ReMeK-e-hírlevél 9. évf., 2014/11. szám

ReMeK-e-hírlevél
9. évf., 2014/11. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--2015-ös irodalmi évfordulók
PÁLYÁZATOK
--Fehér Klára Irodalmi-díj – pályázat
--Méhes György tehetségkutató pályázat fiatal alkotóknak
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-- Székelyföldi Szerzők Napjai - tematikus napok székelyföldi könyvtárak szervezésében
--Könyvtárpince-avató Kézdivásárhelyen
--Orvoslásról beszélnek a könyvek
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Kányádi-nap Árkoson
-- A szó megtartó ereje – Kortárs irodalomról a kézdikővári gimnázium könyvtárában
--Dr. Mikulás Gábor magyarországi információs és könyvtári tanácsadó előadása
--Hargita megyei iskolai könyvtárosok módszertani napja
KITEKINTŐ
--Harminc óra hosszat olvastak a Könnyü László Városi Könyvtárban
--Válsághatás: egyre több önkéntes az angol közkönyvtárakban
--„Könyvtár, ami összeköt”-ösztöndíjasok
--Könyvtárak és a digitális kihívás – testvérvárosok konferenciájának tapasztalatai Gödöllőn
HAZAI
--Könyvtár lett a kocsmából egy Bákó megyei faluban
--A romániai magyar könyvkiadás aktuális kérdéseiről egyeztettek
--Tankönyv majd választások után
--Kolozsváron ingyen buszozhat, aki olvas
--Több száz könyvvel gazdagodott a téka
ÉVFORDULÓ
--Nyolcvan éve született Hervay Gizella
--Krúdy asztalán
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Siegfried Lenz német író
--Meghalt Szentmihályi Szabó Péter
DÍJAK
--Patrick Modiano kapta az irodalmi Nobel-díjat
--Első alkalommal osztották ki a Magyar Nyelvőr díjakat Romániában
--Írókat, költőket díjaztak
--Négy magyar jelölt a rangos gyermekirodalmi díjra
--Irodalomkritikust, régészt és költőket tüntetett ki a Székelyföld
--Ausztrál író nyerte az idei Bookert
--A „high-tech humanizmus” szószólója kapta a német könyvszakma békedíját
AJÁNLÓ
--Új OSZK-kiadvány: Corvina Augusta
--Könyvek, amelyeket minden nőnek el kell olvasni
--Székelyeknél ég a lámpis - kisfilm-sorozat hagyományos mesterségekről
--Háromszék természetkalendáriuma
MOZAIK
--Ismeretlen, kamaszkori Capote-művekre bukkantak
--Szabó Róbert Csaba munkáját is kiválasztották a Magyar Forgatókönyv Börzén
--4000 ősi kéziratot digitalizált a Vatikáni Könyvtár
--Magyarok, akik nem magyar nyelven lettek írók
--Az irodalmi élet Leonardo di Capriói, avagy írók, akik megint nem kaptak Nobelt
--Te is lehetsz sztár – már íróként is
--„A kőszívű nem tud versenyezni a Harry Potterrel – és miért kellene?”

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--2015-ös irodalmi évfordulók
A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján immáron elérhető a 2015-ös irodalmi évfordulók listája: http://pim.hu/object.3d5c730a-63cd-42f2-8d69-f280d9ae972f.ivy
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor

PÁLYÁZATOK

--Fehér Klára Irodalmi-díj – pályázat
A Nemes László író és műfordító által 2003-ban alapított Fehér Klára Irodalmi-díj Kuratóriuma a 2015-ös évben is várja a tehetséges fiatalok jelentkezését.
A díjat minden évben egy – esetleg megosztva két – fiatal, 40 év alatti magyar író kapja, a díjkiosztást megelőző egy-két évben írt, illetőleg megjelent, bármely irodalmi műfajba tartozó, a névadó Fehér Klárának humanista, a mindennapi élet tisztaságáért küzdő szellemiségét idéző munkájáért.
A díjkiosztásért felelős alapítvány székhelye a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kuratórium tagjai pedig: Nemes László író és műfordító, a díj alapítója, Görgey Gábor író, Tarján Tamás irodalomtörténész, valamint Arany Zsuzsanna irodalomtörténész.
A 2015. évi pályázat beküldési határideje: 2015. január 31. Pályázni nyomtatásban megjelent művel lehet, részletekről pedig ezen az emailcímen lehet érdeklődni: feherklaradij@gmail.com
Cím: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/a-feher-klara-irodalmi-dij-palyazati-felhivasa

--Méhes György tehetségkutató pályázat fiatal alkotóknak
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi pályázatot hirdet az 1989. január 1-je után született alkotók számára, próza és vers kategóriában. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak, 2500, 1500 és 1000 lej összegben. A pályázóktól legfeljebb 20 000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) prózát vagy 8-10 verset várnak, valamint a pályázathoz csatolt életrajzot.
Beadási határidő: 2014. november 30. A pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com címre kell elküldeni.
Eredményhirdetésre – a díjazottak bemutatkozásával egyetemben – 2015. január 21-én, a Magyar Kultúra Napján Kolozsváron tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor.
Bővebb információ: Erdélyi Magyar Írók Ligája, emilpalyazat@gmail.com
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=34633

KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

Székelyföldi Szerzők Napjai - tematikus napok székelyföldi könyvtárak szervezésében
Az V. Székelyföld Napok rendezvénysorozat égisze alatt először került sor a Székelyföldi Szerzők Napjai elnevezésű tematikus napokra, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár kezdeményezésére.
A székelyföldi könyvtárak által szervezett író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, irodalmi estek, szavalóversenyek, kiállítások sora a térségben alkotó szerzőknek kínált lehetőséget az olvasóközönséggel való találkozásra, megmutatkozásra. Olyan helyi személyiségek életművéről is megemlékezhettek a települések közösségei saját rendezvényeikkel, akiket kevésbé ismer régiónk tágabb közössége, viszont az értékes életmű felmutatása fontos a település számára. A felhívásra huszonkét székelyföldi könyvtár kapcsolódott be az eseménysorozatba, helyi önkormányzatokkal, iskolákkal, művelődési házakkal, civil szervezetek munaktársaival, művelődésszervezőkkel összefogva. 2014. október 13–17. között összesen 27 könyvtári rendezvényre került sor, több mint ezer résztvevővel. A rendezvénysorozat teljes programja, valamint egyes programkról képes beszámoló megtekinthető a Székelyföldi Szerzők Napjai facebook-oldalán: https://www.facebook.com/events/272516942947289/. Rovatunkban alább bővebben is tájékoztatunk néhány idevágó rendezvényről, itt rövid felsorolásuk következik, az összkép kedvéért.
A Székelyföld folyóirat szervezésében Vári Attila, Budapesten élő, József Attila-díjas író, a Székely Könyvtár sorozatban megjelent, Volt egyszer egy város című regény szerzője hat helyszínen találkozott olvasóközönségével.
Székely jelképek pecséten, címerben címmel Mihály János történész és munkatársai ismertették a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjainak eddig megjelent szimbólumtörténeti kiadványait Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában.
Tankó Gyula néprajzkutatóval és Mihók Edit könyvtárossal, a Gyimesközéplok községről készült monográfia szerzőivel találkozhattak az érdeklődők a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
Muszka Sándor Sanyi bá című könyvét mutatták be a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban 2014. október 14-én (ld.: http://www.hargitanepe.ro/files/HN/?p=846).
Számos érdeklődő jelenlétében adták át 2014. október 14-én a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár felújított pincéjét. Három költő – Fekete Vince, Sántha Attila és Dimény-Haszmann Árpád – lépett közönség elé az avatórendezvényen.
Antal Áron íróra, történészre emlékezett a Csíkdánfalvi Községi Könyvtár és a Petőfi Sándor Iskolaközpont Könyvbúvárok olvasóköre (ld.: http://www.hargitanepe.ro/files/HN/?p=861).
Az árkosi Dr. Gelei József Általános Iskola és a községi könyvtár szervezésében Kányádi-napot tartottak.
A rendezvénysorozatról bővebben a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján is olvashatnak (http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/162/szekelyfoldi-szerzok-napjai--az-v.-szekelyfold-napok-kereteben-szervezett-esemenysorozat).

--Könyvtárpince-avató Kézdivásárhelyen
Számos érdeklődő jelenlétében adták át a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár felújított pincéjét. Három költő – Fekete Vince, Sántha Attila és Dimény-Haszmann Árpád – találkozott a közönséggel a Székelyföldi Szerzők Napja rendezvényen.
Elsőként Vántsa Judit könyvtárvezető köszöntötte a jelenlévő könyvtárbarátokat, mint mondta, öröm számukra, hogy hosszú évek után végre elkészült a helytörténeti részleget befogadó pincehelyiség. A szerzői est moderátora dr. Borcsa János irodalomkritikus volt, a kötetlen beszélgetést követően a meghívottak verseikből olvastak fel.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/74622/konyvtarpince-avato_kezdivasarhelyen
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/60185-Helytrtnet-lra.html

--Orvoslásról beszélnek a könyvek
Folytatódik a Beszélő könyvek sorozat a marosvásárhelyi Teleki Tékában: a francia forradalom, a gasztronómia, az itáliai utazások és a Téka terei után a marosvásárhelyi ispotályokról, régi orvosi praktikákról, híres vásárhelyi orvosokról faggatta 2014. október 28-án Spielmann Mihály és Berekméri Árpád Róbert történészeket Lázok Klára, a sorozat házigazdája.
Aki kíváncsi a népi gyógyászatra, az ispotályok működésére, a vásárhelyi kórház megalapításának körülményeire, annak érdemes ellátogatnia a Teleki Tékába, ahol mindezekről „beszélnek a könyvek”.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/orvoslasrol-beszelnek-a-konyvek

