ReMeK-e-hírlevél
XI. évf., 2016/1. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Tizenkét írónő életpályáját bemutató weboldal
--Nincs ideje olvasni? Hallgasson magyar irodalmat a mobilján!
--Online nézhetjük a magyar filmklasszikusokat
--Legálisan, jogdíj nélkül tölthet le annyi képet, amennyit csak akar
--Totális átalakulás előtt a Nemzeti Kulturális Alap
PÁLYÁZAT
--Megjelent a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny felhívása
KONFERENCIA
--A Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakulásának 80. évfordulójára szervezett jubileumi konferencia
--Nem az újságokat, hanem az újságírást kell megmenteni – konferencia a PIM-ben
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium vendége volt Tompa Andrea író
--A Kriterion Könyvkiadó estjei
--Marosi Philobiblon – november végén zajlottak a Maros Megyei Könyvtár napjai
--Biblioterápiát indít a Maros Megyei Könyvtár
--Székelyudvarhelyen közel kétezren igényeltek új olvasói kártyát 2015-ben
KITEKINTŐ
--Tízéves terv az OSZK átköltöztetésére
--Kortárs-költőverseny erdélyiekkel
--Folytatódott a Mikes Kelemen Program 2015-ben is
--Bemutatkozik a Kőrösi Csoma Sándor Program egyik ösztöndíjasa
--Értelmiség a lét minimumán: diplomás kukázók – a kulturális szféra helyzetéről a NOL
--Izlandi hagyomány: karácsony esti könyvajándékozás és olvasás
HAZAI
--Hazája: Székelyföld – Interjú Ferenczes István költővel
--Könyves villamos Jászvásáron
--Európa Kulturális Fővárosa: az előválogatás megismétlését kéri öt város
--A kollektív olvasás története – A Szerb Nemzeti Színház a pulzArton
ÉVFORDULÓ
--Márton Áron-emlékévet hirdet a nemzetpolitikai államtitkárság
--Gazdag programsorozattal készül a Magyar Írószövetség az 1956-os emlékévre
--Jubilált a Kolozsvári Magyar Adás, Boros Zoltáné az első Életműdíj
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Juhász Ferenc költő
--Elhunyt dr. Berlász Jenő, történész, könyvtáros
--Meghalt Nagy-Kopeczky Kálmán, a Cimborák Bábszínház rendező–bábszínésze
--Elhunyt Jože Hradil szlovén író, műfordító, szótárszerkesztő
--Elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró
DÍJAK
--Örökség-díjjal tüntették ki a Somogyi-könyvtárt
--2015 Prima Primissima-díjasai
--A Látó nívódíjai 2015-ben
--A Kárpát-medence irodalmi hajója lehorgonyzott Kolozsváron – 2015-ös E-MIL díjak
--Átadták a Bálint András-emlékdíjat
--Rekordjelölés az Aegon-díjra, három korábbi díjazott duplázhat
AJÁNLÓ
--Románia elrománosodása - Lucian Boia történész új könyve magyarul is
--Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében
--A hazát rajzoló – Megjelent Magyari Lajos gyűjteményes kötete
MOZAIK
--Szabó Magda regénye a New York Times toplistáján
--2015 tíz legjobb könyve között a Fogság, a Wall Street Journal szerint
--2015 legjobb könyvei – a Könyvesblog toplistái
--Ki lett 2015 Facebok-írója?
--Mit keres a kulturált magyar?
--10 film, amitől kedvet kaphatunk az olvasáshoz
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- Tizenkét írónő életpályáját bemutató weboldal
Tizenkét írónő életpályáját mutatja be az az egyedülálló weboldal – Írónők a hálón 1880–1945: http://ironok.elte.hu/ –, amelyen a 19-20. század fordulóján alkotó írók számos, eddig nehezen hozzáférhető szövegét is közzétették. A kutatás a Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében zajló, „Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán” című OTKA-projekt keretében valósult meg. A weboldal Czóbel Minka, Erdős Renée, Gulácsy Irén, Lesznai Anna, Lux Terka, Ritoók Emma, Szalay Fruzina, Szikra (Teleki Sándorné), Tormay Cecile, Tutsek Anna, Wohl Janka és Wohl Stefánia munkásságát a század összművészeti, kulturális narratívájába ágyazva, egymással összekapcsolva mutatja be. A Szövegtárban több ezer oldalnyi, nehezen hozzáférhető szépirodalmi szöveget (regényeket, versesköteteket, drámákat, novellásköteteket) digitalizáltak és tettek elérhetővé.
A Rövid idézetek rovathoz néhány jellemző szöveget gyűjtöttek össze az írónők publikált és kéziratos hagyatékban maradt munkáiból, a Tematikus idézetek blokk olyan fontos témákhoz kínál szövegrészleteket, mint az anyaság, a női szexualitás, az abortusz, a nő és férfi, illetve nő és nő közti viszony, a házasság, az anya-lány kapcsolat, a női-férfi szerepek, a feminizmus, a divat és társasági élet, valamint az antiszemitizmus. Az oldalon közel kétszáz korabeli fotó is elérhető a tárgyalt írónőkről és a velük kapcsolatos jelenlegi irodalmi emlékhelyekről.
Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/nehezen-hozzaferheto-szovegek-a-neten
--Nincs ideje olvasni? Hallgasson magyar irodalmat a mobilján!
Kortárs magyar irodalmat népszerűsítő mobilalkalmazás készült, a Hallgass, olvasó! hangoskönyv applikációval mai írók művei hallhatóak népszerű színművészek előadásában.
A BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft., a Fővárosi Önkormányzat és a Margó Irodalmi Fesztivál 2015 decemberében közösen útjára bocsátották azt a telefonos hangoskönyv-applikációt, amelyen ismert mai írók - Dragomán György, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina, Bereményi Géza vagy Lackfi János - egy-egy művét olvassák fel olyan népszerű színészek mint Básti Juli, Kautzky Armand, Csuja Imre, Kern András, Máté Gábor vagy Mácsai Pál. Az alkalmazást a a Deák téri Földalatti Vasút Múzeumban mutatták be, hogy felhívják a figyelmet arra: utazással eltöltött idő tökéletesen alkalmas a kultúrafogyasztásra.
A mobil alkalmazás 2016-ra frissül, így újabb novellák és költemények kerülnek majd fókuszba annak, aki a Hallgass, olvasó!-val utazik. Az ingyenes, Margó.fm néven futó alkalmazás iOS és Android rendszerű készülékeken egyaránt elérhető.
Forrás: http://index.hu/mindekozben/poszt/2015/12/10/nincs_ideje_olvasni_akkor_hallgasson_magyar_irodalmat_a_mobiljan/
--Online nézhetjük a magyar filmklasszikusokat
Az interneten is megtekinthetővé válik több száz klasszikus magyar film a 2015 decemberében indult MandaTéka online filmtárban. A 115 alkotással induló oldalon 508 forintért két napon keresztül lehet hozzáférni egy-egy filmhez. A MaNDA archívuma 13 ezer magyar filmet őriz, ezek felújítása és digitalizációja esetenként 10-20 millió forintba is kerülhet, a MandaTéka ezért nem ingyenes, ráadásul az alkotóknak az online megtekintés után is jár jogdíj. Jelenleg a Körhinta, Az erdő kapitánya és a Szindbád, valamint karácsonyig még további hét filmklasszikus volt elérhető díjmentesen a http://www.mandateka.hu honlapon.
Forrás: http://www.mmonline.hu/cikk/online_nezhetjuk_a_magyar_filmklasszikusokat
Via: KIT-hírlevél, 2015/46., 2015. december 22.
--Legálisan, jogdíj nélkül tölthet le annyi képet, amennyit csak akar
Az internet a csodálatos fényképek kimeríthetetlennek tűnő gyűjtőhelye, azonban sokszor nem legális ezek letöltése, és ha, mondjuk, nagyobb nyilvánosság előtt használjuk fel őket (például egy weboldalon), akár kellemetlen jogi helyzetben is találhatjuk magunkat. Ilyen veszélytől nem kell tartani, ha a StockSnap weboldalon keresünk képeket, a site ugyanis tele van szebbnél szebb fényképekkel, és ezek használata, szerkesztése, letöltése ingyenes és legális, ugyanis valamennyire a Creative Commons licencjogok érvényesek rájuk – azaz még kereskedelmi célokra is használhatjuk bármelyik képet. A fotókat különféle szempontok (időrend, letöltések száma, kedvencek) alapján rendezhetjük, de arra is van lehetőség, hogy kulcsszó alapján keressünk közöttük. Ha választottunk egy képet, azt nagyítva külön is megnézhetjük, a kedvenceink közé tehetjük (ehhez persze előbb regisztrálni kell), és nagy felbontásban egyszerűen letölthetjük.
Forrás: http://hvg.hu/tudomany/20151210_legalis_kepek_letoltese
--Totális átalakulás előtt a Nemzeti Kulturális Alap
Totális átalakulás előtt a Nemzeti Kulturális Alap, de remélik, nem lesz törés a munkában. Az új központi NKA-bizottság 2016 április 1-jén áll fel. A folyóiratkiadással az NKA alelnöke szerint minden a legnagyobb rendben, az új pályázatot épp a változásokról szóló sajtótájékoztató napján írták ki. A kormany.hu oldalon található dokumentumból kiderül, hogy nemcsak új szakmai kollégiumok alakulnak, hanem megváltozik a kollégiumok struktúrája is.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.origo.hu/kultura/kunszt/20151222-kultura-nemzeti-kulturalis-alap-balog-zoltan-kulturafinanszirozas.html
PÁLYÁZAT
--Megjelent a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny felhívása
Megjelent a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2015/2016. tanévi versenyfelhívása. Az idei tanév témája: '…olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene.' - 135 évvel ezelőtt született Bartók Béla.
A versenyről folyamatosan lehet majd tájékozódni a www.opkm.hu/Bod_verseny oldalon, itt található az információ arról is, hogyan lehet feliratkozni a verseny levelezőlistájára.
A megyei/fővárosi versenyre a nevezés határideje: 2016. február 12., 24 óra, eddig kell lebonyolítani az iskolai fordulókat, illetve kiválasztani az induló versenyzőket. A verseny idén is az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával jöhetett létre. A versenykiírás letölthető a multimédia tartalomra kattintva: http://olvasas.opkm.hu/Plugins/Interactive/Media/1516/media/Bod_versenykiiras_2015_2016_dec18.pdf
Forrás: http://olvasas.opkm.hu/index.phpmenuId=43&action=article&articleId=871&media_upload
KONFERENCIA
--A Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakulásának 80. évfordulójára szervezett jubileumi konferencia
2015. november 25-én került megrendezésre az a jubileumi konferencia, amelyet a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakulásának 80. évfordulója alkalmából szerveztek. Az Egyesületet 1935-ben alapították Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete néven.
A jubileumi konferencia programja itt olvasható: http://mke.info.hu/wp-content/uploads/2015/09/meghivo_MKE80.pdf
A konferencia beszámolójából szemlézünk, amelyet dr. Varga Tímea készített:
Szvorák Katalin, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekművész zenei köszöntője után Baráthné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az elnök asszony hangsúlyozta, hogy ma is vállalhatók az alapításkor megfogalmazott célkitűzések. A tudományos konferencia fő célkitűzése nem pusztán a 80 év eredményeinek összegzése, hanem elsősorban a könyvtárak előtt álló új kihívások, a jövő építését meglapozó tendenciák, információs technológiák számbavétele; a társadalom kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeinek elősegítése a tudomány- és tudásfejlesztés, valamint az információszolgáltatás érdekében.
Závogyán Magdolna, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára köszöntő beszédében érintette a kulturális életpálya-modell és a kulturális alapellátás finanszírozásának kérdéskörét is.
A konferencia díszvendége, Sinikka Sipilä, az IFLA leköszönő elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az MKE hozzájárulása a nemzetközi könyvtárügyhöz, könyvtárossághoz már 1938-ban elismert volt, amikor az MKE az IFLA tagja lett. Kiemelte, hogy az IFLA vezetésének magyar tagjai is vannak, így Baráthné Hajdu Ágnes, aki az IFLA igazgatótanácsának tagja, valamint B. Kelemen Ida, aki 2015 augusztusától a szervezet Parlamenti és Kutatószolgálati Szekciója Állandó Bizottságának tagja. Ezt követően Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke mondott köszöntőbeszédet. Ez után ismét Sinikka Sipilä következett, aki Libraries and Transformation (Könyvtárak és az átalakulás) címmel tartott előadást a finn könyvtárak helyzetéről, érintve könyvtár-építészeti vonatkozásokat is.
Ezután a MKE jubileumi érmek átadása következett: dr. Bartos Éva, Nagy Miklós, dr. Szabó Sándor, dr. Gerő Gyula és Bakos Klára munkáját köszönte meg ezek révén is az egyesület. A díjak átadása után A tudományos információáramlás új világa – 21. századi gondolatok a könyvtárról címmel Csépe Valéria akadémikus, kutatóprofesszor, az MTA természettudományi Kutatóközpont munkatársa tartott előadást. A professzor asszony alapvetően a természettudományok területén kutató, illetve tevékenykedő kutatók könyvtárhasználati szokásait, azok változásait mutatta be, hangsúlyozva a digitális szakinformációk fontosságát, valamint az információk hitelessége iránt támasztott követelményeket.
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója beszélt az OSZK helyzetéről. Elmondása szerint a nemzeti könyvtár jelenlegi állapota a katasztrófához közelít, és előfordulhat, hogy 2016 májusára a könyvtárat be kell zárni. A főigazgató említette a könyvtár költöztetésének tervét is, ami azonban önmagában nem oldja meg a problémákat. Távlati célként fogalmazta meg, hogy információgazdálkodásra alkalmas informatikai nagyüzemet szeretne építeni az OSZK-ból.
Az előadások sorát Ritter Dávid, a NIIF Műszaki Tanácsa elnöke, az ELTE Informatikai igazgatója zárta, aki az új generációs és felhős szolgáltatásokat mutatta be az Adat, erőforrás, szolgáltatás korlátok nélkül – mit látunk majd a felhők fölött című prezentációjában.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
--Nem az újságokat, hanem az újságírást kell megmenteni – konferencia a PIM-ben
1995. december 7-én indult el Magyarországon a Független Médiaközpont, az újságírószervezet huszadik születésnapjára Újságírás 20 év múlva címmel rendeztek nemzetközi konferenciát Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A legizgalmasabb előadások az újságírás jövőjéről szóltak. Egyik sem volt pozitív kicsengésű.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kreativ.hu/media/cikk/nem_az_ujsagokat__hanem_az_ujsagirast_kell_megmenteni
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A Családunk karácsonya című pályázatra érkezett írások díjazása
2015 novemberében, az adventi ünnepek közeledtével, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár pályázatot hirdetett Családunk karácsonya címmel, I–VIII. osztályos gyermekek számára. Olyan fogalmazásokat vártak, amelyek a legszebb karácsonyi pillanatokat, élményeket elevenítik fel, a közös ünneplés örömét mutatják be a családban. Arra kérték a gyermekeket, vonják be szüleiket is a munka elkészítésébe, hogy a pályamunkák megírása is közös élmény legyen. December közepéig összesen 82 írás érkezett, főleg Hargita megye településeiről, de Maros megyéből is. A legjobb munkák beküldőit Hargita Megye Tanácsának támogatásával értékes ajándékkönyvvel jutalmazta a könyvtár. A díjnyertes írások a Hargita Népe napilap Aranyalma című gyerekrovatában jelennek meg.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/334/csaladunk-karacsonya--a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-palyazatanak-eredmenyei
Az én könyvtáram című rövidfilmpályázat díjainak átadása
Az én könyvtáram című, diákok számára hirdetett rövidfilmpályázat eredményhirdetésére és díjazására 2015. december 16-án került sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A pályázatra egyénileg vagy csapatban lehetett benevezni, a feltétel csupán az volt, hogy a beküldött rövidfilmek időtartama maximum 3 perc lehet, és a film a Kájoni János Megyei Könyvtárban készüljön, a többit a készítők fantáziájára, kreatívitására bízták. Hat kisfilmet nyújtottak be a pályázatra, az alkotók csíkszeredai iskolák diákjai, mindannyian a 13–17 éves korosztályból. A kisfilmek közül hármat részesített díjban a zsűri: Székedi Ferenc médiaszakértő, Szabó Károly filmes szakember, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársa, valamint Zsók Éva, a Kájoni János Megyei Könyvtár részéről. A közönség is szavazhatott kedvencére. Az eseményen részt vettek a pályamunkákat beküldő diákok. A filmek vetítése után a szakmai zsűri értékelte a diákok alkotókedvét és kreatívitását, a technikai kivitelezés ötletességét, a filmes megoldásokat.
A nyertes kisfilmek megtekinthetők a könyvtár honlapján, a Videotárban: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/168/videotar
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/333/az-en-konyvtaram-cimu-rovidfilmpalyazat-dijazasa
Az év olvasmánya Hargita megyében – a program záróeseménye és eredményhirdetés
Az év olvasmánya Hargita megyében című, magyar és román nyelvű program a Kájoni János Megyei Könyvtár egyik kezdeményezése volt Az olvasás éve jegyében. 2015 májusában indították el a játékos szavazást a Hargita Népe napilap szerkesztőségével közösen. A könyvtárosok arra biztatták a megyei lakóit, szavazzanak az utóbbi évek kedvenc szépirodalmi olvasmányaira. 2015. november 15-ig közel 500 szavazat érkezett Hargita megye 48 településéről. A program nyitó -és záróeseményének egyaránt a könyvtár olvasóköre volt a házigazdája, a december 14-i találkozón értékelték ki a szervezők a szavazás eredményeit, a kedvencek 'toplistáit' Péter Katalin könyvtáros ismertette. Az esemény végén kisorsolták a játék nyerteseit. Nem reprezentatív felmérés készítése volt a cél, hangsúlyozták a játék ötletgazdái a záróeseményen. Az összes szavazat mintegy 10 százaléka volt román nyelvű. A szavazók közt a Hargita Kiadó Székely Könyvtár című sorozatának köteteit sorsolták ki, a nyertesek listáját a könyvtári honlapon is közzétették (http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/335/az-ev-olvasmanya-hargita-megyeben--a-jatekos-szavazas-nyerteseinek-listaja).
A szavazók két kérdésre adhattak választ, egy-egy magyar és román, illetve egy világirodalmi regény címét és szerzőjét kellett megjelölniük. A résztvevők körében a világirodalmi művek közt a kortárs irodalmi alkotások, a magyar irodalomban a klasszikus művek állnak a lista élén. A szavazás alapján kialakult listákat a könyvtári kölcsönzési statisztikával összehasonlítva jelentős eltérés mutatkozik – hangzott el Péter Katalin vetítéssel illusztrált beszámolójában. Az eredményekből az is kiderült: a magyar irodalom kortárs íróit, Szabó Magdát, Dragomán Györgyöt, Kertész Imrét is nagyon sokan kedvelik.
Teljes beszámoló a könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/331/az-ev-olvasmanya--programzaro-esemeny-a-jatekos-szavazas-eredmenyeit-ismertettuk
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57393-az-ev-olvasmanyat-kerestek-hargita-megyei-kedvenceket-talaltak
http://hargitanepe.eu/magyar-klasszikusok-es-kortars-vilagirodalom-az-elen/
Hangok folyóján – Tóth Krisztinával találkozhatott csíkszeredai olvasóközönsége
Tóth Krisztina nemzetközileg elismert, József Attila- és Artisjus-díjas, a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával kitüntetett költő, író, műfordító volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége, a sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztivál meghívottjaként. A kortárs magyar irodalom egyik legolvasottabb és legelismertebb szerzőjének alkotói világába csíkszeredai olvasóközönsége is bepillanthatott a Hangok folyója címmel szervezett közönségtalálkozón, 2015. december 14-én. A könyvtár előadótermében az író beszélgetőpartnere Pieldner Judit irodalomkritikus volt, aki elsőként arról kérdezte Tóth Krisztinát, hogyan születik a történet. Az író elmondta, diákjait is mindig arra biztatja, ne keressenek nagy történeteket, csak figyeljenek, járjanak nyitott szemmel, és mindig szembejön a történet, amely akkor válhat közös történetté, mindannyiunké, ha jól írják meg. Saját tárcanovellái is ilyen módon születnek általában. A novelláskötetekről Tóth Krisztina elmondta, hogy mindig ragaszkodik a struktúrához, ezért és a sajátos címek miatt is a fordítók számára gyakran jelent igazi kihívást szövegeinek fordítása. A Vonalkód 15 elbeszélésében például 15 különböző hang szólal meg, és mindenik elbeszélés címében szerepel a vonal szó. A Pixel minden fejezete egy-egy testrész története. A Pillanatragasztó huszonöt története egy-egy tükörcserép az elmúlt negyedszázadból, épp a rendszerváltás 25. évfordulójára jelent meg. Tóth Krisztina érzékenyen nyúl minden történethez, a legapróbb mozzanatokat is megragadva. Prózáját és verseit egyaránt sajátos érzékenység jellemzi. A közönség mindebből ízelítőt kapott, az író felolvasta még a Pillanatragasztó egyik novelláját, versei közül a Porhó címűt hallhatták a jelenlevők. Természetesen gyerekeknek is ír, a beszélgetés végén A lány, aki nem beszélt és az Orrfújós mese című, frissen megjelent, gyerekeknek szóló köteteiről mesélt a közönségnek.
A találkozó élményéről Borbé Levente is beszámol a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján: 'Gyerekkönyvei felnőttek számára is élvezetes olvasmányt nyújtanak. Érdekes világkép tárul elénk, amelynek olvasás közben ideig-óráig rabjává tudunk válni. Felnőttként pedig könnyen felidéződik az élet kezdeti pillanatainak varázslatos szakasza. Műveinek fő jellemzője a mesélés, az elmondás módja, ami által szépen kikerekedik az egész történet. Fegyvere a hétköznapi történetekben rejlő titokzatos, néha szemmel alig látható mozzanatok igéző megörökítése. Lehet az próza vagy éppen vers. Azt hiszem, érdemes ráhangolódni Tóth Krisztina műveire, egy sajátos világba kalauzol el, ahol az időzés nem fárasztó, mégis maradandó élményt nyújt.'
A Hargita Stúdió videója a találkozóról: https://www.youtube.com/watch?v=7mKskPqySf0
Sajtóvissszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57433-toth-krisztina-szerint-barmit-meg-szabad-irni-csak-jol-kell-megirni
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/332/hangok-folyojan--toth-krisztinaval-talalkozhatott-csikszeredai-olvasokozonsege
http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2015/12/kozelkepben-toth-krisztinaval.html
Fekete Vince Vak visszhang című kötetét mutatták be Csíkszeredában
Fekete Vince József Attila-díjas költő Vak visszhang című, válogatott és új verseit tartalmazó kötetét mutatták be 2015. december 7-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A kötet a kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatták be novemberben, majd több háromszéki helyszínen. A Kézdivásárhelyen élő Fekete Vince a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyetteseként gyakori vendége a csíkszeredai könyvtárnak. Ezúttal szerzőként volt jelen, beszélgetőpartnerként Csutak Judit irodalmár tette fel kérdéseit a költőnek, aki legújabb munkájába korábban megjelent köteteiből is válogatott, többnyire a Védett vidék (2010) és az idén megjelent Vargaváros anyagából. A kötet verseiről beszélve Csutak Judit kifejtette, hogy a költő szembesül az élet végességével, majd megbékél a világgal. Műfajilag a kötet versei közt szonett, rondó, időmértékes vers és prózai költemény is található. A költői parafrázisok, többszörös irodalmi utalások, az intertextualitás jellemzik Fekete Vince költői szövegeit, ezt illusztrálva olvasta fel Csutak Judit a Film című verset, amelyet a költő Lövétei Lázár Lászlónak ajánl, de a versben Babits és Csokonai versszövegeire való utalás is jelen van.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57099-a-vak-visszhang-csikszeredai-akusztikaja
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/329/fekete-vince-vak-visszhang-cimu-kotetet-mutattak-b
Karácsonyi gyöngyvarázs: kiállítás a Gyöngyitisz klub újabb alkotásaiból
Adventi fények, illatok, dallamok címmel az ünnepre hangolódás jegyében várták a Kájoni János Megyei Könyvtár könyvtár előadótermébe 2015. december 4-én az érdeklődőket. A Gyöngyitisz gyöngyfűző klub tagjai által készített, modern, különleges gyöngyékszerekből nyílt meg az immár hagyománnyá váló adventi kiállítás. Berényi Erzsébet köszöntötte a megnyitóra összegyűlt népes közönséget, az esemény hangulatához a Nagy István Művészeti Szakközépiskola diákjai és tanáruk, Kovács László előadásában elhangzó klasszikus zenedarabok is hozzájárultak. A 2010-től működő klub 2011 elején szervezte meg a könyvtárban az első gyöngyfűző tanfolyamot. Berényi Zsófia könyvtáros, a klub kitalálója és vezetője azóta rendszeresen megszervezi a klubtagok találkozóit a könyvtárban. A kezdeményezés mára mozgalommá szélesedett, a klubtagok által készített gyöngyékszerek pedig egyre változatosabbak és különlegesebbek.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/325/advent-fenyei--karacsonyi-gyongyvarazs-kiallitas-a-gyongyitisz-klub-ujabb-alkotasaibol
Macalik Ernő fitoterapeuta Gyógyító növények a házipatikában címmel tartott előadást
Az advent és a téli ünnepek hangulatát aromás gyógynövények és gyógyteák illatával idézte fel Macalik Ernő biológus, fitoterapeuta érdekes, színes és tartalmas előadása, amelyet Gyógyító növények a házipatikában címmel tartott 2015. december 3-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A karcfalvi füvesemberként is emlegetett előadó Magyar Örökség-díjas gyógynövényszakértő, ezúttal is magával ragadta a közönséget, vetítéssel kísért előadásával betekintést nyújtva a gyógyító növények gazdag kincsestárába, a gyógyteák elkészítésének titkaiba. A jelenlevők 12 aromás gyógynövény illatával is megismerkedhettek, az előadás után pedig egy csésze finom, aromás tea mellett beszélgethettek Macalik Ernővel.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/326/adventi-illatok-macalik-erno-fitoterapeuta-gyogyito-novenyek-a-hazipatikaban-cimmel-tartott-eloadast
Módszertani nap a maroshévízi George Sbârcea Városi Könyvtárban
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a maroshévízi George Sbârcea Városi Könyvtár közös szakmai rendezvényeként került sor 2015. november 27-én a Maroshévíz és környéke könyvtárosai számára szervezett módszertani találkozóra. A találkozó fő témái a következők voltak: Az olvasás népszerűsítése a fiatalok körében - Hargita megye részvétele a 'Bătălia cărţilor' nevű országos olvasóversenyen; 'Állománynyilvántartási egyszeregy' - a könyvtári törvény legfontosabb számszerű előírásai; Beszámolók sikeres könyvtári projektekről. A Kájoni János Megyei Könyvtár a jövőben is követni kívánja a megye különböző könyvtáraiban szervezett módszertani találkozók hagyományát.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/324/modszertani-nap-a-maroshevizi-george-sbarcea-varosi-konyvtarban
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Adventi történetek idén is - Várakozz könyvekkel, varázsolj betűkkel!
