ReMeK-e-hírlevél 10. évf., 2015/5. szám

ReMeK-e-hírlevél
10. évf., 2015/05. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Megújult a Könyvtári Intézet munkatársai által szerkesztett Gyerekirodalmi adatbázis
--Magyarországi Könyvtárak Adatbázisa
--Itt az ELDORADO!
PÁLYÁZATOK
--Így tanítom az információkeresést – pályázat könyvtárostanároknak
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--Vidám Versek Versmondó Vetélkedője
--Varázskuckó-társfoglalkozás szülőknek, kísérőknek
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Egykori gyermekekről az olvasmányok tükrében
KITEKINTŐ
--A MEK Egyesület tisztújító közgyűlése
--Látogatói csúcsot döntött az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
HAZAI
--Új tetőt kap a Kaszinó – Tatarozzák a kézdivásárhelyi könyvtárat
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Günter Grass Nobel-díjas író
--Elhunyt Lászlóffy Csaba kolozsvári költő
DÍJAK
--Magas francia kitüntetést kapott Kertész Imre
--Magyar állami kitüntetéseket adtak át Kolozsváron
--Kiosztották a 130 éves EMKE elismeréseit
--Szvoren Edina Európai Irodalmi Díjat kapott
--Kukorelly Endre kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíját
--Megvannak az idei Communitas alkotói ösztöndíjasok
--Osztrák irodalmi díjat kapott Mircea Cărtărescu
--A Magvetőt választották az Év kiadójának Magyarországon
--Átadták a Magyar Örökség-díjakat
AJÁNLÓ
--Az 1989-es forradalom magyar vonatkozásai egy új kötetben
--Erdély újranemesítői – Csinta Samu könyve Erdély arisztokratáiról
MOZAIK
--Grecsó Krisztián nyerte a Magyar Könyvek Viadalát
--Magyarul is megjelent a könyv, amely felforgatta a világot
--Franzen az írást a legjobb drognak tartja
--Hogyan lett a Zabhegyezőből Rozsban a fogó?
--Új regényével Houellebecq tűpontosan célozta meg Franciaország puskaporos hordóját
--Hogyan biztassuk a tinédzsereket olvasásra?

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Megújult a Könyvtári Intézet munkatársai által szerkesztett Gyerekirodalmi adatbázis
A megújult külsővel, új szolgáltatásokkal jelentkező Gyerekirodalmi adatbázis célkitűzése nem változott: a Könyvtári Intézet munkatársai által készített válogatás a magyar nyelven megjelent gyermekirodalom legjavát tartalmazza rövid annotációk kíséretében, ezáltal hasznos kalauza lehet könyvtárosoknak, szülőknek, óvónőknek, tanítóknak és gyermek olvasóknak.
Az adatbázisban az eddiginél több szempont szerint, a cím és szerző mellett közreműködőre és kiadóra is lehet keresést indítani. Továbbra is van lehetőség korcsoportok, nemek, illetve műfajok szerinti böngészésre, valamint az ajánlott és elolvasott könyvek osztályozására 1-től 5-ig terjedő skálán. Amennyiben a műnek van az interneten ingyenesen elérhető, teljes szövegű elektronikus változata (elsősorban a Magyar Elektronikus Könyvtárban vagy a Digitális Irodalmi Akadémia gyűjteményében), annak elérhetősége a tételek végén szerepel. A link mindig az adott műre vonatkozik, de nem feltétlenül azonos a műnek az adatbázisban szereplő konkrét kiadásával.
Forrás: http://ki.oszk.hu/content/gyerekirodalmi-adatb-zis

--Magyarországi Könyvtárak Adatbázisa
A Könyvári Intézet teszt-jelleggel elérhetővé teszi az EMMI által támogatott, új könyvtári metaadatbázisát, a Magyarországi Könyvtárak Adatbázisát, amely a Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Minerva Gyűjtőköri Adatbázis teljes összevonásával jött létre, illetve több évre visszamenően tartalmazza a könyvtárak éves statisztikai adatait is.
Az adatbázis keresőfelületét úgy alakították ki, hogy a könyvtárlátogatók és könyvtárosok számára egyaránt könnyen kezelhető legyen, mindkét célcsoport könnyedén megtalálhassa az őt érdeklő adatokat.
Forrás: http://ki.oszk.hu/content/magyarorsz-gi-k-nyvt-rak-adatb-zisa

--Itt az ELDORADO!
Az Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára (ELDORADO) célja, hogy digitális formában hozzáférést nyújtson a könyvtárak gyűjteményeiben található művekhez, mindenekelőtt azokhoz a kiadványokhoz, amelyekhez a hagyományos kereskedelmi csatornákon keresztül már nem lehet hozzájutni. Az ELDORADO felhasználója lehet bármely állampolgár, függetlenül attól, hogy valamely könyvtár beiratkozott olvasója-e vagy sem.
A regisztrált látogatók az ELDORADO-n (http://eldorado.oszk.hu) keresztül digitális másolatotokat rendelhetnek a szerzői jogi oltalom alatt nem álló, közkincsnek minősülő művek régebbi kiadásaiból.
A szerzői jog által védett dokumentumokat a jogtulajdonosok engedélye alapján, DRM-védelemmel ellátva szolgáltatják. A régebben megjelent, kereskedelmi forgalomból kikerült kiadványok legális szolgáltatását egy korszerű, automatizált jogtisztázási eljárás támogatja, míg a jelenleg is forgalmazott művekhez való hozzáférést a jogtulajdonosok (vagy azok képviselői) egy licenckezelő eszköz segítségével engedélyezhetik.
Forrás: http://nemzetikonyvtar.tumblr.com/post/117684440368/itt-az-eldorado-http-eldorado

PÁLYÁZATOK

--Így tanítom az információkeresést – pályázat könyvtárostanároknak
2015 októberére, az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjára készülődve, a Könyvtárostanárok Egyesülete pályázatot hirdet könyvtárostanítók és könyvtárostanárok számára.
A pályázat célja: az iskolai könyvtárak, a könyvtár-pedagógiai munka fejlesztésének elősegítése, a jó gyakorlatok, a kollégák tapasztalatainak bemutatása.
A pályázók köre: magyarországi és határon túli nevelési-oktatási intézmények könyvtárostanítói, könyvtárostanárai; magyarországi és határon túli felsőoktatási intézmények könyvtárostanár-képzésében részt vevő hallgatók. Az egyéni és csoportos pályaművek megkülönböztetés nélkül kerülnek elbírálásra. Egy pályázó több pályaművet is benyújthat. Beküldési határidő: 2015. október 15.
A pályázatról bővebben itt: http://www.ktep.hu/keresestanpalyazat

KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--Vidám Versek Versmondó Vetélkedője
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Domokos Géza Könyvtára adott otthont a gimnazista diákok Vidám Versek Versmondó Vetélkedője megyei szakaszának 2015. március 31-én. A részt vevő 54 diák kizárólag magyar költő tollából született, vidám hangvételű verssel lépett a közönség és a zsűri elé. Az elhangzott szavalatokat Nagy Enikő magyartanár és dr. Péter Sándor magyartanár értékelte ki a díjkiosztás előtt, megdicsérve a szavalókat, majd Kőmíves Noémi magyar szakos tanfelügyelő átadta a díjakat. Minden résztvevő emléklappal térhetett haza.
2015. április 24–25-én Szatmárnémetiben az országos döntőn hét diák képviselte Háromszéket, közülük a kézdivásárhelyi, harmadikos Rancz-Gyárfás Hanna III., a sepsiszentgyörgyi, ötödikes Gödri Apolka II., a szintén sepsiszentgyörgyi, másodikos Czirmai Anna Napsugár-különdíjjal tért haza.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/cseperedo/65498-Heten-orszgos-dntben.html

