ReMeK-e-hírlevél
10. évf., 2015/04. szám                          ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Könyvtárosok Dolgozószobája elnevezéssel facebook-csoport alakult
--Virtuális tárlatok, műtárgyak, múzeumi programok - MuseuMap
--Megújult az EURODESK ifjúsági információs honlapja
PÁLYÁZATOK
--A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatai
--Hargita Megye Tanácsának pályázatai
--A Román Kulturális Alap pályázatai
--Bod Péter romániai magyar iskolai könyvtárbővítési pályázat a TINTA Kiadótól
-- Az utolsó olvasóért Társulás vers-és prózaíró pályázatot hirdet
--József Attila mindenkiNET pályázat
--Közzétette pályázati felhívásait az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala
KONFERENCIA
--Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája Csongrádon
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-- Idő és időtlenség a Teleki Téka Beszélő könyvek sorozatában
--A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
KITEKINTŐ
--Sikeres volt az ELTE nyílt nappal egybekötött könyv-örökbefogadási programja
--Könyvtáros – a vágyott munkák között
--Könyv- és e-könyv-trend – a nyomtatott könyv kommunikációs eszköz is
--Csődbe menekült az Ulpius-ház
--Vita a kulturális folyóiratokról a magyar Írószövetségben
HAZAI
--Könyvtártúrán járt az Erdélyi Napló
--Plázák szorítják ki a könyvtárakat és koncerttermeket
--Márton Áron, a 20. század püspöke - Kárpát-medencei vetélkedő
--Az RMDSZ hivatalos magyar nyelv napját szeretne Romániában
--Újságíró tűzvonalban – Élménybeszámoló és könyvbemutató diktatúrákról, háborúról
--Az első székely rajzfilm bemutatója
ÉVFORDULÓ
--Online kiállítás Aldus Manutius halálának 500. évfordulójára
--Vásárhelyi Pál születésének 220. évfordulója
--Hetven éve lázítja a gyermekeket a Harisnyás Pippi
--6 érdekesség a 60 éves Magvetőről
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Tomas Tranströmer Nobel-díjas svéd költő
--Elhunyt Jánosházy György költő, műfordító, kritikus
--Meghalt Terry Pratchett
--Elhunyt Gereben Ágnes történész
DÍJAK
--Mircea Cărtărescu kapta az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíját
--Magyar Örökség díjban részesült Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára
--Magyarország Babérkoszorúja díj Ferenczes Istvánnak
--Kossuth-díjat kapott Szőcs Géza
--Krasznahorkai Lászlót a Nemzetközi Man Booker-díjra jelölték
--Péterfy Gergely Aegon-díjas
--Kiosztották a 2015-ös Békés Pál-díjat
VÉLEMÉNY
--A könyvtárak dicsérete
--'A személyesség erény, amellyel a könyvtárak képesek a megújulásra'
AJÁNLÓ
--Web-ajánló: Hungaricana Közgyűjteményi portál
--Rab Árpád Digitális Kultúra című tanulmányát ajánljuk olvasóink figyelmébe
--Bemutatták a Marosvásárhelyi krónikás füzetek első kötetét
--Erdélyi magyar útkeresés – könyv az erdélyi magyar politikai érdekképviselet 25 évéről
MOZAIK
-- Összefogtak a gyermekkönyvesek, megalakult a HUBBY
--Műfordító lett Dragomán György és Szabó T. Anna 13 éves fia, Gábor
--Intelligensebben rangsorol majd a Google - Knowledge-Based Trust
--Könyvtárosok szerint: melyik könyveket kell feltétlenül elolvasnod halálod előtt?
--A médiában megjelenő 11 'legmenőbb' könyvtáros
--Az vagy, amit a metrón olvasol – divat az olvasás fotózása
--Könyvek művészi szintre emelt pengézése – TED előadás
--Egyre több helyről tiltják ki a szelfibotot


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
 
--Könyvtárosok Dolgozószobája elnevezéssel facebook-csoport alakult
'A Könyvtártudományi Szakkönyvtár munkatársai létrehozták a Könyvtárosok Dolgozószobája csoportot a facebookon (https://www.facebook.com/groups/638792582893875/), amely a KSZK virtuális olvasótermeként kíván tájékoztatni a könyvtárunkban és a Könyvtári Intézetben zajló munkákról. A könyvtári szakmai információk és érdekességek mellett interaktív felületet is szeretnénk kínálni szolgáltatásainkhoz. Azért választottuk a csoport formát, mert ezzel is hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem egyoldalú kommunikációra törekszünk, hanem számítunk a kollégák aktív részvételére! Nagy érdeklődéssel várjuk a külhoni magyar könyvtárak képviselőinek megjelenését és híradásait is! Szeretettel várunk mindenkit a Könyvtárosok Dolgozószobájában!'
Forrás: IFLA -HUN Kollár Mária könyvtáros, bibliográfiaszerkesztő, Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtár

 
--Virtuális tárlatok, műtárgyak, múzeumi programok - MuseuMap
Elindult az OMMIK új, közös múzeumi digitális műtárgyadatbázis szolgáltatása, a MuseuMap portál, ahol a felhasználók kedvükre böngészhetnek a csatlakozó intézmények műtárgyai között, barangolhatnak a virtuális tárlatokon, tájékozódhatnak a múzeumok aktuális programjairól, emellett megoszthatják kedvenceiket és saját virtuális kiállításaikat a közösségi média felületein.
A portálhoz csatlakozó múzeumok számára a közös magyarországi keresőfelületen történő megjelenés mellett a szolgáltatás lehetőséget biztosít arra is, hogy a műtárgyak meghatározott szöveges adatai és képei az aggregációs adatbázison keresztül felkerüljenek az Europeana-portálra.
Forrás: OMMIK, 2015. március 4.
Via KIT hírlevél, 2015/9., 2015. március 4.

 
--Megújult az EURODESK ifjúsági információs honlapja
Az EURODESK ifjúsági információs hálózata 34 országban több mint 1200 helyi ifjúsági munkással összefogva dolgozik. Az egyik fő információforrást biztosítja az európai politikai és tanulási mobilitási lehetőségek terén, támogatja az ERASMUS+ programot.
A honlap célja, amely 2015. március 9-én megújult, az, hogy összekapcsolja az ifjúsági információt szolgáltatókat Európában, és a fiatalok számára egyszerű hozzáférést biztosítson a helyi információs pontokon. Az új honlap fő jellemzője egy térkép, amelyen a személyzeti és nemzetközi koordinációs irodák láthatók. Az EURODESK hálózatok könnyen elérhetőek, a kapcsolatfelvétel egyszerű. A határidő-emlékeztetőt újratervezték, mutatja a közelgő tanulási mobilitási lehetőségek határidejét, négyhónapos időszakokra bontva.
A nemzetközi EURODESK honlapról a látogatók könnyedén eljuthatnak bármely ország EURODESK honlapjára, így a saját nyelvükön is olvashatják a tartalmakat. Az újonnan indított EURODESK honlap célja, hogy csatlakoztassa a bővülő hálózatokat, és tájékoztassa a fiatalokat a helyi információs pontokon.
A megújult honlap itt érhető el: http://www.eurodesk.hu/hirek/10699

 
PÁLYÁZATOK
 
--A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatai
A BGA pályázataira két síkon lehet pályázni: központi és regionális síkon. A központi pályázatokat Magyarországra kell küldeni, 600 000 Ft – 3 000 000 Ft közötti összegekre lehet támogatást kérni, míg a regionális pályázatokat Kolozsvárra kell benyújtani, ebben az esetben 100 000 Ft – 600 000 Ft közötti összegekre kérhető támogatás. Mindkét pályázat esetében a következő témakörökben lehet pályázatot benyújtani:
- A magyar közösség céljait szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programok
- A magyar közösség céljait szolgáló írott és elektronikus média, könyvkiadás
- Civil szervezetek, illetve egyház, belső egyházi jogi személyek által fenntartott oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények működésének, valamint a magyar közösség céljait szolgáló fejlesztések és ingatlan-beruházások.
Benyújtási határidő: 2015. április 10., 14.00 óra (közép-európai idő szerint).
A pályázatokkal kapcsolatos űrlapok a következő linken letölthetők: http://bgazrt.hu/tamogatasok/palyazatok
Forrás: http://bgazrt.hu/tamogatasok/


--Hargita Megye Tanácsának pályázatai
Hargita Megye Tanácsa közzétette honlapján pályázati felhívásait. A pályáztató vissza nem térítendő támogatást nyújt a megyében bejegyzett civil szervezetek számára a 350/2005-ös törvény alapján. A következő kultúrával kapcsolatos szakterületeken belül lehet támogatást igényelni:
- Hargita megyei kulturális programok, projektek ésrendezvények támogatására
- Román közösségek kulturális programjainak, projektjeinek és rendezvényeinek támogatására
- Ifjúsági tevékenységeket támogató program szervezésére
- Családoknak szóló tevékenységek támogatási program szervezésére
- Népviseletek támogatási programja
- Turisztikai programok támogatására.
A pályázatok leadási határideje: 2015. április 9., 10 óra. A pályázatokról bővebben itt: http://www.hargitamegye.ro/hargita-megye-tanacsa/programok/aktiv-palyazatok.html
 

--A Román Kulturális Alap pályázatai
A Román Kulturális Alap (Administraţia Fondului Cultural Naţional) minden évben vissza nem térítendő támogatást nyújt közintézmények, civil szervezetek és magánjogi személyek számára, akik kulturális tevékenységeket folytatnak. Olyan tematikus programokat támogatnak, mint múzeumi, színházi, tánc- és zene-programok, illetve nemzeti kulturális örökséggel, szellemi örökséggel és kulturális neveléssel kapcsolatos tevékenységek. Leadási határidő: 2015. április 7., 17 óra.
Bővebb információk ezen a linken érhetők el: http://www.afcn.ro/finantari/proiecte-culturale.html
 

--Bod Péter romániai magyar iskolai könyvtárbővítési pályázat a TINTA Kiadótól
A budapesti TINTA Könyvkiadó a romániai magyar iskolák könyvtárait a Bod Péter pályázaton keresztül 60 000 lejjel támogatja 2015-ben. Kiss Gábor főszerkesztő a Budapesten 2015. március 19-én tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy egy nemrég befejeződött felmérés eredménye azt mutatja: a romániai magyar iskolai könyvtárak túlnyomó részében sajnálatos módon csak több évtizedes, elavult magyar szótárak találhatók. Ezek nem tükrözik szókincsében gyorsan változó nyelvünk mai állapotát, alkalmatlanok a nyelvi kompetencia hatékony fejlesztésére és az identitás őrzésére. A főszerkesztő kitért arra, hogy a TINTA Könyvkiadó, mint a magyar egynyelvű szótárak legnagyobb kiadója, átérezve felelősségét, 60 000 lejes pályázati alapot hozott létre, és pályázatot írt ki, hogy a romániai magyar közoktatásban is széles körben elérhetőek legyenek a magyar nyelv mai állapotát leíró új szótárak. A modern magyar szótárakat a Bod Péter szótárszerkesztő névére keresztelt könyvtárbővítési pályázaton keresztül juttatják el az iskolákba. A pályázatba bevont 16 kiadvány között van értelmező szótár, szinonima szótár, idegen szavak szótára, régi szavak szótára és közmondásszótár, valamint szókincsbővítő munkafüzetek is. A TINTA Könyvkiadó szótárai közül többet a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottsága Kiváló Magyar Szótár díjjal tüntetett ki. A Bod Péter romániai magyar iskolai könyvtárbővítési pályázat részletei a kiadó honlapján (www.tintakiado.hu) találhatók meg.
A kiírásra 2015. április 1-jétől 2015. május 8-ig folyamatosan nyújtható be pályázat. A pályázat kiírója a határidőn túl beérkező pályázatokat nem fogadja el. A pályázati kiírás és adatlap letölthető a Tinta Kiadó honlapjáról (http://www.tintakiado.hu/palyazat).
Forrás: TINTA Kiadó, Kovács Anett, kiadói gyakornok – info@tintakiado.hu

 
--Az utolsó olvasóért Társulás vers-és prózaíró pályázatot hirdet
Az utolsó olvasóért Társulás vers- és prózaíró pályázatot hirdet magánszemélyek részére. Forma és sítílusbeli megkötés nincs. Előnyben részesítik a pályáztatók a hagyományos értékeket, értékrendet képviselő, igényes magyar nyelven írt írásokat. Mindkét kategóriában az első helyezettek 100 eurós pénzjutalomban részesülnek. Határidő: 2015. július 5.
A pályázat részletei itt érhetők el: http://www.utolsoolvasoert.eoldal.hu/cikkek/aktualis-palyazatok/
Forrás: https://palyazatmenedzser.hu/2015/03/05/proza-es-vers-palyazat/

