ReMeK-e-hírlevél
9. évf., 2014/12. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
A hírlevél szerkesztősége áldott Karácsonyt és boldog, békés új esztendőt kíván olvasóinak, munkatársainak!
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- Ingyenes online tudományos könyvtárat nyitott az UNESCO és a Nature
-- Információs és kommunikációs technológia a közkönyvtárakban - európai adatok
-- Interneten a Kiadók Nemzetközi Regisztere
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-- A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-- Marosvásárhely és a háború írásban és képben, 1914–1918
-- Vakáció a könyvtárban
-- Könyvtárnapok kicsiknek, nagyoknak
KITEKINTŐ
-- Mindenkép(p)en olvasunk! – 2014
-- Porlepte könyvtárak
-- Csendes vagy hangos legyen a brit könyvtár?
-- Megszűnik a Holmi irodalmi folyóirat
HAZAI
-- Értékes adományban részesült a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
-- Könyvadományok az iskoláknak – a könyvtárak jövőre várhatják
-- Könyvadomány Amerikából
-- Temesváron felavatták Románia legelegánsabb és legmodernebb könyvtárát
-- Nyugdíjasklub és könyvtár lelt új otthonra Nagyiratoson, a felújított tekepálya helyén
-- Újjászületett könyvtár Székelykeresztúron
ÉVFORDULÓ
-- Évtizedek a könyv szolgálatában - 20 éves a MEK
-- Nemere István: a könyveknek tényleg sorsuk van
ELHALÁLOZÁS
-- Elhunyt Zöld Lajos újságíró, közíró, közösségszervező
DÍJAK
-- Nemzet Művésze díj átadása
-- Egyed Ákos Bethlen Gábor-díjas
-- Átadták a Szervátiusz Jenő-díjakat
KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN
-- Egy élet a kultúra szolgálatában
AJÁNLÓ
-- E-könyv ismertető könyvtárosszemmel
MÚLTBÖNGÉSZŐ
-- Könyvtári problémákról a 20. század elején
MOZAIK
-- Elárverezik a teljes Radnóti-hagyatékot
-- Ehetővé váltak a szavak
-- Anna Gavalda könyveivel népszerűsítik az olvasást Bécsben
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- Ingyenes online tudományos könyvtárat nyitott az UNESCO és a Nature
Ingyenes online tudományos könyvtárat nyitott Párizsban 2014. november 10-én az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a tekintélyes Nature folyóirattal közösen, a természettudományok kutatói és tanulmányozói számára.
A World Library of Science (WLoS) elnevezésű könyvtár indulását a tudomány világnapjára időzítették. Az angol nyelvű adatbank első változata a Nature több mint 300 referenciacikkét, 25 tudományos e-könyvét és a Nature Education 70 videóját tartalmazza, ezt a jövőben újabb és újabb munkák gazdagítják - olvasható a párizsi székhelyű UNESCO honlapján.
A portálon a diákok csoportokat alakíthatnak, felvehetik a kapcsolatot más osztályokkal. Az adatbank célja, hogy erősítse a természettudományos képzést, és elérhetővé tegye a legfrissebb tudományos információkat a szegényebb régiókban tanulók számára is.
Az UNESCO az online könyvtárban az esélyegyenlőség megteremtésének eszközét is látja. "Több tudományra és több tudósra van szüksége a világnak, hogy szembe tudjon szállni az új kihívásokkal. A tudomány a jólét motorja, mely a jobb jövő felé visz" - mondta Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója.
Az online könyvtár indulásakor genetikai, sejtbiológiai, nanotechnológiai és alternatív energetikai területeket tanulmányozhatnak a felhasználók. Minden témához tudományos cikkek, könyvek, videók és más oldalakra irányító linkek tartoznak. (Bővebben itt: http://www.unesco.org/new/en/natural-sciences/about-us/single-view/news/unesco_partners_with_nature_education_and_roche_to_launch_the_world_library_of_science_a_free_online_science_education_resoure/ ) (MTI)
Forrás: http://www.erdon.ro/ingyenes-online-tudomanyos-konyvtarat-nyitott-az-unesco-es-a-nature/2694844
-- Információs és kommunikációs technológia a közkönyvtárakban - európai adatok
Az EU-ban több mint 63 ezer közkönyvtár működik, éves fenntartásuk meghaladja az 1100 millió eurót. Az egy lakosra jutó költség 6 (Portugália) és 65 euró (Dánia) között mozog (Csehország: 15 euró). Csehországban a közkönyvtári hálózat sűrűsége az 5408 könyvtárral 10 ezer lakosonként 5,1 könyvtárat jelent - Lettországban a legsűrűbb a könyvtári hálózat.
A könyvtárak többsége (80%) internetelérést és ICT szolgáltatásokat is biztosít. Ennél alacsonyabb arányban Németország (30%), Bulgária (40%) és Franciaország (55%) szerepelt. Csehországban 91%-os volt 2011-ben az internetelérés a könyvtárakban, mivel ezt a könyvtári törvény is kötelezően előírja.
A kutatás 12 hónapja alatt a felnőtt lakosság 23%-a vette igénybe a könyvtárakat, a nők aránya 26%, a férfiaké 19% volt. A vizsgált időszakban 14%-os volt azok aránya, akik internetet és ICT-t is használtak. A legkisebb értékek 6-7% (Franciaország, Lengyelország), a legmagasabb 38% (Litvánia). Összességében az EU felnőtt lakosainak 4%-a, 13,9 millióan használják az internetet könyvtárakban, életkor szerint többnyire a legfiatalabbak (15-24 év közöttiek 34%-ban). A könyvtári internethasználat fő oka az ingyenesség (33%), összességében a használók 14%-a (1,9 millió lakos) számára nincs más ingyenes internetezési lehetőség (ők a digitális szegények, roma közösségekből származók, egészségileg károsultak, idősek, munkanélküliek, bevándorlók). A használók 92%-a pozitívan értékelte a könyvtári internet- és ICT-elérést. (Európai közvélemény-kutatás az információs és kommunikációs technológia hasznosságáról a közkönyvtárakban; ref.: Prókai M.)
Forrás: http://kithirlevel.hu
-- Interneten a Kiadók Nemzetközi Regisztere
A Nemzetközi ISBN Központ egy új termékét ismertette a Román Országos ISBN Központ: a Kiadók Nemzetközi Regisztere (The Global Register of Publishers) online elérhető a www.grp.isbn-international.org címen.
A Kiadók Nemzetközi Regisztere több mint 200 ország, illetve tartomány kiadóinak adatait tartalmazza, amelyeket az országos ISBN-központok szolgáltattak.
Egyszerű kereséssel meg lehet állapítani egy kiadó nevét, valamint a hozzárendelt jelzőket. A kiadók elérhetőségeihez csak azok a felhasználók férhetnek hozzá, akik regisztráltak, és összetett kereséssel kapcsolódnak az adatbázishoz. A felhasználók regisztrálása egyszerű, gyors és ingyenes.
Forrás: Laura Mărgărit, Román Nemzeti Könyvtár, Országos ISBN-ISSN-CIP Központ
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Könyvekben, játékban világító Csodalámpa
2014. november 3. és 7. között zajlott le a Csodalámpa Olvasóklub olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozás őszi kiadása könyvtárunkban. Az őszi vakációban 18 harmadikos diák vett részt a foglalkozásokon, amelyekre a jelzett hét munkanapjain 10 és 14 óra között került sor.
Személyiségfejlesztő csapatjátékokkal indult minden nap, majd ritmikus játékokkal folytatódott, énekekkel és versekkel ismerkedhettek a diákok. A hét folyamán Dávid Ádám A Virág utcai focibajnokság című meseregénye került felolvasásra és feldolgozásra, érdekes feladatok, valamint beszélgetés révén. Ezután változatos kézműves foglalkozások következtek, nemezelés, kavicsfestés, ablakdísz-ragasztás, őszi levélkép-rajzolás, tobozbaba-készítés.
Camille Saint-Saens Állatok farsangja című műve segítségével a gyermekekhez közelebb hozták a klasszikus zene számukra ismeretlen világát. Ily módon azt mutatták meg játékosan a résztvevőknek, hogy ez a fajta zene hordozhat számukra üzenetet. Minden nap Lázár Ervin meséivel zárult.
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/pbgz3o5
Időkalandok a Kölyök utcában
Tavaly, a pulzArt kortárs összművészeti fesztivál első kiadásán mutatkozott be a sepsiszentgyörgyi közönségnek a Filip és Matei Florian szerzőpáros, akik nagy sikerű, gyermekkorukat feldolgozó közös regényük létrejöttéről beszéltek. Azóta elkészült a regény magyar fordítása, a csíkszeredai Bookart Könyvkiadónál Kölyök utca címmel megjelent könyvet Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője ültette át magyar nyelvre.
Különleges élményben részesültek mindazok, akik 2014. november 5-én jelen voltak a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében megrendezett író–olvasó találkozón.
A már-már családias hangulatú esten a társalgás magyarul és románul folyt, ugyanis a rendezvény érdekes módon a magyar ajkú közönséget vonzotta be. Filip Florian (1968), aki 2005-ben debütált regényíróként, a találkozón elhangzott önvallomásában elárulta, mindig is arról álmodott, egyszer író válik belőle, azonban napi elfoglaltsága miatt az ehhez szükséges lépések megtétele, vagyis egy mű megírása évről-évre halasztódott. Egyszer azonban rádöbbent, hogy vagy belevág a kudarc lehetőségét is magában hordozó munkába, vagy soha nem valósítja meg a vágyait, ezért – mindannyiunk szerencséjére – hátat fordított a megélhetését biztosító állásának, és hozzálátott első regénye megírásához. Ez Degete mici (Kisujjak) címmel jelent meg annak idején, több nyelvre, így magyarra is lefordították, és különböző díjakban részesült, tehát próbálkozása nem volt hiábavaló.
Testvére, Matei Florian (1979) a Dilema, majd a Dilema Veche hetilap munkatársaként főként rockzenei kritikákat közölt. Prózával több antológiában szerepelt, a testvérével közösen írt, Băiuţeii című regény után egyéni kötettel 2009-ben jelentkezett, Şi Hams Şi Regretel címmel.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/75313/az_eltalalt_gyermekhang
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/60985-Klyk-utcai-fik.html
Sepsiszentgyörgyön a marosvásárhelyi könyvvásár kiemelt meghívottai
Izgalmas szeletet kaptak a sepsiszentgyörgyi olvasók a 20., jubileumi Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárból, amely – a hagyományhoz híven – idén is elhozta kiemelt íróit Háromszékre. 2014. november 14-én este teltház várta Dragomán Györgyöt, Péterfy Gergelyt, Szabó T. Annát és Szilágyi Ákost, akik a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében olvastak fel műveikből.
„Kedvet csinálni jöttünk” – vezette fel az estet beszélgetőtársuk, Mészáros Sándor, a Szépírók Társaságának elnöke. Elsőként Szilágyi Ákos József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, műfordító, esztéta olvasott fel verseiből, amelyekben, mint kiderült, legtöbbször egy-egy dallam is megbújik, így elénekelhetőek, ahogy ezt a közönségnek be is mutatta. Mint mondta, hisz abban, hogy a vers tulajdonképpen ének, és ő túlzásba viszi a ritmikai elemeket, hogy visszatérjen a dal a versbe.
Dragomán György Máglya című, újonnan megjelent regényéből olvasott fel, amely a forradalom utáni Romániában játszódik, főhőse egy kamaszlány, akit szülei elvesztése után nagyanyja nevel. A marosvásárhelyi születésű író elmondta, ő akkor már nem élt Erdélyben, soha nem is gondolta volna, hogy erről fog regényt írni, tulajdonképpen megpróbált olyasmire emlékezni, amit nem élt meg közelről, de nagyon fontos számára. A nagysikerű A fehér király című regénye után Dragomán Györgynek kilenc év után jelent meg az új könyve.
Szülésélményhez, gyermekekhez kapcsolódó verseiből olvasott fel Szabó T. Anna. Minden vers kísérlet, úgy kell nekivágni, mintha sosem írt volna még, mondta el a költőnő, hozzátéve, hogy az utóbbi időben nem önmagukban, mint inkább a kötet kontextusában szereti megvizsgálni a verseit.
Jeles felmenőkkel rendelkezik Péterfy Gergely is, aki Áprily Lajos dédunokája, Jékely Zoltán unokája. Talán éppen ezért is élt benne a dilemma, hogy van-e benne valami, vagy csak ő gondolja ezt, az olvasói visszajelzések azonban megerősítették, hogy írnia kell. Kitömött barbár című regénye, amelyből részletet olvasott fel, PhD-értekezéséből inspirálódott.
Forrás:http://erdely.ma/kultura.php?id=176489
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/tel-haz-varta-az-irokat-sepsiszentgyorgyon
http://eirodalom.ro/aktualis/item/2065-sztgyorgy.html#.VHgyT2eL67l
Muszka Sándor és az Evilági együttes közös könyv- és lemezbemutatója
2014. november 20-án Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatták be először a kézdivásárhelyi származású Muszka Sándor ötödik kötetét, amelyhez a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes tizenhárom Muszka-verset feldolgozó új lemeze is kapcsolódik.
A zenés könyvbemutató házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt, aki kitartóan faggatta a jelenleg Csíkszépvízen élő költőt. A kérdések–válaszok mentén nemcsak az alkotói pályát, hanem egy öntörvényű, humoros, szókimondó egyéniséget is megismerhettünk, a beszélgetést az Evilági együttes fellépései tagolták, pörgették előre.
Muszka Sándor korábbi kötete, a székely egyperceseket tartalmazó Sanyi bá hatalmas sikert aratott, de ezáltal be is sorolta őt a humoros szerzők közé. Pedig nem tartja magát igazi humoristának, mint mondta, neki „ez egy jó játék volt”, pihenésképpen írta azokat a vicces történeteket. A Magányos nőknek, bukott fiúknak című, az eseményen bemutatott kötet szinte három év munkája, egészen másak a szövegek, mint a Sanyi bá történetei, de nem az vezérelte, hogy megmutassa, tud mást is.
Az Evilági együttes tizenhárom vershez írt zenét az új Muszka-kötetből, a Hajnali énekek című lemezmelléklet az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) köszönhetően a könyvhöz illeszkedő ajándék.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/61421-ltlelet-knyve.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/75733/ezeket_gondolom_nem_felek_muszka_sandor_uj_verseskotete
http://www.irodalmijelen.hu/2014-nov-27-1101/ilyen-elodokkel-szabad-e-felnunk
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Kölyök utca – Filip és Matei Florian négykezes regényét mutatták be
Filip Florian és Matei Florian, a több kiadást megért, Băiuţeii című négykezes regény szerzői, Lövétei Lázár László, a Kölyök utca címmel megjelent magyar nyelvű kiadás műfordítója vendégeskedtek a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2014. november 6-án este. Házigazdaként a Bookart Kiadó igazgatója, Hajdú Áron beszélgetett a szerzőkkel és a műfordítóval. A 2006-ban megjelent Băiuţeii című regényük két eltérő perspektívában láttatja a gyermekkor történeteit. A „kulcsos nemzedék", az 1970-es 80-as évek kamaszéveiről szóló könyv nemcsak itthon, de Európában is sikert aratott.
A szerzők a kötet születéséről is beszéltek, elmondták, hogy egyik fejezetet az egyik testvér, a következőt a másik írta meg, véleményük szerint érzékelhető a különböző stílus és látásmód. Ezáltal jön létre az a játékos feleselés, ami annyira megragadja az olvasót a közös gyermekkor történeteinek bemutatásában. A gyermeki látásmód, ami a regény sajátja, megengedi a képzelet szabad szárnyalását, a fantáziálást.
Az est folyamán a szerzők román nyelven, Lövétei Lázár László magyar nyelven olvasott fel részleteket a regényből. Az elhangzott részletekben megelevenedtek az 1970-es és 1980-as évek Romániájában eltöltött gyermek- és kamaszévek, amikor a mozi és a futballrajongás jelentette a legvonzóbb elfoglaltságot egy kamaszfiú számára.
Hajdú Áron beszélt a kiadó tízéves fennállása alatt elért sikerekről is, országos és nemzetközi elismerésekről, a nyolc Szép Könyv-díjról, amellyel tevékenységüket elismerték.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/179/kolyok-utca-az-1970-es-1980-as-evek-gyermek-es-kamaszszemmel--konyvbemutato
Kastélynapló – erdélyi kastélyok és udvarházak nyomában
Demeter Zsuzsa és Püsök Botond Kastélynapló – erdélyi kastélyok és udvarházak nyomában című kötetének bemutatóján, 2014. november 11-én este ismét zsúfolásig telt érdeklődőkkel a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme. A kolozsvári Stúdium Kiadó gondozásában megjelent kötetet, amely 47 erdélyi kastély és kúria rövid bemutatását tartalmazza, gazdag fotóanyaggal illusztrálva, Orbán Zsolt történész, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium történelemtanára mutatta be, ugyanő beszélgetett a szerzőkkel.