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gyermekrészlege újra meghirdette karácsonyváró olvasásnépszerűsítő programját diák olvasóinak, Adventi történetek címmel, Várakozz könyvekkel, varázsolj betűkkel! mottóval.
2015. december 2-tól tizenkét napon át egy-egy történet és megfejtést igénylő feladat várta a résztvevőket. Két korosztályt hívtak játékra: a 8–12 és a 13–15 éveseket. A szövegeket a Gyermekkönyvtárban lehetett megtalálni, a megfejtést is oda kellett bevinni. Bármikor be lehetett kapcsolódni, akár egy-egy napra is. A feladványok, szövegek nem voltak összefüggőek.
December 11-én és 18-án 16,30-tól került sor a heti szövegek nyilvános felolvasására, utóbbi alkalom a programzáró rendezvényt jelentette, amelyen a városból különböző területeken dolgozó, a résztvevők által ismert meghívottak olvastak fel. A felolvasásokra érkező gyermekeknek apró ajándékkal kedveskedtek a szervezők.
A program 2015-ös kiadásán is, akárcsak 2014-ben, közel száz diák vett részt. Idén külön díjazták a kreatív feladatok kategóriájában a legjobb rajzok, külön a legjobb fogalmazások készítőit-szerzőit, illetve külön azokat, akik mind rajzban, mind fogalmazásban ügyeskedtek. A legkitartóbb, legszorgalmasabb játékosok közül sorsolással választották ki azt a szerencsés kettőt, akit tartalmas ajándékcsomaggal jutalmaztak, illetve részvételt nyertek a könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum szervezésében 2016 nyarára tervezett olvasó- és kézműves táborban.
Az érdekes és értékes jutalomkönyvek a kolozsvári Koinónia, valamint a csíkszeredai Gutenberg és Pallas-Akadémia könyvkiadó adományaként jutottak a díjazottakhoz, a felolvasások jó hangulatát pedig a sepsiszentgyörgyi Aria cukrászda finom pogácsái fokozták. A gyermekek (15 éves korig) a vetélkedő időszakában ingyenesen iratkozhattak be a könyvtárba.
Forrás, a nyertesek felsorolása, illetve fotók itt: http://tinyurl.com/hveyfh6
Vak visszhang: Fekete Vince válogatott verskötetének bemutatója
Fekete Vince Vak visszhang című válogatott verskötete (Sétatér Könyvek, Kolozsvár, 2015) bemutatójának színhelye volt 2015. december 3-án a sepsiszentgyörgyi Tein teázó és kávéház, társszervezésben a könyvtárral. A meghívott beszélgetőtársa Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Én verseknek ezeket és ennyit gondolok – vonta meg költői pályájának nagyon szigorú határát Fekete Vince. Épp húsz éve debütált, a Kolozsváron tömörülő híres transzközép nemzedék tagjaként 1995-ben jelent meg első kötete, a Parázskönyv: már az abban közölt verseken érezhető volt, a maga útját járja – vezette fel a beszélgetést Szonda Szabolcs, mintegy zöld jelzést adva a nosztalgiázó emlékezésre. És Fekete Vince szívesen mesélt is arról a „hőskorszakról”, amikor a Bretter György Irodalmi Körben keményen bírálták egymás verseit, „sokszor igazságtalanok voltunk, néha mellélőttünk, de mindig őszinték”.
Kiemelendő és mindenképp értékelendő, hogy – a régi hagyományt felelevenítve – a versek felolvasását színművészre bízta Fekete Vince, Kolcsár József személyében pedig megfelelő partnert is talált: oly elemi erővel, bele- és átéléssel adta elő a színész a verseket a meglehetősen kisszámú közönség élvezetére, hogy még a költőt is meglepte.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/86779/ezek_es_ennyi_fekete_vince_uj_kotetenek
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/gt54825
Könyvbemutató: Fejezetek a zágoni báró Szentkereszty család életéből
Több helyszínen – Zágonban, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön – mutatták be a nemrég megjelent „... Hagyatékul hagyod utódaidnak ...” Elvetélt álmok nyomában – Fejezetek a zágoni báró Szentkereszty család életéből című könyvet. A méretében és súlyában is tekintélyes kötetet a Balog László, Málnási Levente, Sándor Lajos Levente és Kovács Márta Mária szerzőcsoport írta. A Veress család kiadásában jelent meg, kiadásának évét 2016-ra datálták.
Az eddig is ismert, különböző nyomtatott forrásokban részben már megjelent családi adatokat tömörítik egy kötetbe a szerzők. Lényegében nyitott kaput hagy a további kutatásokhoz – nem ír a család ősi eredetéről (családalapítóként a bárói címet nyert I. Andrást említi, nem mutatja be a további felmenőket, a család származási helyét, nem esik szó a korábbi nemesi címről és címerről). Dokumentumokkal alátámasztott tisztázásra vár a zágoni vagyon elnyerésének körülménye. A báró Szentkereszty család nagy „bűnének” róják fel sokan, hogy a császárt szolgálva kapott birtokot Zágonban. Ez azonban csak részben igaz, a Szentkeresztyek munkásságukkal, hivatali, társadalmi és hadi szerepvállalásukkal mindig az erdélyi magyarságot szolgálták, ezért számos elismerésben részesültek. Csupán ezeknek a részleteknek az alapos kutatása újabb kötetnyi értékes adatot eredményezhet.
Forrás: http://tinyurl.com/jq5drsf
http://www.3szek.ro/load/cikk/86858/betekintes_a_zagoni_baro_szentkereszty_
Irodalom a harmadik pulzArt fesztiválon
Rangos írók, költők tisztelték meg jelenlétükkel a pulzArt kortárs összművészeti fesztivál harmadik kiadásán (2015. december 10–13.) az érdeklődőket, a könyvtár társszervezésében. Mindannyian először léptek színre, egyéni író-olvasó találkozón, Sepsiszentgyörgy közönsége előtt. A rendezvényeket élénk érdeklődés kísérte.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/article/339_literatura_la_pulzart_3/
Tiltott történetek – Közönségtalálkozó Petru Cimpoeşu íróval
2015. december 11-én Adrian Lăcătuş brassói író, irodalomkritikus beszélgetett a Tein teaházban és kávézóban a meghívottal.
Petru Cimpoeşu 1952-ben, Vaslui-ban született. A kritika és az irodalmi közvélemény a Mircea Cărtărescu nevével fémjelzett „nyolcvanas nemzedékbe” és az utóbbi évtizedek román irodalmának élvonalába sorolja. Első prózakötete Amintiri din provincie (Vidéki emlékek) címmel jelent meg 1983-ban, és elnyerte a Jászvásári Írók Egyesülete nagydíját. Bár korai művei kedvező kritikai fogadtatásban részesültek, az igazi áttörésre 2000-ig, a Povestea Marelui Brigand (A Nagy Haramia története), majd a Simion liftnicul (Simion, a panelszent) megjelenéséig kellett várnia. Utóbbi regényét a román megjelenés után nem sokkal számos európai nyelvre lefordították, 2007-ben Csehországban az év könyvévé választották, és a Magnesia Litera díjjal tüntették ki. Magyarra Szőcs Imre, a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársa fordította.
Hangok folyóján – Közönségtalálkozó Tóth Krisztina költővel, íróval
2015. december 12-én a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében beszélgetett Pieldner Judit irodalomkritikus a meghívottal.
Tóth Krisztina (1967, Budapest): nemzetközileg elismert, József Attila- és Artisjus-díjas, a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával kitüntetett költő, író, műfordító, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója. Számos verseskötet (Őszi kabátlobogás, 1989; A beszélgetés fonala, 1994; Az árnyékember, 1997; Porhó, 2001; Síró ponyva, 2004) és prózakötet (Vonalkód, 2006; Hazaviszlek, jó?, 2009; Pixel, 2011; Pillanatragasztó, 2014) szerzője. Művei angol, francia, német, spanyol, finn, szerb, cseh, lengyel fordításban is megjelentek. A magyar költészet tárgyias hagyományának megújítója, prózáját ritka narratív pontosság jellemzi, stílusa nincs híján sem élnek, sem humornak.
Sajtóvisszhangok: http://www.3szek.ro/load/cikk/87042/szovegek_es_hetkoznapok_pulzart (Szövegek és hétköznapok)
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/73226-vonalkd-sznetei.html (A vonalkód szünetei)
http://www.pulzart.ro/toth-krisztina-szemelyes-talalkozas-ereje (Személyes találkozás ereje)
Történetek és hézagok – Közönségtalálkozó Vida Gábor íróval
2015. december 13-án a Tein teaházban és kávézóban beszélgetett Hubbes László egyetemi oktató a meghívottal.
Vida Gábor (1968, Kisjenő): Arany János- és Artisjus-díjas erdélyi magyar prózaíró, a Látó marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat próza rovatának szerkesztője. Kötetei: Búcsú a filmtől, 1994; Rezervátum, 1998; Fakusz három magányossága, 2005; Nem szabad és nem királyi, 2007.
Hagyományos prózát ír. Példaképeinek a klasszikus szerzőket tekinti (Jókai, Mikszáth, Krúdy, Móricz, Kemény Zsigmond, Hamvas Béla, Platón, Dosztojevszkij, Jack London), több interjúban is elhatárolódik a posztmodern irodalomtól.
Sajtóvisszhangok: http://www.3szek.ro/load/cikk/87051/vida_gabor_iroasztala_mellett_pulzart (Vida Gábor íróasztala mellett)
http://www.pulzart.ro/erdely-hatarai-az-irodalomban (Erdély határai az irodalomban)
Egy hegy megy – Közönségtalálkozó Oravecz Imre költővel, íróval
2015. december 13-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében beszélgetett Tamás Dénes író a meghívottal.
Oravecz Imre (1943, Szajla): Kossuth-díjas és Prima-díjas magyar költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Alkotásai általában valaminek a hiánya köré épülnek: nagyon gyakran írásainak szereplői, gondolataik a gyermekkori teljességérzetünk hiányát idézik fel. Valahová tartozni létfontosságú, és a szülőfalujából kiszakadt szerző életművét végigkíséri az otthon keresésének motívuma, a vonatkozó trauma elviselhetővé tételének lehetőségei. Szilasi Lászlót idézve „van ebben a vízióban (...) valami felemelően, szeretetteljesen és részvéttel telien embertelen”.
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/73314-hazatr.html (Az örök hazatérő)
http://www.pulzart.ro/az-irodalomnal-fontosabb-az-elet (Az irodalomnál fontosabb az élet)
http://www.3szek.ro/load/cikk/87052/pulzart:_a_mindig_hazatero_oravecz_imre_sepsiszentgyorgyon (A mindig hazatérő)
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
2015. december 7. és 31. között könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők a karácsonyi témájú könyvtári dokumentumokból.
A kézdivásárhelyi könyvtár is készült a karácsonyra. Két korosztály számára szerveztek Meseklubot. Ennek témája Luca napja volt, ugyanakkor karácsonyfadíszeket is készíthettek a gyermekek. Ugyancsak a könyvtár karácsonyi kezdeményezése volt az olvasójegyek ajándékozása.
2015. december 15. és 23. között minden felnőtt olvasó, aki igényelte, kapott a könyvtártól kölcsön egy becsomagolt meglepetéskönyvet, olvasni az ünnepekre.
Az RMDSZ Kézdiszéki Nőszervezetének évzáró rendezvényén baráti hangulatban elevenítették fel a hagyományos ízvilágú és összetételű szaloncukor készítésének folyamatát a könyvtár felújított pincéjében.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár
--A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium vendége volt Tompa Andrea író
A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanárai 2015. december 16-án délután négy órától fogadták a Fejtől s lábtól szerzőjét, Tompa Andreát. ‘Az írónővel Albert Csilla, a gimnázium egykori diákja és Dimény Áron színészek jöttek, akik részleteket olvastak fel a nemrégiben közösségi térré alakított Magház Klubteremben. A vendégeket Bara Katalin magyarszakos tanárnő fogadta. A jelenlévők a regény vagy a felolvasás nyújtotta élményekről tehettek fel kérdéseket, ezekkel együtt a közel három óra kellemesen telt. Az írónő a kérdések mindegyikére készségesen válaszolt, így nemcsak a regény titkairól kaptunk általános képet, hanem annak elkészítéséről is, egyáltalán arról az univerzumról, amelyben megszületett a könyv. Jól látszott, hogy alapos és kidolgozott munka eredménye, ezért vált olvasmányossá. Könnyen betekintést lehetett nyerni a férfi és a női szereplők tulajdonságainak felvázolásába, a kortörténeti nevezetességek ábrázolásába, a háború előtti és alatti feszültségek érzékeltetésébe stb. A szereplők történetére utalva elmondta, hogy mindenkinek saját magának kell megküzdenie élete ügyes-bajos dolgaival, mert a problémák elintézése elsősorban magányban és csendben zajlik. Ugyanakkor a várakozás hatja át, főleg a véletlenszerű találkozásokból kialakulóban lévő szerelmet, amelynek beteljesedése is kérdésessé válik. Főhőseiknek az írónő követhető utat rajzol ki a kezdetleges családi elszakadástól a felnőtté válásig. Hiszen az élet bármit is hoz, azt megélni kell, és nem várakozni, vagy bármit is tartogatni belőle, mert a múltat nem lehet visszahozni, a jövővel meg nincs amit kezdeni. Természetesen a regény a múltban játszódik, de amint első regénye is, minden problémájával együtt inkább a jelen tükrében szól az emberekhez.
Nagy élményben részesült a gimnázium. Köszönet mindazoknak, akik kivették a részüket a rendezésből. Örültünk, hogy köztünk lehetett Tompa Andrea, és hogy Albert Csilla és Dimény Áron színészek segítségével utazhattunk a múlt eme szögeletébe.’
Forrás és fotók: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2015/12/vendegunk-volt-tompa-andrea.html
--A Kriterion Könyvkiadó estjei
A kolozsvári Kriterion Könyvkiadó évek óta együttműködő partnere a magyar nemzeti könyvtárnak. Az Országos Széchényi Könyvtárral közösen indította útjára – többek között –a Kuncz Aladár Összegyűjtött Munkái című hézagpótló sorozatot (sorozatszerkesztők Boka László és Filep Tamás Gusztáv). A kiadó hagyományosan az erdélyi kisebbségi magyar irodalom elkötelezett megjelentetője alapítása óta, másfelől pedig a szépíró, kritikus, fordító és értekező Kuncz Aladár hagyatékának egy jelentős része az OSZK-ban található. A sorozat eddig napvilágot látott köteteit, a Fekete kolostort és az Egy márványdarabot, irodalmi és filológiai csemegéket, felfedezéseket és a jövőre vonatkozó terveket is megismerhettek az érdeklődők 2015. december 8-án 16,30-tól. Másnap, december 9-én, szintén 16,30-tól, a Kriterion Kiadó egyéb újdonságait mutatták be ugyanott, az OSZK VIII. emeleti társalgójában.
Forrás: http://www.oszk.hu/rendezvenyek/kriterion-konyvkiado-estjei
Via: Róth András Lajos, rmke-levelezőlista
--Marosi Philobiblon – november végén zajlottak a Maros Megyei Könyvtár napjai
Marosvásárhelyen 2015. november 23-án kezdődött a Maros Megyei Tanács és a Maros Megyei Könyvtár által szervezett egyhetes kulturális rendezvénysorozat, a Marosi Philobiblon – Maros Megyei Könyvtár napjai. Ennek keretében számos rendezvényre, diákvetélkedőre került sor. Volt szakmai kollokvium, díjátadó ünnepség, gyerek- és ifjúsági program, tárlatnyitó és mesemondás, mind a román, mind a magyar nemzetiségű gyerekek számára. A rendezvénysorozat szervezésében a könyvtár kövesdombi, Kárpátok sétányi és Párkány negyedi kirendeltségei is részt vettek. A Könyvek harca című vetélkedő keretében a 11–13 és 14–18 éves magyar diákok versenyének döntőjére került sor. A könyvtár gyermekrészlegén Cristian Pop képregény-kiállítása nyílt meg, a gyermekek olvasási kedvét felkeltő projektet is indítottak. A magyar diákok románnyelv-tanulását elősegítő, Játék a szavakkal című programpontra is sor került. A rendezvénysorozat fontos részét képezték a könyvbemutatók. Gabriel Sala romákkal foglalkozó kötetét, valamint Cristian Stamatoiunak a román dramaturgia francia hatásait taglaló munkáját mutatták be, valamint a Maros Megyei Könyvtár régi, külföldi köteteit bemutató katalógusát ismertették. A könyvtár Pro Libro Senator okleveleit is átadták azon a héten. 2015-ben az intézmény rangos elismerését Kuszálik Péter és Maria Ploeşteanu vehette át. Elsőként adták át 2015-ben a Diploma Pro Libro Spe oklevelet, ezúttal Maria Bucşa diáklánynak.
Forrás és részletes program itt: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/maros-megyei-k%C3%B6nyvt%C3%A1r-napjai
--Biblioterápiát indít a Maros Megyei Könyvtár
A projekt első, kisgyermekeknek szóló része a Maros Megyei Könyvtár napjai keretében zajlott, 2015 novemberében, amikor egy önkéntes meséket olvasott a marosvásárhelyi dr. Bernády György Általános Iskola tanulóinak. A biblioterápia célja, hogy a gyermekek megtanuljanak beszélni a nyilvánosság előtt, szöveget elemezni, illetve megkedveljék az olvasást. Havonta kétszer egy önkéntes meséket fog olvasni, ezt beszélgetés követi, és a gyermekeket arra bátorítják majd, hogy találjanak ki más befejezést a megismert történetnek. A projekt 2016 januárjától magyar nyelven is zajlik. A kivitelezésben a Mentsétek meg a gyermekeket! Alapítvány és a dr. Bernády György Általános Iskola segíti a könyvtárat.
Forrás: http://marosvasarhelyiradio.ro/hirek/biblioterapiat-indit-a-maros-megyei-konyvtar.html
Via: Könyvtárosok (https://www.facebook.com/groups/312261069629/10153832816969630/)
--Székelyudvarhelyen közel kétezren igényeltek új olvasói kártyát 2015-ben
Közel kétezren igényeltek 2015-ben új olvasói kártyát a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, több mint négyezer aktív olvasójuk van. A szép számú udvarhelyi könyvtárlátogató közösségre jól kialakult olvasókultúra jellemző – mondta el Rendi Éva, az intézmény könyvtárosa a Székelyhon portálnak. A szórakoztató irodalom mellett egyre többen olvasnak szépirodalmat, de szakkönyveket is. A könyvtárnak ebben az évben több mint négyezer aktív olvasója volt – többségük nő –, akik közel negyvenezer kötetet kölcsönöztek. Mindamellett, hogy jobbára a média és a közösségi portálok alakítják az olvasói igényt, a könyvtár munkatársaitól is sokan kérnek és kapnak ajánlásokat. Ilyenformán részt vesznek a helyi olvasói kultúra formálásában. A legaktívabb könyvtárlátogatók a nyugdíjasok. Bár nem lehet ugrásszerű növekedésről beszélni, a 2015-ben igényelt közel kétezer olvasókártya jó része gyermekekhez került. A helyi tanintézetek is rendszeresen szerveznek csoportos könyvtárlátogatásokat. Főként délutánonként látogatják a játéktermet felnőttek és gyermekek. 'Kisgyermekes családok éppúgy eljönnek társas szórakozásra, mint középiskolások vagy felnőtt baráti társaságok' – tájékoztatta Rendi Éva a portált. Vannak pedagógusok, akik szervezett iskolai csoportokat kísérnek el társasjátékozni. Az intézmény munkatársa elmondta, saját forrásból ebben az évben csak tíz könyv megvásárlására futotta, pályázatokból sikerült közel hatszáz kötettel gazdagítaniuk a meglévő állományt.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/igenyes-az-udvarhelyi-olvasokozonseg
KITEKINTŐ
--Tízéves terv az OSZK átköltöztetésére
A 2014-ben meghirdetett Hauszmann-terv nemcsak a budai Vár felújításáról szól, hanem értékmentésről, a magyarság ezeréves államiságának bemutatásáról, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint. A Hauszmann-tervhez kapcsolódóan nemcsak a beköltözések, hanem a Várból való kiköltözések is érdekesek: például az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) távozása a palota krisztinavárosi szárnyából. Tüske László főigazgató elmondta: ők egyáltalán nem bánják a költözést, sőt, tizenöt éve erre várnak. Tájékoztatása szerint újra közel szeretnének kerülni törzsolvasóikhoz, az egyetemi diáksághoz, ezért a Magyar Nemzeti Múzeum mögötti úgynevezett Palotanegyedbe költöznének. Tüske ismertetése szerint az intézmény a Pollack Mihály tér, Bródy Sándor utca, Szentkirályi utca és Múzeum utca között elhelyezkedő palotákban, illetve az itt felhúzandó új épületben kapna helyet. Legtöbb olvasójuk a közeli egyetemek diákjai, oktatói közül kerül ki, akiktől így karnyújtásnyi távolságra lennének – mondta a főigazgató. Ám kiemelte: ez csak az egyik oka a költözésnek. Tüske László ismertetése szerint legalább ennyire fontos érv, hogy a jelenlegi, várbeli székhelyük infrastruktúrája elavult, a gépészeti berendezések harminc-negyven évvel ezelőttiek, hatalmas összegeket emészt föl az intézmény fenntartása, és ha a helyén maradna a közgyűjtemény, akkor is teljes fölújításra szorulna. (…) 2016 januárjában ötletpályázatot írnak ki az új nemzeti könyvtárra, a főigazgató a maga részéről modern, nyitott, átriumos, több helyszínes, ifjúsági és kulturális központként is működő intézményt képzel el. Kiemelte: a tervezés, a tulajdonviszonyok rendezése, az építés és a rendkívül összetett egyéb feladatok miatt szerinte a 2020-as évek közepére valósulhat meg a teljes átköltözés. Addig is rendbe kell tenni a könyvtár informatikai rendszerét, hogy magas színvonalon tudják kiszolgálni a napi ötvenezer látogatót. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár 2015 decemberében jelentette be: az OSZK költözésének előkészítése a 2018-ig megvalósuló első ütemben 14-15 milliárd forintot emészthet fel.
Forrás: http://mno.hu/politika/vissza-a-gyokerekhez-1319203
--Kortárs-költőverseny erdélyiekkel
A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2015. december 8-án átadták a 2015-ös év Kortárs-díjait, valamint a Kortárs-költőverseny eredményhirdetése is megtörtént. Az estet Pécsi Györgyi, a Kortárs folyóirat versrovatának szerkesztője nyitotta meg, a díjakat pedig Thímár Attila főszerkesztő adta át. A Kortárs-költőverseny hagyománya mindössze négy évre nyúlik vissza, ám egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A tavalyi költőversenyen Báthori Csaba, Tandori Dezső, Markó Béla, Orbán János Dénes, Fenyves Marcell, G. István László, Tőzsér Árpád, Fekete Vince, Zalán Tibor, Reményi József Tamás és Tarján Tamás vett részt, hárman közülük erdélyiek: Fekete Vince, Markó Béla, Orbán János Dénes. A résztvevőknek Kálnoky László Shakespeare XIX. Henrik című műfordítás-paródiájának szellemiségében kellett alkotniuk. Mindez valóban nagy kihívás, hiszen mint tudjuk, a paródia paródiáját nem kis feladat megalkotni. A felkért költők, illetve irodalomtörténészek azonban nagyon eredeti parafrázisait adták a 'nyelvgyötrő mester' 'Ó, süh! Pém! Piha! / Szotykon vatyorgó, páhás veckelem!' kezdetű sorainak, a népes közönség kiváló szórakoztatására. Kálnoky László sorai újragondolásának jutalmául Ambrus Lajos szerkesztő borával, valamint Ruttkay Sándor, Erdős János, Krizbai Sándor, Miklós Árpád, Alföldi László, T. Horváth Éva, Csengery Béla, Mayer Éva, Damó István és Kovács Johanna különleges grafikáival gazdagodhattak a versenyzők. A költőverseny díjazottjai: Báthori Csaba, Fekete Vince, Fenyves Marcell, G. István László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Reményi József Tamás, Tarján Tamás, Tandori Dezső, Tőzsér Árpád és Zalán Tibor.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/2664-kort%C3%A1rs-k%C3%B6lt%C5%91verseny-erd%C3%A9lyiekkel.html#.Vnkvgfl97cu
http://magyaridok.hu/kultura/nyelvgyotres-magas-fokon-216763/
--Folytatódott a Mikes Kelemen Program 2015-ben is
A Mikes Kelemen Program a 2015. évben is folytatta munkáját, amelynek célja, hogy a diaszpórában élő magyarok megsemmisüléstől veszélyeztetett könyvtári, levéltári hagyatékait és felajánlott magyar vonatkozású dokumentumokat rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák, és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. 2015-ben a gyűjtési munkálatok kiegészültek a diaszpóra magyar közösségeiben végzett történeti kutatásokkal. A program a Miniszerelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága irányításával, valamint az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai felügyeletével zajlik. New Brunswickban (Amerikai Egyesült Államok) a raktár, amelynek az American Hungarian Foundation Archives (American Hungarian Heritage Center) ad helyet, 2015. november 15. és 2016. február 15. között várja a már nem használt, magyar vonatkozású könyveket, dokumentumokat, hagyatékokat. Ezt követően ezeket elszállítják Magyarországra, ahol az OSZK veszi gondozásba őket. Az adományokkal elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményét egészítik ki, valamint a kárpát-medencei könyvtárakban és iskolákban fogják elhelyezni. A tervekben szerepel továbbá olyan magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények támogatása a beérkezett felajánlások által, amelyek már eddig is jelentős emigráns gyűjteménnyel rendelkeztek.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
--Bemutatkozik a Kőrösi Csoma Sándor Program egyik ösztöndíjasa
Cvetanovic Milán a Délvidékről, Vajdaságból érkezett az Amerikai Egyesült Államokba, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként. Öt évig tanársegédként dolgozott az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának Földrajz Tanszékén. Célvárosa a pennsylvaniai, 1500 lelket számláló Ligonier, ahol feladata a Bethlen Archívum állományának rendszerezése, kategorizálása és digitalizálása. Munkája során Pittsburgh-ban és Toledoban is fog kutatni. Mivel Délvidéken Milán is a magyar kisebbség tagjaként nőtt fel, megérti azokat a problémákat Amerikában, amelyek vegyes házasságokban adódnak a nyelvhasználattal kapcsolatban. Együttérez azokkal, akiknek a szülei nem adták tovább az anyanyelvet. Európában az vallja magát magyarnak, aki magyarul beszél, az Államokban viszont nem csak a nyelv, hanem a hagyományok, a néptánc ápolása is kapocs lehet a magyarsághoz. Milán meglepődött a Bethlen Archívum állományának nagyságán, amikor először találkozott az összegyűjtött anyaggal. Kb. húsz évvel ezelőtt került át kategorizálva a levéltári állomány New Jersey-be, azóta sem a személyes könyvtári anyagok, sem a magyar református egyházzal kapcsolatos anyagok nem voltak rendszerezve, ezért nagy munka vár rá minden nap az állomány szelektálásában. Feladata, hogy kiválogassa azokat a könyveket, amelyeket a Mikes Kelemen Program által szállítanak Magyarországra vagy a Kárpát-medencébe. Sok szépirodalmi művel is találkozik, illetve püspöki levelezési anyagokkal, s előkerülnek fényképek is, amelyeket próbálnak azonosítani. Rábukkant egy 1743-as kiadású vallási témájú könyvre is, illetve a levelezési archív anyagok között találkozott az argentínai magyar lelkészek levelezéseivel, akik az 1986-87-es árvíz során kértek segélyt Chacóból az amerikai magyaroktól. Jelentősebb kollekció gyűlt össze az Amerikában kiadott magyar lemezekből is, amely a magyar népzene értékét őrzik a magyar diaszpórában.