 
--József Attila mindenkiNET pályázat
Ferencváros Önkormányzatának online videópályázatot írt ki a költő születésének 110. évfordulóján átadásra kerülő József Attila Emlékhely megnyitó ünnepségének alkalmából.
A felhívás elsősorban a magyarországi és határon túli magyar középiskolásoknak szól, de nyitott mindenki számára, aki 2015. április 11. előtt nem töltötte be 32. életévét. A videópályázatra olyan anyagokat várnak, amelyekben elhangzik József Attila valamelyik költeménye: ez lehet egy teljes vers, lehet részlet, lehet szavalat vagy megzenésített változat. Az előadók száma nincs korlátozva, csupán annyi, hogy a vers szövegének változtatás nélkül kell elhangoznia. A rögzítés történhet professzionális módon, de akár mobiltelefonnal is. Nem a képi minőség, hanem a kreativitás és az előadásmód a mérvadó. Egy pályázó több videót is beküldhet, de egy film maximum 7 perc hosszú lehet: az ennél hosszabb anyagokat nem törlik, de nem vesznek részt a versenyben. A pályázatok beküldési határideje: 2015. április 8.
A pályázatokat a YouTube-ra kell feltölteni, majd a http://www.vpg.hu/page/2015mar25/jozsef-attila-mindenkinet-palyazat honlapon a „Videó feltöltése” menüpont alatt megadni a film címét és linkjét (teljes URL), valamint a pályázó adatait.
A pályázati film csak a pályázati adatlap kitöltésével együtt érvényes! Egy pályázó több filmmel is pályázhat, de mindegyik filmet külön kell feltölteni.
A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt és a legtöbb közönségszavazatot kapott pályázatokat jutalmazzák. Kapcsolat: info@jozsefattilamindenkinet.hu
További részletes információ, illetve a pályázattal kapcsolatos hírek a verseny honlapján: http://jozsefattilamindenkinet.hu/palyazati-kiiras és a facebook.com/jozsefattilamindenkinet csoportban.
Forrás: http://www.vpg.hu/page/2015mar25/jozsef-attila-mindenkinet-palyazat


--Közzétette pályázati felhívásait az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala
A kormány idén 200 ezer lejjel többet, azaz összesen 2,2 millió lejt hagyott jóvá az etnikumok közötti interkulturális programok, valamint az intolerancia legyőzésére, megelőzésére irányuló projektek támogatására. Idén két újítást is bevezettek a támogatási rendszerbe, jelentette be Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. Újdonság, hogy 2015-ben pályázni lehet olyan programokkal is, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvének és jogainak ismertetését tűzik ki célul, újító jellegű megoldásokat népszerűsítenek az interkulturális oktatásban, illetve a roma közösségek oktatásba történő bevonására irányulnak. Pályázni lehet továbbá olyan projektekre, amelyek célja a nemzeti kisebbségek anyagi és szellemi kulturális örökségének bemutatása és értékesítése, a hagyományos mesterségek újjáélesztése, illetve olyan programokra is finanszírozást lehet kérni, amelyek a nemzeti kisebbségi fiatalok közösségi és közéleti tevékenységeit szorgalmazzák. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala idén támogatja a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Főváros projekt keretén belül megvalósuló eseményeket is. A pályázatokat április 20-ig lehet benyújtani.
A kiírás itt olvasható, román nyelven: http://www.dri.gov.ro/comunicat-de-presa/
Forrás: http://erdelyfm.ro/tobb-penzre-palyazhatnak-iden-a-civil-szervezetek-az-etnikumkozi-kapcsolatok-hivatalanal/

 
KONFERENCIA

--Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája Csongrádon
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség sikerrel pályázott a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájának megszervezésére. A találkozó 2015. május 31. – június 1. között kerül megrendezésre Csongrádon. Továbbra is fontosnak tartják a szervezők, hogy a konferencia résztvevői megismerkedjenek a a magyarországi egyedi és közös pályázatok lehetőségeivel.
Ebben az évben folytatják azt a gyakorlatot, hogy a határon túli magyar könyvtárak változásait a szakmai szervezetek egy-egy képviselőjének előadásában ismerjék meg. Ezért olyan témákat várnak, amelyek képet adnak az adott ország magyar kisebbségének könyvtárügyéről. A részletes program összeállításához a szervezők arra kérik  a kollégákat, hogy az előadók nevét és az előadás címét április 3-ig küldjék el.
A konferenciára kérik az előzetes jelentkezést. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 12 főt tudnak fogadni.
A konferenciával kapcsolatban az illesp@csongrad.hu és konyvtarkonferencia@csongrad.hu címeken vagy a 00-36-63-483-764, 00-36-20-457-6477 telefonszámokon kérhető felvilágosítás.
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnöke, rmke levelezőlista

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Szakmai találkozó a közgyűjtemények aktuális kérdéseiről
A közgyűjtemények aktuális kérdései témával indította az idei évre tervezett szakmai találkozóinak sorát a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. A 2015. március 4-én szervezett találkozó keretében délelőtt Digitalizálás az erdélyi könyvtárakban és múzeumokban címmel került sor szakmai előadásra, a budapesti Arcanum Adatbázis Kiadó vezetője, Biszak Sándor mutatta be a kiadó közgyűjteményi területen dolgozók számára a kiadó tevékenységét és két új szolgáltatását: a Hungaricana Közgyűjteményi Portál (http://hungaricana.hu/hu/), Arcanum Digitális Tudománytár (ADT – http://adtplus.arcanum.hu/). A portálon elérhető adatbázisok tartalmát, ezek használati módját és szoftverkörnyezetét, a keresési lehetőségeket is megismerhették a jelenlévők. A rendezvény második felében Állománynyilvántartási egyszeregy címmel a közkönyvtárak mindennapi tevékenységét segítő céllal zajlott a szakmai tanácskozás. Bedő Melinda módszertani szakirányító vezetésével, a mindennapi könyvtári tevékenységet segítő céllal a 334/2002-es Könyvtári törvény állományra vonatkozó legfontosabb előírásait beszélték meg a közkönyvtárak és iskolai könyvtárak jelenlevő munkatársai.
Hargita és Kovászna megyei közkönyvtárak, a Sapientia EMTE csíkszeredai könyvtára, valamint csíkszeredai iskolai könyvtárak munkatársai mellett Hargita megyei kulturális intézményekben tevékenykedő szakemberek és intézményvezetők is részt vettek a tanácskozáson.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/224/a-kozgyujtemenyek-aktualis-kerdeseirol-beszelgettunk-az-ev-elso-szakmai-talalkozojan
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2015/03/szakmai-ertekezlet-csikszeredai-kajoni.html
Idén is Könyvcsata Csíkszeredában
Második alkalommal csatlakozik a Kájoni János Megyei Könyvtár a ‘Bătălia cărţilor’ (Könyvcsata) elnevezésű országos olvasóversenyhez. Rövid életű könyvkiállítással és kötetlen beszélgetéssel indították 2015. március 10-én a Könyvcsatát Csíkszeredában. A pedagógusok között új arcokat is üdvözölhettek, a harcra kész fiatalok viszont a tavalyi részvevők közül kerültek ki, egyelőre. A tavalyi könyvcsata országos döntőjére is sor került, 2015. március 20-án Kolozsváron, ahol Hargita megyét Pustian Valeria, a csíkszeredai Joannes Kájoni Középiskola tanulója képviselte.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/226/iden-is-konyvcsata-csikszeredaban
Kerekítő – mondókás móka: baba-mama foglalkozások a könyvtárban
2015. március 2-tól indult a Kerekítő – baba-mama foglalkozás. A kisgyermekeknek tartott vidám mondókás, játékos foglalkozások vezetője Borota Karola pszichológus, logopédus, aki minden hétfőn 11–11,30 óra között várja a babákat és mamákat a könyvtár előadótermébe. A Kerekítő a kisgyermekek jó kedvre kerekítéséről szól. A Kerekítő mondókás könyvek népi mondókái, ölbeli játékai nyomán cirókázás, lógázás, hintáztatás, lovagoltatás lesz, élő hangszerjátékkal, népdalokkal színesítve.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/222/kerekito-mondokas-moka--baba-mama-foglalkozas
Thészeusz – bábelőadás és bábkészítő foglalkozás gyermekeknek
Thészeusz, a görög hős utazását kísérhette végig a Thészeusz című bábelőadáson jelenlevő gyermekközönség. A Kájoni János Megyei Könyvtárba érkező kisiskolás csoportok 2015. február 28-án és március 2-án délelőtt bábkészítő foglalkozásokon is részt vettek. Az előadással és a foglalkozással két fiatal bábművész vendégeskedett a könyvtárban: a jordániai Husam Abed bábos, zenész, illetve Deák Réka, aki 2008-ban végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész, bábszínész szakán. A Thészeusz című előadás bábjai a vásári bábjáték hagyományait folytatva groteszkek és kesztyűsek, Husam Abed keleties frissességet csempész az előadásba élő zenei kíséretével.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/223/theszeusz--babeloadas-es-babkeszito-foglalkozas-gyerekeknek
Források Zágon egyház-és művelődéstörténetéhez – könyvbemutató
Balog László és Málnási Levente Források Zágon egyház- és művelődéstörténetéhez című kétkötetes munkáját mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2015. március 13-án. A köteteket Nagy Benedek történész méltatta, majd a szerzők beszéltek a nagy volumenű munkáról, illetve a kötetek tartalmáról. Érdekes beszélgetés bontakozott ki a helytörténetírás kapcsán, a helyi források feltárásának és közzétételének fontosságáról. A szerzők, Balog László, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Egyetemi Könyvtárának igazgatója, és Málnási Levente tanár elsődleges célja az volt, hogy forrásokat gyűjtsenek, gondozzanak és tegyenek közzé, amelyek minden bizonnyal haszonnal szolgálnak majd történészek, néprajzkutatók, művelődéskutatók számára. Másodlagos célkitűzésüknek tekinthető, hogy a kötetbe került gazdag kézirattár révén hozzák közelebb Zágon község utolsó évszázadának hétköznapjait.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/227/balog-laszlo-es-malnasi-levente-forrasok-zagon-egyhaz-es-muvelodestortenetehez-cimu-munkajat-mutattak-be
A Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművészek Szövetsége tagjainak kiállítása
A sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban működő Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművészek Szövetsége tagjainak alkotásait bemutató kiállítás nyílt a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, 2015. március 18-án 18 órakor. A tárlatot Lázár-Prezsmer Endre művelődésszervező, a Gy. J. A. K. Sz. vezetője, valamint Bács Béla János nyitotta meg, szép számú érdeklődő jelenlétében. A Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművészek Szövetsége tagjai műkedvelők, akiknek kikapcsolódást nyújt az alkotás öröme, munkáikat a változatos tematika és a sokféle kifejezésmód jellemzi, amelyek között egyaránt megtalálhatók a festett kerámiák, az olaj és akvarell tájképek, faluképek, a grafikák, a textil és nemezképek, mandalák, kollázsok, nonfiguratív alkotások és számítógépes grafikák. A szövetség tagjainak közös tárlatát a sepsiszentgyörgyi képzőművészet-szeretők mellett a közelmúltban megtekinthették a brassói, gyergyószentmiklósi, gyimesközéploki és kovásznai érdeklődők is.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/229/a-gyarfas-jeno-amator-kepzomuveszek-szovetsege-tagjainak-alkotasaibol-nyilt-kiallitas
101 vers Csíksomlyóról és 123 vers a családról - versantológiák bemutatója
101 vers Csíksomlyóról és 123 vers a családról címmel a Kriterion Könyvkiadó versantológia sorozatában megjelent kötetek anyagát Mirk László válogatta és szerkesztette. A köteteket 2015. március 26-án mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban. H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója ismertette a kiadó legfrissebb kiadványait.
Mirk László felolvasásában az általa válogatott versekből kapott ízelítőt a lírai hangulatú est közönsége. A Kriterion igazgatója egy névtelen, de önmagát építő sorozatként jellemezte versantológiájuk láncolatát. A Csíksomlyónak szentelt kötet 85 verset és 16, kottával együtt közölt Mária-éneket tartalmaz, olyan szerzők vallásos, istenes verseit, akik Csíksomlyó szellemiségéhez kötődnek. A család tematikájú kötetben megszólítottak között vannak apák, anyák, gyermekeik, nagyszülők, unokák, a szerzők sorát az 1859-ben született Benedek Elek indítja, a kötetzáró verset a csíkszeredai Noszlopi Botond írta, aki 1985-ben született. Így tehát 124 év, 68 hazai magyar költő 123 versével ismerkedhet meg az olvasó.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/admin.php?mh=5&selid=&addeditmh=5&szuro=&keresett=&perpage=200&ordmit=Datetime&ordhogy=DESC&h=0
Iskola másként – változatos könyvtári foglakozások
Az Iskola másként elnevezésű, már hagyománnyá vált országos program keretében idén is változatos foglalkozásokat kínál a Kájoni János Megyei Könyvtár a 2015. április 7–10. héten, naponta 8–14 óra között. Bővebben a foglalkozásokról a könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/232/iskola-maskent--konyvtari-foglalkozasok-minden-korosztalynak

 
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Huszárpróbák ovisokkal
2015. március 12–13-án a Bod Péter Megyei Könyvtárban sepsiszentgyörgyi óvodás csoportok részvételével emlékeztek a magyar forradalomra és szabadságharcra.
Az Árvácska, Benedek Elek, Gulliver, Pinokkió napközisei, valamint a szépmezői óvodások a Gábor Áron teremben küzdöttek le érdekesebbnél érdekesebb mesés akadályokat azért, hogy huszárkatonának állhassanak, a részlegen pedig elkészítették hős papírhuszárukat.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/296_husari__din_gradinite/#prettyphoto[i]/4/
Kiállítás Makovecz Imre grafikáiból
Makovecz Imre (1935–2011) világhírű építész, a magyar organikus építészet mestere grafikáiból, vázlataiból nyílt kiállítás 2015. március 26-án, a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében, Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) földszinti előcsarnokában. A vándorkiállítás a Magyar Művészetért Díjrendszer elnöke, Gubcsi Lajos által szervezett székelyföldi körút állomásaként jutott el Sepsiszentgyörgyre.
A megnyitón Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Eműk vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szonda Szabolcs könyvtárigazgató ismertette Makovecz Imre pályáját és munkásságát. Megnyitóbeszédet Bogos Ernő csíkszeredai építész, Makovecz tanítványa, egykori munkatársa mondott. Véleménye szerint Makovecz Imre tevékenysége, gondolkodásmódja, szabadságértelmezése a magyar építészet és társadalmi események alakulásában egyaránt meghatározó szerepet játszott. Hiszen ő nem csak világszerte elismert építész volt, hanem irodalmi, művészeti munkája mellett politikai, közéleti szereplést is vállalt, ugyanakkor közösségalapítóként, emberi magatartásával példát mutatott kortársainak. A magyar kultúrát a legelemibb jelekre bontotta le, és Kodályhoz, valamint Bartókhoz hasonlóan, ezekből kezdett el újra építkezni.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/297_vernisaj_al_unei_expozitii_din_desenele_arhitectului
http://www.3szek.ro/load/cikk/79269/makovecz_imre_emleke
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/65229-ide-tartozunk.html