--Varázskuckó-társfoglalkozás szülőknek, kísérőknek
Ez év elejétől indították el a szülők klubját a kéthetente sorra kerülő Varázskuckó foglalkozáson részt vevő gyermekek szülei / kísérői számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. Amíg a gyermekek mesét hallgatnak, kézműves foglalkozáson vesznek részt, lehetőséget biztosítanak a jelenlévő felnőtteknek, hogy hasznosan és jó hangulatban töltsék a várakozási időt.
A klub mindegyik összejövetele felolvasással indul, az egyik résztvevő bemutathatja kedvenc könyvét „kedvcsinálóként”. Ezután a jelenlévők és a könyvtárosok olvasmányélményeikről beszélgetnek vagy épp recept-ötleteket osztanak meg egymással. Ezt kézműves tevékenység követi, a résztvevők eddig a gyöngyfűzést gyakorolták, nagy-nagy lelkesedéssel. Időközben folyóirat- és újság-böngészésre is van lehetőség.
Az eddigi találkozók azt jelzik: valós igény volt a kezdeményezésre, jó a hangulat, a szülők jól érzik magukat, a gyermekeknek is jól telik, a könyvtárosok pedig örömmel tapasztalják mindezt.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/e60196e1cdca1b8c51df6d542cd7891a/

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Iskola másként a könyvtárban
Az idei Iskola másként héten (2015. április 6–10.) a gyermekkönyvtárat Sepsiszentgyörgyről, Nagyborosnyóról, Angyalosról érkező diákok keresték fel, összesen 173-an, kísérőik társaságában.
Az előre bejelentkezett II–III. osztályos csoportok a könyvtárral, könyvtárhasználattal ismerkedtek, a papírszínházas mese megtekintése, meghallgatása után játékosan megtanultak könyvet keresni a polcon és a könyvtár internetes adatbázisában, illetve elsajátították a szótár- és lexikonhasználatot. A kevésbé gyakorlott olvasnitudók is megtanulhattak eligazodni a gyermekkönyvek között, majd könyvjelzőt hajtogattak.
Forrás: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.871878082850360.1073741851.236481853056656&type=1
Forradalom és rendszerváltás: előadások és könyvbemutató
Két előadásnak adott otthont 2015. április 8-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme. Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történész az 1989-es rendszerváltásról és a romániai magyarságról, míg Nagy Botond sepsiszentgyörgyi levéltáros a megyeszékhelyen 1989. december 16-a és 1990. május 10-e között lejátszódott eseményekről, változásokról és azok hátteréről beszélt az érdeklődőknek.
Az elsőként felszólaló Novák megjegyezte, hogy értekezéseik témáját tulajdonképpen a Kisebbségek részvétele az 1989-es forradalomban és önszerveződési formák elnevezésű program keretében, 12 erdélyi településén elvégzett kutatás eredményei képezik, amelyek összegzését a Bárdi Nándor, Gidó Attila, valamint általa szerkesztett, Az erdélyi magyarok önszerveződése (1989–1990) cím alatt kiadott kötetben végezték el.
Nagy Botond a ’89-es sepsiszentgyörgyi események előzményeit, kirobbanását, lefolyását és a helyi vajúdásokat elemezte az erről készült és irattárakban már hozzáférhető feljegyzések alapján, kitérve egyes személyek máig nem tisztázott szerepére is.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/65599-erdlyi-magyarok-bredse.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/79705/kenyszeru_kulonut_a_rendszervaltas_es_a_magyarok
Újból Verskaláka
A versnek sokféle arca és számos megnyilvánulása van, így közösségi élmény is lehet. Hogy minél szélesebb körben az legyen idén is, április 11-e, József Attila születésének 110. évfordulója, a Magyar Költészet Napja alkalmából, a Bod Péter Megyei Könyvtár arra ösztönzött minden verskedvelőt, vegyen részt abban az akcióban, amelynek célja, hogy minél több József Attila-versidézet gyűljön össze aznap, illetve előző napon, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, az intézmény előcsarnokában található pannón, illetve a Magyar Költészet Napján a könyvtár facebook-oldalán.
A beérkezett szövegekből készült összeállítást IDE KATTINTVA olvashatják.
Forrás: http://tinyurl.com/qadyhet
Híres mesterségem címere - vetélkedő háromszéki 5-8. osztályos diákoknak
A fenti címmel műveltségi-kreativitási és olvasásnépszerűsítési-dokumentálódási vetélkedőt hirdetett a Bod Péter Megyei Könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum, 5–8. osztályos, Kovászna megyei diákoknak, háromfős csapatok részére.
A 2015. június 13-án a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban sorra kerülő vetélkedőn való részvételhez az előválogatást biztosítja a felhívás által tartalmazott feladat. A vetélkedőre húsz csapat jut be, ott az első hét csapat részvételt nyer a 2015 júliusában sorra kerülő kézműves és olvasótáborban.
A feladat: egy sajátosan háromszéki, élő népi / hagyományos mesterség kiválasztása a résztvevők településéről és annak közvetlen környékéről, ennek bemutatása az alábbi módokon:
- 5–10 gépelt oldalas leírás, ami rajzzal, fotóval egészíthető ki;
- 3–5 perces, mobiltelefonnal (lehetőségek szerint más eszközzel) készített kisfilm vagy 10–15 perces hangfelvétel.
A bemutatásból ki kell tűnniük az illető mesterség jellemző jegyeinek, munkafolyamata(i)nak, technikáinak és módszereinek, a mesterség kulturális hozadékával, történetiségének lényeges mozzanataival együtt, láttatva az adott mesterséget művelő embert is.
A pályamunkákat 2015. május 16-ig várják e-mailen, az alábbi elérhetőségeken: biblio@kmkt.ro, haszmannorsi@yahoo.com, vagy postán (ez esetben a videó- és/vagy hanganyagot CD-re másoltan mellékelve), a következő címre: Bod Péter Megyei Könyvtár, 520008 Sepsiszentgyörgy, Gábor Áron utca 14., Kovászna megye (az elektronikus levelek Tárgy / Subject rovatában vagy a borítékon kérjük feltüntetni: Vetélkedő).
Forrás: http://tinyurl.com/lfqsdpe
Nagycsalád a történelem sodrában - Találkozó Jože Hradil szlovén íróval, műfordítóval
A 24. Szent György Napok kulturális hetében sorra kerülő író-olvasó találkozók sora Jože Hradil szlovén író, műfordító és szótárszerkesztő Képek arc nélkül (2013) című könyvének bemutatójával kezdődött a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, 2015. április 25-én.
A jelenlévőket Szonda Szabolcs, az intézmény igazgatója köszöntötte. A Képek arc nélkül című könyv, a hetvenes éveiben járó Jože Hradil első regénye, tematikája alapján családregény, számtalan magyar vonatkozással – de nevezték már dokumentum- és történelmi regénynek is. Egyfajta személyes krónikája egy bő évszázadnak, a tizenkilencedik század végétől a két világháborún át napjainkig. Egy nagycsalád életén keresztül ismerjük meg Muraszombatnak és környékének mozgalmas történelmét, egy olyan térségét, amely a huszadik század során hol az Osztrák-Magyar Monarchiához, hol a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, hol Magyarországhoz, hol Jugoszláviához tartozott, ma pedig Szlovénia része.
Dr. Erdély Judit helybeli magyartanár volt Jože Hradil beszélgetőtársa.
Forrás: http://www.szentgyorgynapok.sepsiszentgyorgyinfo.ro/203_502_jo%C5%BEe-hradil---kepek
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/65955-Akit-megjelltek-szavak.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/80132/egy_barat_a_tulso_vegrol_joze_hradil_szloven_iro
Fábián Janka kételyekről és kitartásról
Arcok, történetek, szerelmek címmel tartott Fábián Janka magyarországi író közönségtalálkozót a Bod Péter Megyei Könyvtárban 2015. április 28-án, az idei, 24. alkalommal megrendezett Szent György Napok vendégeként. A történelmi-romantikus regényeivel a sikerlisták élére törő író a kezdeti bizonytalanságról, a gazdasági válság hozadékéról, az ismertségig vezető göröngyös útról, fura lélektani szituációról, ínhüvelygyulladásról és boszorkányokról, valamint arról is mesélt, hogy hogyan lett Mezei Johannából Fábián Janka.
A rendezvényt Szonda Szabolcs könyvtárigazgató nyitotta meg. „A könytár életében is különleges eseményidőszak a Szent György Napok, és ehhez kiemelt vendégek társulnak”– köszöntötte a közönségtalálkozó házigazdája az 1973-ban született írónőt. A történész végzettségű és angol, illetve francia nyelvtanári diplomával is rendelkező szerző az utóbbi öt évben vált történelmi-romantikus regényeivel az egyik legismertebb kortárs magyar íróvá. Fábián Jankával Tulit Éva színművésznő beszélgetett, aki úgy összegezte az író életművét: „Nemcsak szórakoztat, hanem okít is.”
Az írónő a nézői kérdésekre is készségesen válaszolt, kifejtette, hogy annak ellenére, hogy nyelvtanár, nem fordítaná le a műveit, mert valószínűleg akkor átírná őket – ezért nem is szokta újraolvasni a könyveit kiadás után, mert csak mérgelődne azon, hogy mi mindent másképp írna. Az érdeklődőknek azt is elmondta, hogy neki nem okoz fejtörést a címadás, és arra is kitért, hogy a történelmi vonatkozás miatt könyveit férfiak is olvassák.
Forrás: http://www.szentgyorgynapok.sepsiszentgyorgyinfo.ro/203_524_fabian-janka
http://www.3szek.ro/load/cikk/80204/arcok_tortenetek_szerelmek_talalkozo_fabian_janka
http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Bekebeli-idok--Haromszek-1715
Barhesz - Csákányi Eszter színművész felolvasóestje
A 24. Szent György Napok kulturális programja keretében Csákányi Eszter ismert magyarországi színművész felolvasóestjének volt színhelye a könyvtár Gábor Áron Terme 2015. április 29-én.
A felolvasóest Rubin Eszter Barhesz című regénye alapján készült. A mű történet a családról, a zsidó életről, hazatalálásról, gasztronómiáról, szerelemről. Egy helyenként túlfűtötten szexuális történet, mindeközben igaz elbeszélés az istenkeresésről. És ennél még valamivel több is.
A számtalan jelképet hordozó, többrétegű szöveg cselekménye ironikus és önironikus monodráma, amely két zsidó család életének epizódjait villantja fel a 20. század elejétől napjainkig.
A mű ily módon nemcsak szórakoztat, de katarzist nyújtva utat is mutat.
Forrás: http://tinyurl.com/p7mltrb
Forrás és fotók: http://www.szentgyorgynapok.sepsiszentgyorgyinfo.ro/203_527_a-szent-gyorgy-napok-konyhafonoke-a-konyvtarban.html
A cápa esete a tőzsdeügynökkel – Közönségtalálkozó Martos Gábor művészeti íróval
A 24. Szent György Napok kulturális rendezvénysorozatának keretében A cápa esete a tőzsdeügynökkel címmel szervezett a könyvtár közönségtalálkozót Martos Gábor magyarországi művészeti íróval 2015. április 30-án, a Gábor Áron Teremben.
A rendezvény keretében beszélgetés volt a műkereskedelem és a műgyűjtés-történet kulisszáiról, a szerző Műkereskedelem – Egy cápa ára (2013) és A tőzsdeügynök képei – Egy ismeretlen magyar műgyűjtő és kollekciójának története (2014) című könyveinek bemutatásával egybekötve.
A meghívott beszélgetőtársai Damokos Csaba grafikus, a romániai képzőművész-szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke és Szonda Szabolcs könyvtárigazgató voltak.
Forrás: http://tinyurl.com/ontx2bl
Olvasásnépszerűsítő gyermekprogramjainkról Bukarestben
Örömünkre szolgál, hogy több más hazai megyei könyvtár mellett gyermekeknek szánt olvasásnépszerűsítő programjainkról (Könyvkelengye, Mozgókönyvtár, Csodalámpa, Varázskuckó) szóló vizuális és tárgyi információkkal jelen voltunk azon a kiállításon – „Read, discover and have fun @ your library” („Olvass, tégy felfedezéseket és kapcsolódj ki a könyvtáradban”) –, amely 2015. március 26. és április 26. között volt látogatható Bukarestben, Románia Nemzeti Könyvtára földszinti előcsarnokában, és amelynek megnyitóján részt vett A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) küldöttsége.
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/netfss5