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Dr. Szakály Sándor előadása: Magyarország az I. világháborúban
A Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja által szervezett, Magyarország történelmét bemutató előadássorozat tizedik részeként a Nagy Háború eseményeiről szóló előadásra került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2014. október 3-án. Dr. Szakály Sándor történész, a budapesti Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója Magyarország az I. világháborúban címmel tartott előadásában olyan kérdéseket vetett fel, amelyek sokakat foglalkoztatnak: melyek voltak a Nagy Háború kitörésének előzményei és okai? kitörésében milyen szerepet játszott a szarajevói merénylet? felkészült volt-e Magyarország egy ilyen erőpróbára? elejét lehetett volna-e venni az ország szétdarabolásának? milyen szerepet játszott a Székely Hadosztály a háború végső hónapjaiban? szükségszerű volt-e Trianon?
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/167/magyarorszag-es-az-i.-vilaghaboru--dr.-szakaly-sandor-tartott-eloadast-a-konyvtarban
Orbán Balázs nyomában: Vári Attila könyvbemutatója
A Székelyföld folyóirat szerkesztőségének meghívására egyhetes székelyföldi körúton vett részt Vári Attila, Budapesten élő, József Attila-díjas író. Az V. Székelyföld Napok keretében szervezett rendezvénysorozat első állomásán, 2014. október 13-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban találkozott az író csíkszeredai olvasóközönségével.
A Hargita Kiadóhivatal által, Hargita Megye Tanácsának támogatasával elindított, 100 kötetesre tervezett Székely Könyvtár sorozat 25. köteteként jelent meg Vári Attila Volt egyszer egy város című regénye. Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője beszélgetett az est vendégével.
Az író sok mindenről mesélt, többek között arról, hogy miért nem jelennek meg gyakrabban írásai a különböző irodalmi folyóiratokban, tévés szerkesztői multjáról, de a Székelyföldhöz és a székelységhez való viszonyáról is. A Székelyföld folyóirat 200. lapszámában megjelent Székelyföld - ars poetica című írását olvasta fel Lövétei Lázár László kérésére, amelyben felidézi azt a pillanatot, amikor eldöntötte, filmet készít arról, hogy Orbán Balázs nyomában járva milyennek láthatta a Székelyföldet a huszadik század utolsó éveiben.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/169/orban-balazs-nyomaban--vari-attila-iro-volt-
Székely jelképek pecséten, címerben - könyvbemutató és előadás
Az V. Székelyföld Napok keretében 2014. október 14-én a székely jelképekről hallhatott tartalmas, információkban gazdag előadást a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt érdeklődő közönség. Mihály János történész, kutató, a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport koordinátora ismertette a csoport tagjainak eddig megjelent szimbólumtörténeti kiadványait és tevékenységét. Ezt követően Bicsok Zoltán történész, levéltáros előadásában saját pecséttörténeti kutatásait ismertette.
Mostanig három tanulmánykötet jelent meg, amelyek a 2009-ben Hargita Megye Tanácsának támogatásával létrehozott Munkacsoport tagjai által végzett kutatások eredményeit mutatják be. A dolgozatok sok szempontból új megvilágításba helyezték és jelentősen kiegészítették a székelység által évszázadokon keresztül használt szimbólumok történetére vonatkozó ismereteinket. Mihály János bemutatta a megjelent tanulmányok tartalmát, majd szólt a készülő új kötet tanulmányairól is.
Bicsok Zoltán, a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának munkatársa, pecséttörténeti kutatásai során többek között a 18–19. századi Csík-, Gyergyó- és Kászon-széki nemesek pecséthasználatával foglalkozott, beszélt a megjelenés előtt álló tanulmányáról, amelynek témája csíkszéki nemesek állatalakos pecsétjeinek bemutatása.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/170/szekely-jelkepek-pecseten-cimerben--
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/szekely-jelkepeket-ismertettek
Gyimesközéplok község monográfiáját mutatták be
A Székelyföldi Szerzők Napjai keretében, 2014. október 15-én 'A gyimesi hegyek kőből vannak rakva' című kötet, Gyimesközéplok község monográfiája szerzőivel, Tankó Gyula néprajzkutatóval és Mihók Edit könyvtárossal találkozhattak az érdeklődők a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A találkozó filmvetítéssel kezdődött, majd a szerzők beszéltek a tartalmas, gazdag képi anyaggal illusztrált monográfiáról, amely a földrajzi, természeti viszonyok bemutatásával kezdődik, benne a község történetének, a helyi néprajzi hagyományoknak, a népi hiedelmeknek, a gyimesiek gazdag táncrendje bemutatásának is tág teret szentelnek a szerzők. A vallási életnek, az egyházközségnek és az iskolarendszer kialakulásának, a kulturális életnek, a gyimesi gazdálkodásnak, a turisztikai lehetőségeknek a bemutatása is helyet kapott a kötetben.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/171/gyimeskozeplok-kozseg-monografiajat-mutattak-be
http://www.hargitanepe.ro/files/HN/?p=846
Verses irodalmi est: ízelítő N. Horváth Péter költészetéből
N. Horváth Péter magyarországi költő verseivel, munkásságával ismerkedhetett a 2014. október 16-án szervezett verses irodalmi est közönsége a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A korán elhunyt költő irodalmi hagyatékának gondozója, Beluk Ibolya A három golgotai kereszt költője című kötetében mutatja be N. Horváth Péter munkásságát. A csíkszeredai születésű, erdőszentgyörgyi tanárnő szerkesztette, válogatta az Ajándék vagy című, 75 szerelmes verset tartalmazó kis kötet verseit is. Az est folyamán Beluk Ibolya ismertette a költő munkásságát.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/172/izelito-n.-horvath-peter-kolteszetebol-verses
A magyarság emlékjelei a Bánságban: háromnyelvű kötet bemutatója
Három nyelven megjelent kötetet mutattak be 2014. október 21-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Szekernyés János A magyarság emlékjelei a Bánságban / Semne evocatoare ale maghiarimii în Banat / Evidence of Hungarian Presence in the Banat című, 708 oldalas könyve a történelmi Bánságban (a Maros, a Duna, a Tisza és a Déli Kárpátok határolta térségben) még meglevő, vagy valaha létezett, magyar vonatkozású történelmi, kulturális, tudományos emlékjeleket és emlékhelyeket mutatja be, színes fotókkal, valamint régi képeslapokkal illusztrálva, magyarul, románul és angolul. Szász Enikő színművész, a Temesvári Magyar Nőszövetség Elnöke, a könyv szerkesztője és kiadója ismertette a kiadványt, majd a kötet szerzője, Szekernyés János író, újságíró, műkritikus, helytörténész beszélt munkájáról.
A kiadvány célja bizonyítani, hogy a történelmi Bánság egységes földrajzi entitás és magyar történelmi-kulturális szempontból egyazon szellemi hagyaték hordozója – hangzott el a bemutatón. Szász Enikő kiemelte, hogy a könyv a Temesvári Magyar Nőszövetség égisze alatt jött létre, hiszen Temesváron nincs magyar kiadó. A román nyelvű változat azért készült, hogy tudassuk velük, amit mi magunkról tudatni akarunk, a többségi etnikum megismerhesse a kultúránkat, ahogyan azt mi látjuk – fejtette ki Szász Enikő. Angol nyelvre Vallasek Márta fordította le a könyvet, hogy külföldi turisták is használhassák.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/174/a-magyarsag-emlekjelei-a-bansagban
Nagy Koppány Zsolt új regényének bemutatója
Nem kell vala megvénülnöd 2.0 címmel idén jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában Nagy Koppány Zsolt új regénye, amelyet a Budapesti Könyvhéten mutattak be először. 2014 október 24-én könyvével a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége volt az író. A jó hangulatú, humorral fűszerezett találkozón Molnár Vilmos író, szerkesztő mutatta be a regényt a csíkszeredai közönségnek és beszélgetett a meghívottal.
Molnár Vilmos felvezetőjében az író csíkszeredai kötődéseiről beszélt, majd Nagy Koppány Zsolt új regényéről Humor és horror (nő és szex) címmel írt recenzióját olvasta fel, amely a Székelyföld folyóirat októberi számában jelent meg. 'Nagy Koppány Zsolt könyvének három része úgy függ össze, ahogy egy három részes, összecsukható szárnyasoltár (triptichon) képei: lazán. Egy élet három kiemelt momentuma kap helyet benne, amelyek lazán kötődnek egymáshoz, tulajdonképpen csak a főszereplő személye által. Az első két kisregény minden ízén érződik, hogy a szerző a valóságban is átélte azt, amiről ír, a himnusszal szólva "megbűnhődte" már a múltat.A harmadik (legterjedelmesebb) kisregény egy antiutópia...' - hangzott el a felvezetőben.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/176/nagy-koppany-zsolt-uj-regenyet-mutattak-be
Véget ért a csíkszeredai Könyvcsata 2014-es kiadása
2014. október 28-án zajlott a Kájoni János Megyei Könyvtárban a csíkszeredai könyvcsata zárórendezvénye, amelyen huszonkét csíkszeredai diák, tanárok, könyvtárosok, a megyei tanfelügyelőség és a helyi sajtó képviselői vettek részt. Az előzetesen benyújtott írott anyagokon kívül a résztvevők a Győzzön az olvasás! címmel szervezett vita keretében fejtették ki véleményüket és ajánlották kedvenc olvasmányaikat.
Az év olvasója díjat a 11–13 évesek korcsoportjában Ábrahám Ágnes, a Nagy István Művészeti Líceum tanulója, a 14–18 éveseknél pedig Pustianu Valeria, a Joannes Kájoni Középiskola tanulója nyerte. A zsűri külön értékelte az eredeti gondolatokat, a meggyőző érvelést, az olvasás szeretetét, az aktív részvételt. A versenybe román és magyar nyelven tanuló diákok egyaránt beneveztek, olvasni mindkét nyelven lehetett, az olvasónaplókat román nyelven kellett elkészíteni, és a vita is román nyelven zajlott. A szervezők véleménye szerint minden résztvevő nyert: egymásra figyelés és nyilvános beszéd terén tapasztalatot mindenképpen.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/177/veget-ert-a-csikszeredai-konyvcsata-ezevi-kiadasa