 
--Idő és időtlenség a Teleki Téka Beszélő könyvek sorozatában
Mit jelentett az idő fogalma 13–14. századi elődeinknek, mikor kezdték mérni az időt, mióta használják az órát, és mivel fizet az emberiség a természetes időtől való elszakadásért – ezeket a kérdéseket járta körül a Teleki Téka Beszélő könyvek sorozatának februári meghívottja, Fónagy Zoltán történész, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa.
A meghívottat Lázok Klára, a könyvtár vezetője mutatta be a Téka nagytermét betöltő közönségnek. Elmondta, Fónagy Zoltán történelmi tárgyú blogot ír Mindennapok története címmel, a nem-történészek számára is közérthetően. Az idő témájával kapcsolatosan az előadó a hétköznapi élet érdekességeiről beszélt. A Teleki Téka gyűjteményéből két naplót emelt ki Lázok Klára: Teleki Sámuel útinaplóját és Kozma Katinka 19. századi naplóját, amely két évvel ezelőtt Spielmann Mihály történész szerkesztésében nyomtatásban is megjelent. Mindkét kézirat Marosvásárhely szellemiségéről ad hírt, a mindennapok történetére vonatkozó, érdekes részleteket tartalmaz. Az idő mást jelentett annak a folyamatosan Budapestre vágyó 16 éves lánynak, aki egy kisvároshoz közeli kis faluban élte napjait és unatkozott, és mást a száz évvel korábban élt Teleki Sámuelnek. Mint ahogy a társadalom egy kis rétegének volt fontos az óra, amikor a 16. században kezdett elterjedni, és inkább státusszimbólum volt, mint időmérő eszköz.
Az időtlenségből nehéz volt az átmenet a pontosan mért idő korába. Elsősorban az iskola tanította meg a kiegyezést követő évtizedekben az embereket a pontosságra. A modern, menetrendhez kötött gépi közlekedés szintén hozzájárult megtanulni az idő beosztását. Harmadik tényezőként a gyáripar nevelte szigorú, következetes módon pontosságra az embereket.
Az idő beosztása az emberi életet biztonságosabbá, kényelmesebbé tette, amiért viszont olyan népbetegségekkel fizetünk, mint az alvászavar, depresszió, cukorbetegség, elhízás, emésztési zavarok – mutatott rá Fónagy Zoltán. A beszélgetést Petelei István novellái alapján összeállított jelenetek tették még színesebbé Gönczi Katalin és László Csaba előadásában, Barabás Olga rendezésében.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/magazin/ido-es-idotlenseg-a-teleki-tekaban

 
--A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hírei
Mesepszichológia - Kádár Annamária előadása és könyvbemutatója
2015. március 13-án 19 órától a Városi Könyvtár és a Belső Iránytű közös szervezésében dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus tartott lebilincselő, tartalmas, humoros történetekkel megtűzdelt előadást, könyvbemutatót a nagy számú közönségnek Gyergyószentmiklóson, a Szent István plébánia épületében. A Mesepszichológia című könyvek szerzője meggyőzte a hallgatóságot, hogy mesét olvasni igenis érdemes, életkortól függetlenül. Élhetünk úgy mint a mesehősök, de nemcsak a főhőssel lehet azonosulni, hanem minden egyes állomásnál felfedezhetjük önmagunkat. A mesehős útnak indulása nem más, mint a saját komfortzónánkból való kimozdulás. A hamuba sült pogácsa nem egyéb, mint saját erőforrásaink. A sárkányok pedig, amelyekkel útközben meg kell küzdeni, a félelmeink, szorongásaink, kishitűségünk, amelyekkel viaskodunk. Kádár Annamária egyik legfontosabb üzenete, hogy töltsünk minél több minőségi időt gyermekeinkkel ebben a folyamatos rohanásban, ettől épül igazán a szülő–gyermek kapcsolat, és erre az egyik jó megoldás lehet az együtt vagy egymásnak olvasás.
Könyvtárhasználati és műveltségi vetélkedő az 1848-as szabadságharc tiszteletére
Az 1848-as szabadságharc tiszteletére hirdetett könyvtárhasználati és műveltségi vetélkedőt negyedik osztályos diákok számára a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár 2015 februárjában. A vetélkedőn háromfős csapatok vettek részt, a benevezett 11 csapatnak a forradalommal kapcsolatos feladatlapot kellett megoldania és leadnia 2015. március 13-ig. A város mindhárom általános iskolájából benevezett csapatok derekasan megdolgoztak. A helyes válaszokat a bibliográfiaként megadott könyvekből az olvasóteremben lehetett kikeresni. A kiértékelőre március 16-án került sor a könyvtár kiállítótermében. Az első három legjobb csapatot könyvekkel díjazták. Viszonzásul és a rendezvényt ünnepélyesebbé téve a gyermekek színvonalas verses–zenés összeállítással lepték meg a szervezőket.
Angol klub a városi könyvtárban
A kétheti rendszerességgel szervezett Angol klub vendége 2015. március 18-án Szilágyi Emília volt, aki már kilenc éve járja a tengereket, óceánokat. Luxus óceánjárókon dolgozik pincérként, napi tizennégy órát is akár, szombatot és vasárnapot is beleértve. Közben tapasztal, tanul, élményeket gyűjt. Bejárta már a világ nagy részét Szingapúrtól Dél-Amerikáig. Még a skandináv országokba és Alaszkába kívánkozik. Mindezekről és még sok minden másról fényképes bemutatóval és kérdésekre válaszolva, folyékony angol nyelven mesélt.
Szabó Mózes lévita lelkész emlékezete  - könyvbemutató
2015. március 23-án 18 órától Gyergyószentmiklóson, a Városi Könyvtár kiállítótermében került bemutatásra a Ne csüggedj el, kicsiny sereg – Szabó Mózes lévita lelkész emlékezete című könyv. Az Égéért Egyesület kiadásában megjelent kötetet Incze Ibolya társszerkesztő és Fülöp Szabolcs székelydályai–égei református lelkész mutatta be a nagyszámú közönségnek. Házigazda a Gyergyószentmiklósi Református Egyházközség Nőszövetsége volt. A kötet elvezet az első világháború hadifogolytáboraiba, ahol a székelypetki születésű Szabó Mózes tanító és társai megalakítják a valaha is létezett legkeletibb református gyülekezetet, majd prédikátoruk, megtagadva az 1918-as impériumváltás utáni hűségesküt, egy Homoród-menti székely faluban, Égében lévitaként nemcsak az igét hirdeti, de gazdálkodik és közéleti szerepet is vállal, 1943-ban pedig megírja a falu monográfiáját, mely most jelent meg első ízben nyomtatásban. Az írások szerzői: Szőnyi László, Szígyártó Miklós, dr. Papp Vilmos, Kovács Bálint. Egy jellegzetes sorsú erdélyi család, a korabeli falu és székelyudvarhelyi tanítóképző mindennapjait, majd Budapestre vezető útját eleveníti fel a kötet második részében a lelkész lánya, Szőnyi Lászlóné Szabó Éva.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/44627-konyvbemutato-gyergyoszentmikloson-egy-levita-lelkeszrol#sthash.s1fHThyW.dpufs
Mozaikrajz-pályázat a Víz Világnapja alkalmából
Tizennégy pályamunka érkezett be a Naturland Alapítvány és a Városi Könyvtár által a Víz Világnapja alkalmából meghirdetett mozaikrajz-pályázatra. Az V–VIII.-os és IX–XII.-es diákokból verbuválodott négyfős csapatoknak előre megrajzolt folyó partját kellett fantáziájuk, tapasztalataik, esetleg elvárásaik szerint 'benépesíteniük', kiszínezniük. Eredményként egy csodálatos, elgondolkodtató, különböző technikákkal (zsírkréta, vízfesték, ceruza) készült mozaikrajz született, amit a városi könyvtár kiállítótermében tekinthetnek meg az érdeklődők. 2015. március 24-én 17 órától a lelkes környezetbarát csapatok munkáit oklevéllel, írószerrel és egy helyi termelő által készített édességgel jutalmazták. Az eredményhirdetést megelőzte két tartalmas, ívóvizeinkkel kapcsolatos előadás.
Forrás: Keresztes Csongor, igazgató, Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár

 
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban márciusban változatos programokkal várták a gyermekeket és felnőtteket. 2015. március 17–31. között Kertész Erzsébet (1909–2005) halálának 10. évfordulója tiszteletére készült kiállítást láthattak az érdeklődők.
Dobj el mindent… és olvass, avagy iskola másként! címmel várták a pedagógusokat és az I–XII. osztályosokat csoportos könyvtárbemutató órára, a következő témákkal: a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár történetének rövid ismertetése, olvasásmotivációs előadás, könyvtárbemutatás, papírszínház.
Az RMDSZ Kézdivásárhelyi Nőszervezete és a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár előadássorozatot indított kéthetente Mi leszel ha...? Pályaválasztás tabuk nélkül! címmel, amelyet egyetemisták és nemrég végzett fiatalok tartanak mindazoknak, akik szeretnének továbbtanulni. Március 17-én 18 órától a következő előadókat hívták meg: Mucsi Enikő – kertészmérnök, Dobolyi Tünde – ügyvéd, Ménessy Kinga – kommunikációs szakember, Csiszár Melinda – jogász / cukrászmester, Tubák Levente – közgazdász.
2015. március 17-én Böngészde címmel szerveztek foglalkozást 16–17 óra között az I–IV. osztályosoknak. A foglalkozás célja: az értő olvasás fejlesztése, ismerkedés a különböző dokumentumtípusokkal. Március 19-én 14–15 óra között az óvodásokat, 16–17 óra között az I-IV. osztályosokat várták a Meseklub fogalkozásaira, papírszínházzal és dramatikus játékokkal. Ugyancsak március 19-én, 17–19 óra között a könyvtár pincéjébe húsvéti képeslapkészítésre hívták a kézművesség iránt érdeklődőket, a képeslapok quilling (papírcsík) technikával készültek. Március 20-án 10–11 óra között internethasználati útmutatót vehettek igénybe az érdeklődők a könyvtárban.
Forrás: Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

 
KITEKINTŐ
 
--Sikeres volt az ELTE nyílt nappal egybekötött könyv-örökbefogadási programja
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában fellelhető könyveket, köztük több igen ritka és értékes dokumentumot fogadhattak örökbe az érdeklődők 2015. március 14-én Budapesten. Az örökbefogadással az intézmény nemzetközileg is jelentős gyűjteményének megőrzéséhez és restaurálásához járulnak hozzá a látogatók.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány által Belváros-Lipótváros Önkormányzatának támogatásával szervezett, nyílt nappal egybekötött könyv-örökbefogadási program sikerrel zárult: a meghirdetett 12 régi, az ún. ősállományba tartozó kötet egy része a restaurálásukat támogató örökbefogadóra talált. A megjelent érdeklődők – Kálóczi Katalin főigazgató és dr. Kiszl Péter kuratóriumi elnök köszöntőjét követően – dr. Knapp Éva és dr. Bibor Máté előadásain vehettek részt, majd az 1561 óta szisztematikusan gyarapított, nemzetközi viszonylatban is jelentős gyűjteménynek helyet adó, 1876-ban átadott könyvtárpalotával ismerkedhettek meg Széles Ágnes és dr. Bibor Máté segítségével, végül pedig Szalaváry Miklós segítségével bepillanthattak a könyvrestaurálás folyamatába. A rendhagyó napot Pribojszki Mátyás és Szász Ferenc koncertje zárta az aulában.
Részletes program: http://konyvtar.elte.hu/hu/node/3434
Képes beszámoló: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.835598286475988.1073741858.122214191147738&type=1
Az örökbefogadási programot folytatja az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány. Májusban az egyetemi Pázmány Napon, szeptemberben pedig a Kulturális Örökség Napjain újabb előadásokkal, izgalmas programokkal várják majd az Egyetemi Könyvtár épülete és dokumentumkincsei iránt érdeklődőket és a támogatókat. Továbbra is várják az örökbefogadókat és az alapítványi támogatásokat, amellyel a régi könyvek restaurálását és digitalizálását, illetve az Egyetemi Könyvtár fejlesztését támogathatják a szponzorok. Az MTI híre alapján Kálóczi Katalin főigazgatóval és dr. Kiszl Péter kuratóriumi elnökkel készült számos összeállításból kettő itt olvasható: http://hvg.hu/kultura/20150312_Fogadjon_orokbe_konyveket
http://www.origo.hu/kultura/20150312-konyveket-fogadhatunk-orokbe.html
Forrás: http://konyvtar.elte.hu/hu/node/3451
http://www.origo.hu/kultura/20150312-konyveket-fogadhatunk-orokbe.html#comments
Forrás: KATALIST levelezőlista (http://konyvtaros.tumblr.com/post/113421984602/az-eotvos-lorand-tudomanyegyetem-egyetemi)