A Kastélynapló leírásai eredetileg internetes blogbejegyzésként születtek meg. A két fiatal szerző filmes szakember, rendezőként diplomáztak Kolozsváron, Filmművészet, fotóművészet, média szakon. 2012-ben a PONT csoport által indított projekt során 47 kastélyt és kúriát kerestek fel, öt erdélyi megyében (Maros, Kolozs, Beszterce-Naszód, Szeben és Szilágy). A kastélytúrák élménybeszámolóit, több mint 1000 fotót és 15 videót, a külön erre a célra létrehozott blogon tették közzé, amely nagy népszerűségnek örvendett. A kötet anyaga az ekkor készült képanyagból, valamint kastély- és kúrialeírásokból állt össze.
Orbán Zsolt történész a Kastélynapló bemutatása során kiemelte: nem szakemberek, történészek vagy művészettörténészek írták a könyvet, hanem filmesek, akik vizuálisan, filmes-fotós szemmel láttatják saját benyomásaikat. Úgy írnak az épületekről, mintha személyekről írnának, a leírások élményszerűsége, frissessége magával ragadja az olvasót. A történész szerint a szerzőknek sikerült kialakítaniuk egy helyzetképet erdélyi épített örökségünk jelenlegi sorsáról, és megmutatni azt is valamennyire, hogyan viszonyulunk a múlt értékeihez. A jelen és az utókor számára is jelzés ez a kötet, most még lehet és kell tenni azokért az épületekért, amelyek még megmenthetők.
Arról is szó esett a beszélgetés során, hogy Demeter Zsuzsa és Püsök Botond tervezik, hasonló módon bejárják és feltérképezik Székelyföld kastélyait, kúriáit. Újabb filmterveik is vannak, többek között a szentbenedeki Kornis-kastélyról szeretnének forgatni. Az est folyamán a kastélyokról és kúriákról készült öt kisfilmet láthattak a jelenlevők, majd kötetlen beszélgetéssel, könyvvásárlással, dedikálással végződött a hangulatos találkozó.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/181/kastelynaplo--demeter-zsuzsa-es-pusok-botond-kotetenek-bemutatoja
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/szora-birt-romok
Tudomány s erény díszére – könyvbemutató és előadás a kászonszéki oktatás történetéről
A kászonszéki oktatás 400 éves történetéből nyújtott ízelítőt Tudomány s erény díszére címmel tartott előadásában András Ignác helytörténész, néprajzi író, a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója, 2014. november 13-án este, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt közönségnek. Azonos címmel a kolozsvári Verbum Kiadónál idén jelent meg az előadó legújabb, Kászonszék helytörténetével foglalkozó kötete. A találkozón Becze István megyei tanácsos ismertette a szerző munkásságát és bemutatta a kötetet. András Ignác évtizedek óta gyűjti a Kászon község településeinek helytörténetére, múltjára, néprajzára vonatkozó adatokat. 2011-ben, az EMKE oklevéllel tüntette ki tevékenységét, megjelenés előtt áll tizedik, Kászonszéki lélekharangok című kötete is, ugyancsak a Verbum Kiadó gondozásában.
A Kászoni-medence ma is álló legrégebbi iskolaépülete, a kászonimpéri iskola 1874-ben épült fel, homlokzatán ott áll a felirat: Tudomány s erény díszére.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/182/a-kaszonszeki-oktatas-400-eves-tortenetebol-kaptunk-izelitot-andras-ignac-helytortenesz-konyvbemutatojan
Hol ér véget a múlt? – A 75 éves Halász Péter néprajzkutató köszöntése
Halász Péter néprajzkutató idén ünnepli 75. születésnapját, ez alkalomból mutatták be számos érdeklődő jelenlétében a Hol ér véget a múlt...? Hat évtized a honismeret szolgálatában című kötetét a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2014. november 20-án este. A bemutató nyitányaként a szerzőt Csíkszeredában tanuló, pusztinai és frumószai csángómagyar diákok köszöntötték moldvai csángó dallamokkal. Halász Péter évtizedek óta fáradhatatlanul kutatja a moldvai csángómagyarok életmódját, szokásait, kultúráját. Életpályáját, példaértékű munkásságát Kelemen Katalin könyvtáros mutatta be felvezetőjében.
Halász Péter a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, 1960 óta vesz részt a honismereti mozgalomban, 1974-től 2000-ig a Honismeret folyóirat szerkesztője, 1995-től 2010-ig a Honismereti Szövetség elnöke. 2010-ben Budapestről Gyimesközéplokra költözött, így közelebb került ahhoz a magyar népcsoporthoz és tájhoz, amely közel áll szívéhez, innen folytatja a moldvai csángó népélet kutatását és a csángó közösségek érdekvédelmét. Gazdag néprajzkutatói, honismereti, művelődésszervezői munkásságának eredményeit számos kötet, tanulmány és cikk őrzi. A Hol ér véget a múlt? – Hat évtized a honismeret szolgálatában címmel idén megjelent, esszéket, publicisztikai írásokat, tanulmányokat tartalmazó gyűjteményes tanulmánykötet 55 év óta végzett honismereti munkásságára tekint vissza. A kötetet gondozó dr. Kováts Dániel szerint: 'Halász Péter új könyve keresztmetszetet ad a nemzet-és népismeret jegyében töltött hat évtized tevékenységéről, s a vonzó stílusban megalkotott írások mögött kirajzolódik a szerző honismereti életrajza.'
A csíkszeredai könyvbemutatón Burus János nyugalmazott magyartanár, szerkesztő köszöntötte Halász Pétert, méltatva munkásságát. Kiemelte, hogy bár szerkesztőként 2010-ben nyugdíjba vonult, nem vonult nyugalomba. A méltató szerint főként a moldvai csángókra vonatkozó kutatásai fontosak. 'A hont nem öncélúan, hanem a jobbítás szándékával kell megismerni.' – ezt vallja a néprajzkutató Halász Péter, és ezt az elvet követi, emelte ki Burus.
Sajtóvisszhang: http://szekelyhon.ro/muvelodes/a-honismeret-ertelmerol
http://szekelyhon.ro/videos/view/3901/halasz-petert-koszontottek.html (videó)
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/183/a-75-eves-halasz-peter-neprajzkutato-hol-er-veget-a-mult...-hat-evtized-a-honismeret-szolgalataban-cimu-kotetet-mutattak-be-konyvtarunkban
Ünnepváró könyvtári programok kicsiknek és nagyoknak
A karácsonyi készülődés jegyében várja az adventi időszakban a Kájoni János Megyei Könyvtár a gyermekeket, felnőtteket, minden családot. Decemberi színes programjaival az ünnepre való hangolódáshoz kíván hozzájárulni.
Karácsonyi gyöngyvarázs címmel a Gyöngyitisz gyöngyfűző klub tagjai által készített, egyedi gyöngyékszerekből nyílik kiállítás a könyvtár előadótermében december 3-án 17 órakor. A Berényi Zsófia könyvtáros által vezetett klub tavalyi karácsonyi kiállítása nagy sikernek örvendett a csíkszeredai közönség körében, ezért idén is megszervezik. A rendezvényen kézzel készített, modern, egyedi gyöngyékszerek tekinthetők meg. A kiállításon a könyvtár gyűjteményeiben megtalálható, gyönygyfűzési technikákat ismertető könyveket is bemutatnak.
Színes december címmel ajánlanak ünnepváró, adventi foglalkozásokat a könyvtárosok óvodások és kisiskolások számára, a december 4–17. időszakban. A kisebbeknek A bátor kiskacsák című bábjátékot mutatja be a könyvtárosok Fakalinka bábcsoportja, téli és karácsonyi dalok kíséretében, minden hétfőn és szerdán 10 órától. A nagyobbak, a III–IV. osztályosok kézműves tevékenységeken vehetnek részt, minden kedden és csütörtökön 12 órától karácsonyi képeslapokat és díszeket lehet készíteni különböző technikákkal, a díszek készítéséhez szükséges anyagokat a könyvtárban biztosítják.
A Codex együttes karácsonyi hangversenyével szeretné megajándékozni hűséges olvasóit a Kájoni János Megyei Könyvtár. Az ünnepre hangolódás jegyében a Codex előadásában Antonio Vivaldi, Rodrigo Joaquin művei, valamint reneszánsz karácsonyi énekek szólalnak meg december 12-én 18 órától a könyvtár előadótermében. Az ünnepváró koncertre a könyvtár meghívja régi és új hűséges olvasóit, mindazokat, akik 2014-ben leggyakrabban látogatták az intézményt és a legtöbb könyvet kölcsönözték ki. A hangverseny szervezői: Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa, a Csíki Kamarazenekar Egyesület, valamint a házigazda könyvtár.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/es/index
Megnyílt a Scoutea – újra lehet teázni a könyvtárban
Kéthónapos szünet után újra lehet teázni a Kájoni János Megyei Könyvtár földszintjén. 2014. november 28-án 17 órakor számos érdeklődő jelenlétében nyílt meg a főbejárat mellett az új, Scoutea nevű teázó. Az ünnepélyes megnyitó után egy csésze finom tea vagy kávé mellett kötetlen beszélgetésre invitálták a vendégeket. A Romániai Magyar Cserkészszövetség működteti az új teázót, képviselőjük tervei szerint várják mindazokat a vendégeket, akik szeretik a könyvet, a kultúrát, magukénak vallják a cserkészek által gyakorolt életformát, vagy egyszerűen csak kellemes, otthonos, dohányfüstmentes helyet keresnek baráti vagy akár üzleti beszélgetésre, találkozóra.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2014-11-28
-- Marosvásárhely és a háború írásban és képben, 1914–1918
2014. október 17-én nyílt meg a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár legújabb időszakos kiállítása: Marosvásárhely és a háború írásban és képben, 1914–1918. A kiállítás tárgyak, könyvek és eredeti dokumentumok (képeslapok, fényképek, iratok) segítségével mutatja be az első világháborút. Megtekinthető előreláthatólag 2015 május végéig.
Forrás: Kovács Bányai Réka, Teleki-Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely
-- Vakáció a könyvtárban
Olvasásfejlesztő vakációs tevékenységet tartottak 2014. november 3. és 7. között a kézdivásárhelyi báró Wesselényi Miklós könyvtárban. A játékos foglalkozásokkal könyvtárlátogató és olvasó gyerekeket szerettek volna nevelni az intézmény munkatársai. A városi könyvtár évekkel ezelőtt indította el gyerekprogramjait, azzal a céllal, hogy minél több óvodás és kisiskolás ismerje meg az intézményt és használja is az ott található könyveket. A könyvtárosok arra is figyelnek, hogy érdekes foglalkozásaikkal alternatívát teremtsenek a szabadidő hatékony eltöltésére.
Az őszi vakációt a legtöbb kisiskolás a tévé előtt tölti, hiszen általában erre az időszakra nem szerveznek programokat a gyermekek számára, és az időjárás miatt már a szabadban sem játszhatnak hosszabb ideig. Ezért is hiánypótló volt a könyvtár programja, ahonnan nem csak számos élménnyel és olvasnivalóval tértek haza a résztvevők, hanem valószínűleg a későbbiekben az intézmény hűséges látogatói is lesznek.
Forrás: http://www.erdely.tv/hirek/vakacio-konyvtarban
-- Könyvtárnapok kicsiknek, nagyoknak
Évente megszervezik a könyvtárnapokat Marosvásárhelyen. Idén november 24. és 29. között minden korosztály találhatott kedvére való programot a megyei könyvtárban, valamint a lakótelepi fiókkönyvtárakban. November 25-én 10 órától a kicsiket várták a központi épületbe, ahol az Először a könyvtárban című program keretében ismerkedhettek az intézménnyel, majd 17 órától a Creative Hands Egyesület műhelyfoglalkozásán vehettek részt az érdeklődők. A könyvtárnapok részletes programját az intézmény honlapján (www.bjmures.ro) lehet megtekinteni.
Az óvodások látogatásáról részletes élménybeszámoló itt olvasható: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/ovodasok-ha-konyvek-kozelebe-kerulnek
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/konyvtarnapok-kicsiknek-nagyoknak
KITEKINTŐ
-- Mindenkép(p)en olvasunk! – 2014
A PTE (Pécsi Tudományegyetem) Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont "Mindenkép(p)en olvasunk! – 2014" olvasásnépszerűsítő fotókiállításának megnyitójára 2014. november 19-én 15 órakor került sor a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont 0. szintjén. A kiállítás fotóin az erre az alkalomra felkért PTE-oktatók, -dolgozók egy-egy, számukra kedves könyvet mutatnak be. A fénykép alatt a személyes könyvajánlás nyomtatva látható. Idén a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont honlapján és Facebook-oldalán is meghirdették az olvasóknak, hogy készítsenek magukról szelfit kedvenc könyvükkel és írjanak hozzá könyvajánlót, amit majd kiállítanak és a Facebook-oldalon is közzétesznek. A kiállítás megtekinthető 2014. december 11-ig.
Forrás: https://www.facebook.com/events/521133651354424/ , http://www.lib.pte.hu/kk/kiallitasmegnyito-mindenkep-p-en-olvasunk
-- Porlepte könyvtárak
Az olvasói igényeket nem ismerik, a rosszul olvasókat nem tudják becsábítani, a népszerűsítő programok sokszor azokat nem érik el, akiket igazán el kellene, a kampányokat gyakran anyagi kényszerből indítják a könyvtárak – állítja a Könyvtár, Információ, Társadalom hírlevélben megjelent szaktanulmány, amely a magyarországi olvasásnépszerűsítési gyakorlatok hibáira hívja fel a figyelmet. A meglepő írás részben Steklács János olvasáskutató, a Kecskeméti Főiskola tanítóképző kari dékánja észrevételeit összegzi, más megállapításai a KIT szerkesztőjétől, Mikulás Gábortól származnak.
Steklács János úgy látja: az olvasásnépszerűsítési programok egyik gyakori hátulütője, hogy a könyvtárosok többnyire nem fordítanak kellő figyelmet az olvasók valós igényeire, egyrészről mert maguk is a klasszikus, tehát az „értékes” szépirodalom bűvöletében szocializálódtak és élnek, másrészt sokuknak se ideje, se energiája nincs arra, hogy feltérképezze, hogy mit kellene beszerezni a piacról...
Mikulás Gábor úgy találja, hogy a könyvtári programok elsősorban a fikciós irodalomra koncentrálnak, miközben az ismeretterjesztő kínálat erősen alulreprezentált. Ez főként az iskolás fiúk esetében hátrányos, akiket talán inkább motiválhatna a technikai, állatokról szóló vagy természettudományos ismeretterjesztő irodalom. A gyerekek egy része ugyanis nem olvasni szeretne, hanem kisebb-nagyobb céljai elérése – hobbi kiélése, kedvtelés, trauma feldolgozása stb. – érdekében hajlandó könyvet venni a kezébe.
Teljes cikk itt: http://nol.hu/kultura/porlepte-konyvtarak-1500759
-- Csendes vagy hangos legyen a brit könyvtár?
Vége a könyvtár csendjének a bölcsődei foglakozások, táncórák és koncertek miatt - amelyek által a könyvtárak látogatókat csábítanak. Nagy-Britanniában ezért mozgalom indult a könyvtárak csendjének megőrzéséért. A Public Libraries News írta nemrég, hogy a könyvtárosok lassan elhagyják a pisszegő könyvtáros sztereotípiáját, ám egyúttal el is távolodnak egyik fontos, csendre vágyó célcsoportjuktól. A könyvtárosok a váltással a költségcsökkentések ellenében kívánják saját fontosságukat bizonyítani. Sokan úgy vélik: ügybuzgalmukban a könyvtárosok túl messzire mentek. Ed Vaizey kultuszminiszter szerint a könyvtáraknak meg kell találni az egyensúlyt az egyes használói csoportok igények között.
Sok közkönyvtár arra bátorítja pici gyermek használóit, hogy hangszereket próbáljanak ki - a mondókák mondása közben. A Cardiff Central Library szombatonként koncerteket tart, a Newcastle Városi Könyvtár bölcsődés foglalkozásokat, a Library of Birmingham üzleti klubot kezdő vállalkozóknak.