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Városaink sorsa – Vári Attila könyvbemutatója
Egyenes beszéd és fájóan pontos fogalmazás volt azoknak az író–olvasó találkozóknak a legfőbb jellemzője, amelyeken Vári Attila beszélt a zsugorodó szülőföldről, foszladozó magyarságtudatról, végvári helytállásról. A háromszéki felolvasó-körút – amelyre az V. Székelyföld Napok keretében került sor – mindhárom helyszínén, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Csernátonban az író nemrég újra kiadott, Volt egyszer egy város című regényéről is szó esett.
A szerzőt méltató Lövétei Lázár költő, műfordító, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztőjének véleménye szerint a ’60-as évek végén újságíróként Sepsiszentgyörgyön élő és dolgozó Vári a megyeszékhelyen nem szorul bemutatásra, ezért életéről kevés szó esett a Bod Péter Megyei Könyvtárban lezajlott rendezvényen, 2014. október 15-én. Két nappal később, Kézdivásárhelyen a városhoz kötődő ifjúkori emlékeiről, Vetró András szobrászhoz és báró Apor Csabához fűződő barátságáról mesélt Vári, Csernátonban, a Haszmann Pál Múzeumban pedig – őt idézve – egyenesen hazatért, amit múltidéző anekdotázással bizonyított.
A Volt egyszer egy város című, a Hargita Kiadóhivatalnál, a Székely Könyvtár sorozat 25. köteteként nemrég újra kiadott regényét 1969 decemberében kezdte írni. Amikor nekifogott, csak rossz sejtés volt, mára azonban majdnem teljes egészében beteljesedett az erdélyi magyar városoknak a könyvben megjósolt elrománosítása, ami a még magyar többségűek vonatkozásában is óhatatlanul bekövetkezik szerinte, ha nem vigyázunk. Állításának igazolására több, a háromszéki megyeszékhelyhez és közvetlen szomszédságához kötődő példát is említett, ilyen irányú aggodalmát azonban legmegdöbbentőbben a Székelyföld folyóirat 200., ünnepi számában megjelent és a találkozókon általa felolvasott jegyzetében fogalmazta meg.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/60272-Vrosaink-sorsa.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/74685/vari_attila_mesel
Két székely címer létezik – Könyvbemutató és előadás a könyvtárban
A Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tevékenységét, valamint a tagjai által eddig megjelentetett jelképtörténeti kiadványokat ismertette Mihály János székelyudvarhelyi történész, dr. Szekeres István Attila heraldikus pedig a székely jelképekről tartott vetített képes előadást 2014. október 16-án Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében, az V. Székelyföld Napok keretében.
Bár nélkülözhetetlen szerepet játszanak önazonosságtudatunk megtartásában, a székely nemzeti jelképekkel a szakma hosszú ideig mégsem foglalkozott, csak politikai síkon esett szó róluk. Az áttörés 2009 őszén, a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport székelyudvarhelyi megalakulásával következett be, amelyhez négy kutató csatlakozott, Háromszékről dr. Szekeres Attila István, Marosvásárhelyről dr. Pál-Antal Sándor, a MTA külső munkatársa, Székelyudvarhelyről Zepeczaner Jenő nyugalmazott muzeológus és Mihály János történész – tudhattuk meg ez utóbbitól.
Hozzáállásukat jól tükrözi, hogy alig néhány hónap múlva Sepsiszentgyörgyön már előadást tartottak a székely jelképekről, és még abban az évben egy tanulmánykötetük is megjelent erről a témáról. Ez utóbbit fellapozva sok, eddig ismeretlen adat birtokába jutunk. Zepeczaner Jenő jóvoltából tudatosult bennünk, hogy Orbán Balázs heraldikusként is maradandót alkotott, hiszen könyveiben e tudományág szakemberei számára is felbecsülhetetlen értékű adatot halmozott fel.
Mihály János a régi székely címer udvarhelyszéki emlékeiről, valamint a székelyek zászlóhasználatáról az erdélyi fejedelemség idején témákban közöl benne tanulmányokat. A szerző elmondása szerint a megírásukhoz szükséges adatok összegyűjtése nehéz feladatnak bizonyult, ugyanis a legrégebbi ránk maradt zászlók is csak a 17. századból származnak. Éppen ezért a székelyek hadijelvényeit a kezdetektől csak írott forrásokra támaszkodva, illetve hasonlóság alapján lehet felvázolni. Az erdélyi fejedelemség korából azonban viszonylag sok, zászlókkal kapcsolatos adat maradt ránk, többek között a Drezdai Királyi Könyvtárban őrzött zászlókódexekben. Innen pontosan lehet tudni, hogyan nézett ki például Székely Mózes fecskefarkú lovassági zászlója (kornéta) vagy egy gyalogsági, valamint lovassági zászló a 17. század elején, így Kónya Ádám is ezeket vette alapul a székely zászló megtervezésénél.
Az est folyamán még további két, ugyancsak a munkacsoport tagjai által megírt tanulmányokat tartalmazó könyvet – Jelképek a Székelyföldön, Címer és pecsét a Székelyföldön – is bemutattak.
Dr. Szekeres Attila István előadásán többek között arra derült fény, hogy két székely címer létezik. A régi székely címer a kardot tartó páncélos kar, a kard esetenként koronát, szívet és medvefejet szúr át, az új székely címer a nap és a növekvő holdsarló párosa, mely először nap helyett hatágú csillaggal jelent meg. Azt, hogy a székelyek jelképe a nap és hold párosa, 1659-ben foglalta törvénybe az erdélyi országgyűlés, ezért ma is azt kellene használni, nemcsak címerként, hanem zászlón is – hangoztatta az előadó, bemutatva az idei Székely Vágtán árbocra felvont nagyméretű, helyesen megalkotott székely zászlót, valamint a régi és az új székely címer előfordulási helyeit gyámköveken (Bögöz, Székelyderzs), falfestményként (Székelydálya), templomi bútorzatra festve (Csobotfalva), zászlón, pecséten, érmén, kőfaragványon.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/60379-szkely-cmer-ltezik.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/74743/letunk_abrai_es_lenyomatai_cimertani_eloadas_sepsiszentgyorgyon
Tudományos ülésszakkal tisztelegtek a tüzérőrnagy emléke előtt
A Székelyföld Napok keretében folytatódtak a Gábor Áron Emlékév rendezvényei: ezúttal az ágyúöntő születésének 200. évfordulója alkalmából tudományos értekezletet tartottak Sepsiszentgyörgyön, 2014. október 18-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében.
Könyvbemutatóval egybekötött konferencián értekeztek helyi és magyarországi történészek, művészettörténészek Gábor Áron életéről, tetteiről, az ágyúöntés technikájáról, a székely hős emlékére emelt szobrokról, emlékművekről.
A helyszín választása is üzenetjellegű – hiszen a mai könyvtár épületében ülésező háromszéki Honvédelmi Bizottmány tanácskozásán, éppen a tudományos ülésszaknak is otthont adó teremben hangzott el az azóta történelmi fontosságúvá vált mondat: „Lesz ágyú”.
Az ülésszakot vezető Demeter László történész az emlékév eddigi állomásairól beszélt – Gábor Áron tetteit, illetve a személyét övező kultuszt, konferencia keretében a budapesti Hadtörténeti Múzeumban tartott rendezvényen, Kézdivásárhelyen és végül Sepsiszentgyörgyön is méltatták.
Az eseményen mutatták be a Váry O. Péter újságíró által készített, Gábor Áron utolsó ágyúja című kiadványt, amely az 1906-ban megtalált ágyú történetét dolgozza fel napjainkig. A másik bemutatásra került könyv egy újabb Gábor Áron-emlékkötetet, amelyet dr. Hermann Róbert és Benkő Levente szerkesztett, és az Ágyúba öntött harangok címet viseli.
A tudományos ülésszak keretében a következő előadásokra került sor: Dr. Süli Attila őrnagy, tudományos kutató (Budapest) – Erdővidék szerepe a szabadságharc hadiiparában; Dr. Prokai Gábor művészettörténész (Budapest) – A bronzöntés titkai; Drd. Bordi Zsigmond Lóránd régész, történész (Sepsiszentgyörgy) – Gábor Áron utolsó ütközete, Kökös, 1849. július 2.; Dr. Csikány Tamás ezredes, hadtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár (Budapest) – Gábor Áron kézikönyve és a kor tábori tüzérsége; Dr. Szakács Lajos hadtörténész (Budapest) – Gábor Áron emlékezete; Váry O. Péter újságíró, a Gábor Áron Ünnepet Rendező Bizottság elnöke (Sepsiszentgyörgy) – Bronzba öntve, kőbe vésve. Gábor Áron emlékezete Háromszéken; Dr. Jánó Mihály művészettörténész (Sepsiszentgyörgy): Gábor Áron arcképei.
Az ülésszakot koszorúzás, illetve kopjafaavató követte az eresztevényi Gábor Áron-síremléknél.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/74715/a_peldamutato_gabor_aron
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/60329-Gbor-ron-kiadvny.html
Képek itt: http://tinyurl.com/knuhkjp

--Kányádi-nap Árkoson
Az árkosi (Kovászna megye) Dr. Gelei József Általános Iskola és a helybeli községi könyvtár szervezésében Kányádi-napot tartottak, amelynek keretében szavalóversenyre és rajzkiállításra is sor került.
Az árkosi elemi osztályosok a kőröspataki Kálnoki Ludmilla Általános Iskola harmadik osztályos tanulóit látták vendégül, hogy közösen ünnepeljék meg kedvenc költőjük 85. születésnapját.
Az Októberi lakoma nevet viselő rendezvényen Berde Éva és Korodi Tünde kis tanítványai elszavalták kedvenc Kányádi-versüket, amelyet le is rajzoltak, az alkotásokat pedig kiállították.
A verstotó-vetélkedő keretében a csapatok a kapott versdarabokból rakták össze a költeményt, majd megzenésített Kányádi-verseket tanultak meg. A résztvevők élményekkel gazdagon tértek haza, és már tervezik a következő találkozást.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/cseperedo/60456-Knydi-nap-rkoson.html