--Könyvtáros – a vágyott munkák között
Közzétette kutatását egy magasan jegyzett brit tudományos intézet. Tizenötezer embert kérdeztek meg arról, hogy milyen munkakörben dolgozna legszívesebben. Úgy vélték, a nagy jövedelemmel biztató állások kerülnek majd a lista élére. Nem ez lett a végeredmény. A megkérdezettek hatvan (60%) százaléka író szeretne lenni, ötvennégy (54) százaléka pedig könyvtáros. Tovább kutakodva a számok között kiderül: a megkérdezettek között a nők 64 százaléka szeretne megélni a könyvtárosi munkakörből, a férfiaknak csak 44 százaléka. Tehát valahogy az erősebbik nemnél az a helyzet, hogy ugyan szeretne könyvek között dolgozni, de úgy értékeli, hogy nem tudna megélni ebből a hivatásból.
További részletek a felmérésről és kommentárok itt: www.konyvkonnektor.hu
Forrás: KATALIST, rmke-levelezőlista, Róth András Lajos

 
--Könyv- és e-könyv-trend – a nyomtatott könyv kommunikációs eszköz is
Még mindig olvasnak. A fiatalok is. Papíron. Könyvet. Talán nem ezekre a megállapításokra számítana az olvasó az idei évre szóló technikai, távközlési és média-előrejelzésben, mégis így érvel az elektronikus könyvolvasókról szóló fejezetben a Deloitte tanácsadó cég szokásos évi összefoglalójának 2015-ös kiadása. Bár az e-book nagyjából egy évtizede hódít, még az olvasógépekkel jól ellátott, fejlett piacokon is a nyomtatott könyvek teszik ki az eladások túlnyomó részét: világszerte több mint 80, és még az Egyesült Államokban is majdnem 80 százalékát. Az e-book-olvasók piaca pedig nem nő tovább, sőt, egyes fejlett országokban már csökkenőben van.
Az újságok nyomtatott változatára inkább az idősebbek vevők, de az ezredforduló nemzedéke (a most 18–34 éves korosztály) könyvet is vásárol, miközben a cd-k, dvd-k, hírlapok és magazinok kevésbé érdeklik. Sőt, az Államokban egyhatoduk valamilyen nyomtatott sajtótermék előfizetéséről sem szokott le. Az előítéletekre rácáfolva egy brit felmérés azt mutatta, hogy a 16–24 évesek azért szeretik jobban az e-booknál a nyomtatott könyvet, mert érezni akarják az illatát, és szépen megtöltött könyvespolcokra vágynak. Továbbra is igaz ezen kívül az a presztízsszempont, hogy aki nem címlap nélküli e-bookot olvas, hanem igazi könyvet (vagy akár pusztán olvasatlanul a polcára teszi), az közölhet magáról valamit a környezetével. Nem is beszélve arról, hogy a gyermekkönyveknek csak az 5 százaléka kerül képernyőn a kis olvasók szeme elé. A nagyobbakat, például az egyetemistákat pedig elgondolkoztathatják azok a kutatások, amelyek szerint a szöveges információt biztonságosabban jegyzi meg az, aki papíron olvas. Mindezt kiegészítik azok az adatok, amelyek azt sugallják: abbamaradt a független (nem áruházlánchoz tartozó) könyvesboltok szomorú halálozása. Igaz, a könyvkereskedelem nem lesz már a régi: brit adat szerint a nyomtatott és az elektronikus könyvek mintegy 40 százalékát az interneten rendelik meg az olvasók.
Hírforrás: HVG, 2015. február 21.
Via KIT hírlevél, 2015/9., 2015. március 4.

 
--Csődbe menekült az Ulpius-ház
Véget ért a magyar könyvpiac egyik szereplőjének, az utóbbi időben leginkább botrány- és bulvárkönyveket kiadó Ulpius-háznak a sikertörténete. A cég 2015. március 17-én csődvédelmet kért. (A csődvédelem általában arra szolgál, hogy a cég megegyezzen a hitelezőivel, tőlük időt kérjen és nyerjen a kintlévőségek rendezésére - és ez idő alatt újjászervezzék a céget, hogy annak életképes működését újfent biztosíthassák.)
Jelenleg folynak a tárgyalások a szerzőkkel a követelések átütemezéséről, a kiadó webshopja működik. 2015-ben a cég már behúzta a fékeket, egyedül A szürke 50 árnyalata jött ki új borítóval, mostantól pedig egy új ügyvezető megpróbálja racionalizálni a cég működését, megegyezni a hitelezőkkel, és megmenteni a céget.
Forrás: http://hvg.hu/kkv/20150317_Becsodolt_az_Ulpiushaz

 
--Vita a kulturális folyóiratokról a magyar Írószövetségben
Jelentős összeg áll rendelkezésre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) folyóirat-kiadási kollégiumánál, a terület állami támogatása régen nem látott mértékűvé vált az elmúlt években - mondta a kultúráért felelős államtitkár a kulturális folyóiratok helyzetéről tartott 2015. március 25-i vitaesten. "A helyzet ideális, a szakmai kollégiumok rendszere alapvetően hatékony stratégia, az NKA folyóirat-kiadási kollégiuma idén 725 millió forint támogatásról dönthetett, illetve dönthet" - hangsúlyozta Hoppál Péter a Magyar Írószövetségben lezajlott vitaesten.
Az államtitkár kitért arra, hogy szakmai vitákon kell eldönteni, helyes-e a nyomtatott (print), illetve online folyóiratok jelenlegi támogatási aránya. Doncsev András, az NKA alelnöke kiemelte: bár az ötöslottó játékadójából befolyó források csökkentek, a jelenlegi rendszerben a lehető leghatékonyabb a rendelkezésre álló összeg elosztása. "Az NKA évente fix költségvetésből gazdálkodik. A szakmai kollégiumok között jelenleg a folyóirat-kiadással foglalkozó a legnagyobb működési költségű" - tette hozzá.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, az NKA folyóirat-kiadási kollégiumának tagja szerint a print folyóiratok támogatása azért van túlsúlyban az online lapokkal szemben, mert utóbbiak pályázatainak többsége gyenge minőségű. Beszámolt arról, hogy a Balog Zoltán miniszter, NKA-elnök által utólag átcsoportosított plusz 70 millió forintos támogatási összegre azok a folyóiratok pályázhatnak, amelyek korábban nem kaptak támogatást vagy nem pályáztak.
"Nagyon jó, hogy a kultúrára több pénzt áldoz az állam, mint néhány évvel korábban, de ha az alapokat nem erősítjük meg, és a folyóirat-kultúra ilyen, akkor éppen az új és eredeti gondolatok megfogalmazódását, a tehetséggondozást fojtják el" - fejtette ki Szentmártoni János.
Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője az irodalmi műhelyek katasztrofális helyzetére hívta fel a figyelmet. Megfogalmazása szerint kifosztott, lenullázott ma az irodalmi szakma.
Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője a kultúra hatékonyabb képviseletét szorgalmazta a kormányban. Úgy vélte, ezzel a rendszerváltozás óta probléma van, "a kulturális mecenatúra jórészt ma is maradékelven működik, ami nem jó". Mint megjegyezte, a folyóiratok szerepe azért rendkívül fontos, mert az ő dolguk megállapítani, mi az értékes a művészetben és a tudományokban.
Idén mintegy 270 millió forint támogatást kapnak a nem kiemelt nyomtatott és online lapok a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) folyóirat-kiadási kollégiumának döntése alapján. A kiemelt negyven lapra a korábban megítélt hároméves támogatás idei utolsó évében 457,6 millió forint jut. 101 nem kiemelt printlap számára az év elején 159 millió 50 ezer forint támogatást ítéltek meg, a nem kiemelt internetes folyóiratok közül 36 pályázott sikeresen az NKA-hoz, nekik 38 millió 350 ezer forint támogatás jutott eredetileg.
Forrás: http://www.hirado.hu/2015/03/25/a-kulturalis-folyoiratokrol-vitaztak-az-iroszovetsegben/


HAZAI
 
--Könyvtártúrán járt az Erdélyi Napló
Az Erdélyi Napló könyvtártúrán járt, a Kultúrtér című rovatban Nánó Csaba írása olvasható az erdélyi könyvtárakról. Azt próbálta feltérképezni a riportban, milyen ma az olvasási kedv Erdélyben, és milyen az erdélyi könyvtárak ellátottsága és használata. A cikkből szemlézünk:
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Gimnázium nemrég felújított könyvtárában Feischmidt Ildikó könyvtáros kalauzolta az újságírót. A könyvtár állománya 70 százalékban olyan kiadvány, amelynek tartalma mára elavult, a frissítést magánadományokból, hagyatékokból, csekély állami pénzből és az iskolát támogató Pro János Zsigmond Szövetség révén végzik. Leglelkesebb könyvtárlátogatók az 1–4. osztályosok. Hasonló a helyzetkép a Brassai Sámuel Líceum könyvtárában is.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány saját tulajdonú kolozsvári székházában mintegy 60 ezer kötetes, egyetemi oktatást is kiszolgáló könyvtár működik, olvasóinak zöme Kolozsváron tanuló magyar egyetemi hallgató és középiskolás diák. Egyik beszerzési forrásuk a Márai-program. Miklós Erika könyvtáros arról számolt be, hogy az olvasók száma évről-évre csökken, noha ennek elsősorban nem a könyvtári állomány az oka.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár jelenlegi szervezeti formájában 1974 óta működik. Szonda Szabolcs könyvtárigazgató tájékoztatta az Erdélyi Naplót:
A közkönyvtárak egy ideje nemcsak könyves intézményekként működnek, hanem egyéb szerteágazó feladatokat is végeznek az olvasásra nevelés és a kulturális rendezvények során. A könyvtárba beiratkozottak száma mintegy nyolcezer főre tehető, azaz Sepsiszentgyörgy lakosságának közel 16 százaléka aktív könyvtárhasználó. A könyvtár állományának több mint fele magyar nyelvű. Folyamatosan zajlik felmérés arról, hogy mire van szüksége a könyvtárnak. Évente mintegy nyolc-tíz alkalommal vásárolnak, van amikor kiadóktól, máskor a könyváruházaktól. Évente 75 ezerre tehető a könyvtári egyéni igénylések száma. A statisztikák szerint az 5–8 osztályos diákok rendszeres könyvtárlátogatók, illetve az idősebb korosztály.
Kolozsváron a megyei könyvtár modern, többemeletes épületben található. Kolozs megye 700 ezer lakosának 15 százaléka magyar, ennek ellenére a magyar könyvek a világirodalom címszó alá vannak besorolva. Floarea Elena Mosoiu, a könyvtár aligazgatója pontos számokkal szolgál:
16 487 magyar könyvcím áll az olvasók rendelkezésére, az összállomány 8 százaléka. Ugyanakkor a 30 ezer rendszeres könyvtárlátogató 6,5 százaléka magyar anyanyelvű, ami nagyon kevés a megye magyar lakosságához képest.
Kolozsvár legjelentősebb könyvtára a közismert nevén egyetemi könyvtár. Magalakulása pillanatában, 1872-ben a kolozsvári tudományegyetem könyvtára több mint 11 ezer kötetet számlált, ehhez kapcsolódott az Erdélyi Múzeum-Egyesület mintegy 40 ezer kötetből álló könyvtára, amelyet az intézmény rendelkezésére bocsátott. Jelenleg a négymillió körüli összállomány a tudományok valamennyi területét felöleli, a gyűjtemény tematikájában és információhordozók tekintetében is enciklopedikusnak tekinthető.
Mintegy 50 ezer beiratkozott olvasónk van – ismertette ifj. Győrfi Dénes könyvtáros. Hogy a könyvtári állományban hány magyar nyelvű kiadvány található, arról nincs külön adat, 1918-ig gyakorlatilag csak magyar nyelvű kiadványok voltak az egyetemi könyvtárban, köztük ma is megtalálhatók 16–17. századi dokumentumok. Van a könyvtárnak kölcsönző részlege is, sok diák és nyugdíjas is jár a könyvtárba napi- vagy hetilapokat olvasni.
Forrás: Erdélyi Napló. 2015. március 6.


