--Potozky László nyerte el a Békés Pál-díjat
--Aegon Művészeti Díj 2016 – Íme, a tíz legjobb!
AJÁNLÓ
-A csíkszeredai  Márton Áron Főgimnázium kiadványai
MOZAIK
--Magyar Könyvek Viadala – április 13-ig lehet szavazni a 2015-ös év szépirodalmi könyvére
--Tíz könyv, amit érdemes elolvasni, mielőtt film lesz belőle
--Megvan a legidétlenebb brit könyvcím
--Fél mákszemen is elfér a világ legkisebb könyve
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Mit és hogyan kommunikáljon a könyvtár saját értékéről?
A szakemberek véleménye szerint mindenképpen szükség van arra, hogy a könyvtár új mutatókat használjon, amelyekkel a döntéshozók számára is igazolni tudja a hatékonyságát. Ezek lehetnek a könyvtár gazdasági mutatói (mint például a költséghatékonyság-elemzés, a fogyasztói többlet számítása, a könyvtárhasználat értékének kalkulációja), illetve a társadalmi és kulturális értékét mérő módszerek (mint a generikus társadalmi és oktatási eredmények vizsgálata, illetve tapasztalati bizonyítékok), valamint a közkönyvtári minőségfejlesztési mátrix is. Ugyanakkor szóba került az is, hogy több közkönyvtári kutatásra van szükség, mivel ez lehet az alkalmas eszköz a könyvtárak hatékonyságának kimutatására.
A CILIP-nek együtt kellene működnie a Society of Chief Librarians nevű szervezettel (a közkönyvtárak fenntartásáért felelős vezető szakemberek közössége), és fel kellene szólalnia a könyvtárak érdekében a megszorításokkal, a szakemberek számának csökkenésével és az önkéntesek kérdésével kapcsolatban. (A közkönyvtárak értékének mérése a digitális korban: amit a döntéshozóknak tudniuk kell; ref.: Jávorka B., Humanus)
Forrás: KIT Hírlevél 2016/11., 2016. március 16., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=#a19471


--A szemantikus web könyvtári ígérete
A 2016. márciusi Internet Fiesta alkalmából Hubay Miklós előadást tartott a Széchenyi István Egyetem könyvtárában. A téma azok számára különösen érdekes, akiknek nem közömbös a könyvtárak jövője: a könyvtárak adatainak még hatékonyabb, a jelenleginél könnyebben kereshető formában történő elhelyezése a weben. A jövő új lehetősége a szemantikus web.
'Olyan lépésre kell elszánnunk magunkat, amely alapjaiban rengeti meg a jelenlegi katalógusépítési gyakorlatot, cserébe a használói kör soha nem látott mértékű bővülését kínálja számunkra.'
Forrás, az előadás diái itt: http://www.slideshare.net/GVM206/a-szemantikus-web-knyvtri-grete
Forrás: https://www.facebook.com/groups/312261069629/?fref=nf

 
--Ingyenes e-könyvek adatbázisa
Az alábbi táblázatban több mint 1200 e-könyv címe, szerzője, kiadója és elérhetősége található. Az összes kiadvány ingyenes, letöltésük legális. A legtöbb a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról van, ezek letöltési linkje közvetlenül is fellelhető a táblázatban. Az epub formátum ajánlatosabb, azonban sok könyv csak prc-ben tölthető le. Ezen a címen látható, milyen formátumban tölthetők le: https://www.papirontul.hu/e-konyv-adatbazis-1-0/
Egy másik táblázatban újabb 235 e-könyv címe, szerzője, kiadója és elérhetősége található. Ezek a kiadványok is ingyenesek, letöltésük legális. Ezúttal a Kindlevarázst és a híres Gutenberg Projekt oldalát fésültük át. A Kindlevarázs sok könyve már a MEK-re is átkerült, ezek címe is megtalálható az első adatbázisban.
A világirodalom leghíresebb szerzői közül Jules Verne és Emile Zola (sajnos egyelőre szabvány e-könyv formátumúban hivatalosan, ingyen nem elérhető) műveit vettük át a MEK-ről. Mi a PDF fájlokra hivatkoztunk, de érdemes körülnézni az e-könyv oldalán, mert elérhetőek más formátumokban is (RTF, HTML). Kutakodásunk a világirodalom nagyjainak e-könyvei után hamarosan folytatódik.
A második táblázat itt található: https://www.papirontul.hu/ingyenes-e-konyvek-adatbazisa-2-0/

 
PÁLYÁZATOK

--'Egyszer volt, hol nem volt …' meseíró pályázat gyermekeknek
A mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központ meseíró pályázatot hirdet 'Egyszer volt, hol nem volt …'  címmel, általános iskolás tanulók részére. A mesék kötetlen témában íródhatnak, terjedelmük maximum két A/4-es oldal lehet. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek. Pályázni a következő két kategóriában lehet: I. kategória – 1–4. osztályos tanulók; II. kategória – 5-8. osztályos tanulók.
Az elkészült meséket a Flesch Károly Kulturális Központ portájára lehet leadni személyesen, vagy postai úton kérik eljuttatni a Központ címére, 'Egyszer volt, hol nem volt …' jeligével. A pályázókat kérik, a beküldött pályaművek mellett tüntessék fel: a pályázó gyermek nevét, iskoláját, osztályát, szülő és gondviselő nevét és telefonszámát. A nyertes pályaműveket a Városi Gyermeknapon, 2016. május 28-án díjazzák.
Forrás: http://fkkk.flesch.hu/hirek/ekes-tollak-meseiro-palyazati-felhivas/

 
--Pályázati felhívás dokumentumfilmes produkció készítésére
Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont dokumentumfilm-pályázatot hirdet 2016-ban megvalósuló filmes alkotások utólagos finanszírozására. A témakeresés földrajzi határa: Hargita megye területe. A pályáztató által ajánlott témakörök:
1. Életutak, emlékképek
2. Népviseletek, azok változása az ünnep- és hétköznapokban
3. Néptánc, népzene, néphagyományok
4. Népi mesterek és mesterségek
5. Népi gazdálkodás és kellékei, eszközkészlete
6. Népi építészeti emlékek
7. Népművészet, népi motívumok és használatuk
8. Egy régió bemutatása a fenti témakörök vagy azok valamelyike alapján.
Továbbá a pályáztató egyeztetés alapján elfogad más olyan témákat is, amelyek filmes eszközökkel örökítik meg, mutatják be helyi néprajzi, népművészeti stb. értékeinket.
A megvalósítás módja: a pályázó elképzelésének függvényében készülhet egyetlen dokumentumfilm, illetve -sorozat, több kisebb részből. A pályázók köre: számlaképes filmkészítők.
A pályázóktól a következőket kérik: 1. a téma kifejtését (szinopszis a készítendő film megközelítő időbeni terjedelmének megjelölésével, max. 2 oldal), belefoglalva a felhasználható szakirodalmat, szakemberekre való hivatkozást is; 2. részletes költségvetést; 3. szakmai önéletrajzot elérhetőségekkel (telefonszám és elektronikus postafiók).
Benyújtási határidő: 2016. április 11., hétfő, 10 óra (535600 Székelyudvarhely, 1918. December 1. utca 9. szám, II. emelet, telefon: 0266-214440, ill. 0266-214441). A pályázati anyagot, esetleges mellékletekkel, kérjük, kinyomtatva adják le a Forrásközpont székhelyén, vagy elektronikusan juttassák el az office@hagyomany.ro postafiókba.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=201534&cim=palyazati_felhivas_dokumentumfilmes_produkcio_keszitesere

 
KONFERENCIA

--Könyvtárosok találkoztak Nagylakon
Magyarország számos településéről érkeztek könyvtári dolgozók az Arad megyei Nagylakra. A határmenti település könyvtára 2015-ben újult meg, igazi közösségi házzá alakult át, a helybeliek örömére. A KSZR Műhelynapok keretében rendezték meg azt a konferenciát, amelyen a könyvvtárosok a kistelepülések könyvtárainak szolgáltatási lehetőségeit boncolgatták, illetve meg tudták beszélni egymás szakmai problémáit is.
Forrás: http://makohirado.hu/hirek/varos-es-videk/2016/03/10/konyvtarosok-talalkoztak-nagylakon.html