Forrás: http://www.bocskairadio.org/bemutatkozik-milan-cvetanovic-a-korosi-csoma-sandor-program-osztondijasa/
https://www.nemzetiregiszter.hu/bemutatkozik-cvetanovic-milan-a-korosi-csoma-sandor-program-osztondijasa
Via: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
--Értelmiség a lét minimumán: diplomás kukázók – a kulturális szféra helyzetéről a NOL
A Népszabadság vezető cikkében foglalkozott 2015. december 3-án a kulturális szféra közalkalmazottainak helyzetével:
'A kulturális szféra közalkalmazottainak nyomora szinte láthatatlan, rajtuk kívül alig érzékeli valaki, miközben helyi közösségekben munkájuk sokszor esszenciális. A művelődésszervezőknek, könyvtárosoknak egyre több és fontosabb a dolguk, de közben közülük sokan nyugdíjas szüleik segítségére szorulnak. Már ha kitartanak, és nem hagyják el az országot. A humán tőke kivándorol – figyelmeztet érdekképviseletük.
Gulyásné Rózsahegyi Gyöngyi azt mondja, neki könnyű, ő hobbi-könyvtáros. Ezért nevét és arcát is vállalva hajlandó beszélni arról, milyen körülmények között élnek a közgyűjteményi alkalmazottak. A munkát főállásban végzi ugyan a pécsi Apáczai Nevelési Központ (ANK) bibliotékájában, 32 éve van a pályán, de nem a havi nettó 120 ezerért csinálja, hanem mert szereti. (…) A közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) és a művelődési házak dolgozóinak a Medgyessy-kormány 2002-es nagy közalkalmazotti béremelése óta érdemben nem nőtt a jövedelmük. A 2008-as, csekély mértékű emelést mára régen elnyelte az infláció, a 2002-es vagy 2008-as fizetések ma reálértéken jóval kevesebbet érnek, mint 7 vagy 13 évvel ezelőtt.
Valamivel több mint 15 ezer ember dolgozik ezen a területen – tekintélyes a leépülés a rendszerváltás óta, amikor még mintegy 40 ezren voltak. Ahogy a létszám csökken, úgy gyarapodnak az egy emberre jutó feladatok. Akad jó pár olyan integrált könyvtár, művelődési ház, helytörténeti gyűjtemény is kisebb településeken, ahol minden munkát egy-két ember végez.'
A Népszabadság által megkérdezettek közül Gulyásnén kívül senki sem vállalta nevét, arcát.
A 'dolgozói szegénység' élő példáit felvonultató szféra régóta esedékes bérrendezését elvben a kulturális államtitkárság is támogatja, de a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2016-os évi költségvetésben sem talált megfelelő forrásokat. A problémát a kormány a teljes kulturális területre kiterjedő életpályamodell kidolgozásával szeretné megoldani, ennek bevezetése azonban további éveket igényel.' (...) A szakszervezetet vezető Papp Katalin szerint az biztos, hogy 'vannak felsőfokon végzett, főállásban lévő kollégáink, akik munka mellett kukáznak, vannak, akik itthon takarítanak, vannak, akik átjárva Ausztriába vagy elhagyva hazájukat már főállásban bébiszitterek külföldön'.
Forrás és teljes cikk itt: http://nol.hu/belfold/ertelmiseg-a-let-minimumam-diplomas-kukazok-1578005
--Izlandi hagyomány: karácsony esti könyvajándékozás és olvasás
Az izlandiak hagyományból ajándékozzák egymást könyvekkel karácsonyestén - és utána olvasnak is. A szokást Jolabokaflod-nak, karácsonyi könyváradatnak nevezik. Talán nincs is az izlandiaknál literátusabb nép. A lakosok közel 10%-a ad ki saját könyvet. A megfogható könyvet kedvelik, így az e-könyvek jóval kevésbé fogynak, mint például az Amerikai Egyesült Államokban.
Forrás: http://www.treehugger.com/culture/icelanders-give-books-christmas-eve.html
Via: KIT-hírlevél, 2015/46., 2015. december 22.
HAZAI
--Hazája: Székelyföld – beszélgetés Ferenczes István költővel
A Háromszék napilap Életutak rovatában Ferenczes István költővel, íróval, a Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztőjével a 'ráfordított' emberöltőnyi időről, illúziókról, újrakezdésekről és Arghezi székely édesanyjáról olvashatunk beszélgetést.
Ferenczes István Csíkpálfalván született 1945. január elsején (valójában 1944. december 26-án). Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a középiskolát a bánsági Lugoson, miután kulák származása miatt nem vették fel egyetlen székelyföldi középiskolába sem. A főiskolát Kolozsváron végezte biológia szakon 1967-ben, utána egy éven át a szülőfalujában tanított. Az 1968-as megyésítéskor a frissen alakult megyei napilap, a Hargita újságírójaként dolgozott, ahonnan 1975-ben politikai okokból eltávolították, 1979-ig szakirányító volt az Agronómusházban. 1979-ben visszakerült a sajtóba. Egyik alapítója volt a csíki RMDSZ-nek. A Hargita megyei művelődési felügyelőség főtanácsosának nevezte ki 1990-ben Andrei Pleşu művelődési miniszter, 1992 és 1996 között szabadúszóként élt, 1996-tól a Hargita Megyei Tanácsnál elnöki tanácsadó lett. 1997-től megalapította a Székelyföld című kulturális folyóiratot, a Hargita Kiadóhivatalt, amelynek 2010-es nyugdíjazásáig főszerkesztője, illetve igazgatója volt. Több mint 20 könyve jelent meg, főleg verseskötetek, de értékes kordokumentumokat tartalmazó publicisztikai és riportkötetek is. Díjai, elismerései: Látó-nívódíj (1993); Szabó Zoltán-díj (1994); Különdíj a Székely apokalipszis c. riportsorozatért (1995); József Attila-díj (2001); Balassi Bálint-emlékkard (2005); Arany János-díj (2012); Magyarország Babérkoszorúja díj (2015).
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/87345/hazaja:_szekelyfold_ferenczes_istvan_koltovel_a_%E2%80%9Eraforditott%E2%80%9D_emberoltonyi_idorol
http://erdely.ma/kultura.phpid=197522&cim=hazaja_szekelyfold_interju_ferenczes_istvan_koltovel_a_raforditott_emberoltonyi_idorol
--Könyves villamos Jászvásáron
A jászvásári (Iaşi) közlekedési vállalat az Asociaţia Tramclub Iaşi nevű szervezet rendelkezésére bocsátott egy villamost 2015 decemberében, amelyet igazi könyvtárrá alakítottak át. A projekt célja, hogy a város lakóit olvasásra buzdítsák, főként a fiatalokat, akiket arra bátorítanak ezáltal, hogy utazás közben olvassanak. A 'Könyvtár a villamoson' projekt Romániában egyedülálló kezdeményezés, az első ilyen mozgókönyvtár az országban.
Forrás és fotók itt: http://www.iasialert.ro/comunicate/la-iasi-va-circula-primul-tramvai-cu-biblioteca/
--Európa Kulturális Fővárosa: az előválogatás megismétlését kéri öt város
Az Európa Kulturális Fővárosa cím pályázati előválogatásának megismétlését kéri a román kulturális minisztériumtól a küzdelemben alulmaradt városok közül öt: Marosvásárhely, Craiova, Brassó, Brăila és Iaşi. Közös decemberi közleményük szerint az 'elődöntő' eredménye a pályázatokat elbíráló zsűri két tagjának összeférhetetlensége miatt megkérdőjelezhető. Raluca Velisar és Valentina Iancu ugyanis olyan intézmények munkatársai, amelyek a címre pályázó Bukarest pályázatában is jelen vannak. Mint ismert, az előválogatás után Bukarest, Nagybánya, Kolozsvár és Temesvár maradt versenyben a 14 pályázóból a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címért. Az öt város közleménye emlékeztet: a két zsűritag szavazatai az összes szavazat 16 százalékát jelentik, ami elegendő arra, hogy a főváros pályázatát tisztességtelen módon előnybe juttassa a többi városéval szemben.
Az aláírók szerint a kulturális minisztérium a zsűri tagjai kiválogatásakor az Európai Bizottság egyetlen kritériumát sem tartotta be. Ezért kérik a két, összeférhetetlenséggel gyanúsítható zsűritag lecserélését, illetve az előválogatás megismétlését.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57606-europa-kulturalis-f-varosa-az-el-valogatas-megismetleset-keri-ot-varos
Sepsiszentgyörgy önkormányzata elvi okok miatt nem óvja meg az Európa Kulturális Fővárosa cím pályázati előválogatásának eredményét. Antal Árpád polgármester a Maszol érdeklődésére elmondta: Sepsiszentgyörgyöt is megkeresték azok a vesztes városok - Marosvásárhely, Craiova, Brassó, Brăila és Iaşi - akik tiltakozó jegyzéket küldtek a művelődési minisztériumba, kérve az előválogatás megismétlését. A háromszéki megyeszékhely nem kívánt ehhez az akcióhoz csatlakozni, annak ellenére, hogy tartalmi szempontból egyetértenek a többi várossal, de nem tartják sportszerűnek az eredményhirdetés után kifogást emelni a zsűri összetételével szemben. A sepsiszentgyörgyi elöljáró hozzátette: örülne, ha újabb esélyt kapna a város, hogy versenyben maradjon a kulturális főváros címért, de nem kötne rá nagy értékű fogadást, hogy ez a többi város fellebbezése nyomán megtörténik.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57699-sepsiszentgyorgy-cim-nelkul-is-megvalositja-a-kulturalis-f-varosi-programokat
--A kollektív olvasás története – A Szerb Nemzeti Színház a pulzArton
Lev Tolsztoj Ivan Iljics halála című kisregénye az ember halálhoz való viszonyát, az élet és a halál közötti feszültséget tárgyalja. Tomi Janeič szlovén színházi rendező azonos című produkciója a kisregényt használja alapul, hogy közös félelmünket felvállaljuk, és kollektív olvasás révén szembenézzünk vele. A produkciót a sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztiválon, 2015. december 11-én este mutatták be a Tamási Áron Színház nagytermében. A rendező leszámol a hagyományos színházi konvekciókkal, és olyan performatív színházi élményre hív, ahol előadói-nézői, beszélői-hallgatói szerepek könnyedén felcserélődnek. A produkció számos találkozási lehetőséget hordoz magában: találkozást a szöveggel, az abban rejlő történettel, a színészekkel, a közönséggel és legfőképpen önmagunkkal. A színészek egy adott ponton felkérik a résztvevőket, hogy a kisregényből hangosan olvassanak fel a mellettük ülőknek. Tomi Janeič a jelenlét erejében hisz, abban, hogy ha aktívan bekapcsolódunk az olvasásba, a játékba, jóval több ponton kapcsolódhatunk a szöveghez és az abban megfogalmazott problémához. Egy interjúban kifejtette, hogy szerinte érdemes újragondolni a klasszikus szövegeket, fontos reflektálni arra, hogy mit jelentenek a kortárs társadalom számára.
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=196495
ÉVFORDULÓ
--Márton Áron-emlékévet hirdet a nemzetpolitikai államtitkárság
Márton Áron-emlékévet hirdet a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság, a 2015. december 24-én induló és 2016. december 24-én záruló rendezvények között jubileumi konferenciák, rendhagyó történelemórák és fiataloknak szóló vetélkedők egyaránt szerepelnek. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár 2015. december 10-én Budapesten, a programot meghirdető sajtótájékoztatón elmondta: Márton Áron erdélyi püspök személye nemcsak az erdélyi katolikusokhoz, hanem minden magyarhoz köthető, és bármely felekezethez tartozó ember példaképe lehet. Az emlékév azért indult december 24-én, mert akkor nevezték ki 1938-ban Márton Áront Erdély püspökévé. A programok közül kiemelte: szeretnék, ha 2016. augusztus 28-án, a püspök születésének 120. évfordulóján a világ összes magyar templomában megemlékeznének Márton Áronról és a déli harangszó neki is szólna. Az emlékév világi fővédnökének Áder János köztársasági elnököt, egyházi fővédnökének Jakubinyi György gyulafehérvári érseket kérték fel. Az emlékév finanszírozására 80 millió forintot különítettek el - tette hozzá. Az államtitkár jelezte: a rendezvények koordinálására létrejött egy programbizottság, amelynek elnöke Gaal Gergely, tagja Illésy Mátyás százhalombattai plébános és Gondi Mátyás, a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesület vezetője, az államtitkárság részéről pedig Tóth László főreferens.
Gaal Gergely kiemelte: Márton Áron olyan személyiség, aki az egész keresztény gyökerű európai civilizáció elé példaképként állítható. Kiemelte: az erdélyi püspök minden lehetséges alkalommal felemelte szavát a 20. századi diktatúrák ellen, a fiatalok számára is ikon volt, és a közösségépítést is fontosnak tartotta. Szeretnék életútját, alakját minél több emberhez és kiemelten a fiatalokhoz eljuttatni - jelezte. Kifejtette: az emlékév keretében a konferenciákon, emlékhangversenyeken túl a legmodernebb informatikai és kommunikációs eszközöket is szeretnék használni, például fiataloknak okostelefonokon követhető vetélkedőket szerveznének. A programokat ismertetve kitért arra, hogy 2016. augusztus 28-án Csíkszentdomokoson az ottani egyesülettel együttműködve emlékkonferenciát tartanak, és szeptember 29-én - Márton Áron halálának évfordulóján - Gyulafehérváron szintén lesz egy tanácskozás. Szeretnék a Kárpát-medencei ifjúsági fesztiválokon is megjeleníteni az emlékévet, így jelen lesznek a tervek szerint Tusnádfürdőn is. 2016-ban a krakkói ifjúsági világtalálkozóra az emlékév keretében fiatalokat utaztatnak ki, és az eseményekkel összefüggésben számítanak a Kőrösi Csoma Sándor Program és Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaira. (MTI)
Forrás: http://csikszereda.gov.hu/marton-aron-emlekevet-hirdet-a-nemzetpolitikai-allamtitkarsag
--Gazdag programsorozattal készül a Magyar Írószövetség az 1956-os emlékévre
Gazdag programsorozattal, egyebek mellett konferenciák, középiskolai szavalóverseny, kiállítások, tehetségkutató pályázatok, versszínházi műsor és rendhagyó irodalomórák szervezésével készül az 1956-os forradalom 60. évfordulójára meghirdetett emlékévre a Magyar Írószövetség – mondta Szentmártoni János, a szervezet elnöke Budapesten, 2015. december 28-án. Hozzátette: a tervezett kulturális akciókkal a szélesebb közönség, elsősorban a diákság figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a forradalom szellemi előkészítőjeként milyen fontos szerepet játszottak az 1956-os eseményekben a magyar írók és az írószövetség.
A programok mellett interneten elérhető, 'virtuális emlékszobát' is létrehoznak, amelynek segítségével gazdag dokumentum, kép- és hanganyagot böngészhetnek az érdeklődők. A Magyar Írószövetség tervezi továbbá különféle kiadványok, köztük 1956-os emlékalbum és irodalmi hangoskönyvek megjelentetését is. A szervezet a programok koordinálása érdekében szakmai emlékbizottságot hozott létre, amelynek tagja Szentmártoni János vezetése mellett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Kiss Gy. Csaba eszmetörténész, Erős Kinga kritikus és Salamon Konrád történész. Lezsák Sándor a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: 2016. október végén Írók a forradalomban címmel emléknapot szerveznek a Parlamentben a forradalmi események felelevenítésére, emellett a következő nyári lakiteleki műfordítói tábor témája az 1956-os forradalomnak a költészetben betöltött szerepe lesz.
Az egész éves megemlékezés egyik fő mondanivalója, hogy 1956 a világ első sikeres antikommunista forradalma volt, amely pár nap alatt megdöntötte a megszálló szovjet katonák által Magyarországra kényszerített politikai rendszert - emelte ki az eseményen Salamon Konrád.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57928-gazdag-programsorozattal-keszul-a-magyar-iroszovetseg-az-1956-os-emlekevre
--Jubilált a Kolozsvári Magyar Adás, Boros Zoltáné az első Életműdíj
A kolozsvári TV magyar adása először 1990. január 3-án sugárzott műsort, úgy, hogy a munkaközösség spontánul szerveződött meg. Otthonról hozott felszereléssel kezdtek dolgozni az öt évvel korábban megszüntetett bukaresti magyar adás egykori munkatársai, élükön a stúdió alapítójával, Csép Sándorral – idézte fel a kezdeteket ünnepi beszédében Pákai Enikő főszerkesztő 2015. december 17-én Kolozsváron, a jubileumi rendezvényen. Bardocz Sándor is a hőskorra emlékezett, amelynek ő maga is aktív résztvevője volt: arra, hogy a már évek óta máshol dolgozó egykori rádiósok és tévések a forradalom napjaiban összegyűltek a Donáth úti épület előtt, bementek az üresen álló ingatlanba, és nekifogtak a munkának. A hivatástudat lendítette őket át a kezdeti nehézségeken. A munkaközösség emléklappal köszönte meg Márkus Etelkának és Bardocz Sándornak, hogy a kezdetektől, azaz 25 éve hűségesek a szerkesztőséghez. A Kolozsvári TV magyar adását támogató KTV Egyesület az első főszerkesztő, Csép Sándor emlékére díjat alapított. Az Életműdíjat Boros Zoltán, a bukaresti Magyar Adás nyugalmazott vezetője kapta meg, és Csép Sándor Díjjal jutalmazta a munkaközösség Miklós Sándor vágó munkáját is.
Forrás: és teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Juhász Ferenc költő
Életének 88. évében, 2015. december 2-án elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a nemzet művésze, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja – tudatta lánya, Juhász Anna az MTI-vel.
A Wikipédia szerint Juhász Ferenc indulását, egész pályáját és életművét határhelyzetek formálták. Nemcsak faluja kétnemzetiségű, hanem családja is félig magyar, félig sváb származású. Költői szárnypróbálgatásai a második világháborút követő koalíciós időkre estek, egy történelmi korforduló szülötte. Versei csak rövid ideig kapcsolódnak az örökölt népies eszményekhez, 1954 óta olyan egyéni alkotói világot alakít ki, amely a neoavantgárd kereteit ugyanúgy szétfeszíti, mint a posztmodern irodalmi poétikáját. 1954–1956-ban a forradalom egyik szellemi előkészítője, a forradalom után sokáig nem írhatott, majd viták és vádak tárgya lett. Ezt az életpályát láthatólag súlyos belső és külső konfliktusok kísérték. Juhász Ferenc csak ritkán lehetett boldog író. De nagy áldozatokat követelő határhelyzete nemcsak súlyos terhe, hanem legértékesebb öröksége is. Ez formálta nyitott világszemléletét, amely történelmi-társadalmi és költői válaszait egyaránt meghatározta.
Forrás: http://index.hu/kultur/2015/12/03/meghalt_juhasz_ferenc_kolto/
--Elhunyt dr. Berlász Jenő, történész, könyvtáros
Életének 105. évében, 2015. december 6-án elhunyt dr. Berlász Jenő, történész, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Országos Széchenyi Könyvtár örökös tagja, a Bibliothecarius Emeritus cím tulajdonosa, a Magyar Örökség-díj kitüntetettje, a Budapest IX. kerület Ferencváros díszpolgára.
Dr. Berlász Jenő elsőként kapta meg az OSZK-ban 2000-ben alapított Bibliothecarius Emeritus professzori címet.
A 100. születésnapjára rendezett ünnepségen Bóka B. László köszöntötte, a Berlász Jenő - 100 éves az élő legenda címmel elhangzott köszöntőből idézünk alább:
’Csodálatos ünnepet ülünk, amely mind az Országos Széchényi Könyvtár, mind pedig egy ember életében fontos pillanat. Nem tudnám rövidebben és szebben összefoglalni: centenárium. Hihetetlen öröm, de a könyvtáros szakma nagyszerű kutatója, a történelemtudományok doktora, a 2000-ben Bibliothecarius Emeritus címmel kitüntetett, Szinnyei József-díjas, Magyar Örökség díjjal jutalmazott, Eötvös-koszorúval megtisztelt Berlász Jenő augusztus 28-án ünnepli 100. születésnapját. (…) Olyan alapművek kerültek ki a keze alól, mint az ’Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867’, társszerzőként vett részt a 'Kereszténység védőbástyája' megírásában, ipartörténeti tanulmányai a magyarországi gazdaságtörténet-írás megkerülhetetlen munkái, ahogyan Erdéllyel kapcsolatos gazdaság- és társadalomtörténeti értekezései, könyvtár- és irodalomtörténeti kutatásai is mértékadóak, és azok is lesznek mindig. Berlász Jenőről sok mindent el lehet mondani, azt azonban bizonyosan nem, hogy letűnt volna.' (A köszöntő teljes szövege az OSZK blogján olvasható: http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2011/08/28/berlasz_jeno_szaz_eves_az_elo_legenda)
Rácz Ágnes írása Berlász Jenőről ugyancsak az OSZK blogján olvasható: http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2015/12/18/berlasz_jeno_halalara
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/elhunyt-dr-berlasz-jeno-tortenesz-konyvtaros
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
--Meghalt Nagy-Kopeczky Kálmán, a Cimborák Bábszínház rendező–bábszínésze
2015. december 3-án tragikus hirtelenséggel, agyvérzésben hunyt el Nagy-Kopeczky Kálmán, a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház rendező–bábszínésze. A közkedvelt művész 1972-ben született Sepsiszentgyörgyön, bábrendezői tanulmányait Veszprémben végezte. 1994-ben a Baróti Művelődési Ház Ákombákom bábcsoportjának vezetője, majd 1998-tól a Tamási Áron Színház bábtagozataként induló, mára már Cimborák Bábszínházként ismert társulat művészeti vezetője, rendezője, bábszínésze. Előadásaival, rendezéseivel, bábszínészi tehetségével számtalan gyermeket és felnőttet egyaránt lenyűgözött. Céljaként tűzte ki, hogy Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye gyermekközönségét művészi igénnyel készülő bábelőadásokkal ajándékozza meg, hiszen meggyőződéssel vallotta, hogy 'a bábszínház nagy szerepet játszik egy gyerek érzelmi fejlődésében'. Irányításával a Cimborák társulat számos rangos szakmai elismerésben részesült, többek között 2002-ben a Király Kinga Júlia Tejkút című, Nagy-Kopeczky által rendezett előadással az erdélyi bábszínházak közül elsőként kapta a Nemzetközi Bábművész Szövetség egyik legrangosabb szakmai elismerését, az UNIMA-kisdiplomát.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/aktualis/72848-Elhunyt-Nagy-Kopeczky-Klmn.html
--Elhunyt Jože Hradil szlovén író, műfordító, szótárszerkesztő
Életének 81. évében, 2015. december 18-án, Muraszombatban elhunyt Jože Hradil szlovén író, műfordító, szótárszerkesztő, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagja. Neki köszönhető, hogy Szlovéniában megismerték és megszerették a magyar irodalmat. A muraszombati Pomurska Založba könyvkiadó szerkesztőjeként évtizedes kapcsolatokat ápolt a budapesti Európa Könyvkiadóval. Személyes jó barátja volt íróink, költőink sorának. Ő állította össze a Magyar-szlovén és a Szlovén-magyar szótárt, néhány szlovén költőt ő ismertetett meg magyarul. Csak néhány név azok közül, akiknek a műveit az ő érzékeny fordításában olvashatták Szlovéniában: Jókai Mór, Ady Endre, Petőfi Sándor, Gárdonyi Géza, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Esterházy Péter, Kertész Imre, Lator László, Nádas Péter, Dragomán György. A Vilenicai Nemzetközi Költőtalálkozókon odaítélt irodalmi díj zsűrijének tagjaként (1986 és 2000 között) keményen harcolt azért, hogy kedves magyar szerzői méltó elismerést kapjanak hazájában. Magyarországon a hetvenes évektől Petőfi Sándor-, Ady Endre- és Magyar P.E.N. emlékéremmel, valamint Pro Cultura Hungarica kitüntetéssel jutalmazták munkásságát. Képek arc nélkül című izgalmas családregénye a 2013. évi könyvfesztiválra jelent meg magyarul.