--Plázák szorítják ki a könyvtárakat és koncerttermeket
A kulturális tevékenységek közül a komolyzenei hangversenyekre és a könyvtárba járás a legnépszerűtlenebb – derül ki az Országos Kultúrakutató Központ (INCFC) felméréséből. A 1260 fős mintán (közülük 840 bukaresti lakos) végzett közvélemény-kutatás válaszadóinak 16,4%-a a parkban sétálgat, 13,7%-a plázázik, 9%-a pedig opera- vagy operett-előadást választ, ha van egy kis szabad ideje. A romániai lakosság közel 14%-a havonta vásárol plázában („mall”), míg mindössze 1,7%-a tér be könyvtárba, legalábbis az Országos Kultúrakutató Központ (INCFC) adatai szerint. Az intézmény a kultúrafogyasztási szokásokat mérte fel a tavalyi év során. A felmérés szerint a megkérdezettek 80,6%-a soha nem megy klasszikus zenei koncertekre, 15,2%-a pedig azt válaszolta, hogy „ritkán” tér be a filharmóniába. Mindössze 0,5% nő és 0,9% férfi állította azt, hogy hetente megy hangversenyre.
2014-ben a lakosság 79,2%-a egyszer sem tette be a lábát könyvtárba. Talán mondani sem kell, hogy akik könyvtári belépővel rendelkeznek, általában 34 évnél fiatalabbak és legalább érettségi oklevelük van, magyarán legnagyobb részük egyetemista. 6%-kal nőtt viszont azoknak a száma, akik kiállításokat, múzeumokat látogattak a tavaly.
A kedvenc időtöltések közé tartozik a nagy bevásárlóközpontokban, plázákban való vásárolgatás, ezt a válaszadók 13,7%-a legalább havonta egyszer megengedi magának.
Teljes írás itt:
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/44524-plazak-szoritjak-ki-a-konyvtarakat-es-koncerttermeket#sthash.GyFR7Y4t.dpuf
A témához kapcsolódóan a könyvkiadók véleménye itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=25023


--Márton Áron, a 20. század püspöke - kárpát-medencei vetélkedő
Márton Áron, a 20. század püspöke címmel kárpát-medencei vetélkedőt hirdet a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum, a Lakiteleki Népfőiskola, a Székelyföld Alapítvány és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa. Témák: Márton Áron élete, írásai, beszédei, a püspök élete főbb helyszíneinek (egyben az erdélyi kultúrtörténet jeles színhelyeinek) történelme, kultúrtörténete.
A vetélkedő első fordulója egy erre a célra összeállított, a katolikus sajtóban (Keresztény Élet, Vasárnap) és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum honlapján megjelenő kérdések, feladatok megoldásából és beküldéséből áll.
A vetélkedő második fordulójára (elődöntő és döntő) 24, egyenként 3 fős diákcsapat kap meghívást azok közül, akik a sajtóban megjelent feladatlapon a legjobb eredményt érték el.
A döntő helyszíne: Lakiteleki Népfőiskola. Időkeret: Első (interneten zajló) szakasz (három forduló): 2015. március 15. – június 15. Elődöntő, döntő: 2015. szeptember 24–25.
További információk a vetélkedőről itt: http://www.martonaronmuzeum.ro/hu/vetelkedo
Forrás: http://www.martonaronmuzeum.ro/

 
--Az RMDSZ hivatalos magyar nyelv napját szeretne Romániában
2015. március 3-án a bukaresti parlamentben iktatták a frakció törvénytervezetét, amely indítványozza, hogy november 13-a Romániában hivatalosan a magyar nyelv napja legyen. (Mint Magyarországon.) Az ünnepen magyar vonatkozású kulturális programokat szerveznének. Romániában a cseheknek és a tatároknak van hivatalosan elfogadott nemzeti ünnepük. (MTI)
Forrás: http://444.hu/2015/03/03/az-rmdsz-magyar-nyelv-napjat-szeretne-romaniaban/
Heti Attila Hírlevél, 2015. március 3.


--Újságíró tűzvonalban – Élménybeszámoló és könyvbemutató diktatúrákról, háborúról
2015. március 25-én 18 órától Lukács Csaba, a Magyar Nemzet főmunkatársa tartott élménybeszámolót diktatúrákról, háború és katasztrófa sújtotta övezetekből az aradi Tulipán Könyvesbolt és Borozóban, s egyúttal bemutatta a bolíviai, burmai, észak-koreai, kubai útjait dokumentáló, illetve a Ceauşescu Romániájáról is szóló, Diktátorok könyve című kötetét.
Lukács Csaba Parajdon nőtt fel, 1992-ben tanulni ment Magyarországra, de aztán ottragadt. Az Esti Hírlapnál kezdett főállásban újságot írni, tizenöt éve a Magyar Nemzet főmunkatársa. Jó ideje a Baptista Szeretetszolgálat önkéntese, és két éve megalapította a Székely Szeretetszolgálatot, amely május elején nagyszabású Székely Fesztivált szervez a budapesti Millenárison.
Rengeteget utazik – főleg rázós helyekre –, akár a Baptista Szeretetszolgálat segélycsapatának tagjaként, akár egyedül, újságírói vagy humanitárius megbízatással. Egy ideje dokumentumfilmeket is készít televízióknak. Eddig száznál több országban járt, Észak-Koreában négyszer, Bolíviában, a terrorizmussal vádolt Tóásó Elődnél ötször volt. A világ konfliktusövezetei mellett a természeti csapások helyszíneit is felkeresi, ezek mellett a világban élő magyarokról ír rendszeresen.
Lukács Csabával Pataky Lehel Zsolt, az Aradi Hírek felelős szerkesztője, a Kossuth Rádió tudósítója beszélgetett.
Forrás: nyugatijelen.com
http://erdely.ma/ajanlo.php?id=183561
 

--Az első székely rajzfilm bemutatója
2015. március 26-án mutatták be az első székely rajzfilmet Székelyudvarhelyen. A Likas kő című animáció teljes egészében helyi készítésű. 'Rajzfilmbemutató lesz, egy olyan rajzfilmbemutató, amely ott készült Székelyudvarhelyen, székelyudvarhelyi színészekkel, székelyudvarhelyi rendezővel, székelyföldi zenésszel, székelyföldi animátorral. Gyakorlatilag mindenki helyi. Egy helyi produktum, egy 3D animációs rajfilmről van szó.' - mondta a Kolozsvári Rádiónak Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a Likaskő című rajzfilm elkészítésének ötletgazdája.
'A rajzfilm elkészítésével nagyon fontos lépést tettünk mondáink, legendáink népszerűsítése felé, ami azért lényeges, mert ezek nemcsak a helyieknek szólnak, hanem bárkinek a világon. Ha belegondolunk, több országban már rég feldolgozták saját történeteiket, melyek helyszínei turistalátványosságokká, zarándokhelyekké váltak. Saját legendáink felfuttatása pedig csak rajtunk múlik.'
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9206
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/elkeszult-a-korondi-likasko-mondajat-feldolgozo-rajzfilm

 
ÉVFORDULÓ
 
--Online kiállítás Aldus Manutius halálának 500. évfordulójára
Érdekes online kiállítást nyitottak meg az ír Edward Worth Könyvtárban (http://aldine.edwardworthlibrary.ie/) Aldus Manutius (1449?-1515) halálának 500. évfordulója alkalmából. Manutius a könyvnyomtatás korai korszakának leghíresebb nyomdászai–kiadói közé tartozott. Velencei műhelye a görög nyelvű kiadványok publikálása mellett a betűk és a könyvformátum megújításában is fontos szerepet játszott. A legkorábbi kiadványai közül kiemelkedett az ötkötetes Arisztotelész-kiadás (1595–1598), amelynek kiadása után kialakult Manutius körül egy olyan tudós akadémia, amelynek szálai szerteágaztak Európában, és amelynek tagjai anyagilag és eredeti szövegekkel is támogatták a kiadói munkát. Aldus teljesítménye mind mennyiségében, mind minőségében kiemelkedő volt, különösen az 1502–1503 körüli időszakban.
Aldus állított először elő kis méretű, nyolcadrét formátumú könyveket, amelyeket nem csak könnyebben lapozhatott az olvasó, de természetesen olcsóbbak is voltak. Egy ilyen kötetet egy tanár két napi fizetéséből tudott megvásárolni. Az újítás a betűkészletre is vonatkozott, a görög és a latin betűket is többször újratervezték, és különösen a Francesco Griffo da Bologna által metszett típusok arattak nagy sikert. Aldus emblematikussá tette nyomdászjelvényét is, egy horgonyra tekeredett delfint, amelyet 1502-ben használt először.
Forrás és teljes cikk itt: http://obeliscus.hu/hu/content/ir-kiallitas-aldus-manutius-halalanak-500-evforduloja-alkalmabol

 
--Vásárhelyi Pál születésnek 220. évfordulója
Vásárhelyi Pál, a reformkor legképzettebb magyar vízépítő mérnökének rövid életrajza az OSZK Magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség blogján olvasható: Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. márc. 25. – Buda, 1846. ápr. 8.) tanulmányait a pesti tudományegyetem mérnöki intézetében végezte. Első mérnöki munkái a Körösök és az Al-Duna egy szakaszának felmérései voltak. 1833-tól Széchenyi István irányítása alatt készítette el az al-dunai Vaskapu szabályozásának tervét és kezdte meg a később Széchenyiről elnevezett al-dunai postaút építését. A kormánytámogatás megvonása miatt a munkákat nem tudták befejezni; a tervek csak jóval a kiegyezés után, 1889 és 1896 között valósultak meg. Vásárhelyi 1833–1834 telén a szabályozással kapcsolatos nyugat-európai tanulmányútra ment Széchenyivel. 1841-től mint központi hajózási felügyelő az ország különböző helyein végzett vízügyi munkák felügyelője és irányítójaként tevékenykedett. Vásárhelyi fő műve a Tisza-szabályozás terve volt, amely több éves munka után 1846 márciusára készült el. A folyó szabályozását és az ármentesítést egységes feladatként kezelve határozta meg a szükséges átvágásokat, az árvízvédelmi töltések pontos kialakítását. A költséges és nagy munkaigényű terv heves vitákat váltott ki – ezek egyike során Vásárhelyi szívrohamot kapott és meghalt. Végül bebizonyosodott, hogy a munkálatokat teljes mértékben az ő elképzelései szerint kell elvégezni. Vásárhelyinek számos munkája maradt fenn nyomtatásban és kéziratban. Ezek közül a legjelentősebb a folyóvíz sebesség-eloszlásának törvényszerűségeit vizsgáló tanulmány illetve a Berettyó szabályozásával foglalkozó akadémiai székfoglaló értekezés.
Forrás: http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2015/03/25/vasarhelyi_pal_szuletesenek_220_evforduloja?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+nemzetikonyvtar+%28Orsz%C3%A1gos+Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi+K%C3%B6nyvt%C3%A1r%29

 
--Hetven éve lázítja a gyermekeket a Harisnyás Pippi
Astrid Lindgren svéd írónő a 70 éve megjelent Harisnyás Pippivel vált világhírűvé. 'Amikor a könyv 1945-ben végül megjelent, sok szülőben és pedagógusban félelmet keltett. Miféle mesehős az, aki kislány létére egyedül él, felemás harisnyát hord, nem jár iskolába, fütyül a rendőrökre, befal egy egész tejszínhabos tortát és egyáltalán, fittyet hány minden konvencióra, úgy él, ahogy neki tetszik? Mi lesz, ha a gyerekek Pippit akarják utánozni?
Ma már fel nem foghatjuk, mekkorát szólhatott ez a könyv egy olyan világban, ahol a nevelés megkérdőjelezhetetlen célja az engedelmesség és az erényesség elérése volt, aminek érdekében az erőszaktól sem riadtak vissza a családok, sőt, annak alkalmazását kifejezetten hatékonynak tartották.
És bár jó néhány kritikus vészharangot kongatott a könyv megjelenésekor, Pippi, a kis anarchista, a 68-as nemzedék előfutára, az újfajta gyermekkoreszmény megtestesülése mégis átütő sikert aratott nemcsak Svédországban, de az egész világon.'
Teljes írás itt olvasható: http://www.origo.hu/kultura/20150317-70-eve-lazitja-a-gyerekeket-az-anarchista-harisnyas-pippi.html

 
--6 érdekesség a 60 éves Magvetőről
60 éve, 1955. március 10-én jelentette meg első könyvét a Magvető. Íme hat érdekesség a kiadóról az évfordulóra kiadott sajtóközleményük alapján:
1. Első kiadott könyvük Hatvany Lajos Petőfi márciusa című történelmi regénye volt. Ezt a kötetet azóta 8616 másik kiadvány követte, amelyekből hat évtized alatt több mint 100 millió példány fogyott.
2. A leghűségesebb magvetős szerző Esterházy Péter, aki pályája kezdete, 1976 óta publikál a kiadónál. Áprilisban jelenik meg a 36. magvetős kötete, Az évek iszkolása című interjúkötet. Azok közül, akik már az első években is a Magvető színeiben publikáltak, Juhász Ferenc még ma is alkot.
3. A kiadó első kötetein egy bizonyos Pilinszky János is korrektorként dolgozott.
4. A Magvető 1966-ban már évi kétmillió példány fölött adott ki könyveket. Fennállásuk legjobb éve 1981 volt, amikor 5,4 millió magvetős könyvet adtak el. Ma körülbelül 6,4 millió példány a teljes magyar szépirodalmi könyvtermés.
5. Az Aegon Művészeti Díj kilencéves történetében hét alkalommal tudott magvetős szerző nyerni. Idén az Aegon-shortlist tíz könyvéből nyolcat a Magvető adott ki.
6.Legfiatalabb aktív szerzőjük a 22 éves Kemény Lili, legidősebb a 85 éves Kertész Imre.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/03/10/6_erdekesseg_a_60_eves_magvetorol

 
ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Tomas Tranströmer Nobel-díjas svéd költő
Nyolcvanhárom éves korában, 2015.március 26-án meghalt Stockholmban Tomas Tranströmer Nobel-díjas svéd költő - adta hírül a svéd Svenska Dagbladet napilap. A lap a Svéd Akadémiára hivatkozott, amely a legrangosabb irodalmi díjat a költőnek ítélte 2011-ben.
A stockholmi Södra Középiskolában tanult, majd 1956-ban pszichológia szakot végzett a Stockholmi Egyetemen. 13 éves korában kezdett írni, első verseskötete, a 17 dikter (17 vers) 1954-ben jelent meg. Teljes költészeti termése 1997-ben látott napvilágot angolul New Collected Poems címmel, Robert Fulton fordításában. A Den stora gatan (A nagy rejtély) megjelenése után a Fulton-féle kötet ezzel kiegészítve újra megjelent The Great Enigma: New Collected Poems címmel 2006-ban. Tranströmer 1993-ban tette közzé rövid önéletrajzát Minnena ser mig (Az emlékek látnak) címmel.
Tranströmer 1990-ben bekövetkezett agyvérzése óta ágyban feküdt, beszédkészségét elvesztette. Agyvérzése előtt elismert pszichológus is volt, dolgozott javítóintézetekben, börtönökben, foglalkozott fogyatékosokkal, kábítószerfüggőkkel. Kiváló zongorista volt, fél kézzel agyvérzése óta is gyakorolt.
Tomas Tranströmer nemcsak az egyik legtöbb nyelvre fordított svéd költő, de maga is jelentős műfordítói munkásságot fejtett ki. Más költők mellett magyarokat is fordított, a legismertebbek közül Illyés Gyulát, Nagy Lászlót, Nemes Nagy Ágnest, Pilinszky Jánost, Szabő Lőrincet, Tandori Dezsőt, Weöres Sándort is. Tranströmert Pilinszky Jánoshoz baráti szálak is fűzték, Pilinszky pedig neki ajánlja A hóhér naplójából című emlékezetes versét. (MTI)
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/03/27/elhunyt_a_nobel-dijas_tomas_transtromer