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Könyvtári Napok a változatosság jegyében
2015. április 20-30. között zajlottak Csíkszeredában a Könyvtári Napok rendezvényei. Hagyományosan áprilisban szervezi meg a Kájoni János Megyei Könyvtár a rendezvénysorozatot, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A könyv és a szerzői jogok világnapját április 23-án ünnepeljük – ehhez az eseményhez is kapcsolódnak a rendezvények, amelyek évről-évre változatosabbá válnak. Idén Az olvasás éve jegyében hirdette meg kulturális programjait az intézmény, elsősorban az olvasással, az olvasáskultúra fejlesztésével kapcsolatos programok álltak a figyelem középpontjában. Több mint 500-an vettek részt az idei Könyvtári Napok programjain. Sor került irodalmi találkozókra, könyvbemutatókra, képzőművészeti kiállításra és számos könyvtári foglalkozásra.
Az óvodás-iskolás csoportok délelőttönként benépesítették a könyvtári tereket. A tematikus könyvtári foglalkozásokat igyekeztek úgy összeállítani a könyvtárosok, hogy a legkisebbek és a nagyobbak egyaránt találjanak vonzó, érdeklődésüknek megfelelő időtöltést, kikapcsolódási lehetőséget. Tizenhárom alkalommal került sor foglalkozásokra, mintegy 350 résztvevővel.
A szervezők arra is odafigyeltek, hogy a programkínálatban helyet kapjanak a román anyanylvű közösség számára is különböző programok, foglalkozások. Idén a Könyvcsata (Bătălia cărţilor) elnevezésű országos olvasási vetélkedőbe benevezett diákok klubtalálkozóira került sor két alkalommal. A Kerekítő: Mondókás Móka című baba-mama foglalkozások Borota Karola pszichológus, logopédus vezetésével zajlanak, két alkalommal tartottak foglalkozást. A Fakalinka bábcsoport is kétszer mutatta be A bátor kiskacsák című bábjátékot, az óvodás csoportok ezúttal is lelkesen tapsoltak, énekeltek együtt a bábcsapattal. A kisiskolás csoportok a Mesetarisznya című fogalkozásokon vehettek részt a gyermekkönyvtárban, közben a könyvtár és a könyvek világával ismerkedtek. Latin örökségünk címmel művelődéstörténeti könyvtári foglalkozásokat szerveztek a gimnazista korosztály számára. Április 28-29-én a Nagy Imre Általános Iskola nyolcadik osztályaiból össszesen 128 diák vett részt a rendhagyó könyvtári latinórákon, ahol kiscsoportos feladatok megoldásával ismerkedtek európai műveltségünk latin alapjaival.
A délutáni közönségtalálkozókon a csíkszeredai irodalom- és művészetkedvelő közönség is tartalmas programokban részesült a Könyvtári Napok ideje alatt (ezek egy részéről bővebben alább tájékoztatunk).
Az Olvasókör negyedik találkozójára került sor április 20-án, jó hangulatban beszélgettek a résztvevők a könyvtár előadótermében egy csésze tea mellett. Cseke Gábor író az Olvasókör honlapján számolt be a találkozó hangulatáról.
Záró rendezvényként az április 30-án szervezett zenés irodalmi esten Németh Viktor budapesti előadóművész kortárs költők általa megzenésített verseiből összeállított műsorával lépett közönség elé. Az est keretében N. Horváth Péter magyarországi költő Kentaurként című posztumusz kötetét Beluk Ibolya, a kötet szerkesztője mutatta be.
A Megbocsátás Hetét hagyományosan áprilisban, a könyvtári napokon tartják. A kevésbé pontos olvasók idén is éltek a lehetőséggel, hogy 4 napig késedelmi kamat fizetése nélkül vihették vissza az elmaradt könyveket. A Könyvtári Napok utolsó napján, április 30-án délután 13 óráig összesített adatok szerint a kölcsönző részlegekre 261 olvasó közel 600 kötetet vitt be, és csak a felnőtt kölcsönző részlegen 2163 lej volt az elengedett késedelmi kamat összege.
A Könyvtári Napok egyes rendezvényeiről beszámolók a könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu, facebook: Kájoni János Megyei Könyvtár.
A Könyvtári Napok sajtóvisszhangjából:
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/konyvtari-napok-kezdodnek-csikszeredaban
http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Suru-program-a-Konyvtari-Napokon-Csikszek-1713
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/zajlanak-a-konyvtari-napok-csikszeredaban
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/251/konyvtari-napok-a-valtozatossag-jegyeben
Arcok, történetek, szerelmek –Fábián Janka íróval találkoztak olvasói
A csíkszeredai olvasók körében is népszerű, a 24. Szent György Napok meghívására Székelyföldre érkezett magyarországi író, Fábián Janka volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2015. április 29-én. A Könyvtári Napok rendezvényei sorában szervezett közönségtalálkozón Oláh-Gál Elvira újságíró beszélgetett a fiatal írónővel. A történelmi keretbe helyezett romantikus regények szerzőjeként ismert szerző szívesen mesélt íróvá válásáról, regényeiről, terveiről a könyvtár előadótermében összegyűlt közönségnek.
Az Emma-trilógia, a Lotti öröksége, A német lány, a Rozmaring, a Koszorúfonat és más regények népszerű szerzője első regényét családja támogatásával, saját költségén adta ki, és csak a siker után tudott szerződni az Ulpius Házzal, ahol aztán tíz könyve jelent meg. Most, az Ulpius Ház csődje után, ismét kiadói gondokkal küszködik, a Librinél jelenik meg új kötete.
Oláh-Gál Elvira megkerülhetetlen jelenségnek nevezte a magyar könyvtermés palettáján a "Janka-könyveket". Fábián Janka szerint könyvei romantikus regények történelmi háttérrel, úgy látja, ma is van igény romantikus regényre, olyan típusú igényes szórakoztató irodalomra, amelyet ő maga is művel. Saját írásait szórakoztató irodalomként pozicionálja, amelyek szórakoztató voltukon túl tanítanak is. Kedvenc törénelmi korszaka a 18. század, de kedveli a huszadik század első felét is.
orrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/250/arcok-tortenetek-szerelmek--fabian-janka-iroval-talalkoztak-olvasoi
Képek arc nékül – közönségtalálkozó Jože Hradil szlovén íróval
Jože Hradil szlovén író, műfordító (1934) volt a Könyvtári Napok keretében szervezett találkozó vendége 2015. április 23-án. Képek arc nélkül című, 2013-ban magyarul is megjelent családregényét Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, a Sapientia EMTE tanszékvezető docense mutatta be, és beszélgetett az íróval. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében a találkozón jelenlevő Lukács Bence Ákos konzul mondott köszöntőt.
‘Emlékezés és felejtés, identitásőrzés és spontán vagy erőszakos asszimiláció, tolerancia és mindenféle kirekesztő politika okozta emberi torzulások kavalkádja jelenítődik meg a regényben. Az emlékek mintegy száz évet fognak át: a 19. század végéig nyúlnak vissza. A cselekmény a magát Jurijnak nevező narrátor gyermekkorában, a második világháború elején indul, és a jelenig tart. Családregény, memoár, Bildungsroman ismérvei keverednek a szövegben.’ - foglalta össze Tapodi Zsuzsa a regény legfontosabb jellemzőit felvezetőjében. A családregényben a nagytörténetek mellett legalább olyan fontosak a mikro-történetek, a külső események és a belső változások egymást determinálják. Ezek a történetek legalább annyira jellemzően közép-európaiak, mint amenyire szlovének - hangzott el a beszélgetésben.
Jože Hradillal regénye kapcsán Péter Beáta újságíró készített interjút: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/akit-megjeloltek-a-szavak
A Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművészek Szövetségének második kiállítása
A sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban működő Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművészek Szövetségének tagjai márciusban mutatkoztak be első alkalommal a csíkszeredai művészetkedvelő közönségnek a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett csoportos kiállításukkal. 2015. április 22-én 18 órakor a csoport tagjainak alkotásaiból újabb kiállítás nyílt meg a könyvtár előadótermében. A tárlatot Kopacz Katalin-Mária könyvtárigazgató és Lázár-Prezsmer Endre művelődésszervező, a Gy. J. A. K. Sz. vezetője nyitotta meg. Ezúttal a következő alkotók mutatkoztak be munkáikkal a tárlaton: Cotoara Aranka Aurelia, Fadgyas Tibor, Gál István, Nagy Tibor, Nyeső Ildikó, Popovici Éva, Szentpály Kovács István, Suciu Katalin Mária, Tamás Erika, Virág Mária Krisztina, Zoltán Anne Marie, Zoltán Sándor. A kiállítás május közepéig látogatható a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/247/sepsiszentgyorgyi-kepzomuveszek-masodik-kiallitasanak-megnyitoja
Kékkői László: Tűzözön. Ahogyan én láttam - háborús visszaemlékezés bemutatója
Kékkői László hivatásos főhadnagyként a 25. gyaloghadosztállyal került ki a hadműveleti területre a második világháborúban. Tűzözön. Ahogyan én láttam címmel 2015-ben a Zrínyi kiadónál megjelent háborús visszemlékezés-kötetét mutatták be a csíkszeredai Kájoni János Megyei könyvtárban. A bemutatón Illésfalvi Péter budapesti hadtörténésszel, a kötet szerkesztőjével Nagy József történész beszélgetett. Kékkői László 1944 októberéig, sebesüléséig részt vett a véres harcokban, amelyeket hadosztálya vívott a többszörös szovjet-román túlerő feltartóztatására az úgynevezett tordai csatában. Élményeit 1947-ben vetette papírra, lebilincselő formában. Illésfalvi Péter és Nagy József szerint is a könyv a műfaj egyik legkiemelkedőbb alkotása, izgalmas, letehetetlen kötet, ugyanakkor hűen mutatja be a magyar honvédek helytállását. A beszélgetés során kibontakoztak a szerző emberi jellemvonásai is. Visszaemlékezésében sok szempontot, belső folyamatot mutat meg a harctéri életből, amelyekhez hasonlót ritkán lehet olvasni, különösen magyar szerző tollából - világított rá Illésfalvi Péter.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/245/kekkoi-laszlo-tuzozon.-ahogyan-en-lattam-cimu-haborus-vissszaemlekezeset-mutattak-be-a-konyvvtarban
Hargita Népe, 2015. április 17.
Lázár Anna Tűnő idők című verseskötetét mutatták be
Lázár Anna Tűnő idők című verseskötetét mutatták be 2015. április15-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében; a Márton Árpád képzőművész által illusztrált kiadványt Takács Éva méltatásában ismerhette meg a csíkszeredai közönség. Lázár Anna frissen megjelent verseskötetét először Budapesten, a Litea könyvesboltban mutatták be egy hónappal ezeltőtt. A szerző Lövétén született, napjainkban Budapesten él. A Lövéte köröpölő című, szülőfaluját idéző, néprajzi témájú képes albuma 2010-ben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron Szép Könyv díjat nyert művészeti kategóriában. A Tűnő idők című kötet versei rövidek, tömörek, súlyosak. ‘Mint a jó versek általában, olvasásuk után bennünk maradnak, kérdéseket támasztanak, továbbgondolásra és önvizsgálatra késztetnek: mennyire vagyok őszinte önmagammal, mekkora elvárásaim vannak önmagam iránt, mennyire tudok megfelelni ezeknek az elvárásoknak?’ – emelte ki Takács Éva könyvismertetőjében, a Hargita Népe 2015. április 16-i lapszámában.
Lázár Anna verseit Márton Árpád képzőművész grafikái fordítják le a látvány nyelvére, úgy, hogy hozzáteszik saját vívódásait, sajátos látásmódját, ugyanúgy rátapintva lelkünk kényes pontjaira, mint a szövegek.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/242/tuno-idok--lazar-anna-verseskotetet-mutattak-be-konyvtarunkban
Gáspárik Attila: Megszületett Kolozsváron – könyvbemutató
Gáspárik Attila az erdélyi magyar színművészeti felsőoktatás intézményeinek létrejöttéről szóló, Megszületett Kolozsváron című kötetét mutatta be, vetítéssel kísérve, 2015. április 9-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Előadását sok színes történettel és számos új dokumentummal övezve beszélt a háború utáni Erdély helyzetéről, az első magyar intézményekről. 1946-ban ‘egyik napról a másikra az erdélyi magyarságnak egyetemi szintű színész- és rendezőképzése szerveződött. Ezeket a legendás időket járja körbe a kötet, amelyben megszólalnak az indulás tanúi közül olyan legendás alakok mint: Csíki András, Tanai Bella, László Gerő, Taub János, Orosz Lujza, Lohinszky Lóránd, Senkálszky Endre. Számos olyan dokumentum kerül az olvasó elé, amelyeket eddig csupán kitartó kutatók láthattak elfeledett levéltárakban.’
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2015-04-09
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/237/gasparik-attila-konyvbemutatoja-az-erdelyi-magyar-szineszkepzes-intezmenyeirol
Iskola másképp: 566 gyermek vett részt a Kájoni János Megyei Könyvtár programjain
Idén az Iskola másképp című programot április 7–10. között szervezték meg az iskolák. A négy nap alatt 566 óvodás és iskolás gyermek látogatott el a Kájoni János Megyei Könyvtárba, ahol mindenkit korosztályának megfelelő, érdekes tevékenységek fogadtak.
A legkisebbek (napközisek, első, második osztály) A bátor kiskacsák című bábjátékot tekinthették meg a könyvtár bábcsapata, a Fakalinka előadásában, majd tavaszi énekeket daloltak közösen gitárkísérettel. Román és magyar nyelven egyaránt szerveztek programokat. A Liviu Rebreanu Általános Iskolából 3 román osztály jelentkezett be, a „Traista cu basme” (Mesetarisznya) és az „Învăţătură la tot pasul” (Lépten-nyomon tanulás) című foglalkozásokon vettek részt. Utóbbin tudásukat fejleszthették helyismeret és információkeresés terén, a város digitális térképével, utcák, iskolák, intézmények névadóinak életével ismerkedhettek, majd megkeresték műveiket a könyvtár állományában.
A II–V. osztályosok a Mesetarisznya és Kincsesszigetek című tevékenységek között választhattak. A Mesetarisznya egy játékos könyvtárismereti vetélkedő, melynek során a kisdiákok csapatonként felfedezték és feltérképezték a könyvtár állományát, bemutatták társaiknak, a szigetekről hozott kinccsel, könyvvel együtt. A Mesetarisznyába ezúttal egy H. Ch. Andersen mesét rejtettünk (a híres meseíró születésének 210. évfordulója tiszteletére).
A Segítő Mária Gimnázium gimnáziumi és líceumi osztályaiból 48 tanuló, 6–8 tagú csoportokban, a Helyismeret és különgyűjtemények részlegen végzett műhelytevékenység során anyagot gyűjtött a Csíkszereda 1915-ben témában készülő nagyobb iskolai projekt kivitelezéshez. A kiscsoportos műhelymunka célja az volt, hogy a diákok képet alkothassanak arról, milyen lehetett városunk mindennapi élete 100 évvel ezelőtt.
Csíkszereda, Rákos és Mindszent napközi otthonaiból és általános iskolájából is jelentkeztek csoportok. Távozáskor egy-egy könyvjelzőt kaptak emlékbe. Ez a hét jó alkalom a könyvtár népszerűsítésére, arra, hogy kis látogatóink ismerkedjenek a részlegekkel, állománnyal, könyvekkel, hogy játszva tanuljanak, megszeressék ezt a helyet, örömmel térjenek vissza, és lelkes könyvtárhasználókká váljanak.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/241/iskola-maskent-2015-negy-nap-alatt-566-ovodas-es-iskolas-gyermek-latogatott-el-konyvtarunkbaű
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/235/tanulas-lepten-nyomon