A 4134 brit közkönyvtár évi 262,7 millió kötetet kölcsönöz, 10,3 millió használó számára. Ám a Chartered Institute of Public Finance and Accounting legutóbbi felmérése szerint 6%-kal csökkent a könyvtárak használói tábora, a kölcsönzés pedig 8,6%-kal.
Brian Ashley, a Libraries Arts Council England igazgatója szerint a dolog mögött a könyvtárosok régi imázsa áll, amelyet mindenki a háta mögött kíván tudni. Ugyanakkor megvan az igény a könyvtári elcsendesedésre is.
2011 januárjában több mint 400 könyvtárat veszélyeztetett bezárás megszorítások miatt - ennek kapcsán a használók elindították a Save Our Libraries (Mentsük meg könyvtárainkat) kampányt, amelyhez több szerző is csatlakozott. A kampány szervezői szerint a bezárások 2016-ig több mint 1000 könyvtárat érintenek. (ref.: MG)
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a17715
--Megszűnik a Holmi irodalmi folyóirat
Születésnapi és búcsúestet tartott 2014. november 29-én a budapesti Radnóti Színházban a Holmi című irodalmi folyóirat szerkesztősége. A lap, amely idén októberben ünnepelte megalapításának 25. évfordulóját, decemberben befejezi működését.
Réz Pál, a folyóirat főszerkesztője, "lelke és motorja", az év elején jelentette be, hogy megromlott látása miatt nem tudja elolvasni a kéziratokat, ezért nem folytatja a munkát - mondta el az MTI-nek Várady Szabolcs, a folyóirat megbízott főszerkesztője az irodalmi lap megszűnésének okairól. Hozzátette: senki sem kívánt Réz Pál helyébe lépni.
A költő, szerkesztő úgy vélte, hogy az internet átalakította az irodalom jellegét, szerkezetét, nyilvánosságát. Ez már nem a mi világunk - vélekedett Várady, hozzátéve, hogy a folyóirattámogatási rendszerek is a nyomdai megjelenés mellőzését preferálják.
A lap indulását felidézve elmondta: Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) későbbi alapító tagja és Kenedi János történész kezdeményezésére 1988-ban kezdődött el a periodika szervezése. Réz Pál akkor már 40 éve benne volt az irodalmi életben, így megbízása biztosíték volt arra, hogy színvonalas és minőségi lap szülessen - tette hozzá Várady Szabolcs.
Forrás: http://index.hu/kultur/2014/11/28/nincs_ki_elolvassa_a_keziratokat_megszunik_az_irodalmi_folyoirat/
HAZAI
--Értékes adományban részesült a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Megvalósult a Biblionet országos közkönyvtárfejlesztési programot ügykezelő IREX Alapítvány szeptemberben tett ígérete, amelyet a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) akkori vándorgyűlésén jelentett be az alapítvány képviselője: az RMKE adományba kapja az alapítvány egyik, Dacia Logan szolgálati gépkocsiját. Az értékes eszköztámogatás az egyesület közkönyvtáros tagjai által a 2009–2014 időszakban, a Biblionet program keretében végzett eredményes munkának és Szőcs József – az alapítvány volt munkatársa, az egyesület tagja – sikeres közreműködésének köszönhető.
Forrás: Bedő Melinda, a Biblionet Harghita megyei felelőse
-- Könyvadományok az iskoláknak – a könyvtárak jövőre várhatják
Közel 4400, háromszéki vonatkozásban megírt és megjelentetett könyvet és füzetet adományozott 2014 novemberének utolsó hetében Kovászna Megye Tanácsa, karöltve a Kovászna Megyei Művelődési Központtal, a megye tanintézményeinek. A csomag az eddig főként néprajzi, valamint műemlékvédelmi jellegű műveket kiadó Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában megjelent képeskönyveket is tartalmazza.
Az említett kiadót a Kovászna Megye Művelődési Központon keresztül Kovászna Megye Tanácsa tartja fenn, és olyan kötetek kiadását szorgalmazzák, amelyek a székely közösséget építik. Az adománycsomagokban így megtalálható a Kúriák földje és a Barangolások Háromszéken című kiadvány, valamint az alig egy hónapja bemutatott Háromszék természetkalendáriuma is. Utóbbi hiánypótló kiadványnak számított ez idáig, hiszen ehhez hasonlót legutóbb ifjabb Xántus János készített Erdélyben, még a múlt század közepén.
Az adományoknak köszönhetően az iskolák könyvtáraiban tizenhatféle szakkönyv, monográfia, honismereti és képeskönyv lesz elérhető minden, Háromszéket megismerni, felfedezni vágyó diák és pedagógus számára. Közel 2800 darab füzet is kiosztásra kerül. Előreláthatólag 2015 elején hasonló adománycsomagban részesülnek a községi és a városi könyvtárak is.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/konyvcsomagokat-adomanyoznak-az-iskolaknak
-- Könyvadomány Amerikából
Gyönyörű angol nyelvű könyvadomány érkezett az Amerikai Egyesült Államokból a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium könyvtára részére, főleg gyermek- és ifjúsági irodalmi műveket, valamint ismeretterjesztő jellegű könyveket tartalmazva. Az adományozó Mrs. Ann Boyd és az Eastern European Mission Egyesület.
Forrás: http://mikeskonyvtar.blogspot.ro/
-- Temesváron felavatták Románia legelegánsabb és legmodernebb könyvtárát
Felújították a Temesvári Műszaki Egyetem (TME) könyvtárát, ezzel a Bánság fővárosában tanuló diákoké Románia legmodernebb könyvtára. A TME könyvtára a temesváriak büszkeségei közé fog tartozni. Elegáns, világos, felszerelve a legmagasabb nyugati standardok szerint, 700 000 kötettel rendelkezik, és korlátlan hozzáférése van a számítógépes informatikai rendszerhez.
Az intézmény folyamatosan nyitva lesz a tanulók, tanárok és kutatók számára. 2014. november 12-én avatták fel, a könyvtár azonban már két héttel korábban megnyitotta kapuit, a tudás és tudomány iránti fokozott érdeklődés pedig mindent elárul a létesítmény jövőjéről.
A környezet, amelyben tanulni lehet, teljesen különleges, figyelembe véve a belső elrendezést a bútorzatot és a tereket, a kilátást, de akár a halk zene - jazz és blues - jelenlétét is bizonyos terekben. Minden felsőfokú, ez a látogató benyomása.
Forrás: http://adevarul.ro/locale/timisoara/foto-cea-mai-eleganta-moderna-biblioteca-romania-s-a-deschis-timisoara-costat-11-milioane-euro-1_546353f20d133766a8ca2846/index.html
-- Nyugdíjasklub és könyvtár lelt új otthonra Nagyiratoson, a felújított tekepálya helyén
Az Arad megyei Nagyiratos Nyugdíjasklubjának 60 négyzetméteres helyiségét a kultúrotthon udvarán lévő, eléggé romos állapotba került tekepálya épületének felújítása során alakították ki. A tavaly elkezdődött felújítási munkálatok során előbb a tetőszerkezetet tették rendbe, idén a belső átépítés folytán két új termet alakítottak ki benne, a Nyugdíjasklubot, valamint a 48 négyzetméteres könyvtár termét. Mindkettőt teljesen felújították, hőszigetelő nyílászárókat szereltek rájuk, illetve lecsempézték. A kultúrotthonból ide költöztették a könyvtárat. A helyiség bebútorozását a polgármesteri hivatal segíti. A belső felújítással párhuzamosan, az épületet kívülről is újravakolták és -festették, a kultúrotthon udvarát új kerítéssel övezték, illetve beszerelték a rendezvények alkalmával szükséges éjjeli világításhoz is a csatlakozókat, valamint a reflektorokat. A klubhelyiség és a könyvtár előtti részt lebetonozták, míg az udvar többi részét parkosítják, illetve térkővel kívánják kirakni. A kultúrotthonban a közeljövőben fognak hozzá a belső, korszerű mosdók és illemhelyek kialakításához. A klubhelyiség és a könyvtár felújítási költségei mintegy 50 ezer lejre emelkednek, a község önerőből finanszírozta – tudtuk meg a felavatási előkészületek során Papp Attila polgármestertől.
Teljes cikk itt: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/az_idosekre_valo_odafigyeles_szep_peldaja.php
-- Újjászületett könyvtár Székelykeresztúron
Legfontosabb terve volt a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumnak az iskolai könyvtár kibővítése, így az elmúlt években – adományozók segítségével – sikerült a kommunista rezsim alatt elkobzott könyvtár utódját összeállítani.
A könyvtár egyidős az intézménnyel, az eredeti állomány többnyire papok és az egyházakat támogató értelmiségiek adományaiból alakult ki. A huszadik század elején a gimnázium gyűjteménye Erdély egyik legszínvonalasabb iskolakönyvtárának számított.
„Az egykori könyvtár mintegy 33 ezer kötetet számlált, azonban 1953-ban államosították, és eltávolították az intézményből ezeket, csupán öt könyvespolc maradt meg. Sajnos, az eredeti könyvalap még nem került vissza az iskolába, ugyanis a könyvek egy része az eltávolítás után a marosvásárhelyi Teleki Tékába került, viszont a felbecsülhetetlen értékű kötetek jelentős része eltűnt” – vázolta Andrási Benedek, a gimnázium aligazgatója, a könyvtár múltját. Ugyanakkor megtudtuk, az eltűnt könyvek sorsa jelenleg tisztázatlan, ezek közül csupán egy került elő, egy budapesti aukción.
Mintegy hét éve kezdődött el a gimnáziumi könyvtár újjászületése. Első körben a tanárok segítségét kérték a könyvtár visszaállításához, az otthoni könyvgyűjtemények azon darabjait vitték be a pedagógusok, amelyeket nem használtak, de sok, diákok számára hasznos alkotást is adományoztak – tudtuk meg az aligazgatótól. Továbbá egyházi ismerősök, alapítványok, intézmények és magánszemélyek segítségével sikerült adományokat gyűjteni, illetve akadtak olyan személyek is, akik havonta segítették jelentős összeggel a cél elérését.
Eleinte egy funkcionális könyvtár létrehozását tervezték, azonban a lelkes adományozók segítségével túlszárnyalták az eredeti célkitűzést. Hozzávetőlegesen 8000 könyv teszi ki a jelenlegi könyvtár állományát, azonban ez csak az alsó határ, hiszen az iskola padlásán is számos, könyvekkel teli doboz várja, hogy a tékába kerüljön.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/ujjaszuletett-konyvtar
ÉVFORDULÓ
-- Évtizedek a könyv szolgálatában - 20 éves a MEK
A Magyar Elektronikus Könyvtár fiatal intézmény, ha életkorát összevetjük más, polcokat és tárlókat magukba rejtő könyvterekkel. Az írott örökség házaiban, a tradicionális könyvtárakban peregnek az évszázadok, de az idő nem rombol, inkább nemesít. Az értékek magukért állnak ki, nem avulnak el, ha körülöttük a természeti és társadalmi környezet megváltozik. Az Országos Széchényi Könyvtár vagy éppen a vele egyidős marosvásárhelyi Teleki Téka dacol az idővel.
A gigantikus könyvgyűjtemények hatósugara azonban időben és térben mindig korlátozott volt. A művek kölcsönzése, különösen a ritkább darabok esetében, nem volt megoldható. Maradt a helyben olvasás. Néhány évtizede létezik az Internet, eszközrendszere beépült az olvasás világába. Ezt így utólag egyszerű kimondani. A valóság, mint annyiszor az életben, ennél küzdelmesebb, harcosabb képet mutat. Az e-könyv apostol, Michael Hart Gutenberg Projectje, amely mára közel ötvenezer digitális művet szolgáltat, néhány begépelt szöveggel kezdte. Évtizedek múltán pörgött csak fel a gyűjteménygyarapítás. Ma már a Google is onnan kínálja szabadon letölthető választékát, benne magyar dokumentumokkal.
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a17723
-- Nemere István: a könyveknek tényleg sorsuk van
„Utálnám, ha olyant kellene írnom, mint amiket olvasunk és látunk a tévékben is, hogy a jövőben csupa borzalom vár az emberiségre. Szerintem jó dolgok is várnak ránk, és remélem, azok lesznek többségben.” Ayhan Gökhan interjúja a 70. születésnapját ünneplő Nemere István íróval.
„Nemere Istvánnak hívnak, 1944. november 8-án születtem Pécsett. Nem voltak azok könnyű hetek a város számára, javában zajlott a második világháború, ráadásul én is a világra jöttem…”
Többek között Bíró Dániel, Chris Brandt, Norbert Dax, Nigel Forest, Henry Hamilton, Alissa Altamira, Daniel Florion, Stewart Harrington, Stuart Harrington, Stuart Herrington, Kiss-Béry Miklós, Richard Haack, Henry Hamilton, Kovács Gergely István, Jean-Paul Leblanc, Keira McKenzie, Maria Messina, Melissa Moretti, Vitéz Miklós, Oscar Welden, Sir Steve Morton, Lilly Seymour, Tihanyi István, T. Moward, Stefan Niemayer, S. Nording, Steve Nording, Paul Patrick, Palma Patton, Robert Repton, Steve Repton, Anton de Saint-Etienne, R. C. Smith és Vanessa Wilmon álnéven olvashatunk Nemere Istvántól kémhistóriákat, romantikus regényeket, sci-fiket, történelmi ismeretterjesztő könyveket.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=176418
Teljes interjú itt: http://cultura.hu/szub-kultura/nemere-istvan-a-konyveknek-tenyleg-sorsuk-van/
ELHALÁLOZÁS
-- Elhunyt Zöld Lajos újságíró, közíró, közösségszervező
Zöld Lajos 1932. december 22-én született Gyergyószárhegyen, középiskolai tanulmányait a gyergyószentmiklósi gimnáziumban végezte (1943–1951), majd a Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Karán szerzett egyetemi oklevelet 1955-ben. Pályafutását újságíróként kezdte, 1955–1957 között az Előre országos napilap szerkesztője, később az Ifjúmunkás szerkesztőbizottsági tagja (1957–1966), végül nyugdíjazásáig a Hargita (1968–1989) napilap újságírója, szerkesztőbizottsági tagja. Külső munkatársként riportokkal, interjúkkal, publicisztikával jelentkezett az Utunk, Korunk, Látó és a Romániai Magyar Szó, valamint a Hargita Népe hasábjain. Társszerkesztője volt az 1973-ban kiadott Hargita megye útikönyve (Csíkszereda, 1973) című kötetnek.
1974-ben Márton Árpád és Gaál András képzőművészekkel közösen hozta létre, és húsz éven át igazgatta a gyergyószárhegyi Barátság Képzőművészeti Alkotótábort. Házigazdája volt a Szárhegyi Kriterion Írótáboroknak (1980, 1990, 2000). Ugyancsak Szárhegyen kezdeményezte és megszervezte a Szépteremtő Kaláka népművészeti tábort, amelynek 1985-ig volt igazgatója. Nevéhez fűződik a gyergyószárhegyi Lázár-kastély több épületének restaurálása, mint például a Kapubástya, a Lovagterem és részben az Asszonyok Háza helyreállítása.
„Mindennek mindenese volt. Egyházi hatóságoknál kilincselt a romos kastély átengedéséért, építőanyagért szaladgált, ha kellett, meszet kavart és épületanyagot hordott, harcolt a hatalom nagyuraival és helyi kiskirályaival” – írta róla Dávid Gyula 1992-ben.
Az alkotótábor létrejöttének, kiteljesedésének történetét A víz szalad, a kő marad… A gyergyószárhegyi Barátság Képzőművészeti Alkotótábor 25 éve. 1974–1999. (Gyergyószárhegy, 1999) című, személyes hangvételű monográfiájában írta meg.
Értékes munkásságát számos díjjal jutalmazták: 1992-ben megkapta az EMKE Szolnay Sándor-díját, 2000-ben Kriterion-koszorúval, 2003 nyarán pedig Hargita Megyéért-díjjal tüntették ki, 2004 augusztus 20-án pedig a magyar kulturális minisztériumtól a Wlassics Gyula-díjat kapta meg.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/gyergyoszek/elhunyt-zold-lajos
DÍJAK
-- Nemzet Művésze díj átadása
A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére 2013-ban az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából megalapította a Nemzet Művésze díjat, amelyet idén, 2014 júliusában ítélt oda első alkalommal a Nemzet Művésze Díj Bizottság.
A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Köztestület megalakulásának évfordulója – november 5. – alkalmából adományozza. A díjat az MMA elnöke és a miniszterelnök vagy az általuk kijelölt egy-egy személy adja át.