A szó megtartó ereje – Kortárs irodalomról a kézdikővári gimnázium könyvtárában
2014. október 13-án a kézdikővári gimnázium könyvtára először kapcsolódott be a Székelyföldi Szerzők Napjai rendezvénysorozatba, hozzájárulva a térség kulturális-irodalmi értékeinek felmutatásához. A szervezők célja volt ezáltal, hogy székelyföldi kortárs alkotókra, munkásságukra, valamint a helytörténet megismerésére irányítsák az érdeklődők figyelmét. A nemrég Székelyföld-díjjal kitüntetett dr. Borcsa János kézdivásárhelyi kritikus, irodalomtörténész, tanár, könyvkiadó jelen volt a rendezvényen, Nehéz hűség című könyvét mutatva be.
Az alkalomra Kányádi Sándor megzenésített verseivel, a kortárs székelyföldi szerzők életrajzának, munkáinak feldolgozásával, valamint a helytörténeti dolgozattal készültek a kézdikővári iskola I–VIII. osztályos tanulói, akiket a pedagógusok irányítottak munkájukban. Az érdeklődők ez alkalommal a diákok Kányádi-versekhez, valamint mesékhez készített illusztrációiból rendezett rajzkiállítást is megtekinthették.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/cseperedo/60461-megtart-ereje.html

--Dr. Mikulás Gábor magyarországi információs és könyvtári tanácsadó előadása
Kovászna és Hargita megyei könyvtárosok hallgatthaták meg a szervező intézmény meghívására érkezett dr. Mikulás Gábor előadását Megugró használat - legjobb könyvtári gyakorlatok címmel 2014 október 27-én a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár felújított alagsori termében.
Az előadás után felmerült egyebek mellett az állományapasztás / állományegészség kérdése, a „trombózisos” könyvtári állományok újraélesztése. Az IFLA lakosonként 2 dokumentumot javasol a közkönyvtárakban, az ennél nagyobb arányt mutató állományok csökkentése pedig a nemzetközi tapasztalatok szerint használószám-növekedéssel jár.
„Öröm volt látni erdélyi könyvtárakban az állomány minőségi növekedésének jeleit: az összetartozó állományrészek egybeosztását, az olvasók számára látogatható terek növekedését a raktárak rovására, valamint a friss dokumentumokat a polcokon. Az apasztással kapcsolatban - a várható hatékonyság-növekedés ellenére - azonban számos könyvtárosi-fenntartói-használói ellenérzés tapasztalható. Érdemes feltérképezni ezeket, hogy a felek között a közös érdekek mentén kialakuló bizalom szolgálhassa az apasztást.” – mondta az előadó.
Az egészséges állományméret elérése számos kapcsolódó szakmai kérdést is felvet, ilyenek: állományegészség-mutatók; dokumentum-ellátás, könyvtárközi hozzáférés; alternatív, digitális tartalmak elérhetősége; könyvtárosok mentálhigiénéje, szakmakultúra; együttműködés könyvesboltokkal, antikváriumokkal stb.
Korábbi hasonló előadások közösen elért eredménye az erdélyi magyar könyvtárak SWOT-elemzésének elkészítése, az RMKE-levelezőlista életre hívása, a ReMeK-e-Hírlevél elindítása.
Forrás: Mikulás Gábor – RMKE-levelezőlista
Fotók: https://www.facebook.com/kezdikonyvtar/media_set?set=a.601073480019809.1073741861.100003514876837&type=1&pnref=story

--Hargita megyei iskolai könyvtárosok módszertani napja
2014. október 28-án a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza a Hargita megyei iskolai könyvtárosok módszertani gyűlésének adott helyet. A rendezvény szervezője, Márdirosz Ajka, a házigazda intézmény könyvtárosa, aktuális könyvtárosi sikerek és problémák köré csoportosította a kiválasztott témákat.
Az iskolai tevékenységek, ellenőrzések mellett szó esett a folytonos leépítésekről is, amely alól a könyvtáros sem kivétel. Már egyre több könyvtáros van, aki saját munkáján kívül mást is kénytelen végezni. A tankönyvezés már rég bevett szokás, de van, aki a titkárságnak, könyvelőségnek stb. dolgozik be, illetve van, aki fénymásolással, nyomtatással, bentlakási teendőkkel, fizetésszámítással, futárkodással, hasonlókkal van megbízva. Így kevésbé lehet megfelelően kivitelezni és megszervezni a mindennapi munkát.
A megbeszélést követően Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa tartott bemutatót az általa szervezett és kivitelezett „Olvasni jó” programról, ahol a diákok összesen több száz kötetet olvastak el. Az olvasásra való ösztönzésre több módszert alkalmazott, mert évfolyamonként más-más követelmények voltak. A diákok közül a legügyesebb olvasók részt vehettek kiránduláson, látogatáson a marosvásárhelyi Teleki Tékában, egy egyhetes olvasótáborban is. A díjazáskor minden egyes diák, aki aktívan bekapcsolódott a programba, jutalomban részesült. Nagy élmény volt a gyermekeknek, a könyvtárosnak, a kollégáknak és mindenkinek, aki segített ebben a projektben.
Forrás és teljes cikk itt: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2014/10/hargita-megyei-iskolai

KITEKINTŐ

--Harminc óra hosszat olvastak a Könnyü László Városi Könyvtárban
Tamási lakói harminc órán keresztül olvastak fel a Könnyü László Városi Könyvtárban. A programot a település várossá avatásának 30. évfordulója tiszteletére szervezte az intézmény, idén több rendezvényt is ennek jegyében tartottak itt. Egyúttal a könyvtár a felolvasással csatlakozott az Itthon vagy – Magyarország, szeretlek! projekt tamási programjához.
Több szülő gyermekekkel érkezett, de volt, aki a kutyáját hozta magával. Akadt olyan is, aki angol szöveget választott. Összesen 225-en vettek részt. A harminc óra alatt mesék, könnyebb és fajsúlyosabb írások és szövegrészletek hangzottak el.
Forrás: http://www.teol.hu/tolna/kozelet/harminc-ora-hosszat-olvastak-a-konyvtarban-574624

--Válsághatás: egyre több önkéntes az angol közkönyvtárakban
A könyvtárosok létszámának csökkentése miatt nőtt az önkéntesek iránti igény. Nagy-Britanniában mintegy 800 fő segít a könyvtári szolgáltatásokban, például könyvek házhoz szállítását végzik idősek számára. 13 könyvtárat úgy sikerült megmenteni, hogy a helyi lakosok önkéntesen vállalták az irányítását.
Bár a könyvtáros szakemberek száma egész Nagy-Britanniában csökken, az ő feladatuk marad az infrastruktúra fenntartása, szakmai ismereteik bővítése, tudásuk továbbadása.
(ref.: Közkönyvtárak Nagy-Britanniában a gazdasági megszorítások idején – Vicsocsakné P. É.)
Forrás: KIT hírlevél, 2014. október 22., 34. szám

--„Könyvtár, ami összeköt”-ösztöndíjasok
A „Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése ösztöndíj keretében 2014. november 1. – november 30. között nyolc határontúli és két magyarországi szakember tölthet egy hónapot Budapesten, az Országgyűlési Könyvtárban.
A pályázatokat elbíráló bizottság döntése alapján a következő tíz könyvtáros vesz részt a programon: Csíkos Éva (Szerbia), Dorkič Diána (Horvátország), Ferencz Ünige Éva (Románia – Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár), Géczi Róbert (Románia – Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár), Horváth Alexandra (Magyarország), Kelemen Kálmán (Románia – Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy), Lázok Klára (Románia – Teleki-Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely), Nagybali Tamara (Szerbia), Pallagi Ágnes (Ukrajna), Tóth Zsuzsanna (Magyarország).
Forrás: http://www.ogyk.hu/2014/10/15/konyvtar-ami-osszekot-osztondijasok/

--Könyvtárak és a digitális kihívás – testvérvárosok konferenciájának tapasztalatai Gödöllőn
Könyvtárak és a digitális kihívás címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ 2014. október 3-án, amelyre Gödöllő testvérvárosainak könyvtárai kaptak meghívást. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár három munkatársa is részt vett a konferencián, a csehországi Brandýs nad Labem-Stará Boleslavból, a spanyolországi Valdemoróból és a finnorsszági Forssából érkező vendégek mellett. A konferencia keretében a külföldi testvérvárosok előadói beszámoltak az egyes országokban kialakult könyvtári gyakorlatról, bemutatták saját könyvtáraik szolgáltatásait, a résztvevőknek alkalmuk nyílt kitekinteni a nemzetközi könyvtári trendekre, ráláthattak arra, hogy más országok könyvtárai is szembesülnek a digitális technológia rendkívül gyors változásaival, a hordozható, olvasásra is alkalmas mobil eszközök, a letölthető e-dokumentumok elterjedésével, és arra is, hogy a folyamatos digitális kihívások közepette a könyvtárak hogyan találhatják meg saját helyüket, szerepüket.
Egy megújuló székelyföldi könyvtár címmel Kelemen Katalin mutatta be a Kájoni János Megyei Könyvtár szolgáltatásait, valamint azokat a törekvéseket, projekteket és terveket, amelyek révén az intézmény igyekszik válaszolni az új kihívásokra.
A Gödöllői Városi Könyvtár újszerű szolgáltatásait, a digitális kihívásokra született válaszait Fülöp Attiláné könyvtárigazgató előadása révén ismerhették meg a jelenlévők. Az intézmény folyamatosan jelen van a közösségi médiában, a könyvtár újdonságairól, szolgáltatásairól, saját és más gödöllői programokról folyamatosan tájékoztatnak. Sokféle programmal vannak jelen a közösség életében, érdekes népszerűsítő akcióikkal igyekeznek a fiatalok körében vonzóvá tenni az új könyvtári e-szolgáltatásokat, többek között az e-könyvek olvasását. A könyvtár bemutató kisfilmje megtekinthető a You Tube videómegosztó csatornán.
A konferencia előadásai elérhetők a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ honlapjáról: http://www.gvkik.hu/nyitooldal/konyvtarak_es_a_digitalis_kihivas__konferencia.html
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/163/konyvtarak-es-a-digitalis-kihivas