--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban áprilisban változatos programokkal várták a gyermekeket és felnőtteket.
Április 9-én, 16-án, 23-án és 30-án a Meseklub foglalkozásokon meseolvasásra, gyurmázásra, valamint meseillusztráció készítésére várták az óvodásokat és az I–IV. osztályosokat. Április 13–15. között, délelőttönként, tavaszi vakációs foglalkozást szerveztk az I–IV. osztályosoknak, „Használd ki a könyvtár nyújtotta lehetőségeket, fejleszd magad a játékon, mesén, könyveken keresztül” mottóval.
Április10-én, 17-én és 24-én internethasználati útmutatót vehettek igénybe az érdeklődők a könyvtárban.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

--Egykori gyermekekről az olvasmányok tükrében
A marosvásárhelyi Teleki Téka Beszélő könyvek sorozatának legutóbbi meghívottja Hegedűs Judit volt, aki a száz-kétszáz évvel ezelőtti gyermekolvasmányokról, olvasási szokásokról beszélt 2015. április 27-én. Az alsóbb társadalmi rétegek nevelési szokásairól nem maradt fenn forrás, az arisztokrácia levelezéséből, ránk maradt könyveiből, irataiból tudjuk, mit olvastak a kiskorúak, milyen gyermekkönyvek, folyóiratok határozták meg a kort. A Teleki Téka őrzi például alapítója, Teleki Sámuel levelezését fiaival, Domokossal és Ferenccel, aki tanulmányaikról, olvasmányaikról, szabadidős foglalkozásaikról számolnak be apjuknak, illetve az apa ad tanácsokat nekik. Ebből olvasott fel részletet Lázok Klára, a könyvtár vezetője, a kéthavonta sorra kerülő rendezvények ötletgazdája és szervezője.
A meghívott előadó arról beszélt, hogy míg a 18. századot a nevelés századának hívja a szakirodalom, a 20. század a gyermek évszázada megnevezést kapta. Arról esett szó, hogy e kettő között mi történt, mitől változott meg a gyermek szerepe, hogy viszonyult a társadalom a gyermekekhez, a gyermekneveléshez.
Az olvasási szokások terén a Weimarban megjelent Bilderbuch nevű folyóiratot említették az első, gyermekeknek szánt kiadványok között, Magyarországon 1843-ban jelent meg a Magyar Gyermekbarát című folyóirat, a „szívet nemesítő, gyönyörködtetve oktató” olvasmányokkal, történelem, természettudomány tematikákkal
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/egykori-gyerekekrol-az-olvasmanyok-tukreben

KITEKINTŐ

--A MEK Egyesület tisztújító közgyűlése
2015. április 10-én rendben lezajlott a MEK Egyesület évi rendes közgyűlése az OSZK-ban. A tervezett napirend alapján a közgyűlés elfogadta a módosított Alapszabályt, amelyet közzétesznek az egyesületi honlapon, amint a Fővárosi Bíróság jóváhagyja. A közgyűlés elfogadta a 2014. évi közhasznúsági beszámolót is. Mivel az Egyesület vezetőségének lejárt az ötéves megbizatása, mind az elnökséget, mind a felügyelőbizottságot újraválasztotta a közgyűlés. A MEK Egyesület elnöke Monok István lett. A teljes névsor a forrás-linken látható: http://mek.oszk.hu/joomla/index.php/dokumentumok/14

--Látogatói csúcsot döntött az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
Történetének leglátogatottabb rendezvénye lett az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – nyilatkozta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, aki elmondta: az ideiglenes számítások is azt mutatják, hogy több ezerrel sikerült meghaladni az eddigi, 61 ezres csúcsot. A siker lehetséges okairól szólva úgy vélekedett, a magyar könyvszakma szereplői – a könyvkiadóktól a szerzőkig – mostanra tanulták meg, hogyan tudják a lehető legnagyobb mértékben kihasználni a rendezvény adta lehetőségeket.
Zentai Péter László hangsúlyozta, hogy idén szokatlanul jól sikerült az összesen több mint 400 rendezvényt felsorakoztató könyvfesztivál nyitóünnepsége is. „Jonathan Franzen, aki a világ egyik legnagyobb írója, rendkívül kedvesen és közvetlenül vett részt a pódiumbeszélgetésen, Háy János laudációja pedig egyszerűen lefegyverző volt” – mondta el.
Az MKKE igazgatója úgy látja, méltó módon sikerült megünnepelni a magyar szervezett könyvpiac 220. évfordulóját is.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége 2016-ban Szlovákia, a szlovák kultúra, könyvkiadás és kortárs irodalom lesz.
Idén 15. alkalommal rendezték meg az esemény keretében az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját is, amelyre 19 országból érkeztek alkotók. Magyarországot Mán-Várhegyi Réka képviselte, akinek első kötete Boldogtalanság az Auróra-telepen címmel 2014-ben jelent meg.
A könyves seregszemlén több mint harminc ország állított standot, a külföldi irodalmat mintegy ötven, a magyarországi és a határon túli magyar irodalmat csaknem ötszáz alkotó képviselte.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=185252
http://www.3szek.ro/load/cikk/80113/latogatoi_csucsot_dontott_az_idei_rendezveny_budapesti