A díj az alábbi művészeti területeken adományozható: színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, valamint cirkuszművészet. A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti. Idén, mivel nincs Kossuth-díjas cirkuszművész, 69 főt választottak.
Ha a díjazott a Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere vagy a Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím viselésére is jogosult, választania kell, hogy melyik elismerés után vesz fel életjáradékot.
Az idei díjazottak között van Kányádi Sándor, Kallós Zoltán és Szilágyi István is.
Részletek és teljes díjazottlista itt: http://www.mma.hu/az-akademia/-/event/10180/nemzet-muvesze-dij
-- Egyed Ákos Bethlen Gábor-díjas
Egyed Ákos történettudósnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt elnökének, Sir Bryan Cartledge angol történésznek, diplomatának, egykori nagykövetnek, Markus Meckel evangélikus lelkésznek, a Német Demokratikus Köztársaság utolsó külügyminiszterének, valamint Zétényi Zsolt ügyvédnek, volt MDF-es parlamenti képviselőnek ítélte oda idén a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma az erdélyi fejedelemről elnevezett díjat.
Az elismerést minden évben azok kaphatják meg, akik életművükkel, áldozatos munkájukkal sokat tettek a magyarság értékeinek megőrzése, gyarapítása és Közép-Európa népeinek békés együttélése érdekében. A díjat 2014. november 16-án este a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban adta át a megjelenteknek Lezsák Sándor, az alapítvány kuratóriumi elnöke, az Országgyűlés fideszes alelnöke, valamint az erdélyi fejedelmet ábrázoló érem alkotója, Péterfy László szobrászművész. Sir Bryan Cartledge és Markus Meckel az ünnepségen nem tudott megjelenni, így nem vette át személyesen a kitüntetést.
A Bethlen Gábor-díjak mellett az ünnepségen adták át a Márton Áron-emlékérmet Árva Lászlónak, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium igazgatójának és Pawel Cebula lengyel ferences szerzetesnek, „a lengyel–magyar barátság éltetőjének”. A kuratórium az erdélyi katolikus egyház püspökéről elnevezett emlékérmet az időközben szeptemberben elhunyt Saáry Éva geológusnak, költőnek, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör volt elnökének is odaítélte. A díjat – Szervátiusz Tibor szobrászművész bronzból készült alkotását – a művész lánya vette át. A rendezvényen adták át a Kossuth-díjas magyar íróról elnevezett Tamási Áron-díjat is, amelyet a kuratórium Margittai Gábor író tanárnak, a Magyar Nemzet szerkesztőjének ítélt oda.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/75567/egyed_akos_bethlen_gabor-dijas
-- Átadták a Szervátiusz Jenő-díjakat
A negyvenéves Muzsikás Együttesnek, Kákonyi Csilla festőművésznek és Magyari Lajos sepsiszentgyörgyi költőnek, publicistának ítélte oda idén a Szervátiusz Jenő-díjat a művész nevét viselő alapítvány. A kitüntetéseket 2014. november 19-én adták át Budapesten.
Az alapítványt Szervátiusz Tibor szobrász és felesége, Szervátiusz Klára hozta létre a művész édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulóján, 2003-ban. Emellett létrehozták a Szervátiusz Jenő-díjat azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.
A méltatás szerint a Muzsikás Együttes „az autentikus magyar népzene kiemelkedő színvonalú műveléséért, megismertetéséért”, valamint „a fiatalság példaértékű zenei neveléséért” vehette át az elismerést. Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművész a „nemzeti kultúra gyökereit felmutató magas színvonalú művészetéért” részesült a díjban, Magyari Lajos költő, publicista pedig „a nemzeti irodalom szép hagyományait követő, magas színvonalú írásművészetéért, kemény, őszinte, nemzetféltő publicisztikájáért” kapta meg a kitüntetést.
A díj Szervátiusz Jenő (1903–1983) kolozsvári születésű szobrász nevét viseli. Az ő munkája többek között a Kolozsvári Pietá, Tamási Áron síremléke Farkaslakán, a Jókai-emlékkő Pápán – az utóbbi kettőt fiával, Tiborral közösen készítette –, valamint a Cantata Profana, amely Sopronban, az erdészeti egyetemen áll.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/75671/atadtak_a_szervatiusz_jeno-dijakat
KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN
-- Egy élet a kultúra szolgálatában
A csíkszeredai Léstyán Dénest már egyetemi hallgatóként vonzotta a színház, a színjátszás, statisztaként, közönségszervezőként dolgozott színházban és operában. Hosszú évekig szerepelt műkedvelő színtársulatban, a csíkszeredai Népszínház vezetője, majd a városi könyvtár, illetve a városi művelődési ház igazgatója is volt. Lételeme volt ez a közeg, szívvel-lélekkel végezte munkáját...
Az egyetem után Csíkszentsimont választotta tanári pályája kezdetén, majd 1968-ban a megye kultúrbizottságához hívták, 1969 szeptemberében pedig a városi könyvtár igazgatója lett, miután elődje távozott. Elsősorban a könyvállományt igyekezett feljavítani.
„Az ötvenes évek ósdi könyvei voltak akkor ott. Igyekeztem ezen változtatni, új szellemű könyvtárat hozni létre. Pénz volt elég könyvvásárlásra, új anyaggal kezdtem ellátni a könyvtárat. Előttem volt a kolozsvári könyvtár, ahol minden megtalálható volt, hasonlót szerettem volna itt is. Minden hétfő délután, amikor a könyvtár zárva volt, Irodalmi Szemle néven rendszeresen találkozókat szerveztünk. Az erdélyi szellemi életnek a nagy része megfordult itt, és mindig telt ház volt” – mesélte. Hibájául rótták fel, hogy csak magyar írókat, költőket hívott meg, ezért gondolt arra, hogy Mircea Dinescut is meghívják 1984-ben.
„Dinescu a találkozón felháborodásának adott hangot, hogy nem tudja megjelentetni a verseskötetét, mert azt mondták, nincs papír. Azt mondta, menjünk be a könyvesboltba, lássuk, mennyi piros könyv van eladatlanul” – elevenítette fel a történteket Léstyán Dénes.
Teljes cikk itt: http://szekelyhon.ro/magazin/egy-elet-a-kultura-szolgalataban
AJÁNLÓ
-- E-könyv ismertető könyvtáros szemmel
A Kossuth Kiadó a NÉRO (Népszerűen – Röviden – Olvasmányosan) sorozatban megjelentette két könyvtáros szakíró e-könyveket ismertető-fejtegető írását. Az esszék nagy előnye, hogy nem technikai oldalról közelítik meg az e-könyv témakört, hanem a könyvtáros szakember olvasást segítő szemével. Évtizedes tapasztalatokon nyugvó, a könyv iránti lojalitáson alapuló tanulmányokról van szó.
A 7. füzet címe: Kiáltvány a jobb e-könyvekért, szerzője Koltay Tibor. A teljesen eredeti, itt elsőként megjelenő publikáció az e-könyvek könyvtári helyzetével foglalkozik, elemezve az e-book esélyeit a jelenlegi jogi-gazdasági-kulturális környezetben. A bevezetőből: „Ezt a könyvet egyaránt ajánlom szakemberek figyelmébe és bárkinek, akit érdekel az e-könyv. Nem azért íródott, hogy az e-könyvet népszerűsítse. Az sem célom, hogy bárkit elijesszek az e-könyvek használatától, vagy az e-könyvek ellenzőinek táborát – ha egyáltalán van ilyen – bővítsem. Nem azért adom közre az e-könyvvel kapcsolatosan külföldön – főként az Amerikai Egyesült Államokban – felgyülemlett tapasztalat alapján megfogalmazódott kételyeket és kritikákat, mert technológiaellenes volna a szemléletem. Nem hiszem, hogy az e-könyv az ördögtől való dolog volna. Ellenkezőleg. Azt szeretném, ha megtalálná helyét a magyar olvasóközönség körében, és minél több hazai könyvtárban hozzáférhető volna. Jó lenne azonban, ha a technológia megfelelő feltételek mellett – és éppen a nemzetközi tapasztalatokból okulva –, idehaza a nyomtatott könyv világának jó hagyományait megőrizve kerülne az olvasók kezébe és a könyvtárak (virtuális) polcaira.”
A könyv elérhetősége: http://www.multimediaplaza.com/ekonyvek/adatlap/4343
A könyvről értékelés: http://konyvkonnektor.hu/?p=4449
A 8. kötet Tószegi Zsuzsanna három korábban megjelent írásának remix változata. Címe: Az olvasás trónfosztása? Tanulmányok a képernyős olvasásról. A szerző három tanulmánya az olvasás jelenét és jövőjét elemzi. Az e-könyv helyzetét a nyomtatott kultúra fejlődési állomásaként, nem zsákutcájaként értelmezi. Ám, mint írja: „Vannak-e érvényes válaszok? Sajnos, nem tudom.” Majd így folytatódik az írás: „Csak azt tudom, hogy parancsoló szükségszerűség a nemzeti kulturális örökséggel – köztük a szépirodalmi művekkel – megjelenni a világhálón. Aki ott nincs jelen, az a jövő számára elvész. Tehát, ha fenn akarjuk tartani gyönyörű anyanyelvünket, minden erőnkkel azon kell dolgoznunk, hogy minél több mű, minél kiválóbb minőségben, minél mívesebb környezetben jelenjék meg az interneten. Ha ezt a hármas követelményt egyszerre tudjuk teljesíteni, nem éltünk hiába.”
A könyv elérhetősége: http://www.multimediaplaza.com/ekonyvek/adatlap/4344
MÚLTBÖNGÉSZŐ
-- Könyvtári problémákról a 20. század elején
„A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által alapított könyvtárakon kívül Arad megyében 74 gazdasági népkönyvtár van a «Minerva» ötödik kötete szerint. E könyvtárak egyikét-másikát a Tanács 100–100 koronás alapítvánnyal bővítette ki, de hogy működnek-e s mily eredményt mutatnak fel, azt abból következtethetjük, hogy ezek a 10, 12, sőt, 18 évvel ezelőtt alapított könyvtárak alapítási évüktől kezdve rendszeresen nem fejlesztettek. Kétségtelen, hogy a megyében szintén a leggyökeresebb változásokra van szükség, ha azt nem akarjuk, hogy a könyvtárak felállításával a statisztikát megjavítsuk, de a közművelődésnek előnye ebből ne származzék.
A megyei könyvtárak anyagának vándoroltatása és felfrissítése hathavi időközökben meg nem történhetik. Ezeket a könyvtárakat rendszeresen kell fejleszteni s hogy teljesen kielégíthessen minden igényt, az aradi anyakönyvtár anyagának is rendelkezésre kell állani.
Hogy melyik könyvtár milyen anyaggal láttassék el, azt tisztán és kizárólag a helyi körülmények mutatják meg, és arra a községek lélekszáma befolyással egyáltalán nincs. Egy példával illusztrálom. Pécska és Világos körülbelül egyformán lakott községek, de amíg Pécska magyar, Világosnak alig 30%-a tud magyarul. Pécskán a nép alacsonyabb rétegeire is figyelemmel kell lenni. Világoson pedig csak a kabátos ember kultúrigényét kell kielégíteni.
Aradmegyében helyes politikával a járási székhelyeken kívül Pankota*, Ujszentanna*, Medgyesegyháza*, Soborsin, Gyorok, Simonyifalva*, Vadász, Nagyzerind, Feketegyarmat, Nagykamarás, Medgyesbodzás, Almáskamarás, Nagyiratos, Nagyvarjas, Kispereg, Németpereg, Szentleányfalva*, Zimándköz, Zimándújfalu, Dezsőháza, Fakert, Zsigmondháza és Újmikelaka volnának könyvtárral ellátandók. (A *-gal jelzett helyeken már most is van a M. K. O. T.-nak könyvtára.)
Nem hallgathatom el, hogy a könyvtári reform csak úgy járhat eredménnyel, ha a felügyeletet is deczentralizálják. Lehetetlen a központból a falusi népkönyvtárakat ellenőrizni vagy ellenőrzését a kir. tanfelügyelőre bizni. Eddig így volt, az eredmény elég sürgősen követel e téren változásokat. Népkönyvtári szakmegbizottakat kell kinevezni, akik a kerületük könyvtárügyeivel állandóan foglalkoznak. A másik sürgős tennivaló, hogy a könyvtárkezelőket díjazzuk, a harmadik, hogy a könyvtárkezelést egyszerűsítsük. (Erre nézve is tettem javaslatot a Tanácsnak, de ezideig még semmi választ nem kaptam.)”
Dr. Farkas József: A könyvtári problémákról, in: Múzeumi és Könyvtári értesítő, 1918/3–4. szám, 183-190. oldal
Forrás: http://digitalia.lib.pte.hu/books/muzeumi-es-konyvtari-ertesito-1907-1918/htm/index.html
MOZAIK
-- Elárverezik a teljes Radnóti-hagyatékot
Gyarmati Fanni hetven éven át őrizte Radnóti Miklós személyes tárgyait és könyveit, halála után azonban, úgy tűnik, a teljes hagyatékot elárverezik. Gyarmati Fanni sosem költözött el a Pozsonyi úti lakásból, amelyben Radnótival együtt éltek, itt őrzött mindent 102 éves korában bekövetkezett haláláig. Ezért is tűnik furcsának, hogy a hetven éven keresztül megőrzött tárgyakat és könyveket most elárverezik; sokan arra számítottak, emlékmúzeum lesz a lakásban.
A Bors szerint idén november elején Szegeden, a Dekameron Antikváriumban már volt egy aukció, amelyen Radnóti könyvtárának 26 kötetét árverezték. December 5-én újabb aukció lesz, ezúttal a budapesti Központi Antikváriumban, ahol 28 kötet kerül kalapácsa alá. A Blikk úgy tudja, többségében a költőnek és feleségének dedikált művekről van szó, többek között Zelk Zoltántól és Pilinszkytől, a legmagasabb kikiáltási ár 400 ezer forint. Az antikváriumban azt nyilatkozták, úgy tudják, Gyarmati Fanni – mivel gyereke nem volt – egy gyűjtőre hagyott mindent, és ő adja el a könyveket.
Gyarmati Fanni Radnóti kéziratait még régebben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta, a lakás bútorait pedig a XIII. kerületi önkormányzatra hagyta. Az önkormányzat úgy nyilatkozott, a bútorokat restaurálják, és kiállítják a művelődési központban, de a lakás sorsáról az örökös dönt.
Forrás: http://index.hu/kultur/2014/11/17/elarverezik_a_teljes_radnoti_hagyatekot/
-- Ehetővé váltak a szavak
„Örülök, hogy ehetővé válnak a szavaim”, mondta Erdős Virág költő arról a jótékonysági akcióról, amelyben 58 másik író, költő, színész, rendező mellett ő is részt vesz. A 2014. december 6-ig tartó akció lényege, hogy a művészek Budapesten, az Írók Boltjában kézírásos szavukat adják ételért. Vagyis, aki szeretne például egy Závada Pál-, Kukorelly Endre- vagy Parti Nagy Lajos-kézirat tulajdonosa lenni, ennivalóért megveheti, akár szavanként is.
Egy szó ára három darab konzerv vagy 10 kiló liszt, rizs, száraztészta. Aki egy teljes műre vágyik, annak 30 kiló lisztet, rizst vagy száraztésztát kell letennie. Voltak művészek, akik rajzoltak, alkotásaikat 60 kiló élelmiszerért lehet megvenni, de eladó Ady Endre egy volt szerelmének képeslapja is, szintén 60 kiló ételért.
Az összegyűlt ennivalót Magyarország egyik legnagyobb szegényiskolája, az abaújkéri Wesley János Többcélú Intézmény óvodásai és tanulói kapják. Scipiades Erzsébet újságíró, az akció szervezője elmondta, hogy 84 környező településről járnak ide gyerekek, sokan szinte csak itt kapnak enni. Az iskola egy több mint 30 éves busszal gyűjti össze naponta a gyermekeket a falvakból, többségük másképp nem is tudna bejárni. Üzemeltetnek egy családi napközit is, hogy a fiatal szülők is befejezhessék a tanulást.
Teljes cikk itt: http://index.hu/kultur/2014/11/17/irok_jotekonysag_gyerekehezes/
-- Anna Gavalda könyveivel népszerűsítik az olvasást Bécsben
Anna Gavalda Egyedül nem megy című könyvével próbálják felkelteni az érdeklődést az olvasás iránt az Egy város, egy könyv akció során, Bécsben.