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Páll Ágoston, a korondi fazekas – könyvbemutató filmvetítéssel
A Romániai Magyar Népmûvészeti Szövetség (RMNSZ) kiadásában 2015 végén megjelent, Páll Ágoston, a korondi fazekas címû kötetet 2016. március 31-én mutatták be Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtár elõadótermében. A találkozón meghívottként jelenlevő Páll Ágoston 1946-ban született Korondon, a korondi kerámia legjobb szakértõinek egyike, munkáit hazai és külföldi kiállításon is bemutatta. Számos elismerésben részesült, 2011 májusában szülõfalujában vehette át munkásságáért az UNESCO Élõ Szellemi Örökség-díját. A neves korondi fazekasmester életútját végigkísérõ, rendhagyó beszélgetõkönyv szerzõje Szathmári Ferenc, az RMNSZ elnöke, a kiadványban számos fotó dokumentálja a bemutatott, gazdag életutat. A találkozón Farkas Irén néprajzkutató bevezetője után a beszélgetésekből összeállított kiadványt annak szerzője ismertette. A népi fazekasság kiváló mesteréről készült portréfilmet is láthattak a jelenlévők, Fábián Kornélia Agyag tánca című munkáját, amelyet tavaly mutattak be először. Az esemény résztvevői megtekinthették a többszörösen díjazott mester munkáit is.
Forrás: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=201643&cim=szathmari_ferenc_pall_agoston_a_korondi_fazekas_konyvbemutato
Intő szülőknek, nevelőknek – Bogdán Mária Emese új könyvét mutatták be
Bogdán Mária Emese csíkszeredai testnevelő tanár Intő szülőknek, nevelőknek című könyvének bemutatójára megtelt érdeklődőkkel a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme 2016. március 23-án. Az Ábel Kiadó és a Csíkszereda Kiadóhivatal gondozásában megjelent kötetben Bogdán Emese összefoglalja pedagógusok, de főként szülők számára a mozgással, testneveléssel, testtartással kapcsolatos tudnivalókat, az iskoláskorban előforduló leggyakoribb tartáshibákat. Könyvében sokéves szakmai tapasztalatát összegzi, amint a kiadvány címe is jelzi, inteni akarja a szülőket, nevelőket, felhívni a figyelmet arra, hogy, az iskolai felméréseket alapul véve, egyre aggasztóbb a gyermekek egészségi helyzete. A bemutatón az előszót jegyző Dr. Kraft Zsolt ortopéd-traumatológus főorvos ismertette a szülők, pedagógusok számára rendkívül hasznos kiadványt, beszélgetőpartnerként Ráduly Róbert Kálmán kérdezte a szerzőt.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/362/into-szuloknek-neveloknek--bogdan-maria-emese-konyvet-mutattak-be
Márciusban kedvenc olvasmányaikat mutatták be az Olvasókör tagjai
2016. március 21-én tartotta idei harmadik találkozóját a Kájoni János Megyei Könyvtár Olvasóköre. Ezúttal két tagja, Zsigmond Márton képzőművész és Dobai István mutatott be egy-egy kedvenc olvasmányt. A találkozóról Cseke Gábor író, a kör animátora rézletesen beszámol az Olvasókör honlapján. Elsőként Siegrfried Gideion Breviario di arhitettura (Az építészet breviáriuma) című könyvét Zsigmond Márton ismertette. 'Az előre meghirdetett téma több csíkszeredai képzőművész, művészeti szakember érdeklődését is felkeltette, s mivel a találkozón nem sikerült a Siegrfried Gideion elemzésében fölvetett valamennyi kérdést érinteni, Kozma Mária javaslatára a Breviario di arhitettura (Az épitészet breviáriuma) az áprilisi találkozónknak továbbra is egyik témája lesz.' - olvashatjuk Cseke Gábor beszámolójában. A következő, áprilisi találkozó témája az 1956-os forradalom 60. évfordulójához kapcsolódik: Csalog Zsolt Doku 56. Öt portré a forradalomból című irodalmi riportkötetét (Unió Kiadó 1990) Cseke Gábor fogja ismertetni.
Részletek az Olvasókör honlapján: https://sites.google.com/site/olvasokoer/16-tizenharmadik-talalkozo-2016-marcius-21
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/360/az-olvasokor-marciusi-talalkozojan-kedvenc-olvasmanyokat-mutattak-be-a-kor-tagjai
Kászonszéki lélekharangok – András Ignác új könyvének bemutatója
András Ignác helytörténész, néprajzi író legújabb, Kászonszéki lélekharangok című kötetét népes érdeklődő közönség jelenlétében mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2016. március 17-én. A rendezvényen a kötetet megjelentető kolozsvári Verbum Kiadó képviseletében Gál György Attila vett részt, aki a kiadó tevékenységét és legújabb kiadványait ismertette, dr. Balázs Lajos néprajzkutató, egyetemi docens méltatta a szerző munkásságát és a kötetet.
András Ignác a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója, ugyanakkor helytörténészként, néprajzkutatóként évtizedek óta gyűjti a Kászon község településeinek történetére, múltjára, néprajzára vonatkozó adatokat. A Verbum Kiadó gondozásában 2008 óta jelennek meg kötetei. 2015-ben adták ki a legújabbat, Kászonszéki lélekharangok. Kászonszéki templomok, kápolnák, események és emberek a századok forgatagában címmel. A monografikus igénnyel készült kötet fejezeteiben színes, dokumentumértékű fotókkal illusztrálva, számos forrásértékű dokumentumot közzétéve mutatja be a kászoni egyházközségeket, a települések templomait, kápolnáit, a hozzájuk kapcsolódó nevezetes kászoniak életrajzát, a közösség emlékezetében fennmaradt történeteket. A kászoniak zárt, hagyományőrző és mindig értékteremtő világába próbál betekintést nyújtani, teljesebbé, hitelesebbé tenni a Kászonszékről kialakult képet – fogalmazta meg a szerző. Vetítéssel kísért bemutatójában a különböző korokban épült kászoni templomok és kápolnák történetéről mesélt a jelenlevőknek.
Dr. Balázs Lajos néprajzkutató rendhagyó útikönyvnek, forrásértékű településtörténetnek, áhítattörténetnek nevezte a bemutatón András Ignác kötetét, könyvismertetője a Hargita Népe 2016. március 25-i számában olvasható.
Forrás és teljes szöveg itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/359/kaszonszeki-lelekharangok---andras-ignac-helytortenesz-legujabb-kotetet-mutattak-be
Egészséges lelki fejlődés és a sikeres beilleszkedés – interaktív előadás a könyvtárban
A Juventutti Alapítvány egészségmegőrzés témában indított előadássorozatot a Kájoni János Megyei Könyvtárral közösen, idén februárban. 2016. március 10-én a könyvtár előadótermében dr. Albert-Lőrincz Enikő pszichológus, pszichoterapeuta, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociális Munka Intézet, Szociális munka szakának tanára tartott interaktív előadást Egészséges lelki fejlődés és a sikeres beilleszkedés rizikótényezői serdülőkorban címmel. A workshopszerű beszélgetésen szülők, a munkájuk során gyermekkel, serdülőkkel foglalkozók és sok fiatal vett(ek) részt.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/358/dr.-albert-lorincz-eniko-eloadasa-egeszseges-lelki-fejlodes-es-a-sikeres-beilleszkedes-rizikotenyezoi-serdulokorban
Emlékműsor Olosz Lajos születésének 125. évfordulójára
Olosz Lajos költő születésének 125. évfordulójára emlékezett a Helikon−Kemény János Alapítvány Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2016. március 2-án. A Helikoni esték sorozat keretében szervezett emlékműsorban a Helikon alkotói közé tartozó Olosz Lajos pályaképét Cseke Péter irodalomtörténész idézte fel, A kisjenői csonkafenyő címmel tartott előadásában. Ő maga 1968-ban ismerkedett meg személyesen Olosz Lajossal, az Olosz által vezetett nagyzerindi irodalmi körben, amely a nevét fölvéve emlékét őrzi.
H. Szabó Gyula, a Helikon−Kemény János Alapítvány elnöke Olosz Lajos és a helikoni közösség kapcsolatának hátteréről többek között elmondta, hogy Olosz 1926-ban részt vett az első helikoni találkozón, majd ő is tagja lett a helikoni írói közösséggel szembenálló, Berde Mária és Tabéry Géza kezdeményezésére megalakuló Erdélyi Magyar Írói Rendnek, az EMÍR-nek. H. Szabó Gyula a költő későbbi irodalmi levelezéséből is idézett részleteket, a Helikon íróival való kapcsolatát elevenítve fel. A költő Csíkszeredában élő unokája, dr. Olosz Klára vetített családi képei tették még bensőségesebb hangulatúvá az emlékestet.
A sajtóban az eseményről: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/61053-gladiatorarc-olosz-lajos-kolt-megelevenedese-csikszeredaban
Borbé Levente beszámolója a Hargita Megyei Iskolai könyvtárosok blogján olvasható: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2016/03/olosz-lajos-emlekmusor-csikszeredaban.html
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/356/125-eve-szuletett-olosz-lajos--a-koltore-emlekeztek-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Új tanulmánykötet a székely jelképekről
Székely jelképek pecséten, címerben címmel jelent meg a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában a székelység évszázados jelképeit ismertető legújabb tanulmánykötet, immár a negyedik a sorban a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport kutatásainak eredményeit bemutató tanulmánykötetek közül. A kötet csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtárban tartották 2016. február 29-én. A köteteket kiadó Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója, Lőrincz Ildikó beszélt az intézmény kiadványairól és további könyvkiadási terveiről. Mihály János történész a munkacsoport eredményeiről és további feladatairól szólt. A kötet szerzői közül Bicsok Zoltán és Szekeres Attila heraldikus mutatták be tanulmányaikat.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/355/szekely-jelkepek-cimerben-pecseten--a-tanulmanykotet-bemutatoja

 
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Önarckép nemzettel – A hetvenéves Vári Attila köszöntése
2016. március 3-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó együttműködése jóvoltából mutatták be Vári Attila frissen megjelent, Széltörésben címet viselő verseskötetét. Ezen a napon a szerző kerek születésnapját ünnepelte, hiszen 1946. március 3-án született, ezért a szervezők a megyeszékhelyi Hotel Best Western Park különtermébe (Di Stefano) helyezték át a rendezvény színhelyét.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató üdvözlő és méltató szavai után a kötet szerkesztője, Káli Király István köszöntötte a jelenlévőket és az ünnepeltet, viszont a Várihoz gyermekkora óta fűződő barátságára hivatkozva, szokásától eltérően, ezúttal nem szabadon fogalmazta meg, hanem előzőleg leírt, az esemény kapcsán felötlő gondolatait olvasta fel.
Az est közreműködője, felolvasás révén, Fekete Lovas Zsolt színművész volt.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/89449/szuletesnapi_ajandek_vari_attila_koszontese
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/75624-Vri-Attila-hetvenves.html
Fotók itt: http://tinyurl.com/jxw3d55
Az élet felénk - Kádár Sára Hajnalka új prózakötetének bemutatója
Kádár Sára Hajnalka sepsiszentgyörgyi író Az élet felénk című legutóbbi prózakötete bemutatójának helyszíne volt a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme, 2016. március 11-én.
A könyvet bemutatta és a szerzővel beszélgetett dr. Tapodi Zsuzsa egyetemi docens, irodalomkutató. Gitáron közreműködtek: Miklósi Attila és Olga.
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/j4f48m5
Március 15., ovisokkal, a könyvtárban
Idén, Március 15-e alkalmából, sepsiszentgyörgyi óvodások látogattak el a könyvtárba: a Benedek Elek Napköziotthon nagycsoportja, a Kőrösi Csoma Sándor Napköziotthon közép- és nagycsoportja, valamint a Hófehérke Napköziotthon közép- és nagycsoportja.
Az óvodások megismerkedtek a gyermekkönyvtárral, megtekintették a Gábor Áron Termet, ahol elbeszélgettek a könyvtárosokkal a forradalom és szabadságharc évfordulójának mai lényegéről, hozadékairól.
Ezt követően huszáros mesét hallgattak meg a gyermekek, majd mindegyikük elkészítette saját gyöngy-kokárdáját.
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/h33kghh
Szőcs Botond és Andrei Stanciu kamarahangversenye
2016. március 24-én a könyvtár Gábor Áron Termében Szőcs Botond (zongora) és Andrei Stanciu (hegedű) kamarahangversenyére került sor. Az est műsorán Ludwig van Beethoven zongora-hegedű szonátáiból szerepelt néhány.
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/zkvvnxz