HAZAI

--Könyvtár lett a kocsmából egy Bákó megyei faluban
Romániában egyedülálló megvalósítással büszkélkedhet a Bákó megyei Blăgeşti község: könyvtárrá alakították át az egyik helyi kocsmát. A kocsmát az önkormányzat költségvetéséből és a helyiek adakozásából újították fel és alakították át számítógépekkel is felszerelt könyvtárrá. Jelenleg tízezer kötetből válogathatnak a helyiek, de a könyvállomány egyre bővül.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/szajtato/36400-konyvtar-lett-a-kocsmabol-egy-bako

--A romániai magyar könyvkiadás aktuális kérdéseiről egyeztettek
Az RMDSZ kezdeményezésére létrejött Kulturális Autonómia Tanács (KAT) és a Communitas Alapítvány szervezésében a romániai magyar könyvkiadás aktuális kérdéseiről kerekasztal-beszélgetésre került sor 2014. október 9-én, Kolozsváron. A beszélgetés alapját az a vitaindító képezte, amelyet a KAT felkérésére Hajdú Áron, a csíkszeredai BookArt kiadó igazgatója írt. ,,A tudományos könyvkiadás támogatásába be kell vonni a felsőoktatás számára elkülönített forrásokat is, illetve költségvetésben is kimutatható, nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermek- és ifjúsági irodalom támogatására, hiszen ez a jövőbe való beruházást jelent. Külön kérdés a kortárs irodalom és képzőművészet által előállított értékek megjelentetése, e tekintetben sem szerencsés kizárólag piaci logikára hagyatkozni” – állapította meg a gyűlés után Székely István, a KAT elnöke.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/36698-a-romaniai-magyar-konyvkiadas
http://multikult.transindex.ro/?cikk=24543

--Tankönyv majd választások után
Az őszi hónapokban főként kampányanyagokat nyomtattak Romániában, ezért az elsős és második osztályos tankönyveket legfeljebb a november eleji elnökválasztás után, azaz kéthónapos késéssel kaphatják kézbe a kisdiákok. A oktatási minisztérium nemrég aláírta a szerződést a versenytárgyalást megnyert kiadókkal, a nyomdák azonban túlterheltek a politikai reklámokkal, vagy a szükséges papírmennyiség, vagy a szakember hiányzik ahhoz, hogy gyorsan, akár éjszakai váltásban teljesítsék a tankönyvrendeléseket. A kiadóknak nincs pénzük perelni emiatt, így a gyermekek csak a téli vakáció előtti hetekben tanulhatnak majd az új könyvekből.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/74565/hirsalata

--Kolozsváron ingyen buszozhat, aki olvas
Érdekes módját találta ki a kultúra támogatásának Kolozsvár polgármestere, Emil Boc, aki szeretné, hogy ingyen utazhasson a kolozsvári tömegközlekedési eszközökön az, aki könyvet olvas. Ha nem is mindig, legalább minden hónap első vasárnapján ingyen buszozhatnának a könyvfalók. Az ötletet egyébként Victor Miron író vetette fel, írja a Citynews.ro.
A tervek szerint az ingyenbuszozást már idén megvalósítják. A kolozsvári taxisok már eddig is támogatták a kultúrát – őket a Clever Taxi telefonos applikáció segítségével lehet megkeresni –, csütörtökönként 9 és 17 óra között szállítják ingyen azt, aki olvas. A Cărţile pe faţă (Nyílt kártyákkal – a cím azonban a könyvekre is utal) című kötet szerzője, Victor Miron elmondta, a kiadványról elnevezett kampány célja, hogy megmutassa: olvasni menő.
Forrás: http://index.hu/mindekozben/poszt/2014/10/16/kolozsvaron_ingyen_buszozhat_aki_olvas/

--Több száz könyvvel gazdagodott a téka
Több száz könyvvel gazdagodott a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. Három sikeres pályázatnak köszönhetően szépirodalmi művekkel, gyermekkönyvekkel, tudományos, történelmi, valamint egyéb szakkönyvekkel bővült a téka gyűjteménye. Mindezek mellett elkészült a 2014–2015-ös támogatói kártya, amely, akárcsak tavaly, több, kedvezményre feljogosító kupont is tartalmaz.
Forrás: http://tudositok.hu/11382/video/Tobb_szaz_konyvvel_gazdagodott_a_teka

ÉVFORDULÓ

--Nyolcvan éve született Hervay Gizella
Hervay Gizella (1934. október 14. – 1982. július 2.) erdélyi költő, író, műfordító sokgyermekes családban nőtt fel, a középiskolát Zilahon végezte (1952), főiskolai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kezdte (1952–53), majd a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diákként államvizsgázott (1956).
Akkoriban ismerte meg a szintén költői pályája elején álló Szilágyi Domokost, s ez egész életére, költészetére kihatott. 1961-ben született fiuk Szilágyi Géza Attila (Kobak), a Kobak-mesék főhőse, aki az 1977-es bukaresti földrengés áldozata lett.
Mindhárman a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszanak. Hervay 1978-ban megjelent, Kettészelt madár című kötetében állított emléket férjének és fiának.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=174606

--Krúdy asztalán
Bejárta a főváros szinte összes éttermét, kávéházát, a New Yorkban vagy a Gundelnél éppúgy otthonos volt, mint Óbuda kiskocsmáiban. Az egyéni hangú és életvitelű Krúdy Gyula számára még az egyszerű pörköltnek is sava-borsa volt.
Örök talány marad, hogy zivataros élete közepette hogyan tudott félszáznál több regényt, mintegy háromezer elbeszélést és több ezer cikket, karcolatot és hét színdarabot írni. Krúdy Gyula 136 éve, 1878. október 21-én született Nyíregyházán, diákkorában legfőbb szenvedélyét az olvasás jelentette, és már ekkor elhatározta, hogy író, újságíró lesz. A millennium évében Pestre költözött, hogy megvalósítsa álmát. Sikerült neki: még nem volt húszéves, amikor megjelent első novelláskötete.
Az önmagát minden írói csoportosulástól távol tartó, egyéni hangú Krúdy számára az 1910-es évek elején megjelenő Szindbád-novellák hozták meg az átütő sikert. Megteremtette Szindbád alakját, egyben saját alteregóját. A Szindbád-történetek középpontjában az utazás, a keresés, a múlt alakjainak megidézése, az eltűnt idő utáni vágyakozás, a jelen sivársága elől való menekülés áll.
A bohémvilág kedvenc találkozó- és mulatóhelyei voltak fő támaszpontjai, itt teremtődött meg írásainak sajátos, „krúdys” légköre, és itt talált rá különc figuráira is. 1897-ben megjelent első novelláskötete, ettől kezdve évente kiadott 2-3 kötetet, és naponta jelentek meg írásai különböző lapokban. Fáradhatatlanul dolgozott, testi erejéről, szerelmi étvágyáról, a szakácsművészet, a finom nedűk iránt érzett vonzalmáról, féktelen mulatozásairól legendák keringtek. Műveiben csodás illatok, ízek, finoman derengő női testek idéződnek fel, pasztellszínekkel teremti meg varázsos alkotói világát.
Krúdyt hajtotta nyugtalan vére, bohém természete, nem tudott élni a pesti éjszaka, a kocsmák, úri éttermek nélkül, rajongott Gundel Károlyért és konyhájáért, élt-halt a Kéhli-vendéglő olcsó boráért. Márpedig Krúdy Gyula, aki igazi ínyenc volt, regényeiben is nagy figyelmet szentelt ételnek-italnak, s utánozhatatlan hangulatot varázsolva, tűnődve elmélkedett a különböző fogások élvezetéről. Az író a rácponty, marha- és körömpörkölt mellett a tányérhús (levesben főtt marhahús) nagy kedvelője volt. „Csak egy kis marhapörkölt került az asztalra, de amúgy magyarosan elkészítve, zöldpaprikával, paradicsommal” – írta egyik kedvenc ételéről a Szindbádban. És aki egy marhapörköltről ilyen gyönyörűen tudott írni, annak minden sorát érdemes elolvasni.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=175045&cim=krudy_asztalan

ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Siegfried Lenz német író
Nyolcvannyolc éves korában, 2014. október 7-én elhunyt Siegfried Lenz német író, a háború utáni német irodalom egyik kiemelkedő alakja.
Lenz legfontosabb munkái között tartják számon 1968-ban megjelent, számos nyelvre lefordított, megfilmesített, Németóra című regényét, amely az apák nemzedékének a nácizmus éveiben tanúsított magatartását boncolgatja, és 1978-ban megjelent Honismereti múzeum című regényét. A háború utáni német irodalom egyik legnagyobb alakját a történetmesélés mesterének tartják. Utolsó elbeszéléskötete 2011-ben jelent meg Die Maske (Az álarc) címmel.
A Nobel-díjas Heinrich Böll-lel és Günter Grass-szal együtt Lenz is élete küldetésének tartotta a német náci múlt feldolgozását és a többi néppel - főként a lengyelekkel és az izraeliekkel - való megbékélést. A szerző 85. születésnapján, 2011-ben Christian Wulff szövetségi elnök azt emelte ki érdemei közül, hogy milyen sokat tett Németország jó hírnevének visszaszerzéséért. A német könyvkiadók 1988-ban békedíjukkal tüntették ki.
Kiadója szerint regényeit, novelláit, drámáit, esszéit legalább 35 nyelvre lefordították, kötetei a világon több mint 30 millió példányban jelentek meg.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2014/10/07/elhunyt_siegfried_lenz_nemet_iro