Ezek a száraz adatok azonban mit sem mondanak mosolygós, szeretni való személyiségéről, humoráról, mélységes empátiájáról, segítőkészségéről. Tele volt tervekkel, szinte az utolsó pillanatig azon törte a fejét, mit, kit kellene még lefordítania.
Forrás: http://mta.hu/szima_hirek/joe-hradil-elhunyt-137344/
--Elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró
Életének 85. évében, 2015. december 21-én elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Marosi Barna 1931 szeptemberében született Marosvásárhelyen. A középiskolát szülővárosában, a Református Kollégiumban végezte 1950-ben, majd 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett kémiaszakos diplomát. Újságírói pályáját az Előre szerkesztőségében kezdte rögtön az egyetem elvégzése után, ahol négy évig tevékenykedett. A magyarországi 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartása miatt fegyelmi úton eltávolították a sajtóból. Előbb a bukaresti Reactivul vegyi üzem munkása (1958–59), a marosvásárhelyi cukorgyárban kémikus (1959–68), majd 1968-tól az Előre utazó riportere volt. 1989 decemberétől 1993-ig a Romániai Magyar Szó új folyamának szerkesztő-publicistája. 1996–1998 között a Duna Televíziónál főszerkesztő, majd külpolitikai műhelyvezető, 1998–2000 között alelnök. Marosvásárhelyen élte le életét, 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Riporterként a Románia minden tájegységére kiterjedő iparosítás és urbanizáció mindennapjait mutatta be közvetlen emberi sorsokon keresztül. Dános Miklóssal közösen írta a Két hét a Dunán című riportkönyvet 1957-ben, Beke Györggyel és Cseke Péterrel közösen szerepel az Emberarcok című riportkötetben (1976). Saját riportgyűjteményei közül kiemelkedik a Megbolygatott világ, amelyben többek között felidézi az elmúlt századfordulóról Bernády György, Marosvásárhely polgármesterének városépítő hagyományát. Az Előre Kiskönyvtára szerkesztőbizottságának tagja, több riport-antológia, így a Hazánk új arca (1986), Sokágú termőfa (1986), Tenni és teremteni (1987), Jövőépítők (1987) közli írásait. Más önálló kötetei: Kapu utca 10. (kisregény, 1965); Sújtólégben – rezesbandával (Zsil-völgyi napló, 1979) – írja a kronika.ro.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=197388
DÍJAK
--Örökség-díjjal tüntették ki a Somogyi-könyvtárt
2015. december 16-án adták át a Magyar Örökség Díjakat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, az elismerést újabb hét kiemelkedő személyiségnek és intézménynek adományozták. A kuratórium kitüntetésben részesítette a Somogyi-könyvtárt is.
A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Somogyi Károlyról szólva Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros kiemelte: egyházi javadalmát szinte teljes egészében könyvtára alakítására fordította, úgy tervezte, hogy gyűjteménye egykor nyilvános könyvtár lesz. 1881-ben okiratban is az árvíz sújtotta Szegednek ajándékozta 43 ezer 701 kötetes könyvtárát, amely több évtizedes, szigorú elveken alapuló gyűjtőmunka eredménye.
Magyar Örökség Díjban részesült 2015-ben a kárpátaljai Credo együttes nemzetszolgálata, Gisztl Anna népi ihletésű ruhatervező kézműves művészete, Lőrincze Lajos nyelvész, nyelvjáráskutató 'édes anyanyelvünk' védelmében folytatott nyelvművelő tevékenysége és Cseh László úszó világversenyeken elért eredménye. A kuratórium kitüntetésben részesítette a vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család fél évezredes hagyományőrző művészetét, a Somogyi Károly esztergomi kanonok által alapított szegedi Somogyi-könyvtárat, valamint Varga Tamás matematikatanár, Vargha Balázs irodalomtörténész és Varga Domokos író szellemiségét.
Forrás: http://szeged.hu/hirek/28587-orokseg-dijjal-tuntettek-ki-a-somogyi-konyvtart.html
Via: KIT-hírlevél, 2015/46., 2015. december 22.
--2015 Prima Primissima-díjasai
Tíz kategóriában 13. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott gálaesten, 2015. december 4-én. Magyar irodalom kategóriában Kodolányi Gyula költő, műfordító, esszéista, irodalomtörténész, magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Fonó Budai Zeneház, magyar zeneművészet kategóriában Kovács János karmester kapta az elismerést. Magyar képzőművészet kategóriában Vojnich Erzsébet festőművésznek, magyar oktatás és köznevelés kategóriában Csapó Benő egyetemi tanárnak, az MTA doktorának, magyar sport kategóriában Keleti Ágnes olimpiai bajnok tornásznak ítélték oda a díjat. Magyar építészet és építőművészet területén Benczúr László építész, magyar tudomány területén Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, magyar sajtó kategóriában Hajdú B. István sportújságíró, magyar színház és filmművészet kategóriában Sándor Pál rendező, producer, forgatókönyvíró lett Prima Primissima. A közönségdíjat a Budapest Klezmer Band kapta.
Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében emlékeztetett: alapítása óta a Prima Primissima az egyik legnagyobb presztízsű elismeréssé vált, miközben megmaradtak eredeti céljai, miszerint a díjazás alapja kizárólag a teljesítmény, és odaítélése mentes minden politikai befolyásolástól.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.ma.hu/kulturport.hu/267882/Ime_2015_Prima_Primissimadijasai
--A Látó nívódíjai 2015-ben
2015-ben huszonnegyedik alkalommal osztotta ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége, az oldalain publikáló szerzők közül válogatva, évzáró nívódíjait. Huszonhárom év alatt több mint 50 alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést.
A nívódíjak átadására a Látó Irodalmi Színpad keretében került sor Marosvásárhelyen 2015. december 12-én, a Kultúrpalota Kistermében. 2015-ben Aczél Géza (vers), Murvai Béla (debüt), Szilágyi Júlia (próza) és Tibori Szabó Zoltán (tanulmány) vehette át a Hunyady László képzőművész tervezte Batsányi-emlékplakettet és a díjjal járó pénzjutalmat. Laudációt mondott: Demény Péter, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Vida Gábor.
A Látó-nívódíjat először 1992-ben osztották ki, az előző Látó-évfolyam legjobbnak ítélt szerzőit tüntetve ki az elismeréssel.
A rendezvény támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Communitas Alapítvány, Aranka György Alapítvány.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.lato.ro/news.php/A-L%C3%A1t%C3%B3-n%C3%ADv%C3%B3d%C3%ADjai-2015-ben/1/287/
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/atadtak-a-lato-nivodijait
--A Kárpát-medence irodalmi hajója lehorgonyzott Kolozsváron – 2015-ös E-MIL díjak
A Kolozsvári irodalmi kikötő – Kárpát-medencei fiatal magyar írók találkozója címmel 2015 decemberének második hétvégéjén rendezett kétnapos, felolvasással, beszélgetéssel egybekötött irodalmi maraton eseményeiről a kolozsvári Főtér hírportál és az Irodalmi Jelen is beszámolt.
'A Bulgakov kávéházban pénteken és szombaton már-már „erőltetett menetben”, tömbösített formában zajlott a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, magyarországi és erdélyi szerzők beszélgetésekkel egybekötött közös felolvasása. Az először megszervezett Kolozsvári Kikötő keretében – pontosítsunk: a Kolozsvári Kikötőben – huszonegy magyar író 'hajózott be' a kincses városba. A kikötő második állomásán irodalmunk kiemelkedő, fiatalabb tehetségei: André Ferenc, Izsó Zita, Nagy Hajnal Csilla, Serestély Zalán, Ughy Szabina, Száz Pál, Varga László Edgár tartották a frontot a fedélzeten, a hajóskapitány pedig Karácsonyi Zsolt volt. A fiatal magyar írók találkozóját követően átadták az Erdélyi Magyar Írók Ligájának idei díjait is.'
(…) 'olyan témák is terítékre kerültek – Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnök „fedélzetmesterkedése” mellett –, mint az, hogy miből él az irodalmár, ha nem az irodalomból, illetve milyen létformában él tovább az irodalom a megváltozott technikai-technológiai körülmények között, és egyáltalán: milyen lesz a literatúra jövője ötven, száz vagy akár több ezer év múlva.'
A beszélgetést követően kezdetét vette az Erdélyi Magyar Írók Ligájának gálaünnepsége, amelynek fénypontja az E-MIL 2015-ös díjainak kiosztása volt. Két díj talált gazdára: a Méhes György-nagydíj és a Méhes György-debütdíj. A díjátadó ünnepséget Karácsonyi Zsolt, a szervezet elnöke nyitott meg, majd Balázs Imre József költő, kritikus a nagydíjas Egyed Pétert laudálta. 'Sokoldalú alkotót díjaz ma Méhes György-nagydíjjal az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Egy kiváló költőt, prózaírót, esszéírót, kritikust, szaktudóst – voltaképpen máris egy több életműre elegendő teljesítményt. És egy olyan embert is díjaz ma az Erdélyi Magyar Írók Ligája, aki intézményeket hordoz magában' – hangzott el Egyed Péter laudációjában.
A legígéretesebb ifjú tehetségnek járó debütdíjat ezúttal Láng Orsolya vihette haza, Tejszobor című kötetéért. László Noémi a szerzőt 'rejtőzködő művésznek' nevezte méltatásában, aki költőként, prózaíróként, grafikusként is figyelemre méltó.
Forrás: http://foter.ro/cikk/20151213_a_karpat_medencei_irodalom_hajoja_lehorgonyzott_kolozsvaron
http://www.irodalmijelen.hu/2015-dec-16-1132/kortars-irodalmi-kikoto-bulgakovban
--Átadták a Bálint András-emlékdíjat
Sántha Attila költő és Szabó Attila televíziós riporter vehette át Csíkszeredában a Bálint András-emlékdíjat 2015. december 18-án, a Székelyföld Galériában. Húsz éve már, hogy minden év decemberében a csíkszeredai székhelyű Bálint András Alapítvány emlékdíjjal tünteti ki azokat a székelyföldi vagy innen elszármazott írókat, költőket, szerkesztőket, akik tehetséggel, felelősséggel, példaszerű tartással és elkötelezettséggel szolgálják és képviselik a régió magyarságának érdekeit. A díjat a Hargita napilap egykori szerkesztője, publicistája, a Sóvidékről származó Bálint András (1943–1994) emlékére alapították. Az emlékplakettet, oklevelet, ajándékot és a pénzjutalmat mindig Bálintné Kiss Jolán, Bálint András özvegye adta át a kitüntetetteknek. Sajnos, az idei, a 21. díjátadón már nem lehetett jelen, alig egy hónapja távozott az élők sorából. A jelenlévők egyperces csenddel emlékeztek rá.
A Székelyföld-díjas Sántha Attilát Molnár Vilmos méltatta: 'Jeles költő, szótárkészítő, aki egy egész kutatócsoport munkáját végzi egyedül, akit neveztek már a transzközép irodalom főideológusának is. Mostanában a székely őstörténethez kapcsolódóan publikál igen alapos tanulmányokat, munkásságáért méltán érdemli meg a Bálint András-emlékdíjat' – hangsúlyozta a laudátor. Szabó Attila 1978-ban Marosvásárhelyen született, filmes szakemberként, rendezőként dolgozik, számos dokumentumfilm készítője. Legújabb nagyhatású és több helyen vetített alkotásában is, a Méregzöld mesék című filmben rávilágít a székelyföldi illegális erdőkitermelés legdurvább pillanataira. 'E Bálint András-emlékdíj ennek a filmnek az elismerése, ugyanakkor annak is, ahogyan a díjazott gyöngéd és költői is tud lenni. Az első és utolsó hó című írásában, a globális felmelegedésről ír két és fél éves kisfia, Atipati történetén keresztül.' – mondta méltatásában Farkas Antal.
Sántha Attila úgy vélte, a díj közösségi megerősítés munkája iránt, Szabó Attila számára pedig visszajelzés, hogy amit tesz, jól csinálja, és folytatni kell a munkát.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/atadtak-a-balint-andras-emlekdijat
--Rekordjelölés az Aegon-díjra, három korábbi díjazott duplázhat
28 kiadó összesen 110 könyvet jelölt 2015 decemberében a 11. Aegon Művészeti díjra, ez harminc százalékkal több nevezett címet jelent az előző évhez képest. A nevezettek között novelláskötet, dráma, gyermekverskötet, kisregény, nagyregény, esszékötet, útinapló és haikukötet is van. A listán három korábbi Aegon-díjast találunk, Spiró György két könyvvel (Drámák IV., Diavolina) van jelen, Rakovszky Zsuzsát a Fortepannal, Térey Jánost A legkisebb jégkorszakkal jelölték. Erős a fiatal kortársak jelenléte is, nevezték Závada Péter, Péntek Orsolya, Áfra János egy-egy kötetét. Dragomán György és Szabó T. Anna ismét megmérkőzik egymással, a legtöbb könyvet jelölő kiadó pedig 2015-ben a Magvető lett, amely összesen 39 könyvvel száll versenybe. A második legtöbb könyvet, tízet a jubileumi díjazott, Péterfy Gergely kiadója, a Pesti Kalligram jelölte. A tizenegyedik Aegon-díjat 2016 tavaszán adják át. A jelöltek szűkített, zsűri által összeállított tízes listáját is a díj honlapján lehet majd először látni.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/12/18/harom_aegon-dijas_duplazhat_jovore
AJÁNLÓ
--Románia elrománosodása - Lucian Boia történész új könyve magyarul is
Lucian Boia népszerű román történész a Humanitas kiadó gondozásában 2015-ben megjelent új könyvében azt vizsgálja, hogy Trianon óta miként nőtt meg a román etnikumú lakosság számaránya az országban, miközben csökkent a kisebbségeké. Az új Boia-kötet fordítása a Koinónia gondozásában magyarul is megjelent, a kolozsvári kiadó arculatához immár szorosan hozzátartozik az is, hogy román gondolkodók, történészek műveit hozzáférhetővé kívánja tenni a magyar olvasóközönség számára. A történelmi témájú könyvek közül az első Neagu Djuvara A románok rövid története című tömör összefoglaló munkája volt (idén a harmadik kiadást érte meg magyar nyelven), az utóbbi években pedig Lucian Boia olvasmányos nagyesszéi következtek, Rostás-Péter István fordításában: a Miért más Románia?, A Nyugat hanyatlása után a Románia elrománosodása szintén izgalmas kérdéseket vet fel. A kötet 1859-től, Alexandru Ioan Cuza fejedelemségétől kezdődően napjainkig mutatja be a román nemzetállam kialakulásának folyamatát, ezen belül pedig a kisebbségek sorsának alakulását. Bár a magyar olvasóközönséget elsősorban a magyar közösségre vonatkozó megállapítások érdekelhetik, nagyon sok érdekes adattal ismerkedhet meg arra vonatkozóan is, hogy a többi kisebbség – tatárok, németek, zsidók, törökök, bolgárok, ukránok – sorsa miként alakult, illetve miként vesztettek végleg talajt mindössze néhány évtized alatt ebben az országban. Lucian Boia számos statisztikai adatot sorol fel a könyvben úgy, hogy közben egy pillanatra sem veszíti el az olvasót lebilincselő mesélőkedvével. A könyvből világosan kirajzolódik az a folyamat, ahogyan a rurális Románia teret nyer, és a románság lesz a térség legjelentősebb etnikuma, pedig egy évszázaddal ezelőtt a városokban – legalábbis Erdélyben és Moldva egy részében – még kisebbségben volt.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/rom%C3%A1nia-elrom%C3%A1nosod%C3%A1sa-%E2%80%94-lucian-boia-k%C3%B6nyve
Forrás és megrendelési lehetőség itt: http://www.konyvter.ro/?hir=237
--Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében
Az Argumentum Kiadó gondozásában 2015 tavaszán jelent meg Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében címmel az a monográfia, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum könyvtárának történetét mutatja be. Dani Erzsébet munkája tudományos szempontból igényt tarthat a könyvtártörténet, erdélyi intézménytörténet, általános könyvtártudomány, gyűjteménytörténet és a kisebbségtörténet kutatóinak figyelmére is. De haszonnal forgathatja mindenki, akinek érdeklődése a két intézmény sorsa és Erdély magyar kultúrtörténete felé fordul.
Forrás és teljes cikk itt: http://mke.info.hu/konyvtarvilag/2015/12/uj-kiadvany/2718/
--A hazát rajzoló – Megjelent Magyari Lajos gyűjteményes kötete
Nem singgel mérik az embert. A költőt különösen nem. Voltak és lesznek, akik egy-két könyvvel teremtettek ablakot a világra. Voltak és lesznek, akiknek ez száz könyvvel sem sikerült. Magyari Lajosról úgy tudtuk, nem üldözi a múzsát. Fél éve, hogy elment, szülőföldbe takarózott. Szerkesztéskor tudtam meg, hogy kötetnyi kiadatlan verse van otthon.
Most megjelent kötetébe gyűjtöttük eddigi könyveit, valamint a kötetekben, illetve nyomtatásban meg nem jelent verseit. Jellegzetes Magyari-könyv ez, és az olvasó ismét fölfedezheti a legújabb verseket. Közéleti munkássága nyomot hagy a költészetén is.
A könyv megjelenését még a nagybeteg költő éltében támogatta Sepsiszentgyörgy város önkormányzata, illetve Kovászna Megye Tanácsa. Köszönet érte. Kiadta az Artprinter Könyvkiadó igazgatója, Kopacz Attila. Igényes, szép munka, tisztelet érte.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/73622-hazt-rajzol.html
MOZAIK
--Szabó Magda regénye a New York Times toplistáján
A New York Times vasárnapi könyvmellékletének szerkesztői összeállítottak egy tízes listát a 2015-ös év legjobb regényeiből. Erre került fel Szabó Magda Az ajtó című műve. Szabót a lap kritikusa a huszadik század egyik legfontosabb magyar írójának nevezte, és a regényt a sötét tónusú, néhol abszurdba hajló humoráért, a történelem egyénre gyakorolt hatásának érzékeny megmutatásáért dicséri. A regényt nem most olvassák először az Egyesült Államokban, inkább újrafelfedezésről van szó, a mostani kiadással került a könyv az őt megillető helyre. Az ajtó ugyanis egyszer már megjelent a tengerentúlon, de csak egy kis akadémiai kiadónál. Aztán a francia kiadás díjai és Szabó nemzetközi sikerei után Len Rix 2005-ben fordította le egy brit kiadónak a szöveget. Ezt adta ki tavaly év elején a New York-i kiadó.
Forrás: http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20151203-kultura-szabo-magda-irodalom-ajto.html
--2015 tíz legjobb könyve között a Fogság a Wall Street Journal szerint
A neves amerikai lap, a The Wall Street Journal minden év végén összeállít egy listát a legjobb könyvekből. Irodalom kategóriában tíz könyvet soroltak fel 2015-ben, köztük Spiró György Fogság című nagyregényét is, aminek angol fordítása novemberben jelent meg a Restless Books gondozásában. A könyvet Tim Wilkinson fordította le, aki korábban Kertész Imre-regényeket is fordított. A lap 2015-ös listáján Spiró könyve mellett ott van a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk legújabb kötete, az A strangeness in my mind is.
'Minden alkotó magányosan áll szemben a létezéssel, és amint megszületett a mű, azonnal abba a szellemi térbe kerül, amelyben az összes többi mű van, tekintet nélkül arra, kik, mikor, milyen körülmények között hozták létre. Abban a közegben méretik meg a mű igazán, amelyben nincsenek élők vagy holtak, nincs irodalomtörténet, ideológiák, korszakok, klikkek, csak az emberismeret' - mondta Spiró a vele készített nagyinterjúban az Origónak (http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20150720-spiro-gyorgy-interju.html).
Forrás: http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20151218-kultura-irodalom-spiro-fogsag.html
--2015 legjobb könyvei – a Könyvsblog toplistái
A Könyvesblog 2015-ben is összeállította az év legjobb könyveinek toplistáit, az 50, 40, 30, 20, 10 legkiemelkedőbb címmel.
Mint minden lista, ezek is szubjektívek, a Könyvesblog szerkesztőségének véleményét tükrözik. ’Idén sem tudtunk minden megjelenő könyvet elolvasni, bár újra megkíséreltük. Most is erősen a magyar szerzők felé húz a szívünk, ami annak köszönhető, hogy mindig sokkal jobban figyelünk a friss kortárs magyar irodalomra.’
‘Az év három legjobb könyve erősen különbözik egymástól: az egyik olyan, mintha a sötét utcán megvernének, a másik versbe szedett, nagy ívű katasztrófaregény, a harmadik pedig egy klasszikusnak látszó identitáskrimi, amennyiben az a tétje, hogy a nyomozás végére kiderüljön, kik is vagyunk valójában. A listázó számára az év vége kemény lelkiismereti meló, mert hiába olvassuk végig az évet, csak maradnak kérdések bennünk. Az biztos, hogy idén is kiemelten kezeltük a magyar szerzők munkáit, mert nemcsak az a célunk, hogy bemutassuk az év legjobb könyveit, hanem az is, hogy jelezzük, nem kell megijedni attól, ha kortárs magyar regényt vagy verseskötetet sodor elénk a szél.’
Linkek a Könyvesblog toplistáihoz:
2015 legjobb könyvei, 50-41. – http://konyves.blog.hu/2015/12/14/2015_legjobb_konyvei_50
2015 legjobb könyvei, 40-31. – http://konyves.blog.hu/2015/12/15/2015_legjobb_konyvei_40
2015 legjobb könyvei, 30-21. – http://konyves.blog.hu/2015/12/16/30_714
2015 legjobb könyvei, 20-11. – http://konyves.blog.hu/2015/12/17/2015_legjobb_konyvei_20
2015 legjobb könyvei, 10-1. – http://konyves.blog.hu/2015/12/18/2015_legjobb_konyvei_10
Gyermek- és ifjúsági könyvek toplistája: http://konyves.blog.hu/2015/12/21/gyerekrablos_zaklatos_es_majdnem_halalos_ezek_voltak_2015_legjobb_ifjusagi_konyvei
--Ki lett 2015 Facebok-írója?
Több magyar író volt aktív 2015-ben a közösségi médiában - Dragomán György még rántott csirke-recepteket is posztolt. Az Origo szerint azonban Lackfi János Facebook-tevékenysége vitte a prímet. A jelenleg tizenháromezer követőnél járó oldalon naponta három-négy posztban árad Lackfi prózája, versei, sztorijai, vicces kis szösszenetei, mindig valamilyen figyelemfelkeltő, általában irtó cuki vagy szürreális-meghökkentő képpel kísérve - tipikusan olyan képekről van szó, amelyek megakasztják az olvasót a hírfolyam unott görgetésében, és aztán egyszerűen nem lehet levenni róluk a szemet. A Lackfi Jánossal készült interjúból kiderül, hogy teljesen tudatosan építi és használja a közösségi médiát saját céljaira. Szerinte nem kell félni attól a folyamattól, hogy a költészet bekerül az ilyen hétköznapi terekbe, sőt, minél több verset kell feltenni online felületekre, mobilappokba, az aszfaltra.
'A Facebook-adatlapomon egy-egy verset akár tíz-húszezren is megnéznek, esetleg több százan lájkolnak. Pedig nincs pucér nő, se cuki cica, se iszonyú mélységesmély bölcsessségek, se hogyan fogyjunk húszkilót, csak rövid szövegek és képek összjátéka. Mi ez, ha nem menőség?'- mondja Lackfi.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20151226-kultura-irodalom-lackfi-facebook.html
--Mit keres a kulturált magyar?
A Google a leggyakrabban használt kereső a világon, még magyar szó is alakult a nevéből: aki információhoz szeretne jutni valamiről az interneten, azt mondja, 'kiguglizza', amit tudni akar. S miközben a felhasználók adatok után kutatnak a szolgáltatásával, a nagy amerikai cég az ő tevékenységükről gyűjt adatokat, mégpedig külön véve a magyarországi számítógépekről indított kereséseket. Az év végén aztán listákat tesz közzé, amelyek érdekes következtetésekre adnak lehetőséget. Mert hiába, hogy esetleges keresésekből áll össze minden ilyen lista, a végeredmény mindenképpen fontos információ arról, mi érdekelte a kulturális intézmények és események közül leginkább az embereket. A kulturális kereséseket kétféleképpen mutatják be, a 'legtöbb keresés' lista a keresettség szerinti abszolút sorrendet állapítja meg, a 'legfelkapottabb' lista pedig az előző évihez képest elért legnagyobb növekedés alapján kialakult sorrendet mutatja be.
Forrás és teljes cikk itt: http://nol.hu/kultura/mit-keres-a-kulturalt-magyar-1580269
--10 film, amitől kedvet kaphatunk az olvasáshoz
Robin Williams mint inspiráló irodalomtanár, Javier Bardem mint a kubai diktatúra elnyomásában élő művész, esetleg Leonardo DiCaprio mint dekadens francia költőzseni – a filmtörténet rengeteg hozzájuk hasonló, legtöbbször valójában is létező karakterrel ajándékozta meg a nézőket. A HVG összeszedte a legjobb alkotásokat, amelyek meghozzák a kedvünket az irodalomhoz.
'Az olvasáshoz nem feltétlenül csak a könyvadaptációk tudnak kedvet csinálni. Számos olyan film készült már, ami kitalált vagy valóban élt író és költő életén keresztül vezet be az irodalomba, vagy egyszerűen olyan embereket szerepeltet, akik odavannak az olvasásért. Bár az írás és olvasás nem tartozik kimondottan az akciódús tevékenységek közé, ezek a filmek mégis úgy tudják bemutatni az irodalom magányos izgalmát, hogy nézőként mi is kedvet kaphatunk az olvasáshoz.'
Teljes írás itt: http://hvg.hu/kultura/20151203_10_film_amitol_kedvet_kaphatunk_az_olvasa
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
XI. évf., 2016/1. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Tizenkét írónő életpályáját bemutató weboldal
--Nincs ideje olvasni? Hallgasson magyar irodalmat a mobilján!