 
--Lélekszilánkok Karácsony Ernőről – kiállítás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A 2015 januárjában, 47 évesen elhunyt Karácsony Ernő festőművészre emlékeztek 2016. március 18-án egykori barátai a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár pincegalériájában.
László Zita színművész, Hencz József zeneszerző és Hencz Márk pódiumműsora a közönséget a festő nyugtalan lelkének viharos bugyraiba kalauzolta, hogy megértse a megérthetetlent.
Simó Márton újságíró elöljáróban arról beszélt, hogy Karácsony Ernő nem illeszkedett egyetlen művészeti irányzathoz sem, hamar kialakította sajátos, összetéveszthetetlen stílusát. Szürrealista víziók uralták nonfiguratív képeit, de figurális alkotásain jelen van az expresszionista nyugtalanság, amely vitathatatlanul az övé. Tamás György művészetbarát, jogász és Tarisnyás Csilla, az elhunyt élettársa jóvoltából a könyvtár pincegalériájának falaira olyan festmények kerültek, amelyeket egyszeri alkalomra válogattak össze magántulajdonokból.
Forrás és teljes cikk itt: http://varosunkudvarhely.ro/lelekszilankok-karacsony-ernorol/

 
--Húsvéti képeslapok, kiállítás és tojásfestés a kézdivásárhelyi könyvtárban
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban több tematikus kiállítást tekinthettek meg a látogatók: 2016. március 1. és 10. között Kosztolányi Dezső (1885–1936) halála 80. évfordulója alkalmából, március 10. és 16. között az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére, március 17. és 31. között pedig húsvéti témájú könyvkiállítást láthattak. A március 17-én délután óvodásoknak és I–IV. osztályosoknak tartott Meseklubok témája is húsvéti képeslapok készítése volt. A költészet világnapja, március 21. alkalmából felfedező útra hívták a Meseklub résztvevőit a versek birodalmába. A világirodalom versei között barangolva megismerkedtek a tavaszról, Húsvétról szóló versekkel, valamint a különböző vidékek locsolóverseivel.
A Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület első alkalommal szervezett családi tojásfestést 2016. március 23-án a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár pincehelyiségében. Az egyesület tagjai – László Károly, Bagoly Erzsébet, Opra Etelka, Szabó Erzsébet (Bimbi), Pászka Éva, Vajik Tünde – hagyományos és modernebb technikájú tojásfestésre tanították az érdeklődőket.
A könyvtárban ingyenes biblioterápiás foglalkozásra került sor 2016. március 1-jén. A foglalkozás célja az önismeret fejlesztése, a kommunikációs készség és az egyéni életminőség javításának segítése volt.
Márciusban is változatos programokkal várták a könyvtárosok gyermekeket a Meseklubban. Ebben a hónapban is internethasználati útmutatót vehettek igénybe az érdeklődők a könyvtárban.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/90039/tojasfestes_a_konyvtarban
https://www.kezdi.info/news/husveti-konyvkiallitas-husveti-kepeslapok-a-meseklubban-kezdo-internetezok-klubja-a-konyvtarban/6678
https://www.kezdi.info/news/a-kolteszet-vilagnapja-a-meseklubban-tavaszrol-husvetrol-kezdo-internetezok-klubja/6694
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

 
OLVASÁSKULTÚRA

--Szenzációs könyves oldal indult: gyermekek írják az ajánlókat
Könyvsú-GO címmel indított a gödöllői városi könyvtár olyan, fiataloknak szóló könyvválasztó oldalt, amelynek különlegessége, hogy nem felnőttek vagy szakemberek, hanem gyermekek ajánlanak kortársaiknak olvasnivalót (vagy éppen nem ajánlják, ha nekik se tetszett).
Az adatbázis alapja az a több mint 200 könyv, amelyet 2015-ben gödöllői fiatalok olvastak el és értékeltek az Olvasók Diadala vetélkedő során.
A könyveket 13 kategóriába sorolták egy-egy cím alapján, de az unalmas zsánerfelosztás helyett itt a fiatalok érdeklődésének megfelelő műfajokból lehet választani. Az állati elmék, a Totál titkos naplóm vagy a Kalandos vakációnál egyértelmű, milyen típusú könyvek találhatóak ezekben, de vannak talányosabb kategóriák is: a Rossz voltam, Az élet játéka vagy a Négyen egy gatyában.
A Könyvsú-gon be lehet állítani azt is, milyen érzelmeket szeretnénk a választott könyvekben: szerelem, barátság, izgalom, erőszak, varázslat, humor, mondanivaló.
A kiválasztott könyvekre kattintva megjelenik azok rövid leírása, a korhatár jelzése (ha van) és a fiatalok ajánlása: miért volt jó olvasni, kinek ajánlaná a könyvet és lenne-e regényhős. A legtöbb könyv értékelése mellett látható néhány kreatív feladat, amelyeket a vetélkedő során kellett a diákoknak megcsinálniuk: Facebook-link a regény szereplőjének profiljáról, sms-ben összefoglalt tartalom vagy a csapattagok fotója önmagukról, egy-egy regényhősnek beöltözve.
A honlap készítői, a gödöllői könyvtárosok azt ígérik, hogy a választék folyamatosan bővül és hamarosan minden olvasó hozzájárulhat az adatbázis bővítéséhez.
A könyvtár szervezésében Suzanne Collins Az éhezők viadala című könyve kerettörténetére épülő interaktív olvasóvetélkedő volt Az Olvasók Diadala, amelyen 60 gödöllői diák vett részt. A játék során a résztvevők Gödöllő-térképet és GPS-koordinátákat kaptak, amelyek alapján fel kellett keresniük 12 körzetet a városban. Ha megtalálták az információs táblát, ott egy QR-kód segítségével beolvashatták a 12 műfajú könyvlistát és arról lefoglalhattak maguknak egy-egy könyvet. Ezeket a könyveket elolvasták, értékelték, feladatokat oldottak meg és ebből épült fel a Könyvsú-go adatbázisa. A természetjárással egybekötött játék kezdete egy Nyitóviadal volt a Kapitóliumban, azaz a gödöllői városi könyvtárban, ahol a játékosok kiképzésben részesültek: edzés, sminktanácsadás, Cosplay bemutató, lakoma, illetve kiosztásra került a Bőségszaru tartalma is. Az 5 hónapon át tartó vetélkedőt a Győzedelmi Körút zárta, a könyvtárosok limuzint béreltek és körbejárták a fiatalokkal a helyszíneket. A gyerekek imádták az újfajta vetélkedést, a sok érdekes feladatot. A játék hangulatát hűen tükrözi az a videoklip, amelyet a könyvtárosok vágtak össze a fiatalok feltöltött anyagaiból.
Forrás: http://librarius.hu/2016/03/03/szenzacios-konyves-oldal-indult-gyerekek-irjak-az-ajanlokat/

 
--Olvasó osztály - romániai diákok az olvasásért
Victor Miron, a Bookface olvasási kampány elindítója arról ír, hogyan népszerűsítik az olvasást saját környezetükben egy romániai középiskola diákjai, Olvasó osztály elnevezéssel elindított programjuk keretében.
Forrás és teljes cikk fotókkal itt: http://www.boredpanda.com/reading-class-heroes-how-high-school-students-promote-reading-in-romania/

 
--Hová tűntek a könyvmolyok? – az olvasás fontosságáról beszélgettek a Zsebszótárban
Mit jelent az, ha valaki funkcionálisan analfabéta? Miért fontos olvasni tudni és szeretni? Milyen könyveket adjunk a gyerek kezébe általános és középiskolás korban? Vérfarkasok, manók, hobbitok vagy királykisasszonyok, lovagok és sárkányok? Internet és könyvtár: egymás ellenségei vagy kiegészítői? Kötelező olvasmányok vagy filmesített változatok? Mit tehet a tanár, a szülő a változatosságra vágyó, türelmetlen netgenerációért? Mi köze az olvasásnak a személyiség fejlődéséhez?
Az olvasás fontosságáról, a különböző, ajánlott művekről és műfajokról, a könyv és a filmváltozat kapcsolatáról beszélgettek a Zsebszótár című sorozat ötödik részében Kovács Ágnessel, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola magyarszakos tanárnőjével, akit Balogh Réka Adrienne, az uh.ro munkatársa kérdezett, de a tanárnő természetesen a közönség kérdéseire is válaszolt 2016. március 23-án a Merkúr áruház emeletén található Zsebcaféban. A Zsebszótár az uh.ro és a Zsebcafé közös rendezvénysorozata, a gyermeknevelés ABC-je. A kétheti beszélgetéseken egy, a gyermeknevelést érintő problémát vagy aktuális kérdést vitatnak meg egy szakember meghívottal, aki a jelenlevők kérdéseire is válaszol.
Forrás: http://uh.ro/szines/eletmod/24603-hova-tuntek-a-konyvmolyok