Az akció nyitányaként a francia írónő Bécs polgármesterével, Michael Häupllel 2014. november 24-én délben közösen osztogatta művét a bécsi városházán. A polgármester a programról elmondta: nemcsak az olvasás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet, hanem a társadalmi párbeszéd fontos részévé kívánják tenni az irodalmat.
A könyvből csaknem százezer példány lesz hozzáférhető Bécs különböző pontjain, könyvtárakban, kávézókban, könyvesboltokban, iskolákban, a francia kultúrintézetben, postákon, a városházán, még a bécsi repülőtéren is. Anna Gavalda 2014. november 25-én tartott felolvasást és dedikálást Bécsben.
A 2004-ben megjelent Egyedül nem megy (Ensemble, c'est tout) Anna Gavalda második regénye. A négy különböző és magánakvaló ember együttéléséről szóló könyv rövid idő alatt hatalmas siker lett. A műből film is készült 2007-ben, Audrey Tautou főszereplésével. Az olvasást támogató akció, amelyet immár tizenharmadszor rendeztek meg Bécsben, olyan világhírű írók könyveivel népszerűsítette az irodalmat, mint Kertész Imre, Nick Hornby, John Irving, Mario Vargas Llosa.
Forrás: http://www.hirado.hu/2014/11/24/anna-gavalda-konyveivel-nepszerusitik-az-olvasast-becsben/
http://www.szervuszausztria.hu/ausztriakultura/szervuszausztria-becsi-kultura-irodalom-konyvhet-donau-lounge-132271.html
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.
9. évf., 2014/12. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
A hírlevél szerkesztősége áldott Karácsonyt és boldog, békés új esztendőt kíván olvasóinak, munkatársainak!
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- Ingyenes online tudományos könyvtárat nyitott az UNESCO és a Nature
-- Információs és kommunikációs technológia a közkönyvtárakban - európai adatok
-- Interneten a Kiadók Nemzetközi Regisztere
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
-- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-- A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-- Marosvásárhely és a háború írásban és képben, 1914–1918
-- Vakáció a könyvtárban
-- Könyvtárnapok kicsiknek, nagyoknak
KITEKINTŐ
-- Mindenkép(p)en olvasunk! – 2014
-- Porlepte könyvtárak
-- Csendes vagy hangos legyen a brit könyvtár?
-- Megszűnik a Holmi irodalmi folyóirat
HAZAI
-- Értékes adományban részesült a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
-- Könyvadományok az iskoláknak – a könyvtárak jövőre várhatják
-- Könyvadomány Amerikából
-- Temesváron felavatták Románia legelegánsabb és legmodernebb könyvtárát
-- Nyugdíjasklub és könyvtár lelt új otthonra Nagyiratoson, a felújított tekepálya helyén
-- Újjászületett könyvtár Székelykeresztúron
ÉVFORDULÓ
-- Évtizedek a könyv szolgálatában - 20 éves a MEK
-- Nemere István: a könyveknek tényleg sorsuk van
ELHALÁLOZÁS
-- Elhunyt Zöld Lajos újságíró, közíró, közösségszervező
DÍJAK
-- Nemzet Művésze díj átadása
-- Egyed Ákos Bethlen Gábor-díjas
-- Átadták a Szervátiusz Jenő-díjakat
KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN
-- Egy élet a kultúra szolgálatában
AJÁNLÓ
-- E-könyv ismertető könyvtárosszemmel
MÚLTBÖNGÉSZŐ
-- Könyvtári problémákról a 20. század elején
MOZAIK
-- Elárverezik a teljes Radnóti-hagyatékot
-- Ehetővé váltak a szavak
-- Anna Gavalda könyveivel népszerűsítik az olvasást Bécsben
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-- Ingyenes online tudományos könyvtárat nyitott az UNESCO és a Nature
Ingyenes online tudományos könyvtárat nyitott Párizsban 2014. november 10-én az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a tekintélyes Nature folyóirattal közösen, a természettudományok kutatói és tanulmányozói számára.
A World Library of Science (WLoS) elnevezésű könyvtár indulását a tudomány világnapjára időzítették. Az angol nyelvű adatbank első változata a Nature több mint 300 referenciacikkét, 25 tudományos e-könyvét és a Nature Education 70 videóját tartalmazza, ezt a jövőben újabb és újabb munkák gazdagítják - olvasható a párizsi székhelyű UNESCO honlapján.
A portálon a diákok csoportokat alakíthatnak, felvehetik a kapcsolatot más osztályokkal. Az adatbank célja, hogy erősítse a természettudományos képzést, és elérhetővé tegye a legfrissebb tudományos információkat a szegényebb régiókban tanulók számára is.
Az UNESCO az online könyvtárban az esélyegyenlőség megteremtésének eszközét is látja. "Több tudományra és több tudósra van szüksége a világnak, hogy szembe tudjon szállni az új kihívásokkal. A tudomány a jólét motorja, mely a jobb jövő felé visz" - mondta Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója.
Az online könyvtár indulásakor genetikai, sejtbiológiai, nanotechnológiai és alternatív energetikai területeket tanulmányozhatnak a felhasználók. Minden témához tudományos cikkek, könyvek, videók és más oldalakra irányító linkek tartoznak. (Bővebben itt: http://www.unesco.org/new/en/
Forrás: http://www.erdon.ro/ingyenes-
-- Információs és kommunikációs technológia a közkönyvtárakban - európai adatok
Az EU-ban több mint 63 ezer közkönyvtár működik, éves fenntartásuk meghaladja az 1100 millió eurót. Az egy lakosra jutó költség 6 (Portugália) és 65 euró (Dánia) között mozog (Csehország: 15 euró). Csehországban a közkönyvtári hálózat sűrűsége az 5408 könyvtárral 10 ezer lakosonként 5,1 könyvtárat jelent - Lettországban a legsűrűbb a könyvtári hálózat.
A könyvtárak többsége (80%) internetelérést és ICT szolgáltatásokat is biztosít. Ennél alacsonyabb arányban Németország (30%), Bulgária (40%) és Franciaország (55%) szerepelt. Csehországban 91%-os volt 2011-ben az internetelérés a könyvtárakban, mivel ezt a könyvtári törvény is kötelezően előírja.
A kutatás 12 hónapja alatt a felnőtt lakosság 23%-a vette igénybe a könyvtárakat, a nők aránya 26%, a férfiaké 19% volt. A vizsgált időszakban 14%-os volt azok aránya, akik internetet és ICT-t is használtak. A legkisebb értékek 6-7% (Franciaország, Lengyelország), a legmagasabb 38% (Litvánia). Összességében az EU felnőtt lakosainak 4%-a, 13,9 millióan használják az internetet könyvtárakban, életkor szerint többnyire a legfiatalabbak (15-24 év közöttiek 34%-ban). A könyvtári internethasználat fő oka az ingyenesség (33%), összességében a használók 14%-a (1,9 millió lakos) számára nincs más ingyenes internetezési lehetőség (ők a digitális szegények, roma közösségekből származók, egészségileg károsultak, idősek, munkanélküliek, bevándorlók). A használók 92%-a pozitívan értékelte a könyvtári internet- és ICT-elérést. (Európai közvélemény-kutatás az információs és kommunikációs technológia hasznosságáról a közkönyvtárakban; ref.: Prókai M.)
Forrás: http://kithirlevel.hu
-- Interneten a Kiadók Nemzetközi Regisztere
A Nemzetközi ISBN Központ egy új termékét ismertette a Román Országos ISBN Központ: a Kiadók Nemzetközi Regisztere (The Global Register of Publishers) online elérhető a www.grp.isbn-international.org címen.
A Kiadók Nemzetközi Regisztere több mint 200 ország, illetve tartomány kiadóinak adatait tartalmazza, amelyeket az országos ISBN-központok szolgáltattak.
Egyszerű kereséssel meg lehet állapítani egy kiadó nevét, valamint a hozzárendelt jelzőket. A kiadók elérhetőségeihez csak azok a felhasználók férhetnek hozzá, akik regisztráltak, és összetett kereséssel kapcsolódnak az adatbázishoz. A felhasználók regisztrálása egyszerű, gyors és ingyenes.
Forrás: Laura Mărgărit, Román Nemzeti Könyvtár, Országos ISBN-ISSN-CIP Központ
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Könyvekben, játékban világító Csodalámpa
2014. november 3. és 7. között zajlott le a Csodalámpa Olvasóklub olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozás őszi kiadása könyvtárunkban. Az őszi vakációban 18 harmadikos diák vett részt a foglalkozásokon, amelyekre a jelzett hét munkanapjain 10 és 14 óra között került sor.
Személyiségfejlesztő csapatjátékokkal indult minden nap, majd ritmikus játékokkal folytatódott, énekekkel és versekkel ismerkedhettek a diákok. A hét folyamán Dávid Ádám A Virág utcai focibajnokság című meseregénye került felolvasásra és feldolgozásra, érdekes feladatok, valamint beszélgetés révén. Ezután változatos kézműves foglalkozások következtek, nemezelés, kavicsfestés, ablakdísz-ragasztás, őszi levélkép-rajzolás, tobozbaba-készítés.
Camille Saint-Saens Állatok farsangja című műve segítségével a gyermekekhez közelebb hozták a klasszikus zene számukra ismeretlen világát. Ily módon azt mutatták meg játékosan a résztvevőknek, hogy ez a fajta zene hordozhat számukra üzenetet. Minden nap Lázár Ervin meséivel zárult.
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/pbgz3o5
Időkalandok a Kölyök utcában
Tavaly, a pulzArt kortárs összművészeti fesztivál első kiadásán mutatkozott be a sepsiszentgyörgyi közönségnek a Filip és Matei Florian szerzőpáros, akik nagy sikerű, gyermekkorukat feldolgozó közös regényük létrejöttéről beszéltek. Azóta elkészült a regény magyar fordítása, a csíkszeredai Bookart Könyvkiadónál Kölyök utca címmel megjelent könyvet Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője ültette át magyar nyelvre.
Különleges élményben részesültek mindazok, akik 2014. november 5-én jelen voltak a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében megrendezett író–olvasó találkozón.
A már-már családias hangulatú esten a társalgás magyarul és románul folyt, ugyanis a rendezvény érdekes módon a magyar ajkú közönséget vonzotta be. Filip Florian (1968), aki 2005-ben debütált regényíróként, a találkozón elhangzott önvallomásában elárulta, mindig is arról álmodott, egyszer író válik belőle, azonban napi elfoglaltsága miatt az ehhez szükséges lépések megtétele, vagyis egy mű megírása évről-évre halasztódott. Egyszer azonban rádöbbent, hogy vagy belevág a kudarc lehetőségét is magában hordozó munkába, vagy soha nem valósítja meg a vágyait, ezért – mindannyiunk szerencséjére – hátat fordított a megélhetését biztosító állásának, és hozzálátott első regénye megírásához. Ez Degete mici (Kisujjak) címmel jelent meg annak idején, több nyelvre, így magyarra is lefordították, és különböző díjakban részesült, tehát próbálkozása nem volt hiábavaló.
Testvére, Matei Florian (1979) a Dilema, majd a Dilema Veche hetilap munkatársaként főként rockzenei kritikákat közölt. Prózával több antológiában szerepelt, a testvérével közösen írt, Băiuţeii című regény után egyéni kötettel 2009-ben jelentkezett, Şi Hams Şi Regretel címmel.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
http://www.hirmondo.ro/web/
Sepsiszentgyörgyön a marosvásárhelyi könyvvásár kiemelt meghívottai
Izgalmas szeletet kaptak a sepsiszentgyörgyi olvasók a 20., jubileumi Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárból, amely – a hagyományhoz híven – idén is elhozta kiemelt íróit Háromszékre. 2014. november 14-én este teltház várta Dragomán Györgyöt, Péterfy Gergelyt, Szabó T. Annát és Szilágyi Ákost, akik a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében olvastak fel műveikből.
„Kedvet csinálni jöttünk” – vezette fel az estet beszélgetőtársuk, Mészáros Sándor, a Szépírók Társaságának elnöke. Elsőként Szilágyi Ákos József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, műfordító, esztéta olvasott fel verseiből, amelyekben, mint kiderült, legtöbbször egy-egy dallam is megbújik, így elénekelhetőek, ahogy ezt a közönségnek be is mutatta. Mint mondta, hisz abban, hogy a vers tulajdonképpen ének, és ő túlzásba viszi a ritmikai elemeket, hogy visszatérjen a dal a versbe.
Dragomán György Máglya című, újonnan megjelent regényéből olvasott fel, amely a forradalom utáni Romániában játszódik, főhőse egy kamaszlány, akit szülei elvesztése után nagyanyja nevel. A marosvásárhelyi születésű író elmondta, ő akkor már nem élt Erdélyben, soha nem is gondolta volna, hogy erről fog regényt írni, tulajdonképpen megpróbált olyasmire emlékezni, amit nem élt meg közelről, de nagyon fontos számára. A nagysikerű A fehér király című regénye után Dragomán Györgynek kilenc év után jelent meg az új könyve.
Szülésélményhez, gyermekekhez kapcsolódó verseiből olvasott fel Szabó T. Anna. Minden vers kísérlet, úgy kell nekivágni, mintha sosem írt volna még, mondta el a költőnő, hozzátéve, hogy az utóbbi időben nem önmagukban, mint inkább a kötet kontextusában szereti megvizsgálni a verseit.
Jeles felmenőkkel rendelkezik Péterfy Gergely is, aki Áprily Lajos dédunokája, Jékely Zoltán unokája. Talán éppen ezért is élt benne a dilemma, hogy van-e benne valami, vagy csak ő gondolja ezt, az olvasói visszajelzések azonban megerősítették, hogy írnia kell. Kitömött barbár című regénye, amelyből részletet olvasott fel, PhD-értekezéséből inspirálódott.
Forrás:http://erdely.ma/
http://www.szekelyhon.ro/
http://eirodalom.ro/aktualis/
Muszka Sándor és az Evilági együttes közös könyv- és lemezbemutatója
2014. november 20-án Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatták be először a kézdivásárhelyi származású Muszka Sándor ötödik kötetét, amelyhez a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes tizenhárom Muszka-verset feldolgozó új lemeze is kapcsolódik.
A zenés könyvbemutató házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt, aki kitartóan faggatta a jelenleg Csíkszépvízen élő költőt. A kérdések–válaszok mentén nemcsak az alkotói pályát, hanem egy öntörvényű, humoros, szókimondó egyéniséget is megismerhettünk, a beszélgetést az Evilági együttes fellépései tagolták, pörgették előre.
Muszka Sándor korábbi kötete, a székely egyperceseket tartalmazó Sanyi bá hatalmas sikert aratott, de ezáltal be is sorolta őt a humoros szerzők közé. Pedig nem tartja magát igazi humoristának, mint mondta, neki „ez egy jó játék volt”, pihenésképpen írta azokat a vicces történeteket. A Magányos nőknek, bukott fiúknak című, az eseményen bemutatott kötet szinte három év munkája, egészen másak a szövegek, mint a Sanyi bá történetei, de nem az vezérelte, hogy megmutassa, tud mást is.
Az Evilági együttes tizenhárom vershez írt zenét az új Muszka-kötetből, a Hajnali énekek című lemezmelléklet az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) köszönhetően a könyvhöz illeszkedő ajándék.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/
http://www.3szek.ro/load/cikk/
http://www.irodalmijelen.hu/
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Kölyök utca – Filip és Matei Florian négykezes regényét mutatták be
Filip Florian és Matei Florian, a több kiadást megért, Băiuţeii című négykezes regény szerzői, Lövétei Lázár László, a Kölyök utca címmel megjelent magyar nyelvű kiadás műfordítója vendégeskedtek a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2014. november 6-án este. Házigazdaként a Bookart Kiadó igazgatója, Hajdú Áron beszélgetett a szerzőkkel és a műfordítóval. A 2006-ban megjelent Băiuţeii című regényük két eltérő perspektívában láttatja a gyermekkor történeteit. A „kulcsos nemzedék", az 1970-es 80-as évek kamaszéveiről szóló könyv nemcsak itthon, de Európában is sikert aratott.
A szerzők a kötet születéséről is beszéltek, elmondták, hogy egyik fejezetet az egyik testvér, a következőt a másik írta meg, véleményük szerint érzékelhető a különböző stílus és látásmód. Ezáltal jön létre az a játékos feleselés, ami annyira megragadja az olvasót a közös gyermekkor történeteinek bemutatásában. A gyermeki látásmód, ami a regény sajátja, megengedi a képzelet szabad szárnyalását, a fantáziálást.