--Meghalt Szentmihályi Szabó Péter
Hosszan tartó, súlyos betegség után 2014. október 20-án, 69 éves korában meghalt Szentmihályi Szabó Péter író, költő, műfordító - tudatta családja.
A József Attila-díjas író, költő 1979-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, később ügyvezetője, 1985-től a Galaktika című folyóirat főmunkatársa volt. Angolból fordított, emellett irodalomtörténészként a 20. századi költészettel foglalkozott.
Forrás: http://index.hu/belfold/2014/10/20/szentmihalyi_szabo_peter/

DÍJAK

--Patrick Modiano kapta az irodalmi Nobel-díjat
A 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a francia Patrick Modianónak ítélte a Svéd Akadémia.
A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Ő a tizenegyedik francia író, aki megkapta a díjat.
Patrick Modiano művei tömörségükről és filozófiai mélységükről ismertek. Több írása magyarul is megjelent.
A francia író 1945-ben született Párizs külvárosában, Boulogne-Billancourt-ban, üzletember apától és színésznő anyától. Középiskolai geometriatanára a francia író, Raymond Queneau volt, aki meghatározó szerepet játszott abban, hogy az irodalom felé fordult. A tanulás helyett mindig is az irodalom érdekelte, 1968-ban jelent meg első regénye, La Place de l’Étoile címmel. 1978-ban a Sötét boltok utcája című regényéért megkapta a Goncourt-díjat. "Regényei témája a holokauszt utáni nemzedék én- és múltkeresése. Kíméletlen és egyben megbocsátó a háborúval, a múlttal, a gyermekkorral és a szülőkkel kapcsolatban. A második világháború utáni fiatalság öröksége az a nehezen meghatározható, talán a tisztázás helyett a felejtésbe fojtott, meg nem értett számos probléma, amely jó néhányukat morális, olykor lelki vagy fizikai életképtelenségre ítélte" - írta róla Rőhrig Eszter a 2012-es Műhelyben.
Forrás: http://www.hir24.hu/kultura/2014/10/09/patrick-modiano-kapja-az-irodalmi-nobel-dijat/
http://konyves.blog.hu/2014/10/09/_kapta_a_nobel-dijat

--Első alkalommal osztották ki a Magyar Nyelvőr díjakat Romániában
Magyar Nyelvőr Díjjal tüntette ki az 1872-ben indított nyelvészeti tudományos folyóirat nevét viselő, annak törekvéseit támogató Magyar Nyelvőr Alapítvány Péntek János nyelvészt, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárát, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnökét, Balázs Géza nyelvészt, néprajzkutatót, az ELTE tanszékvezető tanárát és Tóth Etelka főiskolai docenst, több magyar helyesírási kiadvány szerkesztőjét.
Kiss Róbert Richard, a Magyar Nyelvőr Alapítvány társadalmi tanácsadó testületének elnöke elmondta: a hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal kiosztott díjat azoknak ítélik oda, akik a legtöbbet tették a magyar nyelv ápolásáért az elmúlt évben határon innen és túl.
Az alapítvány kuratóriuma a Magyarországon élők, illetve a határon túliak köréből választ ki egy-egy díjazottat, valamint elismerésben részesíti azt, aki a legtöbbet tette az alapítvány céljainak megvalósításáért.
Péntek Jánost a kortárs magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb formátumú személyiségeként méltatták a díjátadón. Szakterülete a szociolingvisztika, a dialektológia, a kisebbségi nyelvhasználat, a népnyelv és a népi kultúra viszonya.
Balázs Géza – akit számos, a nyelvet népszerűsítő konferencia, mozgalom kezdeményezőjeként, a nyelv megbecsülését növelő rádióműsorok készítőjeként díjaztak –, illetve Tóth Etelka – aki a magyar helyesírás ügyének szolgálatáért részesült elismerésben – egy későbbi, magyarországi ünnepségen vehetik át a nekik ítélt Magyar Nyelvőr Díjat.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=173618

--Írókat, költőket díjaztak
Erdélyi magyar írókat és költőket díjazott idén is az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA), amely tizenkilencedik alkalommal osztotta ki az elismeréseket Székelyudvarhelyen, 2014. október 4-én.
Az alapítvány kuratóriumának döntése értelmében az EMIA idei díjazottja Farkas Árpád költő, Ferenczes István költő, író, Oláh István költő, valamint Tófalvi Zoltán újságíró. Lőrincz György, az 1995-ben alakult EMIA kuratóriumának elnöke rámutatott, azért alapították a díjakat, mert a kilencvenes években széthullt az erdélyi magyar irodalom, senki nem figyelt senkire, és azt akarták, hogy ezáltal kapjanak figyelmet azok a személyek, akik az erdélyi magyar irodalom érdekében élték le életüket. Hozzátette: a díjak kisebbfajta életműdíjnak számítanak, és minden olyan erdélyi magyar író vagy költő megkaphatja, aki tagja a román vagy a magyar írószövetségnek.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/74255/irokat_koltoket_dijaznak_elismeres_farkas_arpadnak

--Négy magyar jelölt a rangos gyermekirodalmi díjra
Nyilvános az Astrid Lindgren Emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listája. 61 ország 197 jelöltje között négy magyar alkotó szerepel.
Csukás István író harmadik éve szerepel a listán. Idén csatlakozott hozzá több generáció kedvence, Marék Veronika író, illusztrátor, a nemzetközi hírű, Amerikában élő illusztrátor, Bányai István valamint Tasnádi István író, aki a hazai ifjúsági irodalom kiemelkedő alkotójaként is elismert.
Az Astrid Lindgren Emlékdíj díjazottját a 2015-ös bolognai gyermekkönyvvásáron, tavasszal mutatják be. A korábbi díjazottak között szerepel az argentin illusztrátor, Isol, Guus van Kuijer holland író és Shaun Tan ausztrál illusztrátor.
Az idei jelöltek teljes listája itt megtekinthető.
Forrás: http://www.gyermekirodalom.hu/?p=8248

--Irodalomkritikust, régészt és költőket tüntetett ki a Székelyföld
Kiosztották az idei Székelyföld-díjakat 2014. október 9-én: Borcsa János irodalomkritikust és Gáll Ervin régészt Székelyföld-díjjal tüntették ki, Ágh István Kossuth-díjas költőt felvették a Székely Bicskarendbe, míg Dimény-Haszmann Árpád költő Szabó Gyula-díjat kapott.
Az 1997-ben alapított Székelyföld folyóirat minden évben kitünteti a megelőző esztendőben legkiemelkedőbbet alkotó-közlő szerzőit; az idei díjakat a csíkszeredai Székelyföld Galériában adták át.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=174021
http://szekelyhon.ro/videos/view/3815/irodalomkritikust-regeszt-es-koltoket

--Ausztrál író nyerte az idei Bookert
Az ausztrál Richard Flanagan nyerte az idei Man Booker-díjat a The Narrow Road to the Deep North című regényével. Az idei díjkiosztót nagy figyelem övezte, már csak azért is, mert a szabályokat tavaly megváltoztatták, és az elismerés történetében először akár amerikai szerző is hazavihette volna a díjat. Nem úgy lett.
Az 53 éves Flanagant nemzedéke egyik legjobbjának nevezte a The Economist. Az ausztrál szerző karrierje kezdetén főleg non-fictiont írt, első regénye 1997-ben jelent meg. Mostani díjnyertes könyve egy ausztrál háborús veteránról szól, aki a japánok hadifoglyaként részt vett a Burma-vasút építésénél. A regényben Flanagan saját apjának háborús élményeit dolgozta fel.
Az író egyébként nem mozog idegenül a mozik világában sem, másokkal együtt ő írta a Baz Luhrmann rendezte Ausztrália forgatókönyvét.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2014/10/14/ausztral_iro_nyerte_az_idei_bookert

--A „high-tech humanizmus” szószólója kapta a német könyvszakma békedíját
A virtuális valóság fogalmának meghonosításáról is ismert amerikai informatikust, Jaron Laniert tüntették ki a német könyvszakma békedíjával a 66. Frankfurti Könyvvásár keretében. A digitális átalakulás társadalmi hatásainak világhírű elemzője a kitüntetés alkalmából elmondott beszédében az emberi tevékenység révén keletkező adatok ipari méretű gyűjtésén és kezelésén, az úgynevezett „big data” módszeren alapuló üzleti vállalkozások veszélyeire figyelmeztetett, és egy újfajta humanizmus kialakítását sürgette.
Az 1950-ben alapított békedíjat hagyományosan a frankfurti nemzetközi könyvvásár zárónapján adják át a modern német demokrácia bölcsőjének számító frankfurti Szent Pál-templomban (Paulskirche). Az idei díjazott, Jaron Lainer A high-tech békéhez új típusú humanizmus kell címmel mondott beszédet a templomban, ahol 1849-ben elfogadták az első össznémet polgári alkotmányt.
Lainer kiemelte, hogy nem ellensége az informatikai óriásvállalatoknak, jelenleg is van egy kutatói állása a Microsoftnál, korábban pedig barátaival együtt eladott egy start-up céget a Google-nak, és a digitális átalakulást a „lojális ellenzékiség" szemléletével vizsgálja, amely abból indul ki, hogy nem mindig a rombolás vezet valami új megalkotásához.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=174335

AJÁNLÓ

--Új OSZK-kiadvány: Corvina Augusta
Megjelent az Országos Széchényi Könyvtár Supplementum Corvinianum című könyvsorozatának harmadik kötete, amely a wolfenbütteli Herzog August Bibliothekban őrzött kilenc corvinát dolgozza fel. A nemzetközi együttműködésben készült kötet a részletes kódexleírások mellett a tematikához szorosan kapcsolódó tanulmányokat tartalmaz, az egyes kérdéskörök legjobb ismerőinek tollából. Mind a kódexleírások, mind a tanulmányok számos újdonsággal, érdekességgel szolgálnak, amelyek – önmagukon túlmutatva – a Corvina Könyvtár egészének kutatását érintik. Ehhez hozzájárult a könyvsorozatnak az a metodikai újítása is, hogy őrzőhelyük szerint, csoportként tekint a vizsgálat alá vont corvinákra.
Az igényes kiállítású, szép kötetet kiváló minőségű fotók illusztrálják. Megrendelhető az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványtárában.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor

--Könyvek, amelyeket minden nőnek el kell olvasni
Míg egyes nők megjelenésükkel, tudományos eredményeikkel vagy éppen eltökéltségükkel hagytak maradandó nyomot a világban, addig olyan is akadt közöttük, aki a szavakkal bánt mesterien. Könyveikkel megváltoztatták azt, ahogy a nők önmagukat látják, és ahogy mások látják őket.
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Jane Austen, a 19. századi regényíró olyan fantasztikus művekkel ajándékozott meg bennünket, mint a Büszkeség és balítélet vagy az Értelem és érzelem. Könyveinek realizmusa, társadalomábrázolása, ironikus látásmódja és vonzó nőalakjai történelmi jelentőségű íróvá tették. Műveiben megvilágította a nők korabeli helyzetét, akik férjük befolyásától és vagyonától függtek, s tette mindezt úgy, hogy intelligens, erkölcsileg erős hősnőket alkotott, akik abszolút kontrasztban álltak kisszerű környezetükkel.
Simone de Beauvoir: A második nem
Habár először 1946-ban jelent meg, A második nem még ma is időszerű. Simone de Beauvoir a 20. század második felének egyik legismertebb feminista gondolkodója volt, egyúttal megtestesítette a független értelmiségi nő ideáltípusát. Könyvét a mai napig a feminista bibliaként tartják számon, ebben alapozza meg ugyanis a gender-elméletet. A könyv bizonyos körökben hatalmas felháborodást keltett, többek között felkerült a Vatikán tiltólistájára is, egyes olyan fejezeteinek köszönhetően, amelyek kimerítően elemzik a női testet.
Virginia Woolf: Saját szoba
Virginia Woolf nagyhatású könyve 1929-én jelent meg, és azokon a jegyzeteken, esszéken alapul, amelyeket az írónő a Cambridge-i Egyetemen tartott előadásához készített. Woolf az előadásokat „A nők és a regény” témájában tartotta volna, ám a szöveg túl hosszúra sikerült, belőlük született aztán a Saját szoba, amely a női lét sajátos problémáit boncolgatja. Ebben az időben a nőket nem engedték be bizonyos egyetemekre, illetve könyvtárakba, és kevés lehetőségük adódott arra, hogy a kreativitás eszközével fejezhessék ki magukat. A könyv lassan, de biztosan a női mozgalmak egyik legfontosabb alapvetésévé vált.
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Abban az időben, amikor a nőket alig tartották többnek a közösség díszeinél, az utódok hordozóinál, Charlotte Brontë bátran szembeszállt írásai révén a társadalmi előítéletekkel. Regényein keresztül az elnyomott nőkért emelt szót, a maga idejében modern értékeket képviselt. Egyik leghíresebb regényében, a Jane Eyre-ben önéletrajzi elemeket is felhasznált.
D. H. Lawrence: Lady Chatterly szeretője
Megjelenésekor D. H. Lawrence könyve hatalmas botrányt kavart, egyrészt a szexuális tartalmú jelenetek miatt, másrészt azért, mert a férfi főhős a munkásosztály tagja, a nő pedig arisztokrata származású.
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=175050

--Székelyeknél ég a lámpis - kisfilm-sorozat hagyományos mesterségekről
Minden könyvtárban ott a helye a Gyergyószentmiklóson működő Gyergyó Tv által készített Székelyeknél ég a lámpis című kisfilm-sorozatnak.
A mai rohanó, modern világban elég kevés hangsúlyt fektetünk a régi időkre, a hagyományokra. Sajnos, az emberek egyre kevesebbet foglalkoznak hagyományaink, szokásaink, régi mesterségeink ápolásával. A sorozatban a hagyományos mesterségek, székely termékek, népszokások, ünnepekhez kapcsolódó hagyományok kerülnek bemutatásra. Nagy érdeklődésnek örvend például a mesterségek közül a gyapjúmegmunkálás, nemezelés, kendervetés, zsindelykészítés, lópatkolás, szövés, kerámiakészítés, továbbá a hagyományos termékek közül a házikenyér készítése, kolbásztöltés, kürtőskalácssütés, mézeskalács-készítés, épp úgy, mint a farsangtemetés ősi szokásainak felelevenítése, ünnepi készülődése.
A sorozatnak ismeretterjesztő szerepe van. A filmek révén bemutatkozási lehetőséget kapnak egyes települések, a hagyományos mesterségek művelői, akik ezáltal népszerűsíthetik saját tevékenységüket.
Minden film az adott település rövid bemutatójával kezdődik, Székelyföld jellegzetes tájait, a környezet szépségét közvetíti a nézők felé. Folytatódik a téma ismertetésével, a hagyományos mesterség művelőjének bemutatásával, munkájának prezentálásával oly módon, hogy az a néző számára érdekes, érthető és élvezhető legyen.
A kisfilmek hasznosak lehetnek az iskoláknak, könyvtáraknak, hagyományőrző egyesületeknek, ahol minden gyermeknek és érdeklődőnek be lehetne mutatni, hogyan éltek, hogyan ünnepeltek, mivel foglalkoztak őseink, milyen különleges és egyedi hagyományokat hagytak ránk, amelyeket kötelességünk megőrizni, továbbadni.
A sorozat 40 részből áll, mindegyik rész körülbelül 15–30 perces, a sorozat ára 2500 lej.
Vásárlási szándékukat az office@gyergyotv.ro e-mail címen vagy a (+4)0741–105–100-as telefonszámon jelezhetik az érdeklődők.
Forrás: Bákai Magdolna

--Háromszék természetkalendáriuma
A napokban mutatták be Sepsiszentgyörgyön és Baróton a Háromszék természetkalendáriuma című átfogó munkát. A nemrég megjelent kötetnek van egy „kistestvére” is, amelyet tavaly februárban mutattak be. Nagy Tünde, a bővített kiadás szerkesztője elmondta, már a kicsi készültekor felmerült egy terjedelmesebb könyv kiadásának ötlete, mivel nagyon nehéz volt kisméretű formátumban, 50 oldalba belesűríteni Háromszék természeti értékeit.
– A mostani 260 oldal is a teljesség igénye nélkül állt össze. Ide egyrészt azok a fajok kerültek be, amelyekkel gyakrabban találkozhatunk, mindez hónapokra leosztva, másrészt egy pár ritka faj is helyet kapott, amelyeknek leginkább a nyomaival találkozhat a természetjáró, mint például a hiúz. De ott van a mocsári béka is, meglehetősen ritkaságszámba megy, hogy valaki lencsevégre kapja ezt a kétéltűt párzási időszakában, amikor azúrkék nászruhát „ölt” – tájékoztatott a háttérmunkáról Nagy Tünde.
A kiadvány elsősorban ismeretterjesztő jelleggel és céllal készült, hangsúlyt fektettek arra, hogy a fiatalabb korosztályt is megszólítsák. Ez a törekvés elsősorban a nyelvezetben jelenik meg, hiszen a kalendárium anyagait a három szerző – Dombi Szilvia Helga, Gaál Zsuzsanna és Majos Andrea Aranka – olvasmányosan, élvezhetően írta meg. A Háromszék természetkalendáriuma ezer példányban jelent meg, 26 fotós és hobbi-természetbúvár 445 alkotását lehet megcsodálni benne; ők 95 százalékban háromszékiek.
A kalendárium 65 lejért Sepsiszentgyörgyön, a Kovászna Megyei Művelődési Központ Szabadság tér 2. szám alatti székházában vásárolható meg. Hamarosan a Székely Nemzeti Múzeumban is meg lehet vásárolni. Már beszerezhető Baróton is, az Erdővidék Múzeumában, nemsokára pedig Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Kolozsváron is kapható lesz az értékes könyv.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/megyehaza/60653-Mindenki-kalendriuma.html

MOZAIK

--Ismeretlen, kamaszkori Capote-művekre bukkantak
Truman Capote amerikai író eddig ismeretlen kamaszkori műveire bukkantak New Yorkban - közölte a Die Zeit című német napilap online kiadása. A feltárt alkotások gerincét 20 elbeszélés alkotja, de egy tucat vers is található közöttük. Capote 14 és 17 éves kora között írta ezeket a műveket, amelyek egy része annak idején megjelent az iskolai újságban, a legtöbbet azonban még sohasem publikálták.
Már ezekben a korai írásokban is központi szerepet játszanak azok a témák - magány, szerelem, bűntettek és múlandóság -, amelyek az író későbbi életművét meghatározzák. Sok közülük a déli államokban játszódik, ahol Capote gyermekkorát töltötte.
Peter Haag, a zürichi Kein & Aber Kiadó alapítója és felesége, Anuschka Roshani, a kiadónál megjelent Capote-összkiadás szerkesztője eredetileg az író Meghallgatott imák című regényének elveszett fejezetei után kutatott a New York-i Public Library-ben tárolt hagyatékban, amikor véletlenül rátaláltak az ismeretlen művekre.
Truman Capote (1924–1984) kora egyik legkiemelkedőbb amerikai írójának számít, magyarul is számos műve megjelent az 1960-as évektől kezdve, köztük a Hidegvérrel és az Álom luxuskivitelben. Műveiből több mint 20 film készült.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=8966

--Szabó Róbert Csaba munkáját is kiválasztották a Magyar Forgatókönyv Börzén
Szabó Róbert Csaba A Pusztai banda, Villányi Dániel Kell egy csapat, valamint Sallai Ervin Pult Fiction című ötletét találta a legígéretesebbnek a szakmai zsűri a budapesti Filmhét keretében lezajlott III. Magyar Forgatókönyv Börzén.
A zsűri külön kiemelte Szabó Róbert Csaba A Pusztai banda című treatmentjét. Mint Divinyi Réka fogalmazott, nagyon eredeti az alapötlet, amelyből komoly drámai történetet lehet filmre állítani. A Pusztai banda azt mutatja be, miként harcoltak Romániában a hegyekben a Román Kommunista Párt fegyvereseivel szemben a munkatáborokból megszökött ellenállók.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=8987