 
KITEKINTŐ

--Alkalmazkodtak az új kor követelményeihez a könyvtárak
Alkalmazkodtak az új kor követelményeihez, immár élen járnak a digitális kultúra közvetítésében. A kilencvenes évek végére 1,3 millióra esett vissza a beiratkozottak száma, most 1,5 milliónál is többen vannak. A tinik érdeklődését a legnehezebb felkelteni, nekik külön programokat kínálnak.
Sokan azt gondolják, hogy az internet, a tévé és a sok-sok szórakozási lehetőség 'elavulttá teszi', megfojtja a könyvtárakat. Ám az adatok azt támasztják alá, hogy ez tévedés: ahogy a könyvkiadás tovább virágzik, a könyvtárak is élnek. De persze nem úgy, ahogy eddig – nekik is alkalmazkodniuk kell a korhoz. A magyarországi könyvtárakról készült össszeállítás olvasható a Metropol.hu  portálon. Ramháb Máriával, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnökével és Fodor Péterrel, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával Bordohányi Alexandra beszélgetett a könyvtárak változó szerepéről, a mai magyar könyvtárakban tapasztalható trendekről, innen szemlézünk:
'A kilencvenes évek elején 1,48 millió beiratkozott könyvtári olvasója volt az összesen mintegy 4300 könyvtárnak, a KSH adatai szerint. Egy évtized alatt, a kétezres évek elejére az intézmények száma ezerrel csökkent, alig 3200-ra, a beiratkozott olvasóké pedig százezerrel: alig haladta meg az 1,3 milliót. Aztán trendforduló következett: lassan nőni kezdett a könyvtárak és az olvasók száma is. 2014-ben már 1,527 millióan voltak beiratkozva a csaknem 3900 könyvtárba.
Az a trend viszont nem változott, hogy az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkent az egy év alatt kikölcsönzött könyvtári egységek (könyvek, lemezek, filmek stb.) száma: a rekordot jelentő, 1994-es csaknem 38 millióról 2014-re alig 23 millióra.
A könyvtárak többsége ma is sajátos légkörrel, biztonsággal, otthonossággal rendelkezik, amelyre sokaknak szükségük van – mondta el Ramháb Mária. – A személyes kapcsolatot, a személyre szóló ajánlást, a segítségnyújtást nem helyettesíti a digitális kínálat. (...) A könyvtárak élen járnak a digitális kultúra közvetítésében, az elsők között törekedtek arra, hogy gyűjteményeiket hozzáférhetővé tegyék az interneten: kezdetben cédulakatalógusaikat váltották fel elektronikussal, ma pedig egyre több dokumentum férhető hozzá digitálisan is.
– A digitális forradalom miatti kihívás az, hogy a könyvtárak versenyképesek legyenek: elsősorban forrásazonosítással, hivatkozással, a szerzői jogok betartásával közzétett szolgáltatásaikkal, tanulást, információszerzést támogató tudástáraikkal. Sokan rövid idő alatt, gyors és szakszerű tájékoztatást várnak egyre speciálisabb területeken, egyre célirányosabb információelérést kívánnak a korábbi dokumentumkínálat helyett – mondta Ramháb Mária.
A legnagyobb változás a kistelepülések könyvtáraiban tapasztalható.
– Az utóbbi években fokozatosan épült ki a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, ami azt jelenti, hogy a megyei könyvtárak biztosítják 2520 ötezer lakos alatti településen a könyvtári szolgáltatást állami támogatással – tette hozzá az elnök.
Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója elmondta: a könyvtárakban egyszerre van igény a hagyományos és a virtuális szolgáltatásokra is. Egyre nagyobb teret hódít a távhasználat.
– A hagyományos és a digitális könyvtárhasználat a legtöbb látogató esetében kiegészíti egymást. A könyvtárnak proaktívnak kell lennie a digitális világban. Igyekszünk az új igényeket felmérni, és alkalmazkodni. A könyvtár közösségi hellyé is vált, ahol programokat tartunk: esteket, kiállításokat, kézműves foglalkozásokat, koncerteket, író-olvasó találkozókat – mondta el az FSZEK főigazgatója.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár távhasználóinak száma 400 ezerről 3,5 millió főre emelkedett.
A Szabó Ervin Könyvtár beiratkozóinak száma az elmúlt öt évben kismértékben csökkent: 2011-ben 292 ezer, jelenleg 290 ezer beiratkozottjuk van. – A beiratkozók egyre kevesebb dokumentumot kölcsönöznek: 2011-ben 4,4 milliót, tavaly pedig 3,7 milliót kölcsönöztek ki, ami főként a dokumentumok digitalizálásával magyarázható. A kézikönyvtár helyi használatát érzékelhetően felváltja a gyors információt adó internet – mondta Fodor Péter.
A tinik érdeklődését a legnehezebb felkelteni, számukra igyekszenek csapatversenyeket, alkotó munkára ösztönző lehetőségeket nyújtani.
Teljes írás itt:
http://metropol.hu/kultura/cikk/1428299-ujra-tobb-az-olvaso-a-konyvtarakban

 
--Újranyitják a világ egyik legrégebbi könyvtárát
Az Al-Qarawiyyin könyvtárat 859-ben alapították a marokkói Fez városban. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a könyvtár nemsokára megint megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A könyvtár soha nem volt zárva a kutatók előtt, de az épület állapota miatt sokáig nem volt látogatható bárki számára. A magas hőmérséklet, páratartalom és főként pénzhiány miatt a hosszú évek alatt nagyon leromlott az épület állaga. A marokkói kormány a TED alapítványhoz fordult segítségért, hogy segítsen felújítani az épületet, hogy újra megnyithassák a könyvtárat a nagyközönség előtt.
Az épületet egy marokkói építész, Aziz Chaouni újította fel. Nagyon sok nehézségről számolt be, az épület nagyon rossz állapotban volt, amikor megkezdte a munkát. Lyukak voltak a falakban, hetedik századi festmények voltak siralmas állapotban. De a könyvek is veszélyben voltak, teológiai, jogi és tudományos munkák százait fenyegette pusztulás. Az Al-Qarawiyyin könyvtárban nagyon sok arab tudós megfordult az évszázadok alatt. Fatima El-Fihriya alapította 859-ben, ő egy gazdag tunéziai bevándorló lánya volt. Fatima egész életét és gazdagságát arra áldozta, hogy oktató és tudományos központot alapítson. Az eredeti részt bővítették az évek alatt, most van egy nagy központi olvasóterem, konferenciaterem, egy ősi iratok restaurálására szolgáló labor, ritka könyveket tároló terem és még egy, 12. századi emlékeket bemutató kiállítás is.
Forrás: http://index.hu/tudomany/2016/03/07/ujranyitjak_a_vilag_egyik_legregebbi_konytarat/

 
HAZAI
 
--Állami pénzekből restaurálnák a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat
Állami pénzekből restaurálnák a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat, és megnyitnák a látogatók előtt – közölte 2016. március 21-én Dacian Cioloş román miniszterelnök Gyulafehérváron, azt követyően, hogy helyi önkormányzati vezetőkkel találkozott.
A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat visszakérte a román államtól a gyulafehérvári római katolikus érsekség a kommunista hatalom által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvények alapján. Az egyház kérelmét az országos restitúciós bizottság visszautasította 2015 szeptemberében. A hatósági döntést az egyház megtámadta közigazgatási bíróságon, a per még folyamatban van.
Az állam arra hivatkozva utasította el az egyház kérését, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel.
Ugyanakkor általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Ma is például az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében, amelyről 1998-ban kormányhatározat rendelkezett, és amelyet a bíróság érvénytelenített 2003-ban arra hivatkozva, hogy a püspök Erdélyre és az egyházára hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része.
A római katolikus egyház többször is tiltakozott román és nemzetközi fórumokon a könyvtár visszaszolgáltatásának halogatása, majd elutasítása miatt, eredménytelenül. (mti)
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=42215
http://kronika.ro/erdelyi-hirek/felujitana-a-roman-allam-a-batthyaneumot

 
--Színes könyvjelzős könyvek várnak Kolozsvár magyar helyein
Keresd a könyvet a városban! címmel indítottak akciót Kolozsváron a Könyvturi - Élőkönyvtár szervezői. A 2016. március 8-án indult akció célja az olvasás népszerűsítése: Kolozsvár magyar kávézóiban, éttermeiben színes könyvjelzőkkel ellátott könyvek keltik fel az emberek figyelmét. Ezzel párhuzamosan a könyvgyűjtési akció a felénél jár, jelenleg 300 könyv gyűjt össze. Az adományokat április 10-ig várják a következő gyűjtőpontokon: Koffer kávézó (Bulevardul 21. Decembrie 1989/ Kossuth Lajos u. 48.) Szabédi László Emlékház (EMKE székhelye – Gh. Lazăr/Lázár u. 30.) Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT székhelye – Aurel Suciu/Kövespad u. 12.) Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ székhelye – Avram Iancu/Petőfi u. 21.)
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9735
A Könyvturi - Élőkönyvtárra 2016. április 15-én kerül sor a sétatéri Kaszinóban. Ezzel az elnevezéssel szervezi meg kulturális eseményét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Perspektíva és Campus diákújságokkal közreműködve. Első alkalommal a Perspektíva kolozsvári diákújság 2015-ös programjaként jelent meg, Perspi20 szalagcím alatt, idén viszont az EMKE ad keretet a rendezvénynek a sétatéri Kaszinó épületében. A tavaly megszervezett Bolondulj a könyvekért mottójú rendezvény várakozáson felüli sikerrel zárult. Több mint 500 látogató vett részt az eseményen, a Könyvturin több mint 400 könyv cserélt gazdát, a szépirodalmi vagy lírakötetektől egészen a szakkönyvek sajátos világáig mindenki megtalálta a neki való olvasmányt. Az idei rendezvény vezérmondata: Nézz szembe a félelmeiddel és találkozz személyesen a sztereotípiáiddal! Ennek megfelelően az élő könyvtárban olyan ‘élő könyveket’ lapozgathatnak az érdeklődők, akik nyíltan mesélnek másságukról, félelmeikről, arról, ami egyedivé teszi őket ebben a világban. A Könyvturi részeként pedig az érdeklődők megunt könyveiket újabbakra cserélhetik, és szabadon válogathatnak könyvgyűjteményünkből.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9672
ttp://multikult.transindex.ro/?hir=9736