--Online nézhetjük a magyar filmklasszikusokat
--Legálisan, jogdíj nélkül tölthet le annyi képet, amennyit csak akar
--Totális átalakulás előtt a Nemzeti Kulturális Alap
PÁLYÁZAT
--Megjelent a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny felhívása
KONFERENCIA
--A Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakulásának 80. évfordulójára szervezett jubileumi konferencia
--Nem az újságokat, hanem az újságírást kell megmenteni – konferencia a PIM-ben
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium vendége volt Tompa Andrea író
--A Kriterion Könyvkiadó estjei
--Marosi Philobiblon – november végén zajlottak a Maros Megyei Könyvtár napjai
--Biblioterápiát indít a Maros Megyei Könyvtár
--Székelyudvarhelyen közel kétezren igényeltek új olvasói kártyát 2015-ben
KITEKINTŐ
--Tízéves terv az OSZK átköltöztetésére
--Kortárs-költőverseny erdélyiekkel
--Folytatódott a Mikes Kelemen Program 2015-ben is
--Bemutatkozik a Kőrösi Csoma Sándor Program egyik ösztöndíjasa
--Értelmiség a lét minimumán: diplomás kukázók – a kulturális szféra helyzetéről a NOL
--Izlandi hagyomány: karácsony esti könyvajándékozás és olvasás
HAZAI
--Hazája: Székelyföld – Interjú Ferenczes István költővel
--Könyves villamos Jászvásáron
--Európa Kulturális Fővárosa: az előválogatás megismétlését kéri öt város
--A kollektív olvasás története – A Szerb Nemzeti Színház a pulzArton
ÉVFORDULÓ
--Márton Áron-emlékévet hirdet a nemzetpolitikai államtitkárság
--Gazdag programsorozattal készül a Magyar Írószövetség az 1956-os emlékévre
--Jubilált a Kolozsvári Magyar Adás, Boros Zoltáné az első Életműdíj
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Juhász Ferenc költő
--Elhunyt dr. Berlász Jenő, történész, könyvtáros
--Meghalt Nagy-Kopeczky Kálmán, a Cimborák Bábszínház rendező–bábszínésze
--Elhunyt Jože Hradil szlovén író, műfordító, szótárszerkesztő
--Elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró
DÍJAK
--Örökség-díjjal tüntették ki a Somogyi-könyvtárt
--2015 Prima Primissima-díjasai
--A Látó nívódíjai 2015-ben
--A Kárpát-medence irodalmi hajója lehorgonyzott Kolozsváron – 2015-ös E-MIL díjak
--Átadták a Bálint András-emlékdíjat
--Rekordjelölés az Aegon-díjra, három korábbi díjazott duplázhat
AJÁNLÓ
--Románia elrománosodása - Lucian Boia történész új könyve magyarul is
--Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében
--A hazát rajzoló – Megjelent Magyari Lajos gyűjteményes kötete
MOZAIK
--Szabó Magda regénye a New York Times toplistáján
--2015 tíz legjobb könyve között a Fogság, a Wall Street Journal szerint
--2015 legjobb könyvei – a Könyvesblog toplistái
--Ki lett 2015 Facebok-írója?
--Mit keres a kulturált magyar?
--10 film, amitől kedvet kaphatunk az olvasáshoz
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- Tizenkét írónő életpályáját bemutató weboldal
Tizenkét írónő életpályáját mutatja be az az egyedülálló weboldal – Írónők a hálón 1880–1945: http://ironok.elte.hu/ –, amelyen a 19-20. század fordulóján alkotó írók számos, eddig nehezen hozzáférhető szövegét is közzétették. A kutatás a Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében zajló, „Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán” című OTKA-projekt keretében valósult meg. A weboldal Czóbel Minka, Erdős Renée, Gulácsy Irén, Lesznai Anna, Lux Terka, Ritoók Emma, Szalay Fruzina, Szikra (Teleki Sándorné), Tormay Cecile, Tutsek Anna, Wohl Janka és Wohl Stefánia munkásságát a század összművészeti, kulturális narratívájába ágyazva, egymással összekapcsolva mutatja be. A Szövegtárban több ezer oldalnyi, nehezen hozzáférhető szépirodalmi szöveget (regényeket, versesköteteket, drámákat, novellásköteteket) digitalizáltak és tettek elérhetővé.
A Rövid idézetek rovathoz néhány jellemző szöveget gyűjtöttek össze az írónők publikált és kéziratos hagyatékban maradt munkáiból, a Tematikus idézetek blokk olyan fontos témákhoz kínál szövegrészleteket, mint az anyaság, a női szexualitás, az abortusz, a nő és férfi, illetve nő és nő közti viszony, a házasság, az anya-lány kapcsolat, a női-férfi szerepek, a feminizmus, a divat és társasági élet, valamint az antiszemitizmus. Az oldalon közel kétszáz korabeli fotó is elérhető a tárgyalt írónőkről és a velük kapcsolatos jelenlegi irodalmi emlékhelyekről.
Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/nehezen-hozzaferheto-szovegek-a-neten
--Nincs ideje olvasni? Hallgasson magyar irodalmat a mobilján!
Kortárs magyar irodalmat népszerűsítő mobilalkalmazás készült, a Hallgass, olvasó! hangoskönyv applikációval mai írók művei hallhatóak népszerű színművészek előadásában.
A BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft., a Fővárosi Önkormányzat és a Margó Irodalmi Fesztivál 2015 decemberében közösen útjára bocsátották azt a telefonos hangoskönyv-applikációt, amelyen ismert mai írók - Dragomán György, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina, Bereményi Géza vagy Lackfi János - egy-egy művét olvassák fel olyan népszerű színészek mint Básti Juli, Kautzky Armand, Csuja Imre, Kern András, Máté Gábor vagy Mácsai Pál. Az alkalmazást a a Deák téri Földalatti Vasút Múzeumban mutatták be, hogy felhívják a figyelmet arra: utazással eltöltött idő tökéletesen alkalmas a kultúrafogyasztásra.
A mobil alkalmazás 2016-ra frissül, így újabb novellák és költemények kerülnek majd fókuszba annak, aki a Hallgass, olvasó!-val utazik. Az ingyenes, Margó.fm néven futó alkalmazás iOS és Android rendszerű készülékeken egyaránt elérhető.
Forrás: http://index.hu/mindekozben/poszt/2015/12/10/nincs_ideje_olvasni_akkor_hallgasson_magyar_irodalmat_a_mobiljan/
--Online nézhetjük a magyar filmklasszikusokat
Az interneten is megtekinthetővé válik több száz klasszikus magyar film a 2015 decemberében indult MandaTéka online filmtárban. A 115 alkotással induló oldalon 508 forintért két napon keresztül lehet hozzáférni egy-egy filmhez. A MaNDA archívuma 13 ezer magyar filmet őriz, ezek felújítása és digitalizációja esetenként 10-20 millió forintba is kerülhet, a MandaTéka ezért nem ingyenes, ráadásul az alkotóknak az online megtekintés után is jár jogdíj. Jelenleg a Körhinta, Az erdő kapitánya és a Szindbád, valamint karácsonyig még további hét filmklasszikus volt elérhető díjmentesen a http://www.mandateka.hu honlapon.
Forrás: http://www.mmonline.hu/cikk/online_nezhetjuk_a_magyar_filmklasszikusokat
Via: KIT-hírlevél, 2015/46., 2015. december 22.
--Legálisan, jogdíj nélkül tölthet le annyi képet, amennyit csak akar
Az internet a csodálatos fényképek kimeríthetetlennek tűnő gyűjtőhelye, azonban sokszor nem legális ezek letöltése, és ha, mondjuk, nagyobb nyilvánosság előtt használjuk fel őket (például egy weboldalon), akár kellemetlen jogi helyzetben is találhatjuk magunkat. Ilyen veszélytől nem kell tartani, ha a StockSnap weboldalon keresünk képeket, a site ugyanis tele van szebbnél szebb fényképekkel, és ezek használata, szerkesztése, letöltése ingyenes és legális, ugyanis valamennyire a Creative Commons licencjogok érvényesek rájuk – azaz még kereskedelmi célokra is használhatjuk bármelyik képet. A fotókat különféle szempontok (időrend, letöltések száma, kedvencek) alapján rendezhetjük, de arra is van lehetőség, hogy kulcsszó alapján keressünk közöttük. Ha választottunk egy képet, azt nagyítva külön is megnézhetjük, a kedvenceink közé tehetjük (ehhez persze előbb regisztrálni kell), és nagy felbontásban egyszerűen letölthetjük.
Forrás: http://hvg.hu/tudomany/20151210_legalis_kepek_letoltese
--Totális átalakulás előtt a Nemzeti Kulturális Alap
Totális átalakulás előtt a Nemzeti Kulturális Alap, de remélik, nem lesz törés a munkában. Az új központi NKA-bizottság 2016 április 1-jén áll fel. A folyóiratkiadással az NKA alelnöke szerint minden a legnagyobb rendben, az új pályázatot épp a változásokról szóló sajtótájékoztató napján írták ki. A kormany.hu oldalon található dokumentumból kiderül, hogy nemcsak új szakmai kollégiumok alakulnak, hanem megváltozik a kollégiumok struktúrája is.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.origo.hu/kultura/kunszt/20151222-kultura-nemzeti-kulturalis-alap-balog-zoltan-kulturafinanszirozas.html
PÁLYÁZAT
--Megjelent a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny felhívása
Megjelent a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2015/2016. tanévi versenyfelhívása. Az idei tanév témája: '…olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene.' - 135 évvel ezelőtt született Bartók Béla.
A versenyről folyamatosan lehet majd tájékozódni a www.opkm.hu/Bod_verseny oldalon, itt található az információ arról is, hogyan lehet feliratkozni a verseny levelezőlistájára.
A megyei/fővárosi versenyre a nevezés határideje: 2016. február 12., 24 óra, eddig kell lebonyolítani az iskolai fordulókat, illetve kiválasztani az induló versenyzőket. A verseny idén is az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával jöhetett létre. A versenykiírás letölthető a multimédia tartalomra kattintva: http://olvasas.opkm.hu/Plugins/Interactive/Media/1516/media/Bod_versenykiiras_2015_2016_dec18.pdf
Forrás: http://olvasas.opkm.hu/index.phpmenuId=43&action=article&articleId=871&media_upload
KONFERENCIA
--A Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakulásának 80. évfordulójára szervezett jubileumi konferencia
2015. november 25-én került megrendezésre az a jubileumi konferencia, amelyet a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakulásának 80. évfordulója alkalmából szerveztek. Az Egyesületet 1935-ben alapították Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete néven.
A jubileumi konferencia programja itt olvasható: http://mke.info.hu/wp-content/uploads/2015/09/meghivo_MKE80.pdf
A konferencia beszámolójából szemlézünk, amelyet dr. Varga Tímea készített:
Szvorák Katalin, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekművész zenei köszöntője után Baráthné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az elnök asszony hangsúlyozta, hogy ma is vállalhatók az alapításkor megfogalmazott célkitűzések. A tudományos konferencia fő célkitűzése nem pusztán a 80 év eredményeinek összegzése, hanem elsősorban a könyvtárak előtt álló új kihívások, a jövő építését meglapozó tendenciák, információs technológiák számbavétele; a társadalom kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeinek elősegítése a tudomány- és tudásfejlesztés, valamint az információszolgáltatás érdekében.
Závogyán Magdolna, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára köszöntő beszédében érintette a kulturális életpálya-modell és a kulturális alapellátás finanszírozásának kérdéskörét is.
A konferencia díszvendége, Sinikka Sipilä, az IFLA leköszönő elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az MKE hozzájárulása a nemzetközi könyvtárügyhöz, könyvtárossághoz már 1938-ban elismert volt, amikor az MKE az IFLA tagja lett. Kiemelte, hogy az IFLA vezetésének magyar tagjai is vannak, így Baráthné Hajdu Ágnes, aki az IFLA igazgatótanácsának tagja, valamint B. Kelemen Ida, aki 2015 augusztusától a szervezet Parlamenti és Kutatószolgálati Szekciója Állandó Bizottságának tagja. Ezt követően Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke mondott köszöntőbeszédet. Ez után ismét Sinikka Sipilä következett, aki Libraries and Transformation (Könyvtárak és az átalakulás) címmel tartott előadást a finn könyvtárak helyzetéről, érintve könyvtár-építészeti vonatkozásokat is.
Ezután a MKE jubileumi érmek átadása következett: dr. Bartos Éva, Nagy Miklós, dr. Szabó Sándor, dr. Gerő Gyula és Bakos Klára munkáját köszönte meg ezek révén is az egyesület. A díjak átadása után A tudományos információáramlás új világa – 21. századi gondolatok a könyvtárról címmel Csépe Valéria akadémikus, kutatóprofesszor, az MTA természettudományi Kutatóközpont munkatársa tartott előadást. A professzor asszony alapvetően a természettudományok területén kutató, illetve tevékenykedő kutatók könyvtárhasználati szokásait, azok változásait mutatta be, hangsúlyozva a digitális szakinformációk fontosságát, valamint az információk hitelessége iránt támasztott követelményeket.
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója beszélt az OSZK helyzetéről. Elmondása szerint a nemzeti könyvtár jelenlegi állapota a katasztrófához közelít, és előfordulhat, hogy 2016 májusára a könyvtárat be kell zárni. A főigazgató említette a könyvtár költöztetésének tervét is, ami azonban önmagában nem oldja meg a problémákat. Távlati célként fogalmazta meg, hogy információgazdálkodásra alkalmas informatikai nagyüzemet szeretne építeni az OSZK-ból.
Az előadások sorát Ritter Dávid, a NIIF Műszaki Tanácsa elnöke, az ELTE Informatikai igazgatója zárta, aki az új generációs és felhős szolgáltatásokat mutatta be az Adat, erőforrás, szolgáltatás korlátok nélkül – mit látunk majd a felhők fölött című prezentációjában.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
--Nem az újságokat, hanem az újságírást kell megmenteni – konferencia a PIM-ben
1995. december 7-én indult el Magyarországon a Független Médiaközpont, az újságírószervezet huszadik születésnapjára Újságírás 20 év múlva címmel rendeztek nemzetközi konferenciát Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A legizgalmasabb előadások az újságírás jövőjéről szóltak. Egyik sem volt pozitív kicsengésű.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kreativ.hu/media/cikk/nem_az_ujsagokat__hanem_az_ujsagirast_kell_megmenteni
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A Családunk karácsonya című pályázatra érkezett írások díjazása
2015 novemberében, az adventi ünnepek közeledtével, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár pályázatot hirdetett Családunk karácsonya címmel, I–VIII. osztályos gyermekek számára. Olyan fogalmazásokat vártak, amelyek a legszebb karácsonyi pillanatokat, élményeket elevenítik fel, a közös ünneplés örömét mutatják be a családban. Arra kérték a gyermekeket, vonják be szüleiket is a munka elkészítésébe, hogy a pályamunkák megírása is közös élmény legyen. December közepéig összesen 82 írás érkezett, főleg Hargita megye településeiről, de Maros megyéből is. A legjobb munkák beküldőit Hargita Megye Tanácsának támogatásával értékes ajándékkönyvvel jutalmazta a könyvtár. A díjnyertes írások a Hargita Népe napilap Aranyalma című gyerekrovatában jelennek meg.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/334/csaladunk-karacsonya--a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-palyazatanak-eredmenyei
Az én könyvtáram című rövidfilmpályázat díjainak átadása
Az én könyvtáram című, diákok számára hirdetett rövidfilmpályázat eredményhirdetésére és díjazására 2015. december 16-án került sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A pályázatra egyénileg vagy csapatban lehetett benevezni, a feltétel csupán az volt, hogy a beküldött rövidfilmek időtartama maximum 3 perc lehet, és a film a Kájoni János Megyei Könyvtárban készüljön, a többit a készítők fantáziájára, kreatívitására bízták. Hat kisfilmet nyújtottak be a pályázatra, az alkotók csíkszeredai iskolák diákjai, mindannyian a 13–17 éves korosztályból. A kisfilmek közül hármat részesített díjban a zsűri: Székedi Ferenc médiaszakértő, Szabó Károly filmes szakember, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársa, valamint Zsók Éva, a Kájoni János Megyei Könyvtár részéről. A közönség is szavazhatott kedvencére. Az eseményen részt vettek a pályamunkákat beküldő diákok. A filmek vetítése után a szakmai zsűri értékelte a diákok alkotókedvét és kreatívitását, a technikai kivitelezés ötletességét, a filmes megoldásokat.
A nyertes kisfilmek megtekinthetők a könyvtár honlapján, a Videotárban: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/168/videotar
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/333/az-en-konyvtaram-cimu-rovidfilmpalyazat-dijazasa
Az év olvasmánya Hargita megyében – a program záróeseménye és eredményhirdetés
Az év olvasmánya Hargita megyében című, magyar és román nyelvű program a Kájoni János Megyei Könyvtár egyik kezdeményezése volt Az olvasás éve jegyében. 2015 májusában indították el a játékos szavazást a Hargita Népe napilap szerkesztőségével közösen. A könyvtárosok arra biztatták a megyei lakóit, szavazzanak az utóbbi évek kedvenc szépirodalmi olvasmányaira. 2015. november 15-ig közel 500 szavazat érkezett Hargita megye 48 településéről. A program nyitó -és záróeseményének egyaránt a könyvtár olvasóköre volt a házigazdája, a december 14-i találkozón értékelték ki a szervezők a szavazás eredményeit, a kedvencek 'toplistáit' Péter Katalin könyvtáros ismertette. Az esemény végén kisorsolták a játék nyerteseit. Nem reprezentatív felmérés készítése volt a cél, hangsúlyozták a játék ötletgazdái a záróeseményen. Az összes szavazat mintegy 10 százaléka volt román nyelvű. A szavazók közt a Hargita Kiadó Székely Könyvtár című sorozatának köteteit sorsolták ki, a nyertesek listáját a könyvtári honlapon is közzétették (http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/335/az-ev-olvasmanya-hargita-megyeben--a-jatekos-szavazas-nyerteseinek-listaja).
A szavazók két kérdésre adhattak választ, egy-egy magyar és román, illetve egy világirodalmi regény címét és szerzőjét kellett megjelölniük. A résztvevők körében a világirodalmi művek közt a kortárs irodalmi alkotások, a magyar irodalomban a klasszikus művek állnak a lista élén. A szavazás alapján kialakult listákat a könyvtári kölcsönzési statisztikával összehasonlítva jelentős eltérés mutatkozik – hangzott el Péter Katalin vetítéssel illusztrált beszámolójában. Az eredményekből az is kiderült: a magyar irodalom kortárs íróit, Szabó Magdát, Dragomán Györgyöt, Kertész Imrét is nagyon sokan kedvelik.
Teljes beszámoló a könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/331/az-ev-olvasmanya--programzaro-esemeny-a-jatekos-szavazas-eredmenyeit-ismertettuk
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57393-az-ev-olvasmanyat-kerestek-hargita-megyei-kedvenceket-talaltak
http://hargitanepe.eu/magyar-klasszikusok-es-kortars-vilagirodalom-az-elen/
Hangok folyóján – Tóth Krisztinával találkozhatott csíkszeredai olvasóközönsége
Tóth Krisztina nemzetközileg elismert, József Attila- és Artisjus-díjas, a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával kitüntetett költő, író, műfordító volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége, a sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztivál meghívottjaként. A kortárs magyar irodalom egyik legolvasottabb és legelismertebb szerzőjének alkotói világába csíkszeredai olvasóközönsége is bepillanthatott a Hangok folyója címmel szervezett közönségtalálkozón, 2015. december 14-én. A könyvtár előadótermében az író beszélgetőpartnere Pieldner Judit irodalomkritikus volt, aki elsőként arról kérdezte Tóth Krisztinát, hogyan születik a történet. Az író elmondta, diákjait is mindig arra biztatja, ne keressenek nagy történeteket, csak figyeljenek, járjanak nyitott szemmel, és mindig szembejön a történet, amely akkor válhat közös történetté, mindannyiunké, ha jól írják meg. Saját tárcanovellái is ilyen módon születnek általában. A novelláskötetekről Tóth Krisztina elmondta, hogy mindig ragaszkodik a struktúrához, ezért és a sajátos címek miatt is a fordítók számára gyakran jelent igazi kihívást szövegeinek fordítása. A Vonalkód 15 elbeszélésében például 15 különböző hang szólal meg, és mindenik elbeszélés címében szerepel a vonal szó. A Pixel minden fejezete egy-egy testrész története. A Pillanatragasztó huszonöt története egy-egy tükörcserép az elmúlt negyedszázadból, épp a rendszerváltás 25. évfordulójára jelent meg. Tóth Krisztina érzékenyen nyúl minden történethez, a legapróbb mozzanatokat is megragadva. Prózáját és verseit egyaránt sajátos érzékenység jellemzi. A közönség mindebből ízelítőt kapott, az író felolvasta még a Pillanatragasztó egyik novelláját, versei közül a Porhó címűt hallhatták a jelenlevők. Természetesen gyerekeknek is ír, a beszélgetés végén A lány, aki nem beszélt és az Orrfújós mese című, frissen megjelent, gyerekeknek szóló köteteiről mesélt a közönségnek.
A találkozó élményéről Borbé Levente is beszámol a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján: 'Gyerekkönyvei felnőttek számára is élvezetes olvasmányt nyújtanak. Érdekes világkép tárul elénk, amelynek olvasás közben ideig-óráig rabjává tudunk válni. Felnőttként pedig könnyen felidéződik az élet kezdeti pillanatainak varázslatos szakasza. Műveinek fő jellemzője a mesélés, az elmondás módja, ami által szépen kikerekedik az egész történet. Fegyvere a hétköznapi történetekben rejlő titokzatos, néha szemmel alig látható mozzanatok igéző megörökítése. Lehet az próza vagy éppen vers. Azt hiszem, érdemes ráhangolódni Tóth Krisztina műveire, egy sajátos világba kalauzol el, ahol az időzés nem fárasztó, mégis maradandó élményt nyújt.'
A Hargita Stúdió videója a találkozóról: https://www.youtube.com/watch?v=7mKskPqySf0
Sajtóvissszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57433-toth-krisztina-szerint-barmit-meg-szabad-irni-csak-jol-kell-megirni
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/332/hangok-folyojan--toth-krisztinaval-talalkozhatott-csikszeredai-olvasokozonsege
http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2015/12/kozelkepben-toth-krisztinaval.html
Fekete Vince Vak visszhang című kötetét mutatták be Csíkszeredában
Fekete Vince József Attila-díjas költő Vak visszhang című, válogatott és új verseit tartalmazó kötetét mutatták be 2015. december 7-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A kötet a kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatták be novemberben, majd több háromszéki helyszínen. A Kézdivásárhelyen élő Fekete Vince a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyetteseként gyakori vendége a csíkszeredai könyvtárnak. Ezúttal szerzőként volt jelen, beszélgetőpartnerként Csutak Judit irodalmár tette fel kérdéseit a költőnek, aki legújabb munkájába korábban megjelent köteteiből is válogatott, többnyire a Védett vidék (2010) és az idén megjelent Vargaváros anyagából. A kötet verseiről beszélve Csutak Judit kifejtette, hogy a költő szembesül az élet végességével, majd megbékél a világgal. Műfajilag a kötet versei közt szonett, rondó, időmértékes vers és prózai költemény is található. A költői parafrázisok, többszörös irodalmi utalások, az intertextualitás jellemzik Fekete Vince költői szövegeit, ezt illusztrálva olvasta fel Csutak Judit a Film című verset, amelyet a költő Lövétei Lázár Lászlónak ajánl, de a versben Babits és Csokonai versszövegeire való utalás is jelen van.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57099-a-vak-visszhang-csikszeredai-akusztikaja
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/329/fekete-vince-vak-visszhang-cimu-kotetet-mutattak-b
Karácsonyi gyöngyvarázs: kiállítás a Gyöngyitisz klub újabb alkotásaiból
Adventi fények, illatok, dallamok címmel az ünnepre hangolódás jegyében várták a Kájoni János Megyei Könyvtár könyvtár előadótermébe 2015. december 4-én az érdeklődőket. A Gyöngyitisz gyöngyfűző klub tagjai által készített, modern, különleges gyöngyékszerekből nyílt meg az immár hagyománnyá váló adventi kiállítás. Berényi Erzsébet köszöntötte a megnyitóra összegyűlt népes közönséget, az esemény hangulatához a Nagy István Művészeti Szakközépiskola diákjai és tanáruk, Kovács László előadásában elhangzó klasszikus zenedarabok is hozzájárultak. A 2010-től működő klub 2011 elején szervezte meg a könyvtárban az első gyöngyfűző tanfolyamot. Berényi Zsófia könyvtáros, a klub kitalálója és vezetője azóta rendszeresen megszervezi a klubtagok találkozóit a könyvtárban. A kezdeményezés mára mozgalommá szélesedett, a klubtagok által készített gyöngyékszerek pedig egyre változatosabbak és különlegesebbek.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/325/advent-fenyei--karacsonyi-gyongyvarazs-kiallitas-a-gyongyitisz-klub-ujabb-alkotasaibol
Macalik Ernő fitoterapeuta Gyógyító növények a házipatikában címmel tartott előadást
Az advent és a téli ünnepek hangulatát aromás gyógynövények és gyógyteák illatával idézte fel Macalik Ernő biológus, fitoterapeuta érdekes, színes és tartalmas előadása, amelyet Gyógyító növények a házipatikában címmel tartott 2015. december 3-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A karcfalvi füvesemberként is emlegetett előadó Magyar Örökség-díjas gyógynövényszakértő, ezúttal is magával ragadta a közönséget, vetítéssel kísért előadásával betekintést nyújtva a gyógyító növények gazdag kincsestárába, a gyógyteák elkészítésének titkaiba. A jelenlevők 12 aromás gyógynövény illatával is megismerkedhettek, az előadás után pedig egy csésze finom, aromás tea mellett beszélgethettek Macalik Ernővel.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/326/adventi-illatok-macalik-erno-fitoterapeuta-gyogyito-novenyek-a-hazipatikaban-cimmel-tartott-eloadast
Módszertani nap a maroshévízi George Sbârcea Városi Könyvtárban
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a maroshévízi George Sbârcea Városi Könyvtár közös szakmai rendezvényeként került sor 2015. november 27-én a Maroshévíz és környéke könyvtárosai számára szervezett módszertani találkozóra. A találkozó fő témái a következők voltak: Az olvasás népszerűsítése a fiatalok körében - Hargita megye részvétele a 'Bătălia cărţilor' nevű országos olvasóversenyen; 'Állománynyilvántartási egyszeregy' - a könyvtári törvény legfontosabb számszerű előírásai; Beszámolók sikeres könyvtári projektekről. A Kájoni János Megyei Könyvtár a jövőben is követni kívánja a megye különböző könyvtáraiban szervezett módszertani találkozók hagyományát.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/324/modszertani-nap-a-maroshevizi-george-sbarcea-varosi-konyvtarban
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Adventi történetek idén is - Várakozz könyvekkel, varázsolj betűkkel!