HAZAI

--Új tetőt kap a Kaszinó – Tatarozzák a kézdivásárhelyi könyvtárat
Elkezdték a Báró Wesselényi Miklós nevét viselő kézdivásárhelyi könyvtár felújítási munkálatainak következő szakaszát.
A könyvtár jelenlegi épülete a 19. század végén, a 20. század elején épült neobarokk lakóházként. Mostani rendeltetését 1842. december 25-én kapta, akkor Kaszinó Könyvtár néven indították be. A múlt rendszerben erdészet is működött benne, de olyan, kevésbé nemes célokra is használta a kommunista államapparátus, mint a Szekuritáté helyi székháza.
A műemléki környezetben álló épület az idők során megérett a felújításra, a tatarozását a jelenlegi önkormányzat már tavaly megkezdte. Az elmúlt esztendők során a pince kijavításával bővült a raktárhelyisége, ugyanakkor egy előadótermet is kialakítottak az intézményben. Idén kerül sor a tetőszerkezet és bádogos munka kijavítására, az ingatlan teljesen új födémet kap, és felújítják patinás homlokzatát is. Ezek mellett a könyvtár előtti zöldövezet is új arculatot kap.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=185068

ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Günter Grass Nobel-díjas író
Günter Grass 87 évet élt, 2015. április 13-án hunyt el, fő műve A bádogdob című regény.
A kortárs német irodalom egyik legnagyobb alakjának számító szerző halálának hírét kiadója, a göttingeni Steidl Verlag jelentette be.
A társadalompolitikai kérdéseket egész életében szenvedélyesen taglaló írónak már az első, 1959-ben megjelent regénye, A bádogdob világsiker lett. Negyven évvel később egész életművét ismerték el az irodalmi Nobel-díjjal.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=184662

--Elhunyt Lászlóffy Csaba kolozsvári költő
Életének 76. évében, hosszú betegség után, 2015. április 14-én elhunyt Lászlóffy Csaba József Attila-díjas kolozsvári költő, novellista, drámaíró, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Tordán született 1939-ben, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát 1960-ban.
A kolozsvári Szabadság napilap, majd a Dolgozó Nő, később a Családi Tükör hetilapok szerkesztőségében dolgozott. Írói indulása a Forrás-nemzedékhez kötődik. Költőként és prózaíróként egyaránt jelentőset alkotott. Több mint negyven kötete jelent meg.
1964-ben a Romániai Írók Szövetségének költészeti díját kapta meg, 1997-ben Berzsenyi-díjjal, 2005-ben József Attila-díjjal, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
”Műveire az erdélyi magyar sors tragikumát történelmi mélységekben és párhuzamokban érzékeltető veretesség, erkölcsi látásmód és a sokszínű (abszurd, groteszk) modernség egyaránt jellemző... Határozott történeti tudatosság, etikai ítélőképesség, példázatos sorsvállalás és magatartásvizsgálat adja műveinek szilárd erkölcsi karakterét, gondolati és hangulati erőteljességét.” (Bertha Zoltán irodalomtörténész)
Forrás: http://www.vhegy.com/2015/04/elhunyt-laszloffy-csaba.html

DÍJAK

--Magas francia kitüntetést kapott Kertész Imre
Kertész Imre Nobel-díjas írót a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoki fokozatával tüntették ki a francia nagyköveti rezidencián Budapesten, 2015. április 2-án.
Franciaország a kitüntetéssel kívánja elismerni Kertész Imre jelentős hozzájárulását a kultúrához és az irodalomhoz, valamint a magyar író életművének univerzális dimenzióját – áll a követség tájékoztatójában. A kitüntetést Roland Galharague francia nagykövet adta át az írónak.
A művészetek, az irodalom és a kulturális örökségek megőrzése terén végzett kiemelkedő teljesítményért járó kitüntetést 1957-ben alapították. A francia kulturális minisztérium által adományozott elismerésnek három – lovagi, tiszti és parancsnoki – fokozata van.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=184206

--Magyar állami kitüntetéseket adtak át Kolozsváron
Három erdélyi magyar közéleti személyiség munkásságának elismeréseként adott át magyar állami kitüntetéseket Mile Lajos kolozsvári főkonzul 2015. április 11-én.
Elsőként Orbán Katalin, a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségének korábbi vezetője vehette át a Magyar Ezüst Érdemkeresztet. Egyed Péter, „a kortárs magyar irodalom és filozófia egyik legnagyobb hatású erdélyi alkotója”, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét kapta meg. Szintén a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Dr. Szilágyi Pál „neves matematikus, az erdélyi tudományos élet szervezője, a magyar nyelvű felsőoktatás kialakításának és fejlesztésének meghatározó egyénisége, külföldön és belföldön egyaránt elismert szakember”.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=184638

--Kiosztották a 130 éves EMKE elismeréseit
Tasnádi-Sáhy Péter lényeglátó, közösségszolgáló riportjaiért és publicisztikai írásaiért, Könczei Csongor a néprajz- és néptánckutatás, valamint a néptáncoktatás területén elért kimagasló eredményeiért, Zepeczaner Jenő a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum szakszerű vezetéséért, gyarapításáért és működtetéséért vehetett át díjat 2015. április 11-én.
Zsigmond Emese a színvonalas erdélyi gyermekkultúra alakításában és szervezésében vállalt kiemelkedő szerepéért, az erdélyi gyermeklapok szerkesztőségi munkájának irányításáért részesült elismerésben, dr. Péter Éva az erdélyi magyar kórusmozgalomban kifejtett, több évtizedes kiemelkedő művészi és önzetlen oktatói tevékenységéért kapott díjat.
Szebeni Zsuzsát a Bánffy Miklós-életművet bemutató, kiállítások szervezéséért jutalmazták, míg Albert Csillát „változatos és ihletett szerepskálájáért, gazdagon kibontakozó színművészetéért” díjazták. Elismerésben részesült még dr. Tosa Szilágyi Katalin kiemelkedő művészi és közművelődési tevékenységéért, Kelemen Katalin könyvtári gyűjtemény- és adatbázisépítő, valamint helyismereti munkájáért, a közművelődés szolgálatáért.
Vincze Zoltán részére odaadó oktatói munkásságáért, honismereti és helytörténeti ismeretterjesztő tevékenységéért, valamint a kolozsvári régészeti iskola történetének feltárásában szerzett pótolhatatlan érdemeiért ítélt oda díjat az EMKE, Péter Pálnak pedig szerteágazó, folyamatos és igényes mecénási tevékenységét ismerték el.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=184639
Gratulálunk Kelemen Katalin kolléganőnknek, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és hírlevelünk munkatársának a rangos szakmai elismerésért, a Monoki István-díjért. A díjátadóról és a díjazottról bővebben itt olvashatnak, fotókat itt találnak: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/238/emke-dijak--2015-a-monoki-istvan-dijat-kelemen-katalin-vehette-at