 
--A román könyvpiac 2015-ben. Nevek és számok
Kelemen Attila blogjában, a Pénzcsinálók bejegyzésében összefoglalja a romániai Forbes 2016. márciusi számában megjelent érdekes összeállítást a román könyvpiac tavalyi állásáról.
Annak ellenére, hogy a kötetet megjelentető Curtea Veche kiadó nem válaszolt a Forbes kérdőívére, a nagyobb terjesztők adataiból a magazin mégis Klaus Johannis román államfő Pas cu pas (Lépésről lépésre) című könyvét kiáltotta ki a legjobban fogyó címnek. 2015-ben 75 ezret adtak el az elnök könyvéből. Nagyon el kellett legyünk bújva ahhoz, hogy a benzinkutaknál, szupermarketekben ne találkozzunk a címmel. 2014 végétől nagyságrendileg 130 ezer fogyott belőle. Jóval kisebb volt a lelkesedés Johannis második kötete után. Ez a Primul pas (Az első lépés), amiből legfeljebb 10 ezer példány fogyott a nagyobb terjesztők adatainak összesítése alapján. Mi a tanulság? Az Ultimul pas (Az utolsó lépés) cím valszeg sikeresebb lett volna – állapítja meg a blogbejegyzés.
A legtöbbet említett román szerzők 2015-ben:
Igor Bergler, Gabriel Liiceanu, Dan C. Mihăilescu, Lucian Boia, Dan Lungu, Radu Paraschivescu, Andrei Pleşu, Mircea Cărtărescu, Horia-Roman Patapievici, Radu Aldulescu, Klaus Johannis, Neagu Djuvara.
A legkeresettebb szerzők, minden cím (Johannis nélkül):
Lucian Boia (47 775), Mircea Cărtărescu (31 652), Neagu Djuvara (22 969), Andrei Pleşu (21 540), Radu Paraschivescu (14 654).
A legsikeresebb könyv egy regény: Igor Bergler Biblia pierdută (Az elveszett Biblia – RAO) című könyve 20 ezer körüli példányban fogyott. A szerző bevallottan a nemzetközi sikerkönyvek fogásait másolta. A könyv témája Drakula gróf mítoszának és Vlad Ţepes alakjának összeolvadása. A kiadó sok energiát fektetett az on-line marketingre. A Forbes szerint ezt a kötetet említették a legtöbbet on-line.
További román sikercímek:
Lucian Boia: Cum s-a românizat România (Humanitas – 17 208); Adriana Săftoiu: Cronică de Cotroceni (Polirom – 14 300); Mircea Cărtărescu: Solenoid (Humanitas – 8183).
Nemzetközi sikercímek:
E. L. James: Cincizeci de umbre ale lui Grey (Trei) – a becslés szerint ez vezet, de nem tudni, mennyivel; Paulo Coelho: Adulter (Humanitas Fiction – 19 864); Michel Houllebecq: Supunere (Humanitas Fiction – 11 954); Evgeni Vodolazkin: Laur (Humanitas Fiction – 10 616).
Lektűr kategória – Alice Munro: Prea multă fericire (Litera – 20 000); R. R. Martin: Cavalerii celor şapte regate (6156).
Klasszikus siker: J. D. Salinger: De veghe în lanul de secară (Polirom – 15 500).
Forrás: http://blogok.penzcsinalok.ro/kelemen/?p=219

 
--Ana Blandiana – apáról, Írószövetségrõl, kiábrándulásról és egy zsarnok kandúrról
Kolozsváron járt Ana Blandiana költõ, író, a Ceauºescu-rezsimmel szembeni ellenállás egyik legismertebb alakja. A Babeº-Bolyai Tudományegyetemen Doctor Honoris Causa címet kapott, 2016. március 25-én pedig a Bölcsészkar Eminescu termében lehetett személyesen találkozni vele.
A 74 éves, Herder-díjas költõnõ úgy meghatódott egykori Alma Materében, hogy szinte elsírta magát, amikor a katedráról szembenézett a padokban szorongó, lépcsõkön ülõ, fal mellett álló tömeggel. ‘Jobban felkavar ez engem, mintha, mondjuk, a Harvard Egyetem tüntetett volna ki!’ – mondta olyan megindultan, hogy el is hittük neki – számol be a Maszol.ro portál.
Ana Blandianának, akit diáklány korában még Otilia Valeria Coman-nak hívtak, nagyon nehéz volt bejutni a kolozsvári Bölcsészkarra, ortodox pap édesapját ugyanis a kommunista rendszer „a nép ellenségeként” bélyegezte meg, és hosszú évekig börtönben ült. Egy politikai fogoly lányának lenni nem jelentett éppen ideális káderlapot abban az idõben, ha az ember publikálni akart, így lett Otilia Valeria Coman-ból Ana Blandiana (édesanyja Fehér megyei szülõfalujának nevét vette fel).
Legújabb könyvéért (Patria mea A4) idén megkapta Lengyelországban az Európai Szabadság Költõje kitüntetést. A könyvet már öt nyelvre lefordították. Az akadémiai órarend miatt szûkre szabott kolozsvári szereplését ezzel zárta: ‘Legnagyobb gyõzelmem saját magam fölött az, hogy sikerült teljességgel visszatérnem az irodalomhoz.’
Teljes írás itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/62124-ana-blandiana-aparol-iroszovetsegr-l-kiabrandulasrol-es-egy-zsarnok-kandurrol

 
--Kádár Annamária mesehősökkel segített párt találni
A Páratlan beszélgetéssorozat a kolozsvári Kofferben hat részben próbálja meg körüljárni az egyedülállóság jelenségét különböző tudományterületek képviselőinek előadásain keresztül. Korábban a szociológusok szemszögéből Veres Valér beszélt, míg Kádár Annamária mesepszichológiai előadása volt a második. Még Antal Imola terapeuta, Barabás Réka kémikus, Seer László marketingszakértő és Horváth Levente lelkész fog előadást tartani. A sorozatot a 20+ Közösség szervezi, ami húsz év fölötti keresztény értelmiségiek közössége.
A mesehős utazását és a saját önismereti utazásunkat a párkapcsolat felé nem kell elvesztegetett időnek tekinteni, mert sokkal inkább egy fontos készülődési folyamat - mesélte a Koffer Páratlan sorozatán Kádár Annamária pszichológus, akit leginkább talán mesepszichológiai könyveiről lehet ismerni. Ez után az igen népes közönség előtt vont párhuzamot a mesehős utazása és a saját önismereti utazásunk között, s próbálta jó tanácsokkal ellátni a főként nőkből álló közönségét.
‚Soha nem olvastam olyan mesét, amiben egy mesehős siránkozna, sietne, bármilyen irányba is indult el. Mindig van ideje megtisztítani a kutat, levágni a fának az elkorhadt ágait. Soha nem adja fel. A múltat át tudja keretezni, hogy mit tudott meg magáról a korábbi kellemetlen tapasztalatából. (...) A célorientált jövő is fontos, mert ahhoz, hogy megérkezz egy kapcsolatba, nagyon fontos, hogy előbb önmagadhoz érkezzél meg. Nem kell ellenállni a változásnak’ – értékelt a pszichológus.
Teljes írás itt: http://eletmod.transindex.ro/?cikk=25839
Az előadás meghallgatható itt: https://www.youtube.com/watch?v=S48tIMi4yMM


--Erkölcsi üzenetet hordozó könyvadomány
Szórakoztató és szépirodalmi könyveket ajándékozott a Magyar Nyelvőr Alapítvány a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumnak, a Tamási Áron Gimnáziumnak, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnáziumnak és a Városi Könyvtárnak. Az iskolák a jól teljesítő diákokat fogják megjutalmazni az adománnyal.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/erkolcsi-uzenetet-hordozo-konyvadomany

 
ÉVFORDULÓ

--Kincses Elemért köszöntötték: könyvbemutató és előadás a 70. születésnapon
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román és magyar tagozata, a Liviu Rebreanu Társulat és a Tompa Miklós Társulat közös produkcióval köszöntötte 2016. március 9-én a 70 éves Kincses Elemér rendezőt – adja hírül a Krónika online portál. Az előadást megelőzően bemutatták az ünnepelt Soha című regényét, ennek újrakiadása a Pallas Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg CD-melléklettel, amely a regény hangoskönyv-változatát tartalmazza. A hangfelvétel a Marosvásárhelyi Rádióban készült, a szerző saját maga olvasta fel regényét, fejezetekre osztva. Így akár olvasás közben is lehet hallgatni, illetve akinek kevesebb ideje jut olvasásra, utazás közben, gépkocsiban ülve hallgathatja a saját élményekből táplálkozó, gyermekkorról, családról, az egykori Vásárhelyről, annak szűkebb társadalmáról szóló alkotást. A könyvet és annak szerzőjét Kozma Mária író, a Pallas Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője méltatta, közösségi tükörnek nevezve a regényt.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=201096