Az est folyamán a szerzők román nyelven, Lövétei Lázár László magyar nyelven olvasott fel részleteket a regényből. Az elhangzott részletekben megelevenedtek az 1970-es és 1980-as évek Romániájában eltöltött gyermek- és kamaszévek, amikor a mozi és a futballrajongás jelentette a legvonzóbb elfoglaltságot egy kamaszfiú számára.
Hajdú Áron beszélt a kiadó tízéves fennállása alatt elért sikerekről is, országos és nemzetközi elismerésekről, a nyolc Szép Könyv-díjról, amellyel tevékenységüket elismerték.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.
Kastélynapló – erdélyi kastélyok és udvarházak nyomában
Demeter Zsuzsa és Püsök Botond Kastélynapló – erdélyi kastélyok és udvarházak nyomában című kötetének bemutatóján, 2014. november 11-én este ismét zsúfolásig telt érdeklődőkkel a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme. A kolozsvári Stúdium Kiadó gondozásában megjelent kötetet, amely 47 erdélyi kastély és kúria rövid bemutatását tartalmazza, gazdag fotóanyaggal illusztrálva, Orbán Zsolt történész, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium történelemtanára mutatta be, ugyanő beszélgetett a szerzőkkel.
A Kastélynapló leírásai eredetileg internetes blogbejegyzésként születtek meg. A két fiatal szerző filmes szakember, rendezőként diplomáztak Kolozsváron, Filmművészet, fotóművészet, média szakon. 2012-ben a PONT csoport által indított projekt során 47 kastélyt és kúriát kerestek fel, öt erdélyi megyében (Maros, Kolozs, Beszterce-Naszód, Szeben és Szilágy). A kastélytúrák élménybeszámolóit, több mint 1000 fotót és 15 videót, a külön erre a célra létrehozott blogon tették közzé, amely nagy népszerűségnek örvendett. A kötet anyaga az ekkor készült képanyagból, valamint kastély- és kúrialeírásokból állt össze.
Orbán Zsolt történész a Kastélynapló bemutatása során kiemelte: nem szakemberek, történészek vagy művészettörténészek írták a könyvet, hanem filmesek, akik vizuálisan, filmes-fotós szemmel láttatják saját benyomásaikat. Úgy írnak az épületekről, mintha személyekről írnának, a leírások élményszerűsége, frissessége magával ragadja az olvasót. A történész szerint a szerzőknek sikerült kialakítaniuk egy helyzetképet erdélyi épített örökségünk jelenlegi sorsáról, és megmutatni azt is valamennyire, hogyan viszonyulunk a múlt értékeihez. A jelen és az utókor számára is jelzés ez a kötet, most még lehet és kell tenni azokért az épületekért, amelyek még megmenthetők.
Arról is szó esett a beszélgetés során, hogy Demeter Zsuzsa és Püsök Botond tervezik, hasonló módon bejárják és feltérképezik Székelyföld kastélyait, kúriáit. Újabb filmterveik is vannak, többek között a szentbenedeki Kornis-kastélyról szeretnének forgatni. Az est folyamán a kastélyokról és kúriákról készült öt kisfilmet láthattak a jelenlevők, majd kötetlen beszélgetéssel, könyvvásárlással, dedikálással végződött a hangulatos találkozó.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/
Tudomány s erény díszére – könyvbemutató és előadás a kászonszéki oktatás történetéről
A kászonszéki oktatás 400 éves történetéből nyújtott ízelítőt Tudomány s erény díszére címmel tartott előadásában András Ignác helytörténész, néprajzi író, a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója, 2014. november 13-án este, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt közönségnek. Azonos címmel a kolozsvári Verbum Kiadónál idén jelent meg az előadó legújabb, Kászonszék helytörténetével foglalkozó kötete. A találkozón Becze István megyei tanácsos ismertette a szerző munkásságát és bemutatta a kötetet. András Ignác évtizedek óta gyűjti a Kászon község településeinek helytörténetére, múltjára, néprajzára vonatkozó adatokat. 2011-ben, az EMKE oklevéllel tüntette ki tevékenységét, megjelenés előtt áll tizedik, Kászonszéki lélekharangok című kötete is, ugyancsak a Verbum Kiadó gondozásában.
A Kászoni-medence ma is álló legrégebbi iskolaépülete, a kászonimpéri iskola 1874-ben épült fel, homlokzatán ott áll a felirat: Tudomány s erény díszére.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.
Hol ér véget a múlt? – A 75 éves Halász Péter néprajzkutató köszöntése
Halász Péter néprajzkutató idén ünnepli 75. születésnapját, ez alkalomból mutatták be számos érdeklődő jelenlétében a Hol ér véget a múlt...? Hat évtized a honismeret szolgálatában című kötetét a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2014. november 20-án este. A bemutató nyitányaként a szerzőt Csíkszeredában tanuló, pusztinai és frumószai csángómagyar diákok köszöntötték moldvai csángó dallamokkal. Halász Péter évtizedek óta fáradhatatlanul kutatja a moldvai csángómagyarok életmódját, szokásait, kultúráját. Életpályáját, példaértékű munkásságát Kelemen Katalin könyvtáros mutatta be felvezetőjében.
Halász Péter a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, 1960 óta vesz részt a honismereti mozgalomban, 1974-től 2000-ig a Honismeret folyóirat szerkesztője, 1995-től 2010-ig a Honismereti Szövetség elnöke. 2010-ben Budapestről Gyimesközéplokra költözött, így közelebb került ahhoz a magyar népcsoporthoz és tájhoz, amely közel áll szívéhez, innen folytatja a moldvai csángó népélet kutatását és a csángó közösségek érdekvédelmét. Gazdag néprajzkutatói, honismereti, művelődésszervezői munkásságának eredményeit számos kötet, tanulmány és cikk őrzi. A Hol ér véget a múlt? – Hat évtized a honismeret szolgálatában címmel idén megjelent, esszéket, publicisztikai írásokat, tanulmányokat tartalmazó gyűjteményes tanulmánykötet 55 év óta végzett honismereti munkásságára tekint vissza. A kötetet gondozó dr. Kováts Dániel szerint: 'Halász Péter új könyve keresztmetszetet ad a nemzet-és népismeret jegyében töltött hat évtized tevékenységéről, s a vonzó stílusban megalkotott írások mögött kirajzolódik a szerző honismereti életrajza.'
A csíkszeredai könyvbemutatón Burus János nyugalmazott magyartanár, szerkesztő köszöntötte Halász Pétert, méltatva munkásságát. Kiemelte, hogy bár szerkesztőként 2010-ben nyugdíjba vonult, nem vonult nyugalomba. A méltató szerint főként a moldvai csángókra vonatkozó kutatásai fontosak. 'A hont nem öncélúan, hanem a jobbítás szándékával kell megismerni.' – ezt vallja a néprajzkutató Halász Péter, és ezt az elvet követi, emelte ki Burus.
Sajtóvisszhang: http://szekelyhon.ro/
http://szekelyhon.ro/videos/
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.
Ünnepváró könyvtári programok kicsiknek és nagyoknak
A karácsonyi készülődés jegyében várja az adventi időszakban a Kájoni János Megyei Könyvtár a gyermekeket, felnőtteket, minden családot. Decemberi színes programjaival az ünnepre való hangolódáshoz kíván hozzájárulni.
Karácsonyi gyöngyvarázs címmel a Gyöngyitisz gyöngyfűző klub tagjai által készített, egyedi gyöngyékszerekből nyílik kiállítás a könyvtár előadótermében december 3-án 17 órakor. A Berényi Zsófia könyvtáros által vezetett klub tavalyi karácsonyi kiállítása nagy sikernek örvendett a csíkszeredai közönség körében, ezért idén is megszervezik. A rendezvényen kézzel készített, modern, egyedi gyöngyékszerek tekinthetők meg. A kiállításon a könyvtár gyűjteményeiben megtalálható, gyönygyfűzési technikákat ismertető könyveket is bemutatnak.
Színes december címmel ajánlanak ünnepváró, adventi foglalkozásokat a könyvtárosok óvodások és kisiskolások számára, a december 4–17. időszakban. A kisebbeknek A bátor kiskacsák című bábjátékot mutatja be a könyvtárosok Fakalinka bábcsoportja, téli és karácsonyi dalok kíséretében, minden hétfőn és szerdán 10 órától. A nagyobbak, a III–IV. osztályosok kézműves tevékenységeken vehetnek részt, minden kedden és csütörtökön 12 órától karácsonyi képeslapokat és díszeket lehet készíteni különböző technikákkal, a díszek készítéséhez szükséges anyagokat a könyvtárban biztosítják.
A Codex együttes karácsonyi hangversenyével szeretné megajándékozni hűséges olvasóit a Kájoni János Megyei Könyvtár. Az ünnepre hangolódás jegyében a Codex előadásában Antonio Vivaldi, Rodrigo Joaquin művei, valamint reneszánsz karácsonyi énekek szólalnak meg december 12-én 18 órától a könyvtár előadótermében. Az ünnepváró koncertre a könyvtár meghívja régi és új hűséges olvasóit, mindazokat, akik 2014-ben leggyakrabban látogatták az intézményt és a legtöbb könyvet kölcsönözték ki. A hangverseny szervezői: Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa, a Csíki Kamarazenekar Egyesület, valamint a házigazda könyvtár.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.
Megnyílt a Scoutea – újra lehet teázni a könyvtárban
Kéthónapos szünet után újra lehet teázni a Kájoni János Megyei Könyvtár földszintjén. 2014. november 28-án 17 órakor számos érdeklődő jelenlétében nyílt meg a főbejárat mellett az új, Scoutea nevű teázó. Az ünnepélyes megnyitó után egy csésze finom tea vagy kávé mellett kötetlen beszélgetésre invitálták a vendégeket. A Romániai Magyar Cserkészszövetség működteti az új teázót, képviselőjük tervei szerint várják mindazokat a vendégeket, akik szeretik a könyvet, a kultúrát, magukénak vallják a cserkészek által gyakorolt életformát, vagy egyszerűen csak kellemes, otthonos, dohányfüstmentes helyet keresnek baráti vagy akár üzleti beszélgetésre, találkozóra.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.
-- Marosvásárhely és a háború írásban és képben, 1914–1918
2014. október 17-én nyílt meg a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár legújabb időszakos kiállítása: Marosvásárhely és a háború írásban és képben, 1914–1918. A kiállítás tárgyak, könyvek és eredeti dokumentumok (képeslapok, fényképek, iratok) segítségével mutatja be az első világháborút. Megtekinthető előreláthatólag 2015 május végéig.
Forrás: Kovács Bányai Réka, Teleki-Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely
-- Vakáció a könyvtárban
Olvasásfejlesztő vakációs tevékenységet tartottak 2014. november 3. és 7. között a kézdivásárhelyi báró Wesselényi Miklós könyvtárban. A játékos foglalkozásokkal könyvtárlátogató és olvasó gyerekeket szerettek volna nevelni az intézmény munkatársai. A városi könyvtár évekkel ezelőtt indította el gyerekprogramjait, azzal a céllal, hogy minél több óvodás és kisiskolás ismerje meg az intézményt és használja is az ott található könyveket. A könyvtárosok arra is figyelnek, hogy érdekes foglalkozásaikkal alternatívát teremtsenek a szabadidő hatékony eltöltésére.
Az őszi vakációt a legtöbb kisiskolás a tévé előtt tölti, hiszen általában erre az időszakra nem szerveznek programokat a gyermekek számára, és az időjárás miatt már a szabadban sem játszhatnak hosszabb ideig. Ezért is hiánypótló volt a könyvtár programja, ahonnan nem csak számos élménnyel és olvasnivalóval tértek haza a résztvevők, hanem valószínűleg a későbbiekben az intézmény hűséges látogatói is lesznek.
Forrás: http://www.erdely.tv/hirek/
-- Könyvtárnapok kicsiknek, nagyoknak
Évente megszervezik a könyvtárnapokat Marosvásárhelyen. Idén november 24. és 29. között minden korosztály találhatott kedvére való programot a megyei könyvtárban, valamint a lakótelepi fiókkönyvtárakban. November 25-én 10 órától a kicsiket várták a központi épületbe, ahol az Először a könyvtárban című program keretében ismerkedhettek az intézménnyel, majd 17 órától a Creative Hands Egyesület műhelyfoglalkozásán vehettek részt az érdeklődők. A könyvtárnapok részletes programját az intézmény honlapján (www.bjmures.ro) lehet megtekinteni.
Az óvodások látogatásáról részletes élménybeszámoló itt olvasható: http://szekelyhon.ro/aktualis/
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/
KITEKINTŐ
-- Mindenkép(p)en olvasunk! – 2014
A PTE (Pécsi Tudományegyetem) Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont "Mindenkép(p)en olvasunk! – 2014" olvasásnépszerűsítő fotókiállításának megnyitójára 2014. november 19-én 15 órakor került sor a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont 0. szintjén. A kiállítás fotóin az erre az alkalomra felkért PTE-oktatók, -dolgozók egy-egy, számukra kedves könyvet mutatnak be. A fénykép alatt a személyes könyvajánlás nyomtatva látható. Idén a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont honlapján és Facebook-oldalán is meghirdették az olvasóknak, hogy készítsenek magukról szelfit kedvenc könyvükkel és írjanak hozzá könyvajánlót, amit majd kiállítanak és a Facebook-oldalon is közzétesznek. A kiállítás megtekinthető 2014. december 11-ig.
Forrás: https://www.facebook.com/
-- Porlepte könyvtárak
Az olvasói igényeket nem ismerik, a rosszul olvasókat nem tudják becsábítani, a népszerűsítő programok sokszor azokat nem érik el, akiket igazán el kellene, a kampányokat gyakran anyagi kényszerből indítják a könyvtárak – állítja a Könyvtár, Információ, Társadalom hírlevélben megjelent szaktanulmány, amely a magyarországi olvasásnépszerűsítési gyakorlatok hibáira hívja fel a figyelmet. A meglepő írás részben Steklács János olvasáskutató, a Kecskeméti Főiskola tanítóképző kari dékánja észrevételeit összegzi, más megállapításai a KIT szerkesztőjétől, Mikulás Gábortól származnak.
Steklács János úgy látja: az olvasásnépszerűsítési programok egyik gyakori hátulütője, hogy a könyvtárosok többnyire nem fordítanak kellő figyelmet az olvasók valós igényeire, egyrészről mert maguk is a klasszikus, tehát az „értékes” szépirodalom bűvöletében szocializálódtak és élnek, másrészt sokuknak se ideje, se energiája nincs arra, hogy feltérképezze, hogy mit kellene beszerezni a piacról...
Mikulás Gábor úgy találja, hogy a könyvtári programok elsősorban a fikciós irodalomra koncentrálnak, miközben az ismeretterjesztő kínálat erősen alulreprezentált. Ez főként az iskolás fiúk esetében hátrányos, akiket talán inkább motiválhatna a technikai, állatokról szóló vagy természettudományos ismeretterjesztő irodalom. A gyerekek egy része ugyanis nem olvasni szeretne, hanem kisebb-nagyobb céljai elérése – hobbi kiélése, kedvtelés, trauma feldolgozása stb. – érdekében hajlandó könyvet venni a kezébe.
Teljes cikk itt: http://nol.hu/kultura/
-- Csendes vagy hangos legyen a brit könyvtár?
Vége a könyvtár csendjének a bölcsődei foglakozások, táncórák és koncertek miatt - amelyek által a könyvtárak látogatókat csábítanak. Nagy-Britanniában ezért mozgalom indult a könyvtárak csendjének megőrzéséért. A Public Libraries News írta nemrég, hogy a könyvtárosok lassan elhagyják a pisszegő könyvtáros sztereotípiáját, ám egyúttal el is távolodnak egyik fontos, csendre vágyó célcsoportjuktól. A könyvtárosok a váltással a költségcsökkentések ellenében kívánják saját fontosságukat bizonyítani. Sokan úgy vélik: ügybuzgalmukban a könyvtárosok túl messzire mentek. Ed Vaizey kultuszminiszter szerint a könyvtáraknak meg kell találni az egyensúlyt az egyes használói csoportok igények között.
Sok közkönyvtár arra bátorítja pici gyermek használóit, hogy hangszereket próbáljanak ki - a mondókák mondása közben. A Cardiff Central Library szombatonként koncerteket tart, a Newcastle Városi Könyvtár bölcsődés foglalkozásokat, a Library of Birmingham üzleti klubot kezdő vállalkozóknak.
A 4134 brit közkönyvtár évi 262,7 millió kötetet kölcsönöz, 10,3 millió használó számára. Ám a Chartered Institute of Public Finance and Accounting legutóbbi felmérése szerint 6%-kal csökkent a könyvtárak használói tábora, a kölcsönzés pedig 8,6%-kal.