--4000 ősi kéziratot digitalizált a Vatikáni Könyvtár
Digitalizálták és a neten is elérhetővé tették a Vatikáni Könyvtárban található több mint 4000 ősi kéziratot.
A Vatikánban található Biblotheca Apostolica Vaticana a világ egyik legrégebbi könyvtára, amelyet 1475-ben alapítottak, és jelenleg körülbelül 8500 ősnyomtatványt, 1,1 millió nyomtatott könyvet és 75 ezer kéziratot tartalmaz. Mindezek digitalizálását idén márciusban kezdte meg a japán NTT DATA cég, a teljes művelet pedig várhatóan négy évet vesz igénybe. Aki viszont szeretne már most nézelődni a szövegek között, például szakdolgozatokhoz vagy más kutatómunkához való anyaggyűjtés céljából, nyugodtan látogasson el a könyvtár honlapjára (https://www.vatlib.it/) vagy a Digita Vaticana alapítvány által kezelt portálra (http://www.digitavaticana.org/). Ez utóbbi alapítvány célja egyébként a könyvtár teljes tartalmának digitalizálásra elegendő pénzmennyiség összegyűjtése.
Forrás: KIT Hírlevél, 2014. október 29., 39. szám

--Magyarok, akik nem magyar nyelven lettek írók
Terézia Mora ebben a sorban kivételnek számít, hiszen ő eleve kétnyelvű, magyar-sváb családban nőtt fel, így anyanyelvként beszéli a németet is. A többiek viszont idegen nyelvként kezdték el tanulni a franciát, a németet vagy az olaszt, amely később irodalmuk nyelve lett. Az idegen nyelven alkotó magyar írók legtöbbjét írói témaként is foglalkoztatta Magyarország vagy az, hogy elhagyták az országot és a magyar nyelvet.
A 2011-ben elhunyt Kristóf Ágota (Agota Kristof) 1956-ban emigrált Svájcba férjével és kislányával. Kezdetben óragyárban dolgozott, az óraketyegés ritmusára írta verseit. Francia nyelven lett író. A világhírt regénytrilógiája hozta meg számára, főleg első része, A nagy füzet. Kristóf Ágota sikerei ellenére is azt nyilatkozta: íróként mindig szótárral a kezében küzdött a francia nyelvvel. Részben ennek is köszönhető prózájának egyik erőssége: egyszerű, szikár nyelvezete.
2010-ben Nagy Abonyi Melinda (Melinda Nadj Abonji) megkapta a Német Könyvdíjat. Az író Óbecsén látta meg a napvilágot. Még kisiskolás volt, amikor szülei Svájcba emigráltak. Nagy Abonyi németül végezte az iskoláit, ezért számára természetes volt, hogy ezen a nyelven kezdjen el irodalmi műveket írni. A magyar nyelvet csak a családban használják, mégis azt mondja: a dallama beszivárog a németül írott műveibe.
Kemény Tamás Budapesten született, édesapja 1942-ben elesett az orosz fronton. Édesanyja és második férje, akinek a nevét a költő is viseli, 1948-ban menekült Olaszországba. Édesanyja erdélyi, a költő később sajátos magánmitológiát alkotott erről a vidékről La Transilvania liberata című eposzában, amely magyarul Erdély aranypora címmel jelent meg. Magyartudását a fordítás területén is kamatoztatta, magyar költőket – például Ady Endrét, Kosztolányi Dezsőt – ültetett át olaszra, József Attila versfordításai önálló kötetben is megjelentek. Költő, az anglisztika professzora és az angol irodalom fordítója.
Forrás és teljes cikk itt: http://mno.hu/grund/magyarok-akik-nem-magyarul-lettek-irok-1252586

--Az irodalmi élet Leonardo di Capriói, avagy írók, akik megint nem kaptak Nobelt
Minden évben van egy-egy időszak, amely másról sem szól, mint hogy ki nyeri meg végül idén a Nobelt. Persze mindig vannak meglepetések, de az örök esélyesek listáján nagyjából állandóan ugyanazok a nevek pörögnek.
A bejelentés előtti napokban az angol fogadóirodák kedvence egyértelműen Ngugi wa Thiong’o volt. A kenyai író 1938-ban született, eredeti neve James Ngugi. Korábban angolul, jelenleg kikuju nyelven ír. 1977-es, Akkor házasodom, amikor akarok című drámájának politikai üzenete miatt hazájában letartóztatták, a börtönben vécépapírra írta meg az első modern kikuju regényt (Ördög a kereszten). Regényei közül a Búcsú az éjtől (1975) és az Egy szem búza (1979) jelent meg magyarul.
A másik állandó favorit az irodalmi élet örök Leonardo di Caprio-díjasa, a japán Murakami Haruki. A Magyarországon is rendkívül népszerű író 1949-ben született Kiotóban. Már fiatal korában is érdeklődött a klasszikus és a modern nyugati kultúra iránt. 1986-ban elhagyta Japánt, bejárta Európát, majd az Egyesült Államokba költözött. Egy évvel ez után jelent meg Norvég erdő című regénye, amelyből Japánban több mint egymillió példányt adtak el. A mágikus realizmus irányzatát követő, szürreális és humoros írásainak visszatérő témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem. Legutóbb A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei című regénye jelent meg magyarul.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2014/10/09/akik_iden_sem_nyertek_meg_az_irodalmi_nobelt

--Te is lehetsz sztár – már íróként is
Mára a nagy könyvkiadók számára is egyértelművé vált, hogy a szerzői, független kiadású könyvek térnyerése megállíthatatlan. Az eKönyv Magyarország gondozásában elindult enkiadom.hu oldal a magyarországi self-publishing piac új, fontos szereplője lesz.
Az enkiadom.hu oldalt az e-könyv piac két meghatározó szereplője, az eKönyv Magyarország és a Publio Kiadó hozta létre partnerségben. Az oldal segít a szerzőknek abban, hogy könyvük eljusson az e-könyv áruházakba, valamint a Líra és Libri könyvesboltjaiba. „Folyamatosan futnak be hozzánk olyan, szerzői kiadással kapcsolatos igények és megkeresések, amik teljesítésére eddig sem kapacitásunk, sem kiépített rendszerünk nem volt” – mondta el Csordás Attila, az eKönyv Magyarország ügyvezetője.
A self-publishing szerzőket ugyanazok a kiadói csoportok képviselik, mint a hagyományos írókat. Az enkiadom.hu égisze alatt megjelenő e-könyvek a nagy nemzetközi csatornák mellett (Apple iStore, Google Play, Amazon, Barnes and Nobles) a legfontosabb magyar áruházakba is bekerülnek, a papírkönyvek pedig a bookline.hu, libri.hu és a lira.hu oldalon is megvásárolhatóak, ahová hagyományos úton nagyon körülményes bekerülni.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2014/10/24/te_is_lehetsz_sztar_mar_irokent_is?token

--„A kőszívű nem tud versenyezni a Harry Potterrel – és miért kellene?”
Keveset olvasunk a gyermekeinknek, ha pedig gyermekkönyvet választunk, nem mindig vagyunk tudatosak. Ezen is változtatna a Szívünk rajta projekt, a Bookline és az UNICEF Magyar Bizottság közös kezdeményezése, amely iskolások bevonásával segítene abban, hogy az ajándékot, készségfejlesztőt, segítőkönyvet vagy csak szimplán az esti meséhez valót kiválasztó és megvásárló szülők a jövőben jobban eligazodjanak a gyermekkönyvek gyakran átláthatatlan kínálatában. A szervezők azt mondják, nem céljuk, hogy negatívan minősítsenek bármilyen kiadványt, éppen, hogy a jóra vagy a hasznosra igyekeznek felhívni a figyelmet. De mi alapján választunk gyermekkönyveket, mennyire befolyásolnak minket a saját gyermekkori élményeink, és meg lehet-e bolygatni a kötelezők évtizedek óta bebetonozottnak tűnő listáját – ezekről is kérdeztük Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértőt, a szakmai csapat egyik tagját.
- (...) Az ember azt gondolná, hogy manapság már olyan sok helyről dől ránk az információ, miért van akkor mégis szükség egy efféle kezdeményezésre?
- Az információ önmagában nem hordoz minőséget. Látszólag sokan reklámoznak gyermekkönyveket, de ez nem jelenti azt, hogy azokhoz az információkhoz jutnak hozzá a szülők, amelyekre valójában szükségük van. A Szívünk rajta egy kicsit tudatosíthatja, hogy az olvasás milyen világokat tud kinyitni, és mennyi mindenben tud segíteni. Sokszor azt látjuk, hogy a szülőknek sokkal kevesebb idejük jut a gyermekekre. Ez pedig nem csak azt jelenti, hogy abszolút időben mérve keveset töltenek együtt, hanem az együtt töltött minőségi idő is nagyon kevés. Ezért egy csomó dologban plusz erőforrásokat kellene behívni – a kommunikáció fenntartására például. Ehelyett viszont általában a tévét hívják be plusz erőforrásként, ami passzív tevékenység – mintha egyszerre rágózna a család, és arra mondanák, hogy ez a közös esti program. A könyv viszont segítheti a családon belüli kommunikációt. Persze, azokat a beszélgetéseket, amelyek nincsenek végigbeszélve, nem lehet lespórolni, de a könyv tud szavakat vagy motivációt adni, el tud indítani egy gondolatot egy olyan életszakaszban, amikor a gyermek esetleg már nem nyit a szülő felé, már nem vele beszél, nem vele kommunikál. Az olvasásban nagyon sok minden összeadódik: az öröm, a felismerés, a segítés, a fejlesztés. A projektben ezért is próbáltuk meg a kategóriákat külön szedni. (...)
Forrás és teljes interjú itt: http://konyves.blog.hu/2014/10/27/_a_koszivu_nem_tud_versenyezni_a_harry_potterrel_es_miert_kellene

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.