 
--Elhunyt Jánosházy György költő, műfordító, kritikus
Életének 93. évében, 2015. február 18-án elhunyt Jánosházy György rendező, költő, műfordító, kritikus, szerkesztő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tagja.
'Halálával olyan értelmiségit veszített Erdély magyar kultúrája, aki a legnehezebb időkben is mércének számított közéletünkben. Költői, színház- és művészetkritikusi, szerkesztői munkásságával nap mint nap bizonyította, hogy alkotni csakis a legnagyobb igényességgel érdemes' – írta közleményében a Romániai Írószövetség marosvásárhelyi fiókja nevében Markó Béla elnök.
Jánosházy György 1922. június 20-án született Kolozsváron, jogtudományi, majd rendezői oklevelet szerzett, és már 1943-tól rendszeresen közölt verset, műfordítást. Sokműfajú alkotó volt, de akár költőként, akár román, angol, francia, olasz, spanyol, katalán, német szerzők fordítójaként, akár irodalmi tanulmányok vagy operaszövegek szerzőjeként ugyanaz az értékközpontúság és pontosság, ugyanaz a biztos értékítélet jellemezte.
A Kolozsvári Magyar Opera dramaturgjaként és rendezőjeként, a kolozsvári Erdély, Igazság, Korunk, a marosvásárhelyi Művészet szerkesztőjeként, az Igaz Szó, majd a Látó főszerkesztő-helyetteseként jelentős irodalom- és színházszervezői szerepet töltött be.
Jánosházy György az 1989-es rendszerváltás után ismét teljes energiával tért vissza a költészethez, szonettkönyvek sorával gazdagította a magyar irodalmat. Közben pedig több Shakespeare-drámát újrafordított, és a világirodalom klasszikusait is értő, míves fordításban adta a magyar olvasók kezébe. 2012 őszén megkapta a Romániai Magyar Könyves Céh életműdíját.
Forrás: Erdélyi Magyar Írók Ligája
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/43144-elhunyt-janoshazy-gyorgy-kolto
http://www.kronika.ro/kultura/elhunyt-janoshazy-gyorgy-kolto-mufordito-kritikus

 
--Meghalt Terry Pratchett
Hatvanhat éves korában, 2015. március 12-én elhunyt Terry Pratchett, akit egyebek mellett a Korongvilág-regényfolyam tett világhírűvé. Az író évek óta Alzheimer-kórban szenvedett. A Penguin Books az alábbi szavakkal búcsúzott tőle: 'A világ a legragyogóbb, legélesebb elmék egyikét veszítette el. Nyugodj békében, Sir Terry Pratchett.'
Pratchettet a Korongvilág-regények tették híressé. A Discworld humoros, szatirikus fantasy; címe arra a regénybeli feltevésre utal, amely szerint a világ egy nagy, lapos korong, négy gigantikus elefánt vállain nyugszik, akiket az óriási teknős, Nagy A’Tuin tart a hátán, keresztülúszva az űrön.
A sorozat első darabja 1983-ban jelent meg The Colour of Magic (A mágia színe) címmel, és további népszerűségre tett szert, amikor a BBC a könyvből hatrészes tévésorozatot készített. Pratchett ismert volt arról, hogy szívesen vett részt saját könyveinek adaptálásában: egyes műveiből számítógépes játékok is születtek és a fejlesztésben tevékenyen részt is vett. Az első olyan szerzők közé tartozott, aki az interneten is tartotta a kapcsolatot rajongóival.
Kiadója közlése szerint utolsó könyvét, egy új Korongvilág-regényt, tavaly nyáron fejezte be, mielőtt végleg elhatalmasodott volna rajta betegsége.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/03/12/meghalt_terry_pratchett

 
--Elhunyt Gereben Ágnes történész
Hatvannyolc éves korában 2015. március 17-én elhunyt Gereben Ágnes irodalomtörténész, történész, műfordító és egyetemi tanár. A külpolitikai elemzőt, akinek Barangolások öt kontinensen címmel rendszeres műsora volt az M1-en, a közmédia saját halottjának tekinti. Gereben Ágnes a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatója volt, később Leningrádban, majd az ELTE orosz szakán is tanult. 1971-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegédje, majd 1976 és 1981 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1982 és 1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense. 1983-ban megszerezte az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot. 1985 óta az ELTE bölcsészettudományi karának művelődéstörténeti tanszékén tanított,  1999-ben habilitált – írja róla az MTVA közleménye. A rendszerváltáskor a BBC világszolgálatának munkatársa volt.
Kutatási területei a századforduló orosz művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség mai helyzete voltak. Művei közül: Antiszemitizmus a Szovjetunióban, Művészet és hatalom, Egyház az ateista államban, Beszélgetések a Gulágról.
Forrás: http://index.hu/kultur/2015/03/17/elhunyt_gereben_agnes_tortenesz/
http://hvg.hu/itthon/20150317_Meghalt_Gereben_Agnes
http://erdely.ma/kultura.php?id=183263&cim=elhunyt_gereben_agnes_tortenesz

 
DÍJAK

--Mircea Cărtărescu kapta az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíját
2015. március 11-én nyílt meg a Lipcsei Könyvvásár, a német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválja, az ünnepségen átadták az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíját, amelyet Mircea Cărtărescu író kapott meg. A kortárs román irodalom legnagyobbjai között számon tartott szerző az elismerést a Vakvilág (Orbitor) című trilógiájáért kapta meg, amelynek első, Bukarestről szóló része magyarul is megjelent A bal szárny címmel.
A 17. század óta rendszeresen megrendezett Lipcsei Könyvvásár az egyik legnagyobb szabású irodalmi rendezvény Európában. Nem szigorúan szakmai esemény, mint a Frankfurti Könyvvásár, hanem az olvasóknak rendezett fesztivál, amelyre idén 42 országból csaknem 2300 kiállító érkezett. A vásár első napján adják át a Lipcsei Könyvvásár Díját, amelyet három - szépirodalmi, műfordítói és szakkönyv - kategóriában osztanak ki.
A vásár kínálatában nagyjából százezer kötet, köztük húszezer új kiadvány szerepelt. A műfaji sokszínűséget illusztrálják a bemutatók, köztük a Günter Grass részvételével és az irodalmi Nobel-díjas német író kezdeményezésére Freipass címmel indított új szépirodalmi periodika vagy a berlini technozenei színtér legendás alkotója, a Loveparade-alapító Westbam –polgári nevén Maximilian Lenz – Die Macht der Nacht (Az éjszaka hatalma) című életrajzi kötete.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=9186
http://www.kronika.ro/kultura/cartarescut-dijaztak-lipcseben
http://www.3szek.ro/load/cikk/78796/lipcsei_konyvvasar

 
--Magyar Örökség díjban részesült Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára
A magyar történelmi könyvkincs európai szintű feldolgozásáért Magyar Örökség díjban részesült Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára munkássága. Az ünnepi díjátadásra a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 2015. március 21-én került sor. Az ünnepségen Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára munkásságáról Dr. Rozsondai Marianne könyvtáros, könyvtörténész mondott laudációt.
Forrás: IFLA HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor
A Magyar Örökség Díjakat azoknak ítélik oda, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar társadalom erkölcsi és szellemi felemeléséhez. 2015-ben elismerésben részesültek: Halász Judit énekesnő, Tolcsvay László zeneművész, valamint a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar, Koncsol László szlovákiai magyar költő, Csapodi Csaba és felesége. Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes és Bálint Tibor erdélyi író munkássága is bekerült a 'Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába'.
Forrás: http://www.marosvasarhelyiradio.ro/hirek/atadtak_a_magyar_orokseg_dijakat.html
http://erdely.ma/kultura.php?id=183541


--Magyarország Babérkoszorúja díj Ferenczes Istvánnak
A Pesti Vigadóban adta át 2015. március 14-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az úgynevezett művészeti középdíjakat: a Kiváló Művész-, az Érdemes Művész- és Babérkoszorú-díjakat, valamint különböző szakmai elismeréseket. Idén a kitüntetettek között három erdélyi van: Ferenczes István József Attila-díjas költő, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat egykori főszerkesztője, Gálfalvi György szerkesztő esszéíró és Elekes Botond.
A magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjban részesült Ferenczes István József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat alapítója, valamint Tamás Menyhért József Attila-díjas költő, az MMA rendes tagja, és Zalán Tibor, József Attila-díjas költő.
Korábban olyan írók, költők nyerték el a díjat, mint Bodor Ádám, Kovács András Ferenc, Szőcs Géza, Balla Zsófia, tavaly pedig Orbán János Dénes.
József Attila-díjjal tüntették ki a marosvásárhelyi Gálfalvi György szerkesztőt, esszéírót, a szintén marosvásárhelyi születésű Elekes Botond pedig Bánffy Miklós-díjban részesült a a kulturális nemzetpolitika kidolgozásáért.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/magyarorszag-baberkoszoruja-dij-ferenczes-istvannak
http://www.3szek.ro/load/cikk/78834/erdelyieket_is_dijaztak_magyar_allami_kituntetesek
 

--Kossuth-díjat kapott Szőcs Géza
A Kossuth-díjakat Áder János magyar köztársasági elnök nyújtotta át Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában 2015. március 15-én az Országház kupolatermében.
Szőcs Géza József Attila- és Babérkoszorú díjas költő, író 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar-orosz szakos bölcsészdiplomát szerzett 1978-ban, 1979-80-ban Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981-82-ben az Ellenpontok című szamizdat kiadványt szerkesztette, a Szekuritáté többször is letartóztatta. 1986-ban Svájcba távozott, 1989-ben rábízták a Szabad Európa Rádió budapesti irodájának megszervezését. A kilencvenes évek elején az RMDSZ-ben politizált, a szövetség alelnöke is volt, de 1999-ben kilépett az alakulatból. 1992 óta az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. Elnöke, 2002-2004-ben kiadója és főszerkesztője volt A Dunánál című folyóiratnak. 2010-2012-ben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (majd Emberi Erőforrások Minisztériuma) kultúráért felelős államtitkára volt. 2011-ben a Magyar Pen Club elnökévé választották. 2013-tól a 2015. évi Milánói Világkiállítás kormánybiztosa.
Rajta kívül Kossuth-díjat kapott: Albert Gábor író, esszéista, szerkesztő; Bachman Gábor építész, dizájner; Bács Ferenc színművész; Bede-Fazekas Csaba operaénekes; Gyémánt László festőművész; Hűvösvölgyi Ildikó színművész; Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató; Mezey Katalin költő, műfordító, szerkesztő; Oszvald Marika színművész; Ökrös Oszkár cimbalomművész; Sapszon Ferenc karnagy; Tolcsvay Béla énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró; megosztott Kossuth-díjban részesültek a Hot Jazz Band együttes tagjai.
Forrás: http://www.foter.ro/cikk/20150315_kossuth_dijat_kapott_szocs_geza

 
--Krasznahorkai Lászlót a Nemzetközi Man Booker-díjra jelölték
Krasznahorkai László is szerepel a 2015. évi Nemzetközi Man Booker Díj jelöltjeinek tízes listáján.
A zsűri idén tíz különböző országból választott írókat: Magyarországról, Líbiából, Mozambikból, Guadeloupéból, a Dél-afrikai Köztársaságból és a Kongói Köztársaságból most először szerepel jelölt a finalisták között. A listán argentin, libanoni, indiai és amerikai szerző is helyet kapott.
A Nemzetközi Man Booker-díjat olyan élő alkotó kaphatja meg, aki vagy angol nyelven ír, vagy munkái általában hozzáférhetőek angolul. Az évente kiosztott Man Booker-díjjal szemben a 60 ezer fonttal (24,7 millió forint) járó, kétévente átadott nemzetközi díjat nem egy-egy mű alapján, hanem az író teljes munkássága nyomán ítélik oda. Az idei nyertest május 19-én jelentik be Londonban.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/03/24/krasznahorkai_laszlot_a_nemzetkozi_man_booker-dijra_jeloltek