Brian Ashley, a Libraries Arts Council England igazgatója szerint a dolog mögött a könyvtárosok régi imázsa áll, amelyet mindenki a háta mögött kíván tudni. Ugyanakkor megvan az igény a könyvtári elcsendesedésre is.
2011 januárjában több mint 400 könyvtárat veszélyeztetett bezárás megszorítások miatt - ennek kapcsán a használók elindították a Save Our Libraries (Mentsük meg könyvtárainkat) kampányt, amelyhez több szerző is csatlakozott. A kampány szervezői szerint a bezárások 2016-ig több mint 1000 könyvtárat érintenek. (ref.: MG)
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a17715
--Megszűnik a Holmi irodalmi folyóirat
Születésnapi és búcsúestet tartott 2014. november 29-én a budapesti Radnóti Színházban a Holmi című irodalmi folyóirat szerkesztősége. A lap, amely idén októberben ünnepelte megalapításának 25. évfordulóját, decemberben befejezi működését.
Réz Pál, a folyóirat főszerkesztője, "lelke és motorja", az év elején jelentette be, hogy megromlott látása miatt nem tudja elolvasni a kéziratokat, ezért nem folytatja a munkát - mondta el az MTI-nek Várady Szabolcs, a folyóirat megbízott főszerkesztője az irodalmi lap megszűnésének okairól. Hozzátette: senki sem kívánt Réz Pál helyébe lépni.
A költő, szerkesztő úgy vélte, hogy az internet átalakította az irodalom jellegét, szerkezetét, nyilvánosságát. Ez már nem a mi világunk - vélekedett Várady, hozzátéve, hogy a folyóirattámogatási rendszerek is a nyomdai megjelenés mellőzését preferálják.
A lap indulását felidézve elmondta: Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) későbbi alapító tagja és Kenedi János történész kezdeményezésére 1988-ban kezdődött el a periodika szervezése. Réz Pál akkor már 40 éve benne volt az irodalmi életben, így megbízása biztosíték volt arra, hogy színvonalas és minőségi lap szülessen - tette hozzá Várady Szabolcs.
Forrás: http://index.hu/kultur/2014/
HAZAI
--Értékes adományban részesült a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Megvalósult a Biblionet országos közkönyvtárfejlesztési programot ügykezelő IREX Alapítvány szeptemberben tett ígérete, amelyet a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) akkori vándorgyűlésén jelentett be az alapítvány képviselője: az RMKE adományba kapja az alapítvány egyik, Dacia Logan szolgálati gépkocsiját. Az értékes eszköztámogatás az egyesület közkönyvtáros tagjai által a 2009–2014 időszakban, a Biblionet program keretében végzett eredményes munkának és Szőcs József – az alapítvány volt munkatársa, az egyesület tagja – sikeres közreműködésének köszönhető.
Forrás: Bedő Melinda, a Biblionet Harghita megyei felelőse
-- Könyvadományok az iskoláknak – a könyvtárak jövőre várhatják
Közel 4400, háromszéki vonatkozásban megírt és megjelentetett könyvet és füzetet adományozott 2014 novemberének utolsó hetében Kovászna Megye Tanácsa, karöltve a Kovászna Megyei Művelődési Központtal, a megye tanintézményeinek. A csomag az eddig főként néprajzi, valamint műemlékvédelmi jellegű műveket kiadó Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában megjelent képeskönyveket is tartalmazza.
Az említett kiadót a Kovászna Megye Művelődési Központon keresztül Kovászna Megye Tanácsa tartja fenn, és olyan kötetek kiadását szorgalmazzák, amelyek a székely közösséget építik. Az adománycsomagokban így megtalálható a Kúriák földje és a Barangolások Háromszéken című kiadvány, valamint az alig egy hónapja bemutatott Háromszék természetkalendáriuma is. Utóbbi hiánypótló kiadványnak számított ez idáig, hiszen ehhez hasonlót legutóbb ifjabb Xántus János készített Erdélyben, még a múlt század közepén.
Az adományoknak köszönhetően az iskolák könyvtáraiban tizenhatféle szakkönyv, monográfia, honismereti és képeskönyv lesz elérhető minden, Háromszéket megismerni, felfedezni vágyó diák és pedagógus számára. Közel 2800 darab füzet is kiosztásra kerül. Előreláthatólag 2015 elején hasonló adománycsomagban részesülnek a községi és a városi könyvtárak is.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/
-- Könyvadomány Amerikából
Gyönyörű angol nyelvű könyvadomány érkezett az Amerikai Egyesült Államokból a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium könyvtára részére, főleg gyermek- és ifjúsági irodalmi műveket, valamint ismeretterjesztő jellegű könyveket tartalmazva. Az adományozó Mrs. Ann Boyd és az Eastern European Mission Egyesület.
Forrás: http://mikeskonyvtar.blogspot.
-- Temesváron felavatták Románia legelegánsabb és legmodernebb könyvtárát
Felújították a Temesvári Műszaki Egyetem (TME) könyvtárát, ezzel a Bánság fővárosában tanuló diákoké Románia legmodernebb könyvtára. A TME könyvtára a temesváriak büszkeségei közé fog tartozni. Elegáns, világos, felszerelve a legmagasabb nyugati standardok szerint, 700 000 kötettel rendelkezik, és korlátlan hozzáférése van a számítógépes informatikai rendszerhez.
Az intézmény folyamatosan nyitva lesz a tanulók, tanárok és kutatók számára. 2014. november 12-én avatták fel, a könyvtár azonban már két héttel korábban megnyitotta kapuit, a tudás és tudomány iránti fokozott érdeklődés pedig mindent elárul a létesítmény jövőjéről.
A környezet, amelyben tanulni lehet, teljesen különleges, figyelembe véve a belső elrendezést a bútorzatot és a tereket, a kilátást, de akár a halk zene - jazz és blues - jelenlétét is bizonyos terekben. Minden felsőfokú, ez a látogató benyomása.
Forrás: http://adevarul.ro/locale/
-- Nyugdíjasklub és könyvtár lelt új otthonra Nagyiratoson, a felújított tekepálya helyén
Az Arad megyei Nagyiratos Nyugdíjasklubjának 60 négyzetméteres helyiségét a kultúrotthon udvarán lévő, eléggé romos állapotba került tekepálya épületének felújítása során alakították ki. A tavaly elkezdődött felújítási munkálatok során előbb a tetőszerkezetet tették rendbe, idén a belső átépítés folytán két új termet alakítottak ki benne, a Nyugdíjasklubot, valamint a 48 négyzetméteres könyvtár termét. Mindkettőt teljesen felújították, hőszigetelő nyílászárókat szereltek rájuk, illetve lecsempézték. A kultúrotthonból ide költöztették a könyvtárat. A helyiség bebútorozását a polgármesteri hivatal segíti. A belső felújítással párhuzamosan, az épületet kívülről is újravakolták és -festették, a kultúrotthon udvarát új kerítéssel övezték, illetve beszerelték a rendezvények alkalmával szükséges éjjeli világításhoz is a csatlakozókat, valamint a reflektorokat. A klubhelyiség és a könyvtár előtti részt lebetonozták, míg az udvar többi részét parkosítják, illetve térkővel kívánják kirakni. A kultúrotthonban a közeljövőben fognak hozzá a belső, korszerű mosdók és illemhelyek kialakításához. A klubhelyiség és a könyvtár felújítási költségei mintegy 50 ezer lejre emelkednek, a község önerőből finanszírozta – tudtuk meg a felavatási előkészületek során Papp Attila polgármestertől.
Teljes cikk itt: http://www.nyugatijelen.com/
-- Újjászületett könyvtár Székelykeresztúron
Legfontosabb terve volt a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumnak az iskolai könyvtár kibővítése, így az elmúlt években – adományozók segítségével – sikerült a kommunista rezsim alatt elkobzott könyvtár utódját összeállítani.
A könyvtár egyidős az intézménnyel, az eredeti állomány többnyire papok és az egyházakat támogató értelmiségiek adományaiból alakult ki. A huszadik század elején a gimnázium gyűjteménye Erdély egyik legszínvonalasabb iskolakönyvtárának számított.
„Az egykori könyvtár mintegy 33 ezer kötetet számlált, azonban 1953-ban államosították, és eltávolították az intézményből ezeket, csupán öt könyvespolc maradt meg. Sajnos, az eredeti könyvalap még nem került vissza az iskolába, ugyanis a könyvek egy része az eltávolítás után a marosvásárhelyi Teleki Tékába került, viszont a felbecsülhetetlen értékű kötetek jelentős része eltűnt” – vázolta Andrási Benedek, a gimnázium aligazgatója, a könyvtár múltját. Ugyanakkor megtudtuk, az eltűnt könyvek sorsa jelenleg tisztázatlan, ezek közül csupán egy került elő, egy budapesti aukción.
Mintegy hét éve kezdődött el a gimnáziumi könyvtár újjászületése. Első körben a tanárok segítségét kérték a könyvtár visszaállításához, az otthoni könyvgyűjtemények azon darabjait vitték be a pedagógusok, amelyeket nem használtak, de sok, diákok számára hasznos alkotást is adományoztak – tudtuk meg az aligazgatótól. Továbbá egyházi ismerősök, alapítványok, intézmények és magánszemélyek segítségével sikerült adományokat gyűjteni, illetve akadtak olyan személyek is, akik havonta segítették jelentős összeggel a cél elérését.
Eleinte egy funkcionális könyvtár létrehozását tervezték, azonban a lelkes adományozók segítségével túlszárnyalták az eredeti célkitűzést. Hozzávetőlegesen 8000 könyv teszi ki a jelenlegi könyvtár állományát, azonban ez csak az alsó határ, hiszen az iskola padlásán is számos, könyvekkel teli doboz várja, hogy a tékába kerüljön.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/
ÉVFORDULÓ
-- Évtizedek a könyv szolgálatában - 20 éves a MEK
A Magyar Elektronikus Könyvtár fiatal intézmény, ha életkorát összevetjük más, polcokat és tárlókat magukba rejtő könyvterekkel. Az írott örökség házaiban, a tradicionális könyvtárakban peregnek az évszázadok, de az idő nem rombol, inkább nemesít. Az értékek magukért állnak ki, nem avulnak el, ha körülöttük a természeti és társadalmi környezet megváltozik. Az Országos Széchényi Könyvtár vagy éppen a vele egyidős marosvásárhelyi Teleki Téka dacol az idővel.
A gigantikus könyvgyűjtemények hatósugara azonban időben és térben mindig korlátozott volt. A művek kölcsönzése, különösen a ritkább darabok esetében, nem volt megoldható. Maradt a helyben olvasás. Néhány évtizede létezik az Internet, eszközrendszere beépült az olvasás világába. Ezt így utólag egyszerű kimondani. A valóság, mint annyiszor az életben, ennél küzdelmesebb, harcosabb képet mutat. Az e-könyv apostol, Michael Hart Gutenberg Projectje, amely mára közel ötvenezer digitális művet szolgáltat, néhány begépelt szöveggel kezdte. Évtizedek múltán pörgött csak fel a gyűjteménygyarapítás. Ma már a Google is onnan kínálja szabadon letölthető választékát, benne magyar dokumentumokkal.
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a17723
-- Nemere István: a könyveknek tényleg sorsuk van
„Utálnám, ha olyant kellene írnom, mint amiket olvasunk és látunk a tévékben is, hogy a jövőben csupa borzalom vár az emberiségre. Szerintem jó dolgok is várnak ránk, és remélem, azok lesznek többségben.” Ayhan Gökhan interjúja a 70. születésnapját ünneplő Nemere István íróval.
„Nemere Istvánnak hívnak, 1944. november 8-án születtem Pécsett. Nem voltak azok könnyű hetek a város számára, javában zajlott a második világháború, ráadásul én is a világra jöttem…”
Többek között Bíró Dániel, Chris Brandt, Norbert Dax, Nigel Forest, Henry Hamilton, Alissa Altamira, Daniel Florion, Stewart Harrington, Stuart Harrington, Stuart Herrington, Kiss-Béry Miklós, Richard Haack, Henry Hamilton, Kovács Gergely István, Jean-Paul Leblanc, Keira McKenzie, Maria Messina, Melissa Moretti, Vitéz Miklós, Oscar Welden, Sir Steve Morton, Lilly Seymour, Tihanyi István, T. Moward, Stefan Niemayer, S. Nording, Steve Nording, Paul Patrick, Palma Patton, Robert Repton, Steve Repton, Anton de Saint-Etienne, R. C. Smith és Vanessa Wilmon álnéven olvashatunk Nemere Istvántól kémhistóriákat, romantikus regényeket, sci-fiket, történelmi ismeretterjesztő könyveket.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
Teljes interjú itt: http://cultura.hu/szub-
ELHALÁLOZÁS
-- Elhunyt Zöld Lajos újságíró, közíró, közösségszervező
Zöld Lajos 1932. december 22-én született Gyergyószárhegyen, középiskolai tanulmányait a gyergyószentmiklósi gimnáziumban végezte (1943–1951), majd a Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Karán szerzett egyetemi oklevelet 1955-ben. Pályafutását újságíróként kezdte, 1955–1957 között az Előre országos napilap szerkesztője, később az Ifjúmunkás szerkesztőbizottsági tagja (1957–1966), végül nyugdíjazásáig a Hargita (1968–1989) napilap újságírója, szerkesztőbizottsági tagja. Külső munkatársként riportokkal, interjúkkal, publicisztikával jelentkezett az Utunk, Korunk, Látó és a Romániai Magyar Szó, valamint a Hargita Népe hasábjain. Társszerkesztője volt az 1973-ban kiadott Hargita megye útikönyve (Csíkszereda, 1973) című kötetnek.
1974-ben Márton Árpád és Gaál András képzőművészekkel közösen hozta létre, és húsz éven át igazgatta a gyergyószárhegyi Barátság Képzőművészeti Alkotótábort. Házigazdája volt a Szárhegyi Kriterion Írótáboroknak (1980, 1990, 2000). Ugyancsak Szárhegyen kezdeményezte és megszervezte a Szépteremtő Kaláka népművészeti tábort, amelynek 1985-ig volt igazgatója. Nevéhez fűződik a gyergyószárhegyi Lázár-kastély több épületének restaurálása, mint például a Kapubástya, a Lovagterem és részben az Asszonyok Háza helyreállítása.
„Mindennek mindenese volt. Egyházi hatóságoknál kilincselt a romos kastély átengedéséért, építőanyagért szaladgált, ha kellett, meszet kavart és épületanyagot hordott, harcolt a hatalom nagyuraival és helyi kiskirályaival” – írta róla Dávid Gyula 1992-ben.
Az alkotótábor létrejöttének, kiteljesedésének történetét A víz szalad, a kő marad… A gyergyószárhegyi Barátság Képzőművészeti Alkotótábor 25 éve. 1974–1999. (Gyergyószárhegy, 1999) című, személyes hangvételű monográfiájában írta meg.
Értékes munkásságát számos díjjal jutalmazták: 1992-ben megkapta az EMKE Szolnay Sándor-díját, 2000-ben Kriterion-koszorúval, 2003 nyarán pedig Hargita Megyéért-díjjal tüntették ki, 2004 augusztus 20-án pedig a magyar kulturális minisztériumtól a Wlassics Gyula-díjat kapta meg.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/
DÍJAK
-- Nemzet Művésze díj átadása
A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére 2013-ban az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából megalapította a Nemzet Művésze díjat, amelyet idén, 2014 júliusában ítélt oda első alkalommal a Nemzet Művésze Díj Bizottság.
A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Köztestület megalakulásának évfordulója – november 5. – alkalmából adományozza. A díjat az MMA elnöke és a miniszterelnök vagy az általuk kijelölt egy-egy személy adja át.
A díj az alábbi művészeti területeken adományozható: színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, valamint cirkuszművészet. A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti. Idén, mivel nincs Kossuth-díjas cirkuszművész, 69 főt választottak.
Ha a díjazott a Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere vagy a Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím viselésére is jogosult, választania kell, hogy melyik elismerés után vesz fel életjáradékot.
Az idei díjazottak között van Kányádi Sándor, Kallós Zoltán és Szilágyi István is.
Részletek és teljes díjazottlista itt: http://www.mma.hu/az-akademia/
-- Egyed Ákos Bethlen Gábor-díjas
Egyed Ákos történettudósnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt elnökének, Sir Bryan Cartledge angol történésznek, diplomatának, egykori nagykövetnek, Markus Meckel evangélikus lelkésznek, a Német Demokratikus Köztársaság utolsó külügyminiszterének, valamint Zétényi Zsolt ügyvédnek, volt MDF-es parlamenti képviselőnek ítélte oda idén a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma az erdélyi fejedelemről elnevezett díjat.