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gyermekrészlege újra meghirdette karácsonyváró olvasásnépszerűsítő programját diák olvasóinak, Adventi történetek címmel, Várakozz könyvekkel, varázsolj betűkkel! mottóval.
2015. december 2-tól tizenkét napon át egy-egy történet és megfejtést igénylő feladat várta a résztvevőket. Két korosztályt hívtak játékra: a 8–12 és a 13–15 éveseket. A szövegeket a Gyermekkönyvtárban lehetett megtalálni, a megfejtést is oda kellett bevinni. Bármikor be lehetett kapcsolódni, akár egy-egy napra is. A feladványok, szövegek nem voltak összefüggőek.
December 11-én és 18-án 16,30-tól került sor a heti szövegek nyilvános felolvasására, utóbbi alkalom a programzáró rendezvényt jelentette, amelyen a városból különböző területeken dolgozó, a résztvevők által ismert meghívottak olvastak fel. A felolvasásokra érkező gyermekeknek apró ajándékkal kedveskedtek a szervezők.
A program 2015-ös kiadásán is, akárcsak 2014-ben, közel száz diák vett részt. Idén külön díjazták a kreatív feladatok kategóriájában a legjobb rajzok, külön a legjobb fogalmazások készítőit-szerzőit, illetve külön azokat, akik mind rajzban, mind fogalmazásban ügyeskedtek. A legkitartóbb, legszorgalmasabb játékosok közül sorsolással választották ki azt a szerencsés kettőt, akit tartalmas ajándékcsomaggal jutalmaztak, illetve részvételt nyertek a könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum szervezésében 2016 nyarára tervezett olvasó- és kézműves táborban.
Az érdekes és értékes jutalomkönyvek a kolozsvári Koinónia, valamint a csíkszeredai Gutenberg és Pallas-Akadémia könyvkiadó adományaként jutottak a díjazottakhoz, a felolvasások jó hangulatát pedig a sepsiszentgyörgyi Aria cukrászda finom pogácsái fokozták. A gyermekek (15 éves korig) a vetélkedő időszakában ingyenesen iratkozhattak be a könyvtárba.
Forrás, a nyertesek felsorolása, illetve fotók itt: http://tinyurl.com/hveyfh6
Vak visszhang: Fekete Vince válogatott verskötetének bemutatója
Fekete Vince Vak visszhang című válogatott verskötete (Sétatér Könyvek, Kolozsvár, 2015) bemutatójának színhelye volt 2015. december 3-án a sepsiszentgyörgyi Tein teázó és kávéház, társszervezésben a könyvtárral. A meghívott beszélgetőtársa Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Én verseknek ezeket és ennyit gondolok – vonta meg költői pályájának nagyon szigorú határát Fekete Vince. Épp húsz éve debütált, a Kolozsváron tömörülő híres transzközép nemzedék tagjaként 1995-ben jelent meg első kötete, a Parázskönyv: már az abban közölt verseken érezhető volt, a maga útját járja – vezette fel a beszélgetést Szonda Szabolcs, mintegy zöld jelzést adva a nosztalgiázó emlékezésre. És Fekete Vince szívesen mesélt is arról a „hőskorszakról”, amikor a Bretter György Irodalmi Körben keményen bírálták egymás verseit, „sokszor igazságtalanok voltunk, néha mellélőttünk, de mindig őszinték”.
Kiemelendő és mindenképp értékelendő, hogy – a régi hagyományt felelevenítve – a versek felolvasását színművészre bízta Fekete Vince, Kolcsár József személyében pedig megfelelő partnert is talált: oly elemi erővel, bele- és átéléssel adta elő a színész a verseket a meglehetősen kisszámú közönség élvezetére, hogy még a költőt is meglepte.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/86779/ezek_es_ennyi_fekete_vince_uj_kotetenek
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/gt54825
Könyvbemutató: Fejezetek a zágoni báró Szentkereszty család életéből
Több helyszínen – Zágonban, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön – mutatták be a nemrég megjelent „... Hagyatékul hagyod utódaidnak ...” Elvetélt álmok nyomában – Fejezetek a zágoni báró Szentkereszty család életéből című könyvet. A méretében és súlyában is tekintélyes kötetet a Balog László, Málnási Levente, Sándor Lajos Levente és Kovács Márta Mária szerzőcsoport írta. A Veress család kiadásában jelent meg, kiadásának évét 2016-ra datálták.
Az eddig is ismert, különböző nyomtatott forrásokban részben már megjelent családi adatokat tömörítik egy kötetbe a szerzők. Lényegében nyitott kaput hagy a további kutatásokhoz – nem ír a család ősi eredetéről (családalapítóként a bárói címet nyert I. Andrást említi, nem mutatja be a további felmenőket, a család származási helyét, nem esik szó a korábbi nemesi címről és címerről). Dokumentumokkal alátámasztott tisztázásra vár a zágoni vagyon elnyerésének körülménye. A báró Szentkereszty család nagy „bűnének” róják fel sokan, hogy a császárt szolgálva kapott birtokot Zágonban. Ez azonban csak részben igaz, a Szentkeresztyek munkásságukkal, hivatali, társadalmi és hadi szerepvállalásukkal mindig az erdélyi magyarságot szolgálták, ezért számos elismerésben részesültek. Csupán ezeknek a részleteknek az alapos kutatása újabb kötetnyi értékes adatot eredményezhet.
Forrás: http://tinyurl.com/jq5drsf
http://www.3szek.ro/load/cikk/86858/betekintes_a_zagoni_baro_szentkereszty_
Irodalom a harmadik pulzArt fesztiválon
Rangos írók, költők tisztelték meg jelenlétükkel a pulzArt kortárs összművészeti fesztivál harmadik kiadásán (2015. december 10–13.) az érdeklődőket, a könyvtár társszervezésében. Mindannyian először léptek színre, egyéni író-olvasó találkozón, Sepsiszentgyörgy közönsége előtt. A rendezvényeket élénk érdeklődés kísérte.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/article/339_literatura_la_pulzart_3/
Tiltott történetek – Közönségtalálkozó Petru Cimpoeşu íróval
2015. december 11-én Adrian Lăcătuş brassói író, irodalomkritikus beszélgetett a Tein teaházban és kávézóban a meghívottal.
Petru Cimpoeşu 1952-ben, Vaslui-ban született. A kritika és az irodalmi közvélemény a Mircea Cărtărescu nevével fémjelzett „nyolcvanas nemzedékbe” és az utóbbi évtizedek román irodalmának élvonalába sorolja. Első prózakötete Amintiri din provincie (Vidéki emlékek) címmel jelent meg 1983-ban, és elnyerte a Jászvásári Írók Egyesülete nagydíját. Bár korai művei kedvező kritikai fogadtatásban részesültek, az igazi áttörésre 2000-ig, a Povestea Marelui Brigand (A Nagy Haramia története), majd a Simion liftnicul (Simion, a panelszent) megjelenéséig kellett várnia. Utóbbi regényét a román megjelenés után nem sokkal számos európai nyelvre lefordították, 2007-ben Csehországban az év könyvévé választották, és a Magnesia Litera díjjal tüntették ki. Magyarra Szőcs Imre, a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársa fordította.
Hangok folyóján – Közönségtalálkozó Tóth Krisztina költővel, íróval
2015. december 12-én a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében beszélgetett Pieldner Judit irodalomkritikus a meghívottal.
Tóth Krisztina (1967, Budapest): nemzetközileg elismert, József Attila- és Artisjus-díjas, a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával kitüntetett költő, író, műfordító, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója. Számos verseskötet (Őszi kabátlobogás, 1989; A beszélgetés fonala, 1994; Az árnyékember, 1997; Porhó, 2001; Síró ponyva, 2004) és prózakötet (Vonalkód, 2006; Hazaviszlek, jó?, 2009; Pixel, 2011; Pillanatragasztó, 2014) szerzője. Művei angol, francia, német, spanyol, finn, szerb, cseh, lengyel fordításban is megjelentek. A magyar költészet tárgyias hagyományának megújítója, prózáját ritka narratív pontosság jellemzi, stílusa nincs híján sem élnek, sem humornak.
Sajtóvisszhangok: http://www.3szek.ro/load/cikk/87042/szovegek_es_hetkoznapok_pulzart (Szövegek és hétköznapok)
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/73226-vonalkd-sznetei.html (A vonalkód szünetei)
http://www.pulzart.ro/toth-krisztina-szemelyes-talalkozas-ereje (Személyes találkozás ereje)
Történetek és hézagok – Közönségtalálkozó Vida Gábor íróval
2015. december 13-án a Tein teaházban és kávézóban beszélgetett Hubbes László egyetemi oktató a meghívottal.
Vida Gábor (1968, Kisjenő): Arany János- és Artisjus-díjas erdélyi magyar prózaíró, a Látó marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat próza rovatának szerkesztője. Kötetei: Búcsú a filmtől, 1994; Rezervátum, 1998; Fakusz három magányossága, 2005; Nem szabad és nem királyi, 2007.
Hagyományos prózát ír. Példaképeinek a klasszikus szerzőket tekinti (Jókai, Mikszáth, Krúdy, Móricz, Kemény Zsigmond, Hamvas Béla, Platón, Dosztojevszkij, Jack London), több interjúban is elhatárolódik a posztmodern irodalomtól.
Sajtóvisszhangok: http://www.3szek.ro/load/cikk/87051/vida_gabor_iroasztala_mellett_pulzart (Vida Gábor íróasztala mellett)
http://www.pulzart.ro/erdely-hatarai-az-irodalomban (Erdély határai az irodalomban)
Egy hegy megy – Közönségtalálkozó Oravecz Imre költővel, íróval
2015. december 13-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében beszélgetett Tamás Dénes író a meghívottal.
Oravecz Imre (1943, Szajla): Kossuth-díjas és Prima-díjas magyar költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Alkotásai általában valaminek a hiánya köré épülnek: nagyon gyakran írásainak szereplői, gondolataik a gyermekkori teljességérzetünk hiányát idézik fel. Valahová tartozni létfontosságú, és a szülőfalujából kiszakadt szerző életművét végigkíséri az otthon keresésének motívuma, a vonatkozó trauma elviselhetővé tételének lehetőségei. Szilasi Lászlót idézve „van ebben a vízióban (...) valami felemelően, szeretetteljesen és részvéttel telien embertelen”.
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/73314-hazatr.html (Az örök hazatérő)
http://www.pulzart.ro/az-irodalomnal-fontosabb-az-elet (Az irodalomnál fontosabb az élet)
http://www.3szek.ro/load/cikk/87052/pulzart:_a_mindig_hazatero_oravecz_imre_sepsiszentgyorgyon (A mindig hazatérő)
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
2015. december 7. és 31. között könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők a karácsonyi témájú könyvtári dokumentumokból.
A kézdivásárhelyi könyvtár is készült a karácsonyra. Két korosztály számára szerveztek Meseklubot. Ennek témája Luca napja volt, ugyanakkor karácsonyfadíszeket is készíthettek a gyermekek. Ugyancsak a könyvtár karácsonyi kezdeményezése volt az olvasójegyek ajándékozása.
2015. december 15. és 23. között minden felnőtt olvasó, aki igényelte, kapott a könyvtártól kölcsön egy becsomagolt meglepetéskönyvet, olvasni az ünnepekre.
Az RMDSZ Kézdiszéki Nőszervezetének évzáró rendezvényén baráti hangulatban elevenítették fel a hagyományos ízvilágú és összetételű szaloncukor készítésének folyamatát a könyvtár felújított pincéjében.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár
--A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium vendége volt Tompa Andrea író
A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanárai 2015. december 16-án délután négy órától fogadták a Fejtől s lábtól szerzőjét, Tompa Andreát. ‘Az írónővel Albert Csilla, a gimnázium egykori diákja és Dimény Áron színészek jöttek, akik részleteket olvastak fel a nemrégiben közösségi térré alakított Magház Klubteremben. A vendégeket Bara Katalin magyarszakos tanárnő fogadta. A jelenlévők a regény vagy a felolvasás nyújtotta élményekről tehettek fel kérdéseket, ezekkel együtt a közel három óra kellemesen telt. Az írónő a kérdések mindegyikére készségesen válaszolt, így nemcsak a regény titkairól kaptunk általános képet, hanem annak elkészítéséről is, egyáltalán arról az univerzumról, amelyben megszületett a könyv. Jól látszott, hogy alapos és kidolgozott munka eredménye, ezért vált olvasmányossá. Könnyen betekintést lehetett nyerni a férfi és a női szereplők tulajdonságainak felvázolásába, a kortörténeti nevezetességek ábrázolásába, a háború előtti és alatti feszültségek érzékeltetésébe stb. A szereplők történetére utalva elmondta, hogy mindenkinek saját magának kell megküzdenie élete ügyes-bajos dolgaival, mert a problémák elintézése elsősorban magányban és csendben zajlik. Ugyanakkor a várakozás hatja át, főleg a véletlenszerű találkozásokból kialakulóban lévő szerelmet, amelynek beteljesedése is kérdésessé válik. Főhőseiknek az írónő követhető utat rajzol ki a kezdetleges családi elszakadástól a felnőtté válásig. Hiszen az élet bármit is hoz, azt megélni kell, és nem várakozni, vagy bármit is tartogatni belőle, mert a múltat nem lehet visszahozni, a jövővel meg nincs amit kezdeni. Természetesen a regény a múltban játszódik, de amint első regénye is, minden problémájával együtt inkább a jelen tükrében szól az emberekhez.
Nagy élményben részesült a gimnázium. Köszönet mindazoknak, akik kivették a részüket a rendezésből. Örültünk, hogy köztünk lehetett Tompa Andrea, és hogy Albert Csilla és Dimény Áron színészek segítségével utazhattunk a múlt eme szögeletébe.’
Forrás és fotók: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2015/12/vendegunk-volt-tompa-andrea.html
--A Kriterion Könyvkiadó estjei
A kolozsvári Kriterion Könyvkiadó évek óta együttműködő partnere a magyar nemzeti könyvtárnak. Az Országos Széchényi Könyvtárral közösen indította útjára – többek között –a Kuncz Aladár Összegyűjtött Munkái című hézagpótló sorozatot (sorozatszerkesztők Boka László és Filep Tamás Gusztáv). A kiadó hagyományosan az erdélyi kisebbségi magyar irodalom elkötelezett megjelentetője alapítása óta, másfelől pedig a szépíró, kritikus, fordító és értekező Kuncz Aladár hagyatékának egy jelentős része az OSZK-ban található. A sorozat eddig napvilágot látott köteteit, a Fekete kolostort és az Egy márványdarabot, irodalmi és filológiai csemegéket, felfedezéseket és a jövőre vonatkozó terveket is megismerhettek az érdeklődők 2015. december 8-án 16,30-tól. Másnap, december 9-én, szintén 16,30-tól, a Kriterion Kiadó egyéb újdonságait mutatták be ugyanott, az OSZK VIII. emeleti társalgójában.
Forrás: http://www.oszk.hu/rendezvenyek/kriterion-konyvkiado-estjei
Via: Róth András Lajos, rmke-levelezőlista
--Marosi Philobiblon – november végén zajlottak a Maros Megyei Könyvtár napjai
Marosvásárhelyen 2015. november 23-án kezdődött a Maros Megyei Tanács és a Maros Megyei Könyvtár által szervezett egyhetes kulturális rendezvénysorozat, a Marosi Philobiblon – Maros Megyei Könyvtár napjai. Ennek keretében számos rendezvényre, diákvetélkedőre került sor. Volt szakmai kollokvium, díjátadó ünnepség, gyerek- és ifjúsági program, tárlatnyitó és mesemondás, mind a román, mind a magyar nemzetiségű gyerekek számára. A rendezvénysorozat szervezésében a könyvtár kövesdombi, Kárpátok sétányi és Párkány negyedi kirendeltségei is részt vettek. A Könyvek harca című vetélkedő keretében a 11–13 és 14–18 éves magyar diákok versenyének döntőjére került sor. A könyvtár gyermekrészlegén Cristian Pop képregény-kiállítása nyílt meg, a gyermekek olvasási kedvét felkeltő projektet is indítottak. A magyar diákok románnyelv-tanulását elősegítő, Játék a szavakkal című programpontra is sor került. A rendezvénysorozat fontos részét képezték a könyvbemutatók. Gabriel Sala romákkal foglalkozó kötetét, valamint Cristian Stamatoiunak a román dramaturgia francia hatásait taglaló munkáját mutatták be, valamint a Maros Megyei Könyvtár régi, külföldi köteteit bemutató katalógusát ismertették. A könyvtár Pro Libro Senator okleveleit is átadták azon a héten. 2015-ben az intézmény rangos elismerését Kuszálik Péter és Maria Ploeşteanu vehette át. Elsőként adták át 2015-ben a Diploma Pro Libro Spe oklevelet, ezúttal Maria Bucşa diáklánynak.
Forrás és részletes program itt: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/maros-megyei-k%C3%B6nyvt%C3%A1r-napjai
--Biblioterápiát indít a Maros Megyei Könyvtár
A projekt első, kisgyermekeknek szóló része a Maros Megyei Könyvtár napjai keretében zajlott, 2015 novemberében, amikor egy önkéntes meséket olvasott a marosvásárhelyi dr. Bernády György Általános Iskola tanulóinak. A biblioterápia célja, hogy a gyermekek megtanuljanak beszélni a nyilvánosság előtt, szöveget elemezni, illetve megkedveljék az olvasást. Havonta kétszer egy önkéntes meséket fog olvasni, ezt beszélgetés követi, és a gyermekeket arra bátorítják majd, hogy találjanak ki más befejezést a megismert történetnek. A projekt 2016 januárjától magyar nyelven is zajlik. A kivitelezésben a Mentsétek meg a gyermekeket! Alapítvány és a dr. Bernády György Általános Iskola segíti a könyvtárat.
Forrás: http://marosvasarhelyiradio.ro/hirek/biblioterapiat-indit-a-maros-megyei-konyvtar.html
Via: Könyvtárosok (https://www.facebook.com/groups/312261069629/10153832816969630/)
--Székelyudvarhelyen közel kétezren igényeltek új olvasói kártyát 2015-ben
Közel kétezren igényeltek 2015-ben új olvasói kártyát a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, több mint négyezer aktív olvasójuk van. A szép számú udvarhelyi könyvtárlátogató közösségre jól kialakult olvasókultúra jellemző – mondta el Rendi Éva, az intézmény könyvtárosa a Székelyhon portálnak. A szórakoztató irodalom mellett egyre többen olvasnak szépirodalmat, de szakkönyveket is. A könyvtárnak ebben az évben több mint négyezer aktív olvasója volt – többségük nő –, akik közel negyvenezer kötetet kölcsönöztek. Mindamellett, hogy jobbára a média és a közösségi portálok alakítják az olvasói igényt, a könyvtár munkatársaitól is sokan kérnek és kapnak ajánlásokat. Ilyenformán részt vesznek a helyi olvasói kultúra formálásában. A legaktívabb könyvtárlátogatók a nyugdíjasok. Bár nem lehet ugrásszerű növekedésről beszélni, a 2015-ben igényelt közel kétezer olvasókártya jó része gyermekekhez került. A helyi tanintézetek is rendszeresen szerveznek csoportos könyvtárlátogatásokat. Főként délutánonként látogatják a játéktermet felnőttek és gyermekek. 'Kisgyermekes családok éppúgy eljönnek társas szórakozásra, mint középiskolások vagy felnőtt baráti társaságok' – tájékoztatta Rendi Éva a portált. Vannak pedagógusok, akik szervezett iskolai csoportokat kísérnek el társasjátékozni. Az intézmény munkatársa elmondta, saját forrásból ebben az évben csak tíz könyv megvásárlására futotta, pályázatokból sikerült közel hatszáz kötettel gazdagítaniuk a meglévő állományt.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/igenyes-az-udvarhelyi-olvasokozonseg
KITEKINTŐ
--Tízéves terv az OSZK átköltöztetésére
A 2014-ben meghirdetett Hauszmann-terv nemcsak a budai Vár felújításáról szól, hanem értékmentésről, a magyarság ezeréves államiságának bemutatásáról, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint. A Hauszmann-tervhez kapcsolódóan nemcsak a beköltözések, hanem a Várból való kiköltözések is érdekesek: például az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) távozása a palota krisztinavárosi szárnyából. Tüske László főigazgató elmondta: ők egyáltalán nem bánják a költözést, sőt, tizenöt éve erre várnak. Tájékoztatása szerint újra közel szeretnének kerülni törzsolvasóikhoz, az egyetemi diáksághoz, ezért a Magyar Nemzeti Múzeum mögötti úgynevezett Palotanegyedbe költöznének. Tüske ismertetése szerint az intézmény a Pollack Mihály tér, Bródy Sándor utca, Szentkirályi utca és Múzeum utca között elhelyezkedő palotákban, illetve az itt felhúzandó új épületben kapna helyet. Legtöbb olvasójuk a közeli egyetemek diákjai, oktatói közül kerül ki, akiktől így karnyújtásnyi távolságra lennének – mondta a főigazgató. Ám kiemelte: ez csak az egyik oka a költözésnek. Tüske László ismertetése szerint legalább ennyire fontos érv, hogy a jelenlegi, várbeli székhelyük infrastruktúrája elavult, a gépészeti berendezések harminc-negyven évvel ezelőttiek, hatalmas összegeket emészt föl az intézmény fenntartása, és ha a helyén maradna a közgyűjtemény, akkor is teljes fölújításra szorulna. (…) 2016 januárjában ötletpályázatot írnak ki az új nemzeti könyvtárra, a főigazgató a maga részéről modern, nyitott, átriumos, több helyszínes, ifjúsági és kulturális központként is működő intézményt képzel el. Kiemelte: a tervezés, a tulajdonviszonyok rendezése, az építés és a rendkívül összetett egyéb feladatok miatt szerinte a 2020-as évek közepére valósulhat meg a teljes átköltözés. Addig is rendbe kell tenni a könyvtár informatikai rendszerét, hogy magas színvonalon tudják kiszolgálni a napi ötvenezer látogatót. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár 2015 decemberében jelentette be: az OSZK költözésének előkészítése a 2018-ig megvalósuló első ütemben 14-15 milliárd forintot emészthet fel.
Forrás: http://mno.hu/politika/vissza-a-gyokerekhez-1319203
--Kortárs-költőverseny erdélyiekkel
A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2015. december 8-án átadták a 2015-ös év Kortárs-díjait, valamint a Kortárs-költőverseny eredményhirdetése is megtörtént. Az estet Pécsi Györgyi, a Kortárs folyóirat versrovatának szerkesztője nyitotta meg, a díjakat pedig Thímár Attila főszerkesztő adta át. A Kortárs-költőverseny hagyománya mindössze négy évre nyúlik vissza, ám egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A tavalyi költőversenyen Báthori Csaba, Tandori Dezső, Markó Béla, Orbán János Dénes, Fenyves Marcell, G. István László, Tőzsér Árpád, Fekete Vince, Zalán Tibor, Reményi József Tamás és Tarján Tamás vett részt, hárman közülük erdélyiek: Fekete Vince, Markó Béla, Orbán János Dénes. A résztvevőknek Kálnoky László Shakespeare XIX. Henrik című műfordítás-paródiájának szellemiségében kellett alkotniuk. Mindez valóban nagy kihívás, hiszen mint tudjuk, a paródia paródiáját nem kis feladat megalkotni. A felkért költők, illetve irodalomtörténészek azonban nagyon eredeti parafrázisait adták a 'nyelvgyötrő mester' 'Ó, süh! Pém! Piha! / Szotykon vatyorgó, páhás veckelem!' kezdetű sorainak, a népes közönség kiváló szórakoztatására. Kálnoky László sorai újragondolásának jutalmául Ambrus Lajos szerkesztő borával, valamint Ruttkay Sándor, Erdős János, Krizbai Sándor, Miklós Árpád, Alföldi László, T. Horváth Éva, Csengery Béla, Mayer Éva, Damó István és Kovács Johanna különleges grafikáival gazdagodhattak a versenyzők. A költőverseny díjazottjai: Báthori Csaba, Fekete Vince, Fenyves Marcell, G. István László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Reményi József Tamás, Tarján Tamás, Tandori Dezső, Tőzsér Árpád és Zalán Tibor.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/2664-kort%C3%A1rs-k%C3%B6lt%C5%91verseny-erd%C3%A9lyiekkel.html#.Vnkvgfl97cu
http://magyaridok.hu/kultura/nyelvgyotres-magas-fokon-216763/
--Folytatódott a Mikes Kelemen Program 2015-ben is
A Mikes Kelemen Program a 2015. évben is folytatta munkáját, amelynek célja, hogy a diaszpórában élő magyarok megsemmisüléstől veszélyeztetett könyvtári, levéltári hagyatékait és felajánlott magyar vonatkozású dokumentumokat rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák, és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. 2015-ben a gyűjtési munkálatok kiegészültek a diaszpóra magyar közösségeiben végzett történeti kutatásokkal. A program a Miniszerelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága irányításával, valamint az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai felügyeletével zajlik. New Brunswickban (Amerikai Egyesült Államok) a raktár, amelynek az American Hungarian Foundation Archives (American Hungarian Heritage Center) ad helyet, 2015. november 15. és 2016. február 15. között várja a már nem használt, magyar vonatkozású könyveket, dokumentumokat, hagyatékokat. Ezt követően ezeket elszállítják Magyarországra, ahol az OSZK veszi gondozásba őket. Az adományokkal elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményét egészítik ki, valamint a kárpát-medencei könyvtárakban és iskolákban fogják elhelyezni. A tervekben szerepel továbbá olyan magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények támogatása a beérkezett felajánlások által, amelyek már eddig is jelentős emigráns gyűjteménnyel rendelkeztek.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
--Bemutatkozik a Kőrösi Csoma Sándor Program egyik ösztöndíjasa
Cvetanovic Milán a Délvidékről, Vajdaságból érkezett az Amerikai Egyesült Államokba, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként. Öt évig tanársegédként dolgozott az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának Földrajz Tanszékén. Célvárosa a pennsylvaniai, 1500 lelket számláló Ligonier, ahol feladata a Bethlen Archívum állományának rendszerezése, kategorizálása és digitalizálása. Munkája során Pittsburgh-ban és Toledoban is fog kutatni. Mivel Délvidéken Milán is a magyar kisebbség tagjaként nőtt fel, megérti azokat a problémákat Amerikában, amelyek vegyes házasságokban adódnak a nyelvhasználattal kapcsolatban. Együttérez azokkal, akiknek a szülei nem adták tovább az anyanyelvet. Európában az vallja magát magyarnak, aki magyarul beszél, az Államokban viszont nem csak a nyelv, hanem a hagyományok, a néptánc ápolása is kapocs lehet a magyarsághoz. Milán meglepődött a Bethlen Archívum állományának nagyságán, amikor először találkozott az összegyűjtött anyaggal. Kb. húsz évvel ezelőtt került át kategorizálva a levéltári állomány New Jersey-be, azóta sem a személyes könyvtári anyagok, sem a magyar református egyházzal kapcsolatos anyagok nem voltak rendszerezve, ezért nagy munka vár rá minden nap az állomány szelektálásában. Feladata, hogy kiválogassa azokat a könyveket, amelyeket a Mikes Kelemen Program által szállítanak Magyarországra vagy a Kárpát-medencébe. Sok szépirodalmi művel is találkozik, illetve püspöki levelezési anyagokkal, s előkerülnek fényképek is, amelyeket próbálnak azonosítani. Rábukkant egy 1743-as kiadású vallási témájú könyvre is, illetve a levelezési archív anyagok között találkozott az argentínai magyar lelkészek levelezéseivel, akik az 1986-87-es árvíz során kértek segélyt Chacóból az amerikai magyaroktól. Jelentősebb kollekció gyűlt össze az Amerikában kiadott magyar lemezekből is, amely a magyar népzene értékét őrzik a magyar diaszpórában.