--Péterfy Gergely Aegon-díjas
2015-ben a jubileumi Aegon-díjat, illetve a vele járó hárommillió forintot Kitömött barbár című regényéért Péterfy Gergely nyerte el. A zsűri elnöke 2015. március 24-én jelentette be a nyertest. Az idén tizedik alkalommal átadott Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független magánalapítású díja, az előző év legjelentősebb, magyar nyelven megjelent kortárs szépirodalmi alkotását ismeri el.
A Kitömött barbár egy különös barátság története. 1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel és megismerje férje és egy különös idegen történetét.
Péterfy tíz évig írta a regényt, szereplőivel szinte együtt élt: házának sziklakertjébe néhány méretes kődarabot vitt Kazinczy egykori széphalmi birtokának istállófalából, bécsi levéltárakban komoly kutatásokat végzett a regénye hátteréül szolgáló történelmi korszakról. A Kitömött barbár szinte papírforma-győzelem, a regényt megjelenése után hamarosan az ‘év könyveként’ emlegette a kritika.
Péterfy Gergely Márai- és Mészöly Miklós-díjas író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár. 1966-ban született Budapesten. Testvére Péterfy Bori színésznő. Az ELTE latin–ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít, 2005-től adjunktus a filozófiatörténeti tanszéken. 1998–2000 között a TV2 havonta jelentkező kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője. Mintegy száz interjút és dokumentumfilmet készített. ’91 óta publikál novellákat, eddig négy regénye jelent meg.
Az Aegon Művészeti Díj ünnepélyes gálaestje 2015. április 8-án este lesz a Katona József Színházban. A szerzőt Szegedy-Maszák Mihály laudálja.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/aegon-dij-2015
http://konyves.blog.hu/2015/03/24/peterfy_gergely_kapta_az_aegont_a_kitomott_barbarert

 
--Kiosztották a 2015-ös Békés Pál-díjat
2015. március 27-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban átadták a Békés Pál-díjat, amelyet idén Kiss Tibor Noé író vehetett át.
A 2013 januárjában megalakult Békés Pál Civil Társaság a díjat azon írónak ítéli oda, aki különösen értékes prózai művel hívja fel magára a figyelmet. A 100.000 forintos jutalommal járó díjat a szakmai kuratórium (Závada Pál író, a kuratórium elnöke, Merényi Ágnes szerkesztő és Reményi József Tamás irodalomtörténész) 2013-ban Tompa Andreának, a tavalyi évben pedig Csabai Lászlónak ítélte oda. A próza- és drámaíró, illetve műfordító Békés Pál nevét viselő díj idén a szerző születésének napján került átadásra.
Míg Noé első, Inkognitó című (Alexandra Kiadó, 2010) könyvében saját nemi identitásproblémáját választotta témának, a Magvetőnél idén megjelent Aludnod kellene a mélyszegénységben élők mindennapjainak kilátástalanságát mutatja be. A két téma rokonítható, a szerző szerint a két történetben közös a kirekesztettség és a tehetetlenség érzése, mindkét regény narrátora a perifériáról szemléli a világot, még ha ez nem is írásművészeti analógia.
Forrás: http://librarius.hu/2015/03/29/penteken-kiosztottak-a-2015-os-bekes-pal-dijat/

 
VÉLEMÉNY
 
--A könyvtárak dicsérete
A közkönyvtár az egyetlen olyan intézmény, amelynek létezése és működése ténylegesen sikeresnek mondható. A szerző (Joe Queenan) véleménye szerint az összes többi intézménnyel kapcsolatban gyakran csapnak magasra az indulatok. A könyvtárat viszont mindenki szereti és magáénak vallja. Úgy látja, hogy nincs egy olyan ember sem, aki bármikor is megkérdőjelezné a könyvtár létjogosultságát (talán a könyvtárost érhetik megjegyzések, de magát az intézményt nem).
A közösség teljesen magától értetődőnek veszi a könyvtár létezését. A társadalom nem sokat foglalkozik magával az intézménnyel, bár abban biztosak lehetünk, hogy egyetlen társadalmi forma sem lehet meg a létezése nélkül.
Mi mindenre jó egy könyvtár?
- segít a tanulásban, támogatja az iskolarendszert
- egyfajta gyermekmegőrző, ahol a kicsik rendszeresen összegyűlnek, foglalkozásokon vesznek részt
- a nyugdíjasok és a munkanélküliek számára biztos pont, ahol nemcsak információt, hanem barátokat is találnak.
Maga a könyvtár igazán demokratikus egység, közösség és szabadság a mottója. Az információt ingyenesen biztosítja.
A közkönyvtárak nem ítélkeznek, nem csak egy álláspontot képviselnek. Jó és rossz könyvet / zenét / filmet egyaránt kínálnak, nem állítják pellengérre a másságot.
A könyvtárban elfeledhető a magányosság érzése, a közösség ereje a meghatározó. (NM)
Forrás: KIT hírlevél, 2015. március 4.

 
--'A személyesség erény, amellyel a könyvtárak képesek a megújulásra'
A könyvtárak jelenlegi és jövőbeni szerepéről, könyvtárba járási és olvasási szokásokról könyvtárosokkal és más szakemberekkel is beszélgetett Szirák Sára, a Hargita Népe napilap munkatársa. A lap 2015. március 12-i számában megjelent írásából szemlézünk:
 'A könyvtár múzeumba került – írja György Péter a Memex – A könyvbe zárt tudás a 21. században című művében. Érvelése szerint a különböző gazdasági, társadalmi és technológiai változások következtében a könyvtár elveszítette meglévő pozícióját és szerepét, identitása megrendült a 21. század folyamán. Hiszen a web 2.0 korában a letöltőprogramok megjelenésével, a tárhelyek létével, a digitalizációs eljárások és projektek révén a hozzáférés lehetőségei is megváltoztak.  (...) De vajon a technológiai innovációk következtében véglegesen megváltozhat-e a könyvtár szerepe?'
Balog László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárának igazgatója szerint: 'A hagyományos értelemben vett könyvtárhasználó réteg (akik olvasásra, tanulásra használják a könyvtárat) mellett megjelentek a speciális igényekkel jelentkező olvasók is, akik már elektronikus adatbázisokban keresnek. Egyre többen fognak digitalizált könyveket és különböző technológiákat használni, így a Sapentia könyvtárának hosszú távú terveiben is szerepel az e-könyvtár bővítése. Vannak olyan vélekedések, miszerint a papír alapú olvasás el fog tűnni, de Balog úgy véli, ez soha sem fog bekövetkezni teljességgel.'
'(...) a könyvtárosoknak kiemelkedően fontos szerepük van, mint közvetítőknek, akik a könyvek világát összekötik az olvasóéval. A személyesség olyan erény tehát, amivel a könyvtárak intézményei mindig is rendelkeztek, s aminek a felhasználásával képesek a megújulásra. Az intimitás és a közvetlenség olyan hozzáadott pluszértékek, amelyek a digitális korban igazán nem átélhetők, ezért mindig is szükség lesz arra a természetes, mindennapi kommunikációra, amely a könyvtáros és a könyvtárlátogató között kialakulhat.'
A személyes kapcsolat fontosságáról a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársával, Kelemen Katalinnal beszélgetett az újságíró. 'A könyvtár ma már nemcsak a kölcsönzésnek, hanem a művelődésnek és a kulturálódásnak is a tere. Az idei, 2015-ös esztendő az 'olvasás éve' nevet viseli a könyvtárban, s tematikusan ehhez kapcsolódva igyekeznek programokat szervezni. Sokféle olyan tevékenységük is van, amely nem kimondottan ‘könyvtári’ (például gyöngyfűző szakkör, bábfoglalkozások), de mégis hozzájárulnak a pozitív imázs kialakulásához, s a tevékenységekhez kapcsolt jó érzés átvihető a könyvtárra.
(...) a könyvtár folyamatosan 'archívummá válik' – régi formájában és struktúrájában. De szerepét tekintve nem állítható biztosan a 'múzeummá válás' folyamata, és további, messzemenő következtetéseket sem lehet levonni a létét illetően, továbbá olyan folyamatokat illetően sem, amelyek még most is zajlanak. Világosan kirajzolódik, hogy nem lehet biztos megállapításokat tenni a hatásmechanizmus kifürkészése közben, csupán kitapintható a változás és az elmozdulás. De annak iránya – hosszú távon, a könyvtárak és az olvasás tekintetében milyen hatást fognak eredményezni ezek a folyamatok egységesen – a következő évtizedek titka. A könyvtárnak – mint intézménynek és mint szolgáltatásnak is – alapvetően meg kell változtatnia ‘önmagát’, s új szereplehetőségeket kell teremtenie, amelyek legitimálhatják létét a későbbiek során mind a fenntartó, mind a használó szemében.'
Forrás: Hargita Népe, 2015. március 12.

 
AJÁNLÓ
 
--Web-ajánló: Hungaricana Közgyűjteményi portál
A HUNGARICANA rendszer célja az NKA által támogatott közgyűjteményi digitalizálások eredményeinek bemutatása, publikálása. A honlap egyrészt információt ad a meghirdetett pályázatokról, közli a pályázati eredményeket, illetve egy publikációs felületet biztosít az elkészült adatbázisoknak. Ezek mellett igyekszik teret adni a jó digitalizálási gyakorlatoknak, újszerű eszközöknek, technológiáknak. A Hungaricana honlapján böngészni lehet több adatbázisban: képeslapok, közgyűjteményi könyvtárak dokumentumai, térképek, levéltári források és még sok hasznos információt tartalmazó gyűjtemények között.
A közgyűjtemények elérhetőek a http://hungaricana.hu/hu/ címen.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/224/a-kozgyujtemenyek-aktualis-kerdeseirol-beszelgettunk-az-ev-elso-szakmai-talalkozojan
Hargita Kultúra Hírlevél 2015/21. Hargita Megye tanácsának időszakos hírlevele.

 
--Rab Árpád Digitális Kultúra című tanulmányát ajánljuk olvasóink figyelmébe
A kultúra fogalma rendkívül összetett, korszakonként és társadalmi csoportonként változó fogalom. A digitális kultúrát a 'hagyományos' kultúra egyre nagyobb szeletet jelentő részének tekinthetjük, önmagában azonban nem értelmezhető és nem jöhet létre. A digitális kultúra a kultúra része, minden olyan kulturális objektum (és az általa hordozott jelentés) összessége vagy rendszere, ami digitális platformon létezik, függetlenül attól, hogy digitális úton jön létre vagy digitalizálták.
Rab Árpád a Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont kutatója, a tanulmány olyan fogalmakat jár körbe mint: információs írástudás, digitalizált kulturális örökség és digitális kultúra.
A tanulmány letölthető innen: http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/11_Rab_digikult.pdf
Forrás: Hargita Kultúra Hírlevél 2015/21. Hargita Megye tanácsának időszakos hírlevele.
Rab Árpáddal a magyarországi médiafogyasztás trendjeiről beszélgetett az Origo: http://www.origo.hu/teve/20150318-a-chat-es-a-mem-csak-a-nagyvarosi-vilagban-fontos-interju-rab-arpad-informaciostarsadalom-kutatoval.html
 

--Bemutatták a Marosvásárhelyi krónikás füzetek első kötetét
A Mentor Kiadó utolsó, egyben a Mentor Könyvek Kiadó első kötetét mutatták be a marosvásárhelyi Bernády Házban. Az Erdélyi ritkaságok sorozatban megjelent, Marosvásárhelyi krónikás füzetek című kötetet Sebestyén Mihály rendezte sajtó alá és látta el jegyzetekkel.
A krónikás füzeteket 1936–1940 között Fodor István szerkesztette, aki Komáromból került postatisztviselőként Marosvásárhelyre még 1918 előtt, a hatalomváltás után pedig ottmaradt. A román államra nem esküdött fel, tehát más megélhetés után kellett néznie. Régi szerelme volt a színház, ezért színházi előadások szervezésével, rendezéssel, színészek verbuválásával foglalkozott, újságot írt és szerkesztett, majd valamilyen ihletésnek engedve kezdte el szerkeszteni a Marosvásárhelyi krónikás füzeteket, amelyből negyven szám látott napvilágot, mintegy 29 füzet.
A történész Sebestyén Mihály elmondta: nagy példányszámban jelentek meg ezek az olcsó kiadású füzetek, amelyek iránt napjainkban is nagy az érdeklődés. Magánszemélyek gyűjteményében, valamint a Teleki Tékában találhatók ezek a kiadványok, de a sorozat sehol sem teljes, ezért több helyről kellett összegyűjtenie a füzeteket, hogy kötetbe szerkessze azokat.
A teljes sorozatot kétkötetesre tervezte a szerkesztő, a most megjelent és bemutatott első többek közt Marosvásárhely 1360–1659, illetve 1660–1770 közötti okleveleinek kivonatát közli, II. Rákóczi Ferenc Marosvásárhelyen történő erdélyi fejedelemmé iktatásának dokumentumát 1705. április 5-ről, azokat a személyiségeket ismerteti, akik fontos szerepet töltöttek be Marosvásárhely társadalmi és kulturális életében a 18–19. században. Nem hiányzik a kötetből az úgynevezett történelmi arcképcsarnok sem, felsorolja a hadvezéreket, politikusokat, egyházfőket és irodalmi nagyságokat, a székely vértanúkat.
A kötet, amely a közelmúltban megszűnt Mentor Kiadó utolsó és a frissen alakult Mentor Könyvek Kiadó első könyve, fontos támpont Marosvásárhely történetének kutatásához.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/bemutattak-a-marosvasarhelyi-kronikas-fuzetek-elso-kotetet