 
--Vári Attila költőt köszöntötték 70. születésnapján
A Látó szépirodalmi folyóirat és a Mentor Könyvek kiadó szervezésében Vári Attila költőt, prózaírót köszöntötték 70. születésnapja alkalmából barátai, olvasói, irodalomkedvelők, 2016. március 2-án a Bernády Házban. Ez alkalomból bemutatták frissen megjelent, Széltörésben című verseskötetét is. Vári Attila nem a természet csodáit követi figyelemmel, hanem a mindennapi életét befolyásoló embereket. Nem hideg tárgyilagossággal szemléli egyiket vagy másikat, hanem közel engedi magához, s az érzelemvilágán is átszűrve keresi, keresteti velük az igazságot – olvasható a könyv fülszövegében a szerző világának, írásainak jellemzése. A frissen megjelent könyv 35 verset tartalmaz két ciklusba szedve (Önarckép nemzettel, Forgószélben). Verscímei nagyon egyszerűek: Apám, Anyám, Bátyám, Nagyanyám, Nagyapám, Szomszéd fiú, Szomszéd elvtárs, Szomszéd néni az első ciklusból, vagy: szerenád, hintáztató, Vágy, Sem te, sem én a másodikból.
A Marosvásárhelyről még a nyolcvanas években Magyarországra telepedett szerzőt a Mentor Könyvek Kiadó nevében elsőként Káli Király István, a kötet szerkesztője köszöntötte. Vári Attiláról, a hűséges régi barátról írt méltatásában Káli az utolérhetetlen legendaszövőről és Marosvásárhely szerelmeséről beszélt, csillogó képzeletvilágát, nagyszerű írásművészetét, mesélőkészségét emelte ki. Régi emlékeket, találkozásokat, nagy beszélgetéseket idézett fel Kovács András Ferenc, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője, aki először 1971-ben találkozott Vári Attilával. A kötetet úgy jellemezte, hogy abban 20–21. századi versek vannak, élesen felvillantott és félhomályban maradó portrék. Az ünnepelt Ars poetica című versét a közönség nagy örömére közösen mondták el, egy sort Kovács András Ferenc, egy sort Vári Attila.
Végül a szerző olvasott fel a kötetéből, egy-egy vers kapcsán történeteket mesélt el. Életéről szólva elmondta, elégedett lehet, hiszen 1983-as, Magyarországra történő áttelepülését is sikerek követték, írt, közölt, jó szerkesztőségekben, majd Bukarestben a magyar kulturális intézet vezetőségében dolgozott. Az utóbbi időben Marosvásárhelyen jelenteti meg köteteit, ezért az a hír is elterjedt róla, hogy hazatelepedett, holott csak látogatóba szokott hazajárni.
Csíkszeredában a Székelyföld kulturális folyóirat által szervezett irodalmi esten is köszöntötték Vári Attilát, 2016. március 4-én.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/vari-attila-koltot-koszontottek

 
--A 90 éves Kallós Zoltán Kolozs megye díszpolgára lett
Kolozs megye díszpolgárává avatják Kallós Zoltán válaszúti néprajztudóst, a megyei önkormányzat 2016. március 23-i ülésén elfogadta az ezt szentesítő határozatot. Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke a Krónika kérdésére elmondta: az ünnepélyes ceremónia időpontját még nem tűzték ki, de a döntés értelmében mostantól Kallós Zoltán hivatalosan Kolozs megye díszpolgárának számít. A 2016. március 26-án 90. életévét betöltött Kallós Zoltán tavaly a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) budapesti közgyűlésén életműdíjat vehetett át. A néprajzkutató, népzenegyűjtő korábban többek között A Nemzet Művésze címet, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, illetve a Kossuth-díjat is megkapta.
Egyébként egy év leforgása alatt másodszor fordul elő, hogy magyar személyiséget tüntet ki díszpolgári címmel a Kolozs megyei önkormányzat. Tavaly Tasnádi István, az 1986-ban Los Angelesben megrendezett olimpián ezüstérmet szerzett súlyemelő kapta meg az elismerést.
Kallós Zoltán életrajza itt olvasható: http://www.kallos.org.ro/index.php/hu/home.html
Forrás: http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/kallos-zoltan-kolozs-megye-diszpolgara-lett

 
MÚLTIDÉZŐ

--Móra Ferenc múzsája, Fischof Ágota volt az első magyar szakképzett női könyvtáros
Március 1-jén tartották az International Hug-a-Librarian-Day (Ölelj meg egy könyvtárost!) nemzetközi világnapot. Ebből az alkalomból az első magyar szakképzett női könyvtárosról, Fischof Ágotáról szóló történetét osztotta meg ismét olvasóival Nyáry Krisztián a Facebook-oldalán.
'A híresen szép szegedi polgárlány egy jómódú téglagyáros gyermeke volt. Előbb önkéntes gyakornokként dolgozott Tömörkény és Móra mellett a szegedi könyvtárban, majd Móra közbenjárására Berlinben elvégezte a könyvtárosképző főiskolát. Hazatérve Móra jobbkeze lett a könyvtárban, a Somogyi-gyűjtemény katalogizálásában is részt vett, ő hozta létre a máig használatos tárgyszókatalógust is. A Szegedi Naplóban rendszeresen jelentek meg könyvismertetései, Juhász Gyula felkérésére ő rendezte a Szegedi Munkásotthon könyvtárának anyagát.
A kedvéért órákat töltöttek az olvasóteremben a Szegeden élő vagy ott időző művészek. Juhász Gyula verset írt hozzá (Exlibris - Ágotának), Moholy-Nagy László portrét festett róla, Balázs Béla pedig róla írta Kalandok és figurák című novellagyűjteményének egyik darabját. Legfontosabb ihletadója azonban Móra Ferencnek volt. A negyvenéves írót nem is nagyon titkolt vonzalom fűzte a nála majd húsz évvel fiatalabb lányhoz. Róla mintázta a Négy apának egy leánya című regényének főszereplőjét, Angyalkát, a postáskisasszonyt, akibe reménytelenül beleszeret egy idősödő régész, de a lányt végül más szökteti meg. Fischof Ágota1923-ig volt a Somogyi Könyvtár dolgozója, majd férjhez ment Hézer Béla orosházi bankigazgatóhoz, és elhagyta a könyvtárat.'
Forrás: https://www.facebook.com/photo.phpfbid=10152269935974855&set=a.165101444854.116423.614474854&type=3&fref=nf
http://librarius.hu/2016/03/01/ki-volt-az-elso-szakkepzett-magyar-noi-konyvtaros-egyben-tobb-hires-muvesz-muzsaja/

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Lendvay Éva romániai magyar költő
Életének 82. évében elhunyt Lendvay (Szemlér) Éva romániai magyar költő és műfordító – közölte 2016. március 14-én a Román Rádió bukaresti magyar adása. Szemlér Ferenc költő lánya Bukarestben halt meg egy öregotthonban.
1934. április 24-én született Brassóban, a kolozsvári egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát. Újságíróként dolgozott az Utunk, a brassói Új Idő, a Művelődés, majd a Brassói Lapok szerkesztőségében, éveken át a Román Rádió bukaresti magyar adásának is munkatársa volt.
Fontosabb verskötetei a Bájoló ének (1967), A második kérdés (1977), A földtől a homlokunkig (1981) és a Felszálló füst (1986). Verseit, fordításait, színházi és képzőművészeti kritikáit, könyvismertetéseit, riportjait, karcolatait az Igaz Szó, az Utunk, az Előre, az Új Élet, a Korunk, a Művelődés, a jászvásári Cronica, valamint magyarországi irodalmi folyóiratok közölték.
Lendvay Éva tagja volt a román és a magyar Írószövetségnek. 1991-ben megkapta a Magyar Írószövetség műfordítói szakosztályának Forintos-díját. Többek között Radnóti Miklós, Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Garai Gábor, Nemes Nagy Ágnes, Juhász Ferenc verseit fordította románra, románból pedig Ana Blandiana, Anghel Dumbrăveanu, Mircea Ciobanu verseit ültette át magyarra.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=201270

 
--Meghalt Kertész Imre Nobel-díjas magyar író
Életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál – tájékoztatta Nyáry Krisztián, a Magvető Könyvkiadó igazgatója az MTI-t. Kertész Imre az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó, A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében.
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án a Budapest környéki csendőrpuccs következtében, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban is fogva tartották, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Ezt követően újságírással és fizikai munkával tartotta el magát. Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban (ezek színházi művek voltak) született meg az 1960-tól 1973-ig írt első regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga.
Első regénye már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, amelyek a magyarországi irodalmi utómodernség kánonjába sorolják. Nagy sikere van német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt kiadó gondozásában jelentek meg. 2002-ben már a Suhrkampnál jelennek írásai. Kertész Imre jelentős műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra.
2002-ben, a világon először magyar íróként, Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így írt: „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben.” Kertész Imre 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb holokausztregény.
Számos elismerés mellett Kertészt 1989-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 1997-ben Kossuth-díjat kapott, és elnyerte a lipcsei könyvvásár és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nagydíját. Herder-díjjal tüntették ki 2000-ben, egy évvel később pedig a német Becsületrenddel. 2002-ben Budapest díszpolgára lett, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, majd a Goethe-emlékérmet. 2004-ben a párizsi Sorbonne, 2005-ben a berlini Freie Universität díszdoktora lett. 2014. augusztus 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át.
Művei: Sorstalanság (regény, 1975); A nyomkereső (regény, 1977); A kudarc (regény, 1977); Kaddis a meg nem született gyermekért (1990); Angol lobogó (1991);  Gályanapló (1992); A holocaust mint kultúra (előadások, 1993); Jegyzőkönyv (1993); Valaki más: a változás krónikája (1997); A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (monológok és dialógok, 1998); A száműzött nyelv (2001); Felszámolás (2003); K. dosszié (2006); Európa nyomasztó öröksége (2008); A végső kocsma (2014). (mti)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.phpid=201949&cim=eletenek_87_eveben_elhunyt_kertesz_imre_nobel_dijas_magyar_iro
http://index.hu/kultur/2016/03/31/meghalt_kertesz_imre/