Forrás: http://www.bocskairadio.org/bemutatkozik-milan-cvetanovic-a-korosi-csoma-sandor-program-osztondijasa/
https://www.nemzetiregiszter.hu/bemutatkozik-cvetanovic-milan-a-korosi-csoma-sandor-program-osztondijasa
Via: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
--Értelmiség a lét minimumán: diplomás kukázók – a kulturális szféra helyzetéről a NOL
A Népszabadság vezető cikkében foglalkozott 2015. december 3-án a kulturális szféra közalkalmazottainak helyzetével:
'A kulturális szféra közalkalmazottainak nyomora szinte láthatatlan, rajtuk kívül alig érzékeli valaki, miközben helyi közösségekben munkájuk sokszor esszenciális. A művelődésszervezőknek, könyvtárosoknak egyre több és fontosabb a dolguk, de közben közülük sokan nyugdíjas szüleik segítségére szorulnak. Már ha kitartanak, és nem hagyják el az országot. A humán tőke kivándorol – figyelmeztet érdekképviseletük.
Gulyásné Rózsahegyi Gyöngyi azt mondja, neki könnyű, ő hobbi-könyvtáros. Ezért nevét és arcát is vállalva hajlandó beszélni arról, milyen körülmények között élnek a közgyűjteményi alkalmazottak. A munkát főállásban végzi ugyan a pécsi Apáczai Nevelési Központ (ANK) bibliotékájában, 32 éve van a pályán, de nem a havi nettó 120 ezerért csinálja, hanem mert szereti. (…) A közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) és a művelődési házak dolgozóinak a Medgyessy-kormány 2002-es nagy közalkalmazotti béremelése óta érdemben nem nőtt a jövedelmük. A 2008-as, csekély mértékű emelést mára régen elnyelte az infláció, a 2002-es vagy 2008-as fizetések ma reálértéken jóval kevesebbet érnek, mint 7 vagy 13 évvel ezelőtt.
Valamivel több mint 15 ezer ember dolgozik ezen a területen – tekintélyes a leépülés a rendszerváltás óta, amikor még mintegy 40 ezren voltak. Ahogy a létszám csökken, úgy gyarapodnak az egy emberre jutó feladatok. Akad jó pár olyan integrált könyvtár, művelődési ház, helytörténeti gyűjtemény is kisebb településeken, ahol minden munkát egy-két ember végez.'
A Népszabadság által megkérdezettek közül Gulyásnén kívül senki sem vállalta nevét, arcát.
A 'dolgozói szegénység' élő példáit felvonultató szféra régóta esedékes bérrendezését elvben a kulturális államtitkárság is támogatja, de a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2016-os évi költségvetésben sem talált megfelelő forrásokat. A problémát a kormány a teljes kulturális területre kiterjedő életpályamodell kidolgozásával szeretné megoldani, ennek bevezetése azonban további éveket igényel.' (...) A szakszervezetet vezető Papp Katalin szerint az biztos, hogy 'vannak felsőfokon végzett, főállásban lévő kollégáink, akik munka mellett kukáznak, vannak, akik itthon takarítanak, vannak, akik átjárva Ausztriába vagy elhagyva hazájukat már főállásban bébiszitterek külföldön'.
Forrás és teljes cikk itt: http://nol.hu/belfold/ertelmiseg-a-let-minimumam-diplomas-kukazok-1578005
--Izlandi hagyomány: karácsony esti könyvajándékozás és olvasás
Az izlandiak hagyományból ajándékozzák egymást könyvekkel karácsonyestén - és utána olvasnak is. A szokást Jolabokaflod-nak, karácsonyi könyváradatnak nevezik. Talán nincs is az izlandiaknál literátusabb nép. A lakosok közel 10%-a ad ki saját könyvet. A megfogható könyvet kedvelik, így az e-könyvek jóval kevésbé fogynak, mint például az Amerikai Egyesült Államokban.
Forrás: http://www.treehugger.com/culture/icelanders-give-books-christmas-eve.html
Via: KIT-hírlevél, 2015/46., 2015. december 22.
HAZAI
--Hazája: Székelyföld – beszélgetés Ferenczes István költővel
A Háromszék napilap Életutak rovatában Ferenczes István költővel, íróval, a Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztőjével a 'ráfordított' emberöltőnyi időről, illúziókról, újrakezdésekről és Arghezi székely édesanyjáról olvashatunk beszélgetést.
Ferenczes István Csíkpálfalván született 1945. január elsején (valójában 1944. december 26-án). Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a középiskolát a bánsági Lugoson, miután kulák származása miatt nem vették fel egyetlen székelyföldi középiskolába sem. A főiskolát Kolozsváron végezte biológia szakon 1967-ben, utána egy éven át a szülőfalujában tanított. Az 1968-as megyésítéskor a frissen alakult megyei napilap, a Hargita újságírójaként dolgozott, ahonnan 1975-ben politikai okokból eltávolították, 1979-ig szakirányító volt az Agronómusházban. 1979-ben visszakerült a sajtóba. Egyik alapítója volt a csíki RMDSZ-nek. A Hargita megyei művelődési felügyelőség főtanácsosának nevezte ki 1990-ben Andrei Pleşu művelődési miniszter, 1992 és 1996 között szabadúszóként élt, 1996-tól a Hargita Megyei Tanácsnál elnöki tanácsadó lett. 1997-től megalapította a Székelyföld című kulturális folyóiratot, a Hargita Kiadóhivatalt, amelynek 2010-es nyugdíjazásáig főszerkesztője, illetve igazgatója volt. Több mint 20 könyve jelent meg, főleg verseskötetek, de értékes kordokumentumokat tartalmazó publicisztikai és riportkötetek is. Díjai, elismerései: Látó-nívódíj (1993); Szabó Zoltán-díj (1994); Különdíj a Székely apokalipszis c. riportsorozatért (1995); József Attila-díj (2001); Balassi Bálint-emlékkard (2005); Arany János-díj (2012); Magyarország Babérkoszorúja díj (2015).
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/87345/hazaja:_szekelyfold_ferenczes_istvan_koltovel_a_%E2%80%9Eraforditott%E2%80%9D_emberoltonyi_idorol
http://erdely.ma/kultura.phpid=197522&cim=hazaja_szekelyfold_interju_ferenczes_istvan_koltovel_a_raforditott_emberoltonyi_idorol
--Könyves villamos Jászvásáron
A jászvásári (Iaşi) közlekedési vállalat az Asociaţia Tramclub Iaşi nevű szervezet rendelkezésére bocsátott egy villamost 2015 decemberében, amelyet igazi könyvtárrá alakítottak át. A projekt célja, hogy a város lakóit olvasásra buzdítsák, főként a fiatalokat, akiket arra bátorítanak ezáltal, hogy utazás közben olvassanak. A 'Könyvtár a villamoson' projekt Romániában egyedülálló kezdeményezés, az első ilyen mozgókönyvtár az országban.
Forrás és fotók itt: http://www.iasialert.ro/comunicate/la-iasi-va-circula-primul-tramvai-cu-biblioteca/
--Európa Kulturális Fővárosa: az előválogatás megismétlését kéri öt város
Az Európa Kulturális Fővárosa cím pályázati előválogatásának megismétlését kéri a román kulturális minisztériumtól a küzdelemben alulmaradt városok közül öt: Marosvásárhely, Craiova, Brassó, Brăila és Iaşi. Közös decemberi közleményük szerint az 'elődöntő' eredménye a pályázatokat elbíráló zsűri két tagjának összeférhetetlensége miatt megkérdőjelezhető. Raluca Velisar és Valentina Iancu ugyanis olyan intézmények munkatársai, amelyek a címre pályázó Bukarest pályázatában is jelen vannak. Mint ismert, az előválogatás után Bukarest, Nagybánya, Kolozsvár és Temesvár maradt versenyben a 14 pályázóból a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címért. Az öt város közleménye emlékeztet: a két zsűritag szavazatai az összes szavazat 16 százalékát jelentik, ami elegendő arra, hogy a főváros pályázatát tisztességtelen módon előnybe juttassa a többi városéval szemben.
Az aláírók szerint a kulturális minisztérium a zsűri tagjai kiválogatásakor az Európai Bizottság egyetlen kritériumát sem tartotta be. Ezért kérik a két, összeférhetetlenséggel gyanúsítható zsűritag lecserélését, illetve az előválogatás megismétlését.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57606-europa-kulturalis-f-varosa-az-el-valogatas-megismetleset-keri-ot-varos
Sepsiszentgyörgy önkormányzata elvi okok miatt nem óvja meg az Európa Kulturális Fővárosa cím pályázati előválogatásának eredményét. Antal Árpád polgármester a Maszol érdeklődésére elmondta: Sepsiszentgyörgyöt is megkeresték azok a vesztes városok - Marosvásárhely, Craiova, Brassó, Brăila és Iaşi - akik tiltakozó jegyzéket küldtek a művelődési minisztériumba, kérve az előválogatás megismétlését. A háromszéki megyeszékhely nem kívánt ehhez az akcióhoz csatlakozni, annak ellenére, hogy tartalmi szempontból egyetértenek a többi várossal, de nem tartják sportszerűnek az eredményhirdetés után kifogást emelni a zsűri összetételével szemben. A sepsiszentgyörgyi elöljáró hozzátette: örülne, ha újabb esélyt kapna a város, hogy versenyben maradjon a kulturális főváros címért, de nem kötne rá nagy értékű fogadást, hogy ez a többi város fellebbezése nyomán megtörténik.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57699-sepsiszentgyorgy-cim-nelkul-is-megvalositja-a-kulturalis-f-varosi-programokat
--A kollektív olvasás története – A Szerb Nemzeti Színház a pulzArton
Lev Tolsztoj Ivan Iljics halála című kisregénye az ember halálhoz való viszonyát, az élet és a halál közötti feszültséget tárgyalja. Tomi Janeič szlovén színházi rendező azonos című produkciója a kisregényt használja alapul, hogy közös félelmünket felvállaljuk, és kollektív olvasás révén szembenézzünk vele. A produkciót a sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztiválon, 2015. december 11-én este mutatták be a Tamási Áron Színház nagytermében. A rendező leszámol a hagyományos színházi konvekciókkal, és olyan performatív színházi élményre hív, ahol előadói-nézői, beszélői-hallgatói szerepek könnyedén felcserélődnek. A produkció számos találkozási lehetőséget hordoz magában: találkozást a szöveggel, az abban rejlő történettel, a színészekkel, a közönséggel és legfőképpen önmagunkkal. A színészek egy adott ponton felkérik a résztvevőket, hogy a kisregényből hangosan olvassanak fel a mellettük ülőknek. Tomi Janeič a jelenlét erejében hisz, abban, hogy ha aktívan bekapcsolódunk az olvasásba, a játékba, jóval több ponton kapcsolódhatunk a szöveghez és az abban megfogalmazott problémához. Egy interjúban kifejtette, hogy szerinte érdemes újragondolni a klasszikus szövegeket, fontos reflektálni arra, hogy mit jelentenek a kortárs társadalom számára.
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=196495
ÉVFORDULÓ
--Márton Áron-emlékévet hirdet a nemzetpolitikai államtitkárság
Márton Áron-emlékévet hirdet a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság, a 2015. december 24-én induló és 2016. december 24-én záruló rendezvények között jubileumi konferenciák, rendhagyó történelemórák és fiataloknak szóló vetélkedők egyaránt szerepelnek. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár 2015. december 10-én Budapesten, a programot meghirdető sajtótájékoztatón elmondta: Márton Áron erdélyi püspök személye nemcsak az erdélyi katolikusokhoz, hanem minden magyarhoz köthető, és bármely felekezethez tartozó ember példaképe lehet. Az emlékév azért indult december 24-én, mert akkor nevezték ki 1938-ban Márton Áront Erdély püspökévé. A programok közül kiemelte: szeretnék, ha 2016. augusztus 28-án, a püspök születésének 120. évfordulóján a világ összes magyar templomában megemlékeznének Márton Áronról és a déli harangszó neki is szólna. Az emlékév világi fővédnökének Áder János köztársasági elnököt, egyházi fővédnökének Jakubinyi György gyulafehérvári érseket kérték fel. Az emlékév finanszírozására 80 millió forintot különítettek el - tette hozzá. Az államtitkár jelezte: a rendezvények koordinálására létrejött egy programbizottság, amelynek elnöke Gaal Gergely, tagja Illésy Mátyás százhalombattai plébános és Gondi Mátyás, a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesület vezetője, az államtitkárság részéről pedig Tóth László főreferens.
Gaal Gergely kiemelte: Márton Áron olyan személyiség, aki az egész keresztény gyökerű európai civilizáció elé példaképként állítható. Kiemelte: az erdélyi püspök minden lehetséges alkalommal felemelte szavát a 20. századi diktatúrák ellen, a fiatalok számára is ikon volt, és a közösségépítést is fontosnak tartotta. Szeretnék életútját, alakját minél több emberhez és kiemelten a fiatalokhoz eljuttatni - jelezte. Kifejtette: az emlékév keretében a konferenciákon, emlékhangversenyeken túl a legmodernebb informatikai és kommunikációs eszközöket is szeretnék használni, például fiataloknak okostelefonokon követhető vetélkedőket szerveznének. A programokat ismertetve kitért arra, hogy 2016. augusztus 28-án Csíkszentdomokoson az ottani egyesülettel együttműködve emlékkonferenciát tartanak, és szeptember 29-én - Márton Áron halálának évfordulóján - Gyulafehérváron szintén lesz egy tanácskozás. Szeretnék a Kárpát-medencei ifjúsági fesztiválokon is megjeleníteni az emlékévet, így jelen lesznek a tervek szerint Tusnádfürdőn is. 2016-ban a krakkói ifjúsági világtalálkozóra az emlékév keretében fiatalokat utaztatnak ki, és az eseményekkel összefüggésben számítanak a Kőrösi Csoma Sándor Program és Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaira. (MTI)
Forrás: http://csikszereda.gov.hu/marton-aron-emlekevet-hirdet-a-nemzetpolitikai-allamtitkarsag
--Gazdag programsorozattal készül a Magyar Írószövetség az 1956-os emlékévre
Gazdag programsorozattal, egyebek mellett konferenciák, középiskolai szavalóverseny, kiállítások, tehetségkutató pályázatok, versszínházi műsor és rendhagyó irodalomórák szervezésével készül az 1956-os forradalom 60. évfordulójára meghirdetett emlékévre a Magyar Írószövetség – mondta Szentmártoni János, a szervezet elnöke Budapesten, 2015. december 28-án. Hozzátette: a tervezett kulturális akciókkal a szélesebb közönség, elsősorban a diákság figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a forradalom szellemi előkészítőjeként milyen fontos szerepet játszottak az 1956-os eseményekben a magyar írók és az írószövetség.
A programok mellett interneten elérhető, 'virtuális emlékszobát' is létrehoznak, amelynek segítségével gazdag dokumentum, kép- és hanganyagot böngészhetnek az érdeklődők. A Magyar Írószövetség tervezi továbbá különféle kiadványok, köztük 1956-os emlékalbum és irodalmi hangoskönyvek megjelentetését is. A szervezet a programok koordinálása érdekében szakmai emlékbizottságot hozott létre, amelynek tagja Szentmártoni János vezetése mellett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Kiss Gy. Csaba eszmetörténész, Erős Kinga kritikus és Salamon Konrád történész. Lezsák Sándor a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: 2016. október végén Írók a forradalomban címmel emléknapot szerveznek a Parlamentben a forradalmi események felelevenítésére, emellett a következő nyári lakiteleki műfordítói tábor témája az 1956-os forradalomnak a költészetben betöltött szerepe lesz.
Az egész éves megemlékezés egyik fő mondanivalója, hogy 1956 a világ első sikeres antikommunista forradalma volt, amely pár nap alatt megdöntötte a megszálló szovjet katonák által Magyarországra kényszerített politikai rendszert - emelte ki az eseményen Salamon Konrád.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57928-gazdag-programsorozattal-keszul-a-magyar-iroszovetseg-az-1956-os-emlekevre
--Jubilált a Kolozsvári Magyar Adás, Boros Zoltáné az első Életműdíj
A kolozsvári TV magyar adása először 1990. január 3-án sugárzott műsort, úgy, hogy a munkaközösség spontánul szerveződött meg. Otthonról hozott felszereléssel kezdtek dolgozni az öt évvel korábban megszüntetett bukaresti magyar adás egykori munkatársai, élükön a stúdió alapítójával, Csép Sándorral – idézte fel a kezdeteket ünnepi beszédében Pákai Enikő főszerkesztő 2015. december 17-én Kolozsváron, a jubileumi rendezvényen. Bardocz Sándor is a hőskorra emlékezett, amelynek ő maga is aktív résztvevője volt: arra, hogy a már évek óta máshol dolgozó egykori rádiósok és tévések a forradalom napjaiban összegyűltek a Donáth úti épület előtt, bementek az üresen álló ingatlanba, és nekifogtak a munkának. A hivatástudat lendítette őket át a kezdeti nehézségeken. A munkaközösség emléklappal köszönte meg Márkus Etelkának és Bardocz Sándornak, hogy a kezdetektől, azaz 25 éve hűségesek a szerkesztőséghez. A Kolozsvári TV magyar adását támogató KTV Egyesület az első főszerkesztő, Csép Sándor emlékére díjat alapított. Az Életműdíjat Boros Zoltán, a bukaresti Magyar Adás nyugalmazott vezetője kapta meg, és Csép Sándor Díjjal jutalmazta a munkaközösség Miklós Sándor vágó munkáját is.
Forrás: és teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index.php/
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Juhász Ferenc költő
Életének 88. évében, 2015. december 2-án elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a nemzet művésze, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja – tudatta lánya, Juhász Anna az MTI-vel.
A Wikipédia szerint Juhász Ferenc indulását, egész pályáját és életművét határhelyzetek formálták. Nemcsak faluja kétnemzetiségű, hanem családja is félig magyar, félig sváb származású. Költői szárnypróbálgatásai a második világháborút követő koalíciós időkre estek, egy történelmi korforduló szülötte. Versei csak rövid ideig kapcsolódnak az örökölt népies eszményekhez, 1954 óta olyan egyéni alkotói világot alakít ki, amely a neoavantgárd kereteit ugyanúgy szétfeszíti, mint a posztmodern irodalmi poétikáját. 1954–1956-ban a forradalom egyik szellemi előkészítője, a forradalom után sokáig nem írhatott, majd viták és vádak tárgya lett. Ezt az életpályát láthatólag súlyos belső és külső konfliktusok kísérték. Juhász Ferenc csak ritkán lehetett boldog író. De nagy áldozatokat követelő határhelyzete nemcsak súlyos terhe, hanem legértékesebb öröksége is. Ez formálta nyitott világszemléletét, amely történelmi-társadalmi és költői válaszait egyaránt meghatározta.
Forrás: http://index.hu/kultur/2015/12/03/meghalt_juhasz_ferenc_kolto/
--Elhunyt dr. Berlász Jenő, történész, könyvtáros
Életének 105. évében, 2015. december 6-án elhunyt dr. Berlász Jenő, történész, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Országos Széchenyi Könyvtár örökös tagja, a Bibliothecarius Emeritus cím tulajdonosa, a Magyar Örökség-díj kitüntetettje, a Budapest IX. kerület Ferencváros díszpolgára.
Dr. Berlász Jenő elsőként kapta meg az OSZK-ban 2000-ben alapított Bibliothecarius Emeritus professzori címet.
A 100. születésnapjára rendezett ünnepségen Bóka B. László köszöntötte, a Berlász Jenő - 100 éves az élő legenda címmel elhangzott köszöntőből idézünk alább:
’Csodálatos ünnepet ülünk, amely mind az Országos Széchényi Könyvtár, mind pedig egy ember életében fontos pillanat. Nem tudnám rövidebben és szebben összefoglalni: centenárium. Hihetetlen öröm, de a könyvtáros szakma nagyszerű kutatója, a történelemtudományok doktora, a 2000-ben Bibliothecarius Emeritus címmel kitüntetett, Szinnyei József-díjas, Magyar Örökség díjjal jutalmazott, Eötvös-koszorúval megtisztelt Berlász Jenő augusztus 28-án ünnepli 100. születésnapját. (…) Olyan alapművek kerültek ki a keze alól, mint az ’Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867’, társszerzőként vett részt a 'Kereszténység védőbástyája' megírásában, ipartörténeti tanulmányai a magyarországi gazdaságtörténet-írás megkerülhetetlen munkái, ahogyan Erdéllyel kapcsolatos gazdaság- és társadalomtörténeti értekezései, könyvtár- és irodalomtörténeti kutatásai is mértékadóak, és azok is lesznek mindig. Berlász Jenőről sok mindent el lehet mondani, azt azonban bizonyosan nem, hogy letűnt volna.' (A köszöntő teljes szövege az OSZK blogján olvasható: http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2011/08/28/berlasz_jeno_szaz_eves_az_elo_legenda)
Rácz Ágnes írása Berlász Jenőről ugyancsak az OSZK blogján olvasható: http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2015/12/18/berlasz_jeno_halalara
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/elhunyt-dr-berlasz-jeno-tortenesz-konyvtaros
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
--Meghalt Nagy-Kopeczky Kálmán, a Cimborák Bábszínház rendező–bábszínésze
2015. december 3-án tragikus hirtelenséggel, agyvérzésben hunyt el Nagy-Kopeczky Kálmán, a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház rendező–bábszínésze. A közkedvelt művész 1972-ben született Sepsiszentgyörgyön, bábrendezői tanulmányait Veszprémben végezte. 1994-ben a Baróti Művelődési Ház Ákombákom bábcsoportjának vezetője, majd 1998-tól a Tamási Áron Színház bábtagozataként induló, mára már Cimborák Bábszínházként ismert társulat művészeti vezetője, rendezője, bábszínésze. Előadásaival, rendezéseivel, bábszínészi tehetségével számtalan gyermeket és felnőttet egyaránt lenyűgözött. Céljaként tűzte ki, hogy Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye gyermekközönségét művészi igénnyel készülő bábelőadásokkal ajándékozza meg, hiszen meggyőződéssel vallotta, hogy 'a bábszínház nagy szerepet játszik egy gyerek érzelmi fejlődésében'. Irányításával a Cimborák társulat számos rangos szakmai elismerésben részesült, többek között 2002-ben a Király Kinga Júlia Tejkút című, Nagy-Kopeczky által rendezett előadással az erdélyi bábszínházak közül elsőként kapta a Nemzetközi Bábművész Szövetség egyik legrangosabb szakmai elismerését, az UNIMA-kisdiplomát.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/aktualis/72848-Elhunyt-Nagy-Kopeczky-Klmn.html
--Elhunyt Jože Hradil szlovén író, műfordító, szótárszerkesztő
Életének 81. évében, 2015. december 18-án, Muraszombatban elhunyt Jože Hradil szlovén író, műfordító, szótárszerkesztő, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagja. Neki köszönhető, hogy Szlovéniában megismerték és megszerették a magyar irodalmat. A muraszombati Pomurska Založba könyvkiadó szerkesztőjeként évtizedes kapcsolatokat ápolt a budapesti Európa Könyvkiadóval. Személyes jó barátja volt íróink, költőink sorának. Ő állította össze a Magyar-szlovén és a Szlovén-magyar szótárt, néhány szlovén költőt ő ismertetett meg magyarul. Csak néhány név azok közül, akiknek a műveit az ő érzékeny fordításában olvashatták Szlovéniában: Jókai Mór, Ady Endre, Petőfi Sándor, Gárdonyi Géza, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Esterházy Péter, Kertész Imre, Lator László, Nádas Péter, Dragomán György. A Vilenicai Nemzetközi Költőtalálkozókon odaítélt irodalmi díj zsűrijének tagjaként (1986 és 2000 között) keményen harcolt azért, hogy kedves magyar szerzői méltó elismerést kapjanak hazájában. Magyarországon a hetvenes évektől Petőfi Sándor-, Ady Endre- és Magyar P.E.N. emlékéremmel, valamint Pro Cultura Hungarica kitüntetéssel jutalmazták munkásságát. Képek arc nélkül című izgalmas családregénye a 2013. évi könyvfesztiválra jelent meg magyarul.