 
--Erdélyi magyar útkeresés – könyv az erdélyi magyar politikai érdekképviselet 25 évéről
Az erdélyi magyar politikai érdekképviselet negyedszázada című kötet a rendszerváltás utáni erdélyi magyar politikai eseményeket veszi számba és elemzi, átfogó képet igyekszik nyújtani az elmúlt huszonöt év közéleti történéseiről, a “honnan indultunk és hová jutottunk” kérdéskört boncolgatja, kitérve okokra, hibákra és következményekre. Borbély Zsolt Attila új könyvét 2015. márciusában bemutatták Sepsissentgyörgyön és Csíkszeredában is. A szerző az RMDSZ első hivatalos nyilatkozatának 1989. december 25-i megjelenését tekinti a jelenkori önálló erdélyi magyar politizálás kiindulópontjának – derült ki a sepsiszentgyörgyi bemutatón, a házigazda Csinta Samu kérdésére adott válaszából, innen kezdi könyve kronológiáját is, és amint megjegyezte, “ez a Domokos Géza és a bukaresti magyar értelmiségiek által megfogalmazott szöveg messze elmarad a Kós Károly 1922-ben kiadott Kiáltó szójától, „több passzus szól arról, mennyire odavagyunk a Nemzeti Megmentési Frontért, mint ahány az erdélyi magyarság jogköveteléseiről”.
Forrás és teljes írás itt: http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=183564
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/akezikonyva-az-elmult-25-evrol
http://www.3szek.ro/load/cikk/79082/erdelyi_magyar_utkereses_konyv_erdekkepviseletunk_huszonot_everol

 
MOZAIK
 
-- Összefogtak a gyermekkönyvesek, megalakult a HUBBY
Megalakult a Magyar Gyerekkönyv Fórum, írók, illusztrátorok, könyvtárosok, pedagógusok, kiadók, összesen 110 alapító tag jelenlétében, 2015. február 20-án. A Magyar Gyerekkönyv Fórum feladatának tekinti, hogy segítse a gyerekkönyves szakmában tevékenykedőket vagy tevékenykedni kívánókat, és előmozdítsa a gyerekirodalom-kutatást a tudományos eredmények széles körű megismertetésével. Emellett nemzeti szinten szeretné népszerűsíteni a gyermek- és ifjúsági irodalmat, felkarolni, összehangolni az ezen a területen létrejövő kezdeményezéseket - közölte a szervezet elnöksége.
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett alakuló ülésen 110 alapító tag, köztük 12 gyerekkönyvkiadó és két társadalmi szervezet képviseltette magát. A rendezvényen részt vett Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára is. A megjelenteket E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte.
A Magyar Gyerekkönyv Fórum céljai között szerepel az utóbbi évtizedben robbanásszerű fejlődést mutató magyar gyermekkönyves, ifjúsági könyves szakma bekapcsolása a nemzetközi vérkeringésbe. Az egyesület erre tekintettel angol elnevezést is választott, ez a HUBBY (Hungarian Board on Books for Young People). A név utal arra is, hogy az egyesület magáénak vallja az IBBY, azaz a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa céljait. Ezek között szerepel a nemzetek közötti megértés elősegítése a gyermekkönyveken keresztül, illetve a magas színvonalú, igényes kiállítású könyvek eljuttatása a gyerekekhez a lehető legszélesebb körben, különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre.
Az egyesület a gyermekkönyv-szerzők, -illusztrátorok, -kiadók évenkénti szakmai díjazását, rendszeres szakmai találkozók, fórumok, műhelyek és továbbképzések szervezését, közönségesemények rendezését tervezi, illetve szeretnék elérni, hogy a közoktatásban nagyobb mértékben legyenek jelen a kortárs gyermekkönyvek. A közgyűlésen a szervezet elnökévé Pompor Zoltánt, elnökhelyettesévé Jeney Zoltánt választották. Az elnökség tagja lett Balázs Andrea, Helmich Katalin, Jónásné Bánfi Csilla, Lakatos István, Nyulász Péter, Pásztor Csörgei Andrea és Szekeres Nikoletta. (MTI)
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/02/23/osszefogtak_a_gyerekkonyvesek_megalakult_a_hubby
 

--Műfordító lett Dragomán György és Szabó T. Anna 13 éves fia, Gábor
Ha Dragomán Gábor évekkel ezelőtt nem kapja rajta apját, miközben egy angol nyelvű videojátékkal játszik, talán most nem az ő neve szerepelne Az én csúcsszuper világom fordítójának helyén. Liz Pichon Tom Gates-sorozatának első részét magánszorgalomból kezdte el fordítani, ám hamar komolyra fordult a dolog, és az idősebb Dragomán-fiú azóta a kilencrészes sorozat többi kötetének lefordítására is megbízást kapott. Vérbeli fordítócsaládból származik, édesapjának, Dragomán Györgynek köszönhetjük magyarul többek közt a Trainspottingot, édesanyjának, Szabó T. Annának pedig például Patrick Ness kultkönyvét, a Szólít a szörnyet, és már testvére, a 9 éves Pál is próbálkozik a fordítással. A 13 éves Gábor jelenleg leginkább a Gimesi-Jeli-Tasnádi-Vészits kvartett zseniális, vicces és kalandos Időfutár-sorozatáért rajong, a fordítás mellett pedig a karatét is nagyon komolyan veszi. Valószínűleg ő az ország legfiatalabb műfordítója, de hogy a Könyvesblog történetének legfiatalabb interjúalanya, az egészen biztos.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/03/17/mufordito_lett_dragoman_gyorgy_es_szabo_t_anna_13_eves_fia_gabor

 
--Intelligensebben rangsorol majd a Google - Knowledge-Based Trust
Knowledge-Based Trust --A keresőóriás egyik kutatócsoportja változtatni akar a helyzeten: olyan rendszert fognak kiépíteni, amely nem a weblapok hírnevét, hanem hitelességüket méri. Nem a beérkező linkeket számolja a rendszer - amelyet még ez idáig nem léptettek életbe -, hanem a weblap tartalmában előforduló valótlan állításokat. A kutatócsapat meghatározása szerint: Az az oldal, amely kevés valótlanságot tartalmaz, megbízhatónak tekinthető? (arxiv.org/abs/1502.03519v1).
A rendszer minden átfésült weboldalt egy számmal lát el, amelyet Tudás-Alapú Bizalom (Knowledge-Based Trust) pontszámnak hívnak majd. A program átfutja a Google hatalmas tény-tároló rendszerét (Knowledge Vault – tudás terme), majd átfésüli az oldalakat. Azokat a weboldalakat, amelyeken ellentmondásokat talál, hátrébb sorolja, tudtuk meg a Newscientist híréből. (Prím)
Megváltozik a Google keresési algoritmusa: A közelmúltban a keresőóriás a mobilra optimalizált tartalmaknak kedvezett. A Google bejelentése szerint április 21-étől új algoritmus lép életbe. A rangsorolás során a mobileszközökön a mobilbarát oldalak élveznek majd előnyt.
Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/111001/
http://hirek.prim.hu/cikk/110967/
Via: KIT Hírlevél, 2015/10., 2015. március 11., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=kihivas_konyvtarosoknak_intelligensebben_rangsorol_majd_a_google_--_knowledge-based_trust

 
--Könyvtárosok szerint: melyik könyveket kell feltétlenül elolvasnod halálod előtt?
A kérdésre Nagy-Britannia-szerte válaszolnak a könyvtárosok. Az eredményt lásd az alábbi linken.
Reddit:
http://www.reddit.com/r/books/comments/2xgq1y/the_mla_conducted_a_poll_in_which_librarians/
Forrás: KIT hírlevél, 2015. március 4.
 

--A médiában megjelenő 11 'legmenőbb' könyvtáros
Ha egy idősödő, szigorú, állandóan mogorva könyvtáros kisasszony szolgál ki minket a könyvtárban, senkinek nincs kedve huzamosabban bent és a közelében tartózkodni. Kis szerencsével viszont találkozhatunk olyannal is, aki mindig mosolyog, vidám és segítőkész.
Bár általában ez a két kép él a könyvtárosokról, sorra készülnek az olyan filmek, ahol könyvtárosok nappal a könyvtárban tevékenykednek, éjszaka viszont megmentik a világot.
Néhány a felsorolásból:
1) Rupert Giles, a Buffy, the Vampire Slayer sorozatból
Nagyon ragaszkodik szeretteihez, és kész felvenni a harcot a világ megmentése érdekében.
2) Evely O'Connell, a Mummy c. filmből
Bátor, kalandra vágyó, okos, a női Indiana Jonest láthatjuk benne.
3) Mr. Dewey, a Pagemaster c. filmből
Mindig megengedi, hogy annyi könyvet vigyen magával az ember, amennyit csak szeretne. Leghíresebb mondása: A könyvtári kártya egy útlevél, amely elvezet és segít eligazodni a könyvek világában.
4) Tammy, a Parks and Recreation cimű sorozatból
Nem szokványos könyvtáros, az biztos! Lehengerlő, szexi, mindent és mindenkit képes kiforgatni a nyugalmi állapotból.
5) Mrs. Phelps, a Matilda c. filmből
Segítőkész, megértő, minden gondolata és tette a diákokért van, őértük létezik.
6) Henry DeTamble,a The time traveler's wife c. filmből
Különleges tulajdonsága az úriembernek, hogy időutazásra képes.
7) Barbara Gordon, a Batman c. rajzfilmből
Könyvtáros és szuperhős, kell ennél többet mondani? :)
8) Belle, a Once upon a time c. sorozatból
Bár gyengének és félénknek tűnik, valójában bármikor felveszi a harcot az Elvarázsolt Erdőt uraló szörnyetegekkel.
9) Madame Irma Pince, a Harry Potter sorozatból
Talán rá illik: 'tipikus könyvtáros'. Szigorú, mogorva, és bármilyen kár keletkezik a könyveiben, azonnal átkokat szór.
10) Flynn Carsen, a Librarians c. sorozatból
Szerény, egyáltalán nem magabiztos. Nem mer közeledni a hölgyekhez, de 23 diplomájával felülmúl mindenkit.
11) Taystee, az Orange is the new black sorozatból
Börtönnek még nem volt hozzá fogható könyvtárosa! (ref.: NM)
Forrás: http://www.bustle.com/articles/65173-11-of-the-coolest-librarians-from-pop-culture-because-not-every-librarian-is-like-the-one
Via: KIT Hírlevél, 2015/10., 2015. március 11.
 

--Az vagy, amit a metrón olvasol – divat az olvasás fotózása
Egy veszteglő metrókocsi, dugóba került busz vagy a pirosban álló villamos tökéletes helyszín lehet a Száz év magány kiolvasására. Több online közösség is épül a közlekedési eszközökön olvasó utasokról készült képek megosztására.
Új láz hódít a neten, egyre több online közösség kattan rá a tömegközlekedési eszközökön olvasó útitársak fényképeinek nézegetésére és megosztására. A februárban indult Hotdudesreading (vagyis Szexi pasik olvasnak) például a maga 362 ezer követőjével az egyik legmenőbb új Instagram, de van magyar sikersztori is: az Utazó Olvasó nevű facebook-oldal évek óta aktív, a képekből már kiállítást is rendeztek. A jelenség persze nem teljesen új. 2008-ban indult az Underground New York Public Library, ez olyan fényképeket gyűjtött össze, amelyeken a New York-i metró utasai éppen olvasnak. Érdemes rápillantani a fotókra.
Forrás: http://www.origo.hu/kultura/20150225-a-metrozas-is-lehet-erzelmi-kaland.html
Via: KIT hírlevél, 2015/9., 2015. március 4.

 
--Könyvek művészi szintre emelt pengézése – TED előadás
Brian Dettmer a könyvek mélyére ás - pengével -, hogy csodás formákat nyerjen ki belőlük. A régi információt a modern világból láttatja. Angol nyelvű a TED-előadás, ám a sok látványos illusztráció miatt nyelvismeret nélkül is megéri végignézni a 6 perces filmet. A művész nem csak a kész terméket, hanem a munka közbeni állomásokat is mutatja. A filmet érdemes könyvtári kreatív foglalkozáson is bemutatni, egyben a kivont állományt nyersanyagként felkínálni. (MG)
Hírforrás: http://www.ted.com/talks/brian_dettmer_old_books_reborn_as_intricate_art#t-138204
Via KIT hírlevél, 2015. március 4.

 
--Egyre több helyről tiltják ki a szelfibotot
Franciaországban elsőként a versailles-i kastély múzeuma tiltotta ki épületeiből a szelfibotot, és több francia kulturális intézmény is hasonló korlátozást fontolgat.
Az amerikai gyakorlathoz hasonlóan a versailles-i kastély igazgatósága is a látogatók és a múzeumi tárgyak védelmével indokolta döntését. A tiltás a belső terekre vonatkozik a kastélyban, a Nagy- és a Kis-Trianon épületeiben, de a parkban továbbra is szabadon használhatók a szelfibotok.
A döntés indoklásában az intézmény kiemelte, hogy a kastély naponta 1000–1550 látogatót fogad olyan műtárgyak között, amelyeknek nagyobb része nincs vitrinben, és a termek egy része nagyon szűk. A 150 centiméter hosszú szelfibotok használata a műtárgyak és a kastély termeit megvilágító csillárok közelében ezért nem kockázatmentes. Két másik nagy látogatottságú múzeum, a Louvre és a Pompidou Központ is fontolgatja a tiltás bevezetését.
(...) A párizsi Orsay Múzeumban nemcsak a szelfibot, de a fotózás is tilos. A múzeumokban világszerte még néhány évvel ezelőtt is tiltották a műtárgyak fotózását. Az okostelefonok és a közösségi oldalak megjelenésével azonban az utóbbi időben nagyon népszerű és bevett gyakorlat lett. A múzeumok kifejezetten bátorítják a látogatókat szelfik készítésére az intézményeken belül, mert azt a szakértők a kiállítások népszerűsítése egyik eszközének tekintik. Ennek érdekében a francia kulturális minisztérium chartát is közzétett a 'fotózó látogatók' helyes viselkedéséről.
Forrás és teljes hír itt: http://sg.hu/cikkek/111180/egyre-tobb-helyrol-tiltjak-ki-a-szelfibotot

 
Szerkesztők:
 
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin és Borbé Levente

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.