--Szvoren Edina Európai Irodalmi Díjat kapott
Szvoren Edina elbeszéléskötete, a Nincs, és ne is legyen című könyv is megkapta idén az Európai Irodalmi Díjat – jelentette be Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatási biztosa a Londoni Könyvvásáron.
Szvoren Edina 1974-ben született Budapesten. 1998-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián, 2005 óta publikál rendszeresen, azóta több díjat és ösztöndíjat is elnyert. Első elbeszéléskötete Pertu címmel 2010-ben jelent meg, a második, amely az európai elismerést is elnyerte, két évvel később, 2012-ben a Palatinus Kiadónál.
Navracsics Tibor Londonban arra mutatott rá, hogy a díj lehetőséget ad a kitüntetett szerzőknek, hogy műveiket a nemzetközi színtéren is terjeszthessék, hiszen a pénzbeli jutalmon túl a munkáikat lefordítják az EU több hivatalos nyelvére és segítik azok népszerűsítését is.
Szvoren Edina mellett az osztrák Carolina Schutti, a francia Gaelle Josse, a horvát Luka Bekavac, az ír Donal Ryan, az olasz Lorenzo Amurri, a litván Undine Radzeviciute, a norvég Ida Hegazi Hoyer, a lengyel Magdalena Parys, a portugál David Machado, a szlovák Svetlana Zuchova, valamint a svéd Sara Stridsberg is a kitüntetettek között van.
Az Európai Irodalmi Díjat 2009-ben alapította az Európai Könyvkereskedők Szövetsége, az Európai Írók Tanácsa és az Európai Könyvkiadók Szövetsége azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a kortárs európai irodalomra, az európai kultúra sokszínűségére. Az elismerésre a Kreatív Európa Programban részt vevő 37 ország pályázhat. Minden évben a részt vevő országok harmada részesül a díjazásban, ezzel is biztosítva a különböző nyelvterületek képviseletét.
A magyar írók közül korábban 2009-ben Szécsi Noémi, 2012-ben Horváth Viktor kapta meg az elismerést.
Forrás: http://librarius.hu/2015/04/14/szvoren-edina-europai-irodalmi-dijat-kapott/

--Kukorelly Endre kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíját
Mind, átjavított, újabb, régiek című, költői életművét összegyűjtő kötetéért Kukorelly Endre kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2015-ben. Rajta kívül Szijj Ferenc, Háy János, Károlyi Csaba és Szilágyi Márton részesül a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elismerésében. 2006 óta összesen 48 kiemelkedő költőt és írót ismert el ezzel a díjjal a szerzői egyesület.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához.
Az 1951-ben Budapesten született költő, író, újságíró, kritikus irodalmi közéleti tevékenysége az 1980-as években kezdődött. Számos fontos irodalmi folyóirat munkatársaként tevékenykedett, részt vett több irodalmi társaság alapításában, jelentős szakmai díjak és állami elismerések kitüntetettje.
Szijj Ferenc Agyag és kátrány című verseskötetéért, Háy János író, költő, képzőművész, a Palatinus Könyvkiadó alapítója az Európa Kiadónál megjelent, Napra jutni című kötetéért kap elismerést. Károlyi Csaba kritikus Nincs harmadik híd című kritikagyűjteményét, Szilágyi Márton irodalomtörténésznek a Ráció Kiadó gondozásában megjelent, A költő, mint társadalmi jelenség című kötetét díjazza az Artisjus.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/kukorelly-endre-kapja

--Megvannak az idei Communitas alkotói ösztöndíjasok
Közzétette a kolozsvári Communitas Alapítvány az idei alkotói ösztöndíjasok névsorát. Az alapítvány összesen 42 művésznek biztosít havi 770 lejes ösztöndíjat egy éven keresztül.
Nyertesek az irodalom kategóriában: Adorjáni Panna, Bálint Tamás, Horváth Előd Benjámin, Márkus András, Muszka Sándor, Serestély Zalán, Szabó Ádám, Székely Örs, Visky Zsolt.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9255

--Osztrák irodalmi díjat kapott Mircea Cărtărescu
Mircea Cărtărescu jeles román író kapta idén az osztrák állam európai irodalmi díját.
Az 1956-ban Bukarestben született Cărtărescu - ahogy magáról vallja - alkotásaival a „neoromantikus” irányzatot képviseli. 1980 óta 25 műve jelent meg, amelyeket 14 nyelvre fordítottak le. A kortárs román irodalom legkiemelkedőbb alkotói között számon tartott író és költő számos elismerést kapott már, idén az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíjával tüntették ki. Magyar fordításban is több könyve jelent meg.
A 25 ezer euróval járó Österreichischer Staatspreis für Europäische Literatur (osztrák állami díj az európai irodalomért) elnevezésű, 1964-ben alapított kitüntetést olyan európai szerzőnek ítélik oda évente, akinek munkája már nemzetközileg is komoly figyelmet kapott és akinek művei német fordításban is megjelentek. A korábbi díjazottak között szerepelt Weöres Sándor (1974), Nádas Péter (1991), Esterházy Péter (1999) és Kristóf Ágota (2008) is. Tavaly a díjat Ljudmila Ulickaja orosz írónő vehette át.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9261

--A Magvetőt választották az Év kiadójának Magyarországon
A Magvetőt választották idén az Év kiadójának a könyvszakma képviselői, az Év vidéki könyvesboltja a vecsési Market Central Líra Könyváruház lett, míg az Év fővárosi könyvesboltjának járó díjat a Rákóczi úti Fókusz Könyváruház vehette át a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál zárónapján, 2015. április 26-án.
Idén 15 kiadóra érkeztek szavazatok, amelyek közül a Magvető Könyvkiadó került ki győztesként. A második legtöbb szavazatot a Corvina Kiadó kapta, a harmadik helyen a Kossuth Kiadó végzett.
Az immáron negyedik alkalommal, közönségszavazás eredményeként átadott Év hangoskönyve díjat idén Esterházy Péter nyerte el a Ha minden jól megy és A mi a bánat című kiadványaiért, amelyek a Kossuth és a Mojzer Kiadó gondozásában jelentek meg.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/46518-a-magvetot-valasztottak-az-ev-kiadojanak

--Átadták a Magyar Örökség-díjakat
Nemrég ünnepélyesen átadták az idei Magyar Örökség-díjakat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A díjat azon magyar személyeknek, intézményeknek, csoportoknak adják elismerésképpen, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.
Ezúttal az elismerést Halász Judit színész-énekes (gyermekvilágot gazdagító művészetéért), Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára könyvtörténészi, irodalomtudósi kutatómunkájukért (posztumusz), Tolcsvay László zeneszerző, énekes (nemzeti hagyományt megújító művészetéért), Bálint Tibor erdélyi magyar író, műfordító (posztumusz), Koncsol László felvidéki magyar író, költő és helytörténész sokoldalú közösségi szolgálatáért érdemelte ki. A Csillagösvény balatoni programsorozatából jól ismert Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkórus (vezetői, Czakó Gabriella és Nagy Éva Vera szerzetesnővérek) erdélyi missziójukért, a kulturális, lelkiségi szolgálatáról ismert, köztiszteletben álló Jáki Sándor Teodóz bencés atya, „a csángók apostola” népdal- és népénekkutató missziós szolgálatáért (posztumusz) is Magyar Örökség-díjban részesült.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=185395

AJÁNLÓ

--Az 1989-es forradalom magyar vonatkozásai egy új kötetben
Az 1989. december 22-től 1990 májusáig, az első szabad választásokig tartó időszak tizenkét erdélyi város elsősorban magyar vonatkozású történéseit összesítő tanulmánykötet jelent meg nemrég. Az Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése (1989–1990) című tanulmánykötetet Bárdi Nándor, Gidó Attila, Novák Csaba Zoltán szerkesztette a Rendszerváltás Romániában. Kisebbségek részvétele az 1989-es forradalomban és önszerveződési formák program keretében készült kutatás alapján. A 2010-ben kezdődött kutatás nagymértékben a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) keretén belül zajlott.
A kutatásban a következő települések kaptak helyet: Temesvár, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Máramarossziget, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely. Kutatások a kötetből kimaradt településeken - Brassó, Zilah, Nagybánya, Székelykeresztúr - is folytak, viszont különböző okokból kifolyólag ezek a tanulmányok nem készültek el. A kötetet egy előtanulmány nyitja, amely a kutatási előzményeket és a kortárs romániai szakirodalmi kontextust taglalja. Gidó szerint ez azért fontos, mert az 1989-es forradalomról szóló kutatások lényegében elkerülik a magyar témát, a könyv pedig ezt a rést használja ki. A kutatási eredményeket már csak azért is érdemes románul közzétenni, hogy a román történetírás is valamennyire képben legyen az 1989-es magyar vonatkozású eseményekkel, fogalmazódott meg a kötet bemutatóin.
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=39277