Ezek a száraz adatok azonban mit sem mondanak mosolygós, szeretni való személyiségéről, humoráról, mélységes empátiájáról, segítőkészségéről. Tele volt tervekkel, szinte az utolsó pillanatig azon törte a fejét, mit, kit kellene még lefordítania.
Forrás: http://mta.hu/szima_hirek/joe-hradil-elhunyt-137344/
--Elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró
Életének 85. évében, 2015. december 21-én elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Marosi Barna 1931 szeptemberében született Marosvásárhelyen. A középiskolát szülővárosában, a Református Kollégiumban végezte 1950-ben, majd 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett kémiaszakos diplomát. Újságírói pályáját az Előre szerkesztőségében kezdte rögtön az egyetem elvégzése után, ahol négy évig tevékenykedett. A magyarországi 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartása miatt fegyelmi úton eltávolították a sajtóból. Előbb a bukaresti Reactivul vegyi üzem munkása (1958–59), a marosvásárhelyi cukorgyárban kémikus (1959–68), majd 1968-tól az Előre utazó riportere volt. 1989 decemberétől 1993-ig a Romániai Magyar Szó új folyamának szerkesztő-publicistája. 1996–1998 között a Duna Televíziónál főszerkesztő, majd külpolitikai műhelyvezető, 1998–2000 között alelnök. Marosvásárhelyen élte le életét, 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Riporterként a Románia minden tájegységére kiterjedő iparosítás és urbanizáció mindennapjait mutatta be közvetlen emberi sorsokon keresztül. Dános Miklóssal közösen írta a Két hét a Dunán című riportkönyvet 1957-ben, Beke Györggyel és Cseke Péterrel közösen szerepel az Emberarcok című riportkötetben (1976). Saját riportgyűjteményei közül kiemelkedik a Megbolygatott világ, amelyben többek között felidézi az elmúlt századfordulóról Bernády György, Marosvásárhely polgármesterének városépítő hagyományát. Az Előre Kiskönyvtára szerkesztőbizottságának tagja, több riport-antológia, így a Hazánk új arca (1986), Sokágú termőfa (1986), Tenni és teremteni (1987), Jövőépítők (1987) közli írásait. Más önálló kötetei: Kapu utca 10. (kisregény, 1965); Sújtólégben – rezesbandával (Zsil-völgyi napló, 1979) – írja a kronika.ro.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=197388
DÍJAK
--Örökség-díjjal tüntették ki a Somogyi-könyvtárt
2015. december 16-án adták át a Magyar Örökség Díjakat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, az elismerést újabb hét kiemelkedő személyiségnek és intézménynek adományozták. A kuratórium kitüntetésben részesítette a Somogyi-könyvtárt is.
A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Somogyi Károlyról szólva Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros kiemelte: egyházi javadalmát szinte teljes egészében könyvtára alakítására fordította, úgy tervezte, hogy gyűjteménye egykor nyilvános könyvtár lesz. 1881-ben okiratban is az árvíz sújtotta Szegednek ajándékozta 43 ezer 701 kötetes könyvtárát, amely több évtizedes, szigorú elveken alapuló gyűjtőmunka eredménye.
Magyar Örökség Díjban részesült 2015-ben a kárpátaljai Credo együttes nemzetszolgálata, Gisztl Anna népi ihletésű ruhatervező kézműves művészete, Lőrincze Lajos nyelvész, nyelvjáráskutató 'édes anyanyelvünk' védelmében folytatott nyelvművelő tevékenysége és Cseh László úszó világversenyeken elért eredménye. A kuratórium kitüntetésben részesítette a vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család fél évezredes hagyományőrző művészetét, a Somogyi Károly esztergomi kanonok által alapított szegedi Somogyi-könyvtárat, valamint Varga Tamás matematikatanár, Vargha Balázs irodalomtörténész és Varga Domokos író szellemiségét.
Forrás: http://szeged.hu/hirek/28587-orokseg-dijjal-tuntettek-ki-a-somogyi-konyvtart.html
Via: KIT-hírlevél, 2015/46., 2015. december 22.
--2015 Prima Primissima-díjasai
Tíz kategóriában 13. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott gálaesten, 2015. december 4-én. Magyar irodalom kategóriában Kodolányi Gyula költő, műfordító, esszéista, irodalomtörténész, magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Fonó Budai Zeneház, magyar zeneművészet kategóriában Kovács János karmester kapta az elismerést. Magyar képzőművészet kategóriában Vojnich Erzsébet festőművésznek, magyar oktatás és köznevelés kategóriában Csapó Benő egyetemi tanárnak, az MTA doktorának, magyar sport kategóriában Keleti Ágnes olimpiai bajnok tornásznak ítélték oda a díjat. Magyar építészet és építőművészet területén Benczúr László építész, magyar tudomány területén Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, magyar sajtó kategóriában Hajdú B. István sportújságíró, magyar színház és filmművészet kategóriában Sándor Pál rendező, producer, forgatókönyvíró lett Prima Primissima. A közönségdíjat a Budapest Klezmer Band kapta.
Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében emlékeztetett: alapítása óta a Prima Primissima az egyik legnagyobb presztízsű elismeréssé vált, miközben megmaradtak eredeti céljai, miszerint a díjazás alapja kizárólag a teljesítmény, és odaítélése mentes minden politikai befolyásolástól.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.ma.hu/kulturport.hu/267882/Ime_2015_Prima_Primissimadijasai
--A Látó nívódíjai 2015-ben
2015-ben huszonnegyedik alkalommal osztotta ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége, az oldalain publikáló szerzők közül válogatva, évzáró nívódíjait. Huszonhárom év alatt több mint 50 alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést.
A nívódíjak átadására a Látó Irodalmi Színpad keretében került sor Marosvásárhelyen 2015. december 12-én, a Kultúrpalota Kistermében. 2015-ben Aczél Géza (vers), Murvai Béla (debüt), Szilágyi Júlia (próza) és Tibori Szabó Zoltán (tanulmány) vehette át a Hunyady László képzőművész tervezte Batsányi-emlékplakettet és a díjjal járó pénzjutalmat. Laudációt mondott: Demény Péter, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Vida Gábor.
A Látó-nívódíjat először 1992-ben osztották ki, az előző Látó-évfolyam legjobbnak ítélt szerzőit tüntetve ki az elismeréssel.
A rendezvény támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Communitas Alapítvány, Aranka György Alapítvány.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.lato.ro/news.php/A-L%C3%A1t%C3%B3-n%C3%ADv%C3%B3d%C3%ADjai-2015-ben/1/287/
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/atadtak-a-lato-nivodijait
--A Kárpát-medence irodalmi hajója lehorgonyzott Kolozsváron – 2015-ös E-MIL díjak
A Kolozsvári irodalmi kikötő – Kárpát-medencei fiatal magyar írók találkozója címmel 2015 decemberének második hétvégéjén rendezett kétnapos, felolvasással, beszélgetéssel egybekötött irodalmi maraton eseményeiről a kolozsvári Főtér hírportál és az Irodalmi Jelen is beszámolt.
'A Bulgakov kávéházban pénteken és szombaton már-már „erőltetett menetben”, tömbösített formában zajlott a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, magyarországi és erdélyi szerzők beszélgetésekkel egybekötött közös felolvasása. Az először megszervezett Kolozsvári Kikötő keretében – pontosítsunk: a Kolozsvári Kikötőben – huszonegy magyar író 'hajózott be' a kincses városba. A kikötő második állomásán irodalmunk kiemelkedő, fiatalabb tehetségei: André Ferenc, Izsó Zita, Nagy Hajnal Csilla, Serestély Zalán, Ughy Szabina, Száz Pál, Varga László Edgár tartották a frontot a fedélzeten, a hajóskapitány pedig Karácsonyi Zsolt volt. A fiatal magyar írók találkozóját követően átadták az Erdélyi Magyar Írók Ligájának idei díjait is.'
(…) 'olyan témák is terítékre kerültek – Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnök „fedélzetmesterkedése” mellett –, mint az, hogy miből él az irodalmár, ha nem az irodalomból, illetve milyen létformában él tovább az irodalom a megváltozott technikai-technológiai körülmények között, és egyáltalán: milyen lesz a literatúra jövője ötven, száz vagy akár több ezer év múlva.'
A beszélgetést követően kezdetét vette az Erdélyi Magyar Írók Ligájának gálaünnepsége, amelynek fénypontja az E-MIL 2015-ös díjainak kiosztása volt. Két díj talált gazdára: a Méhes György-nagydíj és a Méhes György-debütdíj. A díjátadó ünnepséget Karácsonyi Zsolt, a szervezet elnöke nyitott meg, majd Balázs Imre József költő, kritikus a nagydíjas Egyed Pétert laudálta. 'Sokoldalú alkotót díjaz ma Méhes György-nagydíjjal az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Egy kiváló költőt, prózaírót, esszéírót, kritikust, szaktudóst – voltaképpen máris egy több életműre elegendő teljesítményt. És egy olyan embert is díjaz ma az Erdélyi Magyar Írók Ligája, aki intézményeket hordoz magában' – hangzott el Egyed Péter laudációjában.
A legígéretesebb ifjú tehetségnek járó debütdíjat ezúttal Láng Orsolya vihette haza, Tejszobor című kötetéért. László Noémi a szerzőt 'rejtőzködő művésznek' nevezte méltatásában, aki költőként, prózaíróként, grafikusként is figyelemre méltó.
Forrás: http://foter.ro/cikk/20151213_a_karpat_medencei_irodalom_hajoja_lehorgonyzott_kolozsvaron
http://www.irodalmijelen.hu/2015-dec-16-1132/kortars-irodalmi-kikoto-bulgakovban
--Átadták a Bálint András-emlékdíjat
Sántha Attila költő és Szabó Attila televíziós riporter vehette át Csíkszeredában a Bálint András-emlékdíjat 2015. december 18-án, a Székelyföld Galériában. Húsz éve már, hogy minden év decemberében a csíkszeredai székhelyű Bálint András Alapítvány emlékdíjjal tünteti ki azokat a székelyföldi vagy innen elszármazott írókat, költőket, szerkesztőket, akik tehetséggel, felelősséggel, példaszerű tartással és elkötelezettséggel szolgálják és képviselik a régió magyarságának érdekeit. A díjat a Hargita napilap egykori szerkesztője, publicistája, a Sóvidékről származó Bálint András (1943–1994) emlékére alapították. Az emlékplakettet, oklevelet, ajándékot és a pénzjutalmat mindig Bálintné Kiss Jolán, Bálint András özvegye adta át a kitüntetetteknek. Sajnos, az idei, a 21. díjátadón már nem lehetett jelen, alig egy hónapja távozott az élők sorából. A jelenlévők egyperces csenddel emlékeztek rá.
A Székelyföld-díjas Sántha Attilát Molnár Vilmos méltatta: 'Jeles költő, szótárkészítő, aki egy egész kutatócsoport munkáját végzi egyedül, akit neveztek már a transzközép irodalom főideológusának is. Mostanában a székely őstörténethez kapcsolódóan publikál igen alapos tanulmányokat, munkásságáért méltán érdemli meg a Bálint András-emlékdíjat' – hangsúlyozta a laudátor. Szabó Attila 1978-ban Marosvásárhelyen született, filmes szakemberként, rendezőként dolgozik, számos dokumentumfilm készítője. Legújabb nagyhatású és több helyen vetített alkotásában is, a Méregzöld mesék című filmben rávilágít a székelyföldi illegális erdőkitermelés legdurvább pillanataira. 'E Bálint András-emlékdíj ennek a filmnek az elismerése, ugyanakkor annak is, ahogyan a díjazott gyöngéd és költői is tud lenni. Az első és utolsó hó című írásában, a globális felmelegedésről ír két és fél éves kisfia, Atipati történetén keresztül.' – mondta méltatásában Farkas Antal.
Sántha Attila úgy vélte, a díj közösségi megerősítés munkája iránt, Szabó Attila számára pedig visszajelzés, hogy amit tesz, jól csinálja, és folytatni kell a munkát.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/atadtak-a-balint-andras-emlekdijat
--Rekordjelölés az Aegon-díjra, három korábbi díjazott duplázhat
28 kiadó összesen 110 könyvet jelölt 2015 decemberében a 11. Aegon Művészeti díjra, ez harminc százalékkal több nevezett címet jelent az előző évhez képest. A nevezettek között novelláskötet, dráma, gyermekverskötet, kisregény, nagyregény, esszékötet, útinapló és haikukötet is van. A listán három korábbi Aegon-díjast találunk, Spiró György két könyvvel (Drámák IV., Diavolina) van jelen, Rakovszky Zsuzsát a Fortepannal, Térey Jánost A legkisebb jégkorszakkal jelölték. Erős a fiatal kortársak jelenléte is, nevezték Závada Péter, Péntek Orsolya, Áfra János egy-egy kötetét. Dragomán György és Szabó T. Anna ismét megmérkőzik egymással, a legtöbb könyvet jelölő kiadó pedig 2015-ben a Magvető lett, amely összesen 39 könyvvel száll versenybe. A második legtöbb könyvet, tízet a jubileumi díjazott, Péterfy Gergely kiadója, a Pesti Kalligram jelölte. A tizenegyedik Aegon-díjat 2016 tavaszán adják át. A jelöltek szűkített, zsűri által összeállított tízes listáját is a díj honlapján lehet majd először látni.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/12/18/harom_aegon-dijas_duplazhat_jovore
AJÁNLÓ
--Románia elrománosodása - Lucian Boia történész új könyve magyarul is
Lucian Boia népszerű román történész a Humanitas kiadó gondozásában 2015-ben megjelent új könyvében azt vizsgálja, hogy Trianon óta miként nőtt meg a román etnikumú lakosság számaránya az országban, miközben csökkent a kisebbségeké. Az új Boia-kötet fordítása a Koinónia gondozásában magyarul is megjelent, a kolozsvári kiadó arculatához immár szorosan hozzátartozik az is, hogy román gondolkodók, történészek műveit hozzáférhetővé kívánja tenni a magyar olvasóközönség számára. A történelmi témájú könyvek közül az első Neagu Djuvara A románok rövid története című tömör összefoglaló munkája volt (idén a harmadik kiadást érte meg magyar nyelven), az utóbbi években pedig Lucian Boia olvasmányos nagyesszéi következtek, Rostás-Péter István fordításában: a Miért más Románia?, A Nyugat hanyatlása után a Románia elrománosodása szintén izgalmas kérdéseket vet fel. A kötet 1859-től, Alexandru Ioan Cuza fejedelemségétől kezdődően napjainkig mutatja be a román nemzetállam kialakulásának folyamatát, ezen belül pedig a kisebbségek sorsának alakulását. Bár a magyar olvasóközönséget elsősorban a magyar közösségre vonatkozó megállapítások érdekelhetik, nagyon sok érdekes adattal ismerkedhet meg arra vonatkozóan is, hogy a többi kisebbség – tatárok, németek, zsidók, törökök, bolgárok, ukránok – sorsa miként alakult, illetve miként vesztettek végleg talajt mindössze néhány évtized alatt ebben az országban. Lucian Boia számos statisztikai adatot sorol fel a könyvben úgy, hogy közben egy pillanatra sem veszíti el az olvasót lebilincselő mesélőkedvével. A könyvből világosan kirajzolódik az a folyamat, ahogyan a rurális Románia teret nyer, és a románság lesz a térség legjelentősebb etnikuma, pedig egy évszázaddal ezelőtt a városokban – legalábbis Erdélyben és Moldva egy részében – még kisebbségben volt.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/rom%C3%A1nia-elrom%C3%A1nosod%C3%A1sa-%E2%80%94-lucian-boia-k%C3%B6nyve
Forrás és megrendelési lehetőség itt: http://www.konyvter.ro/?hir=237
--Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében
Az Argumentum Kiadó gondozásában 2015 tavaszán jelent meg Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében címmel az a monográfia, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum könyvtárának történetét mutatja be. Dani Erzsébet munkája tudományos szempontból igényt tarthat a könyvtártörténet, erdélyi intézménytörténet, általános könyvtártudomány, gyűjteménytörténet és a kisebbségtörténet kutatóinak figyelmére is. De haszonnal forgathatja mindenki, akinek érdeklődése a két intézmény sorsa és Erdély magyar kultúrtörténete felé fordul.
Forrás és teljes cikk itt: http://mke.info.hu/konyvtarvilag/2015/12/uj-kiadvany/2718/
--A hazát rajzoló – Megjelent Magyari Lajos gyűjteményes kötete
Nem singgel mérik az embert. A költőt különösen nem. Voltak és lesznek, akik egy-két könyvvel teremtettek ablakot a világra. Voltak és lesznek, akiknek ez száz könyvvel sem sikerült. Magyari Lajosról úgy tudtuk, nem üldözi a múzsát. Fél éve, hogy elment, szülőföldbe takarózott. Szerkesztéskor tudtam meg, hogy kötetnyi kiadatlan verse van otthon.
Most megjelent kötetébe gyűjtöttük eddigi könyveit, valamint a kötetekben, illetve nyomtatásban meg nem jelent verseit. Jellegzetes Magyari-könyv ez, és az olvasó ismét fölfedezheti a legújabb verseket. Közéleti munkássága nyomot hagy a költészetén is.
A könyv megjelenését még a nagybeteg költő éltében támogatta Sepsiszentgyörgy város önkormányzata, illetve Kovászna Megye Tanácsa. Köszönet érte. Kiadta az Artprinter Könyvkiadó igazgatója, Kopacz Attila. Igényes, szép munka, tisztelet érte.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/73622-hazt-rajzol.html
MOZAIK
--Szabó Magda regénye a New York Times toplistáján
A New York Times vasárnapi könyvmellékletének szerkesztői összeállítottak egy tízes listát a 2015-ös év legjobb regényeiből. Erre került fel Szabó Magda Az ajtó című műve. Szabót a lap kritikusa a huszadik század egyik legfontosabb magyar írójának nevezte, és a regényt a sötét tónusú, néhol abszurdba hajló humoráért, a történelem egyénre gyakorolt hatásának érzékeny megmutatásáért dicséri. A regényt nem most olvassák először az Egyesült Államokban, inkább újrafelfedezésről van szó, a mostani kiadással került a könyv az őt megillető helyre. Az ajtó ugyanis egyszer már megjelent a tengerentúlon, de csak egy kis akadémiai kiadónál. Aztán a francia kiadás díjai és Szabó nemzetközi sikerei után Len Rix 2005-ben fordította le egy brit kiadónak a szöveget. Ezt adta ki tavaly év elején a New York-i kiadó.
Forrás: http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20151203-kultura-szabo-magda-irodalom-ajto.html
--2015 tíz legjobb könyve között a Fogság a Wall Street Journal szerint
A neves amerikai lap, a The Wall Street Journal minden év végén összeállít egy listát a legjobb könyvekből. Irodalom kategóriában tíz könyvet soroltak fel 2015-ben, köztük Spiró György Fogság című nagyregényét is, aminek angol fordítása novemberben jelent meg a Restless Books gondozásában. A könyvet Tim Wilkinson fordította le, aki korábban Kertész Imre-regényeket is fordított. A lap 2015-ös listáján Spiró könyve mellett ott van a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk legújabb kötete, az A strangeness in my mind is.
'Minden alkotó magányosan áll szemben a létezéssel, és amint megszületett a mű, azonnal abba a szellemi térbe kerül, amelyben az összes többi mű van, tekintet nélkül arra, kik, mikor, milyen körülmények között hozták létre. Abban a közegben méretik meg a mű igazán, amelyben nincsenek élők vagy holtak, nincs irodalomtörténet, ideológiák, korszakok, klikkek, csak az emberismeret' - mondta Spiró a vele készített nagyinterjúban az Origónak (http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20150720-spiro-gyorgy-interju.html).
Forrás: http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20151218-kultura-irodalom-spiro-fogsag.html
--2015 legjobb könyvei – a Könyvsblog toplistái
A Könyvesblog 2015-ben is összeállította az év legjobb könyveinek toplistáit, az 50, 40, 30, 20, 10 legkiemelkedőbb címmel.
Mint minden lista, ezek is szubjektívek, a Könyvesblog szerkesztőségének véleményét tükrözik. ’Idén sem tudtunk minden megjelenő könyvet elolvasni, bár újra megkíséreltük. Most is erősen a magyar szerzők felé húz a szívünk, ami annak köszönhető, hogy mindig sokkal jobban figyelünk a friss kortárs magyar irodalomra.’
‘Az év három legjobb könyve erősen különbözik egymástól: az egyik olyan, mintha a sötét utcán megvernének, a másik versbe szedett, nagy ívű katasztrófaregény, a harmadik pedig egy klasszikusnak látszó identitáskrimi, amennyiben az a tétje, hogy a nyomozás végére kiderüljön, kik is vagyunk valójában. A listázó számára az év vége kemény lelkiismereti meló, mert hiába olvassuk végig az évet, csak maradnak kérdések bennünk. Az biztos, hogy idén is kiemelten kezeltük a magyar szerzők munkáit, mert nemcsak az a célunk, hogy bemutassuk az év legjobb könyveit, hanem az is, hogy jelezzük, nem kell megijedni attól, ha kortárs magyar regényt vagy verseskötetet sodor elénk a szél.’
Linkek a Könyvesblog toplistáihoz:
2015 legjobb könyvei, 50-41. – http://konyves.blog.hu/2015/12/14/2015_legjobb_konyvei_50
2015 legjobb könyvei, 40-31. – http://konyves.blog.hu/2015/12/15/2015_legjobb_konyvei_40
2015 legjobb könyvei, 30-21. – http://konyves.blog.hu/2015/12/16/30_714
2015 legjobb könyvei, 20-11. – http://konyves.blog.hu/2015/12/17/2015_legjobb_konyvei_20
2015 legjobb könyvei, 10-1. – http://konyves.blog.hu/2015/12/18/2015_legjobb_konyvei_10
Gyermek- és ifjúsági könyvek toplistája: http://konyves.blog.hu/2015/12/21/gyerekrablos_zaklatos_es_majdnem_halalos_ezek_voltak_2015_legjobb_ifjusagi_konyvei
--Ki lett 2015 Facebok-írója?
Több magyar író volt aktív 2015-ben a közösségi médiában - Dragomán György még rántott csirke-recepteket is posztolt. Az Origo szerint azonban Lackfi János Facebook-tevékenysége vitte a prímet. A jelenleg tizenháromezer követőnél járó oldalon naponta három-négy posztban árad Lackfi prózája, versei, sztorijai, vicces kis szösszenetei, mindig valamilyen figyelemfelkeltő, általában irtó cuki vagy szürreális-meghökkentő képpel kísérve - tipikusan olyan képekről van szó, amelyek megakasztják az olvasót a hírfolyam unott görgetésében, és aztán egyszerűen nem lehet levenni róluk a szemet. A Lackfi Jánossal készült interjúból kiderül, hogy teljesen tudatosan építi és használja a közösségi médiát saját céljaira. Szerinte nem kell félni attól a folyamattól, hogy a költészet bekerül az ilyen hétköznapi terekbe, sőt, minél több verset kell feltenni online felületekre, mobilappokba, az aszfaltra.
'A Facebook-adatlapomon egy-egy verset akár tíz-húszezren is megnéznek, esetleg több százan lájkolnak. Pedig nincs pucér nő, se cuki cica, se iszonyú mélységesmély bölcsessségek, se hogyan fogyjunk húszkilót, csak rövid szövegek és képek összjátéka. Mi ez, ha nem menőség?'- mondja Lackfi.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20151226-kultura-irodalom-lackfi-facebook.html
--Mit keres a kulturált magyar?
A Google a leggyakrabban használt kereső a világon, még magyar szó is alakult a nevéből: aki információhoz szeretne jutni valamiről az interneten, azt mondja, 'kiguglizza', amit tudni akar. S miközben a felhasználók adatok után kutatnak a szolgáltatásával, a nagy amerikai cég az ő tevékenységükről gyűjt adatokat, mégpedig külön véve a magyarországi számítógépekről indított kereséseket. Az év végén aztán listákat tesz közzé, amelyek érdekes következtetésekre adnak lehetőséget. Mert hiába, hogy esetleges keresésekből áll össze minden ilyen lista, a végeredmény mindenképpen fontos információ arról, mi érdekelte a kulturális intézmények és események közül leginkább az embereket. A kulturális kereséseket kétféleképpen mutatják be, a 'legtöbb keresés' lista a keresettség szerinti abszolút sorrendet állapítja meg, a 'legfelkapottabb' lista pedig az előző évihez képest elért legnagyobb növekedés alapján kialakult sorrendet mutatja be.
Forrás és teljes cikk itt: http://nol.hu/kultura/mit-keres-a-kulturalt-magyar-1580269
--10 film, amitől kedvet kaphatunk az olvasáshoz
Robin Williams mint inspiráló irodalomtanár, Javier Bardem mint a kubai diktatúra elnyomásában élő művész, esetleg Leonardo DiCaprio mint dekadens francia költőzseni – a filmtörténet rengeteg hozzájuk hasonló, legtöbbször valójában is létező karakterrel ajándékozta meg a nézőket. A HVG összeszedte a legjobb alkotásokat, amelyek meghozzák a kedvünket az irodalomhoz.
'Az olvasáshoz nem feltétlenül csak a könyvadaptációk tudnak kedvet csinálni. Számos olyan film készült már, ami kitalált vagy valóban élt író és költő életén keresztül vezet be az irodalomba, vagy egyszerűen olyan embereket szerepeltet, akik odavannak az olvasásért. Bár az írás és olvasás nem tartozik kimondottan az akciódús tevékenységek közé, ezek a filmek mégis úgy tudják bemutatni az irodalom magányos izgalmát, hogy nézőként mi is kedvet kaphatunk az olvasáshoz.'
Teljes írás itt: http://hvg.hu/kultura/20151203_10_film_amitol_kedvet_kaphatunk_az_olvasa
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
__._,_.___
Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
| Reply via web post | • | Reply to sender | • | Reply to group | • | Start a New Topic | • | Messages in this topic (1) |
.