Az elismerést minden évben azok kaphatják meg, akik életművükkel, áldozatos munkájukkal sokat tettek a magyarság értékeinek megőrzése, gyarapítása és Közép-Európa népeinek békés együttélése érdekében. A díjat 2014. november 16-án este a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban adta át a megjelenteknek Lezsák Sándor, az alapítvány kuratóriumi elnöke, az Országgyűlés fideszes alelnöke, valamint az erdélyi fejedelmet ábrázoló érem alkotója, Péterfy László szobrászművész. Sir Bryan Cartledge és Markus Meckel az ünnepségen nem tudott megjelenni, így nem vette át személyesen a kitüntetést.
A Bethlen Gábor-díjak mellett az ünnepségen adták át a Márton Áron-emlékérmet Árva Lászlónak, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium igazgatójának és Pawel Cebula lengyel ferences szerzetesnek, „a lengyel–magyar barátság éltetőjének”. A kuratórium az erdélyi katolikus egyház püspökéről elnevezett emlékérmet az időközben szeptemberben elhunyt Saáry Éva geológusnak, költőnek, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör volt elnökének is odaítélte. A díjat – Szervátiusz Tibor szobrászművész bronzból készült alkotását – a művész lánya vette át. A rendezvényen adták át a Kossuth-díjas magyar íróról elnevezett Tamási Áron-díjat is, amelyet a kuratórium Margittai Gábor író tanárnak, a Magyar Nemzet szerkesztőjének ítélt oda.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
-- Átadták a Szervátiusz Jenő-díjakat
A negyvenéves Muzsikás Együttesnek, Kákonyi Csilla festőművésznek és Magyari Lajos sepsiszentgyörgyi költőnek, publicistának ítélte oda idén a Szervátiusz Jenő-díjat a művész nevét viselő alapítvány. A kitüntetéseket 2014. november 19-én adták át Budapesten.
Az alapítványt Szervátiusz Tibor szobrász és felesége, Szervátiusz Klára hozta létre a művész édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulóján, 2003-ban. Emellett létrehozták a Szervátiusz Jenő-díjat azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.
A méltatás szerint a Muzsikás Együttes „az autentikus magyar népzene kiemelkedő színvonalú műveléséért, megismertetéséért”, valamint „a fiatalság példaértékű zenei neveléséért” vehette át az elismerést. Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművész a „nemzeti kultúra gyökereit felmutató magas színvonalú művészetéért” részesült a díjban, Magyari Lajos költő, publicista pedig „a nemzeti irodalom szép hagyományait követő, magas színvonalú írásművészetéért, kemény, őszinte, nemzetféltő publicisztikájáért” kapta meg a kitüntetést.
A díj Szervátiusz Jenő (1903–1983) kolozsvári születésű szobrász nevét viseli. Az ő munkája többek között a Kolozsvári Pietá, Tamási Áron síremléke Farkaslakán, a Jókai-emlékkő Pápán – az utóbbi kettőt fiával, Tiborral közösen készítette –, valamint a Cantata Profana, amely Sopronban, az erdészeti egyetemen áll.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
KÖNYVTÁROSOK KÖZELKÉPBEN
-- Egy élet a kultúra szolgálatában
A csíkszeredai Léstyán Dénest már egyetemi hallgatóként vonzotta a színház, a színjátszás, statisztaként, közönségszervezőként dolgozott színházban és operában. Hosszú évekig szerepelt műkedvelő színtársulatban, a csíkszeredai Népszínház vezetője, majd a városi könyvtár, illetve a városi művelődési ház igazgatója is volt. Lételeme volt ez a közeg, szívvel-lélekkel végezte munkáját...
Az egyetem után Csíkszentsimont választotta tanári pályája kezdetén, majd 1968-ban a megye kultúrbizottságához hívták, 1969 szeptemberében pedig a városi könyvtár igazgatója lett, miután elődje távozott. Elsősorban a könyvállományt igyekezett feljavítani.
„Az ötvenes évek ósdi könyvei voltak akkor ott. Igyekeztem ezen változtatni, új szellemű könyvtárat hozni létre. Pénz volt elég könyvvásárlásra, új anyaggal kezdtem ellátni a könyvtárat. Előttem volt a kolozsvári könyvtár, ahol minden megtalálható volt, hasonlót szerettem volna itt is. Minden hétfő délután, amikor a könyvtár zárva volt, Irodalmi Szemle néven rendszeresen találkozókat szerveztünk. Az erdélyi szellemi életnek a nagy része megfordult itt, és mindig telt ház volt” – mesélte. Hibájául rótták fel, hogy csak magyar írókat, költőket hívott meg, ezért gondolt arra, hogy Mircea Dinescut is meghívják 1984-ben.
„Dinescu a találkozón felháborodásának adott hangot, hogy nem tudja megjelentetni a verseskötetét, mert azt mondták, nincs papír. Azt mondta, menjünk be a könyvesboltba, lássuk, mennyi piros könyv van eladatlanul” – elevenítette fel a történteket Léstyán Dénes.
Teljes cikk itt: http://szekelyhon.ro/magazin/
AJÁNLÓ
-- E-könyv ismertető könyvtáros szemmel
A Kossuth Kiadó a NÉRO (Népszerűen – Röviden – Olvasmányosan) sorozatban megjelentette két könyvtáros szakíró e-könyveket ismertető-fejtegető írását. Az esszék nagy előnye, hogy nem technikai oldalról közelítik meg az e-könyv témakört, hanem a könyvtáros szakember olvasást segítő szemével. Évtizedes tapasztalatokon nyugvó, a könyv iránti lojalitáson alapuló tanulmányokról van szó.
A 7. füzet címe: Kiáltvány a jobb e-könyvekért, szerzője Koltay Tibor. A teljesen eredeti, itt elsőként megjelenő publikáció az e-könyvek könyvtári helyzetével foglalkozik, elemezve az e-book esélyeit a jelenlegi jogi-gazdasági-kulturális környezetben. A bevezetőből: „Ezt a könyvet egyaránt ajánlom szakemberek figyelmébe és bárkinek, akit érdekel az e-könyv. Nem azért íródott, hogy az e-könyvet népszerűsítse. Az sem célom, hogy bárkit elijesszek az e-könyvek használatától, vagy az e-könyvek ellenzőinek táborát – ha egyáltalán van ilyen – bővítsem. Nem azért adom közre az e-könyvvel kapcsolatosan külföldön – főként az Amerikai Egyesült Államokban – felgyülemlett tapasztalat alapján megfogalmazódott kételyeket és kritikákat, mert technológiaellenes volna a szemléletem. Nem hiszem, hogy az e-könyv az ördögtől való dolog volna. Ellenkezőleg. Azt szeretném, ha megtalálná helyét a magyar olvasóközönség körében, és minél több hazai könyvtárban hozzáférhető volna. Jó lenne azonban, ha a technológia megfelelő feltételek mellett – és éppen a nemzetközi tapasztalatokból okulva –, idehaza a nyomtatott könyv világának jó hagyományait megőrizve kerülne az olvasók kezébe és a könyvtárak (virtuális) polcaira.”
A könyv elérhetősége: http://www.multimediaplaza.
A könyvről értékelés: http://konyvkonnektor.hu/?p=
A 8. kötet Tószegi Zsuzsanna három korábban megjelent írásának remix változata. Címe: Az olvasás trónfosztása? Tanulmányok a képernyős olvasásról. A szerző három tanulmánya az olvasás jelenét és jövőjét elemzi. Az e-könyv helyzetét a nyomtatott kultúra fejlődési állomásaként, nem zsákutcájaként értelmezi. Ám, mint írja: „Vannak-e érvényes válaszok? Sajnos, nem tudom.” Majd így folytatódik az írás: „Csak azt tudom, hogy parancsoló szükségszerűség a nemzeti kulturális örökséggel – köztük a szépirodalmi művekkel – megjelenni a világhálón. Aki ott nincs jelen, az a jövő számára elvész. Tehát, ha fenn akarjuk tartani gyönyörű anyanyelvünket, minden erőnkkel azon kell dolgoznunk, hogy minél több mű, minél kiválóbb minőségben, minél mívesebb környezetben jelenjék meg az interneten. Ha ezt a hármas követelményt egyszerre tudjuk teljesíteni, nem éltünk hiába.”
A könyv elérhetősége: http://www.multimediaplaza.
MÚLTBÖNGÉSZŐ
-- Könyvtári problémákról a 20. század elején
„A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által alapított könyvtárakon kívül Arad megyében 74 gazdasági népkönyvtár van a «Minerva» ötödik kötete szerint. E könyvtárak egyikét-másikát a Tanács 100–100 koronás alapítvánnyal bővítette ki, de hogy működnek-e s mily eredményt mutatnak fel, azt abból következtethetjük, hogy ezek a 10, 12, sőt, 18 évvel ezelőtt alapított könyvtárak alapítási évüktől kezdve rendszeresen nem fejlesztettek. Kétségtelen, hogy a megyében szintén a leggyökeresebb változásokra van szükség, ha azt nem akarjuk, hogy a könyvtárak felállításával a statisztikát megjavítsuk, de a közművelődésnek előnye ebből ne származzék.
A megyei könyvtárak anyagának vándoroltatása és felfrissítése hathavi időközökben meg nem történhetik. Ezeket a könyvtárakat rendszeresen kell fejleszteni s hogy teljesen kielégíthessen minden igényt, az aradi anyakönyvtár anyagának is rendelkezésre kell állani.
Hogy melyik könyvtár milyen anyaggal láttassék el, azt tisztán és kizárólag a helyi körülmények mutatják meg, és arra a községek lélekszáma befolyással egyáltalán nincs. Egy példával illusztrálom. Pécska és Világos körülbelül egyformán lakott községek, de amíg Pécska magyar, Világosnak alig 30%-a tud magyarul. Pécskán a nép alacsonyabb rétegeire is figyelemmel kell lenni. Világoson pedig csak a kabátos ember kultúrigényét kell kielégíteni.
Aradmegyében helyes politikával a járási székhelyeken kívül Pankota*, Ujszentanna*, Medgyesegyháza*, Soborsin, Gyorok, Simonyifalva*, Vadász, Nagyzerind, Feketegyarmat, Nagykamarás, Medgyesbodzás, Almáskamarás, Nagyiratos, Nagyvarjas, Kispereg, Németpereg, Szentleányfalva*, Zimándköz, Zimándújfalu, Dezsőháza, Fakert, Zsigmondháza és Újmikelaka volnának könyvtárral ellátandók. (A *-gal jelzett helyeken már most is van a M. K. O. T.-nak könyvtára.)
Nem hallgathatom el, hogy a könyvtári reform csak úgy járhat eredménnyel, ha a felügyeletet is deczentralizálják. Lehetetlen a központból a falusi népkönyvtárakat ellenőrizni vagy ellenőrzését a kir. tanfelügyelőre bizni. Eddig így volt, az eredmény elég sürgősen követel e téren változásokat. Népkönyvtári szakmegbizottakat kell kinevezni, akik a kerületük könyvtárügyeivel állandóan foglalkoznak. A másik sürgős tennivaló, hogy a könyvtárkezelőket díjazzuk, a harmadik, hogy a könyvtárkezelést egyszerűsítsük. (Erre nézve is tettem javaslatot a Tanácsnak, de ezideig még semmi választ nem kaptam.)”
Dr. Farkas József: A könyvtári problémákról, in: Múzeumi és Könyvtári értesítő, 1918/3–4. szám, 183-190. oldal
Forrás: http://digitalia.lib.pte.hu/
MOZAIK
-- Elárverezik a teljes Radnóti-hagyatékot
Gyarmati Fanni hetven éven át őrizte Radnóti Miklós személyes tárgyait és könyveit, halála után azonban, úgy tűnik, a teljes hagyatékot elárverezik. Gyarmati Fanni sosem költözött el a Pozsonyi úti lakásból, amelyben Radnótival együtt éltek, itt őrzött mindent 102 éves korában bekövetkezett haláláig. Ezért is tűnik furcsának, hogy a hetven éven keresztül megőrzött tárgyakat és könyveket most elárverezik; sokan arra számítottak, emlékmúzeum lesz a lakásban.
A Bors szerint idén november elején Szegeden, a Dekameron Antikváriumban már volt egy aukció, amelyen Radnóti könyvtárának 26 kötetét árverezték. December 5-én újabb aukció lesz, ezúttal a budapesti Központi Antikváriumban, ahol 28 kötet kerül kalapácsa alá. A Blikk úgy tudja, többségében a költőnek és feleségének dedikált művekről van szó, többek között Zelk Zoltántól és Pilinszkytől, a legmagasabb kikiáltási ár 400 ezer forint. Az antikváriumban azt nyilatkozták, úgy tudják, Gyarmati Fanni – mivel gyereke nem volt – egy gyűjtőre hagyott mindent, és ő adja el a könyveket.
Gyarmati Fanni Radnóti kéziratait még régebben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta, a lakás bútorait pedig a XIII. kerületi önkormányzatra hagyta. Az önkormányzat úgy nyilatkozott, a bútorokat restaurálják, és kiállítják a művelődési központban, de a lakás sorsáról az örökös dönt.
Forrás: http://index.hu/kultur/2014/
-- Ehetővé váltak a szavak
„Örülök, hogy ehetővé válnak a szavaim”, mondta Erdős Virág költő arról a jótékonysági akcióról, amelyben 58 másik író, költő, színész, rendező mellett ő is részt vesz. A 2014. december 6-ig tartó akció lényege, hogy a művészek Budapesten, az Írók Boltjában kézírásos szavukat adják ételért. Vagyis, aki szeretne például egy Závada Pál-, Kukorelly Endre- vagy Parti Nagy Lajos-kézirat tulajdonosa lenni, ennivalóért megveheti, akár szavanként is.
Egy szó ára három darab konzerv vagy 10 kiló liszt, rizs, száraztészta. Aki egy teljes műre vágyik, annak 30 kiló lisztet, rizst vagy száraztésztát kell letennie. Voltak művészek, akik rajzoltak, alkotásaikat 60 kiló élelmiszerért lehet megvenni, de eladó Ady Endre egy volt szerelmének képeslapja is, szintén 60 kiló ételért.
Az összegyűlt ennivalót Magyarország egyik legnagyobb szegényiskolája, az abaújkéri Wesley János Többcélú Intézmény óvodásai és tanulói kapják. Scipiades Erzsébet újságíró, az akció szervezője elmondta, hogy 84 környező településről járnak ide gyerekek, sokan szinte csak itt kapnak enni. Az iskola egy több mint 30 éves busszal gyűjti össze naponta a gyermekeket a falvakból, többségük másképp nem is tudna bejárni. Üzemeltetnek egy családi napközit is, hogy a fiatal szülők is befejezhessék a tanulást.
Teljes cikk itt: http://index.hu/kultur/2014/
-- Anna Gavalda könyveivel népszerűsítik az olvasást Bécsben
Anna Gavalda Egyedül nem megy című könyvével próbálják felkelteni az érdeklődést az olvasás iránt az Egy város, egy könyv akció során, Bécsben.
Az akció nyitányaként a francia írónő Bécs polgármesterével, Michael Häupllel 2014. november 24-én délben közösen osztogatta művét a bécsi városházán. A polgármester a programról elmondta: nemcsak az olvasás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet, hanem a társadalmi párbeszéd fontos részévé kívánják tenni az irodalmat.
A könyvből csaknem százezer példány lesz hozzáférhető Bécs különböző pontjain, könyvtárakban, kávézókban, könyvesboltokban, iskolákban, a francia kultúrintézetben, postákon, a városházán, még a bécsi repülőtéren is. Anna Gavalda 2014. november 25-én tartott felolvasást és dedikálást Bécsben.
A 2004-ben megjelent Egyedül nem megy (Ensemble, c'est tout) Anna Gavalda második regénye. A négy különböző és magánakvaló ember együttéléséről szóló könyv rövid idő alatt hatalmas siker lett. A műből film is készült 2007-ben, Audrey Tautou főszereplésével. Az olvasást támogató akció, amelyet immár tizenharmadszor rendeztek meg Bécsben, olyan világhírű írók könyveivel népszerűsítette az irodalmat, mint Kertész Imre, Nick Hornby, John Irving, Mario Vargas Llosa.
Forrás: http://www.hirado.hu/2014/11/
http://www.szervuszausztria.
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.