--Erdély újranemesítői – Csinta Samu könyve Erdély arisztokratáiról
Csinta Samu Erdély újranemesítői. Arisztokraták honfoglalása című, nemrég megjelent könyve műfajilag nehezen besorolható. Nem elmesélt történelem (divatosan: oral history), mégis a szereplők elbeszélése alapján született.
Egyáltalán nem dokumentumkötet, ám dokumentumokkal alátámasztott valós tényeken alapul. Nem történelmi regény, nem családregény, mégis családokról szól, s azon felül az utolsó hat és fél évtized történetéről, ráadásul regényesen. Nagyon olvasmányosan, ugyanakkor hitelesen.
A visszaszolgáltatások nyomán egyre többen jelennek meg, lakják be immár életvitelszerűen és felelősen az ősi birtokot, válnak az erdélyi magyar társadalom szerves részévé. Építenek, restaurálnak, s közben bennünk is építik a korábban nem is létező vagy igencsak romossá pusztított önazonosság-tudatot. Róluk, az erdélyi arisztokrácia hat családjáról szól ez a könyv.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=184685
http://erdely.ma/kultura.php?id=184436
http://erdely.ma/kultura.php?id=185304

MOZAIK

-- Grecsó Krisztián nyerte a Magyar Könyvek Viadalát
A Magyar Könyvek Viadalán Grecsó Krisztán Megyek utánad című regénye lett a 2014-es év szépirodalmi könyve. A kezdeményezés célja, hogy magyar írók könyveit népszerűsítsék: az előszűrő bloggerek öt szépirodalmi művet jelöltek, közülük az olvasók választhatták ki a kedvenceiket. Az összesítés alapján az első három helyen Grecsó Krisztán Megyek utánad, Dragomán György Máglya és Totth Benedek Holtverseny című műve végzett.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/04/14/grecso_nyerte_a_magyar_konyvek_viadalat

--Magyarul is megjelent a könyv, amely felforgatta a világot
Thomas Piketty 700 oldalas, grafikonokkal és statisztikákkal sűrűn illusztrált monstre könyve, A Tőke a 21. században tavaly végigsöpört az egész világon, egy időben a legkeresettebb könyv volt az Amazonon, szerzőjéből pedig olyan szupersztárt csinált, mint amilyen közgazdászokból nagyon ritkán lesz.
Ma már nem lehet anélkül a kapitalizmusról vagy az egyenlőtlenségről beszélni, hogy valaki be ne dobná idővel a nevét, ha olvasott akár egyetlen oldalt a könyvéből, ha nem, így nem véletlen, hogy a Time magazin beválogatta a világ 100 legbefolyásosabb embere közé, a Prospect magazin olvasói pedig egyenesen 2015 legfontosabb gondolkodójának szavazták meg.
A nagy mű a Kossuth kiadó gondozásában végre magyarul is megjelent.
Forrás: http://index.hu/gazdasag/2015/04/22/piketty_konferencia_kossuth/

--Franzen az írást a legjobb drognak tartja
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszmeghívottja, Jonathan Franzen amerikai író humoros fickó, aki nem rajong a rendszerekért, viszont imádja a madarakat, és régivágású íróként elsősorban a történetek érdeklik. Az írót sokan csak az amerikai Tolsztojként emlegetik: a nyugati civilizáció visszásságait leleplező regényei Magyarországon is egyre népszerűbbek.
Szerinte az írás egy folyamat, amelynek során az ember egyre inkább önmagává válik. Nagyon fontosnak tartja, hogy az írásai mindenki számára érthetőek legyenek, senkit sem akar kizárni az olvasók közül.
Ahogy idősödik, egyre kevésbé féltékeny a készülő szövegeire: már szívesebben megmutatja őket másoknak, például a barátnőjének vagy a szerkesztőjének, sőt, időnként segítséget is kér. Jelenleg is dolgozik egy regényen, ha kész lesz, még vár rá egy sorozat a New Yorkernél, utána pedig alkotói szünet következik.
Teljes írás itt: http://konyves.blog.hu/2015/04/23/franzen_az_iras_a_legjobb_drog
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/04/25/jonathan_franzen_nem_fetisizalom_a_boldogtalansagot

--Hogyan lett a Zabhegyezőből Rozsban a fogó?
Nemzedékek egész sora Zabhegyezőként ismerte J. D. Salinger regényét, ötven évvel az első megjelenés után azonban idén tavasszal már új fordításban vehető kézbe a kultkönyv. Rozsban a fogó a címe, és talán ez is az oka, hogy az újrafordításra és az egész könyvre már a megjelenés előtt szokatlanul nagy figyelem irányult. Barna Imre, a kötet fordítója és az Európa Könyvkiadó főmunkatársa azonban azt mondja, hogy a cím csak egy pici szelete a fordításnak, és munkája során sokkal fontosabbnak tartotta annak a beszélt nyelvi képzetnek az újrateremtését, amely az angol eredetit jellemzi.
Teljes írás itt: http://konyves.blog.hu/2015/03/19/rozsban_a_fogo

--Új regényével Houellebecq tűpontosan célozta meg Franciaország puskaporos hordóját
A franciák legprovokatívabb írójának, Michel Houellebecqnek a neve összeforrt a párizsi terrortámadásokkal, a vérengzés napján ugyanis ő szerepelt a Charlie Hebdo címlapján, ráadásul új regénye, a Behódolás (Soumission), amelyben Franciaország élére muszlim vezető kerül, épp 2015. január 7-én jelent meg.
Új politikai fikciójával Houellebecq tűpontosan célozta meg Franciaország és Európa puskaporos hordóját, a bevándorlás és az iszlám kérdését. Hőse ismét a Kiábrándult Értelmiségi, egy 44 éves párizsi irodalomprofesszor, aki életét Joris-Karl Huysmans kutatásának és a minél rövidebb szoknyás egyetemi hallgatóknak szenteli.
A Behódolás már a párizsi események előtt a legjobban várt irodalmi szenzáció volt Európában, és megtörtént az is, ami nagyon ritkán: a felfokozott érdeklődés odáig fajult, hogy egy sajtópéldány szkennelt változata már 2014 decemberének végén, a hivatalos megjelenés előtt végigsöpört az interneten. A kiadó és a szerző a terrortámadás után felfüggesztették a francia kampányt, ettől függetlenül a regénynek most készül a harmadik és negyedik utánnyomása Franciaországban, az első kettővel együtt összesen közel félmillió példány került ki a piacra.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/04/13/uj_regenyevel_houellebecq_tupontosan_celozta_meg

--Hogyan biztassuk a tinédzsereket olvasásra?
Jessica Lahey (író, tanár) azt állítja, hogy fiai mindig nagyon sokat olvastak. Néhány évvel később a könyvek helyét piszkos zoknik, pengetők és más dolgok vették át. Erőltetés helyett egy könyvesbolti eladó tanácsára különböző témájú könyveket hagyott szanaszét a szobában.
Daniel Willingham (a Neveljünk olvasót gyermekünkből című kötet szerzője) a következőket ajánlja:
- Olvassunk olyat, amit tényleg élvezünk. Kiskorban általában a gyermek választhatja ki, hogy mit olvasna szívesen, de 3. osztálytól már a tanárok adják meg a kötelezők listáját.
- Ne ajánljunk fel jutalmat az olvasásért!
- Ne ítéljük el azokat a könyveket, amelyeket kiválasztottak. Ha kedvüket lelik az olvasásban, az csak jót jelenthet.
- Ne állítsunk fel szabályokat az olvasás terén!
- Ne csak a korosztályuknak megfelelő könyveket javasoljuk a fiataloknak, felhívhatjuk a figyelmet szakkönyvekre is.
Jessica elmondta, hogy két hét után sikert könyvelhetett el, mert fia két könyvet is elolvasott. A két kötetet, amelyet a fia sem olvasott el, viszont az osztályával sem sikerült megszerettetnie.
Azért is fontos elfogadni az alapigazságot, miszerint a haladás - akár tanítás, akár gyermeknevelés terén -mindig két lépés előre és egy lépés hátra. (ref: NM)
Forrás: KIT hírlevél, 2015. április 29. (17. szám)

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.