 
DÍJAK

--Érdemrendek, Kossuth- és Széchenyi-díjak
Makkai Ádám költő, műfordító, nyelvész Kossuth Nagydíjat, Kiss Anna és Serfőző Simon költők Kossuth-díjat, Imre László és Szakolczay Lajos irodalomtörténészek Széchenyi-díjat vehettek át a Parlamentben,  a Saul fia alkotóit is kitüntették 2016. március 15-én, a nemzeti ünnep alkalmából.
Magyarország köztársasági elnöke Kossuth Nagydíjat adományozott Makkai Ádám Kossuth-díjas költő, műfordító, nyelvész, a University of Illinois at Chicago Angol Irodalmi és Nyelvészeti Tanszékének volt egyetemi tanára, professor emeritus részére, világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként.
Kossuth-díjat adott át Kiss Anna Babérkoszorú díjas és József Attila-díjas költőnek, drámaírónak, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának, a népi szürrealizmusra építő és a mese, a ballada, az archaikus népdal, illetve a régi magyar költői nyelv ötvözésében kibontakozó sajátos poétikája, maradandó értéket teremtő gyermekirodalmi tevékenysége elismeréseként; Serfőző Simon József Attila-díjas költőnek, írónak, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának, a tradicionális népi jegyeket modern szimbolikával ötvöző költészete, a magyar sorsirodalom hagyományait változatos művészi eszközökkel megújító próza- és drámaírói életműve, illetve jelentős publicisztikai és könyvkiadói tevékenysége elismeréseként.
Kossuth-díjban részesültek a Saul fia alkotói: Nemes Jeles László filmrendező, forgatókönyvíró , a Saul fia megalkotásában nyújtott egyedülálló filmrendezői és forgatókönyvírói munkája elismeréseként, Röhrig Géza író, költő, színművész és Erdély Mátyás operatőr.
A Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült: Böszörményi Zoltán  József Attila-díjas író, költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője, az egyetemes magyar kultúrát gazdagító irodalmi alkotásai, valamint az erdélyi magyarság identitásának megőrzése, kulturális és közéletének felvirágoztatása iránt elkötelezett, sokrétű és nagyvonalú támogató tevékenysége elismeréseként; Csukás István Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, a Magyar Írószövetség örökös tagja, a magyar gyermekirodalmat kivételes alkotásaival gazdagító, magával ragadó történeteivel és játékos stílusával az irodalom szeretetére nevelő és generációk számára meghatározó írói és költői életműve elismeréseként.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.litera.hu/hirek/erdemrendek-kossuth-es-szechenyi-dijak
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/magyar-erdemrend-nagykeresztese-kozepkeresztesei

 
--Díjak erdélyi személyiségeknek: Farkas Árpád és Király László Babérkoszorú-díjas
Március 15-e alkalmából több erdélyi személyiség részesült magas rangú magyar állami kitüntetésben.
Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki Farkas Árpád költőt, az elismerést nemzeti ünnepünk alkalmából 2016. március 11-én adta át Balog Zoltán, a budapesti kormány emberi erőforrások minisztere a Pesti Vigadóban. Farkas Árpád József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja részére 'székely gyökerű és egyéni hangvételű költészete elismeréseként' adományozta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a díjat. Ugyancsak a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Babérkoszorú-díjban részesült Király László József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja.
József Attila-díjat két erdélyi származású alkotó vehetett át: Nagy Koppány Zsolt író, műfordító, szerkesztő, valamint Farkas Wellmann Endre költő, szerkesztő. A gyergyóremetei származású Molnár Levente, a magyar Állami Operaház énekese Liszt Ferenc-díjban, Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze Jászai Mari-díjban részesült.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozata kitüntetést többek között Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő vehette át.
Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Láng Gusztáv József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, aki Magyarországra való áttelepülése előtt (1984) évtizedekig tanított a kolozsvári egyetem magyar tanszékén.
A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki Lőrincz György írót, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány alapító elnökét, valamint Péter László néptáncművészt, koreográfust, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagját.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9736
http://erdely.ma/kultura.php?id=201184
http://erdely.ma/magyarorszag.php?id=201167&cim=allami_kitunteteseket_adott_at_balog_zoltan

 
--Állami kitüntetések könyvtárosoknak
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt állami kitüntetéseket adott át 2016. március 11-én a Pesti Vigadóban. Könyvtárosok is kitüntetésben részesültek ez alkalommal.
Kiemelkedő színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:
Buda Attila irodalomtörténész, bibliográfus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtárának vezetője;
Magas színvonalú munkája és példamutató tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
Dr. Arató Antal, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár nyugalmazott címzetes igazgatója, a Vörösmarty Társaság alelnöke,
Hadobás Pál, az Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely igazgatója,
Vavrinecz András népzenész, népzenetanár, népzenekutató, a Hagyományok Háza zenei könyvtárosa;
Kimagasló színvonalú munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
Horváth Anikó, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa,
Horváthné Pőr Csilla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Könyvtár és Levéltárának igazgatója, a Dékáni Titkárság vezetője.
Forrás: MKE, https://www.facebook.com/permalink.phpstory_fbid=583268668494403&id=387162374771701

 
--Potozky László nyerte el a Békés Pál-díjat
2016. március 24-én, a névadó 60. születésnapján, negyedik alkalommal adták át a Békés Pál-díjat, amelyet 2016-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban Potozky László vehetett át. A díjról a Békés Pál Civil Társaság szakmai kuratóriuma – Závada Pál, Merényi Ágnes és Reményi József Tamás – döntött.
A 2013 januárjában megalakult Békés Pál Civil Társaság úgy határozott, hogy az író végakaratához híven díjat alapít, azt róla nevezi el, és évente ítéli oda. Békés Pál maga is hitt abban, hogy a történetek az emberiség legősibb és legféltettebb kincsei, ezért az alapítók szándéka szerint a 100 000 forinttal járó díjat olyan szerző kaphatja meg, aki különösen értékes prózai művel hívja föl magára a figyelmet.
A Békés Pál-díjat első ízben, 2013-ban Tompa Andrea, második alkalommal 2014-ben Csabai László, harmadjára, 2015-ben pedig Kiss Tibor Noé vehette át.
Potozky László 1988. szeptember 27-én született Csíkszeredában, jelenleg Budapesten él. Egyetemre Kolozsváron és Marosvásárhelyen járt, kommunikáció, újságíró, valamint drámaíró szakos diplomákat szerzett. Írásai többek közt a Holmi, Jelenkor, Kalligram, Magyar Lettre Internationale, Élet és Irodalom, Műút, Hévíz folyóiratokban jelentek meg, továbbá különböző antológiákban. Eddig két novelláskötetet publikált (Áradás – Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2011; Nappá lett lámpafény – Magvető Kiadó, Budapest, 2013), illetve egy regényt (Éles - Magvető Kiadó, Budapest, 2015).
Reményi József Tamás laudációja Potozky László Békés Pál-díjához: http://www.litera.hu/hirek/laudacio-potozky-laszlo-bekes-pal-dijahoz
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/potozky-laszlo-nyerte-el-az-idei-bekes-pal-dijat

 
--Aegon Művészeti Díj 2016 – Íme, a tíz legjobb!
Összeállt az Aegon Művészeti Díj shortlist-je: Esterházy, Térey és Rakovszky is újrázhat a hárommillió forinttal járó díjért. Van, aki első jelölésével máris a tíz legjobb között van, és olyan is, aki új műfajban próbálta ki magát, így került a szűkített listára. Az esélyes művekből kilenc a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.
'Van Magyarországon egy komoly irodalmi díj, amely valóban a szakmáé, és amely a teljesítményt értékeli' – mondta Zatykó Péter, a díjalapító társaság elnök-vezérigazgatója. Több mint 300 millió forintot fordított a cég az elmúlt évtizedben a minőségi kortárs magyar irodalomra. A díj presztízsét jelzi, hogy 2016-ban minden eddiginél több, 104 szépirodalmi művet jelöltek a kiadók. A shortlist, vagyis a szűkített tízes lista a héttagú zsűri szavazataiból születik. A minden évben új összetételű zsűri tagjai – irodalmárok, tanárok és kritikusok – nem tudnak egymásról a shortlist összeállításakor, titkos online felületen pontoznak, így nem befolyásolhatják egymást a döntésben. Szavazataik alapján áll össze a kortárs irodalom legjobban várt tízes listája.
A lista alapján az Aegon Művészeti Díj zsűrije élő, konszenzusos szavazással dönt, ki nyeri idén a díjat.
A 2016-os AEGON Művészeti Díjra esélyes tíz könyv ábécérendben:
Bartis Attila: A vége, Magvető Kiadó
Danyi Zoltán: A dögeltakarító, Magvető Kiadó
Dragomán György: Oroszlánkórus, Magvető Kiadó
Esterházy Péter: A bűnös, Magvető Kiadó
Marno János: Hideghullám, Magvető Kiadó
Oravecz Imre: Távozó fa, Magvető Kiadó
Rakovszky Zsuzsa: Fortepan, Magvető Kiadó
Réz Pál: Bokáig pezsgőben, Magvető Kiadó
Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra, Magvető Kiadó
Térey János: A Legkisebb Jégkorszak, Jelenkor Kiadó.
A szerzőkről egészestés film készül, előzetese 2016. március 3-tól látható az Aegon youtube-csatornáján. Mind a tíz könyvről irodalmi óravázlat (tancsomag) készül középiskolai magyartanárok számára, ezek a díj honlapján ingyenesen elérhetőek, csak úgy, mint az eddigiek. Az egészestés film bemutatója a 2016-os Margó Fesztiválon lesz.
2016 Aegon Művészeti díjas szerzőjéről tavasszal dönt a zsűri, a nyertes könyv írója az április 20-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést. A jelölt könyvek és a shortlist megtekinthető az Aegon Művészeti Díj oldalán és a díj Facebook-oldalán.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.litera.hu/hirek/aegon-muveszeti-dij-ime-a-tiz-legjobb

 
AJÁNLÓ

--A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium kiadványai
Több mint évkönyv: a Márton Áron Főgimnázium évkönyve a 2014-2015-ös tanévről
Megjelent a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium évkönyve a 2014-2015-ös tanévről. Az évkönyv megjelenését azért tartjuk fontosnak, mert ez a tükre nemcsak az előző tanévnek, hanem általában véve az intézményünkben folyó oktatói, nevelői munkának. A krónikajelleg mellett műhelyjellege is van, olyan értelemben, hogy helyet ad a diákok és a tanárok, illetve a generációk közötti párbeszédnek is – mondta Varga László, a főgimnázium igazgatója. Az évkönyv főszerkesztője Borsodi L. László, szerkesztőtársai Bara Katalin, Kolozsváry Katalin és Orbán Zsolt. Ráduly Margit készítette a borítótervet Dezső László és Tarczali Éva fotóinak felhasználásával. A könyvben szereplő fényképeket Bíró Zoltán, Gyarmati Dénes és Kelemen Csaba András készítette. A tanévre való visszapillantás és a tanév krónikája mellett a diákok tudományos tevékenységéről szóló írások és diákok irodalmi alkotásai is bekerültek a kötetbe, helyet kaptak továbbá különböző interjúk, tanulmányok, beszámolók iskolai tevékenységekről, tanulmányutakról, szakkörökről. 'Elsősorban természetesen az iskolapolgároknak szól, a Márton Áron Főgimnázium jelenlegi, illetve volt diákjainak, tanárainak, az iskolához kötődő szülőknek és iskolafenntartóknak. De a jellegénél fogva az utóbbi időben számot tarthat egy szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is' – véli az igazgató. A Tanárszemmel-diákszemmel fejezetben az iskola egykori diákjának, Csala Dénesnek egyik tanulmányát közlik, amelyet saját blogján jelentetett meg 2015 júniusában. Az iskola diákjainak versenyeredményeivel és tanulmányi általánosával kapcsolatos adatokat elemző tanulmányt illetően tanárok és diákok fejtik ki meglátásuikat. Az évkönyvben helyet kap egy irodalmi antológia is, Párnának a partot címmel. Ebben 19 alkotótól közölnek műveket. Amint azt a kötet főszerkesztője az antológia előszavában megjegyzi, noha a szövegvilágok nagyon különbözők, mint ahogy az alkotók is különböző korúak, akik más-más ars poeticát és világnézetet vallanak, egyvalami közös bennük: mindannyian a Márton Áron Főgimnázium diákjai voltak. Az évkönyv kereskedelmi forgalomban nem kapható, az érdeklődők viszont az iskola könyvtárában hozzájuthatnak.
Forrás:  www.kronika.ro/images/editions/136/13671/13671_175362.pdf
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/erdemes-kezbe-venni-a-fogimnazium-evkonyvet
Emlékünnepség és kötet Deák Tamás író és Nagy István zeneszerző barátságáról
Barátság, kultúra és emlékezés címmel jelent meg a Márton Áron Főgimnázium lagújabb kiadványa 2016-ban. A könyv Deák Tamás író és Nagy István zeneművész tiszteletére rendezett emlékünnepség előadásainak szövegét tartalmazza, amelyet idén a Magyar Kultúra Napja alkalmából a tanintézményben tartottak. A kötet emléket állít a 20. századi Erdély két kulturegyéniségének, akik Kolozsváron tevékenykedtek. Barátságuk követendő példa számunkra is. Nagy István zeneművész a gimnázium hajdani diákja volt. A kötetet az ünnepi megemlékezés fotói teszik vonzóbbá. A könyvet Varga László, a gimnázium igazgatója szerkesztette.
Forrás: Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa

 
MOZAIK

--Magyar Könyvek Viadala - április 13-ig lehet szavazni a 2015-ös év szépirodalmi könyvére
Öt kötet közül lehet kiválasztani április 13-ig a tavalyi év magyar szépirodalmi könyvét a Magyar Könyvek Viadalán. A versenyben a következő alkotások szerepelnek: Géczi János: Bunkerrajzoló (Athenaeum Kiadó), Potozky László: Éles (Magvető Kiadó), Gerőcs Péter: Győztesek köztársasága (Kalligram Kiadó), Dragomán György: Oroszlánkórus (Magvető Kiadó), Schein Gábor: Svéd (Kalligram Kiadó). A könyvek rövid leírása itt található: http://www.magyar-konyvek.hu/2016/03/13/szavazas-az-ev-szepirodalmi-konyve-2015-ben/
Ugyanitt lehet a szavazást is megejteni. A Magyar Könyvek Viadalának honlapján a 2015-ös év legjobb ismeretterjesztő könyvére, legjobb gyerekkönyvére, legszebb könyvborítójára, legjobb ifjúsági könyvére, legjobb fordítójára is lehet szavazni.
Kategóriák: http://www.magyar-konyvek.hu/2016/02/20/a-magyar-konyvek-viadala-kategoriai-2/
Vigyázat! A határidők kategóriánként eltérnek!
A versenyben lévő köteteket, alkotókat bloggerekből alkotott zsűri választotta ki. A Magyar Könyvek Viadalának facebook-oldalára itt lehet belépni: https://www.facebook.com/magyar.konyvek.viadala/?fref=ts
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/61728-aprilis-13-aig-lehet-szavazni-a-2015-os-ev-szepirodalmi-konyvere

 
--Tíz könyv, amit érdemes elolvasni, mielőtt film lesz belőle
Bár egyre inkább javulni látszik az eredeti ötletekből készülő filmek aránya Hollywoodban, azért még mindig szívesen nyúlnak egy-egy meghatározó regényhez, kapós bestsellerhez vagy elképesztő igaz történethez a nagy rendezők. Steven Spielberg gyerekmesét, Martin Scorsese japán keresztény regényt, Ewan McGregor pedig egy Philip Roth-klasszikust dolgozott fel, de háborús szatírákból sem lesz hiány a 2016-os adaptációkat elnézve.
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=201488&cim=tiz_konyv_amit_erdemes_elolvasni_mielott_film_lesz_belole

 
--Megvan a legidétlenebb brit könyvcím
Egy komédiástrió karrierjéről szól a Too Naked For the Nazis (Túl meztelen a náciknak) című életrajzi írás, amely idén elnyerte a legidétlenebb könyvcímért járó Diagram díjat Nagy-Britanniában - közölte a BBC. A könyv szerzője, Alan Stafford saját maga jelölte művét a The Bookseller magazin díjára. Az 'elismerés' idei győztese szoros versenyben, a szavazatok 24,8 százalékának megszerzésével utasította maga mögé Jonathan Allan Reading from Behind: A Cultural History of the Anus (Hátulról olvasva: a végbélnyílás kultúrtörténete) című tudományos munkáját, amely 24,3 százalékot szerzett.
A 38. alkalommal kiosztott díj idei szűkített listáján emellett olyan könyvcímek is szerepeltek, mint a Transvestite Vampire Biker Nuns from Outer Space (Transzvesztita biciklis vámpírapácák a világűrből) vagy a Soviet Bus Stops (Szovjet buszmegállók). A díjjal nem jár pénz, csak egy üveg tűrhető vörösbor.
'Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki vette a fáradságot és rám szavazott. Egy jó cím nem csupán a közönségnek mondja el, miről szól a könyv, hanem néha magának a szerzőnek is' - nyilatkozta Alan Stafford. Mint fogalmazott, a cím a könyv egyik központi jelenetére utal, amikor a kötet egyiptomi homoktáncos főhősei magukra vonják a náci vezetők haragját azzal, hogy előadás közben kirívóan felfedik szőrös lábaikat.
Horace Bent, a The Bookseller munkatársa szerint a mostani volt a Diagram díj történetének legszorosabb versenye. Véleménye szerint Alan Stafford könyve tökéletes győztes, hiszen két fontos trendet kapcsolt össze: a szavazók rajongását a meztelenségért és a Harmadik Birodalmat, mindkét témakör több nyertest adott már a díj történetében.
A különös díjat 1978-ban alapították az akkori Frankfurti Könyvvásáron, 2000 óta a közönség szavazza meg a győztest. Az elismerés feltétele, hogy a mű tartalma komoly legyen.
Az első nyertes cím a Proceedings of the Second International Workshop on Nude Mice (A meztelen egerekről folytatott második nemzetközi műhely jegyzőkönyvei) volt. (mti)
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=21773

 
--Fél mákszemen is elfér a világ legkisebb könyve
Fél mákszemen elfér a világ legkisebb, mindössze 0,07 x 0,09 milliméteres könyve, amelyet egy orosz tudós készített, remélve, hogy alkotásával bekerül a Guinness Rekordok Könyvébe.
A szibériai Novoszibirszkben élő mikro-miniatürista, Vlagyimir Aniszkin öt éven át dolgozott az apró könyv elkészítéséhez szükséges technológia kifejlesztésén, majd egyhónapos aprólékos munkával végül két verziót készített, az egyikbe egy 19. századi orosz mesét, a másikba az orosz ábécét írta bele. A legnagyobb kihívást a mindkét oldalon 'teleírt' lapok összefűzése jelentette, amelyhez volfrámdrótot használt. A pici könyveket végül egy félbevágott mákszemre helyezte, kiélezett fémtűvel lehet lapozgatni őket.
Az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének elméleti és alkalmazott mechanikai intézetében dolgozó szakember további tíz könyv elkészítését tervezi. Aniszkin 1998 óta foglalkozik mikrominiatűrök készítésével, és korábban már egy egész tevekaravánnal megtöltötte egy tű lyukát.
'Saját magam találok fel és készítek eszközöket. Munka közben az ujjaim vezetnek. Még egy szívdobbanás is képes tönkretenni egy ilyen aprólékos munkát, tehát a kifejezetten kényes mozdulatokat lehetőleg két szívdobbanás között kell elvégezni' - idézi a The Guardian a férfi honlapját. (mti)
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=21740

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

• Privacy • Unsubscribe • Terms of Use